Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Egységes szervezetbe foglalat módosított

Pedagógiai program Óvodai nevelési program

2006.

Tartalomjegyzék I. Helyzetkép ........................................................................................ 4 1. Bevezetı .............................................................................................................. 4 2. Óvodánk története................................................................................................ 4 3. Hagyományaink ................................................................................................... 5 4. Az óvodánkat igénybevevık és szociokulturális hátterük ................................... 5 5. Kapcsolataink ...................................................................................................... 6

II. Nevelési koncepciónk ..................................................................... 7 A fejlesztés legfontosabb területei: ................................................. 8

III. Fejlesztési célok ........................................................................... 10 IV. Nevelési programunk.................................................................. 13 1. Foglalkozási formák gyógypedagógiai óvodánkban ......................................... 13 2. A foglalkozások heti rendszeressége ................................................................. 14 3. Szokások kialakítása .......................................................................................... 15 4. Képességfejlesztés a célzott foglalkozásokon ................................................... 19 4.1. Önkiszolgálásra nevelés ............................................................................................. 19 4.2. Mozgásfejlesztés foglalkozásokon ............................................................................. 23 4.3. Anyanyelv (beszédfejlesztés és környezetismeret) .................................................... 28 4.4. Vizuomotoros fejlesztés ............................................................................................. 32 4.5. Játékra nevelés ........................................................................................................... 36 4.6. Zenei nevelés alapjai .................................................................................................. 40

V. Autizmussal élık nevelési folyamata .......................................... 43

2

VI. Szervezeti és idıkeretek ............................................................. 51 1. Felvétel az óvodába ......................................................................... 51 2. Óvodánk napirendje........................................................................................... 52 3. A foglalkozások heti rendje ............................................................................... 53

VII. Ellenırzés, értékelés .................................................................. 55 VIII. Személyi ellátottság.................................................................. 57 IX. Tárgyi feltételek ......................................................................... 58 X. Szervezeti leírás ........................................................................... 59 Melléklet ............................................................................................ 61

3

I.

Helyzetkép

1.

Bevezetı

Óvodánk egybeszervezett intézmény, ezért a bevezetı rész adatai azonosak az iskolánál leírtakkal. Washingtonban, 1996. június 1-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. Nemzetközi Konferencián határozat és minden országnak szóló ajánlás született, melynek megvalósítását hazánkban az 1993. évi LXXXIX., a közoktatásról szóló törvény biztosítja. E törvény kimondja, hogy minden sérült, akadályozott fejlıdéső gyermek születése pillanatától, a szülık igényeihez is alkalmazkodva támogató segítséget kapjon. Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elı a szervezet érését, integratív funkcióinak, belsı erıtartalékainak kibontakoztatását. Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükséglető gyermek eredményesen illeszkedjen be a többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelıen fejlıdjön, orvosi - gyógypedagógiai - pszichológiai segítségre van szüksége. A jelenlegi óvodai programot a „Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve” 2/2005. (III.1.) OM rendelet alapján vizsgáltuk felül, és a szükséges módosításokat elvégeztük.

2.

Óvodánk története 1997 februárjában keresték meg a kerületünkben élı, középsúlyos értelmi

fogyatékos gyermeket nevelı családok intézményünk igazgatóját azzal a kéréssel, hogy segítsen megoldani gyermekük ellátását, fejlesztését. Intézményünkben ez idıben csak általános iskola mőködött enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek részére, ezért a szülıket a fıvárosi önkormányzat oktatási osztályához irányítottuk. A fıvárosi önkormányzat elismerte a szülıi igény jogosságát, így elkezdhettük szervezı munkánkat. A szükséges átalakítások elvégzése, a gyermekek óvodai ellátásához, fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése után 1997 októberében nyitotta meg óvodánk kapuit a középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos óvodások elıtt, egy vegyes csoporttal.

4

A szülıi igényeknek megfelelıen 2004-ben egy vegyes korcsoporttal, 2006-ban egy újabb vegyes korcsoporttal bıvült óvodai intézményegységünk. Az elmúlt év tapasztalataira építve folytatjuk a fejlesztı eszközök beszerzését, elkészítettük az óvoda dolgozóinak beiskolázási tervét.

3.

Hagyományaink A hagyományok minden közösség életében nagyon fontosak, nagy

jelentıségőek. Óvodánk megalakulásának elsı pillanata óta tudatosan törekszünk egyéni arculatunk kialakítására, hagyományaink kiépítésére. Legjelentısebb, az iskola hagyományaihoz is csatlakozó ünnepeink a Mikulás, a Karácsony, a Farsang, a Húsvét, az Anyák napja, a Gyermeknap, a Ballagás. A közös ünnepi készülıdés, az ünneplés, majd a rá való emlékezés sok közös élmény forrása. Erısítik az összetartozás érzését, segítik az egymásra figyelést, az egymásnak segítést. Ünnepeink egy része a csoportban zajlik, más része a szülık számára is nyitott. Minden évben Állatkert, bábszínház látogatást, csoportos nagyobb kirándulást

szervezünk.

Részt

veszünk

a kerületben

mőködı

kulturális

intézmények óvodásaink számára is élményt jelentı rendezvényein (pl. kisállat kiállítás). Az óvoda közös hagyományain túl minden csoport kialakíthatja saját, egyéni hagyományait (pl: névnapok, születésnapok közös megünneplése, foglalkozások rituáléi). Terveink közt szerepel az élısarok, és a gyerekek által gondozható kiskert kialakítása.

4.

Az óvodánkat igénybevevık és szociokulturális hátterük Óvodánk fı profilja a középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos

gyermekek nevelése, fejlesztése. Fogadunk autizmus spektrum zavarral élı gyermekeket is. A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központok javaslatai alapján nyernek felvételt. Harmadik életévük betöltésétıl hét, indokolt esetben nyolc éves korukig járhatnak az óvodai intézményegységbe. Óvodánk felvételi körzete Budapest egész területe, és az agglomerációból is fogadunk gyerekeket, ezért a hozzánk érkezık szociokulturális háttere nagyon 5

eltérı. A magas életszínvonalon élıtıl a létminimum alatt tengıdıig minden réteghez tartozó család megtalálható óvodánkban. Mivel a gyermekek többsége a dél-pesti peremkerületekbıl és az agglomeráció településeirıl érkezik intézményünkbe, legjellemzıbb az átlagos, enyhén átlag alatti életszínvonal, a családiházas lakókörnyezet.

5.

Kapcsolataink Óvodánkat a legszorosabb kapcsolat a velünk egy épületben mőködı,

enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosokat nevelı általános iskolához főzi. Részt veszünk

az

iskola

óvodások

számára

is

élményt

nyújtó

ünnepségein,

rendezvényein. Igénybe vesszük az iskolában dolgozó, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezı gyógypedagógusok szakmai segítségét is a különleges fejlesztési igényő gyermekek esetében. Szakmai kapcsolataink igen szerteágazóak. Minden gyermek esetében a legoptimálisabb fejlesztésre törekszünk, ezért igyekszünk minden szakmai segítséget felkutatni, igénybe venni. Így kerültünk kapcsolatba több Tanulási Képességet Vizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó és Rehabilitációs Bizottsággal, az Autizmus Kutatócsoporttal, a Korai Fejlesztı Központtal, a csepeli és a IX. kerületi Autista Óvodával és Általános Iskolával, a Dunaharaszti 2. és 4. sz. Nevelési Tanácsadó és Óvodával, a XX. és XXIII. kerületi Családgondozó Központtal, az említett két önkormányzat gyámügyi csoportjával; több fogyatékos gyermekek integrált nevelését felvállaló óvodával, az óvodánkból kilépı gyermekeket fogadó, középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatását, nevelését ellátó általános iskolával. Kapcsolatban állunk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskolai Karral,

a

Fıvárosi

Pedagógia

Intézettel,

a

fıvárosi

gyógypedagógiai

munkaközösséggel, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekképviseleti Szervezetével. Az egybeszervezettség nagy elınyt jelent óvodánk számára, mert a hosszú évtizedek óta bejáratott kapcsolatokkal rendelkezı iskola társadalmi kapcsolatait bármikor igénybe vehetjük. Az iskola vezetısége által létrehozott “Élni akarunk!” közhasznú alapítvány az értelmi fogyatékos gyermekekért óvodánk munkáját is támogatja.

6

II.

Nevelési koncepciónk Óvodánk nevelı, fejlesztı intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség

kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Programunk a hazai tradicionális nevelési értékekre épít, korszerő fejlıdés- és nevelés-lélektani, neurológiai, gyógypedagógiai eredményekkel ötvözi azokat. Fejlıdéslélektani kutatások igazolják, hogy a genetikai program csak és kizárólag megfelelı környezeti tényezık és feltételek biztosításával bontakoztatható ki. Ennek megvalósítása érdekében minden gyermek és felnıtt számára meleg, családias légkört teremtünk. Óvodánkban a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszünk. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni/kommunikálni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttmőködni, közlekedni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Célunk a megfelelı érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolában történı beválás érdekében. Az érzelmi biztonság, a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk: -

az

interperszonális

kapcsolatok,

az

énkép

kialakítására,

az

önismeret fejlesztésére, attitődök, normák kialakítására; -

speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíteni az egyre pontosabb észlelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást,

az

emlékezetet,

elısegíteni

a

verbális

és

nonverbális kommunikáció kialakulását; -

a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk.

Programunk

a

gyógypedagógiai

hagyományokra,

a

legújabb

szakirodalmakra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérı fejlıdési

üteméhez

igazodik.

Differenciált

7

segítségnyújtással

szolgálja

a

képességfejlesztést, törekszik a hiányosan mőködı képességek korrekciójára valamennyi területen.

A fejlesztés legfontosabb területei: -

a meglévı nagymozgások korrigálása;

-

az egyensúlyérzék fejlesztése;

-

az önkiszolgálás kialakítása, fejlesztése;

-

a manuális készség fejlesztése;

-

a kommunikációs készség fejlesztése, ( a beszédkészség fejlesztése, beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása );

-

a játéktevékenység fejlesztése;

-

a zenei készség fejlesztése;

-

a szociális viselkedés fejlesztése;

-

a kognitív készségek fejlesztése.

Módszeres, következetes, apró lépésekben történı

fejlesztéssel, a

“gyökerek” kiépítésével a percepció fejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl –egyéni, kiscsoportos, csoportos formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva – különös hangsúlyt helyezünk az önkiszolgálás fejlesztésére, az iskolai életmódra való felkészítésre. Programunk foglalkozási körein túl lehetıséget kívánunk teremteni kiegészítı terápiák igénybevételére (Ayres, DSGM, Ulwilla, lovasterápia). Munkánk során a korai fejlesztés eredményeire támaszkodunk, a családközpontú gondoskodás megvalósítására törekszünk. A családközpontú gondoskodással a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a szülıben a kilátástalanság helyett a fejlesztı beállítódást igyekszünk kialakítani. Együttmőködésünk akkor lehet hatékony, -

ha a segítséget nem erıszakoljuk rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember;

- ha a szakértıi bizottság komplex gyógypedagógiai - pszichológiai-orvosi diagnózisát

nem

deficit

leltárként,

értelmezzük; 8

hanem

esélydiagnózisként

- ha a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus ismeri a szülık igényeit, a család életkörülményeit, lehetıségeit; - ha partnerként, és nem páciensként kezeljük a szülıket; - ha azt igyekszünk segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze a gyermek viselkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetıségeit, korlátait; - ha figyelembe vesszük, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan építjük ki a tanulási helyzeteket; - ha olyan fejlesztı programot állítunk össze, amely nem funkciótréning, hanem szociális tanulás.

