FOVESI CYULA ELSŐ. RÁDlÖKÉSZ LÉKEM. .M.AG YAit HO'NV:2DE LMI SPO RTSZfJVE TSEG

(\

Az GdÓa.E.lom&i.~ köZé-

mb etflfl f«r

lében a

'llio'Ú$0r

haU.(l(.nó

és detektor segítse-htülflató., h# ~ok4t

(l~V~I

~

az a~óro

h

1iJid.r~J

csolju~

rákap-

~.

Uthaijuk t ehét.

hogy korai vou az öröm~ ~z~1 a nagyon egyszerű ka. o1&ssal nem tu-. dunk kifogá talan vételt biztositani.. Folyta~suk tehát Itisérieleinket tovább..

ftlásodik kís&M.

Valamilyen m goldást kell keres-

ntink a;rra, hogy a két állomás miisör át egym.astól vá}a.sztha:ssuk. 'Vegyilnk elő \~ s zeiezzönk (),3 •nm, esetleg ennél vasha-_gabb szi,QeMlt (lebe ~~ pamut. vagy &;e1.14m

10

nin

~l&il

Ebb51 tekercse1jilnk n~ uJjunkra a 8.. ábra szeJin t 40 meneteL It t a n l kü , hogy elvágnánk a huzal~ készítsünk gy a ~t. Tovább lek ·cgelve a 00-80 ~ 100 m~elnél is csiru.\lu nl< ágazást. En a tekereset k a pcsoljuk rá a 8.. abra sz:er.nti az e .. bb· öss á1Ubis.lllkra,. A tek res k U t kössük össze az aniennáv, " a leAgazAsok k pedig ~lós2ör a 40t majd a 60-801 vé~ül is)

hunl~

100 menet~s leága zást ,a földd él, T apasztaln} fogj~ hogy a tekercs hekn pcsoJásával a v t~l m.ege1·5s · öt~ nem mind a két .adó hang~ je OV tszik m g , anem csak a. egylké,. aszerint , hon milyen leéga:zást kótöUl nk a föl e.

8

B. 4bra. Derektoro.s t'!"t!Ú :ki~rl~fi

03s~tlUtua..

kapC'.wld.ssa.l ft

ilik

tn.áf'

~cl

a

l.chc-&..lJslg

ru: .efJlJ~S ó! f.om4isok ,s z.etváloszté.sdra.

9. á b r.a:.. l<: vt~ló köz~Zité.sévet ffi ... trOfl:t.lb4ívat UlcttJe az eguik fel.:et"csnek a másikhoz vif2'071yflott eftOTaatGf~·at ó: UithC~tjuk leqeroseblwe

a

~ni

k"Ú~

ciflomd.st.

•nnél a k ísérle tnél a% leS2 az ünk. hogy jó vol11e. a leágazá.sokat m!nél sür ·· t b · n~ ~ ysZlólvá n mene ént keszitent Pa sze igy egy á.t tekinthe tetlen dt~ót g ubanoot kapn á n iL A m net ~t való ieágazas. aEOn ban nagyon jól m e,vnlósítbató egy r~.gebbi ·dökben el~gg.é kei2isrnert -- ~nevez~tt tolókás detekto.. r os kész- lékkel Ennek ismertetésére a késöbblek folyamán U. tiink ra.

11

llann lk kfs rleL · k el6 u

őzöleg

im'nertetett" leágazllsokkru készillt 100 menetes tek CftL majd készltsünk a már ismert móclon Ug} an• csak a: ujjjaLnkra csavar a egy 4Q m etes tekereset isií s a t k aeket kö ük ssze a detektorral és fejha lgat6vru a 9 .. ábra szerin~ Vi

A detektort érz.ék.enyre állítva; (illetve a rmániwn diódával lninden állttga tás nélk ) halllml fogjuk a helyi adó mÜSOI'át. .H az egyik lekl!l'cset a mási~ köze!ItJOk. az AUmnás bangereje növekszi"k v~y csökken. A tá olség változtatásával találunk egy olyan állapotot, am lyél az állomás a l~r&ebben hallható. lia a két. telterles k&ötti távolságot nem ts véltoztatjuk, de az egyi'k t eset 8 másikhoz képest elloqatjuk Qgy, hogy az • rés2e kerüljlőn felül re, amely eredetileg alul 1'01 , :azt tapasztaijukl hogy a tekercs forg-atáséval is be tudunk álln1 a legerős b vét ~:re. Ha két áll~t hallunk)i ret.szés s:wint beállhatunk vagy az egy~ vagy a má_gk lillo.rnásra.. Ha a tek r forsatásAt kombi.... ná ]j uk a l g3zásokh~ való csatlakozás változtatásával, a beállitásnak meg több J.eheteis ·g adódik számunkra. litiért lehet az egyik t keres forQatasával az egyik vagy a mámk éllo Asra _,,állni? A magyarázat, hogy a két tekercs g yrnis kQ2eléb e.gymlts hat - t erős1theti 7 vagy 1·ont tja,. s ez végeredményben úgy mutatkozik . Jnintha több vagy kev bb menetszá.mot iktat ank az áramkörbe. Azt a t'ádióalkatreszt, arn.elynet a hangolist k t vegy több tekercs helyzetének egymashoz való tráltoztatásával \lal6sltjllk meg, variometernek nevezzük.

JI

Ez a készülék nagy
• lO.

ú~

·-

-

.

~

..

_._

TOlilkd.s &dekrOTO.s k é.s2'iiUk szétuedeCt &lepo, bag, G Msz&ték elvi ka.ptso!á~G..

~

13

lúrunk~ A%

e,gyil; oldalon a lyukakon a huzalt átfúzve kezdjUk a tekercselést. Sz_orosan egymás mellé rakva az egyes neteket anay1t tekeraelünk rel a ngerrt; amennyi ri f:ér (kb,. l 140 menetet). A huzal másik végét a papirhenger végén lev6 l:y -o.n. fűzzük it. A t ek res egyik Irivezetését f....-5 cm ~ zúra hazyjuk1 & rnllsDc: kive·w ését azonban rövidre csJpjük, mert nem kéll bekölni sebové. M elkészitett tekereRt a 10. . éhra mutatja. lb ~ tekercs megvant kéezíthetjük a két oldallapot és az alapl ezt is~ A tekercs m telhez alkalmazirodunk a Wbbl alk~sz rnél"e~ez b.. Az oldnUapok bebó felére ~ olyan fakarikét rósftünk" ,m nelyik pontosan llieukedik a tekeras paptrh~ reinele bels-ejébe. Most a tekercs bármely tnenetér.ól kaphatunk leágazást a. 6lí&zósin "tsé~veJ. A esuszós[n vagy gy :h3 nun négyzetkere.sztDleis%etú reznid~' vagy pedig 2 dh 3 mm átm' 5jd rézhuzal. A " zókonte.klu$ ezen a cslls_Z~nen ~sú:s2:ik" Ez az ébra szerint készith tö el. ~ e~k felső risUJhe:z egy szjgeleJ4 ~ ~ült fogantyút 1'3sitünk. A zülék kapcSlWbí ~a i az 'brán J4tható. A tekeresenetszám.ot és a teker Atméröt megközelítOieg tartsuk ber Tájékis lyukat

k02t.atásul közölhetj ... k, hogy 11agyöbb teket~tmérö esetén k~ sebb ts.z.run, kisebb ~tm.érőjű teker<:S alkalmazásAnál több men~mzámr.a van 6%ükség. A ~bb át lJ . nban egyben ro:~tja a 1ekercs jóságot ~ 1erről ne ielejtknzilnk meg. A huzal átmérője 0~5-t mm-ig bármilyen lehetJ de természe..

lesen ettől fiiggóen DSS_!abb vagy rövidebb papfrheneeri kell alkal.tna:znl A bU2al átmérore ugyane& k érvényest hogy a isebb litméröjú huz31 rontj a a tekercs jóságá'L Ezért elónJrösebb vasta... pbb h al alkalmazása. Utoljár-a készítjü el • ésZ"' k felsö r~éw...ré gzertlt szijeteló lapot~ az .M'l nos, föld. hallgató, -detektor kh."',..ze~ kre szolgáló banánhü:\fel!yek.kel együtt. A szigetelólap a beköt ekkel ugyancsak a lOT ábz-F~ lá ató~ talános jellernzé.slmnt rneg megemHthetjUk, bogy a CS1lszkM v 'Ő!':észfilek él a tel{! J~nek z áran1k.örbe be nem kap.csolt, tellat ma.k ~sen kíli ül esö része bii:f..,nyos: veszteaeget ~; ·endszerlnt nem szmncttevö. Arra zét•t trundenesetre töreRd nk, hogy a tekercs ne legyen sokkal ~bb. mlnt aJnennyire feltétle ül l!l:tiik ~e van. A pontos menetszámo %ért nem lehet m~n-1.. mert az n mcsak a \ renn · vá nt állom6s u)Jámhoss4átót~ hanem a vételhe= hasmAit antenna hoss.zlisflgától és el omos Bdataitól is fútt~~.

Az össms-zerelt caW.zkás detektorost a lL ibra mutatja.. ll

Vatiem6t,e res detek1oros készülék légmagos te

ft&ekkel

A csú.szkás késtülékn k hátrán~ ogy ~lines dobozban, belepi a por.. és külsllre sem lég tets2e~ Most d obozba épithetö .szem w igB:l tEbzet& készüléket ism rter· k .. A vartOI'Déter múw

ktídésérol rnár elóWleg volt sz4 K észülékün

a kiséri l öseze

annyiban kiilönbiruk, hogy a variinnét ·e 4 tekercab61 áll. s hogy a mozg6 te re~ nem 1lgy forogna k, mint ott az állótekercshez képest. a két mozgótekercs a ét álló t.ek res ftdett pArhuzamosan fordul , aminek következt , n kezdö ál.l.á.snil a~ egymás felet1 lhelyezbdó teker-csek egymás hatását rontj~ ' gsó állásnál pedig egpnás tását segítik~ Ez a megoldás ~öny­ nyebb elkészlthetö.séget · klsebb geomc&ri_ai méutekel eredme-. ta...~ól

"'ez.A

gyakoriell kivitelnél elószijr a Jret tekeccs

készitjük e). p pánból1 kemény kartonból, vagy t.'ala.mllyw vékony ~ö­ a.nyágbó~ a 12~ lbra S%erinL A mintakészülékhez a tek restestek pL 1 mm--es bakellitlcmezböJ ültek. A leken:'mfé&t úgy v~égezzük. hegy m~k testre 2----2 ~}.... k
15

vBjnk, ugyancsak 50 t:nél'lE:Uire. A másik tesb-e UID-'3DÍRY cs@vélnünk kell k~ 50 m~ (13. á'bt-&) Az egyik tekercs rögz.ítve wn. é$ csak a felette elhel)lezkedö áslk tekercs, forgat · úó el fél fordul&tt.a~ azaz 180 fokra. A kezdeti és végsó olyan legyen" hogy a 2..._.2 tekercs éppen fedje egymást. Ha 1nost aztán az eUotgatás elö1t az ~­ mAs fölötti. ieket:csek. meneti.rinys á.ll&q

egyem

12.. ó.bfa_ Tekercstea a:

m~rf()~

mltJ!Te'S. ké.s.tUiékhez.. A !beA-o.ssM kb. J2 mm, &z.élessége 2 tnm....

