katasztrófa- és tûzvédelmi szemle
2004. XI. évfolyam 4. szám
4
t
2004. 11. évf. 4. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Duna Palota és Kiadó 1903 Budapest Pf. 314. Tel.:1/318-0508 Fax: 1/266-1740 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató
a
r
t
a
l
o
m
FÓKUSZBAN Technikai fejlesztési program 2004-ben ...................................................................... 6 A tender bírálat kulisszatitkai ....................................................................................... 9 Ki pályázott eredményesen? ....................................................................................... 11 TÉNYKÉP Közbeszerzési eljárások 2004-ben ............................................................................. 14 TECHNIKA Iveco-Magirus létra, egyedülálló újdonságokkal ...................................................... 15 Renault Kerax vízszállító és konténerhordozó gépjármû .......................................... 17 DrägerMan PSS 100 légzõkészülék ........................................................................... 18 Profi fûrészek, gyorsdarabolók .................................................................................. 19 CONTACTCOM: az eredeti a CeoTronicstól. .......................................................... 20 A kommunikáció szolgálatában ................................................................................. 21 ..................................................................................................................................... 22 TÛZ- ÉS KÁRESETEK Tömeges baleset és veszélyes anyag az autópályán .................................................. 23 FÓRUM Híradó ügyelet Pakson ................................................................................................ 27 Vágó-daraboló kéziszerszámok.................................................................................. 29 ORS 142 optikai füstérzékelõ kapcsoló ..................................................................... 30 Itt az új Rosenbauer! ................................................................................................... 31 MEGELÕZÉS Középületek biztonságos kiürítése új megvilágításban ............................................. 34 INFORMATIKA Áttörés a térinformatikai fejlesztésben ...................................................................... 38 Térbeli adatok modellezése ........................................................................................ 42 TANULMÁNY Az erdõtûzoltás fejlesztési lehetõségei a nemzetközi tapasztalatok tükrében .......... 43 SZAKIRODALOM Kriminalisztika I–II. ................................................................................................... 47 SZABÁLYOZÁS A tûzvédelmi termékek piacfelügyelete ..................................................................... 49 Megváltoztak a tûzvédelmi termékek forgalmazásának szabályai ........................... 51
Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 2100 Ft (áfával)
DR. BALOGH IMRE EMLÉKPÁLYÁZAT A dr. Balogh Imre emlékére kiírt pályázatra ezévben 6 pályamû érkezett. A bíráló bizottság a legjobb pályamûnek felajánlott aranygyûrût Fózer Tibor tû. alezredesnek a jászberényi Tûzoltó-parancsnokság parancsnok helyettesének ítélte. A pályamû címe: Nyári betakarítási munkák tûzvédelme a családi és magángazdálkodásban 1993-tól 2003-ig A díjazott Hoffman Imre tû. dandártábornok, fõigazgató-helyettes úrtól vette át a gyûrût.
VÉDELEM 2004. 3. SZÁM ■ TARTALOM
5
f
ó
k
u
s
z
b
a
n
KRISTÓF ISTVÁN
Technikai fejlesztési program 2004-ben A tûzoltóságok technikai fejlesztésére kidolgozott program 2003 – 2006 között alapjaiban tér el a korábbi technikai fejlesztési koncepcióktól. (Lásd.: Védelem 2003/4. szám Fókuszban) Az elsõ kézzelfogható eredményekrõl és a program 2004. évi részének végrehajtásáról számolunk be.
A FEJLESZTÉSI ÖSSZEGEK Ha az elmúlt idõszak fejlesztéseit nézzük jól látható, hogy alapvetõen megváltoztatták a magyar tûzoltóságokról korábban kialakított mûszaki technikai képet. Nem túlzás azt állítani, hogy több technikai eszköz kategóriában fényévnyi változások történtek. Ez még akkor is igaz, ha számos területen jogos technikai igényeket fogalmazunk meg. Az elmúlt hat évben több mint 20 milliárd forint jutott mûszaki fejlesztésre. Ez a tény valamint az erõltetett ütemû gépjármûfejlesztés a korábbiaknál sokkal differenciáltabb fejlesztési koncepció kidolgozását igényelte. Miután van mit megóvni különleges szerepe van a jármûtechnika élettartam növelõ felújításának. (Ez az elsõ kísérleti évben még kissé döcögõsen indult.) Az egyre szélesedõ tûzoltó beavatkozási paletta újabb eszközigényeket indukál, s be kellett látni, hogy a beavatkozást kiszolgáló egyéb fejlesztések nélkül csak félsikerek érhetõk el. Ezt a többcélú fejlesztést a szakmai programra elõirányzott összegek (2003-ban 4,6 milliárd forint, 2004-ben közel 5 milliárd forint) nagyban elõsegítették.
Az új laktanya alapkõletétele Encsen
módon szolgáló technikai eszközök (pl. híradástechnika) beszerzése is lehetõvé vált, s hogy egyéb forrásokkal is sikerült kiegészíteni a biztosítások 1%-ból befolyt összeget. Az elõzõ évi programban meghatároztuk azokat a pályázati felhívásokkal kapcsolatos feladatokat is, amelyek biztosítják a szakmai és a tûzoltósági igények fejlesztési célként való megjelenítését.
SZISZIFUSZI PAPÍRMUNKA
MIRE PÁLYÁZHATTUNK?
A középtávú program kialakításánál már látható volt, hogy a megfelelõ szakmai feltételek kialakítása jelentõs elõkészületet igényel. Ezek közül csak hármat említenék. Számos jogszabály módosítására (Lásd: Védelem 2003/4 – 6. oldal) kellett javaslatot kidolgozni, a tender elõkészítése, kiírása aprólékos mûszaki, tartalmi egyeztetéseket igényelt és nem kevesebb energiával járt a szakmai, önkormányzati szervezetekkel történt egyeztetés sem. Mindennek eredményeként egy több irányra fókuszáló a minõségi fejlesztésre és a meglévõ eszközök állapotmegõrzésére is figyelmet fordító konstrukció körvonalazódott. Nagy eredmény az is, hogy a beavatkozás javítását közvetett
A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok pályázhattak, gépjármûfecskendõre, vízszállítóra, autódarura, magasból mentõkre, mûszaki mentõ gépjármûvekre, gépjármûfecskendõ felújításra, valamint híradó- és ügyeleti hírpultok korszerûsítésére. Az önkéntes tûzoltóságok gépjármûfecskendõre és a szintre hozást segítõ nagy értékû technikai eszközökre. A beérkezett nagyszámú pályázat (116 jármû, 203 technikai eszköz) igazolta a felhívásokban megfogalmazott szakmai célokat. Az aktualizált 2004. évi Szakmai Program összeállításánál továbbra is figyelembevettük azokat a pályázatokat, amelyek kielégítése csak részben történt meg a 2003. évi beszerzési eljá-
6
FÓKUSZBAN ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
A TÛZOLTÓSÁGOK TECHNIKAI FEJLESZTÉSÉNEK VÉREHAJTÁSA 2002 - 2006-IG Széleskörû szakmai egyeztetést követõen alakult ki a 2006-ig szóló középtávú szakmai fejlesztési program, amely további pontosításokat követõen éves fejlesztési tervre lebontva kerül végrehajtásra. Az eddigi eredményeket és az ezévi tervezett fejlesztéseket közöljük.
2003 FEJLESZTÉS MEGNEVEZÉSE Hivatásos önkorm. tüzolt. Mûszaki mentõ könnyû Mûszaki mentõ közép Magasból mentõ 30m Magasból mentõ 37m Magasból mentõ 42m Magasból mentõ 54m Fecskendõ közép kat. Fecskendõ félnehéz kat. *Fecskendõ félnehéz kat. *Daru Fecskendõ felújítás Vízszállító Konténer szállító jármû Platós konténer Speciális konténer Nagyértékû eszközök
db
NYERTES CÉG
JÁRMÛ TÍP.
SZ. HI.
8 3 4 7 1 1 5 10
BM Heros Rt. Rosenbauer Int. Ag. BrontoSkylift Oy AB. Iveco Magirus GmBH. BrontoSkylift Oy AB. BrontoSkylift Oy AB. Sammutin Oy. Sammutin Oy.
MB Sprinter 416 Mini Rescue MB 1328 AF/4x4/3610 BS TLK 23. 12 Renault Midlum IV. DLK 37 Vario CS. BS F 42 RL Renault Premium Saurus FS 20/2 Renault Midlum Saurus FS 38/3. 8 Renault Midlum
2004. nov. 19. 2004. nov. 19. 2004. nov. 2004. nov. 2004. nov. 2004. nov 2004. nov 2004. nov.
5 2
Rosenbauer Int. Ag. Horoszcoop Ker. Rt.
TLF 4000 AT MB 1528 Tadano Faun BKF 35-4
2004. aug. 01. leszállítva!
12 2 2 4 1
BM Heros Rt. Renault Trucks Hung. Renault Trucks Hung. BM Heros Rt. BM Heros Rt.
Renault Kerax 420. 19 Renault Kerax 420. 19 Szállító konténer Vezetési-pont konténer
2004. nov. 2004. dec. leszállítva ! leszállítva !
900
23 gyártó, forgalmazó
egyedi igények szerint
átadva
?
?
2005. I. félév
2004 Hivatásos önkorm. tüzolt. Mûszaki mentõ könnyû
3
Mûszaki mentõ közép
1
Mûszaki mentõ OR. GY. BV Magasból mentõ 30m
Pályázat kiírás 2004. II. félévében 0
Magasból mentõ 37m
3
Iveco Magirus GmbH
TLK 37 Vario CS
2005. I. félév
Magasból mentõ 42m Magasból mentõ 54m
1 0
Bronto Skylift Oy AB
BS F 42 RR Renault Premium
2005. I. félév
Fecskendõ közép kat.
5
?
?
2005. I. félév
Fecskendõ félnehéz kat.
8
?
?
2005. I. félév
Erdõtüzes gj.
Fecskendõ felújítás. Daru
Pályázat kiírás 2004. II. félévében
12 2
BM Heros Rt.
2004. II. félév
Horoszcoop Ker. Rt.
Tanado Faun BFK 35-4
2005. I. félév
Vízszállító
6
Renault Trucks Hung.
Renault Kerax 420. 19
2005. I. félév
Konténer szállító jármû
2
Renault Trucks Hung.
Renault Kerax 420. 19
2005. I. félév
Platós konténer
0
Speciális konténer
2
Elõkészítés alatt
Mentõbázisok fejlesztése
9
Elõkészítés alatt
Mentõbázisok vegyifelderítõ Légzõkészülék fejlesztés
1 780
? Dräger Hungária Kft
Nagyértékû eszközök Ügyeleti hírpult rendszer
? DrägerMan PSS 100
2004. II. félév
Pályázat kiírás 2004. II. félévében 19
Omikron kft.
2004-2005. I. f. év
*mentõbázisok eszközei költségvetésbõl
VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ FÓKUSZBAN
7
9 személyes mentõhajó, utánfutóval a vízi mentések szolgálatára
rások során. Így nekik nincs újabb teendõjük, pályázatukat továbbra is jogfolytonosnak tekintjük. Arra a jövõben is számítani kell, hogy a beszerzések elhúzódása miatt az eszközök a pályázatot követõ évben érkeznek meg a pályázó tûzoltóságokhoz. Ilyenek a jármûvek, amelyek csak a tender eredmény hirdetését követõ szerzõdéskötés után kerülhetnek gyártási fázisba.
TECHNIKAI ESZKÖZÖK A nagy értékû technikai eszközök beszerzésének egyeztetése egy kisebb hadmûvelettel ért fel. Ezeknél ugyanis a legnagyobb feladatot az egyedi igények egyeztetése jelentette. Az egyeztetések eredményeként 900 db. berendezéshez jutottak a tûzoltóságok. Mindez 23 gyártótól, forgalmazótól 203 db. egységcsomagot jelentett. (Voltak persze olyan egységek is akik szorgalmas pályázóként több egységcsomagot is kaptak.) A láncfûrészeket, benzinmotoros gyorsdarabolókat (11 db.) az önkéntes tûzoltóságok, míg a sisak-kommunikációs készleteket (57 db.) a hivatásosok kapták. A kárhelyi rádió kommunikációs fejlesztésre ismét az önkéntesek pályáztak többségében, 93 db. Motorolla rádióhoz és töltõberendezéséhez jutva. Több hivatásos tûzoltóság láthatóan a légzõkészülék tipizálására törekedve 240 db légzõ álarcot, ill. 100 db. komplett légzõkészüléket szerzett be. Ez utóbbiak közül figyelmet érdemel a karcagiak választása, akik 4 db. újrendszerû Dräger PSS 500-as légzõkészüléket és 16 db. palackcsomagot szereztek be. A 116 db kompozit palack mellé 2 db hõkamerát és 12 db. gázvédõ vegyvédelmi ruhát vásároltak. A közúti balesetekre válaszul a mûszaki mentéshez szükséges eszközök – emelõpárnák, feszítõhengerek (20 db.) – többségére az önkéntes tûzoltóságok pályáztak. Az áramfejlesztõk, különféle szivattyúk, távhõmérõk, csörlõk, hordágyak és híradópult mellett a 3 db. 9 személyes csónak, hordágyak a feladatkörök szélesedésébõl eredõ kihívásokra történõ válaszokra utalnak.
Vezetési pont konténer Szolnokon
GÉPJÁRMÛFECSKENDÕ FELÚJÍTÁS A 2004-re jóváhagyott gépjármûfecskendõ felújítási pályázatok elsõsorban a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság aktivitását mutatják. A budapestiek 8 db. Mercedes Rosenbauer TLF 1000-es típusú jármû felújításával javítják eszközparkjukat. Vidékrõl 2 db. Steyr-Brontó (Jászberény, Csongrád) ill. 2 db. Csepel- Metz felújítására pályáztak. (Komárom, Kisvárda) A beérkezett további 7 pályázat (Budapest 6 db. és Kiskunfélegyháza 1 db.) alapján a tervek szerint 2005ben ezek felújítására kerül sor.
a levelek, amelyekben 2004. évi nyertes pályázókat értesítjük. Még idén leszállítanak: – 13 db magasból mentõt (4 db. 30 m-es, 7 db. 37 m-es, 1 db. 42 m-es, 1 db. 54 m-es) – 20 db gépjármûfecskendõt, – 11 db. mûszaki mentõt, – 2 db. vízszállítót, – 2 db. konténer szállítót, – 780 db. légzõkészûléket, – 9 db. ügyeleti hírpultot, – 900 db. nagy értékû technikai eszközt. Három témában újabb pályázati kiírás várható! – Az országúti gyorsbeavatkozók, – az erdõtüzes gépjármûfecskendõk és – a nagy értékû technikai eszközök beszerzésére nyílik lehetõség. A jóváhagyott középtávú technikai fejlesztési program elsõ eredményei már körvonalazódnak. Reményeim szerint a fejlesztés igazodik ahhoz a sokszínû tevékenységhez, amely a tûzoltóságokat egyre inkább jellemzi.
MOZGALMAS II. FÉLÉV! Amint jeleztem az áthúzódó eljárások következtében mozgalmas második félév várható. A napokban kerültek postára azok 8
FÓKUSZBAN ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
Kristóf István tû. ezredes, fõosztályvezetõ BM OKF, Budapest
KIVÁGÓ TAMÁS – TARNAVÁRY ZOLTÁN
A tender bírálat kulisszatitkai Az ajánlatkérõ az elõírt feltételeknek megfelelõ ajánlatokat az összességében legelõnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el – olvasható a kiírásokban. Az e témában laikus emberben felvetõdhet a kérdés milyen szempontok alapján történik a bírálat? Ennek jártunk utána.
KÖNNYÛ OLVASMÁNY? Egy tender kiírás nem tartozik a könnyû olvasmányok közé. A gépjármûfecskendõkre és málhafelszereléseikre kiírt felhívás 62 gépelt oldalon sorolja a feltételeket, a pénzügyi biztosítékoktól, bankgaranciáktól a szállítási határidõkig. A fizetés, a szavatosság, a jótállás, kártérítés, kötbér, a jóteljesítési bankgarancia stb. mind fontos elemei a kiírásnak, s akkor még nem beszéltünk a mûszaki feltételekrõl. Itt a legapróbb részletekre is ki kell térni a jármûtechnikai követelményektõl a tûzoltó és mûszaki mentõ technikáig. Abból indultunk ki, hogy nem minden a kedvezõ ár, hisz a tûzoltóság jövõorientált fejlesztésénél a célunk nem lehet más, mint a világszínvonal. Ennek érdekében részletes technikai paramétereket fogalmaztunk meg. Például: •A mellékmeghajtómû legyen alkalmas a szivattyú teljesítményigénye 1.3-szorosának tartós átvitelére 35°C környezeti hõmérséklet mellett. •A szivattyú névleges vízszállítása min. 2400 liter/perc legyen 3 méteres szívómélység és 10 bar üzemi nyomás mellett. 7,5 méteres szívómélység mellett legalább 1200 liter/perc legyen. •Emelõpárna készlet (12, 18, 24 t, +/- 5% eltérés megengedett) reduktorral, dupla tömlõvel, kettõs vezérlõegységgel. Az emelési magasság: 12t esetén min. 20 cm, 18t esetén min. 25 cm és 24t esetén min. 30 cm. Az emelõpárna alaphelyzeti magassága max. 3 cm lehet. Mindez széles alapokon nyugvó egyeztetést igényelt, amelybe bevontuk a szakmai szervezetek képviselõit is.
AZ ELBÍRÁLÁS SZEMPONTJAI Elsõ lépésben a szakemberek az egyes jármûkategóriákra kidolgozták a legfontosabb mûszaki paramétereket. Ezt követõen megfogalmazták a jótállásra és a szervizre ill. az alkatrészellátásra vonatkozó követelményeket. Végül az így összeállított lista részszempontjait és az ajánlott árat súlyozták. Az értékelõ bizottság valamennyi részszempont esetén 1 – 100-ig pontozta a beérkezett ajánlatokat, majd a részszempontok súlyszámai szerint kialakultak a kapott pontszámok. Minden egyes részszempont esetében a legkedvezõbb ajánlat kapta a maximálisan adható 100 pontot, a következõ ajánlat pontszáma a legkedvezõbb ajánlattól való eltéréstõl függõen arányosítással került meghatározásra. A fõ cél a feladattal arányos, optimális teljesítményû eszközök rendszerbeállításának elõsegítése, s ezzel egyidejûleg gazdaságos, költség takarékos megoldások választása volt.
