1. Fejezet A társadalom-technikai civilizáció A technológia, mint Isten képmásának és az egyház megbízatásának egy része (A technológia és a lelkiség integrálásának a lehetőségei keresztény nézőpontból) A technológia és Isten képmása Isten egy kiemelkedő szakértelemmel rendelkező technikus. Alkotott szárnyszerkezeteket, szemeket, olyan vegyi üzemeket, mint a máj, villámlást, sőt még nukleáris kohókat is, amiket csillagoknak nevezünk – mindezt jóval azelőtt, hogy az ember létezett volna és tanácsot adhatott volna neki. Ő tervezte és alkotta meg az emberi agyat is – amely egy önmagát reprodukáló, szövevényes logikai hálózatú, multimédiás, önprogramozó, organikus számítógép. Ha Isten képmása vagyunk, akkor ugyanolyan kiemelkedő minőségben tudunk tervezni, feltalálni és kivitelezni is. Az egy téves gondolat, hogy a technológia idegen a lelkiségben. A technológia a lelkiség kifejeződése. A technológia és a lelkiség kiegészítik egymást. A technológia az eszközünk arra, hogy kifejezzük Isten bennünk élő képmását. Ezékiel 1:19-21, 25-28 (Protestáns fordítás): 19Amikor az élőlények jártak, a kerekek is jártak mellettük; és amikor az élőlények fölemelkedtek a földről, a kerekek is fölemelkedtek. 20Ahová a lélek akart menni, oda mentek; ahová a lélek akarta. És a kerekek is fölemelkedtek velük, mert az élőlények lelke irányította a kerekeket. 21Ha azok jártak, ezek is jártak, ha azok megálltak, ezek is megálltak; és ha fölemelkedtek a földről, fölemelkedtek a kerekek is, mert az élőlények lelke irányította a kerekeket. … 25És egy hang hallatszott a fejük fölött levő boltozatról amikor megálltak, és leeresztették szárnyaikat. 26A fejük fölött levő boltozaton fölül egy zafírfényű trónus alakja látszott, a trónus alakja fölött pedig emberhez hasonló alak látszott. 27Ezüstösen csillogónak láttam: derekától fölfelé úgy látszott, mintha tűz fogná körül, derekától lefelé pedig úgy láttam, mintha fényözön venné körül. 28 A körülötte levő fényözön olyannak látszott, mint a szivárvány, amely a felhőkön szokott lenni esős napon. Ilyen volt az ÚR dicsőségének a látványa. Amikor megláttam, arcra borultam, és hallottam, hogy valaki megszólal. Ezékiel látomásában Isten trónját négy élőlény szállította egy tüzes szekérrel, négy óriási keréken. Ezeket a kerekeket az élőlények lelke irányította, „mert az élőlények lelke volt a kerekekben” (az angol fordítás alapján). Ez az élőlény-kerék-trónkristályboltozat szerkezet tele volt energiával és tűzzel. Magasfeszültségű, mobilis, spirituális technológiájú komplexum volt, amely magának Istennek a Jelenlétét és tekintélyét hordozta. Ilyen módon Isten éppen hogy nem volt elválasztva a
technológiától, hanem oda helyezte a trónszékét. Valamint a spirituális világtól sem volt elszeparálva a technológia, hanem helyt adott önmagában annak. Ennek a spirituális benne lakozásnak és a technikai kiválóságnak az integrációja nyilvánvalóan látható az első olyan igeszakaszból is, amely az Isten Lelkével való betelésről szól. Amint Bésaléel betelt Isten Lelkével, ennek a következménye technikai kiválóság és finom mestermunka lett. 2Mózes 31:1-5 (Károli): És szóla az Úr Mózesnek mondván: Ímé, név szerint meghívtam Bésaléelt, a Húr fiának Urinak fiát a Júda nemzetségéből. És betöltöttem őt Istennek lelkével, bölcsességgel, értelemmel és tudománynyal minden mesterséghez. Hogy tudjon kigondolni mindent, a mit aranyból, ezüstből, rézből kell csinálni. És foglaló köveket metszeni, fát faragni, és mindenféle munkákat végezni. A Lélek gyakran kapcsolódik a tűzhöz – amely a technológia és az erő fő szimbóluma, és a bennünk lakozása tanít bennünket és ad bölcsességet mindenre nézve, amibe a technológia is beleértendő. (1 Korinthus 2:9-16; 1 János 2:20,22) Ésaiás próféta azt mondja nekünk, hogy jól figyeljünk oda Isten bölcsességére és tanításaira, amelyek még a földművelés gyakorlati részleteit is bemutatják: Ézsaiás 28:23-29 (Károli): Vegyétek füleitekbe és halljátok szavam`, figyeljetek és hallgassátok beszédem`! Hát mindig szánt-é a szántó, hogy vessen, és barázdálja és boronálja-é földét? Nemde, mikor elegyengette színét, hint fekete köményt, és szór illatos köményt, s vet sorban búzát és árpát a kijelölt földbe, és tönkölyt a szélére? Így szoktatá őt rendre és tanítá Istene. Mert nem cséplő szánkával csépelik a fekete köményt, és nem szekér kerekével tapodják az illatos köményt; a fekete köményt bottal verik ki, és az illatost pálczával; A búzát csépelik; de nem örökre csépli azt, és bár hajtja rajta szekere kerekét és lovait, de szét nem töreti. Ez is a seregek Urától származott: Ő ád csodás tanácsot és nagyságos bölcseséget! Ézsaiás mondanivalója az, hogy Isten bölcsessége nem csupán valami ezoterikus erkölcsiség vagy megfoghatatlan filozófia, hanem az egész életünkre kiterjed, a földművelésre és a technológiára is, ami a mindennapi kenyerünk megszerzéséhez használatos. Isten bölcsessége áthatja a mindennapi élet minden egyes részletét – még azt is, hogy megmutatja a földművesnek, hogyan lehet a legjobban kicsépelni a köményt. Jézus, aki mindig a követendő példaképünk, ács volt, vagyis szerszámokat, technológiát alkalmazott a munkájához (Márk 6:3). Nem valami aszkéta filozófus volt, aki csak olvasta a sok könyvet és tanított. Nem volt annyira szuper lelki ember, mint aki csak lebeg, és még egy villanykörtét sem tud kicserélni, vagy mosogatni sem tud. Isten képmása Krisztusban, a tökéletes képmás, egy gyakorlatias, eszközhasználó ember volt. Jézus, aki magának Istennek a képmása, nem választotta külön egymástól a lelkiséget és a technológiát. Péter, Jakab és János
halászok voltak, Pál sátorkészítő, akik mind olyan emberek voltak, akik használták a technológiát. A kereszténység számára a gyakorlatiasság egy pozitív emberi tulajdonság. A technikai kiválóság pedig kívánatos, és az Istentől adott bölcsesség részét képezi, valamint annak is, hogy teljesen Isten képmása legyünk. Társadalom-technikai civilizáció De nem a technológia a „végső jó”, hiszen Jézus is otthagyta a műhelyt és Péter is a halászhálót, hogy az evangéliumot hirdessék. A technológia inkább eszköz, nem pedig célkitűzés, és vannak is olyan alkalmak, amikor ott kell hagynunk a szerszámos polcot, hogy elmenjünk prédikálni egyet. A keresztény élet célja az emberi természetünk fejlesztése szeretetben, és nem a technológia fejlesztése. Viszont a technológia segít kifejezni a szeretetünket. Ha egy beteg embert szeretsz, akkor szeretnéd elérni, hogy a lehető legjobb diagnózisa legyen és a lehető legjobb kezelésben részesüljön. Ide lehet érteni a röntgengépek, az MRI fejlesztését, a jobb szikéket vagy hatékonyabb fertőtlenítőszereket – mindezt azért, mert szeretni, gyógyítani és segíteni akarjuk a betegeket. A technológia a szeretet impulzusát a gyakorlati valóságban hasznosítja. A világ össze szeretet-impulzusa sem tud kárpótolni senkit egy téves diagnózisért, egy tompa szikéért vagy egy nem higiénikus kórteremért. Ha a szeretettel el akarjuk érni a céljainkat, akkor ahhoz fel kell használnunk a technológiát is. Ily módon a technológia egy eszköz, és nem a végcél – az az eszköz, amely által a szeretetünket fejezzük ki és megtestesítjük a kézzel fogható világban. Vagyis társadalom-technikai lények vagyunk. Azaz, olyan társadalmi lények vagyunk, akik a technológia által fejezik ki önmagukat. Ez nem a kultúra véletlen hatása, vagy egy hirtelen találmány az elmúlt évekből. Ugyanis Ezékielnél is azt láttuk, hogy Maga Isten is egy társadalom-technikai lény, az a szerető Szentháromság, aki egy bámulatos tüzes járművön helyezte el a trónját. A Templom építménye is bepillantást adhat arra, hogy hogyan is nézhet ki a Lélek lakóhelyeként működő technológia. A Templom Istentől ihletett mesteremberek építménye volt, akik azon a szerkezeti terven dolgoztak, amit Dávid a Szentlélektől kapott (1 Krónika 28:11-19). Itt világosan látszik, hogy a technológia Isten szolgálatába van állítva, Isten dicsőségére, és az eredménye az, hogy maga Isten lakik benne személyesen. Sok bibliamagyarázó figyelme már meg, hogy az emberiség egy kertben indul útjára, de egy városban ér célba – Isten városában. A városi élet utakat, épületeket és kommunikációt jelent. A város, a technológia helye lesz a mi végső otthonunk, mert ott használni fogjuk az Istentől kapott technikai készségeinket, és találékonyan, művészien és kreatívan fogunk élni. Nem kertbe megyünk újra, mivel kinőttük az Édent, és megtanultuk kezelni a tüzet, az acélt, a zenét és a művészetet,
úgyhogy olyan társadalom-technikai lények vagyunk, akik egy társadalom-technikai városban fogunk élni, ahol maga Isten lakik majd. (Jelenések 21 és 22 részek.) Az élőlények lelke a kerekekben volt A fenti Ezékiel szakaszban ezt olvassuk: „mert az az élőlények lelke volt a kerekekben”. Ez két dolgot mond nekünk. Először is, hogy Isten benne tud lakozni a technológiában, vagy akár más lények is, másodszor pedig, hogy a „lelkünket”, azaz a kultúránkat ki tudjuk fejezni a műalkotásaink és a technológia által. Isten benne tud „lakni” egy Templomban. A mi kulturális lelkünknek is megvannak a templomai – bevásárló központok, B2 bombázók, versenyautók és felhőkarcolók. Ezek a technológiai alkotások egy nemzet vagy egy kultúra lelkét fejezik ki. A Gogodala kenuversenytől kezdve, az ahhoz tartozó kántálással és annak varázsával, egészen a Concorde eleganciájáig érezhetjük, hogy a technológiánk megragadja a lelkünket, és kifejezi azt. Mi történt hát azoknak a nemzeteknek a lelkével, amelyek túl sok bevásárlóközpontot építenek, és amelyek hirtelen nukleáris fegyvert akarnak gyártani? Vagy amikor egy ország hatalmas felhőkarcolókat és irodaépületeket épít, miközben a szegényeik hajléktalanná válnak? Bejött a zsugoriság és az erőszak, az együttérzés pedig eltűnt. De tudnak történni pozitív változások is! Londonban a nagy ébredések után kocsmák zártak be, a nyomornegyedeket megszépítették, és műszaki iskolák, főiskolák épültek. Amikor egy ébredés még az építkezésre is kihat, akkor már biztos, hogy beindult! És miről szól az, amikor egy nemzet környezetvédő lesz, újrahasznosító telepeket épít, nemzeti parkokat hoz létre, múzeumokat és művészeti alkotásokat? A technológiánk a lelkünk legjobb és legrosszabb oldalát is ki tudja fejezni. A Bibliában van más lelki műalkotás, ami újra és újra megjelenik – a bárka és a frigyláda. Technológia és szabadulás a bárkában illetve a frigyládában Noé azzal mentette meg a világot, hogy épített egy bárkát. Ehhez a nagy tengeri hajók építéséhez való technológiai jártasságra volt szüksége, Isten pedig átadott neki egy olyan tervet, amely nagyjából megegyezik a mai nagy olajszállító hajók méretarányaival (a bárka kb. 50.000 tonnát tudott volna szállítani). 1Mózes 6:12-19 (Protestáns): 12És Isten látta, hogy mennyire megromlott a föld, mert mindenki rossz útra tért a földön. 13Ezt mondta Isten Nóénak: Elhatároztam, hogy minden élőnek véget vetek, mert erőszakossággal telt meg miattuk a föld. Ezért elpusztítom őket a földdel együtt. 14Csinálj bárkát góferfából, készíts rekeszeket a bárkában, és vond be kívül-belül szurokkal. 15Így készítsd el azt: a bárka hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök és magassága
harminc könyök. 16Ablakot is csinálj a bárkára, és egy könyökre hagyd azt felülről; a bárka ajtaját az oldalára helyezd. Készíts alsó, középső és felső emeletet. 17Mert én özönvizet fogok hozni a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden élőlényt. Minden el fog pusztulni, ami a földön van. 18Veled azonban szövetségre lépek: menj be a bárkába fiaiddal, feleségeddel és fiaid feleségeivel együtt. 19És vigyél be a bárkába minden élőlényből, mindenből kettőt-kettőt, hogy életben maradjanak veled együtt. Hímek és nőstények legyenek azok. A „megépített bárka” és a megmenekülés témája később visszatér annál a kosárnál, ami Mózest mentette meg: 2Mózes 2:3 (Protestáns): De amikor már nem tudta tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé. Szintén ez a téma jelenik meg a díszes frigyládánál, amely a sátor központi eleme volt. 2Mózes 25:10-13 (Protestáns) 10Készítsenek egy két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles és másfél könyök magas ládát akácfából! 11Vond be színarannyal, kívül-belül vond be, és készíts rá körös-körül aranyszegélyt! 12Önts négy aranykarikát és erősítsd azokat a négy alsó sarkára! Két karikát az egyik oldalára, és két karikát a másik oldalára! 13Készíts rudakat is akácfából, és azokat is vond be arannyal! Ez a frigyláda a Lélek lakóhelyéül szolgáló erőtechnológiai alkotás volt, ahol Isten és az ember találkozott. 2Mózes 25:22 (Protestáns) 22Ott jelenek meg neked, és beszélek veled a födélről, a két kerúb közül, amelyek a bizonyság ládáján vannak. Beszélek veled mindarról, amit majd általad parancsolok Izráel fiainak. Ez a láda ugyanakkor szent, erőteljes és veszélyes is volt: 2Sámuel 6:6-7 (Protestáns) 6Amikor Nákón szérűjéhez értek, Uzzá az Isten ládájához kapott, és megfogta, mert megbotlottak az ökrök. 7Ezért fellángolt az ÚR haragja Uzzá ellen. Nyomban lesújtott rá meggondolatlanságáért az Isten, és meghalt ott, az Isten ládája mellett. A Lélek által betöltött magasfeszültségű technológiát nem szabad könnyedén venni. Ugyanaz a technológia, ami megment, meg is ölhet. A technológia mégis benne van az üdvtörténetben, akár a Frigyládában megmutatkozó tökéletességre jutásában, akár a Keresztnél látható halálában és kiforgatásában. A kereszt: a technológia halála A kereszt a lehető legegyszerűbb építmény – két egyenes gerenda egybeszegecselve. A kereszt nem kifinomult, durva, kidolgozatlan, éppen az ellenkezője a Frigyláda művészeti alkotásának. Nem olyan hatékony, mint egy nyaktiló (guillotine), és nem is olyan kíméletes, mint egy halálos injekció. A kereszt a brutálissá tett technológia, a kegyetlenségre használt technológia, a felforgatott, primitívvé tett, elcsúfított és megölt technológia. A katonák által használt
korbácstól kezdve, a Jézus megbotozására használt boton át a töviskoszorúig – láthatjuk a gyötrés, a brutalitás és a kegyetlenség technológiáját. A technológiát szadisták kezében, a Sátán szolgálatában. A kínzóeszközök feltalálása beteges elmék műve, és a technológia halálát jelentik. Isten nem úgy ül a trónján, hogy azon gondolkodna, hogyan lehetne a legjobban kínozni az embereket. Valójában ilyen kegyetlenségek eszébe sem jutnak. Jeremiás 7:31 (Protestáns) Fölépítették a Tófet áldozóhalmait a Ben-Hinnóm völgyében, tűzben égették el fiaikat és leányaikat, pedig ezt nem parancsoltam, sőt eszembe sem jutott. A kegyetlenség céljából használt technológia az ördögöt szolgálja és nem Istent. A napalm, a kínzókamrák, az embertelen munkakörülmények, a sátánista rituális erőszak, a haláltáborok, az auschwitzi gázkamrák és a náci emberkísérletek mindmind démoni felhasználása a technológiának. Ezek sötét, gonosz dolgok, amelyek az emberi találékonyság megrontását jelentik és Isten képmásának a kiforgatását. Bálványok: a rossz spirituális technológia imádata A technológiát az is eltorzítja eredeti, Istentől adatott rendetetéséhez képest, amikor bálványimádásra használják. 3 Mózes 26:1 (Protestáns) Ne csináljatok magatoknak bálványisteneket. Se faragott képet, se szent oszlopot ne állítsatok magatoknak, kőszobrokat se helyezzetek el országotokban, hogy leboruljatok azok előtt. Mert én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek. A bálvány a spirituális erőtechnológia helytelen változata! Olyan technológia, amelyben démonok lakoznak. 1Korinthus 10:19-21 (Protestáns) 19De mit mondok ezzel? Talán azt, hogy a bálványáldozat vagy a bálvány ér valamit? 20Sőt inkább azt, hogy amit a pogányok áldoznak, azt ördögöknek áldozzák és nem Istennek: azt pedig nem szeretném, ha ti az ördögökkel lennétek közösségben. 21Nem ihattok az Úr poharából is, meg az ördögök poharából is, nem lehettek részesei az Úr asztalának is, meg az ördögök asztalának is. Bármennyire is erőteljes tud lenni a bálványimádás, akkor is sokkal erőtlenebb, mint Isten – ahogy ezt Dágon, a filiszteusok bálványa, és Jahve összecsapásából is láthatjuk: 1Sámuel 5:1-4 (Protestáns) 1A filiszteusok pedig fogták az Isten ládáját, és elvitték Eben-Háézerből Asdódba. 2Fogták a filiszteusok az Isten ládáját, bevitték Dágón templomába, és odatették Dágón mellé. 3Amikor az asdódiak másnap fölkeltek, Dágón arccal a földön feküdt az ÚR ládája előtt. Akkor fogták Dágónt és visszatették a helyére. 4Amikor másnap reggel fölkeltek, Dágón arccal a földön feküdt az ÚR ládája előtt és Dágón feje meg a két kezefeje letörve a küszöbön volt, csak a dereka maradt meg. Amikor a technológia tisztán láthatóan bálványimádó lesz, akkor Isten meg fogja alázni, és megteszi vele, hogy leboruljon Őelőtte. Ezután, ha még mindig nem veszi az üzenetet, akkor amputálni is fogja!
