Fogorvosi Szemle. Stomatologia Hungarica TARTALOM. 99. évfolyam 6. sz december. Dr. Fejérdy Pál. Dr. Hermann Péter

Fogorvosi Szemle Stomatologia Hungarica A MAGYAR FOGORVOSOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Alapította: Dr. Körmöczi Zoltán 1908-ban

99. évfolyam 6. sz. 2006. december

Főszerkesztő:

Dr. Fejérdy Pál

TARTALOM

Szerkesztő:

Dr. Hermann Péter A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Barabás józsef, dr. Bánóczy jolán, dr. Boros ildikó, dr. Dobó nagy csaba, dr. Divinyi tamás, dr. Fazekas andrás, dr. Fazekas árpád, dr. Fábián tibor, dr. Gera istván, dr. Gyenes vilmos, dr. K aán miklós, dr. Kocsis s. Gábor, dr. Kovács ádám, dr. Mari albert, dr. Márton ildikó, dr. Nagy gábor, dr. Nagy katalin, dr. Nyárasdy ida, dr. Orosz mihály, dr. Piffkó józsef, dr. Schiff tamás, dr. Schulean, -anton, dr. Sonkodi istván, dr. Suba zsuzsanna, dr. Szabó györgy, dr. Szabó gyula, dr. Tarján ildikó, dr. Varga gábor, dr. Vágó péter, dr. Zelles tivadar Szerkesztőség: 1088 Budapest, Mikszáth K. tér 5. Fogpótlástani Klinika Telefon/fax: 317-1094 Kiadja: a Magyar Fogorvosok Egyesülete Megrendelhető a Magyar Fogorvosok Egyesülete Titkárságán 1088 Budapest, Szentkirályi u. 40. Előfizethető továbbá átutalással a Magyar Fogorvosok Egyesülete 11708001-20025782 sz. bankszámlájára is. Terjesztéssel kapcsolatos reklamáció, információ: Tel.: 317-1622, fax/tel.: 317-1094 Külföldiek számára megrendelhető a terjesztőnél, a Magyar Posta Rt. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóságnál (1846 Budapest, Pf. 863), a Hírlapelőfizetési Irodákban (HELÍR) Budapest, XIII. Lehel út 10/a; levélcím: 1900 Budapest, és vidéken a postahivatalokban, előfizethető továbbá átutalással a Magyar Posta Rt. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóság 119911011-02102799 sz. bankszámlájára is. Terjesztéssel kapcsolatos reklamáció, információ külföldi előfizetők számára tel. (Budapestről): 06-80-444-444 (rádiótelefonról nem hívható) tel. (Pestről): 06-80-444-444 (rádiótelefonon nem hívható); telefon (vidékről): 270-227; fax: 270-4894; A példányonkénti eladási ára 500 Ft. Index: 25 292 HU-ISSN 0015-5314 Nyomta az Argumentum Kiadó Nyomdaüzeme

Dr. Jász Máté, Dr. Varga Gábor, Dr. Tóth Zsuzsanna Destruktív és protektív tényezők szerepe a fogkopások kialakulásában 223 Dr. Vajdovich István, Dr. Bandula Mihály, Dr. Bóka Péter, Dr. Tóth Zsuzsanna Az implantátumok azonnali terheléséről a DenTi® implantátumok beültetésével szerzett hosszú távú tapasztalataink alapján 2. rész.

231

Dr. Molnár Bertold, Dr. Somogyi Endre, Dr. Fejérdy Pál A cementtel rögzített fogpótlások roncsolásmentes eltávolítása; a KaVo CORONAflex 2005 eszközzel szerzett tapasztalataink 237 Beszámoló a magyar fogorvosok egyesülete (MFE) Árkövy vándorgyűléséről

242

A magyar fogorvosok egyesülete XVII. Árkövy Vándorgyűlésén – Debrecen, 2006. augusztus 31–szeptember 2. – elhangzott előadások absztraktjai

243

könyvismertetés

260

Az Európai Fogorvosképző Egyesület (Association for Dental Education in Europe) 32. évi kongresszusa, Krakkó, 2006. augusztus 30–szeptember 2.

261

Beszámoló a 2006-os Prague Day keretében megtartott Workshop on Continual Education – Cross Border Cooperation programjáról 262 Beszámoló a Fogorvostudományi Kutatások Nemzetközi Szervezete Páneurópai Föderációjának dublini kongresszusáról (2006. szeptember 13–16.) 263

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006. 223–230.

Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika, Budapest* Semmelweis Egyetem, Orálbiológiai Tanszék, Budapest** Semmelweis Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika, Budapest***

Destruktív és protektív tényezők szerepe a fogkopások kialakulásában Dr. Jász Máté*, Dr. Varga Gábor**, Dr. Tóth Zsuzsanna***

Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján elmondható, hogy az általános fogorvosi praxisban is egyre gyakrabban találkozunk – a nem ritkán kiterjedt és súlyos mértékű – fogkopás jelenségével. A fogkopások lehetnek fizikai (abrázió és attríció) és kémiai természetűek (erózió). A nem megfelelően kivitelezett szájhigiénés tevékenység, a rossz szokások, a munkahelyi ártalmak jelentik a legfontosabb fizikai fogkopási tényezőket. Az utóbbi évtizedekben óriási mennyiségben piacra került magas erozív potenciálú mesterségesen előállított ételek és italok, illetve a jelentősen emelkedő bulimia, anorexia és GERD-prevalencia megsokszorozta az erózió előfordulási gyakoriságát. A fogkopásokkal szembeni védekezés főszereplője a nyál, mely elsősorban az erózió ellen biztosít védelmet. A pulpa épségének megóvásában a tercier dentin képzése játszik fontos szerepet. A fogkopást kiváltó destruktív tényezők és a szervezet defenzív ténye­zői ideális esetben egymással egyensúlyban állnak. A destruktív erők fokozódása egy határon túl éppen úgy az egyensúly felborulásához vezet, mint a defenzív tényezők bármely okból történő gyengülése. Az egyensúlyvesztés következménye a fogkopás, ami irreverzibilis keményszövet-vesztést jelent az egyén számára. Az elvesztett fogállomány pótlása gyakran igen komplikált feladat, akár esztétikai, akár funkcionális okból válik szükségessé, ezért törekednünk kell a hatékony primer és szekunder prevenciós ellátásra, lehetőleg 4-6 hónaponként. Kulcsszavak: fogkopás, abrázió, attríció, erózió, nem kariogén fog-keményállomány vesztés

A fogkopás (tooth wear) a fogak regresszív elváltozásainak egyik formája, a fog keményszöveteinek fizikai és/vagy kémiai hatásra bekövetkező krónikus és irreparábilis elvesztése. A jelenséget az angolszász irodalomban a ”non-carious loss of dental hard tissue” („a fog keményszöveteinek nem kariogén vesztése”) összefoglaló terminussal is leírják [26, 43, 51]. Epidemiológia Az epidemiológiai adatok meglehetősen nagy szórást mutatnak. Lussi és mtsai Svájcban készült felmérése szerint az erózió előfordulási gyakorisága a 26–30 éves korosztályban 30%, míg a 45–50 éves korosztályban már 42,6% [32]. Bartlett és mtsai az Egyesült Királyságban a 11–14 éves korosztályban vizsgálták a fogkopások együttes előfordulását, és 57%-os érintettséget találtak [8]. Hazai epidemiológiai adatok csak a hetvenes évekből állnak rendelkezésre. Hidasi a tejfogak abrázióját vizsgálta Huszár abráziós indexe alapján [24]. A 7–14 évesek körében a vizsgált fogak 8, 8%-nál talált abráziót (a mai felfogás szerint inkább fogkopást), ami túlnyomórészt a zománcra kiterjedő, felületes elváltozás volt (abráziós index átlagosan 0, 83). A szerző a ráÉrkezett: 2006. október 30. Elfogadva: 2006. október 31.

gás intenzitásának csökkenését mint civilizációs jelen­séget okolja a szerinte alacsony abráziós indexek miatt [23]. Huszár a 60–69 éves korosztályt vizsgálva, szintén az általa leírt index segítségével, az összes vizsgált fogon átlagosan 2, 98-as abráziós indexet kapott (0–8 terjedő skálán) [25]. A közelmúltban Nyugat-Európában készült epidemiológiai felmérések a fogkopá­ sok elterjedtségének drámai emelkedését mutatják, így a harmincéves adatok napjainkban aligha tekinthetőek mérvadónak. A különböző fogkopás-formákat kiváltó destruktív tényezők A fogkopások korszerű nevezéktanáról nemrég jelent meg magyar nyelvű közlemény [16], jelen beszámolónkban az ott leírtakra csak röviden utalunk. A fogkopást kiváltó destruktív tényezők lehetnek fi­ zikai és kémiai természetűek [43]. Fontos leszögezni, hogy a két alapvető mechanizmus csak didaktikailag különíthető el egymástól, a valóságban mindig egyide­ jűleg vannak jelen, egymással kölcsönhatásban hozzák létre a klinikailag észlelhető tényleges kopást. Ezért célszerűnek tartanánk a fogkopás terminus technicus használatát az általános fogászati gyakorlatban. A do-

224

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

mináns fogkopási tényező meghatározása ugyanis csak részletes anamnézis felvétel és klinikai vizsgálat után lehetséges, illetve még akkor sem mindig. Márpedig amíg tisztázatlan az etiológia, az elnevezés is bizonytalan. Az abrázió az ismétlődően a szájba kerülő és a fogak­ kal érintkezésbe lépő tárgyak vagy anyagok foko­zott fizikai koptató hatása következtében kialakuló pa­toló­ giás keményállomány-vesztés [26]. Abrázió jön létre, ha a fogak közé olyan, a zománc aktuális állapotánál keményebb anyag kerül terhelés közben, ami a zománc rugalmas alakváltozását vagy megkarcolását okozza. Extrém mértékű megterhelés esetén előfordulhat, hogy a felszín alatt parányi repedések keletkeznek, amelyek a további nyomás hatására apró zománcterületek lepattanását okozzák. Ezek a folyamatok az igen nagy keménységű (4-5 GPa) zománcban lassan mennek végbe, a jóval puhább (kb. 0,5 GPa) dentinben azonban lényegesen nagyobb sebességgel. Az abrázióval leggyakrabban a „fogkefeártalom” formájában találkozunk, ez a fognyakak területén észlel­ hető, legömbölyített szélű, ék alakú anyaghiány (1. áb­ ra). Ennél ritkább a szeget, gombostűt rendszeresen a fogaik között tartó személyek vagy a pipázók aszim-

Az elváltozás elsősorban a rágófelszíneken, ritkábban a kontaktpontok területén jelenik meg. A kopás mechanizmusában a csúszás és a dörzsölés játsszák az elsődleges szerepet. Fizikai értelemben az abrázió és attríció mechanizmusa sok hasonlóságot mutat. A leg­lényegesebb különbség, hogy attríció esetén a folyamatban mindössze két, azonos vagy eltérő keménységű test (felszín) vesz részt, míg abráziónál harmadikként nagy keménységű abrazív anyag is jelen van [43]. Az attríció alapvetően fiziológiás folyamat, de ismertek kóros mértéket öltő formái is. Ilyen például a bruxizmus során létrejövő keményszövet-vesztés (2. áb­ ra), vagy a fogszövetnél keményebb anyagból készült tömések koptató hatása [43]. Egyes szerzők külön formaként tárgyalják a demasz­ tikációt, ami az étel megrágása közben a táplálék–fog és a fog–fog érintkezés kapcsán kialakuló kopást jelenti [26], ez azonban tulajdonképpen nem más, mint a fenti két fizikai tényező egyidejű hatása, ráadásul azoktól sem klinikailag, sem anamnesztikusan nem különíthető el. Újabban leírt, de tudományosan még nem kellő mér­ tékben definiált forma az abfrakció. A jelenség a fog – nem tengely irányú – megterhelése következtében

1. ábra. Alsó premolaris fogkefe okozta kopása. Jellemzőek a lekerekített szélek és a nagyfokú kiterjedés. A lézió közepén a tercier dentin sötétebb színe látszik.

2. ábra. Bruxismus okozta jelentős mértékű attrició az alsó metsző- és szemfogakon.

metrikus metszőfogkopása [43]. Ezekben az esetekben a kopás jól körülírt helyen látható. Abráziónak tekintjük a nagy rosttartalmú, nyers zöldségek, magvas termések (mogyoró, tökmag, szotyola) rendszeres fogyasztása következtében kialakuló lokális illetve gene­ ralizált fogkopást is [43]. Munkahelyi ártalomként abrazív por, például kvarchomok gyakori szájba kerülése okozhat akár az egész fogazatra kiterjedő, súlyos abráziót, ha a fogak összeszorításával társul. Az attríció az a fizikai fogkopás-forma, ami direkt fog–fog illetve fog–tömés találkozás következtében alakul ki egyéb idegen anyag közbejötte nélkül [26].

például csikorgatás kapcsán, a zománc–cement határon kialakuló ék alakú zománc- és dentinhiány [21]. A hiány széle jellemzően éles, ellentétben a hasonló lokalizációjú fogkefe okozta abrázióval, ami lekerekített szélű [26]. A jelenség okaként a váltakozva fokozódó és csökkenő nyomás hatására kialakuló feszültségkoncentrációt feltételezik, ami a csaknem teljesen rugalmatlan zománc kipattanását okozza ezen a területen [21, 43]. Az erosio dentium (ED) savhatás, ritkábban keláció következtében, baktériumok közreműködése nélkül kialakuló krónikus, körülírt, patológiás fog-keményszö-

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

vet vesztés [3, 26, 35, 51]. Az eróziót kiváltó sav eredete alapján megkülönböztetünk extrinsic és intrinsic formát. Ha a szájüregbe kerülő sav hatására a pH a kritikus érték alá esik, a fogak felszínén demineralizációs túlsúly alakul ki, és megindul a keményszövetekből az ásványi anyagok kioldódása. A kritikus pH pontos értéke némiképp függ a nyál és a zománc aktuális kémiai állapotától, értékét a szakirodalom pH 5, 5-ben határozza meg [35]. A szájüregbe kerülő savak az esetek többségében először a zománccal lépnek kölcsönhatásba. A frissen áttört fog ép zománcfelszínén egy 15–30 μm-es „szerkezet nélküli”, aprizmatikus zománcréteg található, ami ellenállóbb, mint a zománc fő tömegét alkotó prizmatikus szerkezetű réteg [37, 38, 57]. Ez a vékony zóna intaktsága esetén nem elhanyagolható védelmet jelent a fog számára, az élet során fellépő fiziológiás ingerek hatására azonban lassan kopik, így szerepe fokozatosan csökken, majd idővel teljesen elvész. Amennyiben a zománc elpusztult, vagy egyéb okból eleve hiányos, a sav a dentinnel lép kölcsönhatásba. Savexpozíció esetén először a peri- és intertubularis dentin határán indul meg a keményszövet-vesztés, majd fokozatosan oldódik ki a peritubularis állomány. Ennek következtében kitágulnak a pulpába vezető csatornák. Mivel a csatornákban a folyadékáramlás az átmérő negyedik hatványával arányosan változik, kis átmérő növekedés is igen jelentős áramlás- és következményes érzékenység fokozódást okoz [1, 6]. A tartósan fennálló irritációnak a pulpa egy idő után nem képes ellenállni, és nekrotizál. A pulpát érő irritáció hatására ép reakciókészség és enyhébb külső behatás esetén megindul a tercier- vagy ingerdentin képzése. Ennek állományában nincsenek csatornák, szerkezete kompaktabb, mint a primer dentiné, ami a pulpaüreg beszűkülésével kombinálódva igen hatékonyan védi a fogbelet a nekrózistól [57]. Bár a védekezésnek ez a formája nem csökkenti a fogkopás mértékét látható módon, a fogbél életben maradása szempontjából mégis kulcsfontosságú. Extrinsic erózió esetében a sav a külvilágból kerül a szervezetbe. Itt döntő szerepük van a táplálék eredetű savaknak, ezek közül is kiemelkedő jelentőségűek a szénsavas üdítő italok a magas erozív potenciáljuk miatt [14, 28, 30, 41], valamint a sportitalok [28]. Ezek erozív potenciálját az ivás módja is befolyásolja [28, 41]. Csekélyebb mértékű eróziót okozhat a kávé [18] és a bor [54] is. Ezeken kívül magas erozív potenciállal rendelkezik számos gyümölcs, gyümölcslé, különösen a citrusok [26,28], az alma, valamint az ecet. Nem táplálék eredetű külső savforrást jelentenek rendszeres használat esetén a C-vitamin [19, 36], az Aszpirin [22] és a savhiány kezelésére alkalmazott savpótlók [34]. Fokozhatja az erozív elváltozások kialakulásának valószínűségét és súlyosságát a klórozott uszodavíz, ha éveken keresztül napi több órán át kapcsolatba kerülünk vele [11], és még napjainkban is számolhatunk munkahelyi ártalomként a savas levegő következté-

225

ben jelentkező fogerózióval például akkumulátorgyárban [10, 47]. Az intrinsic erózió oka minden esetben a gyomorsav, a szájüregbe kerülés módja azonban többféle lehet. A leggyakoribb ok a gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD). A 21. századi európai és észak-amerikai társadalmakban egyre gyakrabban találkozunk a táplálkozási zavarokkal, az anorexia nervosával és a bulimiával is. Utóbbi a gyakran ismétlődő önhánytatások miatt különösen kiterjedt pusztítást vihet véghez a fogazatban már egy-két év alatt [12, 33, 39, 44]. Ezek a páciensek gyakran titkolják betegségüket, így nem ritkán a fogorvos az első, aki felismerheti a problémát. A szükséges fogászati kezelés mellett sokat segíthet a betegnek, ha megfelelő szakemberhez irányítja [27]. A gyomorsav szájba kerülését fokozhatják ezen kívül mellékhatásként hányást okozó gyógyszerek, elsősorban citosztatikumok, a krónikus alkoholizmus [48], a terhesség és a nyombélfekély [29, 35] is. A destruktív hatásokkal szemben álló protektív tényezők A fogkopást okozó fizikai tényezőkkel szemben az ingerdentin képzésén kívül alig beszélhetünk fiziológiás védekezésről, sokkal inkább a korral emelkedő, még fiziológiásként elfogadható mértékről. A nyálban lévő mukoproteinek bevonó, súrlódáscsökkentő hatását ismereteink szerint eddig nem vizsgálták, de a nagy erejű terhelés mellett hatásuk valószínűleg nem számottevő. A szájüreg kémiai fogkoptató hatásokkal szembeni védelme viszont igen sokrétű. Főszereplője a nyál, fizikai, kémiai és mechanikai védelmet is biztosít a fogak számára. A nyál volumenében legjelentősebb alkotója a víz. A szájüregbe került savak hatását hígítással, valamint szájüregből történő eltávolítással – kimosással – csök­ kenti [35, 52]. Ennek az egyszerű mechanizmusnak a fontosságát mutatja, hogy a nyál hígító és öblítő funkciója még a distalis oesophagus clearance-ében is fon­ tos szerepet játszik. Järvinen és mtsai szerint a 0,1 ml/min-nél kisebb nyugalmi nyálszekréció ötszörös ED rizikót jelent, és ez a hatás összeadódik bármely más, egyidejűleg meglévő, az ED-re hajlamosító rizikófaktor hatásával [28]. Klinikai vizsgálatban is sikerült megerősíteniük, hogy GERD-ben szenvedőknél nagyobb eséllyel alakul ki dentális erózió, ha valami okból, pl. gyógyszer mellékhatás következtében csökkent a nyáltermelés [29, 40]. A pufferek közül volumene miatt kiemelkedő jelentősége van a bikarbonátnak, melynek koncentrációja a nyugalmi nyálban 3 mmol/l körül van, a szekréció fokozódásával azonban 20 mmol/l fölé emelkedhet [18]. A bikarbonát önmagában mérsékelten lúgos irányba tolja el a pH-t, pufferként pedig a kritikus pH-érték kö-

226

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

zelében kezd működni [17, 55]. Intakt működés esetén a nyálszekrécióval párhuzamosan növekvő bikarbonát-koncentráció a pufferkapacitás igen jelentős nettó emelkedését eredményezi. Volumenében lényegesen kisebb jelentőségű a fosz­ fát puffer. A nyugalmi nyálban 5, 5-, a stimulált nyálban 10 mmol/l koncentrációban [17] jelen lévő foszfát elsődleges szerepe a remineralizációban van. A nyálban ezen kívül pufferként működnek egyes kiválasztott fehérjék is, mint pufferkapacitással rendelkező polivalens anionok [17]. Bizonyított tény, hogy a nyálban lévő kalcium- és foszfátionok a szuvas elváltozások kezdeti szakaszában (caries incipiens) a zománcba kicsapódva vissza­fordíthatják a még üregképződéssel nem járó folyama­ tot [2, 52]. A konzerváló fogászatban a kompozíciós tömőanyagok használata során alkalmazott orto-foszforsav sem okoz irreverzibilis elváltozást, a szabadon maradó zománcfelszín a nyállal érintkezve 72 órán belül remineralizálódik [9]. Erózió esetén a remineralizáció lassabban végbemenő, összetett folyamat, mert a savhatásnak kitett nagyobb felszínen a megváltozott fiziko-kémiai viszonyok kevésbé kedvezőek az ásványi anyagok kicsapódásához, mint caries incipiens esetében [35]. A fluorid erózióban betöltött szerepe szintén nem egyértelműen tisztázott. Hatékony fluoridkoncentráció mellett a zománcba fluorapatit kristályok is beépülnek, melyeknek az oldódása csak pH 4, 5 körüli értéken indul meg. Ezért hatékony eszközünk a lokális fluorid kezelés a caries prevencióban. A 4, 5 alatti pH azonban nem ritka szénsavas üdítőitalok fogyasztásakor vagy gyomorsav regurgitációja során. In vitro kísérletek szerint pH 4 alatt pedig a fluorid nem befolyásolja az oldódási egyensúlyt, a fluorapatit a hidroxilapatithoz hasonló módon oldódik, mivel a nyál telítetlenné válik mindkét kristály összetevőire nézve [45, 56]. A nyálban található fehérjék (elsősorban glikoprotei­ nek, lektinek és foszfolipidek) magas kalciumkötő képességük miatt nagy affinitással kötődnek a fogak fe­l­színéhez, órák alatt kialakítva a szerzett zománcpellikulát [6]. Ez a szerves bevonat védi a könnyen kémiai reakcióba vonható zománcfelszínt a savhatás ellen. Az akvirált pellikula kiemelkedő szerepét a zománcfelszín savval szembeni védelmében több vizsgálat is megerősítette. Nekrashevych és Stösser in vitro úgy találták, hogy a zománc felszínén lévő pellikula statisztikailag szignifikáns védelmet jelent a sav maró hatásával szemben [42]. Meurman és Frank in vitro kísérletükben megállapították, hogy a zománc felszínén kialakuló pellikula protektív hatása már akkor kimutatható volt, mikor az mikroszkóposan még nem is záródott [38]. Az in vitro képződött pellikula védő hatását igazolta Amaechi és mtsai vizsgálata, melyben azt találták, hogy a pellikula vastagsága a szájüreg különbö­ ző területein eltérő (legvékonyabb a felső front terület palatinalis felszínén), az ED súlyossága pedig fordított arányban áll az azonos felszínen mért pellikula-vas-

tagsággal (legmagasabb fogkopási érték szintén ezen a felszínen volt) [4]. A glikoproteinek speciális csoportját képezik a mukoproteinek, melyek a nyálhártyák bevonásában és síkosításában játszanak igen fontos szerepet, nemcsak a szájüregben, hanem a tápcsatorna alsóbb részein is [17]. A különböző fogkopási formák kölcsönhatása Az egyes fogkopási formák, mint említettük, csak elméletileg különíthetőek el egymástól, a gyakorlatban mindig keverednek (3. ábra). A kölcsönhatások közül kiemelkedő prevenciós jelentőségű a sav által felpuhított zománc fokozott esendősége a fizikai fogkopá-

3. ábra. Elhanyagolt szájhigiénéjű 65 éves refluxos férfi fogazata. A jobb felső premolárisok nyaki részén jól megfigyelhető a „fogkefe-ártalom” okozta abrázió, a felső metszők csipkézett élei a refluxra visszavezethető erózióra jellemzőek. A bal felső kismetsző, valamint az alsó metszők incisalis felszínén jelentős harapássüllyedést okozó attríció figyelhető meg.

