Fıvárosi Önkormányzat Bajcsy Zsilinszky Kórház 1106 Budapest, Maglódi út 89-91.
KOLLEKTÍV SZERZİDÉS
2003.
2 A Munka Törvénykönyvérıl szóló - többször módosított - 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban MT.) 30. § a), b) pontjában, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 2. § (1) bekezdésében, a 8 §-ban, valamint a 12. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján egyrészrıl: a Fıvárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház (1106. Budapest, Maglódi út 89-91.) mint munkáltató, másrészrıl: a munkáltatónál foglalkoztatott dolgozók közalkalmazotti kollektívája nevében eljáró, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének a munkáltatónál mőködı alapszervezete - mint arra jogszerően jogosult szakszervezet - az alábbi
k o l l e k t ív s z e r z ı d é s t köti.
I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Kollektív Szerzıdést kötı felek: A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó jogszabályok és a Kollektív Szerzıdés kapcsolata. Ezen Kollektív Szerzıdés a Fıvárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelıintézet és a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók megállapodása azon tárgykörökben, amelyekben a kölcsönös jogok és kötelezettségek szabályozását jogszabály Kollektív Szerzıdésben való rögzítését lehetıvé teszi. A Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı kérdéseket általánosan és központi jelleggel: a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv., a továbbiakban: MT.), a
3 Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXXIII. tv., továbbiakban: Kjt.), kormányrendelet és miniszteri rendelet szabályozhat. A közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait Közalkalmazotti Törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
a a
A közalkalmazotti jogviszonyt helyi jelleggel: a Kollektív Szerzıdés és Közalkalmazotti Szabályzat rendezi. Ez utóbbiak nem tartalmazhatnak jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket. A jogszabályokkal ellentétesen szabályozott tárgykörökben a helyi szabályozás semmis. A Kollektív Szerzıdés tartalma tehát jogszabályokhoz főzıdik, ezért csak azokkal összefüggésben hatályos. Ha valamely jogszabály a munkaviszonyra, illetve közalkalmazotti viszonyra vonatkozó szabályokat említ, ott a Kollektív Szerzıdést, valamint a Közalkalmazotti Szabályzatot is érteni kell. A munkáltatónál egy Kollektív Szerzıdés köthetı. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki annak lehetıségét, hogy a Kollektív Szerzıdés mellékletben, vagy akár más módon a munkáltató egyes egységeire (intézményeire), vagy meghatározott foglalkozási csoportokra önálló, sajátos szabályokat állapítson meg. A munkaviszonyt egyedi jelleggel a munkaszerzıdés/kinevezés szabályozza. A munkaszerzıdés/kinevezés jogszabállyal, illetve a jelen Kollektív Szerzıdéssel ellentétes nem lehet, viszont a jogszabályokban illetve a jelen Kollektív Szerzıdésben foglaltaknál kedvezıbb rendelkezéseket a munkavállaló részére tartalmazhat.
2. A Kollektív Szerzıdés hatálya 2.1.
Személyi hatály
(MT. 36 §. (4) bek.) A KSZ. hatálya kiterjed az azt megkötı felekre, illetve a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állókra (KJT. 20-24 §.) függetlenül attól, hogy a KSZ.-t aláíró, vagy más munkavállalói érdekképviseleti szervezetnek tagja-e, vagy sem (MT. 36.§. (4) bek). A KSZ. hatálya kiterjed továbbá a munkáltatónál bármilyen típusú munkavégzésre irányuló jogviszonyban tevékenységet végzı személyekre is. 2.2. Idıbeli hatály A KSZ. kihirdetésével lép hatályba és határozatlan idıre szól.
4 A munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszőnésével a kollektív szerzıdés hatályát veszti (MT. 40. (1) bekezdés). A munkáltató, illetve a szakszervezet jogutóddal történı megszőnése a kollektív szerzıdés hatályát nem érinti. 2.3.
A Kollektív Szerzıdés rögzíti: • a közalkalmazotti jogviszonyból származó - jogszabály által a Kollektív Szerzıdés szabályozási körébe utalt - jogoknak és kötelezettségeknek a munkáltatónál alkalmazott szabályait, • ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének a módját, az ezzel kapcsolatos eljárási rendet, • a Kollektív Szerzıdést kötı felek közötti kapcsolatrendszert.
2.4.
A Kollektív Szerzıdés kihirdetése A KSZ hatálybalépését a munkáltató hirdeti ki. A kihirdetés: a hirdetı táblán és a munkáltató szervezeti egységeinél jól látható helyen kifüggesztett, a hatálybalépés idıpontját megjelölı hírközlı értesítések útján történik, annak a helynek megjelölésével, ahol a Kollektív Szerzıdés munkaidı alatt megtekinthetı és hozzáférhetı.
2.5. A munkáltató feladatai Kollektív Szerzıdés közzétételében: 2.5.1. A munkáltató ellátja a kollektív Szerzıdés 1-1 példányával: a) az osztályok, részlegek és egyéb szervezeti egységek vezetıit, valamint minden olyan közalkalmazottját is, akiknek munkaköri kötelessége a Kollektív Szerzıdés rendelkezései betartásának ellenırzése; b) a közalkalmazotti Tanács tagjait, c) a közalkalmazottak érdekképviseleti szerveit, d) a szakszervezet tisztségviselıit, e)
a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot.
2.5.2. a) A munkáltatói jogkört gyakorló vezetı, illetve megbízottja a Kollektív Szerzıdést osztály, csoport, részlegértekezleten a hatálybalépést követı 30 napon belül ismerteti a közalkalmazottakkal és ezt követıen közli, hogy hol van az a mindenki által hozzáférhetı hely, ahol ezt a dokumentumot tartani kell (pl. titkárságok, irodák).
5 b) Az újonnan belépı közalkalmazottal, a kinevezés aláírásakor tájékoztatni kell arról, hogy a munkáltatónál érvényes KSZ van hatályban, továbbá a közvetlen munkahelyi felettes köteles a Kollektív Szerzıdést ismertetni a közalkalmazotti jogviszony létrejöttét követı 30 napon belül. Az ismertetés megtörténtét írásban rögzíti.
A Kollektív Szerzıdés módosításának szabályai: 3.1.
A Kollektív Szerzıdést a szerzıdı felek kölcsönös megegyezéssel módosíthatják annak érvényességi ideje alatt. Az írásba foglalt módosított Kollektív Szerzıdés rendelkezései legkorábban a kihirdetés napján lépnek hatályba. Visszamenılegesen csak kivételesen és csak közalkalmazott javára szóló rendelkezés léphet hatályba.
3.2.
A Kollektív Szerzıdés megkötésének és kihirdetésének szabályai a Kollektív Szerzıdés módosítására is irányadóak.
3.3.
A Kollektív Szerzıdés módosítás kezdeményezésekor az indítványozó fél alapos, indoklással ellátott, írásos módosító javaslatot köteles elıterjeszteni. A kollektív szerzıdés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza, feltéve, hogy az ajánlatot kollektív szerzıdéskötési jogosultsággal rendelkezı fél tette. A módosítás tekintetében a felek 30 napon belül egyeztetni kötelesek.
3.4.
A Kollektív Szerzıdésben foglalt egyes kérdéseket érintı cogens jogszabályi változások a jogszabály hatályba lépésének napjától automatikusan módosítják a Kollektív Szerzıdés eltérı rendelkezéseit.
4. A Kollektív Szerzıdés felmondása A Kollektív Szerzıdést bármelyik szerzıdéskötı fél három hónapos határidıvel felmondhatja. A Felmondási jogot azonban a Kollektív Szerzıdés megkötésétıl számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. A felmondási idı alatt a Kollektív Szerzıdésben foglaltakat mindkét fél alkalmazni köteles.
6
II. RÉSZ A SZERZİDİ FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI, KAPCSOLATRENDSZER A közalkalmazottaknak, illetve a munkáltatónak joga, hogy – törvényi feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeik elımozdítása, védelme érdekében, mindennemő megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak.
1. A szakszervezet jogosítványai 1.1. A munkáltató az MT. 21.§.-ában foglaltaknak megfelelıen együttmőködik a szakszervezettel, tevékenységét támogatja, mőködését elısegíti annak érdekében, hogy érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységét elláthassa. A munkáltató és a szakszervezetek vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedésekrıl, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolják. 1.2. A szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsıdleges célja a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek elımozdítása és megvédése. A fenti cél megvalósítása érdekében kifejtett tevékenység során az együttmőködés és a rendeltetésszerő joggyakorlás szellemében kell eljárni. A szakszervezet az érdekképviseleti tevékenység ellátása során az alábbi jogosultságokkal rendelkezik: 1.3.
a munkáltató szervezetén belül, annak szervezeti egységeiben saját képviseletét - indokolt létszámmal - biztosítsa, ezek mőködésébe tagjait bevonja (belsı mőködéshez való jog),
1.4.
jogszabályi felhatalmazás alapján a szakszervezet jogosult a munkáltatóval Kollektív Szerzıdést kötni (szerzıdéskötés joga),
1.5.
a szakszervezet joga, hogy a közalkalmazottakat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeket érintı jogaikról és kötelezettségeikrıl tájékoztassa (tájékoztatás joga).
1.6. Képviselet joga
7 •
a szakszervezet jogosult arra, hogy tagjait – meghatalmazás alapján az erre kijelölt képviselıje útján - a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintı körben - a munkáltatóval szemben, illetıleg az állami szervek elıtt képviselje,
•
a szakszervezet képviselheti tagját az intézményvezetı, a munkáltatói jogkört gyakorló elıtt, és eljárhat az intézményt fenntartó önkormányzatnál, minisztériumokban, stb. Képviseltetheti magát a Fegyelmi Tanács ülésén, amennyiben a fegyelmi eljárás érintettje nem
•
kért zárt tárgyalást. nem szükségszerő a közalkalmazott meghatalmazása azon ügyekben, amikor a szakszervezet a munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintı körben jár el.
•
csak meghatalmazás alapján jogosult képviselni tagját a szakszervezet, a szakszervezeti tag élet és munkakörülményeit érintı, a bíróság, más hatóság illetve egyéb szervek elıtti konkrét ügyekben.
•
a szakszervezet érdekében eljáró, de a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személynek az intézmény területére való belépését a munkáltató nem tagadhatja meg, amennyiben errıl a munkáltatót legalább három nappal elıbb értesítik.
1.7. A tájékozódás joga •
•
1.8.
A szakszervezet minden közalkalmazotti munkaviszonnyal összefüggı gazdasági, szociális érdeket érintı kérdésben, továbbá a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról tájékoztatást kérhet a munkáltatótól, ezt a tájékoztatást és intézkedésének indoklását a munkáltató nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenıen jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt (érdekegyeztetı tárgyalást) kezdeményezni. A szakszervezet - az illetékes szakhatóság (munkavédelmi felügyelıség, tőzoltóság, ÁNTSZ, stb.) elızetes tájékoztatása nélkül is - jogosult ellenırizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtıl (személytıl) tájékoztatást kérhet. A szükséges felvilágosítást, adatot, a szakszervezet rendelkezésére kell bocsátani (ellenırzés joga).
8 1.9.
A szakszervezet az 1.8. pontban körülírt ellenırzése során észlelt hibákra és mulasztásokra az - elsısorban végrehajtásért felelıs - szervek (személyek) figyelmét felhívhatja, és amennyiben azok a szükséges intézkedéseket kellı idıben nem teszik meg, megfelelı eljárást kezdeményezhet. Az eljárás eredményérıl az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles (eljárás kezdeményezésének a joga). Amennyiben gondot okoz az, hogy melyik szerv vagy személy tekinthetı a végrehajtásért felelısnek, úgy a megállapításokat az intézmény egyszemélyi felelıs vezetıjével, a Kórház Fıigazgatójával jogosult a Szakszervezet közölni, aki megállapítja a végrehajtásért felelıs szervet (személyt). Ez utóbbi az intézkedés esetleges elmaradása esetén egyszemélyben felelıs az adott hiányosságok megszüntetéséért (végrehajtásáért), illetve viseli annak elmaradása esetén a jogkövetkezményeket.
