kibocsátás
munkakereslet
tőkekereslet
Árupiac
Munkapiac
Tőkepiac
KF piaca
fogyasztás beruházás
munkakínálat
tőkekínálat
megtakarítás beruházás
magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a gazdasági szereplők
piaci egyensúlyi feltételek azt mutatják meg, mi történik a piacokon
kibocsátás
fogyasztás, beruházás
Árupiac
munkakereslet
Munkapiac
munkakínálat
tőkekereslet (tőkekínálat)
Tőkepiac beruházás
KF piaca
pénzkínálat
megtakarítás
pénzkereslet
Pénzpiac
A pénz a pénzügyi eszközök azon része, amely teljesíti a fizetési eszköz, a vagyontartási eszköz és az értékmérő funkciót.
Lehet vele fizetni. Ha nem lenne olyan eszköz, amely teljesíti a fizetési eszköz funkciót, akkor meg kellene keresni azt a gazdasági szereplőt, aki pont azzal termékkel és/vagy szolgáltatással rendelkezik, mint amit vásárolni szeretnénk és pont azt a terméket és/vagy szolgáltatást szeretné, amit értékesíteni akarunk. Tranzakciós költséget csökkent. Specializációra ösztönöz.
Lehet vele fizetni. Ha nem lenne olyan eszköz, amely teljesíti a fizetési eszköz funkciót, akkor meg kellene keresni azt a gazdasági szereplőt, aki pont azzal termékkel és/vagy szolgáltatással rendelkezik, mint amit vásárolni szeretnénk és pont azt a terméket és/vagy szolgáltatást szeretné, amit értékesíteni akarunk. Tranzakciós költséget csökkent. Specializációra ösztönöz.
Lehet vele fizetni. Ha nem lenne olyan eszköz, amely teljesíti a fizetési eszköz funkciót, akkor meg kellene keresni azt a gazdasági szereplőt, aki pont azzal termékkel és/vagy szolgáltatással rendelkezik, mint amit vásárolni szeretnénk és pont azt a terméket és/vagy szolgáltatást szeretné, amit értékesíteni akarunk. Tranzakciós költséget csökkent. Specializációra ösztönöz.
Lehet vele fizetni. Ha nem lenne olyan eszköz, amely teljesíti a fizetési eszköz funkciót, akkor meg kellene keresni azt a gazdasági szereplőt, aki pont azzal termékkel és/vagy szolgáltatással rendelkezik, mint amit vásárolni szeretnénk és pont azt a terméket és/vagy szolgáltatást szeretné, amit értékesíteni akarunk. Tranzakciós költséget csökkent. Specializációra ösztönöz.
Annak a terméknek, amely teljesíti a fizetési eszköz funkciót, bizonyos fizikai tulajdonságokkal azért rendelkeznie kell: könnyen standardizálható osztható könnyen szállítható nehezen elhasználódó könnyen létrehozható (kínálat) általánosan elfogadott
Ha nincs vagyontartási eszköz, akkor a gazdasági szereplők jóléte csökken, mert nem tudják vagyonukat az egyik periódusból a másik periódusba átmenteni, illetve nem tudnak jövőbeli jövedelmük terhére hitelt felvenni.
A gazdaság komplex, sok terméket és szolgáltatást tartalmaz, így nagyon sok relatív árat kellene megjegyezni és értékelni. Ha van értékmérő, akkor csak az értékmérőhöz viszonyított árakat kell megjegyezni. Az értékmérő léte tranzakciós költséget csökkent. Minél komplexebb a gazdaság annál nagyobb lenne az a tranzakciós költség, amit az értékmérő segítségével sikerült eltüntetni.
A gazdaság komplex, sok terméket és szolgáltatást tartalmaz, így nagyon sok relatív árat kellene megjegyezni és értékelni. Ha van értékmérő, akkor csak az értékmérőhöz viszonyított árakat kell megjegyezni. Az értékmérő léte tranzakciós költséget csökkent. Minél komplexebb a gazdaság annál nagyobb lenne az a tranzakciós költség, amit az értékmérő segítségével sikerült eltüntetni.
A gazdaság komplex, sok terméket és szolgáltatást tartalmaz, így nagyon sok relatív árat kellene megjegyezni és értékelni. Ha van értékmérő, akkor csak az értékmérőhöz viszonyított árakat kell megjegyezni. Az értékmérő léte tranzakciós költséget csökkent. Minél komplexebb a gazdaság annál nagyobb lenne az a tranzakciós költség, amit az értékmérő segítségével sikerült eltüntetni.
Egy olyan eszköz léte, amely teljesíti a fizetési eszköz, vagyontartási eszköz és értékmérő funkciókat, tranzakciós költséget csökkent, és (a komparatív előnyök kihasználásának lehetősége miatt) növeli a gazdaság hatékonyságát.
Exogén változó, ami azt jelenti, hogy jelenleg adott, de annak értékét a monetáris politikai döntéshozó módosíthatja.
