Folyamat Tartalom
Cél Folyamat
Stratégia
Szervezeti keret
Módszer(ek)
Szervezési mód
Eljárás
Oktatási eszköz(ök)
Tanulási szükséglet, cél, igény Tanulási célok alapjai: a tanuló egyéni céljai; annak a munkakörnek a kompetenciái, amire képzünk; egy tudományág tananyaga vagy témái. A tanulási célok meghatározásakor a megállapítások tartalmazzák: Mit kell csinálnia a tanulónak? Mi adott a tanuláshoz? (milyen feltételek biztosítottak ahhoz, amit csinálni kell) Mik a követelmények? /mit kell teljesítenie a tanulónak előzetesen (bemenet), közben és a végén (kimenet)/
Tanulási szükséglet, cél, igény
Tanfolyami célok és feladatok Célok: a tanfolyam általános vagy átfogó céljai. Azokat a értékeket, előfeltevéseket körvonalazza, amelyeket a tanfolyamfejlesztő kíván közvetíteni. Feladatok (konkrét célok, feladatcélok, célfeladatok): az oktatás/képzés specifikus tanulási eredményeivel foglalkoznak; világosan meghatározzák, hogy a hallgatók minek a végzésére kell, hogy képessé váljanak. (lásd. Andragógia BA KKK)
Tanulási szükséglet, cél, igény
A célok meghatározását szükséglet és közönségelemzés előzi meg. A következő kérdésekre kell választ adni: Mi az, amit Ön a tanfolyam szervezőjeként megpróbál elérni, megvalósítani? Minek a végzésére legyenek képesek a tanulók a tanfolyam végére (pl. új információ szerzésére; készségek alkalmazására, attitűdök megváltoztatására)? Mi a szakértelem elfogadható szintje? Melyek a hallgatók belépő készségei (előfeltételek)?
Tanulási szükséglet, cél, igény Milyen készségekkel és ismeretekkel kell rendelkezniük a hallgatóknak, hogy elvégezhessék a tanfolyamot? Melyek a fő témák, kérdések vagy törzsanyagok, amelyeket érinteni kell? Mi szükséges ahhoz, hogy ezt a tanfolyamot programjának más tanfolyamaihoz, vagy bármely más, a hallgató által felvett tanfolyamhoz kapcsolja? EZEKET A KÉRDÉSEKET AZ OKTATÁSI FOLYAMAT MINDEN SZINTJÉN ÉRDEMES ÁTGONDOLNI (PL. ÓRATERV – TANTÁRGY – MODUL – KÉPZÉSI PROGRAM)
Tanulási szükséglet, cél, igény
A feladatcélok olyan kijelentések, amelyek rámutatnak arra, hogy ma hallgatók milyen tevékenység végzésére, folytatására kell képesnek lenniük a program végére. A tanulási eredményekre vonatkozó megállapítások. A célok kidolgozása leglényegesebb lépés egy képzési program a tanfolyam tervezésében.
Tanulási szükséglet, cél, igény A feladatcélok határozzák meg a következőket: a képzés tartalmát, a képzés stratégiáját, a képzés szervezési módjait, a képzés módszereit, a képzés eszközeit (tankönyvek/kézikönyvek kiválasztását, a tanulási anyag típusait), a tanulók tanulási feladatainak kijelölését, az értékelési eljárásokat.
Feladatcélok
A feladatcélok meghatározzák a következőket: átadási módszerek tanítási média tanuló, értékelési stratégiák A feladatcélok, képzési célok többféle rendszerezése/taxonómiája jelenik meg
Feladatcélok A pedagógiai irodalom legismertebb célrendszerét Bloom és munkatársai dolgozták ki. A személyiség 3 területére irányoznak elő fejlesztés célokat kognitív (értelmi, intellektuális és gondolkodási készségek) – ismeret, megértés, alkalmazás, analízis, szintézis és értékelés pszichomotoros (tevékenységek, fizikai készségek) – utánzás, manipulálás, artikuláció, automatizáció) affektív (attitűdök, értékek) – odafigyelés, reagálás, értékelés, organizáció, értékrendet tükröző viselkedés
Feladatcélok
De Block taxonómiája értelmi, érzelmi, tevékenységi, mozgási folyamatokra vonatkozó, kézügyessége vonatkozó (pszichomotoros), volucionális, azaz szabad akaratból való.
Nagy Sándor a Bloomféle felfogásra építve az ismeretek területe, a jártasságok és készségek területe, a képességek területe és a magatartás dimenziói.
Feladat - Nagy Sándor rendszerezése szerint az Andragógia BA képzés feladatcéljai hogyan csoportosíthatók.
Az alapszak célja olyan andragógusok képzése, akik a neveléstudományi, a pszichológiai, a jogi, a közgazdasági és a szociológiai tudásuk, valamint az állami, önkormányzati, a vállalkozói, a civil és a nonprofit szervezetekről és intézményekről, a munkaerőpiac és a munkavállalás kapcsolatáról szerzett ismereteik alapján – szakirányú felkészültségüknek megfelelően – képesek a közművelődés, a közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, szervezetekben és közösségekben, a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező , szervező , értékelő , irányító, illetve animátori, tanácsadói munkakörök ellátására, és a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
Példa képzési célra (találja ki milyen típusú a képzést) KÉPZÉSI CÉL
A képzésben résztvevők elsajátítják, új épületek építése során egyszerűbb földmunkák készítését, lábazati falak építését, térelválasztó és térhatároló falak nedvesség elleni szigetelését, nyílászáró szerkezetek beépítését, kémények, szellőzők, pillérek, falpillérek, falfülkék, boltívek, boltozatok falazását, lábazati burkolatok (külső-belső) készítését, előre gyártott elemekből álló födémszerkezet készítését, nyílásáthidalók beépítését, külső és belső falazatok és mennyezetek vakolómunkáinak végzését, aljzat betoni padló és falburkolatok készítéséhez szükséges egyszerű állványok építését. Fa és födémszerkezet hő és hangszigetelését, kőműves szerkezetek készítését, egyszerű állványok építését, önállóan, munkahelyi vezető irányítása mellett, illetve kiviteli tervek alapján.
KŐMŰVES OKJ azonosító: 31 5216 14
Példa képzési célra (találja ki milyen típusú a képzést) KÉPZÉSI CÉL Olyan szakember képzése aki képes, a nyomtatás területén az íves nyomógépek munkaterülete technológiai felépítése szerint, a géptermi anyagok és segédanyagok használatára. Úgy, mint a gépelőkészítés és a formaelőkészítés műveletei, továbbá az előkészített nyomóforma beigazítása az imprimatúra, illetve a próbanyomat műszaki paramétereinek megfelelően a nyomtatás íves nyomógépen. Ismereteket szerez továbbá a nyomdagépek technikai karbantartására, az érvénybe lévő munkavédelmi és tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően.
NYOMDAI GÉPMESTER OKJ azonosító: 51 5243 01
Példa képzési célra (találja ki milyen típusú a képzést) A képzés célja, olyan szakemberek képzése, akik a táplálkozási és élettani igények, a higién és gazdasági ügyviteli előírások figyelembevételével képesek az ellátottak szakszerű élelmezésére.