A szünetgomb (pause) megnyomása: a szombat Nem szabad hagyni, hogy a technológia nyughatatlanul hajtson bennünket. Lennie kell a kultúránkban szent ürességnek is. Szabadnapok, szent napok, zöldövezetek, a nyugalom és felfrissülés helyei. Kell, hogy legyenek olyan területek is, amelyek a „munka” állandó alkalmatlankodása, a piac, és a mindennapi 24 órás „bekapcsolt állapot” technológiai őrületén kívül esnek. A Bibliában az embereknek és a termőföldnek is kellett szombatot tartani. Az embereknek minden héten egyszer, a földnek minden hét évben egyszer. A szombat ideje alatt az embereknek nem volt szabad dolgozniuk vagy a technológiát használniuk – ez volt a „szerszámokat letenni” ideje. A szombatévben nem volt szabad megművelni a földet, hanem ugaron kellett hagyni. 2Mózes 20:10-11 (Protestáns) 10De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. 11Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az ÚR a nyugalom napját. 3Mózes 25:3-5 (Protestáns) 3Hat éven át vesd be meződet, és hat éven át mesd meg szőlődet, és takarítsd be termését. 4De a hetedik esztendőben legyen teljes nyugalma a földnek, az ÚR nyugalomnapjához hasonlóan. Meződet ne vesd be, és szőlődet ne nyesd meg. 5Ami az aratás után kihajtott, azt ne arasd le, és metszetlen szőlőd fürtjeit ne szedd le. A nyugalom esztendeje legyen ez a föld számára. Hat napon át használhatjuk a technológiánkat – utána pedig szünetet kell tartani a magunk és a környezetünk érdekében is. Még Isten is megpihent teremtő munkája után a hetedik napon. Társadalom-technikai lénynek lenni azt is jelenti, hogy tudjuk, mikor engedjük el a munkát, hogy egyszerűen csak pihenjünk és élvezzük a kapcsolatokat. Létre kell hoznunk „hetedik napi” szakaszokat is, amikor mi is, a kultúránk is, és a technológiánk is „leáll”, és egész valónk felfrissülhet. A megváltott technológia: a dicsőítő technológia A zene az a technológia, amit harmónia létrehozására használnak – akár egy hárfával, akár egy orgonával, vagy akár egy számítógéppel, ami hangot ad ki magából. A hangszerekben való jártasság a zenei képességek és a dicsőítés alapvető részét képezik: 2Krónika 34:12 (Károli) És az emberek hűségesen végzik vala a munkát; a kikre felügyelének Jáhát és Obádia Léviták, a Mérári fiai közül valók; és Zakariás, Mésullám, a Kéhátiták fiai közül valók, a kik szorgalmazzák vala őket. E Léviták pedig mindnyájan mesterek valának az éneklőszerszámokban.
A Zsoltárok könyve számos hangszert sorol fel, amelyeket a dicsőítésben használtak, mint például a hárfát, a lantot, a hegedűt, a dobot, a trombitát és a cintányért (Zsoltárok könyve 150), Dávid királyt pedig hangszerek feltalálójának nevezi a Szentírás (Ámós 6:5). A dicsőítésben a technológia másodlagos, az Úr dicsőítése pedig elsődleges. A technológia Isten dicsőítésének a szolgájaként tölti be a szerepét. A dicsőítő zene technológiája összehozza az embereket, és egyesíti őket gondolatban és lélekben. Ha jól játszanak egy hangszeren, amelyet Isten alázatos szolgálatában használnak, az kulcsfontosságú Isten jelenlétének a megtapasztalásában. A dicsőítésben társadalmi-technikai lényekként viselkedünk, amelynek során dicsőséget adunk Istennek mind a társasági kapcsolatainkkal, mind a hangszereinkkel. Ugyanígy kell egyesítenünk a modern dicsőítő technológiát – a hangosítást, a PowerPoint bemutatót és a fényeket – egy tökéletes, harmonikus egésszé, amely Istennek adja a dicsőséget, és nem magára a technológiára hívja fel a figyelmet. A technológia és az evangelizáció Mindig is alkalmazták a technológiát azok, akik érdekeltek voltak az evangélium munkájában. A technológia jelenthet egyszerű dolgokat is, mint például traktátusok és Bibliák nyomtatása, vagy hangszórók használata, jelenthet költséges dolgokat is, mint például a rádiós vagy televíziós evangelizáció, vagy akár messzire elérő dolgokat, mint például a műholdas közvetítések vagy a kibermisszió. Az erő az evangéliumban van, Isten kihirdetett Igéjében, és nem a technológiában (Róma 1:16). Viszont a technológia lehetővé teszi, hogy az ige hirdetése minél több embert érjen el, hogy különböző nyelvekre lehessen lefordítva, és olyan formába legyen öntve, amit meg is értenek – mint akár a Braille-írás. Az Interneten tanítva havonta 4000 hallgatót érek el, ami sokkal több, mint amennyit a teológiák többségén taníthatnék. Ráadásul a weboldal még akkor is „tanítja” őket, amikor én alszom, utazok, vagy éppen nyaralok! A technológia arra is lehetőséget biztosít, hogy egyszerre több mint 25 országban tanítsak! A technológia nem növeli meg az általam mondottak igazságtartalmát vagy megtartó erejét (amely egyedül Krisztusé), viszont olcsóbbá és elérhetőbbé teszi azok számára, akik keresik. Mindez nekem évi kb. 5 dolláromba kerül minden egyes nappali hallgatóra számítva az AIBI iskolánál! (www.aibi.ph). Pál változtatgatta a missziós megközelítését, hogy „mindenképpen megmentsen némelyeket”: 1Korinthus 9:22 (Protestáns) Az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy megnyerjem az erőtleneket: mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket. Ezért hát a felhasznált eszközöket azokhoz kell szabni, akiknek szüksége van az üdvösségre – a vakoknak Braille Bibliákat, kurblis magnókat a távoli falvakba, a vezetéket posztmodern generációnak pedig internetes csetszobákat. A technológia csak akkor dicsőséges, ha megfelelően használható az adott emberek üdvössége és tanítványozása érdekében.
Konklúzió Társadalom-technikai lények vagyunk, Isten képmására teremtve, akiknek arra kell használni a technológiát, hogy szeressük egymást és véghezvigyük a Nagy Küldetést, bölcsességgel és hatékonyan. A technológia a Lélekkel teljes és erőteljes tud lenni, és Isten dicsőségének lényeges alkotórésze – úgy mint a frigyláda vagy Ezékiel kerekei. A technológia eszköz és nem végcél, és nem szabad kiforgatni a bálványimádás céljából, vagy embertelen, kegyetlen módokon használni. Nem szabad, hogy hajszoljon bennünket a technológia, hanem „hetedik napi” nyugalmi időszakokkal kell visszafognunk, amelyet kialakítunk a kultúránkban. A technológia áldásait arra kel kihasználni, hogy egymást szolgáljuk, hogy dicsőítsünk, és hogy Isten lelki bölcsességének a kifejezésére használjuk, amely a fizikai világban jelenik meg. A Szentlélekkel telt keresztények „mesteremberek” lesznek, technikai képességekkel felruházva, ahogy jó keresztényi jellemtulajdonságokkal is. Ez a bölcsesség képessé teszi őket arra, hogy lakhassanak Isten városában, az Isten lakóhelyéül szolgáló, tökéletes, társadalom-technológiai közösségben. Írta: John Edmiston (copyright John Edmiston 2003) Az angol nyelvben a bárka is és a frigyláda is „ark” – ezt a homonímiát használja a szerző ezalatt az alcím alatt.
2. Fejezet Az internet stratégiai fronton történő használata a misszióban Bevezető A frontvonalas misszió mindig kalandot és kihívást jelent az „eszközök használatára” a Nagy Missziós parancs betöltésére (William Carey szavaival élve). Az egyik ilyen eszköz az internet használata. Az egyik legizgalmasabb missziós front ma a kibermisszió területe: az IT frontvonalon történő használata a nemzetek evangelizálására és tanítvánnyá tételére. Ebben a cikkben a kultúra-közi (interkulturális) missziós weboldalakra, valamint az stratégiai online szolgálati megközelítéseket fogjuk szem előtt tartani, mint pl. a web-evangelizáció, emailtanítványság, web-alapú internet kávézók, amelyek a gyülekezetplántálás stratégiáját képezik. Ez az írás az internet-alapú missziós tevékenység benne rejlő lehetőségeit, tényleges használatait és sikeres alkalmazásait tekinti át, valamint amellett emel szót, hogy a missziós társaságoknak legyenek internet-evangelizációs részlegei, amelyeket Kibertér Területi Igazgató vezessen. Szándékosan hagytam ki a számítógépek hagyományos használatát a misszióban, vagy az egyetlen kultúrában használt internet témáját, mivel ez máshol már kellő terjedelemben át lett vizsgálva (például Leonard Sweet írásában). Egy kis statisztika: Világméretű Internet Népesség: 445,9 millió (eMarketer) 533 millió (Computer Industry Almanac) 2004-ben várható: 709,1 millió (eMarketer) 945 millió (Computer Industry Almanac) Online Nyelvi Népesség (2002 szeptemberi adat): Angol 36,5%; kínai 10,9%; japán 9,7%; spanyol 7,2%; német 6,7%; koreai 4,5%, olasz 3,8%; francia 3,5%; portugál 3,0%; orosz 2,9%; holland 2,0% (Forrás: Global Reach) A fenti statisztikából egyértelműen látható, hogy az internet többé nem dominánsan angol nyelvű médium, hanem az ázsiai nyelvek, mint például a kínai, japán és koreai most már jelentős területet mondhat magáénak a kibertérben, csak
úgy, mint a nagyobb európai nyelvek, mint például a spanyol, a portugál és a francia. Naponta több, mint 275 millióan keresnek valamit az interneten, és az internet munkafázisok 80%-a egy keresőmotoron indul (Internetstatistics.com). A vallás az egyik legfőbb keresett téma. A „Pew Internet” (kb. „Internetes Széksorok”, a gyülekezeti, templomi padokra vagy széksorokra utal – a ford.) felmérései szerint 28 millió amerikai online úton szerez vallási információkat, három millió teszi ezt naponta, és a net-felhasználók 25 %-a keres rá vallási kötődésű témákra. A „Barna Research” becslése szerint 2010-re akár 50 millió amerikai is végezhet istentiszteletet kizárólag az internet előtt. Minden jel arra mutat, hogy az internet jelentős vallási információforrás, ahol a sok különböző kultúrájú és nyelvű emberek a magánszférájukban gyűjtik a spirituális információkat és véleményeket. Ezért ez egy olyan hely, ahol a misszionáriusoknak ott kell lenniük. Első rész – A kibermisszió fogalma, lehetőségei és stratégiai használata Az online evangelizáció nyilvánvaló potenciálja ellenére, a missziós számítógép használatot nagyrészt még mindig csak missziós adatbázisokban, könyvelésben, támogatás-gyűjtésben, e-mailezésben és a nyilvánosságban látják. A „számítógép a misszióban” témájú nagy konferenciákon a biztonsági kérdésekről és a hálózatépítésről vitáznak, de az nem kerül szóba, hogy az informatikus munkatársak hogyan plántálhatnának gyülekezeteket és hogyan érthetnének el még el nem ért embercsoportokat Jézusért. Ez a feladat az „igazi misszionáriusokra” marad! Ez az írás arról szól, hogy hogyan tudják a számítógépőrültek terjeszteni az evangéliumot, és hogyan tudnak a kiber-misszionáriusok olyan helyekre is eljutni, ahová a hagyományosak nem. Arról is szó lesz, hogyan használják az internetet teológiai oktatásra kihelyezett képzés által, hogyan használják a csetszobákat online evangelizálásra kreatív megközelítésű országokban, és hogyan bizonyul hasznos stratégiának az internet kávézó az eddig el nemért embercsoportok elérésében. Ez a cikk tehát egy radikális gondolatot mutat be az információs technológiáról, mint egy frontvonalas, úttörő gyülekezetplántáló és evangelizációs szolgálatról. Személyes részvételem A számítógépes misszióba személyesen 1988-ban kerültem bele, egy őskori Microbee személyi számítógéppel, aminek még merevlemeze sem volt! 1991-ig segítettem az Australian BibleNet beindításában, ami a régi FidoNet hírlevél testületi csoportjához tartozott. 1994 elején, amikor a web még csak beindulóban volt, elkészítettem az egyik első keresztény weboldalt a „The Prayer Page” („Az ima oldal”) címűt, ami az első olyan weboldal volt, ahová az emberek felrakhatták az imacéljaikat és taníthattak az imádkozásról. Végül ebből alakult ki (1994 közepén)
