BENEDEK ELEK ÁLTALÁNOS ISKOLA, ISKOLA, ELŐKÉSZÍTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, ÉS KOLLÉGIUM OROSZLÁNY
Tanulói esélyegyenlőségi terv
Elfogadva: Oroszlány, 2008.02.27. Iván Lászlóné igazgató
TARTALOMJEGYZÉK
I. HELYZETELEMZÉS Általános iskola Előkészítő speciális szakiskola Napközi Kollégium II. PROGRAM CÉLJA Az esélyegyenlőség megvalósulása az intézményi tevékenység során III. KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉGEK IV. AKCIÓTERV Első rész Második rész Harmadik rész Negyedik rész V. MEGVALÓSÍTÁS VI. MONITORING ÉS MEGVALÓSÍTÁS VII. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS VIII. MEGVALÓSULÁS GARANCIÁJA IX. DÁTUM
Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programja Intézményünk a Közoktatási törvénynek megfelelően dolgozta ki tanulói „Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programját”, melyet összehangolt a Pedagógiai Programmal, az Intézményi Minőségirányítási Programmal, illetve a fenntartói Közoktatási Esélyegyenlőségi Programmal.
I. HELYZETELEMZÉS Intézményünk, a Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégium a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását és nevelését látja el Oroszlányból és a város vonzáskörzetéből. Hat településről, 20 fő vidéki tanuló jár az intézménybe. Iskolánk tanulóinak nagy része tanulásban akadályozott, de vannak értelmileg akadályozott, autista és halmozottan fogyatékos gyermekek is. Magántanuló jelenleg nincs. Tanulói összetétel (2007.okt.01-i állapot szerint): Összlétszám Tanulásban akadályozott 1.- 8. évfolyamon ebből halmozottan fogyatékos: előkészítő speciális szakiskolás
: 108 tanuló : 100 fő : 77 fő : 2 fő : 23 fő
Értelmileg akadályozott ebből halmozottan fogyatékos
: :
6 fő 2 fő
Az intézmény alapfokú iskolai végzettséget ad 1.-10. évfolyamon, neveli-oktatja a tanulókat. 9. és 10. évfolyamon működik az előkészítő speciális szakiskola, mely szakmai előkészítő és pályaorientációs foglalkozásokat tart. Így próbálja a gyermekek továbbtanulási esélyeit növelni. Az előkészítő speciális szakiskolába jelentkezők aránya a 2008-2009-es tanévben tervezetten az összlétszám 100%-a lesz. Lemorzsolódás, kimaradás esetlegesen csak a túlkoros tanulók esetében várható. Intézményünk szolgáltatásai: Napközi, tanulószoba, szakkörök, sportkörök, logopédia, fejlesztő felkészítés, habilitációs, rehabilitációs tevékenység, könyvtárhasználat. A Móra Ferenc Kollégium a Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola tagintézményeként működik. Fogadja és integráltan ellátja a kollégiumba érkező tanulókat. A kollégium feladata a szociális gondoskodáson túl biztosítja a fiatalok ismereteinek bővítési lehetőségeit, elősegíti szocializációjukat, személyiségük fejlődését, lehetőséget teremt a nyugodt kiegyensúlyozott diákéletre.
Feladata még az egyéni szocializáció, ugyanis az iskola egyre kevésbé képes a szocializációs folyamatok segítésére, a család nem tudja ezt a szerepet maradéktalanul ellátni. Kollégiumunk két tanulói csoporttal rendelkezik, egy általános iskolás és egy középiskolás. A klasszikus kollégiumi feladatokon túl (vidéki tanulók elhelyezése, felvállalta a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ellátását, azokét kiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz való feltételeket. Kollégista tanulók összlétszáma
: 54 fő
- Sajátos nevelési igényű - Általános iskolás vagy középiskolás
: 25 fő : 29 fő
Gyermek és Ifjúságvédelem Intézményünk kiemelt feladata. A tanulók szinte 100%-nál fennáll valamilyen fokú veszélyeztetettség. Hátrányos helyzetű 50 tanuló. Halmozottan hátrányos helyzetű 49 tanuló (a szülők nyilatkozatai alapján). A kollégiumban elhelyezett SNI-s gyermekek mindegyike halmozottan hátrányos helyzetű. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szoros kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel, az intézményvezetővel, a családokkal, a Gyámügyi Hivatallal, a Szociális Szolgálattal és a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztályával.