4. ábra. Extrém mértékű palatinalis fogkopás. A jobb felső és bal alsó sorvégi foghiány (1-1 premolaris megtartott) miatt a páciens kb. 4 éve csak a frontterületet használja rágásra. Az ismert refluxos beteg fogkopásában a gyomorsav erozív hatásához fizikai kopási tényező is társul, aminek valószínűleg van attríciós és a táplálékból származó abráziós komponense is.

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

si tényezőkkel szemben [13] (4. ábra). Fontos, hogy a fogorvos tisztában legyen ezzel, és nyomatékosan felhívja rá páciense figyelmét is. A gyakori reflux, hányás, önhánytatás után ugyanis a betegek többsége azonnali, alapos fogmosást végez, amivel, különösen gyakori ismétlődés esetén, igen jelentős zománcveszteséget okozhat magának. A fogkopás tünetei, diagnózisa A fogkopások diagnózisában nem hangsúlyozható eléggé az általános és orális anamnézis fontossága [28]. Amíg ugyanis a kiváltó okot nem sikerül feltárni, esélyünk sincsen a sikeres kezelésre. Az etiológia tisztázásában szerepet kap a szájhigiénés és táplálko­ zási szokások megismerése, az extrinsic és intrinsic savforrások feltérképezése, de nem feledkezhetünk meg a csökkent nyálszekréciós paraméterek fontosságáról sem. Itt jegyezzük meg, hogy a szakma szabályai szerint, a jelenleg az egyetemünkön oktatott

5. ábra. Az első premolaris buccalis, valamint az első molaris két lingualis csücskén a zománc teljes vastagságát érintő, de még kisebb kiterjedésű kopás látható, a molaris buccalis mesialis csücske mellett már a barázda területére is kiterjedő jelentős zománchiány látszik. A páciens súlyos gastro-oesophagealis refluxbetegségben szenved.

227

módon elvégzett általános és fogászati anamnézis felvételnek részét képezik a fenti elváltozásokat feltáró kérdések. A vizsgálat során arról sem feledkezhetünk meg, hogy a meglévő fogkopást okozhatta olyan korábban ható tényező, ami jelenleg már nem érvényesül [40]. A fogkopás első makroszkóposan észlelhető jele a zománcfelszín alig észrevehető fénytelenné válása. A folyamat progressziójával mind kiterjedése, mind mélysége nő, jól látható, széles alapú, sekély, sima felszínű anyaghiány alakul ki, ami azonban gyakran még nem okoz panaszt [51]. A zománc elvékonyodása miatt a fognak sárgás árnyalatot ad az áttűnő dentin. Ezt fizikai fogkopás esetén okkluzálisan láthatjuk, kezdetben elsősorban a csücskökön van anyaghiány, majd a progresszió során az egyre növekvő anyaghiá­ nyok fokozatosan összeérnek (5. ábra). A lekopott zománc mellett gyakran látjuk a tömésszélek letöredezését. A tömések anyaguktól függően a zománcnál kisebb (pl. porcelán, arany inlay) vagy nagyobb mértékű (pl. üvegionomer, kompozit) kopást mutatnak. Az erózió károsította felső frontfogak palatinalis fel­színei – az áttűnő dentin miatt – nagyon vékony cham­ fer vállas preparációval teljes borítókoronához előkészített csonkra emlékeztetnek [7]. Az elvékonyodott incizális élek letöredezettek [7, 53]. Igen jellegzetes képet mutatnak az amalgámtömések: felszínük fényes­ re polírozott, és az okkluzális zománcfelszín nívójából kiemelkednek [7]. Ennek oka, hogy savrezisztenciájuk meghaladja a zománcét. A fogkopások egyik legkellemetlenebb következménye a „dentinérzékenység”. A kitágult dentincsatornák miatt a páciens fájdalmasnak él meg fiziológiás ozmotikus és hőingereket, ami megkeseríti az életét, keze­lése pedig a fogorvost állítja komoly nehézségek elé. A dentinérzékenység a lassú progressziót mutató esetekben általában nem alakul ki [1, 5, 35]. Ennek oka, hogy kellő idő áll rendelkezésre a tercier dentin képzéséhez. Gyors progresszió esetén azonban előfordul, hogy a dentincsatornák megnyílnak, mielőtt megindulna az ingerdentin képződése. Komoly érzékenységgel elsősorban a gyökérfelszínen számolhatunk, ahol a vékony, kevéssé ellenálló cementréteg hamar elkopik. Ritkább a zománc jelentős mértékű pusztulása esetén, a koronai részen kialakuló dentin-expozíció és -érzékenység [1]. A fogkopás diagnózisa a gondosan felvett anamnézis és a klinikai kép alapján állítható fel. A fogkopások objektív klinikai vizsgálatára nincs minden tekintetben kielégítő módszerünk, csak a megtekintésen alapuló, és ebből következően többé vagy kevésbé szubjektív indexek állnak rendelkezésünkre. Ezek közül az egyik legelterjedtebb a Smith és Knight-féle fogkopási index (Tooth Wear Index – TWI) [49] (I. táblázat). Az index előnyeként tartják számon, hogy foganként négy felszínen, ötfokozatú skálán értékel. Bár ez lassítja az index felvételét és csökkenti reprodukálhatóságát, de az öt fokozat árnyaltabb különbségek felismerését te-

228

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

I. táblázat A Smith és Knight-féle fogkopási index (TWI) [49] FOKOZAT 0 1 2

FELSZÍN B / L / O / I∗ C B/L/O/I C B/L/O I C

3

B/L/O I C

4

B/L/O I

ELVÁLTOZÁS A zománcfelszín ép, szerkezete megtartott Szabályos nyaki kontúr A zománcfelszín elveszti intakt szerkezetét Szabályos nyaki kontúr minimális torzulása A zománcfelszín kopása miatt a dentin érintettsége a vizsgált felszín kevesebb, mint 1/3-án A zománcvesztés következtében a dentin éppen érintetté válik 1 mm-nél nem mélyebb defektus A zománcfelszín kopása miatt a dentin érintettsége a vizsgált felszín több mint 1/3-án A zománckopása mellett a dentinvesztés, ami még nem érinti a pulpát, illetve a secunder dentint A hiány mélysége 1-2 mm között van A teljes zománcállomány elvesztése; vagy pulpa érintettség; vagy a secunder dentin láthatóvá válása Pulpa érintettség; vagy a secunder dentin láthatóvá válása 2 mm-nél mélyebb kopás; vagy pulpa érintettség; vagy a secunder dentin láthatóvá válása

∗ B = buccalis felszín; L = lingualis felszín; O = occlusalis felszín; I = incisalis felszín; C = cervicalis (buccalis) felszín

szi lehetővé, a vestibularis nyaki, vestibularis koronai, okkluzális/incizális, valamint orális felszín elkülönített értékelése némi támpontot ad az egyes fogkopási formák egymástól való elkülönítéséhez. Régebben leírt indexek a foganként háromfokozatú értékelést lehetővé tevő Eccles Jenkins-index [15], vagy Huszár abráziós indexe [24]. A fogkopások lokalizációja Az anamnézis mellett a fogkopás lokalizációja lehet segítségünkre az etiológiai tényező feltárásában. Az abrázió egyes formáira a lokalizált, általában aszimmetrikus kopás a jellemző. Az abráziót okozó tényező ilyenkor célzott kérdésekkel általában feltárható (fogkefe, szög, pipa stb.). Nehezebb a differenciáldiagnózis, amennyiben több fogra, fogcsoportra kiterjedő, esetleg több felszínt is érintő fogkopással találkozunk. A kiterjedt abrázió és attríció klinikai elkülönítése alig lehetséges, csak az anamnézisből nyert adatok adhat­ nak némi támpontot. Intrinsic ED esetén predilekciós helynek tartják a felső frontfogak palatinalis területét [4, 20, 29, 35, 44, 46]. Intrinsic [20, 44] és extrinsic savhatás esetén egyaránt [30] érintettek lehetnek az alsó őrlőfogak buccalis felszínei [4, 20, 26, 44], valamennyi fog okkluzális felszíne [46], valamint a buccalis nyaki területek, elsősorban a mandibulán. Az erózióra tehát általában a több fogcsoportra való kiterjedés és a rágófelszíni érintettség mellett egyidejűleg megtalálható orális és/ vagy vestibularis kopás a jellemző.

Az ED megelőzése, terápiája Az ellátás megkezdése előtt, és a kezelés során is időről időre fontos a páciens állapotának dokumentálása betegkartonon, tanulmányi mintán. Napjainkban egyre nő a fényképes dokumentáció jelentősége. A kiindulási állapot, majd a gondozás során a változások pontos rögzítése lehetővé teszi a progresszió követését, valamint a terápia és a prevenció értékelését [40]. A fogkopás terápiájának sarkalatos pontja a kiváltó tényező(k) feltérképezése és lehetőség szerinti eliminációja. A mesterségesen előállított diétás savak bevitelének csökkentése mindenképpen célszerű, általá­nos t­áplálkozás-egészségügyi szempontból is kívánatos. Az intrinsic eredetű sav gasztroenterológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálást és kezelést igényel [32, 40]. Bruxizmus esetén az éjszakai harapásemelő sín elkészítése ízületi elváltozás nélkül is ajánlott. A páciensek szájhigiénés nevelése, a helyes fogmosási technika megtanítása fontos prevenciós feladat. A rossz szokásokból eredő fogkopás (szeg, pipa, tökmag) okát meg kell próbálni feltárni, és leszoktatni róla a pácienst. Fontos a páciensek felvilágosítása arról, hogy a fogkopás irreverzibilis elváltozás. Meg kell értetni, hogy a további keményszövet-vesztés megelőzését célzó fo­gászati és prevenciós kezelést legtöbbször élethos�szig folytatni kell. Bár az in vitro vizsgálati eredmények szerint a fluoridok jelentősége a fogkopások prevenció­ jában messze elmarad a fogszuvasodásban tapasztalhatótól [35], több állatkísérlet, valamint a klinikai ta­pasztalatok is azt mutatják, hogy hasznos és kívánatos fluorid készítmények alkalmazása a fogkopások,

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

elsősorban az erosio dentium primer és szekunder prevenciójában [50, 53]. Bármely, már makroszkóposan észlelhető ED lokális fluoridálása javasolt, fluoridtartalmú fogkrémmel, szájöblítővel, a gyakoribb, hat hónaponkénti fogorvosi gondozás során pedig fluoridos lakkok segítségével. Prevenciós szempontból rendkívül fontos felhívni a páciensek figyelmét arra, hogy a savas behatást követően a zománc felső rétege meggyengült, fizikai hatásokkal szemben sokkal kevésbé ellenálló, így már a fogmosás és más egyébként könnyen tolerálható fizikai hatások is jelentős abrazív hatást jelenthetnek [13]. Közvetlenül a savhatás után fogmosás helyett javasoljuk fluorid-tartalmú szájöblítők használatát. Fontos (a páciens számára általában a legfontosabb) és sokszor nem egyszerű feladat a dentinérzé­ kenység végleges ellátása. Ez elérhető személyes szájhigiénében alkalmazható módszerekkel. Ennek so­rán vagy az érzékeny fog ingerület-átvitelének blokko­ lása, vagy a megnyílt dentintubulusok eltömeszelése történik. [5]. Utóbbi eljárás célravezetőbb, mert tartósabb eredményt ad, valamint a pulpa számára is némi védelmet biztosít. A jelentős kozmetikai hátrányt is okozó, kiterjedt fognyaki kopások esetén inkább a konzerváló fogászati helyreállítás javasolt [53]. Az évtizedeken át fennálló fogkopás jelentős mértékű, kiter­-

6. ábra. A 4. képen látható páciens okklúziós viszonyai. A kétoldali sorvégi foghiány miatti harapássüllyedést tovább rontotta a front terület jelentős mértékű kopása. Az eredmény: az alsó metszők a palatumra harapnak.

jedt esztétikai és funkcionális károsodást okozhat, gyak­ran jelentős harapássüllyedéssel (6. ábra). A protetikai helyreállítás, a szükséges gyökérkezelések, harapásemelés gyakran komoly szakmai kihívást jelent. Ne vágjunk bele semmiképpen a kiváltó ok felderítése és lehetőség szerinti eliminációja előtt, mert jelentős kudarcok érhetnek. Összefoglaló munkánk fő célja az volt, hogy ráirányítsuk a gyakorló fogorvos figyelmét a fogkopás jelenségére és jelentőségére. Segítséget kívántunk nyúj­

229

tani az egyes fogkopási formák és kölcsönhatásaik megismeréséhez. Mindannyiunk kötelessége ugyanis a fogászati rehabilitáció mellett a lelkiismeretes anamnézis felvétel, a fogkopás etiológiájának feltárása, az egyes fogkopások hátterében esetlegesen megbúvó súlyos általános betegségek felismerése, szükség ese­ tén társszakmák segítségül hívása. Az ismeretek fontosságát az adja, hogy a fogkopásnak is a megelőzés a legjobb terápiája; a megfelelő szájhigiénés nevelés, a savterhelés utáni abrazív behatások kerülésének tudatosítása, a lokális fluoridálás. Ezek elvégzése mindennapi munkánk része kell, hogy legyen. Irodalom 1. Addy M, Pearce N: Aetiological, predisposing and enviromental factors in dentine hypersensitivity. Archs oral Biol 1994; 39 (suppl): 33S–38S. 2. Adler P, Záray E, Bánóczy J: Cariologia és endodontia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1982; 11–19. 3. Amaechi BT, Higham SM: Dental erosion: possible approaches to prevention and control. J Dent 2005; 33: 243–252. 4. Amaechi BT, Higham SM, Edgar WM, Milosevic A: Thickness of Acquired Salivary Pellicle as a Determinant of the Sites of Dental Erosion. J Dent Res 1999; 78 (12): 1821–1828. 5. Bánóczy J, Nyárasdy I (szerk): Preventív fogászat. Medicina Könyv­kiadó Rt, Budapest, 1999; 95–96; 246–251. 6. Bánóczy J: A dentin-túlérzékenység – és jelentősége a fogorvosi gyakorlatban. Fogorv Szle 2002; 95: 223–228. 7. Barron RP, Carmichael RP, Marcon MA, Sándor GKB: Dental Erosion in Gastroesophageal Reflux Disease. J Can Dent Assoc 2003; 69 (2): 84–89. 8. Bartlett DW, Coward PY, Nikkah C, Wilson RF: The prevalence of toothwear in a cluster sample of adolescent school children and its relationship with potential explanatory factors. Br Dent J 1998; 184: 125–129. 9. Bevenius J, L‘estrange P: Chairside evaluation of salivary parameters in patients with tooth surface loss: a pilot study. Aust Dent J 1990;35: 219–221. 10. Ten Bruggen Cate, HJ: Dental erosion in industry. Br J Ind Med 1968; 25: 249–266. 11. Centerwall BS, Armstrong CW, Funkhouser LS, Elzay RP: Erosion of dental enamel among competitive swimmers at a gas-chlorinated swimming pool. Am J Epidem 1986; 123: 641–647. 12. Clark DC: Oral complication of anorexia nervosa and/or bulimia: With a review of the literature. J Oral Med 1985; 40: 134–138. 13. Davis WB, Winter PJ: The effect of abrasion on enamel and dentine after exposure to dietary acid. Brit Dent J 1980; 148: 253–256. 14. Devlin H, Bassiouny MA, Boston D: Hardness of enamel exposed to Coca-Cola® and artificial saliva. J Oral Rehab 2006; 33: 26–30. 15. Eccles JD: Dental erosion of nonindustrial origin. A clinical survey and classification. J Prosthet Dent 1979; 42: 649–653. 16. Fejérdy P: A fogkopás korszerű nevezéktana. Fogorv Szle 2003; 96: 51–55. 17. Ferguson: Oral Bioscience. Churchill Livingstone, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St Louis, Sydney, Toronto, 1999; 124–145. 18. Gandara BK, Truelove EL: Diagnosis and management of dental erosion. J Contemp Dent Pract 1999; 1: 1–17. 19. Giunta JL: Dental erosion resulting from chewable vitamin C tablets. J Am Dent Ass 1983; 107: 253–256. 20. Gregory-Head BL, Curtis DA, Kim L, Cello J: Evaluation of dental erosion in patients with gastroesophageal reflux disease. J Prosthet Dent 2000; 83(6): 675–680. 21. Grippo JO: Abfractions: A new classification of hard tissue lesions of teeth. J Esthet Dent 1991; 3: 14–19.

230

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

22. Hannig M, Albers HK: Die erosive Wirkung von Acetylsalicylsaure auf Zahnschmelz und Dentin in vitro. Dtsch Zahnarztl Z 1993; 48: 293–297. 23. Hidasi Gy: A tejőrlők abráziója a II. és a III. korcsoportban. Fog­orv Szle 1975; 68: 169–171. 24. Huszár Gy: A tejfogak kopása. Fogorv Szle 1974; 67: 1–5. 25. Huszár Gy: A 60–69 évesek fogainak kopása. Fogorv Szle 1975; 68: 172–177. 26. Imfeld T: „Dental erosion. Definition, classification and links”. Eur J Oral Sci 1996; 104: 151–155. 27. Imfeld C, Imfeld T: Eating disorders (II)-dental aspects. Schweiz Monatsschr Zahnmed 2005; 115(12): 1163–1171. 28. Järvinen VK; Rytömaa II; Heinonen OP: Risk factors in dental erosion. J Dent Res 1991; 70 (6): 942–947. 29. Järvinen V, Meurman JH, Hyvärinen H, Rytömaa I, Murtomaa H: Dental erosion and upper gastrointestinal disorders. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 1988; 65: 298–303. 30. Johansson AK, Lingström P, Birkhed D: Comparison of factors potentially related to the occurence of dental erosion in high- and lowerosion groups. Eur J Oral Sci 2002; 110: 204–211. 31. Lonovics J, Simon L: Terápiás irányelvek típusos tünetek esetén. In: Simon L, Lonovics J, Tulassay Zs, Wittman T. (szerk): A gastroo­ esophagealis reflux betegség (GERD) - emésztőszervi és más sze­rv­rendszeri megjelenési formák. Magyar Gasztroenterológiai Társa­ság - Astra Zeneca, Budapest, 2003; 93–104. 32. Lussi A, Schaffner M, Hotz P: Dental erosion in a population of swiss adults. Community Dent Oral Epidemiol 1991; 19: 286–290. 33. Madléna M, Nagy G, Keszthelyi G: A patológiás fogkopás fajtái, különös tekintettel az erózióra – egy eset kapcsán. Fogorv Szle 1994; 87: 35–39. 34. Maron FS: Enamel erosion resulting from hydrochloric acid tablets. J Am Dent Ass 1996; 127: 781–784. 35. Meurman JH, Ten Cate JM: Pathogenesis and modifying factors of dental erosion. Eur J Oral Sci 1996; 104: 199–206. 36. Meurman JH, Murtomaa H: Effect of effervescent vitamin C preparations on bovine teeth and on some clinical and salivary parameters in man. Scand J Dent Res 1986; 94: 491–499. 37. Meurman JH, Frank RM: Progression and Surface Ultrastructure of in vitro Caused Erosive Lesions in Human and Bovine Enamel. Caries Res 1991; 25: 81–87. 38. Meurman JH, Frank RM: Scanning Electron Microscopic Study of the Effect of Salivary Pellicle on Enamel Erosion. Caries Res 1991; 25: 1–6. 39. Milosevic A. Eating disorders and the dentist. Brit Dent J 1999; 186:109–113. 40. Mitchell L, Mitchell DA: A fogászat Oxford zsebkönyve. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 1996; 256–257.

41. Moazzez R, Smith BGN, Bartlett DW: Oral pH and drinking habit during ingestion of a carbonated drink in a group of adolescents with dental erosion. J Dent 2000; 28: 395–397. 42. Nekrashevych Y, Stösser L: Protective Influence of Experimentally Formed Salivary Pellicle on enamel Erosion. Caries Res 2003; 37: 225–231. 43. Pickles MJ: Tooth wear. In: Duckworth RMm (ed): The Teeth and Their Environment. Monogr Oral Sci. Basel, Karger, 2006; 19: 86– 104. 44. Robb ND, Smith BGN, Geidrys-Leeper E: The distribution of erosions in the dentitions of patients with eating disorders. Br Dent J 1995; 178: 171–175. 45. Rytömaa I, Meurman JH, Koskinen J, Laaksot, Gharazi L, Turunen R: In vitro erosion of bovine enamel caused by acid drinks and other foodstuffs. Scand J Dent Res 1988; 96: 324–333. 46. Schroeder PL, Filler SJ, Ramirez B, Lazarchik DA, Vaezi MF, Richter JE: Dental erosion and acid reflux disease. Ann Int Med 1995; 122: 809–815. 47. Skogedal O, Silness J, Tangerud T, Laegreid O, Gilhuus-Moe O: Pilot study on dental erosion in a Norvegian electrolytic zinc factory. Community Dent Oral Epidemiol 1977; 5: 248–251. 48. Smith BGN, Robb ND: Dental erosion in patients with chronic alcoholism. J Dent 1989; 17: 219–221. 49. Smith BG, Knight JK: An index for measuring the wear of teeth. Br Dent J 1984; 156: 435–438. 50. Sorvari R, Meurman JH: Surface ultrastructure of rat molar teeth after experimentally induced erosion and attrition. Caries Res 1996; 30(2): 163–168. 51. Suba Zs: A szájüreg klinikai pathologiája. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 1999; 63–65. 52. Szollár L (szerk.): Kórélettan. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1993; 133–136. 53. Szőke J: A GERD fogászati vonatkozásai. In: Simon L, Lonovics J, Tulassay Zs, Wittman T. (szerk): A gastrooesophagealis reflux beteg­ ség (GERD) - emésztőszervi és más szervrendszeri megjelenési for­ mák. Budapest Magyar Gasztroenterológiai Társaság - Astra Zeneca, 2003. 54. Wiktorsson AM, Zimmerman M, Angmar-Mansson B: Erosive tooth wear: prevalence and severity in Swedish winetasters. Eur J Oral Sci. 1997 Dec;105(6): 544–50. 55. Wöltgens JHM Vingerling P, De Blieck-Hogervors JMA, Bervoets DJ: Enamel erosion and saliva. Clin Prev Dent 1985; 7: 8–10. 56. Xhonga Fa, Sognnaes Rf: Dental erosion: Progress of erosion measured clinically after various fluoride applications. J Am Dent Ass 1973; 87: 1223–1228. 57. Zelles T: Orálbiológia I. Sote Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, Budapest, 1998; 129–156.

