Fortuna László FORKORR Kft

A MARGIT-HÍD KORRÓZIÓVÉDELMÉNEK TAPASZTALATAI A LEBONYOLÍTÓI OLDALRÓL NÉZVE

Fortuna László FORKORR Kft I.

Előzmények

A Margit-híd felújítása 2009. augusztus 21-én kezdődött meg. A Nemzeti Közlekedési Hatóság 2011. november 15-én adta hozzájárulását a híd ideiglenes forgalomba helyezéséhez. A hivatalos átadásra 2012. december 20-án került sor. A több mint két évig tartó rekonstrukció során a Margit híd szerkezetében és küllemében is megújult, kiszélesedett a pálya, megszűnt a szigeti aluljáró és díszkivilágítást is kapott az átkelő.

II.

Állapotfelmérések

A híd felújítása során az állapotfelmérések eredményei jól beigazolódtak. Voltak azonban olyan területek, melyekre az állapotfelmérések során nem tértek ki kellő mértékben, pl.:  Szakaszos hegesztési varratok megszüntetése  Kezelő- és vizsgálójárdák járhatóságának kérdése (Szárnyhídon)  Az ivóvízrendszer leürítő vezetékeinek áthelyezése a pillérek tetejéről  Régi hegesztési varratok javítása  Vízgyűjtő helyek megszüntetése

1. Szakaszos hegesztési varratok megszüntetése A szakaszos hegesztési varratok azon részeinél, ahol csak az összefekvő felületek találkoztak, jelentős korróziós nyomokat találtunk, ezért ezekeket a helyeket, ahol lehetett folyamatos varrattal, illetve hézagtömítéssel láttuk el. Ez a probléma főleg:  a vizsgáló járdáknál  a kábeltálcáknál  a dilatációs szerkezeteknél  az ívtartók díszeinél (lóversenypályáknál),  a szárnyhídi búvónyílásoknál fordult elő. (Fotó: 1.)

2. Kezelő- és vizsgálójárdák járhatóságának kérdése Addig, amíg az állványszerkezetet el nem bontották, igazából nem használtuk a hosszirányú vizsgálójárdát a szárnyhídon. Az állvány elbontása után derült csak ki, hogy a vizsgálójárdán nem lehet biztonságosan végigmenni. Ez a későbbi ellenőrzések során komoly problémát jelenthet. Kíváncsian várjuk majd ezzel kapcsolatban a hídmester észrevételeit. (Fotó: 7.)

3. Az ivóvízrendszer leürítő csonkjai a pillérek felett A hídon 2 db NA 600-as ivóvízvezetéket is elhelyeztek, melyeket időnként (meghibásodás, karbantartás, stb.) során le kell üríteni. Sajnos ezek a leürítő csonkok a pillérek tetején találhatók (Fotó: 8.). A csonkokból kifolyó víz eláztathatja a pilléreket, mely további károsodásukat eredményezheti. Ezt a problémát mindenképpen javasoljuk kiküszöbölni.

4. Régi hegesztési varratok javítása A régi hegesztési varratok minősége is sok problémát okozott korróziós szempontból. A jelenlegi felújításhoz hasonlóan a régi felújítások során is két kivitelező gárda dolgozhatott, mert a pesti oldalon lényegesen rosszabb állapotokat találtunk. Fodrosak, hézagosak, porózusak voltak, melyeket a jelenlegi felújításkor javításra szorultak. (Fotó: 2.)

5. Vízgyűjtő helyek megszüntetése 1/7

Ezzel a problémával a szárnyhídon találkoztunk, a két szélső pillérnél (közép- és szigeti- pillér) lévő legalsó acélszerkezeti csomópontoknál. Esős időben a hídról a dilatációkon keresztül lejutó nedvesség ezeken a csomópontokban jelentős károsodást okozott. A dilatációk javításával reméljük ez a probléma megoldódott. Ennek ellenére ezeken a helyeken lejtős kiképzést alkalmaztunk, illetve ahol lehetett kifúrtuk a szerkezeteket, így pangó vizek nem keletkezhetnek. (Fotó: 3.)

III.

