Fostering ICT Usage in Pedagogical Practices. 3. sz. Hírlevél október

Fostering ICT Usage in Pedagogical Practices 3. sz. Hírlevél - 2009. október

Index • • • • • • •

A FICTUP projekt Finnország: A legjobb eredmények akkor érhetık el, ha az IKT integrálódik a mindennapi iskolai életbe Virtuális osztályokban tanuló diákok: összehangolt távtanulási kísérleti programok tapasztalatai Finnországban Olaszország: IKT eszközök alkalmazása az iskolai oktatásban – A FICTUP-esetek Európa: „A Természettudományok oktatása az európai iskolákban – válogatás a STELLA katalógusból” c. e-könyv megjelenése Projekt partnerek Terjesztési és copyright információ

A FICTUP projekt A FICTUP projekt - http://fictup.inpl-nancy.fr - az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának támogatásával valósul meg. Célja: • információs-kommunikációs technológiákat (IKT) alkalmazó pedagógiai folyamatokat leíró innovatív képzési anyagok létrehozása; • tapasztalt és kezdı tanárok közötti szoros együttmőködési, mentorálási folyamatok kipróbálása; • a tapasztalatok alapján ajánlások megfogalmazása tanárképzı intézmények számára. Jelenleg azok a pedagógiai folyamatokat leíró FICTUP képzési anyagok készülnek, amelyekben jelentıs szerepe van az IKT-nak. Az innovatív képzési anyagok egy-egy tanítási folyamatot írnak le részletesen. Ezek tartalmazzák a témát, a folyamat pedagógiaicéljait, a tanulói tevékenységeket és atanulási folyamat produktumait, a felhasznált anyagokat (szoftver, tanulói feladatlapok stb.). A folyamatot lépésekre tagoltuk, és ezek mindegyikében meghatároztuk a tanári és a tanulói tevékenységeket. Minden esetet három rövid, 2-3 perces oktatási videó egészít ki, amelyek a pedagógiai tevékenység sajátos aspektusait illusztrálják. Ezeket a képzési anyagokat tapasztalt és kezdı tanárok közösen állították össze, biztosítva, hogy mindenki számára érthetıek legyenek. Az elkészült anyagok rövid ismertetése itt olvasható: http://fictup.inpl-nancy.fr/index.php/Outcomes. A magyar tanulási folyamatok terve pedig itt található: http://fictup.inpl-nancy.fr/hu/index.php

Finnország: A legjobb eredmények akkor érhetık el, ha az IKT integrálódik a mindennapi iskolai életbe Szerzık: Liisa Ilomäki és Minna Lakkala, Helsinki Egyetem – Hálózati Tanulás és Tudáspítés Központ (Finnország) A finnországi Espooban mőködı Koulumestar Koulu („A pedagógus iskolája”) a FICTUP projekt egyik partneriskolája. Általános iskola, amelyben különös hangsúlyt kap a sajátos nevelési igényő diákok tanítása: a tanulók körülbelül 30 százaléka sajátos nevelési igényő. Az iskolába 280 tanuló jár, 22 tanár foglalkozik velük. Az iskola néhány éve, 2007 ısze óta mőködik, az idei a harmadik tanévük. Felmerül a kérdés, hogy miért éppen ezt az iskolát mutatjuk be. Azért, mert úgy gondoljuk, hogy a Koulumestar iskola példamutató abban a tekintetben, hogy a tanárok munkáját úgy segíti, hogy tanári közösséget hoz létre. A tanár nem egyedüli felnıttként dolgozik az osztályteremben, hanem mindféle strukturális segítség is a rendelkezésére áll. Ezek a támogató rendszerek segítik a tanárokat abban is, hogy pedagógia gyakorlatukat megújítása érdekében új technológiákat sajátítsanak el. Ebben a cikkben ezek közül az innovatív megoldások közül mutatunk be néhányat. 1 FICTUP Newsletter no. 3 – October 2009

