FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KÉRDÉSEK TÖBB SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE Szekszárd 2011. február 25. Kara Ákos
BEVEZETÉS 1. Helyzetértékelés 2. Kihívások, szők keresztmetszetek 3. A foglalkoztatási célkitőzés 4. A foglalkoztatási stratégia fı irányai
HELYZETÉRTÉKELÉ S
Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint – 60,5%-os foglalkoztatási ráta (2009)
A 15-64 éves korosztály munkaerı-piaci mutatói az elmúlt három évben
Viszonylag magas munkanélküliség - 10,1% (2009)
2007
2008
2009
Az elmúlt évek kormányzati intézkedései nem hoztak érdemi javulást a foglalkoztatásban
Foglalkoztatási ráta 15-64 éves korcsoport
53,7
56,7
55,4
A gazdasági válság hatására romlott a munkaerı-piaci helyzet
Munkanélküliségi ráta
7,4
7,9
10,1
Aktivitási arány (20-64 éves korcsoport)
61,9
61,5
61,6
2010 - a munkavállalási korú népesség alig fele foglalkoztatott és a társadalom széles rétegei kiszorultak a munkaerıpiacról
KIHÍVÁSOK A MUNKAERİPIAC KÍNÁLATI OLDALÁN Foglalkoztatási ráták alakulása 2009-ben, különbözı csoportok esetében
A válság következtében megnıtt munkanélküliség (az álláskeresık megváltozott összetétele)
Jelentıs régiós és területi foglalkoztatási egyenlıtlenségek
EU-27
HU
EU-27 átlagtól való elmaradás (% pont)
Foglalkoztatási ráta (20-64 éves népesség)
69,1
60,5
- 8,6
Alacsony iskolai végzettségőek (ISCED 0-2) (20-64 évesek)
Fiatalok, pályakezdık elhelyezkedésének korlátai
54,4
36,3
- 18,1
46
32,8
- 13,2
Az idısebb munkavállalók korai kivonulása a munkaerıpiacról
Idısebb népesség (55-64 évesek)
20-49 éves gyermek nélküli, illetve kisgyermekkel rendelkezı nık foglalkoztatási rátája közötti különbség (2007)
35,1
12,6
- 22,5
Fiatalok (15-24 évesek)
35,2
18,1
- 17,1
Az alacsony iskolai végzettségőek, szakképzetlenek kiszorulása a foglalkoztatásból A kisgyermeket nevelı szülık alacsony munkaerı-piaci jelenléte a munka és a családi élet összehangolásának nehézségei Roma közösség problémái
A 15-64 ÉVES NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása
%
63
13
61
12
59
11
57
10
55
9
53
8
51
7
%
49
Foglalkoztatási ráta (baloldali skála)
6
47
Aktivitási arány (baloldali skála)
5
Munkanélküliségi ráta (jobboldali skála) 45
4 2007
2008
2009
I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. %
A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek kiemelt célcsoportjai
alacsony iskolai végzettségőek,
pályakezdık,
50 éven felüliek,
kisgyermekes nık
megváltozott munkaképességő személyek.
A foglalkoztatáspolitika
intézkedéseinek fı területei • Aktív munkaerı-piaci politikák, munkaerı-piaci programok, •
Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez,
•
A család és a munka összeegyeztetését segítı programok,
•
A versenyképes tudás megszerzésének támogatása,
•
A szakképzés rendszerének fejlesztése.
