2011. november december 4

2011. november 28 – 2011. december 4.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2011. november 30. Hamarosan véget ér az új köznevelési rendszert bemutató országjáró körút……………3.oldal 2011. december 1. Nemzetgazdasági Minisztérium felhívása a Szakma Kiváló Tanulója Versenyre (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyre (OSZTV) a 2011/2012. tanévre…………….…..3.oldal 2011. december 1. Felsőoktatási statisztikai adatgyűjtés 2011/2012. tanév………………………………..…..4.oldal 2011. december 4. Erdélyi árváknak gyűjtöttek magyar diákok……………………………………………….....4.oldal NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Index 2011. november 29. Módosítókkal folytatódik a Fidesz és a KDNP harca……………………………………...…..5.oldal Fn24.hu 2011.11.29. Michl: van gyerek, aki örül a tanári kokinak- interjú………………………………………....8.oldal Népszabadság 2011. november 30. Kimaradnak a szegények? ……………………………………………………………………...9.oldal Népszabadság 2011. november 30. A Jobbikos politikus szerint 10 ezer pedagógus veszítheti el a munkáját…………....…..12.oldal Magyar Hírlap 2011-12-01. Megújuló felsőoktatás…………………………………………………………………….…...12.oldal Klubrádió 2011.11.30 Parlament előtt a felsőoktatási törvény letölthető…….. ………………………………......14.oldal MTV Híradó 2011. december 01. Lázár egyeztetne a fogyatékkal élő gyermekek fejlesztéséről …………………………....15.oldal ATV.hu 2011.12.01.Egyenes beszéd Galló Istvánné letölthető interjú……………………………………………………………...16.oldal . Magyar Nemzet 2011. december 01. Az oktatáspolitika poklába ereszkedtek a képviselők……………………………….….......16.oldal Klubrádió 2011.12.01. Nem lehet a nyilvánosság kizárásával tárgyalni - Osztolykán Ágnes………………....…...17.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

1

168 óra 2011. december 1. 9 -11. oldal Réthelyi Miklós : Kapocs vagyok- interjú………………………………………………..…..18.oldal HírTV Rájátszás – Magyar Nemzet .hu 2011. december 01., Ellentétpár letölthető interjú …………………………………………………………….…...22.oldal ATV.hu 2011.12.01 A püspöki kar jóváhagyta a közoktatási törvény tervezetét ……………………………...22.oldal Magyar Narancs 2011. 12.01. 14 -15. oldal Elfújja a szél - A közoktatás fejlesztésére szánt uniós források sorsa………………...…...24.oldal Magyar Hírlap 2011-12-02. Tegnap este ért véget a szerdai ülés……………………………………………………..…..27.oldal Fn24.hu 2011.12.02. Mendrey: a sztrájk benne van a levegőben - interjú………………………………………..27.oldal Magyar Nemzet 2011. december 02. Kiemelt védelmet kap a család………………………………………………………………..29.oldal Edupress 2011-12-02. További javaslatok: változhatna a felvételi és a tanárképzés……………………………..30.oldal Origó 2011. 12. 02. „A verésnél is rosszabb, ha nem szeretik a gyereket" - interjú Michl József képviselővel….32.o Origo 2011. 12. 04. Felteszik a súlyos kérdéseket a gyerekeknek az iskolában………………………………..33.oldal Országos hírek Fn24.hu 2011.11.28. 47 milliárdot vennének el a közoktatástól…………………………………………………..35.oldal Edupress 2011-12-01. Egy iskolát átadtak, kettőt megszüntetnének Budapesten……………………………….35.oldal Edupress 2011-12-01. 15 oktatási épületet tenne forgalomképessé a főváros………………………………..…..37.oldal Fn24.hu 2011.12.02. Derdák: a Jobbik sem zárná be a cigányiskolát - interjú…………………………………....37.oldal Magyar Hírlap 2011-12-03. Új katolikus iskola nyitja meg kapuit Szombathelyen………………………………….......39.oldal Szaksajtó, Blogok Osztályfőnök.hu 2011. november 29. A tanulás szabadsága Magyarországon………………………………………………….…..39.oldal

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

2

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2011. november 30. Hamarosan véget ér az új köznevelési rendszert bemutató országjáró körút Ezen a héten két városban folytatódik az Oktatásért Felelős Államtitkárság szeptember 15én kezdődött „Megújul a tanügy. Az új nemzeti köznevelési rendszer” című programsorozata. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár november 30-án az egri Bartakovics Béla Közösségi Házban, december 2-án a balassagyarmati Vármegyeházán tart előadást 14 órától az új Nemzeti köznevelési törvénytervezetről. Ezek a találkozók mindig lehetőséget biztosítanak arra, hogy a pedagógusok választ kapjanak a készülő jogszabállyal kapcsolatos kérdéseikre. Az előadásokat minden alkalommal nagy érdeklődés kísérte. Eddig több mint tízezer pedagógussal találkoztak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának munkatársai az országjáró körúton. Miskolcon, Szombathelyen, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Kaposváron, Gyulán, Szigetszentmiklóson, Sopronban, Budapesten, Veszprémben és Nagykanizsán, Pécsett, Győrben, Szolnokon, Nyíregyházán legutóbb pedig Neszmélyben is több százan vettek részt a tanácskozáson, ahol a tervezet ismertetése után legtöbben a tanügyigazgatás, a pedagógus életpálya-modell, a finanszírozás, a szakmai ellenőrző rendszer, az új szemléletű munkarend iránt érdeklődtek. Szintén sokakat foglalkoztatott a falusi iskolák, a szakiskolák, a művészeti, alapítványi és a két tannyelvű intézmények sorsa. A résztvevők támogatták a törvény tervezetét, annak irányát és értékrendjét. Az országjáró körút jövő héten, december 6-án a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban, december 7-én Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Árpádtermében utolsó állomásaihoz érkezik. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2011. december 1. Nemzetgazdasági Minisztérium felhívása a Szakma Kiváló Tanulója Versenyre (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyre (OSZTV) a 2011/2012. tanévre A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítésekben a nappali tagozaton végzős tanulók számára, az alábbiak szerint hirdeti meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). (Oktatásért Felelős Államtitkárság) A pályázati felhívás elérhető az alábbi linken http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag


3

2011. december 1. Felsőoktatási statisztikai adatgyűjtés 2011/2012. tanév Felsőoktatási statisztikai adatgyűjtés 2011/2012. tanév. A tanév eleji adatszolgáltatás (sta kiterjesztésű fájl) beküldési határideje: 2011. december 15. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) Letölthető kiegészítés az alábbi linken: FIR-STAT 2011 program Felsőoktatási statisztikai kézikönyv Egyedi hallgatói adatok adatbázis leírás Adatlapok CD letöltése egyben http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2011. december 4. Erdélyi árváknak gyűjtöttek magyar diákok Ez az akció azt mutatta, hogy a szeretet és a fény ott lakozik a gyerekek szívében – mondta el Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár vasárnap, azon az ünnepségen, ahol magyar diákok adományait adták át csíksomlyói árváknak. Nagy sikerrel zárult Mádl Dalma asszony, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövetének védnökségével indított százforintos akció. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság szeptember elején felhívásban kérte a magyar diákokat, hogy száz forintos adománnyal segítsék a csíksomlyói árvákat, hogy nekik is jusson olyan játék, könyv, ruha, ami a jobb sorsú gyermekeknek megadatik, de számukra nem. A felhívás nyomán negyvenegyezer gyermek érezte fontosnak, hogy zsebpénzéből áldozva segítsen erdélyi társain. Az összegyűlt négymillió egyszázezer forint átutalásáról szóló dokumentumot Hende Csaba honvédelmi miniszter, Hoffmann Rózsa és Mádl Dalma adta át Böjte Csaba ferences rendi szerzetesnek, aki Erdélyben gyermekmentő szervezetet, Déván gyermekotthont működtet. Az adakozásban részt vettek - többek között – a Devecseri diákok is, akik - pedagógusuk beszámolója szerint - annyi segítséget kaptak a tavalyi tragédia után, hogy immár képesek ők is segíteni másokon. Az eseményen Hende Csaba köszöntötte a résztvevőket, beszédében magasztalta Böjte Csaba munkásságát és úgy fogalmazott: szeretné, hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenet, amit Csaba testvér közvetít. Hoffmann Rózsa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár összegszerűleg szerénynek tűnhet a négymillió egyszázezer forint, de valójában azt jelenti, hogy negyvenegyezer kisgyermek érezte fontosnak azt, hogy segítse erdélyi társait. Mádl Dalma abbéli örömének adott hangot, hogy a fiatalok az első felszólításra adakoztak. Mint elmondta: mindez optimistává teszi, mert ilyen fiatalsággal könnyebb lesz a jövőt felépíteni. (kormany.hu) http://www.kormany.hu/hu/hirek/erdelyi-arvaknak-gyujtottek-magyar-diakok


4

NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Index 2011. november 29. Módosítókkal folytatódik a Fidesz és a KDNP harca Új fejezetéhez érkezett a köznevelési törvény körül kibontakozó harc a javaslatot író KDNP-s államtitkárság és fideszes oktatáspolitikusok között. Amit eddig politikai eszközökkel nem sikerült elérni, azt most a Fidesz a parlament keretei között akarja megvalósítani: közel kétszáz módosító indítvánnyal akarják átírni Hoffmann Rózsa elképzeléseit. Több javaslat a koncepció alapjait is megrengetné. Magabiztosan állt ki múlt szerdán sajtótájékoztatót tartani Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. Úgy viselkedett, mint akinek nem szegték kedvét a köznevelési törvényhez benyújtott módosító javaslatok. Azt mondta: ezek „nagyon is hasznos, és általunk is többségében elfogadható, sőt örömmel vett pontosítások, vagy kiegészítések". Igaz, akkor még nem láthatta a teljes képet, mert akkor még csak 28 módosító indítvány érkezett be. Gloviczki felidézte, hogy bezzeg a közoktatási törvény 2003-as, Magyar Bálint nevéhez fűződő átalakításakor csaknem ötszáz volt a módosítók száma. A képviselők azóta elég szépen behozták a lemaradást. Most már 332 érvényes módosító javaslat van a parlament előtt, ráadásul azok többségét – nagyjából 200-at – kormánypárti, fideszes vagy KDNP-s politikusok jegyzik. Hoffmann Rózsa államtitkár szerint a felfokozott társadalmi érdeklődés miatt lett ennyi módosító indítvány, ezért ezt „egyáltalán nem tragédiaként éljük meg". Több van azért itt a háttérben a szokásos parlamenti ügymenetnél. A köznevelési törvény előkészítését és magát Hoffmann Rózsát kezdettől élesen bírálták fideszes oktatáspolitikusok. Egy ideig a háttérben, aztán már nyíltan is támadták a javaslatot, ami kisebb koalíciós feszültséghez is vezetett, amit a kormányfőnek kellett lecsendesítenie. A harc új fejezetéhez érkezett: a Fidesz az utolsó pillanatban akarja „szétmódosítani" a törvényt. Megnéztük, mennyire. Óvoda Már a kezdetektől nézetkülönbség volt abban a Fidesz és a KDNP között, hogy mikortól tegyék kötelezővé az óvodáztatást. Erről ma is megoszlanak a szakmai vélemények: bizonyos esetekben, főként a hátrányos helyzetű gyerekeknek jót tesz a korai szocializáció, de miért ne maradhatna ebben az időszakban otthon a gyerek, ha ez neki jobb, és ezt a család meg is tudja oldani. Az államtitkárság javaslata szerint 2014 szeptemberétől 3 éves kortól „általános érvényű követelmény" lenne legalább napi 4 óra óvodába járás, de a család kérésére ez alól a jegyző felmentést adhat. Hét fideszes, köztük Pokorni Zoltán azt javasolja, hogy az óvoda megkezdése ne három, hanem csak négy éves kortól legyen kötelező. Pokorniék azt akarják, hogy felmentést legfeljebb a gyerek ötéves koráig lehessen kapni a jegyzőtől, az óvodavezető és a védőnő véleményének megismerése után. Az indoklás szerint emellett szakmai és finanszírozási okok is szólnak. Kétségtelen, hiába lenne kötelező az ovi három éves kortól mindenkinek, erre nem lenne elég hely és pénz sem. Új elemként bevennék továbbá, hogy meghatározott esetekben – például halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél – három éves kortól nem tagadható meg az óvodai felvétel, és ha ezek a gyerekek oviba járnak, óvodáztatási támogatás járjon nekik. Pokorniék önmaguknak némileg ellentmondva egy másik variációt is beadtak. Ebben azt javasolják: az óvoda megkezdése csak négy éves kortól legyen kötelező, de felmentést egyáltalán ne lehessen adni ez alól.


5

Iskolakezdés Az eredeti javaslat szerint 7 éves korban mindenkinek meg kell kezdenie az iskolát. Azok, akik még nem érettek az iskolai munkára, kis létszámú fejlesztőpedagógiai osztályba kerülnének. A Hoffmann-féle terv szerint ezeknek az osztályoknak az lenne a feladata, hogy a gyerek egy év alatt behozza a lemaradását, és elérje az iskolaérettséget. Ez nem nulladik évfolyam lenne, a következő évtől a gyerek másodikban tanulna tovább, normál létszámú osztályban, vagy ha ez nem sikerül, évet ismételhetne a fejlesztő osztályban. Pokorniék ezt egyáltalán nem tartják jó ötletnek. Módosító javaslatuk szerint a nem iskolaérett tanulók fejlesztését nem az iskolában, hanem az óvodában kell elvégezni. Érvelésük szerint a még nem iskolaérett gyerekek elkülönítése könnyen megbélyegzésükhöz vezethet. Technikailag is macerás lenne a megvalósítás, ugyanis kevés ilyen gyerek lesz, a fejlesztéshez utaztatni kéne őket vagy bentlakásos intézményekre lenne szükség. Egész napos, kiterjesztett, közösségi iskola Sokan egyetértenek abban, hogy a családi vagy szociokulturális háttér hiányát azzal lehet legjobban kompenzálni, ha a gyerekek minél több időt töltenek az iskolában. Erre lenne megoldás az egész napos iskola, és ebben egyet is értett a Fidesz és a KDNP. A Fidesz szerint azonban az, ami a törvényjavaslatba bekerült, nem egész napos iskola, csak egy kiterjesztett napközi. A fideszes oktatáspolitikusok szerint ugyanakkor ennek az iskolának épp az lenne a lényege, hogy a tanításinevelési időt széthúzzák, a gyerekeknek több idejük legyen egy matek- és egy magyaróra között lazítani, az udvaron rohangálni, vagy könnyebb foglalkozásokon részt venni. Pokorni Zoltán és Révész Máriusz ezért több definíciót is beleírna a törvénybe, hogy az egyes iskolatípusokat elkülönítse. Eszerint az egész napos iskola, „olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozások a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva kerülnek megszervezésre” Használnák a kiterjesztett iskola fogalmát is, ahol a tanítás mellett szociális, egészségügyi, felnőttoktatási, kulturális vagy sporttevékenységet végeznek. Közösségi iskolának azt neveznék, amely a tanítási időn és szorgalmi időn túl is nyitott a helyi közösség (egyének, csoportok, szervezetek, egyesületek) számára, és ahol oktatási, művelődési, kulturális, sport- és más társadalmi tevékenységet végeznek. Életpálya-modell Hoffmann Rózsa 2013-tól magasabb szakmai követelményeket és ezzel együtt jelentős béremelést ígért a tanároknak. A pedagógusok életpálya-modelljének megvalósításához 2013-ban 80 milliárd, 2014-től pedig 160 milliárd forintra lenne szükség. Ez az ország mostani gazdasági helyzetében aligha elképzelhető. Maga a kormányfő sem tudott egyértelmű garanciát adni arra november 21én a parlamentben, hogy lesz-e a pénz a tanárok béremelésére és a köznevelési törvény egyéb feladataira. Fideszen belül sokan attól tartanak: visszaüthet, ha ilyen felelőtlen ígérettel vágnak neki a következő éveknek, és épp a választás előtt derül ki, hogy ezt nem tudják teljesíteni. Vélhetően emiatt született meg Révész Máriusz, Pánczél Károly és Pósán László módosító indítványa, amely lényegében kivenné a köznevelési törvényjavaslatból a tanárok életpályáját, és azt egy külön törvényben szabályozná. Ha ez megtörténne, már csak a késlekedés miatt is jelentős érvágás lenne az, az életpályamodellel kampányoló Hoffmann Rózsának.


