Fotó: transilvanart.ro
JÖVŐT
ERDÉLYBEN! AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT VÁLASZTÁSI PROGRAMJA • 2012
minden magyar
nyer!
Kiadja az Erdélyi Magyar Néppárt, 2012
JÖVŐT ERDÉLYBEN!
Fotó: Bethlendi Tamás
Jövőt Erdélyben! – röviden így összegezhetjük az Erdélyi Magyar Néppárt programját. Az Erdélyi Magyar Néppárt programja olyan közös hazát vázol, amelyet minden lakója magáénak érez és saját hazájaként is be tud rendezni. Jövő és haza építése nem lehetséges anélkül, hogy e hazát ne hozzuk összhangba más – mások – hazájával. Azokéval, akikkel együtt élünk és akik velünk együtt élnek. A „közös” és „saját” hazák összhangját kell tehát megteremtenünk, amelyben egyformán lehet magyarnak, románnak, erdélyinek és európainak lenni. Az erdélyi magyarok új egységén túl az erdélyiek új egységét is meg kell alapoznunk. Programunk az „együtt” és a „saját” egymást erősítő szerkezeteit mutatja be. A közös erdélyi haza nagy európai dimenzióját a föderalizmus elvei alkotják. Az európai föderalizmus nem állhat meg Románia határainál, a szülőföldünket is magába foglaló Romá-
niának is föderális szerkezetűvé – az önálló régiók önkormányzatainak szövetségévé – kell válnia: csak így tud életképes állami kerete lenni a külön szülőföldeknek, csak így lehet igazi európai tagja a válságaiban is újraegyesülő Európának. Szülőföldünk, Erdély a mi hazánk Romániában, mely adottságaihoz és történelméhez méltó erdélyi önkormányzást követel. Szülőföldünk, Erdély egyben az a közös haza is, ahol az önkormányzás az erdélyi népcsoportok együttélésének, a közös haza építésének az eszköze. És közös mintánk is arra, hogyan alkothatnánk újra a közös Európát. Az újraegységesülő Európában Erdélynek a transzszilván európaiságot kell képviselnie. Az erdélyi közös hazába kell behelyeznünk az erdélyi magyarok saját hazáját. Ennek eszköze az autonómia. Az autonómia a hazaalkotásban a saját magunkra vonatkozó döntések jogát, méltóságát és felelősségét jelenti. Saját haza csak ezekre épülhet!
AMIRE FELESKÜDTÜNK ISTEN ÉS EMBER ELŐTT... ESKÜTÉTEL A KOLOZSVÁRI NYILATKOZAT 20. ÉVFORDULÓJÁN Én,..., az Erdélyi Magyar Néppárt képviselőjelöltje/szenátorjelöltje a mai napon Isten és nemzettársaim előtt esküvel kötelezem el magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére, választóim akarata és érdekei szerint. Az egyesülő Európában a hazai és az általánosan érvényes nemzetközi törvényes rend keretei között, a jogállam és a demokrácia értékeit tiszteletben tartva, szent hivatásomnak tekintem nemzeti közösségünk anyagi és szellemi gazdagítását, a köz javának szolgálatát, a demokratikus rendszerváltozás kiteljesítését. Hiszem és szolgálom a magyar nemzet egységének eszméjét. Hiszem és szolgálom erdélyi magyar közösségünk önrendelkezésének ügyét. Hiszem és vállalom a szülőföldünkön való otthonteremtés hivatását. Hiszek a szabadságban. Hű magyarként szolgálom népemet. Harcolok teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért, küzdök fennmaradásáért és teljes erőmből gyarapodásán fáradozom. Isten engem úgy segéljen! Elhangzott Kolozsváron, 2012. október 27-én.