9

III. Fejlesztési célok A középsúlyos fokban értelmi fogyatékos és autista óvodáskorú gyermekek óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, a fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában, a gyermek elızetes életében, családi vagy intézményes neveltetésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy fejlıdésük lelassult, s a mennyiségi eltérés mellett minıségi eltérés is tapasztalható. Míg a problémamentesen fejlıdı gyermek egyenletesebb tempóban, idınként nagyobb lépcsıfokokon át jut el a célig, az értelmi fogyatékos és autista gyermek

sok kisebb, alacsonyabb lépcsıfok

megmászásával, sokkal több gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetıségeinek csúcsát. Programunk figyelembe veszi a különbözı funkciók egymásra épülését, hogy a szociális tanulás támogatása közben sikerélményt biztosíthassunk minden gyermeknek. Foglalkozásaink tartalma a gyermek egész személyiségére hat, a pszichomotoros fejlesztést szolgálja. Fejlesztı munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a gyermek biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy szeretjük, elfogadjuk, megértjük ıt. Munkánkat három alapelv köré szervezzük:

„Ölelj át!”, „Tegyél le!”, „Hagyj békén!„ A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelemvezéreltségére, a viszonylag jó utánzókészségre, a felnıtt központúságra támaszkodva igyekszünk eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlıdése szempontjából alapvetı, legfontosabb tevékenységformára, a játékra építünk pedagógiai munkánk során. A játék természetesen nem egyenlı a tanulás hiányával. Játék közben a gyermek tanul, szociális

szerepeket,

érzelmeket,

motívumokat,

beállítódást,

megismeri

környezete személyi és tárgyi világát, természetes kíváncsisága felébred, fokozódik. A tudatosan felépített játékhelyzetekben fejlıdik a gyermek figyelme, emlékezete, kialakul, fokozódik spontán tanulási készsége. Megtanulja, gyakorolja a helyes érzékelést, észlelést az összes érzékszerv bevonásával, ami a magasabb mentális folyamatok kialakulásának elsı lépcsıfoka.

10

Az óvodai élet szervezése nagyfokú tudatosságot igényel. Csak így érhetjük el, hogy a gyermekek - biztonságban érezzék magukat a szeretetteljes légkörő közösségben; -

testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlıdjenek;

-

tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnıtt irányítását elfogadni;

-

értsék az egyszerő, gesztussal is kísért verbális utasításokat, azokat hajtsák végre;

-

tudjanak utánozni;

-

sokrétő tapasztalatot szerezzenek közvetlen környezetükrıl,

-

tudjanak abban tájékozódni, ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait;

-

alakuljon ki önállóságuk az étkezés, a WC használat, az elemi tisztálkodás, az öltözés-vetkızés terén, kérjenek, fogadjanak el segítséget, ha szükséges;

-

szükségleteiket, kéréseiket, kívánságaikat legalább nonverbálisan tudják közölni;

-

ismerjék az alapvetı viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni, kivárni etc.,

-

tudjanak

elemi

szabályokhoz

alkalmazkodni,

elemi

munkát

végezni; -

mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmonikus, igényeljék a rendszeres testmozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban;

-

használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak játékaikra, ismerjék azok helyét;

-

tudjanak különbözı anyagokkal manipulálni, alakuljon ki az ábrázolás szeretete bennük;

-

tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irányítani;

- szívesen hallgassanak dalokat, zenét, mondókákat, rövid verset, mesét,

11

- tudjanak életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelı dalokat, mondókákat, verseket.

12

IV. Nevelési programunk A

fejlesztés

folyamatában

jártasságok,

készségek

elsajátítását,

viszonyulások, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlıdését, magatartási formák tanulását, képességek kialakulását, gyakorlati és elméleti ismeretek elsajátítását segítjük elı.

1-

Foglalkozási formák gyógypedagógiai óvodánkban önkiszolgálásra nevelés:

feladata a szobatisztaságra nevelés, étkezés,

tisztálkodás, öltözés-vetkızés, egyszerő munkavégzés terén minél nagyobb önállóság kialakítása

-

mozgásfejlesztés: feladata az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot elısegítése

-

anyanyelvi nevelés: kettıs feladata a beszédmegértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejő bevonásával a szőkebb környezet megismertetése; egyszerő mondókák, versek, mesék megtanítása

-

vizuomotoros készség fejlesztése: feladata a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesztése, a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér felismerı képesség fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközök megismertetése

-

játékra nevelés: feladata az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése;.az egymás melletti és közös, egymással való játék megvalósítása; énekes-verses népi játékok megismertetése, elsajátíttatása

13

-

zenei nevelés: feladata a zenei hallás, a ritmusérzék, az érzékelési képesség fejlesztése egyszerő ritmusú mondókák, dalok, versek, ritmushangszerek, közös zenehallgatás segítségével

-

habilitáció: feladata az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelı képességfejlesztés. A lassabban haladó, és a csoport átlagánál jobb képességő gyermekek egyénre szabott terápiája

-

logopédiai kezelés: feladata az aktív beszéd indítása, a megkésett beszédfejlıdés

terápiája,

a

támogatott

kommunikáció

elemeinek

elsajátíttatása

-

2.

gyógytestnevelés

A foglalkozások heti rendszeressége A foglalkozás neve

Heti elıfordulása

A foglalkozás formája

önkiszolgálás

2 (év elején 5)

egyéni, mikrocsoportos

mozgásfejlesztés

5

csoportos

anyanyelv (beszéd és a környezet megismerésére nevelés)

5

csoportos, egyéni

vizuomotoros fejlesztés

3

mikrocsoportos, egyéni

játékra nevelés

2- 3

csoportos, mikrocsoportos, egyéni

zenei nevelés alapjai

2

csoportos, mikrocsoportos

habilitáció

5

egyéni

14

3.

Szokások kialakítása A szokás valamilyen mővelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott

helyzetben. Sok gyakorlásra, ismétlésre van szükség ahhoz, hogy egy cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon. Az értelmi fogyatékos és autista óvodás még nem látja be viselkedésének következményeit. A meggyızés a gyermekek szenzoros problémái, értelmi állapota miatt csak korlátozott mértékben, személyre szabottan alkalmazható. A gyermekek természetes megnyilvánulása az utánzás. Óvodánkban olyan légkört teremtünk, amelyben minden felnıtt elfogadóan, szeretettel fordul a gyermekek felé. Így minden kisgyermek kiválaszthatja az általa leginkább kedvelt felnıttet. Köztudott, hogy a preferált személy viselkedése utánzásra késztet. A szokások keletkezésekor az érzelmi motiváltságnak, a cselekvés akarásának, a tudatosságnak is lényeges szerepe van. Ezért óvodánk minden dolgozója pozitív, követhetı mintaként segíti a modellkövetésen alapuló szokáselsajátítást. A gyermek fejlettségi szintjének figyelembe vételével olyan szabályokat állítunk fel, amelyek betartása nem jelent túl nagy feladatot a gyermek számára. Elsısorban a cselekvés hasznosságát hangsúlyozzuk. A helyes viselkedést mindig megerısítjük. A következetes, szeretetteljes elvárás mellett szükséges az állandó, támogató, segítı ellenırzés. Ügyelünk a fokozatosságra, az egymásutániságra. Napirendünk gondos megtervezésével, rugalmas végrehajtásával, a határozott, de szeretetteljes követeléssel segítjük a helyes szokások kialakulását. A helyes szokások kialakítása természetesen nem kizárólag az óvoda feladata. Az óvodánkba járó gyermekek mindannyian családban élnek. A gyerekek többsége meleg, szeretetteljes miliıbıl érkezeik, de a családok nevelési attitődje különbözı lehet (legjellemzıbb a túlzott féltés, de az elhanyagoló elutasítás is elıfordul). A különbözı kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez, más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. Mindezek figyelembe vételével a gyermekek helyes szokásrendszerét a családdal együttmőködve, azonos követelményeket állítva formáljuk. Óvodába lépésekor a családban addig csak felnıttek között élı, vele permanens anyai foglalkozást igénylı gyermek fokozatosan szokja meg új környezetét. A gyerekenként eltérı hosszúságú óvodába szoktatási idı célja, hogy 15

fokozatos és legfıképpen örömteli átmenetet biztosítsunk a gyermek számára. Ennek érdekében fontosnak tarjuk, hogy ne változtassunk meg radikálisan mindent a gyermek életében (pl: kedvenc játékát, poharát, párnáját természetesen behozhatja az óvodába). A beszoktatási idı hosszát és felépítését a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus határozza meg a szülıkkel egyeztetve.

3.1.

A szokások kialakításának területei Az egészséges életmódra nevelés

Az óvodai élet vezetése során arra törekszünk, hogy a gyermekeket egészségük,

késıbbi

igényeik

megalapozása

érdekében

szükségleteiknek

megfelelıen gondozzuk, hogy természetes igény legyen számukra az egészséges életmód.

Területei:

1. Étkezés: Esztétikus környezetet teremtünk, amelyben fokozatosan alakulnak ki az étkezés helyes szokásai. A rágás megtanításától, az etetéstıl az önálló kanalazáson át elsajátíttatjuk a szalvéta, a villa használatát, a pohárból ivást. Fontos a helyes mérték, a tempó megtanítása is. Az ügyesebb gyerekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, a szemetet kivinni, kancsóból tölteni etc.

2. Szobatisztaságra nevelés, WC használat: A pelenkás állapottól a “pelenka nélkül, rendszeres ültetés mellett nappal száraz marad” állapoton át juttatjuk el a gyermekeket az utánjelzés, majd szükséglet jelzéséig. A bilitıl haladunk a WC használatig. A WC papír használatában többnyire még az óvodás kor végén is segítséget igényelnek a gyermekek.

3. Vetkızés-öltözés: A célszerő, könnyen le-felvehetı, kényelmes ruhadarabok segítik az önállóságra nevelést, ezért mindennapi használatra ilyen ruházat beszerzését javasoljuk a szülıknek. A célszerőség elvét betartva tanítjuk az egyes ruhadarabok 16

levételét, majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését. Fontosnak tarjuk, hogy a gyermek igényelje a tiszta, ápolt külsıt, a rendet.

4. Testápolás: Fokozatos önállóságra törekedve tanítjuk az étkezés elıtti, WC használat utáni kézmosást, az orrfújást, a zsebkendı használatot, a zuhanyozást, a fésülködést, fogmosást. Célunk a tisztaság igényének felkeltése.

5. Testedzés: Célunk, hogy a teremben vagy szabad levegın végzett tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás szerezzen örömet, váljon minden gyermek napi igényévé. Minden napközben végzett tevékenység során figyelmet fordítunk a helyes testtartásra is.

3.2.

A közösségi élet szokásainak megalapozása A bölcsıdébıl érkezı gyermekek óvodai beilleszkedése viszonylag

könnyebb, mint a családból érkezıké. A családból érkezık gyakran elıször kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy, a cselekvés, a szándék és végrehajtása közé akadályok ékelıdnek. Nehezíti helyzetüket, hogy fejletlen kommunikációjuk miatt nem, vagy csak részben tudják kívánságaikat, szükségleteiket egyértelmően jelezni, kódjaik nem érthetıek az új környezet számára. A szülı és a pedagógus türelmes kivárása, fokozott figyelme, egyszerő gesztusokkal megerısített beszéde sokat segíthet az elsı idıben. Fontos, hogy a gyermek elıször megbarátkozzon új környezetével, biztonságban érezze magát benne. Ebbıl fakadóan megtanul alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituációk ismétlıdésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja elviselni társait, majd fokozatosan közelít a számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett, biztonságot adó felnıtt közelében van. A napirend, a foglalkozások változatos ismétlıdése, a pihenés, a szabad játék számtalan lehetıséget nyújt az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának gyakorlására. Az

óvodai élet alkalmat teremt a közlekedési eszközökön való

utazásra, az egyre nagyobb sétákra, a közös vásárlásra, a nagyobb közösségben 17

való megjelenésre (iskolai rendezvények , bábszínház). Ezek az alkalmak számtalan lehetıséget nyújtanak a szociális tanulásra, az elemi illemszabályok elsajátítására (köszönés, kopogás, lábtörlés etc.).

