FORRÁSOK TEMATIKÁJA 1. Gyakorlati „iskolapéldák” DUDEK, Mark (szerk.): Children’s spaces. Architectural Press, Oxford HERZBERGER, Herman: Space and Learning, Lessons in Architecture 3, 010 Publishers 2008 The Architectural REVIEW: The Education Issue, 10/2012 SANOFF, Henry: Community Participation in School Planning - Case Studies of Engagement in School Facilities, VDM Verlag Dr. Müller, 2010 Esa Laaksonen, Jaana Räsänen: Playce, Alvar Aalto Academy 2006 RÉTI Mónika: Tanító terek - Kívül-belül jó iskola, OFI 2011 Magyar Építészkamara: Építő játékok – kreatív építészeti foglalkozások gyermekek részére, 2012 Cikkek (www.playce.org) Architecture with it's environment, Ilpo Vuorela Broken roots, Janne Inkeroinen Building huts, Jaana Räsänen Gateway to architecture, Henna Jaatinen Kiasmatic tours, Kalle Hamm Projektbeszámolók City and Obstacle, Rabia C. Cavdar, Ankara, Törökország, 2003 Shelter for sun and water, Rabia C. Cavdar, Ankara, Törökország, 2004 In dialogue with surroundings, Dariusz Schmiechowszki, Plock, Lengyelország, 2004 My school environment, Dariusz Schmiechowszki, Suprasl, Lengyelország, 2004 The Open Gardens – The European Heritage Day, Maria Ryczer, Podkowa Lesna, Lengyelország, 2005 A city quarter between dream and reality, Angela Uttke, Essen, Németország, 2006 Designcity for Kids, Angela Uttke, Gelsenkirchen, Németország, 2006 Secret Lights, Silke Eidelhoff, Gelsenkirchen, Németország, 2006 Store favorites, Paivi Kataikko, Dortmund, Németország, 2005 Store of Ideas, Silke Eidelhoff, Hamburg-Altona, Németország, 2006 Water Signs, Paivi Kataikko, Dortmund, Németország, 2004 Scelet and Mass, Guja Dogg Hauksdottir, Izland, 2004 2. pedagógiai, pszichológiai háttér HEIDEGGER, Martin: Rejtekutak, Sapientia Humana, Osiris Kiadó, Budapest, 2006 Hegel tapasztalatfogalma (Ábrahám Zoltán fordítása) HALÁSZ László: Művészetpszichológia, Gondolat Kiadó, 1983 Lexikon der Psychologie, Wissen Media Verlag GmbH, 1995 -magyar ford., Helikon Kiadó, 2007
FORRÁSOK, JEGYZETEK 1. Iskolapéldák
Community Participation in School Planning – Case Studies of Engagement in School Facilities VDM Verlag Dr. Müller, 2010
Bevezetés, általánosságok − mentális eligazodás – mentális térkép a világról, szűkítve a használt épületekről − iskolaépület minta a térhasználatban − iskola, mint funkcionális környezet – különböző használatok modellje − iskola, mint tanuló környezet – terek mennyire erősítik a szociális és pszichológiai körülményeket, amelyekben a tanulás sikeresebb lehet − iskola, mint látható, tapintható tárgy − iskola, mint tágabb környezet – mennyire teremt kapcsolatot környezetével, fizikai és ökológiai értelemben − iskola, mint „hovatartozás” − tanár-diák kommunikáció oldása azzal, hogy a feladat közös − nem csak tanító terek, hanem hely, ahol rengeteg idejüket eltöltik − vizsgálandó faktorok: privát zónák, személyes terek, aktuális és ideális állapot − stratégiai tervezés lényege: mi a közösség, mit csinál, miért és hogyan csinálja − fő célok: nyitott kommunikáció, részvétel, divergens érdeklődések fenntartása, döntéshozói képesség erősítése − stratégiát rugalmasan kell hagyni, hogy bármikor alakítható legyen − szükség, prioritás, cél és lehetőség tisztázása − felmérés, kérdőív, viselkedésvizsgálat a terekben (POE módszer) − Preserve (what we have now that is positive) Add (what we do not have that is positive) Remove (what we have that is negative) Keep out (what we do not have that is negative) − „visioning process” - mielőtt mi lehatárolnánk/szűkítenénk a feladatkört, széleskörű felmérés kell a szükségeket illetően. Davidson Elementary School − új iskola tervezése volt az alapigény − csoportos interakció menete: felmért igényeket 5 fős csoportokban kiértékelik − tanárok, szülők és diákok vegyesen, együtt – fókuszok kijelölése − fotópéldák, előképek bemutatása − téri elrendezés összehangolása tanítási módszerekkel − külső térhasználat – növelte a tanárok hajlandóságát újfajta tanítási módszerek gyakorlására − ideális iskola rajzolása, elmesélése − vágyak leírása: „I wish my school ...” kérdőív − eredményből rögtön kiállítás készült − tervezés menete: 35 tanár, szülők, építészek 1. 10 példa, negatív, pozitív véleményezés, pontozás, 2.
