9. fejezet. Technikai infrastruktúra

288

9. fejezet Technikai infrastruktúra

Cél: áttekintést adni az ország vegyi anyagok kezelésével kapcsolatos technikai infrastruktúrájáról.

9.1. A laboratóriumi infrastruktúra áttekintése Ebben az alpontban és az alponthoz kapcsolódó 9.1. Táblázat összeállításával képet kívánunk adni az ország vegyi anyag-kezeléséhez kapcsolódó irányelvek és programok megvalósítását lehetővé tevő laboratóriumi létesítményekről. E célból bemutatjuk a Kormányzati szervekhez tartozó (többségében hatósági) laboratóriumokat, a kutató intézetek, a magyarországi egyetemek, továbbá a nemkormányzati szervek kapcsolat-rendszerébe tartozó laboratóriumokat. Ezek a laboratóriumok képesek olyan analitikai kémiai vizsgálatok végzésére, amelyekkel egyebek között segítik a vegyi anyagok minőségének biztosítását; képesek továbbá vegyi anyag-maradékok elemzésére, ismeretlen anyagok azonosítására, a káros hatások monitorozására vagy toxikológiai vizsgálatokra. Ismerve az ország fejlett vegyiparát és kémiai laboratóriumi munkájának eredményességét eleve nem tartottuk lehetségesnek valamennyi laboratórium felsorolását (ezért nem is törekedtünk erre). Megjegyezzük: ƒ a felsorolásban való szereplés, valamint a felsorolás sorrendje nem jelenti a laboratóriumok minősítését, de törekedtünk arra, hogy a kémiai biztonság szempontjából jelentős laboratóriumok kerüljenek bemutatásra; ƒ több vizsgálati területen a laboratóriumi hálózat további fejlesztése, átalakítása történik ill. várhatóan megtörténik. 9.1.1. Kormányzati intézetek, laboratóriumok 9.1.1.1. Az ÁNTSZ és más, az egészségügyi tárcához tartozó intézetek, laboratóriumok A kémiai biztonságért elsősorban felelős és az azzal kapcsolatos tevékenységekre leginkább specializálódott hálózat az ÁNTSZ-ben került kialakításra (9.1. Táblázat). A laboratóriumok a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézetben és az ÁNTSZ regionális intézeteiben (Győr, Veszprém, Pécs, Szeged, Miskolc), valamint az ÁNTSZ Fővárosi Intézetében működnek. A laboratóriumok fejlesztésére, korszerűsítésére 2001 január 1-től a HU 9910-01 számú „Központi és regionális közegészségügyi laboratóriumok fejlesztése” c.

289 9.1. Táblázat

Rendelkezésre álló nagyműszerek az ÁNTSZ „csúcs” (OKK-KKL) és decentrum laboratóriumaiban

Laboratórium

Helye

GC

Budapest

11

Budapest

5

neve OKK Központi Kémiai Laboratórium Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet

GC/MS(D) 10+ HRGCHRMS

HPLC 11

Felszerelés IC vagy HPLC/ HPLC(IC) MS 3

6

2

AAS

ICP AES

ICP/ MS

ELMI

Akkreditáció

Speciális feladat

7

1

2

4

+

*

1

+

**

ÁNTSZ decentrum laboratóriumok Baranya BAZ Csongrád Főváros Győr-MosonSopron Veszprém

Pécs Miskolc Szeged Budapest

2 3 1 3

1 1 1 1

2 1 2 1

1 1 1

1 2 2 3

+ + + +

* * * *

Győr

1

1

1

1

2

+

*

Veszprém

2

1

2

1

+

*

+

akkreditált laboratórium. Az akkreditálás műszaki területei: munkahelyi levegő, környezeti levegő, ivóvíz, felszín alatti víz, felszíni víz, fürdő víz, ásványvíz, élelmiszer, talaj, szennyvíz iszap, veszélyes hulladék; *

a laboratóriumok felelősek a rendkívüli események (vegyi havária, katasztrófa, terror-akciók) okozta veszélyes anyag emissziók, elfolyások, levegő, víz, talajszennyezések azonosításáért az ún. gyors reagálás keretén belül; felelősek továbbá az ivóvizek biztonságának rutinellenőrzéséért; ** az OKK-OÉTI laboratóriumok az élelmiszerbiztonsági rendszer részét képezik. OKK: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ.

290

PHARE Program keretében nyílt lehetőség. A PHARE project egy központi és 5 regionális laboratóriummal számolt. Az OKK központi laboratóriuma részben ún. „csúcs” laboratóriumként, részben a főváros és Pest megye vonatkozásában regionális, a Győrött, Veszprémben, Pécsett, Miskolcon és Szegeden telepített laboratóriumok az adott régió közegészségügyi biztonsági (kémiai biztonság, munkakörnyezet, lakókörnyezet, élelmiszerbiztonság) feladatainak megoldására lett tervezve. A tervezésnek megfelelően kiépített rendszer a közegészségügyi biztonság valamennyi szektorában az ország teljes területének ellátására alkalmas volt (9.1. ábra).

A decentrumok, illetve ellátási területeik GYŐR (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas)

OKK-KKL

VESZPRÉM

MISKOLC (B-A-Z, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár)

FŐVÁROS

(Veszprém, Fejér, Zala)

(Budapest, Pest-megye)

PÉCS

OKK-KKL

(Baranya, Tolna, Somogy)

(Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád)

SZEGED (Csongrád, Békés, Bács-Kiskun)

9.1. ábra. A PHARE támogatással kiépített laboratóriumi rendszer az ÁNTSZ-ben. Az OKK-ban egy ún. csúcs-laboratórium, Győrött, Veszprémben, Pécsett, Szegeden és Miskolcon egy-egy regionális labor lett kialakítva; a korábbi koncepcióban nem szereplő Fővárosi régiót később alakították ki. Az eredeti tervek alapján ezt a régiót az OKK-KKL más laboratóriumi funkciója mellett látta volna el. OKK: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ; OKK-KKL: az OKK Központi Kémiai Laboratóriuma.

9.1.1.1.1. Az ÁNTSZ Központi Laboratóriuma [a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Központi Kémiai Laboratóriuma (OKK-KKL)]. Az OKK-KKL – mint említettük – 2001. január 1-től a HU 9910-01 számú „Központi és regionális közegészségügyi laboratóriumok fejlesztése” c. PHARE Program keretében került kialakításra.

291

Alaptevékenysége ƒ a közegészségügy valamennyi részterületén felmerülő, várható mérési feladatok megoldása; ƒ szakmai-módszertani szempontból irányítja, segíti és ellenőrzi az ÁNTSZ decentrum laboratóriumok tevékenységét; ƒ új, egységesen alkalmazható kémiai analitikai módszereket és eljárásokat dolgoz ki, elősegíti a korszerű módszerek és eljárások egységes gyakorlati bevezetését, biztosítja a rendszeres felülvizsgálatukat és minőségi nemzetközi jártassági vizsgálatokban történő részvételüket ill. jártassági vizsgálatokat szervez; ƒ szükség szerint az egész ország területén a speciálisan képzett szakembereket és nagyteljesítményű nagyműszereket igénylő központi laboratóriumi funkciókat Feladatai ƒ a közegészségügy területein (környezet-, település-, élelmezés-, táplálkozás-, munkaegészségügy és kémiai biztonság) előforduló toxikus és egyéb kémiai elemek, mérgező és nem mérgező szerves vegyületek és metabolitjaik, megbízható minőségi azonosítása és mennyiségi meghatározása környezeti/munkakörnyezeti talajban, hulladékban, élelmiszer- és biológiai mintákban; ƒ az emberi egészséget és környezetet veszélyeztető kémiai szennyeződések gyors felderítése, a mérgező anyagok gyors azonosítása és mennyiségi meghatározása, köztük a havária helyzet diagnosztizálása – szükség esetén – sürgősségi mobil egység bevonásával; ƒ az ország bármely területén előforduló különösen veszélyes vegyületek (POP, PIC, PAH, PCB, PBT, vPvB, endokrin diszruptorok, egyéb) azonosítása meghatározása; ƒ dioxin monitor rendszer működtetése; ƒ illegálisan az országba jutó vagy az országban gyártott veszélyes anyagok azonosítása; ƒ az ország bármely területén előforduló, nagy teljesítőképességű analitikai csúcstechnikát igénylő feladatok ellátása; ƒ részvétel nemzetközi jártassági vizsgálatokban, és jártassági vizsgálatok szervezése. Az OKK-KKL fogja össze/koordinálja az OKK valamennyi intézete analitikai kémiai laboratóriumának tevékenységét ennek szervezeti keretei 2005-ben kialakultak. Szakmailag és gazdaságilag egyaránt az indokolt, hogy egyetlen, korszerű, megfelelő kapacitású olyan laboratórium legyen az ÁNTSZ-n belül, amely képes a kémiai biztonság szükséges kontrolljához valamennyi közegészségügyi kémiai vizsgálatot elvégezni. Az OKK-KKL tervezése úgy történt, hogy az ÁNTSZ-re háruló élelmiszerbiztonsági és élelmezéshigiénés kémiai vizsgálatok országos szervezésekre, irányítására és speciális feladatainak elvégzésére is alkalmas.

292

Az OKK-KKL harmonizálja és segíti az ÁNTSZ decentrum laboratóriumainak munkáját a fejlett analitikai technikát igénylő ill. a kiemelt kémiai biztonsági jelentőségű területeken (vizsgálatokat végez a decentrum laboratóriumokkal közösen). 9.1.1.1.2. Az ÁNTSZ regionális laboratóriumok A győri, veszprémi, pécsi, miskolci és szegedi regionális laboratóriumok a HU 991001 számú projekt részeként, az OKK-KKL kialakításának figyelembevételével kerültek tervezésre és kiépítésre. Alkalmasak a közegészségügyi biztonság (kémiai biztonság, munkakörnyezet, lakóhelyi környezet, élelmiszerbiztonság és élelmiszerhigiénés, gyors reagálás) valamennyi kémiai feladatának megoldására. Megjegyzés. 2004. végén olyan döntések születtek, miszerint az ÁNTSZ élelmiszerbiztonsági kémiai feladatai megoldásának vezetésére az OÉTI kapott megbízást, illetve az ország központi régiójának ellátását az OKK-KKL helyett az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének laboratóriuma végzi. Szerkesztő megítélése szerint a döntés szakmailag, gazdaságilag egyaránt nehezen indokolható. 9.1.1.1.3. Az ÁNTSZ Központi és regionális laboratóriumainak feladatai 9.1.1.1.3.1. Gyors reagálás – haváriák, katasztrófák, terrorakciók elhárítása Az OKK-ban a munkaidőn túli sürgősségi feladatok ellátására a gyors reagálás érdekében kihirdetett vészhelyzet, katasztrófahelyzet idején, valamint egyéb, a közegészségügyi biztonság érdekében munkaidőn kívüli munkavégzést igénylő esetekben ügyeleti, ill. készenléti szolgálat működik, a megfelelő hierarchiával riasztási lánc került kialakításra. A kémiai fenyegetések (terrorcselekmények, haváriák, katasztrófák) elhárítása hatékonyságának elemzésére, a fenyegetések gyors felismerésére, az érintettek gyors riasztására, az elhárításban résztvevők gyors és szakszerű reagálásának segítésére szolgál az OKK KKL mobil mérő és mintavevő tevékenysége (bővebben lásd 14.2.3.2. fejezet), együttműködve a területileg illetékes ÁNTSZ intézettel. 9.1.1.1.3.2. Munkakörnyezet A munkakörnyezeti vegyi expozíció meghatározásához a munkahelyi levegőben előforduló vegyi anyagok minőségi azonosítását és mennyiségi meghatározását, valamint a biomarkerek kémiai analízisét (biológiai monitor) végzik (9.1. ábra). Az OKK-KKL a regionális laboratóriumok által végzett valamennyi vizsgálat és olyan vizsgálatok elvégzésére is alkalmas (pl. dioxin, PCB-k, endokrin diszruptorok, foglalkozási rákkeltők, azbeszt-féleségek), amelyek az ország munkahelyeinek (de lakó- és természetes környezetének is) a kémiai biztonsága szempontjából kiemelt fontosságúak. A munkakörnyezeti expozíció meghatározásával foglalkozó laboratóriumok a magyar nemzeti vizsgálati szabványokat, a CEN TC 137 Műszaki Bizottság, az ISO/TC 146/SC 2 Műszaki Albizottság szabványait valamint – szükség esetén – nemzetközileg elismert intézetek (HSL, NIOSH, OSHA, BGA) által kidolgozott és validált módszereket használják. A CEN TC 137 „Munkahelyi levegő” Műszaki Bizottság által