1.10. Kifogásolási (vétó) jog. A szakszervezet reá vagy a közalkalmazottakra közvetlen sérelmet okozó, jogellenes munkáltató intézkedés (mulasztás) ellen, az errıl való tudomásszerzéstıl számított öt munkanapon belül kifogást (vétót) nyújthat be az intézmény egyszemélyi felelıs vezetıjéhez. Nem lehet kifogást benyújtani, ha az intézkedés megtételétıl számítva egy hónap már eltelt, illetve az olyan ügyekben, ahol a közalkalmazott jogvitát kezdeményezhet. Ha a munkáltató a kifogással (vétó) nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztetı tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztetı tárgyalás befejezéséig, illetve a bírósági döntésig nem lehet végrehajtani, illetve a végrehajtását fel kell függeszteni. 1.11. A szakszervezet jogosult arra, hogy munkaidıben és munkaidı után - a munkáltatóval történt megállapodás szerint - a munkáltató erre kijelölt és engedélyezett helyiségeit (eszközeit) érdekképviseleti tevékenység céljából használhassa. 1.12. A szakszervezeteknek az MT-n és a KJT-n kívül a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény, a sztrájkjog gyakorlásával kapcsolatban biztosít jogokat. Az egészségügyben dolgozók sztrájkjogainak egyes kérdéseirıl az EDDSZ
9 és a Népjóléti Minisztérium közös nyilatkozatot bocsátott ki, melyet a Kollektív Szerzıdés 1. sz. melléklete tartalmaz. (Sztrájk kezdeményezésének a joga) 1.13. Elısegíti az 1993. évi XCIII. tv. elıírásainak megfelelı munkavédelmi érdekvédelmet, valamint részt vesz a foglalkoztatás elısegítésérıl szóló többször módosított 1991. évi IV. törvény 22-23. §.-ban szabályozott létszámleépítés elıírás szerinti lefolytatásában. Ugyanez érvényes az intézeten belüli önálló - és egyeztetett - létszámcsökkentésre is. 1.14. Véleményezési jog A munkáltató köteles döntése elıtt a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezettel véleményeztetni a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintı munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, privatizálására vonatkozó elképzeléseket. 1.15. Álláspont közlése A szakszervezet (illetve az üzemi tanács) a munkáltató tervezett intézkedésével kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a munkáltatóval. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. A tizenöt napos határidıt, a munkáltatói intézkedésnek a szakszervezet/üzemi tanács képviselıinek tudomásszerzésétıl, illetve a munkáltatói intézkedés részükre történt kézbesítésétıl kell számítani.
2. Szakszervezet nem függetlenített tisztségviselıinek munkaidı kedvezménye, illetve a továbbképzésben résztvevı tag munkaidı kedvezménye.
2.1.
A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselıje számára munkaidıkedvezményt biztosítani. A munkáltató – valamennyi a szakszervezet által minden év január 31-ig írásban közölt taglétszám figyelembevételével minden 3, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után havi kettı óra munkaidı kedvezményt biztosít összesen, valamennyi tisztségviselı számára. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás idıtartama nem számít be. A munkából való távolmaradást elıre be kell jelenteni. Ebben az esetben ezt az idıt úgy kell tekinteni, mintha a tisztségviselı munkában töltötte volna.
10 2.1.1. A munkaidı-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A tisztségviselık munkaidı kedvezmény igénybevételére irányuló szándékát a szakszervezeti bizottság titkára 3 nappal elıbb bejelenti az érintett munkáltatói jogkört gyakorló vezetı felé. 2.2.
A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, továbbképzés céljára - a munkáltató elızetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után évente 1 nap rendkívüli szabadságot biztosít. 2.2.1. A rendkívüli szabadság igénybevételének idıpontját és mértékét a szakszervezet határozza meg. Az igénybevétel elıtt az érintett, munkáltatói jogkört gyakorló vezetıt 30 nappal elıbb értesíteni kell.
2.3.
A munkaidı kedvezmény, valamint a 2.2. pontban említett rendkívüli fizetett szabadság idıtartamára a szakszervezeti tisztségviselıt, illetve tagot távolléti díj illeti meg.
2.4.
A munkáltató - a szakszervezet ilyen irányú kérése esetén - a 2.1. pontban jelzett munkaidı-kedvezménybıl fel nem használt idıtartamot – de legfeljebb a 2.1. pont szerinti összes munkaidı-kedvezmény felét – köteles pénzben megváltani, a törvényben elıírt módon, a szakszervezet részére. A megváltás összegét a szakszervezet csak érdekvédelmi tevékenységével összefüggı célra használhatja fel. 2.4.1. A szerzıdı felek megállapodnak abban, hogy az igénybejelentés írásban történik és az kielégíti a pénzügyi kifizetések alapjául szolgáló bizonylatokra vonatkozó minimális elvárásokat.
3. Szakszervezeti tisztségviselık védelme 3.1.
A közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltı közalkalmazottnak a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá közalkalmazotti jogviszonyának a munkáltató által felmentéssel történı megszüntetéséhez. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles: elızetesen értesíteni a felsıbb
11 szakszervezeti szervet a változó munkahelyen alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról, a választott szakszervezeti tisztséget betöltı közalkalmazott elleni fegyelmi eljárás megindításáról. Ez a védelem a tisztségviselıt megbízatásának idejére, illetve annak megszőnését követı egy évre illeti meg, feltéve hogy a tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. A szakszervezet minden év január 31-éig közli a munkáltatóval azon tisztségviselıi névsorát, akikre a fentiekben részletezett védelem vonatkozik. A védelem nem terjed ki azon tisztségviselıkre, akiknek nevét a szakszervezet határidıben a munkáltatóval nem közölte. 3.2.
A szakszervezeti tagsági jogviszony védelme A munkáltató nem követelheti, hogy a közalkalmazott szakszervezeti hovatartozásról nyilatkozzék, alkalmazását nem lehet attól függıvé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek. Tilos közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni, vagy bármilyen más módon hátrányos helyzetbe hozni, megkárosítani, szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt.
3.3.
A munkavédelmi képviselıt a választott szakszervezeti tisztségviselıkre vonatkozó - a 3.1. pontban részletezett - munkajogi védelem illeti meg, a következı kiegészítéssel: Közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv helyett munkavédelmi bizottságot, annak hiányában munkavédelmi képviselıt megválasztó munkavállalókat kell érteni.
4. A munkáltató kötelezettségei: 4.1.
A munkáltató a szakszervezettel - a szakszervezeti érdekképviseleti tevékenység elısegítése érdekében - köteles együttmőködni a rendeltetésszerő joggyakorlás kötelezettségét alapul véve.
4.2.
A munkáltató köteles írásban tájékoztatni a szakszervezet intézeti képviselıjét a közalkalmazottakat érintı intézkedés megtétele elıtt 15 nappal, amennyiben • a közalkalmazottaknak legalább 10 %-át, vagy • az Mt. 94/A §. alapján legalább 30 fıt (csoportos létszámcsökkentés) közvetlenül érinti.
12
4.3.
A munkáltató a közalkalmazottak jogviszonyával összefüggı - gazdasági, szociális érdekeit érintı - szakszervezeti információ kérésre vonatkozó tájékoztatást nem tagadhatja meg, és köteles indokolni a döntését.
4.4.
A munkáltató döntési jogkörrel rendelkezı képviselıje köteles a szakszervezet által kezdeményezett érdekegyeztetı tárgyaláson részt venni, vagy akadályoztatása esetén átruházott döntési jogkörrel helyettest delegálni, hogy az ellentétes álláspontok konzultáció keretében tisztázhatók legyenek.
4.5.
A munkáltató térítés mentesen biztosítja a Budapest, X. Maglódi út 89-91. szám alatti Kórház területén a helyiséget a szakszervezet mőködéséhez, munkaidıben és azon túl is, beleértve a főtés, világítás, telefonhasználatot, takarítást.
4.6.
A szakszervezet helyben szokásos módon bejelentett igényére a munkáltató rendezvények tartására biztosítja az elıadó termet, ebédlıt és segítséget nyújt a rendezvények lebonyolításában.
4.7.
A szakszervezet információk közlésére a munkáltatóval azonos módon használhatja a hirdetıtáblákat, faliújságokat.
4.8.
A kölcsönös informálódás elısegítésére és a 2. pontban részletezett munkaidı-kedvezmény megállapítása, valamint a 3. pontban részletezett védelem érvényesíthetısége céljából •
•
a szakszervezet a munkáltató részére minden év január 31-ig szolgáltat adatot a tagság létszámáról, illetve megnevezi a választott tisztségviselıket, a munkáltatói és szakszervezeti vezetı testületek alkalmanként kölcsönösen meghívják egymás képviselıit üléseikre.
5. A kollektív szerzıdést kötı felek munkakapcsolata A munkáltató és az EDDSZ munkáltatónál mőködı alapszervezete a korábban kialakult együttmőködési kapcsolatuk erısítésére, a törvényben biztosított jogaik gyakorlása, kötelezettségeik teljesítése érdekében a következıkben állapodnak meg:
13 •
az intézmény egyszemélyi felelıs vezetıjének, illetve az adott terület (járóbeteg, fekvıbeteg ellátás, ápolási és gazdasági terület) vezetıjének partnere - a szakszervezeti elnökön és titkáron keresztül - a szakszervezeti bizottság és a szakszervezeti bizalmi testület.
III. RÉSZ A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉHEZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ ÉS MEGSZÜNTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÁS 1.1. A munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között: nemük, koruk, családi- vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyızıdésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk, vagy ezzel összefüggı tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függı körülmény miatt. Tilos továbbá a munkáltató általi közvetett hátrányos megkülönböztetés, mely abban az esetben valósul meg, ha az érintett munkavállalói kör túlnyomórészt egységes csoportnak tekinthetı, és a munkaviszonnyal kapcsolatos, formálisan mindenkivel szemben azonos követelményt támasztó, vagy mindenkinek azonos jogot biztosító rendelkezés, intézkedés, feltétel, gyakorlat rájuk nézve aránytalanul kedvezıtlen, kivéve, ha ez megfelelı és szükséges, illetve objektív tényezıkkel indokolható. A közalkalmazotti jogviszony határozatlan – vagy a törvényben meghatározott esetekben határozott - idıre történı kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Nyilvános pályázat útján kell betölteni a.) magasabb vezetıi beosztásnak minısülı munkaköröket b.) az osztályvezetı fıorvosi munkaköröket. A pályázati eljárás lefolytatására az Mt. 80. §-a, valamint a Vhr. 4-6. §-ai az irányadók. Határozott idıre történı kinevezéssel közalkalmazotti jogviszony - a KJT. 21. §. (2) bekezdése alapján - csak - helyettesítés céljából vagy - meghatározott munka elvégzésének idıtartamára létesíthetı.
14 A határozott idejő munkaviszony összes idıtartama az öt évet nem haladhatja meg (MT. 79.§. (2) bek). 1.2. A Munka Törvénykönyve (továbbiakban: MT) 5.§.(4.) bekezdésében foglalt, elınyben részesítési kötelezettséghez kapcsolódóan, Kollektív Szerzıdésünk az alábbiakat írja elı: 1.2.1. Megváltozott munkaképességő dolgozók védelme (Mt. 75.§ (3) és 85.§ (3) bekezdéseihez) Az intézeten belül a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességővé vált közalkalmazott állapotának megfelelı továbbfoglalkoztatása érdekében, a munkáltatói jogkört gyakorló intézkedik. •
elsısorban csökkent munkaképességő személyt kell alkalmazni, a liftkezelı, telefonközpont kezelı, kertész, betanított és segédmunkás munkakörben,
•
csökkent munkaképességő személyek közül elınyben kell részesíteni azt, aki a kórházzal fennálló közalkalmazotti jogviszonyból eredıen vált csökkent munkaképességővé.
2. Az MT. 6.§.(1) bekezdésében foglalt, a jognyilatkozatok alaki kötöttsége címő részhez kapcsolódóan: 2.1. A közalkalmazotti jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatokra, a kártérítésre kötelezı határozatokra, azok indokolására, a fizetési felszólításokra és azok indokolására az írásbeli alaki kötöttség kötelezı. A közalkalmazott, a közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos jognyilatkozat esetén akkor is kérheti az írásba foglalást, ha az egyébként nem tartozik az írásbeli kötöttség körébe. Ha a munkáltató az írásba foglalást elmulasztja, úgy eljárása az alaki kötöttség megsértésének minısül. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott: besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintı kérdés is meghatározható. 2.2. A munkaszerzıdés megkötésével egyidejőleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja:
15
az irányadó munkarendrıl, a munkabér egyéb elemeirıl, a bérfizetés napjáról, a munkábalépés napjáról,
a rendes szabadság mértékének számítási módjáról, és kiadásának, illetve a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idı megállapításának szabályairól, valamint a munkáltatónál hatályban lévı Kollektív Szerzıdés fennállásáról.
A munkáltató a tájékoztatást – legkésıbb a kinevezéstıl számított harminc napon belül – írásban is köteles a közalkalmazott részére átadni.
3. A határidık számítása. (MT. 12.§.(1)-(5) bekezdéséhez) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben a határidık számításánál napon a naptári nap értendı, kivéve a 4-es pontban elıírtakat.