Évfolyam szintő integráció A sajátos nevelési igényő tanulók nagy száma miatt az iskola új tanulásszervezési gyakorlatot vezetett be. A FICTUP projektben például Jarmo Elomaa-val dolgozunk együtt, aki virtuális iskolaújságot indított. Ennek elsı szerzıi ötödik osztályos tanulók voltak. (A virtuális újság finn nyelven itt olvasható: http://magazinefactory.edu.fi/magazines/Into/index.php). Jarmo Elomaa két másik tanárral együtt foglalkozik az ötödik osztályos tanulókkal. Ezek a tanárok az összesen 40 tanulót tanítanak közösen, így rugalmasan szervezhetik a tanítást, pl. speciális figyelmet fordíthatnak néhány diákra, amikor szükséges. Tiina Korhonen, az iskola igazgatóhelyettese elmondta, hogy minden évfolyamon van két csoportnyi általános és egy csoportnyi sajátos nevelési igényő tanuló. A tanárok saját maguk döntik el, hogy hogyan szervezik meg a csoportokat. Egy osztályban lehet pl. 10 sajátos és 14 normál nevelési igényő tanuló, és ebben az osztályban a tanár munkáját egy pedagógiai asszsisztens segíti. A sajátos nevelési igényő tanulókat mindig integrálják a normál osztályokba. Tiina Korhonen elmondta, hogy ilyenformán a gyerekek megtanulják és megértik, hogy az emberek különbözıek, de ezzel a helyzettel meg kell birkózni, és mindenkivel együtt kell dolgozni. A gyerekeknek gyakran sokkal jobb ötleteik vannak arra, hogy hogyan tudnak egymásnak segíteni, mint a felnıtteknek. A sajátos nevelési igényő tanulóknak lehetnek tanulási problémáik, például nehezen tudnak koncentrálni vagy érzékelési zavaraik vannak. Mások szociális zavarokkal küszködnek: agresszívak, vagy mozgásszervi problémáik vannak. Csoportban dolgozó, felelıs tanárok – újfajta iskolavezetés Az évfolyamszintő szervezési megoldásokon kívül az iskolavezetés módszere is különbözik a hagyományos igazgatócentrikus iskolairányítástól. A gyakorlati iskolairányítás felelıs csoportok kezében van, amelyeknek egy kevés anyagi forrásuk is van. Az egyes évfolyamokon tanítók évfolyamszintő önálló csapatokban dolgoznak, ezen kívül négy, évfolyamhoz nem kötött csoport is mőködik: egy mindenféle értékelési gyakorlattal foglalkozó értékelési csoport, egy programszervezési csoport, az iskola saját „tanulási központjáért” felelıs csoport, amely technológiai képzéssel segíti a kreatív oktatást, valamint egy „jó modorért” felelıs csoport, amely az iskolai ebédlıben elvárt viselkedést, az óvodás gyerekekkel való kellemes együttmőködést (ugyabban az épületben van egy óvoda is) és más, viselkedéssel kapcsolatos nevelést van hivatva elısegíteni. Minden tanár tagja valamelyik csoportnak, és a csoportok minden hétfın délután megbeszélést tartanak. A kollaboratív tervezést és a kollaboratív tevékenységeket éppoly szükségesnek tartják, mint a tanítást, és ugyanúgy fizetik is. Tiina Korhonen igazgatóhelyettes a tanári együttmőködés alapszabályát is megfogalmazta: ne öljük meg más tanárok ötleteit és lekesedését! Tiina Korhonen igazgatóhelyettes büszke az iskola jól mőködı tanári közösségére Fotó: Liisa Ilomäki

Iskolaszintő tanulási központ Az iskola egyik érdekes kollaboratív tevékenysége a „tanulási központ” mőködtetése. Célja az iskolaszintő folyamatos továbbképzés („egész életen át tartó tanulás”) támogatása, de a tanárok Espoo város más tanárainak is szerveznek képzéseket, amelyekért a képzést nyújtó tanárok a Várostól fizetséget kapnak. Tina Korhonen elmondta, hogy körülbelül 6 tanár tart rendszeresen továbbképzést más tanároknak. Ez számukra is hasznos, mert szakértelmüket ily módon is gyarapíthatják. A tanulási központban mindennapi technológia, médiaismeretek és információs technológia témában lehet továbbképzıdni. Ez a tanulási központ az iskolaszintő technológiai tanulási terv gyakorlati megvalósulása. Cél, hogy az iskola valamennyi tanára rendelkezzék az új technológia megértésének és a tanításban való alkalmazásának készségével. Tiina Korhonen ezt egyenlıségi kérdésnek tartja: minden diáknak joga van, hogy információs-kommunikációs technológiai jártasságot szerezzen az iskolában, és nem függhet pusztán a tanár felelısségérzetétıl, hogy ezt megkapja-e. Ennek a célnak az elérése érdekében a tanárok rendszeres és koncentrált képzést, valamint ösztönzést kapnak. Például évente 4-5 alkalommal „pedagógiai kávéházat” szerveznek, ahol a tanárok informális képzést kapnak és elıadásokat hallgatnak elıre megválasztott témákról. Tina Korhonen elmondta, hogy az iskolában a kis lépések politikájában hisznek. A tanároknak nem kell mindent tudniuk a technoloógiáról, nem kell gurunak lenniük, de fontos, hogy érdekelje ıket készségeik fejlesztése és hogy meg akarják érteni az új technológiákat. Az iskola valamennyi tanára tudja, hogy mindig kaphat segítséget tanártársaitól. Megfelelı technológiai eszközök Mivel az iskola vadonatúj, már a kezdet kezdetén a legújabb technológiával szerelték fel. Az iskolavezetés minden lehetséges pénzügyi forrást igénybe vett ahhoz, hogy az iskola technológiai felszereltsége kiváló legyen. Minden tanteremben van interaktív tábla, vannak számítógépek és egy dokumentumkamera. Emellett az iskolában van IKT-terem, 6 hordozható tartalék számítógép, és a legújabb befektetésként minden ötödikes diáknak van laptopja. 2 FICTUP Newsletter no. 3 – October 2009

