A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai Az esély, amellyel képes lesz a kárügyeit rendezni!

© Minden jog fenntartva!

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai

2

Mit is kap tőlünk? Mi sem természetesebb annál, hogy már itt az elején, – a tartalomjegyzéken túl – szeretne arról olvasni, hogy mit is fog kapni ebben az oktatási anyagban! Mi vegyítettük a bemutatást a tartalomjegyzékkel! Hát, nézzük! Először megvizsgáljuk a kárrendezés folyamatát, annak lépéseit. Végig követjük a kárrendezés menetét, ez a leglogikusabb megoldás, így épül fel maga a munkafolyamat is, miért változtatnánk ezen? .............................................................................................. 6 › Bemutatjuk, hogy mire kell egy kárbejelentés megtételekor figyelni, milyen lehetőségek vannak, minek kell szerepelnie benne, milyen dokumentumokat kell hozzá csatolni, milyen úton érdemes azt megtenni. ...................................................... 6 › Megvizsgáljuk biztosítást! A díjfizetést, mi van biztosítva egy szerződésben, a biztosítási eseményeket, az összkockázatot. ................................................................. 9 › Megmutatjuk a kárszakértői munkát, a káraktát, a kárszámot, a helyszíni szemlét, a biztosítási összeget, a vagyontárgyak értékelési módját. ................................... 19 › Következő lépésként a kárügyintézést nézzük meg a vagyonbiztosítások és a személybiztosítások esetében. ..................................................................................... 24 › Utána megnézzük, mi történik, ha egy kárügy átlépi a biztosító ingerküszöbét? ....... 25 › Különbséget teszünk reklamáció és panasz között, majd végig vezetjük Önt a lehetséges lépéseken. ................................................................................................... 26 › Megvizsgáljuk a peres eljárást. .................................................................................... 29 › Felsoroljuk, az általános határidőket a kárrendezésben. ............................................. 29 Ezután kitérünk a felelősségbiztosítások sajátosságaira. Ez fontos, hiszen a felelősségbiztosítások másmilyen elvet követnek a biztosítási események meghatározásánál, úgyhogy nekik szentelünk egy külön fejezetet. ...................................................................... 31 › Megállapítjuk, hogy a felelősségbiztosítások teljesen más logika alapján határozzák meg az, hogy milyen károkra térítenek, mint a vagyon és személybiztosítások. ......................................................................................................................... 31 › Megnézzük, milyen károkozói minőségeket ismernek az egyes ágazatok biztosításai, és sok-sok példát mutatunk be. ....................................................................... 33 › Megvizsgáljuk, miben azonos és miben tér el a felelősségbiztosítások kárrendezési folyamata az eddigiektől. ................................................................................. 35 › Külön kitérünk a gépjármű-felelősségbiztosításra, mert nagyon sok ilyen kár van, és szólunk a sajátosságairól. ................................................................................ 35 › Végül megnézzük, hogy az önrész alkalmazása hogyan történik a felelősségbiztosítások esetében. .................................................................................................. 35 Majd felsoroljuk a biztosító kárcsökkentő lehetőségeit. A biztosítóknak sok módja van arra, hogy csökkentsék a kár összegét, ráadásul a legtöbb, a törvény adta joguk! Ezeket az eseteket nézzük végig, hogy kis odafigyeléssel elkerülhetők legyenek. ............................ 37 › A mentesülések. ........................................................................................................... 37 › A kizárások. ................................................................................................................. 40 › A kármegosztás. .......................................................................................................... 42 › Kifizetés valóságos értékkel. ....................................................................................... 42 › Az önrész. .................................................................................................................... 43 › Az alulbiztosítás. ......................................................................................................... 43

Kogencia Kárrendező Iroda Kft.

www.karkifizetes.hu



› › › › › ›

3

A biztosítási összeg maximalizáló tulajdonsága. ........................................................ 44 A betöréskár limitjei. ................................................................................................... 45 A maradványérték. ...................................................................................................... 46 A műszaki értékemelkedés. ......................................................................................... 47 Megajánlott kártérítés. ................................................................................................. 47 Elévülés. ...................................................................................................................... 47

Megnézzük, hogy milyen kártérítés is jár a károsultnak, milyen szabályokkal? Ebben a fejezetben bemutatjuk, ezek működését. Meglátja azt is, hogy csak hasonlóak szabályok, ezért mindig el kell olvasni ezt a részt! .......................................................................... 49 › A biztosítási események, amelyek az alapjai annak, hogy a biztosítás megtérítse a bekövetkezett kárt. ............................................................................................... 49 › A biztosító szolgáltatása, ahol megnézzük, milyen szabályok vonatkoznak a biztosító kártérítésére, és megállapítjuk, ahány ágazat, annyiféle. De ezekkel a szabály okkal lehet növelni is a kártérítést! ................................................................ 49 › A költségtérítések, amelyek a szolgáltatás mellett lehetőséget adnak további kártérítésre, kárcsökkentésre. ...................................................................................... 50 Azután bemutatjuk azokat az ismereteket, amelyek logikailag nem fértek bele egyik fejezetbe sem. Ezek olyan ’okosságok’, amelyek nem kötődnek a kárrendezéshez, de érdemes tudni róluk. ................................................................................................................ 53 › Az értékkövetés. .......................................................................................................... 53 › A visszkereset. ............................................................................................................. 53 › A kockázat elbírálás. ................................................................................................... 53 › Záradékok, függelékek. ............................................................................................... 54 › Az ágazatok, módozatok. ............................................................................................ 55 Végül olyan gyakorlati tanácsokkal látjuk el, amelyek megmutatják, hogy hogyan kell a biztosítási feltételt olvasni, mikor, melyik fejezet fontos a kárrendezésben az alábbiak közül! .................................................................................................................................. 57 › Fogalom meghatározás. ............................................................................................... 57 › Szerződő, biztosított, kedvezményezett. ..................................................................... 58 › A szerződés létrejötte, megszűnése. ............................................................................ 59 › A biztosítási összeg. .................................................................................................... 59 › A biztosítási díj. ........................................................................................................... 60 › Értékkövetés. ............................................................................................................... 60 › A felek kötelezettségei. ............................................................................................... 60 › Területi hatály. ............................................................................................................. 61 › Biztosított vagyontárgyak. ........................................................................................... 61 › Biztosítási események. ................................................................................................ 62 › Kizárások, mentesülések, várakozási idő. ................................................................... 62 › A biztosító szolgáltatása. ............................................................................................. 62 › Adatközlési szabályok. ................................................................................................ 62 › Egyéb (vegyes) rendelkezések. ................................................................................... 63 És, ha idáig eljut, már másképpen fog gondolni a biztosítási kárrendezésre! Nem lesz olyan területe, amihez ne tudna értően hozzá szólni! És ne felejtse! Sokan dolgoznak a biztosítási szakmában olyanok, akik nem ismerik ilyen részletességgel a kárrendezés folyamatait!


www.karkifizetes.hu



4

Amit tudni kell, mielőtt továbblépünk! Ez az oktató anyag, amit most olvas, teljesen új alapokra fogja helyezni a gondolkodásmódját, amellyel eddig a biztosítási kárrendezésre tekintett! Bebizonyítjuk, nincsenek csodák! Mint minden munkát, ezt is emberek végzik, vagyis mindenki képes lesz megfelelően látni majd a folyamatokat, teendőket. Úgy is mondhatnánk, ha mi képesek voltunk megtanulni ezt, Ön is meg tudja tenni! A megírásánál feltételeztük, hogy a honlapunkon található információkat már elolvasta, bár a fontos dolgokat ebben is megismételjük. Miért forradalmian új ez a tananyag? Azért, mert Magyarországon még soha senki nem írt olyan, a biztosítási kárrendezésről szóló anyagot, amely érthetően, köznyelven, a mindennapok emberének készült. Biztosítós, szakmai berkekben sok oktató anyag létezik, és sokat fognak még írni is. De olyat, amely Önnek, a nem biztosítósnak szól, a Kogencia Kárrendező Iroda előtt még senki nem készített! Emellett olyan megközelítésben adja át az ismereteket, ahogyan azok a kárrendezés során szükségessé válnak! Vagyis a kárrendezés alapján közelíti meg a biztosítást, nem a lexikális tudás szerint! És még egy dolog! Ebből az anyagból olyan információkat tudhat meg a szerződések megkötéséről, életéről, megszűnéséről, felélesztéséről, amiről egyetlen értékesítő sem fog Önnek tájékoztatást adni!

A nyelvezet A kollégák lehet, hogy fanyalogva olvassák ezt a dokumentumot, mert nem a megszokott biztosítói nyelvezettel van írva. Ezt szándékosan követtük el, hiszen a köznyelv által érthető oktatási anyagot kívánunk közreadni. Igen, valóban! Ez egy, a szakmai nyelvezethez képest általános nyelven íródott, és olykor a szakmaiságot is félretevő írás, mert hiszünk abban, hogy a kívülállók számára így sokkal hasznosabb! Más Ha vagyonbiztosítást említünk, akkor minden vagyonnal kapcsolatos biztosításról beszélünk, úgymint a casco, lakás-, lakóközösség, vállalkozói vagyonbiztosítások. Ha csak egy részüket értjük, akkor az jelezzük.


www.karkifizetes.hu



5

Mi a biztosítás? Nem kerülhetjük ki, hogy itt az elején ne ejtsünk néhány szót magáról a biztosításról! A leges-legegyszerűbb megfogalmazás A biztosítás a kockázatfelosztáson alapuló pénzalapképzés a hozzájárulást fizető veszélyközösségi tagok jövőbeni, esetleges szükségleteinek kielégítése céljából. Kicsit magyarázva A biztosító létrehoz egy csoportot, amelynek tagjai hasonló kockázatokkal néznek szembe. Van autójuk. Van házuk. Van lakásuk. Van vállalkozásuk. Féltik a testi épségüket. Ezeket a csoportokat nevezzük veszélyközösségnek. Ez a csoport díjat fizet, ami egyszerű kockázat felosztáson alapul. A teljes veszélyközösség által befizetett díjakból fizeti ki a biztosító a károsultak kárait. Egy tényleg egyszerű példa, a díjszámításra! Adott egy veszélyközösség, amelynek 130 tagja van, mindegyiknek van háza, lakása. Ezek közül az ingatlanok közül minden évben 22 károsodik, átlagosan 110.000.- Ft értékben. Vagyis egy évben 22*110.000, összesen 2.420.000.- Ft a kifizetett kár. A biztosítás éves díját úgy kapjuk meg, hogy a kifizetett kárt elosztjuk a veszélyközösség tagjai között, ami 18.615.- Ft éves díjat jelent. Egyszerű, ugye? Persze, a valóságban, matematikailag nem is olyan egyszerű, hiszen rengeteg körülményt, tényezőt kell figyelembe venni. A biztosítási matematikus egyetemi szintű végzettség és aktuárius a szakmai neve. A két alapvetés Nézzük a két legalapvetőbb biztosítási csoportosítást. A szakmabeliek most meglepődnek, mert nem erre számítanak! Biztosítási érdek szerinti csoportosítás: Saját érdekre kötött biztosítás: amikor a saját vagyontárgyára, életére, testi épségére köt biztosítást. Ilyen a casco, a lakás- és lakóközösségi, a vállalkozói és személybiztosítások. Ezeket nevezzük direkt biztosításnak. Más érdekére kötött biztosítás: Amikor arra köt biztosítást, hogy az Ön tevékenységéből kifolyólag valaki mást ér kár. Ezt nevezzük felelősségbiztosításoknak.


www.karkifizetes.hu



6

I. A kárrendezés folyamata A kárbejelentés Milyen úton lehet kárt bejelenteni? Személyesen. Besétál a biztosító valamelyik irodájába, és az ott ülő ügyfélszolgálatos átveszi a bejelentést. Ilyenkor – általában – ki kell töltenie egy formanyomtatványt. Előfordul, hogy az ügyintéző maga tölti ki, vagy közvetlenül a számítógépbe rögzíti az Ön által megadott információkat. A kitöltött kárbejelentőről kérjen másolatot, úgy, hogy rajta van az átvétel dátuma, és az átvevő aláírása! Telefonközponton keresztül. Idegen szóval call center a nevük. Mondja kól szenternek! A telefon másik végén jelentkező operátor kérdéseire kell válaszolnia. Ugyanazokra a kérdésekre kell választ adnia, mintha nyomtatványt töltene ki. Készüljön fel rá, hogy az operátornak kötelessége Önt azonosítani, amit a személyes adatainak megkérdezésével fog megtenni. Ilyenekkel, mint édesanyja neve, születési helye és dátuma, lakcíme, hölgyeknél lánykori név, stb. Ezekből 2-3 adatot fog kérdezni. Egyes biztosítóknál divat, ha bemegy egy irodájukba, megadják a call center telefonszámát, hogy azt Ön hívja fel! Ha a call centerrel folytatott telefonbeszélgetést rögzítik (erre mindig felhívják a figyelmét a hívás elején), az a későbbiekben bármikor visszahallgatható. Éppen ezért, egy későbbi vita megoldása érdekében érdemes megjegyezni, hogy melyik napon, mely időben telefonált, mert ez a legjobb támpont a visszakereséséhez! Kárbejelentés esetén mindig kérjen kárszámot. Ez az Ön káresetének az azonosító száma. Fontos, hogy mindig a központi telefonszámot hívja, ne pedig a helyi irodát! Az olyan, mintha személyesen ment volna be az irodába! Mind a személyes, mind a telefonos bejelentés azzal kezdődik, hogy megkeresik a számítógépes nyilvántartásukban Önt, illetve azt a szerződést, amelyre a kárt jelenti. Ebben a két esetben kérjen e-mail címet, fax számot, levelezési címet, ahová a később keletkező iratokat el tudja küldeni! E-mailben. Elektronikus levélben elküldi a fontosnak tartott információkat. Mindenképpen nyomtassa ki magának, ha véletlenül kitörölné a levelet! Faxon. A fontosnak tartott információk kézzel, vagy számítógéppel leírva. Az eredeti megmarad Önnek, mindenképpen tegye el, az elküldést igazoló, a fax által kinyomtatott igazolással együtt! Levélben. A fontosnak tartott információk kézzel, vagy számítógéppel leírva. Készítsen róla másolatot, mielőtt elküldi! Legalább ajánlott levélként kell elküldeni, de fontos iratot célszerű tértivevénnyel!


www.karkifizetes.hu



7

Mit kell megadni egy kárbejelentésben? › › ›

› › › › ›

› ›

Azon a biztosítás a szerződőjének a nevét, címét, amelyre jelenti a kárt. Ez lehet magánszemély, vagy vállalkozás. Ha felelősségi kár, akkor a károsult adatait is meg kell adni. Ha tudja, akkor annak a szerződésnek a számát, amelyre a kárt bejelenti. Ha nem tudja ezt, akkor le kell írni milyen biztosítás (gépjármű-felelősségbiztosítás, casco, lakás, vállalkozás, stb.), és azt az adatot, amellyel egyértelműveé teszi azt (rendszám, kockázatviselési hely, lakcím, stb.). Vagyonbiztosításnál (itt lakás-, lakóközösség, vállalkozói biztosítás) meg kell adni, hogy mely ingatlanra érvényes. Ez a kockázatviselés helye. Mikor történt a káreset? Vagyonbiztosításnál elég a nap, az autókárok esetében az óra, perc is szükséges. Hol történt a káreset? Település, utca, házszám, ha van, akkor emelet, lakásszám. Autós károknál az út számát (esetleg honnan, hová tart), illetve a km szelvény (vagy egyéb támpont, minek a közelében). Ez a kárhelyszín. Mi történt? Egy rövid leírás arról, hogy hogyan keletkezett a kár. Ez a kárleírás. Elérhetőség. A legjobb a telefonszám, lehetőleg mobil, amin napközben utolérhető. Ne féljen, a munkaidőn túl nemigen fogják felhívni a biztosítóból! Ha a tartózkodási helye eltér a biztosításban lévőtől, akkor ezt is célszerű megadni, ha később a biztosító levelet ír. Ha van károsult, akkor az övé is szükséges. A károsodott tárgyak felsorolása: autó, kerítés, TV, fürdőszoba. Nagy mennyiségnél (például ingóságok kárainál) elég jelezni, hogy van, és később pótolja a tételes listát. A dolog kártérítésre megy, ezért érdemes már ekkor megadni a számlaszámunkat, vagy azt a címet, ahová kiutalhatják. Ez az utalási cím.