Dr. Jász M, Dr. Varga G, Dr. Tóth Zs: Destructive and protective factors in the development of tooth-wear The experience of the past decade proves that tooth wear occurs in an increasing number of cases in general dental practice. Tooth wear may have physical (abrasion and attrition) and/or chemical (erosion) origin. The primary physical causes are inadequate dental hygienic activities, bad oral habits or occupational harm. As for dental erosion, it is accelerated by the highly erosive foods and drinks produced and sold in the past decades, and the number of cases is also boosted by the fact that bulimia, anorexia nervosa and gastro-oesophageal reflux disease prevalence have become more common. The most important defensive factor against tooth wear is saliva, which protects teeth from the effect of acids. Tertiary dentin formation plays an important role in the protection of the pulp. Ideally, destructive and protective factors are in balance. Both an increase in the destructive forces, and the insufficiency of defense factors result in the disturbance of the equilibrium. This results in tooth-wear, which means an irreversible loss of dental hard tissue. The rehabilitation of the lost tooth material is often very difficult, irrespectively of whether it is needed because of functional or esthetic causes. For that reason, the dentist should carry out primary and secondary dental care and prevention more often, i.e. dental recall is indispensable every 4-6 months. Key words: tooth wear, abrasion, attrition, erosion, non-carious loss of dental hard tissue

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006. 231–236

Dr. Bugyi István Kórház Szájsebészeti Osztály, Szentes* Oral S&D Eü. Szolgáltató Kft., Szentes **

Az implantátumok azonnali terheléséről a DenTi® implantátumok beültetésével szerzett hosszú távú tapasztalataink alapján 2. rész A DenTi® implantátumokkal szerzett tapasztalatok az irodalmi adatok tükrében Dr. Vajdovich István*, Dr. Bandula Mihály*, Dr. Bóka Péter*, Dr. Tóth Zsuzsanna**

Közleményük első részében a szerzők a DenTi® implantátumok azonnali megterhelésével szerzett, több mint 12 éves tapasztalataikról számoltak be. Az elért eredményeik bizonyították, hogy az azonnal funkcionálisan megterhelt DenTi® implantátumok sikerességének gyakorisága a vizsgált időszakban elérte vagy meghaladta a 95%-t . Közleményük második részében azokat a legfontosabb tényezőket elemezik, amelyek a dentális implanátumok azon­ nali megterhelésekor a hosszú távú sikeresség szempontjából jelentős szerepet játszanak. A módszer alkalmazásával szerzett tapasztalataikat, eredményeiket a kompetens nemzetközi irodalomban közölt tapasztalatokkal, eredményekkel hasonlították össze. Az összehasonlításhoz a Gapski és mtsai (2003) által javasolt szempontok szolgáltak. A saját retrospektív vizsgálataikra alapozott hosszú távú tapasztalataik, valamint az általuk elérhető nemzetközi irodalmi adatokból levonható következtetések is azt bizonyítják, hogy az enosszális implantátumok azonnali megterhelésével adekvát feltételek megléte mellett hasonló hosszú távú sikeresség érhető el, mint a hagyományos technikával végzett beültetési módszerekkel. Az azonnali megterhelésre kerülő implantátumok beültetése előtt mérlegelni kell a várható sikerességet befolyásoló tényezők meglétét. Kulcsszavak: DenTi® implantátumok, azonnali terhelés, osszeointegrácio, tapasztalatok

Az azonnali megterhelésre beültetett DenTi® implantá­ tumok hosszú távú sikerességét befolyásoló tényezők­ ről saját ez irányú tapasztalataink alapján az alábbiakat mondhatjuk: a) A sebészi módszertől függő tényezők Az enosszális implantátumok azonnali funkcionális megterhelésének alapvető feltétele az implantátumok erős, biztonságos primer stabilitása, amelynek elérésére minden esetben törekedtünk. Ennek az elvnek megfelelően azonnali beültetés céljára leginkább alkalmasnak elsősorban az alsó állcsont interforaminális területét tekintettük. Kíméletes lágyrészfeltárást követően folyamatos intenzív hűtés mellett végeztük az implantátumok fészkének előfúrását. Ennek ellenére 5 esetben láttunk 50 év feletti férfiak esetében a beültetett implantátumok csúcsi harmada körül hőkárosodás miatt létrejött „granuloma-szerű” csontfelritkulást. Ez azonban egyetlen esetben sem okozta az implantátum elvesztését. Nagyon fontosnak találtuk az implantátumok körüli lágyrészek, ill. a nyálkahártya-sebÉrkezett: 2006. május 9. Elfogadva: 2006. július 18.

zés primer, zavarmentes gyógyulását. Ezt támasztja alá az a megfigyelésünk is, miszerint a korai időszakban elvesztett implantátumok jelentős részét ilyen másodlagos, zavart sebgyógyulás esetében vesztettük el. Az „eset” csoportban 6 db implantátum veszett el a ko­ rai idöszakban, ebből 4 db-t a 4-6 héten vesztettünk el. Az implantátumok mozgathatóvá váltak, emiatt el kellett azokat távolítani. Nem láttunk az azonnal funkcionálisan megterhelt implantátumok mellett az OP fel­ vételeken enkapszulációt, ha az implantátumokat egymással, esetleg a megmaradt reziliens parodonciumú fogakkal mereven összekötöttük. A korai funkcionális megterhelés a betegeknek panaszt nem okozott, sőt úgy láttuk, hogy az implantátumok korai óvatos funkcionális terhelése a periimplantáris csontszövet gyógyulását jótékonyan befolyásolja, elősegíti. b) A befogadó csont állapota Ebből a szempontból elsősorban a befogadó csont mennyiségét és minőségét igyekeztünk megítélni a befogadó csont anatómiai lokációja, OP felvétel, tapin­

232

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

I. táblázat Az azonnali megterhelésre beültetett

DenTi ®

implantátumok sikeressége az állcsontok és a csont denzitása szerint (1993. 03 .01.–2005. 12. 31�������� ���������� között)

Mandibula

Maxilla

Csontszövet denzitása

Beültetett implantátumok száma

Elvesztett implantátumok száma

Sikeresség rel. gyak (%).

Beültetett implantátumok száma

Elvesztett implantátumok száma

Sikeresség rel.gyak. (%)

D-1 D-2 D-3

191 41 –

6 3 –

96,86 92,69 –

– – 24

– – 2

– – 91,67

tás, direkt mérés, valamint a fúrás közbeni percepcio révén. Az azonnali megterhelés előfeltétele volt, hogy a csont mennyisége biztonságosan elegendő legyen az implantátum befogadására. Ugyanilyen fontosnak tartottuk, hogy a csont denzitása lehetőleg D-1, legfel­ jebb D-2 minőségű legyen. D-3 minőségű csontba (a maxilla front és premoláris tájékára) összesen 24 db nagy felszínű DenTi® implantátumot ültettünk be, amely­ ből 2 db implantátumot vesztettünk el. Az azonnali meg­terhelésre beültetett DenTi® implantátumok hosszú távú sikerességét állcsontok, illetve a csont denzitása szerinti felosztásban az I. táblázatban mutatjuk be. c) Az implantátum formai és felszíni kialakításától füg­ gő tényezők Az általunk azonnali megterhelésre beültetett DenTi®

Amint eredményeink is mutatják, a legalacsonyabb sikerességet a rövid (9,5 mm) testhosszúságú implan­ tátumok beültetése mutatta. A 11,5-15,5 mm testhos�szúságú csavarimplantátumok hosszú távon történő megmaradásának valószínűsége nagyobb, ezért azon­ nali megterhelés céljára legalább 4,0 mm átmérőjű, 11,5 mm testhosszúságú implantátumok beültetése javasolható. A beültetésre kerülő implantátum típusát a csontkí­ nálat alapján határoztuk meg. Arra törekedtünk, hogy a beültett implantátumot körös-körül legalább 1 mm széles saját csontszövet határolja. 2001 óta azonnali megterhelés céljára csak ≥4 mm átmérőjű implantá­ tumot használtunk. A beültetési mélység a legkevesebb 11,5 mm volt. Ezeket az implantátumokat az alsó állcsont moláris tájékára, bikortikális megtámasztással II. táblázat

DenTi ®

Az azonnali megterhelésre beültetett implantátumok sikeressége az implantátumok típusa és az implantátumok méretei szerint (1993. 03. 01 és 2005. 12. 31 között) A beültetett implantátumok típusa Egyszakaszos csavarimplantátumok Egyfázisos csavarimplantátumok DenTi M tip. implantátumok Egyszakaszos OP implantátumok

Az implantátumok száma

Az implantátumok átmérője (mm)

Az implantátumok testhossza (mm)

Elvesztett implantátumok száma

A sikeresség rel.gyak. (%)

38

3,5

14–16

2

97,74

89

4,0–4,5

10–14

4

95,51

95

4,0–4,5-5,5

11,515,5

3

96,85

34

3,8–4,3–4,8

9–11–13

2

94,12

implantátum mindegyike tiszta ötvözetlen titánból hidegmegmunkálással készített, csavarforma, önmetsző élekkel ellátott, felszínén mikroérdesítés után a titánoxid réteg passziválással megvastagított orális enos�szális implantátum volt. A beültetett DenTi® implantátumok típus szerinti sikerességét a II. táblázat mutatja. Az implantátumok beültetési hossza, illetve az átmé­ rője szerinti megoszlást, valamint az implantátumok sikerességét a III. táblázatban láthatjuk.

alkalmaztuk. Megfelelő csontkínálat esetében elsősor­ ban a 4,0-4,5-55 mm átmérőjű, 13,5-15,5 mm testhosz­ szúságú implantátumokat választottuk. Azonnali megterheléssel szóló kozmetikai koronák elhorgonyzására legalább 4 mm átmérőjű, 13,5 mm testhosszúságú im­ plantátumot használtunk. d) Az implantátumos fogpótlás típusa, kialakítása Az azonnali funkcionális megterheléshez készített ko-

233

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

III. táblázat Az azonnal megterhelt

DenTi®

implantátumok sikeressége a beültetett implantátumok hossza és átmérője szerint (1993. 03. 01.–2005. 12. 31.)

Az implantátum hossza (mm) 9,5 mm

Az implantátum átmérője(mm) 4,0-4,5-5,5

A beültetett implantátum száma 30

Az elvesztett implantátum száma 3

Sikeresség rel. gyak. (%) 90,0

11,5–13,5

4,0–4,5–5,5

161

5

96,70

15,5

4,0–4,5–5,5

27

1

96,3

14–16

3,5

38

2

94,74

ronák kialakításakor a szomszédos fogakkal szoros érintkezésre törekedtünk. A rögzített immediát pótlás tervezésekor igyekeztünk a maradékfogakat is bevonni a pótlásba, illetve minél több (legalább 3 db) implantátumot egy egységbe foglalni a híddal. Az implantátumok esetleges túlterhelésének elkerülésére mindkét fogsorív teljes rehabilitációjára törekedtünk A hídpót­ lás rágófelszínének kialakítása során az implantátu­mos protetikai-gnatológiai elveknek megfelelően jártunk el. Minden esetben a hídpótlásokat merev anyagból (öntött vagy fémkerámia) disztális extenzio nélkül készíttettük. A kivehető fogpótlást viselők csoportjába tartozó be­ tegeknek az implantátumokra a beültetés után 1 héten belül retenciós elemek nélküli, csavarosan rögzített stéget késztettünk, majd erre nyálkahártya megtámasztással készített fogsort kaptak. Megbeszélés Az előzőekben ismertetett vizsgálati adatok szerint a DenTi® implantátumok azonnali funkcionális megterhelésével elért eredményeink lényegében megegyeznek a kétszakaszos, illetve az egyszakaszos műtéti módszerrel beültett, és csak az osszeointegrációs időszak után megterhelt DenTi® implantátumok hos�szú távú sikerességével [1, 33, 34]. A nemzetközi irodalomban rendelkezésünkre álló közlemények adatai szerint a beültetés után azonnal illetve a csontos gyógyulás korai időszakában funkcionálisan megterhelt implantátumok hosszú távú sikeressége hasonlatos az általunk találtakkal (27 közlemény, mintegy 3000 db implantátum azonnali); korai megterhelésével elért átlagos sikerességi gyakoriság kb. 95–97% [3, 7, 8, 9, 16, 25]. Az azonnali terhelés céljából beültetett implantátumok hosszú távú sikerességét befolyásoló tényezők közül – az általunk elérhető releváns nemzetközi irodalmi tapasztalatokat is figyelembe véve – az alábbiak látszanak a legfontosabbnak: 1) A sebészeti módszertől függő tényezők Az irodalmi véleményekkel összhangban úgy gondoljuk, hogy a megjósolható sikeresség szempont-

jából legfontosabb a beültetett implantátumok primer stabilitása [24]. Ugyanis a biztonságos primer stabilitás megakadályozza, illetve minimálisra csökkenti az implantátumnak a funkcionális terhelésre bekövetkező, a befogadó csontszövetben történő elmozdulását. Ha ennek a mikromozgásának a mértéke a csontszövetben nem haladja meg a 100 μm-t, bekövetkezik az osszeointegrácio [5, 24, 31]. Ha az implantátum funkcionális terhelésre bekövetkező elmozdulása (mikromozgása) a befogadó csontszövethez képest nagyobb, mint 150 µm, az az implantátum felszínén nem alakul ki az osszeointegrácio, hanem az implantátum testrésze körül kötőszövetes enkapszulácio jön létre [31]. Puha csontminőség esetében az azonnali megterhelés céljából történő implan­ tácio végzése nem javasolható. A biztonságos primer stabilitás létrejöttét a befogadó csont belső kortikáliszán történő megtámasztás is elősegíti (ún. bikortikális megtámasztás [7, 29]). Tapasztalataink szerint az implantátumok bikortikális megtámasztása biztosítja az implantátumok csökkent teherviselő képességének időszakában az implantátumok stabilitását. Ismert tény, hogy a beültetés utáni 3-6 héten az implantátumok primer stabilitása a befo­ gadó csontszövet denzitásától függően csökken, mert az „öreg” csontszövet, az implantátum felszíne körül zajló osszeogenezis miatt már nem, a kialakuló fonottrostos új csontszövet még nem teherviselő képességű, az ún. másodlagos stabilitás még nem jött létre [2]. Ez az állapot az ún. „stability dip” vagy „Stabilitätslücke” néven ismert, amely a műtét utáni 10-12. héten, az új periimplantáris lamelláris csontszövet kialakulásával ér véget. Ezt a jelenséget látszik igazolni a saját vizsgálati anyagunkban látható magas részarányú ún. korai implantátum elvesztés is (6-ból 4 db implantátum a 4–8 héten veszett el az osszeointegrácio hiánya miatt). Az implantátumok bikortikális megtámasztásával mi is kedvező tapasztalatokat szereztünk, ezért minden olyan esetben alkalmaztuk, amikor az anatómaiai lokalizáció ezt lehetővé tette. A beültetés hosszú távú sikere szempontjából alapvetően fontos, hogy a műtét által okozott trauma minél kisebb legyen, ezáltal elkerülhetjük a fúrás közbeni hő­károsodást, illetve a mikrofraktúrák kialakulását a környező csontszövetben [10, 26]. Prospektív vizsgála­

234

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

tokkal számosan igazolták, hogy kíméletes műtéti tech­nika alkalmazásával az azonnal megterhelt implantátumok mellett a periimplantáris csontleépülés mértéke nem nagyobb, mint a hagyományos protokoll szerint beültetett implantátumok esetében [4, 9, 11, 23]. Egyetértünk azokkal a szerzőkkel, akik az azonnali terhelés céljára beültetett implantátumok hosszú távú sikeressége szempontjából alapvetően fontosnak tartják a beültetést végző orvos sebészi gyakorlottságát, tapasztalatát. Végzését csak azoknak ajánlják, akik már korábban legalább 50 db implantátumot „hagyományosan” beültettek. A kezdő implantológus fogorvos által azonnali megterhelés céljából végzett implantációk esetében – az elvégzett utóvizsgálatok szerint – mintegy kétszer akkora az elvesztett implantátumok aránya, mint a gyakorlottak esetében [17, 22]. 2) A befogadó csont állapotától függő befolyásoló tényezők A klinikai gyakorlatban az azonnal megterhelt implantátmok hosszú távú megmaradása szempontjából az erős primer stabilitás mellett a csontszövet denzitása, minősége játssza a legfontosabb szerepet. A kompakt kemény csont porozitása alacsony (≤10%), emellett az implantátum körüli csont gyógyulása/osszeointegrációja közben csak kis mennyiségű interim fonott-rostos csontszövet képződik, ezért az ilyen csont az os�szeointegrácio teljes ideje alatt szorosan rögzíti az enosszális implantátumot [24, 28]. Tehát az ilyen minőségű csont képes a beleültetett implantátumra jutó rágóerőt a beültetés után azonnal károsodásmentesen elviselni [12]. Az irodalomban olvasható tapasztalatok szerint a D-1–D-2 minőségű csontba azonnali vagy korai megterhelés céljára ültetett implantátumok átlagos sikeressége várhatóan 95-97% körüli, míg a puha, kortikális nélküli spongiozus csontba ültetett im­ plantátumok elvesztési rátája elérheti a 35%-ot is [15, 20]. További fontos tényező az implantátumok csontos gyógyulása szempontjából a zavartalan sebgyógyulás. Az anyagcsere-betegségek, mint az oszteoporozis/ oszteopenia vagy a hiperparathireodizmus, diabétesz, valamint a dohányzás káros befolyással bír az osszeointegrácio kialakulására [18]. Ezekben az esetekben az implantátumok beültetése csak kétszakaszos műté­ti módszerrel, hosszabb gyógyulási idővel jöhet szóba. 3) Az implantátum formai kialakításától függő tényezők Az implantátum alakja, formai kialakítása, makrostruk­ túrája a hosszú távú sikeresség szempontjából megha­ tározó tényező. Az azonnali vagy korai terhelés szempontjából a csavar alakú implantátumok bizonyul­tak a legalkalmasabbnak [27]. A csavar alakú implantátumok erős mechanikai retenciója a csontszövetben lehetővé teszi a megfelelő primer stabilitást, minimali­zálja a mikromozgásokat, amely előfeltétele a rágóerők eliminálásának a csontban [21, 23]. A ci-

linder tí­pusú implantátumok esetében kisebb a primer stabilitás és a vertikális elmozdulással, a fellépő nyíróerőkkel szembeni rezisztenciájuk is kisebb, ezért azonnali vagy korai megterhelés céljára nem alkalmasak [35]. Saját beteganyagunkban azonnali megterhelés céljára csak csavar alakú, mikroporózus-passzivált felszínű DenTi® implantátumokat ültettünk be, amelyek a szoros primer stabilitás kialakulása céljából hatásos önmetsző élekkel voltak ellátva. Az implantátumok felszíni mikrostruktúrája a BIC kialakulása szempontjából úgyszintén alapvetően fontos [25]. A porózus implantátum-felszín a nyíróerőkkel szemben 5-ször ellenállóbb, mint a sima felszín [19], bár a bevonat anyagának befolyása az azonnal megterhelt implantátumok sikerességére nem bizonyítható. Az implantátum átmérője és testrészének hosszúsága a saját vizsgálati anyagunkban is a hosszú távú sikeresség szempontjából jelentős befolyásoló tényezőnek bizonyult (lásd az Eredmények c. fejezetben). Az irodalmi közleményekből – saját véleményünkkel megegyezően – kitűnik, hogy azonnali megterhelés céljára ≥10 mm testhosszúságú és legalább 4 mm átmérőjű implantátum beültetése javasolható [6, 14]. Néhány szerző úgy találta, hogy a ≥14 mm, illetve a≥4 mm átmérőjű implantátumok alkalmasak erre a célra [7]. Ezek az adatok elsősorban klinikai tapasztalatokon alapulnak, a kérdés pontos megválaszolásához további prospektív kutatások szükségesek. 4) Az implantátumos fogpótlás kialakításától, típusától függő befolyásoló tényezők Saját eddigi, valamint az irodalmi tapasztalatok szerint is szükséges az azonnal megterhelt implantátumokat egymással, illetve a saját fogakkal egy merev fogpót­ lás segítségével egységbe foglalni [32]. Egyrészt, mert az ilyen fogpótlás arányosan elosztja a megterhelt im­ plantátumokon a rágóerőt, másrész segít a ferde és oldalirányú nyíróerők eliminálásában. Az implantátumok elsősorban a vertikális irányú rágóerők elviselé­sé­ re képesek [8, 16]. Káros minden rágószervi parafunkcio (pl. bruxizmus), az ilyen betegeknek nem ajánlott ez az implantációs módszer alkalmazása. A merev rögzítés céljára számos szerző az U alakú stéget tartja legalkalmassabbnak, mások a beragasztott merev hidat alkalmazzák elsősorban [30, 32]. Ge­ nales és mtsai [13] 161 immediát terhelésre beültetett implantátumokon a különböző típusú fogpótlások befolyásoló hatását vizsgálva (előre gyártott és laborban öntött stégek csavarosan, illetve ragasztással rögzített hidak) nem talált különbséget az egyes típusok sikeressége között. Az irodalomban fellelhető ajánlásoknak megfelelően mi is úgy gondoljuk, hogy a gondos okkluzális analízis, a rágóerők helyes elosztása az egész fogívre terjedően, a gnatologiai szempontból helyesen kialakított merev, szükség szerint szekcionált fogpótlás lehet a hosszú távú sikeresség egyik alapfeltétele.

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

Összefoglalás A saját retrospektív vizsgálatainkra alapozott hosszú távú tapasztalataink, valamint az általunk elérhető nem­­zetközi irodalmi adatokból levonható következtetések is azt bizonyítják, hogy az enosszális implantátumok azonnali megterhelésével adekvát feltételek megléte mellett, hasonló hosszú távú sikeresség érhető el, mint a hagyományos technikával végzett beültetési módszerekkel. Az azonnali megterhelésre kerülő implantátumok beültetése előtt azonban fokozottan figyelembe kell venni, és mérlegelni kell a várható sikerességet leginkább befolyásoló tényezők, feltételek meglétét. A módszer alkalmazásával nyert kedvező hosszú távú tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy az implantátumok azonnali vagy korai megterhelése mint pro­ tetikai módszer a mindennapi fogorvosi praxisban alkalmazható. A dolgozatunkban bemutatott módszerrel kapcsolatban számos kérdés nyitva maradt. A további potenciális befolyásoló tényezők megismerésére hosszú távú, tudományosan megalapozott prospektív vizsgálatok szükségesek.

Irodalom 1. Albrektsson T, Brånemark PI, Hansson HA.: Osseointegrated tit����������������������������������������������������������������� anium implants. Requirements for ensuring a long-lasting, direct bone to-implants anchorage in man. Acta Orthop Scand 1981; 52: 155–170. 2. Bareval RM, Oates TW, Meredith N, Cohran DL: Resonance frequency measurement of implant stability in vivo on implants with a sandblasted and acid-etched surface. Int J of Oral and Maxillofac Impl 2003; 18(5): 641–651. 3. Borstein MM, Schmid B, Belser UC, Lussi A, Buser D: Early loading of non su bmerged implants with a sandblasted and acid-etched surface: 5-year results of a prospective study in partially edentulous patients. Clin Oral Impl Res 2005;16: 631–638. 4. Brånemark PI, Engstrand P, Ohrmell LO, Grodahl K, Nilsson P, Hagberg K et al.: Brånemark Novum: a new treatment concept for rehabilitation of the edentolous mandible. Preliminary results a prosprective clinical follow-up study. Clin Impl Dent & Related Res 1999; 1: 2–16. 5. Brunsky JB: Avoid pitfalls of overloading and micromotion of intraosseous implants. Dent Impl Update 1993; 4: 77–81. 6. Buser D, Schenk RK, Steinemann S, Fiorellini JP, Fox CH, Stich H: Influence of surface characteristics on bone integration of titanium implants. A histomorphometric study in miniature pigs. J of Bi­ omed Mat Res 1991; 25: 889–902. 7. Chiapasco G, Gatti C, Rossi E, Haeflieger W, Markwaldet TH: Implant-retained mandibular overdentures with immediate loading. A retrospectiv multicenter study on 226 consecutive cases. Clin Oral Impl Res 1997; 8: 48–57. 8. Colomina LE: Immediate loading of implant-fixed mandibular prostheses: a prospectiv 18-month follow-up clinical study-preliminary report. Impl Dent 2001; 10: 23–29. 9. Cooper L, Felton DA, Kugelberg CF, Ellner S, Chaffee N, Molina AL et al: A multicenter evaluation of single-tooth implants restored 3 weeks after 1-stage surgery. Int J of Oral and Maxillofac Impl 2001; 16: 182–192. 10. Divinyi T: Fogászati implantológia. Springer Verlag 1994; 111–119. 11. Ericsson I, Nilson H, Lindh T, Nilner K, Randow K: Immediat func­ tionale loading of Brånemark single tooth implants. An 18-month clinical follow-up study. Clin Oral Impl Res 2000; 11: 26–33.