4. A munkába lépés napja (MT.78.§.(2) bekezdéshez) A munkába lépés napját a felek a kinevezési okiratban rögzítik. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a közalkalmazott munkába állításának napja a kinevezés elfogadását követı munkanap.
5. A kinevezés és a munkába lépés közötti idıszak alatt, a munkavállaló és a munkáltató által gyakorolható jogok és kötelezettségek (MT.78.§.(3) bekezdéshez) A kinevezés elfogadásának napja és a munkába állás napja közötti idıszakban - a kinevezési okirat eltérı rendelkezése hiányában - csak azok a közalkalmazotti jogviszonyból eredı jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elı.
6. A közalkalmazotti jogviszony valamint a KJT.20.§.-22.§-hoz)
létesítése
(MT.72.§.-79.§-hoz,
6.1. Minden új közalkalmazotti jogviszonyt létesítı munkavállaló köteles igazolni büntetlen elıéletét, 1 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal. 6.2. Közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni - az adott munkakörre - csak a foglalkoztatás-egészségügyi szakrendelés orvosa által alkalmasnak minısített személlyel lehet.
16 6.3. Az egyéb, elızetes orvosi vizsgálathoz kötött munkaköröket, a kötelezı idıszaki orvosi vizsgálatok rendjét, továbbá az esetenkénti alkalmassági vizsgálatra kötelezés szabályait az intézeti munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 6.4. Fiatalkorúakra vonatkozó alkalmazási tilalmat és korlátozást - a jogszabályokon túlmenıen - az intézeti munkavédelmi szabályzat ír elı. 6.5. Az intézmény egyszemélyi felelıs vezetıje és a munkáltatói jogkör általános gyakorlója a Fıigazgató. A Fıigazgató által a munkáltatói jogkör gyakorlása tekintetében leadott hatásköreit a Kollektív Szerzıdés 2. sz. melléklete tartalmazza. 6.6. A pályázat tárgykörében: (MT.80.§.(1) bek. a Kjt. 23.§.(3) bek.) Jogszabályban (113/1992. VII. 14. Korm. rend. 6.§) meghatározott, pályázat köteles munkakörökön kívül, a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében más munkakörökre és vezetıi beosztásokra is kiírhat pályázatot. A vezetıi beosztásra benyújtott pályázatokat a fıigazgató által összehívott ad-hoc bizottság véleményezi. A bizottság ülésén jelen lehet az SZB elnöke, illetve a Közalkalmazotti Tanács elnöke is. 6.7. A próbaidıvel kapcsolatos rendelkezés (az MT. 81.§.(2) bekezdéséhez) A Kollektív Szerzıdés a próbaidı tartamát minden dolgozóra nézve egyöntetően kilencven napban állapítja meg, amennyiben a felek próbaidıt kötnek ki. A kilencven napnál rövidebb, de a 30 napot meghaladó határozott idejő alkalmazás esetén a KSZ a próbaidıt a határozott idıtartam egészére állapítja meg. 6.8. Közalkalmazotti jogviszony módosítása (MT.82.§.(2) bekezdéshez) A közalkalmazotti jogviszony csak a felek közös megegyezésével módosítható. A kinevezı okirat módosítása során ugyanazon alaki kötöttségek betartásával kell eljárni, mint a kinevezésnél. A módosítás csak akkor érvényes, ha ezen szándékát a közalkalmazott is kinyilvánítja és azt a közös akaratnak megfelelıen dokumentálják. A módosítás csak azokra a kérdésekre terjedhet ki, amelyekrıl a jogszabály vagy a Kollektív Szerzıdés kötelezıen nem rendelkezik. A Kollektív Szerzıdés közalkalmazottra nézve hátrányosabb rendelkezése
17 nem módosíthatja a korábbi, a dolgozóra nézve kedvezıbb megállapodásban foglaltakat.
7. A közalkalmazotti jogviszony megszőnése és megszüntetése. (Kjt. 25.§-35.§-aihoz) A közalkalmazotti jogviszony megszőnik: - határozott idı lejártával; - a közalkalmazott halálával; - a munkáltató jogutód nélküli megszőnésével; A közalkalmazotti jogviszony megszüntethetı: - közös megegyezéssel; áthelyezéssel; - lemondással; - rendkívüli lemondással; - felmentéssel; - azonnali hatállyal próbaidı alatt; - elbocsátással; 7.1. A közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondással (Kjt. 29§. (2) bekezdés) történı megszüntetése esetén: •
rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstıl számított tizenöt munkanapon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétıl számított 1 éven belül,
•
a bőncselekmény elkövetése esetén a büntetıeljárás megindítására nyitva álló elévülési idı alatt gyakorolhatja a közalkalmazott.
7.2. Felmentési idı (Kjt. 33.§.(1)-(2)-(3) bekezdései szerint) • A Kollektív Szerzıdés az alap-felmentési idıt hatvan napban határozza meg. Az alap-felmentési idı (hatvan nap) a törvényben elıírt
•
módon és mértékben hosszabbodik meg a közalkalmazásban eltöltött évek után. A munkáltató a közalkalmazottat, legalább a felmentési idı felének megfelelı idıtartamra - a közalkalmazott kívánsága szerinti idıben és részletekben - mentesíti a munkavégzés alól. Amennyiben a közalkalmazott nem él a fentiekben részletezett rendelkezési jogával, akkor a munkáltató a felmentési idı második felében, a teljes mentesítési idıtartamra, egybefüggıen mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
7.3. Végkielégítés (Kjt. 37.§-ához) A munkáltató a végkielégítést a felmentési idı utolsó napján köteles közalkalmazottjának kifizetni. A munkáltató és a közalkalmazott ettıl eltérıen is megállapodhatnak. A végkielégítés mértékét a mindenkor hatályos jogszabály állapítja meg.
18
IV. RÉSZ A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI
1. A dolgozó foglalkoztatásának módja (MT.102.§.-106§ és a Kjt. 39.§.(2) bekezdéséhez) 1.1. A munkáltató köteles a közalkalmazottat: • kinevezési okiratban foglaltak, • a jelen Kollektív Szerzıdés és a kapcsolódó más munkáltatói szabályzatok, • •
a többször módosított Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII.tv.) a Közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény,
•
annak a szociális, egészségügyi, család-, gyermek és ifjúságvédelmi ágazatban történı végrehajtásáról szóló kormányrendeletek, a
• •
egészségügyi /vagy népjóléti miniszter rendeletei, valamint egyéb jogszabályok, szakmai elıírások és a munkaköri leírás szerint foglalkoztatni.
1.2. A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelıen a közérdek figyelembevételével látja el. A munkavállaló köteles: • az elıírt helyen és idıben munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni, illetıleg ez alatt a munkáltató rendelkezésére állni, • munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, elıírások és utasítások szerint végezni, • munkatársaival együttmőködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elı, • munkáját személyesen ellátni,
19 • a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban a kinevezésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó elıkészítı és befejezı munkát a törvényes munkaidın belül - elvégezni; ha ez csak munkaidején túl végezhetı el, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg, • a munkája során tudomására jutott információt megırizni és nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, ismeretet, amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járna. a./ Nem köteles a munkáltató utasítását teljesíteni a közalkalmazott, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elı, erre a közalkalmazott az utasítást adó figyelmét köteles felhívni. Az utasítás teljesítése azonban nem tagadható meg. b./ A közalkalmazott köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. c./ Ha a közalkalmazott az utasítás jogszerő megtagadása következtében nem végez munkát, a kiesı idıre átlagkeresetre jogosult. d./ A munkahelyen megjelenés önmagában nem minısül tényleges munkavégzésnek. Köteles a munkavállaló munkaképes állapotban a munkára jelentkezni és a munkát végezni, a munkavégzéshez szükséges munkafelszerelést viselni. Az ezzel kapcsolatos mulasztás esetén a munkavállalót a munkavégzéstıl ideiglenesen el kell tiltani, és a kiesı idıre munkabér nem jár. Köteles a munkavállaló a munkahelyen olyan magatartást tanúsítani, amely közvetve vagy közvetlenül a munkavégzésre irányul. A magatartás elbírálása, minısítése az intézmény kötelessége, joga. 1.3. A közalkalmazott mentesülése a munkavégzés alól Mentesül a közalkalmazott a munkavégzés alól
vezetıjének
20 a./ amíg állampolgári kötelezettséget teljesít, b./ közeli hozzátartozója halálakor, esetenként 2 munkanapon át. c./ ha keresıképtelen beteg,
d./ kötelezı orvosi vizsgálat teljes idıtartamára,
e./ amíg önkéntes, illetıleg létesítményi tőzoltóként tőzoltási vagy mőszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tőzoltás és a mőszaki mentés nem munkaköri kötelessége, f./ a véradás miatt távol töltött teljes idıtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára, g./ ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni,
h./ munkáltató engedélye alapján A távolmaradást a munkáltatói jogkört gyakorló igazgatónak (helyettesének) kell bejelenteni. 1.4. Munkavégzésre irányuló további jogviszony, az összeférhetetlenség további esetei (Kjt. 41-44.§-aihoz) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. A közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörrel összeférhetetlen: • magasabb vezetı, illetve vezetı beosztású közalkalmazott nem létesíthet
• •
további
munkaviszonyt,
tagsági
viszonyt,
illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt az intézet tevékenységével azonos tevékenységet folytató, vagy az intézettel gazdasági, üzleti vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló gazdasági társaságnál, ha a munkavégzés veszélyeztetné a közalkalmazott munkaköri kötelességének teljesítését, ha a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkaköre folytán közeli hozzátartozójával kerül alá-fölérendeltségi kapcsolatba,
21 •
összeférhetetlenségi ok, ha ugyanazon személy pénzügyi elszámolási és utalványozási feladatot lát el, vagy közeli hozzátartozójával kerül pénzügyi elszámolási és utalványozási kapcsolatba. Az érintett dolgozó az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére irányuló munkáltatói felszólításnak vagy munkakörváltozás kezdeményezésének amely nem lehet a közalkalmazotti jogviszony alóli felmentés, ill. annak következménye - 8 nap alatt köteles eleget tenni. Ha az összeférhetetlenségi okot a fenti idıtartam alatt nem szünteti meg, ellene fegyelmi eljárás kezdeményezhetı. A közeli hozzátartozó munkajogi meghatározását az MT. 139. § (2) bekezdése rögzíti. A munkáltató – a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal, munkaköri feladatai ellátására, munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban részben vagy egészben azonos idıtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulásával létesíthetı. A közalkalmazott munkaidejét nem érintı munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését, a közalkalmazott köteles a munkáltatónak elızetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. 1.5. Munkára képes állapot (MT. 103. §. (1)-(4) bekezdéséhez) A munkára képes állapot megfelelı fizikai és szellemi állapotot jelent. A MT 103. §-ában elıírtakon belül, az intézményre érvényes mindenkor hatályos intézeti MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT tartalmaz rendelkezéseket. A közalkalmazott alkoholtól befolyásolt állapotban történı munkavégzése szigorúan tilos. Ennek akár egyszeri megsértése elbocsátás fegyelmi büntetését vonhatja maga után. A közalkalmazott alkoholtól befolyásolt állapotának megállapítására, illetve kizárására alkoholszondás ellenırzés, ennek eredményének a közalkalmazott által történı vitatása esetén, véralkohol vizsgálat rendelhetı el. Szondáztatásra jogosult: a munkáltatói jogkör gyakorlója, a munkahelyi vezetı, (ügyeleti idıben a kórház ügyeletes osztályvezetı fıorvosa, valamint az ügyeletes orvos) és általános jogkörrel az intézeti rendész.
22 Az ittasság véralkohol-vizsgálattal történı munkahelyi ellenırzését a mindenkor hatályos jogszabályban (jelenleg 116/1986. (XII. 17.) EüM rend.) foglaltak szerint kell végezni. Az ilyen esetekben követendı eljárás rendjét szintén a MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT rögzíti, továbbá irányadó a Legfelsıbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 122. sz. állásfoglalása is.
2. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés 2.1. (MT. 107. §. b. ponthoz) a munkáltató - a közeli hozzátartozó halála esetén 2 munkanapra mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. 2.2. Élve az MT. 107. §. h. pontjában foglalt lehetıséggel, jogszabályban foglalt eseteken túl mentesül a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettsége alól, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója szakmai szempontból indokolt esetben (tapasztalatcsere, szakmai kiállítás, elıadás, stb.) munkaidı kedvezményt adott. Ez évenként 10 munkanapnál több nem lehet. 2.3. A véradás napja a vért adó dolgozó számára igazolt távollétnek tekintendı. 2.4. Elháríthatalan oknak minısül: a közúti közlekedést lehetetlenné tévı havazás vagy más természeti erı hatása, vasúti, közúti karambol, közlekedési sztrájk, stb. 2.5. A 2.1., 2.2. és 2.3. pontok alapján a munkából távol töltött idıre távolléti díj jár a közalkalmazott részére (lásd KSZ XI. Rész 2. pont) A 2.4. pontban foglalt esetekben alapilletmény jár (lásd KSZ. XI. Rész 4. pont).