A gazdasági szereplők tranzakciók végrehajtására szeretnének pénzt tartani maguknál. A nominális GDP P × Y mutatja meg, hogy a gazdasági szereplők az adott időszakban milyen értékben szeretnének termékeket és szolgáltatásokat vásárolni. Nincs szükségük ennyi pénzre, mert a pénz az adott periódusban többször is tulajdonost vált (forog), így ugyanazon pénzegység segítségével az adott periódusban több gazdasági szereplő is tud terméket és szolgáltatást vásárolni. A pénz forgási sebességét V-vel jelöljük.
A gazdasági szereplők tranzakciók végrehajtására szeretnének pénzt tartani maguknál. A nominális GDP P × Y mutatja meg, hogy a gazdasági szereplők az adott időszakban milyen értékben szeretnének termékeket és szolgáltatásokat vásárolni. Nincs szükségük ennyi pénzre, mert a pénz az adott periódusban többször is tulajdonost vált (forog), így ugyanazon pénzegység segítségével az adott periódusban több gazdasági szereplő is tud terméket és szolgáltatást vásárolni. A pénz forgási sebességét V-vel jelöljük.
A gazdasági szereplők tranzakciók végrehajtására szeretnének pénzt tartani maguknál. A nominális GDP P × Y mutatja meg, hogy a gazdasági szereplők az adott időszakban milyen értékben szeretnének termékeket és szolgáltatásokat vásárolni. Nincs szükségük ennyi pénzre, mert a pénz az adott periódusban többször is tulajdonost vált (forog), így ugyanazon pénzegység segítségével az adott periódusban több gazdasági szereplő is tud terméket és szolgáltatást vásárolni. A pénz forgási sebességét V-vel jelöljük.
Mennyiségi egyenlet.
A kibocsátást a technológia és a termelési tényezők rendelkezésre álló mennyisége határozta meg, s ezek a tényezők a monetáris politikai akciók hatására nem változnak.
A forgalmi sebesség reagálhat a gazdasági szereplők ízlésvilágának változására, vagy banktechnológiai változásokra, de monetáris politikai akciókra nem reagál.
Ha megváltozik a pénzkínálat csak az árszínvonal reagál. Ráadásul arányosan reagál, ha a pénzkínálat az eredeti duplájára növekszik, az árszínvonal is az eredeti duplájára növekszik.
A nominális pénzkínálat módosítása hosszú távon nem befolyásolja a reálváltozók értékét, csak nominális változókat módosít. Reálváltozó: kibocsátás, fogyasztás, beruházás, reálbér… Nominális változó: árszínvonal.
MV=PY
M%+V%=P%+Y%
A pénzkínálat százalékos változása hosszú távon nagyjából megegyezik az árszínvonal százalékos változásának és a kibocsátás (jövedelem) százalékos változásának összegével, ha a forgási sebesség nem változik. Ha a kibocsátás nem változik, akkor a pénzkínálat 5 százalékos növekedése nagyjából 5 százalékos árszínvonal növekedéshez vezet. Ha a kibocsátás 5 százalékkal növekszik, akkor adott pénzkínálat mellett az árak nagyjából 5 százalékkal csökkennek. Monetáris politika célja: árszínvonal stabilizálása!!!
. Magas infláció mellett nagy a nominális kamat (Fisher azonosság), így a pénz tartásának igen nagy az alternatíva költsége. A gazdasági szereplők nem pénz formában tartják a vagyonukat, hanem mondjuk kötvényben, így amikor vásárolni szeretnének kötvényt kell pénzre váltani. Az ilyen típusú tranzakció viszont költséges. . Az árak megváltoztatásából származó költség. . Tételezzük fel, hogy a gazdaságban 10 százalékos adót kell fizetni a tőkenyereség után. Tételezzük fel továbbá, hogy minden ár megduplázódik, így az általunk tartott részvény értéke is 1000 euróról 2000 euróra növekszik. Ha eladjuk a részvényt, akkor a 2000 euróért pontosan ugyanannyi terméket tudnánk vásárolni, mint korábban az 1000 euróért (mert minden ár megduplázódott). DE az adórendszer ezt nem veszi figyelembe, és a tőkenyereség után 10 százalékos adót kell fizetnünk (kevesebb terméket ér a részvény, mint amennyit megvásárláskor adtunk érte). Beruházásokat fog vissza.
. Magas infláció mellett nagy a nominális kamat (Fisher azonosság), így a pénz tartásának igen nagy az alternatíva költsége. A gazdasági szereplők nem pénz formában tartják a vagyonukat, hanem mondjuk kötvényben, így amikor vásárolni szeretnének kötvényt kell pénzre váltani. Az ilyen típusú tranzakció viszont költséges. . Az árak megváltoztatásából származó költség. . Tételezzük fel, hogy a gazdaságban 10 százalékos adót kell fizetni a tőkenyereség után. Tételezzük fel továbbá, hogy minden ár megduplázódik, így az általunk tartott részvény értéke is 1000 euróról 2000 euróra növekszik. Ha eladjuk a részvényt, akkor a 2000 euróért pontosan ugyanannyi terméket tudnánk vásárolni, mint korábban az 1000 euróért (mert minden ár megduplázódott). DE az adórendszer ezt nem veszi figyelembe, és a tőkenyereség után 10 százalékos adót kell fizetnünk (kevesebb terméket ér a részvény, mint amennyit megvásárláskor adtunk érte). Beruházásokat fog vissza.