ÉLELMEZÉSVEZETŐ
Folyamat Tartalom
Cél Folyamat
Stratégia
Szervezeti keret
Módszer(ek)
Szervezési mód
Eljárás
Oktatási eszköz(ök)
A felnőttoktatás didaktikája/módszertana A módszer fogalma és rokon fogalmai.
stratégia: meghatározott célok elérését szolgáló módszerek, eljárások, eszközök, szervezési módok rendszere módszer (gör. methodus): út, eljárás oktatási módszerek: az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra eljárások: módszervezérelt konkrét lépések
Oktatási stratégiák A stratégiák meghatározásában központi szerepet tulajdonítottak a stratégiák célirányosságának. Célközpontú stratégiák.
Célközpontú stratégiák A stratégiák meghatározása, általános felépítése, az egymástól való megkülönböztetése a célok alapján történik 1: Információ tanítása bemutatás segítségével 2: Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével 3: Készségtanítás direkt oktatás segítségével 4: Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével 5: Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével.
Információ tanítása bemutatás segítségével Információk megszerzésére, tárolására és felidézésére irányuló tanítási stratégia. Tipikus tanulási helyzet: tanár aktív közlő tevékenysége, a tanuló aktív motivált figyelése. Módszerei: előadás, magyarázat, megbeszélés, szemléltetés. Inkább tartalomtudás elsajátítása.
Információ tanítása bemutatás segítségével 1.
2.
3. 4.
A tanár fő tevékenysége: Az oktatás céljainak közlése, előzetes ismeretek mozgósítása. Strukturáló elvek bemutatása:régi-új ismeretek hasonló és eltérő vonásai. A tananyag világos, logikus közlése. A megértés ellenőrzése kérdések segítségével.
Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével A fogalmak a dolgokat lényeges ismertetőjegyek segítségével írják le. A dolgokat ezen ismertetőjegyek alapján osztályokba soroljuk, majd megvizsgáljuk, hogy az egyes jelenségek a fogalomhoz tartoznak-e vagy sem. Módszerei: magyarázat, megbeszélés.
Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével A tanár fő tevékenységei: a fogalommal kapcsolatos előismeretek, fogalmi struktúrák felidézése az előismeretek függvényében a fogalomtanításnak két alapváltozata van: direkt bemutatás estén a tanár megnevezi, definiálja a fogalmat, majd példákkal teszi világossá a fogalom határait; fogalomelsajátítást akkor alkalmazhatjuk, ha a tanulók már megfelelő előismeretekkel rendelkeznek a fogalomra vonatkozóan, ilyenkor példák és ellenpéldák elemzésével a tanulók maguk jutnak el a fogalom meghatározásáig. az elsajátítás ellenőrzése érdekében: példák és ellenpéldák a tanár hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy az újonnan elsajátított fogalmakat a már meglévő ismereteikbe illesszék.
Készségtanítás direkt oktatás segítségével Főként az alapvető készségek és az elemi ismeretek elsajátítására használják. Direktoktatás alapelve: a tanulók akkor sajátítják el az alapvető ismereteket és készségeket, ha a világos célokat elemeire bonjuk, határozott, de nem autokratív tanári irányítással végigvezetjük a tanulókat az elsajátítás menetén. Módszerei: magyarázat, szemléltetés, tanulók egyéni gyakorlása.
Készségtanítás direkt oktatás segítségével A tanár tevékenysége: a tanár felvázolja az óra célját, felidézi az előzetes ismereteket, érzékelteti az óra jelentőségét, bevonja a tanulókat az órai munkába; a tanár bemutatja az elsajátítandó ismereteket vagy készségeket; irányított gyakorlási lehetőségeket biztosít; ellenőrzi a megértést; további gyakorlási lehetőségeket biztosít.
Szociális készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével A stratégia lényege, hogy kölcsönös függőségi viszonyok között a tanulók motiváltak a közös célok elérésére. Baráti viszonyok alakulnak ki. Fejlődik a kommunikációs készségük, technikájuk.
Szociális készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével A tanár feladatai: az óra céljainak pontos bemutatása az alapvető ismeretek közlése szóban vagy írásban a csoportok létrehozása, megszervezése a csoportok munkájának segítése a közös munka eredményének bemutatása, a produktumok értékelése a csoportos és egyéni teljesítmények értékelése.
A gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével Cél: a tanulók gondolkodtatása, a jelenségek felfedeztetése A tanulók maguk konstruálják a gondolati rendszereiket. A tanulók maguk vessenek fel kérdéseket, és keressenek választ, elméleteket fogalmazzanak meg. A pedagógus nem készen nyújtja az ismereteket, hanem minden lehetséges esetben a tanulók felfedező, konstruáló tevékenységét váltja ki és segíti →a tanár irányítása indirektebb. Módszerei: vita, projektmódszer, irányított kísérletezés.
A gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével A tanár feladatai: a tanulók megismertetése a főbb célokkal a kiinduló kérdések megfogalmazása, a felfedezés, megbeszélés, a vita szabályainak kialakítása megbeszélés, a vita nyomon követése, háttérből történő irányítása, saját vélemény közlése következtetések megfogalmazásának elősegítése a végrehajtott gondolkodási műveletek tudatosítása, rögzítése.
Oktatási módszer,eljárás fogalma Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. Ezeket a módszereket különféle eljárások, fogások, tevékenységelemek, tanítási készségek alkotják.
A módszer fogalma és rokon fogalmai.
Minden módszer arra szolgál, hogy valamely elérhető célt megvalósítsunk. A módszerek előírják a használható használandó eljárásokat és az eljárások rendjét. A hogyan kérdésre keressük a választ a módszer megválasztásakor. A módszerek nem önmagukban adnak mintát, hanem mindenkor azt mutatják meg, hogy bizonyos célok elérése esetén milyen eljárássorozat a leggazdaságosabb, melyik vezet a legbiztosabb eredményre. A tanítás-tanulás módszereit befolyásolják külső tényezők (pl. idő, források), de mindig van némi tere a módszerválasztásnak.
Csoportméret Az ismeretek átadása egy nagyobb csoportnak azért hasznos mert, - ugyanabban az időben mindenkinek ugyanazt az információt adhatjuk; - biztosítjuk a csoport – kölcsönhatást; - segítjük az egyének együttműködését a csoportban egy közös cél elérésére; - időt takaríthatunk meg. Az ismeretek átadása egy kisebb csoportoknak időigényes ugyan, de: - sokkal jobban megismerhetjük a egyéni igényeket és árnyaltabbak lehetünk az igények kielégítésében; - sokkal jobban megismerhetjük az egyének felfogását az anyagunkról és az általuk tapasztalt tanulási nehézségeket; - könnyebben illeszthetjük előadásaink tempóját az egyéni tanulási sebességekhez.
A módszer megválasztását befolyásoló tényezők 1.
az oktatás törvényszerűségei ill. alapelvei (oktatás folyamata).