Tervezés

A híd tervezői feladatait tervező konzorcium végezte, generáltervező irányítása mellett. A helyszíni bejárásaink alkalmával, korróziós szempontból gyanúsnak ítélt acélszerkezeteknél a tervezői művezetéstől gyakran hallottuk, hogy ez nem okoz statikai problémát. Sajnos a korrózió nem ismeri a statikát. Ezt a tervezőknek jó lenne már figyelembe venni! (Fotó: 4.) Több tervező bevonása nem minden esetben volt zavarmentes, főleg az alábbi elvek nem érvényesültek egységesen:  Területi elvek  Szerkezeti elvek  Helyszíni elvek

1. Területi elvek A tervezői     

feladatokat területi elvek szerint osztották fel: Északi- pálya Déli-pálya Pesti-oldal Budai-oldal Szárnyhíd

Nem volt szerencsés megoldás, hogy az egyes területeken az azonos feladatokra eltérő konstrukciós megoldások, méretek születtek.

2. Szerkezeti elvek Azonos szerkezetek kialakítására nem voltak egységes megoldások. Pl.:  A dilatáció és vízelvezetésének (8 db a mederhídon, 2 db a szárnyhídon) csatlakozása (Fotó: 5.)  Horganyzott és/vagy horganyzás nélküli szerkezetek alkalmazásának eltérő alkalmazása (Fotó: 6.)  A „madárnyílások” lefedése több helyen is elmaradt (mederhídi középső vizsgálójárda alja, szárnyhídi hossztartók középső szakaszai) (Foto: 11.)  Cserére szoruló szegecsek megítélése (egyedi, sorozatos) (Fotó: 12.)

3. Helyszíni elvek Fontos kérdés, hogy mit lehet- illetve célszerű lefesteni:  Gyártóműben  Helyszínen Ez a kérdés is több vitára adott okot. Az északi, budai oldalon több szerkezetet előfestettek a gyártóműben. Ugyanakkor a déli oldalakon mindent a helyszínen festettek. Ugyanez a kérdés merült fel a mederhídi középső vizsgálójárdával, és a szárnyhídi díszrácsokkal kapcsolatban is. Több vállalkozó eltérő munkaszervezése miatt nem volt egységes koncepció.

4. Ütemtervek összehangolt tervezése Az ütemtervek aktualizálása a kivitelezés teljes időtartama alatt problémát okozott. Állandó improvizációnak voltunk kitéve. Az ütemtervek figyelmen kívül hagyták:  a műveleti sorrendeket  a párhuzamos és visszatérő munkavégzéseket

2/7



az állványbontásokat

Az ütemtervek hiányosságai – pontosabban az egymást zavaró munkafolyamatok - jelentős károkat okoztak a már elkészült festékbevonatokban is.

5. Bevonatrendszerek kiválasztása az átfutási idő függvényében A korrózióvédelmi munkálatok 2010. június 28-án kezdődtek el, mely egy téli cikluson át tartott, de a befejezési fázisban szintén gondot okozott a kedvezőtlen időjárás. Előfordult, hogy:  Normál körülmények között, téli változatú,  Téliesített körülmények között nyári változatú festékanyagokat használtak. A folyamatos festékhiány, különös tekintettel a befejező fázisban, komoly problémákat okozott. A vegyes használattal kapcsolatban a festékforgalmazó írásban nyilatkozott, garanciát vállalva a változatlan minőségre. Ennek ellenére gyakorlati tapasztalatok nem álltak rendelkezésre. Technológiai utasításokban is előírtuk, hogy a felületi hőmérsékletnek minimum +5 0C-nak kell lennie, a kivitelezési és a teljes kikeményedési idő alatt is.

6. Technológiai Utasítások, Ellenőrzési és Mintavételi Tervek, Műszaki Dokumentációk elkészítése A kivitelezési munkálatok megkezdése előtt a kivitelezők elkészítették a Technológiai Utasításokat (TU), valamint Mintavételi és Minősítési Terveket (MMT). Munkát csak jóváhagyott TU és MMT alapján végezhettek a kivitelezők.  15 db TU  5 db MMT  5 db MD készült a kiegészítésekkel együtt. Valójában csak 5 db TU-ról, 5 db MMT-ről és 5 db MD-ről beszélhetünk. Ezek elkészítésénél leginkább időhiány hatását észleltük. Többször is előfordult, hogy csak az utolsó pillanatban álltak ezek rendelkezésre.