293

kidolgozott szabványok honosított ill. közleményes formában történő megjelenése folyamatos. Az akkreditált laboratóriumok az akkreditáció követelményeinek megfelelő protokollokat és minőségbiztosítási vizsgálati rendszert (ISO/IEC 17025) használnak. Ez azért fontos, mert a munkakörnyezeti expozíció (munkahelyi levegő) meghatározását 2000. december 31. óta csak akkreditált laboratórium, 2002. december 31.-t követően pedig csak akkreditált vagy nemzetközi jártassági vizsgálatokban ill. nemzetközi jártassági vizsgálatokra visszavezethető, nemzeti jártassági vizsgálatokban eredményesen résztvevő laboratórium végezhet, ami elősegíti a laboratóriumi munka minőségi javítását, mérési rendszerek folyamatos karbantartását, illetve, amit a minőségbiztosítási rendszer működtetése megkövetel. A gyakorlatban az akkreditált mérési módszereknek megfelelő protokollt használnak. A mérési módszerek teljesítőképességének folyamatos minőség-ellenőrzésére kvalifikált referencia-anyagokkal történik, a laboratóriumok részt vesznek nemzetközi jártassági vizsgálatokban. A jártassági vizsgálatok eredményei rendszeresen megfelelnek a nemzetközi követelményeknek. Az OKK országos jártassági vizsgálatokat szervez a munkakörnyezeti expozíció meghatározására szolgáló mérési módszerek ellenőrzésére (elsősorban biológiai monitor vizsgálatokat végeznek, de az ellenőrzést kiterjesztik a környezeti monitorozására/ a levegőmintákra) is. A mérési módszerek fejlesztésére vonatkozó bilaterális és/vagy regionális, országok közötti együttműködésben is részt vesznek. 9.1.1.1.3.3. Lakóhelyi környezet A lakóhelyi környezeti vegyi expozíció meghatározásához az in-door és az out-door levegőben, az ivóvízben és felszíni vizekben, továbbá a talajban előforduló vegyi anyagok minőségi azonosítását és mennyiségi meghatározását, valamint a biomarkerek kémiai analízisét (biológiai monitor) végzik. Ilyen laboratóriumok működnek az ÁNTSZ 6 decentrum intézetében (5 megyei és Fővárosi intézet). Kiemelt felkészültségű és felszereltségű laboratóriumok állnak rendelkezésre a lakóhelyi környezet kémiai elemzésére az OKK-KKL-ben (9.1. ábra). 9.1.1.1.3.4. Élelmiszerbiztonságért felelős ÁNTSZ laboratóriumok A kormány, illetve az egészségügyi tárca, valamint az ÁNTSZ döntése nyomán a közegészségügyi biztonság kialakuló egységes kémiai biztonsági rendszeréből kivált az OÉTI, miáltal az OKK-KKL felépített élelmiszerbiztonsági feladatát ellátó része funkció nélkül maradt. Megjegyzés: a regionális laborok egységes rendszerén belül az OKK részeként működő OÉTI irányította az élelmiszerbiztonsági vizsgálatokat. A változtatást az élelmiszerbiztonság területén megjelenő újszerű problémákkal indokolták. Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet 2005. január 1-től az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet az Egészségügyi Minisztérium felügyelete és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal irányítása mellett működő, szakmailag önálló, országos hatáskörű központi intézmény. Részt vesz az élelmezés- és táplálkozás egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati munka megalapozásában, a döntés előkészítő, kutató, szervező és szolgáltató feladatok

294 ellátásában, a tagországi működést elősegítő jogharmonizációs és egyéb tevékenység megvalósításában. Alaptevékenysége keretében szakmai képzési, továbbképzési feladatokat lát el. A kémiai élelmiszerbiztonság területén szakmai segítséget nyújt az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak az ÁNTSZ-ek éves monitoring mintavételi tervének elkészítésében, javaslatot tesz a vizsgálandó anyagokra, a mintaszámra, a munka regionális laboratóriumonkénti megosztására, a mintavételi szempontokra, elkészíti a mintavételre vonatkozó Állandó Műveleti Utasításokat és regionális laboratóriumként részt vesz a vizsgálatok elvégzésében. Kockázatbecslés alapján tervet készít a harmadik országokból importált növényi eredetű élelmiszerek beléptetésekor szükséges mintavételezéséhez (mit, melyik országból, milyen gyakran kell vizsgálni) és vizsgálja a bizottsági határozatokkal szabályozott, külön eljárási rend alá tartozó élelmiszerek aflatoxin szennyezettségét. Nemzeti Referencia Laboratóriumként működik l) az Élelmiszeradalék- és Kémiai Szennyezőanyag Főosztály a mikotoxinok és az élelmiszerekkel érintkező anyagok területén, 2) az Élelmiszerkémiai-Analitikai Főosztály a különleges táplálkozási célú élelmiszerek és a csecsemőtápszerek vonatkozásában a nehézfém-szennyezettség területén. Az OÉTI egyik kedvezményezettje „Az élelmiszerbiztonság intézményi kapacitásának megerősítése Magyarországon” című átmeneti támogatási projektnek, melynek révén 2006. végétől korszerű nagy műszerek PHARE beszerzésére és informatikai fejlesztésekre lesz lehetőség. Az OÉTI kémiai élelmiszerbiztonsággal foglalkozó munkatársainak a száma megközelíti a harmincat. Az Élelmiszeradalék- és Kémiai Szennyezőanyag Főosztály akkreditált az élelmiszer adalékanyagok és az élelmiszerekben előforduló különféle vegyi anyagok, továbbá az élelmiszer csomagoló műanyagok vizsgálatára; az Élelmiszerkémiai-Analitikai főosztály akkreditált a nehézfémek (ólom, higany, kadmium) vizsgálatára, továbbá az élelmiszerekben lévő tápanyagok és egyéb természetes alkotórészek (többek között vitaminok, ásványi anyagok) meghatározására. A főosztályok szakmai felkészültsége megfelelő, infrastrukturális és műszer fejlesztés esetén a személyi állomány egyidejű bővítésével az OÉTI-t alkalmassá tehetné közösségi referencia laboratóriumi feladatok ellátására is. Az ÁNTSZ-ben 2005-ben kialakuló új élelmiszerbiztonsági laboratóriumi rendszer (OÉTI laboratóriumok, valamint a 6 regionális laboratórium élelmiszerbiztonsági tevékenysége) az élelmiszerek összetételét, szennyezettségét, a növényvédő szermaradékok minőségi azonosítását, mennyiségi meghatározását végzi. Megjegyzés: az ÁNTSZ kémiai élelmiszerbiztonsági laboratóriumi feladatai sokkal szűkebb körűek, mint az FVM irányítása alatt működő laboratórium rendszeré; az FVM laboratóriumok kapacitása jelentősen haladja meg az ÁNTSZ laboratóriumokét (lásd: 9.1.2.1.). A következőkben az OÉTI összefoglalásában mutatjuk be részleteiben az ÁNTSZ élelmiszerbiztonsági laboratóriumi tevékenységét. Az OÉTI élelmiszerbiztonsági vizsgálatait Élelmiszerkémiai-Analitikai Főosztálya végzi; tevékenységi köre az alábbiakra terjed ki: − − −

élelmiszerek, különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek, étrendkiegészítők, tápszerek és vitaminozott készítmények kémiai és műszeres analitikai vizsgálata; élelmiszerekben előforduló komponensek vizsgálatára szolgáló új vizsgálati módszerek adaptálása, kidolgozása és fejlesztése; részvétel szabványok, rendeletek előkészítésében, véleményezésében.

A főosztály munkatársai a fenti feladataikon túl közreműködnek alábbi feladatok ellátásában: − −

kutatás-fejlesztés, szakirányú oktatás, továbbképzés.

Az akkreditálás műszaki területe Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálatok Élelmiszerek, különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek, étrendkiegészítők, tápszerek és vitaminozott készítmények kémiai vizsgálata az alábbi szempont szerint: − − −

beltartalmi értékek (fehérje-, zsír, szénhidrát- és nedvesség-tartalom) meghatározása; makro- és mikroelem tartalom meghatározása; vízben oldódó vitamin tartalom meghatározása (tiamin, riboflavin, piridoxin, niacin);

295 − −

zsiradékok avasodás-mértékének meghatározása; zsírsavösszetétel meghatározása.

A vizsgálatok jellege Klasszikus analitikai vizsgálatok: − −

titrimetria; gravimetria.

Műszeres analitikai vizsgálatok: − − − −

nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia diódasoros detektor alkalmazásával (HPLC, UV-DAD); gázkromatográfia töltetes és kapilláris oszloppal lángionizációs detektorral (GC FID); UV-VIS spektrofotometria; atomabszorpciós spektrofotometria (AAS).

Ellenőrző és kutató laboratóriumi feladatok •

Élelmiszerek, élelmiszer nyersanyagok, félkész és késztermékek, étrend-kiegészítők fizikai és kémiai vizsgálata az alábbi szempontok szerint − − − − −

• • • •

adalékanyagok kimutatása, meghatározása, környezeti és technológiai eredetű kémiai szennyezőanyagok meghatározása, természetes eredetű toxikus anyagok meghatározása, mikotoxinok meghatározása, növényvédő szer maradékok meghatározása.

Élelmiszerek adalékanyagok hatóanyagainak kimutatása és meghatározása Élelmiszer adalékanyagokban és technológiai segédanyagokban lévő egyes kísérő anyagok (melléktermékek, kémiai szennyezőanyagok) vizsgálata. Élelmiszerekkel érintkező műanyagokból és csomagolóanyagokból kioldható anyagok meghatározása. A vizsgálati eredmények értékelése.

A vizsgálatok jellege A vizsgálatok jellege a következő: • • •

klasszikus analitikai vizsgálatok (gravimetriás vizsgálatok); vékonyréteg kromatográfiás (TLC) vizsgálatok; gázkromatográfiás vizsgálatok − − − −

•

nagyhatékonyságú folyadék kromatográfiás (HPLC) vizsgálatok − − −

•

töltetes és kapilláris oszloppal, lángionizációs detektor (FID) alkalmazásával, elektronbefogásos detektor (ECD) alkalmazásával, nitrogén-foszfor szelektív (NPD) detektor alkalmazásával diódasoros (UV/VIS) spektrofotometriás detektor alkalmazásával, ultraibolya (UV) detektor alkalmazásával, fluoreszoenciás detektor (FLD) alkalmazásával

UV/VIS spektrofotometriás vizsgálatok.

296 9.2. Táblázat

Az OÉTI-ben alkalmazott legfontosabb vizsgálati módszerek

A vizsgált termék/anyag

A vizsgált/mért jellemző

Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok és csomagoló anyagok Szeszesitalok

Kioldódó anyagmennyiségek meghatározása

Szeszesitalok Likőr és pálinkakészítmények Étkezési mák

Metanol Szintetikus színezőanyagok kimutatása Morfin kimutatása és meghatározása Kioldó anyagmennyiségek meghatározása

Élelmiszerekkel közvetlenül érintkező műanyagok Húskészítmények

Metanol

Nitrit-, nitráttartalom meghatározása Növényi élelmiszerek Aflatoxin B1 és Aflatoxin B, B2, G1 és G2 összegének meghatározása Élelmiszerek (földimogyoró, Aflatoxin Bl és aflatoxin B1, pisztácia, füge és paprika B2, G1, G2 összegének őrlemény) meghatározása Élelmiszerek BHA, BHT kimutatása és meghatározása Növényi eredetű Klórozott szénhidrogének élelmiszerek kimutatása és meghatározása Állati eredetű élelmiszerek és Klórozott szénhidrogének növényolaj meghatározása Növényi anyag Cipermetrin, deltametrin, permetrin, tetrametrin kimutatása és meghatározása Zsírtartalmú élelmiszerek Növényvédő szerek és poliklórozott bifenilek (PCBk) meghatározása Zsírszegény élelmiszerek Általános módszerek a peszticid szermaradékok meghatározására Szintetikus piretroidok, szerves foszfátészterek Állati eredetű élelmiszerek Szerves foszforsavészterek kimutatása és meghatározása

A vizsgálat típusa vizsgálati/mérési módszer Extrakciós vizsgálat, Gravimetria Magyar Élelmiszerkönyv Gázkromatográfia (GC) EK Bizottsági rendelet GC Magyar Szabvány (MSZ) Papírkromatográfia MSZ Vékonyréteg kromatográfia (TLC) MSZ Gravimetria Magyar és Európai Uniós Szabvány (MSZ EN) Spektrofotometria MSZ Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) MSZ EN HPLC Európai Uniós Szabvány (EN) GC MSZ GC MSZ GC MSZ GC MSZ GC MSZ EN GC MSZ EN

GC MSZ

297 9.2. Táblázat/1 A vizsgált termék/anyag Tartósított élelmiszerek Színezett élelmiszerek Mesterséges szerves élelmiszer színezékek Cereáliák, nyerskávé Szeszes italok és szőlő alapú termékek Élelmiszerek Füstölt élelmiszerek Élelmiszerek Papírok Élelmiszerek

Növényi élelmiszerek Növényi eredetű élelmiszerek Növényi eredetű élelmiszerek Élelmiszerekkel érintkező műanyagok Üdítőital Élelmiszerekkel érintkező polisztirol