6

Szakképzés A KDNP-s államtitkárság törvényjavaslata azt mondja ki, hogy a szakiskolának három évfolyama van. Pokorniék belecsempésznék, hogy három vagy négy év legyen. Ezt azzal indokolják, hogy így megtartanák a szakiskolai képzés rugalmasságát. A három éves képzés szerintük a közismereti ismeretek korlátozott volta miatt zsákutcás képzés, nem biztosítja a továbblépés lehetőségét, ez csak a valóban motiválatlan diákok számára kínál átmeneti megoldást. A négyéves képzés lehetőségét szerintük fent kell tartani, mert reális esélyt ad a munkaerőpiacon elhelyezkedésre és a későbbiekben a megszerzett tudás továbbépítésére is. Középiskolai felvételi A kilencvenes évek végéig minden középiskola saját szakállára felvételiztethette a gyerekeket, nem voltak tiszták a követelmények, és ez jelentős stresszt okozott a gyerekeknek, viszont sok pénzt el lehetett kérni középiskolai felvételi előkészítőkre. 1998-2002 között épp Pokorni Zoltán minisztersége idején egységesítették a felvételi módját és követelményeit, hogy senki ne kerüljön hátrányba. A Fidesz most azzal támadja Hoffmann Rózsát, hogy fellazítja ezt a rendszert. A törvényjavaslat szerint ugyanis a jövőben újra a középiskolák határozhatnák meg a felvételi követelményeket. Pokorni Zoltán és Révész Máriusz ezért berakna egy új bekezdést a törvénybe. Eszerint középiskolában csak külön jogszabály szerint szervezett központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Az iskola emellett csak akkor szervezhetne saját felvételit, ha a felvételi évét megelőző három év átlagában több mint kétszeres túljelentkezés van. Érdekes módon ezt javasolja a KDNP-s Michi József is, és ez benne van Lázár János nagy módosító csomagjában is. Finanszírozás A kívülálló számára a legnehezebben megfogható kérdés az iskolák államosításának vagy önkormányzati kézben tartásának kérdése, ami a színfalak mögött igencsak nagy hullámokat ver. A törvényjavaslat szerint az óvodákat fő szabályként a települések tartják fenn, az általános iskolákat pedig az állam. A középfokú iskolák fenntartója is alapvetően az állam lesz, de a kormányhivatallal kötött szerződés alapján a 2000 főnél nagyobb települések átvehetik a fenntartói jogokat. A húzódzkodás azon megy, hogy ha az önkormányzatoktól elveszik az intézményeket, akkor elvonhatják tőlük azokat a bevételeket is (helyi iparűzési adó, helyben maradó szja, stb.), amelyekből korábban fenntartották az iskolákat, és más feladatokat is finanszíroztak. A törvényjavaslatban mindössze egyetlen mondatban szerepel annak lehetősége, hogy az önkormányzatok szerződésben vállalhatják az iskolák működtetését. Pokorni a törvény általános vitájában is kijelentette: módosító indítványokkal el szeretnék elérni, hogy ez „végigvonuljon" a jogszabály egész szövegén. Pokorni szerint jobb lenne, ha az iskolák átadása az államnak önkéntes lenne (ezzel tulajdonképpen egyetértett a korábbi szocialista oktatási miniszterrel, Hiller Istvánnak, aki regnálása idején épp ezt vetette fel). Talán nem véletlen, hogy ezt a témát leginkább azok a képviselő-polgármesterek viszik a Fideszben, akiknek közvetlen tapasztalataik vannak közintézmények fenntartásáról. Kósa Lajos ezért most módosítóként konkrét szerződésmintát is benyújtott az önkormányzati átvételi szerződésre. Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Pósán László és Révész Máriusz azt javasolja: az iskolákat megtartó önkormányzatok kapjanak olyan támogatást, amely fedezi az iskolákban dolgozók béreit és járulékait, és a központi költségvetés normatív módon a fenntartás egyéb költségeihez is járuljon hozzá. A módosítóban egyébként szektorsemleges finanszírozásra is


7

javaslatot tesznek: tehát a költségvetés a nem állami és a nem önkormányzati iskoláknak is adja meg ezt a támogatást, ha teljesítik a feltételeket. Pokorni más képviselőkkel együtt azt is javasolja, hogy az önkormányzati és az állami fenntartású iskolák folytathassanak olyan tevékenységet, amiből az iskolának bevétele származik. Az ebből befolyó pénzt abban az esetben nem vonhatná el a költségvetés, ha azt "a köznevelési intézmény alapfeladatainak ellátásához, vagy a tevékenységben részt vevő tanulók díjazására használják fel” Több képviselő, Ivanics Ferenc, Turi Kovács Béla és Kara Ákos is azt javasolja, hogy ne csak a 2000 lakosnál nagyobb települések vehessék vissza iskolájukat, hanem az iskola fenntartására létrejövő önkormányzati társulások, kistelepülési együttműködések is. http://index.hu/belfold/2011/11/29/modositokkal_tamadja_a_fidesz_a_kdnp-t/

Fn24.hu 2011.11.29. Michl: van gyerek, aki örül a tanári kokinak Egy KDNP-s honatya módosítaná a köznevelési törvény testi fenyítésről szóló passzusát, kihúzná az ezt tiltó egyik mondatot. Villáminterjú az előterjesztő Michl Józseffel. - Az egyik módosító indítványa arra irányul, hogy húzzák ki a köznevelési törvényből azt a mondatot, hogy „A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak”. Miért gondolja, hogy ennek a mondatnak nem kell szerepelnie a törvényben? - A módosító indítványhoz kapcsolódó indoklásban leírtakhoz képest sokkal többet nem tudok mondani. Azt gondolom, hogy a törvényben szereplő ezt megelőző mondatot („A gyermek, a tanuló, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben.” – a szerk.) csak mintegy megismétli ez a passzus. Ráadásul olyan megfogalmazásban, ami nem segíti, hogy szakszerűen lehessen ezt a törvényi helyet használni. Abban a pillanatban, ha ilyen részletező szöveget odabiggyesztünk, akkor az behatárol bennünket, és túlságosan egy csőbe viszi a jogértelmezést. Az első mondat sokkal szélesebb körben biztosítja a gyermekek védelmét. - A szakjogászok szerint elvileg elégséges lehetne az első mondat is, de sokan nem értelmezik testi fenyítésnek, ha elcsattan egy pofon vagy kap a gyerek egy kokit, sallert. Ezért szükséges ez az ön szerint kihúzandó, sokkal konkrétabb mondat. Ezzel nem ért egyet? - Van olyan gyerek, akinek egy koki dicséretnek tűnik, és van olyan, aki vérig sértve elrohan az ombudsmanhoz. A tanárral szemben most akkor is el kell járni, ha a gyerek nevet a kokin. Itt van az én gondom, hogy ez egy gumijogszabállyá válik, ami ha akarom ilyen, ha akarom olyan. Ennek a rendelkezésnek nem a köznevelési törvényben kellene szerintem szerepelni, hiszen a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv pontosan leírja, hogy mit kell tenni ilyen esetekben. - Ön szerint ennek a mondatnak a kikerülése a törvényből nem adna bátorítást azoknak a pedagógusoknak, akik esetleg élnének ilyen eszközökkel? - Miért, eddig adott? Az eddigi törvény még ennyit sem fogalmazott meg rendesen. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

8

- Dehogynem, pontosan ugyanezek a mondatok vannak a hatályos jogszabályban is. - Sokkal inkább az a veszély jelent meg eddig, hogy a szülők szálltak szembe a pedagógussal. Sokkal nagyobb veszélynek voltak kitéve a pedagógusok, mint a gyerekek. Természetesen nem azt akarom állítani, hogy nincs olyan tanár, aki helytelenül jár el egy-egy fegyelmezési esetben. Nem tudom, ön pedagógus? - Voltam pedagógus, most újságíró vagyok. Akkor biztos ön sem állítaná magáról, hogy egyszer sem hozták ki a sodrából. - Azt nem állítom, de soha nem pofoztam meg, nem adtam kokit a gyerekeknek. - Ki hogy reagál erre. Mint mondtam, az első mondatot fontosnak tartom, a második mondat viszont szerintem szűkítés. És nem szűkíteni, hanem bővíteni kell ezt a kérdést. Szerintem minden ezzel kapcsolatos esetet vizsgálni kell, de azt egy arra hivatott szervnek kell megállapítania, ha visszaélés történt. - Ön szerint elfogadható, hogy esetenként a pedagógus kiosszon fegyelmezésként egy-egy kokit, sallert, makarenkói pofont? - Ez nem a mai kornak megfelelő módszer. Ezzel együtt én minden pedagógust, aki tanította gyermekemet, felhatalmaztam, ha szükségét érzi, nyugodtan „járjon el atyaként”. Mások gyerekeivel én természetesen ezt nem tehetem meg. - A pedagógus sem teheti meg. Hazai törvények és nemzetközi jogszabályok is tiltják a testi fenyítést. Ha én felhatalmazom a tanárt, akkor nyugodtan alkalmazhatja. - Egyszer egy konkrét esetben az államtitkár asszony is kiadott egy közleményt, amiben elítélte a testi fenyítés bármilyen formáját. - Én sem tartom megfelelő módszernek természetesen. Makarenkó elvei sem ezen alapultak. Nagyon sok jó eszköz van arra, hogyan lehet fegyelmezni. Az első az, hogy jól felkészültnek kell lenni a pedagógusnak szakmai tudását és emberi oldalát tekintve egyaránt. - Mit gondol, átmegy a módosítója a bizottságon és a parlamenten? - Nem tudom, kíváncsian várom én is. Rövid volt az idő a módosítók elkészítésére, nem volt mód előzetesen konzultálni. Meglátjuk. http://fn.hir24.hu/interju/2011/11/29/michl-van-gyerek-aki-orul-a-tanari-kokinak/~~fokusz

Népszabadság 2011. november 30. Kimaradnak a szegények? Az Országgyűlés ma este kezdi meg a köznevelési törvény részletes vitáját, amelyhez a képviselők több mint háromszáz módosító indítványt nyújtottak be – többségét a fideszes KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

9

honatyák. Az egyik fő vád a tervezet ellen, hogy az szegregál. Hoffmann Rózsa szakállamtitkár ezt vitatja. Nézzük, mi a helyzet! A gyerekek szociális hátrányainak csökkentését célzó esélykiegyenlítő programok a „hátrányos helyzet” és a „halmozottan hátrányos helyzet” fogalmaira épülnek. A köznevelési törvény tervezete szerint a kormány fel akarja puhítani ezeket a kritériumokat: Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár olyan feltételeket ír elő, amelyek alapján a jövőben minden második gyerek hátrányos helyzetűnek számít majd. Mivel az esélykiegyenlítő programokra nem jut több pénz, a meglévőt fogják sokkal több gyerek között szétosztani. Ez azt jelenti, a legszegényebbeknek kevesebb jut majd, mint most. A gyerekek különböző fokú elkülönítésének igénye folyamatosan jelen van a tervezetben. Heindl Péter jogász-pedagógus a Beszélőben írt cikkében felsorolta a közoktatási törvényben azokat az intézkedéseket, amelyek lehetőséget adnak a gyerekek szétválogatására. Úgy például, hogy a hétéves kort elért, de nem iskolaérett gyerekeknek előkészítő osztályokat szerveznek, amelyekből csak szakértői bizottság előtt tett vizsgával lehet normál osztályba kerülni. A szegregációt erősíti, ha a sajátos nevelési igényű gyerekek számára kis létszámú osztályokat szerveznek. Azok a diákok, akik valamiért nem kerülnek be a középiskolába, nulladik évfolyamra járhatnak. A halmozottan hátrányos (3H) és a hátrányos helyzet (2H) fogalmát 2003-ban vezette be az akkori szakminiszter, Magyar Bálint. A 2H a vagyoni helyzetre utal: olyan diákról van szó, aki után rendszeres gyerekvédelmi kedvezményt kap a család, vagyis nagyon szegény. A 3H a szegénység mellett azt is mutatja, hogy a diák szüleinek legmagasabb iskolai végzettsége legfeljebb a nyolc általános. A szülők alacsony iskolai végzettsége fokozza a gyerek iskolai hátrányait. A mélyszegénységet jelölő 3H nem kizárólag romaprobléma: a gyerekek közel fele nem cigány származású. Mivel a 2003-ban induló szegregációellenes törekvéseket gyengítette az iskolákat fenntartó önkormányzatok ellenállása, úgy módosították a közoktatási törvényt, hogy az önkormányzatoknak újra kellett rajzolniuk az iskolai körzethatárokat. Eszerint az egymás mellett lévő körzetekben nem lehet 25 százaléknál nagyobb az eltérés a 3H-s tanulók aránya között. Ha nagyobb, az azt jelenti, hogy az egyik iskolába a szegény, illetve roma tanulók járnak, a másikba a középosztálybeli gyerekek. A közoktatási törvény arra is kötelezi a fenntartót, hogy ha egy iskolába túljelentkezés van, akkor a felvételi kérelmek elbírálásakor a 3H-s gyerekeket kell előnyben részesíteni, a többiek között pedig sorsolni kell. Zolnay János és Neumann Eszter szociológus 2008-ban három településen végzett kutatásuk során kimutatták, hogy ezt a rendelkezést az iskolákat fenntartó önkormányzatok az iskolavezetéssel együttműködve rendszeresen megkerülték, kijátszották. Valójában alig akadt iskola, ahol például sorsolást alkalmaztak volna, az iskolakörzetek átszabását nem követte az egyes iskolákba jelentkezők szociális összetételének változása. A halmozottan hátrányos helyzet tehát olyan fogalom, amely a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak helyzetét viszonylag jó közelítéssel írja le anélkül, hogy etnikai szempontok megjelennének a meghatározásban. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor közgazdász 2006 és 2009 között, az Educatio életpálya-felmérés során megvizsgálta a fiatalok középiskolai pályafutását. Kimutatták, hogy a roma származású tanulók alapkészségek területén jelentősen elmaradnak a többségi átlagtól, köztük a legnagyobb arányú a lemorzsolódás a közép-, illetve szakiskolákban. A két közgazdász bebizonyította, hogy ennek a ténynek semmi köze az etnikai hovatartozáshoz, a jelenség mögött társadalmi okok húzódnak. Tartós mélyszegénység, munkanélküliség, ebből eredő szociális és egészségügyi hátrányok, a szülők iskolázatlansága – ezek az okok állnak a háttérben, amelyeket a közoktatásnak ellensúlyoznia kellene. A 3H, 2H fogalmai hozzájárultak ahhoz, hogy a különböző ösztöndíjprogramok úgy érhessék el a nehéz sorsú tanulókat, illetve a velük foglalkozó pedagógusokat, hogy közben nem kellett etnikai alapon meghatározni a célcsoportot. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

10

Ezt a rendszert akarja teljesen átalakítani az új törvény. A javaslat szerint hátrányos helyzetű „a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek”, és az akire a meghatározott négy feltétel bármelyike (a szülő alacsony iskolai végzettségű, alacsony munkaintenzitású háztartásban él, elégtelen lakáskörülmények között él, átmeneti vagy tartós védelembe vett) ráillik. Ha nemcsak egy, hanem két feltétel is fennáll, akkor „a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű”. A hátrányos helyzetről a szülőnek az iskolában kell nyilatkoznia, a jegyző pedig környezettanulmányt készít a családról, nyilvántartja és segíti őt. – A 2H, 3H fogalomrendszerének megváltoztatása szembemegy minden eddigi trenddel – fogalmaz Daróczi Gábor, aki Magyar Bálint minisztersége idején az Oktatási Minisztérium hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős biztos volt. Daróczi nem érti, miért hagyja a Fidesz, hogy a kereszténydemokraták tönkretegyék a eddig alkalmazott rendszert. – Amikor megalkottuk a 3H és a 2H fogalmát, a Fidesz ellenzékből nem kritizálta, sőt Pokorni Zoltán, a párt szakpolitikusa nyíltan is mögé állt – magyarázza. Szerinte megfoghatatlan kategóriákat alkottak a szaktárcánál. – Mit jelent az, hogy a szülő alacsony iskolai végzettségű? Mit jelent, hogy alacsony munkaintenzitású a család? A szülők egyike sem dolgozik? Vagy csak az egyikük munkanélküli? Esetleg mindketten dolgoznak, de csak részmunkaidőben? Mit jelent, hogy elégtelen lakáskörülmény? Esetleg azt, hogy nem kettő, hanem csak egy fürdőszoba van a nyolcvan négyzetméteres lakásban? Bármi lehet, ahogy annak ellenkezője is – mondja Daróczi, azt érzékeltetve, hogy milyen veszélyeket rejt, ha a törvény nem fogalmaz egyértelműen. A volt miniszteri biztos szerint a részleteket kormányrendeletben vagy jegyzői határozatban konkretizálják, s ezzel kiüresítik a halmozottan hátrányos helyzettel összefüggő jogszabályokat, így a körzethatárokra vonatkozóakat is. Aggodalomra ad okot, hogy a szülőknek saját iskolai végzettségükről az iskolában kell nyilatkozniuk. Korábbi tapasztalatok azt mutatták, az iskolák ebben nem érdekeltek. A jegyzői környezettanulmányról pedig azt mondja, a szülő ezáltal nemcsak az iskolának, hanem a jegyzőnek is kiszolgáltatott lesz. – A hátrányos helyzetből fakadnak jogosultságok és programok, de ha akkora tömeg kerül be a 2H-ba, akkor semmi értelme nem lesz az egésznek. Ekkora tömeg esetén a sor végén állók, vagyis a legkiszolgáltatottabbak kimaradnak a programokból – teszi hozzá. Lázár: Jó a 3H-s és a 2H-s rendszer Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestereként sikeres oktatási reformot hajtott végre, a városban integráltan oktatják a nagyon szegény gyerekeket. Lapunknak tavaly nyáron a 3H, 2H rendszeréről így nyilatkozott: „Ez alkalmas rendszer lehet, mi ez alapján indultunk el. A legfontosabb, hogy az integráció ne etnikai, hanem szociális kérdésekről szóljon. Azokban az osztályokban lehet a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket sikeresen integrálni és felzárkóztatni, ahol a számarányuk nem haladja meg a 20-25 százalékot. Ha arányuk 50-60 százalék, akkor ez már elképzelhetetlen. A vásárhelyi integráció azért sikeres, mert minden osztályban van halmozottan hátrányos helyzetű gyerek.” http://nol.hu/belfold/20111130-kimaradnak_a_szegenyek_