235

12. Friberg B, Sennerby L, Linden B, Grondhal K, Lekholm U: Stability measurements of one-stage Brånemark implants during healing in mandible. A clinical resonance frequency analysis study. Int J of Oral and Maxillofac Surg 1999; 28: 266–272. 13. Genales J, Rosenberg MM, Holt RL, Reichman LH: Immediate loading of implants with fixed restorations in the completly edentulous mandible: report of 27 patients from a private practice. Int J of Oral and Maxillofac Impl 2001; 16: 418–426. 14. Horiuchi K, Uchida K, Yamamoto K, Sugimura M: Immediate loading of Brånemark system implants following placement in adentulous patients: a clinical report. Int J Oral and Maxillofac Impl 2000; 15: 824–830. 15. Jaffin RA, Berman CL: The exscessive loss of Brånemark fixtures in type IV bone: a 5 years analysis. J Periodont 1991; 62: 2–4. 16. Jaffin RA, Kumar A, Berman CI: Immediate loading of implant in partially and fully endentulous jaws: a series of 27 cases report. J Periodont 2000; 71: 833–838. 17. Lugero GG, de Falco Caparbo V, Guzzo ML, Konig B, Jorgetti V: Histomorphometric evaluation of titanium implants in osteoporotic rabbits. Impl Dent 2000; 9: 304–309. 18. Lamberth PM, Morris HF, Ochi S: Positiv effect of surgical experience with implants on second-stage implant survival. J Oral and Maxillofac Surg 1997; 55: 12–18. 19. Li DH, Liu BI, Zou JC, Xu KV: Improvement of osseointegration of titanium dental implants by a modified sandblasting surface treatment: an in vivo interfacial biomechanics study. Impl Dent 1999; 8: 289–294. 20. Misch CE: Bone density: a key determinant for clinical success. In: CE Misch, ed: Contemp Impl Dent 1999; 109–118.Chicago: Mosby. 21. Misch CE: Implant designe considerations for the posterior regions of the mouths. Contemp Impl Dent 1999; 8: 376–386. 22. Morris HF, Manz MC, Tarolli JH: Success of multiple endosseous dental implant designe to second-stage surgery across study sites. J Oral and Maxillofac Surg 1997; 55: 76–82. 23. Randow, K, Ericsson I, Petersson A, Glantz PO: Immediate func­ tional loading of Brånemark dental implants. A. 18-month clinical follow-up study. Clin Oral Impl Res 1999; 10: 8–15. 24. Roberts WE: Fundamental principles of bone physiology, metabolism and loading. In: Neart I, van Stenberge D, Worthington P: Osseointegration and oral rehabilitation. An intraductory textbook 1993. Quintessence, London. 170–175. 25. Salvi GE, Gallini G, Lang NP: Early loading (2 or 6 weeks) of sandblasted and acid-eched (SLA) ITI Implants in the posterior man­ dible. Clin Oral Impl Res 2005; 15: 142–149. 26. Satomi K, Akagawa Y, Nikai H, Tsuru H: Bone-implant interface structures after nontapping and tapping insertion of srcew-type titanium alloy endosseous implants. J Prost Dent 1988; 59: 339–342. 27. Schatzker J, Home JG, Summer-Smith JG: The effect of movement on the holding power of screws in bone. Clin Orthop Rel Res 1975; 257–262. 28. Schenk R, Hunziker EB: Histologic and ultrastructural features of fractur healing. In: Brighton CT, Friedlander G, Lane JM eds: Bone formation and repair. 1994. Rosemont: American Academy of Orthopedic Surgeons. 117–146. 29. Schnitman PA, Wohrle PA, Rubenstein JE, Da Silva JD, Wang HH: Ten year results for Brånemark implants immediately loaded with fixed prostheses at implant placement. Int J Oral and Maxillo­ fac Impl 1997; 12: 495–503. 30. Spiekermann H, Donath K, Hassel M, Jovanovich S, Richter EJ: Implantology. Georg Thieme Verlag Stuttgart, New York. 1995, 319–322. 31. Szmukkler-Moncler S, Salama H, Reingewirtz Y, Dubruille JH: Timing of loading and effect of micromotion on bone-dental implant interface : review of experimental literature. J of Biomed Mat Res 1998; 43: 192–203. 32. Tarnow DP, Emtiaz S, Classi A: Immediat loading of treated implants at stage I surgery in edentulous arches: ten consecutive cases report with 1-to 5-year data. Int J Oral and Maxillofac Impl 1997; 12: 319–324.

236

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

33. Vajdovich I, Fazekas A: A ten years clinical follow-up study of prosthetic rehabilitation of the lawer jaw with endosteal dental implants. J Long Term Effects Med Impl. 1999; 9: 171–183. 34. Vajdovich I: A gyakorló fogorvos implantológiája. 2002; Ed: Dental Press Hungary, 171–177.

35. Wheeler SL: Eight years clinical retrospective study of titanium plasma-sprayed and hydroxiapatite-coated cylinder implants. Int J of Oral and Maxillofac Impl 1996; 11: 340–350.

Dr. Vajdovich I, Dr. Bandula M, Dr. Bóka P, Dr. Tóth Zs: Long term experience of immediate implant loading using of DenTi® implants 2nd part: Long term experience of immediate implant loading using DenTi ® implants and the results found in literature. Comparative evaluation Immediate loading of dental implants have been widely used to retain and support cross-arch partial dentures. 3-6 months after implantation the osseointegration is established. This period may be shortened with immediate loading of implants. The purpose of this study was to compare the long term experience of immediate loading of DenTi ® implants and the results reported in available literature. The most relevant articles were selected from current available literature. The influencing factors of success of immediate loading (surgery,- host,- implant and occlusion-related factors) were investigated and discussed in this article. The result of the evaluation showed that the success rate of the immediate loaded DenTi ® implants with large grit sandblasted treatment and acid etched surface was higher than 95 %. The success rate of the immediate loaded DenTi ® implants is similar to the ones reported in the available literature. Key words: DenTi ® implants, immediate loading, osseointegration, experiences

Kellemes karácsonyt és eredményekben gazdag, boldog újévet kíván a Fogorvosi Szemle szerkeszto˝sége és a folyóiratot elo˝állító Argumentum Kiadó és Nyomda.

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006. 237–241

Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika, Budapest

A cementtel rögzített fogpótlások roncsolásmentes eltávolítása; a KaVo CORONAflex 2005 eszközzel szerzett tapasztalataink

Dr. Molnár Bertold, Dr. Somogyi Endre, Dr. Fejérdy Pál

A fogorvosi gyakorlatban a cementtel rögzített fogpótlások eltávolítása mindennapi tevékenység. Tankönyveink ennek ellenére csak a roncsolásos eljárással történő eltávolítást említik, azt is igen szűkszavúan. A koronák, hidak végleges applikációja régebben kizárólag foszfátcementtel történt. A cementtel rögzített fogpótlások roncsolásmentes eltávolítá­ sára e célra kifejlesztett speciális eszközöket alkalmaznak. Szerzők dolgozatukban egy „KaVo KORONAflex 2005” el­ne­vezésű korona- és hídeltávolító eszköz ötéves alkalmazásának tapasztalatairól számoltak be. 1998–2003 között beteganyagukban, 81 esetben kísérelték meg különböző típusú rögzített fogpótlások roncsolásmentes eltávolítását. A turbina kuplunghoz csatlakoztatott készülékben a sűrített levegő energiája kb. egy moláris fog súlyával megegyező dugattyút, nagy sebességgel mozgat, egy emeltyűnek ütközve. A nagy erejű, kis úton történő tengelyirányú húzás teszi lehetővé a csonk és a korona közötti cementkapcsolat megtörését anélkül, hogy a pillérek parodonciumát károsítaná. A 81 db rögzített fogpótlásból 61 db-ot (75%, összesen 298 horgonyt), a porcelánleplezésűek 78%-át, a műanyag-leplezésűek 67%-át sikerült eltávolítaniuk. Az eltávolítás sikerességét befolyásolja a híd pillérszáma és a fogpótlás fogívben való elhelyezkedése. A KaVo KORONAflex 2005 eszközzel az esetek többségében sikerült a rögzített fogpótlások sérülésmentes eltávolítása, így elkerülhetővé vált azok – a páciens számára újbóli megpróbáltatásokat, a fogorvos, fogtechnikus számára ismételt idő- és anyagi ráfordításokat igénylő – újbóli elkészítése. Kulcsszavak: KaVo KORONAflex 2005; fix pótlás eltávolítás; roncsolásmentes eltávolítás

A fogorvosi gyakorlatban a cementtel rögzített fogpót­ lások eltávolítása mindennapi tevékenység. A fix pótlások eltávolításának gyakorisága – könnyen belátha­tó módon – alig marad el a végleges rögzítések szá­má­ tól. Tankönyveink ennek ellenére csak a roncsolásos eljárással történő eltávolítást említik, azt is igen szűkszavúan. Sok esetben – pl. szájban sikerrel nem javítható por­celánleplezés sérülés, többpilléres hidak egyes pillérei­ nek lelazulása – szükség lenne az újbóli rögzíthetőség érdekében a hidak eltávolításának roncsolásmentes lehetőségére is. A koronák, hidak végleges applikációja régebben kizárólag foszfátcementtel történt. Ezekben az esetekben a rögzítő hatást a horgony belső, illetve a csonk külső felszínének makro és mikro egyenetlenségei közé ékelődött cement mechanikus retenciója biztosítja. A rögzítés erőssége a retenciós felület minőségétől, meghatározóan a méretétől, ezen belül is elsősorban a csonk magasságától és a palást összetérési szögétől függ. A cementtel rögzített fogpótlások roncsolásmentes eltávolítására e célra kifejlesztett speciális eszközöket [1, 7] alkalmaznak. Nálunk egy magyar szerző szabadalma, a „Sztrilich” koronaeltávolító műszer használa­ Érkezett: 2005. november 17. Elfogadva: 2006. október 6.

ta az általánosan elterjedt [8, 9]. Az eszközök működési alapelve: a fogpótlásra több ízben, rövid idejű, nagy erejű húzást – amelyet rúgóerő szolgáltat – gyakorolva szüntetik meg a horgony–cement, cement–csonk kapcsolatot. Az alkalmazott húzóerő készüléktől függően 200–800 N-ig terjed. E módszerekkel azonban csak szóló korona, esetleg kisebb (2 pilléres) hidak eltávolítását célszerű megkísérelni. Nagyobb kiterjedésű hidak (pl. körhíd) roncsolásmentes eltávolítására ezen eszközök alkalmatlanok. Először Japánban 1982-ben alkalmazott Tsuru [10], majd Okuda [4] piezoelektromos ultrahangos depurátort a rögzítő cement koronán keresztül történő „megbontására”, majd mások is beszámoltak a módszer alkalmazásáról [2, 5, 6, 11]. Ehhez egy speciális depurátor-fejet használtak, a korona teljes felületén végigvezetve úgy, hogy egy-egy ponton 10 másodpercig tartott a nagyfrekvenciás „törő” hatás. A praemoláris koronákat 5, a moláris koronákat 6 és 20 perc között kellett kezelni, majd a „Sztrilich” korona­ eltávolító műszerhez hasonló eszközök 5-6 „ütésével” a rögzített fogpótlások nagyobb hányadát sikerült roncsolásmentesen eltávolítaniuk. A porcelánnal leplezett felületek utólagos polírozására illetve fényre égetésére az esetek többségében szükség volt [3], a műanyag felszíneket nem kezelték.

238

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

1998-ban kipróbálásra egy „KaVo KORONAflex 2005” korona- és hídeltávolító eszköz került Klinikánkra. Jelen dolgozatunkban az ötéves alkalmazás tapasztalatairól számolunk be. Anyag és módszer A KaVo KORONAflex 2005 eszközzel – 1998–2003 között – beteganyagunkban 81 esetben kíséreltük meg különböző típusú rögzített fogpótlások roncsolásmentes eltávolítását. A beavatkozás előtt a klinikai inspekciós és palpációs észleléseken túl minden esetben röntgenfelvétel(eke)t is készítettünk, ezzel megelőzendő a parodontálisan károsodott pillérek esetleges rögzített fogpótlással való eltávolítását. A kivitelezést megelőzte a páciensek részletes tájékoztatása. „Felmérőlapon” rögzítettük a fix fogmű anyagát, kiterjedését (pillér- illetve tagszámát), fogívben való elhelyezkedését (frontfogakon, oldalsó fogakon, illetve vegyesen mind a front-, mind az oldalsó fogakon elhorgonyzott), a fogpótlás eltávolításának okát és a beavat­kozás eredményességét. A fogpótlások eltávolításának okaiként a hídhorgony lemozdulása (41 esetben), új rögzített fogpótlás készítése esetén ideiglenes pótlásként történő felhasználás (17 esetben), gyökérkezelés szükségessége (12 esetben), alászuvasodás (7 esetben), a leplezés sérü­lése (3 esetben) illetve a nyálkahártya csonalapzatot komprimáló hídtest (1 esetben) szerepelt. A fogpótlások 22%-a műanyag, 78%-a porcelánleplezésű, nagyobb hányaduk két- (42%) illetve hárompilléres (21%) híd volt. A fogpótlások fogíven belüli elhelyezkedésének megoszlása: 29 csak az oldalsó; 10 a front zónára; 44 mindkettőre kiterjedt. KaVo KORONAflex 2005 készülék működése: A Kavo multiflex turbina kuplunghoz csatlakoztatott ké­ szülékben a sűrített levegő energiája kb. egy moláris fog súlyával megegyező dugattyút mozgat 80 mm-es úton. A dugattyú nagy sebességgel egy emeltyűnek ütközik, amely 10 milliszekundum alatt 1 mm-es úton, maximálisan 4000 N – fokozatosan állítható – erővel mozdul el. Az emeltyű a készülékhez mellékelt, az eltávolítandó rögzített fogpótláshoz különböző módon rögzített eszközökre (tartozékok) nagy erejű, kis úton

történő tengelyirányú húzást gyakorolva teszi lehetővé a csonk és a korona közötti cementkapcsolat megtörését anélkül, hogy a pillérek parodonciumát károsítaná. A tartozékok: speciális kapocs, fogóhurok illetve huroktartó (1. ábra) különböző módon illeszthetők az eltávolítandó rögzített fogpótlásokhoz. A leggyakrabban

2a. ábra. A hurok „átfűzése”

2b. ábra. A hídtest alatt átfűzött hurok

használt tartozék a hurok, melyet át kell fűzni (2a, b. ábra) a hídtest alatt – minél közelebb a pillérhez – s be kell illeszteni a huroktartóba (3a. ábra). A KORONAflex 2005-öt a huroktartóra helyezve (3b. ábra), arra ütése­ ket gyakorolva távolítható el a fogpótlás. Eredmények, megbeszélés

1. ábra. Speciális kapocs, fogóhurok illetve huroktartó

A 81 db rögzített fogpótlásból 61 db-ot (75%, összesen 298 horgonyt), a porcelánleplezésűek 78, a műanyag-leplezésűek 67%-át sikerült eltávolítani (4. ábra).

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

239

3a. ábra. A huroktartóba illesztett hurok

3b. ábra. A KORONAflex 2005 a huroktartóra helyezve

Az eltávolítás sikerességét befolyásolja a híd pillérszáma. A pillérszámmal fordítottan arányos – az értékelhető elem számok esetén –, minél több pilléres a híd, annál kevesebb a valószínűsége a sikeres eltávolításnak (5. ábra). A fogívben való elhelyezkedés hatását vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy csak az oldalsó szegmensekre ki-

terjedő rögzített fogpótlások közül valamivel több eltá­ volítása (79%) volt sikeres, mint az oldalsó és front (73%), illetve csak a front területre (70%) kiterjedők közül. A fogpótlás eltávolításának okát, inikációit és a „sikeresség” összefüggését, a 6. ábra foglalja össze. A legjobb eredményt az „alászuvasodás”, a legrosszab-

4. ábra. A leplezés típusa és a sikeres eltávolítás összefüggése

240

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

5. ábra. Híd-pillérszám és a sikeres eltávolítás összefüggése

6. ábra. A fogpótlás eltávolításának oka és a sikeres eltávolítás összefüggése

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

bat „leplezés-sérülés” és az „endodonciai ok” eltávolítási indikáció adta. Ennek valószínű oka az, hogy az utóbbiak rögzülését semmi sem gyengíti. A KaVo KORONAflex 2005 eszközzel az esetek többségében sikerült a rögzített fogpótlások sérülésmentes eltávolítása, így elkerülhetővé vált azok – a páciens számára újbóli megpróbáltatásokat, a fogorvos, fogtechnikus számára ismételt idő és anyagi ráfordításokat igénylő – újbóli elkészítése. Irodalom 1. Eshelman E G: A method to remove a fixed partial denture. J Prosthet Dent 1987; 58: 123–124. 2. Mc Quade M J, Huget E F, Simon L B, Levin M P: Effect of ultrasonic instrumentation on the retention of simulated cast crowns. J Prosthet Dent 1978; 39: 640–642.

241

3. Offenbacher T, Mangold U: Das Entfernen metallkeramischer Restaurationen mittels Ultraschall. Dtsch Zahnärztl Z 1989; 44: 94–96. 4. Okuda R, Et Al: Nondestructive removal of cast restorations using ultrasonic instruments. Shikai Tenbo 1983 b; 61: 1341–50. 5. Pfeiffer P: Entfernung einzementierter Kronen und Brücken mit Piezoelektrisch erzeugtem Ultraschall. Dtsch Zahnärztl Z 1991; 46: 242–244. 6. Pfeiffer P, Bergholz P: Entfernung von einzementierten Kronen und Brücken. Dtsch Zahnärztl Z 1984; 39: 212–216. 7. Pfeiffer P, Schwickerath H: Zerstörungsfreie Entfernung einzementierter Kronen und Brücken. Zahnärztl Welt 1990; 99: 288–290. 8. Sztrilich P.: Koronalekalapáló. Fogorv Szle 1950; 230. 9. Sztrilich P.: Automatizált Korona lekalapáló. Fogorv Szle 1954; 365. 10. Tsuru H: Eine neue methode zum Abheben von festsitzendem Zahnersatz mit einem Ultraschallgerät. Hiroshima Dent 1982; Ass 2, 10–12. 11. Walmsley A D, Harrington E: Ultrasonic debonding of composite-retained restorations. Br Dent J 1989; 166: 290–294.

Dr. Molnár B, Dr. Somogyi E, Dr. Fejérdy P: Removal���� of �������������������������������������������������������� fixed partial dentures without destruction, experiences on KaVo CORONAflex crown removing instrument Removal of fixed, cemented restorations is a great challenge for dental practitioner in the everyday activity. After all, prosthodontic textbooks cover only briefly the destructive methods of fixed restoration’s removal and does not deal with other techniques. In many cases – i.e. at fracture of porcelain that can not be repaired in the mouth, or loosening of one anchor in a multi-unit bridgework– it would be necessary to remove the bridge without destruction. Only few literature data is available on this topic. From 1998 we have made an attempt with the KaVo CORONAflex instrument to remove various types of fixed restorations without destruction. The indication of removal, the material of the bridge, location of abutment teeth in the dental arch and success of the removal were documented in each cases. From the 81 fixed prostheses 61 were successfully removed without any destruction. Sixty two of the restorations were porcelain fused to metal; 19 of them were cast restorations with acrylic resin facing (single crowns or bridges). In most of the cases the removal of the fixed prostheses was successful without any damage, and consequently remaking of the restorations was not necessary. In this way the additional stresses associated with the patients’ dental treatment could be avoided and also time and dental as well as laboratory fees could be spared. Key words: Removal, fixed, cemented, partial restorations

MEGHÍVÓ Dentoalveoláris sebészet

Kötelező szinten tartó továbbképzés Szegeden, 2007. január 15-16-17-18-án kerül megrendezésre a szájsebészek és klinikai onkológiai szakorvosok számára szervezett, kötelező szin­ten tartó tanfolyam, mely 50 kredit pont értékű, és a Szeged FOK-ra regisztráltaknak az 5 éves tovább­ képzé­si időszak alatt egy alkalommal ingyenes. Azok, akik nem rendelkeznek a megadott szakirányú szakképe­sítéssel, az akkreditált tanfolyamon való részvételért 50 továbbképzési pont számolható el a szabadon választható kategóriában. Nagy szeretettel várunk mindenkit, akik érdeklődnek a téma iránt. A továbbképzés helyszíne: Új Klinika 6720. Szeged, Semmelweis u. 6. Kezdési időpontja: 2007. január 15, 9 óra. Részvételi díj (4 napra): 25 000. Ft. Helyszíni regisztráció esetén a befizetés: 30 000. Ft. Határidők: • jelentkezési lap visszaküldése: 2007. január 8. • befizetési határidő: 2007. január 8.

Tudományos információ: Dr. Nagy Katalin SZTE ÁOK Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Szájsebészeti Tanszék 6720. Szeged, Tisza L. krt. 64. Tel.:+36 62/ 545-283; Fax:+36 62/ 545-282 E-mail: [email protected] (A „Jelentkezési lap” külön befűzve található!)

242

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

BESZÁMOLÓ A MAGYAR FOGORVOSOK EGYESÜLETE (MFE) ÁRKÖVY VÁNDORGYŰLÉSÉRŐL

Debrecen városa és a nem régen átadott, miden igényt kielégítő Kölcsey Kongresszusi Központ adott otthont az Árkövy Vándorgyűlésnek 2006. augusztus 31– szeptember 2. között. Az MFE négyévenként megrendezésre kerülő tudományos konferenciáján több mint 140 előadást jelentettek be hazai és külföldi előadók. A Vándorgyűlés ünnepi megnyitójára 31-én csütörtökön reggel került sor. A megnyitón részt vett és beszédett mondott Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, Dr. Juhászné, Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Dr. Édes István egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke nevében, valamint Dr. Márton Ildikó, az MFE elnöke, a helyi rendező bizottság elnöke. A plenáris ülésen neves külföldi vendégelőadók tartottak előadásokat. El­ső­nek Dr. Antony Smith professzor, a J. of Dental Research főszerkesztője tartott előadást „Regenerative Dentistry” címen. Ezt követően Dr. Jose Font Buxo, az ERO elnöke üdvözölte a hallgatóságot, majd Dr. Wolf­gang Doneus, a Council of European Dentists elnöke tartott előadást az európai fogászat és fogá­szati szakmapolitika aktuális kérdéseiről. Gunnar Bergenholtz professzor, az „Infection control in endodontics” címen foglalta össze a legújabb kutatási eredményekből fakadó szemléletváltozást az endodontiában. A követke­ zőkben Szentpétery András professzor a „Szájegészség által meghatározott életminőség és a fogpót­lás­ tan” címen tartotta meg előadását. Végezetül Dr. E. Van de Casteele a micro CT alkalmazásáról tartott szakmai bemutató előadást. A csütörtöki nap délutánján három szekcióban az interdiszciplináris fogászat, gyermekfogászat és fogszabályozás ill. konzerváló fogászat és endodontia körében hangzott el közel 40 előadás. A pénteki napon három szekcióban az elméleti fogászati, parodontológiai és fogpótlástani előadá­ sok hangzottak el. Ezen a napon több mint hatvan fogorvosi kutató, oktató és gyakorló fogorvos számolt be kutatási eredményeiről, ill. klinikai eseteiről. A szombati délelőtt a Szájsebészeti, Implantológiai és Radiológiai szekciókban folytatódott a konferencia. A konferencia szombaton délben fejeződött be. A kong­resszus szervezői tartalmas társasági programokról gondoskodtak. A Debreceni Nagytemplom orgonakon­certje és az azt követő péntek este a bál az Arany Bika Hotelben méltóképpen zárta a csütörtöki és pénteki kimerítő tudományos szekció üléseket. Köszönetet kell mondanunk a helyi rendező bizottságnak és elnö­kének, Már­ton Ildikó professzor asszonynak a színvonalas rendezésért. Köszönet illeti a kongresszus főszponzo­rait: a Dent East Kft-t, a GlaxoSmithKline és a Colgate-Palmolive Magyarország céget támogatásukért. Végül köszönet illeti azt a közel 550 résztvevőt és a kiállítókat, akik megtisztelték az MFE négyévenként megrendezett legnagyobb tudományos rendezvényét. Dr. Gera István

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

243

A magyar fogorvosok egyesülete XVII. Árkövy Vándorgyűlésén – Debrecen, 2006. augusztus 31–szeptember 2. – elhangzott előadások absztraktjai