A cél: Világszínvonalú mûszaki eszközök rendszerbe állítása
A RÉSZSZEMPONTOK Melyek voltak az egyes kategóriákban a bírálat során figyelembevett legfontosabb szempontok? Magasból mentõgépjármû 1. Beszerzési ár Mûszaki tartalom: 2. A gépjármû terhelt össztömege (kg) 3. A gépjármû motor teljesítménye a terhelt össztömegre vonatkoztatva (kW/t) 4. A gépjármû magassága (mm) 5. A gépjármû teljes hossza (mm) 6. Emelkedõ leküzdõ képesség a terhelt össztömegnél (%) 7. Terepszög elöl (fok) 8. Terepszög hátul (fok) 9. Tûzoltó munkakosár befogadóképessége (fõ) 10. Az emelõgép legnagyobb kosárpadlószint magassága talajszinttõl számítva (m) 11. Az emelõgép legnagyobb oldal kinyúlása a forgásponttól mérve (m) 12. Az emelõgép legnagyobb oldalkinyúlása a forgásponttól mérve létrahídként (m) 13. Az emelõgép negatív munkamagassága (m) 14. Terhelhetõség létrahíd üzemben (kg) VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ FÓKUSZBAN
9
15. Minimális letalpalási szélesség (m) 16. Letalpalási idõ 6 m-nél nem szélesebb úton 7 °- os talajferdeség mellett (sec.) 17. Dõlés kiegyenlítés (fok) 18. A forgóasztal egyszeri körülfordulási idõigénye (sec) 19. A kosár mozgásideje (sec) az 1. tétel mûszaki leírása 3.5.1 pontja, illetve a 2. tétel mûszaki leírása 3.5.2 pontja szerint 20. Hab- vízágyú teljesítménye (l/perc) Jótállás: 21. A járóképes alvázra megajánlott jótállás ideje km korlátozás nélkül (hónap) 22. Felépítményre megajánlott jótállás ideje (hónap) Szerviz: 23. Magyarországi alvázszervizek száma (db) 24. Magyarországi felépítmény szervizek száma (db) Gépjármûfecskendõ 1. Beszerzési ár Mûszaki tartalom 2. A terhelt össztömeg 1000 kg-jára jutó motorteljesítmény (kW) 3. A gépjármû magassága tetõmálházással (mm) 4. A gépjármû teljes hossza (mm) 5. A gépjármû terhelt össztömege (kg) 6. Emelkedõleküzdõ-képesség (bevetési tömegre vonatkoztatva)(%) 7. Terepszög elöl (fok) 8. Terepszög hátul (fok) 9. Beépített normál nyomású szivattyú vízszállítása 3 m szívómélység mellett (l/perc) 10. Beépített normál nyomású szivattyú vízszállítása 7,5 m szívómélység mellett (l/perc)
10
FÓKUSZBAN ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
11. Beépített nagynyomású szivattyú vízszállítása 40 bar nyomáson (l/perc) 12. Hab-vízágyú teljesítménye (l/perc) Málhafelszerelés 13. Vágó szerszám legnagyobb nyitási mérete (cutting opening) a csúcsnál (mm) 14. Vágó szerszám tömege (kg) 15. Feszítõ szerszám legnagyobb nyitási mérete (spreading distance) a csúcsnál (mm) 16. Feszítõ szerszám tömege (kg) 17. Emelõpárna (12t) emelési magassága 12 tonna esetén(cm) 18. Emelõpárna (18t) emelési magassága 18 tonna esetén(cm) 19. Emelõpárna (24t) emelési magassága 24 tonna esetén(cm) Jótállás 20. Járóképes alvázra adott teljes körû jótállási idõ, km korlátozás nélkül (hó) 21. Felépítményre adott jótállási idõ (hó) Szerviz ellátottság 22. Magyarországi szervizek száma az alváz vonatkozásában (db) 23. Magyarországi szervizek száma a felépítmény vonatkozásában (db) Mint a fentiekbõl is kitûnik nincsenek kulisszatitkok, sõt kulisszák sincsenek, csak aprólékos csapatmunka van. Ennek célja: olyan technikát adni a beavatkozók kezébe, amely hosszabb távon is kiváló hatékonyságú és költségkímélõ. Kivágó Tamás gazdasági fõigazgató helyettes Tarnaváry Zoltán tû. ezredes, fõosztályvezetõ BM OKF, Budapest
CSÁNYINÉ PALÁDI ERZSÉBET
Ki pályázott eredményesen? A kérdésre kétféle válasz adható: egy rövid távú és egy hosszabb távú. 2004-ben és 2003-ban eredményesen pályázó tûzoltóságok listáját a jóváhagyott program alapján az alábbiakban olvashatjuk. Ugyanakkor a táblázat bal oldalán szereplõk is nyertesnek tekinthetik magukat, hisz a tervek szerint a 2006-ig kidolgozott szakmai program szerint a most nem nyertek pályázatai is befutók lesznek.
MÛSZAKI MENTÕ könnyû kategória
Középkategória
Pályázó 11 db
Pályázó 6 db
Budapest Körmend
2004. évi nyertes
2003. évi nyertes
Hatvan Sárbogárd Szentendre
Budapest Székesfehérvár Sátoraljaújhely Debrecen Paks Szigetszentmiklós Mezõkövesd Makó 2003. évi nyertes
2004. évi nyertes Budapest
Budapest Érd Eger
2004. évi nyertes
2003. évi nyertes
2004. évi nyertes
Komló Orosháza Szekszárd Lenti 2003. évi nyertes
MAGASBÓL MENTÕ GÉPJÁRMÛ 30 m
Pályázó 4 db
37 m
Pályázó 16 db
Veszprém Kiskunfélegyháza Kazincbarcika Hódmezõvásárhely Szombathely Nagyatád 42 m
Budapest Érd Ajka
Pályázó 3 db
Kecskemét Szolnok 50 m feletti
Pályázó 2 db
2004. évi nyertes
Budapest Budapest Keszthely Jászberény Nyíregyháza Ózd Salgótarján 2003. évi nyertes
Tatabánya
Miskolc
2004. évi nyertes
2003. évi nyertes
Budapest
Budapest
GÉPJÁRMÛFECSKENDÕ középkategória
Pályázó 9db
Szolnok Budapest Budapest Érd Félnehéz kategória Szigetvár Szarvas Tiszaújváros Sopron Siófok
Dombóvár Badacsonytomaj
Pályázó 26 db
2004. évi nyertes
2003. évi nyertes
Budapest Dabas
Budapest Budapest Szerencs
2004. évi nyertes
2003. évi nyertes
Komárom Mezõtúr Jászberény Paks Vác Kaposvár
Budapest + Debrecen + Szolnok + Veszprém + Zalaegerszeg +
Tatabánya Nagykanizsa Székesfehérvár Szentendre Monor Nagykáta
+ A mûszaki mentõbázisok fejlesztésére költségvetési források felhasználásával került sor. VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ FÓKUSZBAN
11
DARU pályázó 4 db Tatabánya
2004. Évi nyertes
2003. Évi nyertes
Nagykanizsa Budapest
Szombathely (visszalépett)
2004. évi nyertes
2003. évi nyertes
VÍZSZÁLLÍTÓ GÉPJÁRMÛ Pályázó 28 db Paks Budapest Pétfürdõ Kalocsa Körmend Kaposvár Orosháza Encs Csongrád Szeged
Budapest Siklós Kiskunhalas Gyula Dunaújváros Gyõr Püspökladány Sárvár
Sárbogárd Csorna Sopron Kunszentmárton Szolnok Berettyóújfalu Hajdúnánás Balassagyarmat Cegléd Szigetszentmiklós
Ügyeleti hírpult
Pályázó 19 db
2004. évi nyertes Tiszafüred Tiszaújváros Eger Kazincbarcika Szerencs Gyula Szentes Lenti Karcag
2003. évi nyertes Püspökladány Mezõtúr Szarvas Komárom Nyergesújfalu Dunaújváros Pápa Sárvár Hatvan Jászberény
A listában szereplõ elsõ 9 tûzoltóságra még 2004-ben telepítik az új ügyeleti hírpultot.
MÛSZAKI MENTÕBÁZISOK Konténerszállító gépjármû Miskolc Debrecen Zalaegerszeg Gyõr Pécs Szállító konténer
9 db
2003. évi program
Szeged Szolnok Budapest Veszprém 9 db
2004. évi program
2003. évi program
3 db
Pécs Gyõr Miskolc Zalaegerszeg 2004. évi program
Budapest Szolnok Veszprém Szeged 2003. évi program
Debrecen
Speciális konténer
2004. évi program
Veszprém Szeged (=)
Szolnok
(=) Várhatóan az egyedi igényekhez illeszkedõ programokkal a még hiányzó eszközök beszerzése is megkezdõdik 2004-ben.
ÖNKÉNTES KÖZTESTÜLETI TÛZOLTÓSÁGOK GÉPJÁRMÛFECSKENDÕ közép kategória Kisújszállás Tiszaföldvár Tab Félnehéz kategória
Pályázó 5 db
Pályázó 13 db
Szabadszállás (felújítottra módosított) Sümeg Nagyigmánd Mór Csepreg Kunhegyes Jánoshalma
2004. évi nyertes
2003. évi nyertes
Létavértes Balatonboglár
Bácsalmás
2004. évi nyertes
2003. évi nyertes
Bicske Tapolca
Kõszeg Hajdúszoboszló Kecel Pomáz
FELÚJÍTOTT GÉPJÁRMÛFECSKENDÕ A LÖTOSZ-al együttmûködve sikerült az igénylõ önkéntes tûzoltóságok számára a hivatásosok által leadandó Steyer-Brontó, Csepel-Metz típusú gépjármûfecskendõkbõl további 5 darabot biztosítani. Szabadszállás, Hajdúböszörmény, Abádszalók, Vámosmikola, Tolna a leadást követõen juthat hozzá egy- egy gépjármûhöz.
Csányiné Paládi Erzsébet tû. szds. BM OKF Mûszaki Fõosztály 12
FÓKUSZBAN ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
t
é
n
y
k
é
p
CSÁNYINÉ PALÁDI ERZSÉBET
Közbeszerzési eljárások 2004-ben Az elmúlt idõszakban a közbeszerzési eljárások kiírását követõ értékelõ munka eredményeként körvonalazódott a szállítók köre és az ajánlatok alapján konkretizálódott a szállítandó eszközök tényleges darabszáma. A 2004. év adatai mellett összehasonlításul a 2003. év adatait is közöljük, hisz ezek egy része ez évre áthúzódó teljesítésû.
Fejlesztési cél megnevezése
ÉVES SZAKMAI PROGRAM Ahogy az elõzõ évben úgy az idén is arra kell számítani, hogy a 2004-ben megindított beszerzési eljárások az eljárási és a gyártási átfutási idõk miatt a tûzoltógépjármûvek tényleges átadása 2005. I. negyedévétõl várható. A nagyértékû eszközökre biztosított összeg egy keretszám ennek felhasználása a ténylegesen visszaigazolt eszközök értékéhez fog igazodni. A tûzoltók jobb egyéni védelme érdekében beszerzett légzõkészülékek a beszerzést követõen térítésmentesen lesznek átadva, külön jóváhagyásra kerülõ elosztási terv alapján. A mûszaki mentõbázisok fejlesztése során az eszközök pályázat nélkül, térítésmentesen (elidegenítési tiltással) kerülnek a bázist mûködtetõ önkormányzati tûzoltóságokhoz. A gépjármûfecskendõ felújításokat a pályázati önrészbõl finanszírozzák. Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok részére 1. Mûszaki mentõ gépjármû könnyû kategória (országúti gyorsbeavatkozó ) 2. Erdõtûzes gépjármû 3. Nagyértékû tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelés. Önkéntes Köztestületi Tûzoltóságok részére 1. Nagyértékû tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelés. Csányiné Paládi Erzsébet tû. szds. BM OKF Mûszaki Fõosztály, Budapest
2004. évben beindítható fejlesztés Becsült (db) értéke mFt
Összes hátralévõ pályázat ill. igény (db)*
2003. évi fejlesztés db.
HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TÛZOLTÓSÁG Mûszaki mentõ könnyû kategória (zártfelépítményes) Mûszaki mentõ könnyû kategória (országúti gyorsbeavatkozó) Mûszaki mentõ közép kategória Magasból mentõ 30 méteres Magasból mentõ 37 méteres Magasból mentõ 42 méteres Magasból mentõ 54 méteres Gépjármûfecskendõ középkategória Gépjármûfecskendõ félnehéz kategória Erdõtüzes gépjármû Gépjármûfecskendõ felújítás Daru Vízszállító Légzõkészülék Ügyeleti hírpult rekonstrukció Nagyértékû eszközfejlesztés
3
120
0
8
1 1 0 3 1 0 2 6 1 6 1 6 780 19 1
40 70 140 450 160 260 160 510 60 72 195 360 175 90 120
– 2 0 6 1 1 4 10 – 6 1 20 0 0 –
– 3 4 7 1 1 3 6 Pályázati kiírás szükséges
2 4 2 1 9
72 28 20 50 36
5 1 7 2 –
– – 2
1 2 4 1
80 170 48 80
2 7 5 –
2 4
1 – – Pályázati kiírás szükséges
MÛSZAKI MENTÕBÁZISOK FEJLESZTÉSE Konténerszállító gépjármû Platós–Ponyvás konténer Speciális konténer VFCS Nagyértékû eszköz
ÖNKÉNTES KÖZTESTÜLETI TÛZOLTÓSÁGOK Gépjármûfecskendõ közép kategória Gépjármûfecskendõ félnehéz kategória Gépjármûfecskendõ felújítás Nagyértékû eszközök
Pályázati kiírás szükséges
*Az összes hátralévõ pályázat az a pályázati darabszám, amelyek kielégítésére vonatkozó beszerzés a 2003. és 2004. évi tervekben nem szerepel.
14
TÉNYKÉP ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
t
e
c
h
n
i
k
a
FEICHT FERENC
Megnövelt sebességû létramozgással gyors mentést tesz lehetõvé
Iveco-Magirus létra, egyedülálló újdonságokkal A 37 m-es magasból mentõ kategóriában az Iveco Magirus DLK 37 Vario CS típus vitte el a pálmát, s ezzel a cég jogot nyert 10 db jármû szállítására.
INNOVÁCIÓ FELSÕFOKON A számítógépes vezérlés a jármûtechnikában ma már mindennapos, de a computeres létrastabilizáció egyedülálló újdonság. A számítógép a létra minden mozgását felismeri és az elõzetesen számított modellek segítségével pillanatok alatt aktivizálódik és hidraulikusan szabályoz. Ez a szabályozás mûködik széllökéseknél vagy a bevetésbõl eredõ létramozgásoknál (pl. erõteljes belépés) is. Az új elektronikus felügyeleti rendszer (CANBUS) még inkább a jövõt idézi. Lehívható menüprogramjaival akár a távdiagnózis és a szerviz információ is megoldható, sõt opcióként GPS és SMS is mûködtethetõ. A biztonságot és a hosszú élettartamot szolgálják a megválasztott anyagok és azok különleges megmunkálása. A felépítmény un. Alu-Fire rendszerben lett kialakítva, a létratagok speciális rozsdamentes profilokból készültek, amelyek korróziómentes létramozgást garantálnak. Ezeket a modulárisan felépített (5 részes) létratagokat lézerhegesztésû profilokkal, speciálisan szilárd anyagok felhasználásával készítették. Mindezeknek is tulajdonítható, hogy rendkívül széles mentési tartományban képes mûködni, s az eddigiekhez képest jelentõs javulást értek el a létramûködésben. Mentõszög növekedése: – Terepszint alatt: 12o-ról 17o-ra, – Terepszint felett: 73o-ról 75o-ra, – A dõléskiegyenlítõ rendszer által biztosított szintkiegyenlítés növekedése: 7o-ról 10o-ra.
MÛKÖDÉSI ÚJDONSÁGOK Elsõ ránézésre is feltûnik a málhaterek nagysága (4 m3) és a biztonsági fellépõk kialakítása. A nagyméretû tárolókban bõven van hely a felszereléseknek, s a könnyen járó alumínium redõnyök por- és vízmentesen zárnak. (pl.: aggregátorok, szellõzõk, sugárcsövek, stb.) A létrakezelõ számára kialakított multifunkcionális
A középen lévõ irányító hellyel kialakított kosár számos a használatot könnyítõ újdonságot rejt (pl.: 1 db. 380 V, 3 db. 220 V-os elektromos csatlakozás, mentõhordágy kialakítás, vízágyú és túlnyomásos szellõztetõ elhelyezés) yojstich (idõjárásálló kivitel) és a kezelõszervek jól áttekinthetõek. A kezelõ a mûködési szöget a Display-nál megváltoztathatja. A magasban végzendõ tûzoltáshoz a vizet a létratagoknál kialakított szilárd teleszkóp-vízvezeték biztosítja, s a kosárba beépített vízágyú 2000 l/perces teljesítménnyel kötött és szórt sugár leadására képes. A 3 fõs új kialakítású mentõkosár önmagában is figyelemreméltó. A légzõkészülékkel beszállók tudják különösen értékelni a két különálló oldalról nyitható belépõvel ellátott kosár “ajtót”. Ezek ugyanis akadálymentes belépést tesznek lehetõvé. A kosárra telepíthetõ: sugárcsõ, túlnyomásos ventilátor, hordágy. Ez utóbbi 150 kg-os hasznos teherrel és fokozatmentes fékkel.
CÍMSZAVAKBAN Az új DLK 37 CS típusú létra pozitívumai elsõ látásra: – Biztonságot nyújt a tûzoltóknak és a mentendõknek. – A megnövelt sebességû létramozgással rövidül a mentési idõ. – A jó mûködési tulajdonságok ergonomikusan kialakított felépítménnyel és csendes motorral párosulnak. – Kosár- és liftmûködést egyaránt lehetõvé tesz. – Munkamagassága 39 m. – Méretei belvárosokban is lehetõvé teszik a manõverezést. (szélesség: 246 cm, magasság 340 cm, hosszúság 970 cm). Reményeink szerint ezek a jármûvek, amelyekbõl 7 db-ot ezév novemberében a fennmaradó 3 db-ot a jövõ év elsõ felében leszállítanak, meggyõzik a használó tûzoltókat, hogy a csúcstechnológia kínálta elõnyöket érdemes kihasználni. Ezek ugyanis adott pillanatban életmentõk lehetnek. Feicht Ferenc igazgató MSA AUER Hungária Kft, Budapest VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ TECHNIKA
15
GALATZ ZOLTÁN
Renault Kerax vízszállító és konténerhordozó gépjármû A tender kiírásakor két cél lebegett a szakemberek elõtt. Olyan jármûre van szükség, amelynek feladata az oltóvíz utánpótlás biztosítása, de szükség esetén oltógépjármûként is bevethetõ. A konténerhordozó speciálisan a mûszaki mentõbázis igényei szerint kialakított jármû.
A JÁRMÛVEK FELÉPÍTÉSE A tender kiírásából egyértelmû volt: magas mûszaki követelményeknek kell megfelelni. Ennek ismeretében a két vízszállítóra és négy konténerhordozóra kiírt tendernél az Euro III. környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ erõs motort és felépítményt választottunk. A két jármû felépítése lényegében megegyezik, ezért csak a funkcióból eredõ eltéréseket emelem ki típusonként. Alváz típusa: Renault Kerax 420.19 Euro 3 4x4, összkerékmeghajtás. Motor: 303 kW teljesítményû, 1870 Nm maximális nyomatékú, soros 6 hengeres, hengerenként 4 szelepes, elektronikus vezérlésû „Common Rail” befecskendezéssel ellátott dízelmotor. A vízszállítónál a motorra van szerelve egy ZF NMV 221 típusú nagyteljesítményû mellékhajtómû a szivattyú meghajtásához, mely mellékhajtómû mûködés alatt ki-be kapcsolható. Sebességváltó: ZF 16 S 151 OD kábeles mûködtetésû, 16 sebességes váltó. A konténerhordozónál mellékmeghajtómûvel a felépítményt mûködtetõ hidraulika szivattyú meghajtásához. Elsõ híd: 9000 kg terhelhetõségû, dupla reduktoros, differenciál zárral ellátott, állandóan hajtott híd, stabilizátorral Hátsó híd: mûszakilag 13000 kg terhelhetõségû, dupla reduktoros, differenciál zárral ellátott, hajtott híd, stabilizátorral Osztómû: Steyer VG 2000 típusú, a 2 fokozatú, integrált közlõmû, az elsõ és a hátsó híd közötti differenciálzárral Fékrendszer: 2 független körös, fékerõ szabályozóval, ABSsel és automatikus fékbetét után állítással ellátott kivitel. Alváz: Erõsített kivitelû létraalváz, szelvényméret 302 x 85 mm, 8 mm-es falvastagsággal. Vezetõfülke: 3 személyes, középhosszú fülke, kilátást segítõ hátsó oldalablakokkal, fûthetõ hátsó ablakokkal, fényszóró védõráccsal, 4 pontos felfüggesztéssel, színezett rétegelt üvegekkel, állítható kormányoszloppal, fedélzeti számítógéppel, sebességtartó elektronikával. A kényelmet állítható, rugózott és csillapított ülések biztosítják. Gumiabroncs: Michelin 365/85 R XZL nagy teherbírású, vegyes felhasználású abroncs. Egyéb: Rockinger vonófej, felhajtható kivitelû hátsó aláfutásgátló, tolatásjelzõ, kipufogófék.