11

Népszabadság 2011. november 30. A Jobbikos politikus szerint 10 ezer pedagógus veszítheti el a munkáját A kormány szinte minden intézkedése elbocsátásokhoz vezet, vagy közvetett módon növeli a munkanélküliséget - mondta Bartha Szilvia, a Jobbik képviselője szerdai parlamenti sajtótájékoztatóján. A politikus példái között szerepelt, hogy a bizonytalan gazdasági környezet miatt több külföldi cég is kivonul a magyar piacról és felszámolja üzemeit. Utalt arra, hogy a takarékossági szempontok miatt a közigazgatásban dolgozók létszámát eddig öt százalékkal csökkentették, ami 30 ezer ember elbocsátását eredményezte, és a 2012-es költségvetésből jól látszik, hogy jövőre közel tízszázalékos leépítésre lesz szükség. Bartha Szilvia kitért arra, hogy a köznevelési törvényjavaslathoz készült "sokat vitatott" hatástanulmány alapján akar tízezer pedagógus is munkája elvesztésére számíthat. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy a kormány megnehezítette a közmédiumoknak műsorokat gyártó alap gazdálkodását. Kialakította a stabilitási tartalékot, amely révén 5 milliárd forintot zároltak a közmédia büdzséjéből és ezért 500 embernek mondtak fel - hangzott el. A képviselő a szakképzési törvény változása kapcsán jegyezte meg, hogy ha a jövőben a jelenleg működő 700 képző intézményből csak 100 üzem marad, az akár több ezer munkahely megszűnését eredményezheti. A szakképzési hozzájárulás módosítása is többezres oktató, nyelvtanár számára hozhat munkanélküliséget. Bartha Szilvia hangsúlyozta azt is, hogy az építőipari cégek fele szintén elbocsátásra készül. Ennek szerinte az egyik oka az, hogy csökkent a megrendelések száma, és nem tudják kitermelni a "holtidőszak" költségeit. http://nol.hu/belfold/a_jobbikos_politikus_szerint_10_ezer_pedagogus_veszitheti_el_a_munkajat

Magyar Hírlap 2011-12-01. Megújuló felsőoktatás 2016-tól már csak középfokú nyelvvizsgával lehet belépni az alapképzésbe A hallgatói keretszámokat minden évben a kormány fogja meghatározni, a pedagógusképzés átalakul, és megjelenik a rendszerben a „kiemelt felsőoktatási intézmény” fogalma – ismertette a felsőoktatási törvényjavaslat részleteit a tegnapi parlamenti vitában Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter A felsőoktatási törvény a nemzet lelki és szellemi megújulásának szükségletéből ered, célja pedig elsősorban az értékek megtartása – hangsúlyozta tegnap a felsőoktatási törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter kifejtette, hogy az új rendszerben a felvételi keretszámokat minden évben a kormány fogja meghatározni, szakra és intézményre lebontva. „A számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, valamint az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe” – tette hozzá a tárcavezető, s visszautasította, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

12

hogy a hazai diplomák értéktelenek lennének. Emlékeztetett arra is, hogy a törvényjavaslat értelmében tanulmányai megkezdésekor minden hallgatónak szerződést kell kötnie az állammal, 2016-tól pedig már csak középfokú nyelvvizsgával lehet belépni az alapképzésbe. Réthelyi fontos feladatnak nevezte a pedagógusképzés átszervezését. Úgy fogalmazott, hogy az osztott képzés igen előnytelen volt, a természettudományos tanárképzés utánpótlása pedig gyakorlatilag megszűnt. „Az új rendszerben külön pedagógusképző központokat hozunk létre, gondolva az alsó, a felső tagozatos, a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre” – jegyezte meg. Az új elemek között említette, hogy a nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány „kiemelt felsőoktatási intézménnyé” minősítheti a nemzetközileg versenyképes egyetemeket, főiskolákat. „A kiemelt színvonalú képzést biztosító intézmények és karok megkaphatják a kutatóminősítést, az alkalmazott kutatási területen nemzetközileg is elismert főiskolák pedig az alkalmazott kutatások főiskolája minősítést nyerhetnék el” – tudatta. A törvényjavaslat további részleteit bemutatva szólt arról is, hogy az állami intézmények ezután is kötelesek lesznek gazdasági tanácsot létrehozni, a szenátusok minimum kilenc fővel működhetnek, a hallgatói önkormányzatok pedig a jelenlegi egyharmados-egynegyedesnél kisebb arányban, legalább húsz, de legfeljebb huszonöt százalékban delegálhatnak tagokat a testületbe. Vezérszónokok Pósán László (Fidesz): A felsőoktatásitörvény-javaslat nem hibátlan, de legalább elmozdul a megoldás irányába. A kormány egy új diákhitel-konstrukciót dolgoz ki, de a tandíj és a diákhitel nem ugyanaz. Amikor az MSZP tagjai krokodilkönnyeket hullatnak, jusson eszünkbe, hogy ők akarták bevezetni a tandíjat. Az elmúlt években akár kettes átlaggal is be lehetett jutni egyetemre, és voltak olyan pluszpontok, amelyeknek közük sincs a teljesítményhez. Ez most végre megszűnik. Az idegen nyelvi érettségit meg kell tartani, ám a nyelvvizsgát nem szabad kötelezővé tenni, mert akkor a szülők pénztárcáján múlhat, ki kerülhet be a felsőoktatásba. Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP): Ha tömegesen mennek külföldre a diplomások, valamilyen módszerrel vissza kell tartani őket, s ha a morális eszközök nem használnak, pénzügyi eszközökhöz kell nyúlni. Az orvosok képzése sokba kerül az államnak, ezért jogos kérés, hogy a végzettek Magyarországon kamatoztassák tudásukat. Támogatom, hogy aki egy meghatározott átlagot nem tud teljesíteni, kerüljön át költségtérítéses körbe. Arra egyébként ma is van lehetőség, hogy aki költségtérítéses képzésben jól tanul, azt átvegyék az állami keretbe. A bolognai rendszerhez hozzá kell igazítani a tananyag mennyiségét, mert túl sok a követelmény. Hiller István (MSZP): A felsőoktatásitörvény-javaslat egyáltalán nem szolgálja hazánk érdekeit, nem élvezi a rektorok bizalmát sem, már az alapelvei is elhibázottak. A jelenlegi költségtérítés az új törvény értelmében a duplájára nőhet. Az orvostanhallgatóknak tanévenként 1,9 millió forintot, a gazdasági szakosoknak 600 ezer forintot kell majd fizetniük, így előfordulhat, hogy egy soproni vagy szombathelyi diák szívesebben tanul majd Bécsben, mert ott olcsóbb. Az államilag támogatott keretszámokat minden évben az érettségizők száma alapján kellene meghatározni. Ez a költségvetésnek tervezhetőséget, a diákoknak pedig biztonságot jelentene. Dúró Dóra (Jobbik): A törvényjavaslatból süt a hatalomkoncentráció. Sérül az intézményi autonómia azáltal, hogy a rektorokat központilag neveznék ki, és hogy az állami egyetemek esetében a miniszter hozna döntést az egyesülésről. Az önköltséges és a részösztöndíjas finanszírozás hatalmas terheket ró a tanulók családjára, ezért a szegények kiszorulhatnak a felsőoktatásból. Komoly gondot jelent az is, hogy sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem jutnak hozzá a diplomájukhoz. Ahhoz azonban, hogy a felvételin megkövetelhessük a nyelvtudást – ami KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

13

egyébként szerintem is helyes –, már a középiskolában biztosítani kell a nyelvvizsgára felkészítő képzést. Osztolykán Ágnes (LMP): A kormány tévedések és rögeszmék rabja, építkezés helyett rombolást és amatörizmust tanúsít, eközben pedig elveszi a fiataloktól a társadalmi felemelkedés lehetőségét is. Micsoda képtelenség, hogy egy magát nemzetinek nevező kormány akarja fizetőssé tenni a jogot, a történelmet vagy a néprajzot! Sokkal nyitottabb, minőségbiztosításon, életpálya-vezetésen alapuló felsőoktatási rendszert kellene kialakítani. Nem engedhetjük meg, hogy a nehéz sorsú fiatalok kiszoruljanak az egyetemekről. Az LMP csak a képzési területekre határozná meg a keretszámokat, de az intézmények között továbbra is a hallgatói választás alapján osztanánk el a férőhelyeket. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/megujulo_felsooktatas.html

Klubrádió 2011.11.30 Parlament előtt a felsőoktatási törvény - letölthető hanganyaggal Magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az új felsőoktatási törvényről szóló javaslatot ismertetve a parlamentben. Index eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy vakon választanak egyetemet a felvételizők, mert csúszik a felsőoktatási törvény és a felvételi tájékoztatóban sem a térítések összege, sem az államilag támogatott hallgatók által kötendő szerződés feltételei nem szerepelnek majd. Réthelyi Miklós expozéjában szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni. Alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, 2016-tól egy középfokú nyelvvizsgával lehet majd belépni. A hallgatói keretszámokat a kormány a felvételi időpontját megelőző évben teszi közzé - mondta, hozzátéve: a számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerőpiaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, és az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe. A tárca vezetője kiemelte a pedagógusképzés átszervezését. Mint kifejtette: "az osztott képzés nagyon előnytelen volt", a természettudományos tanárképzés utánpótlása gyakorlatilag megszűnt. Teljesen átszervezik a pedagógusképzést, külön pedagógusképző központokat hoznak létre, gondolva az alsó, a felsőtagozatos, a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre. A miniszter a jövőre nézve, a törvény elfogadása után fontos feladatnak tartja az egyes képzések áttekintését, a bolognai rendszert ugyanis - mint fogalmazott - nagy sietséggel vezették be. Réthelyi Miklós ismertette: a felsőoktatás képzési ciklusai az alap-, a mester- és a doktorképzés, a 3,5-4 éves alapképzést egyetem és főiskola egyaránt műveli, folytatása, a mesterképzés elsősorban egyetemeken, míg a doktorképzés egyértelműen az egyetemeken van. Felsőoktatás keretei között folyik még a kétéves a felsőfokú szakképzés, és a szakirányú továbbképzés. A miniszter részletezte a felsőoktatási intézmények feladatait, szólt arról, hogy ki alapíthat felsőoktatási intézményt, s kitért arra, hogy az egyetemek, főiskolák elismerésüket az Országgyűléstől kapják, míg működési engedélyüket az Oktatási Hivatal adja ki. Jelezte, hogy a javaslat külön melléklete rögzíti az állami felsőoktatási intézményeket.


14

Új elemként említette, hogy nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. Ez a cím azokat illetheti meg, amelyek a nemzetközi versenyképesség területén eddig is bizonyítottak. Kiemelt színvonalú képzést biztosító intézmények, karok megkaphatják a kutató minősítést, és az alkalmazott kutatási területen nemzetközileg is elismert főiskolák az alkalmazott kutatások főiskola minősítést nyerhetnék el. A javaslat szól arról, hogy a felsőoktatási intézményvezető testülete a szenátus, elnöke a rektor, tagjainak száma minimum kilenc fő, és összetételét tekintve a hallgatói önkormányzatok legalább 20, legfeljebb 25 százalékáig delegálhatnak tagokat a testületbe. A hallgatói érdekek képviseletére hallgatói önkormányzatok működnek, amelynek minden tagja választó és választható - folytatta a javaslat ismertetését. A miniszter jelezte: az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van. A tárca vezetője kiemelte, az oktatói munkakörök lényegében nem változnak, a betöltésük feltételeit az indítvány részletesen rögzíti. Szólt arról, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) közreműködik az intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra. A javaslat részletezik a MAB összetételét, az a cél, hogy minden tudomány és kutatási terület érintett legyen tagjai között. A javaslat kitér a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Doktori Tanács működésére is - derült ki szavaiból. A felsőoktatási intézmény kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme - rögzítette a miniszter. Réthelyi Miklós beszélt arról is, hogy 1990 előtt a középiskolát végzett hallgatóknak csak kis százaléka folytatta tanulmányait a felsőoktatásban, ezt követően azonban megháromszorozódott a hallgatók száma, új időszakot elindítva a magyar felsőoktatás életében. Ma már egyszerre kell figyelni a minőségi és a tömegoktatásra - hangsúlyozta. Felidézte még, hogy az elmúlt húsz évben két alkalommal döntött az Országgyűlés felsőoktatási törvényről, megteremtették az egységes felsőoktatást, bevezették a doktori képzést, illetve 2005-től a képzési ciklusokat. Az MSZP-s Hiller István a parlamentben közölte, 20 százalékkal akarják csökkenteni a felsőoktatás támogatását és ugyanígy kevesebb államilag támogatott egyetemistát akarnak a rendszerben. Állami ösztöndíjasnak nevezik majd a most költségtérítéses képzésben tanulókat és a hallgatóság többségét tandíj rendszerben akarják taníttatni. A volt oktatási miniszter szerint a parlament előtt heverő törvény ebben a formájában rengeteg képzetlen és munkanélküli emberhez fog vezetni. (MTI/Klubrádió) http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=135963

MTV Híradó 2011. december 01. Lázár egyeztetne a fogyatékkal élő gyermekek fejlesztéséről A Fidesz frakcióvezetője a köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott egyik módosító indítványával kapcsolatban kezdeményezte a jövő héten esedékes találkozót. Egyeztetést kezdeményez Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a fogyatékos gyermekeket nevelő szülőkkel és azok szakmai vezetőjével, Czeizel Barbarával a fogyatékkal élő gyermekek fejlesztő oktatásáról - tudta meg csütörtökön az MTI. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

15

Az MTI információi szerint Lázár János a köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott egyik módosító indítványával kapcsolatban kezdeményezte a jövő héten esedékes találkozót. E módosító javaslata szerint a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyermekek fejlesztő nevelését, oktatását úgy kellene megszervezni, hogy figyelembe veszik egy szakértői bizottságnak a fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatát. Ezzel párhuzamosan azt a rendelkezést elhagyná a javaslatból, amely szerint a heti fejlesztő foglalkozások számának el kell érnie a húsz órát. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOSZ) korábban azt közölte, hogy a módosító indítvány miatt a fejlesztő iskolák megszűnésétől tartanak. Szerintük ha szakértői bizottságokra bízzák a fejlesztés időtartamának megállapítását, az a tapasztalataik alapján azt jelenti majd, hogy a bizottságok olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket egyegy intézmény teljesíteni tud, és nem azt, ami a gyermek számára jó és szükséges. Az MTI úgy tudja, Lázár János jövő hét elején találkozik Czeizel Barbarával és néhány fogyatékos gyereket nevelő szülővel, és vélhetőleg tolmácsolja nekik azt az álláspontját, amit már a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által a napokban megfogalmazott kritikák esetében is kifejtett. A Fidesz frakcióvezetője akkor is azt hangsúlyozta, hogy módosító javaslatában a hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit tartotta szem előtt, és azt akarja elérni, hogy a kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek fejlődését a fejlesztő foglalkozások a lehető legjobban segítsék. Álláspontja szerint a hátrányos helyzetű gyermekeken nem szabad takarékoskodni, esetükben a szakmaiságot kell előtérbe helyezni, amibe az is beletartozik, hogy az egyénre szabott óraszám meghatározását megfelelő szakmai fórumra, szakértői bizottságokra kell bízni. Kifejtette, hogy javaslata szerint a fejlesztő foglalkozások heti óraszámát egy szakértői bizottság - a kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek egyéni szükségletei és lehetőségei alapján - határozná meg, minden gyermek számára külön-külön, az őt leginkább segítő fejlesztési keret meghatározásával. Megítélése szerint ez "a jelenleg érvényben lévő, különbségeket és egyéni szükségleteket figyelmen kívül hagyó, túlzott megterhelést jelentő kötelező óraszámkeretnél" jóval nagyobb segítséget jelent a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyermekeknek. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/12/01/16/Lazar_egyeztetne_a_fogyatekkal_elo_gyermekek_fejleszteserol.aspx