3.3.

Munka jellegő tevékenységek Ép társaikhoz hasonlóan a középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások

is szívesen tevékenykednek, segítenek a felnıtteket utánozva. Sajnos a túlféltı környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat. Ennek ellensúlyozására napi munkánk során igyekszünk minél több “felnıtt” munkába bevonni a gyerekeket. Ha a gyerek érzi munkája fontosságát, szívesen hajt végre egyszerő feladatokat bármilyen kicsik legyenek is azok- önmaga ellátására, társai javára. Az egyszerő “Add ide !, Hozd ide ! Rakjuk el !” jellegő feladatoktól fokozatosan juttatjuk el a gyermeket az elemi, naposi feladatok végzéséig. Az elemi utánzási kedvre építve bíztatjuk a gyermekeket, hogy a felnıttet utánozva egymásnak is szívesen segítsenek. Igyekszünk meggyızni a szülıket, hogy igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a késıbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg gyermekeiket egyszerő, a gyerek által önállóan vagy kis segítséggel végrehajtható feladatokkal.

18

4.

Képességfejlesztés a célzott foglalkozásokon 4.1. Önkiszolgálásra nevelés Mindennapos tevékenységi forma , nem külön foglalkozás. Egyéni

fejlesztési terv szerint, a gyakorlásra kellı idıt biztosítva, fokozatosan, a kis lépések elvét alkalmazva végezzük a különbözı részfeladatokat.

Formája: egyéni vagy mikrocsoportos. Ideje: naponta. Célja: -

a gyermek szükségleteinek megfelelı komfortérzet biztosítása, gondozás, gondoskodás;

-

nagyon apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése;

-

verbális utasításokkal a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése;

-

a testséma fejlesztése, tájékozódás a saját testen, a testrészekruhadarabok viszonyának felismerése;

-

alapvetı higiénés szokások kialakítása;

-

az ápoltság, a tisztaság igényének felkeltése;

-

helyes viselkedési formák elsajátítása;

-

a rászorultság, kiszolgáltatottság helyett az “én is tudom” függetlenség érzésének megtapasztaltatása;

-

a téri tájékozódás elısegítése.

A gyermekek az önállóság terén is különbözı fejlettséget mutatnak. Önállóságuk gátja lehet az esetleges társuló fogyatékosság (halláskárosodás, mozgáskoordinációs zavar). Ahhoz, hogy e téren eredmények szülessenek, alkalmat és idıt kell adunk a gyermeknek, s amit már önmaga el tud végezni , azt nem tesszük meg helyette, még akkor sem, ha sürget az idı, s a felnıtt gyorsabban, komfortosabban tudná elvégezni az adott feladatot. Az a gyermek

vagy fiatal felnıtt lesz a társadalom számára

elfogadható - azzal lehet színházba, vendégségbe, nyaralni menni-, aki birtokában van a társadalom által elvárt viselkedési formáknak. Ez az önállóság, helyes

19

viselkedés az elfogadás szempontjából talán fontosabb, mint hogy ismeri-e a színeket, vagy tud-e számolni. Az a gyermek, aki korai életszakaszától kellı alkalmat és segítséget kap, akinek hagyják és elismerik próbálkozásait, felnıttként is természetesen tesz azért, hogy önmaga és környezete élete jobb legyen. Az óvodának fontos, alapozó szerepe van e téren. Az önállóság bizonyos területeinek fejlettsége nemcsak a gyermek életkorától, hanem fiziológiai érettségétıl (pl. szobatisztaság), mozgásos ügyességétıl, s nem utolsó sorban értelmi állapotától függ. A túl bonyolult, a gyermek pillanatnyi képességeit meghaladó feladat sikertelenséghez, elbizonytalanodáshoz vezet, elbátortalanítja a gyermeket. Ennek elkerülése érdekében sok sikerélményt biztosítva, a tanulást örömtelivé téve, apró, jól megtervezett lépésekkel juttatjuk el a gyerekeket az önállóság mind magasabb fokára.

4.1.1.

Étkezési szokások

Célok: -

a rágás megtanítása;

-

a helyes tempó elsajátíttatása;

-

a kenyér vagy kifli megfogása, leharapása, a kenyér és a rajta lévı együttes elfogyasztása;

-

a kanalazás megtanítása;

-

a poharazás megtanítása;

-

a szalvéta használatának elsajátítása;

-

a villával való megismerkedés;

-

kérés, megköszönés, kivárás;

-

a terítés folyamatának megismerése;

-

ügyesebb gyerekeknél kancsóból töltés, ételbıl szedés próbálgatása

-

étkezés után az asztal leszedésében közremőködés.

20

4.1.2.

Tisztálkodás

Célok: -

kézöblítés;

-

a szappan használata;

-

a saját törölközı felismerése;

-

a vízcsap kinyitása, elzárása;

-

önálló kéz- és arcmosás;

-

a kéz, az arc szárazra törlése segítséggel;

-

étkezések elıtti, utáni, bizonyos munkafolyamatok utáni kézmosás igényének felkeltése,

-

„baleset” vagy izzasztó mozgás utáni zuhanyozáskor együttmőködés;

-

fogmosás elfogadása, együttmőködés, önálló fogmosás;

-

zsebkendı használatának igénye, a piszkos zsebkendı szemétbe dobása, az orrfújás megtanítása;

-

a fésülködés elviselése, önálló próbálkozás;

-

igény a tiszta, ápolt külsıre.

4.1.3.

Szobatisztaságra nevelés

Célok: -

rendszeres ültetés mellett a szükséglet megfigyeltetése;

-

a WC vagy bili, és a szükséglet elvégzése közti kapcsolat felismertetése;

-

a jelzés megtanítása (utánjelzés, majd mutatás, hangadás);

-

kérdésre szükséglet jelzése;

-

önmagától jelzi szükségletét, képes visszatartani addig, amíg WC-re ér;

-

bilirıl WC-re átszoktatás;

-

a WC használatához szükséges ruhadarabok le- felhúzása;

-

WC használat utáni kézmosás megtanítása;

-

fiúk állva pisiltetésének megtanítása;

-

WC papír használata segítséggel;

-

„baleset” jelzése.

21

4.1.4.

Vetkızés, öltözés

Célok: -

együttmőködés a vetkızésnél, öltözésnél;

-

sapka, sál levétele;

-

egyszerő ruhadarabok levétele;

-

vetkızés kis segítségnyújtással (pl. kigombolás, kikötés);

-

zipzár lehúzása;

-

egyszerő ruhadarabok felvétele;

-

kis segítséggel öltözés;

-

bizonyos ruhadarabok teljesen önálló felvétele.

4.1.5.

Önálló munkafeladatok

Célok: -

saját hely felismerése (étkezésnél, alvásnál, öltözıben);

-

saját ruhadarabok, eszközök felismerése, elıvétele, elrakása;

-

székek helyre rakása;

-

játékok helyre rakása;

-

szınyeg feltekerése (pl. mozgásfoglalkozások);

-

közös teremrendezés;

-

ajtónyitás-csukás megtanítása;

-

eszközök bevitele, kiosztása;

-

egyszerőbb tárgyak kivitele (pl. konyhába);

-

társak segítése;

-

asztal letörlése;

-

szemét összeszedése;

-

egyszerő üzenet közvetítése óvodán belül;

-

székek felrakása;

-

közös ágyazás, ágynemő, ágyak lerakása;

-

lépcsın járás. Minden fejlesztést az adott gyermek fejlettségi szintjéhez mérünk, s

arra építünk, amit már tud. Az ügyetlen próbálkozást is értékeljük, jutalmazzuk. A szociális megerısítés, de gyakran maga a feladat elvégzése is jutalomértékő a gyermek számára.

4.1.6.

Elvárások óvodáskor végén 22

-

Megbízható szobatisztaság, szükségletek jelzése. -

Önálló étkezés (kanalazás, pohárból ivás) az elemi illemszabályok

-

betartásával.

-

Vetkızés, öltözés minimális segítséggel (pl. cipıkötés).

-

Felügyelet mellett önálló kéz-, arcmosás, törölközés.

-

Szükség esetén kérjen zsebkendıt, kis segítséggel használja azt.

-

Saját holmiját felismerje, tudja adott helyre rendezni.

-

Munka jellegő feladatokban legyen együttmőködı.

-

Fésülést elviselje, próbáljon önállóan fésülködni.

4.2.

Mozgásfejlesztés foglalkozás

Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását szolgálja.

Formája: csoportos, vagy egyéni. Ideje: naponta Idıtartama: 20-30 perc

Célja: -

a motoros tanulás elısegítése;

-

az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes, célirányos mozgás kialakítása; -

a mozgásos gátlás oldása;

-

az utánzókészség fejlesztése;

-

a mozgáskoordináció fejlesztése;

-

a szenzomotoros ismeretszerzés lehetıségeinek javítása;

-

a biztos egyensúly kialakítása;

-

a téri tájékozódás fejlesztése;

-

a testséma fejlesztése;

-

ritmusérzék fejlesztése;

-

a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolása;

-

a légzéstechnika javítása;

-

ügyesség, állóképesség, erınlét fejlesztése; 23

-

a teljesítıképesség növelése; a szervezet sokoldalú, harmonikus, arányos fejlıdésének biztosítása, az egészség megırzése. A mozgásfejlıdés az érés és tanulás egységében valósul meg. A

mozgás a gyermek természetes reakciója, természetes aktivitása. Benne komoly motivációs erı rejlik, mely könnyebbé teszi az ismeretek átélését. A jól ismert, biztonságos környezetben késztetjük a gyermeket motoros válaszadásra. A gyermek saját aktivitásán át újabb és újabb tapasztalatokhoz jut, amelyek az érzékszervi és mozgásos tanulás további fejlıdését szolgálják.

A mozgásfejlesztés hatalmas nyelvi anyagot is mozgásba hoz. Az átélt mozgás, és annak megfogalmazása erıs késztetést jelent a történések kifejezésére.

4.2.1.

A mozgásfejlesztés területei

-

Passzív mozgásindítás (passzív tornáztatás).

-

Játékos utánzó gyakorlatok.

-

Alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása.

-

Mozgásos játékok.

4.2.1.1. Passzív mozgásindítás (passzív tornáztatás) Feladatai: -

kapcsolatteremtés,

-

biztonságérzet kialakítása,

-

feszültségoldás ringató, gurítós játékokkal.

-

figyelemfelkeltés,

-

beszédkésztetés

-

A mozgás, a segítségnyújtás, az irányítás elfogadtatása.

24

4.2.1.2. Játékos utánzó gyakorlatok Feladatai:

kapcsolatteremtés, sikerélmény biztosítása, közös

tevékenység, az utánzókészség

fejlesztése, az egyes testrészek átmozgatása,

ráhangolódás a foglalkozásra, testséma

fejlesztés,

a

beszédmegértés

és

beszédkésztetés, a figyelem, az emlékezet fejlesztése. A játékos utánzó gyakorlatokat kezdetben segítséggel, majd egyre önállóbban végzik a gyerekek. A mondókával, verssel, énekkel kísért gimnasztikai gyakorlatok az egész test átmozgatását célozzák. Az énekek, versek megadják a mozgások ritmusát, egyszerőek, könnyen utánozhatóak, felkeltik a gyermek érdeklıdését. Általuk megismerik az egyes testrészeket, megtanulják, hogy melyek párosak, és azt, hogy ezek egymástól függetlenül is mozgathatóak.