7. Nem, vagy nehezen hozzáférhető helyek kérdése Ezek azok a területek, melyek a legtöbb gondot okozták nekünk. Sok esetben csak a felületvédelmi munkák megkezdése előtt derült ki, hogy nem, vagy csak nehezen oldható meg egyes szerkezetek felületvédelme, illetve ezek ellenőrzése és karbantartása. Pl.:  Dilatációnál lévő acélszerkezetek (1,4,5,8)  Szárnyhídi hossztartók közepe A fenti dilatációknál lévő kereszttartókon búvónyílásokat kellett vágni, hogy a betonfalak felőli oldalakat is bevonattal lehessen ellátni (Fotó: 13.) A szárnyhídi hossztartók észak-déli tengelyében a szegecselt fedlapokat fel kellett bontatni ahhoz, hogy a belső felületek előírt felületvédelmét el tudjuk végezni. Később ezek „madárnyílásainak” védelméről is gondoskodni kellett (Fotó: 10.)

IV. Kivitelezés A kivitelezés előtt és alatt is több olyan problémával találtuk magunkat szembe, melyeket menet közben kellett megoldani, illetve az előírásokat kellett módosítani. Pl.:  Tenderkiírás körüli anomáliák  Párhuzamosan futó, illetve visszatérő munkák közötti felületvédelem  Diafragmák felületvédelme  Öntvényhibák javítása  Alvállalkozói szerződések

1. Tenderkiírás körüli anomáliák A Margit-hídra vonatkozó tenderkiírás véleményünk szerint egyértelműen megfogalmazta az elvégzendő feladatokat, illetve az alkalmazandó bevonatrendszereket.

3/7

Ennek ellenére gyakori vitába keveredtünk a Kivitelezővel, illetve alvállalkozóival. Pl.:  Bevonatrendszerek alkalmazása  Régi hegesztési varratok javítása  Acél- és betonmaradványok eltávolítása  Régi, nem üzemelő szerkezetek elbontása (pl. pillérekben)  Saruzsámolyok betonjavításai  Pilléreknél lévő feljárók kialakítása

1.1.

Bevonatrendszerek alkalmazása

A Margit-híd felújításának kiemelkedően fontos része az acélszerkezetek korrózió elleni védelme. Az állapotfelmérések alapján javasolt bevonatrendszerek közül a Kivitelező a PPG Protective and Marine Coatings festékgyár AMERCOAT termékcsaládját választotta. Az alkalmazott bevonatrendszerekkel kapcsolatban a tenderkiírás egyik alapelve volt a híd acélszerkezetével való egyenértékűség. Ennek ellenére többször is előfordult, hogy a híd acélszerkezetén alkalmazott bevonatrendszertől eltérő bevonatrendszert és/vagy rétegrendet alkalmaztak:  Dilatációs szerkezeteken  Nyílászáró szerkezeteken  Mosó vezetékeken  Utcabútorokon  Egyéb szerkezeteken (pl. világítási segédszerkezetek)  Horganyzott és/vagy duplex bevonatok A díszvilágításnál alkalmazott porszórt bevonatok, alkalmazhatóságát a vonatkozó előírások nem igazolják. Ezeket a problémákat Korróziós Kooperációkon kiegészítettük az aktuális TU-t, és MMT-t.

1.2.

időjárási

megvitattuk,

körülmények

majd

jóváhagytuk,

közötti vagy

Régi hegesztési varratok javítása

Nem csak az újonnan kialakított hegesztési varratok okoztak problémát, hanem elődeink munkája is. A felvételeken látható hegesztési varratok korróziós veszélyforrást jelentettek, ezért ezeket a legjobb esetben is minimum köszörülni kellett (Fotó: 9.)

1.3.