FULL CERAMIC SYSTEMS IN AESTHETIC DENTISTRY Mark, A.1, Bodrogi, A.2 1Department

of Dentistry and Oral Surgery, University of Szeged; 2Parlament Dental, Budapest, Hungary Introduction: Today aesthetics is getting more and more important beside function. Patients often have concrete expectations and claims. Shaping this view, media and the Internet plays an important role. We should decide in which cases should and may we satisfy these expectations, and when does ethics require to talk patients out of the wished intervention? What kinds of opportunities offer themselves internationally and which of these are available in our country as well. Materials and methods: The lecture reviews the used and available purely ceramic-based systems, summarizing the international evidence in indications and field of application. The authors shortly introduce the way to the perfect oral aesthetic and its latest trends. The correct shoulder preparation methods meeting the requirements of a ceramic restoration combined with patients’ periodontal health can assure a very good longterm prognosis. Results: Reviewing some cases, the authors demonstrate the use of the above-mentioned materials and methods in the everyday practice. Conclusions: Although some of the full-ceramic systems have been available on the market for years, having the right experience and applying them on the right way may offer today for us a solution, which is competitive in durability with the metal-ceramic dentures and in aesthetic respect with the composite resins. THE EFFECT OF THE SYSTEMIC INFLAMMATION ON THE SECRETION OF THE PAROTIS Bartha, A.1,2, Tarján, I.1, Varga, G.2, Zelles, T.2, László, F.3 1Department

of Pediatrics and Orthodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 2Department of Oral Biology, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 3Juhász Gyula Teachers Training College, University of Szeged, Hungary

Introduction: Inflammatory diseases like sialadenitis and Sjögren’s syndrome or irradiation involve partial or total absence of salivary secretion. As nitric oxide (NO) plays a crucial role in the regulation of the salivary secretion, it can be useful to understand what happens in salivary glands (parotis) in animals in systemic inflammation, and what is the role of NO in it. Bacterial endotoxins (lipopolysaccharides, LPS) can be well used to model systemic inflammation. Amylase, as other salivary protein (like mucin), has an antibacterial nature. Incubation of mucus-secreting acinar cells with bacterial endotoxin reduces mucin secretion and leads to apoptosis, processes considered to be mediated by the expression of the inducible nitric oxide synthase (iNOS). However, the effect of the LPS on the am������������������������������������������ ylase secreting acinar cells is not known. Aims of the study: The authors’ aim was to investigate the possible role of NO in inflammation caused by endotoxin in parotis, in vivo. Methods: Male Wistar rats got 3 mg/kg Escherichia coli LPS as a bolus i.v. injection and glands were removed 5 hours later [1]. For days prior to the study L-NAME (NG-nitro-L-arginine methyl esther, non-selective NOS-inhibitor) was adimistered (0.1 mg/ml in drinking water, yielding 25 mg/kg/day) for a group of animals. In the whole parotid tissue, the NOS enzyme activity was measured by the citrulline assay. Acini were isolated from the parotid for in vitro studies and were incubated with acetyl-choline (Ach) for 30 minutes. The amylase content of samples was determined by using the method of Bernfeld et al. The NOS expression of the control and LPS-treated acinar cells was assessed by Western blot and immunohistochemistry. Results: Administration of LPS in vivo resulted the increase of the iNOS activity in the whole parotid tissue. In addition, the Western blot analysis and the immuno­ histochemistry demonstrated iNOS protein expression in isolated acinar cells, after LPS injection. In our in vitro studies, administration of LPS in vivo reduced both bas­ al amylase secretion and that provoked by the Achinduced amylase secretion in isolated acinar cells. Treatment with L-NAME in vivo did not significantly affect either the subsequent basal or Ach-stimulated amylase secretion in acinar cells with or without LPS challenge. Conclusion: NO does not have a direct effect on the amylase secretion of parotid acinar cells, neither in physiological, nor in pathological conditions. Administration of LPS reduces the amylase secretion of cells

244

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

and causes the induction of iNOS enzyme both in tissue and in cells. However, the excess NO does not directly modulate the amylase secretion of the rat parotid acinar cell. References: 1. Boughton-Smith NK, Evans SM, László F, Whittle BJR, Moncada S: The induction of nitric oxide synthase and intestinal vascular permeability by endotoxin in the rat. Br J Pharmacol 1993; 110: 1189–1195. 2. Barta A, Tarján I, Kittel Á, Horváth K, Pósa A, László F, Kovács A, Varga G, Zelles T, Whittle BJR: Endotoxin can decrease isolated rat parotid acinar cell amylase secretion in a nitric oxide-independent manner. Eur J Pharmacol 2005; 524: 169–173. SHORT SUMMARY OF RECENT THERAPY OF SIALOLITHIASIS Bencze, I., Kenderfi, G., Orosz, G. St. János Hospital, Budapest, Hungary The magnitude of sialolithiasis, beside of its relatively high prevalence, reveals itself that the inflammation of the gland and the position of the sialolith together can lead to a partial or total excision of the gland. The avoidance of these stumper surgical interventions is important because after the operation on face or neck the patient can suffer from its severe aesthetic and functional consequences. The early recognition and gentle remove of sialoliths are parts of the recent conservative therapy of sialolithiasis. The authors’ aim is to introduce the up-to-date therapeutical devices. MANIFESTATION OF ASCARIS LUMBRICOIDES INFECTION IN THE MAXILLOFACIAL REGION Bereczkei, Á., Katona, J. St. János Hospital, Budapest, Hungary In the daily dental routine there are a lot of patients complaining of swellings in the maxillofacial region. In the background mainly dental or otorhinolaryngeal diseases are detected. In this region swellings can also manifest due to dermatological problems. We can rarely recognize certain aspecific inflammatory diseases – for example parasitic ones. This case presentation is to introduce a general Ascaris infection. The patient with a facial swelling showed up in our department. He was over dermatological examination. First we were looking for dental or oral-surgical origins. It was first suspected as a salivary adenoma. We doubted this preliminary diagnosis, because in the region of canine fossa there

can only be an ectopic salivary adenoma. After surgical excision some larvaceous mass was removed from the nodule. The further histological and parasitological examinations revealed an Ascaris infection. The importance of this case is that in the 35 years history of our department it was the only Ascaris infection with maxillofacial manifestation. COMPARISON OF THE PALATAL IMPLANT AND A CONVENTIONAL TOOTH-CONNECTED ANCHORAGE SYSTEM IN ADOLESCENTS Borsos, G., Végh, A. Heim Pál Children’s Hospital, Department of Orofacial Orthopaedics and Orthodontics, Budapest, Hungary Introduction: The purpose of this study was to compare the palatal implant (PI) supported anchorage with a conventional intra-oral dental anchorage (DA) in extraction cases requiring maximum distal anchorage for the two-phase retraction of maxillary anterior teeth in adolescent patients. The Randomized Clinical Trial was previously approved by the Regional Research Ethic Commission (No.:236/2000). Material and methods: 18 adolescent patients (mean age 14.16 ± 1.6 years) were randomly allocated and treated with two maxillary first premolar extractions. In the PI group (n=9, mean age 13.7 ± 0.92 years) osseointegrated palatal implants (Orthosystem®) were placed in the midpalate, and in each case a 1.2 mm square stainless steel rigid transpalatal wire was fixed to the implant and to the molar bands by laser-welding. In the DA group (n=9, mean age 14.3 ± 1.8 years) the conventional anchorage was provided by a 0.017 × 0.025 inch heat-treated SS utility arch that joined the upper first molars to the front teeth, and this was combined with a TPB. For the canine retraction (Phase I) super elastic closed-coil spring (150 cN) was used beside a 0.016 × 0.022 inch SS segment arch to ensure torque control in both groups. Sequential activation of the ‘teardrop’ closing loop of the SS contraction arch was used for incisor ‘en mass’ retraction (Phase II). Duration of Phase I and Phase II were measured. Before and after these main treatment phases the 6-PTV distances in both groups were noted on the lateral cephalograms. Results: No significant difference was observed between the groups regarding the duration of the extraction’s gap closure (p < 0.975) and the first molar position (p < 0.1) during Phase I. In the PI group, the duration of Phase II was shorter than in the DA group (p < 0.04), and in the meantime a significant mesialization of the first molars (p < 0.01) was also observed in the DA patients. The duration of the whole orthodontic treatment was 7.5 months shorter in the PI

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

group (p < 0.03), apart from the three months implanthealing time. Conclusion: A higher grade of anchorage stability and a shorter treatment period was achieved by fastening the anchorage teeth to a PI, compared to a conventional dental anchorage. For the challenges in daily practice, the PI offers higher treatment predictability and security for clinicians and patients. SIALOLOGY IN THE FOCUS OF BIOMEDICAL RESEARCH. THE IMPACT OF SALIVARY DIAGNOSTICS MONITORING THE ORAL AND SYSTEMIC HEALTH Boros, I., Keszler, P., Zelles, T. Department of Oral Biology, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary Until early in 2000 the serum and urinary analysis served mainly to measure human general health. In spite of this fact application of saliva as a diagnostic fluid had also a considerable but underscored history. In the past two decades there has been growing appreciation of saliva detecting HIV, HCV infections, drug abuse, monitoring the hormonal status, etc. Due to the adaptation of the latest methods of molecular biology, progress in technology and diagnostics, and collaborations among experts of different specialties, saliva might be the most acceptable noninvasive diagnostic medium in this century. Identification of specific salivary biomarkers by using nanotechnology and biosensors might change the trend, as well as facilitate monitoring the general and oral health, disease onset, progression and the outcome of treatment. Now we have arrived in the era focused on the search of definitive disease-associated salivary protein and genetic markers as suggested and initiated by NIDCR in 20022003 (1). With the most modern and sensitive techniques, 309 and 437 proteins, respectively, have been recently identified in human saliva (2,3). Different human mRNAs (approximately 3000) were also discovered and profiled in 2004 (4). Nearly 180 of that mRNAs were published to be common between healthy subjects (NTSC: normal salivary transcriptome core). In addition, four informative RNA biomarkers were found to be good candidates for detecting oral cancer. Intense research aims to create and complete a comprehensive human salivary protein library until 2008. It is supposed that due to these efforts valuable data will be soon available for a number of specific salivary biomarkers that reflect different oral and systemic diseases (e.g. oral and breast cancer, Sjögren’s syndrome, dental caries, periodontitis, cardiovascular disorders, infectious diseases, diabetes mellitus, etc.). Wide range of collaborations among different researchers studying saliva will substantially contribute

245

to the appreciation of saliva as a diagnostic fluid. Research efforts on this field forced to establish a new discipline termed sialology, as Glick proposed this year (5). The close connections existing between dentistry and general medicine are further evidenced by the findings illustrated in the frame of this lecture. However, from a clinical standpoint dentists should be aware of not only the importance of their profession but also the need to further educate themselves in this topic. 1. Wong DT: Salivary diagnostics powered by nanotechnologies, proteomics and genomics. JADA 2006; 137: 313–321. 2. Hu S, Xie Y, Ramachandran P, Loo RRO, Li Y, Loo JA, Wong DT: Large-scale identification of proteins in human salivary proteome by liquid chromatography/mass spectrometry and two-dimensional gel electrophoresis-mass spectrometry. Proteomics 2005; 5: 1714–1728. 3. Xie H, Rhodus NL, Griffin RJ, Carlis JV, Griffin TJ: A catalogue of human salivary proteins identified by free flow electrophoresis-based peptide separation and tandem mass spectrometry. Molec Cell Proteom­ ics 2005; 4: 1826–1830. 4. Li Y, Zhou X, St. John MAR, Wong DTW: RNA profiling of cell-free saliva using microarray technology. J Dent Res 2004; 83: 199–203. 5. Click M: Sialology, and who owns saliva anyway? JADA 2006; 137: 282-283. ANATOMICAL CHANGES IN THE STRUCTURE OF TEMPOROMANDIBULAR JOINT INVESTIGATED IN EDENTULOUS PATIENTS Csadó, K., Schmideg, Gy., Kivovics, P. Prostodontic Department, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary Introduction: According to the clinical experience, the angle of the posterior slope of articular eminence of totally edentulous patients, compared to that of patients with maintained occlusion, show significant decrease. Aim of the study: The aim of our study was to reveal whether there is a measurable correlation between edentulousness and the anatomic deformation of articular eminence, or this decline is just a physiological change in the elderly population. Subjects and methods: We examined and compa���� red the articular eminence of three different groups of each consisting of 10 patients (Group I: 18–25 years-old patients with maintained occlusion, Group II: patients over 60 with maintained occlusion, Group III: edentulous patients over 60). The measurements were carried out on orthopantomographs (OPG) taken with Kodak 8000 (Trophypan) Digital Dental Orthopantomogram. On the OPG we measured the angle of the posterior

246

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

slope of the articular eminence relative to the Frankfort Horizontal on both sides. Results: The means of the angle of each group were categorised and compared according to dental status, age, sex, and side. The highest values were measured in Group I (right side: 39,8±5,4°, left side: 43,0±5,9°), values were already lower in Group II (right side: 38,9±4,7°, left side: 39,5±7,4°), and mean values turned out to be the lowest in Group III (right side: 29,8±6,0°, left side: 31,9±5,2°). The correlation coefficient between age and the rate of decrease of the posterior slope of the articular eminence in Group I, II and III were 0.23, 0.35 and 0.92, respectively. The calculated values were examined by Students’ two-sample t-test and single factor variance analysis as well. No significant difference has been found between Group I and II, but Group III differed significantly from both Group I and Group II There was no significant difference between the right and the left side, neither between males and females. Conclusion: According to the data obtained, we have arrived to the conclusion that the flattening of the articular eminence is partly due to old age, however the rate of deformation is significantly higher in total edentulous patients than in patients with maintained occlusion. HUNGARIAN CEPHALOMETRIC VALUES COMPARED WITH RICKETTS’S NORMS Csiki, I., Végh, A Heim Pál Children’s Hospital, Department of Orofacial Orthopaedics and Orthodontics, Budapest, Hungary Aim of investigation: The aim of this study was to define cephalometric norms specific to Hungarian adolescents with malocclusion, and to compare these with Ricketts’s cephalometric standards. Subjects and methods: The study was carried out using digitalised lateral cephalograms of 500 adolescents diagnosed with malocclusion (238 males and 262 females; mean age: 15y1m; SD: 1y8m), without receiving any previous orthodontic treatment. The computer-aided cephalometric analysis was performed using Ricketts’s method. From 30 variables (angles and lengths) obtained the next five measurements were statistically analysed (SPSS 5.0 for Windows): craniofacial deflexion, facial convexity, facial axis angle, mandibular angle and conical angle. Results: Cranio-facial deflection angle showed a range of variation between 16.5° and 36.2°, having a mean of 27.66 ± 3.63°. Range of facial convexity was 21.4 mm (from –10.7 to 10.7mm) with a mean value of 0.8+3.2 mm. Facial axis angle height presented a minimum of 76.1° and a maximum of 101.5° with a mean of 89.4+4.6°. Mandibular angle resulted from the range of 4.3° min-

imal to 53.7° maximal values, presenting a mean of 20.5+7.5°. Measurements for conical angle showed a 71.78° mean, with a range of 84.6. Conclusions: In spite of diagnosed malocclusion and need of treatment, a high coincidence of measured values was found when compared to the normative data established by Ricketts. SOME ASPECTS OF EXISTENTIAL PSYCHOTHERAPY IN DENTISTRY Fábián, T.K.1, Kovács, Sz.1, Müller, O.2, Fábián, G.2, Marten, A.2, Fejérdy, P.1 1Clinic

of Prosthetic Dentistry, Semmelweis University, Budapest; 2Clinic of Pediatric Dentistry and Orthodontics, Semmelweis University, Budapest, Hungary Existential psychotherapy suppose four basic conflicts as causes of psychopathological processes such as: transitoriness (mortal nature, death); liberty (liability, will); insulation (existential aloneness); and meaninglessness (meaninglessness of life). Based on clinical experience and theoretical considerations, authors hypothesize that these four basic conflicts may play an important role in the development of psychogenic dental problems such as dental fear, odontophobia, and several oro-facial psychosomatic manifestations as well. Especially the conflict of transitoriness (mortal nature, death) seems to be highly important. Tooth loss (especially edentulousness) symbolizes the loss of living force, and evokes a symbolic meaning of growing old, evanescence and death. Another important coupling of mouth and teeth to the conflict of transitoriness is rooted in the early phase of psychological development. The early experience of the infant related to losing somebody (the baby must be taken off the breast) and destroying something (intake of food with the use of the teeth) is strongly coupled to the oral region during the so-called oral-sadistic stage of the psychological development. Authors conclude on that, further rese arch should be carried out to clearly demonstrate the influence of the above-mentioned main conflicts on the psychogenic dental problems. NUMERICAL ANOMALIES OF TEETH IN SYNDROMES; TREATMENT POSSIBILITIES Gábris, K, Tarján, I Department of Pedodontics and Orthodontics, Dental Faculty, Semmelweis University, Budapest, Hungary Numerical anomalies in primary and permanent dentition can cause the failure of eruption, as well as masticatory, phonetic, aesthetic and psychological prob-

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

lems. Literature data show that the prevalence of supernumerary teeth in the Caucasian population ranges from 0,1 to 3,8 per cent, and that of congenital aplasia is between 3,7 and 55 per cent. In the healthy Hungarian population the prevalence of supernumerary teeth is 1,8 per cent, agenesis is 16 per cent. Both types of anomalies can associate with various syndromes. The lecture presents inherited diseases with related orofacial anomalies. It calls the attention to the significance and importance of early diagnosis in order to prevent severe anomalies. The authors illustrate the combined surgical, orthodontic and prosthetic treatment possibilities that help to achieve functional and aesthetic improvement in the quality of the patient’s life. THE CLINICAL RELEVANCE OF PERIODONTAL SUPPORTIVE THERAPY IN THE CONTROL OF FURTHER PERIODONTAL ATTACHMENT LOSS Gera, I., Rosta, P., Kovács, V. Department of Periodontology, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary Introduction: Longitudinal follow up studies proved that strict supervised oral hygienic programs in combination with regular professional mechanical plaque control have been successful in maintaining periodontal health for a long period of time, and the further attachment loss could have been controlled even in patients with base line advanced periodontitis. The Scandinavian model showed that the supportive periodon-­ tal therapy was effective over 30 years at patients who participated in these programs, and those who have started the program 30 years ago could maintain good oral and periodontal health even at the age of 70. Objectives: Authors’ aim was to summarize the results of their supportive periodontal therapy introduced some 20 years ago at patients with destructive periodontitis, as well as to assess the efficacy of the regular mechanical professional plaque control combined with regular home care. Subjects & methods: Eighty-seven individuals participated in the study, all of them underwent comprehensive periodontal therapy and have been at least more than five years on our maintenance program. At the end of the active therapy phase the number of teeth, plaque index (PLI) POP, PPD and CAL were registered. Patients were punt on a 3 to 12 month recall program depending on their clinical status, individual motivation and skill. The periodontal parameters and oral hygiene were annually registered. Results: The eldest individual participated in our program was 86, while the youngest 23. The average age of the group was 45.6 years. The men/female ratio was

247

1:2. The longest follow-up time was 22 years. During this period of time 22 teeth were extracted but only 18 for periodontal reasons. The individual oral hygiene showed marked individual variations but 65% of patients presented such a good oral hygiene at recall appointments that only minimal supragingival plaque and calculus were detectable, and they needed only minimal professional assistance. The rest of our patients’ oral hygiene was not excellent and they always needed regular comprehensive supragingival debridement and continuous motivation. The average PPD was 2.3 mm, and the additional attachment loss compared to the baseline data was only 1 mm. Marked attachment loss and disease activity were recorded at 42 teeth of our 18 patients. The average lifespan of the fixed restorations put upon the previously treated abutments with initially fair prognosis exceeded the 10 years. During the observation period 23 patients needed new surgical therapy mainly certain type of GTR surgeries. Conclusions: In accordance with the data published in the literature our patients with advanced periodontal attachment loss at baseline but actively participating in a regular professional supportive therapy could preserve their periodontal attachment level and maintain fair periodontal health. ZIRCONIUM OXIDE CERAMIC RESTORATIONS Gerle, J.1, Balogh, Zs.2, Hermann, P.3, Borbély, J.3 1Training

Unit, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 2Balogh Dental, Dentaltechnician Laboratory, Budapest, Hungary; 3Department of Prosthodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary New perspectives of FPD treatment are given by recent innovations of all ceramic restorations. The late progression in CAD/CAM technology can not only satisfy the increasing aesthetic demand for metal-free, tooth-colored restorations in dentistry, but it also further increases the facilities of dental treatment of patients suffering in metal allergy. Out of those various types of ceramic materials recently used in dentistry, zirconium oxide ceramics emerge due to their sound biocompatibility, bending strength and other advantageous physical and chemical properties. Zirconium oxide artificial hip, elbow and finger prostheses, for instance, have been implanted into human bodies for nearly twenty years. The most recent core materials used for all-ceramic FPDs are the yttrium tetragonal zirconia polycrystals (Y-TZP)-based materials. Y-TZP ceramics are manufactured and optimized industrially so that the material qualities remain unchanged through the complete pro­

248

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

duction chain. Manufacturers supply zirconium oxide ceramic blanks of equal shape, so a mechanical process is also required for making the prosthesis. High strength zirconia materials cannot be processed using traditional laboratory methods (sintering, pressing, cast­ing). One of the blessings of computerized dentistry is that it enabled the application of zirconium oxide. Frameworks can be milled either from partially sintered Y-TZP-based blanks, or fully sintered Y-TZP-based blanks. With a partially sintered milled framework, the size has to be increased to compensate for prospective shrinkage (20%) that occurs during final sintering. The milling process is faster and the wear and tear of hardware is less than the milling from a fully sintered blank. Hard processing of fully sintered zirconia (HIP) blanks require more time and labor. HIP stands for Hot Isostatic Pressing. High temperature and pressure is applied to condense the material and its gaining approximately 20% more in strength. Mechanical properties of zirconium oxide make it a reliable framework material for crown and bridge-work. The coping is then veneered in the dental laboratory with conventional build-up of specially developed dental porcelains. Introducing some of latest material and technological developments, authors present clinical cases of excellent biocompatibility zirconium oxide restorations, emphasizing medical-biological advantages of research in patient-care. References: 1. Coli P, Karlsson S: Precision of a CAD/CAM technique for the production of zirconium dioxide copings. Int J Prosthodont 2004; 17: 577—580. 2. Luthardt RG, Holzhüter M, Sandkuhl O, Herold V, Schnapp JD, Kuhlisch E, Walter M: Reliability and properties of ground Y-TZP-Zirconia Ceramics. J Dent Res 2002; 81 (7): 487—491. 3. Tinschert J, Natt G, Mautsch W, Spiekermann H, Anusavice KJ: Marginal fit of alumina-and zirconia-based fixed partial dentures produced by a CAD/CAM system. Oper Dent 2001; 26: 367–374. THE EFFECT OF PERIODONTAL TREATMENT FOR THE OUTCOME OF PREGNANCY Gorzó, I.1, Radnai, M.1, Eller, J.2, Novák, T.3, Heffner, N.1, Pál, A.3 1Department

of Dentistry and Oral Surgery, University of Szeged, Hungary; 2Department of Medical Informatics, University of Szeged, Hungary; 3Department of Obstetrics and Gynecology, University of Szeged, Hungary Introduction: It was supposed in the last 15 years that chronic inflammatory periodontal disease may

influence the date of childbirth and the weight of the newborn. One way to evidence the possible influence is to treat periodontal disease in a group of pregnant women and compare the results to untreated group, and see whether the longevity of pregnancy and the weight of the newborn increases after treatment. Materials and methods: Altogether 68 postpartum, non-smoking women, without any systemic disease were included into the study. Every mother had threatening premature labor. The examined mothers were divided into two groups – 41 of the pregnant women underwent preventive periodontal treatment (test group), the remainder 27 refused the periodontal treatment (control group). The following periodontal parameters were measured: PD, SBI, plaque index frequency of dental calculus mobility, recession. The results were compared with statistical methods. Results: According to the statistical analysis only the SPI values differed significantly between the test and control groups. The average weight of babies was 300 g higher in the treated group (test) than among those who refused the preventive periodontal measurements (control). The difference was highly significant. The longevity of pregnancy also was compared, but the difference did not prove significant although it was longer in the treated (test) than in the non-treated (control) group. Conclusion: Our results support those opinions that preventive periodontal treatment may have a positive effect on the weight of the newborn baby, and may increase the longevity of pregnancy in case of threatening premature labor. DIAMETER CHANGES OF GINGIVAL VESSELS IN RESPONSE TO THE LOCAL ENGAGEMENT OF VEGF Gyurkovics, M1, Győrfi, A1, Iványi, I1, Fazekas, Á1, Rosivall, L2 1Department

of Conservative Dentistry, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 2Institute of Pathophysiology, Faculty of Medicine, Hungarian Academy of Sciences and Semmelweis University Nephrology Research Group, Budapest, Hungary Background: Vascular endothelial growth factor (VEGF) induces proliferation of endothelial cells, stimulates angiogenesis, and increases vascular permeability in many organs. Nevertheless we have only limited information about its role in gingival hemodynamics. Objectives: The aim of this study is to assess the acute circulatory effect of VEGF on the vital gingiva in rats. Materials and methods: Thirty anesthetized adult male Sprague-Dawley rats (356±37 g) were divided into two

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

study groups: saline controls (n=15), and VEGF (n=15) groups. Changes in gingival vessel diameter were measured by vital microscopy at the first upper incisor prior to, and 1, 5, 15, 30 and 60 minutes after VEGF (10μg/ml, 10 µl) or saline administration. For statistical analysis two-way ANOVA was applied with treatment and time as factors. Normal distribution was tested by the Kolmogorov-Smirnov test. Results: In the presence of VEGF increased vessel diameter was found in the 1st and 5th minutes (12.35 + 3.75%; 12.66 + 5.04%; mean + SE; p<0.05) as compared to the control group. Conclusion: These findings suggest that the immediate vasodilatation might be facilitated by VEGF receptors present in the vessels of gingiva propria. This study was supported by ETT 541/2003 and OTKA T42584. DNA EXAMINATION OF CHILDREN’S STREPTOCOCCUS MUTANS Herczegh, A.1) Ghidán, Á.2, Deseo, K.3, Tarján, I.3 1Department

of Conservative Dentistry and Endodontics, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 2Department of Medical Microbiology, Semmelweis University; 3Department of Pedodontics and Orthodontics, Semmelweis University Introduction: The pathogen capacity of microorganisms depends on their quantity, virulence and on the host’s conditions. The Streptococcus mutans (S. mutans) strains are highly heterogeneous phenotipically and genotipically. Their ability to cause disease is different. Aim of the study: The authors’ aim was to find an association between the DNA structure of S. mutans and its virulence. Materials and methods: Twenty-eight S. mutans strains from 100 children’s plaques were collected. The mean age of the children was 12,8 years. Children were divided into caries-active (DMFT ≥5), caries-free (DMFT=0) and gingivitis (GI ≥2) groups. Mutans streptococci were selected on MSB agar. S. mutans were isolated by API rapid ID 32 Strep diagnostic system and by raffinose fermentation. Pulsedfield gel electrophoresis (PFGE) method was used for DNA structure comparison. Results: Analysing the bands of the 28 strains, 8 major PFGE pattern groups were found. Strains were closely related (defined at 70% cut off) to each other, although they were derived from plaques of three clinically different groups (DMFT ≥ 5, DMFT=0 and GI ≥2). Three pairs of identical patterns were found, originating in two cases from different groups of clinical condition.