A VÍZSZÁLLÍTÓ FELÉPÍTMÉNYE A robusztus benyomást keltõ jármûre Tornádó gyártmányú vízszállító felépítmény készült, kétoldalt két – két redõnyös málhatérrel, hátul pedig felnyitható ajtóval zárt szivattyútérrel. A szerkezetek korrózióállók, sõt ugyanez mondható el valamennyi
Renault vízszállító, 6800 literes víztartállyal
Renault Kerax 420.19 konténerhordozó gépjármû
elemrõl is. A málhaterekben rögzített módon helyeztük el az elõírt felszereléseket, oltóeszköz tartozékokat, tömlõket. A tûzoltást a GODIVA WSA 4010 típusú normálnyomású szivattyú biztosítja, melynek szállítási teljesítménye 4000 liter/perc. Mindehhez tekintélyes, a kiírást meghaladó 6800 literes víztartány biztosítja az oltóanyagot. Az idõállóság biztosítéka a korrózióálló acéltartály, a közút terheit, egyenetlenségeit pedig a gumi kompenzátorokkal az alvázhoz csatlakoztatott tartály révén a gumi veszi fel. A víztartány mögött helyezkedik el a málhatér a szivattyúval, a gyorsbeavatkozókkal és a felszerelésekkel. A jármûvet Heros gyártmányú avartûz oltó berendezéssel is ellátták.
A KONTÉNERHORDOZÓ FELÉPÍTMÉNYE A konténerhordozóra Palfinger T 12 horgos konténeremelõ lett telepítve, mely névlegesen 12 tonna teher emelésére, és egyúttal maximálisan 7000 mm hosszú konténer mozgatására alkalmas. A Rotzler Trebmatic 030/5 állandó kötélerejû és állandó sebességû hidraulikus mentõcsörlõ, a csörlõkötél a jármû elején és hátulján is ki van vezetve, fokozatmentes távvezérléssel, ez rendkívül könnyû és biztonságos munkavégzést tesz lehetõvé. A jármûalvázon végigfutó málhatér a felszerelések tárolására szolgál. Galatz Zoltán, kereskedelmi igazgató Renault Truck Hungária, Törökbálint VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ TECHNIKA
17
KRIKUS HENRIK
DrägerMan PSS 100 légzõkészülék A tûzoltó védelmét szolgáló légzõkészülék korszerûsítési program újabb állomásaként még ezév õszén 780 db. korszerû légzõkészülék kerül tûzoltóságainkhoz.
ÚJDONSÁGOK A KÉSZÜLÉKEKEN A bõség zavarával kell küzdeni, ha az ember röviden akarja felsorolni a DrägerMan PSS 100 légzõkészülék újdonságait. Ha a legfontosabbakat akarjuk kiemelni szólni kell: • A súlycsökkentésben élenjáró kompozit palackokról. • A gerincterhelést csökkentõ, az ergonómiai követelmények szerint tervezett újszerû hordozó rendszerrõl. • A tûzoltó biztonságát szavatoló továbbfejlesztett riasztó és jelzõberendezésrõl.
KOMPOZIT PALACK A gáztömör bélés alumíniumötvözet lemezbõl készült, mélyhúzással, amely az arra feltekercselt szén- és üvegszálakból épül fel. Az erre felvitt ugyancsak kis súlyú szénszál- borítás biztosítja a palack kívánt mechanikai szilárdságát. A külsõ üvegszál- réteg pedig fokozott ellenálló képességet biztosít a kopással és a vágott sérülésekkel szemben. Erre kerül a lamináló gyanta réteg, amely a palack felületet simává és könnyen tisztíthatóvá teszi. A mechanikaiés a hõvédelmet egyaránt szolgálja a Nomex védõzsák.
HORDOZÓRENDSZER A DrägerMan PSS 100 olyan új, kényelmes hordozórendszer, amelyet a forradalmi DrägerMan PSS 500-hoz fejlesztettek ki, majd alkalmazását a hengeres palackok használatára is kiterjesztették. A tervezõk célja egyértelmû volt: a kényelmi jellemzõk tökéletesítése és a mozgásszabadság növelése. Az eredmény: egy elképesztõen újszerû hordozórendszer. Elõnye, hogy a gerincterhelés csökkentését célzó kísérletek eredményeit átültették a gyakorlatba, ennek következtében a hordozórendszer egyedülállóan kényelmes. További elõnye, hogy a hagyományos sûrített levegõs palackokhoz is használható. A fõbb tulajdonságai címszavakban: • Az ergonómiailag megfelelõen kialakított hordozószerkezet követi a hát természetes görbületét, így jól illeszkedik a testhez. • A szabadalmaztatott derékheveder elforgatható és elcsúsztatható, ezzel növekszik a mozgásszabadság. • A palackokat tartó hordozószerkezet rugalmas rögzítése lehetõvé teszi a mozdulatok követését, miáltal a hevederek pozíciója stabil marad. • A könnyebb anyagok alkalmazásának és az ergonómiailag optimális pozicionálásnak köszönhetõen energiát takaríthatunk meg. 18
TECHNIKA ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
• A teljes hevederrendszer – mindössze három mozdulattal - gyorsan fel- és levehetõ. • A többrétegû szénszálas anyagból készült hordozószerkezet extrém törési- és hajlítási szilárdságú, elektromosan vezetõ, és ellenáll a magas hõmérsékleti és a vegyi hatásoknak. A kialakítás során a biztonság és a korábbi típusokkal való kompatibilitás szempontjai voltak elsõdlegesek. Ennek köszönhetõen a palackot rögzítõ heveder biztonságos és csúszásmentes, a szorítózár erõs meghúzásra bekattan, a szabad hevedervéget tépõzár biztosítja. A pneumatikus alkatrészek a PA 90/94 plus szériával megegyezõ alkatrészekbõl, tüdõautomatából állnak. Ennek köszönhetõen az ápolási, a karbantartási és az ellenõrzési módszerek is megegyeznek. A két személynek is elegendõ, nagy levegõszállítási teljesítmény már a menekítendõk levegõellátását is figyelembe veszi. A tüdõautomaták kicsik, könnyûek és erõs burkolattal védettek, s lehetõség van 2. tüdõautomata, illetve közvetlen nagynyomású-töltõ csatlakoztatására.
JELZÕBERENDEZÉS A továbbfejlesztett DrägerMan Bodyguard II. egybeépített, teljesen elektronikus jelzõ- és figyelmeztetõegység, tíznél több, a túlélés szempontjából fontos funkcióval rendelkezik. Ha valaki erre rátekint elsõként az egyszerûsége, és áttekinthetõsége tûnik fel, a használat során rá fognak jönni nélkülözhetetlenné tette magát. A legfõbb funkciók ezt mutatják! • Analóg és digitális palacknyomás-kijelzõ. • Mozgásérzékelõ: automatikus riasztás mozdulatlanságkor. • Személyesen aktiválható vészjelzés. • Környezeti hõmérséklet kijelzés. • Automatikus kijelzõ megvilágítás. • A hátralévõ bevetési idõ automatikus, a fizikai terheléstõl függõ kijelzése. • Figyelmeztetõ jelzés a levegõkészlet 50 %-ra, a palacknyomás 55 bar-ra csökkenésekor. • A használati adatok automatikus rögzítése (adatregisztráló). Krikus Henrik igazgató Dräger Safety Hungaria Kft., Budapest
CSONKA JÁNOS
Profi fûrészek, gyorsdarabolók A STIHL cég termékeibõl a profi fûrészekre és gyorsdarabolókra van a legnagyobb igény a tûzoltási és mentési feladatokhoz, amire most többségében az önkéntes tûzoltóságok pályáztak.
ERÕS FÛRÉSZEK A tûzoltóságok által beszerzett fûrészek rendkívül terhelhetõ, profi berendezések, amelyeket már alapkivitelben nagyteljesítményû fûrészlánccal szereltek fel. Így nem csoda, ha kiválóan alkalmas akár erõs faállományok kivágására is. Az 50 cm vágáshosszú MS 460 típus már középsõ fordulatszám-tartományban is rendkívüli teljesítményre képes, ami a lánc volframkarbid és kobalt keverékébõl álló páncélbevonatának is köszönhetõ. Néhány típushoz (MS 046, 460, MS 044, 440) beszerezhetõ mentõfûrésszé átalakító készlet, amellyel biztonsággal végezhetõk mentési munkálatok. A cserélhetõ fejjel ellátott vezetõlemezbõl, Rapid Duro S speciális láncból és vágásmélység határolóból álló készlet a bevetéseknél jó szolgálatot tehet.
STHIL 046RHD a mentõfûrész
MENTÕFÛRÉSZ A STIHL 046 RHD típusa kifejezetten mentési célokra kialakított sokoldalú fûrész. Ezzel a 4,4 kW-os motorral meghajtott volfram-karbiddal és kobalttal páncélozott fûrésszel lapostetõkbe, csarnoktetõkbe és falakba is bevághatunk. A legkeményebb fémötvözetek egyikébõl készített lánc vágásmélység behatárolóval van ellátva, amellyel a vezetõlemez vágási hossza 0-20 cm-ig beállítható. A vágásmélység határolóval nem csak a szükséges mélységû vágás állítható be, a lekerekített vég egyben fûrészelés közben támasztékként is szolgál, csökkentve ezáltal a lap elmozdulási lehetõségét a vágásban. Ha közelebbrõl szemügyre vesszük a Rapid Duro S keményláncot feltûnik, hogy egy normál fûrész-
Szellõzõnyílás vágása lapos tetõnél lánchoz képest (a kemény fémötvözeten túl) még két füllel rendelkezik. Ez növeli a stabilitást és csökkenti a lánccsuklók terhelését, s ezáltal a vágóél felfekvõ felületét is szélesebbre lehetett kialakítani. Ezek után érthetõvé válik, hogy miért képes, pl. tetõket, falat, lemezt, szögeket, drótüveget, fát vágni. Az már szinte természetes, hogy a beavatkozásokhoz igazítva: egykaros kezeléssel a gép összes funkciója kezelhetõ, a láncfeszítés oldalt történik s ehhez a vágásmélység határolót nem kell leszerelni, a körbefutó fogantyúcsõvel sokféle munkapozícióba fordítható a gép, antivibrácios rendszer könnyíti a munkát.
GYORSDARABOLÓK A STIHL vágótárcsás gépekkel acél, beton, kõ, vascsövek, aszfalt stb. vágása problémamentes. Ezek, köszönhetõen erõkímélõ antivibrációs rendszerüknek és a félautomata ékszíjfeszítésnek a legnagyobb igénybevételnek is megfelelnek.
STHIL Rapid Duro S keményfémlánc
Típusaik TS 360 Teljesítmény (kW) 3,0 Súly (kg) 10,0
TS 400 3,2 9,1
TS 460 3,5 11,2
TS 510 4,0 13,0
TS 760 4,8 13,7
Csonka János 06-30-9425-212, 06-23-422-262 VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ TECHNIKA
19
CONTACTCOM: az eredeti a CeoTronicstól. A Hivatásos tûzoltóságok technikai fejlesztésére 2002évben az OKF által kiírt pályázat keretében is nagy számú Contactcom beszerzést terveztek az egyes Tûzoltóparancsnokságok.
GYAKRAN UTÁNOZZÁK, SOHASEM MÁSOLJÁK Ez az igazság a CeoTronics gyártotta “CONTACTCOM” kontakt mikrofonnal. Legalább három más gyártó kezdte meg a sisakba építhetõ mikrofonhallgató kombinációk gyártását. Ezek egyike sem érte el az eredeti minõségét. A CeoTronics 15 éve gyártja a CONTACTCOM-ot és állandóan, finomítja, fejleszti azt. Egyetlen más mikrofon sem olyan érzékeny és nem adja vissza olyan élethûen a beszélõ hangját, mint a CONTACTCOM. A hallgatók széles választéka biztosítja a megfelelõ hangerõt és hangminõséget. Csak a CeoTronicstól lehet megkapni az „eredetit”, amely magában foglalja az örege-
désmentes gumirugózó mikrofonházat, a sokféle csatlakozó szerelvényt, a nagyméretû adásváltó (PTT) kapcsolót és a valóban biztonságos gyorscsatlakozót. Az “univerzális csiptetõ” lehetõvé teszi, hogy szinte valamennyi sisakba rögzítsük a CONTACTCOM-ot, mindenféle segédeszköz, csavarhúzó vagy pénzérme segítsége nélkül. A CONTACTCOM gyakorlatilag majdnem minden analóg és digitális rádióhoz alkalmazható. A CeoTronics szintén az egyetlen gyártó, amely az ATEX minõsítéssel rendelkezik, sõt a piacon nincs más cég, amely ilyen termékre 3 év jótállást vállal. Magyarországon a tûzoltóegységek mintegy tíz éve használják a CeoTronics Contactcom beszélõkészleteit. Több száz készülék van használatban, azt mondhatjuk, hogy a területi szervek mintegy 60 -70%-ánál találhatjuk meg a CONTACTCOMot. Biztosítani tudjuk az ellátást minden sisaktípusra és valamennyi rádió-berendezésre. Fontos szempont hogy a jelenleg üzemelõ CONTACTCOM készletek – kis módosítással használhatók lesznek a bevezetés elõtt álló EDR (Egységes Digitális Rádiórendszer) állomásaihoz is. A CeoTronics cég hazai képviseletét a BERKES BT látja el 1993 óta.
Kereskedelmi és Szolgáltató Bt 2011 BUDAKALÁSZ Martinovics utca 17. Postacím: 2011 Budakalász pf 63. www.berkes.hu
20
TECHNIKA ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
Tel: 06-26-342 018 Fax:06-26-540 228 e-mail:
[email protected]
SEBÕK GÁBOR
A kommunikáció szolgálatában A nagyértékû berendezésekbõl 93 db. elsõsorban a kárhelyi kommunikációt szolgáló berendezéseket (rádiókat, tartozékokat, akkumulátor töltõket) szállító cégünk a DND Telecom Center Kft. több mint 10 éve meghatározó szerepet tölt be a hazai vezeték nélküli hírközlési piacon. Ez idõ alatt kellõ tapasztalatot szereztünk ügyfeleink szakszerû és pontos kiszolgálásában.
FÕ PROFIL Fõ tevékenységi területünk a vezeték nélküli hírközlés, ezen belül is a zárt célú beszéd és adatátviteli URH rádiórendszerek tervezése, fejlesztése, beszerzése, telepítése, üzemeltetése és karbantartása. Ezen a területen komplex szolgáltatást biztosítunk a tanácsadástól a kivitelezésig. A munkánk minõségét fémjelzi, hogy disztribútorai vagyunk több külföldi, – MOTOROLA, ICOM, ALAN - a vezetéknélküli hírközlési piacon vezetõ szerepet betöltõ cégnek, melyeknek magyarországi képviseletét látjuk el. Speciális gépjármûvekbe megkülönböztetõ jelzések, fényhidak, szirénák installálását is vállaljuk. Szakembereink több éve dolgoznak ezen a területen. Gépkocsi beszerelõ mûhelyünkben autóriasztók, kihangosítószettek, mûsorvevõ rádiók és természetesen URH készülékek ki- és beszerelését is vállaljuk. Szervizes munkatársaink az URH antenna rendszerek telepítésén, kábelezésén felül komplett antennatornyok építését és felújítását is végzik. Hibabejelentõ szolgálatunk 24 órás ügyeletet tart fent szerzõdött partnereink számára és biztosítja a legrövidebb idõn belüli javítást. Követve a piac igényeit új profilként megkezdtük a GARMIN és SILVA márkájú GPS vevõk, útvonaltervezõ és nyomkövetõ berendezések illetve szoftverek árusítását. Speciális alkalmazásokra készült berendezések – mint hajós vagy repülõs felhasználás – is szerepelnek termékpalettánkon. Kiskereskedelmi szaküzletünkben a vezetéknélküli hírközlési eszközök forgalmazásán túl 2001 januárjától informatikai eszközök (számítógépek és azok tartozékai, hálózati elemek, nyomtatók, stb.) értékesítését is ellátjuk. Alkalmi felhasználóknak különféle rendezvényekre rövid- és hosszútávú rádiókészülék kölcsönzési lehetõséget biztosítunk.
MINÕSÉG A piac növekvõ minõségügyi követelményihez igazodva, valamint ügyfeleink jobb kiszolgálását figyelembe véve 2000. májusában megszereztük az ISO 9001 minõsítést. A DND Telecom Center Kft. a minõség iránti elkötelezettségét a cég minõségpolitikájában fogalmazta meg.
REFERENCIÁK (A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL) • ORFK, BRFK • Tûzoltóságok URH rendszereinek szállítása, telepítése
• Nagymúltú cégek, lokális URH hálózatainak kivitelezése (Coca-Cola, TNT, BKV, MAHART, …) • Biztonsági szolgálatok, õrzõ-védõ cégek készülék beszerzések és rendszertelepítések (Õrmester Security, In-Kal Security, Bank Biztonság Bizalom,..) • Áruházak, bevásárlóközpontok URH rendszerei (West-End, Duna Plaza, Pólus Center, Cora, Tesco) Cégünk dinamikus fejlõdését piaci pozíciónk erõsödése jelzi. Éves árbevételünk meghaladta az 500 millió forintot az utolsó három évben.
Sebõk Gábor igazgató DND Hírközléstechnikai, Informatikai, Szolgáltató Kft. 1089 Budapest, Elnök u. 1. Telefon: 459-8050, fax: 210-1757 www.dnd.hu E-mail:
[email protected] VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ TECHNIKA
21
t û z -
é s
k á r e s e t e k
BOJTI IMRE
Tömeges baleset és veszélyes anyag az autópályán
Koncentráció méréssel állapították meg a veszélyességi övezetet
Május 26-án az M 30-as autópályán autóbusz, személygépkocsi és két tartálykocsi ütközött össze – e feltételezésbõl indult ki az a nagyszabású gyakorlat, amelyet a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei katasztrófavédelem szervezett.