Az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjei Kolozsváron
I. A VILÁG ÉS HAZÁNK – A KAPOCS A FÖDERALIZMUS Föderális Romániát akarunk,
Románia útja a föderalizmus felé:
• mert úgy hisszük, szülőföldünk, Erdély csak így maradhat önmaga: identitása, gazdasági esélyei, népeinek együttélése, európai karaktere csak ebben az alkotmányos keretben maradhat fenn; • mert úgy gondoljuk, hogy csak egy föderális Romániának van esélye, hogy Európa pereméről a centruma felé közelítsen; • mert úgy látjuk: Európát is csak egy újfajta föderalizmus lendítheti ki strukturális, gazdasági és erkölcsi válságából.
• a föderális államberendezkedés kialakítása nem felülről lefele végrehajtott közigazgatási reform; • Románia föderalizálása az ország második nagy, történeti léptékű modernizációja lehet. Az első, a XIX. századvégi – francia mintájú – közigazgatási reform teremtette meg a lehetőségét, hogy Románia közelítsen Európához és a centralizált nemzetállami gyakorlat szerint alakítsa át és igazgassa intézményeit; a most szükségesnek gondolt második történelmi léptékű – a sikeres európai föderális államok gyakorlatát követő – közigazgatási átalakítás lehetővé tenné, hogy Románia végleg beilleszkedjen a XXI. századi európai civilizációba; • Románia föderalizmusa megbékélést jelent az ország saját történelmével; • a föderális közigazgatás bevezetése nem egyszeri döntés, hanem organikus politikai tervezési folyamat; • ezért a föderális Romániához az út a regionális Románián át vezet; • Románia, amennyiben regionális reformja során figyelembe veszi belső történelmi határait és polgárainak akaratát, melyet népszavazásokon nyilvánítanak ki, olyan regionális szerkezetet hozhat létre, amely megerősíti belső területi közösségeinek szolidaritását; • az így kialakított régiók belső szövetsége rajzolhatja majd ki azokat a történelmi határokat, amelyek az országot tagállami szövetséggé alakítják.
A föderalizmus közösségi hasznai: • a föderalizmus hazává teheti a szülőföldet anélkül, hogy államhatárokat kellene átszabni; • a föderalizmus egymáshoz kapcsol régiókat és emberi közösségeket; • a föderalizmus a politikai hatalmat ellenőrizhetőbbé, a vezetőket számonkérhetőbbé, a szolidaritás tárgyát és szükségességét pedig egyértelműbbé teszi; • egy kolozsvári regionális parlament és kormány önálló költségvetéssel sokkal hatékonyabb, mint a korrupcióval átszőtt bukaresti központi döntéshozatal.
Európa föderalizmusa: • Európa föderalizmusa nem egyszerűen az államok föderalizmusa, hanem olyan többszintű kormányzási modell, amely az európai döntéshozatalba nemcsak az államokat vonja be, hanem az állam alatti régiókat és közösségeket is; • ezért az európai föderalizmus eszméje konvergens a „régiók Európája” jövőképpel; • olyan Európa-politikát támogatunk, amely ezt a megújított föderalizmus-eszme érvényesítését segíti.
Európai Unió, 2012
5
NETTÓ ÁTLAGBÉREK 2012-BEN (LEJ/HÓNAP) Megyéink többségében az átlag alattiak a fizetések
A MEGYÉK ÁLTAL BEFIZETETT PÉNZBŐL VISSZAOSZTOTT RÉSZ (SZÁZALÉKBAN) Látható, hogy Erdély tartja el Romániát
forrás: Gandul
TÖRTÉNELMI RÉGIÓK ROMÁNIÁBAN
forrás: Wikipédia
6
II. EURÓPAI ERDÉLY – TRANSZSZILVÁN EURÓPAISÁG HISZÜNK ERDÉLYBEN – AZ EURO-TRANSZSZILVANIZMUS HÉT TÉTELE
Fotó: transilvanart.ro
ERDÉLY AZ ERDÉLYIEKÉ! Erdély nem kizárólag a románoké vagy a magyaroké – Erdély az erdélyieké. Mindazoké, akik lakják, élik és vigyázzák jelenét, akik tisztelik múltját és ápolják örökségét, és akik együtt tudnak munkálkodni a jövőjének tervezésén és építésén. Erdélyt viharos történelme során dúlta tatár és török, átrajzolta volna osztrák és szovjet, tartozott már a Magyar Királysághoz, volt önálló fejedelemség, legutóbb pedig a nagyhatalmak Romániához csatolták. Legyünk büszkék ezeréves történelmünkre, legfőképpen arra, hogy mindezen sorsfordító események és befolyások ellenére Erdély megmaradt sajátosan egyedinek.