az Eternity Online Magazine, ami 1998 végéig ment, amikor megszűnt a támogatás. A csúcsán, 1997-ben az Eternity Online Magazine-nak több mint egymillió olvasója volt, és évente körülbelül ötszázan írták, hogy ezeknek az oldalaknak a segítségével megtalálták Krisztust. 2001 vége felé felvállaltam az Asian Internet Bible Institute (www.aibi.ph) munkáját, ami tizenkét ingyenes online tanfolyamot működtet, köztük a 21 modulos Harvestime („Aratásidő”) gyülekezetplántáló kurzust, azon fáradozva, hogy az ázsiai lelkipásztorok 70%-át, akik nem részesültek hivatalosan képzésben, felkészítse a szolgálatra (internetkávézók és gyülekezeti számítógépek segítségével). Jelentősebb misszionáriusokkal együttműködve dolgozom jelenleg egy olyan stratégián, ami internetkávézók beindítását célozza meg, filippínó misszionáriusokkal működtetve, eddig el nem ért ázsiai csoportok között. A szó a kibertérben A kiber-szörfözők általában két dolgot szoktak csinálni: szavakat olvasnak és szavakat írnak. A világháló grafikai és hang-lehetőségei ellenére, az internet még mindig főleg csak szövegalapú médium, és ez különösen a fejlődő országokban érvényes. De vajon elég ennyi? A szöveg át tudja formálni a világot? Az válasz: igen, az embereket meg tudják és gyakran meg is szokták változtatni a valós lelki/személyes szükségletet megcélzó írott szavak. Az internet egyszerűen olyan környezetbe helyezi az ilyen anyagokat, ahol az érdeklődők könnyen hozzájuk férnek a hiperhivatkozások és a keresőmotorok segítségével. Miközben alszom vagy dolgozom, az emberek elolvasnak egy cikket és megváltoznak, vagy pedig odalépnek a „Hogyan lehetsz kereszténnyé” oldalra, és valóságosan elkötelezik magukat Krisztus mellett, a számítógépük mellett ülve. Az írott szó átformálja őket, teljesen függetlenül a jelenlétemtől, kinézetemtől, sármosságomtól. Ezáltal a kiberszolgálat sokkal kisebb mértékben függ a személyiségtől, helytől, épülettől, öltözködési vagy kulturális elvárásoktól, mint a missziók többsége. Viszont nagyon is függ a kiberszolgálat az írásbeli és lelkigondozási készségektől, az oldalak közötti kiterjedt hálózatépítéstől, és az egyértelmű és könnyű használhatóságtól. A lényeg az, hogy a kereső embereket eljuttassuk azokhoz a szavakhoz, amik át tudják formálni az életüket (maximum három vagy négy egérkattintással), majd pedig továbbsegítsük és nyomonkövessük a találkozását Isten Igéjével, és beépítsük őket bátorító lelkületű online közösségekbe. A világháló megismerése, megértése Rendben, tehát kiber-misszionárius akarsz lenni? Ehhez mélyreható és személyes tapasztalati úton szerzett ismeretekre van szükség a kibertér természetéről, és különösen az alábbi négy alapvető fogalomról: Először is – a világháló nem műsorszóró média. Amikor tartalmat helyeznek fel a világhálóra, azzal még nincs „kiküldve”. A tartalom ott marad, ahol van, azon a
számítógépen, ahová tették, és a látogatók ahhoz a tartalomhoz a különböző kapcsolatok hatalmas hálózatrendszerén keresztül jutnak el. Valójában a világháló lehet privát, publikus vagy fél-publikus. Nem olyan, mint egy rádióállomás, amibe bárki belehallgathat. A tartalmat korlátozni lehet jelszóval, vagy láthatatlan és meg nem jelenített oldalakat is fel lehet tenni, amit a „robotok” és keresőmotorok sem találhatnak meg, valamint titkosítani is lehet weboldalakat. Ezért a világhálót nem véletlenszerű közönség számára szóló általános információk kiküldésére találták ki, hanem bizonyos szempont alapján szelektált emberek figyelmének a felhívása konkrét információkra. A különbség kritikus jelentőségű. Nincs automatikus közönség. Ha nem érted meg, hogyan vond a weboldaladhoz az embereket a linkek hálózatán keresztül, lehet hogy az eredményed nulla látogató lesz. Másodszor, ha az evangéliumra akarod felhívni az emberek figyelmét az Interneten, akkor alapvető fontosságú, hogy értsd, hogyan navigálnak az emberek, mire eljutnak egy weboldalra. A világháló leginkább egy hatalmas könyvtárhoz hasonlít, és a szörfözők általában nem szoktak véletlenül meglátogatni weboldalakat, mint ahogy egy könyvtárban sem veszünk ki véletlenül könyveket. Leginkább valamihez kapcsolódó, konkrét érdeklődés alapján jutnak el egy weboldalra, keresőmotor vagy egy link segítségével egy kapcsolódó weboldalról vagy emailből. Az internet nem passzív dolog, mint a rádióhallgatás, hanem a szörföző mindig aktív, klikkel, rákeres, olvas, böngészik és tudatosan navigál végig a kibertérben. Vagyis a webszörföző egy saját maga által irányított kereső, akit a kíváncsiság hajt, ahogy a hiperhivatkozások kapcsolatrendszerén utazik végig. Tehát ha azt akarod, hogy valaha valaki elérjen téged, valahogy kapcsolódnod kell oda, ahol az a valaki most van. A lényeg az, hogy úgy helyezd el a weboldaladat, hogy több millió ember számára csupán egy vagy két kattintásnyira legyen. A hálózat része kell, hogy legyél, beleszövődve a kibertérbe, hogy az emberek mindenféle helyen beleütközzenek a weboldaladra mutató linkekbe. Tudnod kell valamilyen okot is adnod arra, hogy miért menjenek a te weboldaladra. A szörfözők általában két dolgot keresnek: emberi kapcsolatokat és hasznos információkat. A kíváncsiság és a közösség a világháló két hajtóereje, és a kiber-szolgálatoknak ezeknek a hajtóerőknek az energiáját kell hasznosítaniuk, ha sikeresek akarnak lenni. Harmadszor, a világhálót arra tervezték, hogy a tudósok és a katonaság adatokat közöljön, és kifejezetten speciális információk közlésére lett kialakítva, egy nagy szórású közönség számára. Tehát a megérzéseinkkel ellentétes módon, minél speciálisabb az információd, annál több látogatód lesz a missziós weboldaladon! Ha az oldalad a „kereszténység” témakörről szól, vagy „az evangéliumról”, akkor azt fogod tapasztalni, hogy csak egy a sokmillió közül – és a tiéd a 34.218-ik a keresőmotoron. vagyis nagyon kevés látogatója lesz az oldaladnak. A legspeciálisabb és legszokatlanabb cikkeim, mint például az emberi klónozásról, a teofosztikus lelkigondozásról vagy az áldásokról és átkokról szólók több látogatót vonzanak, mint az általános tanítványsági cikkek. Ezt az alapelvet lehet látni
működni az üzleti weboldalakon is. Az általános internetes vásárlási oldalakat elhagyták a vásárlók ezrei – míg a ritka könyvek árusai, az antik boltok, a márkás borok és a műalkotások kereskedői felvirágoztak. A trükk: legyenek aktuális témáid, amik nagyon speciálisak. Úgyhogy amikor Dollyt, a bárányt klónozták – azonnal írtam egy cikket az emberi klónozás keresztény szemléletéről. Azon a héten az volt az egyetlen keresztény cikk ebben a témában (a kibertérben), és hatalmas sikere volt. Vagyis, ahhoz, hogy a kiber-szolgálatodra felhívd a figyelmet, fontos építened a speciális ismereteidre és a speciális erősségeidre. Felejtsd el, hogy mindenkinek tetszeni akarjál, inkább legyenek lényeges információid, legyél egyedi és legyél konkrét. Negyedszer, a világháló sokkal inkább a szükségekhez kapcsolódó fontos információkról szól, mintsem arról, hogy milyen képet, „image”-et mutatunk magunkról. A tartalom mindent visz! Úgyhogy legyen jó tartalmad, ami valódi szükségekre ad választ. Az emberek még egy nagyon csúnya weboldalra is felmennek, ha olyan ingyenes szoftvert találnak rajta, ami nekik is kell. A kulcsfontosságú „kattintás-tényező”, ami miatt úgy döntenek, hogy követik valamelyik linket, az, hogy a látogatók úgy érzik, hogy az oldal kapcsolódik a közvetlen szükségletükhöz. Ezek főleg kapcsolati és információs szükségletek. A kattintások „látatlanban” történnek a weboldalakra. A látogatók még nem látták az oldaladat, amikor egy arra mutató linkre kattintanak. Úgyhogy a grafikáidnak semmi jelentősége. A döntés (a kattintás) úgy történik meg, és csak úgy történhet meg, hogy az oldal tartalmára vonatkozó információkra alapoz valaki – és nem a megjelenésére. Ezért a „tök jó” stílus nem annyira fontos, mint a kapcsolat, a tartalom és az érthetőség. A Yahoo az egyik legnagyobb internetes portál, és mégis elég hétköznapi a kivitelezése. A leglátogatottabb weboldalak közül néhány csupán sima szövegből áll. Viszont minden sikeres weboldalnak nagyszerű tartalma van, gyors, hasznos, érthető és könnyű használni ill. navigálni benne. Az igazán jó weboldalak a célközönségükhöz „kapcsolódnak”, és azok szükségleteire adnak választ. Úgyhogy egy hatásos szolgálati weboldal az érdeklődési kör szerinti témába vágó, egyedi, világosan érthető, gyorsan töltődő, hasznos, könnyen kereshető, interaktív és tele van kifejezetten speciális információkkal és forrásokkal, amik ráveszik az embereket, hogy használják, újrahasználják és felfedezzék a weboldalt. Az Internet a kreatív hozzáférésű országokban A nemrég hozott kínai kormánydöntés, ami a Google keresőoldalhoz való hozzáférést blokkolta, azt bizonyítja, hogy a kormányok tudják és szokták cenzúrázni az Internetet és általában politikai okokból szoktak weboldalakat blokkolni. Láthatóan a kormányokat kevésbé érdeklik az olyan vallási oldalak, amik politikailag semlegesek. Az AIBI-nek sok kreatív hozzáférésű országban vannak tanulói, és eddig még nem tapasztaltunk külső beavatkozást. Habár az internetes szolgálat csak kis létszámban ér el embereket a kreatív hozzáférésű országokban,
ezek általában üzletemberek vagy vezetők. Ezek a vezetők le tudják tölteni a képzési anyagokat, amit aztán megoszthatnak másokkal. Ez az, amit én úgy nevezek, hogy „alagút és tarolás” stratégia, mivel „alagutat fúrunk” valamelyik kreatív hozzáférésű országba, találunk valakit, akinek széleskörű hálózati kapcsolatrendszere van, aki aztán másokat is beszervez, és így terjed a szolgálat. Igaz, hogy óvatosnak kell lenni, mégis lehetséges hatékonyan szolgálni még olyan országokban is, mint Mianmar, ahol szigorú korlátozások alatt van az Internet. Fontos, hogy azok a weboldalak, amelyek kreatív hozzáférésű országokban szeretnének szolgálni, legyenek politikailag semlegesek, kulturálisan érzékenyek, káros információktól mentesek, és óvatosak abban, hogy milyen képet mutatnak és milyen szavakat, fogalmakat használnak. Figyelembe kell venni a sávszélességet is (mivel gyakran lassú a kapcsolati sebesség, és az emberek a letöltött és szörfözött MB után fizetnek), valamint figyelmesen át kell gondolni a nagyobb grafikák, hangok és videók használatát is. Ezekkel a kikötésekkel, az Internet nagyszerű eszköz abban, hogy elszigetelt keresztény hívőkért imádkozzunk, buzdítsuk és képezzük őket a kreatív hozzáférésű országokban. Ennek a „hogyanját” később fogom kifejteni a cikkben. Internetes evangelizáció a missziós környezetben Az evangelizáció gyakorlatilag csetszobákban is történhet, emailen keresztül, vagy email csoportos beszélgetéseken történő baráti evangelizálás által, és a weboldalakon bemutatott evangélium által, valamint még több tucat más online lehetőségek által. Tony Whitaker a web-evangelism.com oldalról bőségesen rendelkezik forrásanyaggal, és a web-evangelizációs útmutatóját meg lehet találni a http://www.aibi.ph/articles/webguide.htm oldalon. Az anonim (névtelen) vagy pszeudonim (álneves) email címek még a kreatív hozzáférésű országokban is lehetővé teszik a webes evangelizálást. Az utógondozást emailen küldött leckékkel, valamint letölthető Biblia és tanítványképző anyagok elérhetővé tételével lehet végezni. (lásd http://www.aibi.ph/abi/starterkit/gospel1.php). Mint minden más evangelizáció esetében is, kötelező a tisztességes eljárás. A „spamming” („szpemezés”), a tolakodó felugró ablakok (pop-up), és más megközelítési módszerek nem igazán kedveltek a legtöbb látogató számára, és ne legyen ilyen a web-evangelizációban. A web-evangelizációban az az egyedi, amilyen konkrét és fókuszált tud lenni. Évekkel ezelőtt hallottam egy statisztikát, mely szerint bármilyen közönségnek általában két százaléka bármely pillanatban a megtérés pontján áll, és kész elfogadni Jézust. Ezt igaznak találtam saját evangelizációs igehirdetéseimen, és nemrég tudtam meg, hogy ugyanez a két százalékos arány szokott igaz lenni Billy Graham evangelizációs hadjáratain is. Namármost az Interneten két százalék: az SOK embert jelent! Ez azt jelenti, hogy bármely nap 10 millió ember, aki online van, a megtérés pontján van az életében. Ha stratégiailag használod az Internetes közönség önálló kiválasztást alkalmazó természetét, el tudod érni ezt a két százalékot. Meg tudod tenni, hogy kizárólag azoknak
kommunikálj, akik a Jézus melletti döntés előtt állnak. Ezt úgy teheted meg, hogy olyan címet adsz az oldaladnak, ami azokat ragadja meg, akik döntést akarnak hozni, valamint hogy ha bebiztosítod, hogy jól jöjjön ki a keresőkben. Az én evangelizációs oldalamnak egyszerűen az a neve, hogy „Hogyan lehetek keresztény” („Hogyan tudok megtérni”) („How To Become A Christian”) és azokat célozza meg, akik keresztények akarnak lenni (meg akarnak térni), de nem tudják hogyan. Minden évben több ezren olvassák el, akik egyszerűen annyit írnak be a keresőbe, hogy „hogyan lehetek keresztény”, és több tucat adja át az életét Jézusnak (1997-től 98-ig évente 500 ember hozta meg a döntését Krisztus mellett ezen az egy weboldalon). Akár igen különleges célcsoportot is megcélozhatsz, pl. egy hindi nyelvű weboldallal, amin egy bizonyságtétel szerepel és egy speciális cím, ami feltűnő a keresőkön, és a megtérés pontján állókat vonzani fogja. Az Internet mára a nem angol nyelvű scripteket is támogatja, mint pl. a tamil, a japán és a kínai. nagyon is lehetséges teljes idejű és igen gyümölcsöző internetes személyes evangélistának lenni, aki kizárólag azokkal foglalkozik, akik „megtérésre kész” kérdezőkkel foglalkozik, akik az evangélium megismerése után jelentkeznek! Az Internet, mint missziós feltárulkozás Szeretnél muszlim vallási vezetőkkel folytatott biztonságos párbeszédnek kitenni néhány főiskolai hallgatót? Adj nekik egy anonim email címet, és hagyd hogy nézelődjenek a muszlim hitvédők honlapjain. Szeretnél tapintatosságot tanítani a bizonyságtevésben? Vidd csetszobákba a tanulóidat. Szeretnél rávenni egy ifjúsági csoportot, hogy beleássák magukat a Szentírásba? Adj ki feladatot nekik, hogy online válaszoljanak kérdésekre, és rá lesznek kényszerülve, hogy kutatást végezzenek a válaszokhoz. Az interneten mind a misszionárius jelöltek, mind a teológushallgatók kapcsolatba kerülhetnek mindenféle kultúrájú és hitű emberrel, és ki lesznek téve a barátságos és az ellenséges embereknek is, ahol viszont kicsi az esélye a fizikai bántalmazásnak, és olyan környezetben folyik mindez, ahol a hibák nem rombolják le a szolgálatot. Mint ahogy mindenféle missziós feltárulkozás esetében, ezt is felügyelnie kell egy tapasztalt misszionáriusnak, és előre meg kell tervezni. Ezt be lehet építeni hagyományos missziós nyitást szolgáló utazásokba is, a felkészülés részeként, mielőtt megérkeznének abba az országba. Tanulmányi sejtcsoportok, email csoportok és közös érdeklődésen alapuló online közösségek A kiber-szolgálat egyik legnagyobb kihívása az, hogy kihozzuk az embereket az egyéni elszigeteltségükből az online csoportokba, és végül szemtől szembe találkozzanak a hitközösségekben. Az Asian Internet Bible Institute tanulói arra vannak biztatva, hogy találjanak más tanulókat is a környékükön, és tanulmányi sejteket alkossanak, ahol együtt beszélik meg a tananyagot, és imádkoznak egymásért. Általában az egyikük a folyamatsegítő és a motivátor a csapat