"'ssások

v'OU; a félfordulat után az ellcnkezö menetirácy(l teltercsek keriil:nelt egymás föl'" Az áll6 tekereset egy banánhüvelylyeJ ~zitj lik a készülék fedólapláhet;Z; Ez a banánhüvely egybe--n a. kf. k csapágya JS. A banánhüvelyen ker.uzüü men.S 1en Jy --ls5 végző­ désén van a oqatógomb, a be1só végzódésé pedig " forgatóteker

van eU•lyezve. A. tekereset

~2---
:rnm-.e,s .sz:Jge-

telt huzalból k észitj k. VastaWiliD buzaihól az 50 menet nem fér •. a \'ékOn)~ bb hu2al haszná]ata pedi A s.zért hátrányos., rontja a tekercs jóságát A /OOiilapro lyezzük el a hallgató,. az antama és fo d iv~ine szol &!6 banánhüvelyeket tektor ~e csak akkor készítün!~ kiv~ zet~ ha netn germAruuro diótlát haswáJlunk.. Meg~ ezzlik. h ogy nE-m é, denle$ kü.lönbözó kristálydetektórtlkkat kjSftde~ni~ mert a Tungsram gyárlmAnyú g~rm.ánitnn dl6CJáva.l sokkru jobb eJ."ed:tnén:y1: érhetűn k eJ~ és ilye n get"fné.__nium dióda olcsón k aph ató.. A k észitlék kapcsolá~ ázhltát, az alulné7...eti 4 a 14.~ 15_ es 10. !3. ábra.., M Uld~et tRke~t.­ ábra m utat.ja _ A varion1eter 4 tekforten feét iekercs vttn~ de ell'!Jcse sorba v~n egymés.sal kötve_ Enetlll teke~.esteD: ,c ket tenek a k t ki.vczeté-séh~ csat~:alm1..ik ké~et egym~r ~lsitkem M antenna és föld, s ugyancsak az it'4n~ keU fijkséwelm..

16

JL tíbre. d 8ariom.éW,a :JreaüMJc

~luj kt:.f)t'.t"old:Sd.

antenna és föld kivezetesére kötjük a ~inium diódin k ereaztill o f~jhallgatót. A w riométer@S kégzülék ak-

kor míiködik a · gjdbb hatásfokkal! ha úgy van mér'~ hogy amik.or a Kossuth adón hangoljuk ~ &2: egymé_sfU[é kerü16 tekercsek egymás ha~ sát eJ'ÖSitik. Természetes, "hogy ha a Petöli adóra hangolunk át, ez e kedv-ező hel~ nem állhat eUí. ltppen úgy1 m int a tolókás készüJéknél a v.a ·r iométereanél 1: a szllkséges menetszám függ M antenna hosszátóJ, ~&1 ne'm volna helyes~ a megadott

nelszámhoz met'eVetl ~:­ kodnL Akinek nagyon hoss7ú Antennája van, kevesr bb IYlenetszá.m mal készitheti a lreszölek~ akinek v iszont rntmron rövid az antennája, ~Hbb rnenetszámra lePz szüksége,. A redőlap lehet bal.a!litlHnez.

H 16. ti.bra . .A vd:riométe-res oluln.heü k~;

Ut il lv~~- kemeof.t.( ik .P :tengelf/TÖf, s- IW hiflw.ftó a.: &Uó ute:rc~: is.,

17

de ~et fumir is. m lyet könyvk~tó­ v~szonnal onunk be. A doboz mérete J 1c5xll5xSfJ rnm. A doboz lkész1thel~ fumirból, :tmel T et éppúgy~ n1int a fedf)lapot, könyvkötővás.7..on­

boritunk. Dobozt azét't érdem

na1

J7. dbra.. A

W&.~lék dob~til

tu.rnirL?mez~ól

DlftJJ- h

kds:2:ifjú1,: az oldaliapokat ketté..

lóriilt, f efnéCk:tiU

go~tlveE

zíten4

mert igy olcsó ároo csinos"t éppen az lóili: méretü dobozhoz j utunk. Készítési n""Lórlja a következö: A d()bot" oldal és f néklapjá.t a 17. ábrán adott m.éretné.l 0,2-Q,5

haeyva összes~­ ge2ZükT Szegnek l gjobb gombostűt haszná1ni, a melyet elóbb kettétörOnt éS a. J jnelk t&zét használJuk szegnek. A furniron keresztül -- atneJ kerntmyfábó1 kesttll m tudunk kenoszt icinyba.n eget árutni. e2'!rt a om tü helyét ilöftíJ:iuk egy ~mnbostOböl k észolt fúróvaL s.zeQezzük iJS8ze.

m~el D~ayobbrn

A fumiriemezt elöfú1--ni csak k szti.rányban k ellt mcri a ragasztott lapok közé a ornbostú jól btillth tő 's ta.rtása 1s \'an. A dobozt ÍISY szef{elj ük össze, hogy az olda lapok néhány ti~ed

m m-t .ldaUJanak.. eS2egelés \ltá.n wek a ikiallo szélekQt az oldaL illetve fen klappal egyszintbe eJ~ Az összeszegeit <m könj~kötóvászonnal bev~onjuk.. R~óanyagul

csontenyvet. vagy hideg

eny-\T

használunk.

A bideg enyv por alakbrm kapható~ olcsó ál.--on, igen j6 ra.paztój de elkész:ité5e tü:relmet kiván. Egy kevés h ideg ényvet vizzel fumzekeverünk tejsze-ra kissé pé;pes folyadékká 4----5 per-cenként jól megkeverjük, s runínt sűrüaXlik mindig öntünk houá. egy kevé5 vizet~ A ragasgló akkor jó, ba kissé kenőcsszem és felülete telj sen sima, vagyis már n~m láthatók benne a kis ~me-r'~ A már feloldott hideg yv nem tá:rQI.ható. amit elkés2ftünk, aznap felhasználandó. készitéséhez kb. l -Ilf) óral vára oz4.s S2Üksége$. A l\egpr.aktlkusab~

ha minden

aJka~

ahogy a mintakés'zfiJékeinken blAtba-tój az elóla pon ~lyezkedik eL Igy a't egész kéBzülék bármikor k i-eme: h tó a dabozbót A huza102As az abrán latható ltapcsolá.s1 rnjz szerint rort@nik~ • a vagy vat'mscsóbe bujtatott 0~1 mm 'tméröjű voca~Wezhuzal~ vagy pe
18

JI/~

hMznrllatá.hM lermész:et.nen meg keD tanulni:. ~ tó]eg begyakor'(}lni a forras:a.ás technikéjál Ha wm jóminó...~ ~ ón~ akkor a forrasztúhoz ktzáróla,e csak gyantát baszlláljunk. A forruztandó felületet gondosan megtiutttjuk pL k~~ tJbfna alkoholba oldott gya_ntapépet tC't':.Zü.nk ri~ és a forrasztó ónt !tartva a lorrasztandó felületre-; forró pákéval végezzilk a for. ram.t ast. Ha osak roetrZB.bb minóségú forrasz 6 ónh~ tudunk jutni-. gyanta. h !yett forrasztó zsírt :is haszn Í~:~ ha tunk,. amely a ron ban nem telj~en veszélytAJen~ m rt setleg később m'egtámndja azokat a fémes telu,etek~ em Jyekre · ()lyt.. Ha a fon'a,szMsnéUriUl megoldást választanénk~. tegyünk az anyacsavar é5 a blnM közé alát ét karUtál A huzaJ v . e kör... alakú hurkot haJlítunk,. am lynek belső átmérGje 6 mm RYiS pontosan J:áiDilt a ba.nanhO y menetes r-észére... A hurok lmjl'tásl irinyára is ügyelni k 1, és e2 rneg kell. hogy egy€ue az úramu'* tató jánísá al~ mert el1enkez6 esetben a csavanu~a egbítzésakor a lmrok rnegtagui~ és kicsúszik a csavar alól. A skcUa a felir.ctok közöns.éges rajzpaptrra rajzok, melyeket celluloid lappal tedünk be. A ffJ mutatót magunknak kellleler&íteni., ez késZÜ h t pS - iböl. tleg más anyagbOI ~ és két csavarral ósitjük a gomb atsó )apjára. ~nhut.)€lyl

vásáro)nj kelJ.. Ha valaki nem tudn a hozzájutni. amatónnódon is segithel magáll. ha a 18. ábn\n létható h U.. velyeket háziJag elkészl .. Enoek anyaga 0~--0.4 mm vastaR r~, esetleg ónozott tT.aslemez, de mindenesetre olyPn fén\. y l tanl lehet. A lem ből a 18/a 'hn szertntt idmnokai vARjuk kl A lemezidom ~ső részét 4 nun-es hengeres nidm pl. egy a~gaftlr6 végére haJlitjuk (18/b Abra). Ez lE'S2 a tulajdonké ppani ban4nhüvely.. Feler&ftésére a hüvely k t végéról kinyu16 2~5 mm S;1'.@1 smrak szolgi}na~ ame'll et éksz:ögben meghaJl tunk. Mindenegyft hüvely Mántára 82 elölapon egymástól 10 mm-es u ... vollágra k~t 2.5 ~ furatot ktszitilnk. E furatokon átnyomjuk a lábakat ls a 18/c. ébra SZ(tl"mt a túk6 végén vi8szahajUtjulk E übakhoz fogjuk lo~i a beköta vezetéket" Természetes. hogy ezek a hüvelyeit ta tekszenek a2. llapon, tehát a ba nánA

18

dugó· helPJele sem lesz mer6l~ges az elölapra~ mint áhogy a ~ má'U.s üd tben vásárolt banáriliövelyeknél lenn.t S%0kott. A saját k.é.sz!tésú banánhüve]yelmek ebből a wjá ából adódik" hogy 1

ezeket~

a s~erelöl~p ~éte lehet elhelyezni.. sót ha az elölap éli,. akkor csak a két szélére.

függőlegesen

Ma már aránylag nElJD"On kevés heJ.yen hasznélnak égrnagos. tekel"C5eket. A vas rnag alkalmazása lehelóvé teszi a. készülék .mé-relein.ek esökk:enté:!kt... A.z elkészítéshez két db. 8 vagy B nun átméröjú vasiihtQ fs a

bozzávaló két tekercstest szükséges. A vumag~kat csípőfogóval k tté csipj'Uk s igy lesz négy dh f \'aSmS;gunk~ Eztitan el!cé.szítjiik 2-3 mm 'Vastag bakelit lemezból (Curnirból) a 19.. ábra sUTinti lapokaL A 19/a. ábra BZerinti bak "t lapba k~ ~Y banáiJhü-,yel;yt; eröatttlnk, ezen jön keresztül a tengelyt amel1ye1 a 19/h ~bra szelinti lapoc3kit a tekercsekkel együtt majd fot'ptni tudjuk. Mindkét s.ziget. elölap vegén levő fumiok a kei'csek rögzítésére szo)g,tlnak. E :f uratokha olYan menet t vágunk. amilyen menetü a felhasznált por.vas:mag., és a négy furatha becmvsl'juk a négy db porvasmagot, A tekercstestb5~ amely belül menetes!ll lev-égunk 4. db 8 mm h~ daraoo~ s ezeket a tekerestest darabkákat rácsa'lf8.t'juk • Szi8 teJölapokból kiálló porvas_rnagok menetes ·r~re. A 4 tekerest~ jön a 4 tekercs egyenkent 80 me.n ettel, a f

tékeres összmenet.száma tehát 240 me

L

A tekercsek - amennyíben erre leh~t~ wn - keresztte.· ke,rcselésüek legyenek. E tekeraeket a tekHcstestre. n\raguztju~ A lekeresek készüthetnek "vad"' tekercseléssel isi de akkor mm ' n tekercstest két végére egy-egy S2igetelö karikát büzunk, hogy a 60-80 tet a testekre l@ksévélhessük a .n Mkül, hogy a menet a t~cstestrőJ leogú~;oznának. Ha valald nem rendelkezik menetfúro~ a vasmagos tek~

cse

&:J

l a bakelit Iapokboz jómlnöséi:Q nt~ is rtigzithetl A

~

p

+

~.~ 1 "

l ~ ·1 ·4 l

t

e

'

t

C

E

..

2D• .6bta. A r'4Sm.G,QIO$ ·ü tke-rcs•

2L

esel .lt'.é5.riUt veTio-J'léteTes ~tiÖ

mitt-re.s detek:W7'05 ~~t'Ó á l ul· nézet bm..

m~lS2:ed

~pe.,

áb:fa~

A

vcsm!llgo.$ ~~a~~

épét a 2.1. ábra mutatja. A késxiilék dobozának kübő m éret.e IJ4X84X3tl mm. Elkészítése .a Jnél~ lmondothik szelint történik A ké-szülék kapcsolása telijesen m:.on(Js a légmagos variómetevel (l'!L ébra) ..