ATV.hu 2011.12.01.Egyenes beszéd Galló Istvánné letölthető interjú http://atv.hu/cikk/video-20111201_gallo_istvanne

Magyar Nemzet 2011. december 01. Az oktatáspolitika poklába ereszkedtek a képviselők Kapcsolódó módosító javaslatot nyújtott be az új köznevelési törvényhez a kereszténydemokrata Michl József, a kormánypárti politikus pontosítva az eredeti indítványában szereplő megfogalmazást rögzíti, hogy „a lelki és érzelmi bántalmazás és erőszak elítélésének megfogalmazása is szükséges a törvény szövegében”. A Fidesz oktatáspolitikusai négyéves kortól tennék kötelezővé az óvodát, és elvetnék a pedagógusok minimálbér-alapú bérrendszerét is. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

16

A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben – olvasható a KDNP-s politikus kapcsolódó javaslatában. A kormánypárti politikus korábban módosító indítvánnyal törölte volna az eredeti javaslat azon pontját, hogy a gyermek és tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek és kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Annyit szerepeltetett volna, hogy a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A módosító indítványt élesen bírálta és annak visszavonását szorgalmazta az MSZP. Kormos Kata közleményében azt írta, hogy ezt még a Kádár-rendszer utolsó évtizedeinek oktatáspolitikájában is elutasították, ez már Rákosi, vagy még inkább Horthy szellemiségét hozná vissza az iskolákba. Kapcsolódó módosító indítványában a kormánypárti politikus szerepelteti a korábban elhagyni javasolt mondatot, és rögzíti, hogy a gyermek, a tanuló személyiségének védelme érdekében nem engedhető meg a lelki és szellemi terror; az egészségügyi állapotának veszélyeztetése; a vele szemben gyakorolt szóbeli erőszak, a kigúnyolás, az önbecsülésének megsértése. Kitért a kommunikációs és infokommunikációs lelki és szellemi hátrányos befolyásolásra, a szexuális bántalmazás, zaklatás, erőszakra, a hitbéli és vallásos meggyőződésének kicsúfolására, minősítése és megsértésére, alapvető érzelmi igényeinek és szükségleteinek megtagadására, az igaztalan gyanúsítása és természetesen a gyermekkel szembeni szeretetlenségre. „Az elfogadhatatlan fizikai erőszak és a testi bántalmazások elleni mindenki számára kötelező fellépés mellett az élet teljessége iránti tisztelet kiemeléseként megerősíti a javaslatom, hogy a lelki és érzelmi bántalmazás és erőszak elítélésének megfogalmazása is szükséges a törvény szövegébe” – írta, hozzátéve: feltétlenül szükséges, hogy ez a külön védelem minden gyermeket megillessen. Négy fideszes képviselő – Pósán László, Demeter Zoltán, Sági István és Kucsák László – nem a mindenkori minimálbér 180 és 200 százalékban határoznák meg a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű pedagógusok illetményalapját, hanem annak meghatározását minden évben a költségvetésre bíznák. Az életpályamodellhez kapcsolódó változtatást azzal indokolják, hogy a minimálbér-alapú bérrendszer meggátolhatja a differenciáltabb döntéseket. http://mno.hu/belfold/az-oktataspolitika-poklaba-ereszkedtek-a-kepviselok-1035220

Klubrádió 2011.12.01. Nem lehet a nyilvánosság kizárásával tárgyalni a köznevelési törvényről - Osztolykán Ágnes Nem lehet az éj leple alatt, a nyilvánosság kizárásával tárgyalni a köznevelési törvényről mondta Osztolykán Ágnes az LMP képviselője az éjszakai parlamenti ülésről. Hozzátette, kedden éjszaka tárgyalt az oktatási bizottság 300 módosító javaslatot, 9 óra alatt és ez egy valós vitákon alapuló szakmai vita volt. Mint fogalmazott, most az a kérdés hogy beleállnak-e a fideszesek politikusok a nyilvános vitába, hajlandóak-e a nyilvános ülésen vállalni véleményüket. Osztolykán Ágnes szerint, ha most átmennek a fideszes módosítók, az sokat javítana az eredeti köznevelési törvényen. Sok ugyanis az átfedés a fideszes és ellenzéki javaslatok között. http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=136013 KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

17

168óra 2011. december 1. 9-11. oldal Réthelyi Miklós : Kapocs vagyok A miniszter maradni szeretne Eddig nem foglalt állást a József Attila-szobor áthelyezésének kérdésében, de nem hallottuk véleményét a Dörner–Csurka-kinevezésről sem. A 168 Óra nemcsak ezekről, de távozásának híréről is faggatta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőjét. - „A minisztérium az elmúlt egy évben olyan lett, ahogyan terveztem” – mondta nyáron. Aztán jöttek a nagy konfliktusok. Számított rájuk? – Az év első felét döntően az uniós elnökségi feladatok határozták meg, az év második felére pedig sok jogszabályunk készült el, többségük már a parlament előtt van. Tudtuk, hogy meg kell védeni az álláspontunkat, figyelembe venni azokat a módosító indítványokat, amelyek akár a kormánytól, akár a képviselőktől vagy más tárcáktól jönnek. Most ez zajlik, tehát természetesek a konfliktusok. Egyértelmű volt számomra, hogy a második félévben más jellegű munka vár ránk, mint az elsőben. – A viták hevességére számított? – Nem látom ezeket olyan hevesnek. Más kérdés, mekkora a hírük. Tudomásul vettük: a minisztérium sokrétűsége miatt nem telik el úgy nap, hogy a sajtóban meg ne jelenjen egy-két hír rólunk, hiszen az emberek mindennapi életére közvetlenül kiható döntéseket hozunk. – Vannak szakmai jellegű viták, és emellett számos kritika, pusztán azért, mert nincs érdemi párbeszéd az érintettekkel. Az egyik legújabb példa: azt, hogy március 1-jével megszűnik az önálló Magyar Nemzeti Galéria, és összevonják a Szépművészetivel, szinte a közlönyből tudta meg a szakma és az MNG. Miért? – Van párbeszéd. Baán László kinevezése miniszterelnöki döntés volt. – Mit szól, amikor a minisztériumába felülről belenyúl egy kéz, és lestoppol területeket? – Egy minisztérium nem független szerv. Mint a legtöbb embernek, nekem is van főnököm. A kormány is hierarchikusan működik, én kapocs vagyok. Irányítom a minisztériumot és emellett mint miniszter a miniszterelnök úr utasításait is követem. – Ami néha komoly politikai arcvesztéssel jár, mint az Opera esetében. Amikor Horváth Ádámot főigazgatóvá nevezte ki, pár órával később a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium gyakorlatilag megsemmisítette a döntését. Utóbb pedig Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottnak nevezte ki Ókovács Szilvesztert. – Ezt az ügyet rég lezártam. Levontam a tanulságot. – Mi volt az? – Vannak olyan jelentős intézményei az országnak, amelyeknél a vezetők kinevezése megkívánja a miniszterelnök úrral való folyamatos konzultációt. – Orbán Viktor a köznevelési törvény ügyében is bevetette magát, azt mondta: aki nem áll a kormány tervezete mögé, az őt személy szerint is támadja. Pokorni Zoltán erre vitára alkalmasnak találta a tervezetet, azzal a kitétellel: Orbánhoz lojális, és nem a tervekhez. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

18

Súlyos kritika. – A tervezet próbája az lesz, milyen módosításokkal fogadja el az Országgyűlés, és milyen lényegi változást hoz majd a közoktatásban. Nagyon fontosnak tartom, hogy a nevelés mint olyan bekerült a tervezetbe, hogy az iskolákban eltöltött évek értéke növekedjen. A törvény újdonsága és egyik lényeges eleme az azonosságtudat hangsúlyozása: a gyerekek minél fiatalabb korban legyenek tisztában azzal, hogy magyarként Európában élnek, és ennek az előnyeit élvezik. A tervezetet persze lehet kritizálni, de én támogatom, és szeretném, ha ebben a formában valósulna meg. – Pedig „szétmódosították”. A háromszáz javaslatból százhetvennégy fideszes. – Értékeljük, elemezzük, hogy pontosan mire vonatkoznak ezek. – Lényegi kérdéseket érintenek: például az intézmények önkormányzati visszavételének szabályait, az egynapos iskolát vagy a Lázár János által kritizált felzárkóztató osztályokat. – Nehezíti a helyzetet, hogy az önkormányzatok és a közoktatás átszervezése párhuzamosan zajlik, hiszen mindkét területen átfogó változások történnek. Ezért kell később finomhangolásokat végezni. Az alapvető cél, hogy az alapfokú oktatás az önkormányzatoktól visszakerüljön az államhoz. – Hoffmann vagy Pokorni? - Hoffmann Rózsa szakértője a köznevelésnek, munkatársaival együtt hatalmas munkát végzett, számtalan konzultációval. Mást akar, mint Pokorni Zoltán. Tisztelem az ő elképzeléseit is, s azokat, amelyek a jelenlegi tervezetbe beemelhetők, beemeljük. De természetesen a Hoffmann Rózsa fémjelezte stratégia mellett állok. - Szerinte az, aki az átalakítást ellenzi, a Gyurcsány-, a Bajnai kormány restaurációját készíti elő. Mire Pokorni kontrázott: ennél még a Kádár-kor kommunistái is okosabbak voltak, mert ők úgy fogalmaztak: aki nincs ellenük, az velük van. - Hoffmann Rózsa álIamtitkári működését nagyra értékelem, de a szavaiért ő a felelős. Bárkivel előfordulhat, hogy egy vita során erősen fogalmaz. Az államtitkár asszony folyamatosan ki van téve durva támadásoknak. A lényeg az lesz, hogy a tanárok, az igazgatók, a szülők mennyire tudnak majd közreműködni a megvalósításban. - A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a komplett törvény visszavonását kéri. - Az ilyen sommás megállapításnak az lehet az alapja, hogy folyamatosan változott a tervezet. A részletes kritika helyett egyszerűbb volt rá nemet mondani. A szakszervezetekkel és a többi érdekképviselettel meg kell találni a közös pontokat. - Hogyan? - Kritikus pont a bér. A törvény számol a pedagóguséletpálya-modellel. Ám ennek bevezetése nem a minisztériumon múlik. Határozott szándékom, hogy a törvény elfogadása után a megfogalmazott célokat megvalósítsuk. - A törvényt Orbán is szívén viseli. Az ember azt gondolná, ha valaki, ő el tudja érni, hogy legalább valamennyi jusson. Ám a pénznek nyoma se látszik.


19

- Az akarat megvan a miniszterelnök úr részéről a reálisan szükséges források biztosítására. De el kell jutnunk valaminek a végére ahhoz, hogy elindíthassuk a következő lépést. - Ha marad a többes szám. Visszatérő sajtóhír, hogy önnek távoznia kell a tárca éléről. Sőt, bizonyos források úgy tudják: immár ön is menne, s ezt meg is üzente Orbán Viktornak. - Van olyan jó a személyes kapcsolatunk, hogy nem kell üzennem. Az egyéves teljesítmény értékelése alapján további munkára kért fel a miniszterelnök. - Ez még augusztusban volt. - Valóban, azóta havonta megjelenik egy cikk, amely részletezi, miért kellene itt hagynom ezt a pozíciót. Engem személy szerint ezek a hírek nem zavarnak, de a minisztérium munkáját annál inkább. A kívülről gerjesztett bizonytalanság mindenkinek rossz. . - Tehát maradni szeretne. - Amióta megkaptam ezt a feladatot, nem vetődött fel, hogy ne végezzem el. - Sem önben, sem a miniszterelnökben? - Bennem nem, és nem ért olyan hír sem, hogy a munkám ne felelne meg. Számos fontos törvényünk van a parlament előtt, elégedett lennék, ha ezek végrehajtásában is segíthetnék. - Egyes kormányzati források szerint az erő nyelvén beszélő Lázár János lenne képes a végrehajtásra. - Én komolyan veszem a szerkezetet, amelyben működünk. Szólok, ha szerintem rossz irányba halad valami, de öncélúan nem diktálok az államtitkároknak, az ésszerű határokig függetlenségük van. - Kívülről ez protokoll szerepnek tűnik. - Ezt a sokrétű minisztériumot működtetni érdemi szerep, bonyolult, és sok erőfeszítést igényel. Az én felelősségem, hogy a minisztérium egységes erőként működjön. Egy-egy ágazat pedig az adott államtitkár irányítása alatt dolgozik. Folyamatosan egyeztetünk, és arra törekszem, hogy az intenzív jogalkotói munka mellett a különböző területeket összekapcsoljam. - Akkor vonjunk be újabb területet: a kultúrát. Orbán egy kormányzati forrás szerint azért nyúlt bele közvetlenül az operaházat érintő döntésbe, mert annak közönségében "a politikára is hatást gyakorló, befolyásos rétegek vannak". Csak ezért lenne fontos a kultúra? - Ilyen érvelést az Operával kapcsolatban nem hallottam. Az Operára legyen mindenki büszke, ne csak azok, akik szavaznak. - Netán a Dörner-Csurka-páros kinevezésekorolt ez az indok: hála a MIÉP-es exvezér fideszes buzdításáért. - A főpolgármester úrnak nyilván megvolt az elképzelése, miért döntött így. - Van védhető indok erre a lépésre?


20

- Ezt tőle kell megkérdezni. - Egyetértett a kinevezéssel? - Nagy vihart kavart, és viharokra időnként szükség van. Bár olyanokra biztos nincs, amelyekben az elmúlt ötven-száz év gyenge pontjai térnek vissza, előrelépés nélkül. - Vagyis ellenzi a döntést. - A szakmai viták mellett vagyok, de ez sajnos már rég meghaladta ezt. - Nem válaszolt a kérdésre. Megteheti a kultúráért is felelős miniszter, hogy nem foglal állást ebben a kérdésben? - Főpolgármester úr - a feladatának megfelelően döntést hozott. A vita, amit ezzel kiváltott, túllépte a szerencsés mértéket egy kulturális kérdésben. - A probléma nem a vita, hanem a kinevezés. Miért nem mondja el a véleményét? - Hasonló esetben én békés megoldásra törekszem. - Most azt sugallja, hogy a gond a vitával van, holott nem. Inkább azzal: egy Európa-szerte antiszemitának tartott író-politikus lett a színház intendánsa. - Szerencsésebb, ha a vita eredménye egy jó döntés, ahelyett hogy a döntés utóélete egy határokat nem respektáló vita. - Egy másik vita, hátha abban ál. lást foglal: a József Attila-szobor áthelyezése. Ennek kapcsán a kultúráért felelős államtitkára, Szőcs Géza is megszólalt. Szerinte: Kossuth tér 1944 előtti arculatának visszaállítása "nem elégséges” érv a szobor elmozdításához. Hozzátette: "Nem is tudom, mit mondanék, ha itt ülne József Attila, és meg kellene magyaráznom, most mi történik a szobrával." Harcos kiállás. - Inkább elgondolkodtató álláspont. - Nem ért egyet? - Szeretem József Attila költészetét, szellemi öröksége a magyar kultúra nagy kincse. A szob or megtestesíti ugyan József Attilát, ám helyének megváltoztatása biztosan nem fogja megingatni a helyét a magyar kultúrában. - Mindegy, megy-e, vagy marad? - Olyan megoldást kell találni, amely ugyanazt a méltóságot adja meg a szobornak, mint amit a személy képvisel a magyar kultúrában. - Vagyis? - Az átrendezés parlamenti döntés volt, és nem kormányzati. L. Simon László például a Dunakorzóra helyezné át, mivel ott többen látnák. - Megint nem mondja ki a véleményét. Szőcs Géza megtehette, ön nem? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

21

- Ő sokkal inkább költőként szólalt akkor meg. - A Petőfi Irodalmi Múzeumban idén először megrendezett magyar nyelv napján államtitkárként beszélt. - Nem tud kibújni a bőréből. - Ez kritika? - Nem. Ő neves és jó költő. A kultúrát érintő kérdésekben számára nehezebb ezzel a kettőséggel szembenézni. - Lehet, hogy számára nincs kettősség. Nem választja szét a meggyőződését és a pozícióját. - József Attila értékét senki sem kérdőjelezi meg, e polémiába ő úgymond véletlenül került bele a szobra révén. - Ezt értem, csak nem erre utaltam. Ez a kettősség önnek megérte? Tudományos pályát odahagyni a politikáért? - Érdekes feladat, ajándék az életemben. Én az anatómia területéről jöttem, ahol, mint a minisztérium tevékenységében, a gazdag összetettség nagyon fontos. Az embert érintő kormányzati intézkedések itt többszörösen összekapcsolódnak egymással. Örülök, hogy ezekben a jó ügyeket szolgálhatom. http://3ddigitalispublikacio.hu/embed/572/1/publicationpromo.php?id=4799 lapozgatható újság http://www.168ora.hu/itthon/a-miniszter-maradni-szeretne-86845.html

HírTV Rájátszás – Magyar Nemzet .hu 2011. december 01. Ellentétpár letölthető interjú Miért nincs még mindig egyetértés a köznevelési és a felsőoktatási törvény terén? Pósán Lászlót, a Fidesz szakpolitikusát kérdezzük. Az interjú 1.25 -nél kezdődik http://mno.hu/rajatszas/ellentetpar-1035256

ATV.hu 2011.12.01 A püspöki kar jóváhagyta a közoktatási törvény tervezetét Egy KDNP-s képviselő szerint a klérusnak megfelel az a javaslat, hogy kötelező hit- és erkölcstanoktatás legyen, amely kiváltható etikaoktatással, de az is, hogy legyen kötelező etikaoktatás, amely kiváltható hit- és erkölcstannal. Tudósítónk az Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottság szerdai budapesti ülésén járt.