Virtuális osztályokban tanuló diákok : Az összehangolt távtanulási kísérleti programok tapasztalatai Finnországban Szerzı: Marko Lahtinen, Opeko – Országos Oktatási és Továbbképzési Központ (Finnország) Új, olcsó és könnyő webeszközök növelik az egyenlıséget és a választási szabadságot Finnország vidéki körzeteiben. Turkuban és Rovaniemiben egy kísérleti programban 7-12 éves diákok virtuális osztálytermekben tanulják a kisebbségi nyelveket és a vallási ismereteket. A tapasztalatok biztatóak, a kísérleti program, valamint a tapasztalatok feldolgozása folytatódik. Finnország területe nagy, és egyes vidékeken megesik, hogy néhány tárgyat csak kevés diák tanul. Az utaztatás sok idıt vesz igénybe, költséges és nincs összhangban a fenntartható fejlıdéssel sem. A jelenlegi módszerek a videó-konferencia technológiára épülnek, de drágák és korlátozott mértékben alkalmazhatók. A web alapú eszközök alkalmazásához nincs szükség speciális berendezésekre vagy felszerelésekre (csak fejhallgatóra és webkamerára). Komputerek és csatlakozások minden iskolában vannak, és a tanulóknak nincsenek problémáik azok használatával. Az olyan webkonferencia megrendezésére szolgáló eszközök mint az Adobe Connect Pro (vagy az ingyenes WiZiQ) sok, a tanításban és a tanulásban is használható interaktív eszközt kínálnak. A kísérleti programban egy-egy órán maximum 16 diák vett részt 5 iskolából. Minden iskolában volt egy asszisztens a gyerekek mellett. A tanár sokszor valamelyik iskolában tartózkodott, de máshol is lehetett volna (pl. otthon). Technikailag minden nagyon jól mőködött, és a tapasztalatokról szóló felmérések is errıl számolnak be. A VIRTAprojektben a tanulók 93%-a szerint könnyő segítséget kérni a virtuális osztályban, és 71%-uk folytatni szeretné a távtanulást. Ezek az arányok meglehetısen jók, mert a virtuális osztályban történı tanulás már nem újdonság a tanulók számára, és az órákon alkalmazott pedagógiai módszerek újak és kellı kihívást jelentenek. Nagyon érdekes lesz nyomon kísérni, hogy a jövıben ezek a módszerek hogyan befolyásolják a tanulási eredményeket. A tanárok is elégedettek, de csak néhányan vállalkoztak arra, hogy az új módszert kipróbálják. Úgy tőnik, a tanárok igénylik, hogy az ilyen tanulási környezetben használható eszközöket és pedagógiai módszereket továbbképzés során ismerjék meg. A finn kísérleti program résztvevıi szívesen megosztják tapasztalataikat a nemzetközi közvéleménnyel. Ha szívesen végezne hálózati munkát a projekten dolgozókkal, vegye fel a kapcsolatot az Opko munkatársával, Marko Lahtinennel ([email protected]).

Olaszország: IKT eszközök alkalmazása az iskolai oktatásban – A FICTUP esetek Szerzık: Francesca Magrefi, Amitié srl Kutatóintézet, és Prof. Vittorio Capecchi, Bolognai Egyetem – Pedagógiatudományi Kar (Olaszország) A Moodle platform az alsó középfokú oktatásban: on-line támogatás az osztályteremben végzett tanítási tevékenységekhez Giuliano Ortolani technológiatanár a Bologna melletti “Istituto Comprensivo di Ozzano dell’ Emilia” elnevezéső középiskolában. Néhány évvel ezelıtt bevezette a Moodle platformot 11-13 éves diákokat tanítva. A Moodle platformot bemutató FICTUP eset az „elektomos áram termelésének” tanítására/tanulására összpontosít. A téma a technológia tantárgyhoz kapcsolódik, de az esetleírás bemutatja azokat az elsı lépéseket is, amelyek során a tanulók megismerkednek a Moodle platformmal, hogy az új kommunikációs technológiák és formák ne legyenek ismeretlenek számukra: kezdve a tanulói „profil” elkészítésétıl az interface legfontosabb tulajdonságainak és a 3 FICTUP Newsletter no. 3 – October 2009