ERDÉLY EURÓPAI NAGYRÉGIÓ Az erdélyi magyarok és románok történelmi esélyt kaptak az uniós csatlakozással. Csak akkor tudják meghaladni az egymást kölcsönösen kizáró nemzetállami szemléletet, ha Erdélyt mint európai nagyrégiót tételezik. Úgy kell megmaradnunk magyarnak, románnak, szásznak, örménynek vagy zsidónak, hogy az erdélyiség a termékeny együttélés közös nevezője legyen. Legyen Erdély a közös „haza”!
Rajtunk, erdélyieken áll, hogy továbbra is megmaradjon! 7
ERDÉLY ÉS AZ EURÓPAI „EGYSÉG A SOKSZÍNŰSÉGBEN” Erdélyt hagyományosan a többnyelvűség és a vallási sokszínűség jellemzi. Az egymás mellett élő nemzeti közösségek egymásnak egyenrangú partnerei. Az európai szellemiségű erdélyi egység csak a kölcsönös tisztelet, egymás értékeinek elfogadása által teremthető újra. A világon elsőként Erdélyben mondták ki a vallásszabadságot. Erre büszkék vagyunk. Az egyre szekularizálódó Európában különösen.
ERDÉLY MARADJON ÉS LEGYEN TÜNDÉRKERT Erdély a maga nemében páratlan természeti adottságokkal bír. Rövid távú anyagi előnyökért cserébe ne kótyavetyéljük el természeti kincseinket, vigyázzunk a környezetünkre, mert ezt a földet utódainknak örökül hagyni a mi közvetlen felelősségünk. Munkálkodjunk együtt a kommunista korszak ütötte tájsebek begyógyításán, a globális vagy lokális kapzsiság rablógazdálkodásának megakadályozásán. Éljünk együtt a természettel, a részei vagyunk!
Álljunk ki keresztény gyökereink, hagyományaink és értékeink mellett!
ERDÉLY „KELET SVÁJCA” Erdély európai régióként a gazdaságilag is erős nemzeti közösségeivel „Kelet Svájcává”, Románia gazdaságának dinamikus motorjává, és Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerévé válhat. Erről szól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott Mikó Imre Terv. Az erdélyi magyarság a gazdasági híd, mely összeköti a romániai és a magyarországi gazdasági életet!
ERDÉLY KULTURÁLIS HÍD ÉS A TOLERANCIA FÖLDJE A magyar kultúrának másfélmillió nagykövete él Erdélyben. Ugyanígy élő a román kultúra, de tanultunk a szászoktól, sváboktól, zsidóktól is. Az egyenrangú kultúrák párbeszéde világraszóló eredményekre vezethet. Tiszteljük és óvjuk a korábban elpusztított, elűzött vagy eladott szászok, svábok és zsidók kulturális örökségét, mert az a mi örökségünk is. Saját identitásunk, nyelvünk és nemzeti örökségünk ápolása és gazdagítása mellett segítjük a többi nemzeti közösséget, hogy ezt ők is szabadon megtehessék. A hagyományos erdélyi tolerancia mindannyiunk otthonává és hazájává teszi ezt a földet. A többnyelvűség érték, a kulturális sokszínűség gazdaságilag is felhajtó erő! 8
ERDÉLY AZ ÖNRENDELKEZÉS FÖLDJE Föderális Romániában európai Erdélyt akarunk, autonóm kisrégiókkal! Rendezzük úgy közös dolgainkat, hogy az őshonos nemzeti közösségek otthon érezzék magukat szülőföldjükön. Székelyföld, Érmellék, Kalotaszeg, Szilágyság, Bánság, Mócvidék, Barcaság lakói vegyék kezükbe sorsuk irányítását. Az erdélyiek képesek megfontoltan dönteni saját dolgaikban, a szubszidiaritás elvét követve vigyünk minden döntést minél közelebb a polgárokhoz. Erdély és kisebb-nagyobb tartományainak létét a központosított nemzetállami szemlélet tagadja. Erdély nem csak hazánk és a jövendő Románia föderatív alkotóeleme, hanem ránk hagyományozott együttélési modell is, amelyhez az európai jövőterveket mérjük. Így lehet az új transzszilvanizmusra épülő Erdély az újratervezett Európa szerves része. Le kell győznünk a félelmet. Ezt csak bizalommal és önbizalommal lehet. Meg kell győznünk mindenkit arról, hogy Erdély önállósága, saját teremtő ereje mindannyiunk hasznára válik. Kitartó, következetes munkával, kellő alázattal, bölcsességgel és türelemmel ez sikerülhet. Ez a mi jövőnk!
