Eötvös József Főiskola, Baja, Bajcsy-Zsilinszky u november 4

Csecsemő- és Kisgyermekgondozók és Nevelők I. Országos Konferenciája

PROGRAMFÜZET

Eötvös József Főiskola, Baja, Bajcsy-Zsilinszky u. 14. 2014. november 4. [email protected]

Program  

Regisztráció: 8.30‐tól      9.30           Megnyitó:  Melicz Zoltán rektor    9.45‐től     Plenáris előadások    9.45‐10.25    Dr. med habil Szabó László ‐ Semmelweis Egyetem, Budapest  Csecsemők, kisdedek korszerű táplálása    10.25‐11.05  Dr. Harangi Ferenc Ph.D. ‐  Tolna Megyei Kórház, Szekszárd  Speciális bőrgyógyászati problémák csecsemő‐és kisdedkorban    11.05‐11.20 Szünet    11.20‐12.00   Dr. Károly Éva Ph.D. ‐ Baja Szent Rókus Kórház  Beteg gyermek a közösségben ‐ a pedagógus teendői    12.00‐12.40    Prof. Dr. Kránicz János ‐ PTE Egészségtudományi Kar, Pécs      Kisgyermekkorban előforduló veleszületett és szerzett mozgásszervi elváltozások    12.40‐13.30  Ebéd szünet    13.30‐tól Kiállítás megnyitó ‐ Dr. Horváth Csaba Árpád DLA, EJF, Baja     „25 tÖrök kép” ‐ Bartókné Borsódi Zsófia fotókiállítása    14.00‐ 17.00  Szekció ülések    1. Korai mozgásfejlesztés ‐ Szekcióelnök: Bohner‐Beke Alíz (Fsz 8.)  2. Pedagógia és pszichológia ‐ Szekcióelnök: Dr. Bíró Violetta (Fsz 4.)  3. Kisgyermeknevelés módszertana ‐  Szekcióelnök: Dr. Patocskai Mária (K228)  4. Pedagógia és Módszertan (idegen nyelven) ‐ Szekcióelnök: Dr. Adelheid Manz (K125) 

 

16‐18 óráig  Programok szülőknek, gyerekeknek, érdeklődőknek      ‐   Kórházpedagógiai poszterbemutató   ‐  „Ecc ‐ pecc kimehetsz…” Mondókázás (Bátai Tímea)  ‐  „Kússz ‐ mássz‐egyensúlyozz! „  Egyensúlyfejlesztés játékos eszközökkel, módszerekkel.                  (Bohner‐Beke Aliz)  ‐ Lúdtalptorna gyermekeknek (Bohner‐Beke Aliz)  ‐ Ingyenes mozgásszervi szűrés gerinc‐ és lábpanaszokkal érkező gyermekeknek (Prof. Dr. Kránicz János)  ‐ „Csicsergő” ‐  énekes‐bábos foglalkozás kicsiknek,  nagyoknak (Königné Rigler Szilvia)   

 

