FOLYÓIRAT SZEMLE. át űztek, nemcsak e virágzó, színmagyar kereskedő osztályt pusztította el s telepített helyükre idegen alattvalókat, hanem vele

FOLYÓIRAT SZEMLE.

B U D A P E S T I SZEMLE. A Mag y a r Tud. A k a d é m i a megbízásából szerkeszti V o i n o v i c h Géza. 1926. III—IV. szám. Angyal Dávid: Gyulai Pál, a kritikus. G y u l a i t a k r i t i k á r a próz a í r ó i t e h e t s é g é n k í v ü l az a megf o n t o l á s is ösztönözte, h o g y az izlés dolga n e m m a g á n ü g y , h a n e m n e m z e t i ü g y , m e l y szoros kapcsolatban van az állam és társadalom i g e n f o n t o s erkölcsi érdekeivel. Itélő tehetsége szivéből m e r í tette t á p l á l ó e r e j é t , erős r o k o n v a g y ellenérzés h e v í t i k r i t i k á i t és polémiáit, de m i n d i g i g a z s á g o s a k a r t é s t u d o t t m a r a d n i . Megáll a p í t á s a i t elméletileg is erősen megalapozza. Ha mennyiségre nem sok idegen k ö n y v e t i s m e r is, de abból, a m i t olvasott, igen sokat tanult. Kutatott, boncolt, küzdött, h o g y f é r f i a s önismeretre, érett m e g f o n t o l á s r a , a valódi szépnek átérzésére t a n í t s a nemzetét. — Takáts Sándor: A magyar tőzsérség pusztulása. A XVI. és részben a XVII. században valóságos o r s z á g f e n t a r t ó szerepe volt a m i n d e n izében m a g y a r tőzsérség ( v a g y i s marhakereskedők) o s z t á l y á n a k . Ezer s z á m r a m a g y a r o s í t o t t a m e g n a g y s z á m ú alkalm a z o t t a i t . M á r a 16. s z á z a d b a n a k i n c s t á r éltető erének m o n d o t t á k e m ű v e l t és v a g y o n o s osztályt, m e l y n e k t a g j a i t az A l f ö l d iskolaés e g y h á z - a l a p í t ó i közt is m i n d i g ott t a l á l j u k . A z o n b a n a bécsi korm á n y s z é k e k lelketlen, k i z s á k m á nyoló p o l i t i k á j a , m e l y e t M a g y a r o r s z á g g a l szemben h á r o m századon át űztek, n e m c s a k e virágzó, s z í n m a g y a r kereskedő osztályt p u s z t í t o t t a el s t e l e p í t e t t h e l y ü k re idegen a l a t t v a l ó k a t , h a n e m vele e g y ü t t t ö n k r e t e t t e M a g y a r országnak egykor virágzó mar-

hakereskedését is. — Kornis Gyula: A magyar philosophia fejlődése és az Akadémia. A M a g y a r Tud. A k a d é m i a kezdettől f o g v a t u d a t á b a n volt a philosophiának a nemzet szellemi életében való n a g y szerepével. A szerző tüzetesen v á z o l j a az A k a d é m i á n jelentkező philosophiai ármlatokat, melyek egyrészt híven tükrözik vissza az egyes korszakok egyetemes p h i l o s o p h i a i i r á n y a i t , másrészt, főleg a r e f o r m - k o r s z a k b a n s az a b s o l u t i s m u s idején a legszorosabban egybeforrnak a nemzeti szellemmel s ennek életfeltételeivel. — Dékány István: A közvélemény erővesztésének okai modern t á r s a d a l m a k b a n . A a m o d e r n t á r s a d a l o m kusza, áttek i n t h e t e t l e n szerkezete, (egyenlőtlen tömegoszlás, a költözésre való s a j á t s z e r ü h a j l a m ) s ebből folyó lelki lazultsága, melyhez az egyéni intellektus is teljesen hozzáasszimilálódik: főbb g á t j a i annak, h o g y a közönségnek személyes életfelfogása s ítélete jelentkezzék a közvéleményben. A m a i közvélemény ez áttekinthetetlenség m i a t t n e m s p o n t á n eredetű, h a n e m az i n f o r m á l ó t ó l (a sajtótól) elfoglalt állás e l f o g a d á s a v a g y megtürése. — Stevenson: A palack-manó. Angolból f o r d í t o t t a R a d ó A n t a l . — Bárd Miklós: Leányfalván. G y u l a i P á l t ünneplő óda, m e g j e l e n t a Pásztortűz-ben is. — Négyesy László: A magyar kritika hat éve. (1919—1924). Jelentés az 1925-iki Greguss-jutalomról, mellyel a K i s f a l u d y - T á r s a s á g C s á s z á r E l e m é r n e k A magyar regény története c. munkáj á t t ü n t e t t e ki. — r. r. Egy új magyar epos. Vietorisz József Senki Pál c. költői elbeszélése elismerő b i r á l a t a . E m ű v e t a M. T. Akadé-

— 402 —

Erdélyi Magyar Adatbank

mia a Nádasdy-díjjal jutalmazta. — Négyesy László: Meumann aesthetikája magyarul. — -i: Hún monda és húnhagyomány. H ó m a n B á l i n t könyvének b i r á l a t a . Hóm a n a kérdésnek t ö r t é n e t i felét megoldotta, de i r o d a l o m t ö r t é n e t i leg lezárva m é g nincs. H ó m a n m u n k á j a e r r e v o n a t k o z ó l a g is kezünkbe a d j a a kulcsot. — 1926. IV. (áprilisi) szam. Lukinich Imre: A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar történettudomány. Az A k a d é m i a n e m c s a k n a g y t e r jedelmű f o r r á s a n y a g o t t e t t hozzáférhetővé, h a n e m olyan m ű v e k ről is gondoskodott, melyek lehetővé teszik e f o r r á s a n y a g elrendezését, k r i t i k a i értékelését és feldolgozását. Az A k a d é m i á n a k köszönhető, hogy a szükebb értelemben vett p o l i t i k a i t ö r t é n e l e m mellett m a g a s színvonalú gazdaság-, társadalom-, pénz-, oktatás-, földrajz-, művészet- és jogtörténeti i r o d a l m u n k van, melynek eredményeit a külföld is az európai kulturközösség mellőzhetetlen tényezőjének tekinti. — Mó’sa József: A parlament reformja. A r ra a kérdésre keres feleletet: van-e mód, mellyel a m a g y a r intelligencia vezető e r e j e ú g y konzerváltassék, h o g y a p o l i t i k a i súlypont ne k e r ü l j ö n a végletekbe csapongó rétegek kezébe. A megoldást a b b a n t a l á l j a , h o g y a demokratizált v á r m e g y é k és törvényhatóságok kezébe kell modernizált f o r m á b a n v i s s z a a d n i a 48 előtti követküldési jogot. — Balogh József: Adolf von Harnack. M é l t a t á s a 76-ik születésnapja alkalmából. — Csekey István: Az észt köztársaság alkotmánya és világpolitikai helyzete. Ez az a l k o t m á n y a lehető l e g d e m o k r a t i k u s a b b s különösen azzal biztosított m a g á n a k örök dicsőséget a modern államok történetében, hogy első olyan á l l a m volt, m e l y a nemzeti kisebbségek k ú l t ú r autonomiáját törvénybe iktatta. V i l á g p o l i t i k a i szerepe p e d i g a másik két b a l t i á l l a m m a l e g y ü t t az, a m i volt évszázadokon keresztül: v í z v á l a s z t ó j a Kelet és N y u g a t politikai, f a j i é s g a z d a s á g i tengerének. — Baros Gyula: Philemon és Baucis magyar földön.

halhatatlan idilljének Ovidius nyomait k u t a t j a a m a g y a r irodalomban. — Nagy Miklós: Világostól T r i á n o n i g . I. közl. P e t h ő S á n d o r h a s o n l ó c i m ű k ö n y v é n e k terjedelmes b í r á l a t a . P e t h ő k ö n y v e felületes, m e g b í z h a t a t l a n m u n k a , telve tévedésekkel. N e m t u d ó s történetíró, h a n e m p á r t p o l i t i k á ban e l f o g u l t u j s á g í r ó é r t é k t e l e n a l k o t á s a . — Stevenson: A palackmanó. (Angol novella, f o r d . B a d ó Antal.) — Sík Sándor: A Dioskúrok temploma. (Vers). — A k r i t i k a i r o v a t b a n Pap Viktor b í r á l j a Lengyel M e n y h é r t n e k Szántó Tivadartól megzenésített Taifunját. — Wildner Ödön i s m e r t e t i Georges Girard k ö n y v é t Anatole Fr. ifjúságáról. Végül Kéky Lajos beható k r i t i k á v a l elemzi Móricz Zsigmond ujabb munkáit. Legösszhangosabb siker Légy jó mindhalálig cimű regényét követte, m e l y az í r ó n a k k é t s é g k í v ű l legtisztább, legnemesebb h a t á s ú könyve. De ezt követő m u n k á i b a n m e g i n t v i s s z a t é r n a t u r á l i s t a tulzásaihoz ( H á z a s s á g t ö r é s , Jószerencsét). V é g e r e d m é n y ü l kelletlen b e n y o m á s t h a g y h á t r a a Pillangó is, b á r i t t egészségesebb i r á n y b a t é r t az író, de idilljében nincs idilli h a n g u l a t , sok h e l y t fanyar, kedélytelen, erőltetett. Mélyebbre igyekszik h a t o l n i a Kivilágos kivirradatig c. r e g é n y e a magyar gentry katasztrófáján a k kissé m e g k é s e t t p r o b l é m á j á val. L á t á s á b a n több a keserüség, m i n t az ízlés, de p o m p á s a n r a j zolt a l a k j a i e g y i k é v é teszik Móricz f i g y e l m e t érdemlő m u n k á i n a k . Egy akol, egy pásztor c. novelláskötete n a g y o n egyenetlen s t a r t a l m á b a n i s n a g y o n vegyes.

Dr. Csűry Bálint. DOLGOZATOK A FERENCZ JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM A R C H A E O L O G I A I I N T É Z E T É B Ő L . II. ÉVFOLYAM. Szegedi tudományos folyóiratról számolunk be, a m e l y m á s o d i k évf o l y a m á b a n t á r j a elénk azt a m u n k á t , a m e l y e t az egyetem archaeologiai intézete s részben a városi m ú z e u m végez. E g y esztendővel ezelőtt, szerény keretek

— 403 —


közt, h a t ív terjedelemben, 30 illusztrációval jelent m e g az első évfolyam. Kiadási költségeit azoknak az e l ő a d á s o k n a k t i s z t a jövedelméből fedezte az intézet, amelyeket B u d a y Á r p á d egyetemi t a n á r , az intézet i g a z g a t ó j a és a d j u n k t u s a B a n n e r J á n o s egyetemi m. t a n á r a v i d é k i v á r o s o k b a n t a r t o t t a k . A m ú l t évben 10 előa d á s t t a r t o t a k , ebben az évben 30at. E b b e n az a r á n y b a n a folyói r a t közel h á r o m s z o r o s t e r j e d e lemben 15 íven, 95 i l u s z t r á c i ó v a l jelent meg. A m ú l t évben az inté zet t a g j a i n k í v ü l h á r o m , az idén h a t külső m u n k a t á r s a volt a fol y ó i r a t n a k . A m ú l t évben hét tud o m á n y o s közlemény l á t o t t benne n a p v i l á g o t , melyek közül n é g y volt szegedi v o n a t k o z á s u , az idén egy n a g y o b b t a n u l m á n y o n k í v ü l tiz közlemény, két k ö n y v b í r á l a t és h á r o m kisebb közlemény, melyek közül h a t szegedi vonatkozású, v a g y a v á r o s i m u z e u m a n y a g á v a l foglalkozik. A közlem é n y e k közül kettő m á r az intézet s a j á t á s a t á s a i n a k e r e d m é n y e i t közli. T a v a l y az összes k i v o n a t o k n é m e t n y e l v e n jelentek meg, az idén egy k i v o n a t f r a n c i á u l , a többi n é m e t ü l . De ezek az a d a t o k csak a külső f e j l ő d é s t m u t a t j á k szembetünően, belső é r t é k é t a cikkek a d j á k . Az első t a n u l m á n y t Buday Árpád e g y e t e m i t a n á r í r t a az u. n. T h r á k lovasisten problémájáról. T a n u l m á n y á b a n m e g d ö n t i az elnevezés helyességét; k i m u t a t j a , h o g y i t t n e m k ü l ö n á l l ó nemzeti i s t e n s é g r ő l v a n szó, hanem a K r i s z t u s születése t á j á n erősen keresett Üdvözítő egyik h e l y i f o r m á j á r ó l . A f o r m á k fejlődését bőséges i l l u s z t r á c i ó k k a l K r . e.-i V. század g ö r ö g s í r k ö v e i t ő l a ker e s z t é n y Szt. G y ö r g y á b r á z o l á s á i g v é g i g kíséri. Banner János e g y e t e m i m. tan á r , az intézet ásatásairól írt terjedelmes jelentést. Az első á s a t á s az Egyetem Barátok Egyesülete támogatásával Magyarcsanád — B ö k é n y h a t á r á b a n , a M a r o s mellett t ö r t é n t , a h o l egy K r . u. III. —V. századbeli s z a r m a t a telep és temető k e r ü l t n a p v i l á g r a . A telep és temető feltárt anyaga a r r a

m u t a t , hogy lakói élénk összeköttetést t a r t o t t a k f e n n a Maros és Tisza vidékén lakó g e r m á n törzsekkel. K á r , h o g y a M a r o s a telep emlékeinek n a g y o b b részét m á r régen elhordotta. Az intézet másik ásatása Nagykamaráson volt, ahol a p r ó b a á s a t á s o k K r . u. II.—III. századbeli edényeket és töredékeket hoztak felszínre. — U g y a n c s a k ő ismerteti az 1915. évi átokházi, és az 1924-ben a Demeter t e m p l o m b o n t á s a k o r előker ü l t éremleletet. Az előbbi 16. századbeli dénárokból, az utóbbi 17. és 18. századbeli ezüst és rézérmekből áll. A H a l á s z a t a Feketekőrös t o r k o l a t á n á l cimű tanulm á n y b a n a m é g 1922-ben tett tan u l m á n y ú t eredényeiről számol be. Móra Ferenc, a v á r o s i múzeum i g a z g a t ó j a „ A K u n á g o t á n kiásott h o n f o g l a l á s k o r i l o v a s s í r o k a t ” ismerteti, melyeknek a n y a g a sok példa n é l k ü l álló d a r a b o t m u t a t fel. A s í r o k b a n Zoltán-, v a g y T a k s o n y - k o r a b e l i m a g y a r o k nyugodtak. Cs. Sebestyén Károly a „Szeged i v á r legrégibb története” cimen azokat a r ó m a i k o r i emlékeket ismerteti, melyek a szegedi v á r bontása alkalmával a falakból k e r ü l t e k elő. H o g y ezek a képekben is i s m e r t e t e t t emlékek n a gyobb r ó m a i település, v a g y csak egy i t t l a k o t t r ó m a i kereskedő emlékei-e, a kevés a n y a g b ó l eldönteni n e m lehet. Eperjessy Kálmán a makói r e á l g i m n á z i n m t a n á r a „ A Kop á n c s p u s z t a i éremleletet” í r j a le, amelyben 12. századbeli m a g y a r és f r i e s a c h i d é n á r o k v o l t a k s m é g 1919-ben s z á n t á s közben kerültek elő. K á r , h o g y a lelet jó része elkallódott. Krecsmárik Endre t a n á r , a szegedi m ú z e u m n e h á n y k o p o n y á j á t v i z s g á l t a meg, köztük azokat is, melyek a k u n á g o t a i lovassírokból k e r ü l t e k elő. Az i s m e r t e t e t t öt kop o n y a közül egy neolithkori, egy a v a r , egy n é p v á n d o r l á s k o r i biz o n y t a l a n és kettő honfoglaláskori. Kiss Lajos, a n y i r e g y h á z a i m ú zeum i g a z g a t ó j a a h i r e s „hódmezővásárhelyi tálasság” történetét

— 404 —


í r t a meg, amely elődje volt a hov a t o v á b b i p a r m ű v é s z e t t é fejlődő vásárhelyi keramikus iparnak. A Miscellanea r o v a t b a n Buday Árpád a bronz kincsleletekről kim u t a t j a , h o g y azok közösségi vagyonok voltak, a b r o n z k o r i áldozó helyeknek t a r t o t t jelenségeket pedig ő r á l l o m á s o k n a k ítéli. E rov a t b a n v a n Horváth Tibor Antal prem. k a n o n o k közlése a l a p j á n a Banner János által még a múlt évben közölt szegedi szükségpénzek m o n o g r a f i á j á n a k kiegészítése is. Az i r o d a l m i r o v a t b a n Roska Márton, Hubert Schmidt: Vorgeschichte E u r o p a s , b. á., É b e r László: Művészeti L e x i k o n á t ismerteti. Ö r ö m m e l i s m e r t e t j ü k a megjelent új é v f o l y a m o t , m e r t a r é g i kolozsvári B á s t y a - u t c a i t r a d i c i ó f o l y t a t á s á t , továbbélését l á t j u k benne a Tisza p a r t j á n .