A vizsgálat típusa vizsgálati/mérési módszer Nitrit, nitrát kimutatása és Spektrofotometria meghatározása MSZ Színezék és festéktartalom Papírkromatográfia, TLC kimutatása MSZ Élelmiszer színezékek és Papírkromatográfia festékek azonosítása MSZ Ochratoxin A meghatározása HPLC MSZ EN ISO szabvány Ochratoxin A meghatározása HPLC MSZ EN Patulin kimutatása és HPLC meghatározása MSZ EN 3,4-benzpirén szennyeződés TLC meghatározása MSZ Szacharin, K-aceszulfám, HPLC aszpartám meghatározása MSZ EN Szabad formaldehid Spektrofotometria meghatározása MSZ EN Benzoátok, szorbátok, pHPLC hidroxi-benzoátok Adaptált (átvett) vizsgálati kimutatása és meghatározása módszer (Nordic Committee on Food Analysis [NMKL]) Ochratoxin A meghatározása HPLC Adaptált vizsgálati módszer (Rhone Diagnosztics Ltd) Aflatoxin meghatározása TLC Adaptált vizsgálati módszer (Minta feldolgozás: AOAC TLC: MSZ) Aflatoxin B1 és B1, B2, G1, HPLC G2 összesen kimutatása és Adaptált vizsgálati módszer meghatározása (Minta feldolgozás: AOAC, MSZ EN) Kioldódó anyag Gravimetria meghatározása Adaptált vizsgálati módszer (FDA) Koffein HPLC Adaptált vizsgálati módszer (AOAC) Illóanyag meghatározása Gravimetria Adaptált vizsgálati módszer (BfR/BgVV/) A vizsgált/mért jellemző

298 9.2. Táblázat/2 A vizsgált termék/anyag Élelmiszerekkel érintkező szilikongumi Élelmiszerekkel érintkező gumi Élelmiszerekkel érintkező műanyagok Na-, K-, Ca-szorbát, szorbinsav, propionsav Lecitin Paprika, chilli, curry és ezek felhasználásával készült termékek Citrusfélék

A vizsgálat típusa vizsgálati/mérési módszer Illóanyag meghatározása Gravimetria Adaptált vizsgálati módszer (BfR/BgVV/) Kioldódó anyagok Gravimetria meghatározása Adaptált vizsgálati módszer (BfR/BgVV/) Ftalát, adipát, szebacát GC lágyítók kimutatása, Adaptált vizsgálati módszer minőségi meghatározás (TNO Nutrition and Food Research, Hollandia) Formaldehid tartalom Spektrofotometria meghatározás Magyar Élelmiszerkönyv Toluolban oldhatatlan rész Gravimetria meghatározása Magyar Élelmiszerkönyv Sudan I, II, III, IV és Sudan HPLC Orange G színezékek Adaptált vizsgálati módszer (EC, DG-SANCO-D3, RASFF NEWS) Bifenil-maradékok TLC, Spektrofotometria kimutatása és meghatározása Adaptált vizsgálati módszer Ortofenil-fenol, Na-ortofenil- (Magyar Élelmiszerkönyv) fenolát kimutatása és meghatározása A vizsgált/mért jellemző

Kiemelt feladata az illegálisan használt, hamisítási célokból alkalmazott bizonyítottan rákkeltő Sudán- festékeket tartalmazó, eredendően távol-keleti és afrikai országokból származó paprika, chilli, curry és pálmaolaj szállítmányok ellenőrzése, melyek később már élelmiszerekhez kevert formában az uniós országokon keresztül is forgalomba kerültek. Az élelmiszerek vegyi szennyező anyag tartalmának határértékeit közösségi rendelet írják elő. Jelenleg a 466/2001/EC Bizottsági rendelet és módosításai vannak érvényben, de már készülőben van egy új, a korábbi rendeltek előírásait egységes szerkezetbe összefoglaló új rendelet ebben a témában. A hatósági élelmiszer ellenőrzésnek elvben minden határérték előírás betartásának kontrollálására ki kellene térnie, de Magyarországon és főleg az egészségügy területén erre nincsenek meg a feltételek. Egyetlen magyar laboratórium sem tud 3monoklórpropán-1,2 diolt (3-MCPD-t) mérni a rendeletben előírt 0,02 mg/kg szinten, amiért már többször fejezte ki rosszallását az EU illetékese. Az OÉTI és az ÁNTSZ regionális laboratóriumok műszerparkja pillanatnyilag nem teszi lehetővé ezeknek a vizsgálatoknak a beállítását. Hasonló okból kifolyólag hiányzik az ÁNTSZ-ek vizsgálati spektrumból a dioxinok és dioxinszerű PCB-k vizsgálata, azonban itt az

299

OÉVI (FVM) be van rendezkedve ezekre az ellenőrzésekre és végez is ilyen vizsgálatokat, így Magyarország e tekintetben meg tud felelni az EU elvárásoknak+. Az élelmiszerekben lévő nehézfémek (Pb, Cd, Hg) mikotoxinok (aflatoxinok, ochratoxin A, patulin DON és F-2), ún, nitrátok és benzo/a/pirén EU által előírt határértékeinek ellenőrzésére, tovább a hazai rendeletben szereplő PCB-k, mákalkaloidok és arzén meghatározására az OÉTI és az ÁNTSZ regionális laboratóriumok képesek. Gondot jelent azonban az egyes regionális laboratóriumok felkészültségében és kapacitásában mutatkozó nagy különbség, ami a regionális feladatok teljes körű ellátását nehezíti++. 2005 óta az ÁNTSZ és benne az OÉTI hatósági élelmiszerellenőrzési munkája sokkal szervezettebbé vált, a mintavételezésben valamennyi intézet részt vesz az előre kiadott tervek és ütemezés szerint. 2005-ben mintegy 4 500 élelmiszer és csomagoló anyag hatósági mintavételére és vizsgálatára került sor. A hatósági élelmiszer ellenőrzés rendjéről szóló 302/2005. (XII.25.) Korm. rendelet intézkedett a hatósági élelmiszer ellenőrzés szakterületenkénti megosztásáról annak érdekében, hogy a résztvevő szervezetek koordináltan, a fogyasztók egészségének védelmét szem előtt tartva lássák el feladataikat. Ennek értelmében a harmadik országból belépő, nem állati eredetű élelmiszerek élelmiszerbiztonsági megfelelősségét a közegészségügyi hatóság ellenőrzi, kivéve a növényvédő szer maradék és nehézfém vizsgálatokat. Az EU határozatokkal előírt, bizonyos országokból érkező egyes élelmiszerek aflatoxin szennyezettségének vizsgálata az OÉTI feladata. A mintavételt és az átlagminta homogenizálását (darálását) a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Határkirendeltségei végzik. Jelenleg nem megoldott az EU határozatok előírása alá nem tartozó, de egészségügyi kockázatot jelentő, más harmadik országból érkező növényi eredetű élelmiszer minták szükséges mértékű ellenőrzése részben pénzhiány, részben a nagyobb mennyiségű minták homogenizálására képes berendezés, illetve személyzet hiánya miatt. A hatósági ellenőrzés a kémiai biztonság területén kiterjed az élelmiszerek előállításához használt valamennyi összetevő technológiai segédanyag, félkész és késztermék, továbbá az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak megfelelősségének vizsgálatára a vonatkozó előírások, határértékek, felhasználási korlátozások figyelembevételével. Élelmiszeripari technológiai segédanyagok A technológiai segédanyagok közül kizárólag az extraháló oldószerekre van közösségi irányelv, amely meghatározza, hogy milyen szerves oldószereket szabad az

+

Megjegyzés: az OÉTI-nek az OKK-ból 2005. január 1-jén történt kiválásával az OKK-KKL élelmiszerbiztonsági vizsgálatában, dioxin-szennyezés vizsgálatokban való részvételére az ÁNTSZ vezetése nem tartott igényt. ++ a regionális laboratóriumok PHARE fejlesztése egyenlő műszeres feltételeket teremtett; a fejlesztési stratégia kialakításakor olyan döntés született, hogy egy régióban (Főváros és Pest megye) elég egy korszerű nagy teljesítményű laboratórium és az az egy az OKK-KKL.

300

élelmiszerek előállítása során alkalmazni, mely élelmiszerekhez és azokban mennyi oldószer maradék lehet jelen. Ezt az irányelvet MÉ előírás formájában vettük ált. A technológiai segédanyagok további csoportjai, mint a derítőanyagok, szűrőanyagok, ioncserélők, kenőanyagok, habzásgátlók, élelmiszerekkel közvetlen érintkezésben használt mosó-, hámozó és kopasztószerek esetén a felhasználást jogilag ma már nem kell engedélyeztetni, azonban garantálni kell, hogy az adott célú felhasználás nem eredményez aggályos mennyiségű szennyező idegen anyagot a végtermékben. A gyakorlatban a felhasználók továbbra is kérik az OÉTI (most már nem engedélyét, hanem) szakvéleményét az egészségügyi biztonság érdekében. Élelmiszerekkel érintkezésben felhasznált anyagok Az élelmiszerekkel érintkező anyagokra vonatkozó előírásokat az EU közösségi szinten rendeli el. A műanyagokra a MÉ 1-2-2002/7 előírás vonatkozik, amely tartalmazza a gyártáshoz felhasználható anyagok pozitív listáját, a kioldható anyagok határértékeit. A vizsgáló módszereket a MÉ 1-2-87/711 sz. előírás adja meg. A kerámia tárgyakra a MÉ 1-2-84/500 a 2005-ben közreadott módosított előírás érvényes, amely tartalmazza a vizsgálat paramétereit és a kioldható nehézfémek határértékeit. A regenerált cellulózra a MÉ 1-2-93/10 előírás vonatkozik, a vinil-klorid monomerrel kapcsolatos korlátozásokat a MÉ 1-2-78/142, 1-2-81/432 és 1-2-80/766 számú előírások tartalmazzák. Élelmiszer előállításban felhasználható tisztító és/vagy fertőtlenítőszerek A korábbi ÉT engedélyezési eljárását az új 2003. évi ÉT hatálytalanította. Az élelmiszerek hatósági ellenőrzésével kapcsolatban a tagországok kötelezettsége biztosítani, hogy az illetékes hatóságoknak elegendő számú, megfelelő képzettségű és tapasztalattal rendelkező személyzetük legyen, hogy az ellenőrzéseket megfelelő módon tudják elvégezni. A laboratóriumoknak az adott vizsgálatokra akkreditáltnak kell lennie és a vegyi szennyező anyagok vizsgálatához a mintákat a közösségi előírásokban (nálunk a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban) leírt módon vegyék és készítsék elő. 9.1.1.1.4. A gyógyszerbiztonságért felelős OGYI laboratóriumok Az OGYI a gyógyszerellenőrző tevékenységét a Gyógyszerminőségi Főosztály keretében működő laboratóriumban végzi, melynek három részlege van: Fizikai-kémiai Laboratórium Gyógyszertechnológiai Laboratórium, Radiokémiai Laboratórium. A laboratórium része az Európai Hivatalos Gyógyszer Ellenőrző Laboratóriumok Hálózatának (OMCL – Official Medicinal Control Laboratories). Tevékenységét az ISO 17025 szabvány előírásai és az OMCL irányelvek szerint szervezi. A

301

laboratóriumnak külön minőségügyi megbízottja is van. Tevékenységét az OMCL auditálja. A laboratórium feladatai 1) minőégi kifogások vizsgálata (a 2005. évi XCV. Törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 17. § értelmében bejelentett minőségi kifogás esetén); 2) mellékhatás bejelentések minőségügyi kivizsgálása (ugyanezen törvény 18. § értelmében érkezett mellékhatás bejelentés esetén); 3) piacellenőrző vizsgálatok (országos szinten – saját vizsgálati terv alapján, illetve nemzetközi együttműködés keretében – MRP termékek és centralizáltan törzskönyvezett termékek piacellenőrzése OMCL hálózat keretében); 4) törzskönyvezés előtti vizsgálatok; 5) egyéb – – – –

vám- és rendőrségi felkérések (pl. gyógyszerhamisítási ügyekben), szerződéses vizsgálatok, felkészültség ellenőrző körvizsgálatok (EDQM, FIP, WHO), gyógyszerkönyv szerkesztéséhez szükséges vizsgálatok.

A laboratórium a gyógyszerellenőrző tevékenységét éves vizsgálati terv szerint végzi. Az utóbbi 15 évben háttérbe szorult piacellenőrző vizsgálatok az elmúlt két év terveiben nagyobb hangsúlyt kapnak. Jelentős fejlesztésre azonban csak a laboratórium személyi és tárgyi eszközeinek számottevő bővítésével kerülhet sor. A laboratórium kapacitásának adatai Személyi állományát a gyógyszerértékelőként is működő gyógyszeranalitikusok (14 fő), a kizárólag laboratóriumi tevékenységet folytató asszisztensek (6 fő) és két, adminisztrációval megbízott munkatárs alkotja. Az OGYI biztosítja az analitikusok és asszisztensek rendszeres továbbképzését. A műszerállományt a gyógyszeranalitikában leggyakrabban alkalmazott legfontosabb berendezések (HPLC, kapilláris elektroforézis készülék, UV-VIS spektrofotométer, atomabszorpciós spektrofotométer, IR spektrofotométer, automata titráló berendezés, pH-mérők, ozmométerek, gyógyszertechnológiai vizsgálóberendezések, radioanalitikai műszerek – gamma spektrofotométer, radioaktív számláló berendezés, radioaktív detektorral ellátott HPLC) alkotják. A műszerek kalibrálását és kvalifikálását a laboratórium minőségügyi rendszere részletesen szabályozza. A laboratórium műszerparkja sok tekintetben bővítésre és korszerűsítésre szorul, a korszerűsítést az Intézet folyamatosan végzi. A piacellenőrző vizsgálatok volumenének számottevő növeléséhez (akár a törzskönyvezett, akár a magisztrális készítésű gyógyszerek ellenőrzéséről legyen is szó) a laboratórium személyi állományának bővítésére és az analitikusi és törzskönyvezési értékelő tevékenység fokozatos szétválasztására, valamint a mintavételezés szabályozására (szakmai, jogi, financiális) lenne szükség.