III. AUTONÓMIA: SAJÁT DÖNTÉSI SZABADSÁG MINDENBEN, AMI RÁNK TARTOZIK
Fotó: ifj. Haáz Sándor
Az autonómia olyan törvény által szavatolt kollektív jog, amely lehetőséget teremt arra, hogy egy régió vagy egy közösség a törvényes hatáskörébe tartozó ügyekben legjobb tudása szerint saját maga döntsön, a központi hatalom beleszólása nélkül. Az autonómia nem egy elvont fogalom, hanem hatékony közigazgatási eszköz. Ha bölcsen használjuk, nem csak magyar identitásunkat védjük meg, hanem családunk élete válik könnyebbé. Nemcsak ünnepeink méltóságát érinti tehát az autonómia, hanem a dolgos hétköznapok eredményességét és a jövő biztonságát is. Az autonómia hatékonyabb közigazgatást, eredményesebb gazdálkodást jelent mind a közügyekben, mind a saját dolgainkban! 9
AUTONÓM KÖZIGAZGATÁS A föderális államberendezkedés alapján a szövetséges nagyrégiók saját választott döntéshozó – regionális parlament – és végrehajtó – regionális kormány – testületekkel rendelkeznek, amelynek megválasztását, hatásköreit, működését és az ehhez szükséges költségvetés kialakítását az alkotmány szavatolja és törvényerejű statútum szabályozza. Ilyen nagyrégió szülőföldünk, Erdély is. Az önálló nagyrégiókon belül sajátos jogállású és széleskörű autonómiával bíró tartományok vannak. Ilyen sajátos közigazgatási autonóm régió a Székelyföld vagy Érmellék, de a regionális igényeknek megfelelően több ilyen autonóm régió alakítható ki, az aszimmetrikus regionalizmus elve alapján. A központi közigazgatás kihelyezett hivatalai kerüljenek kettős – állami és regionális – felügyelet alá. A központ csak a szakmai felügyelet keretét szabja meg, a hivatalvezetők kinevezésének joga legyen a választott regionális döntéshozóknál!
ÁTFOGÓ NYELVHASZNÁLATI JOGOK Magyarságunk megőrzésének és továbbadásának egyik fontos eszköze, ha anyanyelvünket nem csak a családban, hanem az élet minden területén használhatjuk. Így az általunk jelentős számban lakott régiókban ügyeink intézése érdekében természetes módon fordulhassunk az önkormányzathoz, egyéb állami hivatalokhoz, a rendőrség és az igazságszolgáltatás illetékeseihez, szóban és írásban, anyanyelvünkön. Ennek feltétele, hogy autonómia-törvényeink szavatolják legalább az alábbiakat: • teljes körű anyanyelv-használati jogok az igazságszolgáltatás terén. A magyar nyelvet lehessen használni mind az ügyfelek, mind az intézmények szintjén; • az igazságszolgáltatási intézményekben az alkalmazottak összetétele szerkezetének meg kell felelnie a lakosság nemzetiségi megoszlásának, nyelvi arányainak; • a hivatalos dokumentumok, indoklások, szerződések jelenjenek meg és legyenek érvényesek magyarul is – a bírók, ügyvédek, ügyészek, közjegyzők ismerjék és használják a magyar nyelvet; 10
• a nyelvhasználati jogérvényesítésnek fontos tartozéka az ítéletek és indoklások kétnyelvűségének biztosítása; • a rendőrségben dolgozók a magyarság számarányának megfelelően ismerjék a magyar nyelvet – lehessen élni panasztevési jogunkkal magyarul is; • el kell érnünk azt, hogy a perrendtartás az ügyfél anyanyelvén történjen. Erdélyi szinten legyen hivatalos nyelv a magyar!