  ABSZTRAKTOK – PLENÁRIS ELŐADÁSOK  

9.45‐10.25  Dr. med habil Szabó László      Csecsemők, kisdedek korszerű táplálása  A  mennyiségileg  elegendő,  minőségében  helyes  táplálás  a  csecsemők  egészséges  fejlődésének  legfontosabb  feltétele.  A  helyes  táplálás  megfelelő  súlyfejlődést  eredményez,  de  hozzájárul  az  immunológiai  éréshez,  a  csontrendszer  megfelelő  fejlődéséhez,  a  mozgásfejlődéshez,  az  értelmi  és  érzelmi  élet  megfelelő  alakulásához.    A  csecsemőkori  táplálkozás‐élettani  sajátosságok  jelentősen  eltérőek  a  felnőttkoriaktól.  A  születéskor  a  tápcsatorna  funkcionálisan  éretlen,  majd  a  gyomorkapacitás fokozatosan növekszik, az enzimfunkciók érése folyamatos, a cardia záró funkciója  egyre tökéletesebb. Az emésztőfunkciók kialakulása 12‐18 hónapos korig tart.   A  természetes  az  anyatejes  táplálás,  a  szoptatás.  Az  anyatej  tartalmazza  az  újszülött  és  fiatal  csecsemő  számára  az  optimális  fejlődéshez  szükséges  anyagokat,  a  legkönnyebben  emészthető  formában,  legelőnyösebb  összetételben,  legmegfelelőbb  mennyiségben.  Összetétele  az  adott  csecsemő  igényeihez  alkalmazkodik.  Az  anyatej  élő  anyag,  a  legkiválóbb  tápszerek,  a  legjobb  környezeti  feltételek  sem  tudják  utánozni  biológiai  és  pszichológiai  hatását.  A  4  hónapos  korban  anyatejes táplálás mellett adott lisztes ételt az újabb vizsgálati eredmények újra megváltoztatták és  visszaállunk a régi előírásra, hogy csak 10 hónapos kor után vezetjük be.   A  Magyar  Gyermekorvosok  Társasága  egy  reprezentatív  kutatás  segítségével  feltérképezte  a  szoptatási és más táplálási szokásokat 6‐12 hónapos és az 1‐3 éves gyermekekkel rendelkező anyukák  körében.  6  hónapos  korig  a  gyermekek  több  mint  fele  kap  anyatejet.  A  6  hónapos  kor  előtti  anyatejtáplálásról  biztos  tudásuk  van  az  anyukáknak.  A  6‐12  hónapos  kor  közötti  táplálásról  már  ellentmondásosabbak  az  információk.  A  kisdedek  napi  energia‐bevitel  átlaga  korcsoportonként  változó mértékben, de a hazai ajánlások közelében volt, ezen belül azonban a zsiradékokból‐ illetve az  egyszerű  cukrokból  származó  energia,  jelentős  többletet  mutatott.  Az  ásványi  anyagok  közül  a  későbbi életkorokban már népegészségügyi problémát jelentő magas nátrium‐, valamint az alacsony  kalcium‐bevitel  már  megfigyelhető  volt  a  gyermekek  esetében  is.  A  kisgyermekek  szomatikus  és  szellemi  fejlődésében  kulcsfontosságú  vas‐bevitel  átlaga  a  szükségesnél  alacsonyabb  volt,  a  gyermekek mintegy harmada esetében jelentős hiányt mutatott.      10.25‐11.05  Dr. Harangi Ferenc Ph.D.    Speciális bőrgyógyászati problémák csecsemő‐és kisdedkorban  A referátum a gyermekbőrgyógyászat legfontosabb kórképeiről és a legújabb terápiás lehetőségeiről  nyújt áttekintést.  1. Az atopiás dermatitis a legsúlyosabb esetekben már az első élethónapokban manifesztálódik,  sok esetben táplálékallergia kísérőtüneteként. A legutóbbi években paradigmaváltás történt a  folyamat lokális kezelésében.   2. A  bakteriális  bőrfertőzések  napjainkban  is  komoly  differenciáldiagnosztikai  nehézséget  okozhatnak, adekvát terápia esetén általában gyors gyógyulás várható.  3. Az infantilis haemangioma a leggyakrabban kifejlődő benignus bőrdaganat, elhelyezkedésétől  és  kiterjedésétől  függően  komoly  esztétikai  és  funkcionális  zavarokat  okozhat.  Az  előadó  beszámol  az  utóbbi  években  világszerte  alkalmazott  új  gyógyszeres  kezelés  (Propranolol)  eredményességéről.  4. Áttekintést nyújt a gyógyszerallergiás reakciók gyermekkori vonatkozásairól.   

        11.05‐11.20 Szünet      11.20‐12.00   Dr. Károly Éva Ph.D.     Beteg gyermek a közösségben ‐ a pedagógus teendői  A  pedagógus,  gondozónő  számára  az  akutan,  vagy  krónikusan  beteg  közösségben  lévő  gyermek  ellátása fokozott figyelmet, felelősséget jelent.  A csecsemők, gyermekek száma hazánkban évtizedek óta sajnos csökkenő tendenciát mutat‐‐ ebben  a fogyó populációban ugyanakkor a sérült, beteg gyermekek aránya jelentősen megnőtt.  Helyes cél azonban, hogy ezek a gyermekek is normál gyermekközösségben nőhessenek fel.   Szerző a leggyakoribb krónikus és akut kórképeket tekinti át a pedagógus teendői szemszögéből.       12.00‐12.40    Prof. Dr. Kránicz János     Kisgyermekkorban előforduló veleszületett és szerzett mozgásszervi elváltozások  A mozgásszerveket érintő veleszületett és szerzett betegségek gyakorisága Magyarországon ezrelékes  nagyságrendben  van,  ezért  a  gyakori  fejlődési  rendellenességek  kategóriájába  tartoznak.  Felismerésük és kezelésük jelentősége az egyén számára, de a társadalom számára is fontos.   Jelen előadásban a  PTE AOK Ortopédiai Klinikai Tanszék beteganyaga alapján kerülnek bemutatásra a  csípő,  a  láb  veleszületett  és  szerzett  elváltozásai,  majd  az  alsóvégtagok  tengelyeltérései,  illetve  a  nyak, a váll és felső végtag  rendellenességei.   A  szerző  irodalmi  adatok  és  saját  tapasztalatai  alapján  ismerteti  a  megelőzés  és  a  felismerés  lehetőségeit, a kezelési módszereket és az elérhető eredményeket.       14.00‐ 17.00  Szekció előadások 