Fő munkaerő-piaci mutatók
80,0
20,0
75,0
18,0
70,0
16,0
65,0
14,0
60,0
12,0
55,0
10,0
50,0
8,0
45,0
6,0
40,0
4,0 2,0
Au szt ria
Let tor szá g Ész tor szá g
Munkanélküliségi ráta, %
Szl ov én ia
Cse ho rsz ág
Lit vá nia
Aktivitási ráta, %
Szl ov áki a
Bu lgá ria
Len gye lor szá g
Foglalkoztatási ráta, %
Ro má nia
Ma gya ror szá g
35,0
Eurostat Statistics Database, 2009. évi adatok
AZ ALACSONY ISKOLAI VÉGZETTSÉGŐEK FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI
90
FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁK A LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT, % 2009 ÉVBEN
82,9
EU-27 80 69,1
EU-27
70
60 46,2
50
EU-27 40
78,1 61,6
30
20 25,7 10
0
ALAPFOKÚ VÉGZETTSÉG
KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉG
FELSİFOKÚ VÉGZETTSÉG
16,0
REGIONÁLIS MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK ÉS A TARTÓS ÁLLÁSKERESİK ARÁNYA 2009-BEN, %
35,0
33,3 32,5 14,0
30,0 29,1
12,0
25,6
25,0
10,0 20,0 8,0 15,2
16,0
15,9
14,2
15,0
14,1 6,0 11,0
10,6
9,3
10,0
8,6
4,0 6,6
5,0
2,0
0,0
0,0 KÖZÉPMAGYARORSZÁG
KÖZÉP-DUNÁNTÚL
NYUGAT-DUNÁNTÚL
DÉL-DUNÁNTÚL
MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA (baloldali skála)
ÉSZAKMAGYARORSZÁG
ÉSZAK-ALFÖLD
TARTÓS ARÁNY (jobboldali skála)
DÉL-ALFÖLD
A VÁLSÁG HATÁSA AZ EGYES MUNKAVÁLLALÓI CSOPORTOKRA AZ EURÓPAI UNIÓBAN (a munkanélküiségi ráta változása 2008-2009 között, %-pont)
6
5,0 5
4,2 4
3,2
3,1
3 2,4 2,0
2
1,9
1,9
1,4 1,2
1,1 1
0 15-24 ÉVES
25-49 ÉVES KORCSOPORT
50 ÉV FELETT
FÉRFI
Nİ NEM
ALACSONY KÖZÉPFOKÚ
MAGAS
ISKOLAI VÉGZETTSÉG
EU
EU MÁS TAGÁLLAM
EU-N KÍVÜL
ÁLLAMPOLGÁRSÁG
FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁK AZ EU ORSZÁGAIBAN A 20-64 ÉVES KORCSOPORTBAN AZ ALACSONYAN KÉPZETTEK (ISCED 0-2) KÖRÉBEN
2009
2008
2007
2006
2005
2000
Magyarország 36.3 38.0 38.1 37.8 37.7 36.4 Európai Unió (27) 54.4 56.5 57.1 56.5 55.7 54.9 Cseh Köztársaság 42.5 44.8 44.5 42.6 39.6 45.8
MAGYARORSZÁG AKTIVITÁSI RÁTÁJÁNAK ELMARADÁSA AZ EU 27 ÁTLAGÁTÓL 25-64 ÉVES KOROSZTÁLY-2009
20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Felsıfok (férfi)
Felsıfok (nı)
Középfok Középfok (férfi) (nı)
Alapfok (férfi)
Alapfok (nı)
Teljes
A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA, EZER FŐ 4000,0
3965,9 3906,0 3897,0
3897,2 3900,0
3874,7 3878,5 3849,8 3850,3
3849,1
3832,0 3786,3
3800,0
3751,2 3750,1 3725,2 3700,0
3676,2 3653,3 3590,2
3600,0
3579,5
3591,4
3500,0
3400,0
3300,0 1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
KÖZFOGLALKOZTATÁS
KÖZCÉLÚ FOGLALKOZTATOTTAK ÉS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLİK EZER LAKOSRA ESİ SZÁMA, MEGYÉNKÉNT
„ÚT A MUNKÁHOZ” PROGRAM •
•
•
•
•
•
Nem értékteremtı munkára, hanem csak létszámemelésre ösztönzött. Alultervezték a forrásait, finanszírozhatatlan a rendszer. „Elszállt” a program kiadási oldala. Nem számol a térségi munkaerı-piaci különbségekkel. Nem javítja az elhelyezkedést – nem a munkához vezet. Sokan egyáltalán nem jutottak munkalehetıséghez. Csak a béreket és járulékokat finanszírozták – a dologi költségeket nem.