22

Az ellenzéket a jobbikos Zagyva György Gyula képviselte a bizottság szerdai ülésen, ő is huszonhárom perces késéssel jelent meg. A villanyszerelőből lett képviselő egy B-közép kompatibilis kapucnis fölsőt viselt, hátán Aryan Weapons fölirattal. A bizottsági ülés után egyébként megkérdeztük az MSZP-frakció titkárságán, hogy a két szocialista bizottsági tag – Lendvai Ildikó és Nyakó István – közül miért nem volt egyik sem jelen az ülésen. Kiderült: mindketten Nyírbátorban turnéztak az MSZP részországgyűlésén. A Jobbik emelte volna A bizottság egyebek mellett a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslathoz – leánykori nevén: közoktatási törvénytervezet – benyújtott módosító indítványokról szavazott. A bizottság egyben szavazott volna, de Zagyva azt kérte, hogy öt olyan indítványról, amelyet jobbikos képviselők nyújtottak be, külön szavazzanak. Az öt indítvány egyike, a Dúró Dóra, Farkas Gergely és Balczó Zoltán jegyezte javaslat az eredeti törvénytervezetben szereplő tizenhat évvel szemben tizenhétben határozta volna meg a tankötelezettség alsó határát. A javaslatot csak Zagyva támogatta, a fülkeforradalmi többség leszavazta azt. Nagy Imre elbukott Szintén szavaztak a képviselők a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről című, négy kereszténydemokrata képviselő által jegyzett törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokról. Ezeknél a módosítási javaslatoknál a kormány-ellenzék törésvonalnál erősebb volt a nemzeti-idegenszerű törésvonal: Zagyva majdnem mindig együtt szavazott a nemzeti együttműködőkkel. A Zagyvával föltuningolt kormánypárti többség elfogadott egy-két apróbb szocialista módosítást, de a Corvin-lánc be nem vezetésére és a Nagy Imreérdemrend megmaradására irányuló szocialista próbálkozást sikeresen visszaverte. A püspökök már bólintottak Közvetlenül az ülés megkezdése előtt kormánypárti képviselők az új közoktatási törvénytervezetről beszélgettek. A kereszténydemokrata Varga László azt mondta kormánypárti képviselőtársainak: úgy tudja, hogy a püspöki kar már jóváhagyta a törvénytervezetet. Az ülés után erre kérdeztünk rá Varga Lászlónál. Varga – aki hangsúlyozta, hogy saját és nem a KDNP nevében nyilatkozik – az atv.hu-nak azt mondta: tudomása szerint a klérusnak megfelel az a javaslat, hogy kötelező hit- és erkölcstanoktatás legyen, amely kiváltható etikaoktatással, de az is, hogy legyen kötelező etikaoktatás, amely kiváltható hit- és erkölcstannal. A Az egyébként református püspökhelyettes Varga hozzátette: a református egyháznak is megfelel mindkét változat. „A baptisták eddig is úgy oldották meg, hogy nem az iskolában tartották, hanem a gyülekezeti házukban” – felelte érdeklődésünkre. Egy példát hozott föl: a kecskeméti református gimnáziumban – ahol eddig is kötelező volt a hitoktatás – a katolikus diákoknak a reformátusokkal párhuzamosan, iskolai kereteken belül tartottak hittant, a baptisták pedig eljártak a református hittanra, de emellett jártak a saját gyülekezeti hittanórájukra is. Kérésünkre Varga nem tudta megmondani, hogy a többi egyháznak mi az álláspontja a kérdésben: „Hogy az állami fönntartású iskolákban hogy oldják meg a kisebb felekezetek, erre nézve nem tudok semmit sem mondani.” "Ne Amerikáról vegyünk példát!" Fölvetésünkre Varga hozzá tette: "Hivatalosan mint bizottság, nem egyeztettünk az egyházakkal. Hogy a kormány egyeztetett-e, azt nem tudom. Erre Szászfalvi államtitkár úr tudna választ adni.” Egy név nélkül nyilatkozó kormánypárti képviselő ehhez annyit tett hozzá, hogy tudomása szerint voltak egyeztetések az állam és több egyház között. Az atv.hu kérdésére úgy folytatta: mindez KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

23

abszolút nem ellenkezik a szekularizáció elvével. Pontosan azért kell a két félnek tárgyalnia egymással, mert el vannak egymástól választva. Fölvetésünkre, hogy az Európa nagy részénél sokkal keresztényibb Egyesült Államokban ez teljességgel elképzelhetetlen, a honatya úgy reagált: „Még jó, hogy nem az Egyesült Államokról veszünk ebben is példát.” http://atv.hu/cikk/20111201_meg_jo_hogy_nem_az_egyesult_allamokrol_veszunk_ebben_is_peldat?

Magyar Narancs 2011. 12. 01. 14 -15. oldal Elfújja a szél - A közoktatás fejlesztésére szánt uniós források sorsa Egyszerre jellemzi bénultság és kapkodás az uniós fejlesztési forrásokkal. így a közoktatás fejlesztését is szolgáló Társadalmi Megújulás Operatív Programmal (Támop) kapcsolatos intézkedéseket. A források lehívásában nem állunk jól. és másfél évi tétlenség után most pánikreakciónak tűnő lépésekkel próbál tenni valamit a kormányzat. Feltűnés nélkül kezdődött, majd szűk két hét elteltével, az elmúlt hétfőn éjfélkor csendben véget is ért az aktuális nemzeti konzultáció a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján: "Mélységesen felháborít az az ámokfutás, amit a közoktatással kívánnak tenni. (.oo) Nem kellenek jól képzett tanárok, nem kell a tehetséggondozás, holott kiemelt prioritással jelölte az oktatási tárca. (.oo) az a terület, amely más országokban stratégiai, nálunk még másodlagosnak sem mondható. Mert ezzel a tervezett lépéssel ezt sugallják. (oo.) Felháborítónak tartom, hogy mondvacsinált indokokkal elveszik a pedagógusok képzéseire szánt összegeket." Nagyjából ebben a tónusban zajlott a 2013-ig tartó uniós finanszírozási ciklus ("Akcióterv") operatív programjainak módosításáról szóló társadalmi egyeztetés. A valóságban persze ez azt jelentette, hogy a bejelentett és nyilván már eldöntött módosításokat tartalmazó közlemény alatt lehetett kommentelni - félreértés ne essék, a nép meghallgatása uniós előírás. Kifejtette a véleményét például a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület elnöke is, igaz, ő nem a pedagógus –továbbképzés további finanszírozása, hanem a gázüzemű buszközlekedés mellett száll síkra. Innen oda Az NFÜ közleménye szerint mintegy 300 milliárd forintot csoportosítanak át az egyes operatív programok között, illetve azokon belül - ebben éppúgy érintett a közlekedés, mint a pedagógusképzés. Az összeg nagyságához vagy az Új Széchenyi Terv köztéri marketingjéhez képest igen szerény felületen tudakolta a társadalom véleményét az ügynökség: a honlap" Partnerség" menüpontjától két kattintásra lehetett megtalálni azt a fórumot, ahol 12 napon keresztül lehetett hozzászólni a 300 milliárd forintos forrásátcsoportosításhoz. De hiába biztatta például az LMP egyik oktatáspolitikusa, Zarándy Zoltán a párt honlapján az érintetteket, hogy tegyék ezt meg, mindössze harmincegyen éltek a lehetőséggel, köztük a gázüzemű egyesület elnöke. Pedig úgy néz ki, hogy súlyos és mélyreható változásokat idéz elő a közoktatásban a kormány lépése: a döntés következtében ténylegesen eltűnik a prioritások közül a közoktatás minőségi fejlesztése és az esély egyenlőség javítása. Szakértők szerint a döntésen világosan felismerhető az oktatási államtitkárság keze nyoma: Hoffmann Rózsa és tanácsadói nagyon határozottan tudják, hogy mit nem akarnak (kompetenciaalapú, integrációra épülő és méltányos közoktatást), azt viszont sokkal kevésbé, hogy mit igen. Amit mégis, az meg nem vállalható: hiszen olyan fejlesztésre az unió nem ad pénzt, aminek elsődleges célja középosztálybeli fehér gyerekek szegregált és alapvetően múlt századi módszerekkel zajló oktatása egyházi fenntartású intézményekben. Végső soron ezért kerülnek át fejlesztési források az amúgy is kivérzett közoktatásból a valóban sokkal jobb "abszorpciós KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

24

képességű" felsőoktatáshoz és felnőttképzéshez. E két utóbbi területről amúgy is jelentős költségvetési forrásokat von el a kormány: a felsőoktatási finanszírozás csökkentése eldöntött tény, a munkaerő - piaci képzésekre rendelkezésre álló pénzeket pedig a közmunkaprogramok nyelik majd el. Ezeket a forrásokat részben legalább helyettesítheti a Támop vonatkozó prioritására átcsoportosított, pályázati rendszer-lehívható uniós pénz. Az alapkérdés ezek után az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium valójában onnan vonja-e el a forrásokat ahol úgymond beragadtak, potenciális veszteséget okozva a mostani és a következő, 2014--2020-as pénzügyi periódusban (Akcióterv"), élő pályázati lehetőségeket számoInak fel anélkül, hogy más, az abszorpciós képességet", azaz a pályázati pénzek „felszívásának" javítását szolgáló megoldásokat keresnének. A Támop 3.3-nál például - mint az NFÜ közleménye is megállapítja - jelentős az elmaradás a pályázatok kiírásában és a szerződéskötésekben. Ezt az érintettek is csak megerősíteni tudják, hiszen különböző csatornákon keresztül egy éve ostromolják a kormányt, hogy írassa ki a pályázatokat - hiába. Mulasztások A Támop 3.3.9. alatt található kiírás ("A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása") hétmilliárd forintot meghaladó kerettel többek között a tanodák számára jelentené az egyetlen finanszírozási forrást. Ezt a pályázatot tavaly ősz óta nem engedik kiírni, és kérdésünkre most is ugyanazt a választ kaptuk, mint eddig minden alkalommal: a kiírással az új közoktatási törvényt kell megvárni, és - bár az ügynökség pályázati menetrendje változatlanul ez év októberére (!) ígéri a kiírást - jelen állás szerint erre tavasszal kerül sor. Az már most megjósolható, hogy a tanodapályázatok tavaszi kiírása valóban abszorpciós problémákat okoz, lévén, hogy nem lesz már senki, aki "fölszívja" a kipályáztatott pénzt: ezeket a félig-meddig intézményeket zömmel kis civil szervezetek működtetik, amelyeknek nincs tőkéjük arra, hogy finanszírozás nélkül átvészeljenek másfél-két évet. (Erről lásd: Ti ne gyertek!, Magyar Narancs, 2077. szeptember 15-) Tavaszra már rég túl lesznek mindenen: a pedagógusok szétszélednek, az infrastruktúrát széthordják, és az a több száz gyerek, aki eddig legalább esélyt kapott arra, hogy a tanoda nyújtotta támogatással kitörhessen a nyomorból, majd tudomásul veszi, hogy ennek vége, nincs többet mentorálás, fűtött, világos, emberi környezet a délutáni tanuláshoz, a felzárkózást mindenkinek a saját erejéből kell megoldania. Mindezek fényében sajátos az NFÜ-nek a terület jövőjét firtató kérésünkre adott válasza: "A Támop 3 prioritás esélyegyenlőséget támogató konstrukciói (Támop 3.3 művelet keretében) nem érintettek forráselvonásban, és a tervezés szintjén sem merült föl, hogy ezekből a konstrukciókból forráselvonás lenne szükséges vagy lehetséges." A tárca és az NFÜ állításait, miszerint továbbra is elegendő forrás áll rendelkezésre az eddigi célokra, kétkedve fogadják az érintettek. A Fidesz vezető oktatáspolitikusai sem tudják, hogy pontosan milyen szempontok szerint és mely fejlesztési területektől vonnak el pénzt forrásaink szerint a Magyar Géniusz Programhoz kötődő pályázati konstrukciók is kárvallottjai lesznek az átcsoportosításnak, holott a tehetséggondozás eddig a kormányzat deklarált prioritása volt, és megfelelő támogatást is kapott. Az érvelés pedig azt a benyomást kelti, hogy a tárca közleményeinek legfontosabb célja nem a tájékoztatás, hanem az érintettek dezinformálása. Így aztán a forrásátcsoportosítás jelentőségét ignoráló közlemények nyomán nem sok jóra számíthat a Támop 3.1.4. jelű konstrukció sem (kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben). A Támop 3.1.4. a közoktatás-fejlesztés lelke, ún. "felvevő konstrukció": a 3-as prioritás rendszerében az a funkciója, hogy a többi pályázat által létrehozott fejlesztési eredményeket a tartalomfejlesztéstől a módszertani innovációkon át a minőségbiztosításig segítse KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

25

beépíteni az intézmények gyakorlatába. A fejlesztői zsargonban ez a disszemináció, az elterjesztés: e konstrukció az egész prioritás célja. A pedagógusok körében komoly hírnévre szert tett 3-1.4. körül mára kialakult innovatív iskolák lehetetlen feltételek közepette is sikerrel pályáztak erre a konstrukcióra. (E tantestületek bármelyike tud legalább egy olyan sztorit, amelyik arról szól, hogyan tudtak megírni egy háromszáz oldalas pályázatot tizenkét óra alatt. Ennyi ideig volt nyitva a "pályázati ablak", azaz a reggel nyolckor kiírt pályázati keret a jelentkezők nagy száma miatt este nyolcra lényegében elfogyott, tehát aki nem volt képes tizenkét óra alatt beadni a kész dokumentumot, annak esélye sem volt.) Ehhez képest enyhén bicskanyitogató az a kormányzati állítás, miszerint e konstrukcióknál forrásvesztési kockázat áll fenn - különösen annak fényében, hogy a vonatkozó fejlesztési területre a pályáztatást az NFÜ másfél éve felfüggesztette, miközben a pályázatokból fejlesztő iskolák ugrásra készen várják a kiírásokat. Sokat elárul az is, hogy a kormányzat a 3.1. 4 -re szánt 60 milliárdos keretet ez év januárjában megfelezte, hogy aztán a mostani átcsoportosítással is elvegyen további húszat a megmaradt 30 milliárdból. Még mindig lehetne Az eredeti keret egy hatodából folytatódik tehát a közoktatás modernizációja - hacsak nem sikerül jobb belátásra bírni az NFÜ-t. A forrásvesztés, azaz a betervezett, de le nem hívott pályázati források valóban kárt okoznak minden érintettnek. Az unió fölöslegesen tartja készenlétben azt a pénzt, amire az adott ország az akciótervben sikertelenül pályázott; a következő hatéves periódusban (2014 - 2020) ezért az adott területen reálisan csak a mostani periódusban sikeresen lehívott források mértékéig lehet pályázni. Érthető a kormányzat és az NFÜ idegessége, hiszen így minden egyes euró forrásvesztés a következő akcióterv kereteit szűkíti - mondják a szakértők. (Amúgy ez az ára egyben az ún. politikai természetű megfontolásoknak - nyilván nem volna ekkora a baj, ha nem lennének másfél-két éve felfüggesztve jelentős volumenű pályázati kiírások.) A mostani döntések mögött nyilván a kármentés szándéka húzódik; de maguk a döntések kapkodásról, a lobbierők befolyásáról - a felsőoktatás és a felnőttképzés érdekérvényesítő ereje jóval nagyobb, mint a közoktatásé - és a döntések politikai motivációiról árulkodnak. Fejlesztési szakemberek szerint azonban még mindig volna lehetőség a Támopon belül rendelkezésre álló, nagyjából 120 milliárd forint értelmes és eredményes pályáztatására. Szemben a közkeletű vélekedéssel nem a "brüsszeli bürokraták" ragaszkodnak ahhoz a pályázati és elszámolási szisztémához, amely Magyarországon ilyen mértékben korlátozza a hozzáférést a forrásokhoz, és egyben pokollá teszi a pályázók és a bonyolításban részt vevők életét. A magyar pályázati rendszer sajátossága, hogy egy negyvenmilliós pályázat finanszírozása megakad, ha egy buszjegy elszámolásával probléma adódott. Forrásaink szerint a brüsszeli monitoring bizottság három ízben is hivatalosan javasolta a magyar félnek, hogy egyszerűsítsenek az eljárásokon - mindhiába. Holott lehetne "nyitni egy ablakot" egyszerűpályázati feltételekkel, egyszerűbb szervezeti formákkal és elszámolási módszerekkel, és ezen a módon jelentős pénzeket lehetne a közoktatás fejlesztésébe pumpálni. Igaz, erre nincs sok idő: mivel csak az akcióterv ideje alatt lezáruló tanévet lehet az adott periódusban finanszírozni (ez esetünkben a 2012 -13. tanév), legkésőbb 2012-ben ezeket a pénzeket már folyósítani kellene ehhez viszont az eddigi tapasztalatok szerint nagyon rövid időn belül, legkésőbb februárban meg kellene jelennie a pályázati kiírásnak; De egyelőre úgy néz ki, a kormány a másik utat választotta. Ez a cikk nem került ki az internetre, csupán az elektronikus tartalomban olvasható http://magyarnarancs.hu/archivum_reszletes/2011/48 KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