összehívásában. A közösségeket tudatosan ki lehet alakítani online társalgások segítségével, mint amilyen pl. a YahooGroups. Az ilyen társalgási csoportokat széles körben lehet alkalmazni, mint pl. teológiai társalgások, személyes élménybeszámoló és imapontok, tanítványi csoport, online osztálytermek, földrajzilag elszórtan levő projekt vagy csapat koordinálása, gyülekezetek közötti információ megosztás valamilyen helyi szinten, közösségszervezés valamilyen ügy, alapelvek kialakítása, stb. céljából. A legsikeresebb online közösségeknek 40 és 600 fő között van a taglétszámuk. 40 alatt csak időnként, alkalomszerűen lesznek beszélgetések. 600 fő felett olyan nagy a forgalom, hogy az emberek elkezdenek leiratkozni. A jó közösségeket moderátorok kezelnek, akik tapintatosak, bölcsek, és tudják hogyan indítsanak, irányítsanak és szakítsanak meg beszélgetéseket. Sok bizonyság szól arról, hogy az ilyen online társalgások hogyan jelentettek hatalmas támogatást elszigetelt misszionáriusoknak, magányos lelkészeknek és buzgó hívőknek. *Technikai megjegyzések: a CGI és a Pearl scripts használatával elég könnyű elkészíteni vendégkönyveket, csetszobákat, társalgási táblákat. Megbízható, biztonságos scriptek találhatók itt: http://nms-cgi.sourceforge.net. A legújabb közösségi trend a weblog, közismert nevén a „Blogok”, lásd www.blogger.com. Ha igazán érdekelnek a blogok, használhatod a Movable Type – ot a dinamikus weblog élményhez. nagyobb közösségek számára a Xoops (xoops.org) egy ingyenes, könnyen installálható PHP/MySQL web portál rendszer, ami nagyon hasznosnak bizonyult az AIBI Tanulói Központnál.+ Online bibliaiskola és lelkipásztor képzés A kihelyezett képzés keretében működő teológiai képzés hosszú évek óta jelen van a misszió területén, olyan levelező iskolák működtetésében, mint az ICI, és misszionárius rádiós utógondozással a FEBC és a HJBC részéről. A következő logikus lépés online bibliai főiskolák létrehozása. Én ezt csinálom az Asian Internet Bible Institute (www.aibii.ph) keretén belül. Az internet kávézók elszaporodása a fejlődő országokban azt is jelenti, hogy most már elérhető a web-alapú képzés a lelkipásztorok számára, gyakorlatilag Ázsia minden kisvárosában, úgy, hogy nincs szükségük saját számítógépre. A tananyag összesűrítése zip fájlokba és ebook-okba minimálisra tudja csökkenteni az internetkávézók használati költségét. Ez azt teszi lehetővé, hogy egy 300 oldalas képzési anyagot öt perc vagy még kevesebb idő alatt le lehet tölteni. A tananyagot ki is lehet nyomtatni ott, vagy offline el lehet olvasni a számítógép képernyőjén. Az AIBI CD-t is készít az anyagokról, de online is terjeszti. AZ AIBI tanulói több kategóriára oszlanak: távoli helyeken levő lelkipásztorok, akiknek nincs hozzáférésük hagyományos képzési formához, kis felekezetek, amelyeknek alacsony költségű képzésre van szükségük, amit könnyen el tudnak végezni, elfoglalt keresztények, akik a saját tempójukban akarnak tanulni és könnyen használják az internetet, valamint az AIBI anyagot használó Bibliaképzésen résztvevő hallgatók, akik ezt a saját tanulmányai kiegészítésére használják. Még egy kategória emelkedik ki egyre jobban: olyan keresztények, akik
egyszerűen nem akarnak két órát végigszenvedni a manilai közlekedésben, hogy eljussanak egy hagyományos osztályterembe! Ez egy egyre jobban látható valóság Ázsia megavárosaiban. A kiber-tanulás viszonylag még mindig új dolog, és sokan óvatosak a technikával, vagy akár félnek is tőle, de megvan benne a lehetőség, hogy kis költségű és nagyon praktikus oktatási alternatívát nyújtson a keresztények számára, különösen a fejlődő országokban. A web alapú TEE nagy feladatai a tanuló-menedzsment, az adatbázisok, és az online osztálytermek hatékony kihasználása. A csapat létfontosságú elemei: egy jó adatbázis-programozó és egy web-szaki oktató. Missziós specialisták hálózatba rendezése A missziós specialistákat és a projekt csapatokat email listák, társalgási csoportok, groupware és web-portál szoftver segítségével lehet koordinálni. Például egy pakisztáni nyelvész együtt tud működni egy hong-kongi nyomdásszal és egy amerikai támogató gyülekezettel, hogy létrehozzanak egy evangéliumi traktátust a törzsi nyelven. Társalgások folytathatók a csapat elszórtan levő tagjai közt, úgy, hogy mindenki kap másolatot az oda-vissza repkedő emailekről, és így a különleges szakértői személyzet számos projektre nézve tud tanácsokat adni, anélkül, hogy elmennének otthonról. Ezeket a technológiákat biztonságossá lehet tenni szigorú tagági követelményekkel és bizonyos esetekben az emailek titkosításával. Én ara használtam ezeket a technológiákat, hogy imafedezetet koordináljak, és partneri kapcsolatok kialakulását támogassam, mint pl. egy bizonyos UPG evangelizálása során. A feladatcsoportokat koordinálni lehet egy online naptár használatával, projekt események és határidők rögzítésével. *Technikai megjegyzés: ha nem szereted használni a CGI naptár scripteket, próbáld ki a www.calendars.net –et. A TUTOS a www.sourceforge.net –en egy jó és ingyenes groupware csomag.+ Az email csoportok különösen akkor hasznosak, ha egy konkrét témára koncentrálnak, pl. „misszionárius tag gondozása” vagy egy konkrét projektre: „az XYZ törzs elérése”. A sikeres listáknak nagyon világos a céljuk, tényszerűek és tömörek, és pozitív hangvételűek, amit egy elkötelezett csapat koordinátor fogalmaz meg. Az email-csoportok mellett számos hálózati és forrásoldal létezik a missziók számára, amelyek hatalmas segítséget jelenthetnek a partnerek, információk megkeresésében, sőt még az induló lépések anyagi támogatásában is. Talán a Brigada a legismertebb ezek közül (http://www.brigada.org), valamint hasznos missziós linkek listája található itt: http://www.aibi.ph/articles/misslinks.htm Online mentorolás, lelkigondozás (tanácsadás) és tanítványképzés Az IT hatalma a közös érdeklődésű emberek összekapcsolásában segítséget nyújt a misszionáriusok és lelkipásztorok mentorolásában, valamint az online lelkigondozásban (tanácsadásban) és tanítványképzésben. Egy távoli területen levő fiatal misszionárius kialakíthat egy emailes mentori barátságot egy idősebb
misszionáriussal, ami jelentős lendületet adhat annak a misszionáriusnak a pásztori gondozásában. Az online vezetőségfejlesztést többek között olyan szervezetek kísérelték meg, mint pl. az mentorlink.org. Az a megfigyelésem, hogy a kibertérben több nemhivatalos mentorolás is folyik, mint amennyi a hivatalosan felépített mentorolás, valamint hogy a mentorolás láthatóan két ember között online kialakuló harmóniából, egyetértésből indul ki, és ebből lesz egy mélyebb és jobban felépített kapcsolat. Az online tanítványképzés és lelkigondozás (tanácsadás) egy ellentmondásos téma, mivel némelyek azt mondják, meg sem szabadna próbálni. A rövid terápia, a megoldásra orientált terápia és a kognitív terápia szószólói hajlanak arra, hogy nyitottak legyenek ezekre a lehetőségekre, viszont a beszéd-intenzívebb pszichoterápiák továbbra is szemben állnak az online lelkigondozással. Különböző New Age terápiák, személyes coaching, és motivációs szemináriumok szónokai alkalmazzák már az Internetet, még egyéni spirituális mentorolást is vállalva online. Az egyik coaching és képzési email listán több mint 1700-an vannak. A karriertanácsadás kiterjedten alkalmazza már a számítógépeket és az online tesztírást és a tanácsadást, és valószínűleg ez a leginkább számítógépesített szegmense a tanácsadás szakmájának. Myers-Briggs és más személyiségteszteket lehet online alkalmazni, és így az alkalmazottak kiválogatásának az eljárását streamline módszerrel lehet megoldani. A missziós környezetben a misszionárius felvethet egy személyes problémát a missziós tanácsadónak, online kaphat tanácsokat, és ha szükséges, megszervezhetnek egy látogatást a misszionárius vagy a tanácsadó részéről. Így az email hozzáférés kompetens lelkigondozókhoz/tanácsadókhoz segíthet a misszionáriusnak abban, hogy elbánjon a problémákkal és az idegesítő tényezőkkel, anélkül hogy felgyülemlene benne a stressz a következő személyes munkatársi konferenciáig. Ez már önmagában is nagyon értékes. A mentori funkciókat vezetőképző programokban lehet alkalmazni, lelkipásztor-képzésben és új megtérők tanítványozásában a kreatív hozzáférésű országokban. A kibertanácsadás nem pótolja teljes mértékben a személyes tanácsadást, de sok helyzetben jelent egy jól jövő segítséget, és jobb mint ha egyáltalán nem történne semmilyen tanácsadás vagy támogatás. Keresztény közösségi internet kávézók A közösségi internet kávézókat kezdik elfogadni missziós stratégiaként és a holisztikus fejlesztőszolgálat egy formájaként, a digitális távolság áthidalásában. Andrew Sears és Dr. Josias Conradie a WIN International-től újítóként közismertek ezen a területen. Az Association of Christian Community Computer Centers (http://www.ac4.org) egy olyan szervezet, ami többek között azért lett létrehozva, hogy segítsen a gyülekezeteknek és misszióknak az internet kávézók használatában.
A missziós munkában az internet kávézókat jelentős sikerrel használták a kreatív hozzáférésű országokban evangelizálásra és tanítási központokként, ahol közösségi internet hozzáférést biztosítanak és angol nyelvet tanítanak, valamint különböző számítógépes tanfolyamot biztosítanak. Ez a stratégia úgy tűnik a kis- és középméretű városi közösségekben működik a legjobban, a kieső területeken, ahol elég ember van az internetkávézó forgalmának megtartására, de mégis eléggé újdonságszámba megy, hogy jó hasznosnak lássák az infrastruktúrájuk kiegészítésében. Az a próbálkozásom, hogy ezt még egy lépéssel továbbvigyem, és önfenntartó stratégiaként használjam ázsiai misszionáriusok kiküldésére, akik ázsiai UPG-kbe mennek. Egy húsz gépes internetkávézó 4-6 ázsiai misszionáriust tud támogatni a szolgálati területén, elfogadható életszínvonalon (200 dollár havonta). Támogatott használt számítógépeket fognak használni három ilyen „icafé” (internetkávézó) beindításához, további 27 icaféval öt éven belül, ha az Úr is úgy akarja és megadja. Az icafé biztosít egy közösségi kapcsolati pontot, a web alapú távoktatásnak egy helyszínt, és bevételt a csapat tagjainak (mivel Ázsiában a hagyományos forrásokból származó támogatás szintje gyakran következetlenül változik). A csapat minden tagjától elvárt, hogy értsen a számítógéphez, de csak az egyikük lesz valójában IT szakember, aki a gépekkel törődik. A többiek gyülekezetplántálók, közösségi munkások és oktatók. Ehhez csapatszintű, helyszínen működő döntéshozatali struktúra szükséges, amit később fejtek ki írásomban. További információt kaphat ha erre a címre ír emailt:
[email protected] . További alkalmazások Számos további alkalmazás van felfedezés alatt. Ezek között szerepel a Palm PC-k kiosztása, feltöltve fejlesztő és oktató anyagokkal a távoli közösségek számára (p3internet.org), jogi és közösségi szervezés emailen keresztül, karitatív és segítő szolgálatok egy weboldal útján koordinálva, számítógépek kiosztása a digitális távolság áthidalására, online gyülekezeti szaktanácsadás és így tovább. A misszióban gondolkodó Nagy Küldetés keresztényei, akiknek termékeny a fantáziája, számtalan módot találnak arra, hogy hogyan szolgáljunk a nemzetek felé a számítógépek segítségével. Második rész – belépés a kibermisszió területére Mit tegyen tehát egy missziós társaság, hogy kihasználja a kiberszolgálat stratégiai lehetőségeit és alacsony költségű előnyeit? Ez a rész arról szól, hogy szerintem hogyan lehet a legjobban alkalmazni a kibermissziót egy jelenkori missziós társaság már működő folyamatai között.