Zarándi. ETHNOGRAPHIA-NÉPÉLET. A M a g y a r N é p r a j z i T á r s a s á g fol y ó i r a t a és a M a g y a r N e m z e t i Múzeum N é p r a j z i T á r á n a k Értesítője. X X X V I I , évf. 1926. 1. sz. Szerkesztik: Solymossy Sándor és Bátky Zsigmond. Solymossy Sándor: Az ethnológia tárgyköre és módszere címen t a n u l s á g o s á t t e k i n t é s t ad e t u d o m á n y fejlődéséről. Joggal s í r j a el p a n a s z á t , h o g y az ethnológia ma is mostohagyermek számba megy sok országban, holott h i v a t v a van, h o g y az összes kúlturbázisok egybefoglaló tudom á n y a legyen. Ez a szomoru és k á r o s jelenség részben abban gyökerezik, hogy t á r g y k ö r e n e m egységesen k ö r ü l h a t á r o l t . Hozzátehetjük, hogy sok m á s tudom á n n y a l való k a p c s o l ó d á s a és e kapcsok természetének helyenk i n t homályos, t i s z t á z a t l a n v o l t a is h o z z á j á r u l t ahhoz, h o g y a legtöbb helyen a l i g emelkedett f e l ü l a s e g é d t u d o m á n y n i v ó j á n . Megkötöttséget jelentett a természett u d o m á n y i s z e m p o n t o k n a k erős befolyása, a m i csak Ernst Grosse fellépésével (1896) kezd szünni, helyet szorítván a történelmi

módszernek. Megszívlelendő, a m i t a k u l t u r k ö r ö k r ő l s azok e g y m á s ra h a t á s á r ó l í r . — Az ősrégészet módszere a s t r a t i g r á f i á n , rétegegymásutánon sarkallik. Valah o g y így képzelem el az enthnogr a p h u s o k , enthnológusok m u n k á j á t is. Az ősrégész a földben, az e t h n o g r a p h u s és e t h n o l ó g u s a földszínen i p a r k o d i k m e g á l l a p í tani a kulturelemek egymásrarétegeződését s m i k é p e n az ősrégész a szomszédos és t á v o l a b b i területekről kapott hatásokat is f e l k e r e s i s m e g k a p j a , azonképen a t e s t v é r t u d o m á n y is esetről-esetre m e g á l l a p í t j a , a f e n n t i módszer s z e m m e l t a r t á s a mellett, h o g y a ma m é g cselekvő, élő, h a t ó népek, népelemek külső és belső életm e g n y i l v á n u l á s a i t e r é n melyek a saját k u l t u r k i n c s e k , melyek a kölcsön v e t t elemek s az u t ó b b i a k h o n n é t jöttek, h o g y a n módosultak, a l k a l m a z k o d t a k a z ú j környezetben. Az új környezetet n e m c s a k a n t h r o p o l ó g i a i és szellemi, h a n e m f ö l d r a j z i , t e r m é s z e t i stb. szempontból is é r t e m . Nincs a világon tudomány, mely a n n y i k o n t á r t t ü r t v o l n a m e g a kebelén, m i n t az ősrégészet és n é p r a j z . I n n é t v a n az, hogy ahol ezeket az élősdieket a jól és egészségesen megszervezett iskola le n e m o p e r á l t a e két tudom á n y testéről, g o m b a m ó d r a szap o r o d t a k a tudóskodók, a k i k aztán alaposan diszkreditálták m i n d a két t u d o m á n y t . Rédeyné Hoffmann Mária Ács Gedeon laskói ref. lelkész n a p l ó j á b ó l közöl érdekes népéleti adatokat. Ács m i n t e m i g r á n s m e g j á r t a Törökországot, A n g l i á t és A m e r i k á t , feljegyzéseinek öszszehasonlító értékük is van. Szendrey Zsigmond harmadik f o l y t a t á s á t a d j a t ö r t é n e t i népmondáinknak. Ez alkalommal az Árpádok kihalásáig jutott el nagyértékű tanulmányával. K i s e b b közlemények ( K ü l d ö t t farkas, küldött kutya, küldött ördög, S z e m g y ó g y í t á s szentelt vízzel. A l i d é r c és t á t o s a szalont a i n é p hiedelmében, N é p h a g y o m á n y - g y ű j t é s , B á b t á n c o l t a t ó Betlehem Somogy megyében, F a l u -

— 405 —


csufolók) és az i r o d a l m i r o v a t z á r j á k be az értékes fűzetet. Az Értesítőben Bátky Zsigmond a s z a r v a s a g a n c s l ó p o r t a r t ó k díszítő motivumai közül a szarvassal, fogas-csápos k e r é k k e l s t o r n y o c s k á k k a l foglalkozik. A s z a r v a s n a k m á g i k u s jelentőséget t u l a j d o n í t , a f o r g ó kerék a l a k ú díszeket a h o r g a s k e r e s z t b ő l vezeti le, viszont a t o r n y o c s k á k stilizált e m b e r a l a k o k . A K o l o z s v á r r ó l els z á r m a z o t t Ébner Sándor a Bodrog halászatáról ad tanulságos l e í r á s t s egészítit ki Hermann Ottó megfigyeléseit. — Viski Károly a m a g y a r p a r a s z t h á z előtt létezett tűzhelyről, Kiss Lajos a n y i r e g y h á z a i f e s t e t t és v i r á g o s koporsókról, Győrffy István a m o l d o v a i tarviseletről, Viski Károly a h a j ó s cégről és egy csíkm e g y e i himzésről (mely Izsák feláldozását ábrázolja), Ecsedi István a debreceni erdőkben szokásos v a r j ú f o g á s r ó l m o n d el tanulságos dolgokat. M a g y a r o r szágról szóló r é g i följegyzések, i r o d a l m i szemle és m ú z e u m i hirek r o v a t a u t á n itt is, a k á r c s a k az E t h n o g r a p h i á n á l , a közölt cikkek rövid k i v o n a t á t t a l á l j u k . Ö r ö m m e l k ö s z ö n t j ü k az E t h n o g r a p h i a é s É r t e s í t ő derék g á r d á ját, a szerkesztőkkel az élén.

Dr. Roska Márton. KLINGSOR. Siebenbürgische Z e i t s c h r i f t . Geleitet v o n Heinrich Zillich. 3. J a h r g . 1926. H e f t 6—10. Az e r d é l y i szászoknak ez a folyóirata hova-tovább mind tervszerűbben k i s é r i f i g y e l e m m e l az erdélyi m a g y a r s á g tudományos, i r o d a l m i és m ű v é s z e t i életének jelenségeit. A f o l y ó évi 6. s z á m Reményiktől egy szép v e r s e t (Oft ist m i r b a n g ) közöl R e m é n y i k Mária fordításában, Gyallay-tól egy n o v e l l á t (Das letzte Gefecht) Zillich H . f o r d í t á s á b a n é s Á p r i l y től két k ö l t e m é n y t H a j e k „Nachd i c h t u n g ” - j á b a n . A könyvszemlében F o l b e r t h i s m e r t e t i „A jelenkor erdélyi m a g y a r irodalma. E g y s t a t i s z t i k a ” címen György Lajos-nak „Az erdélyi magyar irodalom b i b l i o g r á f i á j a 1919— 1924.” c. füzetét. E l i s m e r é s s e l eme-

li ki a m a g y a r s á g t e r m é k e n y szellemi működését, de a statisztikai a d a t o k b ó l azt l á t j a , h o g y a példányok kevés s z á m a és az írói tiszt e l e t d i j csekélysége az erdélyi viszonyokra szomorú v i l á g o t vet. Azt m u t a t j a ez, h o g y a közönségnek nincs bizalma m é g az erdélyi könyvhöz. Oly s o k á i g vezett e t t ü k m a g u n k a t a külföldtől, — Budapest, Bukarest, N é m e t o r s z á g — h o g y érzékünk elveszett a saj á t o s erdélyi szellemiség i r á n t . A könyvkereskedők még szervezetlenebbek és megbízhatatlanabbak, m i n t a közönség. A n n y i m a g y a r könyvkereskedés (361 közül 225 m a g y a r ) s nincs egyetlen szakfolyóirat, mely az erdélyi könyvekről f e l v i l á g o s í t á s t adna. Folberth szerint ennek a főoka abban van, h o g y oly o r s z á g ez, melynek életét m é g n e m a szellem i r á n y í t j a , ahol a k u l t ú r a és m ű v e l t s é g még fényűzés, nem életszükséglet. U g y a n ő i s m e r t e t i az Erdélyi Irodalmi Szemlét, elismervén gazd a g s á g á t , komoly tudós m u n k á ját. K ü l ö n ö s e n a k r i t i k a i résznek a m a t á r h á z á t emeli ki, mely a h á r o m f e l é s z a g g a t o t t ország szellemi e g y ü t t m ű k ö d é s é t a k a r j a útnak i n d í t a n i . A Pásztortűz 12. évf o l y a m á t i s m e r t e t v é n azt az elismerését n y i l v á n í t j a , h o g y a l i r a i költészet legjobb alkotásaiban „abszolut m ű v é s z i értéket” ér el. S észreveszi, h o g y a m a g y a r költők a r á j u k nézve oly mérhetetlen ü l súlyos h é t utolsó évben csod á l a t r a méltó öneszméléssel viszszatértek a n e m r é g m é g megvetett, most ú j szerelemmel körülr a j o n g o t t r é g i e r d é l y i földhöz. V a l ó b a n b á m u l a t o s — úgymond — m i l y szívesen és m i l y g y a k r a n részesítik előnyben a motivumok v á l a s z t á s á n á l az erdélyi t á r g y a k a t ! A l i g t a l á l n i füzetet, mely e m e g f i g y e l é s t ne igazolná! Korunk első é v f o l y a m á r ó l megjegyzi, h o g y m u n k a t á r s a i t nemcsak Erdélyből, h a n e m a szellem nemzetközi k ö z t á r s a s á g á b ó l toborozza. Megértő olvasóközönséget k i v á n neki. Heltmann Balogh Endre: Mesét írok neked és Makkai: Megszólalnak a kövek c. elbeszélő köteteit, Kosáryné Réz Lola: A p á p a s z e m c. regényét is-

— 406 —


merteti, kiemelvén u t ó b b i n a k szerencsés t á r g y v á l a s z t á s á t s egy f i n o m a n érző asszonyi léleknek tiszteletre méltó m u n k á j á t . A 7. f ü z e t Zillich f o r d í t á s á b a n hozza György Lajos tanulmán y á t : Az e r d é l y i m a g y a r o k szellemi élete 1919. óta címen. A 8. f ü z e t m é l t a t j a a Pásztortűz szász számát. Ez az első m é l t a t á sa m a g y a r o k részéről a szászok művészi életének s v i l á g o s a n t ü k rözi azokat a törekvéseket, melyek a m a g y a r o k a t is, a szászok a t is, a mi e g y m á s r a u t a l t s á g u n k helyesebb m e g l á t á s á h o z vezetik. Dr. J. L e m é n y i s m e r t e t i Kristóf György-nek B i t a y t ó l r o m á n ra fordított Jókai életrajzát. Egészséges tünetnek mondja, h o g y a volt v a l l á s ü g y i m i n i s z t e r lehetővé tette e kötet megjelenését s a szerzőknek azt a g o n d o l a t á t hogy J ó k a i t a r o m á n o k k a l megismertessék. J e l e a m a értékes közeledési törekvéseknek, amelyek a közös e l ő h a l a d á s szemp o n t j á b ó l végül is a megértéshez és áldásos kiegyezéshez kell, h o g y vezessenek. S a j n á l n i lehet, hogy e törekvések ma m é g n a g y o n szórványosak. P e d i g E r d é l y földje az a terület, mely a k u l t ú r a és a p a c i f i z m u s tekintetében szép eredményt érhetne el. De ma m é g kevés történik. Az é r t e l m i s é g i osztály csaknem s e m m i t sem olvas. Megfelelő egyesületek és körök a l a p í t á s á t s ü r g ő s szükségnek l á t j a . Megemlékezik az E r d é l y i T u d o m á n y o s Füzetek h á r o m első d a r a b j á r ó l , melyek közül Rass Károly R e m é n y i k - f ü z e t e érdekli közelebbről a K l i n g s o r olvasó közönségét. A 9. füzetben Maurer a m a r o s vécsi Helikon-ról í r v á n , ú g y látja, hogy ez E r d é l y k i a p a d h a t a t lan életerejéről és t r a g i k u m á r ó l tett bizonyságot. T r a g i k u m á r ó l , m e r t a bizalmas megbeszélések között sok oly h i b a és a k a d á l y f o r g o t t szóban, mely a kedvezőtlen viszonyok között h á t r á l t a t t a a m a g y a r s á g i r o d a l m i törekvéseit. De életerejéről is, m e r t a beszélgetések közül k i h a n g z o t t a közös m u n k a és siker a k a r á s a is. Világnézeti különbségek is nyil-

v á n u l t a k . Vécs jelentőségét a b b a n l á t j a , h o g y az ott hozott hét h a t á r o z a t az i r o d a l o m t o v á b b fejlődésének t á g t á v l a t á t n y i t j a meg, f ő k é p p e d i g abban, hogy a h a t á rozatok k o r u n k p o l i t i k a i és szociális v i s z o n y a i n a k egészséges bírálatát tartalmazzák. Folberthnek a m a r o s v é c s i H e l i k o n a m a guk n a g y s z e b e n i (1921. aug. 19.) szünidei f ő i s k o l a i k u r z u s á t j u t t a t j a eszébe. Vécsnek n e m j u t o t t eszébe, hogy m i n d j á r t a l a p s z a b á lyokat alkosson, m i n t m i a k a r t u n k . De a z é r t n e m volt sikertelen és e r e d m é n y t e l e n a H e l i k o n . F r a n c i a o r s z á g i r o d a l m i szalonj a i b a n s e m hoztak t ö r v é n y e k e t s m é g i s itt született m e g az o r s z á g i r o d a l m a és művészete. Érdekes v á l l a l k o z á s b a kezdett a f o l y ó i r a t szerkesztősége, m i k o r a n n a k a kérdésnek t á r g y a l á s á r a nyitott u t a t hasábjain, hogy mit t a r t a n a k a m a g y a r o k , szászok és r o m á n o k kölcsönösen e g y m á s r ó l . A kérdés tárgyalása véleményünk szerint csak a k k o r helyes, ha a feleletek őszinték. H o g y m i t t a r t a n a k a m a g y a r o k az e r d é l y i szászokról, e r r e a k é r d é s r e dr. Rajka László felel a 6. füzetben. Ha a r r a a k é r d é s r e kell felelnie, hogy mit m o n d a n a k az e r d é l y i m a g y a r o k m i n d e n n a p i beszélgetéseikben a szászokról, a k k o r a felelettel g y o r s a n készen v a n . K i emelik szervezettségüket, amit m i n d i g lelkesedéssel emlegetnek s p é l d a k é n t á l l í t j á k m a g u k elé. Fegyelmezettségük m i n d i g n a g y hat á s t tesz r á j o k . Dicsérik gazdálk o d á s u k a t , kereskedelmüket, ipar u k a t , m e g c s o d á l j á k építészetüket. De m á s művészetük, irodalm u k és t u d o m á n y u k c s a k n e m ismeretlen előttük. A n é p józan, szorgalmas, de óvatos, m a g á b a zárkozó, b a r á t s á g t a l a n . A m a g y a rok és szászok közötti ellentét történelmi i d ő k r e m e g y vissza s f á j dalommal érezzük, hogy az utolsó évek szász történelmi m ű v e i a m u l t a k n a k n a g y részben H a b s b u r g o k okozta hibáiért m i n d i g a m a g y a r o k a t húzzák deresre. Őszinte közeledést ó h a j tanak a kultúra területén s a mag u k részéről r a j t a v a n n a k , h o g y a r é g i ellentétek s í r j a felett őszin-