1. Korai mozgásfejlesztés  

Szekcióelnök: Bohner‐Beke Alíz    14.00‐14.15 Balogné Balázs Judit – tagintézmény vezető, gyógypedagógus  Korai mozgásfejlesztés  Tájékoztató a Bajai Pedagógiai Szakszolgálat működéséről, feladatairól, kiemelve a korai intervenció  fontosságát.   A  korai  fejlesztés  intézményünkben  (szakemberek,  terápiák)  együttműködés  más,  érintett  szakterületekkel.    14.20‐14.35 Csanádi Zoltánné ‐ gyógypedagógus‐mozgásterapeuta  Dinamikus szenzoros integrációs terápia (Ayres‐terápia)  A  szenzoros‐  integrációs  terápia  komplex,  mind  terápiás,  mind  elméleti  módszereit  tekintve,  a  legmodernebb pszichológiai kutatásokon alapul.  A terápia lényege: mozgással történő idegrendszeri érlelés, fejlesztés, felzárkóztatás.  Célja  olyan  szenzoros  ingerek  adása,  amelyek  elősegítik  az  addigiaknál  érettebb,  integráltabb  mozgásos  válaszok  megjelenését.  Ezek  azonban  nem  taníthatók,  nem  is  erőltethetők,  az  ingerek  felkínálásával előcsalogathatók.      14.40‐14.55 Vértesy Zsuzsanna – babaúszás oktató  Babaúszás Baján  Az  előadás  célja  a  babaúszás  elméleti  hátterének  és  a  gyakorlati  alkalmazási  lehetőségeinek  ismertetése.  Bemutatásra kerül a babúszás kialakulása, és helyezte Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.   Kiemelt  cél  a  csecsemőkori  vízi  mozgásforma  kapcsolatának  hangsúlyozása  egyéb  fejlesztési  lehetőségekkel, és a foglalkozások felépítése a különböző fejlődési szakaszokban.    15.00‐15.15 Lógó Molnár Mónika‐ Rózsa Eszter ‐ konduktor            A konduktív pedagógia szerepe a korai fejlesztésben   A korai konduktív nevelés az életkoruktól eltérően fejlődő  csecsemőknek és kisgyermekeknek nyújt  komplex  fejlesztést.  A  konduktív  szó  a  tanulás  aktív  formáját  hangsúlyozza,  rávezetést  jelent,  mely  egyrészt célképzéshez, másrészt megoldáshoz vezet. Pedagógia, mert elsősorban nem tornáztatunk,  hanem mozdulatot, mozgást, aktivitást, egy‐egy feladat egyéni megoldásmódját tanítjuk. Elsősorban  a  központi  idegrendszer  sérülése  következtében  mozgássérülté  vált  gyermekekkel  foglalkozunk.  Nagyon fontos a diszfunkciót minél korábban felismernünk, hogy ez által másodlagos kóros tünetek  kialakulását megelőzzük a fejlesztés folyamán. A már meglévő képességekre építünk, megfelelő célok  közvetítésével.       

    15.20‐15.35 Völgyesi Vanda ‐ gyógytornász  Dévény‐módszer. A mozgásfejlődés zavarára utaló figyelmeztető jelek, korai tünetek   1. Mi a DSGM?  2. A Dévény módszer kialakulása  3. SMT és masszázs összehasonlítása  4. Miben rejlik ennek a rehabilitációnak a hatékonysága  5. Születési oxigénhiányos agykárosodások (ICP) eredete; osztályozása; javulási lehetőségek  Figyelmeztető jelek, melyek a mozgásfejlődés zavarára utalnak, korai tünetek    15.40‐15.55 Bohner‐Beke Aliz – főiskolai tanársegéd  Gyermeklábak gyógytornája  Az  előadás  célja  az  egészséges  gyermekláb,  és  az  ezzel  ellentétesen  jelentkező  rendellenes  lábtartások összefoglalása.  Az egészséges gyermekláb témában a láb szerkezete, felépítése, fejlődése mellett a láb boltozatainak  alakulását elősegítő tényezők, gyakorlatias tanácsok ismertetése a cél.   A  leggyakrabban  előforduló  veleszületett  lábproblémák  keretében  ismertetésre  kerül  a  dongaláb,  a  sajkaláb, a sarlóláb és a mászóláb. Részletes további elemzésre kerül a dongaláb, a hazai gyakorisága,  típusai és kezelési lehetőségei tekintetében.        16.00‐16.15 Kovács T. László – főiskolai adjunktus     A mozgás nem kihívás …  Sokat  és  sokféleképpen  hallunk,  mondunk,  olvasunk  a  rendszeres  mozgás  szerepéről,  annak  fontosságáról.  Nagy  és  sokféle  információ  árad  az  egyének  a  család,  a  munkahely  felé,  szinte  feldolgozhatatlan mennyiségben. A szélsőségek megjelenése szintén megfigyelhető. Lehetséges, hogy  ez is közrejátszik abban, amiért már kissé immunisak vagyunk a mozgással szemben? A tapasztalat azt  mutatja, az óvodás és a kisiskolás korú gyerekek mozgáskészsége, fizikai teljesítőképessége elmarad a  kívánatostól. Ennek pedig komoly hatása van a gyermekek tanulási teljesítményére, a társadalomba  való zökkenőmentes beilleszkedésére. Ennek természetesen sokféle oka lehet. Ezek feltárása jelenleg  még többnyire statisztikai adatok és empirikus tapasztalatok felhasználásával történik.   A  0  –  3  éves  gyerekek  mozgásfejlődése  nagyon  fontos  eleme  az  óvodai  és  az  iskolai  mozgásoktatásnak.  A  természetes  mozgások  gyakorlása  az  alapvető  tevékenysége  a  gyerekeknek.  Ezért  a  feltételek  biztosítása  –  tárgyi  és  személyi  –  a  legfontosabb.  A  gyerekekre  való  önzetlen  odafigyelés, az érdeklődésük fenntartása ennek a munkának az alapja.  Ebben a családnak van elsősorban vezető szerepe, azután a baráti társaságoknak, a közösségben való  tevékenységre. A gyerekeket mozgásra kell bírni …   