A kibermisszió beintegrálása a hagyományos misszióba A kibermisszió akkor működik a legjobban, ha aktív együttműködésben van a hagyományosabb missziós formákkal. Például a webes evangelizáció útján megtért személynek ajánlani lehet gyülekezetet a saját környezetében, vagy egy AIBI hallgatónak egy helyi bibliai főiskolát. Az ilyen átlépési pontokra való ügyelés a kibermisszionárius feladatának egyik kritikus pontja. Az ilyen együttműködésnek a legjobb módja az, ha a kiberszolgálat egy nagyobb misszió részlegét képezi és egy Kibertér Területi Igazgató vezeti. Mivel az Internetnek megvannak a saját egyedi munkakörülményei, szubkultúrája és szolgálati megközelítése, a frontvonalas szolgálat különálló területeként kellene kezelni. Magától értetődően lehetséges, hogy a kiber-misszionáriusok egyszerűen bekerüljenek a már létező csapatokba. Egy Thaifölddel foglalkozó csapatban lehet egy kibermisszionárius, aki thai nyelven végez web-evangelizációt. De ez valószínűleg sok fölösleges ismétléshez vezetne mindegyik munkaterületen, saját számítógépek és kiber-evangelizálás felállításával. Ezért a kibermisszió valószínűleg a misszión belül egy különálló részlegeként tud a legjobban szerveződni, de kellő mértékű kapcsolatokkal az összes hagyományosabb területtel. A kiberszolgálat azokkal a hagyományos határvonalakkal és meghatározásokkal is szembeszáll, hogy melyik terület kié. Egy evangelizációs weboldal foglalkozhat kenyaiakkal, mianmariakkal, és brazilokkal is, ugyanazon a napon. Az egyetlen konkrét nyelven működő weboldalaktól eltekintve, szinte lehetetlen földrajzi keretek közé zárni egy ilyen szolgálatot. A hiperhivatkozások partnerekké tesznek embereket, és olyan szövetségek alakulnak ki az Interneten, amilyenek a terepmunkában ritkán tudnak megvalósulni. Ezáltal a Kiber-Missziós Részleg lesz a szervezet „homályos határa”, és az a hely, ahol nagyon lehetséges, hogy kialakulhat sok lehetséges kapcsolat más gyülekezetekkel és missziókkal. Egy Kibermissziós Részlegnek nem csak számítógépes technikusokra van szüksége. Szenvedélyes evangélisták, gondos Biblia-tanítók és érzékeny imaharcosok is kellene ide. AZ Internet csupán egy közvetítő a Lélek összes ajándékának a kifejeződésére, és nem maga „az ajándék”. Tehát a világháló egy egyedi szolgálati tér egyedi szubkultúrával és szolgálati körülményekkel. A kibermisszionáriusoknak határozott elhívásuk kell, hogy legyen, és képeseknek kell lenniük napi nyolc órát a számítógép előtt ülni, évente háromszáz napon át. A kiberszolgálat első látásra könnyű, de csak kevesen maradnak három hónapnál hosszabb ideig az online „teljes idejű szolgálatban”. Az emberi odafigyelés és türelem követelményei borzalmasan nagyok, csüggesztő és kimerítő körülmények pedig bőven vannak. Az eredmények ritkán jönnek olyan gyorsan, ahogy kezdetben elvártuk, és időnként leszólják a kiberszolgálatot, azzal, hogy: „te nem is vagy igazi misszionárius, te csak a számítógépeken játszol”. Az online környezet érzelmileg ellenséges tud lenni, és
technikai hibák is elő szoktak fordulni. valójában pont olyan, mint a missziós szolgálat bármilyen más formája! Azt tanácsolom a kibermisszionáriusoknak, hogy legyen személyes szolgálatban is részük, mivel a szívélyes emberi kapcsolatok hiánya szintén nagyon kimerítő tud lenni a feladatok közepette, különösen az extrovertált típusú embereknek. A kibermissziós csapatban legyen egy számítógép technikus és egy adatbázis programozó, vagy legalább legyen elérhető. A személyzet többi része főleg számítógéphez értő szolgálati személyzet legyen, akiknek az elsődleges elhívása nem technikai (evangelizálás, tanítás, karitatív munka). A Kibermissziós csapatnak saját céljai legyenek, saját költségvetése, megfogalmazott látása és tervei, valamint legyen félig autonóm. Ahol ez lehetséges, legyen saját fizikai helye, és kellően elkülönült legyen, hogy mások ne járjanak a nyakukra, hogy javítsák meg nekik a számítógépet! Sokszor kell mondanom az embereknek: „Nem, én nem javítok számítógépet”, és ezt már szinte ki kell írni egy táblára az ajtóra! A kibermisszió ne legyen az adminisztrációs osztály egyik részlege, amelyik adományozók adatbázisát kezeli, stb. Igaz, hogy az adminisztráción is használnak számítógépeket, meg a kibermisszióban is, ezen kívül nem sok közük van egymáshoz, és nagyon más a beállítottságuk és a látásuk. A kibertérben folytatott szolgálatnak szüksége van a saját helyre és az úttörőmunkájának az elismerésére. A személyzetet gondosan kell kiválogatni, bibliai téren képzett úttörő misszionáriusnak kell lenniük, és legalább két éves kiterjedt tapasztalattal rendelkezzenek az Internet használata terén. Egy figyelmeztetés: Megvan a veszélye annak, ha a Kibermissziós részleget úgy mutatjuk be, mint a „elbűvölő csapatot”. Először is, az elbűvölő dolgok olyan embereket hoznak, akik csak a látszat miatt vannak ott, aztán néhány hónap múlva továbbállnak, amikor meglátják a valóságot. Másodszor irigységet kelthet más missziós munkatársak között, akik azt is gondolhatják, hogy a technológiára költött pénz csak pazarlás. Ezt a feszültséget azzal lehet csökkenteni, ha támogatásból vett felszereléssel dolgozunk (és tudatjuk is ezt az emberekkel), és azzal, hogy a kibermissziós szolgálatnak olyan jelleget adunk, ami egy eleven úttörőszolgálat, lelki és evangelizációs hangsúlyokkal, ami a területen végzett munka igazi szükségleteit szolgálja. Mi a helyzet azzal az alternatív lehetőséggel, hogy az egész misszióból kibermissziót csináljunk? Jelenleg több hátránya van ennek, különösen a támogatás megpályázása területén, és a társak közötti elismerés terén, ugyanis a kibermissziót még nem értékelik és nem elfogadott. Szerintem a kibermissziók leginkább a hagyományos missziós társaságokon belül tudnak fejlődni, legalább öt éven át, mielőtt kibermissziós társaságok alakulhatnának szélesebb körben. Szakértő kibermissziókat lehet felállítani, ahogy vannak szakértő rádiós szolgálatok is, és szakértő traktátus terjesztő társaságok. Ez egy érvényes, előrevezető út. Viszont
bárki, aki ilyen missziót állít fel, szenvedélyesen képviselje a szolgálat hálózatba építését más királysági munkákkal, különben a hatékonyságának nagy része elvész. Alkalmazás missziós struktúrákban A kapcsolatban álló, egyenlőségre törekvő, ön-navigáló világháló olyan kultúrát alkot, ami kimagaslóan független, ezért a legtöbb kiber-misszionárius nem fog egykönnyen beleilleni egy hagyományos missziós bürokráciába. Másrészről viszont a kibermisszió technikai, valamelyest helyhez kötött (ahol a számítógépek vannak), és a feladat állandó napi szintű gyakorlati alkalmazását követeli meg. Egy egész napot is el lehet tölteni azzal, hogy az ember megtaláljon egy hiányzó vesszőt egy scriptben, ami beindítja a weboldal működését. A Kibermisszió egy szabadforgású pizza és egy kávé-világ, ami furcsa munkaidőben dolgozik, de ugyanakkor egy gyakorlati és precíz világ. Túlságosan hagyománymentes az adminisztratív típusú emberek számára, és túl gyökér dolog a radikálisan gyakorlatias emberek számára. Úgyhogy valahol a két fő missziótípus közé esik manapság. A jó kibermisszionáriusok általában nagyon függetlenek, koncentráltak, fegyelmezettek, intelligensek, technikai gondolkodásúak, és néha elég gyökér figurák. Általában a Myers-Briggs teszt eredménye alapján az NT típusú emberek, különösen az INTJ. Nekik meg van a saját hullámhosszuk, és ha ezt tisztelik bennük, szabadságot biztosítva és elismerve egyedi ajándékaikat és szükségleteiket, akkor izgalmas és igen gyümölcsöző teamekbe lehet beépíteni őket. Az Internet mai népszerűsége miatt lehetőség van egy olyan struktúrára, amiben több száz önkéntest koordinál egy központi csapat, akik az állandó személyzet. A központi csapat alakítaná ki a stratégiát és irányítaná a kiberszolgálatot, mint egy mag, más érdeklődő terepmisszionáriusok végezhetnének „egy kis internetes szolgálatot”, és esetleg vezethetnének egy Bibliaoktatást online, egy nagyobb önkéntes csapat pedig a webes grafikákat készíthetné, férfi csetszobákat, segíthetnének a fordításban, válaszolnának a kérdező emailekre, a bonyolultabb ügyeket pedig továbbítanák a misszió személyzetének. Egy Kibermissziós Részleget az alábbi folyamatábrához hasonlóan tudok elképzelni: Misszió Vezetőség – köztük a Kibertér területi Igazgató is A Kibermissziós csapat – 5-8 teljes idejű misszionárius, köztük egy számítógép technikus és egy adatbázis programozó egy félautonóm csapatban, akik a döntésük többségét a terepen hozza meg. Más misszionáriusok –valamennyi részidős kiberszolgálatot is végeznének. Saját területi vezetőjük irányítása alatt maradnak.
Internet Kávézó csapatok – gyülekezetplántálást végeznek az internetkávézókból, mint missziós bázisokról Megbízott Vezető Önkéntesek Nagyobb tömeg olyan keresztényekből, akik hetente négy órát önkéntes munkával töltenek a kibermisszióban A fenti struktúrát jól lehet alkalmazni a harmadik világban is és országos misszionáriusok kiküldésében is. Itt Ázsiában a misszionáriusnak jelentkezők néha elidegenítve találják magukat a hagyományos kiválogatási eljárás miatt, ami a személyes elutasítás romboló lehetőségével jár. Az önkéntesek széles köre miatt a kibermissziós csapat meghívások alapján tud működni, nem „kiválogatás” alapján. Azokat az önkénteseket, akik bizonyítják is lelkesedésüket, meg lehet hívni további feladatokhoz is, végül pedig teljes idejű munkatársaknak a szolgálatban. A meghívás általi működés inkább kapcsolatalapú és elfogadó, valamint jobban bele is illik az ázsiai kontextusba. Így a kibermissziós részleg ideális felépítése egy félautonóm csapat, köztük teljes idejű munkatársakkal, részidős résztvevőkkel és számos önkéntessel, a működése pedig meghívás útján, kapcsolati alapon történik, saját költségvetéssel, megfogalmazott látással és tervezéssel. de ki vezessen egy ilyen vállalkozást? A Kibertéri Területi Igazgató A Kibertéri Területi Igazgató egy érett misszionárius legyen, magas szintű vezetési és hálózatépítési készségekkel, jó technikai és teológiai háttérrel. Legyen képes egyben tartani a csapatot, koncentrálni a feladatra, ne merüljön el az apró technikai újításokban, vagy online teológiai vitákban. Szálljon síkra a szervezeten belül a kibermisszióért. A Kibertéri Területi Igazgató rendelkezzen részletes ismeretekkel az adott területen végzett szolgálat körülményeiről, és a helyi gyülekezetek szükségleteiről. Ez lehetővé teszi, hogy a legszükségesebb és leghasznosabb anyagokat fejlesszék ki, és biztosítja, hogy a Kibermissziós részleg az országos egyház szolgálatában áll. A helyi ismereteknek ezen követelménye azt jelenti, hogy Ázsiában a kibermisszió ideális központi helye Szingapúrban, vagy egy hasonlóan jó hálózati tulajdonságokkal rendelkező városban lenne. Egy ilyen elhelyezkedés segítségével a helyi körülmények és a helyi kultúra követlenebbül figyelhetőbb meg. Ha a csapat az USA-ban lenne elhelyezve, könnyű szélessáv-elérhetőséggel, a fejlett világban természetes dolgokkal, illetve olyan kultúrával, amelyben mindig be kell szerezni a legújabb technológiát, az a nyomás alakulna, ki, hogy magas végfokú, magas sávszélességű szolgálat legyünk, ami fokozatosan elidegenedne az adott terület körülményeinek a valóságától, illetve a fogadó felek technológiai nehézségeitől.
A Kibertéri Területi Igazgatónak nem kell feltétlenül számítástechnikai diplomával rendelkeznie, mivel ez inkább a technikai személyzetre érvényes. Ami a leglényegesebb, hogy a Kibertéri Területi Igazgatónak legyen látása, hatalmas missziós szíve és képessége a területi misszionáriusok és az informatikusok irányítására, feladatok delegálására, és tőlük jövő tanácsok elfogadására. Végül, a Kibertéri Területi Igazgatónak az egyházra és az elveszettekre kell koncentrálnia, és nem az Internetre. A weboldalt látogató embereknek arcuk van, kultúrájuk van, akik tibetiek, szikhek, vagy maláji muszlimok, és ezek az emberek képezik a szolgálat tárgyát – nem a technológia. A Területi Igazgatónak nem csupán a számítógépes részleg vezetésében kell látnia a feladatát, hanem az úttörő misszionárius szerepében, aki az eddig el nem ért emberekhez lett kiküldve. Konklúzió A Kibermisszió már biztos, hogy ki fog bontakozni. Valójában már el is kezdődött, a misszió távoli vidékein és innovációs peremein. A mustármag már el van ültetve. Hogyan tud hát a leggyorsabban fejlődni? Szeretném, ha lenne egy konzultáció a missziós társaságok között, arról, hogy hogyan lehet a legjobban felépíteni, támogatni, megtervezni és alkalmazni a kibermissziót, mint frontvonalas úttörő szolgálati formát. Szeretném, ha ennek a konferenciának a nyomán a nagyobb missziók kibermissziós részlegeket állítanának fel, amik magas szintű külső és belső együttműködéssel vannak összekapcsolva. Specialista kibermissziókat kell felállítani, hogy elfoglalják helyüket a többi specialista missziós társasággal együtt, és reményeink szerint a többi egyházi és missziós társasággal együtt. A kibermisszió egy kaland, és mint minden igazi kalandnak, ennek is bizonytalanak az eredményei, sok kockázattal, kihívással és kérdéssel jár. De az Internet nagyszerű módja az evangélium terjesztésének, hihetetlenül hatékony és meglepően költségkímélő. Igaz, hogy összetett dolog a kibermisszió, de sikeresen lehet végezni, ahogy ez is történik. A kibermisszió eredményeket mutat fel, és ezeket az eredményeket olyan helyeken mutatja fel, ahol a hagyományos eszközökkel nem lehet elérni semmit. Hogy egy megoldás-orientált rövidterápiás fogalommal éljek: „Ha működik – csináld még többet!”
3. fejezet Evangelizáció az Interneten - A 21. század missziós közege Bevezetés William Carey írt egy híres traktátust arról, hogy mennyire szükséges „eszközöket használni” a Nagy Küldetés betöltéséhez. Az egyik ilyen eszköz a 21. században az informatika. Ezen a területen olyan gyors és olyan mély változások történnek, hogy a nagyobb gondolkodók, mint pl. Ray Kurzweil és Francis Fukuyama azt mondják, hogy a küszöbén állunk annak, hogy magában az emberi természetben fog beállni egy nagyobb változás, ahogy az energia előállításában való hatalmas növekedés belesodor minket a mesterséges intelligencia világába. Ez már egy „poszt-humán jövendő”, ahol már sokan nem is emberek, hanem kiborgok, akiknek az agyába vagy testrészeikbe számítógépről mennek be az adatok, chipek és más technikai segédeszközök által. Olyan nagy arányban folyik a változás, hogy becslések szerint 2013-ra egy szuperszámítógép már az emberi intelligencia szintjét is eléri, 2023-ra pedig egy ilyen számítógép csupán 1000 dollárba fog kerülni, valamint 2049-re lesz egy 1000 dolláros számítógép, ami az egész emberi faj számítási műveletfeldolgozási képességeivel lesz ellátva (http://www.youtube.com/watch?v=ljbI363A2Q). Ez Moore Törvényének köszönhető, amelyet Gordon Moore számítástechnikai tudósról neveztek el, aki azt mondta, hogy a számítási művelet végzésének, ill. feldolgozásának a képessége körülbelül másfél évenként megduplázódik. Moore Törvénye igaznak bizonyult az elmúlt ötven éven át, mivel a technológia a szelepektől a tranzisztorokon át a nyomtatott áramkörig, és most a kétmagvas illetve többmagvas processzorig fejlődött. Semmi jele nincs annak, hogy Moore Törvénye valaha is érvénytelenné válna, sőt igazából feldolgozási képesség 1000 dolláronként minden évben megduplázódik (ami még annál is gyorsabb, mint amit Moore Törvénye jósolt). Ez gyökeres változást fog hozni a missziós munkába (és már most is változik, miközben ezt írom). Az Internet lett az egyik fő helye, ahol az emberek a spirituális kérdéseiket felteszik, ez az a hely, ahová magától értetődően mennek az emberek magánjellegű, személyes információkért (mint például orvosi, pénzügyi, szexuális és spirituális információk). A kézbefogható eszközökkel (PDA, mobiltelefon, ipodok) az evangélium terjesztésének a lehetősége mérhetetlenül nagy lett. A mobiltelefon tulajdonosok 3 milliárdos határát 2007 július 1-én léptük át, az év végéig pedig több, mint 3,4 milliárdra számítanak. Az 1,1 milliárd rendszeres internet-felhasználó
számát 3,3-ra becsülik 2010-re, ahol terjed a mobiltelefon használat és az emberek ezen keresztül is elérik a webet, az e-maileket és az online zenét, nem csak az személyi számítógépen keresztül. 2010-ben egyetlen olyan keresztény weboldal, amit mobiltelefon használatra is optimalizáltak, képes lesz elérni a világ népességének több mint a felét. A kerékpáros misszióból számítógépes misszió lehet. Az egyre elterjedtebb angol, illetve a tíz vezető kereskedelmi nyelv használata azt jelenti, hogy az internetes kommunikáció több, mint 81%-a csak tíz nyelven folyik: angol, kínai, spanyol, japán, német, francia, portugál, koreai, olasz és arab (http://www.internetworldstats.com/stats7.htm). A többi főbb világnyelv: hindi/urdu, bengáli, orosz, pandzsábi, jávai, vietnámi, telugu, marathi, tamil, török, perzsa, gudzsurati, lengyel, ukrán, maláj, kannada, oriya, burmai, thai, tagalog és szuahéli. A nem angol nyelvű szövegek használatának és a fordító szoftverek fejlődése meglehetősen megkönnyíti majd egy egyszerű missziós társaságnak, hogy közvetlenül kommunikálhassák az evangéliumot a világ népességének túlnyomó többsége felé. Ezt a kereskedelem követelményei is elősegítik, és a kapcsolatépítésre való emberi vágy is. Az angol tanulás hajszolásának az lesz az eredménye, hogy a közeljövőben (2010 és 2015 között) Kína lesz a világ legnagyobb angolul beszélő országa, noha sokan nem annyira jól beszélik. India angol nyelv használata hosszú múltra tekint vissza, és nyitott lesz az evangélium angol nyelvű közlésének kísérleteire a kibertérben. Az elérhető sávszélesség hatalmas megnövekedése az audioanyagokat és videoklipeket az evangélium fegyverzetének részévé tette (mint a www.youtube.com oldalon). 2010-re (vagy akár hamarabb) az eddig el nem ért emberek millióinak fogjuk a teljes hosszúságú filmeket streamelni. Legkésőbb 2015-ben Üzbegisztán legtávolabbi részén egy tevehajcsár kinyitja kézi eszközét, megnézi a Jézus filmet, beküldi a véleményét és néhány másodpercen belül választ kap spirituális kérdéseire, üzbég nyelven. Én egy szilikon-völgybeli keresztény csoport tagja vagyok, akikkel éppen egy ilyen rendszeren dolgozunk. A véleményküldés megtörténhet SMS-ben, telefonhívással, e-mailben, levélben vagy faxon – sokféle bemeneti és kimeneti út lehetséges az információk számára. A Biblia, a megváltás terve, a keresztény élet alapjai és sztenderd teológiai művek univerzálisan elérhetők lesznek, digitális formában. A nyomtatás technológiájának a fejlesztése által, valamint az e-papír által nyomtatott változatban is elérhetők lesznek mindenki számára. Sokan fognak vallási információkat keresni az interneten, meghozni a döntésüket Krisztus mellett online, és online utógondozásban részesülni. Lesznek, akik maguk merítkeznek be (ahogy muszlim háttérhívőkkel is megtörtént), mások kibergyülekezetekhez csatlakoznak, mások online és offline Bibliakörökhöz csatlakoznak, vagy kis csoportban fognak dicsőíteni a családjukkal. Emberek milliárdjai számára lesz a mobiltelefon és a PDA a fő eszköz arra, hogy többet tudjanak meg Istenről.