4.2.1.3. Az alapmozgások kialakítása, korrigálása Feladatai:

A

mozgásos

gátlások

oldása,

a

mozgásigény

kiélésének segítése, a pontos mozgás-kivitelezés segítése, a hibás, összerendezetlen mozgások javítása, az erı, ügyesség, állóképesség, gyorsaság, teljesítıképesség növelése, az érzékelés, az észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, beszéd fejlesztése. A foglalkozások fı részét ezek a gyakorlatok töltik ki. A csoportos együttlét alatt megtanulnak a gyermekek egymásra figyelni, egymást megvárni, segíteni egymásnak. Megtanulnak egyszerő verbális utasításokat végrehajtani. Viselkedésük fegyelmezettebb lesz. A foglalkozás e része alatt hely- és helyzetváltoztató mozgásokat végeznek a gyerekek. A különbözı minıségő talajon, szeren, szabadban végzett, sokoldalúan begyakorolt mozgások hatására gazdagodnak ismereteik önmagukról, környezetükrıl. A páros gyakorlatok a kapcsolatteremtést is segítik. A foglalkozások e részének tervezésekor különös figyelmet fordítunk a gyermek biológiai állapotára, esetleges társuló fogyatékosságára.

25

Gyakorlatok: rendgyakorlatok kartartások: nyújtott, hajlított, vegyes karkörzések: állások: alapállás, terpeszállás, lábujjon állás, sarkon állás, talpélen állás, guggoló állás ülések: nyújtott ülés, terpesz ülés, török ülés fekvések: hason fekvés, hanyatt fekvés, oldalt fekvés függések: függıállás, függeszkedés járás:

kis

és

nagy lépésekkel

elıre,

minıségő

különbözı vonalon,

tárgyak

oldalra,

talajon,

vonalak

kikerülésével,

hullámvonalon,

gyors,

tárgyak

lassú, között,

átlépésével,

irányváltoztatással,

különbözı

eszközökkel, lépcsın járás futás:

futkározás, különbözı tempóban,

célba

futás,

futás

irányban,

eszközzel

irányváltással,

tempóváltással,

a

kézben,

gyors,

különbözı

lassú

szélességő

vonalak között, futás közben akadály megkerülése, átlépése ugrás::leugrás, szökdelés, ki- beugrás, felugrás, átugrás dobás-fogás: eldobás, célba dobás, elkapás támaszgyakorlatok: csúszás, kúszás, mászás, gurulás egyensúlyérzéket fejlesztı gyakorlatok: lábujjhegyen lábon

állás

megállás,

kibillentés, közben labdán,

nyitott,

majd

statikai

egyensúlyozás tárgy

Ayres

vonalon,

padon

egyensúlyozás eszközökön,

hintázás, gördeszkán húzás, tolás, posztúra utánzás

26

szemmel,

egyensúlyhelyzetbıl,

egyensúlyozása,

hengeren,

csukott

fél való járás

Bobath forgások,

4.2.1.4. Mozgásos játékok Feladatai:

a tanult mozgásformák játékos gyakorlása, egyszerő

szabályok megismerése, a versenyszellem elıhívása, a foglalkozás játékos lezárása. Ezek a játékok azokból az elemekbıl épülnek fel, amelyek a foglalkozásokon megjelentek. Játék formájában szolgálják a rögzítést, a gyakorlást. Alkalmat kínálnak versenyzésre, páros gyakorlatokra, együttes játékra. Siker, kudarc átélését teszik lehetıvé.

Megtanulják a gyermekek ezek elfogadását,

ezzel alkalmazkodóképességük is fejlıdik. A foglalkozások fontos része a légzı gyakorlat is. Célja: a hasi légzés kialakítása, a helytelen ritmusú légzés korrigálása, és a túlnyomóan szájon át történı ki- belégzés helyett az orron át történı belégzés megtanítása.

4.2.1.5. Elvárások óvodáskor végén Örömmel, szívesen mozogjanak. Tudjanak mozgást utánozni. Alkalmazkodjanak a foglalkozások rendjéhez. Értsék az egyszerő verbális utasítást. Szerezzenek jártasságot az alapmozgásokban. Lépcsın kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek. Biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon. Tudjanak rövid ideig figyelni a felnıttre, és egymásra. Elemi szabályokat ismerjenek, tartsanak be.

27

4.3.

Anyanyelv (beszédfejlesztés és környezetismeret)

A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítı foglalkozási forma.

Formája: csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos. Ideje: naponta. Idıtartama: 5-30 perc.

Célja: -

a gyermek beszéd iránti érdeklıdésének felkeltése, utánzóképesség fejlesztése, kommunikációs igény felkeltése, ösztönzése;

-

a beszéd indítása, a passzív, ill. aktív szókincs bıvítése;

-

a beszédszervek ügyesítése;

-

a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése;

-

a beszédmegértés fejlesztése;

-

a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása;

-

a közvetlen környezet tárgyairól, élıvilágáról, cselekvéseirıl, történéseirıl tapasztalatok, ismeretek szerzése ;

-

a grammatikai rendszer kiépítése;

-

a kognitív funkciók, a figyelem, az emlékezet fejlesztése.

Az értelmi fejlıdésükben középsúlyos fokban sérült gyermekek speciális beszédfejlesztését az teszi szükségessé, hogy beszédjük minıségileg és mennyiségileg is eltér ép társaikétól. Késıbb indul, lassabb ütemben fejlıdik, s a szókincs, a mondatalkotás, ill. az artikuláció területén egyaránt sajátosságokkal bír. A beszéd-rendellenesség az értelmi sérülés velejárója és egyben súlyosbítja is azt. Az értelmi fejlıdésükben középsúlyos fokban sérült gyermekeknél kommunikációs igényő beszédnevelést folytatunk. Csak a kommunikációban való tudatos beillesztéssel és a kommunikációs képességre való ráneveléssel fejleszthetünk. A fejlesztésnél hangsúlyozottan figyelembe vesszük a nonverbális 28

ismerethordozókat

is.

Fejlesztjük

a

környezetbıl

jövı

jelzések

iránti

érzékenységet, azok felismerését és a megfelelı válaszadást. Az értelmi fejlıdésükben középsúlyos fokban sérült gyermekek nemcsak azért maradnak el a fejlıdésben, mert a központi idegrendszert sérült, hanem azért is, mert beszéd útján lényegesen kevesebb tanulási, fejlıdési impulzushoz jutnak, mint ép társaik. Minél kevésbé beszél egy gyermek, annál kevesebb impulzus éri az emberek és dolgok felıl. Nem tudja feldolgozni a környezet jelzéseit, elsivárosodik, nincs ami motiválja a kommunikáció fejlıdését. A beszédfejlıdés szoros összefüggésben van a mozgásfejlıdéssel. A kezdetben mozgásfejlıdésre fordított energiák a motorika megszilárdulása után felszabadulnak, és a beszédfejlıdés irányába hatnak.

4.3.1.

Az anyanyelv (a beszédfejlesztés és környezetismeret ) foglalkozás feladata A beszédfejlesztés a gyermek egész napi tevékenységében jelen van,

tehát nem tekinthetı egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatának. A beszédfejlesztés szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és játék fejlesztéséhez, összefonódik ezekkel. A verbális fejlesztés nemcsak célként, hanem eszközként is megjelenik a megismerési folyamatban. Ezért az értelmi fejlıdésükben középsúlyos

fokban

sérült

gyermekeket

nevelı

óvodákban

szorosan

összekapcsolódva, egymást kiegészítve egy foglalkozáson belül szerepel a beszédfejlesztés és környezetismeret, vagyis az anyanyelvi fejlesztés. A

környezet

megismerésének

feladata,

hogy

a

gyermekek

képességeikhez mérten minél több tapasztalatot szerezzenek (a mozgás és a különbözı érzékszervek bevonásával) az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl. A gyermekek tapasztalataira, élményeire, már meglévı ismereteire támaszkodunk azért, hogy új ismereteket sajátítanak el, illetve a meglévıket bıvítsék. Ehhez egy szeretı, sokat beszélı, megértı környezetet teremtünk, amelyben a gyermek minden rezdülésére, közölni akarására azonnal reagálunk, és megfogalmazzuk azt. A környezetismeret témakörei szoros kapcsolatban vannak a többi nevelési

területtel

(pl.

“testünk”

témakör

kiemelten

szerepel

mozgásfoglalkozáson, és minden nap jelen van az önkiszolgálásban is). 29

a

A környezet megismerésére szolgáló témaköröket a gyermekcsoport fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelı tartalommal töltjük meg.

4.3.2.

Témakörök a környezet megismerésére

Óvodások lettünk: nevek, jelek, felnıttek neve; tájékozódás az óvoda helyiségeiben. Testünk: saját név, jel tudatosítása; saját test részei; testrészek másokon. A család: a család tagjainak felismerése, megnevezése; a családtagok otthoni tevékenysége; a szülık, testvérek munkája. Az ısz: az ıszi természet megfigyelése (győjtés); ıszi idıjárás; ıszi gyümölcsök; ıszi zöldségek; ıszi öltözködés (testséma fejlesztése). A tél: a téli természet megfigyelése, téli örömök; a téli idıjárás; a téli öltözködés (testséma fejlesztése); téli ünnepek. A tavasz: a tavaszi természet megfigyelése (növényültetés); a tavaszi idıjárás; tavaszi virágok; tavaszi gyümölcsök, zöldségek; tavaszi öltözködés (testséma fejlesztése); tavaszi ünnepek. A nyár: a nyári természet megfigyelése; nyári idıjárás; nyári virágok, gyümölcsök, zöldségek; nyári öltözködés (testséma fejlesztése). Az óvoda: csoportszoba; öltözı; mosdó; konyha; udvar. Otthoni tevékenységek:

mosás; takarítás; fızés; terítés; mosogatás;

ágyazás. A közlekedés: a jármővek felismerése; közlekedés az utcán, jármőveken; helyes viselkedés a jármőveken; elemi közlekedési szabályok elsajátítása. Az állatok: a ház körül élı állatok; az állatkertben élı állatok. Az utca: üzletek, épületek; vásárlás; jármővek, járókelık. Foglalkozások: fodrász; orvos; boltos; tőzoltó; rendır. Játékok: szobai játékok; tornatermi játékok; játszótéri játékok.

30

4.3.3. A beszédfunkciók fejlesztése és korrekciója A beszédfejlesztést egyéni és csoportos formában végezzük. Természetesen

egy-egy

gyermek

sérülésének

súlyossága,

milyensége

nagymértékben meghatározza a vele való foglalkozás formáját. A beszédfejlesztés bizonyos elemeit csak egyéni foglalkozás keretében lehet jól begyakorolni. Ebben a munkában elengedhetetlen a logopédus aktív közremőködése.

Gyakorlatok a kommunikációs igény felkeltésére, a hallási figyelem fejlesztésére:

-

aktivizálás, motiválás ritmus, dal segítségével;

-

állathangok, állatmozgások utánzása;

-

az akusztikus figyelem felkeltése: hosszú-rövid, gyors-lassú, magasmély hangok megkülönböztetése;

-

felszólítások, felkiáltások élénk gesztussal, mimikával kísérése;

-

beszédszervek ügyesítése tornáztatással,

-

játékos gyakorlatokkal (beszédszervek passzív tornáztatása, ajak-, nyelv-, fúvó-, légzı-gyakorlatok);

-

a beszéd indítása, a passzív és aktív szókincs bıvítése, játékos

-

formában ismerkedés

-

a tárgyak mellett a képek megnevezése, a mondatalkotás segítése.

a tárgyakkal, ezek beépítése a szókincsbe;

A foglalkozások idıtartama az év folyamán változik, hiszen ahogy növekszik a gyermekek figyelme, koncentrációs készsége egyre hosszabb ideig lehet velük együtt dolgozni. Kezdetben 5-10, késıbb 20-30 percesek lehetnek a foglalkozások.