Általában igaz, de az e-mail-es, faxos, leveles kárbejelentésnél fontos, hogy minél több információt adunk meg, annál kisebb a valószínűsége, hogy azért kapunk levelet a biztosítótól, mert nincs meg minden adatuk a kárrendezéshez. Ez alól a kárleírás lehet kivétel, ahol a bőbeszédűség megbosszulhatja magát. Ezért a kárleírásnál maradjon tárgyilagos, és a lényeges információkat közölje! Van, ahol kérik, hogy határozza meg a kár nagyságát. Ezt mindig kerülje el! A legcélszerűbb, ha beírja azt, hogy nem tudom. Ön nem autó-, ingatlan, ingóság szakértő, hogy ezt előre meg tudja mondani! Emiatt nem fogják visszautasítani a kárigényét! Ha használja honlapunkon rendelkezésére bocsájtott kárbejelentőinket, akkor az adatpótlás veszélye minimálisra csökkenthető! Persze, minden káresemény más mennyiségű adatot kíván meg. Egy lakásbiztosítás üvegkárához elég néhány, de az felelősségbiztosítási kárnál több tíz adatra is szükség lehet. Ugyanez érvényes a későbbi dokumentumok mennyiségére. Az üvegkárnál csak a biztosítási adatok és az üvegszámla kerül a paksamétába, a felelősségi kárnál a 10 cm magas iratcsomó sem ritka! Mi kell a kárbejelentéshez? A kárbejelentések egy részénél semmilyen irat nem áll még a rendelkezésére. Kizárólag azt lehet tenni, hogy a kárbejelentéssel a biztosító tudomására hozza, hogy mi történt? Vannak azonban ettől eltérő esetek. Első eset azok a gépjármű károk, ahol olyan szervizben javíttatja az autót, amely rendelkezik kárfelvételi joggal. Ekkor a kárbejelentést az Ön felha-


www.karkifizetes.hu



8

talmazása alapján a szerviz teszi meg, a kárfelvétel előtt. A biztosító megvizsgálja, hogy minden rendben van-e a szerződéssel (ezt hívják fedezet vizsgálatnak) és, ha igen, a szerviz elvégzi a kárfelvételt. És ekkor már ott van a kárfelvételi jegyzőkönyv is. A másik a vagyonbiztosítási szerződésekre rendezendő üvegkárok. Ilyenkor célszerű már a kijavított üveg számláját is vinni. Ez alól kivétel a nagy értékű javítás (a mennyiség, a minőség, vagy különlegesség miatt), de ilyenkor előre kell egyeztetni a biztosítóval! Milyen úton érdemes bejelenteni a kárt? A leggyorsabb módja a telefonközponton keresztüli, az e-mailes és a faxos kárbejelentés. A gyorsaságra szükség lehet nem csak a kárbejelentéskor, hanem a későbbi iratok elküldésekor is. Ha kérdezni, informálódni is akar, akkor célszerűbb személyesen felkeresni valamelyik irodát. Itt fontos megjegyezni, hogy a biztosítók irodái eltérően működnek. Vannak olyan irodák, amelyeket a biztosítók tartanak fenn, és figyelnek arra, hogy megfelelő tudású szakember fogadja az ügyfeleiket. Vannak olyan irodák, ahol – mondjuk így franchise módszerrel – üzleti partnerként üzemeltetik a biztosító logójával ellátott helyeket. Ezek leginkább üzletkötők által üzemeltetett irodák, ahol mindent el tudnak mondani Önnek a szerződések előnyeiről és a díjairól, de a kárrendezésben nem minden esetben járatosak. Persze, ez alól is van kivétel, nem is kevés. Meg kell említeni az alkuszokat. Ők olyan biztosítási szakemberek, akik nem csak egy biztosítóhoz kötődnek, hanem több biztosító szerződéseit értékesítik. Nekik is vannak irodáik. A szaktudásuk a partnerirodákhoz hasonló. A levélben küldött kárbejelentés a Posta gyorsaságától függ, de néhány napon belül a címzetthez ér. Tudni kell, hogy a biztosítókon belül nincs minden egységnél kárrendezés, hanem össze van vonva az országban egy, esetleg néhány helyre. Amit az ügyfélszolgálaton lead, azt is postával továbbítják a kárrendezési egységeikhez, tehát itt is eltelik néhány nap a célba érkezésig. Sőt, több is. A legrosszabb esetben adott egy biztosító partner irodája. A posta pénzbe kerül. Ezért az iroda vezetője hetente egyszer viszi be az iratokat a körzet központjába, ami általában a kerületi, vagy megyei székhely. Azért hetente egyszer, mert olyankor megy értekezletre. Itt leadja az iratokat, ahonnan postával továbbítják a kárrendezési munkahelyre. Vagyis ebben az esetben másfél-két hét is eltelhet, mire az irat a megfelelő helyre ér! Van ennél jobb eset is. Sok biztosító veszi igénybe a gyorsposta szolgáltatókat, ami a mi esetünkben azt jelenti, hogy amit ma lead a partner irodában, az holnap a kárrendezési központban van! Egyik módszernél sincs biztosíték arra, hogy valóban minden adatot megkérdeznek Öntől, vagy Valóban minden szükséges adatot megad. Vagyis nem zárható ki az adatpótlás szükségessége. Ha használja a honlapunkon rendelkezésére bocsájtott kárbejelentőnket, akkor az adatpótlás veszélye minimálisra csökkenthető! Használhatja telefonon is, ebben az esetben Ön diktál!


www.karkifizetes.hu



9

Mit kell vizsgálni egy kárbejelentéskor? A díjfizetés A biztosítási szerződések egyik legsarkalatosabb problémája, ha az Ügyfél nem fizet. Ez nem feltétlenül feledékenységből adódik, lehet, hogy nem kapott csekket, nem volt pénz a számláján, a biztosító programozási hiba miatt nem hívta le, stb. Ezért a kárbejelentéskor az elsők között azt vizsgálják meg, hogy a kár időpontjában rendezve volt-e a biztosítási díj? Vagyis, rendkívül fontos a biztosítási díj rendszeres befizetése, vagy annak ellenőrzése! A biztosítók, amíg nincs kár, elég lazán kezelik a díjfizetést. Ez azt jelenti, hogy jóval később is felveszik a díjat, mint lehetne, hiszen így megmarad az ügyfél is és a szerződés is. Kár esetén viszont ez megváltozik, és nagyon pontosan számolják ki a díjjal fedezett időszakot. Ha díjhátralék miatt a káridőpontjában már nem volt érvényes a biztosítása, akkor nincs mit tenni! A türelmi idő Minden biztosítási szerződésnél van türelmi idő, vagyis egy időszak, amíg még nem szűnik meg a biztosítás. A dolog fontosságát mutatja, hogy a Polgári Törvénykönyv is szabályozza, mégpedig 30 napban állapítja meg. Ez azt jelenti, ha az egyik hónap végéig van rendezve a díj, a következő hónap 30-ig (vagy február esetén március 2-ig) még lehet pótolni a díjat. Ettől a 30 naptól el lehet térni az ügyfelek javára, ezt a legtöbb esetben a biztosítók meg is teszik, általában 60, 90 napra, esetleg három hónapra emelve a türelmi időt. Ezt a biztosítási szerződésbe is belefoglalják. Tudni kell, hogy a díj befizetése a szerződő feladata. Minden biztosító könnyebbé teszi ezt azzal, hogy küldd csekket, csoportos díjbeszedéssel levonja a bankszámlájáról a díjat. Sok biztosítónál már bankkártyával is lehet fizetni. Hát hogyne, hiszen az Ö érdekük is az, hogy a díj rendezve legyen! Ugyanígy a biztosítók mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne következzen be a szerződésnek a díj nemfizetése miatti törlése. Amikor az első hónapban elmarad a befizetés csekket küldenek, és a következőben még egyet. Csoportos díjbeszedés esetén megkísérlik többször is lehívni a díjat egy hónapban. Egyes biztosítók ilyenkor riasztják az üzletkötőt is, aki az Ön szerződésének a gondozója, és akinek az a feladata, hogy ilyenkor megkeresse Önt a hátralék miatt. Ettől függetlenül előfordulhat, hogy a díjak nem kerülnek befizetésre. Úgy gondoljuk, Önnél ez már nem fordulhat elő ezután! A türelmi időt a biztosítási terminológiában respírónak nevezik a latin respiro, vagyis haladék szóból.


www.karkifizetes.hu



10

Mi a teendő, ha díjhátralékba esik? A lehető legrövidebb időn belül be kell fizetni. Amíg nincs kár, a biztosítók igen rugalmasak, de a gépjármű-felelősségbiztosítást törvény szabályozza, ott egy napot sem nézhetnek el. És milyen hosszú a B10-be újból eljutni! Konkrétan 11 év! Tehát befizetni, és lehetőség szerint átállni a csoportos díjbeszedésre! Ellenőrizze most a biztosítási díjainak befizetését! Újraélesztés! Előfordul, hogy mégis törlésre kerül egy szerződés a díj nem fizetése miatt. Ilyenkor sem kell kétségbe esni, kivéve a gépjármű-felelősségbiztosításnál, ahol ennek komoly következményei vannak, és ezt leginkább a pénztárcánk bánja! Az önkéntes biztosításoknál, vagy a kötelező, de nem bónusz-málusz rendszeren alapuló biztosításoknál azonban van más lehetőség is. Tehát! Minden biztosító szereti megtartani az ügyfeleit, és a szerződéseit. Éppen ezért kitalálták az újbóli hatályba léptetés intézményét. Ez azt jelenti, ha visszamenőlegesen kifizeti az elmaradt díjait, akkor felélesztik a biztosítást, azzal a kitétellel, hogy a kiesett időszakra nem lehet kárbejelentése. Vagyis visszamenőlegesen ki kell fizetni akár 4-6 havi díjat, viszont a biztosítást jogilag folytonosnak tekintik. Ha a biztosításnak van bónusz rendszere, (tipikusan ilyen a casco, és egyes biztosítók a lakásbiztosításnál is alkalmazzák), akkor célszerű ezt a megoldást alkalmazni, hiszen a bónusz rendszerrel évről-évre olcsóbbá válik a biztosítás. Itt meg kell vizsgálnia, hogy mennyi díjat kell utólag befizetni, és mennyi az a díj, amellyel a bónusz miatt kevesebbet kell fizetni. A másik megoldás, amikor új szerződést köt. Ilyenkor a régi, megszűnt szerződés vége, és az új szerződés között nincs biztosítása, de, ha tudjuk, hogy nincs kár, végül is nincs jelentősége. És, nyilván emlékszik, az újbóli hatályba léptetésnél sincs a kiesett időszakra kártérítés! Még egy fontos tényező! Ha új biztosítást köt, az valószínűleg már egy újabb konstrukciója lesz a biztosítónak, ezáltal jó eséllyel drágább is lesz! Először is gondolja végig, hogy mi az előnyösebb Önnek! Ehhez célszerű üzletkötő segítségét igénybe venni, de olyat keressen, aki nem a saját érdekét nézi! Tehát, meg kell nézni és az új szerződés megkötése közötti különbséget, és ez alapján kell döntenie! Az újbóli hatályba léptetést idegen szóval reaktiválásnak nevezzük, a latin reactivo (újraindít, visszaállít) szóból.


www.karkifizetes.hu



11

Biztosítva van-e a károsodott vagyontárgy? Itt persze beszélhetünk a vagyontárgy mellett személyekről is, a személybiztosításokra (élet, baleset, egészség) gondolva. Ez a kérdés egyébként leginkább a vagyonbiztosításoknál szokott felmerülni. Az autó biztosításoknál ez nem tűnik akkora gondnak, de ott is oda kell figyelni. Tehát a biztosított vagyontárgy! Azok a biztosított vagyontárgyak, amelyek meghatározott károsodása esetén a biztosító kártérítést fizet. Ezek igen komolyan le vannak írva a szerződésben, a szabályzatban, sőt, sokszor még tételesen is fel vannak sorolva! A vagyonbiztosításoknál igen részletesen, de még a casco szerződésben is feltüntetésre kerülnek. Csoportosított vagyontárgyak A biztosított vagyontárgyak szinte minden biztosításban csoportosítva vannak. Erre nagyon oda kell figyelni! Lakásbiztosításnál általában épületekről és ingóságokról beszélünk, de ezek tovább vannak bontva. Az épületek leginkább lakó és melléképületekre, de előfordulhatnak építmények, épülettartozékok is. Az ingóságoknál már több csoport lehetséges. Alapvető az általános ingóságra és a nemesfémekre, drágakövekre bontás. Ezen kívül azonban több ingósági vagyoncsoport is lehet, olyan, mint hobbi eszközök, műalkotások, mezőgazdasági eszközök, akár vállalkozás eszközei is. Általában van egy egyéb kategória is, ahová az olyan tárgyakat lehet felsorolni, amelyek egyik kategóriába sem tartoznak. A vállalkozói biztosításoknál épületek, berendezések, árukészletek, egyéb vagyontárgyak vannak elkülönítve. Az épületeket itt üzemi épületekre, építményekre, épülettartozékokra szokták felosztani. A berendezéseket gépekre, műszaki berendezésekre, felszerelésekre, számítógépekre. Előfordulhat tételesen felsorolt gépek kategóriája, ebben a különleges, vagy nagy értékű gépeket lehet biztosítani. Az árukészleteken belül alapanyagok, segédanyagok, tartalék alkatrészek, áruk, göngyölegek lehetnek. Az egyéb kategóriába tartozik a készpénz, értékpapírok, értéktárgyak, esetleg járművek, vagy alkatrészeik, illetve az egyéb, általában tételesen felsorolt, az előző három csoportba nem sorolható eszközök. Emellett a vállalkozói biztosítások megkülönböztetik a saját és az idegen tulajdonú vagyontárgyakat, gondolva a bérelt épületekre, a lízingre, a bizományba átvett árukra. A csoportosítás oka alapvetően az, hogy az ügyfelek ne fizessenek olyanra díjat, amire nincs kockázatuk. Miért fizessen Ön árukra díjat, ha olyan szolgáltató cége van, amelynél nincs készlet? Miért fizessen készpénz biztosításért díjat, ha nincs készpénz forgalom? Miért fizessen Ön melléképületre díjat, ha nincs? Miért fizessen mezőgazdasági eszközökre, ha nincs egy kapája sem?


www.karkifizetes.hu



12

Ez idáig teljesen rendben van! Csakhogy, a csoportosítás nagy veszélyt rejt magában! Ha nincs az adott vagyoncsoport biztosítva, akkor nincs rá kártérítés sem, hiszen ezekre a tárgyakra nem fizet díjat sem! Vagyis nem elég a biztosítást megkötni, azt folyamatosan karban is kell tartani! Az üzletkötő vagy elmondta ezeket, vagy nem, és Ön vagy megértette a jelentőségét, vagy nem! Még ma keressen egy ismerős üzletkötőt, és nézesse át vele a biztosításait! Magyaráztassa el vele, mi, miért van biztosítva! Tehát ezeknél a biztosításoknál elég nagy a baki veszélye! Nézzünk példákat ezekre!

Hiba, hiba, hiba! Első példa. Ön kötött egy lakásbiztosítást tíz évvel ezelőtt. Ebben a szerződésben biztosítva van a lakóépület (főépület), és az ingóságok. Időközben azonban épített egy garázst az udvarra. A garázs kigyullad, leég! Már a kárbejelentésnél falakba ütközik, mert elmondja, hogy a külön álló garázs égett le. Itt rögtön megállítják, és közlik, hogy a garázs nincs biztosítva, tehát viszontlátásra! Önt kerülgeti a gutaütés! Hiszen Önnek van egy lakásbiztosítása a saját ingatlanára, mi az, hogy nem fizetnek? Mi a probléma? Önnél csak a lakóépület van bejelölve, mint biztosított vagyontárgy, hiszen a szerződés megkötésekor még nem volt melléképület, vagyis garázs. Lefordítva, csak a lakóépületre fizet díjat, a garázsra nem. Második példa. Néhány éve kötött egy vállalkozói biztosítást az egyik irodaházban bérelt irodájára, amelyben életviteli tanácsadást folytatott. Nem sokkal utána rájött, hogy önmagában ebből a szolgáltatásból nem él meg, ezért hozzáfogott étrend kiegészítők és vitaminok forgalmazásához is. A vállalkozói biztosításában a berendezési tárgyak között biztosította a bútorokat, számítógépet. A napokban tűz ütött ki, és az Ön irodája kiégett. A kárszakértő kijött a helyszínre, és közölte, hogy a bútorokat, számítógépet ki tudja fizetni, de az étrend kiegészítőket és vitaminokat nem! Mi a probléma? Az étrend kiegészítők és vitaminok árukészletnek minősülnek, és Önnek ez nem volt biztosítva! Csak a berendezési tárgyak. A kár nem olyan jelentős, de bosszantó! Egy kis odafigyeléssel mindez elkerülhető lett volna. Harmadik példa. Elesett kerékpározás közben, és eltörte a kezét. Van egy önálló balesetbiztosítása, és egy lakásbiztosítása. Mindkettőre bejelenti a balesetét. A balesetbiztosításra annak rendje és módja szerint felveszik a kárbejelentést, a lakásbiztosításra nem!


www.karkifizetes.hu



13

Mi a probléma? Amikor megkötötte a lakásbiztosítást nem vették bele a balesetbiztosítási kiegészítőt. Negyedik példa. Vesz egy autót, xenon fényszórókkal. Köt rá casco biztosítást. Télen megcsúszik, és neki megy egy villanyoszlopnak a jobb elejével. A lökhárító, a jobb első sárvédő és a fényszóró károsodik, a fényszórót cserélni kell. Kiderül, hogy az alapbiztosításban csak a ’normál’ fényszóró van biztosítva, ezért a xenon árkülönbözetét nem fizetik ki! Mi a probléma? A xenon fényszórót csak pótdíj megfizetésével fizette volna ki a biztosító, és ez önnek nem volt megkötve. Ezekben a példákban felsorolt problémák mind elkerülhetők lettek volna egy kis odafigyeléssel!


www.karkifizetes.hu



14

A vagyonbiztosítások biztosítási eseményei Talán ezt kellett volna az elejére írni, mert minden biztosítási szakember fejében ez fordul meg a kárbejelentés során legelőször. Azért került mégis a kárbejelentés vizsgálat végére, mert a vagyonbiztosításoknál ez egy kicsit már átnyúlik a kárszakértői helyszíni szemlére. És vannak olyan esetek, amikor nem dönthető el az irodában, hogy a kárt biztosítási esemény okozta-e, mert ezt csak a helyszíni szemlén lehet egyértelműen megállapítani. De mi is az a biztosítási esemény? A biztosítási események azok a károsító okok, amelyek bekövetkeztekor a biztosító megtéríti az ebből bekövetkező kárt. Ha egy szerződésben így meghatározzák a biztosítási eseményeket, akkor azokat a megnevezett kockázatú szerződéseknek nevezzük. Idegen szóval úgy hívjuk, named perils biztosítások. Nagyon sok biztosítási esemény létezik. Most ágazatonként csoportosítva megpróbáljuk bemutatni Önnek a lehető legtöbbet belőlük. Fontos azonban tudni, hogy ezek így együtt nem találhatók meg egyetlen biztosító szerződésében sem. Itt csak összegyűjtöttük a legjellemzőbb biztosítási szerződések eseményeit. Casco biztosítási események Elemi károk: › árvíz, › belvíz, › felhőszakadás, › földcsuszamlás, › földrengés, › hónyomás, › jégverés, › kő- és földomlás, Lopáskár Töréskár Lakásbiztosítások › Akváriumrepedés okozta vízkár, › árvíz, › balesetbiztosítás, › bankkártya letiltás, › beázás, › betegség miatti díjszüneteltetés, › betöréses lopás, › csőtörés, vezetékes vízkár, › egészségbiztosítás,


› › › › ›

› › › › › › ›

lezúduló hótömeg, robbanás, szélvihar, talajszint alatti építmény beomlása, természetes üreg beomlása,

›

életbiztosítás, épületrongálás, épülettartozékok lopása, fagyasztott élelmiszerek megromlása, felelősségbiztosítás, felhőszakadás, fizetővendég szolgálat,

› › ›

www.karkifizetes.hu

› › ›

› › ›

természeti erők miatt más tárgyak rádőlése, nekicsapódása, tűz, villámcsapás, vízelöntés.

földcsuszamlás, földrengés, házi kedvencek balesetéből származó gyógyítás, temetés költségei, háztartási gépek, elektromos berendezések kárai, hónyomás, idegen jármű ütközése,



› › › › › › › ›

idegen tárgyak rádőlése, ismeretlen építmény, üreg beomlása, jégverés, jogvédelem biztosítás, kaputelefon rongálás, kerámia főzőlap törése, készpénzbiztosítás, kockázatviselés helyének bővítése,

Lakóközösség biztosítások › Akváriumrepedés okozta vízkár, › árvíz, › bankkártya letiltás, › beázás, › betöréses lopás, › csoportos baleset, › csőtörés, vezetékes vízkár, › épületrongálás, › épülettartozékok lopása, › felelősségbiztosítás, › felhőszakadás, › földcsuszamlás, › földrengés, › garázsban tárolt gépkocsik biztosítása, Vállalkozói biztosítások › Árvíz, › balesetbiztosítás, › beázás, › bérbe adott vagyontárgyak kárai, › betöréses lopás,


15

› › › › › › › › ›

› › › › › › › › › › ›

› › ›

lakóépületek rejtett hibáiból származó károk, lopás, munkanélküliség miatti díjszüneteltetés, okmányok beszerzése, panelhézag beázás, rablás és kifosztás, riasztóberendezés és biztonsági kamera ellopása, robbanás, robbantás,

›

hónyomás, idegen jármű ütközése, idegen tárgyak rádőlése, ismeretlen építmény, üreg beomlása, jégverés, jogvédelem, kaputelefon rongálás, kerti növényzet biztosítása, lakóépületek rejtett hibáiból származó károk, liftrongálás, panelhézag beázás,

› ›

cégtábla, reklámtábla üvegezés, csőtörés, vezetékes vízkár, dokumentációk kárai,

›

www.karkifizetes.hu

› › › › › › › › ›

› › › › › › › › › › ›

› ›

szikla-, kő- és földomlás, szolgáltatás kimaradásából származó károk, tetőbeázás, tűz, üvegtörés, vandalizmus, vihar, villámcsapás, villámcsapás másodlagos (indukciós) hatása, zárcsere, vagy kulcsok ellopása, elvesztése.

rablás, riasztóberendezés és biztonsági kamera ellopása, robbanás, robbantás, szikla-, kő- és földomlás, tetőbeázás, tűz, üvegtörés, vandalizmus, vihar, villámcsapás, villámcsapás másodlagos (indukciós) hatása, zárcsere, vagy kulcsok ellopása, elvesztése.

elektromos áram okozta tűz, elektromos berendezések és számítógépek kárai, épületrongálás,



› › › › › › › › › › › ›

épülettartozékok lopása, felelősség biztosítás, felhőszakadás földcsuszamlás, földrengés, füst és hő miatti károk, garanciális károk, géptörés károk, hónyomás, hőhatással dolgozó gépek kárai, idegen tárgyak rádőlése, ismeretlen építmény, üreg beomlása,

16

› › › › › › › › › › › › ›

járművek ütközése, jégverés, készpénz biztosítás, küldött rablás, légi jármű lezuhanása, lopás, munkavállalók tárgyainak kárai, összeroppanás, rablás, robbanás, robbantás, szállítmány kárai, szikla-, kő- és földomlás,

› › › › › › › › › › ›

technológiai csővezeték törés, termék felelősségi károk, többletköltségek biztosítása, tűz, tűzoltó berendezések kárai, üvegtörés, üzemszünet miatti károk, vandalizmus, vihar, villámcsapás, villámcsapás másodlagos (indukciós) hatása.