2.
az oktatás céljai és feladatai.
3.
az elsajátítandó tudás vagy készség jellege és módszerei.
4.
a tanulók tanulási feltételei, különböző jellemzői (életkor, előismeret, óra hangulata).
5.
a külső feltételek (csoportméret, rendelkezésre álló erőforrások pl. idő).
6.
az oktatók személyisége, felkészültsége, adottságai, erősségei.
Módszercsoportok, módszerfajták. A módszereket számos szempont alapján szokták csoportosítani: Információ forrása szerint: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléletes, gyakorlati. A tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint: receptív (befogadó); reproduktív; részben felfedező; heurisztikus, kutató jellegű. A tanulási munka irányításának szempontja alapján: tanári dominanciájú, közös tanári-tanulói, tanulói dominanciájú (frontális munka, csoportmunka, párban tanulás, egyéni tanulás). Az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása; a képességek tanítása-tanulása; az alkalmazás; a rendszerezés és a rögzítés.
Stratégia – módszer – eljárás összefüggése Egyes módszerek különféle stratégiák elemei lehetnek és ezzel együtt az eljárások is különféle módszerek építőkövei lehetnek stratégia: információtanítás módszer: magyarázat eljárás: példák alkalmazása stratégia: fogalomtanítás módszer: megbeszélés eljárás: kérdezés.
Feladat – Módszerek csoportosítása Előadóközpontú módszerek Részvevőközpontú módszerek
Előadás Előadássorozat Projektmódszer Magyarázat Kooperatív módszerek (Csoportmunka) Vitatechnikák Elbeszélés Szemléltetés (demonstráció) Tréning Megbeszélés Előadói vita Szituációs módszerek (Esetjáték, szerepjáték, szimuláció)
Módszerek csoportosítása 1. Előadóközpontú módszerek Előadás Előadássorozat Magyarázat Elbeszélés Szemléltetés Megbeszélés Előadói vita
2. Résztvevőközpontú módszerek Kooperatív módszerek (Csoportmunka) Projektmódszer Tréning Szituációs módszerek (Esetjáték, szerepjáték, szimuláció) Vitatechnikák
1. Előadóközpontú módszerek Előadás, előadássorozat Monologikus, szóbeli közlés, egy-egy téma logikus, részletes, hosszabb ideig tartó kifejtése Egymásra épülő témakörök anyagából, több alkalommal egymást követően az előadó(k) a témakör mélyebb kifejtését és megismertetését teszi(k) lehetővé. cél: új ismeretek közlése, a tananyag bevezetése, az érdeklődés felkeltése előnyei: hatékony az ismeretközvetítésben a lényeget jobban kiemeli lehetőség van a kérdezésre. hátrányai: kevésbé alkalmas az önálló gondolkodás, a véleményalkotás és a probléma megoldási képesség fejlesztésére kevés a kapcsolat az előadó és a hallgatók között az együtt haladás látszatát kelti idő- és helyfüggő.
1. Előadóközpontú módszerek Előadás, előadássorozat Mikor érdemes előadást tartani? nagy létszámú hallgatóságot akarunk gyorsan tájékoztatni a közlésnek, nincs más egyszerűbb módja (pl. nincs írásos anyag) érdeklődést akarunk kelteni valamilyen új dolog iránt nagy mennyiségű információt akarunk eljuttatni rövid idő alatt.
1. Előadóközpontú módszerek Az előadás felépítését meghatározó tényezők az előadás célja (kiknek, mit és miért?); az előadott anyag újszerűsége , érvényességi köre; a témával kapcsolatos helyi problémák, háttérismeretek, egyéb információs csatornák, a résztvevők várható összetétele, előzetes ismeretei és felkészültsége, motiváltsága, aktivitása; a szemléltetés és az előadást oldó módszerek lehetősége az előadással kapcsolatos véleményét nyilvánítsa ki tisztelje a hallgatóságot, értékeljen reálisan.
1. Előadóközpontú módszerek
A jó előadás követelményei szerezzen információt az előadás céljáról, körülményeiről, az előzményekről, a hallgatóságról építsen a hallgatóság előzetes tudására, élettapasztalataira tervezze meg az előadást, készítsen vázlatot; előadása legyen felépített, könnyen követhető szerkezete legyen, amelynek részei legyenek koherensek ne legyen hosszabb 50 percnél soha ne olvassa fel előadását; a mondanivalót példákkal tegye szemléletessé, egészítse ki az előadást prezentációs módszerekkel (szövegekkel, képekkel).
1. Előadóközpontú módszerek Előadás, előadássorozat
Az előadó szempontjából hasznos: - informalitásra való törekvés; - előadás közben mozgás; - a hallgatóság figyelmi görbéjének figyelembe vétele; - a hanglejtés, hangerő és beszédtempó változtatása; - eszközök használata; - leglényegesebb mondandó az előadás elején vagy végén.
1. Előadóközpontú módszerek Az előadás szerkezete 1. Bevezetés, előzetes tudás összefoglalása (többféle módon történhet, függ a hallgatóság életkorától, a rendelkezésre álló időtől stb.) • célja az előadó és hallgatóság közötti kapcsolat kialakítása • az előadó ismerteti az előadás célját • 10 percnél nem lehet több (50 perces előadás esetén).
1. Előadóközpontú módszerek Az előadás szerkezete
2.Kifejtés (30 perc) • A téma kibontása és tisztázása. • A kifejtés szerkezetének kialakításakor, több út követhető a) hierarchikus kifejtés esetén az előadás logikája a megvilágítandó fogalom egyre kisebb részegységekre bontását követi b) szekvenciális elrendezés esetén valamilyen szempont szerint rendezzük el a mondanivalónkat (pl. időrend).
1. Előadóközpontú módszerek Az előadás szerkezete
3.Következtetés, összefoglalás és zárás •
Biztosítja az előadás koherenciáját, hogy a hallottak beépüljenek a hallgatóság meglévő ismeretrendszerébe, tartós emlékezetébe.
1. Előadóközpontú módszerek Magyarázat -
monologikus szóbeli közlése előadás keretében alkalmazott módszer célja törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértésének elősegítése Három formája létezik(Brown és Armstrong, 1984): Az értelmező ~ adott fogalmakat értelmez és példákkal világítja meg tartalmát. Kérdése: Mi? Mit? A leíró ~ egy folyamat, vagy struktúra leírására szolgál. Kérdőszava: hogyan? Az okfeltáró ~ a jelenségek, összefüggések okainak feltárását szolgálja. Kérdőszava: miért?
1. Előadóközpontú módszerek Magyarázat A hatékony magyarázat ismérvei: • logikus • világos • érdekes • tömör • egyszerű • szenvedélyes • érzelmekkel kísért
1. Előadóközpontú módszerek Magyarázat
A célok megfogalmazása Példák kiválasztása és bemutatása A magyarázat logikus felépítése, magyarázó kötőszavak alkalmazása 4. Audiovizuális eszközök alkalmazása 6. Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása 7. A tanulók előzetes ismereteinek számbavétele 8. Szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata 9. Kérdések feltétele 10. Mimikával, gesztusokkal kísért előadásmód 11. Vázlat készítése. 1. 2. 3.
