Sajátos nevelési igény az óvodában
Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit ! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.
„A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége, melyek elősegítik a testi, az értelmi és a szociális fejlődést, valamint az iskolára való felkészítést”. UNESCO, 1994. 53 §. Salamanca-i Nyilatkozat és Keretprogram
Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról Oktatási miniszter 2/2005. évi (III.1.) OM rendelete a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről
Az óvoda a sérült gyermekek integrálásának/inklúziójának a legtermészetesebb helyszíne
Az ökológiai-rendszer szerint való szolgáltatás kritériumai
Elérhetőség: legkorábban, mindenhol, mindenkit (senki, semmiben, sehol ne legyen kirekesztett); Közelség: a legnagyobb mértékű szolgáltatási decentralizáció, ami a családok számára költségkímélő és családtámogató; Ingyenesség: egészségügyi, szociális vagy közoktatási támogatással, non-profit szervezet bevonásával; Interdiszciplinaritás: különféle tudományokat képviselő szakemberek közreműködésével; Változatosság: szűrés, diagnosztikus megállapítás, mérés, terápia, fejlesztés, segélyezés vagy támogatás; Tranzakcionalitás: a környezettel való folyamatos interakcióban, a válasz és viszontválasz folyamatában megvalósuló fejlődés; Dinamikusság: a környezet azon szükségszerű változásain keresztül, melyek segítik az egyént;
Az ökológiai-rendszer szerint való óvodai szolgáltatás jellemzői
Lakóhelyen, vagy annak közelében, alapellátásként „ingyenesen” működő óvoda, ahová a korai fejlesztést és gondozást követően befogadják a sérült kisgyermeket; biztosítják a gyermek igényei szerint szükséges szakemberek habilitatív-rehabilitatív segitségét és az ideális óvodai nevelés feltételeit, az intézmény és szervezete nyitott, képes az egyén (sérült gyermek és családja) érdekében való folyamatos változásra, fejlődésre.
Integráció: a sérült kisgyermek beillesztése, beilleszkedése a többségi nevelési intézmény közösségébe Lokális : definiált külön csoport intézményen belül, a gyermekek között nincs kapcsolat; Szociális : fejlesztésben, némely nevelési helyzetekben külön, szabadidőben; közös programban együtt (időszakos, rendszeres); Funkcionális: tervezett és vállalt együttnevelés (részlegesen és teljesen), együttfejlesztés minden nevelési helyzetben, ami nem zárja ki a külön megvalósuló egyéni szükségleteket kielégitő habilitációtrehabilitációt.
Erőforrások - Önellenőrzés Alapító okirat, óvodai nevelési program (jogkonform integráció érdekében módosított, bővített); A fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelően képzett gyógypedagógus, szükséges időtartamban;
Fogadókész, felkészült óvodapedagógusok és alkalmazottak (képzés, önképzés, jó gyakorlat átvétele); Speciális eszközök, segédanyagok, fejlesztő eszközök, játékok biztosítása; Csoportlétszám korlátozása.
A sikeres integráció nehezen mérhető erőforrásai
Nyitottság, igény a minőség vezérelt pedagógiai munkára, készség a reformokra, rugalmasság a hétköznapokban, alkalmasság a folyamatos tanulásra, képesség a team-munkára; önindított vagy felkelthető szakmai kiváncsiság és innováció….
Korai fejlesztésből az óvodába TKVSZRB megállapítja a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, kijelöli a gyógypedagógiai habilitáció és rehabilitáció tartalmát
A korai fejlesztés üteme, hatékonysága és eredményessége alapján javaslat az integrált vagy szegregált közösségi nevelésre
TKVSZRB kontroll vizsgálata, szülővel egyetértésben a megfelelő feltételekkel rendelkező óvoda kijelölése
Gyógypedagógiai szolgáltatás az óvodai integrációban interaktív, tartós kapcsolat
változó helyszín, hálózatépítés
szakemberek és szolgáltatók szektorközi együttműködése
komplex és összetett rehabilitáció a szülői és gyermeki jogok érvényesítése
a „bölcsőtől a…” intézményesült formája
Szakemberek a szülőkért kölcsönös tisztelet; az egyrangúság biztosítása; partneralapú kapcsolat kialakítása és folyamatos működtetése; az információk megosztása; az érzelmek megosztása; közös döntéshozatal; célok és prioritások megfogalmazása együtt a családdal; a gyermek és a család sajátosságainak és a gyermek egyediségének figyelembevétele.
Az integráció előnyei a gyermek számára
átveheti ép társai magatartását, követendő szokásait; erősödik az önbizalma; törekszik eredmények elérésére; felgyorsul a fejlődés üteme; megtapasztalja, hogy némely dologban képes ugyanarra, mint a többiek; nem kell kiszakadnia lakóhelyi környezetéből;
Az integráció előnyei a szülő számára
lakóhelyén marad gyermekük, nem kell messzire utaztatni; nincs kizárva a lakóhelyi intézményből, nincs megkülönböztetés, a szülők aktív résztvevői gyermekük fejlődésének; kevésbé érzik magukat elszigeteltnek; reálisabb képet alakítanak ki gyermekük állapotáról; zavartalanabb az anya-gyermek, szülői, rokoni kapcsolat; gyermekbarátságok alakulhatnak ki.
Az integráció előnyei a pedagógus számára
fejlődik az egyéni képességek differenciáltabb és árnyaltabb megítélésének gyakorlata; módszertanilag gazdagodik a pedagógiai munka; ösztönző az új pedagógiai megoldások keresésére; fokozza a pedagógusok kreativitását; nő a pedagógus toleranciája, az empátiája; a pedagógus látóköre tágul; kialakul a team munka gyakorlata (szülő-pedagógusgyógypedagógus).
Köszönöm figyelmüket és türelmüket!