REÁLIS ÉS EMBERT PRÓBÁLÓ A megyét évtizedekig jellemezte a nehézipar, mely idõközben jelentõsen visszafejlõdött, ugyanakkor a vegyipar tovább erõsödött, nemzetközileg is fontos szerepet tölt be. Az itt gyártott veszélyes anyagok a megye útjain, vasútjain több ezer tonna mennyiségben mozognak, s a nemzetközi tranzit is jelentõsen megnõtt, ami potenciális veszélyforrásként je-
A sérültek osztályozása
A RÉSZTVEVÕK A gyakorlat végrehajtásában 19 szervezet, szervezeti egység, 125 fõvel, 43 db technika alkalmazásával vett részt. - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - PRÍMAGÁZ HUNGÁRIA Rt. - GÁZTRANS HUNGÁRIA Kft. - GW-BORSODVÍZ Kft. - TVK Rt. (VERIK) - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság - Országos Mentõszolgálat B.A.Z. Megyei Szervezete - Állami Autópálya Kezelõ Rt. Emõdi Autópálya Mérnöksége - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állami Közútkezelõ Kht. - Megyei Közlekedési Felügyelet - Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelõség - Quali Top Kft. - Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szervezete - Tûzoltó Mûszaki Mentõ Kft. Tiszaújváros - Miskolc Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság - Tiszaújváros Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság - Mezõkövesd Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság - Polgári Védelmi Kirendeltség, Miskolc - Polgári Védelmi Kirendeltség, Tiszaújváros
A PB gáz lefáklyázása és a terjedés megakadályozása lentkezik. Komoly problémát jelent a szállítási útvonalak szûk keresztmetszete, a forgalom folyamatos növekedése, az ezekbõl keletkezõ baleseti veszély. Megvan tehát a reális esélye egy esetleges tömegszerencsétlenség és vegyi baleset bekövetkezésének, ezért mindazon szervezeteknek profi módon fel kell készülni a kárfelszámolásra, akik ebben érintettek. Ezért tudatosan készülünk az együttmûVÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK
23
30. 29. 23. 22. 1. primagáz Gáztransz PV tiszaú TVK verik autópálya
s.sz.
közremûködõ
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Autópálya Mérnökség MRFK út biztosító csoport Tiszaújváros HÖT Tiszaújváros 1. , Tiszaújváros Vízszállító, Tiszaújváros Mûszaki Tiszaújváros OMSZ Tiszaújváros HÖT pk. hely. Közútkezelõ Tûzoltó Mûszaki Mentõ Kft. Tiszaújváros kettõ konténere vegyi és mûszaki
22. 23. 27. 28. 39. 30.
TVK Rt., Tiszaújváros VERIK segítség nyújtás Polgári Védelem Tiszaújváros Katasztrófavédelem Bázis daru Mezõkövesd HÖT, 1. szer Gáztransz Kft. Primagáz Rt.
7. min 34. min 34. min 12. min
12. min
8. min 8. min
kémia v.k. kémia m. k
➩ ➩
mezõk I. daru
8. min
8. min
8. min
➩ sajó 21 OMSZ sajó mm sajó vízsz. sajó I.
primagáz Gáztransz PV tiszaú 36. min
bev. vonalhoz érk. (min) 6. percben 7. percben
36. min
23. min
TVK verik
autópálya
22. min
s.sz. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 25. 26. 31. 32. 33.
indítási vonal
sátrak
kb. 40 m
➩
6. min
feladata
8. percben
útzárás, forgalom visszafordítás, terelés útzárás, forgalom irányítás autóba szorult személy mûszaki mentése, C sugár és kettõ hidroshild szerelése, biztosítás a TMM Kft.-nek, felkészülés a fáklyázásra.
8. percben 8. percben 9. percben 12. percben
a két könnyû sérült és a személyautóba szorult könnyû sérült ellátása leváltásáig a mentésvezetõi utána , helyettesi feladatok ellátása útlezárás a szétfolyt sósav leszórása, sósav átfejtése, felporszívózása
22. percben 23. percben 34. percben 34. percben 36. percben 36. percben
gázmérések végzése, szaktanácsadás lakosságvédelem 54. percben bemegy és megemeli a pb tartányautó elejét leváltja a Tiszaújváros HÖT embereit, készenlétben áll a fáklyázásnál fáklyázás, gázmérés, pb tartányautó elszállítása
➩ Budapest ➩
Miskolc
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. OMSZ OMSZ misk. 2. misk.Vízsz. diós 1. misk. Mm misk. Cikl. kém. sát.
közremûködõ OMSZ Miskolc
bev. vonalhoz érk. 13. percben
Miskolc HÖT, Miskolc 2., Miskolc Vízszállító, Diós 1. , Miskolc Mûszaki, Miskolc Ciklon
14. percben
TMM Kft., Tiszaújváros Eü. Sátor szállító jármû BAZ Megyei Katasztrófav. Ig. igazg. (Borsod 101)
15. percben 15. percben
BAZ MKI Veszélyhelyzeti Felderítõ Csoportja Polgári Védelem Miskolc MRFK sz.azonosító, csomag és érték vizsg. csop. Quali Top Kft. Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelõség Közlekedési Felügyelet MRFK baleseti helszínelõ csoportja Autó mentõ
17. percben 17. percben 21. percben 23. percben 26. percben 40. percben 45. percben 45. percben
ködõ szervekkel és szervezetekkel közösen az esetlegesen bekövetkezõ veszélyhelyzetek és katasztrófák következményeinek felszámolására. Alapvetõ célunk a gyakorlattal az volt, hogy a mentésben, kárelhárításban résztvevõk a riasztási, irányítási, szakmai (így: forgalom elterelési, mûszaki-mentési, kárfelszámolási, egészségügyi és hatósági) tevékenységek megszervezését, végrehajtását begyakorolják.
➩ a gyak. helysz. kb 150 m
28. 27. 10. 9. 7. 6. 5. 4. 3. mezõk I. daru kémia v.k. kémia m. sajó 21 OMSZ sajó mm sajó vízsz. sajó I.
indítási vonal
2.
Miskolc
bevetési vonal
8.
➩ Budapest
9. min
MRFK közútk.
➩
Nyékládháza
21. 22. 20. 19. VFCS PV misk. MRFK szem QUALI top
26. 32. 25. 31. BAZ MKI ig ÉKF Közl. F. MRFK hely
➩
33. autómentõ
feladata sebesült gyûjtõhely, osztályozó pont kijelölése, sérültek ellátása , kórházak, ÁNTSZ értesítése, sérült szállítás segítség nyújtás az eü. sátor felállításában, berendezésében, sérültek, halottak kiszabadítása a roncsokból, mozgatásuk és elszállításuk az osztályozó pontra. C sugár és két hidroshild szerelése, üzemeltetése. Úttest tisztítása, a Biovelsal oldat ( olaj) lemosása. Fáklyázáshoz a tömlõk, sugarak hosszabbítása, hõvédõben készenlét adása. Átfejtés után a Bázis darú segítése, roncs eltávolítás. Egészségügyi sátor lerakása, felállítása, segítség a sérült ellátásban. a mentés vezetésének átvétele, mûszaki mentések , sósav semlegesítés, sérült ellátás, fáklyázás irányítása Sósav, robb. konc. és meteo. adatok foly. mérése, Biovelsal folyadék kipermetezése lakosság védelem, mobil vezetési pont felállítása, felderítõ repülõgép irányítása személyazonosítás, õrzés a Miskolc PV technikai segítése Talaj és folyadék vizsgálat végzése, hatósági intézkedések hozatala ADR vizsgálat lefolytatása helyszínelés a helyszínelés után a sérült jármûvek elszállítása
A meghívottak részére demonstrálni kívántuk a kárfelszámolásban együttmûködõk egységes irányítással, koordinálással történõ hatékony beavatkozását, feladat végrehajtását a mentés- és kárfelszámolásban, illetve bemutattuk a technikai és felszerelési adottságokat. További célunk volt, esetleges veszélyhelyzet esetére felkészülni a lakosság riasztására, tájékoztatására. Fontosnak tartjuk, hogy a lakosság reális képet kapjon a körülötte lévõ veszélyekVÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK
25
rõl, megtanuljon azzal együtt élni, és baj esetén ne a pánik uralkodjék el, hanem a felkészült tudatos cselekedet.
A daruzás elõkészítése
A FELTÉTELEZETT HELYZET 2004. május 26-án 10.50 órakor, szinte egy idõben több bejelentés érkezik mobil telefonon a tûzoltóságra, a rendõrségre, a mentõkhöz, az autópálya mérnökségre. A jelzések alapján az M 30-as autópálya nyékládházi felhajtójától néhány száz méterre, a Miskolc felé vezetõ autópályán, tömeges baleset történt. Az M30-as autópálya 14,3-as km szelvényénél egy gyerekeket szállító autóbusz, két személygépjármû, egy sósavat és egy propán-bután cseppfolyós gázt szállító gépjármû ütközött össze. A sósavszállító rakományának két mûanyag tartálya az úttestre esett és az egyik tartalma kiömlött, a másik pedig folyamatosan folyik. A Pb gázt szállító tartánygépjármû technológiai vezetékébõl kb. 20-25 kg gáz kiszabadult. A maradék 1 m3 gáz kiszabadulásának veszélye fennáll. A gépjármûvek ütközése során halálos, illetve több súlyos, közepes és könnyû sérülés történt. A bemutató gyakorlatot Gyárfás Ildikó a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Védelmi Bizottság Elnöke nyitotta meg, melyet közel 200 fõ meghívott tekintett meg. A megnyitót követõen 10-10 perces szakmai elõadásokat a „Levezetési Terv” illetve a program szerinti elõadók tartották meg. (TVK RT., PRÍMAGÁZ RT, GÁZTRANS KFT., BORSODCHEM RT.) A gyakorlat végrehajtása a gyakorlatvezetõ (narrátor) által ismertetett szakmai szöveggel végig szinkronban, életszerû körülmények között történt.
A GYAKORLAT LEFOLYÁSA Az autópályán a tömegszerencsétlenség gépjármûvei és imitált sérültjei a 14,3 km-es szelvénynél helyezkedtek el. 10.50kor hangkazettáról történõ bejátszással fékcsikorgás, csattanás, sírás hallatszott. Ezzel beindult a gyakorlat. A gázszállító gépkocsi vezetõjének kihangosított telefonbeszélgetését követõen egymás után vonultak a riasztott mentõegységek a valóságnak megfelelõ idõben az autópálya két irányából 1 km-re lévõ készenléti állásból, (a 20-25 km-es szirénás és kéklámpás vonulást elkerülendõen). A vegyi kárelhárításba a Tiszaújvárosi Mûszaki Mentõ Kft. vegyi konténere avatkozott be, egyrészt a Vegyipari Riasztási és Információs központ (VERIK) bemutatása, másrészt a modernebb és sokrétûbb technika, illetve szakembergárda alkalmazásával. A kiömlött sósavat mészhidrát porral szórták fel, melyet felporszívóztak ipari porszívóval. A csatornát elasztikus mûanyag tartállyal takarták le a talajba történõ további szétfolyás megakadályozása céljából. A sérültosztályozás, ellátás érdekében felfújható sátrat állítottak fel. A tiszaújvárosi, miskolci és mezõkövesdi hivatásos önkormányzati tûzoltók végezték a mûszaki mentést, életmentést, hidroshildekkel a védelmet biztosították, illetve a Mûszaki Mentõbázis daruja a sérült gázszállító leemelését imitálta a szalagkorlátról. A felderítésbe a VFCS-n kívül bevontuk a TVK Rt. (VERIK) felderítõ jármûvét, illetve a Miskolci PV Kirendeltség pv. szervezetét (QUALI TOP Kft.). 26
TÛZ- ÉS KÁRESETEK ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
A mentésirányításban ugyancsak a QUALI TOP Kft. által üzemeltetett mobil központ lett alkalmazva, mely az informatikai adattovábbítást biztosította.
TAPASZTALATOK A gyakorlat haszna elsõsorban az, hogy az együttmûködõk közül többen most elõször gyakorlatoztak ilyen körülmények között. Ezáltal a prevenció hatékonysága nõ, illetve fokozható a késõbb elkészült oktatófilm közreadásával. Kiemelt jelentõségû volt a gyakorlat a résztvevõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságok vonatkozásában is, mivel nem csak a napi együttmûködõkkel (rendõrség, mentõk) tevékenykedtek együtt. A gyakorlat ráirányította a figyelmet a nagyobb számú együttmûködõk munkájának összehangolására, a sokirányú tevékenységek megismerésének fontosságára, illetve lehetõség volt összehangoltan gyakorolni a közös munkaszervezést, kapcsolattartást és a káresemény felszámolásának egységes irányítását.
CÍMJEGYZÉK Módszerként kívánom ismertetni a gyakorlat levezetéséhez, megszervezéséhez kapcsolódó okmányok címjegyzékét, illetve a kapcsolódó „tevékenységi rendet”. 1. Levezetési Terv 2. B.A.Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatójának parancsa a gyakorlat végrehajtására 3. A gyakorlat végrehajtásának idõrendje 4. Helyszínrajz 5. Tevékenységi rend 6. Narrátor szöveg (60’) 7. Meghívók 8. Közlemény a média részére 9. Információs anyag a média részére 10. Információs csomag az együttmûködõk részérõl a bemutatón résztvevõknek 11. Elnöki megnyitó 12. Levelek – felkérõ, egyeztetõ, köszönõ 13. Összefoglaló jelentés 14. Oktató film – teljes, rövidített
Bojti Imre mk. pv. alezredes PVKO osztályvezetõ BAZ megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
f
ó
r
u
m
telû döntött felépítménnyel rendelkezõ egyenes írófelületû pult. (1. ábra) A 3 elembõl álló (2 db egyenes és 1 db tört elem) világosszürke színû pult elõ lapja levehetõ, s így a késõbbiekben megváltozott technikai eszközöknek megfelelõen könnyen cserélhetõ. Felépítményébe az összes technikai eszköz elhelyezésre került, míg az írófelülete teljesen szabadon maradt. Asztallapjain csak a távbeszélõ rendszer kezelõi foglalnak helyet. A kissé döntött felépítményben a manuális vezérlések és visszajelzõk, rádiók, a feszültségfigyelõ, mini sornyomtató és a számítógépek monitorai, a térfigyelõ rendszer monitora lettek elhelyezve.
SÁTOR GÉZA A HÍRADÓPULT BERENDEZÉSEI
Híradó ügyelet Pakson Az 1981-ben átadott ügyeleti rendszer teljes átfogó felújítására, illetve cseréjére 2002-ben került sor, amelyet legjobb ajánlata alapján az Omikron Kft. végzett. Ezzel egyidejûleg a híradó-ügyeleti helyiséget, a pihenõt és a szolgálatparancsnoki irodát egy egységként kezelve felújították.
AZ OMIKRON FELADATA A teljes felújításon belül jelentõs volt a technikai csere, ez hárult az Omikron Kft-re. • A meglévõ NEVIKI híradó pult és berendezéseinek lebontása és egy ideiglenes ügyeleti hely kialakítása a szükséges információs berendezésekkel. • Egy új KNÜRR DAKOBAS gyártmányú elegáns kivitelû 3 elemes híradópult leszállítása. • Az új KNÜRR DAKOBAS híradópult felszerelése az általunk megrendelt új és felújított technikai eszközökkel.
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
A HÍRADÓPULT A hírközponti kezelõpult egy a meglévõ ügyeleti helyiség átalakítása utáni speciális a helyiség méretéhez alkalmazkodó 3 elemes KNÜRR DAKOBAS gyártmányú elegáns kivi-
• •
1 db 15”-os monitor tûzjelzést fogadó számítógéphez 1 db DC 1200 ALARM RECEIVER tûzjelzõ fogadó központ 1 db távbeszélõ központ kezelõ egysége 1 db telefonkészülék (mellékállomás) 2 db telefonkészülék (segélyhívás fogadás 105) 1 db feszültségellenõrzõ és pult fõkapcsoló egység 1 db erõsáramú és pult fõkapcsoló egység 1 db erõsáramú hálózat vezérlõ egység 1 db jelenlét nyilvántartó egység 1 db nyomtató egység (MP 822 DATAMEG) 1 db közúti forgalomirányító jelzõlámpa vezérlõ egység 1 db Riasztás vezérlõ Mikroszámítógép (RVM) 1 db kapunyitás vezérlõ egység 6 kapura 1 db sztereo mûsorvevõ rádió 2 db AB 1011 sztereo hangszóró 1 db GM 300 típusú MOTOROLA 45 W-os URH adó-vevõ egység 1 db asztali beszédváltóval 1db MOTOROLA MCS 2000 típusú trönkölt URH rádió 1 db akusztikus hálózat körkiválasztásának vezérlõ egysége (4körös) és a hozzátartozó mikrofon 1 db hangtiltás kapcsoló 1 db DSR SoliDBank 600 digitális hangrögzítõ (4 csatornás) 1 db számítógép MX, Vakond, RST szoftverek kezelésére 1 db monitor és 4 csatornás automata szelektor a térfigyelõ rendszerhez 2 db FM 301-160 URH rádió (katasztrófavédelem) 1 db számítógép és lézernyomtató a napi adminsztrácíós feladatok elvégzésére
1. kép. A 3 elemes KNÜRR DAKOBAS pult VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ FÓRUM
27
2. kép. Kiegészítõ bútorzat
AZ ÜGYELETI HELYISÉG KIALAKÍTÁSA Az ügyeleti helyiséget úgy alakítottuk át, hogy az alkalmazkodjon az új híradó pulthoz. Tágas, világos legyen! Ezt úgy ér3. kép. A mûsorvevõ TV elhelyezése
tük el, hogy a helyiséget minden oldalról nagy üveg felüllettekkel határoltuk, s azokat állítható árnyékolóval szereltük fel. A helyiséget klimatizáltuk. (2. kép) Az ügyeleti pulttal harmonizáló kiegészítõ bútorokat készíttetünk és a munkához szükséges dokumentumokat egy jól átlátható, rendszerezett irattároló polcon helyeztük el. A mûsorvevõ TV készülék és a videorecorder egy fali konzolra került, így további teret nyertünk a helyiségben. (3. kép) A háromelemes ügyeleti pultot kiegészítettük egy vele teljesen harmonizáló és egységet alkotó munkaasztallal, melyen egy környezet figyelõ meterológiai állomás adatait megjelenítõ számítógép helyezkedik. További számítógépes munkahelyeket alakítottunk ki, ezzel bármikor kialakítható egy bevetés irányító központ. (4-5. kép)
TAPASZTALATOK • Az elmúlt két év tapasztalatai alapján elmondható, hogy az ügyeleti pult berendezései minimális mértékben hibásodtak meg. • Az ügyeletesi állomány munkakörülménye, komfort érzete jelentõs mértékben javult • Külön kiemelendõ a DSR digitális hangrögzítõ, mely teljesen függetlenül mûködik a hírközpontkezelõtõl, nagy mennyiségû hanganyag tárolható, másolható illetve továbbítható elektronikus úton. • Jelentõs elõre lépés a térfigyelõ rendszer, így az ügyeletes azonnal informálódhat, hogy mi történik a híradó ügyeleti helyiségen kívül (udvarban, bejárati kapuknál, szertárban)
Sátor Géza tû. alez., parancsnok Paks Város Hivatásos Önkormányzati Tûzoltósága 4-5. kép. Kiegészítõ munkaasztal
28
FÓRUM ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
Vágó-daraboló kéziszerszámok Újabb eszközök - vágó - daraboló kéziszerszámok - jelentek meg, amelyek az egyre jobb minõségû anyagokkal és az idõvel vívott küzdelemben lehetnek hatékony segítõink.