személyessé tétel lehetıségeinek bemutatásáig. Amikor a tanulók már jól ismerik a platformot, a Moodle feladatok adására, visszajelzésekre használható, a diákok ezen keresztül adhatják be a tanárnak a házi feladatokat értékelésre, és egyes kérdéseket is megvitathatnak tanáraikkal, osztálytársaikkal stb. Az éppen vizsgált téma nemcsak érdekesebb lesz azáltal, hogy a diákok maguk dolgoznak a számítógépen, hanem a tanulók idıvel azokat az elınyöket is felismerik, amiket egy ilyen virtuális környezet nyújthat, ahol valamennyi munkájuk a tanároktól és diáktársaktól kapott visszajelzésekkel együtt elmenthetı, ahol minden használt tananyag egyetlen „konténerbe” kerülhet, aminek segítségével a tanult ismeretek frissíthetık, és ami a napi 24 órájában rendelkezésre áll. A Moodle platformot a tanár online naplóként is használhatja: ide jegyezheti fel az osztályzatokat, a hiányzókat és minden mást, amit általában egy naplóban vezetne. Interaktív tábla az általános iskolában: A tábla alkalmazása a mondattani szabályok tanítása során Giusi Grasselli a bolognai provinciában található Funo település „G. Falcone” Általános Iskolájában tanít. Három évvel ezelıtt kezdte használni az interaktív táblát, miután részt vett egy, a tábla használatánának legelemibb tudnivalóit ismertetı kurzuson. Amint az osztályban magára maradt az interaktív táblával, elkezdte újragondolni tanítási módszereit, fokozatosan kezdte elhagyni a hagyományos tankönyveket, és belépett egy másik világba. „Az interaktív tábla az általános iskolában” címő FICTUP esetleírás bemutatja, hogy a tanár hogyan használja az interaktív táblát az egyenes és a függı beszéd nyelvtani szabályainak tanításában, elsısorban a képregények nyelvén keresztül. A leírt folyamat központi fázisában az interaktív tábla internetcsatlakozását arra használja, hogy a http://www.kerpoof.com honlaphoz csatlakozzanak, ahol lehetıség van online képregények írására. A tanulók párokban dolgoznak az interaktív táblánál, és egy legalább kétalakos rajzot alkotnak, majd buborékokban megjelenítik a párbeszédeket is. Azután kreatív módon átírják és átszerkesztik a szövegeket, úgy, hogy átmásolják azokat, elıször ragaszkodva az egyenes beszéd helyes központozásához, majd azonnal átírva függı beszédbe. Végül a kész mővet kinyomtatják és kis könyvecskét készítenek, melyben szerepel a nyelvtani szabályok rövid összefoglalása is. Minden tanuló kap egy példányt, majd végignézik az interaktív táblás munka fázisait a munka közben elmentett dokumentumok segítségével.

Európa: „A természettudományok oktatása az európai iskolákban – válogatás a STELLA katalógusból” címő e-könyv megjelenése Szerzık: Francesca Magrefi és Sibylle Moebius, Amitié srl Kutatóintézet (Olaszország) Nemrégiben jelent meg „A természettudományok oktatása az európai iskolákban – válogatás a STELLA Ktalógusból” STELLA e-könyv” http://www.stella-science.eu/pool_good_practices.php - amely az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programja által támogatott STELLA projektben összegyőjtött jó gyakorlatokból közöl válogatást, és az oktatási hatóságokat, iskolaigazgatókat és természettudományos tárgyakat tanító tanárokat segíti, hogy megismerkedhessenek a természettudományok tanításának innovatív megoldásaival, hogy azokat munkájukban hasznosíthassák. A STELLA projekt (Science Teaching in a Lifelong Learning Approach) http://www.stella-science.eu – célja, hogy hozzájáruljon a természettudományok oktatásának javításához az európai iskolákban, és ösztönözze a fiatalokat, elsısorban a lányokat, hogy felsıoktatási tanulmányaikat a természettudományok területén folytassák, ilyen irányú pályát válasszanak. A STELLA elektronikus könyv a Temészettudományos oktatási kezdeményezések STELLA katalógusából válogatott jó gyakorlatokat. Egy-egy fejezet mutatja be a STELLA projektben résztvevı országok – Bulgária, Franciaország, Németország, Olaszország és Portugália – egy-egy jó példáját. Ezen kívül egy külön eTwinning fejezetet szentelnek a matematikával, természettudománnyal és technológiával foglalkozó eTwinning iskolai együttmőködéseknek. Az e-könyvben leírt kezdeményezések közül sok népszerősíti az IKT pedagógiai felhasználását az iskolában, pl. a bolgár kezdeményezés, „Az IKT alkalmazása a kémiaoktatásban”, amely a kémia és az ökológia területén mutatja be az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását a 4 FICTUP Newsletter no. 3 – October 2009