Acél- és betonmaradványok kérdése

A vasbeton pályalemez elbontása után merültek fel ezek a problémák, de korábbi átalakítások után is maradtak még elbontandó acélszerkezetek, melyeket a felületvédelem előtt el kellett távolítani. Sajnos még az átvonó festés előtt is találkoztunk ezekkel a javításra szoruló problémákkal (Fotó: 14.)

1.4. Régi, nem üzemelő szerkezetek elbontása Az állapotfelmérések is jelezték, hogy a pillérekben a világítás és a korlátok, kapaszkodók állapota balesetveszélyes, elbontandók, illetve felújítandók. Érthetetlen módon e problémák megoldása az utolsó utáni pillanatokra maradt, amikor már a híd alá való lejutás sem volt egyszerű feladat. Ezekre is utólag kellett terveket készíteni.

1.5.

Saruzsámolyok betonjavításai

A saruzsámolyok betonjavításai is a végére maradtak. Az acélszerkezetek készrefestése után kellett visszavonulni ezekhez a szerkezetekhez, ahol megfelelő felületelőkészítés után lehetett csak elvégezni a betonjavításokat. Ezek a munkálatok természetesen szennyezték az elkészült festékbevonatokat, és az állványbontásokat is késleltették. (Fotó: 20.)

1.6.

Pilléreknél lévő feljárók kialakítása

A pilléreknél lehet csak átmenni az egyes nyílásokban futó hosszirányú kezelő- és vizsgálójárdákra. Ehhez azonban a pilléreknél lévő keresztirányú vizsgálójárdákon, és szintek között lévő feljárók segítségével lehet feljutni. A függőleges létrák munkavédelmi szempontból nem feleltek meg az előírásoknak. Érdekes módon ezt egyes tervezők tudták, mások pedig nem. (Fotó: 15.)

4/7

2. Párhuzamosan futó, illetve visszatérő munkák közötti felületvédelem Az Északi oldali munkákat nehezítette az is, hogy két egymástól független tender munkáit végezték. Az ivóvízvezeték teljes felújítás is ekkor készült. Az ivóvízvezetéket ráadásul a vasbeton pályalemez elbontása, illetve az acél pályalemez építésével is össze kellett hangolni. A párhuzamos munkavégzésen kívül a visszatérő munkavégzések is csak bonyolították a kivitelezést. (Fotó: 16.) Mivel folyamatos munkaterület nem állt rendelkezésre, a napi organizáció elengedhetetlenné vált. A pályaszint alatt a váltakozó munkakörülmények is eltérő helyzeteket produkáltak. Ezek a kérdések aztán többlet-és pótmunkákat eredményeztek:  Állvány nélkül és/vagy alpintechnika alkalmazása  Építési, szerelési hulladékok eltávolítása  Elkészült munkák védelme, károkozások csökkentése  Munkaterületek le- és/vagy elhatárolása  Munka-, tűz- és környezetvédelem

3. Diafragmák felületvédelme A tartók belsejében L-vasakból álló diafragmák találhatók, az L-vasak közti hézag igen kicsi, tisztítása, kifestése speciális szerszámokat igényel. Gyakran kellett hézagtömítéseket is alkalmazni (Fotó: 17.)

4. Öntvényhibák javítása A műemlék jellegű korlátok gyártása során az öntvényhibák hátráltatták a felületvédelmi munkákat. Nem egyszer készre festett szerkezeteket kellett visszaküldeni az öntödébe. Porózus, befelé táguló lukak, repedt, törött darabok, salakmaradványok fordultak elő legtöbbször. A kisebb hibákat alapozó festés után tapaszolással még javítani lehetett. (Fotó: 18.)

5. NF csavarok alkalmazása A szegecsek helyett alkalmazott NF csavarok többlet alátétjeit is el kellett távolítani. Szabványok írják elő a csavarszárak hosszát, az alátétek maximális számát és típusát. (Fotó: 19.) A nem megfelelő számú alátétek alkalmazása egyéb helyeken is előfordult.