— 407 —


tén és n y i l t a n n y ú j t h a s s a n a k e g y m á s n a k b a r á t i kezet. A 9. füzetben dr. J. Lemeny m o n d j a el n e m személyes, h a n e m az intelligens körökben e l t e r j e d t r o m á n véleményeket a szászokról és m a g y a r o k r ó l . T a l á n n e m lesz felesleges a nézeteket r ö v i d e n i s m e r t e t n i olvasóinkkal. A szász e t h i k a i l a g becsületes, dolgos, következetes, k i t a r t ó , m a k a c s u l akaró. Szellemileg: nehézkes, tépelődő, v i s z o n y l a g m é l y e n gondolkodó, kevésbé szellemes, de kedélyes, logikus gondolkodású. T á r s a d a l m i l a g : nehezen megközelíthető, s a j á t körébe elszigetelt; egyesületekben, asztaltársaságb a n élésre h a j l a m o s . K u l t ú r a tek i n t e t é b e n : á l l a n d ó a n tevékeny, szorgalmas, m u n k á s , h a g y o m á n y t tisztelő és szervező. Művészet s z e m p o n t j á b ó l : á t l a g o s tehetség, m e l y n a g y s z o r g a l m á v a l j u t kifejezésre. M o r á l t e k i n t e t é b e n : a szász a n y a és asszony jó p é l d á u l szolgálhat, de az i f j a b b nemzedék erkölcstelenségben a m a g y a r o k a t és r o m á n o k a t f e l ü l m u l t a . Politikailag: opportunusok, túlzottan óvatosak, a helyzetek és problem á k megítélésében szűk látókör ü e k és g y a k o r l a t i érzéküek. Az idegent á l t a l á b a n lenézik. Az áll a m m a l szemben l o j á l i s a k . Közelebbről érdekel m i n k e t a m a g y a r o k r ó l való f e l f o g á s u k . A m a g y a r o k e t h i k a i l a g : kevésbé becsületesek és igazak, kevésbé s z o r g a l m a s a k és k i t a r t ó k , de sokk a l őszintébbek. Szellemileg: átl a g b a n kevésbé tehetségesek, de a h o l v a n tehetség, ott m a g a s a b b h u l l á m o k a t vet. Kevesebb a kedélyességük, több a t e m p e r a m e n tumuk s gyakran korlátoltak. Szociális t e k i n t e t b e n kevésbé öszs z e t a r t ó k e g y m á s között, de idegenekkel v a l ó érintkezésükben n y á j a s a b b a k , n y i l t a b b a k és bar á t s á g o s a b b a k , m i n t a szászok. K u l t ú r á l i s t e k i n t e t b e n : kissé lusták, kevésbé t á j é k o z o t t a k és szervezettek; részben erősen konzervativok, részben t ú l z o t t a n modern gondolkozásuak; általában érdeklődők a k u l t ú r á l i s értékek i r á n t . A művészet s z e m p o n t j á b ó l : k i f e j l ő d ö t t , természetes műérzékkel m e g á l d o t t a k , de k i m a g a s l ó ,

teremtő tehetségek r i t k á k . Az ifj a b b nemzedék a m o r á l l a l keveset látszik törődni. A „korszellem” veszélyesen űzi velük játék a i t . P o l i t i k a i tekintetben — évszázadokig t a r t ó iskolájuk ellenére — a tájékozódásnak és tiszt á n l á t á s n a k feltünő h i á n y á t mut a t j á k . H á n y ó d n a k a sovinizmus és nemzeti közönyösség között. „Részben d e m o k r a t a és szociális érzületű, részben reakciós és a r i s z t o k r a t a , részben sovén hang u l a t u k a t ápolva, m a j d meg minden p o l i t i k a i elvről lemondva a levegőben lebegnek anélkül, hogy á l t a l á n o s j ó a k a r a t u k szerint az á l l a m n a k h a s z n á l n i t u d n á n a k , sőt ettől g y a k r a n meggyanusíttatnak.” L e m e n y e j e l l e m r a j z o t azzal végzi, h o g y : „e fejtegetések szubj e k t i v i t á s a nem nagyobb, mint ilyen esetekben lenni szokott.” A 10. számban m a g a Zillich, a szerkesztő, m o n d j a el a szászok véleményét a r o m á n o k r ó l . Azzal kezdi, h o g y különbséget kell tenni az erdélyi és k i r á l y s á g b e l i rom á n o k között. Az erdélyi f a l u s i r o m á n t , akivel együtt, egy földön n ő t t fel, a szász sehol sem gyűlöli, m e r t t a l á n egyetlen szász sincs, kinek életében egy Gheorghe v a g y egy V a s i l i e szerepet ne j á t s z a n a . N é m i l e g m á s megítélésben részesül a v á r o s i r o m á n , amelyet kapzsinak, a n y a g i a s n a k t a r t . De a r e g á t i a k a t n e m szeretik. S e m m i jót n e m v á r n a k tőle. Ezt az ált a l á n o s ellenszenvet fejezi ki az a s ű r ű n h a l l h a t ó m o n d á s : becsületes ember, p e d i g — r e g á t i . O k á t a n y u g a t i és a b a l k á n i nevelés különbségében l á t j a . A szász a tényeket nézi s m a g y a r á z z a . Edd i g volt helyes ö n k o r m á n y z a t u n k , voltak jó ú t a i n k , v a s u t j a i n k , bíráink, hivatalnokaink, akikben bíztunk, most nincsenek. S ezt a r e g á t i a k n a k t u l a j d o n í t j á k . Nem a népnek, azt n e m ismerik. Legfeljebb azt t u d j á k róla, hogy műveletlenebb, m i n t az erdélyi. H a n e m a n n a k a h ó d í t á s r a kiküldött reg á t i szellemnek, melyről azt t a r t ják, h o g y n i n c s jogi érzéke. Itél anélkül, h o g y a dolgokat ismerné. M i n d i g a l á t s z a t r a épít. Megenged m a g á n a k mindent, a m i neki kellemes és leigázna minden-

— 408 —


kit, a k i t nem tud megérteni. De elismerik g e n i a l í t á s á t közügyekben. Teljesen h i á n y z i k mások ü g y e i r á n t való érzéke. P o l i t i k a i tevékenységét ötletek, v i l l a n á s szerű felismerések jellemzik, melyek g y o r s cselekvésre ösztönzik. Szenvedélyektől f ű t ö t t szándék, t e m p e r a m e n t u m o s felismerése a helyzetnek, p o r h i n t é s a v i l á g szemébe, önző cselekvés — ez a reg á t i lelki a l k a t á n a k jellemző vonásai. „ H a n e m volna m e g benne a r o m á n t u l a j d o n s á g , a jószívűség, mely következetlenségre és g y o r s e l l a n k a d á s r a vezeti, szellemének u r a l m a a l a t t az élet gyilkoló volna. Jószívűsége, m i d ő n gyöngeséggé lesz, i s t e n a d t a eszköz s a j á t m a g a ellen.” Zillich jell e m r a j z a egy k í v á n s á g b a n végződik, mely az erdélyi r o m á n n a k több ö n t u d a t o s s á g á t , a r e g á t i n a k több méltóságot és mélységet óhajt. A k ö r k é r d é s m é g nincs befejezve. H i á n y z i k m é g a m a g y a r o k véleménye a r o m á n o k r ó l s a szászoké a m a g y a r o k r ó l . K i v á n c s i a n v á r j u k a feleleteket, h a b á r érezzük a helyzet nehézségét. Ez a rövid szemle- a r r ó l győzött meg minket, hogy a K l i n g s o r elismerésre méltó erkölcsi bátorsággal l á t j a meg és t á r j a elő a hibákat nemcsak a s a j á t m a g u k p o r t á j a előtt, h a n e m á l t a l á b a n E r d é l y szellemi életében is s a szerkesztőség ö n t u d a t o s m u n k á j á t f i a t a l o s lendület és feszülő energia jellemzi.

Dr. Gál Kelemen. MINERVA. Szerkeszti Thienemann Tivadar. V. évf. 1—5. szám. Pécs 1926. Az E I S z m u l t s z á m á b a n (225 l.) ismertette azt a szellemi mozgalmat, melynek középpontjai, az 1921-ben a l a k u l t Minerva Társaság, f o l y ó i r a t a p e d i g a Minerva. — E r e n d k í v ü l t a r t a l m a s folyói r a t ez évi első öt s z á m a egy vaskos füzetben jelent meg. Báró Brandenstein Béla: Korunk lelki válsága és a metafizika problémája. K o r u n k v á l s á g á r ó l beszélni már-már banálisnak tűnik, a n n y i t v i t a t k o z n a k és t á r s a l o g -

n a k róla. De mégis beszélni kell róla, m e r t i m m á r a n n y i r a súlyos, h o g y n a g y o n s ü r g ő s a megoldása. A k á r h o l i s t a p i n t u n k k o r u n k és v i l á g u n k ütőereire, csak a szív remegését érezzük, verését nem. Még m a t a p a s z t a l h a t ó a z u j j á a l k o t á s r a v a l ó m e g f e s z í t e t t s é g és bizonyos törekvés is, de a f e l f r i s sítésre h i v a t o t t n a k látszó és eleinte vállalkozó erők egyrésze lassan m á r k i m e r ü l és felőrlődik az e d d i g t e l j e s e r e d m é n y t semmiképpen sem hozó küzdelemben és keresésben. M i n d e n ü t t feloszlást és n e m sok m e g o l d á s t l á t u n k m é g a szellem b i r o d a l m á b a n is. És éppen a k u l t ú r a o r g a n i z m u s á n a k n e m szabad sohasem feloszlania, h a n e m előbb m e g kell o l d a n i a v á l s á g á t és az új a l a k u l a t o k a t a régiből szervesen kell k i a l a k í t a n i a . Ám a keresztény k u l t ú r a végtelen lehetőségeket és életre v a l ó s á g o t r e j t m a g á b a n . — azért ez a k u l t ú r a n e m p u s z t ú l el. Teh á t v á l s á g a gyökeres megoldásán a k és v i l á g a ú j j á a l k o t á s á n a k a mi időnkben kell bekövetkeznie és pedig itt n á l u n k , az ó v i l á g n y u g a t i részében, n e m v a l a h o l Kinában vagy Japánban, vagy I n d i á b a n , h a n e m itt, a h o l ez a kultúra még megvan és súlyos betegen bár, de ősi idők óta meggyökerezve él. Mit t e h e t e c é l r a a filozófia, v a g y i s m i t jelent a filozófia v á l s á g a k o r u n k v á l s á g á b a n és m i t jelent a f i l o z ó f i a v á l s á g á nak megoldása a kultúra válság á n a k m e g o l d á s a s z á m á r a ? A filozófia t u d o m á n y , t e h á t o b j e k t i v e igaznak, az o b j e k t i v k a p c s o l a t o k nak megfelelő megismerésnek kell lennie. M i n t t u d o m á n y a legm a g a s a b b és a l e g á l t a l á n o s a b b i g a z s á g o k a t a k a r j a lehetőleg teljesen felderíteni, m i v e l csak í g y t ö r e k e d h e t i k a r r a , h o g y világképet a d j o n . I l y e n v i l á g k é p n é l k ü l egészséges k u l t ú r a n e m á l l h a t f e n n . A f i l o z ó f i a biztos a l a p o t ad, m e l y r e é p í t h e t ü n k , h a t á r o z o t t célokat, a m e l y e k e n céltudatosan h a l a d h a t u n k . D e csak a k k o r , h a v a l ó d i filozófia, m e l y t u d a t o s a n b e l e á l l í t j a az e m b e r t és törekvéseit a mindenségbe, ennek berendezésének megfelelően. A filozófiához kell csatolódni az örömes

— 409 —


áldozókészségnek, a szerető szorgalomnak és kitartó akaratnak, hogy a kultúra feltámadjon. Ezt a lelki szervezetet a m é l y e n v a l l á sos keresztény szellem m e g ú j u l á sa a d h a t j a csak meg, m e r t ez a szeretetnek á l d o z á s r a kész és ter e m t ő é s egyetemes n a g y m ű létr e h o z á s á r a képes szelleme. — A filozófia problemája a metafizika p r o b l é m á j á n dől el. A t i s z t a logika n e m teszi fel a m e t a f i z i k á t , de fölteszi o l y a n t á r g y a k megvizsgálását, amelyek metafizik a i a k . Ismeretelmélet és ismeretk r i t i k a m e t a f i z i k a n é l k ü l sohasem lehetségesek. „Mert a m e t a f i zika a v a l ó s á g legegyetemesebb határozmányairól szóló tudom á n y , m á r p e d i g ú g y a megismerő, m i n t a m e g i s m e r é s t á r g y a és m a g a a m e g i s m e r é s is túlnyomó részben v a l ó s á g o s dolgok v a g y legalább ilyenekbe v a n n a k beágyazva.” F e r d e és f o r d í t o t t volt ú g y s z ó l v á n egész ú j a b b filoz ó f i á n k : előítélet n é l k ü l a k a r v á n e l j á r n i m i n d e n e k e l ő t t ismeretelméleti és i s m e r e t k r i t i k a i meggondolásokat tett, spekulációkat űzött és ezekben a dolgok objekt i v lényege szerint csak t á r g y nélkül való és í g y t á r g y t a l a n ü r e s s é g e t v a g y p e d i g előítéleteket t á r g y a l h a t o t t . Az utolsó 80— 90 év ismeretelméleti és ismeretk r i t i k a i v i z s g á l ó d á s a i csak teljes f i l o z ó f i a i tehetetlenséget m u t a t n a k s ha ezeket, az ú j a b b filozóf i á k n a k k ö r ü l b e l ü l felét, t ö r ö l j ü k , a filozófia n e m veszít egyebet, csak g á t l ó terhet. Igy v a n az értékelmélet és e g y á l t a l á n a filozófiai é r t é k t u d o m á n y o k dolga is. A k i a p r o b l é m a m é l y é r e lát, jól tudja, hogy a metafizika nélkül való értékelmélet f o g a l o m c s é p l é s ; m e t a f i z i k a n é l k ü l a f i l o z ó f i a test élet nélkül. — A m e t a f i z i k a probl é m á j á b a n elvi jelentőségü a k a dály, m e l y e t le kell győzni, a k a n t i a n i z m u s . A dolog n a g y o n komoly és a t u d o m á n y o s b a j v í v á s m é g m i n d i g n e m dőlt el. Csak szigorú t u d o m á n y o s s á g g a l és log i k a i l a g t e l j e s e n biztosan kell ezt m e g o l d a n i . A t o v á b b i a z u t á n ettől a m e g o l d á s t ó l f ü g g . Ha ez K a n t j a v á r a következik be, nag y o n nehéz a helyzet: lehetetlen