A NEMZETI KÖZFOGLALKOZTATÁS PROGRAMJA 2011
• • •
• • •
Célok: Minél több munkanélküli dolgozzon. Csökkenteni az önkormányzatok terheit, egyszerősíteni az eljárásokat. Finanszírozni dologi kiadásokat is, ezzel lehetıséget nyújtani önkormányzati projektek, jó gyakorlatok megvalósítására. Kapjanak kulcsszerepet a munkaügyi kirendeltségek a közfoglalkoztatás mőködtetésében. Támogatottként jelenhessenek meg a kis és közepes vállalkozások. Folytatása annak, ami bevált: az országos közmunkaprogramok segítenek a nemzetgazdasági célok megvalósításában, vagy ott, ahol gyors segítségre van szükség (árvíz, újjáépítés).
A NEMZETI KÖZFOGLALKOZTATÁS KIEGÉSZÍTİ TÁMOGATÁSI RENDSZERE A RÁT helyett – Bérpótló Juttatást (BPJ) folyósítunk • A rászorultságot a szociális helyzet alapján az önkormányzat állapítja meg. • 20 %-os önrésszel folyósítja a juttatást annak a munkaképes rászorulónak, aki nincs munkában. • Ez a juttatás nem segély! Állami elvárások: • A munkát képzettségtıl függetlenül el kell vállalni. • 2011-ben legalább 30 nap munkaviszony igazolása. • Rendezett lakókörnyezet
A KÖZFOGLALKOZTATÁS ÚJ RENDSZERE 1. 2. 3. 4.
Országos közmunkaprogramok Önkormányzati teljes munkaidıs közmunka Önkormányzati részmunkaidıs közmunka Vállalkozók közmunka támogatása
EDDIGI ÖSSZEGZÉS a válság következtében felduzzadt munkanélküliség; a régiós és területi foglalkoztatási egyenlıtlenségek; a fiatalok elhelyezkedésének korlátai; az idısek korai kivonulása a munkaerıpiacról; az alacsony iskolai végzettségőek, szakképzetlenek kiszorulása a foglalkoztatásból; a munka és a családi élet összehangolásának nehézségei.
ÚJ IRÁNYOKAT KERESNI VAGY FELERİSÍTENI
Térségre szabott kezdeményezések Egyénre szabott megoldások
NÉZZÜNK KÖZÖSEN DEMOGRÁFIAI ADATOKAT Beszéljenek a számok! Gyır Megyei Jogú Város Jelenleg 33 éves 2650 fı Jelenleg 10 éves 980 fı
NÉZZÜNK KÖZÖSEN DEMOGRÁFIAI ADATOKAT Beszéljenek a számok! Bakonyszentlászló (GYMS) Lakosságszám: 1926 fı Megszületett gyermekek száma: 2005 – 22 fı 2010 – 16 fı
MERRE TOVÁBB A KÉPZÉSEKKEL A SZOCIÁLIS SZAKMÁBAN?
Valójában milyen problémákkal és milyen okokkal jelennek meg gondozottak, kliensek a szociális ellátórendszerben? Felgyorsul-e az alapszükségletet ellátó kollégák külföldre áramlása?
KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSE
Szociális szakemberek tudása felértékelıdhet a közösségfejlesztésnél.
(Igen, de mit értünk közösségfejlesztésen?)
MEGKERÜLHETETLEN FELADAT
Egyéni és közösségi felelısség újragondolása Térségre szabott kezdeményezések (gyors reagálás) (Ha „versenyszférás” szereplık vannak új szemlélet, új ismeretek!)
Egyénre szabott megoldások (egyéni felelısséggel)
SZEMPONTOK A BESZÉLGETÉSHEZ Szociális szakemberek Tudásának és ismeretének hasznosítása a munkaerı-piaci programokban.
Csoda nem fog történni a „jóléti” ellátásokra fordítható kiadások összegével! …az legyen a hangsúlyos, hogy miként tud segíteni az erıforrások mobilizálásában. Miként tud a kliens leghamarabb a saját lábára állni.
MIRE KELL MAJD VÁLASZ A KÉPZÉS RÉSZÉRİL
Ha állandósul a közmunka jelensége egy jelentısebb (országos, önkormányzati) létszámmal, akkor elvek, értékek, tudás, ismeret mentén kell hangsúlyos választ adni erre.