302

9.1.1.1.5. Kísérletes toxikológiai laboratóriumok A vegyi anyagok biztonságos kezelésének, az ismeretlen ipari vegyi anyagok és készítmények, növényvédő szerek, kőolaj termékek, fogyasztási vegyi anyagok és egyéb vegyi anyagok egészségkárosító hatásainak megismerésére és az egészségkárosító kockázatok kezelése céljára a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban valamennyi (ipari, agrokemikália, gyógyszer, stb.) vegyi anyag biztonsági (kísérletes emlős toxikológiai és ökotoxikológiai) vizsgálatára teljeskörű teszt-rendszer működik. A laboratóriumok vegyi anyagok és készítmények heveny, félheveny és idült hatásainak, azok maró, irritatív, szenzibiláló, genotoxikus (mutagén), karcinogén, valamint az utódot és a reprodukciót károsító, és néhány speciális (pl. immun; endokrin toxikus) hatásainak állatkísérletes tesztelés mellett alternatív toxikológiai és (maró- és irritatív hatás vizsgálatára), ökotoxikológiai (közöttük: alga növekedést gátló teszt, akut Daphnia teszt, Daphnia magnaval végzett reprodukciós teszt, akut halteszt) vizsgálatok elvégzését GLP minősítés, illetve akkreditáció birtokában végzi. Az OKK egész intézményrendszere ISO 9001, illetve ISO 14001 szerint működik. A rendszert részleteiben a 9.2. ábra és a 9.2. és 9.3. Táblázat ismerteti.

9.2. ábra. Az OKK toxikológiai szolgáltatásának szervezeti felépítése. A toxikológiai szolgáltatásokat további két egység (Központi Kémiai Laboratórium Főosztály és a Klinikai Főosztály Klinikai Laboratóriumi Osztály) vizsgálatai egészítik ki.

303

A toxikológiai egységben alkalmazott módszerek az OECD által meghatározott irányelveknek, előírásoknak felelnek meg. (Guidelines for Testing of Chemicals. OECD Publications Office. Páris. 1987. – 9.3. Táblázat)

− Az OKK-Központi Toxikológiai Főosztály szolgáltatásai A Központi Toxikológiai Főosztály a nemzetközi irányelveknek megfelelően, a toxikológiai vizsgálatok széles skálájának elvégzésére képes az alábbi anyagcsoportok törzskönyvezéséhez, regisztrációjához, hatósági engedélyezéséhez és minősítéséhez: -- ipari anyagok és készítmények akut, szubakut, embriotoxikus és teratogén, geno- és ökotoxikus hatásainak vizsgálata; -- mezőgazdasági termékek, talaj és termés-növelő készítmények akut, szubakut, embriotoxikus és teratogén, geno- és ökotoxikus hatásainak vizsgálata… -- élelmiszeripari adalékanyagok akut, szubakut, embriotoxikus és teratogén, geno- és ökotoxikus hatásainak vizsgálata; -- egészségügyi felhasználásra kerülő műanyagok és alapanyagok biztonsági toxikológiai vizsgálata; -- gyártási intermedierek, gyógyszergyári fejlesztés alatt álló molekulák toxikológiai vizsgálata.

− Az OKK-Központi Toxikológiai Főosztály a szolgáltatás során biztosítja. -- A 2000. évi XXV. Kémiai biztonsági törvényben foglaltak szerint az adatok bizalmas kezelését, -- magas színtű szakmai tudást, -- OECD ill. EU irányelvei alapján tervezett vizsgálatokat, -- GLP, illetve akkreditált vizsgálatokat, -- a Minőségirányítási Egység által a vizsgálatok folyamatos belső kontrollját, -- az adatok statisztikai feldolgozását, -- több nyelvű jelentés elkészítését, -- a vizsgálati adatok biztonságos archiválását.

− Tesztállatok, teszt-rendszerek --------

rágcsálók (egér, patkány) tengerimalac, nyúl, hal, Daphnia magna, algák, bakteriális és szövetkultúrák.

− Állatház -----

GLP minősítésű, konvencionális állatház, klimatizált, izolált állatszobákkal, szellőztetés: 18-20 szoros/óra, recirkuláció nélkül, az állatszobákban pozitív légnyomás, automatizált és irányított fényciklus,

304

-- folyamatos környezeti paraméter kontroll, -- műtő, feldolgozó helyiség, -- 24 órás műszaki és biztonsági kontroll. 9.3. Táblázat

A Központi Toxikológiai Főosztály GLP szerint végzett módszerei

Toxikológiai vizsgálatok

Irányelv

Species

Akut toxicitás vizsgálata Akut orális toxicitás (alternatív tesztek) − fix dózis módszer − akut osztályozási módszer Akut dermális toxicitás Akut inhalációs toxicitás

OECD 420 OECD 423 OECD 402 OECD 403

patkány, egér patkány, egér patkány patkány

Lokális toxikus hatások vizsgálata Akut bőrirritatív hatás vizsgálata Akut szemirritatív hatás vizsgálata Bőrszenzibilizáció vizsgálata

OECD 404 OECD 405 OECD 406

nyúl nyúl tengerimalac

Szubakut toxicitás vizsgálata 21/28 napos, ismételt expozíció (orális, dermális adagolás) Reprodukciós toxicitás vizsgálata Teratológiai vizsgálat (orális, inhalációs adagolás)

OECD 407, 410

patkány

OECD 414

patkány, nyúl

Genotoxicitás vizsgálata Bakteriális reverz mutációs teszt

OECD 471

Mikronukleusz teszt

OECD 474

Salmonella typh. E.coli egér

Ökotoxicitás vizsgálata Alga növekedést gátló teszt

OECD 201

Akut Daphnia teszt Reprodukciós teszt Akut halteszt

OECD 202 OECD 211 OECD 203

Pseudokirchneriella subcapitata (Selenastrum capricomatum) Daphnia magna Daphnia magna Poecilia reticulata

305 9.3. Táblázat/1 A Központi Toxikológiai Főosztály akkreditált toxikológiai vizsgálatai

Toxikológiai vizsgálatok Orvosi műanyagok akut toxicitási vizsgálata Akut szisztémás toxicitás − intravénás és intraperitoneális adagolás Orvosi műanyagok lokális toxicitási vizsgálata Bőrirritációs teszt Intradermális reaktivitási teszt Szemirritációs teszt Maximizációs teszt (késleltetett hyperszenzitivitásra) Szubakut toxicitási vizsgálatok Szubakut szisztémás toxicitás (orális, ip., iv. adagolás) Ökotoxicitási vizsgálatok Gyökérnövekedés gátlás In vitro vizsgálatok Citotoxicitás emlős sejttenyészeten − kvalitatív − kvantitatív kiértékeléssel Bakteriális endotoxin tartalom meghatározás − gel clot. − turbidimetriás − kromogén módszerekkel

Irányelv

Species

MSZ EN ISO-10993-11/1999 MSZ EN ISO-10993-12/1999

egér

MSZ EN ISO-10993-10/2003 MSZ EN ISO-10993-10/2003 MSZ EN ISO-10993-10/2003 MSZ EN ISO-10993-10/2003

nyúl nyúl nyúl tengerimalac

MSZ EN ISO-10993-11/1999

patkány

MSZ 21978-8/85

Sinapsis alba

ISO 10993-5/1999

Vero emlős sejtvonal

European Pharmacopoeia 5 2.6.14. Bacterial Endotoxins

E. coli

− További kísérletes toxikológiai feladatok -- a kísérleti és az összehasonlító anyagok azonosságának ellenőrzése; -- a kísérleti és összehasonlító anyagok stabilitásának ellenőrzése a tárolás és a kísérlet körülményei között; -- a vivőanyagban beadott kísérleti anyag homogenitásának, koncentrációjának, stabilitásának az adott közegben történő meghatározása.

306

− A klinikai laboratóriumi szolgáltatások a toxikológiai feladatok megoldásához Előírás: az OECD Guidelines for the Testing of Chemicals, valamint az 54/2003. (XI.1.) ESzCsM-KvVM-BM együttes rendelet „a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről” -- Hematológia: hematokrit-, hemoglobin koncentráció, vvs-szám, fvs-szám, trombocita-szám, qvalitatív-vérkép. -- Klinikai kémia: se-Na, se-K, glükóz, se-koleszterin, se-összfehérje, májfunkciót jelző enzimek és paraméterek, vesefunkciót jelző enzimek és paraméterek.

− Analitikai kémiai szolgáltatások és toxikológiai feladatok megoldásához (lásd: 9.1.1.1. pont). 9.1.1.2. További kormány szervezetek laboratóriumai Az egyes tárcák (FVM, EüM, ICSSZEM, KvVM, PM, BM, IM) rendelkeznek olyan laboratóriumokkal, amelyek speciális feladataik ellátásához (növényvédőszermaradék, élelmiszer minőség és szennyezettség, gyógyszer-törzskönyvezés, környezetszennyezettség, import-export áruk azonosító vizsgálata, kriminális cselekmények feltárása, stb.) biztosítják az analitikai-kémiai hátteret, infrastruktúrát. 9.1.1.2.1. FVM-hez tartozó intézmények laboratóriumi tevékenysége Az FVM az állat- és növény-egészségügyi területeken működtet laboratóriumi hálózatot. Feladatuk az állatok és növények egészségügyi vizsgálatainak elvégzése, illetve az állati és növényi eredetű élelmiszerek, takarmányok mikrobiológiai, kémiai és radiológiai szennyeződéseinek vizsgálata (9.4. Táblázat). Az élelmiszer vizsgálatokat részben egyeztetik más tárcák felügyelete alatt működő vizsgáló helyekkel. A munka további összehangolására nemzeti laboratóriumi stratégia kerül kidolgozásra. A laboratóriumok munkáját mintegy 400 felügyelő segíti. A vizsgáló helyeket, feladatukat és azok létszámát a következő táblázatban közöljük. Kémiai biztonsághoz közvetlenül tevékenységük kb. 70%-a kapcsolódik.

307 9.4. Táblázat

Az FVM laboratóriumai

Intézet 1) Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

2) Országos Állategészségügyi Intézet

3) Országos Élelmiszer Vizsgáló Intézet

4) Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomások laboratóriumai 5) Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet

Feladat

Létszám

Megjegyzés

Fel nem dolgozott növényi eredetű élelmiszerek, környezeti minták, talaj, víz növényvédő szer és toxikus elem vizsgálata, növényegészségügyi vizsgálatok. Diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közreműködnek az állatbetegségek megállapításában, referencia laboratóriumi feladatokat lát e, részt vesz országos mentesítési programokban. Állati és növényi eredetű élelmiszerek, takarmányok mikrobiológiai kémiai, radiológiai szennyezéseinek vizsgálatát végzi. Működteti a reziduum és radiológiai monitoring programot, hazai és nemzetközi referencia laboratóriumi tevékenységet végez. Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiai, analitikai, toxikológiai és radiokémiai vizsgálatát végzik. Élelmiszer-biztonsághoz kapcsolódó feladatai: takarmányok vizsgálata tiltott állati eredetű alkotórészeknek, géntechnológiai eredetének szempontjából; vetőmag és növényi fajták ellenőrzése és minősítése; import takarmányminták peszticid vizsgálata, kábítószer előállítására alkalmas növények alkaloid tartalmának ellenőrzése.

150

Fejlesztés szükséges (3 mill. EUR)

280

Fejlesztés szükséges (500 ezer EUR)

345

Fejlesztés szükséges (3 mill. EUR)

32

Fejlesztés szükséges (1 mill. EUR)

308 9.4. Táblázat/1 Intézet 6) Országos Állatorvosi, Gyógyszer és Takarmány Ellenőrző Intézet

7) Országos Borminősítő Intézet

Összesen

Feladat

Létszám

Megjegyzés

Állatgyógyászati készítmények törzskönyvezési eljárásában részt vesz, ellenőrzi az előállítás körülményeit és a végterméket, vizsgálja az import állatgyógyászati készítményeket. A takarmány-feldolgozók engedélyezése során szakhatsági állásfoglalást ad, ellátja szakmai irányítását a takarmány-ellenőröknek Must, bor, borpárlatok és egyéb borgazdasági termékek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos feladatokat, minták analitikai vizsgálatokat végez

70

Fejlesztés szükséges (750 000 EUR)

28

Fejlesztés szükséges (100 ezer EUR)

905

8,35 mill. EUR

9.1.1.2.2. Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (ICSSZEM felügyelete alatt működik) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a termékvizsgálatokhoz korszerű, európai szintű laboratóriumi háttérrel rendelkezik. Vizsgálja az egyes élelmiszerek, az élelmiszerekkel érintkező csomagolóanyagok és edények, gyermekjátékszerek, cumik, kozmetikai és háztartásvegyipari termékek, festékek, lakkok, hígítók, textilek, háztartási és lakás-felszerelési, valamint használati cikkek kémiai biztonságát.