V. RÉSZ OKTATÁS, TOVÁBBKÉPZÉS, CÍMEK ADOMÁNYOZÁSA
1. Az oktatás, továbbképzés (iskola-és nem iskola rendszerő) valamint a tanulmányi szerzıdésekre a közalkalmazottainak
Fıvárosi oktatása,
Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky képzése, továbbképzése tárgyában
mindenkor hatályos szabályzatának rendelkezései az irányadók.
Kórház kiadott
23
1.1. A fent említett szabályzatban fel nem sorolt tanfolyamon, képzésen, kongresszuson, stb. való részvételt a fıigazgató saját hatáskörben engedélyezheti. 1.2. A tanfolyamon, kongresszuson, stb. való részvétel költségeihez való hozzájárulás érdekében a Tudományos Bizottság a hozzá benyújtott engedélyezési kérelem alapján támogatást nyújthat a rendelkezésére álló szakképzési keret terhére.
2. Címek adományozása (Kjt. 39.§. (3) bekezdéséhez) 2.1. Intézetünkben a közalkalmazottnak tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedı munkateljesítménye esetén a fıigazgató az alábbi címeket adományozhatja: •
"E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályba közalkalmazottaknak fıtanácsosi, illetve tanácsosi,
besorolt
•
"B", "C", "D" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottaknak fımunkatársi, illetve munkatársi cím. 2.2. A fenti címekhez a KSZ. X. Részének 2.4. pont szerinti címpótlék jár.
VI. RÉSZ A MUNKAIDİ, PIHENİIDİ 1. A teljes munkaidı napi 8, heti 40 óra. A napi 8 órától eltérı napi munkaidı meghatározása (MT. 117. §. (2) b. ponthoz és a Kjt. 54/A és 55. §-aihoz.) 1.1. A teljes napi munkaidıbıl kötelezıen a munkahelyen töltendı idı tartama: (A Kjt. 55. §. és a jelenleg hatályos, többször módosított 113/1992. (VII. 14.) Kormányrendelet (8.§. (1)-(2) bekezdéséhez): A teljes napi munkaidıbıl 6 órát munkahelyen kell eltöltenie: a jelen Kollektív Szerzıdés 3. sz. melléklet (1) a-d. pontjaiban felsorolt munkahelyeken dolgozó közalkalmazottaknak. A teljes napi munkaidıbıl - 7 órát kell a munkahelyen eltöltenie -, amennyiben ez a betegellátás folyamatosságát nem veszélyezteti, és a 8 órás üzemidı csökkenéséhez nem vezet - a 3. sz. melléklet (2) a-e. pontjaiban
24 felsorolt munkahelyeken dolgozó közalkalmazottaknak. A 3. sz. melléklet (1)-(2) bekezdéseiben felsorolt munkahelyeken, túlmunkának csak a teljes munkaidıt meghaladó idı minısül, akkor is ha a dolgozó munkahelyén kötelezıen töltendı ideje ennél kevesebb. 2.2. A munkaidı keret meghatározása (MT. 118. §. (1)-(2) és a Kjt. 54/A. §hoz) -
Ügyeleti, készenléti feladatok ellátásában részt vevı munkavállalók részére jelen KSz. ötvenkettı heti (52), a megszakítás nélküli -, illetve a több mőszakos beosztásban dolgozó munkavállalók részére huszonnyolc heti (28) munkaidıkeretet állapít meg.
-
A tényleges munkavégzés idıtartamát a tárgyra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabály állapítja meg. Jelen KSz. alapján a pihenınap havonta, összevontan is kiadható.
-
Rendkívüli munkavégzés esetén jelen KSz. alapján az ügyeleti és készenléti feladatok ellátásában résztvevı munkavállalók részére évenként 400 óra rendkívüli munkavégzés rendelhetı el, míg a megszakítás nélküli, illetve a több mőszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók részére évenként 280 óra rendkívüli munkavégzés rendelhetı el.
3. A munkarend meghatározása, a munkaidı beosztása (MT. 119. §. (1)- (2), valamint 120. §. (1)-(3) bekezdéseihez) 3.1. A munkarendet és a napi munkaidı kezdı és befejezı idıpontját a munkáltatói jogkört gyakorló fıigazgató, illetve helyettesei és az igazgatók állapítják meg a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozóan, melyet legalább hét nappal korábban kell közölni. A közvetlen munkahelyi vezetıknek kell jeleznie azt, ha a dolgozójának a mőszak számában változás történik. A munkaidı beosztást a munkahelyi vezetık kötelesek megállapítani az alábbi szabályok betartásával: a) Egymőszakos munkahelyeken a napi munkaidı kezdeti és befejezési idıpontja a hét öt munkanapjából legalább négy napon azonos legyen. b) Többmőszakos, illetve folyamatos vagy megszakítás nélküli munkarendben dolgozóknál, a mőszakok befejezési és kezdeti idıpontját úgy kell meghatározni, hogy a mőszakváltáskor az átfedı (ölelkezı) munkaidı ne legyen hosszabb annál, mint amit a munkafolyamat feltétlenül megkíván.
25 c) Azokon a részlegeken, ahol a munkahelyen a közalkalmazottak számára kötelezıen eltöltött idı a 8 órát nem éri el, de az intézet zavartalan, és gazdaságos mőködése 8 órás üzemidıt nem nélkülözheti, a munkahelyi vezetı a lépcsızetes munkakezdést köteles bevezetni. A szervezeti egységekre vonatkozó munkarendet a Kollektív Szerzıdés 4. sz. melléklete tartalmazza. 3.2. Osztott munkaidı meghatározása (MT. 120. §. (4) bekezdéséhez) Osztott munkaidı egyedi esetben a munkáltató elızetes egyetértésével alkalmazható. 3.3. A többmőszakos munkahelyeken, illetve munkaköröknél a munkahelyi vezetı havi munkaidı-beosztást készít, amit a tárgyhónapot megelızı két héttel köteles a közalkalmazott tudomására hozni. A havi beosztás esetleges módosítását egy héttel elıbb és legalább egy hétre kell közölni a közalkalmazottal. Szakdolgozók esetében ezt a kötelezettséget a fınıvér, ill. fımőtısnı gyakorolja. 3.4.
A munkahelyi vezetık felelısek a vezetésük alatt álló egység közalkalmazottaira vonatkozó havi kötelezı munkaidı telesítéséért, a munka folyamatos végzéséért, a beosztások megfelelı elkészítéséért. Kötelesek a munkaidı teljesítéseket ellenırizni.
4. A munkahelyi jelenlét igazolása 4.1. A munkahelyen a munkaidı nyilvántartása és igazolása céljából a közalkalmazottak - a magasabb vezetık és a vezetık kivételével - jelenléti ívet kötelesek vezetni. 4.2. A munkahely vezetıje köteles az erre rendszeresített nyomtatványon dolgozónként biztosítani, ellenırizni és igazolni az elıírt és a teljesített munkaidı olyan naprakész nyilvántartását, amelybıl egyértelmően megállapítható: • • •
a havi munkaidı keret, a tényleges napi munkaidı kezdete és befejezése, a teljesített túlórák száma naponként, a túlmunka elszámolási módja (szabadidı, pénzbeli megváltása),
•
a ledolgozott munkaórák és túlórák havi összesítése,
26 • • • •
a szabadság miatti, a betegség miatti, a kiküldetés és az egyéb fizetett és igazolt távollét.
A fentiek az irányadók az ügyeleti és készenléti szolgálat teljesítés igazolására is. 4.3. Más munkahelyen, más munkakörben vagy más munkáltatónál (átirányítás, kirendelés) tartósan foglalkoztatott dolgozók a jelenléti ívet ott vezetik, ahol a munkát végzik. A más munkáltatónál tartósan foglalkoztatott dolgozó igazolást köteles hozni az ottani jelenlétérıl.
5. A pihenıidı 5.1. A munkaközi szünet (MT. 122. §-ához) • 6 óránál hosszabb napi munkaidı esetén, továbbá egybefüggı 3 túlóra után, a közalkalmazott részére munkaközi szünetet kell biztosítani. • A munkaközi szünet idıtartama 20 perc. •
A munkaközi szünetet a munkaidın belül kell kiadni, vagyis a munkaidıbe beszámít.
5.2. Munkanapok
közötti
pihenıidı
(MT.
123.§.(2)
bekezdéséhez
A közalkalmazott részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között, a munkáltató 8 óra pihenıidıt köteles biztosítani készenléti jellegő munkakörben, megszakítás nélküli, illetve többmőszakos munkarendben foglalkoztatottak részére. 5.3. Az ügyeleti szolgálatot követı pihenıidı eseteit, valamint az ügyeletek és készenlétek díjazását, a Kjt. 59. §. (2) bekezdése alapján, továbbá a mindenkor hatályos Kormányrendeletben (233/2000. (XII. 23.)) foglaltak figyelembevételével készült, mindenkor hatályos ÜGYELETI ÉS KÉSZENLÉTI SZABÁLYZAT tartalmazza. 5.4. Heti pihenınap, pihenıidı kiadása (MT. 124. §.) Az egészségre ártalmas munkaköröket kivéve, jelen KSZ alapján, a pihenınap kéthetente – indokolt esetben – havonta, összevontan is kiadható, de havonta legalább egy pihenınap vasárnap történı kiadása kötelezı.
27
VII. RÉSZ A RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS (Vonatkozó jogszabályok: MT 126-129. §-ai, illetve Kjt. 55/A. §-a)
1. Rendkívüli munkavégzés fajtái: • rendes munkaidıt meghaladó munkavégzés (=túlmunka) • pihenınapon történı munkavégzés • munkaszüneti napon történı munkavégzés • ügyelet • készenlét 2. A rendkívüli munka felsı határának meghatározása Az egy közalkalmazott részére elrendelhetı rendkívüli munkaidı felsı határa: - ügyeleti és készenléti feladatok ellátásában résztvevı munkavállalók részére -
naptári évenként 400 óra rendkívüli munkavégzés rendelhetı el. a megszakítás nélküli, illetve a több mőszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók részére naptári évenként 280 óra rendkívüli munkavégzés rendelhetı el. 2.1. Túlmunka és pihenınapi munka elrendelésének írásbeliséghez való kötése A túlmunkát, pihenınapon és munkaszüneti napon történı munkavégzést elıre és írásban kell elrendelni. Az elrendelésre az alábbi esetekben kerülhet sor: • •
a betegellátás zavartalanságának biztosítása érdekében, baleset vagy természeti csapás megelızése, illetve annak bekövetkezése esetén a további károk elhárítása érdekében - üzemelési és fenntartási tevékenységet végzı dolgozóknál a berendezések üzemképességének biztosítása érdekében,
•
egyéb rendkívüli határidıs munkák elvégzése érdekében.
Túlmunka,
pihenınapi
és
elrendelésére jogosultak: • munkáltató jogkör gyakorlói • a szervezeti egységek vezetıi.
munkaszüneti
napi
munkavégzés
28 Készenlétnél, amikor a túlmunka elrendelésére jogosultak nem tartózkodnak az intézet területén, az osztályos ügyelet vezetıje jogosult a túlmunka elrendelésére. Ebben az esetben a munkahelyi vezetıt a következı munkanapon tájékoztatni kell.
3. Ügyelet-készenlét Az ügyeleti és készenléti szolgálatra vonatkozó általános szabályokat a MT. 126. §. - 129. §-ai különös szabályokat a • a Kjt. 59. §. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján • a többször módosított 233/2000 (XII. 23.) Korm. rendelet, • a helyi szabályozást a fenti jogszabályok elıírásainak, valamint az intézmény sajátosságainak megfelelıen kidolgozott és kiadott, mindenkor hatályos ÜGYELETI ÉS KÉSZENLÉTI SZABÁLYZAT tartalmazza, mely szolgálatra minden közalkalmazott kötelezhetı.
•
VIII. RÉSZ
SZABADSÁG (Az MT. 130-133.§-ai, illetve a Kjt. 56-58. §-aihoz)
1. Ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazott pótszabadsága. (Kjt. 57.§.(5), és (6) bekezdéséhez) Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazottat, ha naponta legalább három órát tölt ilyen munkahelyen, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult. A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidıtıl függetlenül a fentiekben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettıs egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.