1. Előadóközpontú módszerek Elbeszélés (leírás) Monologikus szóbeli közlés. Célja egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatása. Valóságos tárgyak, filmrészletek, fényképfelvételek, hangfelvételek hozzájárulhatnak a módszer élményszerűségéhez, világosságához, érthetőségéhez.
1. Előadóközpontú módszerek Szemléltetés (demonstráció) Az oktatási módszer alkalmazása során a tanulmányozandó jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik. Lehet közvetlen és közvetett is. A módszer az oktatási folyamatban hozzájárul a képszerű-szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez, a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához, a tanulók, résztvevők érdeklődésének felkeltéséhez, a tanultak alkalmazásához.
Vannak tevékenységek, amelyek ~ nélkül nem sajátíthatók el (pl. úszás, hangszeres zene,sebészeti műtéti munka).
1. Előadóközpontú módszerek Szemléltetés (demonstráció)
A demonstráció hasznos, mert: - felkelti az egyének figyelmét; - könnyen érthető; - meggyőző – „itt és most” van, és az imitálás a tanulás igen hatásos módja; - összeköti az elméletet és a gyakorlatot. Hátrányai: - gyakran nehéz biztosítani, hogy mindenki figyeljen; - mindenkinek jelen kell lenni.
1. Előadóközpontú módszerek Megbeszélés Dialogikus szóbeli közlés, Az előadó lehetőséget ad a résztvevőknek a megszólalásra, a résztvevők az ismereteket, az előadó kérdései kapcsán, gyakran önállóan dolgozzák fel. Feltételei: a résztvevők előismerete; érdeklődése, kommunikáló kedve; a megbeszélés indítása problémafelvető, felfedeztető legyen; a megbeszélés irányítása szempontjából lényeges indító, továbbvivő és ellenőrző kérdések jól tervezettek legyenek; a légkör kötetlen és nyitott legyen,amelyben kérdezni és hibázni is lehet; az előadó a háttérből, rugalmasan, de határozottan irányítson; biztosítsa,hogy mindenki részt vegyen; a felfedezett hibákat tapintatosan korrigálja; a válaszokból gyűjtse össze a konstruktív elemeket, amelyekből világos kép állhat össze a témáról.
1. Előadóközpontú módszerek Megbeszélés
Az előadó irányításától függően a megbeszélés igen tág skálán mozog, a szabad kérdésfeltevéstől, egészen a résztvevőktől komoly szellemi, erőkifejtést igénylő változatig.
1. Előadóközpontú módszerek Megbeszélés, tanbeszélgetés
E módszer három lényeges alkotóeleme: 1. a strukturálás - strukturálja az ismeretszerzés folyamatát; kérdéseivel, a hallgatóság aktivizálásával hozza felszínre a problémákat, 2. a kérdezés nyitott kérdés (beindít egy beszélgetést, megnyitja a kérdezettet, sok információt hoz a felszínre) zárt kérdés (konkrét információkra kérdez rá) pontosító kérdés (a szóban forgó dolog részleteire kérdez rá, segít összpontosítani, konkrét és részletes információt ad) alternatív kérdés (a választás lehetőségét kínálja fel) 3. ellenőrzés, visszacsatolás.
1. Előadóközpontú módszerek Megbeszélés, tanbeszélgetés
A jó kérdezés jellemzői Pontos, világos, rövid és egyértelmű Feleljen meg a résztvevők előzetes ismereteinek Az egész hallgatóságnak szóljanak Legyenek gondolkodtató jellegűek Csak ritkán tegyünk fel fogalmak, szabályok felidézésére vonatkozó kérdéseket. Rossz kérdezési eljárások Ne tegyünk fel szuggesztív kérdéseket Ne ismételjük a kérdéseket Ne válaszoljuk meg a kérdéseket Ne ismételjük meg a válaszokat.
1. Előadóközpontú módszerek Előadói vita Az adott téma bizonyos részeinek megbeszélése céljából létrehoznak egy 3-4 szakértőből álló „panelt”. Minden paneltag módot kap egy rövid prezentációra, majd vitát folytatnak. A hallgatóság is módot kap, hogy kérdéseket tegyen fel az egész panelra vonatkozóan.
Feladat - előadásvázlat Készítsen előadásvázlatot az Internet szerepéről, hasznosságáról Nyugdíjas célcsoportnak Álláskeresők számára Kisgyermekes szülők számára
2. Résztvevőközpontú módszerek
Kooperatív módszerek (Csoportmunka) Projektmódszer Vitatechnikák Szituációs módszerek (Esetjáték, szerepjáték, szimuláció) Tréning
2. Résztvevőközpontú módszerek Kerete a csoportmunka Lényege:egy adott foglalkozás résztvevői (a plénum), egy előre meghatározott feladatot, 3-6 fős kiscsoportra bontva, a foglalkozásvezető részvétele nélkül, együttműködve oldanak meg. Csoport: „mi-tudat”, közös cél, közösséghez tartozás érzése Plénum: teljes csoport együttese A csoportmunka előnyei: munkavégzés és az együttműködés szabályai, a csoporttagok közötti bizalom, a résztvevők egymástól is tanulnak; A csoportmunka hátrányai: nagy létszám esetén nem alkalmazható, csak jól felkészült vezető irányíthatja, költségigényes módszer.
2. Résztvevőközpontú módszerek Kooperatív módszerek A kooperatív tanulás során a résztvevők a tananyag nagy részét maguktól, kis csoportokban sajátítják el a felnőttoktató segítségével. A tanulók 4-6 fős kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, ill. hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakulásához, a reális önértékelés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez. Az ismeretek és intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van, a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában.
2. Résztvevőközpontú módszerek Kooperatív módszerek Felnőttoktató-felnőtt tanuló interakció zajlik, amelyben alapvetően a pedagógus megfigyelő, segítő szerepet tölt be. A tanulók közötti intenzív, kölcsönös felelősségen alapuló, egymást ellenőrző, megerősítő és támogató együttműködés alakul ki. A feladatokat közösen tervezik, osztják el, koordinálják a csoporttagok munkáját és megszervezik a csoportok közötti kapcsolatokat. A csoporton belül kialakulnak végrehajtó és szociális készségeket igénylő különféle szerepek (jegyző, nyomolvasó, időfigyelő, bátorító stb.).
2. Résztvevőközpontú módszerek A moderátor szerep egy olyan módszer alkalmazása, amely a csoportmunkára épül és célja szabályozni a csoport tevékenységét, viselkedését indirekt módon, építve a csoportdinamikai folyamatok tudatos alkalmazására. Különösen a csoportmunka tréning formájánál alkalmazzák hatékonyan. A moderátor vagy tréner szerep speciális pedagógiai-pszichológiai felkészültséget igényel. A csoportdinamikai folyamatokat tudatosan alkalmazzák. Építenek a résztvevők meglévő tapasztalataira, továbbá a csoportmegbeszéléseket a moderációs technikák alkalmazásával hatékonyabbá teszik.