Ha az „irány” az elsıdleges munkaerı-piac akkor olyan szakemberek kellenek, akik ebben a rendszerben a legmotiválatlanabb, „legproblémásabb” embereknek is tudnak segíteni…
„KETTİS SZORÍTÁSBAN”
Sok munkanélküli – a munkaadók sokszor mégsem találnak megfelelı végzettségő, tudású embert. Egyéni és közösségi felelısség. Területi kiegyenlítés - remény és valóság; - a ragaszkodás és a praktikusság szempontjai.
TOVÁBBI SZEMPONTOK Jó gyakorlatok bemutatása, térségi programok fejlesztése. Az elızıekhez igazodó képzési elvek. Ha elfogadjuk a „munka” központi elemmé válását, akkor a szociális- és foglalkoztatáspolitika alrendszernek, intézményeinek, ellátásainak, kép zési elveinek, stb. közelednie kell egymáshoz. Közös szempontok, feladatok megfogalmazása és szakmailag megfelelı válaszok az egymásra épülés jegyében.
FOGLALKOZTATÁS BİVÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TÉRSÉGEKBEN 1.
AZ ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKBAN MEGVALÓSULÓ TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA – ÚJ UTAKON
Mezıgazdasági tevékenységek: A saját termıterületen megtermelt zöldséget, gyümölcsöt (alma, meggy, burgonya, hagyma, paprika, káposzta, uborka) az intézmények étkeztetésére, lekvárkészítésre használják fel. A szántóföldi növénytermesztés termékeit (búza, kukorica, tritikálé) a saját sertéstelepen takarmányként hasznosítják. Saját vágóhíddal rendelkeznek, ahol évente 60-70 darab sertést dolgoznak fel saját felhasználásra.
„ÚJ UTAKON”
A települési önkormányzat fóliatelepet létesített, ahol elıbb kettı majd öt darab 80x50 méteres fóliákban olyan – az étkeztetésnél felhasználható – primır növényféleségeket termeltek meg, amellyel az elmúlt évben már május végétıl novemberig el tudták látni éttermüket friss primırökkel, paprikával, paradicsommal, uborkával. Termeltek még káposztát, karalábét, kelkáposztát, dinnyét is a fólia környezetében kialakított területeken.
„ÚJ UTAKON”
A konyhának is további munkát és lehetıséget biztosítottak a termékek savanyításával, befızésével. Több mint ezer liter vegyes vágottat, több száz liter savanyú uborkát, savanyú káposztát, lecsót, s paradicsomlevet raktak el és használtak fel folyamatosan az étkeztetésben. A saját gyümölcsösben minden évben keletkezı almavesszı hasznosítására is konkrét elképzeléseik vannak, amelynek gyakorlati megvalósítása megkezdıdött. Jelenleg már 5000 bála bebálázott almavesszı van a telepen, amelyek elégetésével éves szinten 10 millió forintos főtési költséget tudnak megtakarítani. Az almavesszı elégetéséhez szükséges speciális kazánok gyártása már folyamatban van, elsı körben a felújításra és bıvítésre kerülı iskolaépületben fogják üzembe állítani.
„ÚJ UTAKON”
Saját gépparkkal rendelkeznek, (5 db MTZ traktor, 1 db kombájn, 1 db kisteherautó, 2 db lovasfogat 10 pónival) amelynek mőködtetését, karbantartását, javítását saját dolgozókkal (állandó és közfoglalkoztatottak) valósítják meg.
„ÚJ UTAKON” 2.
Helyi faipari üzem kialakítása, térkı gyártás és burkolás: Faipari gépek beszerzésével, részbeni felújításával egy mini főrészüzemet hoztak létre, ahol a rendelkezésre álló saját, vagy megvásárolt nyersanyagból különbözı termékek (padok, szemétgyőjtı edények, kerítés elemek, tetı elemek) kerültek legyártásra, melyet az önkormányzati feladatellátás szinte minden területén hasznosítottak. Ezek a faipari termékek folyamatosan felújításra, cserére szorulnak, illetve lakossági igények is felmerültek. A főrészüzem mellett főzfavesszı termékek gyártására is sor került, a nyersanyagot az önkormányzat tulajdonában lévı főzfa ültetvény szolgáltatta.