Szociológiai felmérés (1.-4. táblázat) 2008 februárjában az osztályfőnökök végezték el a felmérést, melyben a tanulók 9095%-a vett részt. A kérdőívek megválaszolása önkéntes alapon, név nélkül történt. A munkakörülményekre, a keresetre vonatkozóan jóval kevesebb adat állt rendelkezésünkre. A feldolgozott adatok segítenek a rövid-távú és hosszú-távú célok megfogalmazásában.
Családi nevelés A tanulók többsége teljes családban él, vagy a szülő nevelőszülővel együtt neveli gyermekét. Előfordul, hogy több generáció él együtt. A tanulók 14 %-át neveli egyedül az apa vagy az édesanya. Magas az állami gondozott gyermekek száma,10 %. Többségük a Fővárosi Nevelőotthon lakóotthonaiban él, vagy egy családi házban kialakított lakóotthonban lakik. 25 tanuló kényszerül kollégiumi bennlakásra.
Lakáskörülmények A gyermekek 36 %-a él családi házban vagy tömblakásban. Magas azoknak a tanulóknak a száma, akik kiskertekben laknak mostoha körülmények között, többnyire komfort nélküli kis házakban. A családok egy része albérletbe kényszerült, helyzetük bizonytalan. A lakások többsége jól felszerelt, DVD-vel, hűtővel, mosógéppel, TV-vel, mobiltelefonnal csaknem minden háztartás rendelkezik. A családok 52 %-nak van számítógépe. Ellentmondásos azonban az, hogy a viszonylagos jó felszereltség ellenére a lakások többsége komfortos vagy komfort nélküli. Vannak családok, ahol nem tartanak könyveket és nem olvasnak újságot sem. Az otthonok átlagosan 2-3 szobásak. Mivel a családokban magas a gyermekek száma, többnyire zsúfoltan élnek. A gyermekek többségének nincs saját szobája, esetenként saját ágya sem. Szülők iskolai végzettsége Többségük 8 általánost végzett, közülük 16 % kisegítő iskolában. A szülők 21 %-a a 8 általánost sem végezte el. Szakiskolát végzett 17 %. Szakközépben és gimnáziumban végzettek aránya alacsony, diplomával senki sem rendelkezik. Munkakörülmények A szülők többsége betanított munkásként dolgozik az oroszlányi ipari parkban vagy a környező települések üzemeiben. Sokan vannak munka nélkül, a regisztrált munkanélküliek száma viszont alacsony. Több család él alkalmi munkából. Sok esetben a jövedelem 70.000 Ft. alatt van. Különösen igaz ez a női munkavállalók esetében. 1/ 2-3 Az évfolyamismétlők aránya 2,1 %, ez az országos átlagot nem haladja meg. A 250 órát meghaladó hiányzások száma az országos átlag felett van. Az előkészítő speciális szakiskolások közül egyre többen tanulnak tovább, és szereznek szakmát. Az országos kompetencia - mérésen iskolánk korábban részt vett, de az eredmények ismeretében ebben a tanévben már nem. A következőkben a speciális iskolákra kidolgozott kompetenciamérésekben szeretnénk részt venni. Történtek mérések természetismeretből, szövegértésből és matematikából, melyben iskolánk tanulói az országos átlag felett teljesítettek. A tanulásban akadályozott tanulók számára rendezett országos komplex tanulmányi versenyen csapatunk 6. helyezést ért el. Az országos atlétikai versenyeken, megyei úszóversenyeken, országos szavalóversenyeken, országos Kapkodd a lábad sorversenyen és a megyei Ki mit tud – on, több tanulónk ért el kimagasló eredményt. Ezeket a versenyeket tanulásban akadályozott