2. Résztvevőközpontú módszerek
A moderátor feladatai: a csoportot irányítani, kiindulási alapot adni, informálni és szervezni; az erre alkalmas módszertani eszköztár alkalmazásával a csoportvélemények és szükségletek átláthatóságáról gondoskodni; a visszajelzés; a közbeavatkozás lehetőségének megteremtése ; a résztvevők megfigyelése és közvetlen megszólítása. Könnyed (facilitáló) légkört teremteni, hogy megkönnyítsük a kommunikációt a csoportban, a kölcsönös szimpátián alapuló kapcsolatokat lehetővé tegyük, és hogy könnyebb legyen elindítani a tanulási folyamatokat.
2. Résztvevőközpontú módszerek Megpróbálni tartózkodni mindenféle direkt vezetői szereptől, hogy a csoport maga fejlődhessen. Fő cél a csoport önirányítása Az igazolásokat, elszámoltatást elkerülni, hogy feszült hangulat ne keletkezhessen. Gyakran dicsérni, megerősíteni, hogy a résztvevők egymásnak is képesek legyenek pozitív visszajelzést adni. Elkerülni a versenyt a résztvevőkkel a tárgyi kompetencia terén, de a saját szakmai kompetenciát bátran alkalmazni. Óvatos közvetítéssel megpróbálni a kívülállókat bevonni. Megfigyelni a csoport hangulatát és arra ösztönözni őket, hogy a csoportfolyamatra reflektáljanak.
2. Résztvevőközpontú módszerek Projektmódszer
A projekt általános értelemben egy meghatározott időegység alatt elvégzendő komplex feladat feltételeit, folyamatát és eredményeit meghatározó tervezet. A projekt fő jellemzői: egyedi szervezeti környezetben megtervezett és végrehajtott lépéssorozat; konkrét célokat meghatározott idő alatt kíván elérni; a célok eléréséhez meghatározott (humán és anyagi) erőforrásokat rendel.
2. Résztvevőközpontú módszerek Projektmódszer A cél valamilyen konkrét produktum létrehozása, probléma megoldása A projektmódszer lényege tehát, hogy egy gyakorlati probléma, feladat megoldása során a résztvevők megszerzik azokat a – különböző tudományterületekhez tartozó – ismereteket, amelyeket egyébként csak különálló tárgyak tananyagaként tanultak volna meg. A projektoktatás tehát széles tantárgyi koncentrációt feltételez; ezáltal komplex szemléletmód kialakítására törekszik; a valós élet problémáit dolgozza fel; a gyakorlati élettel kapcsolatos ismerettartalmak feldolgozása tevékenységorientált.
2. Résztvevőközpontú módszerek Projektmódszer A projekt–módszer általános célkitűzései: A tanulási és tevékenységi formák érvényesülése az egyéni sajátosságok figyelembevételével Az egyéni képességek és szükségletek felismerése és továbbfejlesztése A cselekvési képességek fejlesztése és a felelősség vállalása A problémaérzékenység fejlesztése A kreativitás és innovatív készségek fejlesztése A szocializációs képességek fejlesztése A szervezőképesség fejlesztése
2. Résztvevőközpontú módszerek Projektmódszer A projektmódszer alkalmazásának feltételei a célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása, téma sokféle lehet, de előre tisztázni kell, hogy pontosan milyen célokat is szolgál az adott projekt. a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák; a tanár csak irányító; fontos, hogy mindenki kapjon valamilyen feladatot a munkában); adatgyűjtés a téma feldolgozása (a tanár inkább csak megfigyelő, segítő; fontos, hogy a résztvevők egyéni tapasztalatok alapján dolgozzanak) a kivitelezés; zárás, értékelés, amely magában foglalja a projekt bemutatását. (szervezhető kiállítás, konferencia, internetes honlap, stb.) továbbfejlesztés (további feladatok, esetleg új projektek kidolgozása)
A projektoktatás technikái Tanulói kezdeményezésre épülő
Együttműködésre késztető technikák Kreatív felfedeztető, kutató technikák
technikák Beszélgetés
Játékok (népi, szerepjáték,
Szakirodalom feltárása
dramatizálás) Vita kezdeményezése
Bábozás
Interjú az adatközlőkkel
Felidézés, élménybeszámoló
Dramatikus helyzetgyakorlatok
Poszter készítése
Problémafelvetés
Gyűjtés (illatok, szagok, hangok)
Kiállítás rendezése
Ötletbörze
Céhalapítás
Papírkészítés, vízvizsgálat
Programválasztás
Csoportalakítás (névválasztás, címer-
Vizsgálódás és mintavétel
és zászlókészítés) Kreatív műhelymunkák választása
Vetélkedő, verseny
Képeslapkészítés
Önálló adatgyűjtés
Alkotás
Térképkészítés, térképhasználat
Új útvonalak kitalálása
Hangtérkép
Eredeti helyszínek felkeresése
Tantúra
2. Résztvevőközpontú módszerek Projektmódszer Szűk tartalmú projekt: a feladat egyetlen probléma kizárólag szakspecifikus kifejtése. A szűk tartalom nem jelenti, nem jelentheti a terjedelem és az időtartam korlátozását. Multidiszciplináris projekt: a cél egy adott probléma teljes körű összefüggéseinek feltárása. Előnye, hogy azonos rendezőelv ellenére különböző érdeklődésű és képességű gyermekek közösen vehetnek benne részt.
2. Résztvevőközpontú módszerek Projektmódszer Produktuma alapján: tárgy, modell írásmű, színpadi előadás, videó kiállítás nyilvános vita, tárgyalás rendezvény, kirándulás Időtartama alapján: rövid távú projekt közép távú projekt:1-2 hete vesz igénybe. Leggyakoribb elnevezése a témahetek. hosszú távú projekt: több hete vesz igénybe, elsődlegesen a diákok szabadidejében valósul meg. Megvalósítása időben nem folyamatos.
2. Résztvevőközpontú módszerek Projektmódszer
A projektoktatás kritériumai A kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése legyen, a tervezés közösen történjék. A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez. Adjon módot individualizált munkára. Adjon módot csoportmunkára. Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el. A cél az iskolán kívüli helyzet megismerésére vagy megváltoztatására vonatkozzék. Az oktatók és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt. A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek felelősek saját döntéseikért A pedagógus vonuljon vissza stimuláló, szervező tanácsadó funkcióba.
2. Résztvevőközpontú módszerek Projektmódszer Feladat - Egy rövid példa a projektmódszer bemutatására FA Művészet, történelem, biológia, földrajz, vallás, környezetvédelem
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák
Vitatechnikák: a felnőttek ismeretszerzésének és kompetenciái, cselekvési modelljei fejlesztésének sajátos módszerei, amelyek a foglalkozásvezetők és a résztvevők közös aktivitására épülnek. A vita mindig ellentétes nézetek szembesítését jelenti. Alapvető célja az eltérő, szembenálló nézetek (vélemények, állítások) ütköztetése, a vitapartner meggyőzése, egyfajta konszenzus megteremtése érdekében.