31

4.3.4.

Elvárások óvodáskor végén Általános követelményeket nem lehet meghatározni, hiszen a

gyermekek

beszédfejlıdésének

sajátosságai,

jellemzıi

nagymértékben

meghatározzák a fejlesztés menetét, eredményeit. Egy kis részük csak a beszédmegértés bizonyos szintjére jut el, szituációhoz kötötten viszonylag jól értik a közléseket, kérdéseket, utasításokat, de szavakat még nem mond, csak hangokat hangoztat. Vannak, akiknél késıbb indul a beszédfejlıdés, de már szavakban, szótöredékekben beszélnek. Egy részük az óvodai évek végére megtanítható szavakban, egyszerő mondatokban beszélni. Közlésük azonban a különféle artikulációs hibák miatt esetleg nehezen érthetı.

4.4.

Vizuomotoros fejlesztés

A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztı foglalkozás.

Formája:

mikrocsoportos, egyéni.

Ideje:

heti 3 foglalkozás.

Idıtartama: 15-20 perc. Célja: -

kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása;

-

a kéz izomerejének szabályozása;

-

a célirányos kézmozgások kialakítása;

-

a szem és kéz közti koordináció kialakítása;

-

az ujjak tapintásérzetének fokozása;

-

a csukló, az ujjak laza mozgatása;

-

a látás- tapintás - mozgásérzet együttes szabályozása;

-

a dominancia kialakításának segítése;

-

a testséma fejlesztése;

-

az ábrázoló kedv felkeltése;

-

az ábrázolás eszközeinek, a különbözı technikáknak megismertetése;

-

a helyes ceruzafogás kialakítása; 32

-

a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése;

-

a téri tájékozódás fejlesztése;

-

az analizáló, szintetizáló készség kialakítása;

-

egyszerő ok - okozati összefüggések felismertetése;

-

a beszédkészség fejlesztése;

-

alapszínek és egyszerő formák megismertetése. A nagymozgások és a finommotorika fejlıdése egymással szoros

kapcsolatban van. A mozgásos tanulás közben vizuális, akusztikus, kinesztetikus, taktilis ingerek fejlesztik a percepciót, hatnak a kognitív funkciókra és a beszédre, segítik a manipulációt. A vizuális percepció által alakul a látás, tapintás és mozgásérzet együttes szabályozása. A célirányos mozgás-kivitelezés érdekében számtalan tanulási helyzetet hozunk létre. Tág lehetıséget biztosít az önkiszolgálás e terület fejlesztésére. A szem-kéz koordináció fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szem fixáló mozgásának kialakítása, az alakkonstancia, az alak - háttér felfogó képesség, a téri irányok, térbeli viszonylatok fejlesztése. Mindehhez meg kell erısítenünk az érzékelı apparátust, fejlesztenünk kell a motoros folyamatokat, és a helyi képességeket. A különbözı fejlesztı játékokkal végzett manipuláció ügyesíti a gyermek finommotorikáját, de igazi alkotókedvüket a festéssel, nyomdázással, gyurmázással, tépéssel, rajzolással élhetik ki. E tevékenység során sikerélményhez jutnak, produktumok keletkeznek, a gyermek látja alkotásának eredményét, ezért szívesen ábrázol. Megtanítjuk az egyes eszközök használatát. Feladatok: a kéz ujjainak ügyesítése ujjtornával; -

a tárgyak pontos megfigyelése, fixálása;

-

tárgyak, különbözı eszközök fogása, elengedése;

-

tárgyak megkülönböztetése tapintással;

-

osztályozás szín, forma, nagyság, szín alapján;

-

párosítás;

-

ritmikus soralkotás;

-

egyszerő mértani formák válogatása; 33

-

kirakó játékok (puzzle) elemeinek összeillesztése;

-

különbözı anyagok, technikák megismertetése;

4.4.1.

Az ábrázolás, alakítás fejlesztésének lehetıségei

Mintázás: homok:

formázás; építés; formakitöltés;

gyurma, agyag: só-liszt gyurma:

tépés; lapítás; sodrás; gömbölyítés; formálás;

kézzel:

tenyérrel; öt ujjal; ököllel; egy ujjal; szivaccsal; szivacsos flakonnal; szivacs-ecsettel; vastag ecsettel.

Festés:

eszközökkel:

Nyomdázás:

szivaccsal; dugóval; terményekkel; játéknyomdával.

Papírmunkák:

győrés; tépés; sodrás; ragasztás; nyírás.

Rajzolás:

vastag filctollal; normál filctollal; vastag zsírkrétával; vastag színessel; aszfalt krétával; tábla krétával; színes ceruzával.

Vegyes technikák

34

A felsorolt technikákat és eszközöket különbözı nagyságú, minıségő, térbeli elhelyezéső anyagokon (papír, üveg, tükör, fólia, paraván, tábla, fa, textil, stb.) használjuk. A munka során ügyelünk a helyes irányra és a gyermekeknek is igyekszünk megtanítani a balról-jobbra és a fentrıl-lefelé haladást.

4.4.2.

Elvárások óvodáskor végén

-

szívesen ábrázoljon;

-

tudjon rövid ideig helyhez kötötten tevékenykedni;

-

alakuljon ki kétujjas fogása;

-

használja az ábrázolás-foglalkozáson megismert eszközöket;

-

alakuljon ki kezessége, testsémája;

-

alakuljon ki a megközelítıleg helyes ceruzafogása;

-

tudjon egyszerő ábrát, ritmikus sort kirakni;

-

tudjon pontosan illeszteni,

-

munkájában balról-jobbra haladjon;

-

tartsa be a papírhatárt;

-

rajzában alakuljon ki a helyes nyomaték;

-

rajzában jelenjen meg a kezdeti emberalak ábrázolás.

35

4.5.

Játékra nevelés

Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztı foglalkozás.

Formája:

mikrocsoportos, csoportos, esetleg egyéni.

Ideje:

heti 2-3 alkalommal.

Idıtartama: 10-15 perc.

Célja: -

a játékkedv felkeltése;

-

az adekvát játékhasználat megtanítása;

-

az egymás melletti tevékenység támogatása;

-

az együttes játék örömének felfedeztetése;

-

a konstruálás megtanítása;

-

elemi szerepjátékok elsajátítása;

-

a mozgás, a megfigyelıképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet

-

fejlesztése;

a különbözı minıségő, színő, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás környezet tárgyairól;

-

népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése;

-

a játéktevékenység örömforrásának biztosítása;

-

az önálló, elmélyült, kitartó játék segítése;

-

a mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása.

A játék a gyermek fejlıdésében alapvetı jelentıségő, semmi mással nem helyettesíthetı tevékenységi forma. A játékon belül a motoros, a szociális, és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg.

A játék nem csupán szabadidıs tevékenységet jelent, hanem jelen van minden célzott foglakozáson is, ismeretszerzı funkcióval bír, nélkülözhetetlen a beszédfejlesztésnél, a mozgásnevelésnél, a finommotorika fejlesztésénél.

36

A játékra nevelés együttjátszást, együttes cselekedtetést jelent, ahol a gyógypedagógus szerepe fokozatosan csökken, helyét a játékkezdeményezés, majd az egyre önállóbb játék veszi át.

A játékra nevelés foglalkozáson a gyermek adott tevékenységébıl indulunk ki. Az indirekt tanításba, illetve a pedagógus kezdeményezésébe igyekszik bevonni a gyermekeket. Az e foglalkozásokon megtanult játékokat hasznosítjuk a többi foglalkozáson is.

4.5.1.

Megtanulandó játékok

4.5.1.1.

Finommotorikát fejlesztı játékok

-

ki-be pakolás;

-

válogatás, csoportosítás;

-

építés vízszintesen;

-

építés függılegesen;

-

építés különbözı formájú, anyagú, nagyságú elemekbıl;

-

építés minta után;

-

illesztés;

-

főzés;

-

ujjak ügyesítése mondókákkal, mesékkel;

-

barkácsolás.

4.5.1.2.

A

megismerı

tevékenységet

játékok -

szétvágott képek összeillesztése - puzzle;

-

hasonlóság, különbözıség észrevételét segítı játékok;

-

memori;

-

képtörténet kirakása;

-

sorozatok;

-

hallási differenciálást fejlesztı játékok;

-

tájékozódás a hang alapján;

-

tárgyak felismerése tapintás útján. 37

fejlesztı

4.5.1.3.

Mozgásos játékok

-

köralakítás;

-

körbejárás;

-

párválasztás;

-

körjátékok;

-

páros játékok;

-

menetelés, vonatozás, sétálás;

-

egyensúlyozó játékok;

-

célba futás;

-

egyszerő táncelemek.

4.5.1.4. Játékok a szabadban -

homokozás;

-

hintázás;

-

csúszdázás;

-

mászókázás;

-

pancsolás;

-

labdagurítás, eldobás, elkapás;

-

futkározás;

-

ugrálás;

-

körjáték a szabadban;

-

hógolyózás, szánkózás, csúszkálás;

-

húzás, tolás;

-

kerékpározás, rollerezés;

-

építés.

38

4.5.1.5.

Szerepjáték elemei

-

babaringatás, etetés, altatás, sétáltatás, öltöztetés, fürdetés, biliztetés;

-

autó tologatás, szállítás, garázsépítés, közlekedési szınyegen közlekedés;

-

utazás;

-

orvos, beteg;

-

fodrász;

-

fızés;

-

takarítás;

-

boltos;

-

mese dramatizálása;

-

ismerkedés a bábokkal.

4.5.1.6. Elvárások óvodáskor végén -

ismerjék az alapvetı játékokat;

-

legyenek képesek rövid ideig adekvátan játszani;

-

válasszanak maguknak eszközt, használat után tegyék helyre;

-

tanulják meg elkérni a játékot, tudjanak várni;

-

tudjanak egyszerő építményt konstruálni;

-

a szerepjátékok elemei jelenjenek meg játékukban;

-

ismerjenek dalos játékokat, kapcsolódjanak be a körjátékokba;

-

legyenek képesek rövid ideig együtt játszani;

-

ismerjék a játszótéri játékokat, használják azokat rendeltetésszerően;

-

ha kell, játékukat kísérjék beszéddel;

-

a tanult játékokat próbálják továbbfejleszteni.

39

4.6.

A zenei nevelés alapjai

Ez a foglalkozás lehetıséget nyújt a ritmusérzék, a zenei hallás, érzékelés, a harmonikus mozgás fejlesztésére.

Formája: csoportos, mikrocsoportos, egyéni. Ideje: heti két alkalommal, és alkalomszerően a mindennapi tevékenységbe ágyazottan. Idıtartama: 5-20 perc.

Célja: - a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása; -

hangulatkeltés, motiválás;

-

a zenei érdeklıdés felkeltése;

-

utánzásra késztetés;

-

a ritmusérzék fejlesztése;

-

a környezet hangjainak felismerése, differenciálása;

-

a zenei hallás fejlesztése;

-

a zenehallgatás megszerettetése;

-

egyszerő népi mondókák, dalos játékok, énekek megtanítása;

-

ritmushangszerek, egyszerő hangszerek megismerése, használata;

-

a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása;

-

a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése.