gyermekek részére szervezték. Diákjaink nem csak ezeken a rendezvényeken, hanem a város által kínált programokon is nagy számban vesznek részt. A többségi általános iskolák által meghirdetett versenyeken több tanulónk szerepel eredményesen. A résztvevők közül több gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. Intézményünk több tanórán kívüli rendezvénnyel színesíti tanulóink hétköznapjait. Az alsóbb évfolyamokon tanulók csaknem 100%-a vesz részt ezeken a programokon. A felső tagozatosok és az előkészítő speciális szakiskolások bekapcsolódásának aránya alacsonyabb. Havi rendszerességgel cigány népismereti délutánt rendezünk. Hagyományőrző rendezvényeinkkel, versenyek szervezésével, kiállítások megtekintésével, mozi, színházlátogatásokkal tesszük változatosabbá az iskolai munkát. Az intézményben lehetőség nyílik napközis és tanulószobai ellátásra, melyen az 1.-8. osztályig a tanulók közel 70 %-a vesz részt. A szakkörök és a sportkörök a gyermekek kedvenc szabadidős tevékenységei közé tartoznak. Az informatika szakkör nagy népszerűségnek örvend. A tantárgyi kereteken belül történő népismereti oktatáson a tanulók 100 %, szakköri formában a 30-40 % vesz részt.
1 /4-5 Intézményünkben az oktató-nevelőmunkához szükséges feltételek adottak. Pedagógusaink továbbképzéseken való részvételi aránya magas. Törekszenek új, hatékony együttnevelési módszerek elsajátítására (kooperatív tanulás). A fejlesztéseket segítő diszlexia és diszkalkulia terápiát is többen alkalmazzák. Iskolánkban logopédusok, gyógytestnevelő, mozgásfejlesztő pedagógus, pszichiáter és gyógypedagógusok segítik a gyermekek munkáját. Gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnökök és mentálhigiénés szakember személyes beszélgetésekkel próbálja oldani a szociális feszültséget és a konfliktus helyzeteket. Tanulóink bizalommal fordulnak feléjük. 1/ 8 Iskolánk a város többi oktatási intézményével jó kapcsolatot tart fenn. Minden évben a többségi általános iskolák és saját tanulóink részvételével városi sportnapot szervezünk. A gyermekekből vegyesen összeállított csapatok elősegítik a másság elfogadását és toleranciára nevelnek. A cigány szavalóversenyre a város óvodáiból, iskoláiból is érkeznek tanulók intézményünkbe. Az együttműködés jó példája, hogy az iskolák közösen vesznek részt pályázatokon. A civil szervezetekkel jó kapcsolatot tartunk fenn. Immár hagyománnyá vált, hogy Mikulásra és Anyák napjára gyermekein műsort adnak a Nyugdíjas Értelmiségi Klub részére. Városunk polgármesterének a felkérésére tanulóink műsort adnak a városi rendezvényeken, ünnepségeken. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőjével szoros az együttműködésünk. Tanulóinkat megismertetjük az önkormányzat tevékenységével. A gyermekek ösztöndíj pályázatának benyújtását közösen segítjük.