Összhangban Ha veszi a fáradtságot (reméljük így lesz, hiszen ezért gyűjtöttük össze őket) és összehasonlítja az egyes ágazatok biztosítási eseményeit láthatja, hogy van egy ’közös nevező’, amely minden vagyonbiztosításban benne van. Ezek az elemi károk egy szűkebb csoportja. Ha kivesszük a cascot, mint gépjármű biztosítást, egy nagyobb létszámú közös nevezőt kapunk. Egy csavar a biztosítási eseményekkel! Elképzelhető úgy egy biztosítás, hogy nincs benne biztosítási esemény meghatározva? Találkozott már olyan üzletkötővel, aki azt mondta, ez a biztosítás mindenre térít? Hát, ne higgyen neki, nincs olyan biztosítás, amely minden kárra térít! Pedig van olyan úgy, hogy a biztosítók nem határoznak meg eseményeket, illetve csak egyet, valahogy így: biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett olyan dologi károsodása, amelyekkel összefüggésben a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki. Ez ugye azt mondja ki, hogy bármely okból bekövetkező károsodásra térít. A megoldás a ’nem zárta ki’ szavakban rejlik. Ugyanis ilyen esetben nem ritkán oldalnyi kizárás található a szerződésben! Akkor miért van ez így, miért kell ez? Attól függetlenül, hogy ebben az esetben sok a kizárás, (a szakmai berkekben általános meglátás szerint) 10-20%-kal több mindenre nyújt kártérítést ez a fajta biztosítás! Ilyet szinte kizárólag a vállalkozói biztosításoknál használnak a biztosítók. Ezt a fajta megoldást összkockázatú szerződésnek nevezzük. Idegen szóval all risks.


www.karkifizetes.hu



17

A személybiztosítások biztosítási eseményei A személybiztosítások eseményei teljesen más körből kerülnek ki, mint a vagyonbiztosításoké. Logikus, hiszen más veszély leselkedik egy vagyontárgyra, és más az emberi testre. Abban is különböznek, hogy itt markánsan kettéválnak az alapbiztosítási szolgáltatások, és a kiegészítő szolgáltatások. Itt is hangsúlyozzuk, hogy ezek az események nem találhatók meg egy szerződésben, ez egy összefoglaló gyűjtemény! Nézzük is meg a lehető legteljesebb kínálatot! Életbiztosítások Alapszolgáltatások: › halál, › elérés, › rettegett betegségek, › házasság, › születés, › kifizetési évforduló / lépcsőzetes szolgáltatás.

Balesetbiztosítások Alapbiztosítási események: › baleseti, › baleseti eredetű maradandó részleges egészségkárosodás, › baleseti eredetű maradandó teljes egészségkárosodás, › csonttörés, › baleseti eredetű keresőképtelenség (táppénz), › baleseti eredetű kórházi ápolás.

Egészség biztosítások Alapbiztosítási események: › kórházi napi térítés, › műtéti térítés, › gyógyulási támogatás, › költségtérítés, › keresőképtelenségi napi térítés.


Kiegészítő szolgáltatások: › baleseti halál, › közlekedési baleseti halál, › baleseti rokkantság, › TB rokkantság, › rokkantsági díjfizetés átvállalás, › kórházi napi térítés, › műtéti térítés, › csoportos létszámleépítés.

Kiegészítő kockázatok: › baleseti kórházi napi térítés, › baleseti keresőképtelenségi napi térítés, › baleseti műtéti térítés, › égési sérülés, › baleseti gyógyulási támogatás, › baleseti költségtérítés, › közlekedési baleseti halál, › közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodás, › poggyász és ruházat sérülésére vonatkozó biztosítás.

Kiegészítő kockázatok: › TB rokkantság, › rokkantsági díjfizetés átvállalás, › csoportos létszámleépítés.

www.karkifizetes.hu


Nos, belátható, hogy az alapbiztosítási események teljesen elkülönülnek egymástól! Betudható ez az ágazati különbségeknek. Viszont az is látható, hogy a kiegészítő kockázatoknál már vannak azonosságok. Sőt, ha tovább vizsgáljuk, akkor látható, hogy ami az egyiknél alapbiztosítás, a másiknál megjelenhet kiegészítőként! És azt is megállapíthatjuk, hogy itt lényegesen kevesebb féle esemény létezik.



19

A kárszakértés Nos, most már tudja azt, hogy a kárbejelentéskor mit is kell tennie? Nézzük, a munkafolyamat következő lépését. A kárakta Amikor a kárbejelentés beérkezik, akár úgy, hogy az ügyfeles rögzítette azt a számítógépbe, akár úgy, hogy a beérkező iratok alapján a kárügyintéző teszi ezt meg, létrejön a kárakta. Egyrészt a számítógépben, mint egy elektronikus bejegyzés (elektronikus kárakta), másrészt pedig a beérkezett iratokat tárolandó, egy tasak formájában. Van már olyan biztosító is, ahol nincs tasak, az iratokat szkennelik, azt csatolják az elektronikus káraktához, ahonnan mindig megtekinthető. A papírok pedig egyből mennek az irattárba, egy azonosítóval ellátva. Onnan – ha szükség van az eredetire – mindig elővehető. A kárszám Minden kárakta kap egy egyedi azonosítót, ez a kárszám. Ha a kárbejelentésekor az adatokat mindjárt rögzítik a számítógépbe, ezt rögtön kérje is el. Ez ugye, a telefonos és a személyes kárbejelentésnél lehetséges. A kárszám felépítése biztosítónként változik, általában számok sora. A helyszíni szemle A vagyonbiztosításoknál szinte minden esetben történik helyszíni szemle, teljesen mindegy, hogy autóról, ingatlanról, vagy ingóságról van szó. Persze akad kivétel, tipikusan az épületek üvegezésének kárai. Itt a biztosító ingerküszöbét el nem érő üvegszámlákat kifizetik irodából. Azért, ha egy szerződésre több érkezik egymás után, akkor már ott is szemléznek. Ilyen még a vagyonbiztosításokhoz kötött személybiztosítások kárrendezése, ezek legtöbbje is megoldható irodából. A helyszíni szemlés esetek is eltérők. Az autó károkat a nagyobb szervizekben úgy szemlézik, hogy közben megtörténik a kárbejelentés is. Ezeknek a javítóknak a biztosítótól kapott felhatalmazás alapján kárfelvételi joga van, és egy számítógépes rendszeren keresztül a kárbejelentés akár emberi közreműködés nélkül káraktává válik. A kisebb szervizek ’csak’ kárszakértői kapcsolatokkal rendelkeznek. Konkrétan időnként, vagy jobb esetben hívásra megjelennek a biztosítók szakértői, és elvégzik a kárfelméréseket. Ilyenkor Ők veszik fel a kárbejelentőt, és az ő közreműködésükkel lesz kárakta. Es végül, de nem utolsó sorban a kicsi, vagy más néven garázs műhelyek, ahol is a kárrendezést Ön intézheti. Hogy melyik a jobb megoldás? Alapvetően az autója válogatja! A garanciális autót csak a márkaszervizbe érdemes vinni. A garancián túliaknál már az Ön ismeretsége, kapcsolatai is


www.karkifizetes.hu



20

meghatározhatják ezt. És, ha nincs cascoja, és felelősségbiztosításra nem rendezhető a kár, akkor a pénztárcája! Az autó károknál nem készül azonnal költségszámítás. Azt később a kárszakértő egy erre a feladatra készített programmal készíti el. Ez a program ismeri az autó típusokat, az alkatrészeiket, azoknak a javítási módjait, költségeit. Épület és ingóság károknál a szakértő kimegy a helyszínre, és ott felméri a kárt. Teszi ezt úgy, hogy egy jegyzőkönyvben rögzíti a látottakat, illetve fényképfelvételeket is készít. Kisebb károknál ott a helyszínen kiszámolja a kifizethető kárösszeget. Ez úgy történik, hogy sorba veszi az elvégzendő munkákat, megnézi milyen mennyiségben merültek fel, majd beárazza azokat. A mennyiség és az ár adja az adott munka költségét. És az összes munka költsége a kártérítést. Érdemes ezt a kárszámítást átnézni, mert találhat olyan munkát, ami nincs benne a kárszámításban. Ez nem a kárszakértő, hanem a nagy mennyiségű helyszínelés miatti sablonos munkavégzés okán történik. Meg kell nézni a mennyiségeket is, azt bárki ki tudja számolni, hogy hány négyzetméter csempét kell pótolni, vagy mennyi falat kell lefesteni! Ha az építőipari árakhoz ért, akkor azt is meg lehet nézni, bár a biztosítók szinte mindegyike egy országosan használt árjegyzékkel dolgozik, amelyet az építőipari kivitelezők is használnak a számlázáshoz. Ennek a számítógépes változata a King nevű program. A helyszínre egy kis könyvet szoktak magukkal vinni a szakértők, ez a leggyakrabban előforduló munkák árait tartalmazza. Az ingósági károkat is érdemes megnézni, mert sokat lehet emelni vele a kártérítésen! Ha nincs tisztában az ingóságok áraival, kérjen egy újbóli találkozót, akár úgy is, hogy Ön megy a szakértőhöz, és felkészülve jobban tud érvelni. Érdemes a boltokban érdeklődni, vagy az interneten tájékozódni. Nagyobb károknál már itt is az irodában készül a kárszámítás. Akár autó kára van, akár utólag számolt épület, vagy ingósági kára, mindig meg kell nézni a költségszámítást. Nem azért, mert a kárszakértő nem tud számolni, hanem mert Ő is emberből van. Ilyenkor autó javításnál érdemes a javítóval beszélni, vagy a javításra vonatkozó árajánlatot kérni, hogy Ő milyen munkákat akar végezni, épületkárnál pedig a kivitelezővel, aki a helyreállítást elvégzi. Autók esetében sok mozgástér nincs, főleg, ha az javítja, aki a kárszakértést elvégezte. Az viszont előfordulhat, hogy a javítás során olyan hiba is előkerül, ami az első szemlén nem volt látható. Ilyenkor pótszemlét kell végezni. Épületek esetében viszont hasznos egy költségvetést készíttetni a kivitelezővel (bár ez némelyiknél pénzbe kerül), és azzal menni a kárszakértőhöz, összevetni az Ő számításával. A biztosítási összeg – a biztosított vagyontárgyak értéke A vagyoncsoportoknál értéket is meg kell meghatározni, mert ez alapján történik majd a kárrendezés. Ez azt jelenti, hogy amikor biztosítást köt, akkor meg kell állapítani, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéket képviselnek. Vagyis meg kell mondani, hogy mennyit ér az épület, a biztosított árukészlet mekkora, vagy mibe kerülne az autója. No, azért nem kell pánikba esni, mert vannak erre bevált módszerek!


www.karkifizetes.hu



21

Először egy kis elmélet. Az értéknek, és nevezzük a nevén ezentúl, a biztosítási összegnek több funkciója van. 1. Először is, ebből számolják ki a díjat. Vagyis ebből a szempontból jobb az alacsonyabb. 2. Másodszor, ez a kártérítés felső határa. Itt viszont jobb a magasabb, bár senki sem hajt a totálkárra. Az is igaz viszont, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy teljes kár (tűz, robbanás, árvíz, stb.) esetén a teljes biztosítási összeg kifizetésre kerül, és még kevés is! 3. Harmadszor, pedig ez alapján vizsgálják, hogy a teljes vagyoncsoport értéke biztosításra került-e? Ez mit jelent? Megmutatjuk később, az alulbiztosítás kifejtésénél! No, nézzük! A casco biztosításnál az autó káridőponti értékét veszik alapul a kártérítéshez. Ezt az értéket a szerződés megkötésekor még nem ismeri senki, hiszen nem tudható, annak az autónak lesz-e, ha igen, mikor káreseménye? Ha bekövetkezik, akkor egy értékelő programot alapul véve kiszámítják az autó értékét. Ez a program jó eséllyel az Eurotax. Totálkárnál ez káridőponti érték lesz kifizetve, persze csökkentve a roncsértékkel. A biztosítási szerződésben nem jelenik meg a biztosítási összeg. Lakás és lakóközösség biztosításoknál egy, a biztosító által meghatározott értékre lehet biztosítást kötni. Ezt az értéket az épület(ek) alapterületének, és egy fajlagos értéknek a szorzata adja meg. Ezt a fajlagos értéket a biztosító különböző számítások, átlagok alapján határozza meg. Ugyanezt alkalmazzák az ingóságokra is. Például egy családi ház alapterülete 86 m2, a biztosító által meghatározott fajlagos költsége 245.000.- Ft/m2. Így a biztosított épület értéke 21.070.000.- Ft lesz. Fontos, amennyiben az ügyfél elfogadja a biztosító által kalkulált értéket, akkor a biztosító eltekint a biztosítás vizsgálatától! Erről többet később, az alulbiztosításnál tudhat meg. A biztosítási összeg megjelenik a szerződésen is. Vállalkozói biztosításoknál viszont nincs megajánlott biztosítási összeg! Itt Ön, a biztosítás szerződője határozza meg a azt. Talán mondanunk sem kell, hogy ez mekkora felelősséget jelent ez! Ha túlértékeli, magas díjat fog fizetni. Ha alul, akkor egy totálkár esetén nem fizetik ki a teljes kárát, és még a biztosítás ellenőrzése is problémákat szülhet! (Erről később az alulbiztosításnál.) Nem beszélve arról, hogy az árukészlet értéke gyorsan változik. Ezt úgy oldja meg a biztosító, hogy a csúcsértéket kívánja Önnel biztosíttatni, vagyis az elképzelhető legnagyobb árukészlettel kell kalkulálni. Nagyon komolyan kell venni a biztosítási összeg meghatározását! Kérje ebben az üzletkötő segítségét, neki nagyobb tapasztalata van ilyen téren. Ha nincs, keressen másik, hozzáértő üzletkötőt! A biztosítási összeg itt is megjelenik a szerződésen. A személybiztosításoknál egzakt meghatározás van, hiszen konkrétan meg van határozva, hogy milyen eseményre, mekkora térítést kap. › Meghalt? Az 1,5 millió Ft biztosítási összeg az örökösöké! › Eltört a csontja? Itt a biztosítási összeg, 50.000.- Ft, tessék! › Öt napot volt kórházban? A biztosítása napi 6.000.- Ft-ra szól, tehát tessék 30.000.Ft!


www.karkifizetes.hu



›

22

30 % maradandó egészségkárosodást szenvedett? A biztosítási összeg 100% esetére egy millió forint, íme, itt van 300.000.- Ft!

