XII./1. fejezet: A fül daganata XII./1.1. A külső fül daganatai XII./1.1.1. Praecancerosisok Cornu cutaneum Rendszerint idősebb egyének fülkagylóján képződik.
1. kép: Cornu cutaneum
Keratoma senile Rendszerint lapos, többé-kevésbé elhatárolt, sárgásbarna kiemelkedés a bőr felszínéről. Belőle gyakran indul ki carcinoma spinocellulare. Mindkét elváltozás, illetve a melanoma benignum hirtelen gyors növekedése malignizálódásra utal.
XII./1.1.2. Malignus tumorok Basalioma (basalsejtes carcinoma) Leggyakoribb megjelenési helye a helix széle, rendszerint a fülkagyló csúcsa. Keletkezésében a hosszan tartó, intenzív napsugárzásnak minden bizonnyal szerepe van, így típusosan idősebb földműves férfiak megbetegedése, gyakran kétoldali. A fülkagyló peremén egy kis csomó keletkezik, ami lassan növekszik, viszket és fölötte a hám megvastagodik, a beteg ezt levakarja, a hám ismét nő, végül kisebesedik, a seb nem akar begyógyulni, lassan, de feltartóztathatatlanul növekszik. Indolens betegeknél rendszerint már jelentős nagyságot elérhet, mire a beteg panaszával az orvoshoz fordul. A fülkagyló széli basalioma sebészi excisiója nagyon jó eredményekhez vezet.
2. kép: Basocellularis carcinoma
Adenocarcinoma A hallójárat bőrének mirigyeiből indulhat ki vagy származhat elfajult, eredetileg benignus ceruminomából. Carcinoma planocellulare A fülkagylón bárhol megjelenhet beszűrődött, egyenetlen és kiemelkedő szélű fekély formájában. Leggyakoribb a cavum conchaeban és a külső hallójáratban..
3. kép: Keratoma senileből kialakult carcinoma spinocellulare
A külső hallójáratban gyakran jelentkezik idült középfülgennyedés talaján és felismerése nagyon nehéz. Az idült középfülgennyedés talaján kifejlődött carcinomára a gyanút az hívja fel, hogy ha az addig fájdalmatlan folyamat esetén fájdalom jelentkezik, a fülfolyás véres lesz, illetve vérző polypus és sarjak jelennek meg. Éppen ezért a külső hallójáratban megjelenő minden sarjas folyamatnál a szövettani vizsgálat rendkívül fontos. Malignus lymphoma Rendszerint parotisból kiindulóan ráterjedhet a külső hallójáratra. Sarcomák Ritkán jelennek meg, a külső fülön a jelentkezése ritka. Osteo- és angiosarcomák jelentkezhetnek.
4. kép: Angiosarcoma lobuli l.d.
Rhabdomyosarcoma Egészen fiatalkorban, újszülöttekben is előfordulhat, leggyakrabban 6 éves kor alatt, de 14 éves korig is megjelenhet. A külső hallójáratban vérzékeny, polypszerű képlet mutatkozik, mely gyorsan nő, esetleg kitüremkedik a külső hallójáratból is. Melanoma malignum Kicsi, gyorsan növekvő, fájdalmatlan, sötét színű terime alakjában jelentkezhet, vagy egy, már születéskor is meglévő pigmentált naevusból is kiindulhat. Az elváltozás gyors növekedése utal a folyamat malignitására.
5. kép: Fülkagylót is érintő melanoma malignum
Terápia Sebészeti eltávolítás, irradiatio és citosztatikus kezelés szisztémásan vagy a regionális ellátó artériákon keresztül perfusio formájában. Az alkalmazandó terápia a daganat jellegétől, elhelyezkedésétől és kiterjedésétől, továbbá a beteg korától és általános állapotától, együttműködő készségétől függ. Metastasisképződés A basalioma kivételével a malignus tumorok elhelyezkedésüktől függően már korán adnak metastasisokat a retroauricularis és nyaki nyirokcsomókhoz, az elülső régióban jelentkező és a külső hallójáratbemenetben keletkező tumorok a praeauricularis, a parotishoz csatlakozó és koponyaalapi nyirokcsomókhoz. Ezért a viszonylag kis kiterjedésű tumorok ablastikus sebészi ellátása is igen nagy sebészi beavatkozást igényel (kiterjedt resectio, nyaki dissectio), továbbá előreterjedés esetén a parotis resectiója is szükséges a benne futó n. facialis feláldozásával. A betegek nagy része ebbe nem egyezik bele, vagy legalábbis halasztja a
műtétet, és a sebészi beavatkozás kedvező időpontját elmulasztják. A külső hallójárati carcinoma hamar involválja a dobüreget és a processus mastoideust és a koponyalap irányába terjed, ezért a sebészi ablatiohoz sziklacsont resectio szükséges. A modern besugárzási eljárások, továbbá a citosztatikumok az eredményeket tovább javították, mindezek ellenére a külsőfül előrehaladottabb állapotú malignus tumorainak kórjóslata a basaliomák kivételével meglehetősen rossz.