2. Pedagógia és pszichológia   Szekcióelnök: Dr. Bíró Violetta    14.00‐14.15 Dr. Bayerle Alajos – főiskolai docens                   Mozaikok a csecsemőgondozás kezdeteiből. Az őskori és ókori csecsemőgondozás.  Mozaikok a csecsemőgondozás kezdeteiből. Az őskori és ókori csecsemőgondozás.  Előadásomban  az  anya  és  csecsemőgondozás  történelmi  múltjáról  kívánok  vázlatos  áttekintést  nyújtani. Bemutatom, hogy az őskorban és az ókorban hogyan gondolkodtak és hogyan cselekedtek a  témával  kapcsolatosan.  Mivel  a  magyar  pedagógiai  szakirodalom  alig  foglalkozott  e  kérdéssel,  főleg  nem  a  csecsemőgondozás  neveléstörténeti  szempontjából.  A  feltárt  történeti  tényeket,  a  lehetőségekhez mérten képanyaggal kiegészítve kívánom felsorakoztatni abban a reményben, hogy a  téma és az előadás felkelti a résztvevők érdeklődését.    14.20‐14.50 dr. Kristó Ágnes ‐ jogász és dr. Sztana Beatrix – jogász, jogpszichológus  Gyermekbántalmazás a lélek és a jogszabályok tükrében  Gyermekbántalmazás a lélek és a jogszabályok tükrében  Az előadás két szempontból elemzi átfogóan a gyermekbántalmazás kérdéskörét, pszichológiai és jogi  szempontból vizsgálja a legfontosabb kérdéseket.  Elemzi a bántalmazás különböző fázisait, mind a bántalmazóra, mind a bántalmazottra vonatkozóan a  pszichológiai előzményeket, ezek észlelhető tüneteit.   Ezt követően kitér az érintettek vonatkozásában kialakult intézményi hálóra és annak jogi eszközeire.  Bemutatja  a  bántalmazás  esetén  alkalmazandó  szankciórendszert,  valamint  az  esetleges  rehabilitációs lehetőségeket.    14.55‐15.10 Dr.Sztanáné dr. Babics Edit – ny. főiskolai tanár  Az  intézményi  személyiségfejlesztés  kezdetei,  a  bölcsődék  szerepvállalása  a   kisgyermeknevelés folyamatában  Az  intézményi  személyiségfejlesztés  kezdetei,  a  bölcsődék  szerepvállalása  a  kisgyermeknevelés  folyamataiban.  Az előadás a bölcsődékkel mint intézményekkel foglalkozik, vizsgálja szerepüket a kisgyermeknevelés  folyamataiban.  Áttekinti  az  intézményekben  a  gondozási  folyamatok  során  megvalósuló  nevelési  hatásrendszert,  a  kisgyermekek  napi  tevékenysége  során  teljesíthető/teljesítendő  nevelési  lehetőségeket, ezek feltételeit.    15.15‐15.30 Dr. Hárs György Péter – főiskolai docens   A tükör körbefordul  Három éves korunkig az életünk bizonyos szempontból lezárul. És ez az a korszak, amire a legkevésbé  tudunk visszaemlékezni. Mert a tükör körbefordult.  Tudjuk,  hogy  egész  életünk  során  tükörbe  nézünk,  magunkat  csak  mások  szemében  és  mások  szemével látjuk. Másokban pillantjuk meg önmagunk. A csecsemő a disiectra membra, a szétdarabolt  test lacani képzetével együtt jön a világra, s ebből rakja majd össze önmaga képét, nézve a másokét.  