a v i l á g lényegének teoretikus megértése és a t u d o m á n y sohasem ismeri m e g t á r g y á n a k legmélyebb a l a p j a i t . H a azonban K a n t ellenére oldódik m e g a kérdés, a k k o r a m e t a f i z i k a ú j r a fels z a b a d u l t és csupán helyesen azaz szigorú t u d o m á n y o s s á g g a l és k r i t i k á v a l , mert igazságban kell tovább építenie. E z u t á n a n a g y n e v ű szerző, a k i Grundlegung der Philosophie c. n a g y művével (Halle, 1926) m a g a is küzd K a n t ellen és a k i kiemeli, hogy e küzdelemben n a g y lépéssel j u t t a t ta megoldás felé P a u l e r Ákos, midőn m e g á l l a p í t j a , hogy a redukció bizonyos módon átvezethet a transzcendens valóságok körébe, r á m u t a t a m e t a f i z i k á r a v á r ó p r o b l é m á k r a a természettud o m á n y o k és az emberi k u l t ú r á v a l foglalkozó t u d o m á n y o k körében, f e l a d a t á u l pedig kitűzi oly t á g és teljes v i l á g k é p n y ú j t á s á t , hogy ez az egész filozófiának, sőt a világhoz való egész álláspont u n k n a k legalább értelmi téren, m a g j a lehessen. — Zolnai Béla: A látható nyelv. Az í r á s esztetik á j á n a k egy n a g y tájékozottságg a l és filológiai p o n t o s s á g g a l m e g í r t fejezete, melynek eredmén y e ez: az í r á s ( n y o m t a t á s ) nem közömbös eszköze a gondolatközlésnek. K ö z v e t í t ő jelenléte léptenn y o m o n érezteti m a g á t , sőt igen g y a k r a n esztétikai öncéllá is válik. Az í r á s szerves f ü g g v é n y e a n y e l v és s t í l u s fejlődésének. Az í r á s n a k v a n s p e c i f i k u s érzelmi v e l e j á r ó j a , h a n g u l a t a , h a ezt n e m t u d j u k i s p o n t o s a n definiálni. F o r m á j á v a l önálló képzőművészeti h a t á s o k r a is képes. Az í r á s konvencionális módjához, — a helyesíráshoz, az írásjelekhez, a rövidítésekhez — sokféle érzelem fűződhetik. A n y e l v a l a k i fejlődését, a szókincs a n y a g á t bizon y o s f o k i g befolyásolni t u d j a a z í r á s k u l t ú r a . Az impresszionista és expresszionista költők kifejezéseinek, f o r m á i n a k helyesírásbeli és v e r s t a n i különösségeinek o k á r a igen jól m u t a t r á a z értekezés, amidőn kiemeli, h o g y mindezekkel az a k u s z t i k a i h a t á s o k a t o p t i k a i h a t á s o k k a l is erősíteni törekednek. — Szerb Antal:

— 410 —


Kölcsey. Kölcsey szentimentálizm u s á t , m a g a s s z á r n y a l á s ú ideá l i z m u s á t és borongó hazaszeretetét á l l a n d ó jellemző v o n á s á u l állította fel és v i t t e a k ö z t u d a t b a az i r o d a l o m t ö r t é n e t . Szerb A n t a l nem is a z é r t foglalkozik Kölcseyvel, h o g y a köztudatot megdöntse; ú g y érzi, h o g y e m e g á l l a p í t á sok sémává, f r á z i s o k k á l a p u l t a k , melyek a l i g m o n d a n a k v a l a m i t a m a i közönség s z á m á r a . Vizsgálóra veszi a z é r t e m e g á l l a p í t á s o k a t és szellemtörténeti, m é l y belátáson és sok k ö r ü l t e k i n t é s e n fölépülő módszerével el is é r i azt, h o g y Kölcsey h á r o m a l a p v e t ő tulajdonsága új fényben ragyog elénk. — Máté Károly: A magyar önéletírás kezdetei (1585—1750.). C é l j a keresni az önéletírásnak a m a g y a r szellemi életben n y u g v ó l á t h a t a t l a n gyökereit, k i m u t a t n i keletkezésének lelki feltételeit, amelyek a m a g y a r ember egyéni tulajdonságának, önmagára-eszmélésének megnyilvánulásával kapcsolatosak. (Ime a szellemtörténet f e l a d a t a a p o z i t i v i s t a történ e t í r á s a d a t h a j h á s z á s á v a l szemben.) Az önéletírás nem h a t á r o zott irodalmi, f o r m a , m i n d e n elgondolható a l a k a l k a l m a s a szám á r a . E z é r t jelentenek mozgalmas é l e t m e g n y i l v á n u l á s o k a t ezek a m u n k á k . E lüktető elevenségen alapul az ö n é l e t í r á s s a j á t s á g o s r á t e r m e t t s é g e az ember o b j e k t i v megismerésére. M i n t m i n d e n szellemi a l k o t á s mögött, e m ö g ö t t is az e m b e r t keresi v a l ó s á g é r z e t ü n k . Az ö n é l e t í r á s t t ö r t é n e t i f o r r á s nak szokták tekinteni. P e d i g ez ellenkezik jellemével, hiszen az emlékezés n e m ú g y m e g y végbe, m i n t v a l a m i m e c h a n i k u s reprodukció. A belső, v a g y külső életf o l y a m a t tényei elvesztik t i s z t á n történeti v a l ó s á g - é r t é k ü k e t azzal, hogy az egyéni élet t é n y e i k é n t szerepelnek. Bizony az ö n é l e t r a j z az ö n á m í t á s o k t e n g e r e ! N e m tan u s k o d i k másról, csak a m á r kialakult inviduális tudatról. De éppen az egyéni, eleven élet buzogásából, a m e l y ezt a t u d a t o t átviszi m u l t j á b a , n y e r i az önéletí r á s s a j á t o s erejét, amely költői v a l ó s á g g á emeli és a m e l y a szellemi élet t ö r t é n e t é t leginkább ér-

dekli. — Az ö n é l e t í r á s m a g a s a b b f o r m á j a az, m e l y Szent Ágostonn a l lép ö n á l l ó a n a t u d a t o s irodalmi m ű f a j o k sorába. Mi az a szellemi t a l a j , amelyből az ilyen önéletrajz, m i n t é l e t n y i l v á n u l á s kinő? Szellemi föltételei közül az első a m a g á b a s z á l l á s , m e r t közv e t l e n ü l az ö n t u d a t r a m u n k á l és így m e g t e r e m t i az önéletírások legbensőbb összefüggését. Több oldala v a n . A t a p a s z t a l a t i valós á g felé f o r d u l v a ú g y n y i l v á n u l meg, m i n t elmélkedés az ember jelleméről és viszonyairól, az élet s o r s á r ó l és i r á n y a i r ó l és kitermeli az életművészet v a g y életbölcsesség t a n u l s á g a i t , közmondásait, melyek e l ő m o z d í t j á k az önéletírást, m i h e l y t o d á i g emelkednek, h o g y az e m b e r i lét összefüggéseit t u d a t o s a k k á teszik. Az európai ember magábaszállásának l e g s a j á t o s a b b m a g v a azonban a z életnek a személyiség t u d a t o s s á gából v a l ó k i a l a k u l á s a . Ez az individuális tudatozódás Szent Á g o s t o n n a l kezdődött és a k a t h . középkor v a l l á s o s életében állandóan t o v á b b f o l y t a t ó d o t t , m í g a r e n a i s s a n c e idejében m e g t e r e m tette a v i l á g i önéletrajzot. A forr a d l m i X V . sz. széleskörű irod a l m a t fejlesztett ki, melyben a belső e m b e r r e i r á n y u l t f i g y e l e m az egyéniségek fokozott d i f f e r e n c i á l ó d á s á r a vezetett. A XVI. sz. a r e f o r m á c i ó szociális és v a l l á s i küzdelmeivel, a XVII. a pietizm u s á h i t a t á v a l és a felvilágosodott értelem szemlélődésével, a XVIII. a „természetes e m b e r ” finom jellemzésével jelenti a t u d a tos lélekismeret ú j a b b és ú j a b b fázisait. — A m a g y a r ö n é l e t í r á s a XVI. sz. végső éveivel kezdődik, mivel a d d i g h i á n y z o t t az individ u á l i s írói t u d a t . A m a g y a r önéletírás kezdetén Martonfalvay Imre deák e m l é k i r a t a áll 1585ből és Gálfi János töredékes életr a j z a 1593-ból. M i n d k e t t ő g y a k o r lati célt szolgált: az első, h o g y elvesztett j ó s z á g a i t visszaszerezze, a második, h o g y B á t h o r y Zsigm o n d t ó l életének kegyelmet esdekeljen. Az i n d i v i d u á l i s t u d a t csir á j a m i n d k e t t ő b e n szolgálati jelentőségének érzete. M i n d k é t i r a t p u s z t a m e m o r a n d u m , melyekből

— 411 —


az a k k o r i idők szellemi történetére v o n a t k o z ó a n n e m k a p u n k a d a t o k a t . E z e k r e a katona-emlékezések következnek. Ezek elseje Wathay Ferenc ö n é l e t í r á s a 1605ből. I r á s a s t a m b u l i f o g s á g á b a n keletkezett s a f o g s á g szomorúság á b a n s o r s á n elgondolkozva, teh á t lelki kifejezési f o r m á j a k é n t írta művét. Petrityvity Horváth Kozma (1668) szinte e g y é n i e t l e n ü l í r t a töredékben ránk maradt emlékezéseit. S o k k a l érdekesebb Ottlyk György önéletírása, m e l y egészen e sokszoros á r u l ó s jelemtelen ember egyéniségének r a j z a . Nem nagy jelentőségű Károlyi Sándor gróf (1669—1743) életrajza, m i v e l s o k k a l szerényebb volt, m i n t s e m a m a g a életének l e í r á s a lelki élete kifejező f o r m á j a lehetett volna. — Az első, a k i Sz. Ágostonhoz h a s o n l ó a n lélektörténetet í r t é l e t r a j z á b a n , Veresmarty Mihály (1572—1645). Megtérése h i s t ó r i á j a h ű r a j z a lelki életének m i n d a d d i g , m í g csak a k a t h . vall á s r a való áttérésében meg nem t a l á l j a lelke n y u g a l m á t . — A politikai ö n é l e t r a j z o k közt időben legelső Kemény János (1607—1662) erdélyi fejedelem önéletírása. Műve teljesen i n d i v i d u a l i s z t i k u s , m i v e l t e l j e s t u d a t á b a n v a n egyéni k i v á l ó s á g á n a k s ennek bizon y o s p o l i t i k a i i r á n y z a t t a l fokozott m é r t é k b e n ad kifejezést, h o g y t r ó n r a való a l k a l m a s s á g á t bemut a s s a . — Az első n y o m t a t á s b a n is megjelent m a g y a r önéletírás Misztótfalusi Kis Miklós (1650— 1702) m u n k á j a . De ez p u s z t á n önvédelem, m e l y n e m m u t a t j a be lelki fejlődését, egyéniségének kia l a k u l á s á t . — Sz. Ágoston első t u d a t o s követői voltak Bethlen Miklós gróf és II. Rákóczi Ferenc. A m a z külsőségesebb, a pol i t i k a is szerepet j á t s z i k n á l a , élesen kiemelkedik t a n í t ó célzata; emez ágostonibb, e m b e r i kicsinyesség, m a g a igazoló t ö r e k v é s n é l k ü l egész életét egyetemes g y ó n á s b a n f o g l a l j a össze, m e l y e t őszinteség, teljes b ű n b á n a t , végtelen a l á z a t és Istenbe v e t e t t mérhetetlen bizalom jellemez. Mily ó r i á s i messze v a n ezektől Bethlen Kata é l e t í r á s a ! R a j o n g ó vallásosságában magán a k a r j a

megmutatni Isten kegyelmét, mely elég erőt adott n e k i az élet c s a p á s a i n a k elviselésére. (Sajnos, a s o r r a vett életírások közül h i á n y z i k H e r m á n y i Dienes J ó zsef emlékirata, melyet Kelemen L a j o s adott ki (Minerva K ö n y v t á r ) ; de érdemes számba vennünk, hogy a t á r g y a l t 12 életrajzíró közül 6 erdélyi.) — A Kritikai Szemle r o v a t b a n N a g y József ír P a u l e r Ákos l o g i k á j á r ó l . Ez a k ö n y v h i v a t v a van, h o g y hosszú időn át beható meditációk t á r g y a legyen s a r á n k következő nemzedékek g o n d o l k o d á s á n bizonyos a n m e g is érik m a j d a h a t á s a . A mű gerince az i g a z s á g n a k az az ideálja, amelyet P a u l e r hihetetlen ü l f i n o m elmével, a dialektik u s okoskodásnak megvesztegető ügyességével p r ó b á l meg velünk e l f o g a d t a t n i . A bíráló ezt a törekvését é r i n t i a k ö n y v g a z d a g probléma köréből és k i f o g á s o l j a , hogy P a u l e r a logikából m e t a f i z i k á t csinált, midőn a logika t á r g y á v á az i g a z s á g természetének nyomoz á s á t tette, holott előbb azt a kérdést kellett volna fölvetnie: mi az igazság?

Dr. Kiss Ernő. REVUE DES ÉTUDES HONGROISES ET FiNNO-OUGRIENNES. D i r i g é e p a r Zoltán Baranyai et Alexandre Eckhardt. III. Année. No. 3—4. Hóman Bálint: A magyar történetírás első korszaka. A szerző a középkori t ö r t é n e t í r á s jellemzése u t á n a Szent László korabeli Gesta Ungarorum jellemzésére t é r át, melyet későbbi k r ó n i k á k átvételeinek a l a p o s és gondos f o r r á s t a n u l m á n y a á l t a l szerzőnknek sikerült, ha n e m is teljes egészében, de jellemző töredékeiben rek o n s t r u á l n i . E mű a gesták műf a j á h o z tartozik, m é g p e d i g e nemben a középkor jobb alkotásai közé. Mi m a g y a r o k h á l á s a k leh e t ü n k í r ó j á n a k ősi legendakincsünkből megőrzött becses részlet e i é r t és azért a benne f ö n n m a r a d t értékes t ö r t é n e l m i a n y a g é r t , m e l y a X. és XI. századnak a m a g y a r nemzetre és az Á r p á d - h á z r a vonatkozó élő h a g y o m á n y a i t t a r -