Nagy gondot forditunk a bakelit lapocskán elheb ett ker.-. esek ös...~.k.Otéséf:'e. Feltételezve, bogy a k ~t t · ~ ugya.no;yan menetidiny~ illetve a ba_kelit lapra úgy b lyezzak rá,. hogy a két. tekeTeS menet:íninya megegye:tten,. :az ~yik tek ktUsö \l'égét a m l~ekerc~ belső v~v k ~ötn L A mozg,ó teke ras két ielrercskivezetesét hajlékony zsinórból k~ítsü.k. Forgó

O~M 'Vft'GkészDiéL

A nagyobb rá.dió-.,revökészülékekben a va.rióm eres hangolás

nem terjedt L Fö}@g azért nem, m ert variérnéteres megoldásba gyakorlaUJag nagyon .~ megva16sltan1 több r eqúk " egy~r• tilrlénö Honos változtat~ E hátrány nem jelentkedk az egész ~erű,~~ pl. a:g elözóleg ri detekto ;-w; vevűkészu!ékekn · -· Megis :a forgökondenzBturos Ille ...,Idá:~ j ubb ::~~leki ív il.ib;t ~$ kont1ytbb Jrezelhetőséget jelenL zért ismet1~ünk egy ilyen készilléket JS~ Ennek ~bozAuJ a nidiókörokben is · A'B".r.rtált lVOXl70X lOO rnm méretú dobo;d haszniltuk feL s csupán annyi változtatast eszközöltünk rajta, hogy bevontuk ezt is kmlyvkatö Yász.onnal

21

A készül~ elóJapja 2,~ tnm vastag t 70X17-ű ~ bakelit lenleL Ezen fo~lal helye t az OOO pF-os for~kondenzátor. a tekercs és a b~n&n­ hii ~ly., A cletektc~ szerepét itt . . germánlumeliMa t ol i b . Ha valaki twrn tt na 500 pF-os for~ét 'i;)e.sretezni, oosznal a tja a 2X 5 pF-os 101· 6 e~:'-·ik fel ·t · A 'k~.rcs elkészitf.~Jt 2 +jO mm hosszú, ~O mm á tm éTü i ü papir ,~agy bakeli t hen~erl haszná1unk. A teker~cset m · t i y 1 l'Utl a U.. ~.. A 'N!-z{iÓkóri tc22. áb1·a mutatja. Amint IRtható, a k~t?t 50 n11n dtrrt.eTöJtl teket"CS€!tés ossza 46 mm.. El a tek ... bakertf- tmptl PtJPl""M~t"­ cselésJ f1ossz fi m gadott m ne 6'mttf! te:kt?rcselji.ile. 0..5 mm n€ll 0,5 mm-es lald<szi~te) · hu2al~mérö; ~, Zakks: i~t~lé.s:l ná.l adódik, véJ.conyabb vagy vasta... Pu~lbóf. a JO~ 4-i h oo gabb huz esetén megváltozik a Dl6nstn_él le~zascl~~f(nl. tekercs öninduk ója. tehát megváltozik a szükséges m netsmm is~ A megadott mene, zárn és l rcsadakt:k 500 pF~ fo..gó kondenzátorhoz fel 1 P.k mr-g. Természetesen úfornulhat hogy valakinek vagy a 0.5 mm-es lakkszi~t~[éml_ h uzal. va~y a!Z 500 pF- os fOJ'gó nem éJI rend lk 2:ésére. Milyen menetszámú tekereset ell késziteni tnás drótvas-

---~

........ - __ ..,_

.'

~ ~........

It

" l l l

l l

l

l t •

t t t

.: ..' .'' li t ll ' il t

23. ébm..

r'OJ'Uron a H.Jw1a mP.--

-~2dm meglw!td~liho.t .500 pF~cs fory~'kv .-.den.... ""'Ciror t€.st: ten..

A leolttGSAató inlila!k e :tk e'Oll'" riurrii~ 50 mm átmero ti festu

aeveu

tekcrl'..tll~l

~r-Ic-

•

l

'

l t '

Zf. ábm.. Gr~:~fikON G rekeTC&mencfudm ~®tár'o:á.söho.!' 400 ~~s

to-rgc.lko1tdert~tm-

~

etin.

A l~olt1 a:sh1lt.6 ért~kek c tdt: gyriU(Ti. ~ ~m ótm&~,.a ~nu

c!Siv.élt

let'~

•""'énlt~HL

bgs~M nsy 4(10 pF-oe fol'gt\ ~ eltétele2w termk~ hogy ugyancsak 50 mm AtméröjQ hengeiTe késziti a tekereseL A menetszimokra vonatkozóan a 23. 24. Abra adja mes a választ. A 23. az OOO pF~ a 24.. a 400 pF~ forgókonden7..áto ra " rvffiy~ N · séget csupán a1! ok-oz, hogy nem tudjuk előr~ meghatározni sem a :l si ho ~t. tJem a menet5Zámot lóleg :a~rt_. mert lényegében a ·ett6 ymé sal összefiiggésben vant és a t-e. ketcselési hoasza.t a használt huzal kiUsö ~tm · röje a me zémmal egy tt s~a.bj m~g .. eppen ezen a 23.. 2.4. ábrán nemcsak a tekeroselési hossta'l, a met!e~enwU(edfst is lt ntettük1 amelyhez egy b izonyos rnenetszám tartozik. A tnenet.ernelkedést ped1g a drútvastagstlgból könny meg tudjuk hn~roz.ni. em kell mást t _nünk, mlnt y kisebb átméroj O. testre. pL cermár-a pr-óbat ercsdést k · sziteni. eltekeresetank - monrliuk s_roroaan ®·má.smellé 20 men te gmé "ük a teker cserés ho&~At. 6 a k ttó J kiszámítjuk a menetemelk úgyill hogy a próbate-kercs hosszát elcsztjuk a men tsz~ünmaL Ha 20 menetnéJ a tek rcs.ho sz mint ai: itt ismertetett készür

léltnél is, 12,8 mm'" a mmetenteJk

s

Jf.t-

menetem lkedés Wne-reteben az éhrákr6l könnyen leolvashatjuk e A

= !'-t

0,63

m~

~ A. ~

~ges

menetszámot,. ak6r 400 500 pJ!"""''6 forgókondenmtor

akár esetén.

ru

a fíiggöleges vonal mentén megkere-ssUk a 0,433 mm mene m , .. heJyéL in.nen vizt t hóDJ.nk, egészen H önifldukeJ6 ferd vonaláj ~ (ez a 200, Uletve {tbnlkon

260 J.tH vonala)~ és a rnetszéspohtból a v&.szin~ vonolra bocdtott M&göleges vonal megmutatja a rnene~ számot. Túl nagy pontcsságra a ~

moknál nem kell törek ni:J 1-2 tnenetkülönbség ~Imen kivül hagyható. A szerelési rajz és 1 kapcsolás a D. ábrin 16tható. A k észillék elkészltbető porvasm.apos t.elcerccse-l is. A [email protected]:edelember,~ Jmpható 8 mm-es pörvasrnagok~ átlag 85- 110 rnenetszim sz1lk:sé{l~ A ~ k&éges

menet.dm ragg a f

~

basznélt forgökondenzitor Wgkape-

.25..

dbrt~., A /Oit"J)hk.r'l~~eo~ :J"O.l!i ddek~ 1>~ .ReuléBi

ram

q

t!h>i blpcw)cis'4.

citkat61 a pon;rasmag penneabihtisától (e2· gyArtmányonként és tipusonként ri1 tozik).. a vasmag hosszá~ keresztmets.7Jet.ei5L a

a

tek.eresei~o

módjátról stb. l..egbe]Jese~ ha a tekereset a szQksé,eesnél nagyo~ pl~ J 20

m enetszárn.ura. készitjCk., A szükségesnél JJ.aAYobb menetszém h~ tasa abban fog tnegnyilván.uW, ogy· a~ áUomis~ vételekor a for.." Rókonden z:átort jobban ki kell forg~:tni A legmeglelelóbb tnenetszámot ógy tillapítjuk me~ hegy a te. keresról addig veszünk 'l menetek·e t, amíg a Kossuth adó majd· ~ telj~en beforgatott for~ókondend. or állásnal lesz legerösebben hallható. A vasmagos tekere .. 'is készítsünk ágaz-Ast. a 80-4!S és 80 menetn~L A tekert:s e][email protected]íthetö méME!j tlékerc~lö gépen k~ lekercselésse-J, de elkésUt:het6 vad tekefle.Séléssel iA

Rikridhúlmnú dHektero.s vevl" Detektoro6 Y vöt l'tividlrullilllu állomások vételere is késút· hetünk. Lén1reges k:ülönbség a köz pbullámú & a riMdhu.llámú vev() k:örJJtl csak a t~keres és a for,gók(}Jldenzátor elektromos értéke ben van. Ha valaki az elózó1eg kö20lt középhnllA.mú vevli tekeresét kieseréll az itt ismertetett rövi dh ulhimú teket"CSS"e. készii.. lákét máris átalaldtotta rovidbullámóra. A kapcsOJút a 2ti. lbra mutaija s az elvileg megegye-zik a detekroros készülékek s.zdcásos kapcsolisávaL A tekercs a 27~ ibrának megfeleJber.ii l mm étms-öjü lakkszí. getelésú huzalból készül~ szorosan egymás mellé tekercselt mene-

tekkel. 21 mm itmiTÖj6 testr .. A téke:n:s - éppen azfrt mm vastag huzalbOI készOlt -

eW4

szilárd és Jne,:tartja alakjét csé:vetest nélkül is.. Ezért el is maf'ad..

2&

dbm. A r övídhul-

Umtl. ctee~.ktm"OS v.evö .eM koJ)esoláS4.

d~

A :rö.vtdhut .. lémá deUidotD.a leko&re,se 2iJ m,enettl f2 3. é.s. 5.. meJteuta: ~ .. ZI..

mJdcczJ.

csé"ftte~ ami egyébk6nt I.S.. A teka~ ű58Zmcmetszám.a

bata nat.os

a t 'k ercsj6s.ág 1:re.m pontjából klvA-

20. A 3~ s ~- menetnél leti_ga_mst készítünk! mégpedig Ü,g:r, ogy ezeknek a meneteknek a kiUső feJü[,et.eről 5--6 mm ho zan a lakk!Qt l kaparjuk, s a m . s'!titott felületre fGrr-asrlunk. egy~ db M nun á tméröjü vezetékda•~bkát ilgazásna.k.

Forgókondenzétorként felha..-;;ználl1atju k az. @J ö.zfj késziiiékben has:2:nálatos 4-000 pF-os Jorgól.tlOI'ldenzatort i~ E k ondenzáto.r kaw (A'\Citása azonban túlsagosan iB

nagyt és ezért a jánlatos a

paci..

lást csökkentent A csökk legegyszerabb " lektTomosri mödj~ hogJ-. a lor 6~ondenzátCJrral sorbaJ:apcsolunk egy blokk 'konde:n:zát.olt Mitd il5meretes_ két sorbakapcsolt k ondenzátor eredő ka~ci­ tésa tn.mdtg kisebb, mint a sorbakapc.solt kondt-ozálör·Ot.'r bfü-m.elyJ... kap~-tása k\Uön-k ·· ön. Mivel t ökéletesen elEgf?Dclőt ha az eredő kapacitás 100 pF, kap· cs:aljunk a lorgókooden2átonal sorosan 120-15!0 pF~ lehetőleg jó mm.öségü, tehát kera·mi.kus vagy e si Járn bl~kkot. Kettöslorgó téli eKic~'ÖS megoldás" ha a kondenzátor 2 X 4fJO vagy 2X 500 pF-Ját kapcsoljuk sorba, mert ennek eredő ka98cit..ása. már OOO., iUet\Te 25() pF les~ A kettásforgó két kon :átonlnak sorbalropesl1)1llsého:z semmiié1e rnúvelelre S2tlksé.c ni s,. mert hisz .. a két far,cór:ész amtigy is k ikös, tehét efiymás&al frun összekötte. tésben va~ és csupan azt kell tenni-ink " hogy a k-ét áUórész ket ki· ve2etését kötjük r á a megfelelő pontokra E ébként u lMHS boltjalban most lnAr. kaphatok k is kapaci-

ken .