tanulásban és a jártasság megszerzésben; vagy a portugál „Országos matematikai, biológiai, fizikai és portugál nyelvi versenyek”, egy szoftver platform, amely a tantervi tudáskövetelményeket izgalmas játék formájában foglalja össze; vagy az olasz „Természettudomány-tanítási és -tanulási blogkísérlet”, amit egy tanár azzal az elsıdleges céllal hozott létre, hogy blog segítségével a természettudományokat vonzóbbá és érdekesebbé tegye a középiskola alsóbb évfolyamain tanuló diákjai számára. „A természettudományok oktatása az európai iskolákban – válogatás a STELLA katalógusból” STELLA e-könyvet 2009. november 18-án, Nancyban, Franciországban a STELLA zárókonferencián mutatják be. A STELLA konferencia természettudományt tanító tanárokat, pedagógusokat, kutatókat és iskolaigazgatókat szólít meg, érdekes kezdeményezéseket mutat be a természettudományos oktatás franciaországi és más európai országok gyakorlatából, vitára, tapasztalatcserére és közös gondolkodásra ösztönözve arról, hogyan tehetı vonzóbbá a természettudomány a fiatalok számára. A konferencia az interneten is nyomon követhetı angol és francia nyelven. A virtuális konferenciára a http://www.stella-science.eu/workshops_conference honlapon lehet jelentkezni, a részvételi szabályok is ott olvashatók.

Projekt partnerek • • • • • • •

INPL- Institut National Polytechnique de Lorraine (Franciaország) – projekt-koordinátor UPV-Metz - Paul-Verlaine Egyetem Metz (Franciaország) Amitie SRL – Kutatóintézet (Olaszország) Bolognai Egyetem – Pedagógiatudományi Kar (Olaszország) Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet (Magyarország) Helsinki Egyetem – Hálózati Tanulás és Tudásépítés Központ (Finnország) Opeko – Országos Oktatási Továbbképzési Központ (Finnország)

További részletek: http://fictup.inpl-nancy.fr/index.php/Partners

Terjesztési és copyright információ A projektrıl részletesebben a FICTUP weboldalon lehet olvasni, ugyanitt lehet megosztani a projekttel kapcsolatos információkat is: http://fictup.inpl-nancy.fr; http://fictup.inpl-nancy.fr/hu/index.php Ha szeretné, hogy kollégái vagy partnerei megkapják a FICTUP Hírlevelet, kérjük, küldje el elérhetıségüket Hunya Mártának [email protected], és jelezze a választott nyelvet is. Amennyiben a késıbbiekben nem szeretné megkapni ezt a hírlevelet, ugyanezen a címen jelezze. FELELİSSÉGI NYILATKOZAT: Mindent megtettünk annak érdekében, hogy pontos információkat közöljünk, de a FICTUP projekt és partnerei nem vállalnak felelısséget az ebben a dokumentumban hivatkozott, külsı forrásokból származó információkért. Más oldalakra mutató linkeket csak információs célokból adunk meg, és ez semmilyen módon nem jelenti az azokban foglalt információk helyességének megerısítését. A szerzık fenntartják a jogot arra, hogy nem felelısek a megjelenı információ helyességéért, teljességéért vagy minıségéért. Ezért a megjelent információk miatti kárigényeket, beleértve a hiányos vagy helytelen információk által okozott kárt is, elutasítjuk. Megtettünk mindent annak érdekében is, hogy a hivatkozott szövegek szerzıi jogának tulajdonosait azonosítsuk. Bármilyen hiba vagy tévedés esetén megtesszük a szükséges helyreigazításokat. Ez a projekt az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával valósul meg. A közlemény kizárólagosan a szerzık véleményét tükrözi, a Bizottság nem vállal felelısséget a benne található információk felhasználásából eredı következményekért.

5 FICTUP Newsletter no. 3 – October 2009