NAGY VÁGÓTELJESÍTMÉNY Számos olyan feladat van a mûszaki mentés területén, amelyek megoldására a hagyományos, jól bevált hidraulikus feszítõ-vágó berendezések nem alkalmasak. Az ilyen különlegesnek nevezhetõ helyzetekben segítenek az IFEX Tûzvédelmi Kft. által bemutatott vágóeszközök. A 4-5 kg-os kéziszerszámok teljesítménye ámulatba ejtõ. A gyártó az amerikai Milwaukee cég termékei közül a fém körfûrészre és a szablyafûrészekre hívjuk fel a figyelmet, ezek közül is különösen az akkumulátoros változatokra. Ez utóbbiak nagy elõnye ugyanis, hogy a jármûvön bevonulás közben is lehet õket tölteni. Miután áruk a hidraulikus feszítõ-vágó szerszámok árának alig egy tizede, kiegészítõ berendezésként málházásuk anyagilag is jó megoldásnak tûnik különösen, ha egyéb elõnyeiket is számba vesszük. 1. Bárhol azonnal bevethetõk, nincs összeszerelési, üzembehelyezési idõveszteség. 2. Kis súlyuk miatt nehezen megközelíthetõ szûk helyeken is könnyen alkalmazhatók. 3. Vágóteljesítményük nagy, tömör anyagokat maximum 100 mm-ig képesek átvágni. A bemutatón gépkocsi karosszériaoszlopokat, tetõt, kormányoszlopot, pedált, szélvédõ üveget, lépcsõházi rácsokat, hevederzáras keményfa ajtókat bontottak velük. 4. Törhetetlen szerszámházzal, gumibetétes, ergonomikus fogantyúval készülnek, így a gyártók hosszú élettartamot, nagy strapabíró képességet garantálnak.
Vágás akkumulátoros fém körfûrésszel
Sokoldalúan alkalmazható szablyafûrész
AKKUMULÁTOROS KÖRFÛRÉSZ A Milwaukee PMS 18 típusjelû berendezés tömege akkumulátorral együtt 5,6 kg. 45 mm-es vágási mélységgel képes mûszaki mentéseknél fémlemezek, profilok, zártszelvények, illetve fa, fém és mûanyag elemek vágására, darabolására. A kezelõ biztonságát a fémbõl készült alsó és felsõ védõburkolat, a gumi fogantyúbevonat és az elektromos pillanatfék szolgálja.
LENGÕELÕTOLÁSOS SZABLYAFÛRÉSZEK A szablyafûrészek két akkumulátoros, (PSX 18. ill. PSH 18 X típus) és egy vezetékes (SSPE 1000 QX) változatát mutatjuk be. A kezelõ biztonságát és a teljesítményt mindhárom változatnál magasra értékelhetjük.
A vezetékes változat elsõsorban a hosszantartó mûszaki mentési munkákhoz: fém, beton, fa és mûanyag elemek vágásához használható. A vágható vastagság fánál 300 mm, fémnél 200 mm. Ezzel gépkocsik, épületek és tetõszerkezetek bontási munkálataihoz egyaránt alkalmazható. Az akkumulátoros változatok közül a nagyobb 5,2 kg súlyú PSH 18X típusú készülékkel profilok, csövek, gerendák vágása, darabolása gyorsan megoldható. A kisebb 3,8 kg súlyú PSX 18 típussal a nehezen hozzáférhetõ helyeken is jól vághatók lemezek, csövek, rudak, maximum 300 mm-es vágási mélységig. Mindegyik típus alkalmas egyenes illetve behajlított fûrészlappal történõ vágásra, ez a szûk helyeken jelent nagy elõnyt. Forgalmazó: IFEX Tûzvédelmi Kft.
A MILWAUKEE mûszaki mentõ eszközök kizárólagos magyarországi forgalmazója
az
IFEX
Tûzvédelmi
Kft.
KEDVEZÕ ÁRÚ TERMÉKEINKET KERESSE ÜZLETÜNKBEN 1116 Budapest, Hunyadi J. út 162. Tel: 1-204 8669, Fax: 1-206 7233, Web: www.ifex.hu, E-mail:
[email protected] VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ FÓRUM
29
BALÁZS GÁBOR
ORS 142 füstérzékelõ-kapcsoló, fehér (RAL 9010) - egyéb színek igény szerint
ORS 142 optikai füstérzékelõ kapcsoló A mai modern épületekben a menekülés elõsegítése és a füstterjedés korlátozása egyre pontosabb és célirányos vezérlést igényel. A speciális feladathoz elsõsorban erre a célra kialakított eszközökre van szükség. Az elõzõ számban bemutatott hõsebességérzékelõ után most a füstérzékelõ következik.
AZ OPTIKAI FÜSTÉRZÉKELÕ MÛKÖDÉSE Az ORS 142 füstérzékelõ a fényszóródás elvén mûködik. Az érzékelõ-kamrában egy fényforrás és egy fényérzékelõ került elhelyezésre úgy, hogy a fény normál esetben nem jut el a fényérzékelõhöz. Ha levegõben lebegõ füstrészecskék bejutnak a kamrába, az ezeken szóródó fény eléri a fényérzékelõt. Az ORS 142 elektronikai áramköre ellenõrzi a füstérzékelõ rendszert kisebb por és szennyezõdés, lerakódás, valamint nagyobb szennyezõdések és hibák (kamra meghibásodás) esetére is. Az optikai kijelzõ (LED) látható jelzést ad az ORS 142 mûködési állapotáról. Funkciói: – optikai füstérzékelõ – elszennyezõdés kijelzés – automatikus szennyezettség kompenzálás – kommunikációs lehetõség – érzékelõ-kamra ellenõrzés – potenciálmentes NC kontaktus ORS 142 mûködési állapota a relé 4. és 5. kontaktusa Kijelzõ (LED) mûködés
zárt
enyhe szennyezettség
zárt
zöld zöld, lassan villog
erõs szennyezettség
zárt
zöld, gyorsan villog
hiba
nyitott
Sárga
riasztás
nyitott
piros
feszültségmentes állapot
nyitott
Sötét – nem világít
(kikapcsolva)
Egy hosszú idejû kompenzációs funkció automatikusan biztosítja az állandó különbséget a nyugalmi jelzés és a riasztási küszöb között mindaddig, amíg az erõs szennyezettséget jelentõ szintet el nem éri a rendszer. A relé-kapcsoló nyit riasztás, üzemzavar vagy tápkimaradás esetén.
HOVÁ JAVASOLHATÓ? Az ORS 142 optikai füstérzékelõ-kapcsoló azonnal reagál mind a parázsló, mind a füsttel járó lángoló tüzekre. 70oC környezeti hõmérsékletnél egy kiegészítõ hõérzékelõ is bekapcsol. Fõ alkalmazási területe az ajtótartó/záró rendszerek és a füstelszívó rendszerek vezérlése. 30
FÓRUM ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
ORS 142WORS 142W falra szerelhetõ füstérzékelõ-kapcsoló KOMMUNIKÁCIÓ Az ORS 142 a mûködési állapotát csatlakozójának 3. érintkezõjén keresztül jelzi az RZA 142 füstérzékelõ-kapcsoló állapotkijelzõ egység felé, melynek színes lámpácskái (LED-jei) kiegészítõ látható jelzést adnak a készülék állapotáról. Ha az ORS 142 füstérzékelõhöz egy RSI csatolót kapcsolunk, az érzékelõ állapota PC segítségével lekérdezhetõ. Az RSI és a PC telefonvonalon keresztül is tud kommunikálni egymással, vagyis a távellenõrzés és diagnosztika megoldható.
MÛSZAKI ADATOK Füst Hõmérséklet Mûködési feszültség Áramfelvétel Nyugalmi állapotban Riasztáskor Hiba esetén Relé kontaktus Kapcsolt feszültség Kapcsolt áramerõsség Kapcsolt teljesítmény Védettség Környezeti mûködési hõmérséklet Súly
EN 54 7. rész 70oC 18-28 VDC 28 VDC max. 21 mA max 10 mA max 25 mA NC max 30 V max 1 A max 30 W IP 42 – 20 o C ~ + 80o C 120 g
Az ORS 142 kizárólag Hekatron hálózati tápegységekhez csatlakoztatható és illeszkedik a meglévõ „143” típusú aljzatba. Kétféle kivitelben kapható • klasszikus (ORS 142) és • falra szerelhetõ kivitelben (ORS 142W) Rendelési adatok: ORS 142 füstérzékelõ-kapcsoló, fehér (RAL 9010) - egyéb színek igény szerint (1. ábra) ORS 142W falra szerelhetõ füstérzékelõ-kapcsoló (2. ábra) Balázs Gábor igazgató Fittich Rendszertechnika Kft., Budapest
[email protected] (0620 9351 161)
Itt az új Rosenbauer! Már felsorakoztak azok az új MB 1528 AF/4x4 Atego típusú gépjármûfecskendõk a Rosenbauer gyárudvarán, amelyekkel rövidesen a hazai tûzeseteknél találkozhatunk.
A JÁRMÛTECHNIKA A közel 15 ezer kg bevetési tömegû jármû felépítménye a már jól ismert méhsejt szerkezetû alumínium szendvics panelbõl épül fel. A technológia lényegébõl adódóan a teljesen önhordó lemezkonstrukcióban építették ki a felszerelést tároló málhatereket, amelyeket teljesen felmálházva szállítanak le. A komplett tûzoltástechnikai felszereléssel ellátott jármû méretei szinte azonosak a korábbiakkal (6,8 x 2,5 x 3,2 m) , motorteljesítménye 205 kW 2300 fordulat/percnél. A Mercedes alvázra épült fecskendõ fülkéjében 1 + 5 fõ részére van hely, ahol a legénységi ülések elrendezése a szokásos, s mögöttük 4 darab légzõkészülék tartót helyeztek el. Bevetési tömege a korábbi TLF 4000essel összehasonlítva 850 kg-al könnyebb. Ez a súlyveszteség nyilvánvalóan az eddigi fejlesztések eredménye, mert a tûzoltástechnikai felépítmény tekintélyes.
A hivatalos neve: MB 1528 AF/4x4 Atego
juttatását a hazai körökben már ismert NH 30 típusú kombinált – normál és magasnyomású – mellékmeghajtású tûzoltó szivattyú biztosítja. Az oltóanyag kijuttatását szolgáló szivattyú teljesítménye: • Normál nyomáson 3000 l/sec. 10 barnál, • Magas nyomáson 400 l/p 40 barnál. • A magas nyomású csatlakozókat a jármû két oldalán helyezték el. • A normál nyomású csatlakozók ugyancsak a jármû két oldalán helyezkednek el.
EGY KIS ÖSSZEHASONLÍTÁS TLF 4000 Méretei Teljesítménye Súlya teljesítménye
Régi (1998) 6280 x 2460 x 3280 mm 250 kW/1000 kg 15550 kg 16,1 kW/ 1000 kg
Új (2004) 6800 x 2500 x 3200 205 kW 2300 f/p 14700 kg 13,95 kW/1000 kg
OLTÓANYAG Az oltóanyag ellátottság szempontjából nem lehet panasz, hisz a 4000 literes mûanyag oltóvíztartály mellett 400 literes habképzõ anyag tartály biztosítja az oltóanyagot. Az oltóanyag ki-
GYORSBEAVATKOZÓ BERENDEZÉS A jármû két oldalán elhelyezett gyorsbeavatkozó tömlõdobjára 60 méter alaktartó D25-ös gumitömlõt csévéltek fel, amely elektromosan visszacsévélhetõ. A hozzá biztosított Rosenbauer HD-Servo Nepiro sugárcsõ sem ismeretlen a hazai szakemberek elõtt. A leadható teljesítmény 40 bar nyomáson 200 l/perc, amihez a már ismert módon habfeltét is csatlakoztatható. A formatartó tömlõ, az axiálisan tehermentesített vízbefolyású áteresztõ rendszerû tömlõorsó, a kézi mûködtetésû orsófék a biztonságos beavatkozást, az elektromos visszatekercselés pedig a tûzoltó kényelmét szolgálja.
Menetre kész jármûvek a gyárudvaron VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ FÓRUM
31
Gazdag málhafelszerelés a jobb oldalon
Bal oldali málhafelszerelések
függetlenül mûködtethetõ. A normál sugárcsöveken és a habfeltéttel ellátott HD Servo NEPIRO sugárcsöveken is képes habadásra. Ezen felül a jármû tetején elhelyezett manuális kiszolgálású RM 24M típusú hab-vízágyú 10 bar nyomáson képes 2400 liter/perc oltóteljesítmény leadására, illetve habadásra. A jól kialakított kezelõhelyrõl -15 +80 fok közötti tartományban 360 fokban körbeforgatható a habágyú. Ez a széles mozgástartomány, valamint a leadott teljesítmény különleges taktikai elõnyöket biztosít a tûzoltás során.
KÜLÖNLEGESSÉGEI Amint említettük, a jármûvet teljes málhafelszereléssel szállítják, várhatóan e sorok írásakor, július végén. A felszerelések közül talán kiemelhetõ a 4x500 W teljesítményû pneumatikusan kitolható fényárbóc, amely a szaporodó mûszaki mentéseknél egyre nélkülözhetetlenebb. Ide sorolható az 5 kVA-s mobil generátor is. A pályázati kiírásnak megfelelõen a jármû oldalán elhelyezésre kerültek a pneumatikusan lekapcsolódó gyorscsatlakozók. (220 V, 24 V, levegõ). A szivattyú kezelõ munkáját segíti a jól felépített kezelõgombokkal szinte automatikusan mûködtethetõ szivattyú, az egyben esõvédõként is szolgáló felnyitható hátsó szivattyútér ajtó, amelybe az éjszakai beavatkozásokra gondolva erõs világítást szereltek. Általában is elmondható a jármûrõl, hogy a tûzoltó biztonságát (lépcsõk, lekerekítések, rögzítések, megvilágítás) messzemenõen szem elõtt tartották a tervezõk a jármû megalkotásakor.
4x500 wattos fényárbóc
HABRENDSZER A 400 literes üvegszál erõsítésû mûanyag tartályból a habanyag a 3 és 6 %-os FIX MIX típusú automatikus habanyag elõkeverõ készülékhez jut, amely az átfolyó víz mennyiségétõl 32
FÓRUM ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
Felszerelései között megtalálhatók: • motoros láncfûrész, • gyorsdaraboló, • feszítõ-vágó berendezés, • 2 db gyorsbeavatkozó, • fényárbóc, • áramfejlesztõ generátor, • puttonyfecskendõ, • emelõpárnák, • sugár és habsugár csövek.
m
e
g
e
l
õ
z
é
s
CZOMBA PÉTER
Középületek biztonságos kiürítése új megvilágításban Az EU tagjaként az épületek biztonságával foglalkozóknak fel kell ismernie, hogy az épületekben tartózkodók biztonságát az épület biztonságos és gyors elhagyását új megvilágításba kell helyezni. Csatlakozásunkkal a jelenleg érvényes hazai szabályozáshoz képest szigorúbb elõírások érvényesülnek Magyarországon is.
MENEKÜLÉSI ÚTVONALJELZÉSEK, IRÁNYFÉNYEK Mindkét elnevezés használatos és ugyanazt jelenti, ugyanakkor nem keverendõ össze a biztonsági világítással, mely a veszélyes helyek és a menekülési útvonalak mentén – elõírás esetén – létesítendõ alacsony fényerejû, a megfelelõ látást elõsegítõ lámpatest, melynek folyamatos mûködését külön szünetmentes tartalék áramforrás biztosítja. A tûzvédelmi szabályok általában az irányfény, míg a munkabiztonsági elõírások inkább a menekülési útvonaljelzés megnevezést használják. A menekülési jelek, irányfények célja, hogy lehetõvé tegye a helyiség, épület biztonságos elhagyását az ott tartózkodók számára a megfelelõ tájékozódási feltételek és irányfelismerés biztosításával a kijárati utak mentén és a különleges helyiségekben. Nem része az irányfénynek, azonban az épületben tartózkodók biztonságát fokozza a menekülés eszközeinek (pl. biztonsági lift, személyi mentõcsomag), a tûzvédelmi eszközök (pl. tûzoltókészülék, tûzcsap, tûzjelzõ), valamint a rendellenes körülmények között is fontos munkabiztonsági figyelmeztetõ, tiltó és rendelkezõ utánvilágító táblák alkalmazása. A megfelelõen és megfelelõ számban elhelyezett jelzések, melyek megjelölik valamely helyiség, épület elhagyására szolgáló útvonalat, jelentõsen csökkenthetik a kiürítéskor fellépõ félelmet és zavart. Nagyon fontos, hogy a helyiség, épület elhagyására szolgáló kijáratok minden esetben világosan és felismerhetõen legyenek megjelölve.
BIZTONSÁGI JELZÉSEK A Munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. tv.) 26/A. §-a kimondja, hogy az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. A munkahelyeken alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzések részletes szabályait a munkaügyi miniszter 2/1998. (I. 16.) számú rendelete állapítja meg. A rendelet részletesen szabályozza a munkahelyeken alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzések rendszerét, illetve definiálja a tárgykörrel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat: Kötelezi a munkáltatót a megfelelõ biztonsági jelzések kihelyezésére, karbantartására, továbbá arra, hogy azokat a munkakörülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt megfelelõ idõközönként cserélje, meglétükrõl meggyõzõdjön. A munkáltató minden olyan esetben köteles megfelelõ biztonsági jelzést alkalmazni, amikor a munkavállalóra vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelentõ veszélyforrás kollektív mûszaki védelemmel vagy munkaszervezési intézkedéssel teljes mértékben nem küszöbölhetõ ki. Ehhez minden esetben figyelembe kell venni a munkabiztonsági kockázatok értékelésének eredményét is. A rendelet elõírja továbbá a kötelezõen alkalmazandó jelzések formáját, valamint az azokon alkalmazandó képjeleket, melyektõl – amennyiben a biztonsági jel jelentése változatlan marad, és azt a módosítás nem teszi bizonytalanná – kis mértékben el lehet térni, illetve az attól a szükséges mértékben részletesebb is lehet. A képjelnek minden esetben könnyen érthetõnek kell lennie, a megértéshez nem szükséges részleteket pedig el kell hagyni. 34
MEGELÕZÉS ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
TÛZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20) Kormány rendelet 85. § (6) bekezdése elõírja, hogy tömegtartózkodásra szolgáló helyiség csak akkor lehet belsõ fekvésû, amennyiben – többek között – rendelkezik irányfény-világítással, melynek folyamatos mûködtetése biztosítható. Az Országos Tûzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 38. § (4) bekezdése ugyanakkor elõírja, hogy a fokozottan tûz- és robbanásveszélyes (jele: “A”) és a tûz- és robbanásveszélyes (jele: “B”) tûzveszélyességi osztályba tartozó építményben, valamint a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabadtéren és építményben, továbbá ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány vagy a tûzvédelmi hatóság elõírja, biztonsági és irányfényvilágítást kell létesíteni.
MILYEN LEHET? Hazánkban az általánosan elterjedt menekülési útvonaljelzések közvetlen elektromos energia felhasználással mûködnek. Ezeknél ki kell építeni az elektromos hálózatot, a beépített akkumulátorral nem rendelkezõk részére pedig központi szünetmentes áramforrást kell biztosítani. Kiépítésük során falon belüli, vagy külsõ kábelcsatornás elektromos hálózat telepítésével kell számolni. E jelzések folyamatos karbantartást igényelnek, azokat rendszeresen ellenõrizni kell. A 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet ugyanakkor a legteljesebb elõírást adja mind az irányfények, mind pedig az egyéb biztonsági (tûzvédelmi, tiltó, figyelmeztetõ, rendelkezõ) jelzésekkel kapcsolatban. A rendelet alkalmazása valamennyi munkáltatóra nézve kötelezõ!