26

Magyar Hírlap 2011-12-02. Tegnap este ért véget a szerdai ülés Harmincöt órányi, folyamatos ülésezés után kezdte meg tegnap este csütörtöki napirendjének tárgyalását a parlament, miután napközben szinte szünet nélkül folytatta az előző napról „átcsúszott” napirendi pontokat. Ezek közé tartozott a felsőoktatási törvény általános vitájának folytatása, amelyben Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hangsúlyozta: „Aki csak állami finanszírozással tudja elképzelni a felsőoktatást, az a múlt foglya, mivel ez a szocializmusban volt jellemző.” Leszögezte, a továbbra is jelentős állami szerepvállalás mellett lehetőség nyílik más finanszírozási formákra is. „A külföldről betelepülő cégek egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy ösztöndíjak alapításával beszálljanak a felsőoktatás finanszírozásába” – említette példaként. Szerinte nem igaz, hogy a jövőben a szegényebb fiatalok nem tanulhatnak, mert az új törvény „kinyitja a felsőoktatás kapuit”. Arról is beszélt, külön kvótát határoznak meg a hátrányos helyzetű diákoknak, ezentúl nem többletpontot kapnak, hanem elkülönített hallgatói helyekre pályázhatnak. A szocialista Hiller István többek között azt javasolta, minden évben az érettségizettek létszámához mérten állapítsák meg az államilag finanszírozott helyeket. Vágó Gábor (LMP) szerint húsz év múlva „isszuk meg az új törvény levét”, mert a mostani tizenévesekből nem válhatnak jól képzett szakemberek, a jobbikos Z. Kárpát Dániel pedig azt hangoztatta, a diákhitelezés „legalizálja az adósrabszolgaságot”. Nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alapképzésre, és ne legyen szóbeli felvételi vizsga – ezeket is javasolják fideszes képviselők a törvényjavaslathoz benyújtott indítványaikban. Az előterjesztéshez több mint háromszáz módosító javaslat érkezett tegnap estig. Folytatódott a köznevelési törvény vitája is, a tervezethez szintén újabb módosító indítványokat nyújtottak be kormánypárti képviselők. Többek között négyéves kortól tennék kötelezővé az óvodát, és elvetnék a pedagógusok minimálbér-alapú bérrendszerét is. Újabb maratoni tanácskozás hétfőtől A jövő héten is ötnapos ülés tart a parlament, amely hétfőn szavaz a Nemzeti Eszközkezelő működésének feltételeit megteremtő javaslatról. Határoznak az egyes egészségügyi törvények módosítását érintő, az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségére és a civilszervezetek működésére vonatkozó törvényjavaslatokról is. Kedden újra megnyitják a költségvetésről szóló részletes vitát. (MH) http://www.magyarhirlap.hu/belfold/tegnap_este_ert_veget__a_szerdai_ules.html

Fn24.hu 2011.12.02. Mendrey: a sztrájk benne van a levegőben - interjú Bírósághoz fordul a 32. éve tanító PDSZ-elnök Hoffmann Rózsa hazugságnyilatkozata miatt. Jövő héten eldőlhet, kezdeményezi-e a szakszervezet a pedagógusok munkabeszüntetését. Villáminterjú Mendrey Lászlóval. - Csütörtökön jelentette be, hogy bírósághoz fordul Hoffmann Rózsa egy televíziós nyilatkozata miatt, amelyben azt mondta önnel kapcsolatban, hogy „nem engednék iskolába gyerekek közé olyan embert, aki többedszer hazudik”. Miért csak most jutott erre az elhatározásra, hiszen a nyilatkozat november 22-én volt? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

27

- Ennek prózai okai vannak. Múlt héten a jogászunk külföldön volt, a hét elején jött haza. Mindenképp szerettem volna megvárni a szakvéleményét. De már múlt hét csütörtökön közzétettem egy sajtónyilatkozatot, amelyben ezt a kijelentést határozottan visszautasítottam, mert nem tartom elfogadhatónak a szakmai kérdések személyes sértegetéssé silányítását. Egyben javasoltam az államtitkár asszonynak - és ezt elküldtem neki levélben is -, hogy üljünk le és vitassuk meg nyilvánosan a kérdést. Erre azóta sem jött válasz. Közben a törvény parlamenti tárgyalása kapcsán személyesen is összefutottam Hoffmann Rózsával. Jelét nem mutatta, hogy bármilyen szinten ezt a kijelentését revideálni próbálná. Mostanra érett meg a helyzet arra, hogy bejelentsem bírósághoz fordulási szándékom. - Mi lesz a per pontos tárgya? - Az államtitkár e kijelentése pedagógusszakmai munkámat, s személyemet egyaránt támadja, s ez jóval túlmegy azon a szinten, ami tolerálható. A jogászunk most állítja össze a bírósági anyagot. Büntetőeljárásban és polgári peres eljárásban is gondolkodunk. - A PDSZ és az államtitkár viszonya eddig sem volt felhőtlen. Gondolja, hogy szakmai síkra lehetne még terelni a közoktatással kapcsolatos vitát önök között? - Mi mindig is szakmai vitát szerettünk volna. Senkinek sem érdeke a polémia ilyetén alakulása. Úgy látszik, hogy az államtitkárság rendkívül nehezen viseli, hogy igen sokan kritizálják az általuk összeállított tervezetet. Úgy tűnik, hogy kifogytak az érvekből. A legvégső „szakmai” érvük az, hogy higgyük el, hogy ez jó lesz. A tények azonban – például az orbáni bejelentés arról, hogy nem lesz pénz a törvény bevezetésére és megvalósítására – nem azt mutatják, hogy el kellene ezt hinnünk. Hogy lehetne egy ilyen nagy ívű átalakítást pénz nélkül megcsinálni? De hangsúlyozom, én mindig úgy fogalmaztam a kritikák kapcsán, hogy ha ez és ez megvalósul, akkor ennek ez és ez lesz a következménye. - Az államtitkár hazugsággal vádolta önt… - Azt mondta, hogy többedszer hazudok, és ilyen embert nem lehetne gyerekek közé engedni. Ez az, ami kiverte a biztosítékot nálam. Én több mint 30 éve tanítok, több mint 30 éve töltöm napjaimat a gyerekek között, s harminc éve vagyok osztályfőnök. Ezt én kikérem magamnak! Nem beszélve arról a tényről, hogy nem a saját véleményem, hanem a PDSZ álláspontját fogalmaztam meg, végig feltételes módban fejtve ki véleményünket arról, hogy mi várható akkor, ha a törvénytervezet elfogadásra kerül. - Korábban önök is hazugsággal, csúsztatással vádolták Hoffmann Rózsát. Mi a különbség? - Mindig arra világítottunk rá, hogy a sajtóban megjelent, „kiszivárogtatott” információk, majd a tervezetbe bekerült elképzelések nem egyeztek a hivatal általi cáfolatokkal. Elég, ha a köznevelési törvény háttéranyagát vesszük, amiről azt nyilatkozta, hogy nem tud ilyenről, később pedig ennek ellenkezőjéről győződhettünk meg. Ugyanakkor ügyeltünk arra, hogy személyében senkit ne sértsünk meg. - A törvény a parlament előtt van, valószínűleg most már napokon belül el is fogadják. Többször felmerült már, hogy pedagógussztrájkkal nyomatékosítanák a tiltakozásukat. Még mindig gondolkodnak ilyenben? - A sztrájk lehetősége benne van a levegőben. Jövő hét végén lesz egy kongresszusunk, ott erről minden bizonnyal fontos döntés fog születni. Vélhetően olyan helyzetbe kerülünk, hogy egy elfogadott törvénnyel szemben kell fellépnünk törvényes eszközökkel. A cél a jogszabály KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

28

hatálybalépésének megakadályozása, annak visszavonása. Ez semmivel sem lesz könnyebb vagy nehezebb, mint a jelenlegi helyzetben. A kormányzat – jellemzően - most is negligálja az összes olyan véleményt, ami más, mint az övé. http://fn.hir24.hu/interju/2011/12/02/mendrey-a-sztrajk-benne-van-a-levegoben/

Magyar Nemzet 2011. december 02. Kiemelt védelmet kap a család Benyújtotta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a családok védelméről szóló sarkalatos törvényt az Országgyűlésnek pénteken, a javaslat szerint Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor elsőbbséget élvez a családok támogatása, és a felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az alap- és középfokú oktatásban egyaránt megjelennének A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét valósítja meg, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családba fogadó gyámság – olvasható a Harrach Péter, Michl József, Tarnai Richárd és Bagdy Gábor által jegyzett indítványban. Mint írták, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg. Az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és középfokú oktatási intézményekben egyaránt megjelenne. A javaslat, amelyet keretjellegű szabályozásként aposztrofálnak, tartalmazza: a munkavállaló szülő jogosult arra, hogy gyermeke elhelyezéséhez munkaideje tartamára az államtól segítséget kapjon, az állam kiemelten ösztönzi és támogatja a kiskorú gyermekek kis közösségekben, családias körülmények között történő napközbeni gondozását és felügyeletét. Az indítvány szerint a szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza, felelősen nevelje, és a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa. A javaslat tartalmazza azt is, hogy a kiskorú gyermek szülője köteles különösen gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani, vele együttműködni, gyermekét az őt érintő kérdésekről korának és fejlettségének megfelelően tájékoztatni, véleményét figyelembe venni. A külön törvényben foglaltak szerint a tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, a kiskorú gyermek kötelessége pedig, hogy – korának és fejlettségének megfelelően – tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön. A javaslat tartalmazza, hogy kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést. A várandós, illetve egyévesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. Amennyiben a foglalkoztató nem tud ilyet biztosítani, a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére külön törvényben foglaltak szerint alapbért kell folyósítani – írták.


29

A javaslat tartalmazza továbbá a fizetés nélküli szabadság, a szülési szabadság, a szülői pótszabadság, a részmunkaidős foglalkoztatás, a felmondási védelem intézményét, továbbá az apát megillető munkaidő-kedvezményt. Kitértek arra is, hogy az állam a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe veszi a gyermekvállalással és -neveléssel együtt járó költségeket. Rögzítették azt is, hogy az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását. A javaslat indoklásában azt írták, hogy az elmúlt években több tucat családügyi tartalmú, párhuzamosan hatályban lévő, akár egymásnak ellentmondó törvény szabályozta és befolyásolta a családok mindennapi életét közvetlenül vagy érintőlegesen. Ez a helyzet hátrányosan befolyásolta a gyermekvállalási kedv alakulását, hiszen a gyermekszülés hosszú távra szóló döntés, melynek meghozatalához stabil és kiszámítható viszonyokra van szükség. A gazdaság fejlődését és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti a drámai népességfogyás és a társadalom mind gyorsabb elöregedése. Mindez megköveteli a családtámogatási, gyermeknevelési, foglalkoztatási és jóléti intézkedések rögzítését. Leszögezték: az indítvány nem értéksemleges módon határozza meg a család intézményével kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket. A törvény, ha az Országgyűlés is elfogadja, 2012. január 1-jén lépne életbe. http://mno.hu/belfold/kiemelt-vedelmet-kap-a-csalad-1035454

Edupress 2011-12-02. További javaslatok: változhatna a felvételi és a tanárképzés Nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alapképzésre, ne legyen szóbeli felvételi vizsga, a tervezetthez képest rövidüljön a tanárképzés ideje - ezeket is javasolják fideszes képviselők a felsőoktatási törvényjavaslathoz benyújtott indítványaikban. Az előterjesztéshez több mint háromszáz módosító javaslat érkezett csütörtök estig. A fideszes Pichler Imre azt javasolja, hogy nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alap-, illetve osztatlan képzésre, míg az oktatási államtitkárság eredetileg azt kezdeményezte, hogy a 2016 szeptemberében induló első évfolyamoknál a nyelvvizsgát már felvételi követelményként írják elő. A képviselő szerint a nyelvvizsgát akkor lehet megkövetelni, ha a közoktatás képes a tanulókat a középfokú nyelvtudásra felkészíteni. Eltörölné a fideszes képviselő a kötelező szóbeli felvételi vizsgát is, mondván, "rombolólag hat a középiskolai képzésre". A kormány javaslata ezzel szemben azt mondaná ki, hogy az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozzanak meg. A nyelvvizsgával nem rendelkező diákokat érintő könnyítést javasol párttársa, Pósán László is. Szerinte az alapképzés végén sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják megszerezni a diplomát, és ezért nem tudnak elhelyezkedni. Ebből kiindulva javasolja: alapképzésben a diploma feltételeként ne írják elő a középfokú nyelvvizsgát, mivel a végzettséghez kötött munkakörök jelentős része nem igényel ilyen szintű nyelvtudást. E rendelkezést azonban csak addig tartaná hatályba, amíg a felsőoktatásba bekerülés feltételeként elő nem írják a nyelvvizsgát, amit említett módosító javaslatában Pichler Imre egyébként 2016-ig sem tart reális követelménynek. Ötnél több jelentkezési lehetőséget a hallgatóknak, mesterképzést a főiskoláknak


30

Hoppál Péter azt a megkötést törölné a törvényjavaslatból, hogy a felvételizők csak öt helyre jelentkezhetnek. Mivel a diákok fizetnek a jelentkezésért, indokolatlan korlátozni azok számát érvelt. Pósán László kimondaná, hogy a főiskolák nemcsak alap- és felsőoktatási szakképzést, hanem mester- és osztatlan képzést is folytathatnak. A politikus ezzel lehetőség nyitna a főiskolai pedagógusképzésre. Sági István javaslata arra irányul, hogy az általános iskolai tanárképzés nyolc, valamint a középiskolai tanárképzés tíz féléves időtartama magában foglalja az iskolai gyakorlat teljesítését is. Az eredeti terv szerint a képzés után következne két félév iskolai gyakorlat, ami a politikus szerint aránytalanul hosszúra nyújtaná a képzést, és a pedagógus-életpálya gyakornoki időkeretével együtt "taszítóvá" tenné a tanári pályát. Pósán László azt is javasolja, hogy az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges mellett a költségtérítéses képzés lehetőségét is nevesítse a törvény. Révész Máriusz pedig úgy pontosítana: a részösztöndíjjal támogatott hallgatók képzési költségének nem a felét, hanem legalább 50 százalékát téríti meg az állam. Pósán a MAB struktúráján is változtatna Pósán László rögzítené, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságnak (MAB) ne 12, hanem 15 tagja legyen. Ötöt delegálhatna a tudományos akadémia, ötöt a rektori konferencia, hármat a kamarák, egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK), egyet a doktoranduszok szövetsége. A kormány eredeti javaslata szerint ezzel szemben a MAB hat tagját a szakminiszter jelölhette volna ki, az akadémiának viszont csak kettő, a rektori konferenciának három hely jutott volna, a HÖOK pedig nem küldhetett volna delegáltat. Indoklásában azt írta, szükségtelen hogy a MAB függetlenségét megszüntetve a miniszter delegálja a testületi tagok felét. Nyilvános egyetemi előadásokat és politikai ifjúsági szervezetek engedélyezését javasolják Pánczél Károly alapelvvé tenné, hogy a felsőoktatási előadások nyilvánosak, azaz ennek szabályozását nem bízná az intézményekre. Ő rögzítené azt is, hogy az egyetemi kollégiumok nem szervezhetnek előkészítőket, mondván, hogy a fizetős előkészítő tanfolyam intézményesített korrupció, ha a szervezőnek beleszólása van a felvételi pontszámok meghatározásába. Pichler Imre szerint indokolatlan az eredeti javaslatnak az a része, amely kizárja, hogy politikai ifjúsági szervezetek tevékenykedjenek az egyetemek területén. Ezért a felsőoktatási intézményeknek csak tartós időtartamra tiltaná meg, hogy helyiséget biztosítsanak pártoknak. Balog Zoltán azt tenné lehetővé, hogy a hátrányos helyzetű, roma származású hallgatóknak hátránykiegyenlítő programok, szakkollégiumok jöjjenek létre a felsőoktatásban, amelyeket egyházi fenntartók is működtethetnek. Az intézményi struktúrán is változtatnának Révész Máriusz azt javasolja, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) működését az Andrássy Gyula németnyelvű egyeteméhez hasonlóan szabályozzák. Szerinte a kormány javaslata indokolatlanul diszkriminál, ráadásul a két intézmény közül a CEU-t sújtja, amely egy nemzetközi rangsorban a magyarországiak közül egyedüli egyetemként van a legjobb négyszáz között. A kereszténydemokrata Bús Balázs azt javasolja: ne legyen az egyetemi minősítés feltétele, hogy két doktori iskolát működtessen az intézmény. Frakciótársa, Kalmár Ferenc azt indítványozza, hogy KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

31

2013. június 30-án szűnjenek meg a hatályos felsőoktatási törvény alapján második alkalommal meghosszabbított vagy a 65. életévet meghaladóan adott vezetői megbízások. A fideszes Cseresnyés Péter viszont már 2012. szeptember 1-jén megszüntetné ezeket. Kucsák László arra tesz javaslatot, hogy a rendelkezésre álló képzési idő ne lehessen rövidebb a szakképzési idejét legalább négy félévvel meghaladó időszaknál. A hallgatók is módosítanának Közben több mint nyolcvan módosítást javasol az új felsőoktatási törvényhez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=25988

Origó 2011. 12. 02. „A verésnél is rosszabb, ha nem szeretik a gyereket" - interjú Michl József képviselővel Az Ady Endréről hazugságokat állító és a gyerekeket nem szerető tanárokat is száműzné az iskolából Michl József KDNP-s képviselő, aki csütörtökön benyújtott módosító indítványáról azt mondta az [origo]-nak: a fizikai bántalmazásánál is rosszabbul érinti a gyereket, ha lelkileg terrorizálják és nem szeretik őket.