. Magas infláció mellett nagy a nominális kamat (Fisher azonosság), így a pénz tartásának igen nagy az alternatíva költsége. A gazdasági szereplők nem pénz formában tartják a vagyonukat, hanem mondjuk kötvényben, így amikor vásárolni szeretnének kötvényt kell pénzre váltani. Az ilyen típusú tranzakció viszont költséges. . Az árak megváltoztatásából származó költség. . Tételezzük fel, hogy a gazdaságban 10 százalékos adót kell fizetni a tőkenyereség után. Tételezzük fel továbbá, hogy minden ár megduplázódik, így az általunk tartott részvény értéke is 1000 euróról 2000 euróra növekszik. Ha eladjuk a részvényt, akkor a 2000 euróért pontosan ugyanannyi terméket tudnánk vásárolni, mint korábban az 1000 euróért (mert minden ár megduplázódott). DE az adórendszer ezt nem veszi figyelembe, és a tőkenyereség után 10 százalékos adót kell fizetnünk (kevesebb terméket ér a részvény, mint amennyit megvásárláskor adtunk érte). Beruházásokat fog vissza.
. Relatív ár kicsi:több vásárló, jelzés a vállalat számára, hogy termeljen többet, mert a gazdasági szereplők szeretik a termékét. Tételezzük fel, hogy egymás mellett van a mobiltelefont és a számítógépet gyártó üzem. A mobiltelefon gyártója januárban ad ki új katalógust, a számítógép gyártója augusztusban. Ha van infláció a gazdaságban, akkor a mobiltelefon gyártója januárban már magasabb árat határoz meg, így a számítógép ideiglenesen (augusztusig) relatíve olcsóbbá válik, a fogyasztók inkább azt veszik, a munkaerő átáramlik a számítógép iparágba… Az erőforrások hatékony elosztása torzul.
. Gyakran változnak az árak, a gazdasági szereplőnek nehezére esik a relatív árváltozások követése. (Ugyanez a probléma lépett fel, amikor néhány gazdaság a saját devizáját euróra cserélte). Angolul ezt a problémát „loss of the dollar yardstick”-nak nevezik, mert az eltérő mértékegységek használata is pontosan ugyanezt a pszichológiai hatást eredményezi.
. Még akkor is költséget okoz, ha a váratlan infláció alacsonyabb, mint a váratlan infláció. Tételezzük fel, hogy 10 százalékos inflációra számítunk, de az infláció csak 5 százalék volt. Ha megtakarítók vagyunk, és 10 százalékos inflációra számítunk, egy olyan megtakarítási forma esetén, amely 12 százalékos hozamot ígér, 2 százalékos reálhozamot realizálunk. A periódus végén rájövünk, hogy a hozamunk nem 2, hanem 5 százalék volt, így a befektetettnél nagyobb vagyont kellett volna az adott eszközbe fektetni. Ha hitelfelvevők vagyunk, akkor pedig a költséget emeli meg az alacsonyabb tényleges infláció.
. Előbb: a vállalatok tudták, hogy infláció van a gazdaságban, de az aszimmetrikus ármeghatározás miatt torzítás alakult ki, amely az erőforrások kevésbé hatékony elosztásához vezetett. Most az a vállalat, aki éppen árat rögzít egy katalógusban, sem tudja, hogy miként fognak változni az árak.
. Havi 50 százalékos, vagy ezt meghaladó árváltozás.
M%+V%=P%+Y%
Agráripari ország, de a farmokat az elnök újraosztotta támogatói között, így azok termelékenysége jelentős mértékben csökkent. Adott pénzmennyiség mellett ez az árak növekedését eredményezi.
M%+V%=P%+Y%
A kibocsátás (jövedelem) csökkenésével együtt jelentős mértékben csökkentek az adóbevételek is. Az állami szolgáltatások korábbi mennyiségének fenntartásához viszont források kellettek, így a zimbabwei központi bank elkezdte növelni a pénzkínálatot, amely újabb áremelkedéshez vezetett, amely újabb pénzkínálat növelést tett szükségessé, amely újabb áremelkedéshez vezetett… 2007: árszabályozás. 2008 márciusa: 1500%-os infláció 2008 júliusa: a Zimbabwei Központi Bank kibocsájtja a 100 milliárd dolláros bankjegyet, amiért még egy kilő kenyeret sem lehetett vásárolni. „Részleges dollarizálás”.
A tankönyv 213. oldalán tartunk (6. fejezet).
Továbbra is kell tankönyvet olvasni!!!