Us-ú

fo-rgókondemáioro~

A ,r ö'1lidbullámú mintakészOlék méretei: '9-0XMX48 mm.. Ez a geometrlal méret a kereskedeleniDen kapható lorgOirondenzl.. tor basznála.tánü nem tartható b@~ Semmi akadély-a a észllléket 11agyobb ·m éret;iíre csiniln11 de azok számára" akik m ágís ragaszkodnak a kis mél"ethez, gadjuk a kapcsoJásunkban íelh~sz­ Pált fol'góktmdenzétor eikészftéséhez szíiksé,ies legfontosa'bb adatoka~ amelyek leol vashatók a 28., 29.-~ 30., 31 ~ és 32. Abráról~ A forgó.kondenzAtor csapágya em'' kimönsé.ges banánhüvely~ Ehhez kell illeszteni a tengelyt, amelY. esz~lyos: munkitt kíván. ~linden esetre arnatör ötlet~séggel a teng J.vt esztergapad nélkül ls el l ehet késiDteni, mégh0"1.12á egy 3 mm-es csavruból~ ame~yre a vastagított rfi:zeke1 valam.J m6dcl\. pl•. vékony csó f~Jforraszbbá· val rögzítjük. A kfs7Jll.:kke1 u. ·~eli és esti 6rákban t&b kalMldi állomAs is hallható~ ha J.lffil i& na.gyt de élvezhető hangeröve .. llasz.ná.lat,&... hoz öles rovid {10-15 m') magasantenna és fB~Ld szü.ksé:ges. A kö-~phuUámú helyi adó rzcleben - ha e földet nem t.esszíik a készülékre -esetleg a helyi adó nv.acni fog, de ez a ~var ab25

l

oou,.

/br[l6risz ~MMUi. Aft:liO(Id l mm t..tfiStag r& - VCIUli o!umlniumlemez. 29..

A

~~-----~~------~1 ..

a ~ Aa:tróbb oUc:ett~k a :lorvóJamdenz&orboe: a) dlum.imtim "~

rb ~drik'Gi!' b) -~16.emedce,. eJ 0,8 mm ~ 1Zili-clt&m.-&ri.:tMb61 VIIW kemmv, .,..&le-mnb.ól l::bztte Jc~te a tmgtwm k~ ~~.,

'kéu

d)

~c6dt

'8

3rt 61m!M A tor

l

ID:r96-lwml~d .. k112ü1t ah1p.r

82}Qe~e~ölctnn

nn-

km~ Ah~ .:rol«ttcl-, ISQ ~ t:GQU ~emez..

o uiQ.ef.efOfem.etP ktCie.utó 'h~e.

"

31. 4bra. A •~m4 :m-gófcondMumtor álló lemezei. A~ f mm ~D f'éztJagv· Gtutn.inl~.

!Z. ábra! Az

~

o~.-M&t Jm~ld.lz.ete.

Q6ko:ndenzátot'

ban & pillanatban megszúnik, amint a készfilélc . · a foldét ráka~ csoljuiL Erre a jelenségre azé-rt h i.vj "' (el a fi .. elme mert •.rosse• föld es ténl pl. ha a tul vezeték szakadt. elöfordu1hat ilyen zavar4 Ebben az tben egy nió,.; fold t·"t-esitése. illetve a smkadt fö1dve2~tek összekötése S@glth t a bajon. Mi.nden detelet kÉ'SZülékhez jav- oljult .. de a rövidhull~mührnz önösképpen a genn~nium dióda használatáL Kristé1y detektorraJ még .a _éd vezoöb beillítá.sbar1 iseJ'n á..rhatunk rövidhull á... man. ki égitö eredményt

.

Ott, ahol több á11omás is \!€het5 detektorossal, és az egyi á l.~ om-'s közel van, RZ erösebb ál omás nd~nn l :m arja 1 iUetv lnyomja a gy ngébbe~ ~ 3 zavar gyhangoltköt~ készillékkel (az eddig isrnei etett kéS20lék mind egy ngoUkorös) n m k ö· bhlhet5 kL A ~ ktt\rJtas n -5\1' l~sének több lehet~ t van. A most erte-tett ké~ozülékné-l az: ánten['lak(irt lttil;Jn hangolju~ s tulajdonl<:éppen -a. lehangolt antenna.kür" kÉ'pezi gz egy k ók~rt. (33. ébra.) E ~gőkürböz f.aJ'l&Jk ~~ a ntenna indukUvitása s kapat.."i.sa, ::~z antermáv s:orbaka olt 11 O 25- -nenetes t~ercs (erLek ÖllkapanUsa.i ~). v gül a fergO ondenzátor eg~ e]e.

A másik ~kbrt a 2Xö5 menetes tekercs. (+ ünkapacil:itB), a erre kapcsolt (lCl0-300 pF) blokk és forgökondenzator k~.. Evlnél a készu1 l mindkét r · gőkört kettős forgóvaJ ~' re hang-oljuk~ az erorúttfutt.s bktosítá.~a jel i a lcgthbb tíirE'lJllt>t kivátló müvelere·l Az együttfutás azt j len - ll~ a forgók..:nden~tor bArmely áiláslban fiZ előbb em h ett ét -rez.qökör m.indtg ugyanarra frekvencuira van hangolva. Atz antennának bpacitáso. ls van. nme kaJiaei tásnak ke 1 megfel Jnj a második~ a 100-300 pF-os blokknak. Mivel :u antenna kApatitasát nem ismerjük1 a blokk tezéssel kell megkeresnUn

~rt ·"'

't klsért.-

A2 együttfutás beállité a. a blokk értékének k.i keresés 61, l· lúsérlet.e2ésflb51. ~ a telwn::sek Vll~jának beállltiisából tdt ~ sszebangolést az .neheriti meg,. hogy az egyik rezgökör lhan,&olásával a IMstk rezg6kör i meRváU
marufer l l (magnolit 10) é:.r\1 ény · k, 8 mm-es ít~ nifer l

(magnnlit lfaO) vasm-ag eselén a menet:számokat l5 l!:J- kal keve-sebbt'e veh~tJük.. A detelrt.Orkör v..asmagrát ferrit rúddal is helyettesith (:tjük, ~bb@J') az esetben a Jen'itrurlon. az előzilleg megadott 25 JYI:en hel~•E'tt. 12 tnenet.es (antennateket"CS) és e 2X.5tl m net hel;,.Tett 2X ~ menet rezgo'"Köri te-

kereset 33. librG.

Két~rll$

dQ·

t4'kto:rot veVÖ el~ kapCRJ!iH.

k ll

alltal.rnu-

nun k " Az antennával sorba"iF kapcsol t l 00 n tes te-

kercs:et ez esetben is mamfer vasmaggal k~ésútjiik; és lehetőleg a ferritrúdtöl i,.ivob.bb b e ez2Uk el

A a · ek.t i vitás folrozásmak: rmisik m Mj

a hullámcsapda al-

kalmazás~ A hu 1Mrnesapda; ha t ulajdonképpen s~úan vessz~

s a B:tclek.t ivitást növ,eli, banern kiszűri a :z:nraróillomásL A hullám a · at. 3mely E1n7 t ke ~hól és egy konde mátnrbó1 6Dr az antenmi'~ral sot'bakapCS"Oliuk {34.- abra').. A buHámcsaprla tekerese lehet léJ;Dnagc>s_, vagy vasmagoo. a kondenzátcr pedig 4----000 pF-os forgóio esetJeg vált-o-ztatható ka:padtasú blokk-kondenzátor~ A, lekHcs m é reteire és men~ts.zámára \!'onalkC1;óan mindaz érv :cy.es. amit a készülék méretez.é nél eddig e'l mon ottunk A hullAmcsapda mmlC.Sak a. ~ állomást S2iftri ki, hanem egyten "eJhúzzan a vev·ökészülék .rezgőkörét~ ezért elónyöse'bb a htillé.mcsapdát a 35.. ábra szerinti kapcs,o]ásbao hasznalni. ahol a tekercsle:igaz&sok lehet.O\ré teszik,. hogy az: anfennáva1 sol'ba a te~ ~"eSD k csak egy k isebb része kerüljön,. s záltal a hullá·m csapda .,..".,r..... •

elh\izó halása caökken. Az antennával sorbakapcsolt huUámcsapda a u.var'6 éllmnás számára nagy,. a v. ni ldvánt rtil]()más S2'Ail'léra elhanyagolhatúan "s ell ftállást képvisel A hullámcsapda lorgókonrlenzátor-ának forgatitsa, k.O:zbeTr tapasztalni fogjuk. hogy a zavaro áRomás a forgókondenzátor valamelyik i\lláslban hirtelen dtünik,. illetve ~agyon legy~.

A

H. ibnt. A wevókhreu:ék elé Jwpesou; lnd lc.í mcsavdáv cd kisz-ür'htQ-iik e ~t_!\4J'Ó cillomás,.

35.

4~

A

' ldlámC'.!BptlO ,_(ll· ~ök~ n. h a: a

luU.ó.,, ha:Msá:t tek~rese-n

tünk.

és

leóga~ó.so ~t

ez.ek

cs(Zt'k~tjuk

k;Pzt~

'Vft ~atnelyU<:éha

oCEZ
A huliAmcsapda elv fel.használád.v al érdekes m on készítheUink k~trezgi)köros vevök.é!izidék·e t a 36.. ábra. szeri.nt. Jtt is két ·~~t:ököJ" van, amelyek közill az egy jk a hullámcsapdat a ásik vétel ct:ljat swlgálb r~göA ktlr. Ha e H , hüvelyekbe dugju'k a h a Ugatót, a 'V étel a LJ.CJ regökör.r l történik.,

s az ~ rezgökör le.sz a hullám.csap~ .. A beániua mDst úgy törtenik, boi y a C..-gyel a v . nni kíl1ánt állotilist a leg-

nagy-obb ba.ngeröre, a Crvel a zavaro állomlist e mini.mális hang«'Óre ál tj · be.. A ké·t ragökör iU i ~'húzza egym am, de a tekeresJeégnz3sok segitségéve ezt az elhib!::ó jelenséget negymérlékbe.t, cs8kkenteni lehet. · Ha a hallgatót a fk hüvelyekbe dugiu~.. megviiltozik a helyzetJ a két réz~ kör z epe felc-.serelOdik; most az Let lesz a hullAmcsapda" es e~ ~ szoJ... gálja a vétel célját. Most t ehát a hango.

16 k ondenz;Uorok előbbi állásában a korA bben zavaró á11omést fogtuk er6seb bt!.n.. s a másik anomást gyengébben

ballani E

készülélthez feltélenel VMmllQOS teke-r~t hasznélunk és a két tek reset hetóle~ egymástól távol helyezz(lt Eil.

l.

~ dhnt. ~~ di!lektM~

A

lnifldm·

e!}y~Jeé-"Uetf "VeVŐ..