Intézményünk abban az esetben, ha átalakulna Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé, akkor új funkciókat láthatna el: -
Többségi általános iskola integrált tanulócsoportjaiban dolgozóknak módszertani segítségnyújtás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés Fejlesztő felzárkóztatás Konduktív pedagógiai segítség Utazó gyógypedagógiai szolgáltatás
A kormányzati döntés hatása, melyben a szegregált intézményekben tanulók számának csökkentését irányozták elő iskolánkban is érezhető. 30 %-kal csökkent az intézményünkben tanulók létszáma. Sok szülőben felmerült az igény, hogy halmozottan fogyatékos gyermekük foglalkoztatását intézményünk lássa el, így ezek a gyermekek is a családdal maradhatnak, és nem kell utazniuk. Ez indokolja azt is, hogy az intézménynek át kell alakulnia. Az értelmileg akadályozott tanulók számára speciális eszközök, tantermek kialakítása válik szükségessé. Ezt pályázat útján próbáljuk megvalósítani. ÁLTALÁNOS ISKOLA Habilitációs, rehabilitációs órák Egyéni differenciált képességfejlesztés Tehetséggondozás Gyógytestnevelés Mozgásterápia Úszásoktatás biztosítása. Diszlexia, diszkalkulia terápia Logopédia Pszichológiai segítségnyújtás Szenzomotoros integrációs terápia Tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott, halmozottan fogyatékos tanulók integrált oktatása. Önállóság, önkiszolgálás. Nyelvoktatás – az angol nyelv bevezetése 7. osztálytól. Informatika – oktatása alsóbb évfolyamon is lehetőség szerint. Háztartási ismeretek, praktikus ismeretek nyújtása A társadalmi beilleszkedést, konfliktuskezelést segítő eljárások – tananyag kibővítése. Kulcskompetenciák kialakítása.
Szakkörök, szabadidő szervezése. Felzárkóztatás, tehetséggondozás Diákönkormányzat. Cigány kisebbségi oktatás. Sajátos nevelési igényű tanulók megyei és országos spotversenyen való részvétel Versenyek szervezése Helyi, megyei, országos vers és prózamondó versenyen való részvétel Város életébe való bekapcsolódás. Civil szervezetekkel kapcsolattartás. Szülőkkel kapcsolattartás. Hátránykompenzációt célzó pályázatok írása Pályaorientáció segítése. Továbbképzések.
ELŐKÉSZÍTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA Szakmai előkészítés, felkészítés Tankonyha kialakítása (pályázati pénzből). Varrás, kézimunka, szakrajz oktatása. Pályaorientáció Tájékoztatás Munkaügyi központ Szakkiállításon való részvétel Intézmény látogatás Üzemlátogatás (ipari park) – szabályok, munkafolyamatok megismerése. Tájékoztató szülői értekezlet. Reális szakmaválasztás. Olyan képességek kialakítása, melyek lehetővé teszik tanulóinknak a piacképes szakmákban való elhelyezkedést. Utógondozás, nyomon követés Idegen nyelv oktatása tanórákon Informatika – szaktanterem kialakítása, internet hozzáférés
Társadalmi ismeretek Vizsgarendszer - kísérleti jelleggel Tanulmányi versenyeken való részvétel, megmérettetés Szabadidő helyes eltöltése Szakkörök keretében : informatikai szakkör a digitális technika megismerése, alkalmazása a hétköznapokban, hivatali ügyintézéskor sportolási lehetőség- megyei és országos versenyen való részvétel képzőművészeti szakkör Társadalmi ismeretek: a hivatalok munkájának helyszínen történő jobb megismerése A szülőkkel a gyermekvédelmi szervekkel való szoros kapcsolattartás, a szülők bevonása az intézményi rendezvényekbe, az intézmény működését érintő kérdésekbe Sportversenyeken, kulturális rendezvényeken való részvétel NAPKÖZI Helyes tanulási szokások kialakítása Nyugodt légkör biztosítása a tanulási idő alatt Egyéni segítségnyújtás Kézműves foglalkozás Szabadidő Közösségi programok Tréfás vetélkedők Hagyományőrzés Mozi- és színházlátogatás Kulturális és sportrendezvények Közös játék – drámajátékok, önismeret Foglalkozások
KOLLÉGIUM Együttnevelés – integráció Önállóság, önkiszolgálás erősítése Szociális kompetenciák erősítése (magatartási problémák, konfliktuskezelés) Közösségi programok szervezése Kellemes légkör megteremtése Biztonság
Egészségügyi problémák jelzése, megoldása Szociális problémák megoldásának segítése Városi rendezvényeken való részvétel Kapcsolattartás a szülőkkel Megfelelő tanulási feltételek biztosítása Művelődési, önképzési lehetőségek. Összefoglalóan megállapítható, hogy: Intézményünkben rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat alkalmazunk. Az SNI tanulók számára biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek a törvényességi és szakmai követelményeknek. Támogatjuk az SNI tanulók többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulását. Intézményünk nyitott és együttműködő. Sikeres a partnerség-építésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. A rövid- és hosszú távú tervek, feladatok kiegészítéséhez a szociológiai háttér újbóli felmérés szükséges.