A felelősségbiztosításoknál is megjelölnek biztosítási összeget, mégpedig általában kettőt is – kivéve a GFB-t, mert annál másként működik! Az egyik biztosítási összeg az egy eseményre, a másik az évente legfeljebb nyújtandó kártérítésre vonatkozik. Tehát egy 1/3 milliós biztosítási összeg káronként legfeljebb 1 millió forintot térít a károsult(ak)nak, és egy évben legfeljebb 3 milliót, akárhány kár is van. Vagyis, ha egy éven belül van négy kár, de az első három egyenként elérte, és ezzel kimerítette az 1 millió Ft-ot, ezzel az éves limitet is kimerítette, és a negyedik kárnál már nem térít semmit! Persze ki van ez találva, a felelősségbiztosításokat, ha kimerülnek, általában újra fel lehet tölteni újbóli díjbefizetéssel, nyilván, a következő kár bekövetkezése előtt… A biztosított vagyontárgyak értékelési módja Egy újabb vizsgálandó dolog, és ismét a kárszakértő foglalkozik vele. A vagyontárgyak biztosítási összegét többféle értéken is meg lehet határozni. A két legáltalánosabban használ ilyen érték az új érték és a valóságos érték. Az új érték azt jelenti, hogy a kár időpontjában mennyiért lehet az épületet felépíteni, az ellopott autóhoz hasonlót megvásárolni, az árut pótolni. A valóságos érték az új értékből kiindulva állapítja meg a használt értéket, figyelembe véve annak fizikai és erkölcsi elhasználtságát, és az időközbeni javításokat. Egyértelmű, hogy ez egy alacsonyabb érték, mint az új érték… Leginkább, mert, ha egy tárgynak egyéb értéknövelő tulajdonsága is van, akkor magasabb is lehet. Ezek általában képzőművészeti alkotások, vagy gyűjteményekhez tartozó dolgok. Gondoljunk itt például a Mátyás templom kegytárgyaira. Ami nagyon fontos, hogy ki, milyen értéken biztosít, olyan értéken kap kártérítést! Nézzük sorban! A casconál rögtön botlunk, hiszen korábban már megállapítottuk, hogy itt káridőponti értéken biztosítunk, és ez nem új érték, és nem valóságos érték! Az igazság az, hogy mind a káridőponti érték, mind a valóságos érték az avult értékek egy-egy fajtája és, ha belegondol, nem is olyan különbözőek! Hiszen az autó káridőponti értéke függ a fizikai és erkölcsi elhasználtságától, ami némileg nő az időközbeni javításokkal, és csökken az előzménykárokkal és a közeli műszaki vizsga miatt! A lakás és lakóközösség biztosításoknál nagyon kevés kivétellel csak új értéken biztosíthat. A kevés kivétel az ingóságok egyik-másik csoportja, amit leginkább csak a piacról lehet pótolni. Például állatok, mezőgazdasági termények. A vállalkozói biztosításoknál választható az új érték, és a valóságos érték. Egyes áru fajtáknál itt is a piaci árat kell figyelembe venni. A nagyvállalatok biztosításainál tartja magát még a könyv szerinti érték. Ugye ez nem más, mit a kezdeti költség (vásárlási, építési) évente csökkentve a jogszabályban előírt amortizációval, és növelve a javításokkal. Ennek ugye néha köze sincs a valósághoz, hiszen egy száz éve épített épületnek papíron általában már nincs értéke, de mégis épület, és használják és lakják. Ugyanakkor a leltárban 0, azaz nulla értékkel szerepel.


www.karkifizetes.hu



23

Ez azt jelenti, hogy nem fizetnek rá díjat… És mennyi lesz a kártérítés? A felelősségbiztosításoknál mindig valóságos értéken történik a kártérítés. Teljesen mindegy, hogy lakásbiztosításhoz van kötve, vagy vállalkozóihoz, vagy önálló biztosítás. A valóságos értéket az magyarázza, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint, ha valaki másnak jogellenesen kárt okoz, azt ezen az értéken köteles az megtéríteni. A személybiztosításoknál nem értelmezhető az érték fogalma.


www.karkifizetes.hu



24

A kárügyintézés Vagyonbiztosítások A munkamenet következő szakasza a kárügyintézés. Itt egy ellenőrzés történik. A kárügyintéző újra végigmegy azokon az ellenőrzési pontokon, amikről eddig beszéltünk. Esetleg belenéz a kárszámításba, mert, ha eltölt bizonyos időt ezzel a munkával, már tud alkalmazni némi sablont ezekre. Ha minden rendben van, és a kár összege nem lépi át a problémás értéket, akkor kiutalja azt a károsult részére. Ez két lépésben két személy végzi. Az egyik elindítja a számítógépen az utalást, a másik pedig jóváhagyja azt. Személybiztosítások A személybiztosítások kárrendezése látszólag ugyanolyan, mint a vagyonbiztosításoké, de ez közel sincs így. Bár itt is vizsgálják a díjrendezettséget, a biztosított ’vagyontárgyat’, vagyis a biztosított személyét, a biztosítási eseményeket. Azonban ez a kárrendezés sokkal jobban szabályozható, és szabályozottabb is, mint a vagyonbiztosítások esetében. Nézzük miért? A vagyonbiztosítás biztosítási eseményei között sok van, ami bizonyos esetekben nem határozható meg egyértelműen, még a helyszínen sem. Egy összetört autónál felmerülhet a gyanú, hogy nem véletlen baleset volt, hanem szándékos, esetleg nem az a károkozó, akit megjelöltek. Hogyan tudja ezt bizonyítani a biztosító, és az ellenkezőjét a károsult? Számtalan vitás eset van hasonló problémákból. Egy fal felvizesedésnél sokszor nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy az csőtörés, vagy talajvíz következménye. Esetleg mindkettőé. Egy üvegkárnál, ha ki van javítva, nem mindig azonosítható a tényleges javítás. Egy földrengéskárnál vitás lehet, hogy a falak repedéseit a rengés okozta-e vagy azok már előtte is ott voltak? A személybiztosítási károk szinte mindig orvosi iratok alapján rendeződnek, amelyekben általában egyértelmű diagnózisok, megállapítások, adatok találhatóak. Ez alapján a legtöbb esetben könnyen eldönthető, hogy volt-e biztosítási esemény. Persze, azért ez sem ilyen egyszerű minden esetben! Éppen ezért mindig alkalmaznak orvosszakértőket, akik a problémásabb eseteket véleményezik. Itt a problémásabb eseteknek inkább azok számítanak, amikor a károsultnak már van előélete azzal a biztosítási eseménnyel. Például a bal alkar csonttörése esetén volt már egy előző törés is ugyancsak a bal alkaron. Vagy már operálták olyan betegséggel, ami miatt most újból kell. A személybiztosítások kárrendezése ettől függetlenül hasonló a vagyonbiztosításéhoz. Az iratokat a kárügyintéző átnézi, ha minden rendben van, akkor kiutalja a kártérítést a károsult részére.


www.karkifizetes.hu



25

A cifrább esetek A cifrább alatt a problémás, kétséges, és nagy károkat értjük. Ha csak az értékhatárt lépi át, még nem akkora probléma. A káranyag odakerül egy felülvizsgálóhoz, aki jó esetben az asztal mellett eldönti, hogy rendben van-e? Ha igen, visszaadja a kárügyintézőnek, és mehet a kárkifizetés! Ha nem, akkor felhívja a kárszakértőt, egyeztet vele. Ha nem jutnak dűlőre, könnyen elképzelhető egy újabb helyszíni szemle. Ezt egyes biztosítóknál ugyanez a felülvizsgáló végzi el, másoknál külön szakértő van erre foglalkoztatva. Ha újabb helyszíni szemle szükséges, akkor sem kell megijedni, de az idő telik. Persze, ha nem az összeghatár miatt kell felülvizsgálni, hanem mert a biztosító átverést szimatol, akkor más a helyzet. A biztosítók erre a munkára volt nyomozókat alkalmaznak, akik nagyon értik a szakmájukat, és nagyon tudnak kérdezni. Meg tűhegyesen nézni! Elképzelhető olyan eset – leginkább a felelősség biztosításoknál –, hogy jogi állásfoglalásra van szükség. Ilyenkor a kárügyintéző, vagy a felülvizsgáló kikéri a biztosító jogászának véleményét. A személybiztosításoknál, ha szükséges, a kárügyintéző konzultál az orvosszakértővel, ritkább esetben jogásszal, ugyanúgy, mint vagyonkárnál. Ha a kárösszeg meghalad egy bizonyos nagyságot, akkor egy felülvizsgáló is átnézi az iratokat.


www.karkifizetes.hu



26

A vita – reklamáció és panasz A kárügyek egy része a szemle és az azt követő kárrendezés után nem ér véget, mivel a károsult kifogásolja a biztosító döntését, leginkább az elutasítást, a kárösszeg különböző okok miatti csökkentését (erről beszélünk még később!), vagy egyszerűen a kártérítési összeg nagyságát. Mielőtt továbblépünk, érdemes a reklamáció és a panasz fogalmát tisztázni! Tudjuk, a következő fogalom meghatározással sok biztosítós kolléga nem fog egyet érteni, de a mi esetünkben ez a célszerű. A reklamáció az, amikor Ön nem ért egyet a biztosító kárrendezési döntésével, vagyis a kárrendezés szakmai részével. A panasz az, amikor azt kifogásolja, hogy a kárrendezési folyamatban megtévesztették, félre vezették, nem tartották be a határidőket, esetleg megsértették. A reklamáció

Mit lehet ilyenkor tenni? A kár bekövetkezését, annak nagyságát mindig a károsultnak kell bizonyítania. Annak okát viszont. ha a biztosító elutasítja a kárt, vagy csökkenti a kártérítést, vagy kevés pénzt fizet, mindig a biztosítónak kell bebizonyítania. Az első kárrendezési kör végén Ön kap egy levelet, amelyben tájékoztatják a kártérítés összegéről, valamint, – ha történt kárösszeg csökkentés, vagy elutasítás, annak okáról. Sajnos a biztosítók szeretik eljátszani azt, hogy nagyon szűkszavúan írják ezeket a leveleket, hogy a károsult minél kevesebb fogódzót találjon bennük. Ezen kívül, biztosan nem írják le az összes érvüket, a további vitára tartalékolják azt. Vagyis nem játsszák ki az összes lapjukat! Tehát, a biztosító levele az alapja a következő lépésnek. Ha kevés információt tartalmaz, vagy nem egyértelmű, akkor vissza kell kérdezni, mert csak pontos adatok, okok alapján tud továbblépni! Ez ugyanúgy, mint a kárbejelentésnél történhet sok féleképpen, de mindenképpen írásban! Felhívhatja a call centert is, de az operátor nem fogja tudni jól átadni az Ön szavait, érveit a kárügyintézőnek, ezáltal csökken az információ ereje. Viszont, most már, a biztosító levele alapján van konkrét levelezési címünk, és kárügyintézőnk, hiszen ezt a két adatot mindig tartalmazzák a tájékoztató levelek! Van kivel beszélgetni! Ezeken a leveleken több személy is szerepel. Egy kárügyintéző, és két aláíró, amelyek közül az egyik lehet maga a kárügyintéző is. A legtöbb esetben a másik aláíró is kárügyintéző. Az aláíróknál lehet, hogy ki van írva a név, lehet, hogy nem, csak az aláírásuk van ott, ami nem mindig olvasható.


www.karkifizetes.hu



27

Az első reklamáló levelet célszerű az ügyintézőnek írni. Neki úgyis kötelessége ilyenkor a vezetőjének megmutatni a káraktát, és az Ő döntése alapján rendezi tovább a kárügyet. Egy reklamációt soha nem szabad általánosságban megfogalmazni! Kevés az, hogy nem ért egyet az elutasítással, a kárösszeggel! Meg kell indokolni, érvekkel, dokumentumokkal alátámasztani azt! Tehát, a levélben le kell írni, hogy azt, hogy mivel nem ért egyet, és mi ennek az oka. Ehhez mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek ezt alátámasztják Például javítási kalkulációt, költségvetést, rendőrségi határozatot, esetleg annak a kiegészítését, különböző igazolásokat a hatóságoktól. Sokszor hatásos lehet egy jogszabálynak az idézése. Ingósági kárnál az internetről kinyomtatott oldal. Nagyon fontos, hogy ezek a bizonyítékok összhangban legyenek az Ön érveivel, és ellentétben a biztosítóéval! Ami nagyon fontos, hogy ennek a levélnek mindig tárgyilagosnak kell lennie, soha ne keverje bele az érzelmeit! Még egy kis hízelgés is belefér! Gondolja csak végig! Ha Ön lenne az ügyintéző és kapna egy levelet, amelyben megkérdőjelezik a szakmai hozzáértését, emberségét, sértő szavakat használnak Önnel szemben! Hogy érezné magát, mit tenne? Még akkor is, ha igaza van az ügyfélnek? Hát, valószínűleg a kupac aljára tenné az aktát, és csak a határidők legvégén foglalkozna vele! Ezzel szemben, ha kap egy levelet, amelyben ugyan nem értenek egyet a döntésével, de mindezt emberséges modorban, sokkal jobb szívvel fogna hozzá! Hát így van ez mindenkinél, az ügyintézőnél is! Szóval megírta a reklamáló levelét, és a mellékletekkel együtt elküldte levélben, faxon, emailben. Az megérkezik a biztosítóhoz, és ott felülvizsgálják. Ez alapján lehet, hogy megváltozik a jogalap, lehet, hogy megváltozik a kártérítési összeg. Ha az okfejtése, bizonyítékai meggyőzőek voltak, ez feltétlenül így történik! A biztosító döntéséről kap egy újabb levelet. Ha ez megfelel az Ön elvárásainak, az ügy lezárult. Ha nem, lehet folytatni! A kérdés csak az, hogy ebben a stádiumban van-e további érve, bizonyítéka? Ha van, jó! Ha nincs, akkor már csak saját magát tudja ismételni, ami nem fog változáshoz vezetni. Éppen ezért kell már az első reklamációnak ütősnek, hatékonynak lennie!

A panasz A panasznak teljesen más a biztosítókon belüli kezelése, mint a reklamációnak. A panaszt ki kell vizsgálni, ha valaki hibát követett el, azt felelősségre kell vonni! Ezekre az esetekre minden biztosítónál létrehoztak egy önálló szervezetet, amely panaszok kivizsgálására szakosodott.


www.karkifizetes.hu



28

Ők bekérhetik az iratokat, biztosan állásfoglalásokat kérnek annak az egységnek a vezetőjétől, ahol a panasz keletkezett, és ezek alapján eldöntik, hogy a panasz megalapozott-e, vagy sem. A döntésükről Ön kap egy levelet, amelyben elnézését és megértését kérik, leírják az esetet az Ő szemszögükből, majd közlik az állásfoglalásukat, amelyben többször is megcirógatják Önt. Ha a panasz megalapozott, akkor azt is leírják, hogy a hibát vétő kollégájukkal szemben a megfelelő intézkedést megtették. Sajnos ezekben a levelekben, tisztelet a kivételnek, nincs érdemi információ! Vagyis, ezzel a levéllel elmehet a sóhivatalba? Nem! Ha Önt félretájékoztatták, és emiatt Ön nem úgy cselekedett, ahogy kell, és ezért hátrányt szenvedett, már nyeregben van! Hiszen egy rendkívül ütős érv van a kezében, amit ráadásul maga a biztosító ír le, bizonyít be! Azért azt a biztosítók javára kell írni, hogy ilyenkor már maguktól megváltoztatják a döntésüket. Ilyenkor a levélben már benne van, hogy a intézkedtek a kárügy orvoslásáról. Tehát bizonyított esetben, a panasz hasznos lehet. Keveredik a kettő Egyes biztosítók nem ezzel a logikával dolgoznak. Vannak olyanok, akik már a reklamációkat is a panaszkezelő szervezettel vizsgáltatják ki, és vannak olyanok is, ahol a panaszokat annak a szervezetnek a vezetője bírálja el, ahol annak az oka keletkezett. Ezért írtuk az elején, hogy nem minden biztosítós szakember fogja a fogalom meghatározásunkat jónak tartani. Ennek az oktató anyagnak a szempontjai szerint viszont ez a legjobb!


www.karkifizetes.hu



29

Túl a barátságon! Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a biztosítóval történő megegyezés! Egyszerűbb, gyorsabb! Lehet, hogy nem kap annyi pénzt, mint amit a bíróság megítélne, de sokkal gyorsabban kapja! És akkor még a bírói döntés sem biztos. A biztosítók is tisztában vannak azzal, hogy nekik is jó a közös megegyezés. Nekik sem jó, ha sok peres ügyük és le nem zárt, akár évekig elhúzódó káraktájuk van! Persze, előfordul, hogy a biztosítónál nem jut dűlőre, ekkor marad a jogi lehetőség. Konkrétan a bíróság! Ez azonban egy rendkívül hosszú, és sokszor nagyon költséges dolog. Igazságügyi szakértő kirendelése, sokszor nem is egy, hanem kettő-három, tanuk meghallgatása, ritkán helyszíni bizonyítási eljárás, stb. Az idő pénz Nézzük meg azokat a határidőket, amelyek fontosak! A kárbejelentésre a személybiztosításoknál általában 2, 5 nap áll a rendelkezésére. A vagyonbiztosításoknál 5, 8, 30 nap. Vagyonbiztosításnál a kár helyszínén csak a kárenyhítés érdekében lehet változtatni 5 napig. Ez azt jelenti, hogy a kár bekövetkezése után 5 napig csak azért végezhet bármilyen munkát a kárhelyszínen, hogy a további károsodást megelőzze. A biztosítóra vonatkozó szabály, hogy a kárbejelentést, vagy a biztosítási eseményt, illetőleg a kár nagyságát bizonyító utolsó irat beérkezésétől számított 15 napon belül ki kell utalja a kártérítést a károsultnak. Ha panaszügy keletkezik, annak kivizsgálására 30 napja van.


www.karkifizetes.hu



30

Túl a kárrendezésen Összefoglalva, nézzük, hogy mit is adtunk eddig át Önnek! Először bemutattuk a kárbejelentési folyamatot: › milyen lehetősége van a kárbejelentés megtételére, › minek kell szerepelnie benne, › mit kell hozzá csatolni, › milyen úton érdemes azt megtenni. Azután megnéztük, hogy mire kell egy kárbejelentés megtételekor figyelni: › a díjfizetést, a türelmi időt, a díjhátralékot, az újraélesztést, › biztosítva van-e a vagyontárgy és erre nagyon kell figyelni már a kár előtt is, › a biztosítási eseményeket a vagyonbiztosításban és az összkockázatot, › a biztosítási eseményeket a személybiztosításban. Harmadszorra a kárszakértői munkát mutattuk be: › a kárakta, › a kárszám, › a helyszíni szemle, › a biztosítási összeg, › a vagyontárgyak értékelési módja. Következő lépésként a kárügyintézés következett: › a vagyonbiztosítások és › a személybiztosítások esetében. Ötödszörre megnéztük mi történik, ha egy kárügy átlépi a biztosító ingerküszöbét Azután különbséget tettünk reklamáció és panasz között, megvizsgálva a lehetséges lépéseket. Végül megemlítettük a peres eljárást. Azt gondolhatná, minden kiderült! Miután túlestünk a kárrendezési folyamaton, azt gondolhatná, hogy minden kiderült! Ez koránt sincs így! Gyerünk, nézzük tovább!


www.karkifizetes.hu



31

II. A felelősségbiztosítások kárrendezése Más logika Más a biztosítási esemény megfogalmazása Eddig arról beszéltünk, hogy a biztosító meghatározza azokat a térítési okokat, amelyek megvalósulása esetén, a keletkezett kárt kifizeti Önnek. A felelősségbiztosításoknál azt határozza meg, hogy milyen károkozói minőségben okoz másnak kárt, vagyis a károkozásban betöltött szerepét. Szerencsésebb lesz, ha megnézünk néhány példát. › Az ön 12 éves gyermeke kimegy az utcára, és elkezdi kövekkel dobálni az autókat. Nyilván, az okozott károkat meg kell térítenie, hiszen Ön a felelős a gyermeke tetteiért. Ha van lakásbiztosítása, és abban általános, vagy magánemberi felelősségbiztosítása, akkor Ön helyett, mint belátási képességgel nem rendelkező személy gondozója helyett (ez a károkozás minősége, az Ön károkozásban betöltött szerepe) a biztosító kifizeti a gyermeke által okozott károkat. › Kertes házban lakik, és a kutyája megrongálja a szomszéd telektől elválasztó kerítést. Ezután átmegy a szomszédba, és ott megtizedeli az állatállományt. Önnek nyilván ki kell fizetnie a kutya által okozott kárt. A lakásbiztosításhoz köthető felelősségbiztosítások azonban ismerik az állattartói minőségben (szerepében) okozott kárt. Tehát, ha Önnek van ilyen, a biztosító kifizeti a kárt Ön helyett. Sajnos valamilyen oknál fogva egyes biztosítók nem szeretik ezt a kártípust, ezért különböző korlátozó rendelkezéseket hoztak. › Ön bérel élelmiszer boltjának egy épületrészt. Az ön hibájából tűz keletkezik, és kiég a teljes épület. Az okozott kárt nyilván Önnek kell kifizetnie. Ha Önnek van bérlői felelősség biztosítása, akkor a biztosító ki fogja fizetni az okozott kárt, hiszen bérlői minőségében (szerepében) okozta a tüzet. Kicsit másak a résztvevők Egy vagyonbiztosítási kárnál alapesetben két személy vesz részt a kárrendezésben, a károsult (aki egyben általában szerződő és biztosított is) valamint a biztosító. A felelősségbiztosítási károknál ezt egy háromszög mentén kell elképzelni. A szerződő (aki általában a biztosított is), a biztosítóval áll szerződésben. A szerződés megkötésekor, sőt egészen a kár bekövetkeztéig nem is tudható előre, hogy ki lesz a károsult. A kár bekövetkezte után a károsult fogja a biztosítóval a kárt rendezni. Kicsit más a kárrendezés A vagyon és személybiztosítások kárbejelentését logikus módon a károsult teszi meg a biztosító felé. Az esetek legnagyobb részében Ő fizeti a díjat is (Ő a szerződő), és Őt illeti meg a szolgáltatás is (Ő a biztosított). A felelősségbiztosítás kárrendezése már itt eltér, mert a kárbejelentést mindig a biztosítottnak kell megtennie, ez alól egyedül a gépjármű-felelősségbiztosítás a kivétel.