XII./1.2. A középfül daganatai XII./1.2.1. Cylindroma (adenocysticus carcinoma) Régebben ezt a daganatfajtát semimalignus tumornak tartották. A dobüreg nyálkamirigyeiből is kiindulhat. Klinikailag fülfolyás és torpid középfülgyulladásra utaló kép jellemzi. A daganat jellegzetessége, hogy az idegek mentén terjed, így elsősorban a nervus facialis bevontságára és annak mentén történő terjedésre kell számítani. Korán felismert esetben műtéti eltávolítást követő irradiatiós terápia jó eredményt hozhat.
XII./1.2.2. Középfül-carcinoma Klinikailag rendkívül nehéz az esetek túlnyomó többségében eldönteni, hogy a carcinoma a középfülben keletkezett-e, és úgy terjedt a külső hallójáratra, vagy a külső hallójárat mélyén keletkező laphámcarcinoma terjed a középfül üregrendszerébe. Bonyolítja még a korai felismerést, hogy rendszerint idült középfülgennyedés mellett lép fel, és a tünetek (fülfolyás, halláscsökkenés) már előzőleg is fennálltak. Alarmírozó tünet rendszerint a kialakuló fájdalomérzés, esetleg facialis bénulás. A diagnózist a szövettan tisztázza. A kórjóslat rendszerint rendkívül rossz. Az ablasticus műtéti megoldás még sziklacsont-resectio révén sem mindig kivitelezhető, mert a daganat korán terjed a sziklacsont csúcsa, illetve a középső scala felé a tegmen tympanin keresztül. A műtéti megoldás mellett irradiatio és citosztatikus terápia jön szóba.
XII./1.3. A belső fül daganatai Acusticus neurinoma Az agydaganatok 7-10 %-a, a hátsó scala daganatok 40 %-a, a kisagyhídszögleti daganatok több mint 70 %-át jelenti a Schwann-sejtekből kiinduló daganat. Gyermekkorban nagyon ritkán fordul elő, a legtöbb daganatot 30-50 éves korban fedezik fel, de a hallásromlás időtartama nagyon hosszú, akár 30 év is lehet. Az agytörzsből kilépő VIII. agyideget mintegy 10 mm-es szakaszon neuroglia veszi körül, majd a pia mater átfúrása után a Schwannsejtekből álló hüvelyben futnak tovább. A daganatok leggyakrabban a neuroglialis-neurolemmalis junctiónál, a felső vestibularis ideg neurolemmalis szakaszán, a belső hallójáratban keletkeznek. Tehát a helyes elnevezés a nervus vestibularis schwannomája lenne. Keletkezhet daganat a nervus acusticuson és a nervus facialison is, jóval ritkábban. A daganat jóindulatú, egyoldali kiindulású. A tumor körülírt, nem infiltrálja a környező szöveteket, tokkal bír. A szöveti felépítésre a megnyúlt sejtek
köteges vagy örvényszerű elrendeződése, helyenként laza reticularis szerkezet, kerekebb sejtek megjelenése jellemző. Előfordulhat zsíros degeneráció, haemosiderin felszaporodás, cystaképződés. A daganaton belül a n. vestibulocochlearis rostjai degenerálódnak. A schwannomától meg kell különböztetnünk a neurofibromatosis 2 (NF 2) nevű kórképet, mely autoszomális dominánsan öröklődő, mindkét oldalt érintő betegség. A daganat lassan növekszik, komprimálja a környező ér- és idegképleteket, kitölti a belső hallójáratot, majd abból kilép a pontocerebellaris cysternába, miközben tágítja a meatus acusticus internus falát, majd az agytörzset és a kisagyat elérve diszlokálja a hidat, nyúltvelőt és a cerebellumot. A növekvő terime által létrehozott liquor keringési zavar agynyomás fokozódáshoz vezet. A daganat mérete és a tünetek súlyossága nincs mindig párhuzamban egymással. A betegség stádiumai: I. stádium: kicsi intrameatalis tumor, a n. cochleovestibularis és a n. facialis károsodására utaló tünetek II. stádium: a belső hallójáratból kilépő 2,5 cm alatti tumor, a n. trigeminus