      Ugyanakkor  a  csecsemő  tudása  végtelen.  Ferenczi  a  wise  baby‐ről  beszél,  a  bölcs  csecsemőről,  aki  mindent tud a világról. Azért, mert a világ még nem vált le róla, vagy ő nem vált le a világról, egyek  ők, és még nincs tükör. A tükör akkor jön létre, amikor ránézünk valamire vagy valakire, aki visszanéz.    15.35‐15.45 Dr. Bíró Violetta – főiskolai docens   A korai élmények hatása a bölcsődei beszoktatásra  A  tudatos  családtervezés  megalapozza  az  anya  és  gyermeke  közötti  harmonikus  kapcsolat  lehetőségét, mely már a fogantatás után a várandósság alatt kezd bontakozni. A születést követően  ez az igen finom szálú láthatatlan kötelék szövődik tovább. A bensőséges és finom összehangolódás  közben  a  csecsemő  érzelemszabályozó  rendszere  kifejlődik,  melynek  folyamata  az  idegrendszeri  működésben  is  nyomon  követhető  a  tükörneuronoknak  köszönhetően.  A  jó  és  rossz  élmények  egyaránt  lenyomatot  hagynak,  ennek  fényében  alakul  az  elsődleges  anya‐gyermek  kapcsolat,  a  kötődés. A gyermek számára édesanyja biztos bázisként szolgál, aki szükségleteit szenzitíven kielégíti,  eltávolodhat  tőle,  ha  szüksége  van  rá,  elérhető  számára.  Ez  a  kiegyensúlyozott,  biztonságot  nyújtó  kötődés egyben kiváló alapként szolgál az anyától való egyre hosszabb időre történő eltávolodáshoz,  mely a gyermek bölcsődei beszoktatására is hatással van.    15.50‐16.05 Kosóczkiné Dr. Jendrék Ágnes ‐ gyermekgyógyász szakorvos jelölt  A közösség hatása 3 éven aluli gyermekek személyiségfejlődésére  Előadásomban  közel  2  éves  kislányom  révén  szerzett  tapasztalataimat  foglalom  össze  a  különböző  gyermek közösségekkel kapcsolatosan.   Összegzem  a  különböző  csoportok,  találkozási  lehetőségek  előnyeit,  valamint  hátrányait,  illetve  elemzem ezek gyermekekre való hatását a különböző személyiségvonások függvényében.   Általánosságban  megállapítható,  hogy  bár  felmerülhetnek  bizonyos  nehézségek,  problémák  több  gyermek  együttléte  kapcsán,  mégis,  a  közösség  minden  gyermek  számára  sok  előnyös  hatással  bír,  személyiségjegyektől  függően  más‐más  pozitív  hatást  hordozva,  és  ez  összességében  messze  felülmúlja az esetleges negatívumokat.    16.10‐16.25 Szarvasné Vancsura Margit – óvónő, teológus     Vallásos nevelés szükségessége és lehetőségei kisgyermekkorban   Kérdésként merülhet fel kisgyermekekkel foglalkozó szakemberekben, szülőkben, hogy szükség van‐e  az  élet  első  éveiben  a  vallásos  nevelésre.  Legtöbb  emberben  az  a  válasz  fogalmazódik  meg,  hogy  ártani  nem  fog,  sőt  a  nyitottabbak  talán  azt  remélik,  hogy  a  vallásos  intézmény  jótékony  nevelő  hatással  lesz  gyermekére.  Katolikus  óvodában  dolgozó  óvónőként,  teológusként  és  nagycsaládos  anyaként  előadásomban  szeretném  bemutatni,  hogy  a  keresztény  nevelés  miként  segíthet  a  gyermekek  érzelmi  nevelésében.  Röviden  felvázolom  az  óvodánkban  folyó  hitre  nevelést,  amit  teológiai, bibliai érvekkel kívánok alátámasztani.             

      3. Kisgyermeknevelés módszertana   Szekcióelnök: Dr. Patocskai Mária    14.00‐14.15 Dr. Balog Erika ‐ gyermekgyógyász, iskolaorvos, és gyermekpszichiáter szakorvos    A korai fejlesztés gyermekgyógyászati és pszichológiai szempontjai  A korai fejlesztés a rehabilitáció részeként a 0‐6 éves korú „eltérő fejlődésű” gyermekek tervszerűen  felépített,  komplex  programja,  mely  a  diagnosztikai  vizsgálatokon  túl,  gyógypedagógiai  oktatást  és  különféle  terápiás  foglalkozásokat  foglal  magába,  a  rehabilitáció  részét  képezve.  (Csanádi,  1998;  Czeizel és Gallai, 2000)    A  gyermek  fejlődése  szempontjából  az  egészségügy,  a  humán‐  és  a  társadalomtudományok  kölcsönösen összefüggnek. E szemléletből következően a korai fejlesztés újabb felfogásában ‐mely a  gyermekre, a családra és a tágabb közösségre is figyelmet fordít ‐ az a nézet, hogy az egészségügynek,  az  oktatásnak  és  a  szociális  munkának  együttesen  kell  felelősséget  vállalnia  a  korai  fejlesztés  gyakorlati  megvalósításáért,  összhangban  annak  elméleti  hátterével,  mely  különféle  társadalomtudományi alapelvekre épül.       14.20‐14.35 Dr. Patocskai Mária‐ főiskolai docens     A levegőszennyezés környezeti hatásai a bölcsődékre  A bölcsődék környezeti feltételei közül a szerző az intézmények levegőszennyezettség körülményeit  vizsgálja.  A  levegőszennyezés  egyik  lényeges  emissziós  forrása  a  közúti  közlekedésből  származik,  amelyek  különböző  betegségek  előidézői  lehetnek.  A  szerző  megvizsgálja  két  város  bölcsödéinek  közúti  forgalomtól  való  távolságát,  valamint  e  két  város  káros  levegőszennyezés  anyagainak  alakulását  az  elmúlt  évek  során.  A  helyzetfelmérést  összeveti  a  jelenlegi  hazánkban  elfogadott  nevelési  intézmények  tervezési  előírásaival.  Értékelésként  kiderül,  hogy  mennyire  felelnek  meg  a  vizsgált városok bölcsődéinek ilyen jellegű környezeti körülményei az előírásoknak.    14.40‐14.55 Bedzsula Bálintné ‐ védőnő     A 0‐3 éves korú gyermekek táplálása a gyakorlatban  A  táplálkozástudósok  már  korábban  megállapították,  hogy  a  gyermekkori  étkezési  szokások  fontos  szerepet játszanak a felnőttkorban kialakuló betegségek megelőzésében.  A  táplálkozási  szokások  már  gyermekkorban  kialakulnak.  A  kicsik  ilyenkor  tanulják  meg  a  helyes  ételválasztást,  az  étkezési  ritmust.  Ebben  a  korban  formálódik  az  ízlés,  rögzülnek  a  táplálkozási  minták, a táplálkozási magatartás.  Ha ebben az életkorban helyes minták, jó szokások rögzülnek, akkor a későbbiekben, felnőttkorban is  ezeket fogják folytatni, ami az egészségmegőrzés alapja lehet.  Felnőttkorban  is  befolyásolhatók  a  táplálkozási  szokások,  de  a  már  rögzült  szokásokat  hosszabb  és  nehezebb pozitív irányban változtatni.  Egy család életében a legszebb ajándék a gyermek. Természetes, hogy a szülők leghőbb vágya, hogy  gyermekük egészséges, kiegyensúlyozott és boldog legyen.     