www.karkifizetes.hu



32

Vagyis, minden felelősségi kár esetén a károsultnak a károkozó felé (a biztosítottnak) kell jeleznie a kárigényét, és a biztosított fogja majd a biztosító felé megtenni a kárjelentést. Kivétel a GFB, ahol a károsult jelentheti közvetlenül a biztosító felé a kárt, amennyiben rendelkezik a károkozó elismerő nyilatkozatával, vagy olyan irattal (pl. rendőrségi jegyzőkönyv, határozat) mely alapján a károkozó felelőssége megállapítható. Kit is véd a felelősségbiztosítás? Természetesen a károsultat! Elsőre azt gondolhatja, hogy a károkozót, hiszen Ő van kapcsolatban a biztosítóval, Ő fizeti a díjat. De az igazi áldozat a károsult, hiszen az Ő vagyoni, személyi káráról, hátrányáról szól a felelősségbiztosítások kártérítése. A károsult az, aki a kártérítést kapja, az Ő károkozás előtti állapotának helyreállításáról, kompenzálásáról szól a biztosító teljesítése. Ez így természetes, hiszen a vétlen résztvevőről, annak vagyontárgyáról, egészségéről, életéről beszélünk, esetleg az egzisztenciájáról, a családja szükségleteiről! Nézzük, mi történik, ha nincs felelősségbiztosítás? A károsult kárigénnyel fordul a károkozóhoz. A károkozó, ha felelősnek érzi magát, és van anyagi lehetősége, kifizeti a keletkezett kárt. Ellenkező esetben a károsultnak joga van jogorvoslatra, végső soron arra, hogy kártérítési pert indítson a károkozó ellen. Ha a bíróság megítéli a kártérítést, meg mindig fenn áll annak a lehetősége, hogy a károkozónak nincs pénze kifizetni a kártérítést, illetve minden eszközzel ki akar bújni előle. Ez további pereskedést, időhúzást jelent. De ne csak olyan esetre gondoljon, amikor néhány tíz, vagy százezer forintos kár keletkezett! Gondoljon olyan esetre, amikor a károsult egy életre tolószékbe kényszerül, vagy meghal! Az emiatt Őt, vagy a családját ért anyagi hátrányt (például havi járadék) nagyon kevés ember lenne ma képes kifizetni a saját zsebéből. A biztosítóknak viszont meg van erre az anyagi hátterük! Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a károkozó részéről is nagy teher egy megítélt, esetleg saját jószántából vállalt kártérítés. Ha Ő előrelátó volt, és kötött biztosítást, akkor a biztosító kifizeti helyette ezeket. Vagyis, a felelősségbiztosítás így – mégiscsak – a károkozót is védi.


www.karkifizetes.hu



33

Károkozói minőségek A károkozói minőségek egyértelműsítéséhez a legjobb, ha a lehetséges legtöbb károkozói minőséget megmutatjuk Önnek. Ebből egyértelművé válik, milyen esetekre is jók a felelősségbiztosítások. A Gfb-t külön tárgyaljuk majd. Itt is igaz, mint a vagyon és személybiztosítási eseményeknél, hogy így együtt nem fordulnak elő a károkozói szerepek egy szerződésben, ezek gyűjtemények. Lakás- és lakóközösség biztosítások Logikus, hogy a lakás- és lakóközösség biztosítás mellé köthető felelősségbiztosítások a lakás tulajdonlással, bérléssel, ott lakással, és annak körülményeivel összefüggő kár okozási minőségeket (szerepeket) tartalmazzanak. › Kerékpár és rokkantjármű használója, › közlekedési balesetet előidéző gyalogos, › kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója, › hobbi célú sporttevékenységet végző, › belátási képességgel nem rendelkező személyek gondozója, › korlátozott belátási képességű személyek gondozója, › háziállat tartója, › önvédelmi lőfegyver, önvédelmi eszköz használója, › épület, lakás tulajdonosa, bérlője, használója, építtetője, felújítója, › háztartási célú gázpalackot, gáztartályt, fűtőolajat használó, › elektroakusztikai vagy elektromos háztartási berendezések üzembentartója, › nem motoros vízi járművek üzembentartója. Vállalkozói biztosítások A vállalkozói biztosítások mellé köthető felelősségbiztosítások már a vállalkozással összefüggő kár okozási minőségeket (szerepeket) tartalmazzanak. › A vele szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek okozott kár okozója, › a vele szerződéses kapcsolatban állóknak szerződésen kívül okozott kár okozója, › telephely tulajdonosa, építtetője, felújítója, bérlője, › jogszerűen folytatott tevékenységből eredő kár okozója, › munkaviszonnyal, tagsági viszonnyal összefüggő kár okozója, › kárt okozó termék gyártója, forgalmazója, importálója, › hibás teljesítéssel kár okozója, › környezetszennyezésből eredő kár okozója, › üzleti célra bérbe adott épületben, helységben keletkezett tűz, robbanás előidézője, › üzleti célra bérelt épületben, helységben keletkezett tűz, robbanás előidézője, › szakmai tévedésből, vagy szakmai hibából eredő károk okozója.


www.karkifizetes.hu



34

Szakmai felelősségbiztosítások Vannak olyan szakmák, amelyek ellátásához kötelezően kötni kell felelősségbiztosítást, éppen úgy, mint a Gfb esetén az autó tulajdonosának, üzemben tartójának. Ezek a biztosítások a munka ellátása során okozott károkra érvényesek. A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány munkakört! › Adótanácsadó, › bírósági végrehajtó, › építész, és építőmérnök, › fordító iroda, › gyógyszerész, › könyvelő, › könyvvizsgáló, › közjegyző, › magánnyomozó, › építész, műszaki tervező iroda, › orvos, › önkormányzat polgármesteri hivatala, mint munkáltató, › rendezvényszervező, › személy és vagyonvédelmi vállalkozás, › ügyvéd, › vadász. Egyéb felelősségbiztosítások Szintén a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat! Ezek már önkéntesen megköthető fajták. › Belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítás, › felelősségbiztosítás állattartói károkra, › felelősségbiztosítás bérbeadói felelősségre, › felelősségbiztosítás bérlői felelősségre, › felelősségbiztosítás növényi kultúrák gondozásával okozott károkra, › felelősségbiztosítás támasztéki károkra, › felelősségbiztosítás úthibák okozta károkra, › felelősségbiztosítás vadkárokra, › felelősségbiztosítás vegyszerszóródási károkra, › fuvarorzói felelősségbiztosítás, › gépjárműszervizek felelősségbiztosítása, › légiközlekedési tevékenységet folytatók felelősségbiztosítása, › nemzetközi árufuvarozói felelősségbiztosítás, › társasházi közös-képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítása.


www.karkifizetes.hu



35

A kárrendezés A felelősségbiztosítások kárrendezése annyiban tér el a ’normál’ kárrendezéstől, hogy itt nem csak a károsulttal történik kárfelmérés (jegyzőkönyv, fotók, stb.), hanem a károkozóval is (elismerő nyilatkozat, jegyzőkönyvek, stb.). Miután a kárbejelentés megtörtént, a biztosító tisztázza a károkozóval a történteket, és felméri a károsultnak a keletkezett kárát. A kárrendezés menete innen teljesen megegyezik a vagyonbiztosításéval. A gépjármű-felelősségbiztosítás A Gfb-nél annyiban változik a felelősség biztosítások logikája, hogy itt a károsult, a megfelelő iratok birtokában (elismerő nyilatkozat, vagy rendőrségi igazolás, határozat) közvetlenül fordulhat a biztosítóhoz a kárigényével. A kárfelmérés és az azt követő események már megegyeznek a casconál taglaltakkal. Korábban beszéltünk már a biztosítási összegről. Ilyen a Gfb-ben is van, bár nincs megnevezve, ugyanúgy, mint a casconál. Ettől függetlenül a kártérítések itt is limitálva vannak! Egy kárral összefüggésben, a károsultak számától függetlenül, dologi károk esetén 500 millió Ft, személyi sérülés esetén káreseményenként 1600 millió (1,6 milliárd) forint. Ezek az öszszegek tartalmazzák az érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítési költségeket és a kamatokat. Nézzük meg, milyen időhatár kötelezettsége van Gfb esetén! A biztosított (károkozó) 5 napon belül köteles a káreseményt bejelenteni a biztosítójánál. A károsultnak ezt 30 napon belül kell megtennie. A károkozónak ugyancsak 5 napon belül kell bejelentenie, ha nincs érvényes szerződése. Önrész Egyes felelősségbiztosításoknál alkalmaznak önrészt. Ezek a vállalati felelősségbiztosítások. Ez azt jelenti, hogy a károsultnak a kártérítést az önrésszel csökkentve fizeti ki a biztosító. Az önrészt a károkozónak kell kiegyenlítenie a károsult felé.


www.karkifizetes.hu



36

Túl a felelősségen! Foglaljuk össze, a felelősségbiztosításokkal kapcsolatban miről írtunk! Először megállapítottuk, hogy a felelősségbiztosítások teljesen más logikával határozzák meg a káreseményeket, mit a vagyon és személybiztosítások. › Más a biztosítási esemény megfogalmazása, › kicsit másak a résztvevők, › kicsit más a kárrendezés, és › kit is véd a felelősségbiztosítás? Utána bemutattuk, mik az általánosan alkalmazott károkozói minőségek. › Lakás- és lakóközösség biztosításoknál, › a vállalkozói biztosításoknál, › a szakmai felelősségbiztosításoknál, › az egyéb felelősségbiztosításoknál. Majd megnéztük, mennyire tér el a felelősségbiztosítások kárrendezése a ’normál’ kárrendezéstől. Ezután kitértünk a gépjármű-felelősségbiztosítás sajátosságaira. Végül beszéltünk az önrész alkalmazásáról. Most két nagyon fontos fejezet következik Az elsőben bemutatjuk, milyen módjai vannak a biztosítónak, hogy csökkenteni tudja a kártérítést. A másodikban megnézzük, a kártérítési lehetőségeket.


www.karkifizetes.hu



37

III. A biztosító kárcsökkentő lehetőségei Mentesülni jó! De a biztosítási ügyekben nem a károsultnak! Itt ugyanis a mentesülés a biztosító kárkifizetés alóli felmentését jelenti. Vagyis ezek azok az okok, amelyekre a biztosítók a legtöbb elutasítást alapozzák. Fontos hozzátenni, hogy ezeknek az eseteknek egy része a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott jog, tehát ha a biztosító be tudja valamelyiket bizonyítani, nyert ügye van! Jó lesz velük megismerkedni! Szándékosság Abban az esetben nem köteles a biztosító a kárt megtéríteni, ha azt a szerződő, a biztosított, vagy › casco, lakás-, lakóközösségi és személybiztosítás esetén a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, › vállalkozási biztosítás esetén meghatározott munkakört betöltő alkalmazottai okozták. Szándékosság az is, ha a személybiztosítás kedvezményezettje miatt következik be biztosítási esemény. Ez is, ha valaki nem veti alá magát az orvosi utasításoknak, kezeléseknek. A törvény ennél összetettebb, de a legfontosabb szabályok ezek. Tehát, aki szándékosan okoz azért kárt, hogy a biztosító fizessen, a végén hoppon marad, plusz még a kár is a nyakán! Súlyosan gondatlanság A súlyosan gondatlanság megítélése nagyon összetett, és mindegyik esetnél más és más. Még a bíróságokon is nem egyszer hosszú idő telik el ennek megállapításáig. Vannak azonban egyértelmű esetek: › Ittasság, vagy súlyos ittasság. › Bódító szerek használata. › Engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése. Az első kettőt nyilván nem kell magyarázni, de a harmadikat igen. Vannak olyan eszközök, amelyek kezeléséhez hatósági engedélyre van szükség. Kitalálta már, hogy mi a legelterjedtebb ilyen tevékenység? Hát, persze! A gépjármű vezetés! Ezen kívül ilyen még a motoros láncfűrész, de számtalan munkakör végzéséhez kell engedély beszerzése.


www.karkifizetes.hu



38

Kármegelőzés elmulasztása A biztosító úgy gondolja, ha Ön nem tett meg mindent a kár megelőzésére, akkor nem jár Önnek kártérítés! Vagyis, ha lehetősége lett volna a káresemény megtörténtét megakadályozni, vagy nagyon kezdeti stádiumában megszüntetni, de nem tette, akkor élhet ezzel a lehetőségével! Itt persze nem csak arra kell gondolni, hogy kigyulladt a függöny, leszakítja-e és kidobja-e az ablakon, hanem arra is, hogy az ipari létesítményben volt-e tűzoltó berendezés, volt-e munkavédelmi oktatás, vagy egy betegség észlelésekor betartotta-e az orvos utasításait, kezelését, esetleg a gépkocsi kulcsának elvesztése után lecserélte-e a zárakat! Kárenyhítés elmulasztása Ha bekövetkezett a kár, vagy éppen folyamatban van, de már megakadályozni nem lehet, akkor, a kár nagyságát lehetőség szerint csökkenteni kell. Érteni lehet ezalatt, hogy beázás esetén vödröt rak a csepegő víz alá, ha elvonult a vihar lefóliázza a hiányzó cserepek helyét, hogy az eső ne okozzon nagyobb beázást, a kerti slaggal locsolja a melléképület tetejét, hogy ne terjedjen át a tűz, aláveti magát az orvosi kezelésnek, olaj-, vagy hűtővízfolyásnál megáll az autójával, a további károkat megelőzendő, stb. Kárbejelentés (közlési kötelezettség) elmulasztása Ha elmulasztja a kárbejelentést, a biztosító nem szerez tudomást a kárról. Az egyik kárkifizetést gátló tényező ilyenkor az elévülés. Erről később még beszélünk. Ha ez csak ennyi volna, akkor még 20-30 évig sem évülnének el a károk, ha nem jelentik be! Éppen ezért az szabály, hogy a károkat záros határidőn belül a biztosító tudomására kell hozni. Itt is elég vegyes a kép, van 2, 8, 15, 30 napos határidő is. Célszerű minél előbb! A másik ilyen tényező a kárral kapcsolatos iratok bemutatása. Annak rendje és módja szerint bejelentettük a kárt, de a kifizetéshez szükség lenne egy dokumentumra. Például a rendőrségi határozatra, számlára, igazolásra. Amíg ez nem érkezik meg, addig nincs kifizetés. Ha eltelt az elévülési idő, a biztosító lezárja a kárt. Azért a biztosító nem hagyja annyiban ezt, mert nem szereti azokat az aktákat, amelyek csak állnak lezáratlanul, és nem történik velük semmi. Ezért legalább egy levelet írnak Önnek, hogy mire van szükségük, és több biztosítónál is gyakorlat, hogy a call centerből is felhívják ilyenkor. Kárhelyszín megváltoztatása Mi történik, ha Ön kárt jelent be, hogy összetört az autója, de a kárszakértő egy kijavított autót talál? Vagy csőtörés kárt jelent, de a kárszakértő egy teljesen helyreállított fürdőszobát lát? Nos, egyszerű a dolga, el fogja utasítani a kártérítést! A kárhelyszín megváltoztatása tehát azt jelenti, hogy a biztosító embere nem tudja vagy a biztosítási eseményt, vagy a kár nagyságát megállapítani. Esetleg egyiket sem.


www.karkifizetes.hu



39

Ilyenkor egyenes út az elutasítás. Persze, vannak itt is kivételek, általában olyankor, ha van valamilyen hatósági eljárás. A ’legjobb’ a betörés, amikor is a rendőrség mind a betörés tényét, mind az ellopott dolgokat felsorolja, készít fényképeket, stb. A közlekedési balesetnél a biztosítási esemény bizonyítható a rendőrségi eljárásból de a kár mértéke nem mindig. Az ingatlan tűznél is van tűzoltósági vizsgálat, ez a biztosítási eseményt ugyancsak bizonyíthatja, de a kár nagysága itt sem derül ki mindig. Bár egy nagy tűznél ritka a gyors helyreállítás! Összefoglalva tehát… Ezeket az eseteket célszerű elkerülni, de alapesetben az ember nem is igen kerül ezeknek a csapdájába. Talán az ittas gépjármű vezetés a nagy kivétel, sajnos! Ezek az esetek normál üzemmódban nem is kerülnek elő! Legyen így mindig!


www.karkifizetes.hu



40

Kizárások Azt már megtanulta, hogy vannak biztosítási események. Most azt is bemutatjuk, hogy hiába valósul meg egy biztosítási esemény, a biztosító mégsem fog téríteni, noha nincs mentesülési ok. Kizárások a biztosítási eseményben A dolog igen egyszerű! Vegyük például a tüzet. Ha a tűz hirtelen, balesetszerűen, előre nem látható módon keletkezik, az rendben van! De nem csak így keletkezhetnek tüzek. Ha megvizsgálunk egy kályhát, kandallót látni fogjuk, hogy a belseje tűzálló anyaggal van bélelve, hogy védje a külső burkolatot. Az a tűzálló anyag azért az évek során mégiscsak elég, és időnként meg kell javítani - vagy az egész kályhát cserélni. Nos, ez a károsodás is tűzkár, csak nem hirtelen, balesetszerűen következik be, hanem lassan. Ráadásul előre látható. Éppen ezért a biztosítók ezeket a rendeltetésszerű használat miatt keletkező tűzkárokat kizárja a térítésből. De ott van a lassú égés is! Például betárolják a learatott gabonát, de nincs rendesen kiszáradva. A belsejében elindul egy melegedési, majd lassú égési folyamat a meleg, párás környezet hatására. Ennek eredményeképpen az egész betárolt készlet elkezd füstölni, akár még meg is gyulladhat. Az biztos, hogy már nem lehet felhasználni étkezési célra. Nyilván, ez amellett, hogy nem gyors lefolyású tűz, még felveti a technológiai hibát is, amitől már csak egy lépés a kármegelőzés elmulasztása! Tehát, mehet ez is a kizárások közé! Vagy nézzük az árvizet. Ha az árvíz a mentett területen, tehát a védgátakon kívül okoz kárt azzal, hogy átfolyik a gáton, vagy átszakítja azt, az rendben van! De azt is árvíz okozza, ha ilyen mennyiségű víz az ártéren okoz kárt. A biztosítók ezt nem akarják kifizetni, hiszen az, hogy a víz elönti az ártéren épült épületeket, az előre látható dolog! Tehát, a kizárások között szerepelteti ezt az esetet! Ha autóban gondolkodunk, egy casconál automatikus a kizárás, ha a baleset valamilyen versenyen történik. Nem vitás, ilyen esetben sokkal nagyobb a sérülés kockázata, és a biztosítók inkább kizárják. Viszont több biztosítónál is lehet versenyre cascot kötni, lényegesen magasabb díjjal… Személybiztosításnál találkozhatunk az elme- vagy tudatzavarral, bármilyen okú eszméletvesztéssel, illetve öngyilkossággal vagy annak kísérletével összefüggő kizárással. Általános kizárás itt a hivatásszerűen végzett sporttevékenységgel összefüggésben bekövetkezett biztosítási események. Felelősségbiztosításnál általában kizárják a károsult elmaradt hasznainak, gazdasági veszteségeinek és megtérítését, illetve azokat a károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt kötelezettségeinek. Ez alól kivétel a gépjármű felelősségbiztosítás. A biztosítási eseményeknél alkalmazott kizárásokon kívül vannak még általánosan alkalmazottak is!


www.karkifizetes.hu



41

Kizárások egyébként A magyarázat helyett mutassunk be néhányat, rögtön érthető lesz! › › › › › ›

Háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben keletkező károk. Politikai célzatú erőszakos cselekmény következtében keletkező károk. Polgári vagy katonai hatóságok által alkalmazott állandó vagy ideiglenes birtokfosztás (elkobzás, lefoglalás, feltartóztatás, államosítás, rekvirálás stb.). A tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből, állandó vagy ideiglenes jelleggel. Sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkező károk. Légi jármű személyzetének elrablása, eltérítése, légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, személyzetének és/vagy utasainak túszul ejtése.