— 412 —


talmazza. A következő század mag y a r történelmi a l k o t á s a i b ó l Anonymus Gesta Hungarorum-a emelkedik ki. Miként Szent László ú g y Béla k i r á l y u d v a r i történetí r ó j a is méltóképen f o g l a l helyet a középkor jobb t ö r t é n e t í r ó i között. H a f o r r á s é r t é k tekintetében t a l á n n e m is érik utól a p u s z t a eseményregisztráló a n n á l i s t á k a t , de h a t á r o z o t t írói egyéniségek, h ű kifejezői k o r u k eszmevilágának s a n n a k a f r a n c i a h a t á s a l a t t álló i r o d a l m i izlésnek, m e l y koruk magyar királyi udvarában d i v a t o s volt. — Tronchon Henrik: A magyar irodalom Franciaországban. Á t t e k i n t a m a g y a r szellemi élet n y o m a i n F r a n c i a o r s z á g ban, kezdve V o l t a i r e és R o u s s e a u magyar ismeretségén. Irodalm u n k i r á n t k o m o l y a b b és számbavehetőbb érdeklődés a z o n b a n csak 1850 u t á n tapasztalható Franciaországban, amikor a mag y a r e m i g r á n s o k ott d i v a t b a hozzák a m a g y a r b a r á t s á g o t . Ezen a réven l a s s a n k i n t m e g i s m e r i k i r o d a l m u n k a t és m ű v é s z e t ü n k e t is. — Melich János: A régi magyar nyelv hatása a tót nyelvre. A m a g y a r b a n 600—650 kétségtelen szláv eredetű szó m u t a t h a t ó ki, de ezek n e m egy, h a n e m legalább is öt szláv nyelvből valók (orosz, bolgár, szerb, h o r v á t , tót, esetleg cseh). A szláv kölcsönzéseknek ez a nyelvek szerint való k ü l ö n v á lasztása csak a l e g ú j a b b időkben történt meg. S u m m á s vizsgálat u k n a k a t u d o m á n y t ö r t é n e t i n kívül politikai okai is v a n n a k : p á n szláv tendencia n y i l v á n u l m e g benne. Ám e kollektiv módszer nemcsak igazságtalan, h a n e m téves eredményekhez is vezet. Tolnai Vilmos szembeállítván a magyar irodalmi nyelvhasználatban az eredeti és kölcsönszók viszonyát, a r r a az e r e d m é n y r e jut, hogy az i r o d a l m i h a s z n á l a t b a n 100 szó közül 88 eredeti s csak 12 kölcsönszó, ebből csak h á r o m szláv eredetű. Másfelől azonban a r r ó l sem szabad megfeledkezni, a m i t a m a g y a r t ó l egyes szláv népek k a p t a k a k á r nyelvi, a k á r egyéb szellemi téren. A b ú v á r latnak ezt a részét a szláv tudom á n y egészen e l h a n y a g o l t a . Hu-

jer Oldrich kiváló cseh nyelvész csak n e m r é g p a n a s z o l t a egyik m u n k á j á b a n , h o g y a cseh n y e l v kölcsönszavai m á i g sincsenek kik u t a t v a . A többi szláv nyelvekben sincs különben. A szláv filologia eddig csak eredeti, i n d o e u r ó p a i örökség számbavételén dolgozott, az idegen kölcsönzés n e m érdekelte. A m a g y a r filologia a 19. század m á s o d i k felében kezdte kutani a m a g y a r befolyást a különböző szláv n y e l v e k r e ( H a l á s z Ignácz, Melich János, Munkácsi Bernát az északi és déli szláv nyelvekre, Divéky Adorján a lengyel, Csopey László és újabban Bonkáló Sándor a kisorosz nyelvre gyakorolt befolyást kutatták), de e r e d m é n y e i k a k ü l f ö l d előtt ismeretlenek maradtak. Ezért m o n d h a t t a egy, k ü l ö n b e n oly kív á l ó tudós, m i n t A. Meillet, h o g y „a m a g y a r n y e l v tele v a n török, szláv, német, l a t i n kölcsönszókkal, m í g viszont a m a g y a r nem g y a k o r o l t a szomszéd n y e l v e k r e c s a k n e m s e m m i befolyást.” Az u t ó b b i időben azonban m á r idegen (nem m a g y a r ) tudósok is a k a d n a k , a k i k a m a g y a r nyelvnek i l y n e m ű h a t á s á t k u t a t j á k . Igy pl. a lengyel Brückner Sándor, a b e r l i n i e g y e t e m e n a szláv filologia nyug. t a n á r a nem rég a l a p o s t a n u l m á n y t í r t az Ungarische Jahrbücher-ben (1924) a m a g y a r é s lengyel k u l t ú r k a p c s o l a t o k r ó l s a lengyel n y e l v b e n 100n á l több m a g y a r b ó l s z á r m a z o t t kölcsön szót m u t a t o t t ki. A svéd Hannes Sköld-nek p e d i g a m u l t évben m e g j e l e n t t a n u l m á n y a (Ung a r i s c h e E n d b e t o n u n g ) a szerb és horvát n y e l v m a g y a r elemeivel foglalkozik s belőlük a m a g y a r h a n g s u l y o z á s t ö r t é n e t é r e érdekes von le. Melich következtetést n e m r é g az orosz n y e l v h o n f o g l a lás előtti m a g y a r kölcsön-szavaiv a l foglalkozott, jelen t a n u l m á n y á b a n a tót n y e l v m a g y a r jövev é n y e i t t á r g y a l j a abból a szempontból, h o g y m i l y e n r é g i benne a m a g y a r hatás. B á r erre vonatkozólag igen érdekes t ö r t é n e t i a d a t o k is v a n n a k , Melich t i s z t á n n y e l v i t é r e n vizsgálódik. (Folytat á s a a jövő számbán.) — Eckhardt Sándor: Franciák Magyar-

— 413 —


országon a forradalom idején. A f r a n c i a f o r r a d a l o m idején Mag y a r o r s z á g o n tartózkodó franciák személyes agitációiról. — Fokos Dávid: A zürjének nemzeti újjászületése. A zürjének a m a i S z o v j e t o r o s z o r s z á g b a n számos i s k o l á j u k k a l , élénk i r o d a l m i m ű k ö d é s ü k k e l ö n t u d a t o s a n hal a d n a k előre a nemzeti ú j j á s z ü l e tés ú t j á n . — Rácz Lajos: Francia hatás a magyar protestántizmusban (folytatás.) Szenczi Molnár f r a n c i a e r e d e t ű z s o l t á r a i és dall a m a i , K á l v i n - f o r d í t á s a ; Apáczai Csere törekvései D e s c a r t e s eszméinek és R a m u s t a n a i n a k megh o n o s í t á s á r a . — Kastner Jenő: Az olasz filológia multja és jövője Magyarországon. Áttekintés a k é r d é s t ö r t é n e t é n . — Eckhardt Sándor: Manekine, Salamon magyar király leánya. Jegyzetek a M a g y a r Könyvszemlében Lukcsicstól i s m e r t e t e t t t u r i n i kézirathoz. — Tóth Béla: Jókai francia fordításainak margójára. Jókai f r a n c i a sikerei n e m tiszta irodalm i természetüek. E g y r é s z t politik a i o k o k r a vezethetők vissza, m á s r é s z t p e d i g a r r a a körülményre, hogy műveiben a f r a n c i a p u b l i k u m bizonyos f o k ú exotikumot keresett. I r o d a l m i é r t é k é t a f r a n c i á k közül Boissier Gaston n a g y á t é r t é s s e l és t a l á l ó szavakk a l jellemzi. — Lukinich Imre: Csengery Sayous Edvárd levele Antalhoz. — A k r i t i k a i r o v a t b a n Baranyai Zoltán kíváló szaktud á s s a l b í r á l j a Jean Vic k ö n y v é t (La l i t t é r a t u r e de guerre).

Dr. Csűry Bálint. REVUE DE HONGRIE. Bpest. X I X . Année. T o m e X X X I V . 1926 j u l i u s — a u g u s z t u s i szám. Wlassics Gyula: A kisebbségek védelme és a nemzetközi biztosítékok című értekezésében arra m u t a t rá, h o g y a l a n y h a kezelés mellett, a m e l y b e n a Nemzetek Szövetsége a kisebbségek védelmét részesíti, az illető á l l a m o k saj á t belső k é r d é s ü k n e k t e k i n t i k a kisebbségek kérdését. A kisebbségek védelmének m a i rendszere teljesen csődöt mondott, amit eléggé m u t a t az, h o g y a 19 pa-

naszból, amelyet az u t ó d á l l a m o k beli m a g y a r s á g eddig a Nemzetek Szövetségéhez intézett, csak egyetlen egy esetben l á t t a helyén v a l ó n a k a g e n f i f ó r u m a közbelépést. N e m elég a kisebbségek l o j a l i t á s á t hangoztatni, h a n e m az illető k o r m á n y o k t ó l is meg kellene követelni a szerződések lojális b e t a r t á s á t . C. Hartley Grattan: Grey és az 1914. évi válság c. cikkében kim u t a t j a , h o g y a volt angol külü g y m i n i s z t e r t a f r a n c i a rokonszenv és b e f o l y á s késztette a r r a , h o g y o r s z á g á t a h á b o r ú b a vigye. Huszár Vilmos: A világháború eredete. A világtörténelemben nincsen p á r j a a n n a k a komédiának, amelyet az a n t a n t játszott, h o g y a h á b o r ú s felelősség kérdésében megtévessze a v i l á g közvéleményét. Ezt a k o m é d i á t azonban csak egy ideig lehetett játszani. Még f r a n c i a írók is közreműködtek a h a z u g beállítás diszkred i t á l á s á r a s ma m á r A m e r i k a népe is tisztában v a n vele, hogy felültették, m i k o r az igazság nevében követelték közbelépését a háborúba. Most B a r n e s a m e r i k a i professzor 735 o l d a l r a terjedő, hat a l m a s m u n k á b a n m u t a t j a ki, hogy a világháborút a franciaorosz összebeszélés okozta, amivel a szövetségesek ideálista frazeol ó g i á j á n a k h a m i s s á g a egyszersm i n d e n k o r r a be v a n bizonyítva. Horváth Jenő: Metternich herceg és Palmerston c. cikkében az angol-orosz középeurópai vetélkedések kezdetével foglalkozik. Tome X X X V . 1926. szeptember, Berzeviczy Albert: Apponyi Albert gróf tevékenysége az Interparlamentáris Unióban. A nagy m a g y a r á l l a m f é r f i 80-ik születésn a p j a alkalmából annak a nagyszabású nemzetközi tevékenységnek, a m e l y e t h a z á j a érdekében évek hosszú s o r á n át k i f e j t e t t , egyrészét m u t a t j a be a t u d ó s cikkíró, vázolván az I t e r p a r l a m e n t á ris Unióbeli m u n k á s s á g á t . Marczali Henrik: A bűnösök c. cikkében M. M a r g u e r i t t e - n e k hasonló című m u n k á j á t ismerteti, megáll a p í t v á n , h o g y a szerző, bár elismeri tarthatatlanságát annak az a n t a n t részéről jövő m e g á l l a p í -

— 414 —


tásnak, mely szerint e g y e d ü l Németországot t e r h e l i a felelősség a világháborúért, ennek következményeit m é g s e m v o n j a le m i n den tekintetben. Baldacci Antal: Az adriai — balkáni egyensuly címen a r r a m u t a t rá, h o g y Montenegrot a f r a n c i a politika, megszegve adott szavát, azért áldozta fel, h o g y F r a n c i a o r s z á g N a g y Szerbia á l t a l s a k k b a n t a r t h a s s a Olaszországot. Horváth Jenő: Metternich herceg és Palmerston c. cikkének befejező részét kapjuk, mely Metternichnek a londoni osztrák követtel f o l y t a t o t t levelezése a l a p j á n az angol-orosz középeurópai vetélkedés kezdetére v i l á g i t rá. Tome X X X V I . 1926 október. Alcide Ebray: Az Egyesült Államok, a háború és a béke c. n a g y érdekű t a n u l m á n y á b a n a n a g y a m e r i k a i k ö z t á r s a s á g n a k a hábor ú b a a v a t k o z á s a kérdésével és a békekötések a l k a l m á v a l t a n u s í tott m a g a t a r t á s á v a l foglalkozik. Ismeretes az e g y k o r i f r a n c i a dipl o m a t á n a k neve, n a g y f e l t ü n é s t keltett könyve u t á n : A tisztességtelen béke, a m e l y a k k o r a ellenszenvet v á l t o t t ki őszinte szókim o n d á s a miatt, h o g y F r a n c i a országban nincs is k ö n y v á r u s i forgalomban. R á m u t a t a r r a , h o g y a szövetségesek megszegték szavukat N é m e t o r s z á g g a l szemben a fegyverszüneti szerződéssel, amikor a b i r o d a l m a t lefegyverezték, hogy a z t á n b á r m i n ő békét r á d i k t á l h a s s a n a k . B a r n e s m á r előbb ismertetett könyve k a p c s á n kim u t a t j a , h o g y a német tengera l a t t j á r ó h á b o r ú csak ü r ü g y volt A m e r i k á n a k a közbelépésre, s az utóbbit Wilson két m u n k a t á r s a : P a g e londoni követ és a h i r h e d t House ezredes, v a l a m i n t az amer i k a i h á b o r ú s n a g y i p a r erőszakolta ki. Jellemző, h o g y W i l s o n meghazudtolásával Északamerika nem í r t a alá a békeszerződéseket és m á i g sem lépett be a Nemzetek Szövetségébe. Az 1919. évi rossz békéért első sorban W i l s o n felelős, aki k a p i t u l á l t a szövetségesek előtt, c s a k h o g y eszméje: a Nemzetek Szövetsége megvalósuljon. Berzeviczy Albert: Apponyi Albert gróf tevékenysége az In-

terparlamentáris Unió-ban cím a l a t t befejezi az előző s z á m b a n megkezdett cikkét, h a n g s u l y o z v a , hogy a nagy magyar államférfi e m ű k ö d é s é v e l megbecsülhetetlen szolgálatokat tett hazájának. — Werkmann Károly báró: Csehszlovákia megszületése. Masaryk csehszlovák k ö z t á r s a s á g i elnök „A v i l á g f o r r a d a l o m ” c. k ö n y v e a l a p j á n k i m u t a t j a , h o g y egész a h á b o r ú végső s z a k á i g a szövetségesek benne csak a f o r r a d a l m á r t l á t t á k , a k i t érdekeik szerint haszn á l t a k fel. Huszár Vilmos: A titkos diplomácia árnyékában c. cikkében Isvolski orosz k ü l ü g y miniszter, m a j d p á r i s i n a g y k ö v e t döntő jelentőségű szerepével foglalkozik a h á b o r ú előkészítésében.

B. ROMÁN FOLYÓIRATOK. 1. Cele trei Crişuri. Revistă de cultură. Director-fondator: Gheorghe Bacaloglu. Anul VII. Nrul 6-9. A N a g y v á r a d o n m e g j e l e n ő tekintélyes r o m á n folyóirat az utóbbi h ó n a p o k b a n kettős számok a t a d o t t ki. A j u n i u s — j u l i u s i szám vezető cikkében Bacaloglu György ezredes a román lelki egység kiépítésének szükségéről értekezik. Éles v o n á s o k k a l vázolja m e g azt a szakadékot, m e l y a lelkiek t e r é n az ó k i r á l y s á g b e l i és az erdélyi r o m á n s á g között tátong. K e s e r ű h a n g o n emlékezik meg a r r ó l a politizálási hóbortról, mely a r o m á n s á g lelkét a háború u t á n m e g ü l t e és a közművelődési és erkölcsi kérdéseket a n a p i p o l i t i k a p o s v á n y á b a taszította. A kisebbségek szilárd egységét á l l í t j a oda p é l d a k é n t a rom á n s á g elé, m o n d v á n : „ M í g a románság körében valósággal dühöng a testvérviszály, a kisebbségek nemzeti ügyeik és érdekeik védelmére zárt egységben vonulnak f e l . ” E sorok í r ó j a cikket közöl Román-magyar népnyelvi kölcsönhatások címen, melyben m i n t e g y h u s z o n h á r o m székely t á j s z ó rom á n eredetét m u t a t j a ki. A t á j szavak n a g y r é s z e K r i z a J á n o s Vadrózsák című székely népköltési gyűjteményének t á j s z ó t á r á -