9.1.1.2.3. Honvédelmi Minisztérium és Intézményei, laboratóriumai Magyar Honvédség Egészségügyi Parancsnokság − A Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézet (MH EVI) Cím: 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 44. (levelezési cím: 1555. Budapest, Pf. 68.) Az Intézet feladata, hogy szervezze és végezze a katonai megelőző orvosi ellátás feladatait, alkalmazza a prevenciós lehetőségek valamennyi formáját, valamint működjön együtt a szakterületeihez tartozó polgári intézetekkel. Az Intézet alaprendeltetései közzé tartozik a kémiai biztonság kérdéskörébe tartozó feladatok végrehajtása is.

309

-- Toxikológiai Kutató Osztály. Feladata: kísérletes toxikológiai (klinikai és speciális katonai toxikológiai) kutatási tevékenység folytatása, valamint biológiai mintákból mérgező harcanyagok, kábítószerek és pszichotróp anyagok meghatározásának (NAT által akkreditált vizsgáló laboratórium) végzése. Az osztály megfelelő személyi állománnyal (8 fő diplomás, 3 fő asszisztens) és technikai eszközökkel (pl. AAS, HPLC, GC, GC-MS, GC-MS-MS) rendelkezik (9.5. Táblázat). Az osztály részt vesz „Nemzetközi minőségi körkontroll” vizsgálatokban. 9.5. Táblázat

A Magyar Honvédség Toxikológiai Laboratóriuma

A laboratórium neve, leírása

Helye

MH EVI Toxikológiai Kutató Osztály

Felszerelés

13 fő 1134 Bp. műszerezettség Róbert (AAS, HPLC, GC, Károly GC-MS, GC-MSkrt. 44. MS, félvezető γ-spektrométer)

Akkreditáció

Bizonyított GLP (igen/nem)

akkreditált vizsgáló laboratórium

Cél Mérgező harcanyagok, kábító és pszichotrop anyagok, növényvédőszermaradványok vizsgálata biológiai mintákban

-- Higiénés Osztály. Ellátja a kémiai biztonság kérdéskörébe tartozó közegészségügy feladatokat. Laboratóriumai: Közegészségügyi Higiénés Laboratórium; Munka- és Sugárhigiénés Laboratórium. A laboratóriumok a feladat ellátásához megfelelő személyi állománnyal és technikai eszközökkel rendelkeznek. − A Magyar Honvédség Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálata Cím: 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 44. (levelezési cím: 1555. Budapest, Pf. 68.) Szervezetileg önálló működésű szolgálat a katonai szervezetek és intézetek hatósági feladatait ellátó intézmény. A Szolgálata bázisintézete az MH EVI. A Szolgálat ellátja az egészségkárosító kockázati tényezők megállapításával összefüggő tárcaszintű munkaegészségügyi tevékenységet, valamint a kémiai biztonság kérdéskörébe tartozó közegészségügyi felügyeleti feladatok végrehajtását. − HM Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal A magyar honvédség munkavédelmi feladatait oldja meg. − Vegyivédelmi Információs Központ Kémiai biztonsági és katasztrófavédelmi feladatokat lát el. − HM Infrastrukturális Főosztály Környezetvédelmi Osztály Környezeti vegyi anyag káros hatásainak megelőzésével foglalkozik.

310

9.1.2. Egyetemi laboratóriumok A kémiai kutatásokban és gyakorlati munkában jelentős eredményeket elért magyarországi egyetemek intézetei, laboratóriumai közül néhányat a 9.6. Táblázaton bemutatunk. 9.6. Táblázat

Kémiai anyagok bevizsgálásával foglalkozó laboratóriumok a felsőoktatási intézményekben Akkreditált laboratórium

Akkreditálás előtt álló laboratórium

Vizsgálatokat végző laboratórium

−

−

6

Pannon Egyetem (Veszprém)

1

2

Pannon Egyetem (Kaposvár)

−

−

Intézmény neve Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

1

9.1.2.1. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. Telefon: (1)-372-2545; Fax: (1)-372-2505, e-mail: [email protected] − Kémiai Intézet Öt laboratórium áll rendelkezésre megfelelő személyi állománnyal szerves, szervetlen, és egyéb anyagok kémiai azonosítására és vizsgálatára. (1) GC-MS vizsgálatok: 2 fő diplomás; (2) IPC MS vizsgálatok: 2 fő diplomás, 1 technikus; (3) HPLC vizsgálatok: 2 fő diplomás, 2 doktorandusz; (4) Radioaktív szennyezés mérése: 4 fő diplomás, 1 technikus, 3 doktorandusz; (5) vízanalitikai mérések: 1 fő diplomás, 1 fő doktorandusz, 1 fő technikus (6) NMR mérése: 2 fő diplomás, 3 fő doktorandusz. 9.1.2.2. Pannon Egyetem 9.1.2.2.1. Veszprémi részleg 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Pf. 158. Telefon: (88)-624-515; Fax: (88)-423-866 − Mérnöki Kar Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, Ökotoxikológiai Laboratórium: ToxAlert®100, toxkitek, tesztek. − Mérnöki Kar Vegyészmérnöki Intézet Vegyipari Műveleti Tanszék, Tisztavilág kémiai vizsgáló laboratórium: ásványolajtermékek vizsgálata, gázkromatográfiás, műanyag és műanyag kompozit alapanyagokból, valamint félkész- és késztermékekből kimunkált próbatestek roncsolásos és roncsolás mentes vizsgálatai. − Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Növényvédelmi Intézet Higiéne Tanszék: experimentális toxikológiai vizsgálatok (teratológia, peszticid toxikológia).

311

9.1.2.3. Kaposvári Egyetem 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. Pf. 16. Telefon: (82)-314-155; Fax: (82)-321-749; e-mail: [email protected] Analitikai Laboratórium alkalmas/alkalmassá tehető vegyi anyagok azonosítására. Vizsgálataikat az OMMI évente minősíti és értékeli; hatósági vizsgálatokat csak az OMMI által engedélyezett komponensekre végeznek. 9.1.2.4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Az ország egyik legnagyobb egyetemének Vegyészmérnöki Karán 11 Tanszék működik. Ezek közül az alábbi – részben akkreditált, részben nem akkreditált – laboratóriumokat mutatjuk be. 9.1.2.4.1. Vizsgálatokat végző laboratóriumi kapacitások – Akkreditált laboratóriumok -- Általános és Analitikai Kémia Tanszék 1111 Budapest, Szt. Gellért tér 4. Telefon: 463-1286 i) Levegőszennyezés vizsgáló-laboratórium (négy diplomás, három technikus): – Akkreditálás: NAT-1-0972/2005 – emissziós, immissziós és munkahelyi levegőszennyezés vizsgálatok – 2 db komplett mérőkocsi -- Kémiai Technológia Tanszék 1111 Budapest, Budafoki út 8. Telefon: 463-1782 ii) Nukleáris Spektroszkópia Laboratórium (négy diplomás, három technikus): − Akkreditálás: NAT-1-1231/2004 − gamma-sugárzó radioizotópok aktivitásának meghatározása vízmintákban gammaspektroszkópiával − összes-alfa aktivitás meghatározása vízmintákban PIPS detektorral − ásványolajtermékek kéntartalmának meghatározása energiadiszperzív röntgenfluoreszcenciával 9.1.2.4.2. Vizsgálatokat végző laboratóriumi kapacitások – Nem akkreditált laboratóriumok -- Általános és Analitikai Kémia Tanszék 1111 Budapest, Szt. Gellért tér 4. Telefon: 463-1286 i) Atomspektroszkópia laboratórium (egy diplomás): − elemanalitika, nyomelemanalitika − Láng-AAS

312

− − − −

grafitkemence-AAS HgAAS ICP-OES (40 elem) minkrohullámú roncsoló

ii) NMR laboratórium (egy diplomás, egy technikus): − nagyfelbontású NMR spektroszkópia − 2 NMR spektrométer (7.05 és 11.75 T) iii) Infravörös spektroszkópia laboratórium (egy diplomás): − Szerkezetkutatás − Perkin Elmer System 2000 FT-IR spektrométer iv) HPLC laboratórium (egy diplomás, három technikus): − 3db HPLC − GC-MS − HS-MS − 2 db GC-FID v) Gázkromatográfia laboratórium (egy diplomás): − GC és GC-MS -- Fizikai Kémia Tanszék 1111 Budapest, Budafoki út 8. Telefon: 463-2119 i) Felületkémia laboratórium (egy diplomás, két technikus): − Autosorb-1 szorptométer (fajlagos felület és porozitás meghatározására alkalmas) − Uvicon 930 abszorpciós spektrofotométer (190-900 nm tartományban) ii) Spektroszkópia laboratórium (négy diplomás, egy technikus): − Cintra 10e abszorpciós spektrofotométer (190-900 nm tartományban) − Perkin Elmer LS 50B spektrofluoriméter − Jasco J 810 Ppektropolariméter (Cirkuláris dikroizmus és optikai rotációs diszperzió mérésére alkalmas) -- Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék 1111 Budapest, Szt. Gellért tér 4. Telefon: 463-1478 i) Környezet-analitikai laboratórium (négy diplomás, két technikus): − HPLC-RI − Kémiai oxigén igény (KOI) mérő − Biológiai oxigén igény (BOI) mérő − Összes szerves széntartalom (TOC) mérő − FPLC-UV-RI

313

-- Műanyag és Gumiipari Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp 3. H. ép. I. Telefon: 463-4076 i) Polimer-kémiai laboratórium (tíz diplomás, hét technikus): − polimerek termikus, mechanikai, gázáteresztési, reológiai, illetve optikai vizsgálata -- Termoanalitikai műszerek (Perkin Elmer és Mettler DSC, TGA) -- Termomechanikai mérőműszerek (DMTA II, Polymer Labs) -- Fourier transzformációs infravörös spektrofotométer (Mattson Galaxy 3000) -- UV-Vis spektrofotométer (Hewlett Packard 8452A) -- Reológiai vizsgáló berendezések (kapilláris viszkoziméter, MFI mérő, rotációs viszkoziméter, Reométer, Physica UDS 200 univerzális dinamikus spektrométer) -- Mechanikai vizsgáló berendezések (Zwick és Instron 5566 szakítógépek) -- Ütő, hajlító és műszerezett törési vizsgáló készülékek -- Optikai mérőműszerek (Hot Stage Mettler FP 82 HT fűthető tárgylemez, Polaroid DMC1 digitális kamera, Hunterlab ColourQuest 45/0 színmérő) -- HPLC, GC (Knauer HPLC 64, Perkin Elmer XLGC) -- Peremszögmérő (Rame-Hart 100-00-(115)-S Automated Goniometer) -- Gázáteresztés-mérőkészülékek (Systech, Brugger) -- Mikrotom (Reichert-Jung, Polycut) -- Szerves Kémiai Technológia Tanszék 1111 Budapest, Budafoki út 8. Telefon: 463-2101 i) Gyógyszerkémiai laboratórium (négy diplomás, két technikus): − GC − HPLC − Raman-mikroszkóp, atomerő-mikroszkóp − DSC − FT-IR spektrofotométer 9.1.3. Kutató laboratóriumok 9.1.3.1. MTA Kémiai Kutatóközpontja A Központ Kémiai Kutatóintézet létrehozatalát a 422/1952/II.15. sz. minisztertanácsi határozat rendelte el. Az alapító oklevél megállapítja: „Hazánkban nincs olyan kémiai kutatóintézet, amely a nagyobb felszerelést igénylő kutatások elvégzését is lehetővé tenné. Halaszthatatlanul szükséges tehát, népgazdaságunk fejlesztése érdekében, az MTA elnöke javaslatának megfelelően, központi kémiai kutatóintézet létesítése, amelynek először a fizikai-kémiai és szerves kémiai osztálya kerül felállításra.”