2. A szabadság kiadása (MT. 134.§-136.§-aihoz) 2.1. A szabadságot az osztályvezetık az esedékesség évében kötelesek kiadni a közalkalmazott részére.
29 A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén, a szabadságot legkésıbb a tárgyévet követı év december 31-ig, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintı más elháríthatatlan akadály esetén, az akadályoztatás megszőnésétıl számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Az alapszabadság egynegyedét - a közalkalmazotti jogviszony elsı három hónapját kivéve - a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott kérésének megfelelı idıpontban köteles kiadni. A közalkalmazott erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete elıtt legkésıbb 15 nappal be kell jelentenie. 2.2. A szabadság kiadásának idıpontját - a Közalkalmazotti Tanáccsal egyeztetett - szabadságolási ütemtervben az osztályvezetı határozza meg a közalkalmazott elızetes meghallgatása után. Az ütemterv elkészítési határideje: tárgyév március 31. A szabadságolási ütemterv elkészítéséhez a Humánpolitikai Osztály munkaügyi csoportja elıre, személyre szabott éves szabadságot állapít meg és ad ki szervezeti egységenként a tárgyév március 1-ig.
3. Fizetés nélküli szabadság (MT. 139-140.§-aihoz) A törvény által elıírt eseteken és feltételeken kívül a Fıigazgató egyedi elbírálás keretében fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet méltányolható személyi körülmények, illetve intézeti érdek esetén, maximálisan 1 éves idıtartamra. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy alkalommal hosszabbítható meg az eredeti idıtartamot meg nem haladó mértékig.
IX. RÉSZ AZ ELİMENETELI RENDSZER (Kjt. 60-65.§-ig)
1. A várakozási idı csökkentésének és növelésének mértéke, esetei (Kjt. 65.§.(3)-(5) bekezdéséhez és 45. §. (2) bekezdés b. pontjához) 1.1. A fizetési fokozatok közötti várakozási idı csökkentésérıl esetenként a fıigazgató, a járóbeteg-, fekvıbeteg-, ápolási- és gazdasági igazgatók döntenek.
30
1.2. Elınyben részesül az a közalkalmazott aki - Kollektív Szerzıdés hatályba lépése után - törvénnyel vagy miniszter által alapított kitüntetést vagy díjat kap, továbbá ha tudományos fokozatot ér el. 1.3. Munkáját tartósan magas színvonalon végzı, illetve kiemelkedı munka teljesítményt elérı közalkalmazott várakozási ideje egy évvel csökkenthetı. 1.4. Egy évvel csökkenthetı a közalkalmazott várakozási ideje a második szakvizsga vagy diploma megszerzését követıen. 1.5. A közalkalmazottak által betölthetı egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásának képesítési feltételeit a 3/2001. (II. 20) EüM rendelet és annak melléklete tartalmazza. A képesítési elıírás hiánya miatti felmentés szabályait is a hivatkozott rendelet részletezi. 1.6. Fegyelmi vétséget elkövetı közalkalmazottal szemben fegyelmi büntetésként kiszabható az elımeneteli rendszerben történı várakozási idı legfeljebb egy évvel történı meghosszabbítása.
X. RÉSZ ILLETMÉNYRENDSZER (A MUNKA DÍJAZÁSA) (Kjt. 66-68.§-ához)
1. Az illetmény a közalkalmazott besorolásától függ. A közalkalmazottat illetményének megállapítása érdekében fizetési osztályba és fizetési fokozatba kell besorolni. Ettıl való eltérés csak a közalkalmazott elınyére lehetséges. Az illetmény-elımeneteli rendszert, a mindenkori hatályos, vonatkozó jogszabály tartalmazza. 1.1. Illetménykiegészítés (Kjt. 67.§.(2)-(3) bekezdéshez •
A közalkalmazott fizetési fokozata alapján járó illetményén felüli illetménykiegészítésben részesülhet.
31 •
Az illetménykiegészítésre fordított összeg mértékét és feltételeit a munkáltató minden év március 31-ig a tárgyévre vonatkozóan - az intézet gazdasági helyzetét figyelembe véve – állapítja meg.
•
A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult a Kjt. 68. §-ában szabályozottak szerint.
1.2. Mozgóbér: amennyiben az intézet likviditása lehetıvé teszi, úgy a Közalkalmazotti Tanáccsal, illetve az illetékes szakszervezet képviselıivel történt egyeztetés után, külön Fıigazgatói Intézkedés alapján a dolgozók részére mozgóbér fizethetı.
2. Illetménypótlékok (Kjt. 69-75.§-aihoz) • Vezetıi pótlék (2.1) • Mőszakpótlék (2.2) • •
Munkahelyi pótlék (2.3) Címpótlék (2.4)
• Idegennyelv-tudási pótlék (2.5) Az illetménypótlékok alapja a mindenkori hatályos jogszabály által megállapított összeg. (Jelenleg az illetménypótlékok alapja 17.100,- Ft.) 2.1. Vezetıi pótlék • A magasabb vezetı, valamint vezetı állású közalkalmazottat a törvényben meghatározott keretek közötti vezetıi pótlék illeti meg. Vezetıi munkakörök: - Fıigazgató-helyettesek - Ápolási igazgató - és helyettese - Gazdasági igazgató - és helyettese - osztályvezetı fıorvos - osztályvezetı • •
150 % 150 % 100 % 150 % 100 % 100 % 100 %
a jogszabályi határokon belül a pótlék mértékét a miniszter vagy a felügyeleti szerv szabályozhatja, amennyiben a közalkalmazott vezetıi és címpótlékra is jogosult, részére a vezetıi pótlék jár.
32 2.2. Mőszakpótlék a) Éjszakai munkavégzéskor, ha az eseti jellegő és nem többmőszakos, vagy munkarendben dolgozókra vonatkozik, 15%-os bérpótlék jár. (MT 146. §. (1) bek.) b) Többmőszakos munkaidı-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, (14-22 óráig), illetve éjszakai (22-06) mőszakpótlék jár, a hatályos, vonatkozó jogszabály rendelkezésének megfelelı mértékben. (MT 146.§. (2)(3) bekezdés) többmőszakos munkakörben: - délutáni mőszakpótlék: 15% - éjszakai mőszakpótlék: 30% Többmőszakosak az alábbi munkakörök: - központi laboratórium takarítói, - szakrendelések, gondozók, (szájsebészet) orvosai, asszisztensei, védınık, takarítók, - liftkezelık, - telefonközpont kezelık a szakrendelıkbe való beosztás esetén, - energetikai és karbantartási munkakörben dolgozók a szakrendelıkbe való beosztás esetén - mosodai dolgozók - központi sterilizáló asszisztensei és mőtıssegédei.
-
c) Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkaidı beosztásban dolgozó közalkalmazott: délutáni mőszakpótléka: 20%, - éjszakai mőszakpótléka: 40%. Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak köre: - kórházi transzfúziós szolgálat asszisztensei - kórházi betegápolók, szülésznık, - telefonközpont kezelık, (kórházi beosztás esetén) - portások - főtık d) A mőszakpótlék alapja a mőszakórára esı alapilletmény.
többmőszakos
33
2.3. Munkahelyi pótlék: A Kormányrendeletben foglaltakon túlmenıen, Kollektív Szerzıdésünk a munkahelyi pótlékok rendeletben meghatározott körét kibıvíti, és a 5. sz. melléklet I. és II. kiegészítésében teljes körően részletezi. 2.4. Címpótlék A fıtanácsost, a fımunkatársat, a tanácsost valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. A pótlék mértéke: - fıtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100%-a - fımunkatársi cím esetén a pótlékalap 75%-a - tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50%-a - munkatársi cím esetén a pótlékalap 25%-a 2.5. Idegennyelv-tudási pótlék (Kjt.74.§.) a)
Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
b)
A pótlék mértéke: felsıfokú nyelvvizsga
esetén a pótlékalap középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50%-a.
100%-a,
c)
Pótlékra jogosító idegen nyelvek, valamint a pótlékban részesülık körét a rendszeres tolmácsolási és fordítói igények függvényében a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
d)
Az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvány, vagy azzal egyenértékő igazolás feltétel.
3. A rendkívüli munkavégzés és pihenınapi munka díjazása: (Mt. 147-148.§) A rendkívüli munkavégzés (=túlmunka) ellenértékekénti szabadidı meghatározása (MT. 147. §. (2) bekezdés)
34 3.1. A munkaidı kereten felül elrendelt és teljesített rendkívüli munkavégzés után, a végzett munkáért járó munkabéren felül: • vagy 50%-os túlmunkabér pótlékot kell fizetni, • vagy a végzett munkaidıvel azonos tartamú szabadidıt kell biztosítani. A túlmunka pótlék meghatározásakor, annak közalkalmazott besorolás szerinti alapilletménye. 3.2.
számítási
alapja
a
A heti pihenınapon végzett munkáért járó munkabéren felül: • elsısorban másik pihenınap és 50%-os illetménypótlék, • vagy 100%-os illetménypótlék jár.
3.3. Munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezettet a napi munkabéren felül az aznapi távolléti díj is megilleti. 3.4. A túlmunkáért a rendes munkabéren felül átalány is fizethetı, mértékét a mindenkor hatályos jogszabály állapítja meg.
4. Nem jár a rendkívüli munkaidıben végzett munkáért díjazás: a) b)
a magasabb vezetı és SZMSZ szerinti vezetı állású, továbbá annak a közalkalmazottnak, aki munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.
5. Ügyelet díjazása A külön kiadott, mindenkor hatályos ÜGYELETI ÉS KÉSZENLÉTI SZABÁLYZAT-ban elıírtak szerint történik.
6. Készenlét díjazása A külön kiadott, mindenkor hatályos ÜGYELETI ÉS KÉSZENLÉTI SZABÁLYZAT-ban elıírtak szerint történik.
35
XI. RÉSZ ÁLLÁSIDİ, TÁVOLLÉTI DÍJ, ÁTLAGKERESET (MT. 150-151-151/A. és 152. §-aihoz)
1. Ha a munkáltató a mőködési körében felmerült okból vagy gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg az elıírtnál rövidebb munkaidıben foglalkoztatja a közalkalmazottat, az e miatt kiesett idıre ıt az alapilletmény illeti meg. A rövidebb munkaidıben való foglalkoztatás várható és átmeneti idıtartamát a dolgozóval írásban kell közölni. 2. Munkavégzés hiányában a jogszabályban foglaltakon túl távolléti díj jár a közalkalmazottnak a Kollektív Szerzıdés IV. Részének 2.1., 2.2., 2.3. pontjai esetében. 3. Munkavégzés hiányában átlagkereset fizetési kötelezettséget a Kollektív Szerzıdés - a törvényben foglalt eseteken túl - nem ír elı. 4. Az elháríthatatlan ok miatt kiesett idıre (Kollektív Szerzıdés IV. Részének 2.5. pontja) a munkáltató alapilletményt fizet a közalkalmazottnak.
XII. RÉSZ A MUNKABÉR VÉDELME (MT. 154-164.§-aihoz)
1. A közalkalmazott illetményét: a) a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni, b) havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni (az elszámolási idıszak minden hó 16-tól a következı hó 15-ig terjed), c) a tárgyhónapot követı hónap 10. napjáig kell kifizetni, illetıleg úgy kell átutalni, hogy az a jelzett idıpontig a folyószámlán jóváírásra kerüljön. A munkáltató – likviditási helyzetétıl függıen – és a gazdasági lehetıségeihez
36 mérten, a tárgyhónapot követı hónap 5. napjáig fizeti ki a közalkalmazottak illetményét. d) a munkáltató a közalkalmazottnak fizeti ki illetve utalja át, kivéve ha bírósági vagy más hatósági határozat az illetmény egy részének máshova történı utalásáról rendelkezik (pl. gyermektartási díj közvetlen letiltása, stb.)
2.
A munkáltató valamennyi közalkalmazottjának illetménye kifizetését amennyiben az a 10.000 Ft-ot meghaladja - a közalkalmazott által választott engedélyezett pénzintézetnél nyitott bankszámlájára való átutalással teljesíti. A közalkalmazott köteles az erre vonatkozó megbízását írásban a munkáltatónak leadni. A dolgozó ily módon az ország területén a folyószámláját kezelı pénzintézet fiókjaiban és bankjegykiadó automatáiban - saját személyi kódját használva juthat hozzá, a folyószámláján lévı pénzösszeghez. Az a dolgozó, aki az OTP-nél nyitott folyószámlát és kártyaszerzõdése is van, az intézet területén (Budapest, X. ker. Maglódi út 89-91. B épület földszint) elhelyezett és a nap 24 órájában hozzáférhetı bankjegykiadó automatából is felvehet készpénzt a folyószámlájáról.