A most felnövekvő információs korszakban az adatbázisok ereje döbbenetes méreteket öltött. Egy Angliában élő barátom első ízben ment online vásárlásra a Tesco-ban, és miután bejelentkezett első alkalommal, „Peter” egy Kedvenceim nevű füllel találkozott. Amikor rákattintott, egyáltalán nem üresen találta, hanem egy teljes felsorolást talált azokról, amiket általában vásárolni szokott. A Tesco visszakereste minden vásárlását, évekre visszamenőleg, így tudták, mit keres, mikor keresi, és összeállították az ő „kedvenceit”, amint létrehozta a saját online regisztrációját. Az adatbázisok hatalma azt jelenti, hogy a missziós társaságok vissza tudnak követni több millió keresztényt, és precíz válaszokat adnak a spirituális/lelki kérdéseikre. A misszionárius munkája szükségszerűen át fog váltani a hirdetőről / kommunikátorról, a mentorra / tanítványképzőre, mivel a pusztán információs szükségleteket egyre inkább az internet tölti be. Az információ csak az egyik oldala a lelki növekedésnek. Az imádság, a bátorítás, a kenet és erő átadása a szolgálat során a szeretetteljes, érdeklődő kapcsolatok által működhet. A jövő misszionáriusa egyszerre lesz „high-tech” (komoly technikai jártasságú) és „high touch” (komoly kapcsolati jártasságú) ember. Nem azt mondom, hogy már érvényét vesztette volna a „kerékpáros misszionárius” szemlélet, csak azt, hogy új eszközöket lehet használni az evangélium átadására, és hogy ezek az új eszközök olyan erőteljesek, hogy a legmerészebb álmainkat is felülmúlják. A muszlimok között végzett szolgálatról szóló forrásanyagaim szerint, több muszlim jön Krisztushoz az interneten keresztül, mint bármilyen más úton, a Campus Crusade pedig úgy számítja, hogy 2010-re az internetes evangelizáció fogja vinni a jelzett megtérések többségét. A video és audio anyagok használata azt fogja jelenteni, hogy még az írni-olvasni nem, vagy alig tudó emberek is hallhatják így az evangéliumot a kibertérben, a mobiltelefonjukon keresztül. Miért szükséges a 21. századi missziós társaságoknak az új technológiát alkalmazni? Elsősorban azért szükséges a 21. századi missziós társaságoknak átvenni az új technológiát, mert azok az emberek, akiket el szeretnének érni, addigra már alkalmazni fogják, és a kommunikációjuk elsődleges formája lesz (a célcsoportnak). Ahogy Prensky mondja (Prensky, 2001), az 1985 után született emberek már „digitális bennszülöttek”, akik természetes módon kommunikálnak a technológia használatával. Ha beszélgetnek valakivel, akkor mobiltelefonon teszik. Ha megnéznek valamit, akkor az a YouTube-on van. Ha írnak valakinek, akkor SMSt, vagy azonnali üzenetet írnak (már az e-mail is „ósdi”). A kommunikációjuk nagy részét a technológia közvetíti, és a mobiltelefonok nagy teljesítményű processzoraival már számítógép által közvetített kommunikációról beszélünk (CMC). A digitális bennszülöttek számára egy videójáték a valódi világ részét képezi, és egy többjátékos szerepjátékban való jelenlétük, mint amilyen pl. a Second Life,
tökéletesen természetes. Ez különösen Ázsia egyes részein jellemző. Ahogy John Naughton, az Observer munkatársa írta: Csak hogy világosabb képet kaphassunk erről: a mai 21 évesek 1985-ben születtek. Az internet két éves volt akkor januárban, és ugyanebben az évben adta ki a Nintendo a „Super Mario Brothers”-t, ami az első blokkos játék volt. Amikor ezek a fiatalemberek általános iskolába kezdtek járni 1990-ben, Tim Berners-Lee éppen a World Wide Web (Világháló) feltalálásával volt elfoglalva. A Palm eszközöket 1996ban indították útjukra, amikor ők már a középiskolára készültek. Akkoriban vezették be a feltöltő-kártyás mobiltelefonokat, hogy a tinédzsereknek is lehessen mobiljuk. A Napster-t és a Blogger.com-ot 1999-ben indították be, épp akkor, amikor befejezték az általánost. Az iPod és az első közösségi hálózati szolgáltatások 2002ben jelentek meg, amikor érettségire készültek. A Skype 2003-ban indult, amikor már az egyetemre készültek, a YouTube pedig 2005-ben, amikor a diplomázás felé haladtak. Bizonyára még így is ott van az emberek 49%-a, akik „csak elvétve” használják a kommunikációs technológiát, és inkább tévét néznek helyette. Nekik „túl bonyolult” a technika, úgyhogy nekik elég, ha megnyomnak egy gombot, hogy megnézzenek egy filmet. Pedig az előreláthatóan közeli jövőben a széles képernyőjű tévéjük már az internethez fog csatlakozni és interaktív lesz. Lehet, hogy nem fognak tartalmat létrehozni, csak fogyasztói lesznek, de az internet végül is el fog érni mindenkit. Azok, akikkel meg szeretnék osztani az evangéliumot, rajta lesznek a neten, akár aktívan, akár passzívan használva azt, mint kommunikációs eszközt. Úgyhogy ha „Gipsz Jakabot” akarod elérni, akkor rajta lesz a neten valahogy, valamilyen formában (számítógép, telefon, személyes kommunikációs eszköz, internetes TV, stb). 2001-ben a Fülöp-szigeteken voltam, ahol megpróbáltam beszélgetést kezdeményezni néhány főiskolás korú fiúval és lánnyal, akik egymás rokonai voltak. De épp „nem értek rá” – ugyanis SMS-eket küldözgettek egymásnak, ráadásul úgy, hogy ugyanabban a szobában voltak! Az egyik lány a nővérének küldött SMS-t, aki mellette állt! A szobában csend volt, csak a billentyűzetek kattogtak. AZ SMS írás volt a beszélgetés közvetítője, még normál körülmények között is! A „technológia bennszülöttei” voltak ők, és számukra a legtermészetesebb kommunikációban a technológia van benne. Sok embernek a valódi „szemtől szembe” beszélgetés társasági nehézségeket jelent. Persze nem lehet kivetíteni mindenre ezt az egy személyes incidenst, de jól illusztrálja azt, amit sok társadalmi-technológiai trend megfigyelője is mondani szokott. Ebből az is következik, hogy ha egy kerékpáron végigmész a főutcán, egy rakás traktátussal, szinte senki sem fog szóba állni veled. Igazából ma már nem elfogadott dolog bekopogtatni egy traktátussal a kezedben, vagy hangosbemondóval prédikálni a mozi mellett. Az elveszett emberek általában nem szeretnék, ha egy
buzgó evangélista megközelítené őket. Még az sem mindig megy, hogy meghívsz valakit egy profi keresztény rock-koncertre, gyülekezetbe pedig igazán kevesen fognak elmenni! ( Ha el is mennek, senkivel nem beszélgetnek.) Az elveszettek egyre immunisabbak az evangelizáció hagyományos formáira. A missziós kommunikáció régi eszközeivel egyre kevesebb embert lehet elérni, miközben az új médiaeszközök válnak a kizárólagos közvetítőjévé annak a kommunikációnak, amit az emberek hitelesnek ítélnek. Hogy az elveszettek világába eljuttasd az evangélium üzenetét, ahhoz el kell juttatnod a számítógépükbe, a mobiltelefonjukra, vagy az iPodjukra – más szavakkal, bele kell kóstolnod az Internetes Evangelizációba és a Kibermisszióba! Úgyhogy annak a fő oka, hogy miért MUSZÁJ a misszióstársaságoknak megismerkedniük a kibertérrel, az, hogy az Internet és az ahhoz kapcsolódó eszközök hamarosan a személyes kommunikáció domináns eszközévé válnak a Föld bolygón! Alapvető fontosságú, hogy felfogjuk ezt. További okok: Alacsonyabb költségek – az online megtérések közül a visszajelzett megtérések általában kevesebb mint 5 dolláros költséget jelentenek a missziótársaság számára, sőt, sokszor még 1 dollárnál is kevesebbet (ez a saját tapasztalatom, valamint a Campus Crusade és más, az Internet Evangelism Coalition *Internetes Evangelizációs Szövetség+ tagjainak a tapasztalata. A szoftverek ingyenesek nem túl drágák, maga a webhosting pedig (az olyan oldalakon, mint pl. a Dreamhost vagy a 1and1.com) most már szinte nevetségesen olcsó. Kisebb kockázat – ez különösen akkor igaz, amikor muszlimok vagy más, az evangéliummal ellenséges csoportok eléréséről van szó. Noha az internetes szolgálat nem jelent abszolút biztonságot, azért még sokkal biztonságosabb, mint szinte bármilyen más típusú szolgálat. Széleskörű földrajzi lehetőségek – az Internet nem korlátozódik semelyik területre sem (a gyülekezetekkel ellentétben), sem műsorszórási sávhoz (a rádióval, tévével ellentétben), vagy műholdas állomáshoz. Gyakorlatilag egy misszionárius havi néhány dollárért már több tucat (ha nem több száz) országban is tud szolgálni. Egy személytől sok személynek, és egy személytől egy személyig – a kibertér lehetővé teszi a sokak felé való kommunikációt, mint pl. a weboldal, videoklip vagy podcast használatát, illetve az egy-az-egyben kommunikációt is, mint pl. a cset, az e-mail, azonnali üzenetküldés, és szabadon tud váltani ezek között. Például a sokaknak szóló weboldalon lehet személyes e-mail válasz lehetőség. Így az evangéliumot sokak felé lehet továbbítani, és egyéni reagálásokat lehet
kapni, amelyekkel megfelelően lehet utánkövetve törődni. Többféle formátum – a többi média egyetlen formátumra korlátozódik, rádió az audió formátumra, a TV a videó formátumra, a nyomtatott publikációk a szöveges és grafikus formátumra, és így tovább. Az internet lehetővé teszi, hogy a misszionárius az összes média típust használhassa – audiót, videót, szöveget, grafikát, animációt, játékokat, interaktív fórumokat, szerepjátékokat, képzeletbeli világokat satöbbi. Az internet csatlakoztatható más kommunikációs eszközökhöz is, mint pl. a telefon (VOIP segítségével), az SMS (online ingyenes SMS szolgáltatással), és a fax (online fax küldési és fogadási szolgáltatások). Úgyhogy az internetes szolgálatnak sokkal szélesebb körű lehetőségei vannak, amivel Krisztust tudja bemutatni. Teljes nyelvcsoportokat érhet el – az internet túlmutat a földrajzon. Mindegy hol vagy. Csak a kommunikációra használt nyelv számít. Így egy spanyolul tudó evangélista el tudja érni a lelkeket Spanyolországban, az USA-ban, Peruban, Ecuadorban stb. egyidejűleg. Tulajdonképpen a spanyol nyelvű képzéseink egy tucat országban folynak, amiket egy argentin koordinál, aki Ausztráliában él, Townsville-ben! Nem egyidejű kommunikáció – az Internet mindig „be van kapcsolva”. Egy YouTube videót a nap bármely részében meg tudsz nézni, nem csak egy bizonyos tévécsatornán egy bizonyos időpontban. Az e-mailt akkor olvassa el az ember, amikor kényelmes neki. Az üzenőfalon különböző emberek különböző időzónákból tudnak beszélgetni, abban az órában feltéve saját üzenetüket, ami nekik megfelel. Tehát a kommunikációnak nem szükséges egyidejűnek lennie – míg a rádióműsorok, tévéműsorok, személyes beszélgetések és telefonhívások azt a követelményt támasztják, hogy egyidejűleg legyünk ott. Az internet eltávolítja ezt a követelményt. A misszionárius feltehet egy üzenetet egy weboldalra valamelyik nap, és mehet aludni, míg valahol máshol az emberek akkor olvassák el, amikor ők akarják. Archivált kommunikáció – az internet archiválja és megőrzi a kommunikációt. Azokat a cikkeket, amiket 1995-ben írtam, még ma is olvassák és reagálnak rá. Ez nem hasonlít a rádió vagy tévé műsorokra, amiket általában nem lehet már elérni miután leadták. Még a legtöbb magazinnál és újságnál is jobb ez, mert ezeknek a cikkeit alig olvassák el tíz év múlva is. Így egy prédikáció, ami 2007ben hangzott el, és azután felteszik a netre, még 2027-ben is meg tudja érinteni az embereket. Az önkéntesek együttműködési hálózatának ereje – az olyan nagyobb weboldalak, mint a Wikipédia, önkéntes hozzájárulók hatalmas együttműködő hálózatával működik. Ez a modell felszabadíthatja a keresztények ajándékait, akik
felmehetnek az internetre és bemutathatják Krisztust, taníthatnak az igéről stb. Egy nagy gyülekezetben a hívők igen kis százaléka szokott „valami lelki tevékenységet végezni”, az interneten viszont szinte mindenki tudja használni a lelki ajándékát valamilyen mértékig. A közbenjárók a beküldött imakérésekért tudnak imádkozni, a tanítók online Bibliatanulmányokat rakhatnak fel, és online órákat tarthatnak, az evangélisták be tudnak menni a csetszobákba és beszélhetnek Krisztusról, és mindezt otthonról is megtehetik, a szabadidejükben, és áldásul lehetnek az önkéntesek hálózatában, egy Keresztény weboldalon. A missziós társaságok használni tudják a már visszavonult misszionáriusokat, akik ismerik a nyelvet és a kultúrát (és esetleg egészségügyi okokból vannak otthon), és koordinátorként tudnak segíteni, hogy így egy misszionáriusnak akár 20 önkéntese is van, akik azon munkálkodnak, hogy Krisztust átadják. Egymás közötti szolgálat ereje – Az internet lehetővé teszi az egymás közötti szolgálatot, a kérdezőkből vagy hívőkből összeállt csoportokkal, akik online társalgási csoporttá szerveződtek, üzenőfalon, e-csoportokban és csetszobákban. Ez rengeteg nyomást vehet le a misszionáriusról, aki a beszélgetés fenntartójaként tud hasznos lenni a hívők számára, akik talán nagyon messze vannak egymástól földrajzilag. A hívők megosztják egymással a kérdéseiket, válaszaikat és imakéréseiket. Ez különösen fiataloknál hatékony. Az ismeretek kiépítésének az ereje a közösségben, stratégiai célokból – az internet lehetővé teszi az egymástól távol lakó szakértőknek, hogy továbbadják a tudást, és hozzájáruljanak a stratégiai missziós projecthez. Ezzel stratégiai előnyhöz lehet jutni, és lehetővé teszi, hogy a jó projekteket hatékonyabban hajtsák végre. Kereső-központú – az internet a kérdésekkel teli emberek ideális közvetítője, mivel a keresőprogramok, mint pl. a Google, megkönnyítik a felhasználóknak igen különleges információt találhassanak, egy kérdésre válaszként. Egy valláskereső nem várhat időszerű választ a személyes kérdéseire egy kinyomtatott anyagról, vagy egy rádió vagy tv csatornáról, viszont másodpercek alatt választ találhatnak az interneten. Amikor az emberek érzékeny témákra keresik a válaszokat, mint pl. egészség, szexualitás, vallás, politika, akkor az internethez fordulnak. A valláskeresők szeretnek felmenni az internetre, a keresési folyamat részeként, és nekünk ott kel lennünk, hogy szót válthassunk velük. Ezért az internet a kiválasztott közvetítő a keresőknek, akiknek kérdéseik vannak, és nekünk ott kell lenni online, hogy segíthessünk nekik! Konkrét célcsoportok megcélzásának a képessége – ahogy az internet egyre kifinomultabbá válik, lehetővé vált, hogy konkrét területen élő embereket keressünk meg (pl. irányítószám szerint), Google hirdetésekkel ( a te