Az a gyermek, aki már születése pillanatától élvezi édesanyja megnyugtató beszédét, halk énekét, aki megtapasztalja a csend jelentıségét -és nem az állandóan szóló tv, rádió háttérzaja mellet él-, az igényli a zenét, s késıbb maga is szívesen énekel. Óvodánkban olyan légkört teremtünk, amelyben a zenének fontos, biztonságot árasztó szerepe van. A kisgyermeket zörejek, zenei hangok tömege veszi körül. A zörejek fontos szerepet játszanak a gyermek ismeretszerzı folyamatában. A többször ismétlıdı

zörejhangokból

mozgásokra,

eseményekre

tud

következtetni

(megérkezett valaki, ebédelünk stb.).A gyerekek maguk is keltenek zörejeket játékuk során. Felhívjuk figyelmüket a környezetben keletkezett váratlan zörejekre (mentı, kukás kocsi, telefoncsörgés). 40

A beszéd és a zene szoros kapcsolatban van. A beszéd tempója, a ritmus, a hanglejtés, a hanghordozás, a hangmagasság más-más jelzést hordoz a gyermek számára. Érzelmi hatásuk különös jelentısséggel bír. Az értelmi fogyatékos és autista óvodás életében az ének óriási szerepet játszik. A közvetlen, személyes kapcsolat, a biztonság megteremtésében az óvónı éneke nélkülözhetetlen. Napközben bármikor adódhat lehetıség éneklésre, mondókázásra. Az énekhang játékot, mozgást kísérı szerepe is kiemelkedı. A dalok szolgálhatják a hangulatkeltést, de zenehallgatásként is éneklünk. Olykor a szöveg is érdekes lehet, míg máskor a szöveg jelentéktelen. Az óvodánkban alkalmazott mondókák, énekek hangsúlya, lüktetése, ritmusa, szövege, dallama, mozgásossága egyaránt jelentısséggel bír. A dalokat elıször a felnıtt énekli, a gyerek figyeli, vele örül, újra és újra kéri. Tehát egy mondóka vagy dal önmagában is öröm, de igazi örömet a sokszori ismétlés ad. Fokozza a gyermek érdeklıdését a szép, tiszta felnıtt éneklés, a tempó változtatása, a hangerı modulálása. A ritmushangszerek majd mindennapos használatát elengedhetetlennek tartjuk .A hangszerek is szerepet kapnak a gyermekek zenei nevelésében, mert az egyszerőbb hangszerek megszólaltatása, a felnıtt hangszeres játéka élményt jelent a gyermekek számára. A zene megnyugtató, elringató, figyelemfelkeltı, motiváló szereppel bír.

4.6.1. A zenei nevelés feladatai -

a gyermek és a felnıtt közötti személyes kapcsolat elmélyítése;

-

höcögtetık, ringatók, lovagoltatók megszerettetése;

-

mondókák elsajátíttatása;

-

a közös éneklés megszerettetése;

-

egyszerő dalok, dalos játékok megismertetése;

-

halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély érzékeltetése;

-

ritmushangszerek használatának elsajátíttatása;

-

az egyenletes lüktetés kialakulásának alapozása;

-

egyszerő hangszerek (furulya, síp stb.) megismertetése.

41

4.6.2. Elvárások óvodáskor végén -

szívesen énekeljenek;

-

szívesen vegyenek részt dalos játékokban;

-

ismerjék fel a tanult mondókákat, dalokat;

-

tudják használni a ritmushangszereket;

-

ismerjék fel az egyszerő hangszereket;

-

próbálják egyenletes lüktetéssel kísérni a tanult mondókákat, dalokat.

42

V.

Autizmussal élık nevelési folyamata 5.1.

A nevelés tervezésének alapjai és általános elvei A terápiás és pedagógiai célok összeolvadnak az autista gyermekek

nevelésében. Az autisztikus fogyatékosság súlyos adaptációs zavart, a fejlıdés elmaradását, és a tanulás akadályozottságát okozza (még magas IQ mellett is). Maradandó hiányról van szó, amelyet nem gyógyítunk vagy elmulasztunk, hanem kompenzálni próbálunk segédeszközök nyújtásával.

Idıbeli jellemzık:

A korai beavatkozás (ideálisan már kb. 2 éves kortól) nagyon fontos, hogy a támogatott funkciófejlıdés az éphez közelítsen, és minél kevesebb másodlagos hiány keletkezzen. A speciális nevelésnek folyamatosnak és tartósnak kell lennie, a szakembereken kívül a család bevonásával. A speciális módszerek egy része életmódszerően az egész nevelést áthatja. Rendszeres, rövid, intenzív egyéni foglalkozást, fejlesztést kíván az új ismeretek elsajátítása, új funkciók kialakítása. Számolni kell a nevelés nagyon nagy idıigényével. Nevelésüknek nagyon sok feltétele van: megfelelı szintválasztás, kiképzett pedagógus, szakképzett asszisztens állandó jelenléte, és jól felkészített befogadó kortársközösség. Ilyenkor sem várható hosszú távú siker, ha nincs kiegészítı nevelés, fejlesztés.

A nevelés tervezésének szempontjai:

Egyéni részletes fejlıdési és/vagy mentális szintfelmérés alapján, a fejlıdés

követésével,

a

fejlesztési,

nevelési,

tanítási

célok

folyamatos

korrekciójával készülhet. A tervnek a nevelés teendıket és célokat hierarchikus rendben kell tartalmaznia, távlati, középtávú és közvetlen célok formájában. A hierarchia fı szempontja változik a gyermek fejlıdésétıl függıen.

Kezdeti célok:

43

A gyermek nevelési helyzetbe való beillesztése, elemi szociális viselkedése, elemi kommunikációja és önellátása, a munkavégzés elemei. A súlyosan autista és értelmi fogyatékos gyermekek számára ezek a célok is csak részben elérhetık. Náluk a következı cél az elért készségek fenntartása, a relatíve örömteli élet biztosítása, és a jelentkezı új viselkedés problémák kezelése. A jobb értelmő autisták esetében a kognitív és szociális fejlesztés mellett a tanítás arányát mindig úgy kell megszabni, hogy realisztikusan tekintetbe vegye a felnıtt életre és a munkára való felkészülés szükségleteit, az önkiszolgálást, önellátást. Az átlagos vagy még jobb értelmő gyermekek nevelése nem egyszerőbb, és a család számára általában még nagyobb tragédiát jelent: a szigetszerő, jó képességek miatt nem tudják feladni a „gyógyulás” reményét, és ennek rendelik alá a fejlesztést. A társaktól, a szülıktıl való spontán tanulás igen csekély. Változás csak a környezet aktív beavatkozására, elvárására valósul meg. Így a gyermekcsoport „rossz” hatásától nem kell félteni, illetve jó hatására nem építhetünk. A csoportban való tanulásra az autista gyermek nem, vagy kismértékben képes, erre tanítani kell. A frontális instrukciót nem vonatkoztatja magára, figyelmét nem tudja szelektíven a fontos információra fordítani, nem tudja a lényeget kiemelni, a hallott információ feldolgozása nehéz lehet jó beszédértés mellett is; típusosan lassú, ezért elmarad a munkában még akkor is, ha jobban tudja, mint társai. Mivel az elvárásokat, értékeket nem interiorizálja (a cél az lehet, hogy mechanikusan értse meg és kövesse), az önálló munkánál folyamatos, külsı motivációt igényel. Ezért is van szükség a sikeres integrációhoz képzett pedagógiai asszisztens jelenlétére. A kortárscsoportot fel kell készíteni az autista gyermek befogadására, megértésére, segítésére. Ha ez sikeres, jelentıs tényezıvé válhatnak a fejlesztésben. A felkészítetlen vagy értetlen gyermek veszélyes lehet: típusosan áldozattá válik az autista gyermek, mert nem érti a tréfát, nem tud védekezni a csúfolás, kötekedés ellen, általában fizikailag is alul marad. Egyesek nem értve a szociális tilalmak értelmét, illetve határokat, bevonódnak „rosszaságokba”, és bőnbakká válnak.

44

Az elırehaladás és szempontjai:

Adaptált tananyag mellett is az ismeretek elsajátítása, általánosítása, majd gyakorlati alkalmazása a tanítási feladat, ezek hiányában nem indokolt a továbbképzés. Ezek az elvárások csak a gyermek valódi képességeinek határai között teljesülnek, és megóvják a pedagógust attól, hogy mechanikus tanítással látszateredményeket érjen el, amelyek az autista gyermek adaptációját nem fogják szolgálni. Kiemelkedı eredményeket lehet esetleg elérni egyes részképességek vagy speciális érdeklıdés területén.

Programunk

a

gyógypedagógiai

hagyományokra,

a

legújabb

szakirodalmakra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérı fejlıdési

üteméhez

igazodik.

Differenciált

segítségnyújtással

szolgálja

a

képességfejlesztést, törekszik a hiányosan mőködı képességek korrekciójára valamennyi területen.

5.2. Speciális fejlesztési célok az autista gyermekek nevelésében Kommunikáció és szociális viselkedés


beszéd elıtti (preverbális) csecsemıkori kommunikáció elemeinek tanítása,




szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása,




beszéd vagy ennek hiányában alternatív, vizuális eszközökkel történı kommunikáció használatának tanítása,




tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása,




augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása mindennapi élethelyzetekben, a protetikus környezet részeként.

Fejlıdési funkció elmaradások, korai elemi készségek


alapvetı

önkiszolgálási

készségek

szobatisztaság, öltözködés, tisztálkodás.

45

kialakítása:

rágás,

étkezés,

Korai kognitív funkciók


elemi logikai mőveletek, fogalmak, összefüggések tanítása,




szociális kognitív készségek fejlesztése,




egyszerő aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között,




általánosítás képességének fejlesztése,




az elsajátított képességek önálló használatának tanítása,




az elsajátított képességek más, összefüggésben való használata,




-képességek alkalmazása más, elsısorban otthoni környezetben.

Viselkedésproblémák kezelése, megelızése, alternatív viselkedések kialakítása


kétszemélyes tanítási helyzetben való részvétel viselkedési elemeinek kialakítása,




csoportba való beillesztés kialakítása,




óvodán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása.

Az óvodai környezet protetikus környezetté alakítása nagyon fontos az autista gyermekek nevelése során. A protektív környezet kialakításának általános célja a lehetı legnagyobb fokú önállóság elérésének segítése speciális eszközrendszer használatával, amely elsısorban vizuális információátadás módszerére támaszkodik. A protetikus környezet az óvodai fejlesztés teljes ideje alatt, illetve ideálisan otthon, távlatilag az egész életen át használandó és az összes tevékenység keretét adja. Szintje, tartalma, formája a gyermek fejlıdését követve változik.

Tervezésének szempontjai


Amikor egy terem strukturálásán gondolkozunk, mindig a legalacsonyabb szintő gyermek képességeit vegyük alapul.




A környezet legyen biztonságos, a gyermekek testi épségét veszélyeztetı eszközök és anyagok megfelelı tárolása, elhelyezése nagyon fontos.




A

terem

bútorainak

elrendezése

segítheti

a

gyermekek

önálló

tevékenységét, a szabályok és határok felismerését, és azokhoz való alkalmazkodást.

46




A munkaterület legyen csendes, ingerszegény tér, esetleg „kuckó” alakítható ki a csapongó figyelmő gyermeknek.




A különbözı tevékenységhez igazodó helyszínek kijelölése, határvonalak világos jelölése, az eszközök adott helyszínen való alkalmazása elısegíti, hogy a gyermekek önállóan felismerjék, hol tartózkodnak, milyen viselkedést vár el tılük a környezet.




A környezet beláthatóvá tétele, és a szokások együttes kialakítása biztonságot ad az autista gyermekeknek.




A szabadidıs terület legyen a kijárattól távol, világosan jelölt területi határokkal, pedagógus számára jól átlátható. Csak olyan játékeszköz legyen a polcon, amit tudnak használni a gyermekek.