érintett III. stádium: 2,5-5 cm közötti nagy tumor, a n. glossopharyngeus, a n. vagus és a n. accessorius érintett, cerebellaris vagy agytörzsi tünetek IV. stádium: 5 cm-t meghaladó daganat, agytörzsi kompresszió, elesett állapot, szemfenéki pangás, neurológiai tünetek A daganat növekedése során hosszú ideig semmilyen panaszt nem okoz. Első és akár évekig is egyetlen tünete lehet a fülzúgás, s ezért kell a féloldali tinnitust panaszoló betegeket megfelelően kivizsgálni. A n. cochlearis károsodásának jele a féloldali, magas hangokra lokalizálódó, idegi típusú halláscsökkenés, recruitment nem mutatható ki, a beszédérthetőség rossz, a stapedius reflex fokozott fáradást mutat. Korai diagnózist tesz lehetővé az agytörzsi kiváltott válasz vizsgálat (BERA); az V-ös hullám latenciája az átlaghoz és az ellenoldalhoz képest megnyúlt, az I-V interpeak latencia a normál átlagnál 0,5 ms-mal, az ellenoldalhoz képest pedig 0,3 ms-mal hosszabb. Nagyobb tumor durvább eltéréseket okoz, a latenciamegnyúlás még nagyobb, a többi hullám deformált vagy hiányzik. Az electrocochleographia során a cochlearis microphonia normális, tehát a szőrsejtek működnek, csak az ingerület elvezetése akadályozott. Az otoacusticus emissio normális. A tumor elhelyezkedése miatt egyértelműen retrolabyrinther jellegű tüneteket várunk, de az intrameatalis daganat az erek kompressziója révén endolabyrinther jellegű halláscsökkenést vagy Menière-szerű tüneteket is okozhat. Ritkán a keringési zavar miatt bevezető tünetként előfordulhat hirtelen kialakuló süketség vagy facialis paresis is. A vestibularis működés lassú romlása mérsékelt, bizonytalan egyensúlyzavarban nyilvánul meg. A kieső féloldali funkció folyamatosan kompenzálódik, így alig okoz panaszt. Spontan nystagmus nyitott szemmel nincs, vagy fellazítási eljárás, pl. fejrázás után látható az egészséges oldal felé csapó nystagmus. Electronystagmographiával csukott szemmel tudjuk regisztrálni a latens spontan nystagmust. Az állási, járási próbáknál enyhe bizonytalanságot észlelhetünk. A kalorikus
reakció erősen csökkent vagy teljesen hiányzik. A daganat progressziójával a nystagmus-kép színesedik, szabálytalan tekintés irányú nystagmust láthatunk: ez egy finom hullámú másodfokú kieséses nystagmusból és egy, a tumor oldalára irányuló első fokú, agytörzsi eredetű nystagmusból áll (Bruns-nystagmus). A n. facialis érintettség jelei: ritkább pillacsapás, a nasolabialis redő elsimultsága, a mimikai izmok fáradékonysága elsősorban a szájzug beidegzésénél, Hitselberger-tünet: tactilis hypaesthesia a hallójárat hátsó falának érintésekor. Csökkent könny- és nyálelválasztás. A nervus trigeminus érintettségére utal a cornea reflex csökkenése, az arcon a tactilis hypaesthesia. A tumor III. stádiumában megjelennek az alsó agyidegek, a cerebellum, az agytörzs kompressziójának jelei. Ez már jelentős méretű térfoglalást jelez. A fül-orr-gégészeti vizsgálat célja a minél korábbi stádiumban való felismerés és kezelés. Az acusticus neurinoma radiológiai jelei: Stenvers-felvétel: a belső hallójárat tágulatát a korai stádiumban az esetek mintegy felében tudja kimutatni, így gyakran álnegatív eredmény születik. (Ezáltal manapság meggondolandó, hogy mennyire diagnosztikus értékű ez a felvétel, érdemes-e megcsináltatni.) CT vizsgálat: a belső hallójárat destrukcióját, nagyobb tumort pontosan diagnosztizál. MR vizsgálat gadolinium kontrasztanyag adásával: kis intrameatalis tumor kimutatására, a