Talán erről nem is kell többet mondanunk!

100% És még mindig nincs vége azoknak az eseteknek, amellyel a biztosítók csökkenteni tudják a kártérítést! Hiszen eddig semmi másról nem beszéltünk, mint a 100%-os kárcsökkentésről, az elutasításokról! Most következnek azok a lehetőségei, amelyekkel részlegesen tudja csökkenteni az Ön kárát!


www.karkifizetes.hu



42

Kármegosztás Gondatlanság, közrehatás A mentesüléseknél már beszéltünk Önnek a súlyosan gondatlanságról, mint kizáró tényezőről. Ennek a kistestvére a gondatlanság, amely kisebb fokú közrehatást feltételez a kár bekövetkeztében. Ezzel már el is árultuk a lényeget! Az ügyfél gondatlansága miatt a biztosító megállapítja az ügyfél közrehatását a kár bekövetkeztében, vagy a kár nagyságának a befolyásolásában, és így csökkenti a kártérítést. Nézzünk egy példát! Csőtörés. A fürdőszobai csőtörés miatt a víz kimosta az alapok, aljzatok alól a földet, emiatt a falak megrepedtek, és a padló burkolatok leszakadtak. A kárszakértő megérkezik, körbejárja az épületet, és megállapítja, hogy a károsodott épület részben 60-80 cm-nyire fel vannak ázva a falak, és a felázásokból látható, hogy azok régiek, legalább egy évesek! Rögtön meg fogja állapítani, hogy a tulajdonos már egy éve észleli a falak vizesedését, de nem tett semmit a csőtörés kijavítása érdekében! Ha ezt rögtön megteszi, nem repednek meg a falak, és nem szakadnak le a padlók. Vagyis, jóval kisebb költséggel lehetett volna megúszni a csőtörést, ha azonnal cselekszik a gazda. Megfordítva, mivel nem tett semmit, nem járt el megfelelő gondossággal, gondatlanul viselkedett, közrehatása van a kár nagyságának kialakulásában. Ezért a kár 50%-át fogja kifizetni! És ez ellen hiába nyújt be reklamációt, még a bíróság is helyt adna a megállapításának, legfeljebb a közrehatás mértékén lehet vitatkozni. De tipikus esete a kármegosztásnak a balrakanyar-előzés baleseti helyzet! Ekkor a résztvevők egyike balra akar fordulni, de közben valaki már előzi Őt, és összeütköznek. Ebben az esetben egyikőjük sem veszi figyelembe a másik szándékát, tehát mindketten gondatlanul jártak el. Ugyancsak kármegosztásra törekednek a biztosítók, ha ütközés nélkül történik a baleset, veszélyhelyzet elhárítása érdekében. A gondatlanság és a súlyosan gondatlanság között sokszor nagyon nehéz határvonalat húzni, néha a bíróságok is nehezen birkóznak meg vele. Éppen ezért, ha a biztosító nem a súlyosan gondatlanság minősített eseteire hivatkozva utasítja el a kárát, hanem egyéb gondatlanság miatt, ott mindenképpen lehet reklamációval élni! Kifizetés valóságos értékkel A lakás, lakóközösségi és vállalkozói biztosítások épület, és ingósági kárainál szokott kitétel lenni, hogy bizonyos %-ot (általában 60-85) meghaladó avultság esetén, csak minimális kártérítést fizet, ami a tényleges kár töredékét jelenti. Ezt a jogot természetesen a biztosítási feltételekbe is belefoglalják. Az avultság megítélése teljesen szubjektív dolog, éppen ezért sokszor akadémiai vitákba torkollik a dolog! De, ha egy épület, vagy ingóság ténylegesen ilyen mértékben lenne avult, akkor képes-e ellátni a feladatát? Alkalmas-e lakásnak, alkalmas-e állattartásra, alkalmas-e üzemcsarnoknak? Be merjen-e kapcsolni egy ennyire avult gépet?


www.karkifizetes.hu



43

Önrész Az önrész a kárnak az a része, amelyet a károsult visel. Vagyis, amikor a biztosító kiszámolja a kártérítést, a legutolsó számot, ebből vonja le az önrészt. Az önrész alkalmazására a biztosítók számos érvet felsorakoztatnak! Ilyet, mint a kis értékű károk kiszűrése, meg az ügyfél érdekeltté tétele a kármegelőzésben. Nos, valóban van ilyen szerepe, de a károsult számára ez nem fontos! A fontos az, hogy a végső összegből még levonnak… Márpedig a levonást nem kerülheti el, mert ez a szerződésbe foglalt joga a biztosítónak! Nézzük, miféle önrészeket alkalmaznak! › Eléréses önrész. Ez azt jelenti, ha az önrész értékét eléri, vagy annál nagyobb lesz a kár, a teljes kárösszeget kifizetik, levonás nélkül. A károsult számára ez a legkedvezőbb megoldás. A rossz hír az, hogy nagyon kevés helyen alkalmazzák ezt. Régen (1988-ig) a lakásbiztosításoknál volt ilyen, de manapság a lakásbiztosítások (és lakóközösség biztosítások) esetén nincs önrész. Ez meg jó hír! › Levonásos önrész. Itt a megállapított önrészt mindig levonják a kártérítésből. Ha az önrész nagyobb, mint a kár, nincs kártérítés. › Százalékos önrész. Ahogyan a neve is mutatja, a kár meghatározott százaléka kerül levonásra. Ennél mindig van kártérítés! A két utolsót szokták kombinálni, legtöbben a casco kárrendezésnél találkoznak vele. Például az önrész a kár 20 %-a, de legalább 100.000.- Ft. Alulbiztosítás - aránylagosság A biztosítási összeg bemutatásánál. annak harmadik feladatánál már beharangoztuk, hogy beszélni fogunk az alulbiztosításról. Íme, eljött az ideje! Ugyanott beszéltünk arról is, hogy – a biztosítások jelentős részénél – az egyes vagyoncsoportok értékét csúcsértékre, vagyis az elképzelhető legnagyobb értékre kell meghatározni. Ez ugyebár azért nem jó Önnek, mert a díjat is ebből számolják, és ha a biztosítási összeg magas, akkor magas a díj is. Egyszerűbb, és biztonságosabb az az eset, amikor a biztosító megajánl egy összeget, és azzal dolgozik tovább. Ez van a lakás- és lakóközösségi biztosításoknál, amikor a biztosítási összeg meg is jelentik a szerződésen. Ez van a casconál is, de itt csak a kár bekövetkeztekor, mégpedig csak totálkárnál nevesítik meg a káridőponti értéket. A vállalkozói biztosításoknál már nincs megajánlott összeg, itt az ügyfélnek kell megállapítania azt. Ugyanígy van a felelősség biztosításoknál is, itt is a szerződő feladata annak az összegnek a meghatározása, ameddig kártérítést fizet a biztosító a károsultnak. Ha nem sikerül jól megállapítani, még pénzbe is kerülhet! Mindez akkor történhet, ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a károsodott vagyoncsoport tényleges értéke! Vagyis, kevesebb díjat fizet, mint amennyit kellene! Ennek ellensúlyozására a biztosító is kevesebbet fizet, pontosan olyan arányban, mint Ön a díjat! Nézzünk egy példát!


www.karkifizetes.hu



44

Önnek van egy boltja, amelynek az árukészletét 5 millió Ft-ra biztosították. Betörnek. A tettes elvisz 1,6 millió Ft értékű árut, és a boltban marad 4,2 millió forintnyi. Vagyis az árukészlet értéke 5,8 millió Ft volt. Ezennel megállapítottuk az alulbiztosítottságot! A biztosítási összeg 5 millió Ft, Ön ez után fizet díjat. A tényleges érték 5,8 millió Ft, a biztosító ez után várná a díjat. A megoldás az lesz, hogy a kárkifizetést csökkentik a biztosítási összeg és a tényleges érték arányával. Ez jelen esetben az 5/5,8 = 0,8620689655172414. Vagyis a kára 86,21%-át fogja megkapni! Ez az 1,6 millió lopáskárnál 1.379.360.- Ft-ot jelent! Fontos, hogy a tizedes jegyek számát úgy illik meghatározni, hogy az az egyes helyi értéknél is eredményt adjon! Vagyis esetünkben a jó megoldás a 86,207%, ami 1.379.312.- Ft-ot eredményez. Bár, ha jól megnézzük, akkor ez most Önnek kevesebb kártérítést eredményezett… Ezt a megoldást aránylagos kártérítésnek nevezzük és a Polgári Törvénykönyvbe foglalt joga a biztosítóknak! Emiatt feltétlenül élni is fognak vele. Persze, ez számos vitát eredményez, hiszen nem mindegy, hogy milyen értéken értékelik a vagyoncsoportot (újérték, avult érték, stb.), illetve ÁFÁ-val, vagy anélkül kell számolni! Ha van alulbiztosítás, akkor joggal várjuk el, hogy legyen felülbiztosítás is! Sajnos, ki kell, ábrándítsuk! Nincs. Csak belegondolva: ha Ön mondjuk 17%-al magasabb biztosítási összeg után fizetne díjat, mint a valóság, akkor a biztosító is 17%-at nagyobb kártérítést fizetne, mint a tényleges… Jó is lenne! Hangsúlyozzuk, ilyen nincs, mégpedig ugyancsak a Polgári Törvénykönyv miatt. Az ugyanis kimondja, hogy a biztosításnak a tényleges érték feletti része semmis, és az arra fizetett díj visszajár az ügyfélnek. Vagyis, legfeljebb díjvisszatérítést fizet a biztosító. Bár, erre még nem nagyon láttunk példát! Az aránylagos kártérítést prorátának nevezi a szakma, a latin pro rata (arányosan) szóból. Létezik olyan biztosítás, ahol a biztosítás ellenőrzés kimarad, és a biztosítási összeg egyszerűen csak limitálja a kártérítést. Ez a változat azonban lényegesen drágább, mint a ’normál’ megoldás, ezért nem terjedt el általánosan. Ipari biztosításoknál használatos, illetve a lakásbiztosítások egyes ingóság csoportjainál, ami soha nem az általános ingóság. Inkább az olyan vagyoncsoportok, mint az ékszerek, képzőművészeti alkotások, számítógépek. A biztosítási összeg maximuma A biztosítási összeg egyik feladata a kárkifizetés felső határának a megállapítása. Nézzük, ez mit jelent az egyes ágazatoknál. A casco károknál igen markánsan jelentkezik, hiszen itt a biztosítási összeg az autó kárkori értéke, bár ez nincs számszerűsítve a totálkárig. Ettől függetlenül sok vitára ad okot az ellopott, vagy totálkárosra tört autók érték biztosítói megállapítása.


www.karkifizetes.hu



45

Lakásbiztosításoknál amennyiben totálkáros lesz a ház, az ingóság, általában nem tudják a biztosítók a teljes kárt kifizetni, mert a biztosítási összeg korlátozza. Ilyen esetet leginkább a tűz, robbanás, árvíz okozhat, de elképzelhető fölcsuszamlásnál is. Lakóközösség biztosításnál csak az ingóságnál korlátozhat a biztosítási összeg. Az egész épület totálkára nem valószínű. Vállalkozói biztosításoknál fordul elő a legsűrűbben a korlátozó hatás. Érthető. Itt nincs javasolt összeg, az ügyfél maga határozza meg, leginkább alacsonyan. Ez a részkároknál nagyon sok aránylagos kártérítéshez is vezet. Felelősségi károknál ugye két biztosítási összeget is meg kell határozni. Egyik a káronkénti kifizetést, a másik az egy éven belüli kifizetést limitálja. Ez nem jelenti azt, hogy a károsultnak nem lehet nagyobb kárigénye (sőt!), csak a biztosító eddig fog helytállni. Csak a biztosítási összeg feletti részt már a károkozó fogja zsebből fizetni! Talán emlékszik 2004-ben a Budapest környéki pirotechnikai robbanásra. Maga a telephely a földdel vált egyenlővé, és a környékbeli házak közül több tíz megsérült, kitelepítették a környéket, és a mentési munkálatok is egy vagyonba kerültek. A környéken több száz millió Ft kár keletkezett. A felelősségbiztosításuk nem volt ötmillió Ft sem… A személybiztosításoknál nincs ilyen probléma, ott a biztosítási összeget, vagyis a kártérítést előre meghatározzák. Betöréskár limitek A betöréses lopásnál van egy újabb limit beépítve a biztosításba. Ön azért köt betöréses lopás biztosítást, ha betörnek Önhöz, akkor mentesítse a biztosító a kár alól. A biztosító is így gondolja ezt, de azt is kiköti, hogy a betörés kivédésére Önnek is tennie kell valamit! Vagyis, a betöréses lopás kártérítését limitálja annak megfelelően, hogy Ön milyen védelmi eszközöket épít be, vagy használ. Ezt betörés esetén mindig ott vizsgálja, ahol a betörő behatolt a házba. Ha befeszítette az ajtót, akkor az ajtó anyagát, vastagságát, zárak számát vizsgálja. Ha az ablaküveget törte be, akkor az üvegrétegek számát és vastagságukat. Ha volt riasztó, milyen érzékelők vannak, működteke, volt e jelzés a figyelőszolgálathoz? Nézzük ezeket! Ajtó. Hány zár van beépítve, és milyen távolságra egymástól? (Ajánlatos legalább 30 cm-re.) Milyen anyagból van az ajtó és a tok? (Puhafa, keményfa, fém.) Milyen vastag? Zárak. Hány van beépítve? Biztonsági zár-e? (Csapos hengerzár, mágneszár, fúrás és sav védett-e?) Törésvédetten van-e felszerelve? Ablakok. Milyen anyagból vannak? (Puhafa, keményfa, fém.) Milyen vastag? Üvegezés. Hány réteg, milyen vastagok? Fal. Milyen anyagból van, és milyen vastag? Födém. Ugyancsak milyen anyagból van, és milyen vastag?