— 415 —


ból való és azok b e t ű r e n d b e n a következők: 1. Balán: szőke szőrű j u h . R o m á n u l bălan: szőke, f a k ó . 2. Belicze, bölicze: t i s z t a feh é r b á r á n y , melynek a szeme kör ü l n i n c s m e g a szokott g y ű r ű k a r i k a . (Háromszék.) R o m á n u l balea: hab, t a j t é k . ( M a g y a r b a n is h a s z n á l a t o s : „fehér, m i n t a t a j ték.”) 3. Berbecs: kos. (A M a g y a r T á j s z ó t á r b a n is.) Vö. r o m á n berbece: kos, ü r ü , bak, 4. Butuk: hordozható l á b k a l o d a ( U d v a r h e l y szék.) Nagyobbára tuskóból, egyébre n e m h a s z n á l h a t ó tönkökből készül. Vö. r o m á n butuc: tuskó, cölöp, tő, t o v á b b á békó, l á n c és m i n t m ó d h a t á r o z ó — „keményen.” (A g o n d o l a t és jelentésbeli r o k o n s á g n y i l v á n v a l ó , ha a c s i z m a h ú z á s . nehézségeire gondolunk.) 5. Csobány: j u h á s z k u t y a . (Udvarhelyszék.) Vö. cioban, mely r o m á n u l „juhász”-t jelent. 6. Csoma. G y a k r a n h a l l a n i — írja K r i z a —: „ H o g y a csoma vigyen el!” S m e g j e g y z i : „ t a l á n pestis?” Vö .roipán ciuma: pestis. 7. Gránicza: bükk, v a g y c s e r f a zsindely (Háromszék). Graniţă r o m á n u l , „határ”-t jelent. A kölcsönzés t a l á n azzal m a g y a r á z h a tó, h o g y a bükk és csererdőségek nagyobbára a határon terültek el. 8. Jerke (egy éves kecske H á r o m széken) ö s s z e f ü g g az E r d é l y b e n g y a k o r i Iercan névvel? 9. Kacsula: „ j á t é k a gyermekeknél, egy t. i. á l l v a l á b a i elé v e t i sapkáját, a többi t á r s a k el a k a r j á k előle r u g ni, ő g o n d o s a n igyekszik azt láb á v a l m e g a k a d á l y o z n i s a k i elrughatja, némi előnnyel bír.” (Udvarhelyszék.) Vö. a r o m á n căciula: s a p k a . 10. Kapill (MTsz) törvénytelen gyermek a román copil (gyermek) szóból. 11. Kirlán: éves b á r á n y (Marosszék). Vö. r o m á n cârlan: b á r á n y , csikó. 12. Mióra: éves b á r á n y (Udvarhelyszék) a román mioară ( b á r á n y ) szóból. 13. Mutuj: szótalan, míveletlen, d ú r v a — g y e r mek (Háromszék) a r o m á n mut (némá)-ból. 14. Nanás: a k i a leg é n y n e k leányt, a l e á n y n a k leg é n y t szerez k ö z b e n j á r á s a által. (Udvarhely.) Vö. r o m á n nănaş: n á s z n a g y , keresztapa. 15. Nemáj, mit máj: miért? „ N e m á j veszte-

getöm reá a szót”, v a g y „mit m á j vesztegetőm stb.” (Udvarhelyszék.) Vö. a r o m á n „nu mai”. 16. Nunta: mennyegző (Hétfalu) a hasonló jelentésű r o m á n „nunta”ból. 17. Povesztál: fecseg ( M a g y a r N y e l v ő r 43. évf. 167 l.) A r o m á n „a p o v e s t a ” (mesélni) igéből. 18. Rózsnyicze malom: kézi malom és k á s a t ö r ő m a l o m ; puszta építetlen m a l m o t is neveznek így. A hasonló jelentésű r o m á n „ r â j n i ţa”-ból. M á r K r i z a m e g j e g y z i : „Oláh eredetű szó Udvarhelyszéken.” 19. Szemunczia: „elment m i n d e n szemuncziástól” = ú g y elment, h o g y egy magja se m a r a dott. (Udvarhelyszék.) A r o m á n „ s ă m u n ţ ă ” (mag) szóból. K r i z a megjegyzi: „Oláh származású szó.” 20. Szpurkát: csúnya, piszkos” értelemeben Szalontán is h a l l a n i s ú j a b b a n Sipos Domokos I s t e n e m , hol vagy? című elbeszélés-kötetében is előfordul. (Kaláka k i a d á s a , K o l o z s v á r 1923.) A h a s o n l ó jelentésű r o m á n (tisztátalan, ronda) „spurcat”-ból. 21. Szuráta: l e á n y j á t , v a g y drusza. (Udvarhelyszéken ritkán.) Valami úton-módon a r o m á n (férjezett), „surata”-ból. 22. Tácsó, tacskó: bámész, m á l é s z á j ú . Tácsog: s z á j t á t v a bámészkodik. Betácsol, letácsol v k i t : elnémit. (Háromszék.) V a l a m e n n y i a r o m á n „tace” (hallgat) igéből. U g y a n c s a k ebben a számban Váth János megkezdi részletes közművelődési k r ó n i k á i t Buda,p e s t r ő l s a f o l y ó i r a t szerkesztősége 2500 lejes p á l y á z a t o t h i r d e t v a l a m e l y i k n y u g a t - r o m á n i a i vár o s n é p r a j z i a d a t a i n a k összegyűjtésére. A p á l y á z a t érdekessége az, h o g y nem tesz különbséget az együttlakó népek között és egységes néprajzi munkáira hívja fel az érdeklődőket. A szemlerovatb a n a Pásztortűz, A Hirnök, Vasárnap és Korunk című erdélyi m a g y a r folyóiratokról találunk ismertetést. A 8—9-ik szám érdekessége Kristóf György dr. kolozsvári m a g y a r egyetemi t a n á r cikke, melynek címe: Balassa Bálint és a román népköltészet. A cikk jeles m a g y a r l i r i k u s u n k n a k azzal a két versével foglalkozik, me-

— 416 —


lyekről köztudomású h o g y r o m á n népdalok zenéjére és m i n t á j á r a íródtak. Kristóf e g y e t e m i t a n á r t a n u l m á n y a végén felszólítja az illetékés r o m á n t u d ó s köröket, hogy k u t a s s á k fel a szóban f o r g ó két r o m á n népdalt, melyeknek első sorait a m a g y a r b i b l i o g r á f u sok így o l v a s t á k : „Savu, mă, l a s ă ’n casă f a t a ” és „Ciobăniţa rom â n c ă işi p l â n g e a ocle rătăcite.” Megjegyzi, h o g y a jelek u t á n ítélve, a két n é p d a l a X V I - i k században közismert volt. Az utóbbi valóban ismeretes m é g ma is és muz s i k á j a egyik legművészibb alkot á s a a r o m á n népzenének. Péchy-Horváth Rezső jugoszláviai közművelődési leveleinek közlését kezdi meg. Első levelében megállapítja, hogy a jugoszláviai szláv k u l t ú r a h a t á r o z o t t a n han y a t l á s n a k indult és egészen elszigetelődött. Míg R o m á n i á b a n az országló f a j közművelődésének képviselői kisebb-nagyobb mértékben kapcsolatot kerestek és találtak a kisebbségi közművelődés pionirjaival, addig Jugoszláviában a szláv írók és művészek betegesen t a r t ó z k o d n a k kisebbségi kollégáiktól. A kisebbségi közművelődés szószólói ismételten közeledtek szláv testvéreikhez, de v i s s z a u t a s í t á s r a t a l á l t a k . A kisebbségeket s ú j t ó k u l t ú r á l i s eln y o m a t á s alól a z o t t a n i r o m á n s á g sem kivétel. A j u g o s z l á v i a i siralm a s á l l a p o t o k r a nézve jellemző, hogy a m a g y a r s á g h a t n a p i l a p j a közül m e g m a r a d t n é g y n a p i l a p i s élet-halál között v e r g ő d i k és J u goszlávia egyetlen v a l a m i r e való m a g y a r f o l y ó i r a t a , a Vajdasági Kultúra, a l i g két h ó n a p i lét u t á n kénytelen volt beszüntetni m e g j e lenését. A j u g o s z l á v i a i m a g y a r , r o m á n és n é m e t kisebbségi í r ó k t u d j á k , h o g y csak s a j á t nemzeti közművelődésük f e n t a r t á s a bizt o s í t h a t j a létüket, a n a g y n y o m o r elől azonbán kénytelenek e g y r e számosabban k ü l f ö l d r e költözni. Míg E r d é l y b e n a r é g i m a g y a r irodalmi egyesületek folytonf o l y v á s t erősödnek, J u g o s z l á v i á ban egyetlen kisebbségi i r o d a l m i egyesület sincsen. Különös jelenség, h o g y a szláv és m a g y a r a k t i v i s t á k és dadais-

t á k n a g y s z e r ü e n m e g é r t i k egym á s t . Az a k t i v i s t á k Csuka Zoltán vezetése a l a t t á l l a n a k s főfészkük Ujvidék, ahol Út című f o l y ó i r a t u k is megjelenik. A d a d a i s t á k vezére a n a g y b e c s k e r e k i s z á r m a zású Tokin Boskó s székhelyük Belgrád. S a j á t o s mozgalom a Zenit címen közismert z á g r á b i fol y ó i r a t r ó l elnevezett és Mikics parancsszavára hallgató zenitizmus is, mely híven a pánszláv történelembölcselethez, Európa balkanizálását (elszlávosítását) tűzte ki céljául. H a s o n l ó a n a n a g y szláv gondolatot szolgálja a jubiláló Matica-közművelődési egyesület is, melyet m é g a r é g i magyar uralom alatt alapított a p á n s z l á v mozgalom. M e g a n n y i jele a n n a k , h o g y az e r d é l y i m a g y a r közvéleményben t é r t hódító m a gyar-román egymásrautaltság és e g y ü t t m ű k ö d é s g o n d o l a t a életrevaló p r o g r a m m , m e r t a n a g y szláv egység v a l ó b a n f e n y e g e t ő veszedelem. 2. FAMILIA. Megjelenik havonta egy szerkesztő bizottság vezetése alatt Nagyváradon. Szerkesztője: M. G. S a m a r i n e a n u . I. évf. 1—5. szám. A f o l y ó i r a t o t M. G. S a m a r i n e a n u a l a p í t o t t a ez év elején, a k i évekkel ezelőtt a Cele trei Crişuri főszerkesztője volt. R é g i h í v e a magyar-román közeledésnek s m i n t ilyen, B a c a l o g l u ezredes tanítványa. Az imperiumváltozás kezdetén n a g y erőfeszítések á r á n összehozott egy egyesületet, m e l y Erdélyrészi Hivatásos Irók, Ujságírók és Művészek Egyesületének nevezte el m a g á t és N a g y v á r a d o n a l a k u l t meg. C é l j a l e t t volna, h o g y nemzetiségre való tekintet nélkül kebelébe tömörítse az erdélyrészi hivatásos írókat, ujságírókat és művészeket, h a n g s u lyozva a m a g y a r - r o m á n érdekközösséget. M a g y a r elnöke P. Gulácsy Irén, r o m á n elnöke p e d i g M. G. Samarineanu lett. C s a k h a m a r b e kellett l á t n i a , h o g y túlk o r á n kezdett a lelkek kiegyenlítéséhez és anélkül, h o g y egyetlen lépést t e h e t e t t v o l n a előre, mega l a k u l á s a u t á n rövidesen összeomlott.

— 417 —


Ilyen előzmények u t á n b á r k i azt hihette, h o g y a Familia is a r é g i békülékeny szellemben f o g m e g i n d u l n i . S a j n o s azonban m á r a kezdet-kezdetén rossz jelben született meg. M i n t ismeretes, a m u l t század m á s o d i k felében Familia címen m á r jelent meg N a g y v á r a d o n Vulcan József szerkesztésében egy r o m á n közművelődési f o l y ó i r a t , m e l y a m a g a kor á b a n M a g y a r o r s z á g egyetlen román irodalmi orgánuma volt. S a m a r i n e a n u f o l y ó i r a t a ezt a lap o t a k a r t a feléleszteni, V u l c á n József özvegye azonban az első s z á m m e g j e l e n é s e u t á n tiltakozott az ellen, h o g y a n a g y r a b e c s ü l t nevet m á s a l a p í t á s elkölcsönözze é s súlyos erkölcsi k i h á g á s n a k minősítette a l a p c í m átvételét. E r e d ménytelenül. A lap megjelenik é s ú g y látszik, h o g y a l a p o s m u n k á t k í v á n végezni. A m a g y a r irodalomból is közöl f o r d í t á s o k a t . E l s ő öt s z á m á b a n a következő magyar fordításokat találjuk: Karinthy Frigyes — F ö l d r a j z ó r a 2842-ben E m i n A s a n t ó l (George A. P e t r e ) és Rákosi Viktor — Az alapító J. C o n s t a n i v e s c u - D e l a b a iatól. A 3-ik s z á m b a n T a b é r y Géza rövid életrajzi ismertetést ír K a r i n t h y F r i g y e s r ő l . Ismertetésében többek között Igy irtok ti című kötetével k a p c s o l a t o s a n a következőket í r j a : „Az első kiadás két h ó n a p a l a t t elfogyott, a kiadó k é n y t e l e n volt ú j a b b kia d á s t készíteni s azóta a m é g ú j a b b k i a d á s o k e g y m á s t érik. K a r i n t h y F r i g y e s neve egyszerre egész M a g y a r o r s z á g o n ismeretessé lett. A napilapok zsiros honoráriumokat fizettek apró novelláiért és cikkeiért, melyek futtában megannyi napirenden levő p r o b l é m á t t á r g y a l t a k . K a r i n t h y a z o n b a n n e m h i t t e el magát. Nem sietett a népszerűséget apró pénzre v á l t a n i ! ” Szerény v é l e m é n y e m szerint ez az á l l í t á s n e m á l l j a m e g a helyét, m e r t a l i g v a n m a g y a r író, a k i m a g á t j o b b a n t u d n á adminiszt r á l n i , m i n t éppen K a r i n t h y F r i gyes. É r t é k é t n e m lehet kétségbe vonni, de m e g v a n őkelmének is a m a g a helye a z ú j m a g y a r i r o d a l o m b a n és s z i l á r d meggyőződé-

sem, hogy — m i n t azt T a b é r y Géza teszi említett cikkében — Karinthyt nem volna szabad az idegen nyelvű olvasók előtt Mikszáth és Gárdonyi mellé állítani, m i n t ahogy szellemben és észjár á s b a n n e m is sok köze v a n azokhoz. Megfontolandó, hogy a rom á n olvasó az ilyen ismertetésekből a l k o t j a m e g véleményét a mag y a r í r ó k r ó l é s k á r volna h i ú dicsekvésből, v a g y b a r á t i elfogultságból o l y a n í r ó k a t b e m u t a t n i a m a g y a r é s z j á r á s képviselőiként, a k i k i s m e r t e k és v a l ó b a n n a g y o n sok pénzt keresnek u g y a n , de még elszámolni v a l ó j u k v a n a mélyről fakadó magyar hagyományokkal és m a g y a r gondolkozással. Miért á l l í t j u k be a r o m á n olvasó előtt K a r i n t h y t a m a g y a r Caragialénak, m i k o r ez a k i t ü n t e t é s Mikszáth K á l m á n t illeti meg? E z t a m e g j e g y z é s t azért l á t t a m szükségesnek, m e r t a Familia a cikk közlésével egyidőben bejelenti, h o g y T a b é r y Géza állandó munk a t á r s a i n a k s o r á b a lépett. A l a p 4-ik s z á m á b a n Petrescu Cézár ír vezető cikket a Föld irodalma címen. V i t a t j a , h o g y az ú g y n e v e z e t t „modern” irodalomn a k vissza kell t é r n i e a természet szépségeihez, az anyaföldhöz. A moldvai, m a g y a r a l f ö l d i és b a j o r országi p a r a s z t é s z j á r á s a azonos és csak ezeknek szelleméből v i r á gozhatik ki az az egészséges és törvényes internacionálizmus, mely az emberi szolidaritás elvét v a n h i v a t v a h i r d e t n i az irodalomban. Emin Asan (George A. Petre) elismeréssel emlékezik m e g a r r ó l a M a g y a r o r s z á g o n behozott és teljes szigorral gyakorolt t ö r v é n y r ő l , mely a p o r n o g r á f i á t b ű n t e t i és hasonló t ö r v é n y m e g s z a v a z t a t á s á t s ü r g e t i Román i á b a n is. V a n n a k t e h á t cikkek, melyek a m a g y a r s á g o t t á r g y i l a g o s a n emlegetik a Familia h a s á b j a i n , u g y a n a k k o r azonban érthetetlen, hogy az 5-ik szám, a N a g y v á r a d o n megalakult Eminescu-szobor-bizottság m e g a l a k u l á s á r ó l és előkészítő m u n k á j á r ó l írva, a n n a k tagj a i közül tendenciózusan k i f e l e j t i a m a g y a r í r ó k a t és művészeket. Miért? Hiszen a bizottság t a g j a i -

— 418 —


nak s o r á b a n T a b é r y Géza is helyet foglal, kinek i r o d a l m i közreműködését kevéssel azelőtt n a g y örömmel jelentette be olvasóinak a szerkesztőség. Szeretnénk hinni, hogy itt semmi h i b a n i n c s a kréta, — illetve az őszinteség körül.