249

Discussion: We haven’t found correlation between the DNA structure of S. mutans and cariogenecity. The results of the PFGE experiments suggest that different DNA strains of S. mutans are not the only determining factor in the development of dental and periodontal diseases. References: 1. Keene HJ, Shklair IL: Relationship of Streptococcus mutans carrier status to the development of carious lesions in initially caries free recruits. J Dent Res 1957; 53: 1295. 2. Köhler B, Krasse B: Human strains of mutans strep­ tococci show different cariogenic potential in the hamster model. Oral Microbial Immunol 1990; 5: 177. ANTIMICROBIAL THERAPY IN DENTAL PRACTICE Hermann, P.1, Gera, I.2, Gerle, J.1 Rozgonyi, F.3 1

Department of Prosthodontics, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 2 Department of Periodontology, Semmelweis University; 3 Institute of Medical Microbiology, Semmelweis University Introduction: Microbial compounds include bacterial, viral, and fungal agents even in healthy organs and all of these are prescribed in dentistry. In the dental practice protozoas have not got high importance. Aims: Antimicrobial therapy aims to treat infection with a drug to which the causative organism is sensitive. At the empirical antibiotic therapy the antimicrobials can be administered on the infectious disease, the most probable pathogen, and the usual antibiotic sensitivity pattern of the pathogen. At the rational antibiotic therapy the antimicrobial agents are administered after the sensitivity of the pathogen has been established by cultured and in vitro testing in the laboratory. Mode of action: Antimicrobial agents inhibit the growth of or kill microorganisms by a variety of mechanisms. In general the target involves the cell wall, the protein synthesis, or to interfere with nucleic acid replication. Whenever possible, a single antimicrobial agent should be used to reduce the incidence of possible side effects and emergence of resistant bacteria. In dentistry combination therapy should be avoided as far as possible. Antibacterial therapy: Amino-penicillins are the most useful and widely used antimicrobial agents in dentistry, since they are effective against a majority of Gram-positive organisms (Actinomyces, α-hemolytic streptococci, Peptostreptococci), and Gram-negative organisms such as Bakteroides, Prevotella, Porphyromonas. In dentistry 3rd generation cephalosporins should be resorted to as a second line of defense, depending on culture and antibiotic sensitivity test results.

250

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

The erythromycin is the most popular member of the macrolide group of antibiotics, and it is the first choice in dentistry for treating penicillin-allergic patients. The spectrum of activity of the clindamycin is similar to that of eritromycin, but it has partial cross-resistance. Formerly the tetracyclines were one of the most widely used antibiotic groups owing to their very broad spectrum of activity and infrequent side effects. Their usefulness has decreased as a result of increasing bacterial resistance. The metronidazole has anaerobic activity, which makes it exceedingly effective against strict anaerobes and some protozoa, so this drug can be the first to be introduced to treat protozoal infections. In serious, generalized infections the carbapenems (imipenem and meropenem) are the first choice in dentistry. Antifungal therapy: In contrast to the wide range of antibacterial agents, the number of effective antifungals are limited, because selective toxicity is much more difficult to achieve in eukaryotic fungal cells, which share similar features with human eukaryotic cells. Polyenes (nystatin) and the azoles (fluconazole) are the most commonly used antifungals in dentistry. Antiviral therapy: Few antiviral drugs with proven clin­ ical efficiency are available, in contrast to great range of successful antibacterial agents. The shortage of antivirals is mainly due to the difficulty of interfering with the viral activity within the cell without damaging the host. Aciclovir is an efficient, highly selective antiviral agent, which blocks viral DNA production at a concentration of some thousand times less than that required to inhibit host cell DNA production. INFLUENCE OF ER:YAG LASER IN PERIODONTAL REGENERATION Horvath, A., Windisch, P., Gera, I. Department of Periodontology, Semmelweis University, Budapest, Hungary Background and aim: Lasers are increasingly used in dentistry nowadays. In periodontal field the erbiumdoped: yttrium, aluminium, garnet (Er:YAG) laser seems to be the most promising. Several studies have report­ ed its efficiency in calculus removal, root surface conditioning and potential antimicrobial effect that may lead to biocompatible surface for tissue reattachment. However, there is a controversy among various studies regarding to the dimension of its benefit added to conventional therapy. The aim of this preliminary study was to observe the possible effect of Er:YAG laser when used in guided tissue regeneration (GTR) therapy. Material and method: Deep periodontal pockets sched­ uled for GTR treatment of four volunteer patients of our department were treated. All patients underwent oral hygienic program incl. SRP at least two weeks

before operation. Prior to and 6 months following surgery standardized radiographs were taken and clinical parameters of gingival recession (GR), probing depth (PD), clinical attachment level (CAL), bleeding on prob­ ing (BoP), tooth mobility (MOB) were measured. Following full thickness flap elevation in local anaesthesia, the major part of granulation tissue was removed with Gracey curettes. Subsequently debridement and removal of remaining granulation tissue were carried out utilizing Er:YAG laser (KEY®, wavelength 2940 nm, 160 mJ/pulse, 10 Hz). Then the intrabony defects were filled with natural bone mineral and covered by resorbable collagen membrane. Results: No adverse event was observed and less discomfort as usual was reported during maintenance and 6 months healing period. The results have demonstrated GR increase from 1.7 ± 1.2 to 3.1 ± 2.1 mm, while PD and CAL were both reduced from 8.6 ± 2.3 to 3.8 ± 0.9 mm and from 10.3 ± 2.9 to 6.9 ± 2.2 mm on average, respectively. BoP changed from the mean of 75% to 38% and MOB was not evaluated because of splinting the teeth. Conclusion: Within the limits of the present preliminary study, it may be concluded that the use of Er:YAG laser doesn’t impede the outcome of GTR therapy, which encourages us to perform further histological and randomized controlled trial. THE IMPORTANCE OF THE STOMATO-ONCOLOGICAL EXAMINATION IN DENTAL PRAXIS Katona, J., Katona, I. St. János Hospital, Budapest, Hungary Since the enactment of Section 2 (1) of Act LXXXIII of 1997 on obligatory health insurance, the stomato-oncological examination of the patients is obligatory for each Hungarian dentist. Based on the statistics, the number of malignant growth of the oral cavity diseases is continuously grow­ ing. By now the number of cases in Hungary are the highest in the world. In spite of the current arrangements, the huge number of malignant growths of the oral cavity shows no signs of improvement. For the improvement of the statistics it is necessary: to give the stomato-oncological examination more prom­ inence, to recognize and filter out cases at an early stage, to send the patient to oncological centers, and start the treatment without further delay. The results of stomato-oncological examinations of dental patients between December 1, 2005 and July 31, 2006 are summarized. Out of the total number of 1240 screened patients 9 cases presented premalignant lesions. Because of the little number of cases ex-

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

amined, we cannot make utter statistical comparisons. However, we cannot emphasize sufficiently the importance of filtering out the tumor suspicious, precancerous cases, and starting immediately the oncological and/or surgical treatment of these cases. This would hopefully decrease the morbidity and mortality rates resulting from these cases. INSPECTION OF THE SKELETAL CAUSES OF SURGICALLY TREATED PROGENIES Kernács, I.1, Tóth Bagi, Z.2, Végh, A.1 1,3Heim

Pál Children’s Hospital, Department of Orofacial Orthopaedics and Orthodontics, Budapest, Hungary; 2Hungarian Defense Forces „Dr. Radó György” Central Military Hospital, Department of Head and Neck Surgery, Budapest, Hungary Introduction: The ortho- and disgnathia surgeries in progeny cases (mainly done by the oral surgery of Cen­tral Military Hospital) planned and prepared in the last three years at Heim Pál Hospital had been evaluated from the aspect of which jaw to intervene in, so as to correct the disproportion solving the skeletal anomaly. Material and methods: The lateral and frontal cephalometric radiographs were evaluated by Ricketts and Segner Hasund method. The examination of the relation of dental arches was executed both on the moulages that were placed in the articulator by facebowtransmission (SAM mean value articulator) and by the analysis of the functional occlusion. In the course of the aesthetic analysis photos were taken. Six patients out of sixteen were suffering from disturbance of development (five cleft palates, one Syndrome Crouson). Results: Surgical intervention was needed on the man­ dible in only one case, in the rest (fifteen cases) it was needed either on the maxilla or on both jaws. Six out of these fifteen patients needed RPE. Bimaxillary surgery settled the occlusal and aesthetical relations at nine patients. Discussion: It can be stated, that in almost all of those progeny cases that were treated surgically, surgical correction on the maxilla had to be done. From this fact we can suspect that the underdevelopment and/or the disposition of the maxilla play an important role as an etiological factor in this type of alteration. BLOOD LOSS IN ORTHOGNATHIC SURGERY Kertész, É.1, Tóth Bagi, Z.1, Gyenes, V.1, Pataki, T.2 1Department

of Oral and Maxillofacial Surgery, Hungarian Defense Forces „Dr. Radó György” Central Military Hospital, Budapest, Hungary; 2Department of An-

251

aesthesiology, Hungarian Defense Forces „Dr. Radó György” Central Military Hospital, Budapest, Hungary Introduction: In some cases of surgical intervention in the maxillo-facial region a significant blood-loss can be expected. For replacement, transfusion or auto­ transfusion may be used. According to modern medical approach not the blood should be replaced, but the loss should be prevented. Material and methods: One of the major profiles of our department is orthognathic surgery. During such oper­ ations we studied the facts influencing blood-loss. In the past 5 years we performed osteotomies on 63 patients and measured the amount of lost blood, the time of surgery, the circumstances of general anaesthesia and the change of the haematological parameters. Results: Relying on literature data, our surgical expe­rience and up-to-date anaesthesiological methods (hypotensive technique), we achieved that these planned surgical interventions caused minimal blood-loss, so transfusions were not necessary. Discussion: During the elective orthognathic surgeries the minimization of intraoperative blood-loss is important and the goal to achieve. Avoiding the transfusion can lead to less complications and decreases costs. Based on our own measurement and leaning on con­ crete statistical data we can inform our patients preoperative, that we anticipate there will be no need of blood-replacement during or after the surgical intervention. DENTAL FEAR OF 12-19-YEAR-OLD STUDENTS AMONG THE HUNGARIAN MINORITY IN RUMANIA Markovics, E.1, Markovics, P.2, Kovács, Sz.3, Fejérdy, L.3, Szabó, Zs.2, Fábián, T. K.3, Fejérdy, P.3 1Clinic

of Prosthetic Dentistry, University of Medicine and Pharmacy TG-Mureş, Rumania; 2Clinic of Oral and Maxillofacial Surgery, University of Medicine and Pharmacy TG-Mureş, Rumania; 3Clinic of Prosthetic Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary Aim: Dental fear of the Hungarian minority in Rumania (Partium) were analysed related to gender, age, and anxiety level. Materials and methods: 549 primary and grammar school students participated (342 female, 207 male; 15,2 ± 2 years). DAS, DFS, STAI-S, STAI-T scores were analysed (SPSS 8.0). Results: Chronbach-alpha of DAS, DFS, STAI-S, STAI-T were: 0.803, 0.932, 0.892, 0.875, respectively. Total scores of the scales were DAS: 12.6 ± 3.3, DFS: 50.6 ± 25.1, STAI-S: 39.7 ± 17.1, STAI-T: 43.8 ± 9.9. Gender, age, DFS, STAI-S, STAI-T influenced significantly

252

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

the total-scores and all of the items of the DAS scale (ANOVA; p ≤ 0.01). Gender, age, DAS, STAI-S, STAIT influenced significantly the DFS total-scores (ANOVA; p ≤ 0.01). Gender influenced 16 items of DFS, but did not influence items N0 2, 3, 4, 12 (t-probe, p ≤ 0.05). Age influenced 12 items of DFS, but did not influence items N0 2, 6, 8, 9, 12, 15, 16, 18 (ANOVA, p ≤ 0.05). STAI-S influenced 18 items of DFS, but did not influence items N0 3, 15 (ANOVA, p ≤ 0.05). STAI-T influenced 18 items of DFS, but did not influence items N0 3, 5 (one-way ANOVA, p ≤ 0.05). DAS total score influenced all of the items of DFS (ANOVA, p ≤ 0.05). Item-scores of DFS related to dental handpiece, and the scores of item N0 20 were higher than scores related to anaesthetic needle only in the case of high dental fear subjects (DAS ≥ 18). Conclusions: Total-scores were higher, but item-scores were rather similar comparing to data measured in present-day Hungary. TYPES OF BEHAVIOUR-ORIGIN IATROGENY IN ORAL MEDICINE Matekovits, Gy. Stomatologica University, Timisoara, Rumania In dental surgery, the negative effects that can be caused by the dentist are classified as therapeutic and behavioral. The anamnesis and the superficial clinical examination, an incomplete diagnosis or improper therapy may lead to negative results. In many cases, the negative behavior of the dentist or his team may have a strong psychological impact on some patients. For the material and method section regarding this subject, the author, member of the Dental Association of Timis County, has studied 24 files with complaints against general practitioners. The results of his study are presented objectively and the types of the complaints are classified on a scientific basis. The conclusions demonstrate the strong impact the doctor’s behaviour may have on the patients. In the end, the paper describes a positive type of attitude towards the patients that all doctors should adopt, irrespective of their age. HOME DENTAL CARE FOR IMMOBILIZED PATIENTS Pánczél, J., Matekovits, Gy. Stomatologica University, Timisoara, Rumania This study has a double aim. It deals with the oral necessities of immobilized patients who are forced to live in a small space. In addition, it classifies the causes of immobilization which influence the whole medical

act that must provide the patient with the comfort of a normal life. Usually the dentist is part of a multidisciplinary team, which he consults and which he is consulted by in order to elaborate a proper treatment plan. In this paper the dental medical act is presented in all its steps, from the first visit or contact, through the anam­nesis to the establishment of the diagnosis and its therapeutic process, with its peculiar approach, behavior, therapy and instruments. Complex rehabilitation of Eagle’s Syndrome Németh, O.1, Csáki, G.2, Kivovics, P.1 1

Department of Prosthodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 2 Department of Head and Neck Surgery, National Cancer Institute, Budapest, Hungary Eagle’s syndrome is the term given to the symptomatic elongation of the styloid process, or mineralization of the stylohyoid or stylomandibular ligament, or posterior belly of digastric muscle. Marchetti first alluded to this syndrome in early 17th century, but Eagle was the first to described this syndrome in 1937. A 3 cm or longer process is considered anomalous and responsible for the so-called Eagle’s syndrome, although study by Moffet et al. of the styloid process suggested a normality range to be between 1.52 and 4.77 cm. Symptoms of Eagle’s syndrome are pharingeal pain localized in the tonsillar fossa or hyoid bone, hypersalivation, foreign body sensation, and rarely voice alteration. Pain is triggered by head rotation, lingual movements, swallowing or chewing. Middle-aged patients often believe that they have not healed properly from their tonsillectomy, but there occurred a 11-year-old patient as well. More report mentioned this syndrome produced by a malignant tumor (granular cell tumor, neurogen tumor). Diagnosis can usually be made on physical examination by digital palpation of the styloid process in the tonsillar fossa, and by radiography (pan­ oramic radiographic, CT scans, MRI). Eagle’s syndrome can be treated by drugs (NSAID, cortison injection), or surgery (transoral approach and extraoral-cervical approach). The incidence of elongated styloid process has been reported 4%, but only about 0.16% with symptoms. The vagueness of symptoms and the infrequent clinical observation are often misleading, so that the correct diagnosis is the most important. These patients are often seen by a dentist. Consequently we have operative task to have a correct treatment plan. Our case report deals with a 27-year-old woman’s Eagle’s syndrome treatment from complaint to the complex rehabilitation.

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

References: Slavin KV: Eagle syndrome: entrapment of the glos­ sopharyngeal nerve? Case report and review of the literature. [Case Reports. Journal Article] Journal of Neurosurgery 2002; 97(1): 216–218. Philipp K, Barnes EL, Carrau RL: Eagle syndrome produced by a granular cell tumor. [Case Reports. Journal Article] Archives of Otolaryngology – Head & Neck Surgery 2001; 127(12): 1499–1501. Thot B, Revel S, Mohandas R, Rao AV, Kumar A: Eagle’ syndrome. Anatomy of the styloid process. [Journal Article] Indian Journal of Dental Research 2000; 11(2): 65–70. Buono U, Mangone GM, Michelotti A, Longo F, Califano L: Surgical approach to the stylohyoid process in Eagle’s syndrome. [Journal: Article] Journal of Oral & Max­ illofacial Surgery 2005; 63(5): 714-716. Quereshy FA, Gold ES, Arnold J, Powers MP: Eagle’s syndrome in an 11-year-old patient. [Journal: Article] Journal of Oral & Maxillofacial Surgery 2001; 59(1): 94–97. Lee S, Hillel A: Three-Dimensional Computed Tomography Imaging of Eagle’s Syndrome. [Journal: Article] American Journal of Otolaryngology – Head & Neck Medicine & Surgery 2004; 25(2): 109. VITALMICROSCOPOIC STUDIES OF ADHESIVES Nyárasdy, I.1, Kispélyi, B.2 Fejérdy, L.2 Iványi, I.1 Rosivall, L.3 1Department

of Conservative Dentistry, Faculty of Den­ tistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 2Department of Prosthodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University; 3Department of Pathophysiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University Introduction: The continuously improving composite filling materials can form almost perfect fillings in both anatomical and functional terms. However, even today’s best filling materials show a polymerisation shrinkage of about 1.5 % v/v, which will lead to a gap at the filling edge, and, in turn, to secondary caries and corresponding complications. Since manufacturing companies have not managed to solve this problem, dentists have to compensate for the polymerisation shrinkage, i.e. attempt to eliminate the marginal leakage by using the so-called ‘adhesive technique’. This consists of applying adhesive materials directly on the cavity wall. Aims: The goal of the study was to examine – with vital-microscopic technology – the effects of one characteristic member of the ‘total etch’, the ‘etch & rinse’ and the ‘self etch’ adhesive group on the diameter and micro-circulation of pulpal vessels of rat teeth. Materials and method: 10 animals were studied in

253

each group. In the first test group 36% phosphoric acid for 15 and 60 sec, in the second group Non-Rinsing Conditioner, in the third test group Scothbond Multi­purpose Dental Adhesive System with and without etching, in the fourth group Prime&Bond 2.1, in the fifth test group Prompt L-Pop, and in the last group XenoIII were applied on the 20-40µm thin dentine layer of the left lower incisor of Sprague-Dawley male rats (376 + 92 g. S.E.). The application of saline served as untreated control. Results: Phosphoric acid and self-etching Non-Rinsing Conditioner of 36%, applied for 15 sec, caused no irreversible changes. However, phosphoric acid of 36%, applied for 60 sec, resulted in serious irrevers­ ible changes. None of total-etch group members caused irreversible changes, while the ‘strong self-etch’ adhesive showed more serious consequences. The acidically less aggressive member of the other subclass – causing reversible changes – is less toxic. When using adhesives containing acetone as solvent, the pulpdentine complex compensated for the toxic effects of the acetone. Discussion: Via dentine tubules cut through at preparation, these materials may come into direct contact with the pulp tissue, i.e. adhesives must always be biologically acceptable. These materials are characterised by the so-called initial toxicity since diffusion through dentine channels is the strongest in the beginning phase. Any noxa that results in initial pulpal damage will affect blood flow and capillary permeability. Vital-microscopic examinations provide a possibility to clarify immediate, initial toxicity responses. THE ROLE OF DENTOALVEOLAR SURGERY IN THE TREATMENT OF DENTAL DISEASES IN CHILDHOOD AND ADOLESCENCE Orosz, M.1, Tarján, I.2, Gábris, K.2 1Educational

Dept. in Dental Surgery, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 2Department of Pedodontics and Orthodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University After Hungary has joined the European Union, several professional and administrative changes have been implemented in dentistry. In accordance with the new standards, dentoalveolar surgery, pedodontics and orthodontics have become separate specialities. In this situation dentists with only one speciality face challeng­ es, and the importance of teamwork increases. Having worked in full cooperation, authors report on their common experience. Frequent cases and rare solutions are introduced, including surgical intervention supporting orthodontic treatment, the therapy of im-