www.karkifizetes.hu



46

Riasztó. Milyen tudású a központja, milyen érzékelők vannak, van-e riasztás távfigyelő szolgálathoz? Élőerős védelem. Éjszaka, vagy nappal is, hány fő, milyen rendszerben? Értékszállítás. Milyen szállítóeszközöket, szabályokat alkalmaznak? Megkülönböztet mechanikai védelmet (ez magának az épületnek az ellenálló képessége), elektronikai védelmet (ez a riasztó), és élőerős védelmet (Ő a biztonsági őr). A védelmi berendezések alapján a biztosító kategóriákba sorolja a védelmi szintet. A mechanikai védelem általában alap-, közép-, és emelt szintű lehet. Az elektronikai védelem általában alap és emelt szintű. Logikusan, Ön minél többet tesz a védelem érdekében, annál magasabb védelmi szintbe tartozik, annál magasabb a kártérítési limit! Azt is tudni kell, ha valaki, valahová be akar jutni, általában meg is teszi azt, illetve minél nagyobb a mechanikai védelem, annál nagyobb rongálást végez a tettes. Vagyis mérlegelni kell azt, hogy mekkora összeget célszerű áldozni a védelemre. Sokszor célszerű megközelíteni arról az oldalról, hogy egyszerre mekkora értéket tudnak elvinni. Egy ékszerboltból a zsebben is komoly értéket lehet ellopni, de egy forgácsoló üzemből teherautóval lehet csak komoly mennyiséget elszállítani. Maradvány érték Minden vagyonbiztosításban benne van, hogy a biztosító kártérítésből levonja a hasznosítható maradványértéket. Vagyis azt az értéket, amit a tönkrement, és nem javítható vagyontárgy képvisel. Mivel ez nem egy jól meghatározott tudomány, akad belőle vita! Nézzük! Autó károknál a roncsérték megállapítása örök probléma. A biztosító túlértékeli, a károsult alul, és egyszer csak megegyeznek. A biztosítók csatlakoztak a Roncsbörze nevű internetes oldalhoz (www.roncsborze.hu). Ez egy zárt, valódi adatokkal, írott szerződéssel történő regisztrációhoz kötött oldal, amire a biztosítók felteszik leírással, fényképpel a totálkáros autókat. A regisztrált tagok (javítók, roncskereskedők) licitálhatnak ezekre, és aki a licit lejáratakor a legmagasabb árat adta, az köteles megvenni a roncsot, a licit értéken. Így a biztosító azt a roncsértéket vonja le a kárból, amelyet végül a károsult megkap a kereskedőtől. Lakás-, lakóközösség, vállalkozói biztosítások épületkárainál ritka a maradvány, itt is inkább a totálkárnál lehet ezzel számolni. Az ingósági totál károknál viszont előszeretettel alkalmazzák a biztosítók. Például, belecsap a villám a televíziójába. A szerviz szerint nem javítható, a biztosító kifizeti egy hasonló készülék árát, de levonják a régi maradvány értékét. Ez joguk, de Ön mit kezd ezzel? A szerviznek nem kell, mert van elég tartalék alkatrészük. Kiviszi, a veszélyes hulladék gyűjtő telepre. Jobb esetben nem kell fizetnie érte…


www.karkifizetes.hu



47

Műszaki értékemelkedés Hát, ez mi a csuda? Mindjárt elmagyarázzuk! Maradva a televíziónál, van egy régi készüléke, amely még a Videoton feliratot viseli. Nem volt sok baja, néha egy ismerős, idősebb szakit kihívott, aki párszáz forintért megjavította. Most viszont belecsapott a villám, és már nincs hozzá olyan alkatrész! Gondolja, most azután a kártérítésből vesz egy jó nagy LCD tévét! Hiszen, tévéért tévét fizessen a biztosító! Kijön a kárszakértő, és elmondja, hogy csak képcsöves TV-t tud kifizetni, mert a régi is olyan. Ezen kívül a TV műszakilag már nagyon elavult. Az újabbak már integrált áramkörrel vannak gyártva, sarkított képcsövesek, nem 53, hanem 83 cm képátlósak, stb. Tehát, ha kifizetnek egy mai (már egyáltalán nem korszerű) képcsöves tévét, akkor egy sokkal modernebb készüléke lesz. Tehát le kell vonnia a műszaki érték növekedését! Ennek a mértékének a megítélése ugyancsak szubjektív. A másik eset a gépkocsi javítására vonatkozik. Ha javítás közben ki kell cserélni egy alkatrészt, akkor újat tesznek bele. A kártérítés viszont az autó korának és állapotának megfelelő értékben lehetséges. Tehát a régi és az új közötti különbséget levonják a kártérítésből. Ha van számlánk korábbi javításokról, akkor lehet csökkenteni a különbséget. Megajánlott kártérítés Egyes biztosítók élnek ezzel a gyakorlattal. A kárbejelentés, (esetleg a szemle, vagy kárfelvétel) alapján megállapítanak egy összeget, amely egy minimális kártérítés. Lehet, hogy ki lehet javítani a kárt belőle, de inkább nem. Ezt az összeget a call centerükön keresztül megajánlják a károsultnak. az emberek egy része úgy van ezzel, hogy ’adtak valamit, ez itt van a zsebemben, legfeljebb kipótolom’. Ezért elfogadják a kártérítést, ezzel is csökkentve a biztosító egy kárra jutó kárkifizetését. Ilyenkor kérjen gondolkodási időt, ragaszkodjon hozzá, hogy másnap újból hívják fel ez ügyben. Addigra gondolja át, konzultáljon ténylegesen hozzáértőkkel, és döntsön! Elévülés Az elévülés azt a célt szolgálja, hogy egy igényt ne lehessen örök időkig érvényesíteni. Az elévülés a biztosítások esetében sok féle lehet. › 1 év általában a cascoé, egyes felelősségbiztosításoké (például lakásbiztosításoké), › 2 év általában a vagyonbiztosításoknál, személybiztosításoknál, › 3 év más felelősségbiztosításoknál, › 5 év a gépjármű-felelősségbiztosításnál. Leginkább úgy foglalható össze, hogy az elévülés kezdete mindig a követelés esedékessé válásakor kezdődik. Ezt a biztosítók leginkább úgy értelmezik, hogy a kárbejelentéstől, vagyis attól az időponttól, amikor a biztosító tudomást szerez a kárról. Felelősségbiztosításnál előfordul, hogy a károkozásnak a biztosított tudomására jutásától mérik az időt. Minden további, a kártérítésre vonatkozó írásbeli felszólítás, vagy a követelés bírósági érvényesítése (vagyis a biztosító beperlése) megszakítja az elévülési időt, az újra kezdődik. Az elévülést a biztosítók sokszor egymástól eltérően értelmezik, noha a Polgári Törvénykönyvben csak egyféleképpen van leírva! Kogencia Kárrendező Iroda Kft.

www.karkifizetes.hu



48

Túl a kárcsökkentésen Milyen módja is vannak a kárcsökkentésnek? Foglaljuk össze! Beszéltünk a biztosító mentesülési eseteiről, amikor nem kell megtérítenie a kárt. › Szándékosság, › súlyosan gondatlanság, › kármegelőzés elmulasztása, › kárenyhítés elmulasztása, › kárbejelentés (közlési kötelezettség) elmulasztása, › kárhelyszín megváltoztatása. Utána bemutattuk a kártérítésből való kizárások eseteit. › A biztosítási eseményben, és › általában. Majd az utána következők: › a kármegosztás, › a valóságos értékkel történő kifizetés, › önrész alkalmazása, › az alulbiztosítás fogalma, › a limitáló biztosítási összeg, › a betöréskár limitek a védelmi eszközök alapján, › a maradvány érték, › a műszaki értékemelkedés, › a megajánlott kártérítés, és › az elévülés. Végre! A következő fejezetben végre a kártérítésről beszélünk! Csak győzze zsebre tenni!


www.karkifizetes.hu



49

IV. A károsultnak járó kártérítés A biztosítási események Az egyik legfontosabb része a kártérítés meghatározásának. Foglaljuk össze, eddig mit tudunk róla! A biztosítási eseményeket meg lehet határozni egyenként, felsorolva a szerződésben. Ezt hívjuk megnevezett kockázatoknak. A kártérítési eseteket meg lehet határozni úgy is, hogy csak a biztosított vagyontárgyak károsodását írja elő a biztosító, de ugyanakkor kizárásokat alkalmaz, vagyis azokat az eseteket határozza meg, amikor hiába történik meg a károsodás, nem téríti meg azokat. Ezt nevezzük összkockázatú szerződéseknek. Ezen kívül a felelősségbiztosításoknál a károkozási minőséget, vagyis a károkozói szerepet rögzítik a szerződésben. A biztosítási eseményeket részletesen felsorolva megtalálja az előző fejezetekben. A biztosító szolgáltatása A biztosítási szerződésben le van szabályozva, hogy a biztosító milyen szolgáltatásra kötelezett, a kár bekövetkezése esetén. Ennek a fejezetnek a mi fejezetcímünkhöz hasonló címe van: a biztosító szolgáltatása, a biztosító szolgáltatásának szabályai, valami hasonló. Ez az a fejezet, amit át kell tanulmányozni kár esetén, mert itt vannak leírva, hogy a biztosító mire kötelezte magát a szerződésben. Ezeknek a feltétel fejezeteknek az áttanulmányozása nem kis dolog, és sokszor el kell olvasni és gyakran el sem fér egy oldalon. Itt vannak leírva, hogy a biztosító milyen esetekben, milyen módon nyújt kártérítést. Ezek általában a kártérítés szempontjából jó szabályok, de néha előfordulnak korlátozó tényezők. Nézzünk példákat! Ezek adnak, szabályoznak: › A biztosító a biztosított helyett megtéríti:  valakinek a halála, testi sérülése vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kár,  idegen dologban közvetlenül okozott kár,  a személyi sérülés miatt elmaradt hasznot. › A biztosító a szolgáltatását általában magyar fizetési eszközben nyújtja. › A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést, vagy az utolsó igazoló irat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.


www.karkifizetes.hu



› › › › ›

50

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget kifizeti a kedvezményezettnek. A biztosító jogosult biztosított üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni. A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, figyelembe véve a feltételekben foglalt eltéréseket. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár).

Ezek már korlátoznak: › Vízkár miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket a biztosító csak akkor térít meg, ha a biztosított vízkár biztosítási eseményre biztosítást kötött. › A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg  a kár időpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat  a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok, kárait. › Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését. › A biztosító által nyújtott kártérítés legfeljebb  a káridőponti védelmi szinttől függő teljes kártérítési, ezen belül  a vagyoncsoportonként meghatározott kártérítési rész-limitösszegekig terjed. A szolgáltatások részletezése annyira sokrétű, hogy jelen tanulmány kereteit meghaladja. Ettől függetlenül ez e fejezet a biztosítási szerződés egyik ’legizgalmasabb’ része! Már csak azért is, mert itt lehet olyan pontokat találni, amellyel a kártérítést lehet javítani! Költségtérítések Egyes biztosítók a szolgáltatási szabályokon belül, mások külön szabályozzák a költségek megtérítésének eseteit, módját. Nézzük, mik lehetnek ezek? › a helyreállítást követő egyszeri takarítás, › berendezések szét- és összeszerelési költségei, › bérleti díj megtérítése, › bontási, romeltakarítási, szállítási költségek, › helyreállítással kapcsolatos tervezés és hatósági engedélyezés, › ideiglenes lakás bérleti díja, › kárenyhítési költségek, › oltás, mentés költségei, › szakértői költségek. Régebben előfordult, hogy a költségtérítések a biztosítási összegen kívül kellett elszámolni, ezzel gyakorlatilag összeghatár nélküli kártérítésnek nyitva utat. A mai biztosítások már a biztosítási összegen belülre helyezik a kifizetését, sőt limitálják is a biztosítási összeg 1, 3, 5 százalékában!


www.karkifizetes.hu



51

Némelyik szerződésben olvashatunk ilyen tételt is: megtéríti minden egyéb szükséges kárenyhítés költségeit. És itt is van korlátozás: › Alulbiztosítottság esetén a költségeket az alulbiztosítás százalékának megfelelően aránylagosan térítik meg.


www.karkifizetes.hu



52

Túl a kártérítésen A biztosítói kárcsökkentő lehetőségekkel ellentétben, ahol nagyon sok ilyen lehetőség van, a kártérítéseknél kevesebb fő csoportot találunk. Nézzük, melyek ezek? Először a biztosítási eseményekről szóltunk, amelyek meghatározzák azokat az okokat, amelyek bekövetkezése esetén a biztosító kártérítést nyújt. Utána megnéztük a biztosító szolgáltatásait, amely mindig egy önálló fejezet a biztosítási szerződésben. Fontos az aprólékos elolvasása, mert itt derülnek ki, a biztosító milyen módon nyújt kártérítést, és hogyan lehet turbózni azt. Végül a költségtérítések, amelyek egy külön kártérítési kategóriát alkotnak a károsodott vagyontárgyak megtérítésén túl. Feltétlenül meg kell említeni! Ezután következzenek azok a fogalmak, amelyek nem kötődtek az eddigi mondandónkhoz, de feltétlenül meg kell említeni azokat.


www.karkifizetes.hu



53

V. Az apraja, de egyáltalán nem utolsó sorban! Értékkövetés Az infláció növekedésével eljutottunk oda, hogy az egykor értékes szolgáltatások egy évtizeddel később értéktelenné válnak. 1988-ban az akkori három lakásbiztosító egy közös lakásbiztosítással lépett ki a piacra. Csak az egyiknek CSOB, a másiknak HOB, a harmadiknak GOB volt a neve. Az OB az otthonbiztosítás rövidítése. Azért is érdekes ez, mert ez volt az első itthoni infláció követő biztosítás. Meg az első új érték biztosítás (ehhez még a Polgári Törvénykönyvet is módosítani kellett). Meg az első modulrendszerű. Szóval, ennek a biztosításnak a balesetbiztosítását nem sikerült értékkövetőre készíteni, ezáltal az akkori 500.- Ft-os csonttörés szolgáltatás mára, (mit mára, már tíz év múlva) teljesen értéktelen lett. Lett viszont sok reklamáció belőle, de a szabály az szabály! Vagyis ez a biztosítás a mai napig ötszáz forintot térít csonttörésre. Igaz, a díja is maradt 144.- Ft egy évre… Az infláció követés ezt a hibát küszöböli ki. Nem csinál Ő semmi különöset, csak évről évre megemeli a biztosítási összegeket, ezáltal a szolgáltatások mértékét, és a díjat is. Természetesen egyenlő arányban. A vagyonbiztosításoknál ez viszonylag egyszerűen működik! Megnézik, az építőipari és a fogyasztói árindex mennyit emelkedett egy év alatt, és annyival emelik a biztosítási összegeket. A személybiztosításoknál már nem ezt a technikát alkalmazzák, de ezek eredménye is ugyanaz az Ön számára: emelkedik a díj, és ezzel együtt a szolgáltatás is! Visszkereset Előfordul olyan eset, amikor szándékos károkozást térít meg a biztosító Önnek. Ilyen például, a betörés, de ilyen lehet a robbantás, vagy akár a tűz is. Ilyenkor a biztosító kifizeti Önnek a kártérítést és, ha a károkozó ismertté vált, megpróbálja rajta behajtani azt. Ezt több-kevesebb eredménnyel sikerül is neki. Nem csak a szándékosságnál, hanem a súlyosan gondatlanságnál is van ilyen lehetősége. Erre nagyon jó példa, ha valaki ittasan kárt okoz, akkor a biztosító a Gfb alapján kifizeti a kárt, de a károkozótól visszakövetelheti a kártérítést! Ezt a tevékenységet visszkeresetnek nevezi a biztosítási szakma. Idegen szóval regressznek, a latin regress (visszakövetelési jog) szóból. Kockázat elbírálás Nem a kárrendezéshez, hanem az üzletkötéshez tartozik, de speciális esetekben fontos lehet egy kár rendezésekor. Emellett a vagyonbiztosításoknál a kárszakértők részfeladata is lehet ez a tevékenység. Mielőtt belevágunk, tisztázni kell a biztosítási szerződés megkötésének lépéseit.


www.karkifizetes.hu



54

Első lépésként a szerződő, vagyis az ügyfél tesz ajánlatot a biztosítónak! Ez lehet, hogy Önnek is új, hiszen eddig azt tapasztalta, hogy leült az üzletkötővel, aki megírt egy Biztosítási ajánlat nevű nyomtatvány, és ebből azt gondolhatta, hogy az ajánlatot a biztosító teszi az Ön számára. Nos, nem! Az üzletkötő a jog szerint mindösszesen csak segít Önnek megfogalmazni, és kitölteni azt az ajánlati nyomtatványt, amit Ön tesz a biztosító felé! A második lépésben a biztosító megvizsgálja az Ön ajánlatát, és eldönti, hogy elfogadja, módosítja, vagy elutasítja azt. Ezt nevezzük leegyszerűsítve kockázat elbírálásnak! Vagyis a kockázat elbírálás nem más, mint az ajánlat aláírása után a biztosító megvizsgálja a szerződés kockázatait. Tudni kell, hogy az ajánlatok legnagyobb része csak egy automatikus, számítógép által végzett elbíráláson esik át. Kevés hányaduk kerül ’emberkézbe’, azok is leginkább a személybiztosítások és a vállalkozói, vállalati biztosítások, esetleg a számítógép által kiválasztott ajánlatok köréből. Fontos szabály, hogy a biztosítónak 15 napja, és nem több van arra, hogy a kockázat elbírálást elvégezze! Ha ezen túlhaladt, a szerződés azzal a tartalommal jön létre, amit az eredeti ajánlat tartalmaz. Ha a biztosítónak nem tetszik az eredeti ajánlat, módosíthatja azt, és a kötvényt a módosított tartalommal állítja ki. Erről a módosításról természetesen külön levélben értesítenie kell a szerződőt. Ha ezt elmulasztja, a módosítás nem érvényes! Ekkor, a kézhezvételtől számítva a szerződőnek is 15 napja van arra, hogy elfogadja-e a módosított adatokkal a szerződést. Ha nem, a szerződés nem jön létre. A kockázat elbírálásnak számunkra két fő lépése van. Alanyi kockázat elbírálás: ekkor a szerződésben résztvevőket vizsgálják. Megnézik volt-e már szerződésük, milyen károk kapcsolódnak hozzá. Tárgyi kockázat elbírálás: a biztosított vagyontárgyat vizsgálják, az autót, a lakást, a házat, a vállalkozást, személybiztosításoknál megnézik a biztosított egészségi állapotát, stb. A kockázat elbírálás szinte mindig irodában történik. Előfordul, hogy egy nagy értékű autót, házat, vállalkozást megszemléz a kockázat felmérő. Megnézik a vállalkozás telephelyét, esetleg veszélyességét. Ezt egyes biztosítóknál a kárszakértő végzi, másoknál külön embert alkalmaznak rá. Személybiztosításoknál előfordul, hogy orvosi vizsgálatra küldik az ügyfelet, ahol a biztosító megbízott orvosa megvizsgálja. Záradékok, függelékek Előfordulhat olyan eset, hogy bizonyos esetekben, vagy a biztosító (gyakrabban), vagy az ügyfél (ritkábban) el akar térni a nyomtatott szabályzattól. Erre két lehetőség van: › a záradék, amely megváltoztatja a szabályzat egyes pontjait, és › a függelék, amely kiegészíti azt. Mindkettőt lehet alkalmazni akár kockázat bővítésre, akár kockázat szűkítésre. Általában a biztosítók kezdeményezik, a casco, lakás, lakóközösségi, személybiztosításoknál előre megfogalmazottakat alkalmaznak. Az ügyfél (szerződő) által kezdeményezettekre inkább a vállalkozói, de még inkább a vállalati biztosításoknál van példa. Az természetes, hogy a záradékokat, függelékeket a másik félnek is el kell fogadnia!


www.karkifizetes.hu



55

Ágazatok, módozatok Ágazatoknak nevezzük a biztosításban a hasonló vagy azonos kockázatok csoportját. Ez így elég kínai, de nézzük meg, kik a hasonló vagy azonos kockázatoknak kitettek. Például az autó tulajdonosok, a lakás, háztulajdonosok, a vállalkozók, az emberek élete, egészsége – személybiztosításnál. Vagyis, kibővítve, a hasonló, vagy azonos kockázatú csoportoknak kínált biztosításokat jelentik. Az autó tulajdonosok ágazataiba a cascok, Gfb-k (bár ebből csak egy van), balesetbiztosítások lehetnek. A lakástulajdonosok ágazataiba a lakás-, lakóközösség biztosítások kerülhetnek. A vállalkozók ágazataiba a vállalkozói, ipari, és felelősségbiztosítások. Minden ember ágazataiba pedig az élet, baleset, egészségbiztosítások. A módozat nem más, mint az ágazatok egy-egy terméke. Egy biztosító több hasonló módozatot is értékesíthet, tehát lehet sok felelősségbiztosítása, lehet többféle cascoja, akármennyi balesetbiztosítása. Ezt az határozza meg, hogy egy ágazaton belül hogyan lehet még szegmentálni az ügyfeleket, kinek, milyen biztosításra van szüksége. Például más cascot ajánl a 7 év alatti autókra, és másikat a 8, vagy idősebbekre, vagy más életbiztosítást kell kötnie egy huszonévesnek, mint egy negyvenévesnek.


www.karkifizetes.hu



56

Túl az apraján Ebben a fejezetben megvizsgáltuk azokat az ismereteket, amelyek nem kötődnek közvetlenül a kárrendezéshez, de feltétlenül át kell tekinteni, mert fontosak! Így megvizsgáltuk az alábbiakat. › Értékkövetés, amely lehetővé teszi, hogy a biztosítási összegei, így a kártérítései ne értéktelenedjenek el. › Visszkereset, amivel a biztosító csökkentheti a kárkifizetési költségeit, hiszen bizonyos esetekben joga van a károkozón behajtani az okozott kárt. › A kockázat elbírálás megteremti a biztosítónak azt a lehetőséget, hogy megvizsgálja a szerződő ajánlatát, és akár módosítsa is azt. Persze, ezt a szerződőnek is el kell fogadnia. › A záradékok és függelékek szerepe az, hogy módosítsák az eredeti szerződési feltételeket, a biztosító, vagy a szerződő igénye szerint, de a másik jóváhagyásával. › Az ágazatok és módozatok fogalmának meghatározása közelebb viszi Önt a biztosítás megértéséhez.