MÉG PÉLDÁK…
Több település közterületén a vízelvezetı csatornák (árkok) felújításához beton lapokat készítettek. Kísérleti jelleggel mőkı jellegő asztalokat és hozzá ülıpadokat készítettek és helyeztek ki. Kismérető beton oszlopokat öntöttek, melyeket festés után parkban (autók elıl) területek lezárása céljából raktak ki. Megtervezték és elkészítették a települések közterületeire a virágládák zsaluit, mely alapján elkészítést követıen kihelyezték az ugyancsak saját gyártású betonlapra.
MÉG PÉLDÁK… Egy másik ipari jellegő tevékenység a térkı gyártó gépsorok beszerzése, és üzemeltetése. Az önkormányzat a gyártáshoz telephelyet alakított ki, gépeket vásárolt és a szükséges alapanyagot biztosította. Kb. 100 db szemétgyőjtıt gyártottak tartóoszloppal együtt és helyeztek ki, melyhez betonbocskort öntöttek. Vízelvezetı csatornák akna fedeleire betonlapokat és lefolyórácsokat készítettek. A feladatok költségtakarékosabb ellátása érdekében hólapátokat, kézi szúrószerszámokat készítettek.
MELYEK A SZOCIÁLIS VÉGZETTSÉGŐ SZAKEMBEREK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI AZ ELİBBIEKHEZ
Helyismeret Kreativitás Jogszabályismeret (nem feltétlenül csak a szociális…) Közösségi tervezés, szervezés, akció Csoportfolyamatok ismerete Gazdálkodási (fenntarthatósági) tudás Egyéni képesség, készség fejlesztése stb.
FOGLALKOZTATÁS BİVÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TÉRSÉGEKBEN Alapkészségek fejlesztésétıl a munkahelyteremtésig Forrás: MMK
„ESÉLYTEREMTİ” ROMA PROGRAM – BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT A program tervezett célcsoportja a./ Roma referensek: A megye területérıl összesen 13 fı roma származású, középfokú – legalább szakmunkás – végzettséggel rendelkezı regisztrált munkanélküli. b./ Az „Esélyteremtı” roma foglalkoztatási programba vontak A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ által regisztrált azon roma munkanélküliek, akik írásban nyilatkoznak arról, hogy a program célját megismerték, abban részt kívánnak venni, a kitőzött cél érdekében a referensekkel együttmőködnek, valamint roma származásúnak vallják magukat.
A programba bevonásra kerülık tervezett létszáma: 3000 fı A programterv szerint részbeni megvalósítóként közremőködı külsı szervezetek és feladataik: 13 önkormányzat, civil szervezet: A képzési iránynak megfelelı foglalkoztatási lehetıséget biztosít, szorosan együtt mőködik a Munkaügyi Központtal a programban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. A programban alkalmazott munkaerı-piaci szolgáltatások felsorolása: - Reintegráló tréning - Álláskeresési tréning
A program célja a B.-A.-Z. megyében élı, a munkaügyi szervezet kapcsolatrendszerébıl kikerült, hátrányos helyzető tartósan munkanélküli roma származású személyek elhelyezkedési, munkaerı-piacra történı visszailleszkedési esélyeinek a javítása, referensek bevonásával - személyiségfejlesztı tréningek, foglalkoztatásuk, valamint betanító vagy szakmásító képzésük támogatásának a biztosításával. Munkaügyi Központunk újszerő szolgáltatások kidolgozásával, valamint referensek munkába állításával kívánta (kívánja) elısegíteni a roma munkavállalók munkaerı-piaci felzárkóztatását. A programban alkalmazott aktív eszközök felsorolása: bértámogatás+ járulékátvállalás, képzési-, utazási költség támogatás
A PROGRAMTÓL ELVÁRT SZÁMSZERŐSÍTETT EREDMÉNYEK A PROGRAMTERV SZERINT: A 13 roma referens foglalkoztatásával a megye egész területét felölelıen az „esélyteremtı” roma foglalkoztatási program célcsoportjába tartozók közül 18 hónap alatt legalább 3000 fı bevonása a programba, a programba bevontak közül legalább 500 fı tartós (3-12 hónap idıtartamban történı) elhelyezése támogatással, vagy a nélkül, legalább 100 fı bevonása OKJs, felzárkóztató, ismeretfelújító, betanító képzésbe, legalább 500 fı bevonása az elhelyezkedést segítı egyéni, vagy csoportos foglalkozásokba (motiváló, reintegráló) tréningekbe.