      Az anyák jelentős része 10‐20 évvel ezelőtti, mára már elavult ajánlások alapján táplálja gyermekét.  Nem  vagy  rövid  ideig  táplálja  csecsemőjét  anyatejjel,  a  kisgyermekek  túl  kevés  tejalapú  táplálékot  kapnak, vagy túl korán kapnak tehéntejet.  A  csecsemő‐  és  kisgyermek  fejlődésében  fontos  szerepe  van  a  táplálkozás  helyes  irányításának.  A  szakembereknek  tudniuk  kell,  hogy  az  egészséges  és  helyes  táplálás  a  legújabb  ajánlásoknak  megfelelően  hogyan  segíti  a  csecsemő,  a  gyermek  egészséges  fejlődését  vagy  a  leggyakrabban  előforduló betegségek esetében milyen ételek segítik a beteg csecsemő és kisgyermek gyógyulását.  Az  ajánlás  szerzői  az  új  szakmai  ajánlásokat,  protokollokat  a  nemzetközi  és  hazai  ajánlások  figyelembevételével  úgy  igyekeztek  összeállítani,  hogy  egy  egységes  szemléletet  tükrözzön.  Így  van  esély  arra,  hogy  a  szülők  ne  egymásnak  ellentmondó  tanácsokat  kapjanak  a  szakemberektől.  Előadásomban  a  legújabb  ajánlásokkal,  az  ajánlások  fontosságával  és  nehézségeivel  kívánok  foglalkozni.      15.00‐15.15 Bakonyiné Dr. Kovács Bea – főiskolai docens    Nyelvelsajátítási elméletek  A nyelvelsajátítás az ember lélektanának egyik legrejtélyesebb jelensége. A gyermeknyelvi kutatások  arra keresik a választ, hogy mikét jut a gyermek a nyelvi rendszer birtokába: teremti meg, utánozza  vagy rekonstruálja a nyelvet. Magyarázatként több elmélet is született, de ezt a rendkívül összetett  folyamatot  a  mai  napig  ne  sikerült  teljes  mértékben  feltárni  és  megérteni.  A  tudományos  nézetek  nemcsak versengenek egymással, de két vagy több elmélet határán és összekapcsolódásából számos  hipotézis született. A konferencián csak a legelterjedtebbeket mutatom be.      15.20‐15.35 Huszár Nóra‐ – főiskolai tanársegéd    A gyermeki etimológia fontossága az anyanyelv elsajátításában  Az  anyanyelv  elsajátítása  szempontjából  a  sajátos  gyermeki  fogalomalkotás  és  gondolkodás  hangsúlyos kutatási terület. Előadásom célja a gyermeknyelvi produktumokon keresztül bemutatni a  korosztályra jellemző önkényes jelentésadást.      15.40‐15.55 Bakacsi Zita‐ főiskolai adjunktus       „Játsszunk  a  hangokkal!”  A  zenei  aktivitás  jelentősége  és  lehetőségei  a  bölcsődés  korú  gyermekek zenei nevelésében.  A magyar gyerekek a világhírű Kodály módszer hazájában az általános iskolában unják az ének‐zene  órákat,  nem  szeretnek  énekelni,  nem  tetszenek  a  hallgatott  zenék.  Valami  elromlik  menet  közben.  Miért, és mit tehetünk ellene a kezdet kezdetén? A csecsemő előbb képes zenei hangmagasságokat  kiadni, mint beszédhangot. Eleinte önkéntelenül, majd a felfedezés örömétől vezérelve játszik a saját  maga  által  „előállított”  hangokkal:  gügyög,  cuppog,  sikolt,  majd  egyre  tudatosabban  hangicsál,  énekelget,  improvizál,  ritmusokat  ütöget  és  mindig  mozog  a  zenére.  A  kicsik  a  bölcsődében  és  az  óvodában is szívesen énekelnek, táncolnak, áhítattal hallgatják a gyermekdalokat. Amíg a kisgyermek  maga  alkotja  a  zenét,  addig  az  elválaszthatatlan  a  létezésétől,  amikor  más  csinálja  helyette,  akkor  könnyen  kívülállóvá  és  érdektelenné  válik.  Ha  kisgyermeknevelőként  vagy  szülőként  nem  jó  úton  vezetjük őket a zenei tevékenységeikben, már kisgyermekkorban kívül rekedhetnek a zene jótékony  hatásán. 