értékelés, prioritások megállapítása, 3. alaprajz, elrendezés próbái − nagy hangsúlyt kell fektetni az osztálytermen kívüli szabadidős terekre Contennial Campus Middle School − POE módszer (Post Occupancy Evaluation) – használatbavételt követő felmérések − VU-VS felmérés (very unsatisfying – very satisfying) eredménye, hogy a tanárok elégedetlenebbek a gyerekeknél − tanteremtervezés, tanár-diák viszonya alapján a tanítási módszerek számba vétele, elrendezési sémák tervezése Design for Accessibility – Rosa Parks Elementary School − földrengésben tönkrement iskolaépület újratervezése – közösségorientált módszerekkel − etnikailag vegyes környezetben, szülők, gyerekek, tanárok, diákok együttműködésével − minél többféle ember használhassa − könnyen értelmezhető terek és térrendszerek legyenek − első lépésben szükségek tisztázása − 5 12 fős csoport, alaprajzzal a kezükben feljegyezték a változtatni, finomítani valókat − beltéri és kültéri tanító terek vizsgálata − ház-szerű struktúra – lépték kérdése: szerethető, birtokba vehető terek kellenek − biztonságérzet és szociális kapcsolatok erősítése − tanítás utáni tevékenységek és térhasználatok − többcélú terek igénye Research based School Design − a tanárokra sokkal erősebben hat a környezetük, mint amennyire tudatosul bennük − a környezeti hatás folyamatos, hogy milyen jól kommunikálnak az egyes terek a használókkal, attól függ, mennyire vannak jól megtervezve − tanuló-tanító interakciója – diákokat erősen motiválja a részvételre − alternatív tanítási stratégiákra alkalmas terek létrehozása − diákok: külső tereket és kertet, udvart érintő használat ideális állapota (I wish my school garden....) − tanárok: tanuló terek definiálása, nyitott és hívogató környezetben − fontos, hogy lássanak előképeket − tanterem: iskola alapeleme, a legtöbb időt itt töltik, ezért érdemes lehet innen kiindulni − folyamat közben számba kell venni a sikereket és a hibákat is − az önszereveződés már kialakult közösségben nagyon jól működhet,az ilyen projektekkel járó technikai komplexitás mégis igényli a professzionális jelenlétet is. Rengeteg szempont merül fel, amire a lelkes résztvevők nem feltétlenül gondolnak, ezek akadályozhatják őket céljaik elérésében és váratlan korlátokat jelenthetnek − menetrend: közösségi felmérés, kritikai és tanácsadói csapat felállítása, tervezési feladatok, közösség és közvetlen környezet találkozása, publikálás Environments for Young Children − fő cél: szociális kapcsolaterősítés, kognitív, szociál, érzelmi és fizikai fejlődés, kapcsolatba lépés más gyerekekkel és felnőttekkel (NAEYC, 2006) − az épített környezet hatása a gyermekek szociális fejlődésére nézve felbecsülhetetlen − Piaget, Montessori modell − tanárok gyakran tartanak a tanár-diák együttműködési metódusoktól, ezen át kell billenteni őket − játék szerepe! Reggio Emilia módszer − ideális külső tér definiálása – játszó terek – 8 azonosított zóna: kaland, drámajáték, fantáziajáték, sportjáték, manipulatív játék, természeti játék, közös játék és egyéni játék − kültéri tevékenységek számbavétele és besorolása az adott zónákba