MENETREND 1. szakasz: A program elıkészítése, a program részbeni megvalósítóinak, ill. referensek kiválasztása. 2. szakasz: a) A referensek képzése b) A program részbeni megvalósítóival megállapodás megkötése.
MENETREND 2. 3. szakasz: Referensek foglalkoztatása; Az Esélyteremtı roma programba bevontak foglalkoztatás A roma foglalkoztatási program célcsoportjának foglalkoztatási támogatása 90 %-os bér- és járulékátvállalás nyújtásával történt. 4. szakasz: Záró értekezlet, a program értékelése, a kitőzött cél és az elért eredmények összevetése.
NÉHÁNY SZÓ A REFERENSI KÉPZÉS TARTALMÁRÓL A szakmai modul az alábbiak szerint épült fel: Elméleti képzés: csoportépítés, munkaerı-piaci ismeretek, szociális munka, számítástechnikai alapismeretek, kommunikációs tréning, munkajogi ismeretek, közösségfejlesztés. Gyakorlati képzés: a Munkaügyi Központ szakemberei a kirendeltségek tevékenységérıl, mőködésének rendjérıl, a térségben betöltött szerepérıl és feladatairól tartanak elıadást, továbbá a megyei programkoordinátor a korábbi programok gyakorlati tapasztalatairól, illetve referensekkel szemben támasztott követelményekrıl tájékoztatja a részvevıket.
KÉPZÉSI RÉSZ RÉSZLETESEN A szakmai modul az alábbiak szerint épült fel: Elméleti képzés: csoportépítés, munkaerı-piaci ismeretek, szociális munka, számítástechnikai alapismeretek, kommunikációs tréning, munkajogi ismeretek, közösségfejlesztés. Gyakorlati képzés: a Munkaügyi Központ szakemberei a kirendeltségek tevékenységérıl, mőködésének rendjérıl, a térségben betöltött szerepérıl és feladatairól tartanak elıadást, továbbá a megyei programkoordinátor a korábbi programok gyakorlati tapasztalatairól, illetve referensekkel szemben támasztott követelményekrıl tájékoztatja a részvevıket.
FELADAT A TEREPEN A referensek közremőködésével: az önmagukat roma munkanélkülinek tartó munkanélküliek feltérképezése, megkeresése, a programba bevontak támogatással vagy a nélkül történı elhelyezése, a Munkaügyi Központ írásos kiadványainak az aktív munkaerı-piaci eszközök tájékoztató anyagainak terjesztése a roma lakosság körében.
FOLYTATÁS… - információs adatbázis létrehozása, karbantartása a feltárt munkahelyekrıl, képzési és egyéb munkával kapcsolatos lehetıségekrıl, kapcsolattartás a támogatott foglalkoztatásban résztvevıkkel az aktuális pályázati lehetıségek megismerése és propagálása, a potenciális munkáltatóval felvételi beszélgetések létrehozása, meggyızésük a programba bevontak foglalkoztatása érdekében, az MMK által támogatott közhasznú foglalkoztatásba, közmunkába roma munkavállalók szervezése.
RÉSZLET, EREDMÉNY, ÉRTÉKELÉS „Célcsoport képzésbe vonása A célcsoportba tartozó roma származású, hátrányos helyzető, alacsony iskolai végzettségő 100 fı képzésbe vonásának elısegítése. A program ezen része alultervezettnek bizonyult, mert összességében 184 fı kezdett el valamilyen szakmásító képzést. Várakozásokon felül teljesült ezen mutató.
EREDMÉNYEK 2.
Az OKJ-s képzések vonatkozásában is figyelemre méltó eredmények születtek. A tanfolyamok a célcsoport, valamint a munkáltatói igényekhez igazítottan kerültek megszervezésre. Többek között indításra kerültek Gipszkarton szerelıi, ABC eladói, Könnyőgépkezelıi, Vendéglátó eladói, Személy és vagyonıri, Húsipari feldolgozói, Épületburkolói tanfolyamok. A képzéseken való viszonylag nagy számban történı részvételt segítette az arra rászorulók számára nyújtott emelt keresetpótló juttatás bevezetése is….