Keresztúry Sándor. SZÁZADOK. 1925. 7—8. sz. Redlich Oswald: S a v o y a i J e n ő herceg. R. O. bécsi e g y e t e m i t a n á r nak, a bécsi tud. a k a d é m i a elnökének a M. Tört. T á r s u l a t b a n 1925. j u n . 8-án t a r t o t t előadása. A H a b s b u r g o k kíváló hadvezérének és á l l a m f é r f i á n a k rövid és mest e r i jellemzése. Balogh Jolán: Mantegna magyar vonatkozású portréi. M a n t e g n á n a k , az olasz quattrocento egyik legnagyobb arcképfestőjének J a n u s Pannonius és M á t y á s k i r á l y p o r t r é i r ó l s azok m á s o l a t a i r ó l í r t n a g y o n becses és k í m e r í t ő művészettörténeti t a n u l m á n y , m e l y g a z d a g irodalmi anyag felhasználásával készült. 14 kép i l l u s z t r á l j a az értekezést 8 t á b l á n . — _ Herzog József f o l y t a t j a és befejezi az előbbi füzetben említett értekezését. — Történeti irodalom. Házi Jenő: Sopron sz. kir. város története. I. rész. 2—3. kötet Oklevelek 14071452. (Sopron. 1923—24.) Mályusz Elemér n a g y elismeréssel szól a szerkesztő m u n k á j á r ó l s a r r ó l az áldozatkészségről, mellyel a v á ros t ö r t é n e t i r o d a l m u n k b a n h i á n y t pótló a n y a g megjelenését lehetővé tette. — Payr Sándor: A dunántúli ev. egyházkerület története. I. kötet. (Sopron. 1923.) Ism. Szelényi Ödön. A h a t a l m a s (932 l.) kötet az 1522—1647. évek történetét f o g l a l j a m a g á b a s m i n t e g y összefoglalása, r e n g e t e g ú j a d a t t a l bővítve, szerző évtizedes egyháztörténeti m u n k á s s á g á n a k . K ü lön t á r g y a l j a az egyes egyházközségek s külön az e g y h á z k e r ü let á l t a l á n o s történetét s így elkerülhetetlenek a g y a k o r i ismétlések. — Emlékkönyv Berzeviczy félszáAlbert írói működésének zados évfordulója ünnepére. (Pécs 1925.) A miskolci (eperjesi) joga k a d é m i a volt és jelenlegi t a n á r a i í r t á k e kötetet a n n a k meg-

ünneplésére, h o g y B. A. 50 évvel ezelőtt az e p e r j e s i j o g a k a d é m i a t a n á r a k é n t kezdte m e g p á l y á j á t . Szerkesztette Bruckner Győző. A dolgozatok j a v a r é s z b e n a j o g t u dományok körébe tartoznak. Tört. t á r g y ú a k : H o r v á t h Ödönnek Bredeczky Sámuelről írt életrajz-részlete; B r u c k n e r Győző: A Thököly-család k é s m á r k i m a g á n f ö l d e s u r a s á g a ; P u t n o k i Bél a : I g a z s á g s z o l g á l t a t á s u n k a céhek idejében. — Heischmann, E.: Die Anfänge des stehenden Heeres in Österreich. (Wien. 1925.) G a z d a g l e v é l t á r i a n y a g feldolgoz á s á v a l r a j z o l j a a zsoldos k a t o n a ságból az á l l a n d ó h a d s e r e g r e való átmenetet, m e l y a XVI. sz. végén és a XVII. elején m e n t végbe. Az i s m e r t e t ő (-ó -ő) a m u n k a érdemeinek elismerése mellett kif o g á s o l j a , h o g y a m a g y a r viszonyok n e m t a l á l t a k megfelelő m é l t á n y l á s r a , melyből h i b á s megá l l a p í t á s o k következtek. — Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. (Bp. 1922. B u d a v á r i Tud. Társ.) Szerző e l s ő r a n g ú m u n k á t végzett, m i d ő n e kötetben g a z d a g l e v é l t á r i a n y a g s az e d d i g i földolgozások a l a p j á n kerek képet a d M á r i a Terézia g a z d a s á g i p o l i t i k á j á r ó l , m e l y Magyarországot Ausztria gyarmatává igyekezett süllyeszteni. Ismertetője ( P a u l i n y i Oszkár) kiemeli, h o g y a m u n k a a lehető legalkalm a s a b b a r r a , h o g y e g y széleskörű munkaprogrammnak kiinduló p o n t j a legyen. N e h á n y éve v a n m á r s z e m i n á r i u m , melyben a gazdaságtörténeti kutatás állandó otthonra talált s melynek munk á s s á g a e k é r d é s t részleteiben is m e g v i l á g í t h a t j a , csak legyen tényező, m e l y a m u n k á k k i a d á s á t lehetővé tegye. — Kapossy János: F. A. Hillebrandt, 1719—1797. (Bp. 1924. B u d a v á r i Tud. Társ.) Hilleb r a n d t 1757-ben k e r ü l t a m. k i r . udv. k a m a r a építészi á l l á s á b a s közel n é g y évtizeden keresztül c s a k n e m m i n d e n á l l a m i és magánépítkezéssel egybe v a n f o r r v a neve. A pozsonyi v á r építése, számos pozsonyi palota, a b u d a i k i r . palota, a n a g y v á r a d i p ü s p ö k i p a lota és székesegyház, stb. m i n d

— 419 —


az ő művészetének bélyegét hordozzák. K a p o s s y e vázlata, m e l y l e v é l t á r i k u t a t á s o k a l a p j á n sok ú j a d a t o t ad, igen a l k a l m a s a r r a , h o g y egy á l t a l a m e g í r a n d ó n a g y m o n o g r a f i a a l a p j á u l szolgáljon, m e l y sok t e k i n t e t b e n előre f o g j a v i n n i a XVIII. sz. építéstörténetét. — Beniczky Lajos visszaemlékezései és jelentései az 1848—49iki szabadságharcról és a tót mozgalomról. Sajtó alá rendezte Steier Lajos. (Bp. 1924. M. T ö r t . Társ.) I s m e r t e t i Miskolczy Gyula. E z e m l é k i r a t o k szerzője, m i n t honvédezredes s m i n t a b á n y a v i dék k o r m á n y b i z t o s a előkelő szerepet játszott a szabadságharcban s visszaemlékezései m á r ez okból is e l s ő r a n g ú f o n t o s s á g ú a k . A világosi fegyverletétel u t á n várfogságban írta emlékiratait, melyek készülését a bécsi korm á n y h a t a l o m élénk f i g y e l e m m e l kísérte. Örök k á r , h o g y a tót mozg a l m a k r a vonatkozó följegyzések 1849. j a n . 5-től a s z a b a d s á g h a r c v é g é i g t e r j e d ő része elkallódott. Beniczky m i n t k o r m á n y b i z t o s a pánszláv agitációt a Felvidéken szépszerével á r t a l m a t l a n n á tette s Görgey téli h a d j á r a t á t ó l kezdve a v i l á g o s i f e g y v e r l e t é t e l i g Görgey mellett volt, m i n t törzstiszt s n e m egyszer n y e r t f o n t o s megbízást. N é m i l e g csökkenti az eml é k i r a t o k értékét, h o g y őrei részére készített m e m o r j a i b a n szer e p é t néhol szépíteni igyekezett, a m i a m e g b í z h a t ó s á g r o v á s á r a írható, b á r Beniczky őszinteségében n i n c s okunk kételkedni. K i egészítik az e m l é k i r a t o k a t Beniczky 1848—49-iki h i v a t a l o s jelentései, melyek mellett Steier az A l m á s s y - f é l e összeesküvés fontosabb i r o m á n y a i t is felvette kötetébe, melyekből k i t ü n i k , h o g y Asbóth L a j o s volt honvédezredes a n y a g i érdekből t ö r t é n t á r u l á s a j u t t a t t a börtönbe az összeesküvés résztvevőit, köztük Beniczkyt is. Az ötven íves kötetet, m e l y n e k kia d á s á é r t a M. Tört. T á r s u l a t o t elismerés illeti meg, t e r j e d e l m e s összefoglalás és é l e t r a j z előzi meg. — Gróf Tisza István munkái. 4. sorozat. II. kötet. Levelek. (Bp. 1924. M. Tud. Akad.) E kötet T i s z á n a k 1914. jun.-dec.-i levelit

tartalmazza s mint kútforrás e g y a r á n t f o n t o s a m a g y a r belpol i t i k a szempontjából, v a l a m i n t k ü l p o l i t i k a i tekintetben is. E levelekből látszik, hogy Tisza a mon a r c h i a k ü l p o l i t i k á j á n a k egyik legfontosabb tényezője volt. Rom á n szempontból különös érdeklődésre t a r t h a t n a k számot a rom á n nemzetiségi képviselőkkel és f ő p a p o k k a l az iskolaügy, közi g a z g a t á s és igazságszolgáltatás kérdéseiben f o l y t a t o t t t á r g y a l á sok, v a l a m i n t T i s z á n a k Berchtoldhoz, B u r i á n h o z s Czernin buk a r e s t i n a g y k ö v e t h e z intézett levelei. ( I s m e r t e t i -ch -e.) — Breit József: A magyarországi 1918—19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története. I. kötet. (Bp. 1925. H a d t ö r t . Levéltár.) Szerző h i v a t a l o s a d a t o k a l a p j á n , mint katona, főként katonai szempontok előtérbe helyezésével m i n d e n szépítgetés n é l k ü l í r j a m e g a f o r r a d a l o m és kommunizm u s történetét. — A Tárcá-ban Arday Pál: Borsod megye szerepe a hegyaljai zendülés idején címmel érdekes a d a t o k a t találunk az 1697. évi fölkelés Borsod m e g y e i részéről, v a l a m i n t a zendülés leverésére k ü l d ö t t k a t o n a s á g á l t a l okozott és soha meg nem térített károkról. — Végül Lukinich Imre meleg h a n g ú megemlékezését t a l á l j u k Márki Sándorról, a m a g y a r történetírás n a g y h a l o t t j á r ó l , ki — b á r elszak a d t tőlünk — de szíve visszavág y o t t m i n d i g K o l o z s v á r r a , hol életének h á r o m évtizedét élte le és n a g y é r t é k ű s bámulatos m e n n y i s é g ű m u n k á i n a k legnagyobb részét í r t a . 1925. 9—10. sz. Angyal Dávid: Gróf Széchenyi István ifjúkori naplói. 1814—1825. A M. Tört. T á r s u l a t k i a d á s á b a n Viszota Gyula szerkesztésében jelent meg két kötetben. Ezek megjelenése alk a l m á b ó l A n g y a l szép t a n u l m á n y keretében f e j t e g e t i Széchenyi ifj ú s á g á n a k első küzdelmeit. E g y ö n m a g á t m á r i f j ú k o r á t ó l kezdve figyelő s ö n m a g a i r á n t n a g y o n szigorú m é r t é k e t alkalmazó lélek t ö p r e n g é s e i — melyek sokszor ö n k í n z á s i g fokozódtak — t á r u l n a k elénk; ezt azonban — mint

— 420 —


S c h a f f e r K á r o l y o r v o s t a n á r 1923ban megjelent értekezésében (Gr. Sz. I. idegrendszere i d e g o r v o s i m e g v i l á g í t á s b a n ) teszi — psichop a t h i á s jelenségnek, terheltségnek nevezni n e m lehet s erős túlzás Széchenyit az e l m e z a v a r r a diszponáltnak és az „öngyilkoss á g kóros k é n y s z e r g o n d o l a t á b a n ” szenvedőnek minősíteni. Az idegorvos diagnózisa p u s z t á n történeti adatokon a l a p u l s m i v e l a történeti adatokhoz a t ö r t é n e t t u d ó s is jogosult hozzászólni, ez a l a p o n szerző j o g g a l á l l a p í t j a m e g hozzászólásának illetékességét. — Kumlik Emil: Melyik pozsonyi házban alapította Széchenyi az Akadémiát? A d a t a i a l a p j á n szerző m e g á l l a p í t j a , h o g y a M i h á l y k a p u előtt álló r é g i kolostorépületnek emeleti legnagyobb (negyedik) termében f o l y t le a m a gasztos t ö r t é n e l m i a k t u s . E b b e n a házban székelt a XIX. sz. h ú s z a s éveiben a v á r m e g y e i h a t ó s á g . — Sebestyén József: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai. E terjedelmes dolgozat Szt. I s t v á n idejétől kezdve 1777-ig t á r g y a l j a a n a g y t e k i n télyü p r é p o s t s á g és k á p t a l a n kiv á l t s á g a i t . A p ü s p ö k s é g felállításával (1777.) a p r é p o s t s á g k i v á l t ságos helyzete megszűnik s vag y o n a részben a püspökség, részben a kegyes t a n í t ó r e n d birtokába kerül. — Történeti irodalom: Emlékkönyv Gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére. (Bp. 1925.) Ez E m l é k k ö n y v Klebelsberget nem m i n t minisztert, h a n e m mint a m a g y a r k u l t ú r p o l i t i k a d i a d a l m a s harcosát, m o n d h a t j u k vezérét ünnepli. Az az élénk tudományos m u n k a , mely a t u d v a levő nehézségek d a c á r a M a g y a r országon főként a t ö r t é n e l m i irodalomban folyik, igen sok tekintetben Klebelsberg érdeme, ki erőt, f á r a d t s á g o t n e m kímélve m i n d e n életrevaló k u l t ú r m o z g a l m a t pártfogol, legyen az Történelmi T á r s u l a t , bécsi t ö r t é n e l m i intézet, berlini m a g y a r intézet, Országos L e v é l t á r , b a l a t o n i biológiai állomás, stb. Ö t v e n kisebbnagyobb t ö r t é n e t i és t ö r t é n e t i vonatkozású értekezést t a r t a l m a z a

40 íves kötet L u k i n i c h Imre szerkesztésében. Az írók kivétel nélk ü l e g y e t e m i t a n á r o k és a M. Tud. A k a d é m i a t a g j a i , t e h á t a m a g y a r t u d o m á n y o s v i l á g repr e z e n t á n s a i . H e l y ü n k n e m engedi meg, h o g y a g a z d a g a n y a g f ö l ö t t szemlét t a r t s u n k , p e d i g értékes célkitűzéseket, f o n t o s t é n y m e g á l l a p í t á s o k a t t a l á l u n k ez értekezésekben. A kötetet Gárdonyi Albert i s m e r t e t i . — Moravcsik Gyula: Szent László leánya és a bizánci Pantokrator monostor. (Bp. K o n s t a n t i n á p o l y . 1923.) Ism. Relkovic Néda. A m u n k a , m e l y a k o n s t a n t i n á p o l y i m a g y . t u d . intézet közleményeinek 7—8. füzetek é n t jelent meg, Szent László P i roska leányának, ki tudvalevőleg K o m n e n o s J á n o s g ö r ö g császár felesége volt, életét és az á l t a l a a l a p í t o t t kolostor t ö r t é n e t é t dolgozza f ö l a t ö r t é n e l m i k ú t f ő k lelkiismeretes fölhasználásával. — Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldos serege. (A fekete sereg.) Bp. 1925. Szerző gondos kutatások a l a p j á n eddigi tudásunkk a l ellentétben egészen ú j eredm é n y e k r e j u t . M e g á l l a p í t á s a i szer i n t — s érvei egészen meggyőzők — M á t y á s n a k volt u g y a n állandó zsoldos h a d a , de ez csak k i s s z á m b a n volt gyalogos, n a g y o b b s z á m b a n lovas s „fekete sereg”nek csak a n a g y k i r á l y h a l á l a u t á n nevezték m e g m a r a d t töredékét. Ism. Zsinka Ferenc. — Müller Georg. Die Türkenherrschaft in Siebenbürgen. (Nagyszeben. 1923.) Az e r d é l y i f e j e d e l e m és p o r t a közötti viszonyt r a j z o l j a főként az Erdélyi Országgy. Emlékek és a T ö r ö k - M a g y a r k o r i áll a m o k m á n y t á r kötetei a l a p j á n . — Horváth Ödön: Bredeczky Sámuel élete. (Bp. 1924.) Szeretettel, t ú l s á g o s részletességgel m e g í r t é l e t r a j z a egy p r o t e s t á n s lelkésznek. I s m e r t e t ő j e ( M á l y u s z Elemér), b á r e l i s m e r i gondosságát, hibáztatja kritikátlanságáért. — Nádor Imre és Weyde Gizella: Die zweihundertjährige Dreifaltigkeitskirche in Pressburg. ( B r a t i s l a v a , 1925.) A pozsonyi S z e n t h á r o m s á g - t e m p l o m és kolostor 200 éves j u b i l e u m á r a készült a l k a l m i füzet. Sok ú j a d a t a