OKTATÁSI AUTONÓMIA Regionális (közösségi) oktatási testületeink határozzák meg, hogy mit és milyen tankönyvből tanuljanak gyerekeink, hogyan működjenek iskoláink: • a Székelyföld (Partium, Kalotaszeg vagy Bánság) történetét leíró tankönyv és tantárgy ne üdítő kivétel, hanem megszokott és jól működő gyakorlat legyen iskoláinkban; • a román nyelv oktatása ne legyen nyelvpolitikai csaták tárgya és eszköze; a többség nyelvének az idegen nyelvek módszertana szerint való oktatása legyen a természetes;
• a szakoktatás megszervezése legyen a regionális (közösségi) oktatási szaktestület feladata; így nem csak a helyi igényekhez igazodhat, hanem saját társadalmi értékrend-alakítási célokat is szolgálhat. Magyar közösségi egyetemi hálózatunk, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem fenntartását jelenleg a magyar állam biztosítja. Jusson erre – paritásos alapon – a mi adólejeinkből táplálkozó román állami költségvetésből is. El kell kezdenünk a Székelyföldi Egyetem létrehozását, amely oktatási-képzési struktúráját térségi hivatásának rendeli alá!
van. Ne újabb egyen-sportcsarnokra költsük az amúgy is kevés közpénzt, ha például a szeméttározó vagy a víztisztító az égető kérdés! Az állam feladata és kötelessége infrastrukturális befektetésekre forrást biztosítani, viszont a prioritásokat a régió illetékesei határozzák meg. A közbeszerzési eljárásokat a helyi döntéshozók, a köz javára és megelégedésére, szigorú ellenőrzés mellett folytassák le!
REGIONÁLIS ERŐSSÉGEKET KIHASZNÁLÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA
Fordítsuk saját adónkat a saját oktatási rendszerünkre!
FISKÁLIS FÖDERALIZMUS A régió globálisan fizesse be a központi költségvetésbe a központ és a régió által előre, normatív alapon megállapított összhozzájárulást, ne a központ ossza vissza a régió részesedését. Ugyanakkor, a régió vezetői dönthessék el, hogy ezt az összeget kitől, hogyan és milyen összetételben, azaz milyen térségi adópolitikával gyűjtik össze. A fiskális föderalizmus hatékonyságát a jól működő nyugat-európai példák bizonyítják. A régióban keletkezett személyi jövedelem-, profit-, forgalmi-, luxus és vagyonadó jelentős, továbbá az egyéb helyi illetékek minden részének felhasználásáról ne a központ, hanem a saját választott regionális (közösségi) szerveink döntsenek a régió és polgárainak igényei és szükségletei alapján. A régióban bejegyzett és tevékenykedő nagyvállalatok adója ne Bukarestbe menjen, hanem maradjon helyben. Ugyanúgy, az altalajkincs-adó összegyűjtése és felhasználása is legyen a regionális hatóságok feladata.
Ha a regionális hatóságok szabad kezet kapnak a régiófejlesztésben, előnyös gazdasági feltételeket ajánlva és a magyarországi gazdasági hidat kihasználva, bukaresti kitérő nélkül érkezhetnének hozzánk a befektetők, akár több ezer új munkahelyet teremtve. Tudunk dolgozni, szorgos nép vagyunk. Részesítsük előnyben a helyi munkaerőt!