A.3:

e.rtizetuen lebtmgot• két dUomds közflt l3 hafl.go.tó tHb HJ

tóv4 a

~~t:tG l

1~arnk ht:!ZUJ!4tJfm'fi, ~~ ál-

lolncist+

ll.anpzórós deteidoros vélrl. A hangszórós detett os vétel elsó és elengedhetetlen elöfel~e. hogy az ad~ &melyet venni 'k ívánlln.k, a vétel helym a térben elegendő N.~ergiáva] gyen . . ,. Mlnden r4dlő Adóállomás energiája a térben a távolsággal tör· Yétlyszerüen csökken, s nyilvánvaló" hogy ~ros ~ébM az ~ áll\om~tól gy· blzo.ny>M távolságon ttl1 semmiféle pesoda.-de! to11lS"?JI ké~kel nem !ehetséges. A hangszdros és fejballgatós detektoros ké5ztllék közötl nem D szokott más lényeges különbség lennit minth.ogy az előbbinéJ a fejha'Jlgató helyére egy hangS%Órót kapcsolunk~ Mindenesetre a hangszórós vetel biztosilására nébiny szempontot ligyelern.be kell

venn_i

Melyek tehát a-z

előfel!Jtelel

a ha.ngsújrós de:tekt.oros vétetnek·, hogy a vetel helyén. a térben 8 venni

feltételeZV1 ~~n. kirint állm:nás rnegfelelö nergiával \raD jelent Min.denekelGtt j6 magas ante~ és jó [tlld~e van sz"ObéQ'. Csakis ezek segítségév@\ tudunk a térbal maxilnélis ener.Alát .Jdszivnr''. Arra tBrekedjünk tehát, lmgy az antennánk lehetOleg magas ~en. GondoSkodjunk ~ antenna j6 sz] t · · ·1 is, és lep'l ább S--3 ~át tilkaltnazzunk a kikötésnéL A le-vezetést ne a.~ a falra, s ne vezessük art hosM:an a fal kőz>elében a fallal párhuzam~ Ne gondoljuk; hogy az antenns j6sága z ant>Enna vtzszntes rész~ ' növelésével egyiitt növekszik, s ne kész[tsünk tú1 hosszú antennát; 40--00 m teljesen elegen-da Har1pzóms vételre - rnegfelelö kivit~leds esetén - m1nden jól dköd6 k6zéphullámú · tektoros kes.zlliék. alkalmas. Mtre keD tehát Cgyelní a készülék épífesénél? - · l.on.rnr u· ·reze · ökör ·a ~e~o~..v ~'1..- .. ~ l .--t ~1-..b "cJ:...~. il"iiÜ El ~~~ ~· q iPl"ra, ..,_M;,l5.r P=finagyiUI,..II J~ legyen. A forgókondell2átor teklntetébeu kötve vagyunk, lllel't ts.ak 1

u .4.Ita16ban keredcedelml forgalomban kapható forgókondenzétorokat lul.sználhaijuk. A. veszteségek awnban elsósorban nem a .k an. dendtorban szaktak k62.é})bullámú vé einél jelentilsek iermtl ha... nem a tekercsb~. A konde.J\dtorra vonatlrozóan csak annyit kf... vánunk !IJ.@;gjegyezni~ hogy ne haszná]junk szilárd dielekt rikumút. hanem csak lqforl6t. A tekeros jóságának niivelésére lebetöleg vas g uzalt ban'"" náljun'kt vagy pedig litzét, a.mi9el még jobb eredm4nyt érhetünk et Rés2esitsilk

~:!löny.b@n e ~magos i.@k~ ~b~ a va:snla-

go.sal, a tömör 1mzalla1 k~fltt ~ker~ szembtm pedig a Htzébó! csév.. t tekeTeset Ezek Sil.erlnt leg~obb a lltzével ÉS porvagmaggal készitett t~rcs. A ltbénél. aao1'lban, gondosan Ugyeljünk arra. hogy e litdnek Jehdóleg esJ!~ ~ se legyen szakadt.

Egyenlr!nylt6nak csakis germánium diódit használjunk Aml ille~ ismeretes~

hogy elég "rzékenyek a l"égi tölcséI'ES han:gszm ök~ amelyek e ttl.lá8a. hs.~ó a fejhallgatóehoz, 5 ezért ezek egyszet"Oen mmde-n változtab.\:3 nélkül a hallgató h~ 1)7ére kapc;solhatók. A régi iölcsá"'es hangszórók azonban. e16bb... ut~bb teljesen elfogynak, tönkretilennek s helyüket az új~ rn.orlern,

a hangszót'Öt

dinamikus

gszót'ók fogSaljé el Detektcros ' revönél csak permanens dinamikos ha gszőtók jöhetnek mzándWisba~ hiszen a~ elek~mamlltus: hangszóró mA,gnesaés~te kUl áramforrasm lenne szuks~~A rtafl)..obb hangsz.órók jobb ba,t ásfoküak, és ne is vtu"junk JÓ eredmmyt a kis kónusz 1né1·,e ta hangszóróktóL A dinan:rikus ~ e-l1enállása néhány ohm~ m.egk~]itö­ leg egy e?zedtész.e a f ]han tó eJlenál1ás8nak, ezért a di namikus hanpzörót • készüJl!khez m indenkor iUeszteN: k J]. A:r. tDeszt&t kimenő tran zfOfma tor véfrzi,. g c~] a e lel AlUJában a kenSkedésben kapható k~ t:ransz.fmmátorok.

ll

BGY KIS RADIOTECHNIKA Néltby z6 n ad&srM. l

Mielöt1 a vevők@sziilék mtlk6dásével ~laJkoznánk~ röviden meg keD tárgyalnunk az adóál1omás múködését a studl6t6 egészen a músor kl~ár&ásáig. Mivel nem az adóá.UOll'ltás tárgyalása & f6 célunk, csak néhtiny alapvető kérdéssel kelJ rnegisn1erkednünk,. hogy lássuk~ míképp juttatjé-k el az adóállomás tnűsorát lakóhelyünk lé,Ater~ ahol az a vevöantetmánkon keresztül eljut • készülékbe?

Ha kora reggel a mOsoradés megkezd&e elott be~juk vea vókészülékünket~ a f: jhallgatóban egy sajtltságo;S zúgó hangot hallunk, s: ely a2:.t jelenti, hogy az adMllomiB már roűködik, energiái sugároz a térbe_, d@ n1ég míisort nem ad. Ez a zóg.ó hang az antennakfu- me szakitásával .-negmlnik; s az antenna ezeték összeérintgeté.s ekor a halJgatóban sel'cegó hangot aUunk, Az adóállomás ilyenkor még csak ,,.modulélatlan" nagyfrehenciás rezgé.st s-ugároz ki'ti amelyet -em1ébként alaphullámnak vagy vivöbull~ mnak szoktunk vezrd. Az a1apbullám szMllt)s a modulácló s~itség el a m ... sort a téren keresztill o étel helyére.. :Miért !lem lehet a m(isort vivöbnllám néiküJ kögvetlenül hangfrekvmciás rezAéssel • t~r be sugározni? Hullámhos~\'Ólrel.vencia.

Altalanosan ismert a közö~

telefon mi!k6dése; a mikrofon által Jektromo.s rezgéssé á t alaklto · hangrezg t a vezeték eljuttatja a kn,ánt helyre. aho1 azutan a haJlgató az el tr.omcs rezgéseket i.sml!t bangrezg~étsekké alakítja vissza. Akárhány telefonvezeték is fut egymb tnellettr núnden bes-z.élönek a többitől jól el~ge t saji vonala Vm1t ezé t egymás beszélgetését nem ~ jék., A rAdlónak azonban a ,,.\tezetékefi a tér, az éter. E% pedig az ~ adóállomás számáfii közös. és ha az itBomésok minden válwtatás nélkül egyszertien csak bele sugároznAk az elektromos r~ italakitot t hangrezgeseket a t~be, abból bábeli zűrzavar ~e~ Ugy jt\má~ mintha egyetlen hang. versenyteremben többszáz 2enEkar játszana egyszer.re.. Elv~tr61 aUgtm lebeme beszélni! lt1ég talan azt r~em tudnank megallApftanir hogy milyen z~zersdmok vesznek riszt a 'JX)koli hangutvar elóálUtásában. Miv .o mli:sor&zór~ adóállom~k ,,v-ezetéke» közüs. az ad66llomások által klsuginott elektromágneses huJlémokat valami-

· leg%etességge] keD ellátni, aminek alapján az egyes adóállomások műsorm egymást-Ól elvilaszthatók lesznek.. Az adóállomásoknak ~ a jBll.€flZet es. ége~ i sajátossa~ a huLLl-lmh~~ illetve az adóállomás frekvencníja Az adóá11omás n . k&vetlenüJ az elektromos re:zgésekké átalakitott hang~ések t u;Ilitozza ki, banern enne1 egy lén en nagyobb rezg&számot, az úrL 'Vivő.. hullé;m.ot. ill tvr vivőfr-eb nciát, amelyet a haQgfl'ekvenciával nu)... dosltunk, modulólunkA Jyen

A modulációval a. hangfrekvenciát m integy 1 1 ~T4fU etjak" a viv.öht.tllttn ~f'Ct'1 amely , nek követ.k z1ébe.n a. mú&lr szállitó eszköze lesz. A vevóállomiiSC'41 a mús.ort a v ivófrekve..nciát.ól ismét elválasztja~ azaz dmnodn~dljú~ A demoduJ!élt hangfrekvenciát azután :ismét úgy lehet kezel~ mintha az vezetéken érkezett volna. Arrunt r-flár mond,ettuk~~~ a vivöf~ekvencta lényeae nagyobb r~·éss.zámlt, t a rekvencia. l\égebb n a.z adóAllom.áEoknak a. hullámhosszát adták meg, ma inkább a frekvencia al Bá a kettő d immendóra nézve nem ugyanaz (egyik méter a .tnásik hertz), de összefüggésben \Ta.nmtk egymással, s minden ho~ hosszhoz e gy bizonyos h·ekvencia tartozik;. egyik a blásikból köny-

nyen kiszámUbató. Hogyun? A2 adOOllomás által kisu.gé.rwtt .rezg&ek hullámsza-űen terjednett a. ~rb n, es f!9Y ~perc alo~ 3lJO e%et" km (300 mlllió m ét.er) tditlt teszneJ, m~g~ Minden teljes rezgési :folyamat _..... azaz J)eriódus- ~"'Y bullánhegyb61 és~ bullámvölgybő1 áll (87. 6bra)~

-~31. dbnt. Euil ~ égy te! , s huUdmheplfból ls epu lelfes btdlci-nJ.vöi'Qut.óJ áU.

Erthetó,.

minél nafiY'-'LnJ.i ..t'L.'L. • it..... • iti . L. a .11'-~1-.IE.Il::n..veflCl~ vagyUli mJ l szaporáuban á ltakoz.ik a h uUám be y és a .h ullámvölgy, annál rfu.ridehb a hullámho~ A hulhímhosszat m-ben, ille tve cm~ a wekvenciét ~n

~

dldusban (e/B .... cildus per seeundum)t ·v~_,. he·r"tz"bet;t. adják meg~ A ciklus ~s hcrt elnevezés egyanint helyes b; ~ználat~ :~.!li il"!!! taláb tm a hert.z e1nevezést. szok.tuk has7n~lni.. A nagyobb frekvenciák m.egje}tllésér~ ki Ich rt z {l l .H z ~ 1000 rtz) és a eaaherlz (l MHz ...., 1000 kHz -- l nill.lió li z) szo ál

A lru11án1hossz hosszból a követ

a ftekvendéb61, illétve a frekvencia a hullitnképletekkel számítható ki: IC! e

A~

A

T

~

. ahol hullámhossz; f a

lrek~

Hz-ben; hullám által rop-o.kent megtett ~ azaz

(olvasd; lambda) a

c az elektrom~ 300 OOO .km. A c-t és a

F

a-t

t szés s:reri.n1 m ... " vagy m-ben helyet sithetjak be~ A f.onto _k azl tudni, bogy tunilyen mértékegységben helyettesitjük bé a c ...t, ugyanol yan m értékegységben kapjuk m g a l - L Ha viszo t a frekvenciát akarjuk kiszámitarut a c-t a l-t is ugyanolyan m ért-ékegy gben k~ll behelyettesitent \~e­

.. t I.,. vagyis a Kossu ~dó frekvenciája 53'9 OOO (iz. ~'\m.ítsuk ki a hilllámhósszát:

gynnk egy példát: BuM 539 kHz

~

l ..-

.....300 OOO

k~ ~ 0~5G5 k

539 OOO Hz

Viszont a trekvend.a f ~ - 300 {lOOI km~ Or5~5 km

=

=-

556"5 m

5-39 OOO 1Iz ~ 539 kH%

M ost pecllg ismertetjük a hm.a~ a dók frekvimeiiit és huU!rohosszáL I"@kvencia HuUámh03BZ

Budapest L Lakn~ Budapest IL k.ihegy ~,olnok

I I~?

l. &lolnok

Sml.nok II. Szolnok Balaton-S2abadi L

Bamton-szabadi Ns..ríregy • &om~1he.IJP

1

n.

l

.P~cs ~!osonmagyaróvár

MiskO c Gyát

kHz639 872

~

f

rn~terben

006,!; 344N

252,7 ~~8

1340 1250 1594

240,0 188.2

1340

223"8

1594

188,2

1349

2J.5~

MedDIWirló. A vlv6hullátnot a m úsor hang-frek ...."enciájával modul8.lni ke~ mert csa.k igy sugározhatjuk kl a vivőfr venciAval együtt mfuort is. Többi·é le modulá lú van" a IDméphullámú adOknál az ÚIL amplitud6 moduláclót használják_. az itt ismertetett vevök.eszü1ékek is arnptitudó moduládóval dolgoW ál omésok vétet~e alkalmasak., zért a kö\retkezo~ben csak u am-pitud6 duláe ót ísmer1etjük.. Az adóállomás - modulácló nélkül - egy állandó erósaég(i.