3. Az illetményt az esedékessége elıtt ki lehet fizetni, illetve átutalni: 3.1
A sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követıen 30 napon belül közalkalmazotti jogviszonyt létesítı, vagy fennálló közalkalmazotti jogviszonyában 14 napon belül további foglalkoztatott közalkalmazott részére, két hétre járó illetményét – kérésére – elıre ki kell fizetni. Az így kifizetett illetményt – eltérı megállapodás hiányában - 2 hónapon belül két részletben lehet levonni. Ha közalkalmazotti jogviszonya elıbb megszőnik, a vissza nem térített bér munkabérébıl levonható.
3.2. Ha a megszakítás nélkül igénybevett szabadság idıtartama a 10 munkanapot eléri, a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munkavállalónak a szabadság megkezdése elıtt két munkanappal kifizetni a szabadság idejére esı bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybevett rendes szabadság idejére járó illetményét. 4. A szakszervezeti tagdíjat csak a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásával, annak írásbeli visszavonásáig lehet levonni az illetménybıl. A munkáltató a levonásért,
37 illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történı átutalásáért, díjat nem számíthat fel.
5. A közalkalmazott az illetményérıl nem mondhat le, ellenérték nélkül nem végezhet munkát, nem tehet olyan nyilatkozatot, amellyel illetményét másra átruházza.
XIII. RÉSZ JUTALMAZÁS
1. Jutalom (Kjt. 77. §-ához) A kiemelkedı munkateljesítményt nyújtó, illetıleg tartósan magas színvonalú munkát végzı közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. • A jutalmazásnál elınyben részesíti a munkáltató az etikus, humánus magatartású közalkalmazottat. • Nem kaphat jutalmat közalkalmazott a jogerıs fegyelmi határozat kézhezvételétıl számított egy évig. • A jutalom nem követelhetı. • A munkáltató egy adott feladat elvégzéséhez is kötheti a jutalmat. 2. A jutalmazás esetei 2.1. Jutalmazás nyugállományba vonuláskor A közalkalmazott nyugállományba, rokkantsági nyugdíjba vonulása alkalmával az alábbi mértékő jutalomban részesül: Munkaviszonyban, köz-
A jutalom mértéke az il-
Egészségügyben közal-
szolgálatban, közalkal-
letmény és illetmény pót-
kalmazásban eltöltött
mazásban töltött évek
lékok összegének %-
évek utáni többlet-
összesen:
ban:
jutalom az alapilletmény %-ban:
10-15
25%
5%
15-20
30%
10%
20-25
35%
15%
25-30
40%
25%
30-35
50%
30%
35-40
60%
30%
40 felett
70%
30%
38 Fıigazgató döntése alapján a nyugállományba vonuláskor adható jutalmazás összege nagyobb összegben is megállapítható. 2.2. Ápolónık Nemzetközi Napja alkalmából nyújtott jutalom Évente egy alkalommal az Ápolónık Nemzetközi Napjának tiszteletére 3-5 dolgozónak, és egy-két kollektíva részére az intézet fıigazgatója "Fıigazgatói dicséret" kitüntetést adhat. A kitüntetéssel évente meghatározott pénzjutalom járhat, amennyiben a törvény által meghatározott keretek között a pénzjutalom kifizetésére mód van. 2.3. Semmelweis napi jutalom, illetve annak feltételei. Évente egy alkalommal Semmelweis nap (július 1.) tiszteletére 5-15 dolgozónak, és egy-két kollektíva részre az intézet fıigazgatója "Fıigazgatói dicséret" kitüntetést adhat. A kitüntetéssel évente meghatározott pénzjutalom járhat (jelenleg 25.000,- Ft), amennyiben a törvény által meghatározott keretek között a pénzjutalom kifizetésére mód van. 2.4. A "Bajcsy-Zsilinszky Kórházért" kitüntetés Évente egy alkalommal, illetve a kórház mőködését érintı kiemelkedı esemény alkalmával legfeljebb 2-3 fı részére – tartósan magas színvonalú munkavégzéséért, kiemelkedıen eredményes példamutató teljesítményéért, illetve az intézet érdekét szolgáló tetteiért – az intézet fıigazgatója "Bajcsy-Zsilinszky Kórházért" kitüntetést adományozhat, mellyel évente meghatározott pénzjutalom járhat (jelenleg nettó 50.000,- Ft), amennyiben a törvény által meghatározott keretek között a pénzjutalom kifizetésére mód van. A kitüntetés megosztva csak kivételesen és abban az esetben adható ki, ha team munka keretében került sor a díj alapjául szolgáló eredmény elérésére. A díj csak egyenlı arányban osztható meg. A kitüntetés odaítélésének elbírálása az erre a célra létrehozott bizottság hatáskörébe tartozik. A bizottság elnöke a Fıigazgató, titkára a Humánpolitikai Osztályvezetı. A Bizottság tagjai – az elnökön kívül – a fıigazgató helyettesek, a gazdasági igazgató, a Közalkalmazotti Tanács és az EDDSZ képviselıje. A kitüntetés adományozására javaslattételi joggal rendelkeznek: az igazgatók, valamin az osztályvezetık. A kitüntetés adományozására irányuló javaslatokat a fıigazgatóhoz kell eljuttatni, minden év május 31. napjáig. A kiadott kitüntetésekrıl a Humánpolitikai Osztály nyilvántartást vezet.
39 2.5. Hőségjutalom A Bajcsy-Zsilinszky Kórház keretében legalább 15 év fıfoglalkozású közalkalmazotti jogviszonyban letöltött idı esetén, és azt követıen öt évenként, a jutalom kiosztásának napján az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozót a Fıigazgató hőségjutalomban részesíti. A hőségjutalom összege a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idı x 1.000,- Ft. Méltányosság alapján a Fıigazgató az elızıektıl eltérı idı letöltése esetén is hőségjutalomban részesíthet dolgozókat. A hőségjutalom kifizetésére a Semmelweis napi jutalmak kifizetésének napján kerül sor. 2.6. Célfeladat ellátása Elıre meghatározott feladatok ellátására, amely részben, vagy egészben nem fedi a munkaköri feladatokat, vagy jelentıs többletfeladat végzését foglalja magába, illetve speciális képzettséget igényel, a Fıigazgató elızetes megállapodás alapján meghatározott pénzösszeget juttat a feladatok elvégzése alkalmával az érintett dolgozó részére. 2.7. Rendkívüli alkalommal történı kitüntetés: A Fıvárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház fıigazgatója által alapított „Fıigazgatói dicséret”, valamint „Bajcsy-Zsilinszky Kórházért” kitüntetések rendkívüli alkalmakkor is adományozhatók. Rendkívüli alkalomnak tekintendık: 2.7.1.A kórház alapításának jubileumi évfordulói. 2.7.2.Kiemelkedı jelentıségő tudományos eseményen való részvétel vagy annak megrendezése. 2.7.3.Kiemelkedı jelentıségő tudományos tevékenység. 2.7.4.Rendkívüli helyzetben tanúsított példamutató magatartás. 2.8. Teljesítmény juttatás: amennyiben a közalkalmazott – vagy meghatározott csoportjuk – munkaköri feladataik ellátása mellett speciális feladatokat rendszeresen ellátnak, fıigazgatói intézkedés alapján, az általuk ellátott feladatok alapján keletkezı többletbevételbıl, juttatásban részesíthetık. 2.9. Bajcsy Kórházért Életmődíj: A Fıigazgató, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház érdekében végzett kimagasló munkásságért, 62. életévet betöltött személy részére életmődíjként, az eseményhez méltó értékő emléktárgyat adományozhat. 2.10. „Bajcsy Kórház Aranygyőrő” kitüntetés: A kórház keretében hosszantartó tevékenységet végzı munkatárs nyugállományba vonulása esetén – a
40 betegek és a dolgozók kiemelkedı megbecsülését kiváltó példamutató munkásságáért, továbbá a szakmájában elért kimagasló eredményekért, vagy elismerést érdemlı tudományos tevékenységéért, valamint az intézet hírnevét, presztizsét növelı teljesítményéért – az intézet fıigazgatója "Bajcsy Kórház Aranygyőrő" kitüntetést adományozhat. A kitüntetés évente legfeljebb kettı fı részére adható. A kitüntetés iparmővészileg megterveztetett pecsétgyőrő formájában – melyen ábrázolásként a professzorok tornya, illetve belsejében a Bajcsy-Zsilinszky Kórház megnevezés, a kibocsátás évszáma, valamint a kitüntetett neve felirat szerepel - kerül ünnepélyes keretek között átadásra, a kitüntetésben részesülı személyéhez kötıdı rendkívüli esemény, az Ápolónık Nemzetközi Napja, Semmelweis nap, vagy a Bajcsy-Zsilinszky Kórház évfordulója során megtartott rendezvények alkalmával. A kitüntetés személyhez kötıdı, kollektíva részére nem adható és pénzben nem váltható meg. A kiadott kitüntetésekrıl a Humánpolitikai Osztály nyilvántartást vezet. 3. A 2. pontban felsorolt alkalmakkor a kitüntetés fajtáját, valamint a kitüntetésben részesítendık létszámát - az esemény jelentıségével arányban, annak súlyához és jellegéhez mérten - a fıigazgató határozza meg. 4. A kitüntetésekkel pénzjutalom is járhat, melyre a mindenkori hatályos Kollektív Szerzıdésben szabályozottak az irányadók. 5. A kitüntetések adományozására javaslattételi joggal rendelkeznek: a fıigazgatóhelyettesek, az ápolási igazgató, gazdasági igazgató, az osztályvezetı fıorvosok, valamint a gazdasági, mőszaki ellátás osztályvezetıi. A javaslatokat az aktualitásuktól függıen a fıigazgató által megjelölt határidıig kell eljuttatni a Humánpolitikai Osztály vezetıjéhez. 6. A javaslatokat a fıigazgató az e célra létrehozott bizottság részére véleményezés céljából elıterjesztheti, melynek tagjai: a fıigazgató-helyettesek, az ápolási igazgató, gazdasági igazgató, a közalkalmazotti tanács képviselıje, EDDSZ képviselıje, MOK helyi képviselıje. A bizottság szótöbbséggel hozza meg döntéseit. Szavazategyenlıség esetén, az azonos szavazatmennyiséget elért személyeket együttesen terjeszt fel döntés végett a fıigazgatónak. 7. A jutalmak, illetve kitüntetések adományozása, valamint a jutalomban, vagy kitüntetésben részesülı személyek felöl, a fıigazgató szabadon dönt.
41
XIV. RÉSZ A KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSE (MT. 153.§-hoz)
1. A munkáltató köteles a közalkalmazottnak megtéríteni azt a költséget, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése során merült fel, de csak akkor, ha ezek a költségek szükségesek és indokoltak voltak, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha ez utóbbihoz a munkáltató elızetesen hozzájárult. 1.1. Munkahelyi étkezés A munkahelyi étkezés lehetıségének igénybevételére - térítés mellett - az intézettel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak jogosultak. Az igénybevételre a közalkalmazottak szabadság, illetve táppénzes állományban is jogosultak. Az intézet közalkalmazottja térítéssel diétás étkezést is igénybe vehet. A munkáltató - fıigazgatói intézkedés alapján - a közalkalmazottak részére étkezési támogatást nyújt. 1.2. Közlekedési hozzájárulás (helyi) Közlekedési bérlet-hozzájárulás - a munkakörrel járó rendszeres területi munkára tekintettel - az alábbi munkakörökben kerül kifizetésre: • rendszeres területi munkát végzı gondozónık, • ideggondozó orvosai, • szociális nıvérek, • kézbesítık, • mőszaki osztály területi munkát végzı dolgozói. A térítés a mindenkori helyi közlekedési bérleti díj 80%-a. Esetenként BKV jegy értékének teljes térítésére jogosultak azok a közalkalmazottak, akiknek a területen végzendı munkája - illetve munkakör jellege folytán a munkahelyi vezetı igazolása alapján - ezt indokolja. Bérlet hozzájárulás nem fizethetı, ha az arra egyébként jogosult közalkalmazott a tárgyhónapból két hétig nem végez munkát (pl. keresıképtelenség, szabadság).