A PROGRAM NEM SZÁMSZERŐSÍTHETİ POZITÍV HATÁSAINAK AZ ÖSSZEFOGLALÁSA:
A program kísérleti jellege ellenére beváltotta a vele szemben támasztott követelményeket, olyan együttmőködés alapjait teremette meg a megyében mőködı roma civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, amelyekre alapozva a késıbbiekben (pl. a HEFOP 1.1 programon belül) komoly eredményeket értünk el a roma munkavállalók elhelyezésében. A program kapcsán – ha kis mértékben is -, de csökkent a roma munkavállalókkal szembeni diszkrimináció. Tapasztalataink szerint megfelelı támogatási mérték mellett nagyban nıtt a munkáltatók foglalkoztatási hajlandósága a roma etnikumhoz tartozó munkavállalók körébıl.
A TERVEZETTNÉL KEDVEZİTLENEBB TAPASZTALATOK, NEM TERVEZETT AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, PROBLÉMÁK: Gondot jelentett a célcsoport alulmotiváltsága, sok esetben bizonytalansága, amely nehezítette a hatékony munkavégzést, amelyet a referensek szakmai tapasztalatlansága tovább korlátozott. A kezdeti nehézségek ellenére a referensek többsége beilleszkedett új környezetébe és az elvárásoknak megfelelıen végezte munkáját. A megyében mőködı munkáltatók programhoz való hozzáállása eltérı tendenciát mutatott, ezért az elızetesen felmért igényekhez képest az ıszi-téli hónapokban alacsonyabb az érdeklıdés a foglalkoztatók részérıl, azonban a program eredményes teljesítése nem került veszélybe. A megyében a program végrehajtásakor kevés olyan civil szervezet mőködött, amely ezen célcsoport munkaerı-piaci reintegrációját kívánja elısegíteni. (Sajnos a helyzet napjainkban sem változott.) fejezetzárás
FOGLALKOZTATÁS BİVÍTÉSE ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS Példa Gyır-Moson-Sopron megyébıl – létszámleépítés után Forrás: GYMSMMK
A PROJEKT CÍME
Tanulási-, munkakultúra és életpálya-építés alakítására hátrányos helyzető, különösen roma tanulók körében tanoda mőködtetésével
A PROJEKT CÉLJA
Álláskeresı pedagógusok foglalkoztatása a Gyıri, Téti, Pannonhalmi kistérségben és roma, hátrányos helyzető tanulók iskolában tartása, támogatásuk tanulmányaik befejezésében, társadalmi beilleszkedési esélyeik javítása , tanodai foglalkozások rendszerében. A hátrányos helyzető diákok, lemorzsolódással veszélyeztetett, általános iskolai és középiskolás tanulók esélyegyenlıségének növelése, felzárkóztatásuk elısegítése, iskolai eredményességük javítása, a továbbtanuláshoz, a reális pályaválasztás kialakításához segítség nyújtása, hiányszakmák bemutatása, a szakképzési szerkezet javításának elısegítése.