6Dand6 amplitudójll ~és bocsát kl {31).. Abra).. Am:plitnd6 alatt • periodikusan rdltozó ektrOJ:nátlneses rezges maximális f zültS-égét~ vagy ax:iJnéllls. ára.merósségét értjük. Arnptudó uláeiónál - mint ahogy a az elnevezésból is kövr:tkez.ik ......... a n~ frekvenclWI ~k amplitudóját vált~tatj fl hangfrekvencia üteméhen (39. ábra) .. A:z. ampl tudó modu1áei.6 v eredm ény a lsug~t alap~ v ncia energiáját is változtatja a ha.ngtrekv~

eia wemében~ a hangfrekvencia huU.ámvölgyében a kisllgánott ádiófrekvencia ·

lJiája kisebb (100% ...os modtil&ciÓDál

n nl 1a),

mint

a hullámhegy idejm

A studi6.

Az ad~Uo ás a modtil i&oz sziikséges b angfr-ek\renciát. vamis a úsort

S9r Bbnl. A 'ftl~6 Jcij.. 't'dkeztéf;en az ompUtúd6

swdióbói kflpja. A studió különleges ..kusztikai és e k t.roalrusztik.ai 11

de2Jésekkel van

Mno/~n.ci4 Wt-m.ében ~tozik.

G

Dátva a k lönbözó

· atásck szabá vozásál'
kózveti\ést állandóan ellenórzik. ~ a szükséges szablilyozást el-

\1égzik.. Tudni kell azt Is. hogy rna már a studió ,a músor: jelentéken)' · zét .nem közvet nül a helyszlnröl, h anem hanglen euöl és m.agn~lofOII.rÓl w -.etl i. Csak is (gy biztosUhat6 a n·uloor elö~rú betartása a jóval egsz~ mclt progrem tSzinte percnyi p ontoss!Lgú k özvetítése-.. Ifa. nem igy lenne, k épzeljük e r rnLlyen bonyodalmakat okozhatna epyes zereplök hirt~len megb edfte, vagy közbejöU: akadályolt m]atti k~

o

•

r'

~_,.,.,..,.

/

~ ~.,

L

,:a,

'\

..

'•-;·~ ~:r----J '

\

, ,.., 1

\

1/

' ' .... . .-

40~ d.clr~

fuezeU

-

..........

A fő~rosball .efh~ #ácUóból G MÜWI

lte'~élcm jut el

oz

mti~,g;

~

vároSban van. az adóállomásokat zont. o városon ldl'~ a2 or-sz~g különbözó l'észein lyezik . A m üs a stud~ ból a adóaHomáso lg rendszel-nt \1ezeteken, leginkább kábelen j ut el (40- ábt'S). A moduláció - ez t.erm.észeres is - az adóállomáson történik. Az óállomás ~ más.. · t egy nagyfrekve ·iés generátor, atnely az anienn a it.ségéveJ a ng f~ekventié. al modulal enec,giá.t kis niJrozza a "-rbe. A kisugát~ott energia, bizonyos törvény ... szet,Os ek szelint lel,jed é8 Jurt el a vevöké~ülékek~

A dudfó

1

A

ullámtel' ed&.

d tét·ben l vö antenn~já ól (pl a Laldh :yi ~zi ae· antenn ából) a ullám.ok ~w. körlija, b;;n tar-j~ .. . Fi.iggól g an terma tén a erővonaltér vízszínt es sikok n tova terjedó koncentril s k ['ökb61 áll. s td~ális esethtm z ek:tromos erötér függőt síkon terj (41. ábra)~ ltsfin~ kél ter terj i sPb ssége ~o OOO m/rnp. A :j éssel az adóállom~s energi ja a tkrnek egyre na bb k tm e tszetén halad a t, vagyis az :rg!a. a térben mint egy

Az adóillomás sza

.,fellúguJ•t s e miatt a távolság növeked · a felillet....~ység jutó energia re kisebb lesz. ldeáUs esetben, va ha az elektl·omágneses hultémok vesz~g né!kül terj dn~ek a árben, a t ·ősst:g az ,a dóállomási.ó egy blzonyos ávolságban a kö\letkezö képi t azetint adódna:

== 300 y&

ahol,

d

B ri , mV/m. Ph ~ az adóállomás, l·d sugárzott nergiája k V-ban, d - a tá olság k1n-~

fJ. ábr6. A füpgőler;.es 6tU~ttM mögnPUS ef'Ó ronaUe,.e t z&z-r-H ... Ct?s. elektMmm (?f"ŐiOO'nalh:·J"é Qijl~ges si~bGn

tuje4t,

IOrr

42~ abra. 4~lp i:Uf

Terer~g

tirkéJlt

f:ttU.tntJa. h~ ~z €l ldnnná,g1u·uc;-s #uúld.mok tf?.'r'je'~$éf s heFY~k és t!'m~lkedé k u 'ka~(

buDárnek azonban nem terjednek veszte-~ nélkül~ ez~t a. meg.adott ké])l·e t a gyakorlati let mindig k orreltciórn s.zo ul. Taj ; koztatásol közöljük a. 42. á.br~n ~lagyarQr... szAg Lakihegy1"e Vönat k odatott t.érerőru;~ téi'kép'~ amely jól mutatja,. , az lektr m ágneses hu1Ján1ok hazánkban nem konoontikus !«n-ök mentén terjednek. &z elektromág

felii1eti: hullálllOk

A elekb-omágn ses h ullám kétféle rn6don, éspedig mint feiUleti; .. mmt térhullám ~j . A felületi h ullámok - amint a ne1lük is mutatja - a föJd f illetén t erj erlnek, többé kevésbé követik a fötd górbilletét is. E hullámok azonban behatoJnak a Jöldbe is, és abban \les.zfesé;get szenvednek. A f erjed~ szem tjá ból e OO,y&. ha .a Jőld» ]Ó vezetO. ezért a felületi hullámok, a tenger vagy sík szárazfötd (füves) felet1 sokkal nagyobb távolságl'a jutnak l A száraz ld beiolyása függ a talaj anyagától és a t áv ól, de ezenkivül a frekveneiától i~ Legrosszabb a dombo he,g yes" enlös terep. rossz a su\raz hatnOkos t erület, leg)obb az agyagos. ned~ sik \fidé~ mint pL a N~al­

löld

is.

A ssruhu_llámok majdnem t . észükben, a kOzéphullámok pedig nagyr-éstilkben mint felületi hullámok t :rjem:kett.

A térhull6mok Az a dóantennáb ól kilépő elektromágneses hullámok egy része nem a föld f lu tén halad, banern Iellelé, 1 etve :fJ rdén felf kilép a té1-ile. A i ölde körülvevő ionizált ~ az n. "on~éra,. a:wnban a térhullámok egy részel \Pisszaveri, s igy azok Ueg több ... $Zilri visszaverő és utan nagyobb ..". távolságr ju thatnak 1, mint a f. ületi hu Uámo~ Eppen ezért Tfivi dhullámon ~ k se [ts~é\rel törtenik a na.gytá votsá.Rú ös.s~­ köttetés (4.3.. ábra)+ Az ionosztérn sűrűsége és ioni:záltsá foka azonban nem á]lanoó, hanem szakada tlanul hol lassúbban , h ol gj'OI'S9.b n vált.ozik~ és emiatt ,a ~g is \'l\ ~3. dbraA A ti d m W.no'k vis-~ .. tozik_ Ez okozza a laiUno jelen-ve:r&Jnek GZ lo~1i.uílt l"~f.eor~ l tb: éget~ fW jumak el DafN távo!sdQOkT4. r

Vannak helyekt ahová a feln e l 65 . lUYIATr\()k eg;yarint eJjutnak, csak - mív a térhullámok nagyobb utat znek m.eg nem ugyanabban az idóbm. A ull& knak. ez a l<:ésése so~or nagyoo keUem tlen torútásl Ok
térhullámmal.. Ez az egyik oka anna is, bár a Kossuth és Petófl adó, egyaránt 135 kW-tal ad, a Kossuth ad6 az ország nagyobb részén hallható fadingmentesen kielégitő hulgerőVéL A detektoros készillik

mGködése~

A d t kto o.s készülékben er6 US nm~, ezért a vev6nek l ~yeg " n ('.sak három feJadatot k l elvé,gez.nle : 1~ Az mUenn4 ~íltal ~dUiú>tt rádió/:relcve-ncib Jenfl!tségek f.Gözül ki kell tJá!
A viv6fr,elwenciár6J lé k.eU váZasz--ron a a hangfrekven~ fuzii.l.tséget. ~yi.s d k ell ~ a dem-oduláci6t~

3. A hangjre1wend.á8 elekt:rotn..os energidt htlngmergiává k eD limJukUaníG~

Mmdez_ek a f J}}yamatt:Jkat [email protected]~rgyaljuk,, rnert csak igy irtbetj · meg'" később a bonyolul bb elek.troncsöv ökész · ékek m üködését m... Az ant n ét sok adóült')roás külö rn 5 . -venciájú és erösségu elckt.m"'mé. Jneses huJJántni erl~ és: ket nel b nne teli trom feszü l~ b~kel A evök~zillék egy1k feladata e2.E-k k~Ul ál[:)JSZ. tani a kívánt frekvenciát. A k JváJasztashoz olyan e ! a u jdonsagál'ól nu is m~özódhetü nk. a pl.. d~tel~ tocos forgók on emat.orit á llitjuk, a~a% bangoJjuk a késziiiékeL Hogyan ''égzi a l' zgo'kös a kiv~nt frekv1nc1a kiválaa%-~.sit'? Enn k rneger~hez ism m ü nli: kell a kóndenzátor és~ t;e.... '.1

eres \'.l.r;elkedéséS 38

vált.Mn~mú

áramkörben.

A knndenzátor -

mos

sút~~

mint ahogy n éha ma Ja ne'!le7Jk

-elektro.

é klizismert Látható a Ke:ravill · rzl tek klrakatai-

bao, de rádiókéstulékekben .i s, ahol a beépítet aJka~ ltaiY.. része kondenzatm-.. Fel.has:znilhi 1@rülete igen széles; saját.ossigaü roost. csak a ·rezgókOJ'J'iel kapcsolatban 'VIzsgálj~ A ko-n.demdtur az erJYC-11-dftlmO\t ftém veze~ a e6U66rgmat la~ csak látszólag. Az~t mondjuk. hogy csak látszola& me
vel az áramirány perlódikui változi a ltlbamán a kondenzátor 611andban hol Jlúltődlk~ ol k lstU - a rAkapcsol vezetéken áram méthet~ Ebból következik, hogy a kondenzátor a váltő:áramú. HamkOrben bizonyo eruUlást1 ún.. kapacitiv ellená11á~ is képviseL A kapa.cibv ellenállás léeyegesen különbl.)zJk az ohmikus eDenállástóL Szánn~rték Qe.m élland~ hanem a freJureoda 'v·<ozá!iával l ditott értelemben vált~k,. v•gy.is frekvellcia növekedésével a kapacitiv ellenáUás C5őkken. A kondenzát(Jr kapaeitésénak v411oztaUd.val ~ak forditott értelar változik a kapacitiv ellenállás. Ba pL a d@teldoro& Wir.fŐ forgókondenzátorát. telj kiforgatjuk" a kapneJtás a rinimális lesz. egy bizonyo5 fl'ek:vonciára vonatko~:tatoU k.apaclt[v el~állása \l'iszönt a maxima.Iia értikíl A kapacitiv ellenállast az alábbi, · éplettel számiijuk lll: t

Ze= Z.ft .. f.