tumor és az agytörzs egymáshoz való viszonyának feltérképezésére szolgál. A belső hallójárat pozitív kontrasztanyagos röntgenvizsgálata a CT és az MR birtokában feleslegessé vált. A liquorban nagyobb tumor esetén az összfehérje megemelkedik, de ma már a liquorvétel sem tartozik a diagnosztikus fegyvertárba. Differenciáldiagnosztika: A nem tumor által okozott kórképek: Menière-betegség és szindróma, sclerosis multiplex, hirtelen halláscsökkenés, tinnitussal járó kórképek. Ritkán a neurinoma keringési zavart okozva megtévesztően akut halláscsökkenés vagy szédüléses roham képében jelentkezik. Egyéb térfoglaló folyamatok: arachnoidealis cysta, congenitalis cholesteatoma, pontin glioma, meningeoma, távoli metastasisok, recessus lateralis plexus papilloma, haemangioma Neurofibromatosis 1 (Recklinghausen-kór, NF1): megjelenhet sporadikusan vagy familiarisan autoszomális domináns öröklődésmenettel a 17-es kromoszómán elhelyezkedő génnel. Klinikailag multiplex hyperpigmentált maculák és neurofibromák, látóideg glioma előfordulása, de acusticus tumor megjelenése nem bizonyított. Neurofibromatosis 2 (NF 2): autoszomális domináns öröklődés, a 22-es kromoszómán kimutatható NF 2 (merlin) gén mutációjának öröklődő formája. Gyakorisága 1:50 000. Kétoldali acusticus neurinoma keletkezése és egyéb neurológiai
manifesztációk, paravertebralis neurofibromák. Kezdődhet fiatal korban 20 év alatt és 50 év felett. A fiatal korban kezdődő megbetegedés kórjóslata rossz. Terápia: műtét, a tumor radikális eltávolítása mikrochirurgiai módszerekkel, az agyidegfunkciók megkímélésével. Minél kisebb a tumor, annál jobb funkcionális eredmény várható a műtét után. Kozmetikai szempontból a nervus facialis sértetlensége a legfontosabb, de a meglevő hallás megőrzése a beteg életminősége szempontjából lényeges, különösen NF 2 esetén, ahol kétoldali folyamat várható. A nervus facialis erőteljesen megnyúlva, diszlokálva, a tumortokon rostjaira bomolva halad. A direkt kompressziót megelőzve elsődlegesen a keringési zavar miatt romolhat a n. facialis funkciója. További műtéti szövődmény az a. cerebelli anterior inferior sérülése. Sztereotaxiás sugársebészet: egyszeri, nagy dózisú célzott besugárzás linearis gyorsítóval vagy Co 60 gamma-sugárzással (gamma kés). Alkalmazható 2,5-3 cm-nél kisebb daganatok, idős, nagy rizikójú betegek, kétoldali tumorok esetében, ha a beteg másik füle süket. Eredményesség: 80 %-ban a daganat mérete csökken vagy a növekedés megáll. További előnye, hogy ambuláns beavatkozás, kisebb a megterhelés, nincs műtéti kockázat. A tumor lassú növekedése miatt kevés panaszt okozó, kis tumorok esetén a várakozó álláspont is elfogadható, ha a beteget felvilágosítottuk a várható következményekről. Nagyon szoros követés, évenként MR kontroll szükséges. Követés: bármilyen kezelés történt rendszeres ellenőrzés, évenkénti MR vizsgálat indokolt. Az acusticus neurinoma jó példa a társszakmák szoros együttműködésének szükségességére. A kezdeti otológiai tünetek miatt a korai diagnosztika a fülész kezében van. Időben kell gondolnia rá, hogy a képalkotó eljárásokat elkészíttesse. A műtétet általában idegsebészek végzik, de a hallásrehabilitáció újra a fülész feladata. Kétoldali daganat esetén NF 2-ben familiaris kivizsgálás, genetikai tanácsadás szükséges. A teljes süketség kialakulása előtt a beteget a szájról olvasásra meg kell tanítani. A hallásrehabilitáció eszköze az agytörzsi hallóimplantátum beültetése is.