CÉLCSOPORT Közvetlen célcsoport Pedagógus végzettséggel rendelkezı (tanító, tanár, középiskolai tanár, szociálpedagógus) álláskeresı Tanulást segítı tutorok
Közvetett célcsoport Hátrányos helyzető általános iskolai és középiskolai tanulók
A RÉSZTVEVİK LÉTSZÁMA Célcsoport Álláskeresı pedagógus, mentor
15 fı Álláskeresı tutor (eredeti, elızı foglalkozása pl. iskolatitkár) 8 fı Tanodai tanuló 100 fı Pályaorientációban részt vevı tanulók 3.000 fı
A PROGRAM TARTALMA
Képzési program szervezése 23 fı részére 384 órában Tanoda mőködtetése 18 fı alkalmazása, 100 tanuló fejlesztése Pályaorientációs rendszer kialakítása, mőködtetése 12 mentor, 3000 tanuló
TANODA RENDSZERE ÉS MŐKÖDÉSE
A tanoda feladata
A tanulók kognitív és szociális képességfejlesztése Teljesítményt gátló személyes problémák feltárása, közremőködés a megoldásban Tantárgyi fejlesztés Közösségformálás Szabadidıs programok szervezése A szülık tanulást segítı szemléletformálása, felelısségük növelése
PÁLYAORIENTÁCIÓS RENDSZER MŐKÖDÉSE
Cél: A továbbtanulás elıtt álló diákok és szüleik számára információ és segítség nyújtása a megalapozott döntés meghozatalában, amelynek során a tanulók a számukra legmegfelelıbb szakma megszerzését célozzák meg, és ez összhangban van a munkaerıpiac igényeivel. Várható eredmény: A továbbtanuló diákok szélesebb információk birtokában hozzák meg a döntésüket A szakképzés iránti érdeklıdés javulásában elmozdulás tapasztalható Elmozdulás tapasztalható a hiányszakmák keresettségében Az iskolai pályaválasztási munka segítséget kap, információkkal gazdagodik
Módszer: Programfejlesztés, kipróbálás, bevezetés, korrekció
PÁLYAORIENTÁCIÓS RENDSZER (FEJLESZTÉS)
Cél: A programban részt vevı tanuló legyen képes felmérni a lehetıségeit, adottságait, az életpályaépítés szőkebb-tágabb környezetét, megtervezni életpályáját, saját személyiségének fejlesztését, tudja elérni kívánt státuszát, és legyen képes végrehajtani a tervezett tevékenységeket.
Célcsoport A Gyır-, Téti és Pannonhalmi kistérségek 8. és 910. osztályos tanulói.
EREDMÉNYEK
Tanodai foglalkoztatásban, fejlesztésben részt vevı hátrányos helyzető tanulók száma A vállalt 100 fıhöz viszonyítva a 17 hónap alatt 215 tanuló vett részt a programban.
A tanulók tanulási képességeinek fejlıdése a kiinduló szinthez mérten A tanulók tanulási eredményeit befolyásoló tanulási és szociális képességek közül 32 képesség-kritériumot azonosítottunk, a program során ezek felmérését és fejlesztését céloztuk meg. A bemeneti felmérésben a folyamatosan résztvevı 147 tanulónál 3787, tehát tanulónként átlag 26 képesség fejlesztését tartottuk szükségesnek. Ebbıl 1746, tanulónként átlag 12 képességben sikerült fejlıdést elérni.
FOLYTATÁS…
A tanulók alapképességeinek fejlıdése a bemeneti méréshez viszonyítva A tanodai munka fejlesztési feladatai között kiemelt szerepet kapott az iskolai tantárgyak segítése mellett a tanulók tantárgyi alapképességeinek, kompetenciájának folyamatos fejlesztése, így a matematika, az anyanyelv és a szövegértés képességének fejlesztése. Erre a területre naponta figyelmet fordítottak a mentorok, tutorok. A fejlesztés érdekében feladatbankot alakítottak ki, és félévente felmérı eszközt dolgoztak ki a szakaszfelmérésekre. A bemeneti felmérések némely képességnél kritikusan alacsony szintet mutattak, így a matematikánál 52%-os szintet mutattak a tanulók abban a felmérésben, amelyikben 60% volt a minimum szint. A folyamatos, napi fejlesztés eredménye, hogy mind a három területen sikerült a 60%-os szintet meghaladni, a fejlıdés a matematikában sikerült a legnagyobb arányban, a változás 25%-os. Az átlag 24%-os változás nagy eredmény a tanulóinknál.
PÁLYAORIENTÁCIÓS TÁJÉKOZTATÓK SZÁMA
A vállalt 36 iskolai tájékoztató helyett 39 iskolában került sor elıadások megtartására, összesen 240 alkalommal, melyen 1716 fı vett részt (igazgatók, pedagógusok, szülık, diákok, illetve volt egyéni tanácsadás is).
PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCSADÁSBAN RÉSZESÜLİ TANULÓK SZÁMA
A pályaorientációs szolgáltatást, a tájékoztatók, a foglalkozások számát a vállalt adatokhoz viszonyítva magasan túlteljesült: a vállalt 3000 tanulóhoz képest 3245 tanuló vett részt a tanácsadásokon. A programok színvonalasak, az iskolák igényeire épülnek, az elıadások, a szakmai tájékoztató füzetek, filmek nagy segítséget nyújtanak az iskoláknak, a tanulóknak és a szülıknek.