Óvodai csoportunkban sajnos hely szőke miatt áthidaló megoldásra volt szükség. Nincsen külön helye az étkezésnek, a foglalkozásoknak, a játéknak. (Az étkezı asztaloknál, a játékszınyegen alkalmanként foglalkozást is tartunk). A foglalkozásokhoz

tartozó

rituálék,

a

szigorú

szabályok,

szokások,

a

következetesség segítenek abban, hogy a térben való eligazodás ne okozzon nehézséget. Az idı, az élethelyzetnek, a tevékenységek gondos, pontos, a gyermek által jól átlátható strukturálása elengedhetetlen. (Ezt segíti a szigorú napirend, hetirend). Az egyes gyermekeknek megfelelı, egyéni motivációs rendszer létrehozása szükséges augmentatív, vizuálisan segített kommunikációs rendszer a speciális környezeten belül a személyek között, beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. A napirend információhordozó eszköz, melynek segítségével a környezet a gyermek számára jelzi a tevékenységek helyét és sorrendjét. Ismeretlen helyzetekben is alkalmazható a változások elırejelzésére, új aktivitások napi rutinba történı fokozatos beillesztésére. A napirend tájékoztatja a gyermeket arról, hogy milyen sorrendben következnek az egyes tevékenységek. Láthatóvá teszi az idı múlását és beosztását. Számos egyéb kiegészítı információt is tartalmazhat, például a tevékenységben résztvevık fényképét, körülményeket, feltételeket, alternatív lehetıségeket, a gyermek igényeihez igazodva.

47

A csoportokban képes napirendi táblát alkalmazunk. Az autista gyermekkel külön fejlesztésen foglalkozó fejlesztıpedagógus a PECS módszert alkalmazza egyéb segédeszközök mellett. Az autizmus, mint „szociális fogyatékosság” a legvilágosabban specifikus. A valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. Elsıdleges fontosságú speciális pedagógiai cél tehát a gyermek képességszintjének megfelelı szociális viselkedés fejlesztése, tanítása. A szociális fejlesztési feladatok között a beilleszkedést közvetlenül elısegítı készségek fejlesztése fontos feladat.

A tanítási, fejlesztési módszerek kiválasztásakor

feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az autizmusból fakadó nehézségek megakadályozzák a gyermeket abban, hogy a szociális készségeket spontán, intuitív úton sajátítsák el. A szociális fejlesztés (a kommunikációhoz hasonlóan) áthatja az óvodai fejlesztés egészét, minden területen megjelenik hol célként, hol feladatként, hol feltételként.

5.3.

A fejlesztés fı területei 5.3.1. A taníthatóságot megalapozó szociális készségek megtanítása




Más személyek jelenlétének felismerése és elfogadása.




A pedagógus segítségének elfogadása.




A csoport életének szabályainak, szokásainak elsajátítása.




Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása.




Az utánzási készség fejlesztése.

5.3.2. Önmagáról való tudás tanítása


Személyi adatok megtanítása.




Saját külsı tulajdonságainak tanítása.




Saját maga és más személyek elkülönítése. (Pl. önfelismerés tükörben)




Elemi élménymegosztás tanítása.




A gyermek által gyakran végzett, megszokott tevékenységek felsorolása.

5.3.3. Kapcsolatteremtés, fenntartás


A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.




Ismerıs személyek felismerése, nevének megtanítása. 48




Egyszerő szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés, segítségkérés).




Az információcsere szabályainak tanítása, a kommunikációs interakció kezdeményezése, fenntartása, befejezése.




Óvodán belüli egyszerőbb szociális helyzetek viselkedési szabályainak betartása.




Elemi kooperáció felnıttel, gyermekkel . Az óvodai élet minden területén megjelenı szociális fejlesztést

speciálisan erre a célra létrehozott egyéni fejlesztési helyzetben végzi a pedagógus. A már megtanult viselkedésminták valódi élethelyzetekben való gyakorlása elengedhetetlen feladat. A gyermek felé irányuló kommunikációnak mindenkor igazodnia kell a gyermek mentális korához, beszédértékének valódi szintjéhez és autisztikus nehézségeihez: mennyiségében, tartalmában, idızítésében, szóhasználatában, nyelvi komplexitásában, változatosságában, metakommunikációjában.

Az autista gyermekek kommunikációjának jellegzetességei

Az óvodáskorú autista gyermekek a kommunikáció értés és használat szempontjából is rendkívül heterogén csoport alkotnak. A problémák megjelenése egyedi, de minden gyermek közös abból a szempontból, hogy a kommunikációs eszköz

szociális

alkalmazása

gyenge

marad

a

gyermek

általános

képességszintjéhez viszonyítva is. Az óvodába lépı autista gyermekek többsége nem beszél, mások echolálnak, vagyis azonnal vagy késleltetve megismétlik az elhangzottakat, és vannak a nyelvi formai szempontból bizonyos kontextusokban megfelelıen használó gyermekek is. Az értés szempontjából is rendkívül vegyes a kép, némelyik gyermek bizonyos mértékig érti a beszélt nyelvet, mások egyáltalán nem reagálnak a beszédre. Jellemzı, hogy a jól beszélı gyermek beszédértése elmarad a beszédprodukció mögött. A beszédre valamelyest megfelelıen reagáló gyermek megértésére jellemzı, hogy szó szerint értelmezik az elhangzottakat.

49

A kommunikációs készségek felmérése

Fel kell mérni a kommunikációs készségeket a megértés és a használat szempontjából. A felmérés a spontán meglévı készségekre irányul. A felmérésnél számítanunk kell a szószerinti értelmezésre és arra, hogy az értés és használat kontextustól függı. A funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja a kommunikációs készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg. A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül!

A fejlesztés területei: 1.) Preverbális kommunikáció 2.) Alternatív kommunikációs rendszer használata. 3.) A beszédértés és beszédhasználat. 4.) A metakommunikáció értése és használata.

A szimbolikus gondolkodás sérülése miatt a gyermekek fejlesztése során a játéktárgyak használata helyett törekedni kell a valós, a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására. Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni helyzetben történik, napi rendszerességgel szervezve. Az általánosítás nehézsége miatt fokozott jelentıségő, hogy az ismereteket valós élethelyzetekben sajátítsa el, illetve gyakorolja be a gyermek, és már a megtanult ismereteket minél több helyzetben tanulja alkalmazni. Az

óvodai

fejlesztés

során

a

sérülés-specifikus

szociális,

kommunikációs és kognitív fejlesztés áthatja az óvodában eltöltött idı minden percét. Ezek a speciális nevelési célok nagyon sok pontban találkoznak, fedik egymást az értelmileg akadályozott gyermekek nevelési céljaival.

50

VI.

Szervezeti és idıkeretek

1.

Felvétel az óvodába Gyógypedagógiai óvodánkba minden gyermek a szülı kérésére és a

Tanulási

Képességet

Vizsgáló

Szakértıi

és

Rehabilitációs

Bizottság

szakvéleménye alapján kerül, ha az egy hónap próbaidı leteltével megfelel az alábbi minimum követelményeknek: mozgás:

helyzet és helyváltoztató alapmozgásokra képes, sima talajon önállóan tud járni;

gondozás:

öltözés: együttmőködı; étkezés: segítséggel képes kanálból enni, pohárból kevés folyadékot inni;

kommunikáció:

minimális kontaktus kialakítható vele;

szociális fejlettség: csoportban nevelhetı, önmagára és társaira nem jelent veszélyt.

A jelenlegi rendszerő, vegyes életkorú és kórformájú csoportokat tartjuk optimálisnak, ezért ilyen csoportok kialakítására törekszünk. A Közoktatási Törvény értelmében gyógypedagógiai óvodánkban a csoportok létszáma maximum 6-8 fı lehet. Minden újonnan bekerülı gyermek esetében egyénileg mérlegeljük, hogy mely csoportban biztosítható legoptimálisabban az adott gyermek fejlesztése.

Pedagógia programunk egyik fontos jellemzıje a rugalmasság. Ez vonatkozik az év folyamán az egyes tevékenységek aránybeli eltolódására éppúgy, mint a napirenden, hetirenden belüli rugalmas feladatmegoldásra. Mivel a középsúlyos fokban sérült és autista óvodások spontán tanulása is jelentıs mértékben sérült, indokoltnak tartjuk, hogy a többségi óvodáktól eltérıen kötött (az egész csoport számára kötelezı), illetve mikrocsoportos, és egyéni fejlesztı foglalkozások váltsák egymást a nap folyamán. A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlıdései tagolják óvodánk életét. Az óvodáskorú gyermek igényli az ismert és áttekinthetı, ismétlésekkel tagolt napirendet, a biztos támpontokat. Ezekben természetesen vannak kivételes alkalmak, mint az ünnepi készülıdés ideje, az ünnepek, a napirenden kívüli programok. Mindezek mellett a játék, az elmélyült játéktevékenység lehetıségét is biztosítanunk kell 51

2.

Az óvoda napirendje/ nyitva tartás 06.00-

nyitás, ügyelet, gyülekezés

07.30 - 08.15

szabad játék

08.15 - 08.30

tisztálkodás

08.30 - 09.00

reggeli

09.00 - 11.00

kötelezı foglalkozások (egyéni, mikrocsoportos vagy csoportos formában), illetve játék

11.00 - 12.00

levegızés (önkiszolgálás fejlesztése)

12.00 - 12.15

wc, kézmosás

12.15 - 12.45

ebéd

12.45 - 13.00

kézmosás, fogmosás, ágyazás

13.00 - 14.30

csendes pihenı

14.30 - 15.00

öltözés, wc, teremrendezés

15.00 - 15.30

terítés, uzsonna

15.30 - 16.30

irányított vagy szabad játék

- 18.00

ügyelet

Napirendünket csupán egy évente változó, rugalmas keretnek tekintjük, ami folyamatosan alkalmazkodik a gyermekek és a szülık igényeihez.

A csoportokban 2 gyógypedagógus, és 1 gyógypedagógiai asszisztens van egyidejőleg jelen. A dajka szükség szerint segíti az egyes csoportok munkáját. Míg a gyógypedagógus csoportos foglalkozást vezet, az asszisztens és a dajka segítik a foglakozás vezetıjét. Az egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztı foglalkozást is általában a gyógypedagógus vezeti. Az asszisztens ez idı alatt a gyermekek szabad játékát irányítja, segíti. A gyógypedagógus fejlesztı munkáját segítı asszisztens - a gyógypedagógus útmutatásai alapján - önállóan is tud csoportos foglalkozást vezetni, egyéni fejlesztést végezni. A dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítıjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelı felnıtteknek, aki éppúgy, mint a gyógypedagógus, magatartásával, beszédstílusával, teljes lényével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt 52

vehessen, elsısorban arra van szükség, hogy megfelelı szinten tájékozott legyen óvodánk, és az adott gyógypedagógusok nevelési, fejlesztési elképzeléseirıl, módszereirıl, a csoportba tartozó gyermekek fejlettségi szintjérıl, különleges nevelési igényeirıl.

3.