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák
A vitamódszer jellemzői : célja az új ismeretek megszerzése, ill. a gondolkodási és kommunikációs képességek fejlesztése; fejleszti az értelmi erőket, versengés jellege miatt egyfajta érzelmekkel telített dialógus, amely a vitapartnereknél, és a hallgatóságnál fokozza a téma iránti érdeklődést; a tények, adatok, következtetésekkel történő munka logikus gondolkodásra nevel, ill. hozzájárul ahhoz, hogy a vitázó felek jobban megismerjék egymást.
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák - Kiscsoportos vitatechnikák
A.) Kiscsoportos vitatechnikák Kiscsoportnyi résztvevő, többszöri hozzászólás, érvelés és cáfolás lehetősége adott. 1.) Kiscsoportos problémamegoldó vita 6-8 főnyi, egymást ismerő csoport esetén szokták alkalmazni. Rendszerint egy konkrét probléma megoldását célozza. Feltétele, hogy a résztvevők azonos szinten álljanak képzettség és tájékozottság, illetve vita- és kommunikációs készség terén. Előnye, hogy minden résztvevőt bevon a munkába, hátránya, hogy viszonylag kevés érv jut felszínre.
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák - Kiscsoportos vitatechnikák
2.) Szövegelemzés Átmenetet képez a vitatechnikák és a szituációs módszerek között. A foglalkozásvezető szöveggel indít, közlendője lehet írásos anyag, rendelet, szabályzat, cikkvagy szakirodalomrészlet. Az 5-6 fős csoportok egyéni olvasás után közös választ adnak az elemzést irányító kérdésekre. Ez lehet állásfoglalás, kritikai észrevétel, hibavagy éppen jobb megoldás keresése.
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák - Nagycsoportos vitatechnikák B.) Nagycsoportos vitatechnikák Ezt a fajta vitatechnikát a felnőttképzésben pl. az előadásokhoz társítják, mert lehetőséget teremt a résztvevők aktivizálására, tapasztalataik, véleményeik cseréjére. A nagycsoportos vitatechnikák esetében a létszám 30 fő felett van. 1.) Parlamentáris módszer A tanulók bekapcsolódhatnak kérdéseikkel, megjegyzéseikkel az előadás közben felvetett téma feldolgozásába. A kérdésekre azonnali válasz érkezik, többnyire röviden. A módszer célja, hogy közös munka alakuljon ki, felkeltse és fenntartsa az érdeklődést az előadás iránt, visszajelzést kapjon az előadó a résztvevők tájékozottságáról (ezáltal lassíthatja és gyorsíthatja az előadás menetét), és a felvetődött kérdésekre válaszokat kapjanak a tanulók.
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák - Nagycsoportos vitatechnikák 2.) Impulzusmódszer Az előadás és a beszélgetés tervszerű váltakozásán alapuló improvizáló jellegű, aktivizáló módszer. Az előadótól előkészületeket igényel, át kell gondolni hogyan szakaszolja az előadást és az egyes részegységeket milyen kérdésekkel, feladatokkal vezet fel. 3.) Noteszmódszer A módszer célja az előzetes ismeretek feltárása és a résztvevők aktivizálása. A foglalkozásvezető a rendezvény előtt néhány héttel – tapasztalat és problémagyűjtés céljából néhány önként vállalkozó résztvevőnek kérdéseket küld. A foglalkozást a résztvevők képviselői indítják az összegyűjtött megjegyzések ismertetésével. A résztvevők szavazással eldöntik, melyekkel kívánnak foglalkozni valamilyen módon. Ezután 5-6 tagú csoportokban megvitatják a kérdést, kialakítják a csoportvéleményt, amelyeket a plénum előtt ismertetnek.
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák - Nagycsoportos vitatechnikák 4) Ötletbörze Problémamegoldó jellegű vitatechnika. A résztvevők álláspontjának összegyűjtését jelenti abból a célból, hogy az ötletek és javaslatok vitájának eredményeként alakuljon ki az optimális javaslat. Menete: Szabályok ismertetése, Pontos kérdésfeltevés A gyors szóbeli ötletek rövid feljegyzése táblára, írásvetítőre Közös rangsorolás, értékelés Zárás.
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák - Nagycsoportos vitatechnikák Sikeres megvalósításánál szigorúan tartanunk kell magunkat az alábbi négy alapszabályhoz: ítélkezés felfüggesztése: semelyik résztvevő nem mondhat (negatív) ítéletet egy ötletről, vagy az ötlet gazdájáról; kölcsönös megtermékenyítés: a másik ötletét fel lehet használni, tovább lehet gondolni minden sértődés nélkül (nincs plagizálás); mennyiségre törekvés: mivel minden ötlet elfogadható, ezért a mennyiséget és nem a minőséget részesítjük előnyben; szabadon szárnyalás: gátlástalanul elgondolkodunk a problémán, ötleteinket - lehetnek jók, „rosszak”, értelmesek és őröltek egyaránt lejegyezzük.
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák - Nagycsoportos vitatechnikák Az alapszabályokon kívül figyelni kell a következőkre: A vezető személye. A vezető nem mindig a szervezet igazgatója! Inkább olyan személyt válasszunk, akire a többiek (kollegák, önkéntesek) hallgatnak. Többnyire pozitív, kreatív személyiség, akinek mindig van valamilyen jó ötlete. Nem árt, ha már vett részt ötletrohamon. Az ő feladata a megannyi ötlet mederben terelése, szükség esetén új ötletek felvetése. A csoport összetétele. Csak azok lehetnek jelen az ötletbörzén, akik aktívan részt is vesznek. A csendes megfigyelőket, illetve az állandóan a régi megszokott dolgokhoz ragaszkodókat és az agresszív (üzletkötő stílusú) személyeket a siker érdekében zárjuk ki. Soha ne mondjuk meg, hogy meddig tart az ötletbörze! Kérjük meg a meghívottakat, hogy még az ötletbörze előtt gondolkodjanak el a problémán! Az időpont és a hely kiválasztása Legalkalmasabbak a délutáni, vagy esti órák, vagy a hétvége. Keressünk egy nyugodt helyet, a telefont kapcsoljuk ki. A székeket helyezzük el U alakban, a vezető az alakzat nyitott szárai között üljön jegyzeteivel, vagy álljon a flipchart-nál! Soha ne készítsünk hangfelvételt!
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák - Nagycsoportos vitatechnikák 5.) 66-os, vagy Philips-módszer A 66-os módszer az ötletbörze egy válfaja, célja az alkotó problémamegoldás és az ötleteket rendező tevékenység együttes gyakoroltatása. Menete – az előadó kérdést tesz fel, a résztvevők válaszként ötleteket gyűjtenek írásban, saját táblán vagy plakáton, 6 fős csoportok, 6 percen keresztül. Az ötletgyűjtés sorban megy, ha valakinek nincs gondolata, passzol, ebben a szakaszban nincs indoklás és vita sem. - ezután a csoportok egy választott csoportképviselő közreműködésével beszámolnak a plénumnak, vagy körbejárva megnézik egymás gyűjtését és a legjobbnak tartott gondolatokat átveszik. - utána néhány perc alatt rendszerezik, súlyozzák a javaslatokat.