C

Ze= a kapacitiv ellenállás chmban,.

f __. a frekvencia

C

~

Hz-ben, a kondenzátor kapacitils a

F~

A számolással m.o3t nem foglalk:~ met'l tsupin a rezg5. kör nruköd .. .. aka uk . anatn,y 'lag meg&hmL

veze:\4 és van ohmikus ellenáDása. amely a huzal keresztmetszetét(;l, hosszától és fajlagos elhrotül~ A tekercs

egymámmot

tól függ.. Egyen.áranJJú é,r amkörben a tekercsen átfolyó ái"aaD@rósséget ez az ohmikus El enLi3llés a rik csoU feszúltség szabja meg. Ha azo ban a tekereset váltóáranm kerbe ikt tjuk, kitan , hogy az ohmikus ellelláll.asnAl nagyobb . ·· nállást kép~l. A lekeresnek e2t, a - vallóáramtól függő - eDenállá-sát m.duldiu cl-

lenill.ó.ma.k hívjuk. JWe~ ZL Na&YS~Ba a frekveocia vi~al

emr'rtelm'Gen

változik~

vagyis a

fr~

növekéd&ével növekS2ik a~ induktiv ellenállás Ls. U 'anCS8k ID-telmflen "t'~tozik az indlUktiv eUenállás,. a teker-cs induktlvitá&\nak a 'elésével, a naGYObb menetszámú tekeresnek tehát nagyobb lesz az induktív ellenáJJása js. Az indukUv ellen6lb~s képlete: ZL= 281:. f. L

Zt.

~

az induktív e1.1enállás obmba.n, l ;::;;:::;- a fte'kv H2-ben, L - a tekera önindukclója H-~

A sems It; pcsGiásó

~*

egy kondenmtort ~ p.árhuzmnt'lstm is összeka.pcsolhatunkt mindkét esetben rezgökör jön ~ A kétfele Egy

tekereset

r-cezgökör kétf e tulaJ Jonséggal mlndkettőt k~k"ftlön

rendelkezi~

eúrt szükséges, hoay

lant.ilmáoyozzu'L EJJóször a soros kapcsolásó rezgökört tesszük vmsgálat tárgyivá,. 8 megnézztlk1 hogy · a rez-gőkór milyen llemillást képvisel a killBnböz5 fr@kvencllikka1 smmh9n. Figyalmnbe. vesszük, hogy a rezgőkörben oh mikus ellenáUás is van {a tekercs hw.alának ellft\ál'1ása). ... pzelj k ll' hogy az e!űzőleg ismertetett középhullámú dt?tekt.oros készülék 200 pH-s tekercsét 500 pF-oA konaenzátoi~At sorba kapcsoljuk3 s ezt a soros kapcso~ · · ~· 6kör1 antenna és fő d k~ iktatjuk. Az antenna egy és ugyanabban az id5beJ.l agyon soldél fr kvenciájll fe&tU.tsé 6Zldl t a ,reQőkör kap; csaira: ezek kf®l 2Sgáljuk meg ötféle lr-ekvenctánál (50 kHzt 638 kH~ 53Q kl-I~ 540 kik é5 5000 k~) a ratör v Ut ésé .. TételezzUk fel, hogy az ohmilnls eU Alla.s mln frekven.:i.ánál 3 0 . Ebben Az ~then a rezgiikörl a 44. ábra szerint ábrárzolhatjuk. . Hangoljuk ezt ;a rezgök,ö rt a Kossuth ,adó fre~renciájára, 5-39 kHz-re~ eoz lesz a tezonanria frekvencia .. '200 tdf- s ,ö nindukció 436 pF kapa.dtással h a gelható le 500 kliz-re és hhez az 500 pF-os forgókon enzá majdnem teljesen be k ell for&atni. Amint mondotiukt a re-zgökört öt frekvencián vizsgáljuk meg. Ezek .kö7ül 'eBY' maga i;l, :re2..ona eiafrekvencia" kettő a .rezon.anc:ia-

: - '23'rA ltlt1Jift IS IV

!l!!!~!

JS!

.. ' :r:.\• n

T

mdukti" • ,,~2Sl

it

- ,tQ

,,1Sl _,rJSl.

:1

T -

45.. 6ibm>l A

.J $l

.

soro.s v..zgokör t.izsg.ál.ata o k ötlelkezó m EO. 5JB., 539, 540 réM 6000 k Hz-e-n.

tr~k"t.ö~~.lán:

fl'ekvencla közelében, fele-tte és alat1a 1e~6 frekvemialt kettő pedig a rezonan 1afl"ek\!' ncla alatt és f Jet~ de atto1 tá olabb esö fL~k.. venc-i a. A nzona1'u:iaJM~""VencM cdah. a so kapcsolttsö r 7gökör tanulmán_yozásához lehetösew:t ad a 45. ábra. Amint ebból látható, 50 kHz-nél a 2fl0 p H--s teker csupán ti3 U ené. ist képvisel, zzel

41

7300 D. Véltótiramú kötiJen nduktív és kapacitiv eU állás elentetes tulajdoras ' . Ebből · e t.kezi.k.. hogy soros kapcs.olá.s eset én a k t eU n ásnak nem az összeget: 1m m a külonbség~ a dódik í}\U.. Igy lesz az eredő ell enaU;; 1.800 - 63 .IB: 7237 U. Tekintv .. a kapacitiv elienállás volt a nagyobb, az eredő is kapacitív jeU gü Ez azt jelent i, hogy 50 kHz-nél, ezt a sorost l'"E! ök rt lyettesíthetjük 3 lJ a '1237 /J kapadtív el~enállá ának megfelelő 440 pF~l. Ezi az t runtatja a 45~ ábra felső kockája. ügy túnllc tehAt_ mintha e n a r-ezgökörben ennél a helcv ánál ~ekercs nen1 is lenne, hanetn csak egy 440 pF-os (a való-_ · . Ih.'Ü 4 pF-.al nagyobb) konde.n.zátor és a a lJ ellen á ~ás.. 538 kHz-en, tehát a remnancia frekvencia alatt J k z.-el. még érdekesebb t adódik Itt a kapacitiv ellenállás ~.4 ohmmal na'4 gy-o -' mint az induktív n llás,J s ennek .a ~4 -nak 588 k zJ 0,12 p;F &J l m , 8me~'ei QBY&IXSak a 3 D-os ellenái]W;;sa] s<Jrbaka.pcs() ' képzelherunk M álla Lthatj uk, hogy l:le20rumciafrekve a a att a sor-osJX'tSolású ~körben a tekercs hatása úgy muiatkoz' , mintha a konde áter kapaci1ását megnöveUu. volna, mégpedig annál nagyobb lllérték'b en, núnél közelebb agyunk a l'"ezonaru.iafrekvensum~b~m a 436 pF k 8J):leitfv

llenAD~a.

n

ciáhrn.

A ~zonancia/Tekvencián az induköv és kapacitiv e llenál!á s éppen egyenlő., a j esethen 6?7 !J.. A ketto k ön ge o és ezen a fte\1\~ frekvencián valöjában úgy W.niK. ha a kö en t-e'brcs kondenzátor nem is volna, anem esak ~ o mftus 1lemi ~ Mlv~l ez az ohmikus ellenállás rendszerint jg k-csi, a soroo k et lású rezgókfu- gy. korlatilag a rezona-neiaf'rekv nciára ézve rövidzári j nt; a soros ka olasű rezgókörnek ezt a tulajdonságát oogysz~úen f l 1 et hasz..'l'láJ.ni egy Jen frek""encia kiszürésére. ny~n ros kapcsolásó ~ökört lálunk a legtöbb vilá!gvevöben is~ oz an n na és föld kapesek közé iktatva. lja: .... óvni az etle ulról jövő középfr kve elás za varoktól a vevö mükc ét. A 1"ezontrnciafrekvendct felelt a tekercs fog na~~ eDenánll\ t k pvi~lní. 5441 k Hz.. 11 az i duk tn' ellenáUás 2~4 o m mal ilRgyobb, illint a kapa -tiv., -r t ezen a frekvenci' a rezgökor p onlosan úgy hat., mintha helyében egy O,1 p.H~Yel sorbakapcsolt 3 !J-.1)5 ellenállást h e lyeztünk ol a. 5000 kHz- nel a reztjÖkőr' visront 3 !J-os U állással sorbaka~ 198 pl{~ tel.: r<X"Sel helyette.sitbetö. M gállapíthatjuk t é bogy a soros k apcsolású J:""ezgőkör a :rezon.."'l!nciafrekve:ncia elet~ C)bmik.us e U.nncU ással s.orbakapc.~ll olyan önindukciókl-nt viselkedik, amelynek é-rték@ annál - b, minél özelebb v.a.gyunk a sonancia:frekve-nciáhOL 42

A pArhuzatnM bpno1ád req1ruir. Ugyana20n elemek~ (200 ~H.. 436 pF, 3 D) al kctott párhuzamos k~pc=solá · ókört a 4a ábra mutatja. Amint az abrin Já that. Q, a a ohm~o.s v~~teségi ~llená.~ a ly a teke l soro-sao van kapcsolva,, hely ~th "tÖ egy, a tekeretsei páti1umn1osan kapcsolt agy llcná.Uással, mégpedig az adott then keFeken 153 tOOO ohmmal gya · a 200 ,(~lJ-vel f!orba.ka~lt 3 D l»fltosa.n olyan veszteséget okoz., int a 200 /lH-\'1ell pirhozamosan kapcso t 153 OOO lJ ., Erre a helyeö ítésre t van ~kség. má't Ílgy érthetóbbé v a pár huwn1os rezgókor m(ík(Sdése. VtZSgit]juk meg tehát a 46T ábra jobboldali kapcroMBána viselkedbél a k illönbözö

lr ·ven ékkal szemben. A rez()fl.(!ncia/Tekuencia olaff. A pArhu:zamos kapcso " zg6kBr rnüködését a 47. á brából érthetjük meg. Miv ltt }, a.2 óbbi kapcsoláshoz használt eki cs t és kondenzá.tot't alkalmaztuk, ~ indulo:.t(v · k.apacitlv ellet1:allás tigyanazon frekvenciákon ugyanazon érték ·· l bL... Ez:z 1 82-emben n1ás lesz az együtt ha~s, mi"e a párhuzmnos kapcsolás követ e-.dében az ellenállások., a vefttúképe ;Gek adódrna.k össze (a vezetök · az ellenállás fordít ott htéke, an\Z 8 reci.proka). rrerm - etes, hogy itt nem .a kettó · "' '!~l hanem a különbségétkell venru az eredü rn~tár·ozásahoz~ 50 kHz- mivel a k isebb enen~Uás jelenti a n agyobb V~ezetökéJ>~g"et a tekerc~ vezetök e~ ken Iti \tonn· a kf"Jndenzá tor v - tOképességét. Ha a számításokat nem is végettük • az ábrából akkor is kitűnik; hogy az áram legnagyobb r sr; a JegkiS-~'bb eU nálbison" azaz a 63 !J'~t képvise]ő te'kef'Csen fog átfolyni. A1:. ~e-gyüttes hatás úgy muta tkm:i k... mintha a ~tl b n kondenzátor netn i' v olna-+ hent m ~11!: egy me!l!ntN kPdett ért-ékú ö~ incluk ó. \1 ~crerln'lény ~n a te-kerrs ezen a f.rek\..endán gyakor-latHag rovidre zárja a k enf:átort és oz ellenállást. r