A múlt héten még kihúzta volna a tanulók testi fenyítésének tiltását a köznevelési törvényből, most pedig visszatenné ezt a szövegrészt, és tovább részletezné a tiltásokat? Mi történt egy hét alatt? - Az oktatási bizottság és a minisztérium sem támogatta a módosító indítványomat, de szó sem volt arról, hogy támogatnám, hogy verjék a gyerekeket. Első alkalommal az volt a cél, hogy kivegyem a második mondatot, amely szűkíti az első mondatot, ez így szól: "a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben". Fölösleges ezután megismételni, hogy a gyerek "nem vethető alá testi fenyítésnek", az egészségügyi törvényben sincs benne, hogy az orvosnak tilos megverni a beteget. Mert ez törvény nélkül is alapvető. - Akkor miért javasolja, hogy bekerüljön a törvénybe, hogy például nem engedhető meg a lelki terror vagy tanuló kigúnyolása és az önbecsülésének megsértése? Ez nem alapvető? - Ha a törvényben benne lesz a testi bántalmazás kibontása, akkor a lelki, érzelmi, szellemi bántás tiltását is részleteiben tartalmaznia kell. Az erőszak nemcsak fizikai kategória, a lelki terror is idetartozik, vagyis fontos, hogy a törvényben is megjelenjen, hogy nemcsak fizikailag, hanem lelkileg sem lehet bántalmazni a gyereket. - Az pontosan mit jelent a javaslatában, hogy "a kommunikációs és infokommunikációs lelki és szellemi hátrányos befolyásolás" nem megengedhető? - Ha valaki hazugságot mond vagy ír le, azzal hátrányosan befolyásolja a gyereket. Például, ha egy pedagógus Ady Endre költészetéről olyan dolgokat állít, ami nem felel meg a valóságnak, az szellemileg hátrányosan érintheti a gyerekeket. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

32

- És mire gondolt, amikor azt javasolta, hogy "a gyermekkel szembeni szeretetlenség" nem megengedhető? Hogy lehet ellenőrizni, hogy a tanár szereti-e a gyereket? - Nem az ellenőrzésről van szó, de a tanárok igenis érzékeltetni tudják, hogy nem szeretnek egy tanulót, és ez sokkal rosszabbul érintheti a gyereket, mint egy fizikai bántalmazás, egy verés. A szeretet legegyszerűbb meghatározása szerintem így szól: jót akarok neked! - A módosító indítványában tiltaná a tanulók "hitbéli és vallásos meggyőződésének kicsúfolását és megsértését", de például miért nincs a javaslatában az, hogy a gyerek származásán sem szabad gúnyolódni? - Egyetértek, ez is szerepelhetne. A javaslatom végére akár három pontot is tehettem volna, vagy odaírhattam volna, hogy stb..., de ezt természetesen nem lehet egy törvényben. A lényeg, hogy mindenki belássa, nemcsak fizikailag, hanem lelkileg sem szabad bántani a gyerekeket. http://www.origo.hu/itthon/20111202-interju-michl-jozsef-kdnps-kepviselovel-aki-a-lelki-terrort-is.html

Origo 2011. 12. 04. Felteszik a súlyos kérdéseket a gyerekeknek az iskolában A halálbüntetésről vitáznának, Arisztotelészről tanulnának, illetve a liberalizmusról is beszélgetnek a diákok az erkölcstanórán, amelyet a jövőben külön tantárgyként oktatnának az iskolákban - tudta meg az [origo] az új Nemzeti alaptanterv készítésében részt vevő szakértőktől. Az erkölcstanra azoknak kell majd járniuk, akik nem járnak hittanra, etikából is jegyet kapnak majd a diákok, és dolgozatokat is kell írniuk. Az általános iskola hetedik, illetve a középiskola tizenegyedik osztályában kötelező lenne az erkölcstanóra - tudta meg az [origo] több, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásában részt vevő szakértőtől. A Nemzeti alaptanterv azt szabályozza, hogy milyen nevelési alapelveket kell betartaniuk a magyar iskoláknak, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania a közoktatásban. Az etika vagy a helyette választható hittan a kötelező tanórai foglalkozások része lenne, vagyis a diákok ugyanúgy felelnének, dolgozatot írnának és jegyet kapnának etikából, mint más tantárgyakból. Az etikaóra kötelezővé tételéről több fideszes képviselő, köztük Kövér László házelnök nyújtott be módosító indítványt a köznevelési törvénytervezethez. Az indítvány szerint a jövő nemzedékeknek "megfelelő erkölcsi alapokkal kell rendelkezniük", ami "Magyarország megújulásának egyik fontos előfeltétele" (erről bővebben itt olvashat). Ehhez nyújtott be kapcsolódó módosító indítványt múlt héten több KDNP-s képviselő, például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki azt írná a törvénybe: "az állami és önkormányzati fenntartású általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható egyházi jogi személy által szervezett hittan óra a kötelező tanórai foglalkozások része". Semjénék indítványa már az órakeret-változásokat is tartalmazza Halálbüntetésről vitatkoznak, liberalizmusról tanulnak "Nem az a cél, hogy a diákok ész nélkül bemagolják például Arisztotelész Nikomakhoszi etikáját, de bizonyos erkölcstani alapfogalmakat mindenképp meg kell tanulniuk" - mondta az [origo]-nak egy tanár, aki részt vett az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásában. Szerinte a tervezetben az etika KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

33

tanításáról az szerepel, hogy "bizonyos erkölcsi kérdéseket kell felvetni és megvitatni, illetve etikai fogalmakat is kell tanítani az iskolásoknak". A tanterv szerint a diákoknak meg kell tanulniuk például olyan alapfogalmakat, mint a természetjog (a hatályos jog fölött álló örök, természetből levezethető jogok összessége), a kategorikus imperatívusz (leegyszerűsítve: sohasem lehet valakivel eszközként bánni más célok elérése érdekében), illetve Arisztotelészről vagy Rousseau-ról is szót kell ejteni az órákon. Emellett olyan politikafilozófiai fogalmakat is tanítani kell, mint a liberalizmus vagy a konzervativizmus. A tanulóknak az etikaórán vitatkozniuk kell olyan kérdésekről, mint a halálbüntetés vagy az eutanázia. Az új NAT szerint csak az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában kellene oktatni erkölcstant, vagyis az alsó tagozatban, tízéves kor alatt nem lenne etikaóra, mert a készítők szerint abban a korban a diákok "még kevésbé befogadóképesek". Panaszkodnak, de élvezik a diákok Az etikai kérdések és erkölcstani fogalmak oktatása a jelenlegi alaptantervben is szerepel, de az etikát nem kell külön órában tanítani, elég, ha például magyar-, illetve történelemórán kerülnek szóba az előírt dolgok. Az új NAT szerint azért kell kötelezően külön tantárgyként tanítani, hogy az iskolák "ne sumákolják el az erkölcstan oktatását" - fogalmazott az egyik szakértő, aki hozzátette, hogy éppen ezért a tervek szerint csak etikatanárok vagy filozófiatanárok taníthatnának erkölcstant. A felvi.hu adatai szerint 2011-ben öt felsőoktatási intézmény hirdetett meg etikatanárképzést, amelyre néhány tucatnyian jelentkeztek az országban, így több egyetemen nem is indult el a szak a kevés jelentkező miatt. Ugyanúgy lenne számonkérés etikából, mint más tantárgyakból, vagyis a tanulók jegyeit be kell írni a naplóba és a bizonyítványba" - mondta a tanterv kidolgozásában részt vevő szakértő. Egy jelenleg is etikát oktatató gimnáziumi tanár azt mondta az [origo]-nak: ő is osztályozza a diákokat etikából. "Esszéket kell írniuk, amelyekre jegyet kapnak, vagy a fogalmakból is lehet dolgozatot íratni, illetve azt is szoktam osztályozni, hogyan szerepelnek az órán előadott vitában" - mondta a tanár. A pedagógus szerint, ha a diákok azt hallják, hogy etikaóra, azt szokták mondani, hogy "már megint valami feleslegeset kell tanulni", aztán szerinte általában élvezik az órai beszélgetéseket és a vitákat, mert rájönnek, hogy "az etikának igenis sok köze van a mindennapi élethez". Pelenkázni és közlekedni is megtanít az iskola Az [origo] információ szerint az új Nemzeti alaptanterv Ember és társadalom része rendelkezik arról, hogy mit kell majd tanulniuk a diákoknak az iskolában etikaórán. Megkérdeztük az oktatási államtitkárságtól, hogy mi szerepel majd a NAT-ban és a kerettantervekben az etika oktatásáról, de az államtitkárság azt írta az [origo]-nak, hogy csak "azt követően tud válaszolni, ha megszületik a végső döntés a köznevelési törvénytervezetről". Az [origo] minisztériumi forrásból úgy tudja, hogy habár Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár októberben azt mondta, még az idén elfogadja a kormány az új NAT-ot, az oktatási államtitkárságon már úgy számolnak, hogy januárra csúszik az új tanterv bemutatása. Az új NAT-ba az eddigi információk szerint bekerül a pénzügyi ismeretek, a KRESZ, a honvédelmi ismeretek kötelező oktatása, az iskolákban lesz külön művészetóra, és a diákoknak tanulniuk kell majd például a pelenkázást és a hivatali ügyintézést, illetve az udvarlást és a párkapcsolati ismereteket is. http://www.origo.hu/itthon/20111204-a-kotelezo-erkolcstanora-az-uj-nemzeti-alaptantervben.html


34

Országos hírek

Fn24.hu 2011.11.28. 47 milliárdot vennének el a közoktatástól A közoktatás fejlesztésére fordítható uniós forrásokat a kormány átcsoportosítaná a felsőoktatásra és a foglalkoztathatósági programokra. Miközben a Parlamentben a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényről vitáznak a képviselők, újabb, az iskolákat, óvodákat érintő költségvetési csapásra készül a kormány. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján megjelent az a tervezet, amely a közoktatási fejlesztésekre szánt 47 milliárdos támogatást egy az egyben elvonná, és átcsoportosítaná a felsőoktatási, illetve a munkaerő-piaci belépést segítő programokra. A tervezet azonban semmilyen információt nem tartalmaz az átcsoportosítások részleteiről. Az elvonás az úgynevezett TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Programokat) érinti, s ezek közül is azokat, amelyek a pedagógusképzésekre, iskolai tehetséggondozásra, innovatív iskolák fejlesztésére, a közoktatási intézmények esélyegyenlőség-alapú fejlesztésére, a nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának támogatására, illetve a közoktatási intézmények szerepbővítésére szántak korábban. Ezekre iskolák, óvodák pályázhatnának, a forrás közel ötszázszorosa annak, amit a kisiskolákra szán jövőre a kormány. Az NFÜ- tervezet arra hivatkozik, hogy a közoktatás nem tudta az oktatást érintő (úgynevezett 3-as) prioritás forrásait elkölteni. A szakemberek szerint ez a kifogás merő cinizmus, hiszen épp a humánerőforrás-tárca az, amely lassan két éve szinte hozzá sem nyúlt ezekhez a forrásokhoz. Ráadásul minden kiírt pályázat esetén többszörös a túljelentkezés, a TÁMOP 3.1.4-es számú pályázatának újabb kiírására sok száz iskola, óvoda vár hiába. NFÜ honlap: Az operatív programok (2007-2013) módosításának társadalmi egyeztetése http://www.nfu.hu/forum_topic_pate/592?success=new Az LMP szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye is kifogásolja a tervezett lépést. Mint írják, mindebben „közrejátszhat, hogy az államtitkárság nem tudott azonosulni azzal a pályázati programmal, amelynek célja a kompetencia alapú oktatás, az együttnevelés, az innovatív pedagógia és szervezeti kultúra, az önfejlesztés”. A párt felszólítja Fellegi Tamást, hogy - ha már a költségvetésben egyre kevesebb pénz jut a közoktatásra -, legalább az EU-s forrásokat ne vegye el a területtől, ezért vonja vissza a tervet, mondjon le az iskolák megkopasztásáról. http://fn.hir24.hu/itthon/2011/11/28/47-milliardot-vennenek-el-a-kozoktatastol/

Edupress 2011-12-01. Egy iskolát átadtak, kettőt megszüntetnének Budapesten Átveszi a XXII. kerületi Rózsakerti Általános Iskolát a Budapest-Budafoki Református Egyházközség; a már oda járó diákoknak biztosítják a világnézetileg semleges oktatást és KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

35

nevelést - közölte a kerületi önkormányzat tegnap az MTI-vel. Közben két szakiskola oktatási feladatait veszi át a fővárosi önkormányzat július 1-jétől, miután a Fővárosi Közgyűlés november 30-án elfogadta az erről szóló előterjesztést. Az utóbbiak alacsony létszáma miatt a két intézményt megszüntetnék, a diákokat pedig más iskolában helyeznék el. Az önkormányzat november 17-i ülésén döntött a Rózsakerti Általános Iskola 2012. augusztus 31-i hatállyal történő átadásáról, az erről szóló szerződést szerdán írták alá - olvasható a közleményben. A tájékoztatás szerint Szabolcs Attila polgármester a szerződés aláírásakor, köszöntőjében elmondta: a kerületben sok szülő azon kívüli iskolát választott gyermekének, mert vallásos szellemű nevelést kívánt. Az önkormányzatnak viszont az a célja, hogy a kerületben tartsa a kerületi gyerekeket - hangsúlyozta. Megemlítette, hogy a református egyházzal már hosszú múltra tekint vissza az oktatási együttműködés, mert a kerületi Halacska református óvoda sok éve sikeresen működik, immár két helyen. Mivel az egyházközség az óvoda után iskolát is szívesen létesített volna a kerületben, az önkormányzat erről a lehetőségről tájékoztatta a kerületi iskolák tantestületeit, amelyek "külső befolyástól mentesen eldönthették, kívánnak-e élni a fenntartóváltás lehetőségével" - fogalmazott a polgármester. Szabolcs Attila emlékeztetett arra: a Rózsakerti Általános Iskola nevelőtestülete 70 százalékos többséggel, titkos szavazáson döntött, így velük folytak tovább a tárgyalások. A polgármester kiemelte, hogy az előkészítés nyílt, átlátható folyamat volt, így a nagyobb konfliktusokat is sikerült elkerülni. Természetesen a szülők, az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét is kikérték - olvasható a közleményben. Az aláírás alkalmával Nagy Péter református lelkész köszönetet mondott az önkormányzatnak a szakszerű előkészítésért. Szólt arról is, hogy "már most nagyon sok ponton érintkezik az iskola jelenlegi pedagógiai gyakorlata és programja az egyházéval" - írta az önkormányzat. Két szakiskola kerül az önkormányzathoz A pesterzsébeti önkormányzat eddig önként vállalt feladatként működtette a Baross Gábor Szakiskolát, valamint a Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnáziumot, nemrég azonban arról tájékoztatta a fővárosi önkormányzatot, hogy átadja feladatait. Ezt a fővárosnak törvényben előírt kötelessége átvenni. Az idei tanévindító adatok szerint az 534 férőhelyes Baross Gábor Szakiskolának 266 tanulója van, míg az 500 diákot fogadni képes Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnáziumba 348-an járnak. A főváros, szándéka szerint a két intézményt nem veszi át, ugyanis a tanulókat el tudja helyezni saját intézményhálózatában és megfelelő színvonalon tudja biztosítani a tanulók oktatását, nevelését. Az oktatási ügyosztály állásfoglalása szerint a tanulók érdeke nem sérül, "bőven" tudnak ajánlatot adni számukra. Pesterzsébeten a fővárosi önkormányzat hét középfokú oktatási intézményt működtet, ezekben, illetve a szomszédos kerületekben működő szakiskolákban be tudják fogadni a diákokat. Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes az előterjesztésben azt is az indokok közé sorolja, hogy a tanulók átvételével nő az intézmények kihasználtsága. A két szakiskola jogutód nélkül szűnne meg 2012. június 30-i hatállyal, a fővárosi önkormányzat pedig 2012. július 1-jétől veszi át a feladatokat. Az intézményekben jelenleg több mint 40 pedagógusi álláshely van, amennyiben a főváros a jövőben tanári állást kíván betölteni, ezeknek a pedagógusoknak a foglalkoztatását részesíti előnyben. http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=25970 KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