314

Bár az MTA KKKI alapító oklevele 1952. évi keltezésű, a kutatóhely működését ténylegesen első igazgatójának – néhai Schay Géza akadémikusnak (1900-1991) – 1954 őszén történt kinevezésétől számíthatjuk. Az Intézetnek önálló telephelye akkor még nem volt, a munka a Budapesti Műszaki Egyetem laboratóriumaiban indult meg. Abban az időben Oláh György, aki jelenleg az MTA tiszteleti tagja és 1996-ban Nobel-díjat kapott, igazgatóhelyettesként irányította a szerves kémiai kutatásokat. A Központi Kémiai Kutatóintézet tevékenységének fő célja a kémiai szerkezet és a reakcióképesség közötti összefüggések felderítése volt. Az Intézet több tudományterületen úttörő munkát végzett az országban. Ezek a területek a következők voltak: radioaktív izotópokkal jelzett szerves vegyületek előállítása és reakciók mechanizmusának felderítésében történő alkalmazása; a frontális gázkromatográfia elmélete, az adszorpció termodinamikája és alkalmazásai, irreverzibilis termodinamika, szénhidrogének izomerizációs és krakkreakcióinak vizsgálata, gáz- és folyadékfázisú kontaktkatalitikus és elektródreakciók tanulmányozása, fotokémiai kutatások; az anyagszerkezetkutatás területén: az infravörösspektroszkópia, a magmágneses rezonanciaspektroszkópia, a tömegspektrometria, a röntgendiffreakció, a gáz-elektrondiffrakció, a folyadékok szerkezetének kutatása; a makromolekuláris kémiában: a gyökös polimerizációs folyamatok kutatása és a polimerek degradációjának vizsgálata; továbbá a bioorganikus kémia. A Kutatóközpont alapítását az MTA 1997. decemberi közgyűlése 1997. december 31én történő hatálybalépéssel fogadta el. A központ létrehozatalának célja az volt, hogy az MTA felügyelete alatt folyó kémiai kutatásokat egyetlen centrumba koncentrálják, s ezáltal megteremtsék a nagyobb kutatási programok sikeres lebonyolításához szükséges humán, műszeres, valamint anyagi erőforrások koncentrációját annak érdekében, hogy eredményesebben és gazdaságosabban dolgozzanak. A Kutatóközpontba olvadt intézetek a létrehozatal óta tovább korszerűsödtek, új kutatási témák indultak, bővültek a kutatócsoportok közötti tudományos együttműködések. A KKKI a Központon belül, mint annak legnagyobb kutatóhelye Kémiai Intézet néven folytatta tovább munkáját. A másik két kutatóhely a korábbi önálló intézmények nevét szintén megváltoztatva, mint Izotóp- és Felületkémiai Intézet, ill. Anyag- és Környezetkémiai Kutatólaboratórium működött tovább. 2004-ben az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának 2004. január 19-i állásfoglalása alapján, az MTA főtitkárának jóváhagyásával, a Központ szervezeti átalakítása révén, öt új kutatóintézet jött létre. Ezek a következők: − − − − −

Biomolekuláris Kémiai Intézet, Felületkémiai és Katalízis Intézet, Szerkezeti Kémiai Intézet, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Izotópkutató Intézet.

2006 január 1-től, a korábban is más telephelyen működő, Izotópkutató Intézet kivált a Kutatóközpontból. A 60-as évektől kezdődően, s fokozottan a 80-as évektől, a kémiai ismeretei mind több, korábban tőle távoli területen nyertek és nyernek alkalmazást. A tudomány

315

fejlődésével egyre inkább tapasztalható a különböző szakterületek tudásanyagának egymást erősítő hatása. Jelenleg – a kémiát érintően – két fontos irány különböztethető meg. Az egyik a kémia és az élő rendszereket tanulmányozó más tudományágak ismereteinek és módszereinek közös alkalmazása az élő szervezet működése megértésének, a fiziológiai történések felderítésének és így gyógyszerek kidolgozásának céljából. A másik irány az anyag szerkezetének és funkciójának, az anyagok egymásra hatásának, a lejátszódó reakcióknak az elemi lépések, a molekulák, atomok szintjén történő mind pontosabb megismerését célozza. A legizgalmasabbak a kémia, a fizika és a biológia határterületei. A természettudományokban megfigyelhető nemzetközi trendek azt mutatják, hogy erősödik a kémia integráló szerepe, s e diszciplína ismeretanyaga egyre inkább nélkülözhetetlenné, módszerei alkalmazandóvá válnak az élettudományok, a nanotudományok, a felületkutatások, az anyagtudományok, az új, funkcionális anyagok létrehozása és a környezettudományok területén. Korunkban a természettudományi kutatási területek egyre erősebben hatnak egymásra, egyre fontosabbak az olyan, projektszemléletű munkák, amelyek több szakterület ismereteinek és módszereinek összehangolását igénylik. Az említetteket tükrözik az EU 1998-2002 közötti 5. Keretprogramjának különböző K+F projektjei, amelyekhez illeszkedtek a Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programban meghirdetett hazai prioritások is. Az előzőek közül az életminőséggel, valamint a versenyképes és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kulcsakciók, ill. generikus akciók tartalmazták azokat a programokat, amelyekhez szellemi és műszeres adottságai, a korábbi eredményei révén a Kutatóközpont csatlakozni tudott. A Kutatóközpont szerves kémiai és biomolekuláris kémiai kutatási iránya, a korszerű trendekhez illeszkedve, az élettudományi kutatások integráns részeként tekinthető, különösen, ha a 2001-2003 közötti időre NKFP-támogatást elnyert MediChem projekt céljait és részfeladatait tekintjük. A Kémiai Intézet által koordinált MediChem Konzorcium, Validált célmolekulákon alapuló gyógyszer és diagnosztikum tervezés c. projektje a Nemzeti Kutatási Fejlesztési Pályázaton 410 millió forint támogatást nyer el. Az interdiszciplináris kutatási potenciált összefogó konzorcium kutatásainak célja a Magyarországon legfőbb halálokként szereplő szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések és a kapcsolódó idegrendszeri állapotok korai felismerését célzó, nagy kapacitású diagnosztikai eljárások kidolgozása, diagnosztikai reagensek kifejlesztése, valamint a betegségek kezelésére irányuló specifikus gyógyszerek előállítása és terápiás kipróbálása volt. A MediChem projekt részfeladatai a következők voltak: − Specifikus diagnosztikai eljárások kidolgozása. − Új célmolekulák izolálása, szerkezetének meghatározása és validálása. − Validált, a Protein Adatbankban őrzött vagy az új célmolekulák szerkezetére vonatkozó információk alapján specifikusabb vagy új hatóanyagok tervezése és kémiai szintézise originális gyógyszerek kidolgozása céljából. − Gyógyszerjelölt molekulák metabolizmusának, célba jutásának, toxicitásának, továbbá stabilitásának vizsgálata és előrejelzése.

316

A MediChem program sikerrel teljesítette a tervezett feladatokat. A résztvevők egy szűkebb köre 2004-ben egy újabb három évre szóló pályázatot dolgozott ki, amelyet az Oktatási Minisztérium támogatásra érdemesnek ítélt. A Kutatóközpont felületkutatással foglalkozó csoportjainak tematikája a legkorszerűbb irányzatokhoz kapcsolódik. A Kémiai Intézet által koordinált, a nanotudományok rendkívül sokrétű és szerteágazó területét felölelő és 2000-2003. évre 110 millió forint támogatást elnyert Nanoszerkezetű bevonatok fejlesztése c. projekt (NANOTECH) keretében fémfelületeken olyan komplex, nanostrukturlt bevonatrendszereket dolgoztak ki, amelyek ellenállóak a legkülönfélébb külső hatásokkal (mechanikai, tribológiai, korróziós) szemben, megfelelve a legszélesebb körű gyakorlati igényeknek. Ennek a célnak az elérésére egyrészt új, korszerű felületmódosító eljárásokat alkalmaztak, másrészt a jelenleg használatos felületkezelési technológiákat fejlesztették, illetve megkísérelték helyettesíteni azokat új, környezetbarát eljárásokkal. A kutatás-fejlesztés keretében új, nanoszerkezetű, speciális tulajdonságú, többrétegű bevonatrendszereket alakítottak ki szol-gél technikával, a molekulák önszerveződése alapján, nem-egyensúlyi elektrokémiai eljárásokkal, CVD-, PVD-módszerekkel és lézeres felületmódosítással. Ezeknek a módszereknek a bevezetése azt eredményezheti, hogy világszínvonalú, célszerűen tervezett felületi tulajdonságú termékek lesznek gyárthatók hazánkban. A NANOTECH projekt kutatási feladatai voltak: − Vékony bevonati rétegek fejlesztése kémiai úton önszerveződésre képes molekulákkal. − Nanorétegek kialakítása különböző típusú progmentek felületén (pigmentkompozitok). − Nem-egyensúlyi elektrokémiai fémleválasztás. − Tiszta fém-, ötvözet-bevonatok és multirétegek előállítása elektrokémiai eljárással. − Felületmódosítás fizikai kémiai módszerekkel. − Bevonat kialakítása lézertechnológiával és CVD-módszerrel. Az elnyert pályázatoknak jelentős hatása van a kutatások interdiszciplínáris jellegének erősítésére, új témák indítására, a korszerű kutatási profil kialakulására, a hazai- és nemzetközi együttműködések erősödésére, továbbá az EU-pályázatokon történő részvételre. A kutatási tematika egységesülése a bevezetőben említett első két kutatási irány projektjei révén igen erőteljesen fejődik. Az elméleti és szerkezetkémiai kutatások mind szorosabban kapcsolódnak a biomolekuláris és a felületkutatási projektekhez. A Kutatóközpont 1999-től kezdte el korszerűsítési programjának végrehajtását, amelynek fő elemei a következők: − témakorszerűsítés; − a kutatói kapacitás minőségének emelése Ph.D.- és post doc-ösztöndíjasok révén; − az üzemeltetési infrastruktúra javítása;

317

− a kutatási infrastruktúra (műszerezettség) korszerűsítése. A program megvalósítása a szellemi és anyagi erők fokozott mozgósítását igényli. A témakorszerűsítésben nagy segítséget nyújtott és nyújt jelenleg is a Központ Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testülete. Az elmúlt évek alatt több korszerű kutatási területen indultak új témák (pl. szupramolekuláris kémia; különleges tulajdonságú, speciális szerkezetű anyagok előállítása; a molekuláris önszerveződés vizsgálata; a biológiai jelátvivő mechanizmusok tanulmányozása; kombinatorikus kémia; határfelületek vizsgálata; glikopeptidek kutatása; szabad gyökök élettani szerepe; nagy-műszeres diagnosztikai eljárások, felületspektroszkópiai vizsgálatok). Nagyszámú Ph.D.-hallgató kezdte meg munkáját a Központban, a legtehetségesebb, Ph.DS.-fokozatot elnyert fiatalok további munkáját ösztöndíjjal támogatták, fokozatosan javul az épületek műszaki állapota, számos új műszert állítottak üzembe. A korszerűsítési törekvések helyességét igazolja vissza, hogy a Központ 2002-ben Európai Biomolekuláris Kiválósági Központ címet és jelentős összegű támogatást nyert el. Hasonlóképpen, a Nanoszerkezetű Anyagok Kutatása területén is megkapta az említett kitüntető címet. 9.1.3.2. Kémiai biztonsághoz kapcsolódó laboratóriumi kutatások a Semmelweis Egyetemen 2006-tól kezdődő kutató munkájuk során a kémiai biztonsághoz kapcsolódóan kockázati csoportok meghatározása mellett különböző anyagokkal exponált donorok genotoxikológiai és immuntoxikológiai vizsgálatát kezdték meg több végpontos monitor alkalmazásával. Várható eredmény a munkahelyi (környezeti) genotoxikus hatások csoportszinten történő felderítése, és a nagy kockázattal bíró csoportok fokozott védelme (intervenció). Az intervenció alapját a géntoxikológiai és immuntoxikológiai eltérések mellett az oxidatív stressz és antioxidáns kapacitás meghatározása jelenti. A primer prevenció mellett az antioxidánsok felhasználásával másodlagos prevenciós módszerek kidolgozása is nagy feladat, aminek segítségével meggátolható, hogy a kialakult molekuláris változások funkcionális eltéréseket okozzanak. A genotoxikus hatások és az oxidatív stressz mértéke közötti összefüggések meghatározásával a magas kockázati csoportok szűrésével (például: egészségügyben foglalkoztatottak körében) a beavatkozások módszertani hatékonyságát is növelni lehet. [Noha a kutatások a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetében 2006. januárban kezdődtek, jelezzük: azért kaptak helyet a Profilban, mert a kutatások gyökerei korábbi évekre (2001-2005) nyúlnak vissza (az OKK-OKBI műhelyében kezdődtek), másrészt mert eredményességük esetén – főként a munkahelyi kémiai biztonságnak fejlesztésében előrelépést jelenthetnek.]

318

9.2. Kormányzati információs rendszer/számítógépes teljesítőképesség áttekintése Utalunk a 8. fejezetben leírt toxikológiai adatbázisokra és információs rendszerekre. A gyors reagálás vonatkozásában az országban működik az EU tagországok (biológiai, radionuklearis) és vegyi fenyegetéseinek elhárítása érdekében életrehívott RASBICHAT rendszer (részleteiben lásd: 14. fejezet). 9.3. Oktatási és képzési programok Ebben az alfejezetben írunk le általánosságban minden oktatási és képzési programot, amelynek célja a vegyi anyagok kezelésével kapcsolatos kormányzati programok és irányelvek megvalósításához szükséges műszaki szakértelem megteremtése. Ide tartoznak az olyan tudományokkal kapcsolatos programok, mint a kémia, toxikológia, környezeti tudományok és környezetvédelmi mérnöki tudomány. Ebben a tekintetben, a műszaki iskolák és egyetemek szintjén tartott oktató és képző programok jönnek szóba, valamint a köztisztviselőknek biztosítandó speciális programokat. 9.3.1. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatási tevékenysége a kémiai biztonsághoz kapcsolhatóan Az Egyetem egyes szakjainak, szakirányainak képzési ideje alatt a hallgatók az alábbi, a fenti tudományterületekhez kapcsolható tantárgyak oktatásában részesülnek: Általános és szervetlen kémia Fizikai kémia Szerves kémia Radiológia Mérgezőanyagok Szaktechnikai eszközök és gépek Vegyipari műveletek és gépek Szaktechnikai műszerek Biztonságtechnika Környezetvédelem Katasztrófavédelem Tűzvédelem Katasztrófavédelmi meteorológia ABV védelem Köd- és gyújtófegyverek ABV helyzet értékelés Árvízvédelemi ismeretek Közművédelem Lakosságvédelem Műszaki védelem Veszélyes anyagok szállítása Veszélyes anyagok kárelhárítása Tűzoltás mű. mentés Tűzvizsgálat és kárbecslés

319

Kockázatelemzés Veszélyanalízis Az Egyetem jelenleg az alábbi meglévő szakok és szakirányok hallgatóinak képzése során folytat a témában oktatást: − biztonságtechnikai mérnök főiskolai képzés; − vegyészmérnök főiskolai képzés; − védelmi igazgatás egyetemi alapképzés -- vegyi és környezetbiztonsági szakirány, -- katasztrófavédelmi szakirány. − Védelmi igazgatás egyetemi kiegészítő alapképzés -- katasztrófavédelmi szakirány Ezeken kívül az Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolája számos alprogram keretében oktat doktorandusz hallgatókat fenti tudományterületen. A 2006 őszétől induló új, lineáris képzési formában ez az alábbiak szerint fog módosulni: − − − −

védelmi igazgatási szak BSc képzés; had- és biztonságtechnikai mérnök szak BSc képzés; védelmi igazgatási szak MSc képzés; katasztrófavédelmi szak MSc képzés.