Megéri és fenntartható: legyen a Székelyföld Románia „adóparadicsoma”!
KÖZÖSSÉGI IGÉNYEKEN ALAPULÓ INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS Az állam által finanszírozott infrastrukturális fejlesztésekre elköltött adólejeinkből az épüljön, amire ténylegesen szükség 11
REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGOK FIGYELEMBEVÉTELE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Ne egy személytelen algoritmus alapján döntsék el Bukarestben, hogy melyik kórházat kell bezárni, hanem bízzák ránk, hogy saját lehetőségeink és a kisközösségek érdekei szerint működtessük egészségügyi rendszerünket. A magyarok által lakott területeken az orvosok magyar nyelvtudása hozzátartozik a szakmai kompetenciához, hiszen hogyan tudna valaki hatékonyan gyógyítani, ha nem érti betegei szavát. A kulturális autonómia jogként és kötelezettségként írja elő régióinkban a magyar orvosképzést.
sikeres helyi „pénz” (váltó) gyakorlatának meghonosítása a Székelyföldön vagy a Partiumban nem csak a lokálpatriotizmust és a régiószolidaritást erősítené, hanem olyan „fizetőeszközt” biztosítana, amellyel helyi (érdekeltségű) termékeket és szolgáltatásokat lehet vásárolni, ezzel is támogatva a helyi kistermelőket és vállalkozókat. Bevezetjük a saját minőségbiztosító rendszerünket. Aki hozzánk eljön, mindenhol ugyanazt a minőséget kapja, korrekt áron!
ERŐS REGIONÁLIS AGRÁR-, IPARI ÉS KERESKEDELMI KAMARA
Legyen újra a miénk a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem!
HÚZÓÁGAZATUNK: A TURIZMUS A Székelyföld jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik. Éppen ezért e területen a hatósági engedélyeztetés és felügyelet a régió szintjén kell megvalósuljon. Nem a bukaresti irreális elvárásoknak, hanem a helyi igényeknek kell megfelelni. A turizmus és a gazdasági viszonyok fejlesztése érdekében legyen a régiónak joga helyi pénzhelyettesítő eszközök használatára. A „soproni kékfrankos” vagy az Európában több helyen
Jelenleg az agrár-, ipari és kereskedelmi kamarák nonprofit intézmények, amelyek a különböző ágazatokban tevékenykedő termelők érdekeit képviselik helyi és országos szinten. Nem csak országos, hanem inkább erős regionális agrár-, ipari és kereskedelmi kamarára van szükség egy-egy régió és annak gazda-vállalkozói sajátos érdekeinek érvényesítésére Bukarestben vagy akár külföldön is. Szövetkezzünk, együtt vagyunk igazán erősek!
Fotó: Gheorghe Vasile
12
KÖVETKEZETES KÖRNYEZETVÉDELEM Régi igazság az, hogy környezetünk nem csak a miénk, hanem azt unokáinktól kaptuk kölcsön. Az ő jövőjük bánja, ha hagyjuk, hogy károsodjon. Ne Bukarestben, vagy Európában mondják meg, hogy hegyeinkben hány medve éljen, hanem bízzák azokra a döntést, akik a legjobban ismerik a hegyet és az erdőt. A Verespatakra tervezett cianidos aranybánya igazi ökológiai bomba. Altalajkincseink (borvíz, szén, só, gáz stb.) kitermelési joga legyen a miénk, ne az állam döntse el, hogy hol, mikor és hogyan éljünk vele és a haszon is maradjon itthon, ne csak a környezetvédelem gondja. A Szent Anna tó a természeti örökségünk egyedi gyöngyszeme, a Székelyföld egyik szimbóluma. Ugyanígy minden természeti és tájvédelmi örökségünk. Legyen a regionális önkormányzat felelőssége és joga a természet védelme és idegenforgalmi hasznosítása!