A 41j ábr-a fetOirt'SI számUott 2. kockája azt kHz-en a t eKS és kOt't enzá.tor Y ~ tölté

46. ábm.

elletJáltás

ut.atja. . hogy 538 köwU kevés a

r~ZJIÓkól~. A teken:es-e! sorhtz~pc$O}t heluenetfth.eUJ egy~ a tekerecsel p-6rhwumomu l~-3 OOO lJ .-tnGL

P41rhuZ(ttnC.i

J lJ-& kapcsolt

43

k ü]ön ~- .A .kis vezetőképe-sség különbsé;n · · azonban ina g)' ~.... leruillás felel meg, és ezt a nagy ellenáUlist em· aránylag nagy lfn.. Etldukcióval h lyettesith tjilk. Ha a szárnitásl elvégezzük~ 19! OOO D jön kL ora "'nd ktlv ellenállása 538 kHz-nél 56 pH~ teker cs-, nek van . Ez.et1 a frekver1cián tehát az adott rezgökör egy 56 uH....s tek·e rccsel és v le párhuzamosan kap lt l 53 OOO ll -os el1enállas-

~ 111Si. it~dur<.t•v

15lODOJl:

o

·C::l ISJODOít

~

..:c Q

c; :! .:!lj

l

~'1StrZS1 itxfuktiV

15JOOO

• • .6r.t6Sl. ~ne!)

n

mduktlv.

atsxoon

-tJll 4!1 6-bm.. A 'f'dd~ou~trmo.s t'>t!~rd.'ir viwlkt!idés~ kHI(.)n.bDzó Jr~ikz.~tlndtíkon. A · :rc~lUf..n.ca.a. treki;~nci4 :5:2'am.·dm a várh~zamo 21Elzpőkbr igen nctYL' dteiláll.:ist kepvi.!e:l.

ak A lrettö együtt 00 OOO D k8r0li értéket ké))visel, és ezért itt a rezonanciab-ekvencia k özelében - nem úgy rnint a soros, rezgéSkOrnel ár N!m lehet rövidzarról zélnt. sa1 helyettesitb

Rezonanciojrelevencián~ azaz zátor vezetők p essége egyforma.

539 kH2-en a. tekercs és konrlen... a k-ülönbségük nulla. A nulla ve+ zetöképesség végtelen nagy állást jelent. tehát t a ókOr- egyetlen Uenállá~ a l 53 OOO !J -mal helyettesí tö. Akárcsak a soros k-apcsolású rezgölOOrnél, tt i ·, y mutat'kozik~ mintha. a tekercs a kondenzátor jelen sem Ie_nn . A fi zgökörrel pirhu:zamoaaJl elképzelt ~ a I"eZOMnciair ciára vonatkozóan 'Való-o ~loh.~n mutatkm:ó eLlenállás a rezaökör tes ~.. ellenállii.sa.. Ennek obmíkus é1 téke annál nagyo~ minél jobb a ~or. A re.wnanda~i4 f elett a kondenzátor Y&eto~ge a n11gyobb. Most a vezetőképességek külöJ bségét azonban a kallacitiv ell.e.ná11ásra k ell l zámit:Dn. 540 kHz-en a rezgökör p"; uzamosan k ötött 150 OOO lJ ...mal, és 175 pF..ns ko 1zátorraJ helyettesithet 5000 Hz-en azonban a he\yeüesítG kondenz&to 431 pF. Mivel itt. a kapacitiv Denállás mmtk'lss2J 73 D. a kondenzátor l •YegÉben az 5000 Hz...et rö id~ ziat'ja.

Ö$szegezve megállapithatjuk a következ_óket: a S«< kapesollstl r~őkör r @20Dancia körüli ftek'\l'encl~ k ~:ra rovidzár, a többi frek íám azonhan nem. A ' s rezgijkörrel tehát klszílr· hetünk egy tetszés szerlnti ft~kv nciát. A párhuzamos kapcsoliisli rezgőkör vis2ont gyakorlatilag csak a ~onanciakő illl f v nciákra nem jelent róvidzárf:, a Wbbi frekvenciákra azonban igen. A párhuzan1os rezg,ökó'rrel ezért O)' t,e tsza zerintí fr-ekvencia Jó· m-elhetö~ A vevi>- és adókészillékekben általában a párhuzam kapcsolaw rezg.ökört alkalmazzák P át--huzamos re~kőtreJ rnúködnek az itt ismertete t v ökészűlé­ kek is, de ugyanc=ak pArhuzamos .:eT.gőkörrel m:üködik az alkal-

mazott hullámcsapda . . A -

fesriltsé,g le\rá asztása a

~v6hllllátnNI.

A rezg6kör vála- ztja a ldvi\nt úllomás rádiófrekvenciás feszültség · E_,.lU . l azonbau még nem tudjuk múköcltetni a l ~haJJ ... ptót; m ert a b án nem képes követni a haogfrekvenciá :.ra] moc!ulált rádiófrekvencia gyors ü mü változá.._~t; le ll vál sz.... tiMU H hanglnidtv t a VIvőhruUáTJU'ól. vag).,.is demndulá!ni k·~lL Teltintsünk a 4& ábrá~a Ez a kapcsolás lény~.:gében csak abban különböz.i.k a közölt detektttros ka~~~.soktól ogy a fejhallgatóval párh uzamosan egy 2000 pF-os k ondenzátort is találunk. A l"aj~t tnűködés szemponttából több részr~ osztottuk, s az egyes r észekn a~ is áb:rámlt'Uk, hOSl' ott núlyen ilram folyik.

A rezgökör szerepét már isnu~rjük.. Az 2nt.ennábe.n a re~gö-kÖI n a hangfrekvenciával modu lált t'""ádtófr kve ia an jelen (48/a ábra). Moot 7egyuk sorra a készül& tobbi alkatrészéL A dekk.t()r az áramot ~~ gyjk i~rán~ban OO.gédJ át~ az r-«1ny: egy - ~ rádióflek.v ~'\eia ütenu~ben l ukletö - hangfrekvenciá\Pal .moduláU eJn'~~m (4-a/h. áhra). E7. int a ne\le .is m u la.lja - háromí ·te ár.an1.bói t ődi ·- Zf!.. kL össz.etevők : 1.. egyenlrarn, 2. r ád ió kvenei~ 3j hangfrekvHtcia~ N k.imk ~ek közül a ballgati~ mOködtetéséJ1ez: -csak a h a ng I rekvenciára van ~-zük~Cgünka Az egy d m a kondetl7.átoron em tud ~tiolyni, ezéFt teljes . S'l.Jb en a. fejhallgQl(l cséV~jÉ.n ha1ad át. h-V- U a tó mükodését gyakorlatil.ag nem befoiyásolja~ ezé:rt. niil"lC';S szükseg mTa~ hOAY S._Z egyenállll11 szárn.árd küi.ón utat bizlnsi isunk. A rádióJrek ven cill 3 ka csolási rajz szermt két úton is haladh at- A C konrlenziitor011 és f e-ha1lgatún. A 4 O .ll -os tej haJl... gal ó a~-,.0n ban a r ácliói:rekvenci:ók ~:li n.;h~ lé.ny~gescn nagyobb ell nállás~ képvisel~ mint a 20l.t0 pF-~ kondcnzator_ ...\ C k ondenzá... tor- "'altóárnmú ellenállasa 53il liliz-en (Kossu l h ~u."'~} 150 !J. l 87 l--en (Pet.ófi adó) kb. 70 !J . .a Ic-jhé"1ll~ató csévéknek \'t.szont a 4000 fJ gy ..,iiran ó e1lenáUáson kivül jelentős in d ktiv e11enállávuk Js vlln. eu.~t a rtu1ió.f:ll'eL~veneta nem a 1 1hallgatön. hanen1 a Jk()nd... zát.ol~on fo1yik át. H a em i kaP<"SoJ unk a f,e j haUgatóval párhuzamosan konden.zátor-4 az on~ pacit.tlf;, am,e iy a nam; Jnenet.s.zánlÚ fejhaJ~gató ve nu::~nc~ i köcl és a zsinót·ban l~cleLkezik, ute.t biztosit a rliú{T kvcn iák szfunfl.ra~ Ez;..r l 11.3 yl'l..'ltó el általában a fejhaJlgntó • át))lokkolása.. detektoros evökben. A z olyan hell~.atót azo11 ban-. a r.aelynek nincse-n ön;rnpnci~ása (pt kr.isbHy haUg&tó). tenn{~;2JE"t~ le kell b1 ..11L3:olni. A detekt:onla kénülék 'h'W~ tehát a kÖ11rike~ő: a lz.ang-.

frek1.'encMvnl m.oduláU rdi:U6frek~ ~ antentuz. fogja '/el, & ó.Wd;IG a tekercsből ts f org61wn.denzátorbó! képzett Tezgőkömek (48/a. áb a). Azoknál o l<ész~bik:n61 ahol cMJk teket-cs v an, pl. a varlométfl4es~k~ a r~nkörh& B~~~s k a-fiacitó.s:t a ~ker ön-k~pacit&Yt

adj a. A rezgökön-Dl G t"(idwjrekvetlcia a detekúm»l keruztül {48/h ábra) jul (! lwllg4t6r& Ennek szeTeJJét már ismertettük. A detektor után kiillhl ut~l bbtosítttnk fl hang/Tekvend.a & a demodttldlás utdn 'még jelerde~ö Myy/re~ 32ci'l"rl.dra (40rc..,. 48/(L ,á .brák). K önnyebb érlhet&éff kedvé •1 a ka sz "' feladatai ~erinl ffizelt:r e bontottttk. min egy-es. résznél az oU jelenlevő áxamokat lll%Ő ábd.ka-t is feJrajzoltuk.

G

TAit T ALOMJ , G , Zl\K

Oldal 3

-

:Miéort van szükség magasantennára?Mtlyen .ant:.enné.t ttpftsónk? ......... ____.. Mi.lyen artyagból készrtsük az aa:OO:nn.it?Mir ügyeljürbk e-2 antenna építésenéiT Az antenna

A

1Járnvffl.e11."lle -

föld~~ készit~,se-

~

_..... -

-- -

--

J\iéháD6 lds&IR. A~

elsó kisérlet -

~lésodik

kí~Jiet

Hmmadlk kisérlet

----- -

1B lD L2

'K &.ziilfké)rites. 'T olólms detektoros w v6 ......... - ---.... ......... '\~ru'i~té'r'é$
H~zórós detektor~ vétel ~

~httllY .SZÓ az adllsr61 . . . . . . 1-Lullé.mh~ ~ VÖfrc., veneJa

Moduláctb

-

-...... ........- -

-

-

27 :28

-

30

-

82

. . . . -- -

stú.d~ö hu táJTiterjedés A leUUeh hu :án'tO'k A 1émuHArnok -- A d~ktor---_rs k~ülek mfik ,A köndénzAtor vál tóáran1i.J kf~t'ben A tekercs \.ltl~r:amu. k6rb.;on A soros kapeooJású :r~őkör A párhuzamos kap~u r-ezgőkör -

-

A

~

A

19 15 20 21 24

~venoi~ ~i

-

-

-

-

-

-

32 34 35

-

36 J17

37 !UJ

3D

-

ie\'&J..asz.Utsa a vlvöbulhtrm.·ól

39

48 43

45

l l l l l i l l Hl

.A

It DElll

SPiliS l DIEISI G

SOROZA 7 EDDIC MEGJEL · NT SZÁMAI : 1. SZÁM D~.... "" ~,f~Zoef(l:

L ..-.......... '...l• • " ?W og)Ta:D ,l eUc:tsz. l'llui081Balör

:!., SZÁ .M

Fiivesi: EIMi ridiók:.e·.i Zttle&em

• ~ ~ SZÁll

Tanaljunk mm-zét 4. SZÁM

~. SZÁM

Teltwizl6 "•olúgi vétel