gyülekezetednek, a ti missziótoknak vagy a ti weboldalatoknak) vagy pedig olyan website tervezésével, amelyek konkrét demográfiai csoportot céloznak meg (pl. portugálul beszélő 14-18 éveseket, vagy németül beszélő idősebbeket) majd nagy pontossággal promóciózni afelé a csoport felé. ezzel a nagyon is aktuális evangéliumi üzenet kerülhet elküldésre azok számára, akiket a legvalószínűbb, hogy érdekelni fog Alagút és légáramlat – azokban az országokban, amelyek kis infrastruktúrával rendelkeznek az internet terén, ott is el tud érni egy maroknyi hívőt, akik kinyomtathatják az anyagot és kioszthatják a barátaik között helyben. Ezt a taktikát használják Bibliai főiskolák indításához gyülekezetekben és börtönökben, a tanmenetet az internetről töltik le, és kiosztják. Több traktátusszolgálat is az internetre teszi fel a traktátusait, különböző nyelveken, hogy a lelkészek letölthessék, és kioszthassák a gyülekezetben. Ez a lehetőség, hogy minőségi nyomtatott anyagot kaphatnak az emberek, szinte semmilyen költségért, nem hasonlítható össze a rádióval, a televízióval vagy más módszerekkel. Audio vagy video anyagok terjesztéséhez is lehet használni. Összetett gondolatok megmagyarázásának a lehetősége – az internetet eredetileg tudományos és honvédelmi információk átadására tervezték, és még most is ezt tudja a legjobban. A weben összetett szövegeket, grafikákat, táblázatokat és videókat lehet bemutatni, egy-egy orvosi eljárás kifejtése céljából, vagy egy tudományos kísérlet vagy az űr adatainak közlésére. Segíthet komplex teológiai problémákra is adhat magyarázatot, optimális technikákat illusztrálhat a gyülekezetplántálás terén, a holisztikus szolgálat, segítségnyújtás és fejlesztés terén. Ideális képzési médium, és az online teológiai képzés most éli virágkorát. Mivel az internetnek nem számottevő költségű visszajelzésre és együttműködésre van lehetősége, elősegíthet egy pusztán informatív prezentációt is (prédikáció, könyv, kazetta vagy DVD), élő online beszélgetéssel. Már közhelyszerűen hangzik el a tévéműsorok végén: „További információkért tekintse meg weboldalunkat”. A weboldal sokkal mélyebb belátásra ad lehetőséget a műsorban előadott gondolatról. Így a gyülekezetek, misszionáriusok, és lelkészek olyan információra utalhatnak, amelyek a neten megjelentek, és kifejthetik az egyes gondolatokat, mint pl. a Szentháromság, eszkatológia vagy ontológia, amit lehet hogy nem olyan könnyű kifejteni a szószékről vagy akár négyszemközt. A non-profit alapú adakozás egyre inkább az interneten történik – még az amerikai elnökben reménykedők is belátják, hogy az online adományok és a Paypal a fő eleme az adománygyűjtő stratégiának. Valójában sok nonprofit szervezet (mint pl. a World Vision) kapja támogatásának nagy részét a folyamatos online válaszokból a különböző krízishelyzetekben, mint pl. az ázsiai cunami idején. Azok a missziós szervezetek, amelyek egyre nehezebbnek találják, hogy
eljussanak a gyülekezetekbe, megtapasztalhatják, hogy az egyes hívők internetes adományai az adományok fő forrásává válhatnak. Kevesebb engedélyezésre van szükség – az internetnek nincs szüksége állami engedélyezésre, mint egy tévé- vagy egy rádióadónak, vagy akár egy újságnak. ez a legkevésbé korlátozott tömegkommunikációs forma, és így ez az, amit a missziós társaságok relatíve könnyen használhatnak. A misszionáriusnak nem kell fix helyen lennie – egy misszionárius, aki nem tud ott lenni a küldetése területén, betegség vagy vízum gondok miatt, még így is el tudja érni az embereket az internet által. Vagy a hosszú utakat megtevő misszionáriusok is fenntarthatnak egy weboldalt. Nagyon hasznos az utazás előtti felkészülésben – a misszionárius csetelhet a célcsoporthoz tartozó emberekkel az interneten, mielőtt elutazna az adott országba. Ezzel például már a megérkezése előtt ki tud építeni hasznos kapcsolatokat. Vagy anonim módon tud kapcsolatba kerülni muszlimokkal, buddhistákkal vagy hindukkal, hogy valóságosan megismerhesse az ő gondolkodásukat, és viszonylag biztonságosan teheti mindezt, hogy megtanulja kezelni az általános vitás kérdéseket, ellenvetéseket és érzékeny kulturális témákat, mielőtt odaérkezne. Nekem nagyon sokat segített ez, mielőtt Mindanao-ba mentem, a Fülöp-szigetek déli részén. Szintén segítséget jelenthetne rövidtávú misszionáriusoknak, hogy kulturálisan felkészültebbek legyenek a bevetésük előtt. Támogatja a hitelességet – a digitális jártasság a személyes és szervezeti hitelesség egyik jele, és létfontosságú akkor, ha azt szeretnénk, hogy a „digitális bennszülöttek” tiszteljék a misszionáriust vagy a missziós szervezetet. Átlépi a hagyományos felekezeti határokat – sok internetes szolgáló azért indított weboldalt, mert nem használhatta az ajándékát (tanítást, prédikálást, kulturális szolgálatot, evangelizálást) a helyi gyülekezetben vagy a felekezeti körülmények között, ahol a jó helyeket az „öregfiúk csapata” már lefoglalta, vagy komplex felszentelési követelmények vannak. A misszió gyakran a felekezetek figyelmének perifériájára kerül, és egyes témákat, mint például a harmadik világba kerülő lelkészek képzése, gyakran szerencsétlen módon figyelmen kívül hagyják. Az internetes szolgálat lehetőséget adott az embereknek arra, hogy használják ajándékaikat, és olyan problémákat oldjanak meg, amelyekkel soha nem foglalkoztak (és valószínűleg soha nem is foglalkoztak volna) a hagyományosabb szolgálatok. A hatékony 21. századi missziók életteli, és jól tőkésített részlegeket hoznak létre az internetes evangelizációra és a kibermisszióra, ami a fő módszerük lesz arra, hogy
Krisztust bemutassák az el nem ért embereknek, és a kérdezőkkel törődjenek, valamint az új hívővel. Ezek a részlegek egyesülnek a többi részleggel, amiben a dicsőítés, az ima, a lelkipásztori szolgálat és a holisztikus szolgálat is benne van. Azok a szervezetek, amelyek nem teszik meg ezeket, azt fogják tapasztalni, hogy egyre kevésbé tudják bemutatni Krisztust a nem keresztény világnak, mivel az egész föld népessége a digitális eszközök használatára vált át, amelyek a hiteles személyes kommunikáció elsődleges eszközei. Mi mindent jelent mindez a 21. századi missziókra nézve? A hagyományos misszionáriusnak mindig meglesz a maga helye, de együtt kell működnie majd olyan kollégákkal, akik az Internetes Evangelizációval és a Kibermisszióval foglalkoznak. Az információ átadás egyre inkább online történik, illetve az internethez kapcsolt személyi kommunikációs eszközökön. Az offline szolgálat a dinamikus dicsőítést fogja magában foglalni, a szentségek kiszolgálását, a gyógyító szolgálatot, a közösségi közbenjáró imádkozást, a tanítványképzést, a lelkipásztori problémamegoldást és a közösségi programokat. A missziós egyház képes lesz bevonni az istentiszteletek közötti programokba a tagjait, a személyes kommunikációs eszközeikre küldött anyagok segítségével, és párbeszédre buzdítva őket a gyülekezet weboldalán található fórumokon. Az adakozás digitálisan is történhet, és a „kosárba” is. Az online és az offline szolgálati módszerek vegyítésének az egyik elmélete a „több helyszínű” vagy „többszörös jelenlétű” gyülekezetek, mint pl. a www.lifechurch.tv, amelynek 20.000 tagja 11 helyszínen jön össze az USA területén. Mindegyik gyülekezet ugyanazt az üzenetet kapja, amelyet a vezető lelkész helyéről közvetítenek, miközben helyi dicsőítő csapat és lelkipásztori gondoskodás van náluk. Így nyilatkoznak magukról: „A LifeChurch.tv minden tapasztalata két fő elemre épül: erőteljes dicsőítés és az életet megváltoztató üzenet. A LifeChurch.tv dicsőítését egy dicsőítő pásztor vezeti egy tehetséges zenekarral együttműködve, élőben, a stílusában pedig a mai kultúrát tükrözi. Minden LifeChurch.tv helyszín ugyanazt a dinamikus és a gyakorlati életben alkalmazható üzenetet kapja, Craig Groeschel vezető lelkész, vagy a LifeChurch.tv valamelyik tanító lelkészének igehirdetéséből, műholdas közvetítés útján. A hétvégi élmény egy órás – mindig számítani lehet rá, hogy időben fog kezdődni és végződni. Ezen kívül a helyi csapat arra is szán időt, hogy a hét többi részében programot szervezzen, kapcsolatokat építsen és szolgálatokat végezzen a gyülekezet tagjai között.” Yonggi Cho tiszteletes, a koreai Yoido Teljes Evangéliumi Gyülekezet lelkésze, hasonló megközelítésben hasznosítja a Koreában az otthonokban megtalálható, nagysebességű szélessávú internetet. Istentiszteleteket közvetítenek a házicsoportoknak és a házigyülekezeteknek, az adakozást pedig online lehet
megoldani hitelkártyával vagy a Paypal útján. A Menlo Park Presbiteriánus Gyülekezet pedig azt tervezi, hogy mintegy 20 millió dollárt fognak befektetni a többhelyszínű technológia kialakítására, hogy ezzel oldják meg a helyproblémákat, és hogy a lelkészük (John Ortberg tiszteletes) igehirdetését több emberhez juttathassák el a Szilikon-völgyben. Ezek a megközelítések egyesítik a kifinomult digitális bevitelt a gondoskodással és a kiscsoportos szolgálattal. Lehetővé teszi a kisgyülekezet érzetét és a nagy gyülekezeti pásztor meglétét. A „high tech” és a „high touch” (komoly technikai jártasság és komoly kapcsolati jártasság) ilyen kombinációja a missziókra is érvényes lesz. Az egyik ilyen lehetőség az internettel ellátott házigyülekezetek, egyszerű gyülekezetek, sejtgyülekezetek és kiscsoportok. A gyülekezetnövekedés szószólói gyakran lelkesen beszélnek az egyszerű gyülekezetmodellekről, mivel ezek lehetővé teszik a szaporodást a növekedés akadályainak az elhárítása által, melyeket fizikai struktúrákkal szoktak azonosítani (mint pl. állami engedélyek szerzése, építési programra való kiadások emelése). A kis gyülekezeteknek viszont számos tantételbeli eltéréseik és vezetőségi problémáik vannak, sőt gyakran nincsenek forrásanyagaik pl. a nők szolgálatának és a gyermekszolgálatnak a területeiről. A házigyülekezetek hálózata számára készített központi weboldal biztosíthatja a lelkipásztori hálózat működtetését és bátorítását, vezetőség fejlesztését, tantételbeli következetességet, tanítási vázlatokat, videókat, valamint szolgálati forrásanyagokat, és lehetővé tenné a hálózatban levő ajándékokkal rendelkező embereknek, hogy közzétegyék gondolataikat, információikat és forrásaikat az egész hálózat számára. Így a hivatalos egyházi struktúra sok előnyét alkalmazni lehet, de mindezt az adminisztrációs rezsiköltségek terhe nélkül. A weboldal a kifinomult információs eszközöket biztosítja, míg a kiscsoportok vagy házigyülekezetek struktúrája a mélyebb kapcsolatokat, jobb tanítványképzést és a lelki ajándékok kifejlődését és használatát teszik lehetővé, egy biztonságosabb környezetben. Hasonló megközelítést lehet alkalmazni a holisztikus szolgálat és a kis arányú segítségnyújtás és fejlesztés területén a harmadik világban. Gyakran történnek ismétlődések és a „spanyolviasz feltalálása” az ilyen erőfeszítések során, amit meg lehetne előzni az egyes területek legjobb eredményeinek interneten történő közzétételével. A sok különböző szervezet információi és bölcsessége lehetővé tenni mindegyik szervezet számára az optimális működést, miközben segítené a hatékonyságot, a kulturális alkalmazhatóságot és a közösségközeli érzést a kisebb, de szélesebb rétegekre kiterjedő tevékenységek során. A közösség átformálásában az információval önmagában ritkán lehet nagy eredményeket elérni. Viszont az életképes kiscsoportokhoz kötött információ már rendelkezik átformáló potenciállal. Ezt az alapelvet, ami a változást hordozó kiscsoportok informált hálózatáról szól, látni lehet a korai egyház dinamikájában,
Wesley és a metodista sejtcsoportok kialakításában, és az egyetemi Bibliacsoportok és imacsoportok által működő diákmissziókban. Ilyen módon az internettel ellátott egyszerű gyülekezetek és a kölcsönösen informált széleskörű civil szervezetek létfontosságú részévé válhatnak a 21. századi úttörő missziós törekvéseknek. A dezintermediáció meghatározása: A közvetítő (mediátor) eltávolítása valamilyen tranzakcióból vagy kommunikációból. Egyik példa erre egy vállalkozás lehetősége arra, hogy a termékeit közvetlenül a fogyasztóknak adja el, ahelyett, hogy kereskedőknek adná el. Az internet egy erőteljes eszköz a dezintemediációra sok olyan dologban, amit standardnak látunk a modern misszióban. Például a hagyományos missziós társaság, mint közvetítő eltávolításra kerül akkor, amikor: a küldő gyülekezetek nyugaton közvetlenül kommunikálnak a fejlődő országokban levő gyülekezetekkel és misszionáriusokkal, ahelyett, hogy mindezt csupán a missziós társaság által tenné; az adományozók közvetlenül adakoznak az egyházaknak és segélyprogramoknak, amelyekről az interneten szereztek információt; a lelkipásztorok az interneten kapnak teológiai képzést (anélkül hogy elhagynák a gyülekezetet, és gyakran ingyenesen is), ahelyett, hogy a missziós társaság által működtetett elismert szemináriumon tanulnának. Egy keresztény, aki X országban szeretné elérni az elveszetteket, egyszerűen bekapcsolja a számítógépet, embereket keres abban az országban, és online mutatja be nekik Krisztust, ahelyett, hogy egy hosszú és fáradságos missziós kiválasztási folyamaton menne végig. Az imakérések a szolgálati területről közvetlenül jutnak el a közbenjárókhoz, anélkül hogy a missziós társaság cenzúrázná azokat, az imalevelek pedig szintén a missziós társaság közreműködése nélkül kerülnének a támogatókhoz, e-mail útján. A vízumkérelmeket és más állami papírmunkákat az interneten intézi el a független misszionárius, ahelyett, hogy egy elfogadott missziós társaság erre kijelölt tagja tenné ugyanezt. Az utazásokat, az egészségbiztosítást és más adminisztratív feladatokat (lakhatást is gyakran) egyre inkább az interneten lehet már intézni, és így egyre kevésbé van szükség arra, hogy egy missziós társasághoz tartozzon az ember. A misszionáriusok azonnal és közvetlenül kapják meg a támogatást a Paypal útján, ahelyett, hogy hónapokkal később történne meg mindez, miután számlát nyitottak egy missziós társaságnál, ahol ráadásul (gyakran nem kis összeget) le is vonnak belőle. A projektek egyre inkább társaság-közi szintűek, amelyeket egy e-csoport fog össze egy hálózatba, ahelyett, hogy társaságon belüli szintűek lennének, amelyet a házon belüli kommunikációval végeznének.