42
Közlekedési bérlet-hozzájárulás annak a közalkalmazottnak sem jár, akinek a lakásáról a munkahelye megközelítéséhez egyébként bérletre lenne szüksége. 1.3. A közigazgatási határon kívülrıl történı munkábajárás költségeit a mindenkor hatályos jogszabály szerint téríti a munkáltató (jelenleg: a 78/1993. (V.12.) Korm.sz. rend.). A nıvérszállón lakó dolgozók hétvégi hazautazásának költségeit - a teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében - a munkáltató az alábbiak szerint téríti: - a díj 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon, - a díj 80%-át, ha elıvárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedı helyi és távolsági autóbuszon utazik. 1.4. Saját személygépjármő hivatalos célú használatáért járó költségtérítés. A munkáltató a közalkalmazottal esetenként, elızetesen és írásban megállapodhatnak abban, hogy a saját személygépjármő hivatalos használatával kapcsolatban felmerült üzemanyag költségeit a 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendeletben elıírt módon és mértékben a közalkalmazottnak megtéríti. 1.5. Napidíj: (A 141/1993. (X.13.) Kormányrendelettel módosított 23/1989. (III. 12.) MT. rendelethez) A belföldi, hivatalos kiküldetést teljesítı közalkalmazottnak a munkáltató élelmezési költség térítést fizet. A napidíj kifizethetı összegét a mindenkori erre vonatkozó jogszabály állapítja meg (jelenleg: 110 Ft). Nem számolható el napidíj ha a távollét idıtartama a hat órát nem éri el.
XV. RÉSZ SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK (MT. 165.§-ához) 1. A munkáltató, az alábbiakban felsorolt fajtájú és mértékő szociális juttatásokon kívül, a közalkalmazott részére más szociális juttatást is nyújthat rendkívüli méltánylást érdemlı esetben, amennyiben azt az adott körülmények, az intézmény rendeltetésszerő mőködése érdekében indokolttá teszik és az intézmény pénzügyi helyzete a juttatás nyújtását lehetıvé teszi. A juttatást kérelem alapján a fıigazgató
43 hagyja jóvá a feltételek fennállása esetén, a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet elnöke, valamint a gazdasági igazgató véleményének kikérése alapján. 1.1. Nıvérszálló • A munkáltató kezelésében mőködı nıvérszállásra a felvételt az ápolási igazgató engedélyezi, a közalkalmazotti tanács képviselıjének közremőködésével. • •
• •
A bentlakó közalkalmazott munkaviszonyának megszőnése napján a nıvérszállói elhelyezés igénybevételének joga is megszőnik. A kórház kezelésében lévı nıvérszálló térítési díját a gazdasági igazgató utasításban állapítja meg, mely díjat az elszállásolt köteles megtéríteni. Más intézmény kezelésében lévı pedagógus-nıvérszállón történı elhelyezés esetén a kórház megtéríti az elszállásolt részére a kórház kezelésében lévı nıvérszálló mindenkori térítési díja, valamint az elszállásolás helyére megállapított térítési díj közötti díjkülönbözetet. A szálláson lakók a házirendet kötelesek betartani. A szállás rendjét és zavartalan üzemeltetését a szakrendelı gondnoka biztosítja.
1.2. Kamatmentes lakásépítési kölcsön A kölcsön forrása: a Fıvárosi Önkormányzat által, a Fıvárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház részére átadott, erre elkülönített pénzalap. A kölcsönnyújtás részletes szabályait a Kollektív Szerzıdéshez függelékként aktuálisan csatolandó, a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók lakáscélú munkáltatói támogatásáról szóló mindenkori hatályos szabályzat tartalmazza. A mindenkori hatályos szabályzat Kollektív Szerzıdéshez csatolásáról a Intézeti Lakáscélú Munkáltatói Kölcsönt Bíráló Bizottság elnöke gondoskodik. 1.2. Illetmény elıleg Az intézettel legalább 12 hónapja közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott személyi, szociális, anyagi körülményeire tekintettel, írásbeli kérelmére, illetményelılegben részesülhet, fıszabályként maximum 25.000,Ft mértékig, évente egy alkalommal. Rendkívüli méltánylást érdemlı esemény bekövetkezése alkalmával, egyedi elbírálás alapján, a fıigazgató, a fıszabályban elıírt nagyobb összegő illetmény elıleg kifizetését is engedélyezheti.
44 Az illetmény-elıleget a kedvezményezett annak felvételétıl számított 6 hónapon belül köteles az Intézet javára - havi esedékes illetményébıl történı levonás útján maximum 5 hónap alatt, havi egyenlı részletekben kamatmentesen megfizetni. Illetmény-elıleg folyósítására az intézet nettó béralap 0,2%-a folyósítható évente. A visszafizetések az alapba visszaforgatásra kerülnek. Amennyiben az intézeti bérhelyzet ezt szükségessé teszi, az illetmény-elıleg folyósítását a Kollektív Szerzıdés módosítása nélkül is átmeneti idıre fel lehet függeszteni. 1.4. Szakszervezeti jogsegélyszolgálat Az intézet a szakszervezeti jogsegélyszolgálat mőködéséhez szükséges dologi költségeket a mindenkori lehetıségei függvényében fedezi, és a bérköltségeket évi 70.000 Ft-ig biztosítja. 1.5. Munkaruha (Kjt. 79.§. (2) bekezdéséhez •
Munkaruhára az Intézet dolgozói a Kollektív Szerzıdés 6. sz. mellékletében részletezettek szerint jogosultak. A munkaruha igénylésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, az Anyaggazdálkodási Osztály
•
végzi. A juttatási idıt egész hónapban kell számítani. Ha a közalkalmazott
•
munkaruhára a hónap elsı felében válik jogosulttá, a hó elsejétıl, ha a második felében, akkor a következı hó elsejétıl kell számítani a juttatási idıt. A munkaruhának a Kollektív Szerzıdés mellékletében meghatározott kihordási ideje van. A juttatási idı lejárta után a munkaruha a közalkalmazott tulajdonába kerül. Amennyiben a juttatási idı lejárta elıtt a közalkalmazott kilép, vagy munkaruha juttatásra nem jogosító munkakörbe kerül, köteles a munkaruhát a hátralévı kihordási idı arányában pénzben megváltani. A 30 napnál hosszabb idejő távollét (hosszantartó betegség, katonai
•
szolgálat, fizetés nélküli szabadság, stb.) a kihordási idıt meghosszabbítja a 30 napon túli távollét idejével. A munkaruha igényjogosultság csak a tárgyévben érvényesíthetı. Ha a
•
közalkalmazott saját hibájából nem vételez fel munkaruhát, úgy azt visszamenıleg nem igényelheti. A kihordási idı kezdete: a tényleges felvételezés idıpontja. A munkaruha tisztításáról és javításáról a közalkalmazott köteles
•
gondoskodni. A munkaruhát csak a közalkalmazott munkavégzési helyén a munkaidı alatt szabad használni. A munkaviszonyát megszüntetı közalkalmazott kilépési lapjára a Munkaügyi Osztály köteles feljegyezni a 30 napon túli távolléteket. A
45 kihordási idıt, illetve a megváltási címként fizetendı összeget ennek alapján kell kiszámítani. 1.6. Egyéni védıfelszerelések (védıruházat, egyéni védıeszköz) Részletes elıírásokat a mindenkor hatályos intézeti Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. A közalkalmazotti jogviszony megszőnése esetén azonban - bizonyos egészségügyi megfontolások miatt - az egyéni védıfelszerelések körébıl a védıcipı a távozó (kilépı) dolgozó rendelkezésére bocsátandó az alábbiak szerint: a kopás, rongálódás figyelembevételével, a munkaruhára vonatkozó elıírások szerint meg kell állapítani a lábbeli maradványértékét, és azt a távozó dolgozó járandóságából le kell vonni. 1.7. Ha a kihordási idı letelte elıtt a dolgozó közalkalmazotti jogviszonya öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjba vonulás, vagy elhalálozás folytán szőnik meg, a 1.5. és 1.6. pontban foglalt ún. "megváltást" nem kell alkalmazni.
XVI. RÉSZ FEGYELMI ÉS ANYAGI FELELİSSÉG
1. Fegyelmi javaslat (Kjt. 45.§-53§-aihoz) A munkahelyi vezetı a szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal elkövetett fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén - a tudomásra jutástól számított - 3 munkanapon belül köteles írásban javaslatot tenni a kinevezési jogkör gyakorlójához a fegyelmi vétséggel alaposan gyanúsítható személy megnevezésével, a tényállás pontos leírásával és a bizonyítási eszközök megjelölésével. Kötelezı a fegyelmi eljárás megindítása: -a jelentıs súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá ha: -az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlása a kinevezési jogkört gyakorló vezetı hatáskörébe tartozik. Magasabb vezetı és vezetı beosztású közalkalmazott tekintetében a fegyelmi jogkör gyakorlója, a megbízásra jogosult munkáltatói jogkört gyakorló.
46 1.1. A fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított 15 napon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. (KJT. 47. §.) Az ügy érdemében háromtagú fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkaáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára átruházhatja. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki. A - KJT. 49.§ (3) bekezdése alapján - fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalban tagként, illetve jegyzıkönyvvezetıként nem vehet részt: • az ügy vizsgálóbiztosa, • az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója (MT.139.§ (2) bekezdés), • akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértıt meghallgattak, valamint • akitıl egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható. 1.2. A fegyelmi felelısség szankciói: A fegyelmi vétséget elkövetı közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések a KJT. 45. §. (2) bekezdés alapján: a./ megrovás, b./ az elımeneteli rendszerben történı várakozási idı legfeljebb egy évvel történı meghosszabbítása, c./ a jogszabály alapján adományozott címtıl való megfosztás, d./ magasabb vezetı, illetve vezetı beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint e./ elbocsátás. A fegyelmi jogkör gyakorlója ezeken a fegyelmi büntetéseken kívül más büntetést nem szabhat ki.
2. A közalkalmazott kártérítési felelıssége (MT 166§., 167.§. (1) és (4) bek., a 168.§-173.§. (1)-(2) bek., illetve a Kjt. 81-82. §-aihoz) A közalkalmazott kártérítési felelıssége: - vétkességen alapuló felelısség és
47 -
megırzési felelısség. 2.1. A közvetlen kártérítésre kötelezés felsı összeghatára. A munkáltatói jogkör gyakorlója 100.000 Ft-ot meg nem haladó kártérítési értékhatárig a kártérítési eljárás lefolytatása után közvetlenül, kártérítésre kötelezheti a közalkalmazottat. Ez a határ nem érinti a visszafizetési kötelezettségeket, melyek teljes összegét közvetlenül meg lehet határozni. A kártérítési értékhatár feletti összegben, a dolgozót nem lehet közvetlenül kártérítésre kötelezni, ez esetben a jogszabályban elıírtak szerint a munkáltató bírósághoz fordulhat. 2.2. A közalkalmazott vétkességen alapuló kártérítési felelıssége (MT. 166168.§., 170. §. és a Kjt. 81., 82. §-aihoz) •
A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyából eredı kötelezettségének vétkes (szándékos vagy gondatlan) megszegésével okozott kárért kártérítési felelısséggel tartozik.
•
Vétkességnek számít, ha a kötelezettségszegés a közalkalmazottnak felróható. A vétkesség lehet: gondatlanság, vagy szándékosság. Gondatlanság esetén a közalkalmazott magatartása következményeit azért nem látja, mert nem a tıle elvárható körültekintéssel cselekszik, illetve elıre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelmően bízik azok elmaradásában.
• •
Szándékos a magatartás akkor, ha a közalkalmazott kívánja magatartásának következményeit, vagy a következményekbe belenyugszik. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés felsı határa a következı: a) A károkozó egyhavi átlagkeresetének 50%-a. b) A károkozó 3 havi (alap) illetménye, ha - a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, -
ellenırzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy - jogellenes utasítás teljesítésébıl keletkezett a kár, holott az
•
utasított a várható következményekre elızıleg felhívta a figyelmet. A leltárkezelı (alleltárkezelı) gondatlansága esetén havi átlagkeresetének 50%-áig felel a leltárban szereplı mindazon felszerelési és berendezési tárgyakért, amelyeket a leltárkezelı
48 rendeltetésénél fogva nem kizárólagosan használja, illetve nem tarthatja állandó ırizetében. A leltárkezelı (alleltárkezelı) negyedévente köteles önleltárt készíteni és azt a leltárcsoportnak eljuttatni. •
Az alleltárkezelı a fentieken túl köteles olyan naprakész, lapszámozott, keltezett, átadási-átvételi aláírásokat is tartalmazó nyilvántartást (füzetet) vezetni, melybıl hitelérdemlıen megállapítható az, hogy az általa a raktárból felvételezett, de használatra másnak kiadott tárgyak, felszerelések hol, kinél vannak és amelynek az adatait az önleltár elkészítésénél is felhasználja. A felelısség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait a jelen Kollektív szerzıdésben foglaltak szerint kell alkalmazni.