A foglalkozások heti rendje A foglalkozás neve önkiszolgálás mozgásfejlesztés anyanyelv vizuomotoros fejlesztés játékra nevelés zenei nevelés alapjai habilitáció A

kötött

foglalkozások,

Heti gyakorisága 2 (év elején 5) 5 5 3 2-3 2 5 az

önkiszolgálásra

nevelés

célzott

foglalkozásai, a levegıztetés délelıtt zajlanak. A délutáni alvás után a gyakorlásra, a szabad játékra nyílik lehetıség. Az egyes foglalkozások idıtartama függ az adott gyermekcsoport fejlettségétıl, a feldolgozásra kerülı témától, az egyes gyermekek aznapi állapotától. Így 5-30 perces foglalkozások lehetnek. A tematikus feldolgozásnak megfelelıen az egyes témák feldolgozási ideje egy hét, de esetenként ennél hosszabb is lehet. A tevékenységi formák ritmikusan ismétlıdnek, a gyakorlásra, az ismétlésre kellı idıt biztosítva, a gyermekek spontán megnyilvánulásait is figyelembe véve. A foglalkozások az adott csoport szokásrendszerének megfelelıen azonos rítusok szerint indulnak (pl. teremrendezés, éneklés, hiányzók azonosítása játékos formában, idıjárás megfigyelése). A csoportos és egyéni foglalkozások, a játékra, a levegızésre, a pihenésre, a nyugodt étkezésre, tisztálkodásra, az önálló tevékenykedésre fordított idı megfelelı aránya biztosítja a gyermekek optimális fejlesztését, a túlterhelés, és az üresjáratok kiküszöbölését. Fejlesztı munkánk során folyamatos ellenırzéssel gyızıdünk meg annak hatékonyságáról. Óvodánkban a szorgalmi idıszak augusztus utolsó hetétıl július közepéig tart. Eddigi tapasztalataink alapján az évközi óvodai szünetek idejére foglalkozást nem tervezünk (a legtöbb szülı ez idı alatt otthon tartja gyermekét), de gyógypedagógus vezetésével ügyeletet biztosítunk. 53

Nyáron ügyeletet, kirándulást szervezünk. Óvodánk júliusban 5 hétig zárva tart. A zárás idıpontjának meghatározásakor igazodunk az iskolai nyári szünethez (szülıi igény), az épületben folyó nyári felújítási, bıvítési munkálatokhoz.

54

VII. Ellenırzés, értékelés 1. A gyermek fejlıdési ütemének ellenırzése, a gyógypedagógus feladatai a nevelımunka dokumentálásával kapcsolatban A csoportban dolgozó két gyógypedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyeléseit írásban rögzíti (fejlıdési lap + pedagógiai jellemzés). Mindezek és a gyermek gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi vizsgálati leletei alapján készítik el a gyermek egyéni terápiás tervét, s tervezik a csoport munkáját. A gyermekekrıl

folyamatosan

egyéni

fejlesztı

naplót,

a

csoport

közös

foglalkozásairól csoportnaplót vezetnek. Munkájukra jellemzı a folyamatellenırzés: a pedagógiai vizsgálatot félévkor, évvégén megismétlik. A pedagógiai vizsgálatokat a Nottingham Southerland House School fejlıdési kérdıívének

általunk átdolgozott

változatával végezzük, amit szükség esetén szöveges értékeléssel egészítünk ki. A nevelıtestület rendszeres esetmegbeszélésein team munkában keressük

a lehetı legjobb megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez a team

esetenként kiegészül a gyermeket kezelı szakorvossal, pszichológussal, vagy a szülıkkel. A tanköteles gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek részt. A bizottság szakvéleménye, a gyermekkel foglalkozó pedagógus, és a szülı véleménye alapján kezdi meg a gyermek tanulmányait általában a középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelı általános iskolában. Néhány jól fejlıdı gyermek az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok oktatását, nevelését végzı általános iskolába kerül, illetve van, aki felmentettként további gyógypedagógiai óvodai ellátást kap. Az autista gyermekek esetében további egyeztetést végzünk autista szakemberekkel az integrálhatóság, vagy az esetleges speciális autista általános iskolai elhelyezése érdekében. A szülık a napi beszélgetések, a szülıi értekezletek, a gyermek kiállított munkái, illetve az évi 1 alkalommal megrendezett “nyílt nap” során, és az azt követı konzultáción gyızıdhetnek meg gyermekük fejlıdésérıl.

55

2.

A programellenırzés és értékelés rendszere Ellenırzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése,

nevelıtestületi

megbeszélések,

gyermekek

cselekedeteinek,

viselkedésének

elemzése, fejlıdési tesztek végzése, felmérése, nyomon követések. Az iskolai beválás vizsgálata. Az ellenırzésben részt vevık: az egybeszervezett intézmény vezetıje, az óvodai intézményegység vezetıje. Az ellenırzés részben folyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos célzott ellenırzés: szokások elsajátítása, erıfeszítés, munkában való részvétel; vagy egyes fejlesztési terület eredményei. Másrészt évenkénti: a magatartás, a viselkedés változása, a képességek fejlıdése, a továbbhaladás lehetıségei, stb.

Három évente: az értékek elfogadása és az azzal azonosulás, a program erényei, hibái, az esetleges újabb kihívásoknak való megfelelés szempontjai alapján. Felhasználjuk az óvodánkban hospitáló kollegák, a gyakorlatot teljesítı gyógypedagógiai asszisztensek megfigyeléseit, tapasztalatait, esetleges kritikáit.

3.

Minıségfejlesztés óvodánkban ( IMIP ) Intézményünk a lehetséges alternatívák közül korábban a TQM

rendszerő minıségbiztosítást mellett döntött. Jelenleg az egész intézményt átfogó, egységes

minıségfejlesztési

rendszer

szerint

dolgozik.

Az

óvodai

intézményegységben dolgozók is részt vettek az új ÖMIP/IMIP bemutató nyitóelıadásain. Az iskolai intézményegységhez kapcsolódva azóta több, a minıségbiztosítással

foglalkozó

elıadáson,

rendezvényen

vettünk

részt.

Figyelemmel kísérjük az iskolai minıségi körök megalakulását, munkáját, hogy az így szerzett tapasztalatinkat beépíthessük az óvodai minıségbiztosítási rendszer kiépítésének folyamatába. Nevelési programunk legitimmé válása után, az óvoda bıvülésével párhuzamosan végezzük a minıségfejlesztési rendszer folyamatos mőködtetését.

56

VIII. Személyi ellátottság Az értelmileg akadályozott (középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos, és autista ) gyermekeket nevelı, fejlesztı óvodai csoport ellátásához szükséges személyi feltételek:

Csoportonként 2 gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta ( elıny az ÉA, logopédia vagy szomatopedagógia szakos végzettség ). Csoportonként 1 gyógypedagógiai asszisztens és/vagy gyermekfelügyelı és 1 szakképzett dajka. Óvodánk

jelenleg

három

csoporttal

mőködik,

tehát

5

gyógypedagógus ( délelıtti kezdéssel, napi 1-1,5 óra átfedéssel ), 4 gyógypedagógiai asszisztens, és egy dajka dolgozik az intézményegységben. Az épületbıvítés eredményeként lehetıségünk nyílik egy fejlesztı tornaszoba, terápiás szoba kialakítására is. Az óvodatitkári és az óvoda gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat – közös igazgatású intézmény lévén - az iskolatitkár, illetve az iskola gazdasági apparátusa látja el. Az óvodai térítési díjakat, a befizetések és étkezéslerendelések rendjét az óvodai intézményegység-vezetı állapítja meg az intézmény gazdasági igazgatóhelyettesével egyeztetve. Az óvodai gyermekvédelmi munkához igénybe vesszük az intézmény gyermekvédelmi

megbízottjának,

és

gyógypedagógusának segítségét is.

57

családgondozóként

dolgozó

IX.

Tárgyi feltételek A nevelés szempontjából nagyon fontosnak tartjuk, hogy esztétikus,

átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. Ennek megteremtése, folyamatos alakítása az óvodában dolgozó minden felnıtt feladata. A jelenlegi 3 csoportszoba felszerelése, eszközellátottsága megfelelı. Az

helyiség

öltözı

kialakítása,

felszereltsége

megfelel

a

gyermekek

szükségleteinek. A melegvizes zuhanyozóhellyel is felszerelt mosdóhelyiséget a jelenleg érvényes elıírásoknak megfelelıen alakítottuk ki. Szükségesnek tarjuk azonban, ennek bıvítését, felújítását, átalakítását. Óvodánk saját, az iskola udvarából leválasztott udvarral rendelkezik. Felszereltsége messze a kívánatos alatt marad. Az intézmény bıvítési munkálataival párhuzamosan rendezésre kerül majd a hozzá tartozó udvar is, és ekkor kerül majd kialakításra, felszerelésre óvodánk végleges játszótere is. A jelenlegi csoportszobák felszerelésének bıvítésekor, és az épület átalakításakor kialakításra kerülı új helyiségek felszerelésekor mindig szem elıtt tartjuk az oktatási miniszter 1/1998.(VII.24.) OM, a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló rendeletét. Néhány éven belül az óvodában bıvíteni, átalakítani szeretnénk a mosdó- helyiséget,

egy egyéni mozgásfejlesztést segítı mozgásfejlesztı

tornaszobát, egy terápiás szobát, és egy felnıtt öltözıt kívánunk kialakítani. A gyermekek kötelezı orvosi szőrıvizsgálatát, és esetenkénti akkut ellátását az iskolai rész területén található orvosi szobában dolgozó iskolaorvos végzi. Az óvoda dolgozóinak foglalkozás egészségügyi szőrıvizsgálatát az intézmény foglalkozás egészségügyi

szakorvosa végzi.

Az óvodában dolgozó gyógypedagógusok és asszisztensek az iskola gyógypedagógusaival közösen használják az intézmény területén lévı tanári szobát és könyvtárat.

58

X.

Szervezeti leírás

Az intézmény szervezeti leírása az iskola pedagógiai programjában szerepel, ezért itt csak az óvodai hierarchiát ismertetjük.

Óvodai intézményegység-vezetı: Az óvodai intézményegység élén az óvodai intézményegység-vezetı áll. Közvetlen felettese az egybeszervezett intézmény vezetıje. A tanügyi igazgatóhelyettes irányításával - az igazgató egyetértésével - tervezi, szervezi, ellenırzi és értékeli az óvoda szakmai munkáját. Az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelıen végzi munkáját. Óvodánkban az egyes csoportok közötti átjárhatóság, a szoros szakmai kapcsolatok miatt a pedagógusok folyamatos, napi szakmai kapcsolatban is állnak. Külön szakmai munkaközösségek létrehozását nem tartjuk indokoltnak. A fıvárosi szakmai munkaközösségek munkájában aktívan részt veszünk. A koordinálást egy, az óvoda nevelıtestülete által választott gyógypedagógus végzi. Tevékenységérıl az óvoda vezetıjét és a nevelıtestületet folyamatosan tájékoztatja. Az óvoda pedagógia munkáját segítik a szakértıi bizottságokban dolgozó gyógypedagógusok, pszichológusok, az önkormányzatoknál mőködı pedagógiai szakszolgálatok munkatársai, a felkért közoktatási szakértı, az ELTE Bárczi

Gusztáv

Gyógypedagógiai

Fıiskolai

Karának

oktatói,

az

iskola

fejlesztıpedagógusa, az Autizmus Kutatócsoport munkatársai.

Az érdekegyeztetés, az érdekérvényesítés formái: Az óvoda dolgozóinak érdekérvényesítési szervei - egybeszervezett intézmény lévén - megegyeznek az iskola dolgozóinak képviseletét is ellátó szervezetekkel. Ezek: -

a közalkalmazotti tanács;

-

a pedagógus szakszervezet.

A gyermekek érdekérvényesítési szerve a szülıi munkaközösség, amely csoportonként mőködik. Tisztségviselıi évenként megerısítést nyernek. A 59

szülıi munkaközösség ismeri és véleményezi az óvoda pedagógiai programját, házirendjét. Részt vállal a csoportok, illetve az egész óvoda életét érintı események, ünnepségek, hagyományos rendezvények szervezésében. Fontos szerepe van a szülık egymás közti kapcsolatainak. Az értelmi fogyatékos és autista gyermek nevelése során számtalan alkalommal kerülhet krízishelyzetbe a szülı, amikor a szakmai segítség mellet kiemelt jelentıségő a sorstársak támasznyújtó segítsége. Óvodánkban - ha a szülık igénylik - óvodaszék mőködhet. Óvodánk több dolgozója is tagja az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szervezetének. A szervezet munkájáról folyamatosan tájékoztatjuk a szülıket, s támogatjuk a belépni kívánók törekvéseit.

60

Melléklet

61