Az irányfényekkel kapcsolatban el kell oszlatnunk egy félreértést, melynek alapja kizárólag a hagyomány. Az Országos Tûzvédelmi Szabályzat ugyan „irányfény-világítás”-t említ, azonban ez nem azt jelenti, hogy kizárólag elektromos áramforrással rendelkezõ világító lámpatestek használhatók irányfényként. Igaz, hogy a jelenleg legelterjedtebb irányfény jelölések a szünetmentes áramforrással rendelkezõ lámpatestekre ragasztott menekülési útvonalat jelzõ ábrák, azonban egyre többen ismerik fel a gondozás-, felügyelet- és karbantartásmentes utánvilágító termékek nyújtotta költségkímélõ lehetõséget. Az elektromos áramforrás által mûködtetett lámpatestes megoldások minden esetben az utánvilágító termékek árainak 8 10-szeresébe kerülõ megoldást jelentenek; ugyanakkor telepítésük és üzemeltetésük is további költséget jelent az üzemeltetõ részére.
UTÁNVILÁGÍTÓ TÁBLÁK A 2/1998. (I. 16.) MüM rendeletben foglalt, a világító jelre vonatkozó definíció ismeri és elismeri a fénykibocsátó anyagból készült biztonsági jelet hordozó eszközt. Ez a szabályozás összhangban van az MSZ 1600-1. szabvány 5.135 pontjával, mely kimondja, hogy „Az irányfény világítótesteit központi tartalék áramforrásról (akkumulátortelep, önálló generátor stb.) táplált – a többi világítástól hálózatától elkülönített – hálózatra kell kötni. Megengedett azonban e célra saját áramforrással rendelkezõ világítószerkezet, vagy nem villamos mesterséges fényforrás (pl. gázlámpa, utánvilágító festékkel befestett tábla) alkalmazása is.” Ez a tûzvédelmi jellegû szabvány 1972. óta ismeri az utánvilágító táblák alkalmazásának lehetõségét; sõt annak alkalmazására külön szabályozást is meghatároz: „Az utánvilágító festékkel befestett táblát úgy kell elhelyezni, hogy azon az esetleges elsötétedés (a világítás üzemszerû kikapcsolása, vagy váratlan kimaradása) elõtt tartósan legalább 30 lux legyen a megvilágítás. Ahol az általános világítással ez nem érhetõ el, ott a táblát helyi megvilágítás segítségével kell úgy megvilágítani, hogy legalább 30 lux legyen a megvilágítás.”
ÚJ SZABÁLYOZÁS Az MSZ 1600-1. 5.134. pontja a fentieken túl meghatározta, hogy az irányfények minden egyéb világítás kimaradása után is legalább 30 percig legyenek alkalmasak a céljuknak megfelelõ fény kibocsátására. E tekintetben azonban új normák érvényesülnek az EU csatlakozásunk idõpontjától kezdõdõen. Az EU normákat meghatározó DIN 67510 szabvány 340 perces utánvilágítási képességet ír elõ, mely több mint tizenegyszeresére emelte a korábbi elõírást. 2004. május 1-én hatályba lépett két új jogszabály, azaz a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérõl szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet, valamint az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekrõl szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet egyaránt külön fejezetet szentel a menekülési útvonalak és vészkijáratok kialakításának és megjelölésének szabályozására. Összefoglalva a rendeletek vonatkozó elõírásait:
1. A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehetõ legrövidebb úton a szabadba vagy más biztonságos területre kell vezetniük. 2. A menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni és olyan állapotban kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetõk legyenek. 3. Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. A vészkijáratokat nem szabad úgy lezárni vagy rögzíteni, hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen használni. Toló- vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem használható. 4. A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat a 2/1998. (I. 16.) MüM rendeletben meghatározott módon kell jelzésekkel ellátni!
ÖSSZEFOGLALVA • Irányfények alkalmazása valamennyi munkahelyen (irodaházak, üzemek, raktárépületek, bevásárlóközpontok, iskolák, óvodák, bölcsõdék, kórházak, szanatóriumok, közintézmények, szállodák, stb.) kötelezõ a menekülési útvonalak és vészkijáratok megjelölése, a bent tartózkodók biztonságos kimenekülése, kimentése céljából. • Irányfényként mind a hagyományos elektromos energiaforrással ellátott lámpatestes megoldás, mind pedig az utánvilágító táblákkal történõ megjelölés elfogadott és szabványos. E tekintetben a két rendszer beszerzési, telepítési és üzemeltetési költségei közötti különbséget célszerû mérlegelni. Czomba Péter tû. alezredes, parancsnok BM OKF Országház Tûzoltóparancsnokság
JOGSZABÁLYOK: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrõl (Munkavédelmi Törvény) 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrõl (OTÉK) 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrõl 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tûzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérõl 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekrõl SZABVÁNYOK: MSZ EN 1838:2000 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás. MSZ 17066:1985 (Eq. ISO 3864:1984) Biztonsági szín- és alakjelek. Safety colours and signs. VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ MEGELÕZÉS
35
i
n
f
o
r
m
a
t
i
k
a
BALÁZS ERIKA
Áttörés a térinformatikai fejlesztésben Június 23-án különösebb ceremónia nélkül adták át a BM OKF-en a katasztrófavédelmi igazgatóságok részére azokat az eszközöket, amelyek áttörést jelenthetnek a térinformatika gyakorlati alkalmazásában.
40 MILLIÓS FEJLESZTÉS Tatárka István ezredes úr rövid tájékoztatójában ismertette annak a pályázatnak a céljait, amelyet az Informatikai Minisztérium hirdetett meg, s pályázatán 40 milliós céltámogatással az elsõ lépésekhez szükséges hardverek és szoftverek beszerzésére került sor. Ennek eredményeként valamennyi katasztrófavédelmi igazgatóság részére átadásra került: – 1 db kézi GPS helymeghatározó, az adott megye digitális térképével, – 2 db térinformatikai alkalmazások futtatására alkalmas személyi számítógép, – 1 db térinformatikai alkalmazások futtatására alkalmas laptop, – 1 db DSM2003 utcaszintû korcsoportos lakossági adatokkal ellátott digitális térkép megyei bontásban, – a DSM2003-hoz illesztett közintézményi adatok geokódolt adatbázisai. Mindez azt feltételezi, hogy az igazgatóságok mindezek birtokában intenzív adatfelvételbe és a helyi sajátosságokat figyelembevevõ egyedi fejlesztésbe kezdenek. Természetesen az adatbázisnál szükség van országosan egységes adattartalomra is. A veszélyhelyzet kezelési és a hatósági szakterület az ezzel kapcsolatos igényeit megfogalmazta. Ez egyre inkább korkövetelmény, hisz a katasztrófavédelmi szervek irányítási, koordinációs és ellenõrzési feladatainak hatékony ellátása megköveteli az integrált térképi szemléleten alapuló irányítási és ellenõrzési gyakorlatot. A térképi szemlélet bevezetése az elemzõ-értékelõ munka számára új távlatokat nyit, a krízishelyzetek áttekinthetõbbé, könnyebben kiértékelhetõvé válnak, a döntés meghozatalának idõtartama csökken, ezáltal a térképi megjelenítés a vezetõi döntéshozatal hasznos segítõje. 38
INFORMATIKA ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
Laptop, GPS, adatbázis
A FEJLESZTÉS ELÕZMÉNYEI Természetesen egy ilyen horderejû pályázat elõzmények nélkül nem lehet eredményes. A katasztrófavédelmi szervek térinformatikai rendszerének (A jövõben reményeink szerint egyre többször találkozhatunk ezzel a rövidítéssel: KTIR.) kialakítása a veszélyhelyzet-kezelés informatikai biztosításának térinformatikai alapokra helyezésével a 90-es évek közepén kezdõdött meg a BM Polgári Védelem Országos Parancsnokságán. Térinformatikai keretprogramként az ArcView for Windows 3.0 alkalmazást választották. 2001-ben a BM OKF rendszerbe állította a Térinformatikai MetaFrame szervert, erre telepítették a MH-tól térítés mentesen megkapott DTA-50 digitális alaptérképet. A szerver üzembe állítása lehetõséget teremtett a megyei kliensek integrálására, Dial Up kapcsolat felépítéssel (32-48kbps) az országos és megyei szintû adatbázisok közötti adatszinkronizáció végrehajtására. 2002-ben modernizálták a fõigazgatóság és megyei igazgatóságok helyi hálózatait. Valamennyi katasztófavédelmi igazgatóság on-line kapcsolatba került a fõigazgatóság helyi hálózatával, s elérve annak szolgáltatásait megkezdhette a Térinformatikai MetaFrame szerver megyei vonatkozású adatainak rögzítését garantált 128 kbps sávszélességen. Idõközben a 3.2 verzióra frissített ArcView alkalmazást feltöltötték a települések összesített lakossági adataival, a veszélyes útvonalakkal, a tûzoltóságok mûködési és beavatkozási területeivel, a polgári védelmi kirendeltségek és irodák mûködési területeivel, közigazgatási, önkormányzati és hatósági adatokkal. 2003 elején elkészült az ArcView alapokra helyezett HatóságiBaleseti Információs Rendszer, amely tartalmazza a minõsített veszélyes üzemeket a veszélyességi fokozatukra jellemzõ adatokkal, továbbá magába integrálja a SPIRS veszélyes anyag meghatározó adatbázist, illetve az ALOHA kockázatelemzõ alkalmazást. Szintén 2003-ban Somogy megye valamennyi településére beszerték az utca-házszám szintû, korcsoportos lakossági és közintézményi adatokkal ellátott ArcView shape fájlokat, digitális térkép fóliákat. E térképi adatok felhasználásával Somogy megye valamennyi településére – a modellezett veszélyhelyzetekre – elkészítették a hatékony döntés elõkészítési és döntéstámogatási adatbázisokat és kidolgozták a gyors alkalmazásukhoz szükséges segédprogramokat. 2004. I. félévében a fõigazgatóságon kifejlesztették az Intranet Portál és Katasztrófavédelmi Ügyeleti Információs Rendszert
(IP / KÜIR). A KÜIR létrehozásával lehetõvé vált, hogy a területi szervek Interneten, de mégis védett hálózaton keresztül (VPNIPSEC) adatkapcsolatba kerüljenek, és elérjék a térinformatikai adatbázisokat, szolgáltatásokat. Terveink szerint még ebben az évben a KÜIR statisztika adatállományai térinformatikai úton is megjelennek.
MIT HOZ A DÖNTÉSHOZATALBAN? A térinformatika nem csodaszer, de szemléletmód váltással, az elõnyeit kihasználva jelentõs fejlõdést indukálhat. A jól mûködtetett térinformatikai rendszer ugyanis lehetõvé teszi a térbeli adatok pontos és automatikus áramoltatását, megfelelõ leválogatással percek alatt képes döntési információkat szolgáltatni a veszélyhelyzet-kezelés irányítójának. Hatására a hagyományos funkcionális-törzskari modell helyébe a bevetésirányítási modell lép, amely koncentrálja a vezetést, jelentõsen megnövelve az operatív beavatkozás lehetõségét. A hagyományos (a szervezetek hierarchikus rendjét követõ) modellben a döntési funkciók gyakorlását hosszadalmas adatgyûjtés, adatfeldolgozás, majd elemzés és értékelés elõzi meg. Az információgyûjtés és továbbítás hierarchikus rendszerén áramló információk esetenként torzulnak, sokszor elvesztik aktualitásukat, nem képezik le a térben és idõben dinamikusan alakuló folyamatokat. Ezt a veszélyhelyzet kezelés irányítója azzal kompenzálja, hogy az események elõrejelzésével, becsléssel állapítja meg a térben és idõben várható jellemzõket és paramétereket, majd a döntést az így prognosztizált állapotra hozza meg. A bevetésirányítási rendszerben, – elsõsorban a térinformatikai szolgáltatásoknak köszönhetõen – valós idejû folyamatokra,
valós tartalmú, azonnal foganatosítható rendelkezések adhatóak ki, folyamatos ráhatással vezérelhetõk a beavatkozók. Mind a veszélyeztetõ hatások, mind a saját szervezetre és a környezetre vonatkozó információk egyszerre vannak jelen a vezetési rendszerben, lényegesen kisebb a téves döntések kockázata, nõ a beavatkozó erõk reakcióképessége és ezzel együtt a beavatkozás hatékonysága. A döntés elõkészítés és maga a döntés tartalma is átalakul, mivel a valós idejû adatgyûjtés helyett a döntéshez szükséges információk többsége folyamatosan és kiértékelésre alkalmas formában áll rendelkezésre. Ez a modell magában foglalja • a digitalizált térképek használatát, • a helyzeti adatok gyûjtését szolgáló adatbázisok és adatszolgáltató rendszerek kialakítását, • az erõk-eszközök minõségének, mennyiségének, térbeli elhelyezkedésének elektronikus nyilvántartását, • a saját erõk, a környezet és a veszélyeztetõ hatások térbeli adatainak pontos meghatározását biztosító GPS technikát, • a mobil eszközrõl is megvalósítható, különbözõ adatátviteli csatornákon mûködõ elektronikus kommunikációt, • jelzõ (monitoring) rendszerek kiépítését, • a vezetõk közvetlen érintkezését (SMS, mobil telefon, videó-konferencia), • a digitális és szabványosított jelábrázolás bevezetését, • az elektronikus okmányszerkesztést és levelezést, • valamint az ezeket kiszolgáló technikai (hardver és szoftver) eszközöket. Mindennek elérése egyfajta szemléletváltást igényel mind a vezetés, mind a rendszert kiszolgáló állomány részérõl. Balázs Erika tû. szds. VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ INFORMATIKA
39
BALÁZS ERIKA
zett szürkeségi értékkel rendelkezik. Az OKF-en a DDM200 alaptérkép fedvénye raszteres megvalósítású.
Térbeli adatok modellezése A térinformatikai alkalmazásra, a térbeli adatok modellezésére alapvetõen két módszer alkalmazható: a vektoros és a raszteres modell. Ismerkedjünk meg ezek fõbb tulajdonságaival.
VEKTOROS A vektoros modell lényege, hogy az ábrázolandó területet és a rajta lévõ objektumokat pontok és a köztük lévõ egyenesek együtteseként fogja fel. Nem tölti ki a teret, csupán a pontok koordinátáját, vonalak esetén a pontok összekötésének sorrendjét, poligonok esetén a vonalak összekapcsolásának mikéntjét tárolja. Pl. ilyen a DTA-50 és a DSM2003 térkép, amelyek rétegei vektoros adatmodellben képezik le a valóságot. Raszteres kép
Vektoros kép
Vektoros téma alá feszített kép
RASZTERES KÉPEK BEHÚZÁSA Raszteres adatmodellnél a területen meghatározott sorrendben szabályos rácson elhelyezkedõ cellák vannak, minden cella egy értéket tartalmaz, a rácshálózat az egész teret kitölti és a tér minden pontjáról információt ad. Raszteres adatok digitális kamerákkal történõ fényképezés, mûholdakról történõ szkenneres felvételek, fényképek és térképek vagy rajzok digitalizálása útján jöhetnek létre. A digitális kamerák, fényképek letapogatása tónusos raszteres adatmodellt eredményez, ami azt jelenti, hogy minden egyes képelem (pixel) egyedi, adott határok közötti (egy vagy két byte-tal leírható) attribútummal, úgy neve-
Lehetõség van arra is, hogy meglévõ vektoros rétegek alá kép formátumú (tiff, gif kiterjesztésû) állományok kerüljenek behúzásra. Ehhez a képállományt pozícionálással, és ha szükséges forgatással kell a kijelölt réteg alá igazítani. Ennek elsõsorban vizuális szempontból lehet jelentõsége, elemzések a feszített réteggel nem végezhetõek. Balázs Erika tû. szds., informatikus BM OKF Informatikai és Távközlési Fõosztály
A KÉT MODELL ÖSSZEVETÉSE VEKTOROS ADATMODELL
42
RASZTERES ADATMODELL
A területszámítás pontosabb, mert az objektumok koordinátáiból történik.
A területszámítás a cellák számából történik, ezért gyorsabb.
A pufferzóna képzés, metszés mûvelet bonyolultabb, ezért lassabb
Néhány mûvelet gyorsabb (fedvények között a MAPALGEBRA mûveleteinek segítségével dolgozhatunk).
Néhány mûvelet gyorsabb (pl. úthálózatban útvonal azonosítás)
Mivel nehéz a vonalas objektumok azonosítása, ezért néhány mûvelet lassabb
INFORMATIKA ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
t
a
n
u
l
m
á
n
y
NAGY DÁNIEL
Az erdõtûzoltás fejlesztési lehetõségei a nemzetközi tapasztalatok tükrében Milyen különbségek fedezhetõk fel a hazai és a nemzetközi tûzoltási gyakorlatban? Milyen feladatok adódnak ebbõl a hazai szakemberek számára?