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák - Nagycsoportos vitatechnikák 6.) Méhkas vagy zümmögő munkacsoport Feladattal indító vitatechnika. 15 fős csoportokban 15-20 perc alatt megbeszélést folytatnak a résztvevők az adott témában tapasztalataik összegyűjtése, összevetése céljából. A csoportok alkalmi vezetői összegezve beszámolnak a plénumnak. Az összegzett anyag képezi a közös vita alapját. Az összefoglalás és értékelés a moderátor feladata. Előnye rövid idő alatt a vélemények sokaságát hozza felszínre. Aktivizál, fokozza az együttműködési készséget.
2. Résztvevőközpontú módszerek Vitatechnikák - Egyéb, vitatechnikához közelálló módszerek
C.) Egyéb, vitatechnikához közelálló módszerek Egyéb vitatechnikák kerekasztal - először az összes résztvevő ismerteti az álláspontját valamely vitakérdésben, azután ezeket nyilvánosan esetleg a hallgatóság bekapcsolásával megvitatják. fórum panel-vita: 4-5 fő indítja, a többiek később pódium-vita: ugyanaz csak szakértők végzik szakaszos vita: laikusok, majd szakértők vitája szabad vita: bármiről bárhogyan.
2. Résztvevőközpontú módszerek Szituációs módszerek
Az aktivizáló módszerek fontos csoportja Jellemzőjük: a résztvevők szóbeli, írásos vagy videoanyag alapján képzeletbeli helyzetbe kerülnek a résztvevők. Az életből vett vagy ahhoz hasonló problémát kell saját tapasztalataik, vagy a tanultak alapján, a szerepek tanulmányozása és eljátszása révén megoldaniuk. Formái: Esetjáték (esetpélda,esettanulmány) Szerepjáték Szimuláció Mikrofoglalkozás
2. Résztvevőközpontú módszerek Szituációs módszerek - esetjáték Esetpélda: a valóság egyetlen konfliktusát kell itt írásban vagy technikai eszközzel bemutatni. Incidens-módszer: Annyiban különbözik az előzőtől, hogy a foglalkozásvezető két-három fontos, a döntéshez nélkülözhetetlen elemet ad meg a helyzetismertetésben. Esettanulmány: Bonyolult esetre épülő, hosszabb időt és komoly előkészítést igénylő módszer.
2. Résztvevőközpontú módszerek Esetjáték - Esettanulmány Ezzel a módszerrel egy probléma speciális részleteit mutatjuk be, általában írásos formában és arra kérjük az résztvevőket, hogy az adott tényekre alapozva tegyenek javaslatot a lehető legjobb megoldásra. Fel kell készülniük a javaslat megvitatásán túl a döntés hátterének és érveinek bemutatására. Jellemzői Hosszú előkészítési időt igényel. Az oktatónak alaposan ismerni kell az anyagot. Világos és tömör tájékoztatást kell adni a résztvevők számára. Kérdezési és összefoglalási készséggel kell rendelkeznie a foglalkozás vezetőjének, hogy a főbb pontokat mindenkivel megossza.
2. Résztvevőközpontú módszerek Szituációs módszerek - szerepjáték
Mikrofoglalkozás Általában az előadó-, a tréner-, a vezetőképzés záró eleme. A résztvevők valódi feladatot oldanak meg , valóságos résztvevőkkel. Az értékelés ezután a "gyakorló" csoporttal közösen történik.
2. Résztvevőközpontú módszerek Szituációs módszerek - szerepjáték Lényege: foglalkozásvezető szóbeli, vagy írásbeli helyzetismertetése után a résztvevők önként vállalt szerepek megalkotásával és eljátszásával szimulálják a problémát s egyfajta megoldásra jutnak. A drámajátékszerű megoldásoknál azon van a hangsúly, hogy a szereplők jól jelenítik-e meg a megformált személyiségtípusok gondolkodásmódját. A plénum többi tagja nézőként, figyelik az eseményeket, eredményét megvitatja és értékeli. Ideje néhány perctől 20-30 percig terjed. A szerepjáték szimulációvá válik, ha folyamatosan és intenzíven hajtjuk végre a feladatot, hosszabb időn keresztül dolgozzuk ki az anyagot és időközönként új problémákkal és bonyodalmakkal bővítjük a feladatot. (menedzsment képzésekben egy üzleti szimuláció inkább napokig, mint órákig tart).
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning Kiscsoportos (általában 5-20 fő) készségfejlesztő módszer képzett vezető (tréner) irányításával adott, szűk témakör köré szerveződve pl. önismeret, kommunikáció, együttműködés. A tréning lényege, hogy a résztvevők az új ismereteket, kompetenciákat nem elméletben sajátítják el, hanem csoportmunkában tevékenykedve, min.4 órás tömbösített formában. A tréning cselekvésorientált jellegű, ami a résztvevők tudatos, önként vállalt, hatékony együttműködésén alapul, s amely révén a résztvevők képessé válnak a hatékony csoportmunkára és a prezentációk megtartására.
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning A trénerek:, tanácsokkal látja el a résztvevőt, hogy az fejlődjön és elérje a kívánt magatartást, célt A tréner legfontosabb tulajdonságai: képes függetleníteni magát saját véleményétől, képes elfogadni mások véleményét; vállalja önmagát, egyes szám első személyben beszél, de a munka folyamatában semleges, véleményével háttérben marad; valamennyi partner véleményét tárgyilagosan és egyformán fontosként kezeli;
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning A főbb általános tréneri attitűdök, kompetenciák: kreativitás; magabiztos fellépés; magas szintű kommunikációs képesség: választékos szóbeli kifejezés, és az ezt kísérő nonverbális kommunikációs elemek tudatos alkalmazása, a vokális eszközök változatos használata; módszertani, didaktikai ismeretek; empátia, a beleélés képessége;
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning A főbb különös tréneri attitűdök, kompetenciák: a módszereket a tartalomtól, céltól, helyzettől, időtől, célcsoporttól függően képes alakítani; a nyílt, őszinte és jó hangulatú csoportlégkört megteremti és fenntartja; gyors felismerő és reagálási képesség; jó szervezői készség; képes a csoport koordinálására, de képes a háttérben maradni;
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning A tréning szabályai: Az "itt és most" szabálya: csak azzal foglalkozunk, ami itt, a tréningen történik velünk. Egyes szám első személy: én-jelentések. Saját érzéseinkről beszélünk! Nem minősítünk! Titoktartás: ami a tréningen történik, az a csoporté, senki másra nem tartozik!
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning A tréningek lefolytatása A tréning és a résztvevők céljainak összehangolása Kellemes munkafeltételek, környezet biztosítása Hangulatalapozás Motiváció kialakítása Hatékony feladatvezetés Csoportalakítás Csoportszabályok ismertetése és elfogadtatása Problémamegoldás.