Cikkek Architecture with it's environment, Ilpo Vuorela - Jyvaskyla művészeti iskola - tanulás „learning by doing”, azaz csinálva tanulás módszerével - nyári táborok Jamsa városban gyerekeknek és fiataloknak: nagy léptékű installáció tervezése és készítése a város folyójának, Jamsanjoki partján felfedezhető anyagokból - az első tábor témája (Alkuloikka) „az élet első megjelenési formái a vízben” volt, a munkát a folyóparton végezték, feladatokat jelöltek ki, amiket kis csoportokban kellett megoldani - a második tábor a szárnyas, repülni képes életformákkal foglalkozott. Rovarok, lepkék megfigyelését követően rajzok és festmények születtek a szárnyak szerkezetéről és működéséről, amiket aztán felnagyítva meg is modelleztek botokból és húrokból. Az elkészült modelleket a folyóparton kipróbálták a szélben. Broken roots, Janne Inkeroinen - vitathatatlan tény, amit semmilyen mértékű igazolás sem tud cáfolni: a világ nem növekszik. Ehhez képest megdöbbentő, hogy egy nyugati civilizált ember hétköznapjaiban mennyire nem ez tükröződik - ha a materiális növekedés növeli is a jólétet, a szellemi jólét biztosan nem növekszik tőle - a felhasznált anyagok nagy része nem hasznosul újra a természetben, de túltelíti azt. - általánosan elfogadott, hogy a művészetek értelmezni tudják a problémákat, körülírni és kritizálni képesek a saját korszellemüket, a mai időkben komolyabban kell venniük a munkájukat. A belső szorongásaik kifejtése és kiállítások szervezése már nem elegendő. Amire szükség van, az a közösségi művészet (community art), ahol a művészet és a megélt élet határai eltűnnek. - „A leggyümölcsözőbb és termékenyebb munka a különböző életkorú emberek csoportjaival való együttműködés, mert az adott körülményben senkinek sincs szüksége arra, hogy individuális sztárként tetszelegjen. Az épített környezeti kultúra is ugyanezen működési elven kellene, hogy folyjon, habár az építészek, például, nehezen tudnak osztozni saját területükön más emberekkel.” Building huts – Children creating spaces and places of their own, Jaana Räsänen - alapgondolatai: Heidegger - a világon „lakosokként” élünk, Norberg-Schulz - genius loci, Dewey – „learning by doing” a gyerekek tanulásának természetes formája - az épített környezet megfigyelése és dokumentálása, meseolvasás és véleményalkotás, építészetről való beszélgetés, a végtelen fantázia „használata” térképek és alaprajzok felrajzolására, sok anyagból és léptékben való modellezés, és végül a saját léptékükben valaminek a megépítése. - a végcél: tér vagy hely felépítése saját kezűleg, a hely, ahova „be lehet menni” és „lehet benne lakni”. - az építés művelete természetes a gyerekeknek, a képzeletükkel folyton építkeznek, de rombolni is képesek újra és újra. Ezen a természetes folyamaton keresztül olyan praktikus képességeket tudnak elsajátani, mint az eszközök és anyagok használata, csomópontok kialakítása. - így egyszerűbben lehet beszélgetni velük helyről, térről, szerkezetről, fényről, formákról. - egy saját kezűleg létrehozott térben ülve az építészet összes alapvetése, mint például a tető alatti védelem, előkerül Gateway to architecture, Henna Jaatinen - alapkoncepció az Arkkiban: tér, idő, hely, forma, lépték, szerkezet, fény és akusztika megfigyelése játékokon és kísérletezéseken keresztül - kapuépítés, először kicsiben, szerkezetek kitárgyalása, utána egy kiválasztott megépítése 1:1 léptékben fából, madzagokból és kartonból Kiasmatic tours, Kalle Hamm, Riikka Haapalainen - múzeumpedagógiai foglalkozások a Kiasma kortárs művészetek múzeumában - „hands-on” (hands-off, azaz ne nyúlj hozzá! Ellentéte) - épületbejárás az érzékszervek izgalomba hozásával, a látás során lényeg, hogy szokatlan perspektívából mutassák be a helyeket, mert így érdeklődőbbek a gyerekek - sajátos épületelemek szokatlan használata: lépcsők, folyosók, ablakok, legkisebb részletek (kilincs, ajtófélfa, stb.) - ablakokból való kitekintés megfigyelése, ablak, mint képkeret - külső-belső terek viszonya