      16.00‐16.15 Kőnigné Rigler Szilvia – csecsemő‐ és kisgyermekgondozó    Korai zenei nevelés és a bábozás szerepe a bölcsődében  - bölcsőde rövid története.  - a korai zenei nevelés fontossága a mindennapokban  - bábozás szerepe a különféle szituációkban ((pl.: beszoktatás, játék és ének közben)      16.20‐16.35 Borszéki Szabolcsné Gábris Virág – főiskolai tanársegéd    Életre kelt mesék ‐ Báb‐világ a bölcsődében  A bölcsődei bábjáték a pedagógiai bábjáték legújabb ága. A bábjáték a nevelés egyik kimeríthetetlen  forrása.  Nincs  a  bölcsődei  nevelésnek  olyan  területe,  ahol  a  bábjátékot  ne  lehetne  sikeresen  alkalmazni:  beszoktatás,  szokáskialakítás,  ~alakítás,  beszédkésség  fejlesztése,  esztétikai,  erkölcsi  nevelés stb. E kiváló módszer által elérhető rendkívüli nevelő hatás vitathatatlan, amikor is a gyermek  érzelmi világára hatva érjük el nevelő céljainkat.   „A gyermekkor évei azok az esztendők, amikor a szív a legérzékenyebb, leghajlékonyabb. Amit ha oda  elültetnek, aligha lehet azt valaha onnan kipusztítani.” (J.F.Oberlin)     A bábozás művészet:   A báb egy olyan eszköz, amit ha valaki megért, csodaként képes alkalmazni. Ha csak parányi bábokkal  játszunk is a gyermekszoba asztalán, akkor is művészek vagyunk: alkotunk, érzéseket közvetítünk és  keltünk, élményt, örömet adunk.   Meselelkű felnőttnek lenni pedig képesség. „A képesség, hogy azt lássa az ember, amit a többiek nem  látnak, sokkal fontosabb, mint látni azt, amit mindenki lát…” (Lewis Caroll: Alice Csodaországban)   Így hát „maradjon meg a bábszínház játéknak, s csak az nyúljon hozzá, aki lelkesedni tud érte, mert  különben sohase jut túl a kezdet nehézségein.” (A. Tóth Sándor)      16.40‐16.55  Dr. Kanizsai Mária ‐ főiskolai docens   A jó példa – szakirodalmi ajánlás a kisgyermeknevelés kéréseiről szülőknek, nevelőknek  A gyermekvállalással és neveléssel kapcsolatban korunkban számos új jelenséget tapasztalhatunk. A  gyermekvállalás  életkora  kitolódott,  sokan  már  nem  a  20‐as,  hanem  30‐as  éveikben  járnak,  mire  családalapításra  és  szülésre  vállalkoznak.  Ezzel  együtt  érettebbnek,  felkészültebbnek  is  gondoljuk  a  mai  szülőket.  Tapasztalataim  azt  mutatják,  hogy  sokan  tudatosan  készülnek  a  gyermeknevelésre,  szívesen  olvasnak  róla,  vagy  olyan  közösségbe  járnak,  ahol  kérdéseiket  megbeszélhetik.   Előadásomban  egy  család  példáján  kiindulva  bemutatom,  milyen  stratégiákat,  milyen  szakirodalmi  segítséget találhatnak a szülők a  kisgyermeknevelés során felmerülő kérdéseikre.                    

      4. Pedagógia és Módszertan (idegen nyelven)   Szekcióelnök: Dr. Adelheid Manz  Szinkrontolmácsolt előadások  14.00‐14.30 Gombkötőné Kemény Krisztina‐ főiskolai adjunktus    

Das Portfolio‐Konzept für die Krippen (nach dem pädagogischen Konzept von KLAX)  Portfóliók a bölcsődében ( a KLAX pedagógiai koncepciója alapján)  Unter  dem  Begriff  „Portfolio“  versteht  man  im  Bildungsbereich  eine  systematische  Dokumentation  der Bildung und Entwicklung von Kindern. Ein sorgfältig geführtes Kinderkrippen‐Portfolio enthält die  mit Fotos dokumentierten Lernschritte der Kinder sowie „Ich‐Seiten“ und viele Elternseiten. Es dient  als Planungsinstrument, als Grundlage für Entwicklungsgespräche und für den Informationsaustausch  mit den Eltern.   Das  Portfolio‐Konzept  unterscheidet  sich  von  anderen  Entwicklungsdokumentationen  indem  zur  Zielgruppe der Dokumentation nicht nur das pädagogische Fachpersonal sondern auch die Eltern und  die Kinder selbst gehören. Außerdem nehmen alle Adressaten an dem Gestalten des Portfolios teil.  Ein  wichtiger  Grundsatz  des  Portfolios  ist,  dass  konsequent  das  Erreichte  beschrieben  wird  und  niemals die Defizite.   Ziel  meines  Vortages  ist  anhand  von  Beispielen  zu  zeigen,  wie  man  ein  Krippenportfolio  führt,  wie  man Entwicklungsprozesse auf den einzelnen Portfolioseiten sichtbar machen kann und wie man das  Portfolio als Planungsinstrument benutzen kann.       14.30‐15.00 Karin Gnaoré – Tanulmányi és Fejlesztési vezető Ossiri’s Lernakademie (Bécs)  Montessoripädagogik  aus  der  Praxis  für  die  Praxis.  Angewandte  Krippenpädagogik  nach  Maria Montessori   (Montessori pedagógia, Montessori szellemiségében nevelni a bölcsődében)  Dieses  Kurzreferat  vermittelt  die  neuesten  Erkenntnisse  der  Krippenpädagogik  sowie  der  Entwicklungspsychologie und ‐neurologie.    Im  Vordergrund  der  Arbeit  nach  Maria  Montessori  stehen  ganzheitliche  Bildung  und  Erziehung.  Erziehungsziel  bereits  in  der  Krippe,  ist  der  zum  eigenverantwortlichen  Handeln  bereite  Mensch.   Montessori konzipierte eine Pädagogik "vom Kinde aus". Die Erziehung und Bildung soll dem Kind zu  größtmöglicher  Selbständigkeit,  Selbstsicherheit,  innerer  Ausgeglichenheit  und  freier  Lebensgestaltung  verhelfen.  Dies  ist  jedoch  nur  möglich,  wenn  Selbständigkeit,  Spontanität  und  Kreativität zugelassen werden.   Mithilfe  des  Entwicklungsmateriales  werden  dem  Kind  "geordnete  Reize"  angeboten.  Es  lernt  Dimensionen,  Farben,  Düfte,  Geräusche  zu  unterscheiden  und  seine  Bewegungen  zu  kontrollieren.  Dieses  Material  verhilft  bereits  dem  Kleinstkind,  erste  Grundbeziehungen  in  Mathematik,  Naturwissenschaft  und  ganzheitliche  Lebenszusammenhänge  herzustellen.  Sie  lernen  Montessorimaterialien  und  ihre  Anwendung  kennen,  wobei  speziell  auf  die  Situation  der  unter  dreijährigen Kinder eingegangen wird.           