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning A tréningek értékelése Első szint: a hagyományos tréningértékelési űrlap Második szint: rávilágítani arra, hogy mit tanultak a résztvevők Harmadik szint: a tanultak használatának értékelése Negyedik szint: a tréning hatása a szervezetre Lényeg a visszacsatolás!
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning - feladatok téma szerint A csoportkohézió erősítése Csoportközi együttműködés Csoportközi és szervezeti kommunikáció Csoporton belüli együttműködés Csoportos döntéshozatal Empátia Értékek és normák tisztázása Érzések kifejezése egymással szemben Feszültség- és szorongásoldás Hatalom és befolyás
A kommunikáció stílusa és hatékonysága Nem verbális kommunikáció Az önfeltárás serkentése Segítő kapcsolat Szakmai fogalmak és kategóriák megismerése Személyes kapcsolatok elmélyítése Személyészlelés Szerepek a csoportban Szervezet Verbális kommunikáció
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning A tréningek tervezéséhez és szervezéséhez szükséges ismernünk a tréning során előtérbe kerülő főbb feladattípusokat. Műfaj szerinti csoportosítás: Bemelegítő, ráhangolódó gyakorlatok Interaktív gyakorlatok Önismereti kérdőívek, feladatok Akváriumgyakorlatok Csoportos feladatmegoldások Kombinált feladatmegoldások Szerepjátékok Zárógyakorlatok.
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning A csoport indulását támogató, eredményes munkáját megalapozó feladatok. Pl. névhúzással, bemutatkozással. Bemelegítő, ráhangolódó gyakorlatok A tagok közötti interakción alapulnak, általában két vagy több személy verbális vagy nem verbális üzenetet vált. A rajzos, asszociációs, valamint az érzékelésen alapuló játékok tartoznak ebbe a csoportba. Interaktív gyakorlatok Papír-ceruza tesztek, amelyeket a részvevők amguk vagy egymásnak értékelnek. Segítenek az önismeret fejlesztésében, személyiség feltárásában. Önismereti kérdőívek, feladatok
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning 3-4 személynek a kör közepén kel eljátszania egy szituációt, például meg kell vitatniuk egy témát. A többiek megfigyelő szerepűek, a játék végén válhatnak aktívvá. Akváriumgyakorlatok A problémamegoldó jellegű és csoportos élményszerű feladatok tartoznak ebbe a körbe. Az együttműködés, a közös munka a meghatározó. Csoportos feladatmegoldások Ezekben a feladatokban keveredik az egyéni és csoportos munka. Egy téma egyéni vagy csoportos feldolgozását követően plenáris módon megbeszélhetők a tanulságok. Kombinált feladatmegoldások
2. Résztvevőközpontú módszerek Tréning Helyzetgyakorlatok, a szituációk, szerepek eljátszása lehetővé teszi az érzelmi átélést és a kockázatmentes helyzetben tapasztalati úton történő ismeretszerzést. Szerepjátékok A gyakorlatok célja a csoport lezárásának, a hazatérés tudatosításának megerősítése. Zárógyakorlatok
Példák az egyes feladattípusokra Ismerkedés Mondatbefejezések Jutalomosztás Személyészlelési változatok Szájról szájra Ház, fa kutya Tulajdonságskála
Ellenőrző kérdések Milyen elemei vannak az oktatási folyamatnak? Milyen típusa lehetnek a képzési/tanfolyami céloknak? Hogyan jellemezné a feladatcélokat? A célrendszerek csoportosítása közül egy szerzőnek ismertesse az elképzelését (Bloom, De Block, Nagy)! Értelmezze a stratégia, módszer eljárás fogalmakat az oktatási folyamat szempontjából! Melyek a célközpontú oktatási stratégiák? Mutassa be az információtanítás stratégiát! Írjon konkrét példákat a stratégia során alkalmazott módszerek kapcsán! Mutassa be a fogalomtanítás stratégiát! Írjon konkrét példákat a stratégia során alkalmazott módszerek kapcsán! Mutassa be a készségtanítás stratégiát! Írjon konkrét példákat a stratégia során alkalmazott módszerek kapcsán! Mutassa be gondolkodás fejlesztése stratégiát! Írjon konkrét példákat a stratégia során alkalmazott módszerek kapcsán! Mutassa be a szociális- és tanulási készségek tanítása stratégiát! Írjon konkrét példákat a stratégia során alkalmazott módszerek kapcsán!
Ellenőrző kérdések Milyen viszonyban van egymással az oktatási stratégia – módszer – eljárás? Illusztrálja példával! Soroljon fel oktatási módszereket! Soroljon fel előadóközpontú módszereket! Soroljon fel résztvevőközpontú módszereket! Jellemezze az előadás módszerét! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján! Jellemezze a magyarázat módszerét! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján! Jellemezze az elbeszélés módszerét! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján! Jellemezze a szemléltetés módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján! Jellemezze a megbeszélés módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján! Jellemezze a moderátor szerepet! Jellemezze a tréning módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján! Soroljon fel tréneri kompetenciákat! Jellemezze a vitatechnikákat, mint módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján! Mutassa be a kiscsoportos vitatechnikákat, mint módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján! Mutassa be a nagycsoportos vitatechnikákat, mint módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján! Jellemezze a projektmódszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján! Jellemezze az esettanulmány, szimuláció – szerepjáték módszereket! Saját tanulása során milyen módszerekkel találkozott, milyen előnyei és hátrányai voltak ezeknek? Melyek az oktatási módszer kiválasztásának szempontjai?
Felhasznált irodalom Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák, különbségek. Budapest, Okker Kiadó Cserné Adermann Gizella (2006): A felnőttek tanulásának, tanításának új, korszerű módszerei az élethosszig tartó tanulás aspektusából. In Koltai Dénes – Lada László (szerk.): Az andragógia korszerű eszközeiről és módszereiről. Budapest, Nemzeti Felnőttképzési Intézet 85-104.o. Cserné Adermann Gizella: Felnőtteket tanítani – a laikus tanításfelfogás csapdái. In Feketéné Szakos Éva (szerk.): Fókuszban a felnőttek tanulása. Gödöllő, Szent István Egyetem, 2006. 53-58. o. Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In Falus Iván (szerk.) (2003):Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 244-296.o. Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. In: Mihály Ottó (szerk.): Altern módszerek 1. OKI Iskolafejlesztési Központ Budapest 1991. Henci Lajos (szerk.)(2009): Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest V. fejezet 915.fejezet Kraiciné Dr. Szokoly Mária (2004): Felnőttképzési módszertár. Budapest, Új Mandátum 85156.o. M. Nádasi Mária: Projektoktatás .Gondolat Kiadói Kör Budapest, 2003. Tompa Klára (1997): Taneszköz. In Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Pedagógiai lexikon. Budapest, Keraban Kiadó 451. o. Zrinszky László (2005): A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. Budapest, Okker 161-178.o.