Projektbeszámolók City and Obstacle, Rabia C. Cavdar, Ankara, Törökország, 2003 − két napos workshop, mentálisan hátrányos helyzetű gyerekek központjában − 21 résztvevő, 11-16 év közötti fogyatékkal élők és egészségesek egyaránt − segítők 6 építészhallgató, 2 önkéntes építész, 3 tanár − cél: különböző gyerekek találkozásában közös gondolkodás a városhasználat módjairól − módszer: kézzel és ujjakkal festés, agyag, mint egyszerűen formálható anyag használata, megértéshez szükséges felolvasással indul − feltett kérdés: kié a város? − Válaszkeresés: érzékszervekkel (íz, tapintás, hallás) − szavak egyszerűsítése: a mindennapos szóhasználat a gyerekeknek nem jelentett semmit, ezért a kommunikációt a nyelv helyett testbeszédre váltottuk át − Calvino: Láthatatlan város – két félváros képezi Sofroniát. Az egyik félben hinták, cirkuszok, sátrak, fagyi és lufiárus van. A másik fél iskolák, gyárak, bankok és intézmények világa. Az egyik fél stabil, a másik mobil, ahhoz, hogy egyensúlyt hozzunk létre, a két félvárost össze kell gyúrni. − A gyerekek hangokat kerestek az együttlét örömének kifejezésére, és csendben is kellett lenniük, hogy megéljék az egyedüllétet is. − Párhuzamosan alkalmanként meg kellett érinteniük egymást, ez oldotta igazán a gátlásokat − felrajzolták a saját városukat, az ujjukkal festve, mert úgy a legegyszerűbb − egymás között el kellett mesélniük a saját képeik tartalmát − láthatóvá tették a városlakók számára az elkészült rajzokat Shelter for sun and water, Rabia C. Cavdar, Ankara, Törökország, 2004 − 3 napos workshop − 12 11-14 éves közötti gyerek, 5 építészhallgató, 3 önkéntes építész − célok: a „csinálás” -ra ösztönzés, „struktúráról” és „szerkezetről” való gondolkodás beindítása, gyerekeket beszélgetésre bírni az építés folyamatát illetően − módszer: együttgondolkodásban összegyűjteni a mindennapokban körülvevő szerkezeteket, megismerni azokat a hajlékokat, menedékeket, amik nem az ember által készültek, kinyitni az értelmüket, növelni a kreativitást, menedéket készíteni a nap és a víz ellen, támogatva a különböző anyaghasználatokat és a sokirányú kísérletezést. − Folyamat: 1. nap – mindenki bemutatkozik a saját szobáját körülírva, „menedék” jelentése, példák, miben különbözik a háztól? 2. nap – kicsi modellek készítése, amik a nap és a víz ellen védelmet nyújtanak. Kérdések: kell-e, hogy a hajlék olyan nagy legyen, mint a nap? Víz esetén elég-e, ha összegyűjtjük a vizet? 3. nap – 1:1 építés − tanulság: a szerkezet végiggondolása mindennapi életünk része, a hajlék kérdése az alapszükségletekről és elsődleges célokról való fejtörés In dialogue with surroundings, Dariusz Schmiechowszki, Plock, Lengyelország, 2004 − iskolákkal, óvodákkal és közösségi kerttel való találkozássorozat − fő cél, hogy a gyerekek felfedezzék környezetüket − üzenet: a változás/változtatás szükséges és lehetséges − eltérő környezeti kontextus: egyik iskola a városközpontban, másik egy közeli kisvárosban, az egyik óvoda az erdőben, a másik a sűrűn beépített városban − néhány funkciót közösen kiválasztottunk, játszótér és szabadtéri színpad, közös tervezés My school environment, Dariusz Schmiechowszki, Suprasl, Lengyelország, 2004 − helyszín: általános iskola és gimnázium