ERDÕGAZDÁLKODÓK BEVONÁSA A külföldi tapasztalatok szerint az erdõgazdálkodók az erdõtûz elleni védekezés aktív résztvevõi. Érdemes lenne Magyarországon is elõsegíteni a nagyobb erdõgazdálkodók, nemzeti parkok jobb felszerelését az erdõtüzek elleni védekezésre. Hiszen rendelkeznek megfelelõ jármûparkkal, és a kisebb tüzeknél néha az erdõgazdálkodó hamarabb a helyszínre érkezik, mint a tûzoltóság. Ezek vonulási idejét az erdõterületek távoli fekvése, a tûzoltó gépjármûvek korlátozott terepjáró képessége és a nagy vonulási terület is jelentõsen megnyújthatja. Az erdõgazdálkodók részére bizonyos védelmi kapacitás kialakítását a vonatkozó BM rendelet 10.§ /4/. bekezdésében elõ is írja. Az erdõgazdálkodó a tûzgyújtási tilalom ideje alatt a tûzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles az esetleges erdõtûz eloltására központi helyen megfelelõ munkacsoport, felszerelés és jármû készenlétben tartásáról gondoskodni. A kérdés, mi a megfelelõ felszerelés és jármû? A slip on unittal ellátott terepjáró, és a megfelelõ kézi szerszámok segítségével 2-3 ember is eredményesen veheti fel a harcot egy kisebb tûzzel, a megfelelõ taktikát alkalmazva. Egy egyszerûen kiépített slip on unit költsége nem több mint 1-1,5 millió Ft. /Az így kialakított slip on unit-okat növényvédelmi munkákhoz is használják kis kiegészítéssel./ Számos országban a megfelelõ finanszírozási szabályozás és ösztönzõ rendszer kialakításával a nagyobb tüzek eloltásához a különbözõ szervezeteknél „üzemi” tûzoltásra kialakított eszközparkot mozgósítják, így elegendõ vegetációtûz oltásra kiválóan alkalmas eszköz áll rendelkezésre rövid idõ alatt. S mindez anélkül, hogy bármelyik szervezetnek folyamatosan kellene ezeket a szereket nagy számban fenntartani. A tûzoltóság is több pick-up terepjáró gépkocsival rendelkezik. Esetleg érdemes lenne a slip-on unitot, mint ezekre szerel-
SPECIÁLIS FELSZERELÉS KÜLFÖLDÖN Védõruházat A vegetációtüzek oltásánál használt védõruházat jóval könnyebb a hagyományos „search and rescue” feladatoknál használtnál. Anyaga nomex vagy kevlár, illetve a korlátozottabb financiális lehetõséggel rendelkezõ országban pamut. A felsõrész sárga vagy piros színû, ami a terepi körülmények között a láthatóságot szolgálja. (terepen együtt dolgozók, a légi egységek számára) A könnyítet színes sisak, egyaránt szolgálja a láthatóságot és a védelmet, s a szemüveggel valamint a nomex vagy kevlár nyakvédõvel együtt lehetõvé teszi a „kényelmesebb” munkát a tûzfrontnál. Opcionális kiegészítõként tartozik még a vegetáció tüzek oltásában résztvevõk felszereléséhez a szintén élénkszínû hátizsák, a kulacsok és a tûzsátor. A hátizsák lehetõvé teszi az ellentûz gyújtáshoz használható eszközök, tájoló térkép stb. szállítását. A kulacsok elengedhetetlenek a vegetációtûz-oltásnál jelentkezõ magas folyadékveszteség folyamatos pótlásához. A tûzsátor a nagyobb tüzek oltásánál ajánlható, bár egyes országokban minden erdõtûznél kötelezõ a használata. Ez tulajdonképpen a bajba került tûzoltó utolsó „lehetõsége”, a hõvisszaverõ anyagból készült sátor lehetõvé teszi, hogy a tûz áthaladását a benne tartózkodó átvészelje. Kézi eszközök A nálunk használt egyszerû lapát, illetve tûzcsapó effektív tûzoltási tevékenységre nem megfelelõ. Ezzel kapcsolatban érdemes egy kicsit szétnézni a világban. Nincsenek univerzális eszközök, de érdemes a különbözõ kézi szerszámokat a célnak megfelelõen kombinálni. A tûzoltásnál egyaránt szükséges az éghetõ biomassza eltávolítása, és bizonyos növényi részek elvágása. Egy sima lapáttal például a földet is nehéz kiszedni gyep alól. Ezért például érdemes a lapát két szélét megélezni, hogy vágni lehessen vele. A vegetáció–tûz oltásához használatos eszközökbõl néhány példát az 1.sz. képen mutatok be. Speciális szerek A legfontosabb elvárás ezekkel a szerekkel szemben a jó terepjáró képesség, ehhez képest már csak másodlagos cél a szállítandó víz mennyisége. A világ számos részén az un. wildfire oltás részben erdészeti hatáskörbe tartozik. Ennek számos történeti és egyéb oka van, melyek közül az egyik, hogy az erdészet rendelkezett megfelelõ terepjáró képességû jármûvekkel. Ezek mérete nem teszi lehetõvé nagymennyiségû víznek a helyszínre szállítását, kisebb tüzek eloltásához azonban 1-2 köbméter is bõven elegendõ. Hiszen adott esetben többet ér 1 köbméter víz azonnal, mint félórával késõbb 20. A 2.sz. képen látható eszköz az un. slip on unit (Afrikában un. bakkieszakkie, ejtsd baki szaki), amelyet egyszerûsége és kedvezõ ára miatt eltérõ formában ugyan, de Amerikától Afrikáig mindenhol használnak. Ez tulajdonképpen egy terepjáró platóra felszerelhetõ, illetve arról fél óra alatt leszerelhetõ mobil egység, ami egy szivattyúból, egy 300-1500 literes tartályból, és a hozzá tartozó tömlõbõl áll. Általában kiegészítik egy habkeverõ berendezéssel, vagy egy hátizsák nagyságú mobil habosító készülékkel. Az oltáshoz használt tömlõk átmérõje 1,5, illetve 1 coll /mint a korábbi D tömlõ/, néha ¾ coll. Azt, hogy a nagyobb tömlõkkel a mozgás a terepen nehézkes, sokszor lehetetlen azt hiszem szintén mindenki tapasztalta, aki próbált már egy nyomás alatt lévõ C tömlõt a terepen /fõleg ha lejtõs/ gyorsan a megfelelõ irányba húzni.
hetõ cserélhetõ felszerelést kialakítani, így külön gépjármû beszerzés nélkül egy jól használható vegetációtûz oltó szer lenne elérhetõ. VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ TANULMÁNY
43
A HAZAI ERDÕTÜZEK RÖVID KLASSZIFIKÁCIÓJA A magyarországi tüzeket két kategóriába lehet sorolni: • az elsõbe tartoznak a kis területû, 5 ha-ig terjedõ felületi tüzek /avartüzek, felújításokban keletkezett tüzek/, • a másodikba tartozik minden koronatûz és a nagyobb területû felszíni tüzek. Az alkalmazandó taktikákat nem kívánom részletezni, ez meghaladná egy cikk kereteit, valamint egyaránt függ az idõjárási, domborzati és biomassza paraméterektõl, a rendelkezésre álló erõk számától és felszereltségétõl. Általánosságban talán annyi mondható el, hogy a szél által hajtott tûzfront oltását nem szabad azonnal megkísérelni, mert az nemcsak nehéz, hanem rendkívül veszélyes is. A tûz oltását egy lehetõleg természetes tûzpásztára /szikla, út/ támaszkodó un. horgonyponttól érdemes megkezdeni, elõször a lassabban, és kisebb intenzitással terjedõ hátsó frontot és a szárnyakat eloltva. Ezután lehet két oldalról fokozatosan a tûzfrontot is megfékezni. A munkában részvevõkkel mindig elõre tisztázni kell a biztos menekülési utat ill. zónát, arra az esetre, ha a tûz terjedési iránya, illetve paraméterei megváltoznak! A slip on unit megfelelõen használható a tûz utáni utómunkálatokhoz is. A tüzek harmada világszerte a nem megfelelõen elvégzett utómunkálatok miatt keletkezik. A passzív õrzés nem elégséges: az esetleges tûzfészkeket ki kell forgatni, vagy földdel le kell fedni. A leghatékonyabb módszer a kézi eszközök és a víz együttes használata. Az utómunkálatok hatékony eszköze lehet még az un. puttony fecskendõ / back pack pump/ /3. kép/, ami leginkább a háti permetezõhöz hasonlítható. Ez a kisméretû eszköz kb. 20 liter vízzel nagyon hatékonyan használható nem csak a gépjármûvel nehezen elérhetõ tûzfészkek eloltására az utómunkák során, hanem az aktív tûzoltás alatt az un ugró tüzek megfékezésére is.
A vegetációtûz oltására alkalmas kéziszerszámok
SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMÛKÖDÉS A nagyobb területû erdõ- és vegetációtüzeknél Magyarországon is szükséges lenne az erdõtûzoltási tevékenységet, un. „szervezetek közötti”(interagency) alapokra helyezni. A nagy területû tüzek nem ismerik sem a tulajdoni és területkezelõi határokat, sem a hatásköri és illetékességi területeket. Az ilyen tüzek eloltásához az összes érdekelt elõre átgondolt jól szervezett együttmûködése szükséges. Ezek a tüzek általában meghaladják az egyes szervezetek /erdészet, tûzoltóság, erdõbirtokosság, nemzeti park/ egyedüli teljesítõképességét, kapacitását és forrásait. Számos olyan nagy tüzeknél alkalmazható eszköz van, amivel a tûzoltóság nem rendelkezik, de egy erdészet, vagy nemzeti park (illetve ezek vállalkozói) igen. Sok olyan logisztikai feladat van egy nagyobb erdõtûznél melynek együttes megoldása sokkal célravezetõbb. A különbözõ szervezeteknél rendelkezésre álló eszközök kategorizálására mindenképpen szükség van, mert csak így tudja az oltásvezetõ gyorsan felmérni, hogy milyen típusú és felszereltségû eszközöket vethet be, valamint az utánpótlás is csak így biztosítható. A magyarországi nagyobb erdõtüzeknél véleményem szerint a legnagyobb problémát sokszor az oltásban résztvevõ szervezetek közötti nehézkes kommunikáció jelenti. A több szervezet közötti operatív munkához érdemes lenne megfontolni a számos országban használt ICS rendszer adaptálását, ami lehetõvé teszi a gördülékeny és káresethez igazodó együttmûködést. 44
TANULMÁNY ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
Platóra szerelhetõ mobil tûzoltóegység
ELLENTÛZ - HIÁNY A nagyobb erdõtüzek magyarországi oltási gyakorlatában talán a legnagyobb eltérést a nemzetközileg használt oltási gyakorlattól az ellentüzek illetve a kiégetések használatának hiánya jelenti. Sokszor elhangzik, hogy Magyarország nem rendelkezik tûzoltó repülõgéppel, és megfelelõ légi oltó kapacitással. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a légi oltás csak a földi erõkkel összehangolva, azt kiegészítve lehet eredményes. Önmagában a légi tûzoltó-kapacitás -igen költséges- növelése nem oldja meg a problémákat. A légi egységek feladata: • többnyire az ugró tüzek /spot fires/ észlelése és oltása, illetve • a közvetett indirekt és párhuzamos taktikához szükséges kontroll vonalak gyors létrehozása, (amire az ellentûz és kiégetési taktika támaszkodhat)
Háti oltóeszközök utómunkálatokhoz
• ritkább esetben gyors közvetlen támadás. /Erre általában objektum védelmi céloknál és kisebb intenzitású tüzeknél használják õket./ A légi taktika alkalmazásának elengedhetetlen feltétele az elsõrendû kommunikáció, és nem csak az oltásvezetõ és a pilóta, hanem a területen dolgozó egységek és a pilóta között is.
TÛZINTENZITÁS A hazai nagyobb erdõtüzek elsõsorban nagyobb intenzitású tüzek, ami azt jelenti, hogy nagymennyiségû biomassza nagy terjedési sebességgel ég. Az erdõtüzek karakterizálására használt un. tûzvonal /vagy Byrom/ intenzitás szerint egy koronatûz
SecuriPro® decentralizált, moduláris intelligens tûzjelzõ rendszer SecuriPro Compact® moduláris, intelligens címzett tûzjelzõ rendszer Különleges érzékelõink: – – – –
BeamMaster 5 vonali füstérzékelõ ASD 515 aspirációs füstérzékelõ TSC 511 hõérzékelõ kábel ADW 511 rézcsöves hõsebesség- és hõmaximum érzékelõ Vállaljuk a fenti rendszerek és érzékelõk forgalmazását, tervezését, telepítését és karbantartását.
FITTICH RENDSZERTECHNIKA KFT. 1143 Budapest Stefánia út 55. Tel: (1) 251-8866 Fax: (1) 422-0690 e-mail:
[email protected] ~ a mi tudásunk az Ön biztonsága ~
46
TANULMÁNY ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
esetén ez az érték akár 3000-8000 KW/m is lehet. Direkt taktika nehéz eszközökkel /dózer, tárcsa, tûzoltógépjármû/ általában 1700-2000 KW/m; kézi eszközökkel 500 KW/m határig alkalmazható eredményesen és biztonságosan. Egy koronatûznél a fõ tûzfront vízzel történõ oltása még jó vízellátási körülmények és optimális útviszonyok esetén is fizikailag lehetetlen, hiszen az éghetõ biomassza mennyisége hektáronként a több száz tonnát is elérheti. Ilyen esetekben a hatékony megoldást a tûz kisebb intenzitással égõ szárnyainak kontrolálása, és a fõ tûzfront elleni közvetett védekezés jelentheti. Mivel az égõ biomassza lehûtése nem lehetséges, a másik módszer az éghetõ biomassza elvonása a tûztõl. Ez történhet mechanikai úton, de az így kialakítható vonal szélessége idõhiány miatt általában nem elegendõ (fõleg koronatûz esetén). Az ellentûz taktika alkalmazásához azonban már egy keskenyebb – ezért gyorsabban kialakítható - vonal vagy un. nedves vonal is megfelelõ, hiszen a biomasszát tûzzel távolítjuk el, s az általunk gyújtott ellentûz lassabban, kisebb intenzitással szél ellenében ég. A nagyterületû erdõtüzek oltásának azonban elengedhetetlen feltétele a tûz terjedési és meteorológiai viszonyok folyamatos figyelemmel kisérése. Részletes meteorológiai elõrejelzés / idõjárási frontok, inverziós rétegek, szélirány és sebesség változások, RH változás/ nélkül nem csak a védekezést nem lehet hatékonyan tervezni, hanem a tûznél dolgozó egységek biztonságát sem lehet garantálni.
Összefoglalva Az erdõtüzek elleni védekezés számos hatóság és más szervezet összehangolt együttmûködését igényli, csak így lehet eredményes megelõzõ tevékenységet kifejteni, illetve gyorsan és hatékonyan együttmûködni a tûzoltásnál. Egységes vezetési rendszer kialakításával és a vegetációtûzoltó kapacitás komplex fejlesztésével lehetséges az e tüzek oltáshoz bevethetõ erõk jelentõs, költséghatékony növelése. Az erdõgazdálkodók ilyen irányú infrastrukturális fejlesztéseit uniós támogatások is segíthetik, hiszen az erdõtüzek elleni védekezést az EU is kiemelt célként kezeli. Ilyen támogatást az Unióban nemcsak a magán, hanem az állami erdõgazdálkodók is kaphatnak, a támogatás mértéke korábban a 30-50 százalékot is elérhette. Jelenleg e területen az Unió részérõl kisebb szabályozási ûr tapasztalható, a korábbi, a védekezés támogatására vonatkozó jogszabályok (2158/92/ EGK1727/99/EK) hatályvesztése miatt. Talán ehhez az is hozzájárult, hogy az erdõk tûzelleni védelmével kapcsolatos tevékenység átkerült a Bizottság Agrár Fõigazgatóságától a Környezetvédelmi Fõigazgatósághoz. Az új szabályozást tartalmazó „forest focus” (2152/2003) rendelet jelentõs késéssel de megjelent 2003 novemberében, a végrehajtását segítõ konkrét szabályozás azonban még nem tisztázott. Remélhetõleg az új uniós jogszabály a magyar erdõgazdálkodók számára is könnyen hozzáférhetõ módon fogja szabályozni a támogatási rendszert, ezzel is segítve az erdõtüzek elleni védekezés hazai fejlesztését.
Nagy Dániel okl. erdõmérnök, fire behavior analyst Global Fire Monitoring Center, Freiburg & Erdõvédelmi Intézet Sopron
s
z
a
k
i
r
o
d
a
l
o
m
Kriminalisztika I–II. Hézagpótló szakirodalom kiadására vállalkozott a BM Kiadó, tananyagként és szakmai lexikonként egyaránt használható, s korántsem csak a kriminalisztikával hivatásszerûen foglalkozóknak.
AJÁNLÓ „1961-ben, kezdõ ügyészségi fogalmazóként fogtam kézbe az akkor kiadott Kriminalisztika – Általános rész c. könyvet, melyet a sajnálatosan ifjúkorban elhunyt dr. Viski László szerkesztett. Ekkoriban kezdtem igazán megismerni a kriminalisztikát, amely 40 éves ügyészi pályafutásom során mindennapi kenyerem forrása lett. Ezt a mûvet elsõsorban Viski László emlékének ajánlom és az élet kivételes ajándékának tekintem, hogy olyan kiváló tudósokkal dolgozhattam együtt, akik közül többen az általa szerkesztett könyv szerzõi között is szerepeltek.” (Dr. Bócz Endre ny. á. fõvárosi fõügyész, az állam- és jogtudományok kandidátusa –– szerkesztõ) „A szakma hosszú évek – mondhatni évtizedek – óta várta egy átfogó kriminalisztika szakkönyv megjelenését, az érdeklõdõk számára pedig olvasmányos és közérthetõ módon kerül e tudomány emberközelbe. Személyes tapasztalatokból tudom, hogy a különbözõ szaktudományok rohamos fejlõdése mekkora hatást gyakorol a kriminalisztikára – fõleg egyes területeire –, hiszen mintegy évtizede magam is lektora voltam egy Pécsre készült egyetemi kriminalisztika jegyzetnek. Átérzem tehát az alkotók, a kiadó és a lektorok erõfeszítéseit ...”
„A fejezeteket a szakma nagyjai, ismert és elismert tudósok, kutatók, szakemberek írták, akik oktatják, kutatják, napi munkájukban alkalmazzák a kriminalisztikát. Az elismerés hangján szólva normális esetben letenném a tollat itt és most, és senkit nem emelnék ki közülük, mert bizonyosan ez lenne a legigazságosabb, a legelegánsabb, a legstílusosabb megoldás. Csakhogy az élet gyakorta nem igazságos és nem elegáns, hiszen a szakma nagy öregje, Kertész Imre – aki két fejezetben, több címben is alkotó volt – nem érte már meg e kötet megjelenését. A kötet szerzõi, a majdani olvasók és ezen elõszó írója is hadd tisztelegjen e néhány sorral emléke elõtt…” (Dr. Salgó László r. vezérõrnagy, országos rendõrfõkapitány) A kiadó örömmel vállalta e hézagpótló mû kiadását, abban a biztos tudatban, hogy egyaránt szolgálhat tananyagként, a szakma számára lexikonként és a téma iránt érdeklõdõknek ismeretbõvítõként. (A kiadó)
Az 1194 oldalas, keménytáblás könyv bolti ára: 5890 Ft A kiadótól közvetlenül rendelve: 3990 Ft M e g r e n d e l h e t õ
a
B M
K i a d ó n á l
Postacím: 1903 Budapest, Pf.: 314, fax: 266-1740 augusztus 1-jéig, utána 469-2969 e-mailcím:
[email protected] VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ SZAKIRODALOM
47
s
z
a
b
á
l
y
o
z
á
s
A MEGFELELÕSÉG IGAZOLÁSA A megfelelõség igazolási eljárás alapját a következõ jóváhagyott mûszaki specifikációk képezik: 1) magyar nemzeti szabvány, ezen belül a honosított harmonizált szabvány; 2) az európai mûszaki engedély; 3) az építõipari mûszaki engedély.
TARNAVÁRY ZOLTÁN
A tûzvédelmi termékek piac-felügyelete A tûzvédelmi (1996. évi XXXI.) törvény módosítása megszüntette a BM OKF minden esetre kiterjedõ – az áruk szabad mozgásának elvével ütközõ – engedélyezési jogkörét, ugyanakkor a BM OKF feladata piac-felügyeleti hatáskörrel bõvült, amit a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. tv. felhatalmazása alapján a 79/1998. (IV. 29.) kormányrendelet szabályoz.
JOGI ALAPOK A BM OKF piac-felügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 139/2004 (IV.29.) kormányrendelet értelmében a tûzoltó-technikai termék, tûz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalomba hozatalát a jövõben fõ szabályként nem a BM OKF által végzett engedélyezés, hanem független szervezet által végzett megfelelõségi vizsgálat és tanúsítás váltja fel. A forgalomba és használatba kerülõ tûzvédelmi termékek biztonságát az európai rendszerben elsõsorban a hatósági piacfelügyelet hívatott biztosítani. A fogyasztási cikkek piac-felügyeletét ellátó Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség mellett szükség van a kereskedelmi forgalomban kapható, a gazdaságban felhasználásra kerülõ termékek piac-felügyeletének megoldására is. A kormányrendelet tartalmazza a BM OKF piac-felügyeleti feladatának meghatározását, a piac-felügyelet tárgyi hatályát – tûzoltó technikai termék; tûzvagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés; építési anyag, szerkezet, építési mód –, valamint felruházza a hatóságot a tevékenység ellátásához szükséges jogosultságokkal. Vizsgáljuk meg részletesen milyen kérdés körökkel foglalkozik a jogszabály. Elõször is milyen termékek vonatkozásában hatályos a piac-felügyelet? • A hatály tûzoltó-technikai termék gyártójára, forgalmazójára és javítójára, tûz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, illetve építési termék gyártójára, forgalmazójára terjed ki. • Az építési termékek megfelelõségének tanúsítását és szabályait a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet határozza meg, amelynek címe az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól.