— 421 —


mellett az A k a d é m i a a l a p í t á s á v a l való k a p c s o l a t á é r t (l. föntebb K u m l i k cikkét) m e g é r d e m l i érdeklődésünket.) — Divald Kornél: Felvidéki séták. (Bp. Szt. I s t v á n Társ.) A F e l v i d é k i i s m e r t m ű történésznek 20 évi v á n d o r l á s á ról és gyűjtéséről szóló m e m o á r szerű kalauz Felső-Magyarország régészeti emlékeiben. — Mohácsy Béla: A m. kir. államvasutak a világháború alatt. (Bp. 1925. H o r n y á n s z k y V.) Szakszerű vázlat a m a g y a r v a s u t a k teljesítőképességéről a világháború a l a t t . — Miskolczy István: A középkori kereskedelem története. (Bp. 1926. Szt. István-Társ.) Népszerű m o d o r b a n , a n a g y k ö z ö n s é g részére készült összefoglalás. Gárdonyi Albert, bár érdemeit méltányolja, rámutat hiányaira s a r r a , h o g y a f o r m á b a öntése n e m elég gondos. — Hermann Wendel: Der Kampf der Südslawen um Freiheit und Einheit. ( F r a n k f u r t . 1925.) Ez ötven íves kötet azt a g o n d o l a t o t a k a r j a bizonyítani, h o g y J u g o s z l á v i a alak u l á s a a t ö r t é n e t i erők természetes h a t á s á b ó l következett s a délszláv népek nemzeti egységének s az összetartozás t u d a t á n a k következménye, a m e l y t u d a t nemzedékeken keresztül megvolt bennük. Miskolczy Gyula szerint az előtt, a k i a délszláv népek t ö r t é n e t é t ismeri, t i s z t á n kell, h o g y á l l j o n e tétel h a m i s volta, mivel kétségtelennek látszik, „hogy a jugoszl á v á l l a m o t egyetlen népelemének a szerbségnek, b á m u l a t r a m é l t ó i m p e r i a l i s t a ösztöne hozta létre.” — A Tárcá-han Lukinich Imre 1925. évi f ő t i t k á r i jelentése, Áldásy Antal-nak a m a g y a r protest á n s e g y h á z t ö r t é n e l e m érdemes m u n k á s á n a k és n e s z t o r á n a k , Zsilinszky Mihály-nak ravatalánál m o n d o t t b ú c s ú z t a t ó j a és Lukinich Imre megemlékezése található Szentkláray Jenőről. Értékes és nagyterjedelmű irodalmi működést f e j t e t t ki a B á n s á g történet é r e vonatkozólag. T e m e s v á r o n h u n y t el m i n t a c s a n á d i egyházmegye nagyprépostja.

Dr. Ferenczi Miklós.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZEMLE. (Világproblémák a legújabb természettudományos könyvekben és folyóiratokban.) 1. Hörbiger számos égi tüneményt, továbbá a csillagok és Naprendszerünk keletkezését a v i l á g t é r b e n jelenlevő, különböző n a g y s á g ú jégtestekkel magyarázza. Prey p r á g a i csillagász volt az első, aki Hörbiger glaciálkozmogoniáját (V. ö. Olasz, Világproblémiák 16—18. l.) d i a d a l ú t j á b a n m e g á l l í t o t t a . Mivel a glaciálkozm o g o n i a főleg a l a i k u s r a h a t n a g y vonzerővel, szükség volt egy olyan könyvre, mely minden, a glaciálkozmogoniától s a j á t érdekében megszólaltatott tudom á n y á g a t szakvéleményre kényszerit. E g y ilyen k ö n y v m e g í r á s á r a Kienle, Nölke és Hoffmeister csillagászok, Hummel geologus és Kühle meteorologus vállalkoztak s „Weltentwicklung und W e l t e i s l e h r e ” címen (Die Sterne kiadása. Berlin-Potsdam. Á r a 5.50 m á r k a ) nemrégiben ki is a d t á k . A k i a k ö n y v különben is n a g y erudiciót n y ú j t ó fejezeteit f i g y e l m e s e n átolvassa, csodálkozni f o g a m a merészségen és lelkiismeretlenségen, mellyel H ö r biger és h í v e i a glaciálkozmogon i á t m a i n a p i g i s népszerűsítik. 2. Russel szerint egy csillag nem-világító ködtömegből képződik, összehuzódása u t á n lassank é n t ízni kezd s m i n t vörös óriáscsillag l á t h a t ó v á lesz. Következő fejlődésében hőemelkedéssel kapcsolatosan összehuzódik mindaddig, m í g az összehuzódás n e m képes m á r a k i s u g á r z á s á l t a l okozott hőveszteség p ó t l á s á r a . A csill a g v é g r e u. n. t ö r p e á l l a p o t á b a lép, hogy a z t á n egészen k i h ü l j ö n . A csillagok fejlődését magyarázó (Russel-féle) elmélet körüli v i t á k (Russel, J e a n , E d d i n g t o n ) a r r a kényszerítették E d d i n g t o n t , h o g y a Russel-féle elmélet módos í t á s á r a beterjesztett j a v a s l a t á t v i s s z a v o n j a , sőt h o g y azt t a n í t s a , h o g y minden csillag a magasabb fizika értelmében idővel elég, azaz tömege az évezredek folyamán átalakul energiává. Jean, a k i l e g ú j a b b a n egy igen

— 422 —


értékes, de nehezen népszerűsíthető csillagfejlődési elméletet állított fel, szintén azt t a n í t j a elméletében, hogy a t ö m e g _ e n e r g i á v á a l a k u l a csillag bensejében. Azonban eltér az E d d i n g t o n n a l egy véleményen levő Russél-től. Russel u g y a n i s azt á l l í t j a , h o g y az anyag bizonyos hőmérsékleten túl elnyeri az energiába való átalakuló képességet. J e a n szerint viszont ez nem á l l í t h a t ó m i n d e n anyagról, h a n e m az a helyes megállapítás, ha azt m o n d j u k , h o g y vannak anyagok, melyek képesek energiává átalakulni, mások meg n e m . Igy a t ö r p e s t á d i u m b a n levő csillagok a n y a g á n a k n a g y százaléka J e a n szerint képtelen e n e r g i á b a á t a l a k u l n i . 3. Naprendszerünk keletkezésének m a g y a r á z á s á r a nincs fizikail a g t a r t h a t ó elméletünk, m i n t Nölke legutóbb k i m u t a t t a . A legú j a b b f i z i k á t kell bekapcsolnunk. E d d i g mindössze a n n y i t lehetne, m i n t elég biztosat leszögezni: a vörös ó r i á s csillagok h a t a l m a s gázgömbjei megfelelni l á t s z a n a k a Kant-Laplace-féle ősködnek... Ez azonban v a j m i kevés. 4. Azt l á t j u k , h o g y csillagok s csillagrendszerek p u s z t u l n a k el. De v a j j o n nincs-e egy örökös körforgás e f o l y a m a t o k n á l ? Ha őszinték akarunk lenni, jegyezte meg 1926. szept. h a v á b a n t a r t o t t berni előadásában H o p p m a n n csillagász, ki kell jelentenünk, hogy a fölvetett k é r d é s r e jelenleg nincs felelet. N e m áll egyéb rendelkezésünkre n e h á n y szellemes, de ü r e s s p e k u l á c i ó n á l (Nerst és W i e c h e r t föltevései). U g y a n is föltevéseik f ö l ü l v i z s g á l á s á r a nincs semmiféle megfigyelési anyagunk. 5. Sokkal érdekesebbek és biztosabbak az elemek keletkezésének vizsgálatai. 1919-ben R u t h e r f o r d n a k s i k e r ü l t a n i t r o g é n - a t o m mesterséges szétbontása. A r a d i o a k t i v a l f a - r é szecskék bombázása a n i t r o g é n atomból is h i d r o g é n a t o m m a g v a k a t h a s í t o t t le. Azaz jel a d ó d o t t a r r a nézve, h o g y az elemek hidrogénből v a n n a k fölépítve, m i n t azt Prout és Meinecke sejtették. S a hidrogén a t o v á b b i vizsgálatok-

nál is úgy tüntette föl magát, m i n t őselem, „proton.” E l e i n t e a bór, fluor, n a t r i u m , a l u m i n i u m és foszforszétbontásánál mutatkozott. 1922-ben a m a g n é z i u m n á l , s i l i c i u m n á l és a b e r y l l i u m n á l . S ő t s i k e r ü l t a szén hélium-sokszoros) (egy tiszta mesterséges s z é t b o n t á s á n á l is a h i d r o g é n részecskék m e g f i g y e l é se s ezzel t a l a j t vesztett az a föltevés is, h o g y bizonyos atomm a g v a k k i z á r ó l a g o s a n alfa-részecskékből á l l a n a k . R u t h e r f o r d és C h a d w i c k évekkel ezelőtt tett s z k e p t i k u s kijelentése ellenében ma m á r bizonyosnak látszik az atomszétbontás lehetősége minden elemnél, sőt m i n d e n e d d i g m e g v i z s g á l t elemnél a szétbontással k a p c s o l a t o s a n m u t a t k o z t a k a h i d r o g é n részecskéket jelző gyöngébb scintillációk. Az a t o m b o n t á s több esetben atomépítés, a m e n n y i b e n az alfa részecskékből e l t a l á l t m a g egyes esetekben ezzel egyesül, m í g e g y p r o t o n e l h a g y j a a z ú j o n n a n alakult atom-magot. 6. Ide t a r t o z i k a l e g ú j a b b szenzáció fölemlítése is. Paneth és Peters berlini t a n á r o k n a k állítólag sikerült a hidrogént héliummá változtatni. Aláhuzzuk, h o g y „állítólag”, m i v e l c s a k n e m az az eset ismétlődhetik m e g i t t is, m i n t a h i g a n y a r a n n y á változtat á s á n a k h i r h e d t esetében. U g y a n is nehéz igazolni, v a j j o n a m e g f i gyelt k i s m e n n y i s é g ű h é l i u m v a lóban h i d r o g é n b ő l a l a k u l t - e á t v a g y m á r előzőleg jelen volt? Ha Panet- és Petersnek valóban s i k e r ü l t h é l i u m o t e l ő á l l í t a n i hidrogénből, a k k o r v a l ó b a n igaz, hogy nemcsak atomszétbontás, h a n e m atom-fölépítés is lehetséges. Azaz egy k o m p l i k á l t elem (helium) előállítható egyszerű elemből (jelen esetben h i d r o g é n ből.) Azaz föltehető, hogy a 92 elem keletkezésénél nemcsak a leépítés, hanem a fölépítés is szerepet játszik. 7. A Föld légkörét elsősorban f i g y e l ő m e t e o r o l o g i a jelentősen t o v á b b v i t t e az i d ő j ó s l á s és a légköri elektromosság problémáját. Defant k ü l ö n b e n k í t ü n ő k ö n y v e

— 423 —


( W e t t e r v o r h e r s a g e ) kb. 1916-ig i s m e r t e t i az időjóslás á l l á s á t . Az azóta elmult c s a k n e m teljes évtizedben p e d i g r o h a m o s a n h a l a d előre ez a r e n d k í v ü l érdekes tud o m á n y á g . E z é r t m i n d e n termés z e t b a r á t ö r ö m m e l üdvözli Georgii Walter „ W e t t e r v o r h e r s a g e ” c. könyvét, mely olyan, h o g y a n e m szakember is h a s z o n n a l o l v a s h a t ja. (Steinkopf, D r s e d e n n. Leipzig 4.50 m á r k a ) . A r e p ü l ő g é p segélyével legú j a b b a n főleg Wigand, Koppe, Schlomka és Wenk a légköri e l e k t r o m o s s á g p r o b l é m á i t beható v i z s g á l a t o k t á r g y á v á tették. A sok érdekes e s e m é n y közül csak egyet e m l i t ü n k f ö l : azt t a l á l t á k , h o g y a légkör r á d i u m - e m a n á c i ó s tartalma folyton s minél magas a b b r a szállunk, a n n á l g y o r s a b b a n csökken. Ebből következik, h o g y a légkör rádium-emanációja a Föld talajából származik s továbbá, h o g y az állandóan megfigyelhető úgynevezett „áthatoló sugárzás” az egy kilométernél m a g a s a b b r é g i ó k b a n semmi esetre sem vezethető vissza a légkör megsokszorozódott emanációs tartalmára. 8. Bleuler E. I s m e r t pszichiáter der „Die Psychoide als Prinzip organischen E n t w i c k l u n g ” (Berlin, S p r i n g e r 6.60 m á r k a ) c. k ö n y v e n e m c s a k az élet lényegét és a célszerűség p r o b l é m á j á t vil á g í t j a m e g eredetien, h a n e m élesen jelzi á l l á s p o n t j á t a vitalista és mechanista felfogás még most is tartó harcával szemben. H a n g súlyozza, h o g y ép ú g y n i n c s ok az életerő feltételezésére, m i n t a n n a k elvetésére, mivel épen anyn y i t t u d u n k róla, m i n t a m a kérdésről „ v a j j o n a M a r s - l a k ó k filzk a l a p o t h o r d a n a k - e v a g y sem”? Bleuler szerint azonban n e m t a r t h a t ó az az álláspont, mely azt hirdeti, h o g y az élet n e m egyéb f i z i k a i - k é m i a i erőknél.

9. A m i a fejlődéselméletben a morfologiai és, fiziologiai (vérreakciók!) érvek erejét illeti, a „Die N a t a r w i s s e n s c h a f t e n ” ezidei 22. füzetében (504 l.) P. Wasmann S. J: Steineckével szemben F r i e denthal, H e r t w i g R, F ü r b i n g e r és Glock m u n k á i r a hivatkozva ismételten leszögezi, hogy „a fehérje hasonlóságból nem lehet minden a törzsfejlődési további nélkül rokonságra következtetni.” 10. J u n i u s h ó b a n L o n d o n b ó l azt a h i r t hozta a sajtó, h o g y Gibr a l t á r o n diluviális ember csontokat találtak. A szaktudósok azonban m i n d m á i g n e m nyilatkoztak a felfedezett c s o n t m a r a d v á n y o k értékéről. 11. Világnézeti szempontból két igen f i g y e l e m r e méltó ú j d o n s á g o t i s m e r t e t h e t ü n k . Az egyik: Chwolson O. D. h í r e s orosz fizikus „Das P r o b l e m W i s s e n s c h a f t u n d Religion” c. könyve (Vieweg, B r a u n s c h w e i g 1.80 márka), mely a tudomány és a vallás viszonyát v i z s g á l j a . Tekintettel Chwolson n a g y nevére s a r r a a n a g y érdeklődésre, melyet könyveinek megjelenése okozott, legközelebb a Pásztortűzben b e h a t ó a n ismert e t j ü k a k ö n y v gondolatmenetét. A m á s i k : B á r az ú j k ő k o r s z a k emberének szellemi kultúrája mellett számos bizonyítékkal rendelkezünk, az őskőkorszak emberének szellemi k u l t ú r á j á t eddig csak egy világnézeti t é n y igazolta t. i. az, h o g y a őskőkor embere h i t t a h a l á l u t á n i életben és ezért h a l o t t a i t n a g y g o n d d a l temette el. A l e g ú j a b b s v á j c i leletek egy másik n a g y f o n t o s s á g ú ténnyel szolgálnak, a m e n n y i b e n igazolják, h o g y már a neandervölgyi ősember is vadász zsákmányának zsöngéit az isteni Hatalomnak áldozta föl.

P. Olasz Péter S. J.

— 424 —


FOLYÓIRAT SZEMLE. át űztek, nemcsak e virágzó, színmagyar kereskedő osztályt pusztította el s telepített helyükre idegen alattvalókat, hanem vele

Recommend Documents