−
cél: az épített környezetet használóiban növelni a tudatos hozzáállást – tudatos észlelés gyakorlása, bebizonyítani, hogy lehetséges részt venni a pozitív változtatásokban, ösztönözni a fiatalokat arra, hogy tapasztalataikat saját otthonukban is adaptálhatják − résztvevők: általános iskola 5. osztálytól gimnázium 2. osztályig, tanárok, építész, művészettörténész − eredmény: iskolakörnyezet analizálása, modellkészítés, az iskolabejárat vizsgálata, kiállítás The Open Gardens – The European Heritage Day, Maria Ryczer, Podkowa Lesna, Lengyelország, 2005 − két napos workshop a kertben és négy nap tervezés a kerthasználat élénkítésére fókuszálva − eseménysorozat felépítése a városlakók ötletei alapján − koncert, színház, kertmozi − utólagos vélemény: a legjobb a közösség találkozása volt A city quarter between dream and reality, Angela Uttke, Essen, Németország, 2006 − résztvevők: 15 gyerek, 7-10 éves kor között − célok: városbelsők üres tereinek használatán való ötletelés − gyerekek vették sorra a lehetőségeket és a korlátokat is − az ötleteket egy közös modellen megépítették Designcity for Kids, Angela Uttke, Gelsenkirchen, Németország, 2006 − 1 napos foglalkozás 15 2-12 éves gyerekkel − cél: épített környezetre vonatkozó tervezés − választaniuk kellett, hogy melyik csoportban szeretnének dolgozni: 1. tájékozódás rendszere a városban, 2. városi bútorok, 3. beavatkozások a városképben, 4. ideiglenes építés és 5. városi légkörök − tanulságokról modellt készítettek csapatonként − következmény: gyerekek ráismertek, mennyi ponton találkozik a tervezés és a városi környezet Secret Lights, Silke Eidelhoff, Gelsenkirchen, Németország, 2006 − workshop és előadás, 6-13 éves gyerekekkel − cél: fénnyel és térrel kapcsolatos megfigyelések, mesére építve − kert, fal, bútor megvilágítása, árnyékok, torz árnyékalakok, ellenfény Store favorites, Paivi Kataikko, Dortmund, Németország, 2005 − 3 napos workshop, 2 napos előkészítő foglalkozással − 30 gyerek, 8-12 évesek − cél: felfedezni a belvárost, gyerekek figyelmét kihegyezni a lehetőségekre − hely: üres üzlet, ahonann „kirándulásokat” indítanak több üres hely irányába − az üres helyekre használati javaslatokat tesznek és megfogalmazzák (rajz, makett) − munkákból kiállítást nyitnak a városlakók számára Store of Ideas, Silke Eidelhoff, Hamburg-Altona, Németország, 2006 − 3 napos workshop, 20 gyerek, 6-12 évesek − hely: üres üzlet, amit a gyerekek saját szempontjaik szerint felfedezhettek − anyagpróbák, akusztikai, vizuális változások kísérletei − érzékszervek ingerlésével új használati lehetőségekre fókuszálták a figyelmet Water Signs, Paivi Kataikko, Dortmund, Németország, 2004 − 3 napos workshop, 20 gyerek, 7-12 évesek − városi terek közül kieső folyópart menti séta, minden inger használatával
− −
nemvárosi térben kijelölni speciális helyeket, mire használható? Cél: szokatlan helyekkel való barátkozás, birtokbavétel öröme, használaton való elgondolkodtatás Scelet and Mass, Guja Dogg Hauksdottir, Izland, 2004 − „learning by doing” szerkezetépítő játék − két módon: vázas építés (botokból, pálcákból) és öntött építés (agyagból) − konkrét feladat: pl. madárles, kilátó, híd, stb.