36

Edupress 2011-12-01. 15 oktatási épületet tenne forgalomképessé a főváros Az oktatásban használt huszonnégy épület közül tizenöt forgalomképessé tételéről döntött a Fővárosi Közgyűlés november 30-ai ülésén. Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes indítványa szerint olyan ingatlanokról van szó, melyek jelenleg használaton kívül állnak és korlátozottan forgalomképesek - adta hírül az MTI. A használaton kívüli ingatlanok az oktatási ágazat vagyongazdai körébe tartoznak, melyeket december 1-jén vonnának ki a körből, azzal, hogy e dátummal az érintett épületek egy részét forgalomképessé nyilvánítanák. Ezek között a legnagyobb a több mint 508 millió forint értékű, VI. kerületi 4358 négyzetméteres telephely, a legolcsóbb pedig egy nyolcmilliós, 80 négyzetméteres, VIII. kerületi ingatlan. Ezenkívül több, 100 millió forintot meghaladó értékű épületet is érint a javaslat. A határozat szerint, ha a fővárosi önkormányzatnak bevétele származik az oktatási ágazatból kivont ingatlanok bérbeadásából, értékesítéséből és egyéb hasznosításából, akkor annak huszonöt százalékát az oktatási ágazatban használhatatlanná váló feladatok fedezetére fordítják. A képviselők közül 18 igennel, 13 tartózkodással fogadta el a javaslatot. http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=25973

Fn24.hu 2011.12.02. Derdák: a Jobbik sem zárná be a cigányiskolát - interjú Az egyházügyi törvény ellehetetleníti a sajókazai romaprogramot, a helyi iskola vezetője szerint győzni fognak. Ahogy azt Gandhi megírta. -Miközben az új egyházügyi törvény értelmében a sajókazai Dr. Ámbédkár Iskola fenntartója, a Dzsaj Bhím Közösség nem lesz hivatalos egyház, így elesik az állami támogatástól, ön nagyon optimistán nyilatkozott a program folytatásáról. Mire alapozza ezt az optimizmust? - Biztos vagyok benne, hogy nem szűnik meg az állami támogatásunk. Egy olyan egyházügyi törvény lép érvénybe január 1-jétől, amely nem ismer más vallást, csak konzervatív kereszténységet és konzervatív zsidóságot. Magyarországon e szerint nincsenek hinduk, buddhisták, muzulmánok, jehovisták, adventisták, metodisták. Ez nyilvánvalóan nem marad így. A törvény a valódi egyházi tevékenységeket nem tudja kirekeszteni magából. Szerintem nem is akarja. Volt egy erősen reakciós klerikális igyekezet a szektáktól való megszabadulásra. Ez nem csak, hogy elérte, de túl is lőtt a célon. Nem hiszem, hogy a katolikus klérusnak félnivalója lenne a metodistáktól. Másfelől tudjuk, hogy mindenütt a világon a kisegyházak a társadalom részei. Magyarország nem akar kiiratkozni a civilizált világból. - Önöknél nem egyszerűen hitéleti tevékenységet érint az új törvény, hanem a romák társadalmi integrációját célzó programok ellehetetlenülését, az iskolák bezárást is. - Nem csak minket érint ilyen tekintetben, más egyházakat is, akikkel mi szolidárisak vagyunk. - Hogy fog működni a sajókazai iskola, ha a fenntartónak nem lesz rá pénze? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

37

- Úgy, hogy az állam értéknek tekinti. Mi naponta 1200 diákkal állunk kapcsolatban, ezek fele nálunk is kap diákigazolványt, a másik fele vagy művészeti képzésben vagy tanoda formában olyan ellátást kap, amit máshol nem kap meg. Ez egy érték, hiszen a társadalom nem Gyöngyöspatákat akar kitermelni. - Nem azt akar, de nagyon sok jel, szándék arra mutat, hogy azt fog. - Gyöngyöspatának az volt az oka, hogy sok-sok éven keresztül elkülönítették a cigánygyerekeket a nem cigánygyerekektől. Most folyik a per, ami ennek a felszámolását célozza. Eddig még minden per győzelemmel ért véget, amit a szegregáció ellen indítottak. Ez is győzelemmel fog véget érni. Abszurd helyzet, hogy külön emeleten vannak a cigánygyerekek, külön étkeztetik őket, nem járhatnak úszni satöbbi. A társadalom most már megtanulta, hogy ezen az úton, a jobbikos polgármesterig és a másik jobbikos öngyilkosságáig tudunk eljutni. Olyan folyamatok erősödhetnek fel az emberek elkülönítésével és az oktatáshoz való jog elvonásával, amit Németországban láthattunk a második világháború előestéjén. Magyarország nem ezen az úton akar járni. - Nyilván nem ez a cél, de sokak szerint a konkrét kormányzati lépések – köznevelési törvény, munkajogi törvény, közmunkaprogram, szakképzési törvény – ebbe az irányba hatnak. Ön nem így látja? - Közvélemény kutatások szerint a szavazók negyede szívesen szavaz ilyenfajta politikára, de van a másik háromnegyed. Ez utóbbiak nagyobbik része jelenleg nem szavazna sehova, a fideszes szavazóknál sem lehet tudni, hogy például az oktatási integráció kérdésében Lázár Jánost vagy esetleg Pósán Lászlót támogatnák. Az hogy újabb és újabb, a gyöngyöspatai helyzethez hasonló feszültségeket termeljünk ki, nem lehet közvetlen érdeke semmilyen kormányzatnak. Ha netán a Jobbik megnyerné a választásokat, akkor sem tudnám elképzelni, hogy becsuknák azt a gimnáziumot, ahová a cigánytelepi gyerekek járnak, hogy érettségit szerezzenek. - „Először megtűrnek, aztán kinevetnek, majd harcolnak ellened, végül te győzöl” –idézte Gandhit a sajókazai programjukkal kapcsolatban. Most a „harcolnak ellened” fázisban vannak? - Ez egy optimista folyamatleírás. Mi belementünk egy csomó olyan dologba, amit egy józan ember, normális egzisztenciával kikerül. Minket ez vonz. Nyilván, mi ilyenek vagyunk. De nem vagyunk azért kivételesek. Sok olyan ember van, akit izgat az a probléma, hogy mi lesz ezekkel a közösségekkel. Mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik ma ott nőnek fel a szemétben és mocsokban, kabát, cipő és sapka nélkül. Ezt nem lehet eltűrni. A magyar társadalomnak van rendes lelkiismerete. Nekünk, buddhistáknak biztos van, mi ennek alapján cselekszünk. - Önök, mint mondta, végigjárták a Gandhi-féle stációkat. - Még nem jártuk végig, mert akkor már győztünk volna. Megyünk Balog Zoltán államtitkárhoz azzal az elhatározott szándékkel, hogy közoktatási megállapodást kössünk a kormánnyal. Biztos vagyunk abban, hogy ez sikerülni fog. - Az már a győzelem lesz? - Igen. Egyelőre ott tartunk, hogy harcolnak ellenünk. A jegyző rendőrséget küld ránk, annyira nem bírja elviselni, hogy buddhisták vannak a falujában. Ezt nem hagyhatjuk. Nem hagyhatjuk, hogy eltiporjanak. Fel kell vennünk a harcot akár a jobbikos országgyűlési képviselővel, akár a szűklátókörű falusi jegyzővel. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

38

- A jegyző milyen alapon küldi önökre a rendőrségre? - Azon az alapon, hogy háromszáz olyan ember volt a népszámláláson, aki online kitöltő volt, és ezen emberek többsége a Dzsaj Bhím Közösséghez tartozónak vallotta magát. - Ez anonim adat, ráadásul szenzitív adat. Honnan tudta a jegyző, ki mit írt? - Úgy tudjuk a sajtóból, hogy följelentést tett, és KSH kiadta a rendőrségnek ezeket az adatokat. Ha így történt, akkor már mellesleg nem is mi vagyunk a hunyók, akiket azért jelentett fel, hogy biztos megvásároltuk az emberek hitét, vagy kényszerítettük őket erre. A jegyző mindenesetre úgy érezte, most van itt a pillanat, hogy megfenyegesse azokat az embereket, akik ehhez a közösséghez tartozónak vallják magukat. De túllőtt a célon. Belavírozta magát egy olyan helyzetbe, hogy érzékeny adatokat tudott meg, és ezzel fenyegette az állampolgárokat, és mindezt még a sajtónak is kikotyogta. Derdák Tibor: Tanár, szociológus, a romák felzárkóztatásán dolgozó sajókazai Doktor Ámbédkar Gimnázium tanára. Számos roma tehetséggondozó program elindítása és a cigány nemzetiségi Gandhi Gimnázium megalapítása is a nevéhez fűződik. Alapelve az adott helyi közösség értékein alapuló bizalmi viszony kialakítása. http://fn.hir24.hu/interju/2011/12/01/derdak-a-jobbik-sem-zarna-be-a-ciganyiskolat/

Magyar Hírlap 2011-12-03. Új katolikus iskola nyitja meg kapuit Szombathelyen Nyolcosztályos gimnázium indul 2012 szeptemberétől Szombathelyen, a Brenner János Nevelési Központban – jelentette be pénteki tájékoztatóján Veres András szombathelyi megyés püspök. A központ a püspöki alapítású általános iskola és az egyházmegyei óvoda összevonásával 2008-ban jött létre. Veres András az egyházmegyében a család évével kapcsolatban tartott rendezvényeket sikeresnek nevezte. Bejelentette azt is, elkészült a szombathelyi székesegyház tetőszerkezetének felújítása, az oldalfalakat most renoválják. A munkálatok 140 millió forintba kerültek, s az egyházmegyei gyűjtésből csaknem 16 millió forint folyt be. Rövidesen elkezdődik a jáki templom restaurálása is. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/uj_katolikus_iskola_nyitja_meg_kapuit_szombathelyen.htm

Szaksajtó, Blog Osztályfőnök.hu 2011. november 29. A tanulás szabadsága Magyarországon A tanulás szabadsága Magyarországon című könyv hosszú évek munkája nyomán született: ez az első könyv, mely széles körképet fest a magyarországi alternatív pedagógiai mozgalomról.


39

Klein Sándor és Soponyai Dóra több éves munkával számos alternatív pedagógiai irányzat képviselőit kereste fel: iskolákat, tanárokat, tanítványokat. A kötetben fellelhető példák bizonyítják, hogy az élményszerű, partneri viszonyon alapuló tanulás - tanítás sokféle módja él egymás mellett hazánkban. Több mint 700 oldalas könyvükben bemutatkoznak a világszerte ismert nagyhírű iskolamozgalmak hazai képviselői ugyanúgy (Waldorf, Montessori, Freinet stb.), mint kis falusi iskolák, országosan illetve szűkebb körben ismert nagy tanáregyéniségek (Winkler Márta, Kokas Klára), új tantárgyak (drámapedagógia), újszerű megközelítések (tanulóközpontú angoltanítás, művészeti nevelés). Olyan iskolákat ismerhet meg az olvasó, amelyekbe tanárok és diákok örömmel járnak, mert tudják, hogy nap, mint nap izgalmas, fejlesztő élményekben lesz részük. Ezekben az iskolákban otthonra lelnek azok a fiatalok is, akikről másutt már lemondtak, akiknél a szociális hátrányok leküzdése jövőbeli boldogulásuk legfontosabb záloga. Azt szeretnénk, ha ez a könyv eljutna minden pedagógushoz, aki számára fontos, hogy ne hivatalnokként, hanem alkotó értelmiségiként tegye e dolgát. Azt reméljük, hogy mozgalmat indítunk a hagyományos iskolai tanulás legjobb alternatíváinak elterjesztésére. Hiszünk egy olyan jövőben, amikor Magyarország arról lesz híres, hogy iskoláiban a tanárok segítségével a fiatalok játékos és élményszerű tanulással készülnek életük későbbi tevékeny és boldog szakaszára. http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=995

OcpoolCafé 2011.11.28. Amiről a felsőoktatási törvénynek szólnia kellene Az OktpolCafé nagyon elhanyagolta a készülő felsőoktatási törvényt, legfőképpen azért, mert a közoktatás totális újraszabályozása összehasonlíthatatlanul több kárt okoz, mint a beterjesztett felsőoktatásról szóló tervezet. Előre jelzem azonban, hogy ez a bejegyzés sem magáról a hallgatókat és az intézményeket bután bizgető törvénytervezetről szól, hanem arról, amiről véleményem szerint a törvénynek szólnia kellene. Tovább a linken: http://oktpolcafe.hu/amirol-a-felsooktatasi-torvenynek-szolnia-kellene-4056642 Ténytár Blog 2011.12.02. Nemzeti köznevelés - középosztály gyártás, állami megrendelésre Az oktatási törvénykezés viharos történetében talán nem volt még javaslat, amelynek fontosabb tételei annyira vitatottak lennének, mint a mostani köznevelési törvényé. Jól láthatóan, csak az oktatási államtitkár elszántsága, valamint a mögötte álló rendíthetetlen miniszterelnöki támogatás juttatta el a tervezetet a Parlament elé. A témával kapcsolatos írásainkban arra törekszünk, hogy áttekintsük, mik a legfontosabb vitatott pontok, és milyen következményekkel jár a Nagy Nemzeti Átalakítás. Mai bejegyzésünkben a törvénnyel elérni kívánt társadalompolitikai célokat, valamint az új közoktatási rendszer irányítását és finanszírozását tárgyaljuk, a folytatásban pedig a pedagógusokat és a diákokat érintő KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 5.

40

legfontosabb változásokat vizsgáljuk majd. Elöljáróban annyit leszögezhetünk: miközben a javaslat következetes szigorral valósítja meg politikai célját, szakmai alapjai meglehetősen ingatagok. Tovább a linken: http://tenytar.blog.hu/2011/12/02/nemzeti_kozneveles_kozeposztaly_gyartas_allami_megrendelesre

Nahalka István Blog 2011. 2011. november 28. Hálózat a Tanszabadságért - Álláspont V. http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/11/halozat-tanszabadsagert-allaspont-v.html

Nahalka István Blog 2011. november 29. Hálózat a Tanszabadságért - Álláspont VI. http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/11/halozat-tanszabadsagert-allaspont-vi.html

Nahalka István Blog 2011. november 30. Hálózat a Tanszabadságért - Álláspont VII. http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/11/halozat-tanszabadsagert-allaspont-vii.html Nahalka István Blog 2011. november 30 Hálózat a Tanszabadságért - Álláspont VIII. http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/11/halozat-tanszabadsagert-allaspont-viii.html

Nahalka István Blog 2011. 2011. december 2. Hálózat a Tanszabadságért - Álláspont IX. http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/12/halozat-tanszabadsagert-allaspont-ix.html

Nahalka István Blog 2011. 2011. december 2. Hálózat a Tanszabadságért - Álláspont X. http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/12/halozat-tanszabadsagert-allaspont-x.html

Nahalka István Blog 2011. 2011. december 4. Hálózat a Tanszabadságért – Álláspont XI. http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/12/halozat-tanszabadsagert-allaspont-xi.html


41

2011. november december 4

Recommend Documents