ÖNÁLLÓ KÜLKAPCSOLATOK Regionális törvényhozó és döntéshozó szerveink a központi kormányzat beavatkozása nélkül hozzanak létre és ápolhassanak hivatali kapcsolatot más országok régióival. Bukarest ne szólhasson bele abba, hogy egy régió hogyan hasznosítja külkereskedelmi és regionális adottságait külkapcsolatai segítségével. Működtessünk képviseleti irodát mindenhol, ahol ezt érdekeink szükségessé teszik!
AUTONÓM CSALÁDPOLITIKA ÉS DEMOGRÁFIAI TERVEZÉS Az elmúlt közel száz év tudatos kolonizációs és homogenizációs politikája nehéz örökséget hagyott ránk és utódainkra. Elengedhetetlen, hogy régiónkban az általunk választott autonóm hatóságok döntsenek a letelepedés feltételeiben, hogy a központi hatalom soha többet ne folytathasson
Fotó: transilvanart.ro
semmiféle etnikai betelepítést és az etnikai arányokat mesterségesen ne módosíthassa. A családi alapú adózás bevezetését szorgalmazzuk, amelynek lényege, hogy az adó megállapításánál az egyéni kereset mellett figyelembe veszik a családi körülményeket is. Nem az egyén, hanem a háztartás válik az adózás alanyává, ezzel ösztönözve a gyermekvállalási kedvet is. Az autonómia jogosítványaival élve saját magunk tervezhetjük meg a régió közép- és hosszú távú családvédelmi és foglalkoztatási stratégiáját, és erre építve hozhatunk gazdasági és szociális döntéseket. Közösen megállítjuk az elvándorlást, és ösztönözzük a gyermekvállalást! 13
MINDENT VISSZA! – RESTITUTIO IN INTEGRUM! Elkobzott ingatlanjaink, javaink, dokumentumaink erdélyi magyar közösségünk múltjának szerves részei. A román államnak maradéktalanul vissza kell szolgáltatnia a kommunista hatalom által elkobzott egyházi és közösségi ingatlanjainkat, egyéb javainkat. Ugyanilyen fontos az egykor közösségi, egyházi, civil és magántulajdonban levő levéltári anyagok visszaszolgáltatása. Ezek a gyűjtemények jelenleg több állami intézmény birtokában vannak, amelyek korlátozzák a hozzáférést. A teljes körű visszaszolgáltatás a magyarság Erdély történelmében játszott szerepének elismerését is jelenti.
KÖZÖSSÉGI VÉDŐHÁLÓ, TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS A szolidaritás nem szűkíthető le a szociálpolitikára, vagy a karitatív tevékenység területére, hanem annak a társadalmi, gazdasági élet egészét át kell járnia. Erdélyben, a Székelyföldön több tízezer cigány származású ember él mélyszegénységben. Sorsuk nem söpörhető sző-
nyeg alá a végtelenségig. Olyan társadalmi integrációs programokra van szükség, amelyek az Európai Roma Stratégia célkitűzéseivel összhangban méltányosan és célravezetőn kezelik a kérdést. A társadalom minden tagjának, csoportjának vagy rétegének szolidárisnak kell lennie másokkal. Olyan regionális szociálpolitikát és szociális gondoskodási rendszert akarunk, amely hatékony gazdaságpolitikán alapul, szoros partnerségben az egyházakkal. Biztosítjuk az emberi méltóság megőrzéséhez szükséges életfeltételeket!
JELKÉPEINK SZABAD HASZNÁLATA A magyar vagy székely zászló közintézményeinken ne csak egy-egy bátor polgármester kiállásának köszönhetően loboghasson, hanem legyen magától értetődő magyarságunkat és régiónk történelmét hirdető jelképeink használata. A nemzeti szimbólumok szabad használata minden közösség joga!
Ütő Gusztáv alkotása
14
Comandat de EMNP-PPMT, tiparit la CRISTALPRINT
FÖDERÁLIS ROMÁNIÁT!
EURÓPAI ERDÉLYT!
AUTONÓMIÁT! minden magyar
nyer!