      15.00‐15.30 Maria Herceg‐Kóth – Erzieherin, Kindergӓrtnerin, Lehrerin, Professorin     „Mehrsrachigkeit, eine Chance in der Frühkindheit”  (A többnyelvűség egy lehetőség a korai gyermekkorban)  Interesse wecken dafür, wie man die bilinguale Entwicklung des Kindes im frühkindlichen Alter  unterstützen kann.   1. Wie lernen Kinder Sprachen, und wie können sie dabei unterstützt werden?  2. Wann  ist  es  sinnvoll  mit  der  Zweitsprachförderung  zu  beginnen?  Warum  ist  eine  frühe  Unterstützung sinnvoll? 10 Gründe  3. Wie verläuft die Sprachentwicklung von Kindern, die Deutsch als Zweitsprache erlernen?  4. Was können Eltern tun, um die mehrsprachige Entwicklung ihrer Kinder zu unterstützen?  5. Wie können Erzieherinnen die deutsche Sprachfähigkeit der Kinder fördern?  6. Elternzusammenarbeit im Alltag  7. Fazit    15.30‐16.00 Dr. Magocsa László ‐ főiskolai docens  Second language acquisition by children of very young age  (A második nyelv elsajátítása kisgyermekek által)  While talking about acquisition of any second or foreign language by children of very young age first  of all it is necessary  to have a clear picture in mind about how the children get in contact with the  target  language.  How  their  phonological,  interactional,  socio  –  lingual  and  anthropological,  etc.  development  may  be  considered  while  teaching  them  the  language,  or  to  put  it  another  way,  enhance their mental capacity in order to take into their minds the elements of the phenomena, the  name of which is another language. All these factors, which are to be considered profoundly while  dealing  with  children  of  very  young  age,  who  are  put  in  an  interactional,  in  the  optimal  case,  well  organized  „world”  where  seemingly  everything  is  about  games  and  plays  the  aim  of  which  is  to  develop children’s second language communicational skills. While they are getting to know the rules  of  their  games  or  the  usage  of  different  toys,  legos,  etc.,  they  are  interacting  with  the  language  „teacher”  and  partly  with  each  other  using    the  target  language,  and  they  are  encountering  the  system  of  the  language  which  emerges  during  their  playing  activities.  Further  in  this  presentation  there will be cast light on the process of this playful acquisition of the target language and the role of  the „teacher” in organizing and carrying out all this.     16.00‐16.30 Richter Orsolya ‐ angol nyelvi lektor    

A layman's observation of early English language education in South Korea  Egy laikus észrevételei a Dél‐Koreai korai angol nyelvoktatásával kapcsolatban  A brief introduction of my role in this topic.   A short explanation of the S.Korean approach to education and learning.  An introduction to the S.Korean education system including the private academies or Hogwans.  Personal experiences with children ranging from 2‐3 year olds to 14‐15 year olds.  Different teaching methods employed especially for the very young.     

    16.30‐17.00 Morana Plavac –horvát anyanyelvi lektor    Jaslice u Hrvatskoj (Csecsemőgondozók képzése Horvátországban)  Kroz svoje istraživanje ove teme, pokušat ću prikazati razvoj jaslica u Hrvatskoj. Kako su se razvijale  jaslice, tko je u njima radio,a kakva je situacija danas, samo su neka od pitanja na koja ću pokušati  dati  odgovor.  Znamo  da  je  danas  organizacija  i  rada  u  jaslicama  te  odgoj  djece  u  njima  strogo  regulirano zakonima i pravilnicima koje ću također pokušati prikazati svojim radom. Možda ćemo doći  do  nekih  zajedničkih  rješenja,  možda  ćemo  otkriti  slične  probleme  koje  ćemo  skupa  znati  riješiti.  Svakako će biti dobro čuti nova saznanja u vezi odgoja dojenčadi u jaslicama.