254

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

pacted teeth, hypodontia, the replantation of injured teeth, implantation and transplantation. SurvEy of Incidence and Therapeutic Principles Of PatieNts With Temporo-mandIBular Disorders AT SZEGED UNIVERSITY BETWEEN 2003 AND 2005 Perényi, J, Horváth, G. Department of Prosthodontics, Faculty of Dentistry, University of Szeged, Hungary The Clinic of Dentistry and Oral Surgery of Szeged University serves as a regional centre for treatment of patients with temporo-mandibular joint disorders. Patients treated with this diagnosis in the period 1st October 2003 – 31st December 2005 were analysed according to age, sex, diagnosis, place of residence and applied therapy. Patients were recalled for control, and symptoms and signs were rated according to Helkimo’s index, while the pain-values were graded in pursuance of markings made by the patient on a visual analogue scale. The obtained results give us the possibility to evaluate the efficiency of different treatment methods. PROSTHODONTIC REHABILITATION AFTER COMPLEX TREATMENT OF SUBLINGUAL CANCER Perger, K.1, Kivovics, P.1, Hajdu, Z.2 1Department

of Prosthodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 2Technician Laboratory of Semmelweis University, Faculty of Dentistry, Semmelweis University The prosthetic treatment of patients after oral cancer treatment needs consideration of some important rules. Few prostheses do not cover the surgical area toward perspicuity and controlling this area. The prostheses do not cause irritation on the mucosa. The altered clin­ ical anatomical situation has to be most carefully considered at the impression procedure and the developing of surfaces of the prosthesis. If the patient has only two lower canine, there are many possibilities for the prosthetic treatment: from the RPD without tooth preparation to the most complicated prostheses with precision attachments. Many factors influence our choice. Our patient had also this status. The prosthodontic rehabilitation was performed after tongue and sublingual resection due to a cancer (Stage III) and radiation therapy. Due to the surgical procedure the half of the tongue is missing and there is a limitation in mobil-

ity of the tongue and the lower lip. According the special clinical anatomical situation we planned a special lower prosthesis. Upper complete denture and lower mucodental sup­ ported RPD with precision attachments were made. Conical telescopes were used on the canines splinting with dental bar with Wirofix friction elements. Prosthodontic rehabilitation restores not only the masticatory function and the aesthetics but it improves also the voice production. The patient is satisfied with the prostheses and has worn it without complaints for a year. References: 1. BEGO Bremer Goldschlägerei Wilh. Herbst GmbH & Co.: BEGO-WiroFix Friktionselement für die Kombinationstechnik - Arbeitsanleitung 2. BOROS I, KESZLER P: Sialorrhoea: fokozott nyáltermelés és nyálfolyás. Egy alábecsült probléma az orvosi gyakorlatban. Fogorv Szle 2006; 99: 99–108. 3. HAJDU Z, PERGER K: Wirofix használata merevítőru­ das elhorgonyzás kiegészítésére. A Fogtechnika – Dental Labor 2005; II./4-5: 34-38. 4. MCCORD JF, MICHELINAKIS G: Systematic review of the evidence supporting intra-oral maxillofacial prosthodontic care. Eur J Prosthodont Restor Dent 2004; 12: 129–135. ­5. NAGY G: Nyálmirigybetegségek. Medicina, Budapest, 2000; 27–55. 6. PIGNO MA, FUNK JJ: Prosthetic management of a total glossectomy defect after free flap reconstruction in an edentulous patient: a clinical report. J Prosthet Dent 2003; 89: 119–122. 7. TEOH KH, PATEL S, HWANG F, HURYN JM, VERBEL D, ZLOTOLOW IM: Prosthetic intervention in the era of microvascular reconstruction of the mandible – a retrospective analysis of functional outcome. Int J Prostho­ dont 2005; 18: 42–54. Modelling of oral carcinogenesis using in vitro cultures of normal and immortalized oral keratinocytes Sarang, Zs.1, Szondy, Zs 1, Vondracek, M.2, Hansson, A.2, Grafström, R.C.2 1Department

of Biochemistry and Molecular Biology, University of Debrecen, Hungary; 2Institute of Environmental Medicine, Karolinska Institutet, Stockholm, Sweden Introduction: Tumorgenesis is a multi-step process that includes the immortalization of normal cells and subsequent malignant transformation. During this pro­ cess the phenotype and gene expression pattern of the cells are altered. Development of in vitro models

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

may help to understand and prevent the formation of tumors and lead to new therapeutic approaches. Materials and Methods: Using Affymetryx DNA microarray and reverse transcriptase PCR, global gene expression profiles were acquired before and after serum induced differentiation from normal and SV40-T antigen immortalized human oral keratinocytes. We also investigated with immunohistochemical techniques the expression of keratins in organotypis cultures. Retinod induced differentiation and cell cycle alterations were determined by analyzing involucrin expression by west­ern blot and by flow cytometrical analysis of propidium iodide stained cells, respectively. Results: Normal cells cultured in vitro in the absence of serum preserved the gene expression pattern characteristic for normal oral epithelial cells in vivo. Immortalization with SV40-T antigen had great impact on the expression of genes involved in the process of differentiation, extra-cellular matrix deposition and cell adhesion. Immortalization abolished the cells’ ability to differentiate upon serum exposure but increased their susceptibility towards apoptosis inducing agents. Conclusions: Based on our results we conclude that in our in vitro model cells behave similarly to normal and dysplasic oral epithelial cells in vivo. Moreover organotypic cultures of oral keratinocytes might serve as useful tools in a number of experimental systems, for instance pharmacological or toxicological investigations. THE LEGAL MILLIEU IN THE EUROPEAN UNION OF THE REGULATION OF DENTAL SUPPLIER ACTIVITY Schmidt, J., Jáhn, M., Kivovics, P. Department of Prosthodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary The changes of the legal regulation in remedy seem to be very fast recently – not excluding the dental supplier activity either. Every change in the dentistry and the connection to the EU expands the legal confines of our profession. The authors wanted to show these new legal confines from the aspect of the dental supplier system. Naturally, the new legal environment is not confined only to the dental supplier system but the trends in EU initiated changes in the field of gradual and postgradual studies; new materials and standards; authorization of new instruments, etc. The determination and decision from the most important parameters in the medical practice belong to the national legislature, but the European legislation can necessitate setting up new constitutions and proceedings. There appeared a new incident, the „professional migration” across Europe after the accession of the 10 new members.

255

Our goal is to show the new European directives and other legislatives that can prejudice of our daily routine dental work, especially the new „Professional Qualifications Directive” No. 2005/36. We want to summarize the most important professional organizations, particularly the Council of European Dentists, former DLC, and its important role in the „dental” legislation. Finally we show some of the quantitative and qualitative parameters of the European dental supplier systems. INFLUENCE OF SCOLIOTIC DEFORMATION ON DEVELOPMENT OF CRANIOFACIAL ASYMMETRIES Segatto, E.1, Marschalkó, P.2, Végh, A.1 1Heim

Pál Children’s Hospital, Department of Orofacial Orthopaedics and Orthodontics, Budapest, Hungary; 2Heim Pál Children’s Hospital, Department of Orthopaedics, Budapest, Hungary Introduction: Scoliosis with a frequency of 5‰ at Hungarian children is often associated with asymmetrically developed bone structures connected to the vertebral column. The aim of this study was to investigate the coherence among the direction of the different facial asymmetries, as well as among the scoliotic deformation, represented by the direction of the scoliotic main curvature. Material and methods: 52 children diagnosed with scoliosis (mean age: 15Y,0M; SD: 2Y,7M) as well as 58 children being sound in terms of orthopedics (mean age: 13Y,6M; SD: 1Y,11M) were involved in these examinations. The scoliotic children were divided into two subgroups according to the direction of the main curvature (the first with left side deviance [n=30, mean age: 15Y,6M, SD: 2Y,3M], the second with right side deviance [n=22, mean age: 14Y,1M, SD: 2Y,7M]). Characteristics of the scoliotic deformation were detected on the frontal radiograms of the vertebral column. Facial asymmetry evaluation of the P-A cephalograms has been done according to Ricketts analysis. Results: In the first phase of evaluations two maxillary asymmetry indexes were determined, which could be used for the comparisons. The final results didn’t support the presence of a significant correlation between these indexes and the direction of the main scoliotic curvature. Conclusions: Factors playing a role in pathogenesis of scoliosis have influence on the asymmetric development of the craniofacial structures of the mid-face. Asymmetrical development of these craniofacial structures cannot be derived from the direction of the main scoliotic curvature.

256

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

EFFECT OF FLUORIDE CONTENT OF THE ORAL HYGIENIC PRODUCTS ON THE SURFACE STRUCTURE OF TITANIUM Stájer, A.1, Radnai, M.1, Turzó, K.1, Pelsőczi, I. K.1, Oszkó, K.2, Fazekas, A.1 1Department

of Dentistry and Oral Surgery, University of Szeged, Hungary; 2Department of Solid-State and Radiochemistry, University of Szeged, Hungary Background: High fluoride concentration and the acid­ic pH in prophylactic mouthwash and gels used to prevent caries may modify the surface structure of implants or prosthetic appliances made of titanium. Oxidative agents are known to thicken and condense the titanium-dioxide layer on the surface of titanium, improving its corrosion resistance. Fluoride – like a reductive agent – may have an opposite effect and attack this layer. The aim of the present work was to study chang­ es on the surface structure of titanium, caused by a fluoride containing solution, gel and mouthwash. Methods and Materials: Polished, commercially pure titanium CP grade 4 discs (9 mm in diameter and 2 mm in thickness, Camlog) were tested. Each sample was treated for 1 hour with one of the solutions: mouthwash containing 0.025 % fluoride, a gel containing 1.25 % fluoride and a solution of 1.0% NaF (pH 4.5). The surface structures were analyzed by atomic force microscopy (AFM) and X-ray photoelectron spectroscopy (XPS). Results: The roughness of the treated sample surfaces (Ra), as revealed by the AFM measurements, was increased significantly (2 times for the gel and 10 times for the 1% NaF solution) as compared to the control surface. No changes were detected in case of the mouthwash. The high fluoride concentration and acidic pH in the case of the gel and the 1% NaF solution resulted in a strong corrosion and a modification of the composition of the titanium surface. The XPS spectra revealed formation of fluoride containing complexes (NaF and Na2TiF6) bound strongly to the surface. Conclusions: The present study indicates that it is advisable to take the adverse effects of high fluoride concentration and low pH into consideration when applying prophylactic gels in case of patients having implants or orthodontic appliances made of titanium. References: 1. Bollen CML, Papaioannou W, Van Elderle J, Schepers E, Quirynen M, Van Steenberghe D: The influence of abutment surface roughness on plaque accumulation and peri-implant mucositis. Clin Oral Impl Res 1996; 7: 201-211. 2. Huang H: Effects of fluoride concentration and elastic tensile strain on the corrosion resistance of commercially pure titanium. Biomaterials 2002; 23: 59–63.

3. Nakagawa M, Matsuya S, Udoh K: Corrosion behaviour of pure titanium and titanium alloys in fluoride-con­ taining solutions. Dent Mat J 2001; 20(4): 305–314. DECREASE OF ANXIETY AND DENTAL FEAR IN THE WAITING-ROOM. A PILOT STUDY Szabó, Zs.1, Orbán, Á.Sz.1, Markovics, E.2, Markovics, P.3, Fábián, T.K.4, Fejérdy, P.4 1István

Báthory Theoretical High-School, Cluj-Napoca, Rumania; 2Clinic of Prosthetic Dentistry, University of Medicine and Pharmacy TG-Mureş, Rumania; 3Clinic of Oral and Maxillofacial Surgery, University of Medicine and Pharmacy TG-Mureş, Rumania; 4Clinic of Prosthetic Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary Aim: Authors compared several methods of mental hygiene (relaxing music, short stories on video, information posters) capable to decrease anxiety and dental fear in the waiting-room of a dental office. Materials and methods: 150 patients of two private dentists participated in this study (n=150; 71 female; 69 male, age 37.73 ± 11.63 years). Participants were divided into three groups, and either relaxing music or short stories on video, or information posters about anxiety and dental fear were used in the waiting-room. Anxiety (STAI-S) and dental fear (DFS) scores were measured at the beginning of the first and last visit. Dentists’ style of communication was also evaluated. Results: There were no significant difference between the groups related to gender, age, type and length of dental treatment. There was a significant decrease of anxiety and dental fear with the use of information posters only (p ≤ 0.05). Scores also decreased but not at a significant level in the other groups. There was no significant difference related to the style of dentists’ communication between the groups. Conclusions: All metods investigated may be used to decrease anxiety and dental fear in the waiting-room of a dental office. Information posters related to anxiety and dental fear seems to be highly effective compared to the other methods. Communication of the dentists can be similarly skilled and effective, rather independently from the communication style. PRELIMINARY CLINICAL EXPERIENCES WITH A NEW ALVEOLUS PRESERVATION TECHNOLOGY – CASE REPORT Szilágyi, E.1, Ruffieux, K.2, Góczán, J.3 1Department

of Periodontology, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 2Degradable Solutions AG,

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

Schlieren, Switzerland; 3Semmelweis University, Budapest / DentalCoop Centre of Stomatology and Operative Dentistry, Budapest, Hungary Introduction: After tooth extraction, the healing of the extraction wound unavoidably goes hand in hand with various rate of resorption of the alveolar bone (1, 2). In case of atrophied ridge we can’t achieve functional and aesthetic results supplying all requests neither with con­ ventional fixed prosthesis, nor with implantation (3). In most of the cases satisfactory results can be achieved only after a complex Guided Bone Regeneration procedure (GBR) (3, 4). Prevention of the resorption of the alveolar process is a goal tried to be achieved for a long time, and several solutions have been tried (5). In our execution we present the development and our preliminary experiences of a new alveolar preservation technique [RootReplica® (6, 7, 8)]. Material and methods: In the course of the method we make an impression of the extracted root and we mould the copy of it. The replica is made out of PGLA coated, porous, spherical β-TCP granules. These are fused together by heating, while it takes the shape of the root. Then we insert the copy into the inflammationfree extraction socket to prevent alveolar loss (8). Results: Regarding our experiences up to now, it can be determined that the system can be applied easily and fast, on the average a replica was ready in ten minutes. According to former researches the full bony remodelling takes 6-12 months in case of β-tricalciumphosphate (9), in case of the RootReplica® the biomaterial was resorbed completely from the extra-cellular matrix after 60 weeks (8). With this all in view we report the occurrences and our experiences coming up to the day of the presentation. Discussion: The chairside prepared root replica can present several advantages according to the previously used procedures for preserving the alveolar ridge. The tissue dehiscence caused by post-extraction bone remodelling is usually treated with soft tissue and bone augmentation during a second operation. In case of the long lasting success of the presented method, this would mean a change in view as the tissue dehiscence can be omitted with a preventive method, instead of subsequent restoration. This offers a simpler and cheap­ er choice. Contrary to other alveolar preservation tech­ niques, the macroporous biomaterial allows a blood coagulum to form in its cavities, while its granules stuck close together forms an individually preformed, well adaptable, solid unit. References: 1. Atwood DA, Coy WA: Clinical cephalometric and densitometric study of reduction of residual ridges. J Prosthet Dent 1971; 26: 280–295. 2. Jahangiri L, Delvin H, Ting K, Nishimura I: Current perspectives in residual ridge remodelling and its clinical implications. J Prosthet Dent 1998; 80: 224–237.

257

3. Buser D, Dula K, Hirt HP, Schenk RK: Lateral ridge augmentation using autographs and barrier membranes: A clinical study with 40 partially edentulous patients. J Oral Maxillofac Surg 1996; 54: 420–432. 4. Esposito M, Grusovin MG, Worthington HV, Coult­ hard P: Interventions for replacing missing teeth: bone augmentation techniques for dental implant treatment. Cochrane Database Syst Rev 2006 Jan 25;(1): CD 003607. 5. Schmidlin PR, Jung RE, Schug J: Prevention of alve­ olar ridge resorption after tooth extraction – a review. Schweitz Monatsschr Zahnmed 2004: 114(4): 328–336. 6. Suhonen JT, Meyer BJA: Polylactic acid (PLA) root replica in ridge maintenance after loss of vertically frac­ tured incisor. Endod Dent Traumatol 1996; 12: 155– 160. 7. Nair Pn PR, Schug J: Observations on healing of human tooth extraction sockets implanted with bioabsorbable polylactic-polyglycolic acids (PLGA) copolymer root replicas: a clinical, radiographic, and histologic follow-up report of 8 cases. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 2004; 97(5): 559–569. 8. Nair PN, Luder HU, Maspero FA, Fischer JH, Schug J: Biocompatibility of Beta-tricalcium phosphate root replicas in porcine tooth extraction sockets - a correlative histological, ultrastructural, and x-ray microanalytical pilot study. J Biomater Appl 2006; 20(4): 307–324. Epub 2006 Jan 27. 9. Palti A, Hoch T: A concept for the treatment of various dental bone defects. Implant Dent 2002; 11(1): 73–78. RADIOLOGICAL EXAMINATION OF BONE MUTATION BY TEETH AND IMPLANTS SUPPORTED FIXED BRIDGES Szöllősi, K. Private dental practitioner, Budapest, Hungary Introduction: Application of Ankylos implants were launched in 1998 in Budapest. In the first three years a lot of fixed partial dentures were inserted connecting natural teeth and implants. All of the implants were two-phase implants with a healing period of 3–6 months. Recently less bridgeworks with mixed support are used according to the international standards: only missing teeth in the arch are replaced by implants if possible – leaving natural teeth untouched. According to the numerous earlier treated cases we considered comparing the radiological findings at the time of the implant insertion and the 5 years control radiographs and analyzing the changes of the bone around the different abutments that occurred during function. Methods: Examinations were carried out on digitalized panoramic X-rays: vertical and horizontal bone-changes were measured at the abutments. The number of

258

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

patients was 53 women and 31 men out of 84 (of 59,2 years average age at the insertion). The 84 bridges of different length included 163 implants and 203 natural teeth. 105 implants were used at free-end saddle situations, 58 in bounded edentate spans. This proportion was just the opposite at the natural teeth: 147 were mesial abutment teeth in the bridges, 56 were distal abutments. The high number of natural tooth abutments used in the implant and tooth supported fixed partial dentures at elderly patients can be explained with the replacement of crowns on previously prepared teeth. We have evaluated the distal teeth and implants separately, and those located in bounded areas. The received values were graphically charted. Results: We found that, in spite of the rigid connection of natural teeth and implants, no damaging tendency can be detected in the first five years. Around Ankylos implants practically we have not found any changes yet. In case of new bridges, due to the splinting, in many cases bone apposition can be shown by the natural teeth. Based on the 5-year control it can be assumed, that mixed supported fixed bridges are functioning appropriately in the long run as well. IMMEDIATE IMPLANT PLACEMENT OF AN UPPER LEFT SMALL INCISOR REMOVED AFTER ROOT RESORPTION. /Case study/ Tálos, M., Kránitz, I. Private dental practitioner, Budapest, Hungary Prosthetic rehabilitation was carried out with the early load of the implant. Because of the root resorption due to orthodontia, we removed the upper left incisor of our 20-year-old patient, immediately replacing it with implantation. We also replaced the missing alveolar bone with tutogen microchips bone replacement material. After that, we closed the scarring with a membrane. We used the crown of the removed tooth and fiberglass Ribbond guide to make an immediate prosthesis. After 6 weeks, we loaded the implantation with a temporary plastic crown. After 5 months, to replace the gingival mucosa, we made a gingivaplasty with removed soft palate. After the recovery of the gingival footing, which was 8 months after the first intervention, our patient got a permanent metal-ceramic crown. THE INCIDENCE OF LOCAL PLAQUE RETENTIVE FACTORS IN CHRONIC PERIODONTITIS Tihanyi, D., Kovács, V., Gera, I. Department of Periodontology, Semmelweis University, Budapest, Hungary

Introduction: One of the leading local risk factors for chronic periodontitis is the presence of plaque retentive factors in the oral cavity. The main objective of the study was to assess how the local irritation and plaque retention caused by untreated carious lesions, subgingival and approximal overhanging crown margins can affect the attachment loss at patients with chronic periodontitis. Material & methods: The incidence of plaque retentive factors were evaluated on 200 panoramic radiographs randomly selected from the archive of the Department of Periodontology. Also randomly selected patients referred for periodontal treatment were examined looking for local plaque retentive factors. On the radiographs each fully erupted tooth were studied under magnifying glasses (1:2 magnification), and the distance between CEJ and the most coronal bone level was measured with a ruler with mm scales. The quality of restorations were evaluated based on the approx­ imal adaptation of their margins. During the clinical examination the presence of local plaque retentive factors were registered by tooth, and clinical attachment level and probing pocket depth were recorded around both the healthy and restored or filled teeth. Statistical analyzes were made with linear regression analysis and ANOVA. Results: Only 177 out of the randomly selected 200 radiographs met the incursion criteria and could be evaluated. The average age of patients was 49,98 years and the average attachment loss was 5,439 mm, show­ing increasing tendency with ages. The 177 patients had a total of 3618 teeth, out of which 1407 teeth presented plaque retentive factors including 164 untreated approximal carious lesions, and 1243 faulty restorations with approximal overhangs or open margins. Radiographically 82,5% of the restorations had incorrect approximal marginal adaptation. The majority of the untreated carious lesions occurred in the molar as well as in the front regions. The average attachment loss at the teeth with faulty restorations was higher than at the sound teeth. 113 patients had an average attachment loss higher than > 4mm. In those patients there were no statistically significant differences between teeth with faulty restoration and sound teeth. Discussion: In mild to moderate periodontitis local plaque retentive factors, overhanging crown margins or carious lesions are decisive aggregating factors both in gingivitis and periodontitis, especially in the susceptible population. In severe periodontitis, according to our data, there were only minimal differences between the attachment level around sound teeth and teeth with faulty restorations, and local plaque retentive factors at that stage had only minimal effect on the disease progression.

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

NEW METHOD FOR SEMIQUANTITATIVE ANALYSIS OF INTEGRAL MEMBRANE PROTEINS OF TIGHT JUNCTION Vályi, P.1, Seprényi, G.2, Halász, J.3, Schaff, Z.3, Fazekas, A.4, Bög, K.4 1Deptartment

of Conservative Dentistry and Periodontology, University of Szeged, Hungary; 2Deptartment of Medical Biology, University of Szeged, Hungary; 32nd Deptartment of Pathology, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 4Department of Prosthetic Dentistry, University of Szeged, Hungary Objectives: A novel approach was developed in periodontology to active role periodontal epithelia in innate host defense. The integrity of the epithelial cell layers is maintained by intercellular junctional complexes. One of these complexes is the tight junction (TJ) having two functions: by acting as a barrier, the TJ regulates the passage of ions, water and macromolecules through paracellular spaces, while its fence function maintains the cell polarity. The integral membrane proteins constituting the TJ strands provide targets and/or receptors for factors expressed and/or released by viruses, bacteria, or parasites. The role of integral membrane proteins in etiology of periodontitis is not yet known. The purpose of the study was to develop a method suit­able for quantification of occludin and claudin (CLDN) 1, 4, 7, tight-junction-associated proteins in healthy human gingival epithelium. Subjects and methods: The expression of integral membrane proteins of TJ was analyzed in histologically evaluated, healthy gingival samples obtained from five young patients prior to surgical removal of impacted mandibular third molar. The amount of Occludin and Claudins tight junction protein was quantified in different epithelial cell layers. The digital images captured from the stained samples were optimized and converted by Adobe Photoshop software to grayscale TIFF files. The semiquantitative analysis of Occludin expression was performed by using ImageQuant software (Molecular Dynamics). The background was eliminated by a thres hold setup. On the images in each cell layers we set up 10 randomly selected polygonal areas with equal size, and average pixel intensities of each polygons were determined. The mean and standard deviation of grayscale intensities were calculated and plotted on graph. The Statistica 6.1 software (Statsoft Inc., Tulsa, USA) was used for statistical analysis. The statistical significance was determined by ANOVA probe and Tukeys post-hoc test. Results: The expression of Occludin increased significantly in the basal cell layer of gingival epithelium, and the expression of CLDN1, CLDN4 and CLDN7 were elevated significantly in spinous cell layer of gingival epithelium. This semiquantitative analysis confirmed the results recorded by two independent observers.