Hogyan kell olvasni? És végül, az utolsó fejezetben bemutatjuk, hogy hogyan épül fel egy biztosítási szerződés szabályzata, feltétele, és hogyan kell azt elolvasni. Fogjunk is hozzá máris!


www.karkifizetes.hu



57

V. Hogyan olvasson egy biztosítási szerződési feltételt? Nézzük meg, hogyan épül fel egy biztosítási feltétel? A régebbi szerződések csak fejezeteket tartalmaztak. Az újabbak már csoportosítják ezeket általános és további feltételekre. Az általános feltételekben vonják össze az egész szerződésre vonatkozó szabályokat, a további feltételekben pedig az egyes biztosítási részek feltételeit. A további feltételek tartalmazhatják az alapbiztosítást, a vagyonbiztosítást, a személybiztosítást, a kiegészítő biztosításokat, stb. Ezeket különös feltételeknek is nevezik. Időnként három szót is használunk itt, a szerződést, a szabályzatot és a feltételeket. Mindhárom a biztosítási szerződés írott szabályait jelenti itt. Nézzük, milyen fejezetek lehetnek! › Fogalom meghatározás. › A szerződés alanyai (szerződő, biztosított, kedvezményezett, stb.). › A szerződés létrejötte, megszűnése. › A biztosítási összeg. › A biztosítási díj. › Értékkövetés. › A felek kötelezettségei. › Területi hatály. › Biztosított vagyontárgyak. › Biztosítási események. › Kizárások, mentesülések, várakozási idő. › A biztosító szolgáltatása. › Adatközlési szabályok. › Egyéb (vegyes) rendelkezések. Egyes fejezetek megjelenhetnek mindkét feltétel csoportban (általános, további). Aminek nagyon örülünk (reméljük Ön is), hogy minden fejezetcím értelmezhető az eddig elmondottak alapján! Nézzük, egyes fejezetek mit tartalmaznak, és mikor fontosak a kárrendezésben! Fogalom meghatározás Bizony, az újabb feltételekhez, már kislexikon is jár! A már korábban említett, a három biztosító által 1988-ban létrehozott lakásbiztosítás a legextrább kiszerelésben sem volt több mint 22 oldal. A mai lakásbiztosítások feltételei legalább 50 oldalasak, de nem ritkák a 70-80 oldalasok sem. Persze, a feltételek írásánál nem a szó szaporítása a lényeg, hanem arra törekednek a biztosítók, hogy minél kevesebb joghézagot hagyjanak. Mondanunk sem kell talán, hogy a már többedszer emlegetett hármas lakásbiztosítás rengeteg el nem varrott szálat tartalmaz, mondhatnánk, hogy nagyon alkalmas reklamációkra. Az újabbaknál ez a lehetőség szűkül, de még mindig van rá lehetőség.


www.karkifizetes.hu



58

Mikor fontos kárrendezésben? Érdemes visszatérni ide, ha olyan szót talál a feltételekben, amit nem ért. A szerződés alanyai (szerződő, biztosított, kedvezményezett, stb.) Őket nevezzük a biztosítás alanyainak. Nézzük kik Ők, és kik lehetnek még alanyai egy szerződésnek, és kik jutnak szerephez? Szerződő Ő köti a biztosítási szerződést. Csak kötelezettségei vannak, olyanok, mint díjfizetés, közlési kötelezettség. Biztosított Az Ő vagyontárgyára, egészségi állapotára, tevékenységére köttetik a biztosítás. Ha nincs más megnevezve, Ő jogosult a szolgáltatásra. Kedvezményezett Csak jogai vannak, Ő kapja a kártérítést. Csak a személybiztosításban használható fogalom. Az eddigi alanyok szerepét akár egy, két, vagy három személy is betöltheti. Ha Ön köti a szerződést a házára, Ön és a családja a biztosítottak, és Önök kapják a kártérítést. Biztosító Őt is be kell venni az alanyok közé, hiszen részese a biztosítási szerződésnek. Ő szervezi a biztosítást. Térítésre jogosult Vagyonbiztosításnál értelmezhető fogalom, amikor egy bank hitelt nyújtva, jelzálogot jegyez be a biztosított ingatlanra. Kár esetén nyilatkoznia kell, hogy a kártérítést átengedi-e a károsultnak (biztosítottnak). Károsult Nem részese a biztosítási szerződésnek, így nem alanya annak, de részt vesz a biztosítás életében. A személye akkor válik fontossá, mikor károsulttá válik. Direkt biztosításnál Ő a biztosított, a felelősségbiztosításnál pedig a tényleges károsult. Mikor fontos kárrendezésben? Olyankor érdemes megvizsgálni a feltételt, amikor több személy lehet a biztosított, és a károsultat a biztosító valamiért nem ismeri el annak: › lakás- lakóközösségi biztosítások, › vállalkozói biztosítások, › Gfb-nél a vétlen és vétő autó utasai, › egyes személybiztosítások.


www.karkifizetes.hu



59

A szerződés létrejötte, megszűnése Ez a fejezet azt tartalmazza, hogy egy szerződés hogyan jöhet létre, mikor kezdődik a kockázatviselés és hogyan szűnhet meg a szerződés. A megkötés körüli legfontosabb időpontok és megnevezéseik. Az aláírás, megkötés dátuma: az az időpont, amikor a szerződést Ön aláírta, vagyis ami az ajánlaton szerepel. A szerződés létrejötte: amikor a szerződés jogilag életbe lép. Ez lehet a megkötés időpontja, vagy más, későbbi dátum. Általánosan legkésőbb az aláírástól számított 5. napon létrejön a szerződés. Technikai kezdet: általában a megkötést követő hónap első napja. A biztosításban nagy szerepe van az évnek. Egyes módozatok a technikai kezdethez igazítják a biztosítási évet, mások a naptári évhez. Biztosítási év: egy év, vagy a technikai kezdettel, vagy a naptári évhez igazítva (január 1-től december 31-ig). A kockázatviselés kezdete: az az időpont, (dátum, óra, perc) amikortól a biztosító átvállalja a kockázatokat, vagyis akkor térít, ha a kár időpontja későbbi ennél. Ez lehet az ajánlat aláírásának pillanata is (GFB, casco), lehet a következő nap 0 (nulla) órája (egyéb vagyonbiztosítások, személybiztosítások), vagy későbbi dátum (egyes személybiztosítások) is. Várakozási idő: a személybiztosításoknál alkalmazott fogalom, 2,3,6 hónappal elhalasztja az egyes károk megtérítésének a kezdetét. Ne keverje össze a díjbefizetés türelmi idejével. A megszűnés körüli fogalmak. Megszűnés dátuma: általában annak a napnak a 24. órája, amikor a szerződés megszűnik. Ez lehet megegyezés (határozott tartamú szerződés), vagy díj nem fizetéssel történő megszűnés. A megszűnésnek lehet még más oka is, például a biztosítási esemény miatt lehetetlenné válás (például, ellopják az autót), amikor is, a szerződés megszűnik aznap éjfélkor. Vagy az eladás, de ilyenkor a tárgyhó utolsó napjával szűnik meg a biztosítás. Türelmi idő: amíg a biztosító vár a díj befizetésére. Ez módozattól függően 30, 60, 90 nap, vagy 3 hónap lehet. Ne keverje össze a kockázatviselés kezdetét elhalasztó várakozási idővel. Mikor fontos kárrendezésben? Ha olyan kára van, ami a megkötés, vagy a megszűnés környékén történt. A biztosítási összeg Ebben a fejezetben van szabályozva a biztosítási összeg szerepe, az alulbiztosítottság következménye. Csak összefoglalásképpen. A biztosítási összeg szerepei: › ebből számolják ki a díjat, › ez a kártérítés felső határa, › ez alapján vizsgálják, hogy a teljes vagyoncsoport értéke biztosításra került-e? Alulbiztosítottság akkor lép fel, ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a károsodott vagyoncsoport tényleges értéke. Ennek ellensúlyozására a biztosító olyan arányban fizet kártérítést, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a vagyoncsoport értékéhez.


www.karkifizetes.hu



60

Mikor fontos kárrendezésben? Totálkárnál, vagy, ha a kárrendezés során kiderül, hogy a biztosítási összeg limitálja a kifizetést, vagy a biztosító alulbiztosítást állapít meg. A biztosítási díj A biztosítási díj fizetésének kezdetét, és végét szabályozza ez a fejezet. A díjfizetés kezdete általában a kockázatviselés kezdete, vagy a technikai kezdet, a vége a biztosítás megszűnésének dátuma. Személybiztosításoknál a következő fogalmak, és szabályaik szerepelhetnek még itt. Díjtartalék: képzése, visszajuttatása. Többlethozam: a visszajuttatása. Kötvénykölcsön: Egyes életbiztosítások kötvénykölcsönt nyújtanak a biztosítási összeg fedezetével. Ennek felvétele, visszafizetése. Visszavásárlás: az életbiztosítások idő előtti megszüntetésének módja. Díjmentesítés: A biztosítási díj további fizetésének befejezése anélkül, hogy a biztosítás megszűnne. Kondíciós lista: a befektetési alapok, hozamok közzététele. Itt szabályozhatják a díjengedmények eseteit is. Mikor fontos kárrendezésben? Ha olyan kára van, ami a megkötés, vagy a megszűnés környékén történt, illetve személybiztosításoknál kölcsönt vett fel, visszavásárolta, vagy díjmentesítette a szerződést. Értékkövetés A biztosítás elértéktelenedésének megakadályozására hozott szabályok vannak itt összegyűjtve. Mikor fontos kárrendezésben? Az értékkövetés ritkán játszik szerepet a kárrendezésben. Egyes vállalkozói, vállalati biztosítások nem tartalmazzák, illetve választhatóvá teszik az alkalmazását. Ha a szerződő nem él vele, a biztosítási összegek néhány év alatt elértéktelenednek, ezáltal alulbiztosított lesz a szerződés, és annak szabályait kell alkalmazni. A felek kötelezettségei A szerződő, biztosított és biztosító feladatait sorolja fel ez a fejezet. Ezek a kötelezettségek a megkötéskori, kárkori, megszűnéskori nyilatkozatokra, közlésekre vonatkoznak. Mikor, milyen nyilatkozatokat kell tenni, mi a határideje, mi a következménye az elmulasztásának. Csak néhány eset, amikor a szerződőnek nyilatkozni kell: › megkötéskor egyes személybiztosításoknál az egészségi állapotról, › megkötéskor a biztosított, személybiztosításoknál a kedvezményezett személyéről, Kogencia Kárrendező Iroda Kft.

www.karkifizetes.hu



› › › › › › ›

61

a kockázatok megváltozásánál (például az autóból taxi lesz), kár esetén, lakcím változásnál, éves adatközlés (felelősségbiztosításoknál), forgalomból kivonásnál, eladásnál, a szerződés felmondásánál.

És néhány, amikor a biztosítónak: › értékkövetésnél, › a szerződés felmondásánál. Mikor fontos kárrendezésben? A közlési kötelezettségnek rendkívül fontos szerepe van, emlékezzen vissza, ennek elmulasztása a biztosító mentesüléséhez is vezethet. Akkor érdemes erre a fejezetre külön időt szentelni, ha a biztosító emiatt mentesülésre hivatkozva nem akar téríteni. Területi hatály Ebben a fejezetben az van bele foglalva, hogy a kárnak hol kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a biztosító kifizesse a kárt. Ezt a helyet szakkifejezéssel úgy nevezzük, hogy a kockázatviselés helye. Néhány lehetőség van, nézzük ezeket! › Ingatlanok biztosításánál az ingatlan címe, helyrajzi száma, az a telek, amelyet ezek meghatároznak. › Autók biztosításánál lehet Európa, az Európai Unió területe, esetleg Oroszország, Törökország bevonásával, vagy kizárásával. A kockázatviselés helyét – általában – ki lehet terjeszteni egyéb földrészekre is, plusz díjért. › Személybiztosításoknál Magyarország, Európa, vagy az egész világ. Mikor fontos kárrendezésben? Mindig! A biztosítók mindig vizsgálják, hogy hol történt a káreset, ezért célszerű elolvasni! Biztosított vagyontárgyak Az oly sokszor példába vont biztosított vagyontárgyakat, azok csoportosításait határozza meg ez a fejezet. Pontosan leírja az egyes csoportok meghatározását, az azokba tartozó vagyontárgyakat. Akár részletekbe menően felsorolja az egyes eseteket. Minden biztosító nagy figyelmet fordít erre. Mikor fontos kárrendezésben? Mindig! A biztosítók mindig vizsgálják, hogy mi károsodott, ezért fontos elolvasni!


www.karkifizetes.hu



62

Biztosítási események Azt gondoljuk, ezen már nincs mit ragozni! A régebbi szerződések (mondjuk az 1995 előttiek) sok esetben, csak a biztosítási esemény nevét írták le. Ilyenkor érdemes elolvasni a biztosító szolgáltatása című fejezetet is, mert ott is találhat az egyes eseményekre szabályozást! Az újabb szerződések már részletesen, az esemény nevénél szabályozzák annak működését. Mikor fontos kárrendezésben? Mindig! A biztosítók mindig vizsgálják, hogy mi miatt történt a károsodás, ezért azt az eseményt, ami Önt érinti, egyszerűen kötelező elolvasni! Kizárások, mentesülések, várakozási idő A kizárások és mentesülések fogalmát már kiveséztük. A várakozási időt is említettük már a szerződés létrejötte, megszűnése című fejezetben. Vagyis ez egy, a személybiztosításoknál alkalmazott fogalom, amely 2,3,6 hónappal elhalasztja az egyes károk megtérítésének a kezdetét. Mikor fontos kárrendezésben? Mindig! A biztosítók mindig vizsgálják annak a lehetőségét, hogy kizárják, vagy csökkentsék a kárt! Ezért, ha a biztosító ilyenre hivatkozik, egyszerűen kötelező elolvasni! A biztosító szolgáltatása A károsult számára az egyik legfontosabb fejezet! Itt van megfogalmazva, hogy a biztosító milyen szolgáltatásokat nyújt, ha bekövetkezik a téríthető káresemény. Minden módozatnál más és más, ezért mindig muszáj átböngészni. Nem utolsó sorban azért is, mert akár javíthatunk is a kártérítésen az itt olvasottak alapján! Általában itt vannak leírva a költségtérítések is. Mikor fontos kárrendezésben? Mindig! Kár esetén kötelező olvasmány! Adatközlési szabályok A vállalati, felelősségbiztosítási szerződések rendszeres adatközlésen is alapulhatnak. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási évforduló előtt meghatározott nappal a szerződő közli a biztosítóval a vagyonában (ezáltal a biztosítási összegekben) bekövetkezett változásokat. Ez alapján a biztosító újra kalkulálja a biztosítás díját, és az évfordulótól azt kell fizetni. Ezt szabályozza, illetve elmulasztásának a következményeit ez a fejezet. Mikor fontos kárrendezésben? Ha ilyen biztosítással rendelkezik. Ha nem, nincs ilyen fejezet.


www.karkifizetes.hu



63

Egyéb (vegyes) rendelkezések Minden, ami nem illik a többi fejezetbe! Nézzük, mik lehetnek ezek! › Általában itt van az a pont, amikor a biztosító leírja, hogy az itt nem szabályozott esetekben a Polgári Törvénykönyv, vagy a magyar jog a mérvadó. › A személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok. › A biztosítási titokra vonatkozó szabályok. › A pénzmosás elleni intézkedések szabályai. › Az elévülés. › A biztosító adatai. › Felügyeleti szerv. › Visszkereset, visszakövetelési jog. › Záradék engedélyezése. › Jogorvoslati lehetőségek. › Ezeken kívül bármi, amit a biztosító belegondol a fejezetbe. Mikor fontos kárrendezésben? Általában nincs szerepük a kárrendezésben, de régi szerződéseknél előfordulhat, hogy szolgáltatással kapcsolatos szabályok is vannak itt leírva. Ezért célszerű átolvasni!


www.karkifizetes.hu



64

A szabályzaton túl Foglaljuk össze, hogy miről is volt szó ebben a fejezetben! Nem tettünk mást, mint bemutattuk, hogy a biztosítási szerződésben milyen fejezetek találhatóak, és ezek mikor fontosak kár esetén. › Fogalom meghatározás. › A szerződés alanyai (szerződő, biztosított, kedvezményezett, stb.) › A szerződés létrejötte, megszűnése. › A biztosítási összeg. › A biztosítási díj. › Értékkövetés. › A felek kötelezettségei. › Területi hatály. › Biztosított vagyontárgyak. › Biztosítási események. › Kizárások, mentesülések, várakozási idő. › A biztosító szolgáltatása. › Adatközlési szabályok. › Egyéb (vegyes) rendelkezések. Ezekkel az ismeretekkel már könnyebb szívvel nyúl az eddig elkerült szabályzatokhoz, mert tudja, hogy mit, hol keressen! És ezzel elérkeztünk egy út végére…


www.karkifizetes.hu



65

Egy út vége

Ezzel eljutott egy út végére! Hiszünk benne, hogy › ez az oktató anyag teljesen új alapokra helyezte a gondolkodásmódját a biztosítási kárrendezéssel kapcsolatban, › bebizonyítottuk, nincsenek csodák! Ezt a munkát is emberek végzik, mindenki képes megfelelően látni a folyamatokat, teendőket, › ha mi képesek voltunk megtanulni, Ön is meg tudja ezt tenni! Hiszünk benne, hogy ez a forradalmian új tananyag, melyhez hasonlót Magyarországon még soha senki nem írt, amely érthetően, köznyelven, a mindennapok emberének készült, segíteni fog Önnek! Örülünk annak, hogy elfogadta segítségünket, és az átadott tudást értékesnek tartja! Biztosak vagyunk benne, hogy hasznosan töltötte azt az időt, amit ennek az oktatási anyagnak az elolvasásával eltöltött, és ezzel betekintést nyert a biztosítási kárrendezés kulisszatitkaiba! És ne feledje! Hírleveleink újabb és újabb információkkal gazdagítják tudástárát! Olvassa azokat, és hasznosítsa a bennük leírtakat! Köszönjük a bizalmát!

Sok sikert kívánunk a kárrendezéshez!

A Kogencia Kárrendező Iroda csapata


www.karkifizetes.hu


A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai

Recommend Documents