FOGALOMTÁR 1. honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelõen honosítottak, és nemzeti szabványként közzétettek; 2. európai mûszaki engedély (ETA: European Technical Approval): olyan mûszaki specifikáció, amelyet harmonizált európai szabvány hiányában egy termékre vonatkozóan dolgoztak ki, és hagytak jóvá a Jóváhagyó Szervezetek Európai Szervezetének (EOTA: European Organisation for Technical Approvals) tagjai, és amely tartalmazza a termékre vonatkozó mûszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket, beleértve a szállításra, tárolásra, beépítésre, üzemeltetésre, valamint az alkalmazható mûszaki megoldásra, eljárásra, technológiára vonatkozó követelményeket, továbbá azok vizsgálati, megfelelõség igazolási módozatait is; 3. építõipari mûszaki engedély (ÉME): Magyarországon kijelölt jóváhagyó szervezet által - más jóváhagyott mûszaki specifikáció hiányában - kiadott mûszaki specifikáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó mûszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket, beleértve a szállításra, tárolásra, beépítésre, üzemeltetésre és az alkalmazható mûszaki megoldásra, eljárásra, technológiára vonatkozó követelményeket, továbbá azok vizsgálati, megfelelõség igazolási módozatait is.
Építõipari mûszaki engedély kérelemre akkor adható ki, ha nincs a termékre vonatkozó más jóváhagyott mûszaki specifikáció, vagy az ezekben foglaltaktól a termék jelentõsen eltér. Az építõipari mûszaki engedély kötelezõ minimális tartalmát az 1. számú melléklet határozza meg. A forgalmazónak a kiadott európai mûszaki engedély nyilvános részét az érintettek számára magyar nyelven hozzáférhetõvé kell tennie. Az európai mûszaki engedély tartalmi követelményeire következõ számunkban visszatérünk. A szabványnak való megfelelést azt hiszem különösebben nem kell magyarázni.
PIAC-FELÜGYELET A GYAKORLATBAN A piac-felügyelet annak az ellenõrzését jelenti, hogy a gyártó, forgalmazó rendelkezik-e a termékre vonatkozó szükséges tanúsítványokkal, dokumentumokkal és a termék valóban megfelel az abban foglaltaknak. Ez az ellenõrzés részben évenként tervezett termék csoportok vizsgálatával valósul meg, részben az önkormányzati tûzoltóságok hatósági és szakhatósági tevékenységével kapcsolatos bejelentések alapján. Természetesen az állampolgári bejelentések alapján is indulhat piac-felügyeleti eljárás. VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ SZABÁLYOZÁS
49
MIKOR HASZNÁLHATÓ?
KPIR, RAPEX RENDSZEREK
A piac-felügyelethez kapcsolódik a 43/2004 (VII.7.) BM rendelettel módosított 2/2002. (I. 23.) BM rendelet is. A jogszabályváltozás megkülönbözteti a forgalmazási és a használati tevékenységet. A használat szabálya az alábbiakban foglalható össze: a tûzoltótechnikai termék, építési termék és tûz vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés akkor építhetõ be, használható, illetve tartható készenlétben, ha a tûzvédelmi megfelelõsségét a belügyminiszter által kijelölt tanúsító szervezet igazolta vagy a BM OKF a külön jogszabály alapján a termékre vonatkozó technikai jellegû elõírás által érvényesíteni kívánt kényszerítõ követelmény tekintetében az egyenértékû védelmet megállapította, illetve a Ttv. 13. §ának (2) bekezdése alapján a termék forgalmazását engedélyezte.
A BM OKF számítástechnikai hálózaton keresztül kapcsolódik két fogyasztóvédelmi információs rendszerhez. A tudomására jutottak alapján a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszeren (KPIR) keresztül haladéktalanul köteles tájékoztatni a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséget mindazon árukról, amelyek nem felelnek meg a biztonságossági követelményeknek. A Fõfelügyelõség haladéktalanul tájékoztatja a területi gazdasági kamarát és a vámhatóságot, vagy megkeresi az eljárásra jogosult hatóságot. A Magyar Köztársaság a Fõfelügyelõségen keresztül kapcsolódik a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerhez (RAPEX), amelynek célja a tagállamok közötti gyors információcsere súlyos veszély esetén. Amennyiben a piac-felügyeleti hatóságok az áruk forgalomba hozatalát korlátozó -, illetve kivonásukat, vagy visszahívásukat elrendelõ - intézkedéseket hoznak, vagy a gyártókkal és a forgalmazókkal olyan intézkedésekben állapodnak meg, amelyek egy árunak az értékesítését vagy használatát súlyos veszély miatt megakadályozzák, korlátozzák, vagy különleges feltételekhez kötik, tájékoztatniuk kell a Fõfelügyelõséget. A Fõfelügyelõség a RAPEX-en keresztül tájékoztatja az Európai Bizottságot az intézkedésekrõl, megjelölve azok okát is.
SZANKCIÓK A piac-felügyeleti jogkör hatékony ellátása elképzelhetetlen megfelelõ kikényszerítõ eszközök hiányában. Így az OKF piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható. A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a felhasználók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértõ állapot idõtartamára, és a jogsértõ magatartás ismételt tanúsítására, valamint a jogsértéssel elért elõnyre – tekintettel kell meghatározni.
MIRE HASZNÁLHATÓ A BÍRSÁG? a) a felhasználók tájékoztatását szolgáló vizsgálatok elvégzésére és a vizsgálatok eredményének közzétételére, a vizsgálati és ellenõrzési módszerek fejlesztésére, laboratóriumok korszerûsítésére, fogyasztóvédelmi tárgyú kutatási tevékenységre, valamint szakértõi, oktatói és kiadói tevékenység folytatására, b) a felhasználói jogok érvényesítésére, c) a piac-felügyeleti jogkörben foglalkoztatottak oktatására, d) a felhasználók tájékoztatására, a felhasználók részére hasznos ismeretek terjesztése érdekében az ellenõrzések gyakorlati tapasztalatainak tömegkommunikációs eszközök útján történõ közzétételére, e) az iskolarendszeren kívüli piac-felügyeleti oktatás támogatására, f) a felhasználói jogokat ismertetõ kiadványok megjelentetésére.
A bírságon kívüli szankciók: Ha az áru nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, az OKF jogosult: a) az áru használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztetõ tájékoztatás elhelyezését elõírni, b) széles körû tájékoztatást elrendelni úgy, hogy az áru használatából származó veszélyrõl idõben és megfelelõ módon a fogyasztók értesüljenek, c) az áru forgalomba hozatalát, illetve reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérõ intézkedéseket bevezetni, d) a már forgalomba hozott áru forgalomból való kivonását és az errõl való tájékoztatást elrendelni, e) elrendelni az áru visszahívását, vagy - ha ez indokolt - a gyártókkal és a forgalmazókkal együttmûködve megszervezni az áru fogyasztóktól történõ visszahívását és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történõ megsemmisítését, valamint ellenõrizni ezek végrehajtását. 50
SZABÁLYOZÁS ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
Az Európai Unió jogrendjével összhangban Magyarországon is kialakult a tûzvédelemmel kapcsolatos termékek új szabályozása, és megteremtõdnek mûködési feltételei, amelyek garantálják a demokratikus elvek érvényesülését e területen is.
Tarnaváry Zoltán tû. ezredes BM OKF fõosztályvezetõ
AZ ÉPÍTÕIPARI MÛSZAKI ENGEDÉLY (ÉME) TARTALMA Az építõipari mûszaki engedélynek minden esetben tartalmaznia kell: 1. a kiadó szervezet nevét, címét; 2. az ÉME azonosító számát; 3. a termék megnevezését, megjelölését (pl. márka, típus stb.); 4. a termék gyártójának és/vagy forgalmazójának megnevezését; 5. a kérelmezõ (az ÉME jogosultja) nevét, címét; 6. az ÉME kiadását megalapozó jogszabály, továbbá az alkalmasságot igazoló vizsgálati dokumentáció(k) megjelölését; 7. a termék felhasználási területét; 8. a termék alkalmazása szempontjából lényeges tulajdonságait, jellemzõit; 9. a termék (számszerûsíthetõ) mûszaki követelményeit és azok vizsgálati és ellenõrzési módszereit; 10. a termék alkalmazásának lényeges mûszaki feltételeit; 11. a termék megfelelõség igazolásának módozatát; 12. a kiadó szervezet által végzendõ utóellenõrzés gyakoriságát; 13. az ÉME érvényességi idejét; 14. az ÉME kiadásának dátumát; 15. az ÉME-t kiadó szervezet cégszerû aláírását, az aláírók nevét és beosztását.
AMBRUS ISTVÁN
Megváltoztak a tûzvédelmi termékek forgalmazásának szabályai Mélyreható változások történtek a tûzvédelmi termékek piacán. Erre a változásra a gyártók, forgalmazók mellett az engedélyezõ és az ellenõrzõ hatóságnak is fel kell készülni.
HATÓSÁGI ENGEDÉLY Az elmúlt évtizedekben (csakúgy, mint a mûszaki termékek többségénél) a tûzvédelmi termékek forgalmazásának (gyártásának) feltétele a hatósági engedély megléte volt. Egyszerû, könnyen érthetõ és alkalmazható volt, pl. az 1996. évi XXXI. Törvény, a tûzvédelmi törvény 13. § (1) bekezdése: a tûzoltó technikai termékek és oltóanyagok forgalmazásának feltétele a BM OKF fõigazgatói engedélyek megléte volt. Az ilyen elõzetes kontroll szerinti hatósági engedély azonban az Európai Unió egységes belsõ piacát, a szabad kereskedelmet potenciálisan akadályozná. Ennek okát könnyen megérthetjük, gondoljunk csak bele, ha egy terméket mind a 25 tagállamban külön-külön engedélyezni kellene. Ez esetben 25 különbözõ szabályrendszernek, eljárási rendnek kellene megfeleltetni, ami gyakorlatilag megbénítaná a termékek Unión belüli szabad áramlását. Márpedig az egységes belsõ piac az Európai Unió egyik alap pillére és legfõbb ereje.
BIZTONSÁGOS TERMÉKET A szabad kereskedelem mellett a fogyasztó biztonsága is fontos az Európai Unióban (termékbiztonság). Ezért a különbözõ termékek forgalmazási feltételeként olyan eljárási rendet kell alkalmazni, amely a termékek szabad áramlását nem akadályozza, de a termékek biztonságát szavatolja. Az egyik megoldás, hogy a legfontosabb, legkritikusabb esetekben Európai Uniós szintû jogszabályban, irányelvekben, határozatokban megállapítják az egyes termékekre vonatkozó biztonsági követelményeket, és az elõírásoknak való megfelelés igazolásának szabályait is. Azon a termékek, melyek biztonságára közösségi szabályozás van, az egységes belsõ piacra kerülésének szükséges és elégséges feltétele, hogy az elõírásoknak megfelelnek. Ezeknél további nemzeti szabályoknak való megfeleltetésre nem kényszeríthetõk a gyártók, forgalmazók (még regisztrációra sem). Az irányelvekhez kapcsolódnak az EU szabványosító testületei által közzétett önkéntesen alkalmazható szabványok, vagy amennyiben léteznek, közösségi szintû mûszaki leírások, ajánlások melyek a direktívákban meghatározott követelményeknek való megfelelõség konkrét, gyakorlatban alkalmazható megoldásait mutatják meg. A szabványok alkalmazása önkéntes, hiszen a mûszaki technikai fejlõdéssel a szabványosítás nem tud lépést tartani. A direktívában meghatározott követelményeknek a szabvány csak egy elismert megoldása, de nem csak a szabvány szerinti termék lehet biztonságos, bár két-
Égéskésleltetõ kezelés
ségtelenül a szabványos termék a legkézenfekvõbb és legegyszerûbb megoldás. Azokban az esetekben, ahol a technikai jellegû elõírások harmonizálása nem fontos, a tagállamok hozhatnak eltérõ minõségi biztonságossági követelményeket. Itt létezik tagállami szintû szabályozás. Ilyen esetben a kettõs teher tilalmát, a kölcsönös elismerés elvét kell alkalmazni. Azokat az árukat, amelyet az egyik tagállamban a törvényes elõírásoknak megfelelõen gyártottak és forgalmaztak, szabadon be kell engedni a másik tagállamba. A kölcsönös elismerés elve az Unió alapszerzõdésében kifejezetten nem szerepel, de a Római Szerzõdésnek az áruk importjának korlátait eltörlõ 28. cikkén alapul. A kölcsönös elismerés elve az Európai Bíróság esetjogában kristályosodott ki (Cassis de Dion és Canal Satélite ügyek). A bizottság a kölcsönös elismerési klauzula befogadását kötelezõvé tette a tagállami jogszabályokban, amelyek technikai vagy minõségi követelményeket állapítanak meg egyes termékek forgalmazásához. Magyarországon a 2004 évi XIV. törvény vezette be a joggyakorlatba. A kölcsönös elismerés elve fõszabály, attól eltérni csak olyan közérdekû cél érdekében szabad, amely elsõbbséget élvez az áruk szabad áramlásával szemben. Egy terméket a „nemzeti szabályozást felülíró” közösségi szabály hiányában akkor kell biztonságosnak tekinteni, ha megfelel annak a tagállamnak a jogszabályainak, amelynek területén forgalomba hozták. Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvhez is kapcsolódhatnak európai szabványok, nemzetközi szabványok, Bizottsági ajánlások.
A MEGFELELÕSSÉG BIZONYÍTÁSA A termékek megfelelõsségének (biztonságosságának) bizonyítását a hivatalosan elismert független tanúsítók könnyítik meg. Megkülönböztethetünk: • nemzeti rendszerben akkreditált, • ágazati miniszterek által kijelölt és • bejelentett tanúsítókat. A kijelölt, Brüsszelben bejelentett és regisztrált intézetek (notify body) elfogadottsága teljes körû a tagállamokban, regisztrációs VÉDELEM 2004. 4. SZÁM ■ SZABÁLYOZÁS
51
iratot. A jogszerû CE jelölés feltüntetésének feltétele a konkrét termék mûszaki specifikációjában kerül meghatározásra. Egyszerûbb esetekben elegendõ az, ha a gyártó saját maga mûködtet olyan minõségügyi rendszert, amely képes kiszûrni a nem megfelelõ terméket, de a termékek többségénél a tagországok hatóságai által terméktanúsításra kijelölt és Brüsszelben bejelentett független tanúsító szervezetek megfelelõségi igazolására van szükség. A tûzoltók által használt szakfelszerelések esetében nincsenek európai szintû biztonságossági elõírások, így ezek a termékek Magyarországon kiállított megfelelõségi tanúsítvány vagy a kölcsönös elismerés elve alapján kerülnek forgalomba. A magyar szakfelszerelések hagyományosan a német nyelvterületen használatos termékekhez hasonlóak, így az egyenértékûséget ilyen termékeknél fogják gyakrabban alkalmazni. A tûzoltó készülékekre csak a nyomásból fakadó veszély szempontjából vannak közösségi elõírások, míg más tulajdonságait csak európai szabvány vagy nemzeti elõírások határozzák meg. A tûzoltó készülékeknek meg kell felelniük a PED direktívának, de az oltóképességük, mûködési megbízhatóságuk és más tulajdonságaik európai szinten nem szabályozottak. A PED irányelvnek való megfelelést bizonyító CE jelölés mellett tehát szükség van egy tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítványra vagy szintén a kölcsönös elismerés elvét kell alkalmazni.
Hõ- és füst-elvezetõk
számukat a tanúsítási okiratokban illetve a „CE” jelölés mellett is feltüntetik a terméken. A közösségi termékforgalmazási szabályok átvétele a tûzvédelmi jogszabályok megváltozásában is tükrözõdik. Így a tûzvédelmi törvény 13. §-ból megszûnt a hatósági engedély beszerzésének kötelezettsége (A kötelezettséget csak rendkívül szûk esetben, amikor egy termék biztonságára semmilyen elõírás nincs, tartja fenn.). A termék forgalmazásának feltétele az, hogy feleljen meg a rá vonatkozó biztonsági elõírásoknak és ezt megfelelõségi tanúsítvánnyal, kell bizonyítani. A változások következetesen végig mentek a kapcsolódó végrehajtási rendeleteken, és a 2/ 2002( I.25) Bm rendelet szövegében is megjelent a kölcsönös elismerés elve.
TERMÉK SPECIFIKUS FELTÉTELEK A tûzvédelmi termékek esetében találunk példát a közösségi szintû szabályok és a kölcsönös elismerés elve alapján forgalmazható termékre, sõt még olyan is akad, ahol mindkettõt egyszerre kell alkalmazni. A 89/106. EGK irányelv, mely az építési termékek mûszaki követelményeivel, tanúsításával, forgalmazásának és felhasználásának feltételeirõl szól (magyarországi jogszabályba való átültetése: 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet) hatálya alá tartozik minden olyan termék, melyet az építményekbe állandó jelleggel beépítenek, így a beépített tûzoltó és tûzjelzõ berendezések is. Az építési termékek forgalmazásának, beépítésének fõ szabálya, hogy csak akkor alkalmazhatóak, ha direktívában, illetve hozzá kapcsolódó mûszaki specifikációknak (EN szabvány, vagy azt pótló építõipari mûszaki engedély) megfelelnek és annak igazolására a termékeken feltüntették a „CE” fel52
SZABÁLYOZÁS ■ 2004. 4. SZÁM VÉDELEM
PIACFELÜGYELET A biztonságos termékért alapvetõen annak elõállítója a felelõs. A gyártó köteles a tudomány és technika aktuális szintjének megfelelõ módszereket, eljárásokat alkalmazni és a felhasználót a lehetséges veszélyekrõl tájékoztatni. Ha a gyártó nem európai és nincs a közösségen belül felelõs képviselõje a termék importõre, veszi át a gyártó szerepét. A forgalmazók a termék értékesítésében vesznek részt, de a termék tulajdonságait nem befolyásolják. Nem szabad olyan terméket forgalmazniuk melyrõl tudják, vagy szakmai ismereteik alapján feltételezniük kell hogy az nem biztonságos. Nem elegendõ a termékekre vonatkozó elõírások meghozatala, az elõírások hatékony betartása szükséges ahhoz, hogy nem megfelelõ minõségû termékek forgalomba kerülését megakadályozzuk. Ezért a gyártókra, forgalmazókra háruló kötelezettségek betartása érdekében a tagállamoknak létre kellett hozni a termékbiztonság ellenõrzéséért felelõs hatóságokat Ezek a hatóságok megfelelõ jogkörökkel rendelkeznek a szükséges intézkedések megtételére. Magyarországon a tûzvédelmi termékek piacfelügyeleti hatósága a korábbi engedélyezõ a BM OKF lett. A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok piac-felügyeleti jogkörrel nem rendelkeznek, de a létesítési és használati szabályok vizsgálatakor ki kell térniük a tûzvédelmi termékek, építõanyagok megfelelõsségére is. Ez gyakorlatilag az ismertetett okmányok, mindenek elõtt a tanúsítási okiratok vizsgálatát jelenti. Ha a termékrõl felmerül, hogy az nem megfelelõ, vagy a kísérõ okmányok hiányosak kötelességük - az illetékes piac-felügyeleti hatóságot - az OKF-et értesíteni.
Ambrus István tû. õrnagy BM OKF Hatósági Felügyeleti Fõosztály