259

Conclusion: This method provides a tool for the semiquantitative evalution of the integral membrane proteins of TJ . SIGNIFICANCE OF ORTHODONTIC TREATMENT IN THE COMPLEX PERIODONTAL THERAPY Vályi, P., Kocsis, A., Gorzó, I. Department of Dentistry and Oral Surgery, University of Szeged, Hungary One risk factor of destructive periodontitis is the increasing mobility, because that may contribute to the progression of inflammation, and change in the occlusion – which can be the result of the tooth mobility – may negatively influence the success of periodontal treatment. If periodontal support of teeth cannot compensate the primer or secondary traumatic occlusion, the treatment has a bad prognosis. Periodontitis and its consequences (e.g. tooth loss, migration, drifting) change the occlusion, and the possible correction are: adjustment of occlusion, splinting, making fixed restoration. Complex periodontal rehabilitation – including orthodontic treatment – have increasing importance today. The orthodontic treatment is suitable for replacing certain surgical interventions as lengthening crown or augmentation of jaws. Critical point is how to support the result of orthodontic treatment, practically the retention phase of teeth. In case of teeth with chronic periodontal inflammation it is not only important to pre­vent the movement, but with splinting of teeth we should build up a stabile occlusion. Dentists have to keep in mind that the retainer cannot impede the home care and professional oral hygiene. In this lecture authors present some types of orthodontic treatment in periodontitis patients and show how to keep “hopeless” teeth. They also demonstrate special aspects of retention treatment phase. The anatomical variations of the interforaminal region in different ethnical groups Vecsei, B.1, Fejérdy, P.1, Heigl, T.2, Schrott, P.3, Bernert, Zs.4, Évinger, S.4, Dobó-Nagy, Cs.1 1Department

of Prosthodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University, Budapest, Hungary; 2Department of Conservated Dentistry, Faculty of Dentistry, Semmelweis University; 3Department of Photogrammetry and Geoinformatics, Budapest University of Technology and Economics, Hungary; 4Hungarian Na-

260

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

tional History Museum, Department of Anthropology, Hungary Introduction: Dental implant treatment has an increas­ ing importance in today’s prosthodontics. According to recent observations, complications in the interforaminal region are obvious. Considering the anatomical variations may increase the implantation’s success. In the present study authors intended to analyze the variability of the interforaminal neurovascular structures among different ethnical groups. Materials and methods: One hundred mandibles were collected from the Hungarian National History Museum. Fifty mandibles were selected from the Dinarian ethnical group from the 16-17th centuries (test-group) and other fifty from the Avar Period (control-group). The location of the foramen mentale mediale was studied

with digital close-photogrammetry method. The foramen mentale mediale was localized in correlation to the men­ tal spine, and to the base of mandible. Results: In the Dinary group the foramen mentale me­ diale occurred typically with only one foramen above the spina mentalis, however in the control-group multiple lingual foramina were found around the spina. The mental spine was also closer to the mandibular base in the Dinary group. Discussion: In the Dinary group the position of lingual canal makes it possible to insert dental implants with less complications, however the higher diameter of vessels may cause profuse bleeding. The knowledge of interforaminal region has an importance – especially for descendants of these ethnic groups – both in implant planning and removable prosthesis stability.

Könyvismertetés Treatment of Oral Diseases (A Concise Textbook) – Orális Medicina (Szöveggyűjtemény) Szerk. George Laskaris Thieme Verlag, Stutgart–New York 2005, ÁRA: 49,95 EUR Az emberi életkor folyamatos növekedése és a fogászati prevenció hatékonyságának eredményeképpen egyre több olyan idős beteg jelentkezik a fogorvosnál, akik saját fogakkal rendelkeznek, de ezzel együtt súlyos – nem a fogakra lokalizálódó – száj- és nyálkahártya-panaszaik vannak. Ezért az orális medicina feladata – elsősorban a fogorvosok számára – a diagnosztikus vagy terápiás szempontból kevéssé jelentős helyi elváltozásoktól az életet veszélyeztető súlyos, általános betegségek szájtüneteiig bármilyen kórképben szenvedő betegek kezelése, illetve szükség esetén szakellátáshoz juttatása. Fontosak a fogorvosi tudáson alapuló, átfogó ismeretek, melyek magukba foglalják az orális pathológia, az orr-fül-gégészet, a bőrgyógyászat és a belgyógyászat alapjait. A könyv rövid, tömör, gyakorlati útmutatást ad a száj­betegségek és az általános betegségek szájtüneteinek kezelésére vonatkozóan. Három részre tagolódik: Az első rész a betegségek rövid definícióját és az aetiológia, a jellemző klinikai kép, a diagnózis és a differenciál diagnózis, valamint a terápiás lehetőségek összefoglalását tartalmazza. Gyakorlati szempontok figyelembevétele és az egyszerűség miatt a könyv a betegségeket alfabetikus sorrendben tünteti fel. A második rész fontos információkat közöl az orális medicinában alkalmazható gyógyszerekről, ezek fő csoportjairól és a lehetséges mellékhatásokról. Az ismertetett gyógyszerkészítmények nagyobb része Magyarországon is forgalomban van, de néhány csak kül­földről szerezhető be. Bár a kezelési módszerek többségével egyetértünk, van néhány olyan is, melyet nem szívesen javaslunk a magyar fogorvosoknak. A harmadik rész az orális medicinában alkalmazható lézer terápiás módszerek fontosságát és a gyakorlatban való felhasználhatóságát ismerteti. Véleményünk szerint a könyv hiánypótló, mert lehetőséget ad az orális medicinában kevésbé járatos fogorvosoknak, orr-fül-gégészeknek és bőrgyógyászoknak a betegségek könnyebb felismerésére és szempontokat nyújt azok kezelésére. Dr. Kövesi György

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

Az Európai Fogorvosképző Egyesület (Association for Dental Education in Europe) 32. évi kongresszusa, Krakkó, 2006. augusztus 30–szeptember 2. Az Association for Dental Education in Europe (ADEE) ez évi, Krakkóban megrendezett kongresszusának fő témája az „Ethics and Blended Learning in Dental Education” („Etika és kombinált tanulás a fogorvoskép­ zésben”) című megbeszélés volt. Utóbbi alatt a távolsági – elektronikus – és a hagyományos képzés ötvözetét értik, melynek mindkét elemére ma is szükség van a sikeres képzés érdekében. Az etikai képzés és nevelés fontosságát több, multidiszciplináris előadás hangsúlyozta. Az etika mint tantárgy sok európai ország curriculumában jelentős helyet foglal el. Az előadások témáit, szokás szerint, munkacsoportokra felosztva vitatta meg a mintegy 200 résztvevő. Az összegző végeredményt ismertették. Hazánkból – egy poszter-bemutatással – hárman vettünk részt a kongresszuson (Radnai M, Eller J, Mó­ ri A, Fazekas A: Dental student’s opinion about the use of information technology in education, in Szeged/ Hungary). Fehér Er­zsébet és Radnai Márta aktívan tevékenykedtek a workshopok munkájában. Igen nagy megtiszteltetés érte Bánóczy Jolánt: az ADEE örökös tiszteletbeli tagjává választották. A kitüntetést a kongresszus közgyűlésén adta át az ADEE elnöke. Úgy érezzük, ebből az alkalomból érdemes ismertet­ ni az ADEE évtizedekre visszamenő magyar kapcsolatait, és bemutatni, hogy mivel tudtunk hozzájárulni Európa – és a világ – fogorvosképzéséhez. Az Association for Dental Education (ADEE) rövid története, és annak magyar vonatkozásai Az ADEE 1975-ben alakult Strasbourgban azzal a cél­lal, hogy egyeztesse a különböző európai fogorvoskép­ zési curriculumokat, illetve hogy azokat egymáshoz közelítse. Az ADEE eredetileg az európai fogorvosi iskolák dékánjait próbálta összefogni. Mintegy 10-15 évvel később szélesedett profilja eleinte a nem dékán fogorvos professzorok, később más, egyetemi oktatók felé is. A strasbourgi alakuló ülésre meghívták hazánkból Berényi Béla professzort, az akkori dékánt, és Orsós Sándor professzort. A következő 12 évben sem Magyarországról, sem a többi kelet-közép-európai ország­ ból nem vett részt senki az évente megtartott összejöveteleken. 1986-ban Bánóczy Jolán, a Fogorvoskar akkori dékánja körlevelet kapott Colin Smith sheffieldi profes�szortól, az ADEE ügyvezető igazgatójától, melyben kér­te részvételünket az ADEE munkájában. Levelezésünk alapján a dékánt 1988-ban meghívták a hollandi-

ai Alkmaarban tartott vezetőségi ülésre, ahol az Executive Board tagjává választották, melyben mintegy 10 évig dolgozott. Ezen időszak alatt sikerült bevonni az ADEE munkájába több közép-európai ország vezető fogorvosát. Javaslatára az ADEE évente pályázatot írt ki fiatal kelet-közép-európai fogorvos-oktatók számára. A pályázatot elnyert oktatók az ADEE évi ülésén posztert mutathattak be, költségeiket az ADEE fedezte. Ily mó­don Romániából, Csehszlovákiából, Szlovéniából, Oroszországból, Lengyelországból, Bulgáriából, sőt Albániából – természetesen hazánkból is – részt vet­tek fogorvos oktatók az ADEE kongresszusain (1993– 1997 között), akik később az ADEE tagjai és rendszeres látogatói lettek. Reimsben 1993-ban 20, Malmőben, Utrechtben és Sheffieldben 1994 és 1997 között évente 10–14 fiatal fogorvos-oktató vett részt az ADEE vendégeként a kongresszusokon. Nagy megtiszteltetés volt, hogy 1990-re megkaptuk az ADEE kongresszus magyarországi rendezésének jogát. Az ADEE 16. gyűlését 1990. augusztus 29. és szeptember 1. között tartottuk Budapesten, a Gellért Szállóban, első ízben Európának ezen a felén. A budapesti kongresszus után Bánóczy Jolánt az ADEE elnökévé választották. Ezt a tisztséget (szoká­ sosan két év) 1992–1994 között töltötte be. Ebben az időszakban írtuk alá az egyezményt az American ������ Asso­ciation of Dental Schools (AADS)������������������� szervezettel 1992ben, Dublinban, majd 1993-ban Chicagóban megalakult a fogorvosképző egyesületek nemzetközi szövetsége (International Federation of Dental Education Associations = IFDEA), melyhez a dél-amerikai, későbbi években a délkelet-ázsiai egyesület is csatlakozott. Az ADEE folyóirata, a European Journal of Dental Education, melynek indulása óta B. J. szerkesztőbizottsági tagja, folyamatosan közli azokat a fogorvosképzéssel kapcsolatos munkákat, melyek az ADEE céljainak – harmonizáció a képzésben, a végzett fogorvosok kompetenciáinak, az egyes országok követelményeinek egyeztetése az 1978-ban Brüsszelben kiadott pontok nyomán stb. – előmozdítását szolgálják. Az 1990-es évek első felében alakultak azok a bizottságok, melyeknek különböző országok vezető ok­ tatóiból álló tagjai látogatást tettek néhány európai fogorvosképző intézményben. Kérésünkre a Budapesti Fogorvoskart már 1994-ben meglátogatta egy ilyen bizottság, Ken Ray londoni professzor vezetésével, és a curriculum átalakítására számos javaslatot tettek, melyet a Kari Tanács jóváhagyásával 1996-tól kezdve felmenő rendszerben megvalósítottunk.

262

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

Az elkövetkező években Brüsszel finanszírozásában alakult meg a DentEd szervezet, mely számos látogatást szervezett európai fogorvosképző helyeken. Ezek célja-joga nem akkreditáció volt, hanem tanácsadás a curriculumok harmonizálására, eurokonform rendszer létrehozására az oktatásban. Ilyen látogató bizottságban a hazai fogorvos-vezetők közül többen is részt vettünk. Kérésünkre 2001-ben, Norman White­ house professzor vezetésével a Budapesti Fogorvoskaron valósult meg ismét egy (ezúttal DentEd) látogatás. Ezek a külföldi egyetemeken tett látogatások nagyban hozzájárultak látókörünk bővítéséhez, és ahhoz, hogy fogorvosi diplomáinkat ma Európában mindenütt nemcsak elfogadják, hanem jónak tartják, és szívesen látják. 2002-ben Fehér Erzsébet dékánhelyettes szerve­ zésében a Budapesti Fogorvostudományi Karon az ADEE Advisory Committee on the Training of Dental Practitioners (TAIEX) nevű csoportja tartott egy work­ shopot, ahol konkrétan meghatározták, hogy mit kell egy végzős európai fogorvosnak megtanulnia, és miben kompetens. Ezután dolgozta ki a DentEd „Profile and Competences for the European Dentist” című dokumentumát, melyet minden európai ország és más

(USA, Távol-Kelet, Afrika) résztvevők elfogadtak Prágában, 2004-ben, és ezt megerősítették 2005-ben Athénban. Brüsszel kérésére a dokumentumot minden országban a felelős minisztérium lefordíttatta a saját nyelvére. Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium készíttette el a hivatalos fordítást, és ez a dokumentum irányadó minden fogorvosképző hely számára. A 2004-es, Cardiffban tartott Meeting az Executive Board előterjesztésére elfogadta Bánóczy Jolán tiszteletbeli tagságra való jelölését. A „Lifelong Honorary Membership” az ADEE legmagasabb kitüntetése, ame­ lyet először Desmond Farmer professzor, az ADEE alapítója kapott meg 1989-ben, valamint Eric HjortingHansen professzor 2005-ben. A kitüntetést, melyet személyesen adott át Heikki Murtomaa professzor, az ADEE jelenlegi elnöke az ADEE 2006-os krakkói kong­ resszusán, azért adományozták, mert szerintük a díjazott működése során „hidat” vert Európa két felének országai között, és ez által lehetővé vált ezen országok együttműködése.

Dr. Bánóczy Jolán, dr. Fehér Erzsébet, dr. Radnai Márta

Beszámoló a 2006-os Prague Day keretében megtartott Workshop on Continual Education – Cross Border Cooperation programjáról A Cseh Fogorvosi Kamara elnöke, Dr. J. Pekarek meghívására vettem részt Magyarország képviseleté­ben a folyamatos továbbképzés európai módozatait elemző kerekasztal-konferencián. A konferencián négy tartományi és egy országos kamarai vezetővel képviseltette magát a Német Kamara. A Cseh Fogorvosi Kamara teljes elnöksége és a Prágai régió vezetője jelen volt. Az ülésen részt vett Dr. W. Doneus, a CED elnöke, úgy is mint Ausztria képviselője, valamint Szlovákia, Lengyelország, Észtország. A bevezető refe­ ráló előadást Barbara Bergmann-Krauss (Németország) tartotta. Vázolta a német továbbképzési szisztémát, összehasonlítva az EU tagállamok továbbképzési rendszereivel. Ezt követően Dr. Doneus tartott előadást az osztrák mintáról, és kimondva-kimondatlanul hangot adott annak a véleményének, hogy a fogászaton belül kérdéses, hogy szükség van-e annyi specialitásra, és elég lenne, ha minden általános fogorvos a fo­lyamatos továbbképzés keretében fejlődne szakmailag. Ezt a nézetet a résztvevők nem osztották. Ezt követően Dr. Pekarek a cseh rendszerről tartott összefoglalót. A Cseh Fogorvosi Kamara Európában az egyik legjobban szervezett kamara, jelentős infrastruktúrával, pénzügyi alapokkal és nagyon jól kiépített országos és regionális továbbképző központokkal. Ezután került sor a magyar továbbképzés rendszerének ismertetésére, amelyben részletesen vázoltam a követelményrendszerünket, az akkreditációs folyamatot, a nyilvántartást és a különböző szintű továbbképzési rendszereket. A diszkusszióban egyhangú vélemény alakult ki arról, hogy a legszigorúbb és legjobban lebontott továbbképzési rendszer a magyar. Általában minden országban az ötévenkénti 200-250 kredit megszerzése a cél. Azonban csak hazánkban jár szigo­ rú szankciókkal az, ha valaki nem szerzi meg a minimális krediteket az ötéves ciklusban. A legtöbb ország­ban nem kell a programokat akkreditáltatni, csupán bejelenteni – Németország egyes tartományaiban pedig nem is tartják nyílván a megszerzett krediteket, mert azt személyi adatnak minősítették. Olyan bontásban pedig sehol nincsenek programok, mint hazánkban a kötelező szinten tartó, kötelezően választható és szabadon választható kurzusok. A workshop konklúziója és ajánlása az volt, hogy liberálisabb továbbképzési rendszert kell előnyben részesíteni Európában, szigorú szankciók nem indokoltak, és a bürokratikus akkreditációs rendszer is felesleges. Természetesen minden ország maga alakíthatja ki saját rendszerét, de egyben fejleszteni kell a nemzetközi együttműködést a továbbképzés terén, és ki kell használni a távoktatás és a telekonferenciák adta lehetőségeket is. Dr. Gera István

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

Beszámoló a Fogorvostudományi Kutatások Nemzetközi Szervezete Páneurópai Föderációjának dublini kongresszusáról (2006. szeptember 13–16.) A Fogorvostudományi Kutatások Nemzetközi Szerve­ zetének (International Association for Dental Research – IADR) Páneurópai Föderációja (PEF) kontinensünkön négyévente rendezi meg kongresszusát. A szervezet magában foglalja az IADR Brit, Ír, Skandináv és Közép-Európai Divízióit. Ez évben Dublinban került sor a PEF negyedik kongresszusára, szeptember 13. és 16. között. A rendezvény színhelye a festői szépségű, patinás Trinity College volt, amely Írország legrégibb és leghí­ resebb egyetemének ad otthont. A mintegy 1800 regisztrált résztvevő 92 szekció keretei között követhet­ te nyomon a 805 bemutatásra elfogadott előadást és poszter-prezentációt, valamint a 102 felkért referátumot. A szakmai találkozó a fogorvostudomány szinte minden területét, azok teljes skáláját felölelte a kristály­ fizikától a kompozit tömések felvitelének technikájáig, vagy a molekuláris szintű őssejt-kutatástól a regeneratív műtéttechnikákig. A konferencia szimpoziumai az IADR kongresszusok hagyományainak megfelelően a

következő fő témakörök köré csoportosítva kerültek megrendezésre: Fogászati anyagok, Viselkedéstudomány, Orális medicina, Kariológia, Oktatás, Fogpótlás­ tan, Szájüregi gerontológia, Implantológia, Parodontológia, Mineralizálódó szövetek, Idegtudományok és Nyálmirigykutatások. A fenti témák egyensúlyának meg­tartása mellett különösen jelentős szerepet kapott a kongresszus során a biológiai regenerációs technikák fogászati lehetőségeinek ismertetése, a modern orvos­ biológiai kutatások klinikai alkalmazhatóságának bemutatása. A Konferencia mellett rendezett kiállításon a legtöbb ismert fogászati cég részt vett, s több nemzetközi hírű könyvkiadó is saját standon mutatta be termékeit. A konferencián örvendetesen nagy számú, mintegy 20 magyar résztvevő képviselte hazánkat Budapestről, Debrecenből és Szegedről. Ennél is örömtelibb, hogy az előzetes válogatás alapján összesen 15 magyar jegyzésű prezentációra nyílt lehetőség a kongresszus során. Ezek a fogorvostudomány igen széles skáláját

264

F OGORVOSI SZEMLE n 99. évf. 6. sz. 2006.

ölelték fel az anyagtudományi kutatásoktól kezdődően a sejtbiológiai és molekuláris biológiai munkákon keresztül egészen a klinikai vizsgálatok eredményeinek bemutatásáig. A poszter-prezentációk mellett Debrecenből Dr. Felszeghy Szabolcs tarthatott előadást a fogfejlődés molekuláris embriológiai hátteréről, míg Dr. Tóth Beáta a transzglutamináz enzim apoptozisban játszott szerepéről számolhatott be. A budapesti előadások között Dr. Végh András palatinális implantátumokkal végzett vizsgálatait mutatta be, míg Prof. Varga Gábor a nyálmirigyműködés sejtbiológiai módszerekkel történő kísérletes modellezéséről tartott előadást. Mind az előadásokat, mind az alábbiakban felsorolt, az előadásokhoz hasonlóan magas színvonalú 11 poszter bemutatását élénk érdeklődés kísérte. Az IADR Közép-Európai Divíziójának következő kongresszusa 2007. szeptember 26–29. között kerül majd megrendezésre, a következő PEF rendezésű konferenciának pedig London ad majd helyet 2008 szeptemberében. A PEF-re és az elkövetkező kongresszusokra vonat­ kozó további információk elérhetők a www.pef2006.com és a www.iadr.com internetes címeken. Magyar prezentációk tételes listája, a PEF kongres�szuson, a hivatalos formátumban megadva: 1. P  eriodontal Health of Adult Population in Hungary M  . Madléna, J. Borbély, P. Fejérdy, P. Hermann, Semmelweis University, Budapest 2. N  anocomposite Hydrogels as a Drug Delivery System in Dentistry M. Szepesi1, J. Bako2, A. J. Veres2, Z. M. Borbély 3, J. Borbély2, C. Hegedus1, 1University of Debrecen, Faculty of Dentistry, Debrecen, 2University of Debrecen, Colloid- and Environmental Chemistry, Debrecen, 3Szent Istvan University, Budapest 3. E  ffect of Retraction Agents on Viability of PDL Cells M  . Csillag1, V. Szlávik2, K. Kádár2, J. Vág2, Á. Fazekas1, G. Varga2, 1Semmelweis University of Medicine, Faculty of Dentistry, Budapest, 2Semmel­weis University of Medicine, Budapest 4. Transepithelial Bicarbonate Transport of Polarized Par-C10 parotid acinar cells G. Varga1, A. Szűcs1, A. Nagy1, I. Demeter1, M.C. Steward2, B. Burghardt3, 1Semmelweis University, Budapest, 2University of Manchester, United Kingdom, 3Hungarian Academy of Sciences-Semmelweis University Joint Research Organization, Budapest 5. R  eactive Polymer Nanoparticles for Restoration Materials in Dentistry A  . Üveges, K. Bukovinszki, M. Szaloki, C. Hegedűs, J. Borbély, University of Debrecen

6. E  ffect of High Isoflavone Content Diet on the Salivary Glands T  . Zelles, I. Boros, E. Szőke, G. Varga, Semmelweis University, Budapest 7. P  roliferation-Apoptosis Balance in Salivary Gland Hypertrophy Models E. Szőke, I. Boros, Ö. L. Tollas, E. Fehér, C. DobóNagy, T. Zelles, Semmelweis University, Budapest 8. C  ocultured DPSC and HSG cells: a Model for Epithelial-mesenchymal Communication K  . Kádár, J. Vág, V. Szlávik, G. Varga, Semmelweis University, Budapest 9. Role of tissue transglutaminase (TG2) in phagocytosis of apoptotic cells B  . Tóth1, D. Aeschlimann2, L. Fésűs1, Z. Szondy1, 1University of Debrecen, 2School of Dentistry, Cardiff 10. S  ignalling networks regulating epithelial stem cells in mouse incisor S  . Felszeghy 1, M. Suomalainen 2, X.-P. Wang2, And I. Thesleff2, 1University of Debrecen, Debrecen, University of Helsinki Institute of Biotechnology, 2Institute of Biotechnology, University of Helsinki 11. P  alatal implant anchorage vs. tooth-connected anchorage: a randomized controlled study A  . Végh1, K. A. Schlegel2, And G. Borsos1, 1Heim Pál Children‘s Hospital, Budapest, 2University of Erlangen, Germany 12. Investigations of the Corrosive Effects of Fluoride on Titanium A  . Stájer, K. Ungvári, I. Pelsőczi, H. Polyanka, A. Oszko, D. Matusovits, E. Mihalik, Z. Rakonczay, M. Radnai, A. Fazekas, University of Szeged 13. H  istological investigation of nanocomposite coated titanium disc-rabbit tibia interface coated titanium disc-rabbit tibia interface K  . Kárpáti1, K. Turzó1, S.-P. Lyngstadaas2, A. Fazekas1, F. Cuisinier3, 1University of Szeged, 2University of Oslo, 3University of Montpellier 14. B  one Rebuilding Enhancement Induced by rhBMP-2 solution in Animal Model D  . Matusovits1, M. Laub2, J. Perenyi1, K. Turzo1, M. Radnai1, K. Donath3, H.P. Jennissen2, A. Fazekas1, 1University of Szeged, 2University Clinics of Essen, 3University of Hamburg, Rödinghau­sen 15. S  emiquantitative analysis of tight-junction associated Occludin in healthy human gingiva P  . Vályi1, G. Seprenyi1, J. Halász2, A. Fazekas1, K. Bögi1, 1University of Szeged, 2Semmelweis University, Budapest Dr. Varga Gábor