2. Pedagógiai, pszichológiai háttér Halász László: Művészetpszichológia Gondolat Kiadó, 1983
Irving A. Taylor: Az alkotó folyamat természete − haladás az emberi alkotóképesség közvetlen következménye − alkotó embernek a munka bevezető stádiumában nagyon sok időre, szabadságra van szüksége ahhoz, hogy tanuljon, exploratív tévedések sokaságában fogalmazza meg a problémákat − kreativitás szintjei... − alkotó folyamat stádiumai... − észlelés plasztikus szervezettsége az alkotás folyamán − kreativitás a problémák megközelítését érinti, ez alapvetőbb, mint a szakképzettség típusa − plasztikus érzékelés: alkotási folyamat két legfontosabb aspektusa az érzékelés és a kommunikáció – plasztikus környezetészlelés és a tapasztalatok átadása „gondolkodás hajlékonysága” mi egy újság? - amiben kiviszik a szemetet. (gyerekválasz) − plasztikus kommunikáció: a kommunikáció nemverbális formái hatékonyabban továbbíthatnak emberi gondolatokat és érzelmeket, mint a megszokott verbális és formális típusok, habár rendszerint nem ez a látszat ennek oka lehet, hogy a forma észlelése megelőzi a nyelvet. Valójában igen nagy arányú plasztikus kommunikáció és empátia folyik az emberek között, még akkor is, ha ezt tudatosan nem ismerik fel. − „Megértés szintetizálódik a tapasztalattal.” John P. Guilford: Az alkotóképességek a művészetekben − gondolati tényezők (kognitív, produktív és értékelő) között domináns a produktív, azon belül is a konvergens mellett a divergens gondolkodás, amely az egy időben több irányba mutató gondolkodást jelenti, itt jelentkeznek a kreativitás legnyilvánvalóbb mutatói* − az eredetiség és az alkotóképességgel összefüggő egyéb tényezők a probléma meglátásának, elemzésének, szintetizálásának és a gondolatok újradefiniálásának/átszervezésének a képességei − az emberekben elindul az alkotás folyamata, mert mindennapi használati tárgyaikban és a körülvevő intézményeik működésében felismerik a hiányosságokat! − Következő lépés az elemzés/értékelés utáni újradefiniálás képességének aktiválása
Lexikon der Psychologie Wissen Media Verlag GmbH, 1995 magyar ford., Helikon Kiadó, 2007
Észlelés - Tőlünk függ, milyennek észleljük a világot (esszé) − észlelés folyamata a szervezet aktivitásának leírása, kapcsolatlétesítés környezettel − emberi megismerés formái − megismerés során kölcsönös viszonyban az észlelés és az emlékezet − észlelés és valóság: csupán részterületeket vagyunk képesek észlelni − nem csak passzívan észlelünk, agyunk aktívan rendszerezi az ingereket (Müller-Lyer érzékcsalódás) – mindig a környezet határozza meg a tárgy megítélését − a fizikai észlelés logikája átvihető személyek és helyzetek észlelésére is = szociális észlelés − észlelés és figyelem: figyelem segítségével irányítható az észlelés, milyen aspektus helyezünk előtérbe (Rubin-kehely) – elsősorban szükségletek és ösztönök alapján. − Ismereteink meghatározzák, mit észlelünk – az észlelés a tudás elsajátításának feltétele! − Ahogy az érzékszervi észlelést a tudás és a tapasztalat befolyásolja, úgy a szociális észlelés is beállítottság kérdése. Kreativitás – Az önkifejezés erői (esszé) − a valóság fantáziadús megközelítése, a kíváncsiság, a tanulás képessége és az adottság, hogy mindennapi életük kapcsán élményeinkkel újszerűen tudjunk bánni, a lelki épülés és pszichikai egészség egyik alapfeltétele. − Kreativitás gyökere a szükség: ott, akkor, ahol, amikor az ember alkotóereje működésbe lép, hiányból táplálkozik, a hiányt „átmeneti tárggyal” pótolja – a megoldásig „köztes tér, játéktér” alakul ki - „az ember a kreativitás révén talál vissza újra és újra – játékosan – az elválasztódásból a kapcsolódásba.” − világhoz való kreatív hozzáférés lehetősége minden későbbi észlelés alapja − közös témafelvetésben megtapasztalható, hogyan lehet kapcsolatba lépni a többi emberrel: szociális kreativitás − a valósággal való kreatív szembenézés számára biztosított társadalmi tér gyakran merev: „kreatív munkát” végzők a munka világában gyakran a funkcionális munkavégzésre korlátozódnak. Ez irányú negatív tapasztalatokban gyakran bekövetkezhet a gondolkodás részleges elvesztése, ami a lelki épülés folyamatának elakadásához vezethet − kreatív foglalatosság, mint segítség: kreatívak azok a folyamatok, amelyek ellentmondásos jelenségek feldolgozását lehetővé teszik. pl.: humor és játék a valósággal és a saját érzelmeinkkel való kreatív érintkezés formái, amelyek útján egy újfajta észlelés más színben képes feltüntetni a valóságot.