6. Alvállalkozói szerződések A tervezéshez hasonlóan a területi elveknek megfelelően, a felületvédelmi munkákat is két alvállalkozó végezte. Az alvállalkozók kezelése, felügyelete véleményem szerint nem az egyenlő bánásmód elvét követte, mely aztán meg is látszott a teljesítményekben és a határidőkben is. Nem tartom szerencsésnek, ha az alvállalkozó gyakorlatilag csak a saját munkaerejét, esetleg technikáját adja, minden egyebet (pl. festékanyag, fóliatakarások, bevédések, stb.) a fővállalkozója biztosítja. A hiányos, illetve elmaradt bevédések miatt a visszamaradó fémszemcse okozott sok problémát. Ez mindkét fél részéről sok visszaélésre adhat okot. Nem is beszélve a munkák elszámolásáról. Bár ez már pénzügyi-gazdasági kérdés, de mégis, ez is, idegeskedéshez és késlekedéshez vezetett.

IV.

Minőség ellenőrzés

Műemlék jellegű felújításról lévén szó, sajnos nem minden kivitelező vette tudomásul, hogy itt egy kicsivel komolyabb minőségi követelményeknek kell eleget tenni. Ami máshol megfelel, az itt nem biztos, hogy átmegy a műszaki ellenőrök kezén.

1. A felületvédelmet megelőző műveletek ellenőrzése

5/7

A felületvédelmi munkák megkezdése előtt nyílásonként nyilatkoztattuk a Fővállalkozót, hogy minden munkát elvégeztek-e. Sajnos ezek a nyilatkozatok az esetek többségében eléggé felelőtlenül hangzottak el, így ismételt belső ellenőrzést kértünk:  Acél- és betonmaradványokat távolíttattunk el.  Hegesztési varratokat pótoltunk, illetve köszörültettünk le.  Szakaszos hegesztési varratokat kellett pótolni.  Csavarhiányok voltak.  Stb. A felületvédelmet megelőző műveletek ellenőrzése tehát nagyon fontos, mely szorosan összefügg a saját munkaközi ellenőrzéssel is.

2. A munkaközi ellenőrzések fontossága Az elfogadott és jóváhagyott TU-kban és MMT-kben meghatároztuk az elvégzendő vizsgálatok körét és mennyiségét, illetve, hogy ezeket kinek, és mikor kell elvégezni. Ennek ellenére a szerepek gyakran felcserélődtek, az Akkreditált Laboratóriumok, és/vagy a műszaki ellenőrök látták el a kivitelezői MEO feladatát. Lebonyolító szempontból a legfontosabb ellenőrzési pontok:  a felület előkészítés után (alapozó festés előtt), és  az átvonó festés előtt voltak. A felületvédelmi munkák során a leggyakoribb hiányosságok:  A felület előkészítés minősége (pl. visszamaradt, régi festékmaradványok, visszarozsdásodások),  Folytonossági- és rétegvastagsági hiányok,  Frissen festett felületek szennyeződései voltak. Ezek a hiányosságok főleg a szem elől takart felületeken, és a szekrényes tartók belsejében adódtak.

3. Akkreditált Laboratóriumok tevékenysége és az ellenőrzési dokumentumok Az Akkreditált Laboratóriumok hihetetlen mennyiségű vizsgálatokat végeztek. Ennek ellenére mégis találtunk nem megfelelő helyeket, melyeket utólag javítani kellet. A laboratóriumok érdekes módon sohasem dokumentáltak nem megfelelő mérési eredményeket. Jó lett volna közös méréseket, ellenőrzéseket végezni, erre viszont nem mindegyik Akkreditált Laboratórium volt hajlandó (bizalomerősítő tevékenység). Az Akkreditált Laboratóriumok által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvek sem voltak egységesek, pl.:  Nem volt egységes és egyértelmű a bevonatrendszer rétegfelépítése.  A felületi tisztaság értékelése néha eltérő volt.  A gyártóműben készült elemekről, a beépítés helyszínén nem végeztek vizsgálatot (beazonosíthatósági probléma).  A duplex bevonatoknál a horganyzott felületek vastagságát nem mérték.  A díszvilágításnál alkalmazott porszórt bevonatokról nem készült mérési jegyzőkönyv. Ezeket az eltéréseket aztán kénytelenek voltunk egységesíteni, illetve a TU és MMT előírásai szerint.