9.3.2. Budapesti Corvinus Egyetem A Budapesti Corvinus Egyetem Karai közül, a kémiai biztonság oktatása és kutatása egyedül az Élelmiszertudományi Kar néhány tanszékén folyik; a közgazdaságtudományi, államigazgatási vagy tájvédelmi területeken ez értelemszerűen kevésbé kerül előtérbe; a kertészettudomány struktúrája elsősorban a biológiai biztonságot fedi le. Az Élelmiszertudományi Kar az élelmiszerbiztonság mindkét területével foglalkozik, de a kémiai biztonság az Alkalmazott Kémia Tanszék, illetve az Élelmiszerkémia és Táplálkozástudományi Tanszék kutatási és oktatási profilja. E két tanszék foglalkozik a szervetlen és szerves kémia élelmiszerkémiai profiljának kutatásával és ehhez magasan kvalifikált kutatók és megfelelő minőségű műszerpark: szeparációs technikák (HPLC, GC, ELFO), spektrométerek (AAS, AFS, ICP-AES), tömegspektrométerek (TOF, kvadrupol, Qtrap MS/MS) áll rendelkezésre, melyeken a kémiai biztonság méréstechnikáját és megbízhatóságát oktatjuk. 9.3.3. Semmelweis Egyetem Jelenleg öt karával (általános orvostudományi, egészségügyi főiskolai, fogorvostudományi, gyógyszerésztudományi, testnevelés- és sport tudományi kar), mintegy 100 intézetével, klinikájával és tanszékével az ország egyik legnagyobb egyeteme. A

320

kémiai biztonság (ezen belül toxikológia és kémia) oktatásában graduális és posztgraduális szinten egyaránt közreműködik. A toxikológia oktatását az orvosképzésben a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, kisebb részben a Közegészségtani Intézet végzi; a környezeti toxikológia oktatása elsősorban posztgraduálisan folyik, amelyet főként a Munka- és Környezetegészségtani Tanszék, kisebb részben a Közegészségtani Intézet végez. A Közegészségtani Intézet felelős a megelőző orvostan népegészségtani szakorvosok, a Munka- és Környezetegészségtani Tanszék felelős a foglalkozás-orvostan, valamint a munkahigiénikus szakorvosok toxikológiai képzéséért és továbbképzéséért. Mindkettő közreműködik az ÁNTSZ kémiai biztonsági felügyelőinek továbbképzésében. Az általános orvostudományi karon Katasztrófa-orvostani Tanszék is működik. A gyógyszerésztudományi kar képzi a toxikológus gyógyszerészeket. Az egyetemen magyar nyelvű oktatás mellett angol és német nyelven is folyik graduális orvosképzés. Az egyetem végzi az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek kémiai képzését. 9.3.4. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Természettudományi Kar Megjegyzés. A rövid leírást várjuk! 9.3.5. Pannon Egyetem A növényvédelem területén folyó képzések A Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karán posztgraduális képzés keretében folyik növényorvosi szakmérnöki képzés, amely felsőfokú növényvédelmi végzettséget adó új típusú, korszerű képzési program. Környezetvédelmi képzés, szakemberképzés A Pannon Egyetemen környezetvédelmi mérnök- (ipari és mezőgazdasági alapú), környezettudományi szakemberképzés folyik. A Pannon Egyetemen a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó további szakirányú szakmérnök képzés folyik: analitikai mérések minőségbiztosítása szakmérnök, környezetirányítási szakértő szakirányú továbbképzés. Munkabiztonsági szakemberképzés A Pannon Egyetemen ergonómiai, munkavédelmi vagy biztonságtechnikai képzés a következő szakokon történik: humán erőforrás menedzser, műszaki menedzser, gépészmérnök, vegyészmérnök, környezetmérnök, agrármérnök, villamosmérnök, agrármérnök, gazdasági agrármérnök, növényorvosi, kertészmérnöki, agrármenedzser, vendéglátó és szálloda szakokon. Minden laboratóriumi és üzemi gyakorlat megkezdése előtt munka- és egészségvédelmi, valamint biztonságtechnikai oktatásban részesülnek a hallgatók, és erről írásban beszámolnak. A szeptemberi tanévkezdéskor hagyományosan Biztonságtechnikai Nap kerül megrendezésre, ahol a munkavédelmi tudnivalókon túl, tűzoltó bemutatóra és kézi tűzoltási gyakorlatra kerül sor.

321

A Pannon Egyetem Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézetben több az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzés fut, így pl. környezetvédelmi szakelőadó, tűzvédelmi előadó, munkavédelmi előadó, biztonságszervező, katasztrófavédelmi előadó és szakelőadó. A Pannon Egyetemen Egészségvédelmi Biztonsági és Környezetvédelmi csoprot működik. Feladatai közé tartozik az egyes karokon a kémiai biztonság kérdéseinek kezelése, illetve annak a feladatnak a megoldása, hogy évente továbbképzéseket tartsanak a kémiai biztonság tárgykörében oktatók és hallgatók részére. 9.3.6. Kaposvári Egyetem – Állattudományi Kar Intézményükben direkt kémiai biztonsággal kapcsolatos oktatás, továbbképzés nem folyik; laboratóriumi munkáikban követik a munkavédelmi és kémiai biztonsági elvárásokat. Az Egyetemen kémiai oktatás a Kémiai Intézetben a Kémiai Tanszéken, valamint a Biokémiai és Élelmiszerkémiai Tanszéken folyik. Oktatott tárgyaik szorosan kapcsolódnak az állattudomány elsajátításához szükséges tárgyak megalapozásához, így általános kémiát, biokémiát, mezőgazdasági kémiát, toxikológiát, mérgező anyagokat, kémiai analitikát tanítanak; fakultatív tárgyaik: a kémia és az állattudomány határterületén mozognak. 9.3.7. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Az egyetem Vegyészmérnöki Karán a kémiai biztonsághoz kapcsolódó jelentős nappali és posztgraduális oktatás folyik. Ezek közül az alábbiakat mutatjuk be. i) Nappali B.Sc. és M.Sc., valamint Ph.D. képzés: − Vegyészmérnöki szak -- Analitikai és szerkezetvizsgálati szakirány -- Általános vegyipari és folyamatmérnöki szakirány -- Gyógyszeripari szakirány -- Műanyag- és textiltechnológiai, anyagtudományi szakirány − Biomérnöki szak -- Alkalmazott biotechnológiai szakirány -- Egészségvédelmi szakirány -- Élelmiszerminősítő és élelmiszertechnológiai szakirány -- Környezetvédelmi szakirány − Környezetmérnöki szak -- Környezettechnológiai szakirány -- Környezetmenedzsment szakirány

322

ii) Levelező környezetmérnök képzés iii) Szakmérnök-képzés: − Akkreditált élelmiszerminősítő szakmérnöki képzés − Analitikai kémiai szakképzés -- Műszeres analitika szakirány -- Környezetvédelmi analitika szakirány -- Analitikai minőségbiztosítás szakirány − Kromatográfia szakirányú képzés − Környezetvédelmi szakirányú képzés − Gyógyszeripari szakmérnök képzés 9.3.8. Az országban a néhány bemutatott felsőoktatási intézmény mellett számos további segítségére számíthat a kémiai biztonság. Jelenleg 18 állami egyetem, 7 nem állami egyetem, 13 állami főiskola és 34 nem állami főiskola működik. Noha ezek a felsőoktatás teljes spektrumának lefedésére hivatottak, többségükben a kémiai biztonság oktatásába, egy részük, pedig annak gyakorlati feladataiban is képes közreműködni (9.7. Táblázat).

323

9.7. Táblázat

Felsőoktatási intézmények, intézmények vezetői név és címjegyzéke ÁLLAMI EGYETEMEK

Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Miskolci Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Színház- és Filmművészeti Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem NEM ÁLLAMI EGYETEMEK

NÉV Dr. Mészáros Tamás rektor Dr. Molnár Károly rektor Dr. Nagy János rektor Dr. Klinghammer István rektor Dr. Horn Péter rektor Dr. Batta András rektor König Frigyes rektor Dr. Besenyei Lajos rektor Droppa Judit rektor Dr. Faragó Sándor rektor Dr. Gaál Zoltán rektor Dr. Lénárd László rektor Dr. Tulassay Tivadar rektor Dr. Szekeres Tamás rektor Dr. Szabó Gábor rektor Dr. Molnár József rektor Babarczy László mb. rektor Dr. Szabó Miklós rektor NÉV

CÍM+ 1093 Budapest, Fővám tér 8. 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. 7401 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. 1061 Budapest, Liszt F. tér 8. 1062 Budapest, Andrássy út 69-71. 3515 Miskolc, Egyetemváros 1121 Budapest, Zugligeti út 9-25. 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 4. 8201 Veszprém, Egyetem u. 10. 7601 Pécs, Szántó K. János u. 1/B. 1085 Budapest, Üllői út 26. 9026 Győr, Egyetem tér 1. 6720 Szeged, Dugonics tér 13. 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. 1088 Budapest, Vas u. 2/C 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. CÍM+

TELEFON+ (KÖZPONTI) 482-5000 463-1111 (52) 512-900 411-6500 (82)505-800 4624600 342-1738 (46) 565-111 392-1180 (99) 518-100 (88) 624-000 (72) 501-500 459-1500 (96) 503-400 (62) 544-000 (28) 522-000 318-8111 432-9000

TELEFAX+ (KÖZPONTI) 482-5019 463-2220 (52) 416-490 411-6546 (82) 505-896 4624648 342-1563 (46) 565014 392-1188 (99) 311-103 (88) 624-529 (72) 501-508 317-2220 (96) 503406 (62) 546-371 (28) 410-804 338-4749 432-9012

TELEFON+ (KÖZPONTI)

TELEFAX+ (KÖZPONTI)

Andrássy Gyula Bp. Német Nyelvű Egyetem Debreceni Református Hittudományi Egyetem Evangélikus Hittudományi Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem

Dr. Kengyel Miklós rektor Dr. Fazakas Sándor rektor Dr. Szabó Lajos rektor Dr. Szűcs Ferenc rektor

1088 Budapest, Pollack M. tér. 3. 4044 Debrecen, Kálvin tér 16. 1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. 1091 Budapest, Kálvin tér 9.