A misszionáriusok önállóan választják ki, hogy melyik csoportnál akarnak dolgozni, az interneten szerzett információk alapján, (ilyen például a Joshua Project) és nem a missziós társaság jelöli ki a missziós területet nekik. A misszionáriusok pásztorolását és támogatását az otthoni gyülekezet végzi a VOIP (skype) használatával, e-mailen, és évenkénti személyes látogatások alkalmával, és mindez gyakran felülmúlja a legtöbb missziós társaság által nyújtott lelkipásztori gondoskodást. A Bibliafordítást a célterület anyanyelvű beszélője végzi, aki az USA-ban vagy más nyugati országban van, és közvetlen tesztelés alá kerül egy weboldalon, ahol misszionáriusok és az adott ország helyi vezetői kommentelhetik – ezzel egyszerűsítve a költséges külföldi Bibliafordító programokat, amiket a hagyományos missziós társaságok menedzselnek. A misszióra készülődés nagy részét online lehet végezni, köztük a nyelvtanulást és a megfigyelt etnikai csoport tagjaival való csetelést (lásd az előző rész 19. pontját). Tehát az internet több lehetőséget ad a független misszionáriusoknak és kisebb missziós társaságoknak, és csökkenti a lehetőségeit és dezintermediálja a nagyobb társaságokat, akiknek hatalmas adminisztrációs költségeik vannak. Továbbá lehetővé teszi a kisebb helybéli missziós társaságok gyors szaporodását is a fejlődő országokban. Ez lassan, de biztosan meg fogja változtatni a misszió arculatát a következő tíz év során, mivel a Nagy Küldetésre elkötelezett keresztények fel fogják ismerni, hogy egyszerűen semmi szükségük arra, hogy hagyományos missziós társaságokhoz csatlakozzanak annak érdekében, hogy kultúrák között hirdessék hatékonyan az evangéliumot. Egyre kevesebb misszionárius-jelölt fog sorakozni a nagy missziós társaságoknál, hogy teljes idejű misszióra mehessenek. Ehelyett a Nagy Küldetésnek teljesen elkötelezett keresztények független misszionáriusként fognak menni, vagy a helyi gyülekezetük által kiküldött misszionáriusként, vagy „mustármag” típusú kis missziós társaságokkal, amelyek néhány barátból állnak, akiknek közös a látásuk. jelentős számban fogják megérteni az internetevangelizációs látást és otthonról mutatják be Krisztust, csupán a szélessávú kapcsolatukat használva, néhány hetes utakkal kombinálva az adott területen levőkkel való személyes találkozásokhoz. Az adománygyűjtés nagy kihívást fog jelenteni ezeknek a kis társaságoknak, és sok „sátorkészítő” és missziós vállalkozási látás fog asszisztálni ehhez. Számos helybéli missziós társaság alakul és fog alakulni és fog egyre több lehetőséget kapni az új technológia segítségével. Internet kávézók az el nem ért emberek között Hogy milyen hatással van a 21. századi misszióra a technológia, arra egy példa az internet-kávézók, mint önfenntartó missziósközpontok az el nem ért embercsoportok között. Egy húsz számítógéppel felszerelt internetkávézót hoznak létre egy megfelelő és biztonságos helyen (például egy épület második emeletén
egy iskola, főiskola vagy irodaépület mellett), amit két vagy három helybéli misszionárius vezet, akik a legálisan működő kisvállalkozásukból szereznek bevételt. A nemkeresztényekkel úgy alakulnak ki kapcsolatok, hogy rendszeresen bejönnek megnézni a leveleiket vagy szörfözni a neten. Más szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például VOIP, webkamera, CD másolás, számítógéppel kapcsolatos oktatás és fénymásolás. A bizonyságtevés visszafogott, és annyi a célja, hogy a vevőket Krisztusban hitre vezesse, és beépülhessenek egy helyi gyülekezetbe, bibliakörbe vagy házigyülekezetbe. Ezeket az internetkávézókat gazdaságosan ki lehet alakítani egy jó szerverrel, támogatásból vett felújított gépekkel és olyan technológiával, ami lehetővé teszi, hogy a régebbi gépek nagyon gyorsan futtassanak alkalmazásokat a szerverről. Így a helybéli misszionáriusok hivatalos vállalkozást működtethetnek, és ez lehetőséget ad nekik arra, hogy naponta száz vagy még több helybéli nemkereszténnyel kerüljenek kapcsolatba legalább harminc percre. Ha ezeket az internet kávézókat megfelelően működtetik, nagyban hozzájárulnak a gyülekezetplántáláshoz egyes el nem ért embercsoportok között. Számos missziós társaság tekint úgy az internet kávézókra, mint életképes missziós platformokra, és nonprofit oktatási központokat, és profitorientált önfenntartó vállalkozásokat hoznak létre. Egy csoport a Regent Egyetemen elkezdett kifejleszteni egy mikrofranchise modellt az internetkávézók számára, hogy segítsenek a pénzügyi fenntartásban. Ez tehát azt illusztrálja, hogy a technológia hogyan tud több lehetőséget biztosítani a helybéli missziók kifejlesztéséhez, és milyen erőteljes szerepe lesz a jövőben a technológiával párosított missziós vállalkozásnak a 21. század missziójában világszerte. Számos fejlődő országban van sok olyan ember (köztük helyi hívők is), akiknek jó informatikai képességeik vannak, de sajnos nincs munkalehetőségük. Így hát az IT szektor nagy lehetőséget jelent a missziós társaságok számára, akik vállalkozásokat akarnak indítani a fejlődő országokban. A számítógépek és az evangelizációs meggyőzés B.J. Fogg nemrég megjelent könyve, a Persuasive Technology: Using Computers to Change What We Think And Do (Meggyőző technológia: Számítógépek használata a gondolataink és viselkedésünk megváltoztatására) azt fejtegeti, hogy a számítógépeknek hat előnyösebb tulajdonságuk van az emberekhez képest, ugyanis ha a meggyőzés művészetéről van szó, akkor a számítógépek: Kitartóbbak tudnak lenni, mint az emberek Nagyobb anonimitást (névtelenséget) kínálnak Hatalmas adatmennyiséget kezelnek Sok módszert használnak a hatásgyakorlásra Könnyen készítenek felmérést Eljutnak oda, ahová az emberek nem tudnak, vagy nem látják szívesen őket Dr. Fogg a Stanford Egyetem Meggyőzéstechnológiai Laboratóriumában dolgozik,
és azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet a számítógépeket az emberi viselkedés megváltoztatására használni olyan területeken, mint pl. leszokni a dohányzásról, a tinédzser terhesség elkerülése, és a személyes higiénia ellenőrzése. Elég egyértelmű alkalmazási lehetősége van az online evangelizáció terén! Ha a számítógépek meggyőzőbbek (vagy azzá lehet tenni), mint az emberek, akkor jobb evangélisták is lehetnének? Végig szkennelhetne egy részletes adatbázist, kellő pontossággal eldöntené, hogyan kell megközelíteni az egyént, majd megközelítené és egy biztonságos, anonim válaszlehetőséget kínálna fel az evangéliumra a saját otthonuk privát szférájában, szöveges, audio és video anyagok használatával, egyszerre érintene meg százakat, egy olyan országban, amely tiltja a hagyományos missziós tevékenységet? Hogy igazán fordítsunk a dolgon és ellentmondásosak legyünk: egy számítógéppel generált személyiség, amit úgy is ismernek, hogy „avatar”, lehetne vajon a végső személyes evangélista? (Szerintem legalább egy évtizede megvan már a számítógépes lehetőség rá, megengedhető áron, de lehet, hogy tévedek). Ha 50 évben gondolkodunk előre, mondjuk 2057-ig, ha az Úr engedi, vajon lehetnének a számítógépek által generált avatarok addigra a világméretű evangelizáció fő eszközei? Van egy érdekes említés a Szentírásban arról, hogy mesterséges intelligenciával felruházott személyiségek létezhetnek majd a nagy nyomorúság idején, és a Fenevad imádatára használják őket: Jelenések 13:15 És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. Lehetetlen megjósolni milyen evangelizációs módszereket fogunk használni a 21. század végén, butaságnak tűnhet még csak megpróbálni is. Mégis maga az, hogy megpróbáljuk elképzelni, ráébreszt minket arra, hogy az evangélium hirdetésének a mai módszerei közül sok időszerűtlen lesz, mire a most születő gyerekek diplomázni fognak, és a mai hallgatók már középkori életkrízisüket élik meg! Azonnali technikai kihívások a 21. századi missziós társaságok számára Nem azt vetítem előre, hogy a missziós társaságok kommunikációs technológiát fognak tervezni vagy gyártani, vagy akár nagyobb szoftver projektekben vennének részt (mint pl. az automatikus fordító szoftver). De azt igen, hogy a misszionáriusok és a szervezeteik nagyon is érteni fognak a technológia használatához. A misszionáriusok és szervezeteik stratégiai szinten fogják bevetni a kommunikációs technológiát és az internetet a Nagy Küldetés megvalósítása érdekében. Az alábbi azonnali technikai kihívások olyan területeket is magukban foglalnak, ahol már megoldódott a probléma, de egyszerűen még nem alkalmazzák hatékonyan és arányosan a keresztény világban: Evangelizációs előadások mobil eszközökre (mobiltelefon, PDA, stb)
Rövid (maximum 5 perces) videoklipek a YouTube-ra, amelyek egyértelműen mutatják be Krisztust Evangelizációs video-klipek (5-20 percesek) és online traktátusok Misszióbarát CMS (tartalomkezelő rendszer) mondjuk a Joomla vagy Drupal alapján Minőségi produkciós felszerelések az evangelizáció pod-castinghoz és videocastinghoz Egy szélessávú biztonságos szervercsoport, missziós médiacélokra elkülönítve „Linux Thin Server Protocol” kifejlesztése internetkávézók és icafé menedzselési szoftverek számára Biztonságos evangélista válaszok és utógondozási rendszerek, amelyek kezelni tudják a non-ASCII karaktereket és nagyszámú válaszadókat. Jó, nyílt forráskódú SMS-ről e-mailre átvivő kapu-alkalmazások az evangelizációk utánkövetéséhez (az érdeklődő SMS-ben ír kérdést vagy választ a mobiljáról, ebből e-mail lesz, amire a lelkész válaszol, a válasz pedig továbbításra kerül az érdeklődő mobiltelefonjára.) Olyan weboldal, ami lehetővé teszi, hogy a szolgálók saját keresztény internet állomásukat hozhassák létre Jobb online Bibliaiskolák és elektronikus tanulási rendszerek, különösen az arab és ázsiai nyelveket is használni tudó változatok, és amelyek sokkal magasabb szinten teszik lehetővé a felhasználói interaktív kommunikációt és visszajelzéseket. Internetes házigyülekezet és egyszerű gyülekezet-hálózatok, és vezetőképzések Jól kidolgozott weboldalak, amelyek a holisztikus szolgálatot és keresztény segélyszolgálatokat és fejlesztéseket hivatottak elősegíteni. A hatékony online evangelizálás széleskörű elterjedése, különösen a helyi gyülekezetek között A környezethez való sokkal mélyebb és jobb alkalmazkodás azoknál a weboldalaknál, amelyek a kultúrák között szándékoznak Krisztust bemutatni (nem csak a traktátus-szöveg lefordítása, hanem a célcsoport világnézetébe és kultúrájába való beillesztése) Szervezeti kihívások A világméretű missziót átformáló és dezintermediáló technológia átvétele új kihívások elé fogja állítani a hagyományos missziós társaságok struktúráját. Ez az Internet Evangelizációs és Kibermissziós Osztály kialakításától a megtérések, utógondozások, tanítványképzés és az emberek változásának a méréséhez való az új kritérium-rendszerig fog terjedni. Hogyan fognak a támogatók ilyen hírközlésekre reagálni? Az ABC misszió öt kibergyülekezetet alapított Hindi, Bengáli, Urdu és Bhojpuri nyelvcsoportokból, 80.000 Krisztus mellett hozott jelzett döntéssel, és 158.000 rendszeres online video dicsőítő istentisztelet-látogatóval.
Jelenleg még nagyon nehéz a kiberszolgálatra támogatást gyűjteni, és még akár húsz vagy annál több évbe is telhet, hogy a támogatóknak ne hangozzon szokatlanul az online döntés és a kibergyülekezet. Bár a kiberszolgálatnak hatalmas stratégiai hatása lesz, valószínűleg nem lesz nagy támogatottságú. Ez le fogja lassítani az alkalmazását, mivel a missziós társaságok, bár jobb eredményeket szeretnének elérni, nem akarnak majd anyagi öngyilkosságot elkövetni, ezért hagyományosabb szolgálatokra fogják fordítani a figyelmüket, ami a támogatóknak tetszetősebb. Ennek a jelei már láthatók sok missziós társaság weboldalán, amit alig lehet többnek nevezni egy webes brossúránál, ami a társaságot magasztalja és egy „Adakozzon most a Paypal segítségével” feliratú nagy gomb található egy jól látható helyen. Égető szükség van komoly, jól támogatott és missziós szempontból jól informált kiber-szolgálatokra. Mintegy kilencven szervezet végez minőségi internetes evangelizációt a muszlim világban, mivel a személyes evangéliumhirdetés nagyon sok veszéllyel jár. A gyümölcs már látható, és sok beszámoló azt bizonyítja, hogy a muszlimok többsége online hozza meg a döntését Krisztus mellett. Hasonló erőfeszítéseket kell megtenni a többi vallási blokkok és kulturális csoportok érdekében is. Az internet evangelizáció és a kibermisszió még nem került be a fő egyházi missziós képzés tanmenetébe. Csupán négy kurzus létezik, amelyből hármat én magam csinálok, amelyek során egy online MAGL kurzus részeként tartok előadásokat internet evangelizációról és a kibermisszióról a Fuller Teológián, valamint saját online kurzust vezetek a Cybermissions.Org oldalon, és átalakítottam az ingyenes Internet Evangelizációs Koalíció kurzusát a webevangelism.com oldalon. A Wheaton Egyetemen a Billy Graham Center viszi az egyetlen ilyen témájú kurzust. Ha ezt a témát tanítani kell a főiskolákon és szemináriumokon, akkor tankönyvre is szükség lesz, lehetőleg a témakör vezető szakértőinek a segítségével. Már egy csomó hatalmas szervezet (mint pl. a Campus Crusade és különböző rádiós szolgálatok) kezdték átvenni az internet evangelizációs stratégiákat, és rengeteg kis szervezet és magányos weboldal-építő is belekezdett ebbe. Mások az információs technológia egy bizonyos aspektusát vették át, mint pl az elektronikus tanulást vagy a több helyszínű gyülekezeteket. Még nem érezhető teljes mértékben az internet hatása a 21. századi misszióban, és nagyon kevés egyházszervezet vagy nagyobb társaság tervezi azt, hogy internet evangelizációs osztályt hozzanak létre. Tony Whitaker és az Internet Evangelizációs Koalíció szponzorálnak egy Internet Evangelizációs napot minden év májusában, ami egy kicsi, de értékes lépés a tudatosság felkeltésében. Az a tény, hogy internet evangelizáció és a kibermisszió még nem működik a nagy missziós társaságoknál, még nem jelenti azt, hogy nem is fog működni. Csak egy alacsony gátat kell átlépni, és a keresztények, a Szentlélek indítása szerint, fel fognak menni az internetre és bemutatják Jézust – és ezt már
ezrek teszik. Keresztények „pletykálják az evangéliumot” az egész interneten! Így az evangélium hirdetése a 21. században könnyen eltávolodhat az evangéliumi világ szervezeti óriásaitól, az egymással összekapcsolódó kis hívőcsoportok kezébe, akik evangélium-prezentációkat készítenek a saját nyelvükön, felteszik a webre, csetszobákba, videón, audión, és prezentációkat készítenek az egyre fejlettebb mobileszközökhöz is. Nem a szervezeti óriások végét hirdetem, csak azt mondom, hogy a technológia használatával, a ma elérhető eszközök és információk használatával, a Nagy Küldetés feladata egyre inkább a helybéli hívők kezébe kerül, akik szélessávú internet kapcsolattal rendelkeznek. Referenciák http://www.twitchspeed.com/site/Prensky%20%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.htm – innen: On the Horizon (NCB University Press, Vol. 9 No. 5, October 2001) © 2001 Marc Prensky It's the 'digital natives' versus the 'immigrants' as kids go to work John Naughton Sunday October 1, 2006 http://observer.guardian.co.uk/business/story/0,,1884740,00.html Did You Know : http://www.youtube.com/watch?v=ljbI-363A2Q Created by Karl Fisch, and modified by Scott McLeod; Globalization and The Information Age Fogg, B.J. Persuasive Technology: Using Computers to Change What We Think And Do, 2003, Morgan Kauffman, Boston