4. Felületvédelmi munkák dokumentálása A felületvédelmi munkákat az alábbiakkal dokumentáltuk:  Helyszíni Korrózióvédelmi Építési Naplók száma: 40 db  Referencia felületek jegyzőkönyve: 28 db  Műbizonylatok (termékek, alkalmazott anyagok)  Állványbontási nyilatkozatok  Előrehaladási jelentések (Fotó: 22.)  Havi jelentések  Teljesítésigazolások

6/7

5. Hibalisták kezelése A kivitelezés során feltárt hiányosságokat hibalistákban rögzítettük, melyek jelentősége a végső átadás-átvételi eljárásokban felértékelődött. Sajnos a hibalisták kezelése nem volt egységes. Az átadás-átvételi eljárás során 522 pontos hibalistát kezeltünk le eredményesen.

V.

Statisztikai adatok

1. Kivitelezés időtartama: 831 nap (383 nap) 1.1. Kezdés: 2009.08.21. (2010.04.06.) 1.2. Befejezés: 2011.11.30.(2011.06.07.) Zárójelben a felületvédelmi munkák tervezett ütemterve szerepel.

2. Felhasznált festék anyagok, illetve keletkezett veszélyes hulladék mennyiségek 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Fémszemcse: kb. 110 to Homok: kb. 55 to Festékanyagok: kb. 149.400 liter Hígítók: kb. 12.700 liter Veszélyes hulladékok: kb. 240 to

3. Akkreditált Laboratóriumi vizsgálatok száma 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Vizsgálati jegyzőkönyvek száma: 500 db Felületi tisztaság és érdesség ellenőrzése: 1.170 db Száraz bevonat vastagság mérések: 70.078 db Tapadószilárdsági mérések: 1.500 db

4. Karbantartási Kézikönyv 5. Lebonyolítói adatok 5.1. Ellenőrzések száma: 238 nap 5.2. Ellenőrzési útvonal hossza: 400 km 5.3. Kooperációs értekezletek száma: 125  Teljeskörű: 108  Korróziós: 17

VI. ÖSSZEFOGLALÁS A Margit-hidat eddigi történelme során négyszer építették át, a mostani volt az ötödik. A Margit-híd felújításának kiemelkedően fontos része volt az acélszerkezetek korrózió elleni védelme. A felületvédelmi munkákat Technológiai Utasítások, Mintavételi és Minősítési Tervek szabályozták, melyekben jól meghatározták az elvégzendő vizsgálatok körét és mennyiségét, az elkészítendő referencia felületek számát. „A jó korrózióvédelem már a tervező asztalon elkezdődik!” Jobban oda kell tehát figyelni, különös tekintettel több tervező egyidejű működése során. Ugyan ez vonatkozik a több kivitelező alkalmazására, felügyeletére is. Nem engedhető meg egy ilyen horderejű munkánál, mint a Margithíd, ekkora eltérés tervezők és kivitelezők között, mint a Margit-híd. A projektben részvevő valamennyi résztvevőnek le kell tehát vonnia a tanulságokat:  az állapotfelmérések,  a tenderkiírás,  a tervezés,  a kivitelezés és  a minőség-ellenőrzés vonatkozásában. A problémák ellenére jó végeredmény született, reméljük, hogy a jelen kivitelezők elődeik nyomdokába léptek, és méltán hirdetik a magyar kivitelezők dicsőségét.

7/7

VI. Mellékletek

8/7

9/7

10/7

VII. Irodalomjegyzék 1. Margit-híd felújítási terve: Budapest, 2008.július 11/7

2. Benedek Barbara- Fortuna László: A Margit-híd korrózió elleni védelme – előzmények, állapotfelmérések – a kivitelezés és a minőség-ellenőrzés irányelvei (Korróziós Figyelő, 2011.) 3. Technológiai Utasítások: MH-2009 Konzorcium, 2009-2011 4. Mintavételi és Minősítési tervek: MH-2009 Konzorcium, 2009-2011 5. Műszaki dokumentációk: MH-2009 Konzorcium, 2009-2011

12/7