266-4408 (52)516820 469-1050 215-8820

266-3099 (52)516822 363-7454 4559062

Közép-európai Egyetem Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Dr. Elkana Yehuda rektor Dr. Schőner Alfréd rektor Dr. Fodor György rektor

1051 Budapest, Nádor u. 9. 1084 Budapest, Bérkocsis u. 2. 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.

327-3065 3172396 429-7200

327-3007 318-7049 318-0507

324 9.7. Táblázat/1 ÁLLAMI FŐISKOLÁK Berzsenyi Dániel Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Műszaki Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Eötvös József Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Károly Róbert Főiskola Kecskeméti Főiskola Magyar Táncművészeti Főiskola Nyíregyházi Főiskola Rendőrtiszti Főiskola Szolnoki Főiskola Tessedik Sámuel Főiskola NEM ÁLLAMI FŐISKOLÁK A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Adventista Teológiai Főiskola Általános Vállalkozási Főiskola Apor Vilmos Katolikus Főiskola Baptista Teológiai Akadémia Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Budapest Kortárstánc Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Egri Hittudományi Főiskola Esztergomi Hittudományi Főiskola Gábor Dénes Főiskola Gyõri Hittudományi Főiskola Harsányi János Főiskola Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája Kodolányi János Főiskola Kölcsey Ferenc Ref. Tanítóképző Főiskola Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézete

NÉV Dr. Gadányi Károly rektor Dr. Roóz József rektor Dr. Rudas Imrerektor Dr. Bognár László rektor Dr. Majdán János rektor. Dr. Hauser Zoltán rektor Dr. Magda Sándor rektor Dr. Sztachó Pekáry István rektor Dózsa Imre rektor Dr. Balogh Árpád rektor Dr. Sárkány István rektor Dr. Törzsök Éva Anna rektor Dr. Patay István rektor NÉV

CÍM 9701 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 1149 Budapest, Buzogány u. 11-13. 1034 Budapest, Bécsi út 96/b 2400 Dunaújváros, Táncsics M. u. 1/a. 6500 Baja, Szegedi u. 2. 3300 Eger, Eszterházy tér 1. 3201 Gyöngyös Mátrai u. 36. 6000 Kecskemét, Ceglédi u. 2. 1145 Budapest, Columbus u. 87-89. 4401 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B. 1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12. 5000 Szolnok, Ady E. u. 9. 5540 Szarvas, Szabadság út 2. CÍM

TELEFON

TELEFAX

(94) 504-300 469-6600 250-0333 (25) 551-100 (79) 524-624 (36) 520-400 (37) 518-305 (76) 501-960 2733434 (42) 599-400 392-3500 (56) 421-455 (66) 216-581

(94) 504-404 469-6636 388-6763 (25) 412-620 (79) 524-630 (36) 520-440 (37) 313-170 (76) 501-979 2733433 (42) 404-092 392-3501 (56) 426-719 (66) 216-581

TELEFON

TELEFAX

Karsai Gábor rektor Dr. Hangyás László rektor Dr. Vastagh Pál rektor Szilágyiné Dr. Szemkeő Judit mb. rektor Dr. Almási Tibor rektor Dr. Szabó Csilla rektor Dr. Angelus Iván rektor Dr. Vass László rektor Dr. Csizmadia István rektor Dr. Kiss Rigó László mb. rektor Dr. Szelezsán János rektor Dr. Egresits Ferenc mb.rektor Dr. Kocsis Zsolt László mb. rektor Dr. Lengyel Márton rektor

1098 Budapest, Börzsöny u. 11. 2119 Pécel, Rádai u. 12. 1114 Budapest, Villányi út 11-13. 2600 Vác, Konstantin tér 1-5.

280-6712 (28) 547-295 3818110 (27) 512-200

280-6714 (28) 452-229 466-7410 (27) 512-878

1068 Budapest, Benczúr u. 31. 1067. Budapest, Andrássy út53.I.1. 1036. Budapest, Perc u. 2. 1147 Budapest, Nagy Lajos kir.u. 1-9. 3301 Eger, Foglár György u. 6. 2500 Esztergom, Pázmány P. u. 2. 1037.Budapest, Bécsi út 324. 9021 Győr, Káptalandomb 7. 1135 Budapest, Szent László u. 59. 1077 Budapest, Rózsa u. 4-6.

342-7534 321-7787 2503046 2733090 (36) 312-916 (33) 510-088 4366500 (96) 313-055 4500307 3226879

342-7534 321-7787 2503056 2733099 (36) 321-953 (33) 412-714 4366504 (96) 313-055 4500307 4136454

Dr. Szabó Péter Ottó rektor Dr. Csorba Péter rektor Dr. Kandikó József rektor Dr. Makói Zita rektor

8000 Székesfehérvár, Fürdő u. 1. 4026 Debrecen, Péterfia u. 1-7. 2800 Tatabánya, V. Stúdium tér 1. 1125 Budapest, Kútvölgyi u. 6.

(22) 543-400 (52) 518-500 (34) 520-400 224-1500

(22) 312-288 (52) 518556 (34) 520403 355-6649

325 9.7. Táblázat/2 NEM ÁLLAMI FŐISKOLÁK

NÉV

CÍM

TELEFON

TELEFAX

Nemzetközi Üzleti Főiskola Pápai Református Teológiai Akadémia

Dr. Tamás István rektor Dr. Vladár Gábor mb. rektor

1021 Budapest, Tárogató út 2-4. 8500 Pápa, Március 15. tér 9.

391-2500 (89) 312-331

394-4974 (89) 312-331

Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pünkösdi Teológiai Főiskola Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

Dr. Cziglányi Zsolt rektor Paul Gracza rektor Dr. Lukács László rektor

7621 Pécs, Papnövelde u. 1. 1183 Budapest, Gyömrői út 89. 1052 Budapest, Piarista köz 1.

(72) 513-060 290-9517 486-4000

(72) 513-061 291-9430 486-4412

Sárospataki Református Teológiai Akadémia Sola Scriptura Teológiai Főiskola Szegedi Hittudományi Főiskola Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Szent Bernát Hittudományi Főiskola Szent Pál Akadémia Tomori Pál Főiskola Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola. Wesley János Lelkészképző Főiskola Zsigmond Király Főiskola

Dr. Börzsönyi József rektor Dr. Vankó Zsuzsanna rektor Dr. Turay Alfréd mb.rektor Dr. Pregun István rektor

3950 Sárospatak, Rákóczi u. 1. 1121 Budapest, Remete u. 16/a. 6720 Szeged, Dóm tér 6. 4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13-19.

(47) 312-519 391-0205 (62) 425-738 (42) 597-600

(47) 312-947 391-0182 (62) 425-738 (42) 597-600

Dr. Zakar Ferenc Polikárp mb. rektor Németh Sándorné rektor Dr. Meszlényi Rózsa rektor Dr. Varga István rektor Dr. Gaál Endre rektor Dr. Iványi Gábor mb. rektor Dr. Bayer József rektor

8420 Zirc, Rákóczi tér 1. 1103 Budapest, Gyömrői út 63. 6300 Kalocsa Szent I. király út 2-4. 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2. 2500 Esztergom, Majer u. 1-3. 1086 Budapest, Dankó u. 11. 1032 Budapest, Vályog u. 10.

(88) 593-666 4322720 (78) 464-445 (88) 426-116 (33) 413-699 2105-400 454-7600

(88) 593-830 432-2725 (78) 464-445(88) 426-865 (33) 413-493 2105-400 454-7623

A Táblázat az OM Felsőoktatási-igazgatási Főosztályának összeállítása.

326

9.4. Magyarázat/elemzés/javaslat 9.4.1. Összegző áttekintés A fejezet bemutatja a kormány által működtetett, az ország kémiai biztonságát szolgáló laboratórium-rendszert. Kiemelést érdemelnek a közegészségügyi biztonságot szolgáló PHARE támogatással kiépített analitikai kémiai laboratóriumok az ÁNTSZben (egy központi és hat regionális); a rendszer kielégítően fedi le az ország egész területét. Hatósági feladatként országosan látja el a kémiai vízbiztonság ellenőrzését, illetve a vízügyi szervezetek laboratóriumaival együttműködésben a felszíni és az ivóvizek kémiai szennyezettségének monitorozását, elemzését, a vizek okozta egészségkárosító kockázatok elkerülése stratégiájának kidolgozását, kontrollját. Ez a rendszer látja el a haváriák, katasztrófák, vegyi terrorakciók diagnosztizálását, nyomon követését (kérdéses vegyi szennyezés azonosítása, egészségkárosító szintek mérése, „rehabilitációs” színt meghatározása) is. Ez a tevékenység nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű. Ennek a laboratórium-rendszernek a kapacitása és lehetőségei a jelenleginél – tervezettebb működtetés esetén – nagyobb mértékben és szélesebb körűen hasznosíthatók. A kémiai szennyezés egészségkárosító kockázatának legjelentősebb és legnagyobb gyakorisággal fenyegető forrásai az ivó és felszíni vizek mellett az élelmiszerek. A közösségi jogi aktusoknak megfelelően Magyarország is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a kémiai élelmiszerbiztonság megvalósításának. Az élelmiszerbiztonság technikai infrastruktúrájának két pillére az FVM irányítása alatt működő ~ 900 fős laboratórium rendszer és az EüM felügyelete, illetve az OTH irányításával működő, szakmailag önálló, országos hatáskörű, központi intézmény az OÉTI. Az OÉTI kémiai élelmiszerbiztonság területén dolgozó ~ 30 fős stábjának jelentős segítséget nyújtanak az ÁNTSZ PHARE támogatással kiépült regionális laboratóriumai is; az egészségügyi tárca laboratóriumai elsősorban az élelmiszeradalékok, mikotoxinok és a különleges táplálkozási célú élelmiszerek nehézfém-szennyezettségének megítélésében végzik munkájukat. Az OÉTI laboratóriumrendszere újabb PHARE támogatással 2006 végére korszerű analitikával és informatikával fogja végezni munkáját. A gyógyszerek ellenőrzését ugyancsak az egészségügyi tárca irányítása alá tartozó Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) fizikai-kémiai, gyógyszertechnológiai és radiokémiai laboratóriumai végzik; a laboratóriumok az Európai Hivatalos Gyógyszer Ellenőrző Laboratóriumi Hálózat részét képezik. Feladataik a minőségi kifogások, a mellékhatások elemzése; a piacellenőrző és a törzskönyvezés előtti vizsgálatok. A laboratóriumi vizsgálatok mellett az OGYI biztosítja a területen dolgozó analitikusok és asszisztensek továbbképzését is. Noha a gyógyszeranalitikában leggyakrabban alkalmazott és legfontosabb műszerekkel rendelkeznek, a laboratórium műszerparkja sok tekintetben bővítésre és korszerűsítésre szorul. A technikai infrastruktúra fontos eleme a kísérletes toxikológia. A vegyi anyagok teszteléséhez, osztályozásához, besorolása kontrolljához, veszélyes anyagok engedélyezésének megítéléséhez alapvető fontosságú a fizikai-kémiai, (emlős) toxikológiai, ökotoxikológiai gyakorlati tevékenység és szakértelem. A kémiai biztonsághoz kapcsolódóan az OKK keretén belül működik egy kísérletes toxikológiai egység, amely munkája során együttműködik az előzőekben már említett PHARE

327

támogatással kialakított központi analitikai kémiai, az ugyancsak az OKK-ban működő klinikai laboratóriummal, az epidemiológiai és kockázatelemző egységekkel. A REACH megvalósítása, a biocidok értékelése során a kísérletes toxikológiai szakértelem jelentősége megnő; változatlanul meghatározó jelentőségű a kísérletes toxikológia az új anyagok törzskönyvezése, a növényvédőszerek engedélyezése, gyógyszerek biztonsági vizsgálata során is (az utóbbiak biztosítása a gyártók, importálók, forgalmazók feladata.) A kísérletes toxikológiai tevékenység és a kísérletes toxikológiai szakértelem fejlesztése, korszerűsítése szükséges. Speciális feladataik megoldásához saját laboratóriumi rendszert működtetnek a KvVM, az ICsSzEM, a HM és a BM, illetve ezek intézményei. Az ország magas színvonalon dolgozó egyetemi és a kutatóintézeti laboratóriumainak a kémiai biztonságban állami feladatuk nincs. A módszerek fejlesztésében, adaptálásában, a kutatásban, a szakemberek képzésében jelentőségük egyedülálló. Ez utóbbi munkáról, ezen belül a kémiai biztonság felsőoktatási rendszeréről – amely mind a kémiai biztonságban, mind az egyéb szakterületen dolgozó szakemberek részére megfelelő szak- és továbbképzést biztosít – a fejezet átfogó tájékoztatást ad (lásd még: II. fejezet 11. és 15. pont). Az utóbbi években gyors fejlődésnek indultak a kémiai biztonság különböző területein akkreditált magán laboratóriumok, amelyek jelentősen meggyorsítják a szükséges vizsgálatok elvégzését. Összességében megállapítható, hogy az elmúlt 5-8 év során a vegyi anyagok helyes kezeléséhez szükséges technikai infrastruktúra (analitikai kémiai műszerek, laboratóriumok, toxikológiai laboratóriumok, informatikai rendszerek – az utóbbit lásd: II. fejezet 8. pont) jelentősen fejlődött. Néhány – elsősorban a kémiai élelmiszerbiztonság területén – még szükséges műszer-beszerzés, laboratóriumfejlesztés folyamatban van. Tervszerű, a laboratóriumi kapacitásokat hatékonyan és célszerűen felhasználó egységes laboratóriumi stratégia, egységes és szakszerű irányítás mellett a technikai infrastruktúra alkalmas az ország kémiai biztonságának garantálására. 9.4.2. Javaslatok 9.4.2.1. Célszerű az óriási szellemi és laboratórium kapacitással bíró, nagyon eredményesen működő egyetemi és kutatóintézeti laboratóriumok (MTA Kémiai Kutatóközpont) bevonása a kémiai biztonság aktívabb támogatásába. 9.4.2.2. Az ÁNTSZ-ben PHARE támogatással kiépített laboratórium-rendszer szerkezetét és korszerű működését meg kell őrizni; ezt az ország közegészségügyi biztonsága, és nemzetbiztonsági érdeke egyaránt megkívánja. 9.4.2.3. Az élelmiszerbiztonsági laboratóriumi-rendszer fejlesztése – részben és elsősorban az élelmiszerek felgyorsult és megnövekedett importja miatt – népegészségügyi érdek. 9.4.2.4. A Magyar Hadsereg speciálisan felszerelt laboratóriumaival mind a gyakorlati munka, mind az oktatási feladatok megoldása területén eredményes együttműködést kellene kiépíteni.

328

9.4.2.5. A kémiai biztonsági szakemberek képzését célszerű lenne mind a graduális, mind a posztgraduális oktatásban biztosítani. A kémiai biztonság megfelelő multidisciplináris curriculumát célszerű lenne kidolgozni.