•
2.3.
A közalkalmazott vétkességétıl független kártérítési felelıssége •
• •
Általános megırzési felelıssége áll fenn a közalkalmazottnak, ha jegyzéken, átvételi elismervényen visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vesz át intézeti vagyontárgyat (védıruha, vérnyomásmérı, bélyegzı, személyhívó készülék, számológép, stb.) A megırzési kötelezettséggel átvett dolog elvesztése, hiánya esetén a teljes kárt köteles megtéríteni a közalkalmazott. Ha a vagyontárgy csak megrongálódott (de megvan), úgy a közalkalmazott kártérítésre a vétkességen alapuló felelısségi szabályok alapján kötelezhetı azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli. A közalkalmazott vétkességre tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan ırizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel.
•
Pénztárosok, értékkezelık teljes összegben kötelesek az okozott hiányt megtéríteni. Eszerint tartozik felelısséggel minden olyan közalkalmazott is, akire pénzt, értéket, értékkel bíró utalványt, csekket, stb. bíznak, továbbá az, akire betegek, látogatók értékeit bízták. (Pl.: letétkezelı, ruhatáros, tüzelıutalvány, üdülési utalvány kezelıje, elszámolási kötelezettséggel felvett készpénz felhasználója, stb.)
49 •
Amennyiben leltáron feljegyzett készletet több közalkalmazott kezel, az összes érintett közalkalmazott csoportosan felel az esetlegesen felmerült leltárhiányért. Csoportos leltárfelelısség esetén a közalkalmazottak átlagkeresetük arányában felelnek. Ebben az esetben a kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg az érintett közalkalmazottak átlagkeresetének 6 havi együttes összegét. Csoportos leltárfelelısség esetén a leltározásnál az érintett közalkalmazottak jelenlétét lehetıvé kell tenni. Ha a közalkalmazott képviseletérıl nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselıt jelölhet ki.
2.4.
A raktárban dolgozó közalkalmazottak a leltárhiányért felelısséggel tartoznak. Leltárhiányért a leltárfelelısségi megállapodást kötött közalkalmazott az Mt. 170. §-a alapján vétkességre tekintet nélkül felelısséggel tartozik. A leltárfelelısségi megállapodás tartalmára vonatkozó elıírásokat az Mt. 170/B §-a tartalmazza. •
A leltárhiány: az értékesítésre, forgalmazásra, vagy kezelésre szabályszerően átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. A természetes mennyiségi csökkenést és a kezeléssel járó veszteséget együttesen tartalmazó normalizál hiányt raktáranként, illetve árufajtánként a leltározási szabályzat rögzíti. A normalizált hiány mértéke a leltáridıszak alatt nem változtatható meg. A leltárhiány összegét fogyasztói áron kell megállapítani. A különbözı idıben felvett leltárak között a többlet a hiánnyal, ill. a hiány a többlettel nem egyenlíthetı ki. Kivétel: egy leltáridıszakon belül az azonos árucsoportba, illetve cikkcsoporba tarozó, megközelítıleg hasonló értékő, minıségő és rendeltetéső és éppen emiatt összetéveszthetı, felcserélhetı és helyettesíthetı. Az árucsoporton, ill. cikkcsoporton belül az elszámolás módját a gazdasági igazgató állapítja meg.
•
Raktár: a különféle anyagok (raktári készletek) tárolására használt, elkülönített, zárható terület.
A leltárhiányért anyagi felelısséget érvényesíteni csak akkor lehet, ha a • dolgozót a raktári munkakör elfoglalásakor - illetve a felelısségi szabályok változásakor - írásban tájékoztatták az anyagi felelısség formájáról és mértékérıl. A
50 tájékoztatás megtörténtét és az anyagi felelısség tudomásulvételét a közalkalmazottnak leltárfelelısség-vállaló nyilatkozatban aláírásával el kell ismernie (= leltárfelelısségi megállapodás). • ha az anyagokat (készleteket) kezelésre szabályszerően, leltárilag átadták, illetve átvették. • a dolgozó a két egymást követı leltározás között eltelt idıszaknak (leltáridıszak) legalább a felében a raktárban dolgozott. A leltárhiányért való anyagi felelısség csak az adott raktár teljes készletének leltározása alapján állapítható meg. A raktárvezetı és helyettese személyében történt változás, vagy a leltárfelelısség szabályainak változása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni. Leltározásnál a dolgozó jelenlétének a feltételét biztosítani kell. Ha a dolgozó akadályoztatva van és képviseletérıl sem gondoskodott, akkor a munkahelyi vezetı a szakmában jártas, érdektelen képviselıt jelöl ki a számára. A dolgozó a leltárfelvétel során, ill. után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet. A leltárelszámolás eredményeként a munkáltatói jogkör gyakorlója - 100.000 Ft-ot meg nem haladó kártérítési összeg esetén - indokolt írásbeli határozatban közvetlenül kötelezi a közalkalmazottat a kár megtérítésére. 100.000 Ft-ot meghaladó kártérítési összeg esetén a dolgozó írásban fel kell szólítani kártérítésre, egyeztetési kötelezettségre való figyelmeztetéssel. A további eljárást a munkaügyi jogvitára vonatkozó MT. 199-201. §. elıírásai alapján kell lefolytatni. A határozatot ill. az írásbeli felszólítást a leltárfelvétel befejezését követı 60 napon belül kell az érdekelt dolgozóval írásban közölni. A határidı lejárta után a dolgozó a leltárhiányért anyagilag nem tehetı felelıssé. A fent meghatározott leltárfelelısségi rendelkezésekkel nem érintett kérdésekben a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény mindenkor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 2.5. A raktári dolgozók felelısségének mértéke: • •
A raktár vezetıje és helyettese négyhavi (alap) illetménye erejéig, a beosztott raktári dolgozók kettı havi alapilletményük erejéig,
•
a kéziraktárak kezelıi kettı havi alapilletményük erejéig felelısek a keletkezett leltárhiányért. Több személyt foglalkoztató raktárban keletkezett leltárhiányt együttesen okozott hiánynak kell tekinteni és az együttes károkozókkal alapilletményük arányában kell azt megtéríteni.
•
•
Csoportos leltárfelelısségi esetén a kártérítés mértéke az érintett közalkalmazottak átlagkeresetének hat havi együttes összege.
•
A leltárhiányért anyagi felelısséget csak azzal a közalkalmazottal szemben lehet érvényesíteni, aki a két leltározás közötti idıszaknak legalább a felében a raktárban dolgozott.
51 • •
Egyszemélyes raktárban, ahol a készletet a raktáros egyedül kezeli a leltárhiány teljes összegét köteles a raktáros megtéríteni. A raktári dolgozót a leltárhiányért való felelısségrıl, annak felsı határáról a munkakör (munkahely) elfoglalása elıtt tájékoztatni kell. A tájékoztatás megtörténtét és a felelısség tudomásul vételét a közalkalmazottnak külön nyilatkozatban aláírásával kell elismernie.
2.6. A könyvtáros anyagi felelısségének szabályai megegyeznek a raktári dolgozók anyagi felelısségének szabályaival.
3. A munkáltató kártérítési felelıssége: (MT 174.§-187.§, a Kjt. 83.§-ához.) 3.1. A munkáltató a közalkalmazottak munkába járáshoz, illetve a munkavégzéséhez szükséges ruházati és egyéb személyi tárgyainak megırzésére zárható öltözı szekrényeket bocsát a rendelkezésükre, amelyek zárhatóságát a közalkalmazott saját magának biztosítja, és ezen tárgyai elhelyezésére használja. Az intézmény csak akkor vállal felelısséget az itt elhelyezett tárgyakért, ha a közalkalmazott a dolgok megırzésére szolgáló szekrényt bezárta és a kár a bezárt szekrény erıszakos feltörésével függ össze, továbbá a közalkalmazott bizonyítani tudja, hogy az eltőnt tárgyakat a szekrényben elhelyezte, és azt bezárta. 3.2. A közalkalmazott egyéb tárgyainak a munkáltató intézményébe történı bevitelét a közvetlen felettesének be kell jelentenie. A bejelentés elmulasztása és engedély hiánya esetén a munkáltató csak a szándékos károkozásért felel. 3.3. A szokásosnál nagyobb értékő tárgy (aranytárgy, ékszer, stb.) és az értékpapír, valamint pénz, pénzt helyettesítı eszközök eltőnésével keletkezett kárért a munkáltató csak akkor felel, ha azok elismervény ellenében a pénztárban leadásra kerültek. 3.4. A munkáltató intézményeiben - parkolójában, udvarán - elhelyezett, vagy várakozó - nem a munkáltató tulajdonát képezı - személygépjármővekben keletkezett kárért a munkáltató felelısséget nem vállal. 3.5. Ha a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben kár éri, a munkáltató köteles a károsultat felhívni a kárigény érvényesítésére.
52
3.6. A közalkalmazott kárigényének elıterjesztését követı 15. napon belül a munkáltató írásbeli indokolt választ ad.
XVII. RÉSZ A munkaügyi vita (MT. 194.§, 199/A.§, - 201.§, 202.§.)
1. Kollektív munkaügyi vita a./ A munkáltató és az intézményi közalkalmazotti tanács között felmerült munkaügyi jogvitának nem minısülı vitában az érintett felek között egyeztetı tárgyalásnak van helye, melynek eljárási szabályait a MT. 194-198.§.-aiban foglaltakon túl a közalkalmazotti szabályzat rögzíti. b./ A munkáltató és a szakszervezet között felmerült, munkaügyi jogvitának nem minısülı vitában az érintett felek között egyeztetı tárgyalásoknak van helye az MT.194.-198.§.-ai szerint.
2. Munkaügyi jogvita a./ A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból származó igények érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve a közalkalmazotti tanács a Munka Törvénykönyvébıl, illetıleg a kollektív szerzıdésbıl továbbá a közalkalmazotti jogviszonyból származó igényeinek érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. b./ A munkaügyi jogvitában bíróság jár el, de a felek a bírósági eljárást megelızıen egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés eredményét a békéltetı köteles írásba foglalni. Az egyeztetés kezdeményezésének idıpontjának kialakításánál figyelemmel kell lenni a Mt. 202. §-ában foglaltakra. Az egyeztetésen - a munkáltató vezetıje kivételével - a munkáltatót nem képviselheti az, aki a sérelmezett döntést hozta. c./ A munkaügyi jogvita esetére a felek békéltetı személyt kötnek ki. A békéltetı személy esetenként kerül a felek közös megegyezésével kijelölésre.
53
d./ A békéltetés eredménytelenségének megállapítását követıen - a Mt. 202. §-ban foglaltak kivételével - az elévülési idın belül lehet bírósághoz fordulni. A Mt. 202.§-ban foglalt esetekben a keresetlevelet az intézkedés közlésétıl számított harminc napon belül lehet elıterjeszteni. e./ A munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben munkaügyi jogvita abban az esetben kezdeményezhetı, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. f./ A munkaügyi jogvita egyéb szabályait az MT. 199.§, 199/A §, 201.§ és a 202.§.ai rögzítik.
XVIII. RÉSZ 1. Hatálybalépés Ezen Kollektív Szerzıdés aláírásának napjával lép hatályba azzal a kikötéssel, hogy a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. Ezzel egyidejőleg a jelen Kollektív Szerzıdés által szabályozott körben, a korábbi szabályzatok és megállapodások, valamint azok mellékletei és függelékei hatályukat vesztik. Jelen Kollektív Szerzıdést a felek – a tárgyalások során kialakított tartalommal, közös értelmezés után - mint szerzıdési akaratukkal mindenben megegyezıt, helybenhagyólag írták alá.
2 A Kollektív Szerzıdés mellékletei 1.
Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Népjóléti Minisztérium közös nyilatkozata az egészségügyben dolgozók sztrájkjogának egyes kérdéseirıl
2. 3. 4.
A munkáltatói jogok gyakorlása A teljes munkaidıbıl kötelezıen a munkahelyen töltendı idı tartama A Fıvárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház szervezeti egységeire
5. 6.
vonatkozó munkarend Munkahelyi pótlékok Munkaruha juttatási jegyzék
54
FÜGGELÉK • mindenkori hatályos szabályzat a lakáscélú munkáltatói támogatásról • mindenkori hatályos ügyeleti és készenléti szabályzat • mindenkori hatályos szabályzat, a közalkalmazottak oktatása, képzése, továbbképzése támogatásáról A függelékben szereplı mindenkor hatályos szabályzatok fıigazgatói intézkedés útján kerülnek szabályozásra. Budapest, 2003. április 3.
............................................................ Munkavállalók képviseletében
............................................................ Munkáltató képviseletében