II. A PROGRAM CÉLJA Az iskola biztosítja az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Lehetővé tesszük minden tanuló számára az intézmény szolgáltatásihoz való hozzáférés egyenlőségét. A hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása érdekében esélyteremtő, támogató szolgáltatások megvalósítását.
Az esélyegyenlőség megvalósulása az intézményi tevékenységek során -
a beiratkozásnál, tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,
-
továbbtanulásban, pályaorientációban, a humán erőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel
III. KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉGEK
Az intézmény vezetője felelős azért, hogy: az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat Az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést, segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az intézmény vezetője/helyettese/ egyéb tisztségviselője felelős: A Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Program megvalósításának koordinálásáért. A program végrehajtásának nyomon követéséért, Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy Ismerjék és mindennapi munkájuk során, alkalmazzák az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat. Biztosítsák a diszkrimináció mentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. Ragadjanak meg minden alkalmat arra, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítsék különböző továbbképzéseken. Ismerjék a programban foglaltakat és működjenek közre annak megvalósításában. Értesítse a felettesét, ha az esélyegyenlőség területén probléma adódik, illetve sérül. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy: Ismerje a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programot és magára nézve is kötelezően kövesse azt.
IV. AKCIÓTERV Első rész Akciótervünk a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) reagál, és ennek szellemében fejlesztési célokat tűz ki. Az akcióterv tartalmazza a célkitűzéseket és az elérésük érdekében tervezett intézkedéseket. Második rész A fejlesztési célokhoz rövid (egy év ) , közép (három év), és hosszú távú (hat év) elérendő értékeket rögzítettünk. Ezeket az értékeket úgy határoztuk meg, hogy azok a beavatkozások eredményességének mérésére alkalmasak legyenek. Az intézmény Minőségbiztosítási Programja is támpontot nyújt a fejlesztési célok meghatározásához (irányított önértékelés) Szociológiai háttér pontos felmérése – évenkénti felülvizsgálat Infrastruktúra javítását szolgáló pályázatok írása Harmadik rész Akciótervünkben kitérünk minden, a helyzetelemzés alapján felmerült esélyegyenlőségi kockázatra, problémára. A problémák, hiányosságok korrekciójára tervezett beavatkozások között a probléma súlyához és a beavatkozás sürgősségéhez mérten prioritási sorrendet állítottunk fel. Így nemcsak néhány probléma kezelésére szorítkozik a program. A teljességre törekedve ugyan minden releváns kockázat, probléma érintett az akciótervben, de megfelelő ráfordítás (figyelem, idő, humán kapacitás és anyagi forrás) hiányában való javulás, fejelődés a legfontosabb problémák tekintetében – a prioritási sorrendnek megfelelően – következhet be. Negyedik rész AZ EGYES ESÉLYEGYENLŐSÉGI KOCKÁZATOK SÚLYOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSEKOR ÉS AZ AKCIÓTERV TERVEZÉSEKOR A KÖVETKEZŐ SZEMPONTOKAT VETTÜK FIGYELEMBE
Azonnali beavatkozást igényel: Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény valamint az 1998. XXVI. Törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról rendelkezéseire); Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét; Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos
ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére; Ezekben az esetekben az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövidtávon (azaz 1 éven belül) mérhető javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest!
Érzékelhető javulást kell elérni középtávon, illetve hosszútávon: Az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest alulteljesít az intézmény, vagy az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb. Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása néhol nem biztosítható rövidtávon, illetve előfordulhat, hogy középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek (pl.: digitális kompetencia fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése, akadálymentesítés, vagy szakos ellátottság fejlesztése, új pedagógia, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). Előfordulhatnak olyan helyzetek is, melyeket nem képes az intézmény saját hatáskörében megoldani (pl. SNI tanulók felülvizsgálata és visszahelyezése). Ezeknek az oktatás eredményessége és az esélyegyenlőség szempontjából fontos feltételeknek a javítására azonban ilyen esetekben is törekednie kell az intézménynek, együttműködve a megvalósításhoz szükséges partnerekkel. Középtávon ezekben az esetekben is legalább a szükséges fejlesztések elindítását meg kell céloznia az intézménynek, megfelelő indikátorokkal alátámasztva. (Ha pl. komolyabb beruházás szükséges az infrastruktúra fejlesztéséhez, melyhez forrás rövidtávon nem áll rendelkezésre, középtávon legalább azt kell vállalnia akciótervében az intézménynek, hogy a fejlesztéshez szükséges forrást az intézmény és/vagy fenntartója megpályázta, a beruházást elindította. A DIFER sajátos nevelési igényű tanulók részére kidolgozott fejlesztő és mérő rendszer bevezetése. Az egyéni fejlesztő pedagógusok által végzett fejlesztő tevékenység mérhetővé tétele eredményességük érdekében. Az előkészítő speciális szakiskolában végzett tanulók pályakövetésének bevezetése.
V. MEGVALÓSÍTÁS Intézményük a fenntartó esélyegyenlőségi programjának megismerése után saját programjának kidolgozása. Intézményünk biztosítja és vizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásban, stratégiai dokumentumba (kiemelten a Pedagógiai Programban, és az Intézményi Minőségirányítási Programban) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettség és célkitűzések.
A megvalósítás során a pedagógusok megismerik az esélyegyenlőséget biztosító programot, melynek végrehajtásában aktív szerepet vállalnak.
VI. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG A program megvalósulásának nyomon követése Monitoring vizsgálatok keretében (önértékelés, DÖK, szülőszervezet, fenntartó véleményezése) Eredményeinket az érdeklődő szülők felé, értekezleteken nyilvánossá tesszük az adatvédelem figyelembevételével. Meghatározzuk, hogy a monitoringért, önellenőrzésért és a nyilvánosság biztosításáért kik a felelősök. A nyilvánosság folyamatos biztosítása érdekében évente tájékoztatjuk a fenntartót és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit a program megvalósításában elért eredményekről.
VII. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS A programok megvalósítására szánt, az akciótervben meghatározott határidők lejárta után (illetve szükség szerint a megvalósulási ciklusban részfeladatok vizsgálatára vonatkozóan) lehetőséget biztosítunk az érintettek számára az eredmények megismerésére, és a véleményformálásra (fenntartó, intézményvezető, nevelőtestület, szülők (szülőszervezetek) tanulók (DÖK) a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselői). A visszacsatolás formája írásos véleménynyilvánítás.
VII. A MEGVALÓSULÁS GARANCIÁJA Az esélyegyenlőségi program megvalósulásának garanciája: Nevelőtestület szakmaisága Fenntartó támogatása Törvényi háttér Visszacsatolás lehetősége Valamennyi partner ellenőrzési joga, illetve véleménynyilvánítási lehetősége Nyilvánosság Évente felülvizsgáljuk programunkat, és az észrevételeknek megfelelően módosítjuk
IX. DÁTUM Az esélyegyenlőségi program elfogadásának módja: Írásbeli elfogadás: • Fenntartó, • Nevelőtestület • Szülői szervezet • Diák önkormányzat Az esélyegyenlőségi program elfogadásának dátuma:
