Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

A kiadvány megjelenését támogatta:

Tartalomjegyzék Bevezetés...........................................................................................................................5 Az ifjúság élethelyzete a régióban........................................................................7 Demográfiai helyzet....................................................................................................7 Az ifjúsági korosztály aránya.................................................................................7 Családi háttér ............................................................................................................7 Gyerekszám, gyermekvállalási tervek..................................................................8 Oktatás.............................................................................................................................9 Iskolai végzettség......................................................................................................9 Nyelvtudás................................................................................................................ 10 Ingázás...................................................................................................................... 10 Munkaerő-piaci helyzet, Foglalkoztatottság . ................................................ 11 Foglalkoztatottság, munkanélküliség, foglalkoztatottsági formák........ 11 Diákmunka............................................................................................................... 12 Gazdasági és szociális helyzet.............................................................................. 12 Gazdasági háttér, pénzügyi helyzet.................................................................. 12 Lakáshelyzet............................................................................................................ 14 Szabadidő-eltöltés és médiahasználat.............................................................. 15 Szabadidő, szabadidős intézmények................................................................ 15 Info-kommunikációs eszközök használata..................................................... 16 Médiafogyasztás.................................................................................................... 18 Egészség, életmód.................................................................................................... 19 Sport, erőnlét, közérzet......................................................................................... 19 Szenvedélybetegségek, függőségek, egészségtudatosság......................... 20 Közösség, részvétel, közélet................................................................................. 21 Önkéntesség............................................................................................................. 21 Részvétel a közösség ügyeiben........................................................................... 22 Problémák ............................................................................................................... 23

Szakmai struktúrák.................................................................................................... 25 Ifjúságszakmai intézményrendszer.................................................................... 25 I. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek és Ifjúsági Osztály....... 25 II. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálat...................................................... 26 III. Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda................ 27 IV. Ifjúsági Szakmai – Módszertani Központ................................................... 28 V. Ifjúsági irodák, ifjúsági információs pontok és a HAYICO Irodahálózat............................................................................... 29 VI. Integrált Közösségi Szolgáltató Terek......................................................... 30 VII. Önkormányzatok............................................................................................. 30 VIII. Civil szervezetek.............................................................................................. 32 Szolgáltatások............................................................................................................ 35 I. Ifjúságügyi tervezést segítő elemek................................................................ 35 II. Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai elemek....................................... 36 III. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei................................................. 36 IV. Ifjúsági közösségi terek.................................................................................... 37 V. Ifjúsági szálláshelyek......................................................................................... 37 VI. Drogprevenciós szolgáltatások, intézmények, szenvedélybeteg-ellátás.................................................................................. 37 Szakképzés.................................................................................................................. 37 Források........................................................................................................................... 39 I. Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram.................................................................. 39 II. Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács...................................... 40 III. TÁMOP..................................................................................................................... 41 IV. Fiatalok Lendületben Program....................................................................... 41 Összegzés....................................................................................................................... 43 Felhasznált irodalmak, dokumentumok és források ............................... 45

Bevezetés Az alábbi kiadvány célja, hogy több szempontból bemutassa a közép-magyarországi fiatalok helyzetét, lehetőségeit és problémáit, ezzel segítve az ifjúságügyi tervezés folyamatát. A helyzetelemzés alapvetően három részre tagolódik. Az első nagy egység magukat a régió területén élő fiatalokat vizsgálja. Ezekben a fejezetekben a korosztály demográfiai, gazdasági, egészségügyi és egyéb jellemzői kerülnek tárgyalásra, azonosítva a legfontosabb jellemzőket. Az elemzések legnagyobbrészt az Ifjúság 2008 országos felmérés adatai segítségével készültek. Ahol erre lehetőség volt az adatokat összevetettük az Ifjúság2000 és az Ifjúság2004 kutatás eredményeivel. A második nagyobb rész az intézményi struktúrát méri fel, bemutatva a fiatalokkal foglalkozó intézmények minden szintjét, és azok helyzetét a régióban. Végül a harmadik nagyobb rész a régió ifjúsági témában mutatott forrásfelvételét elemzi. A helyzetelemzés azonban még nem teljes. Ez a dokumentum az elkészültét követő hónapokban szakmai konzultáció keretében kerül megvitatásra a régió érintett szervezeteivel és szakembereivel. Az elemzés és az azt követő konzultáció eredménye pedig egy olyan probléma- és célstruktúra elkészítése lesz, ami szilárd, empirikus alapokon nyugodva gyűjti össze a legjellemzőbb nehézségeket és a kívánatos fejlődési irányokat.

7

Az ifjúság élethelyzete a régióban DEMOGRÁFIAI HELYZET Az ifjúsági korosztály aránya Népességi adatok a régiókban A Központi Statisztikai Hivatal adaLakónépesség Népsűrűség tai szerint 2008 januárjában Közép-Ma(ezer fő) (fő/km ) Közép-Magyarország 2 897, 3 419 gyarország lakónépessége csaknem Közép-Dunántúl 1 104,8 99 három millió fő, ami azt jelenti, hogy ez Nyugat-Dunántúl 997,9 88 960,1 68 a régió a legnépesebb az országban, és Dél-Dunántúl Észak-Magyarország 1 236,7 92 egyben ezen a területen a legnagyobb Észak Alföld 1 514 85 Dél-Alföld 1 334, 5 73 a népsűrűség is. Mindemellett Közép-Magyarország népessége nő, vagyis a bevándorlás ellensúlyozni tudja a negatív népesedési folyamatokból származó népességfogyást. Pest megye az egyetlen Magyarországon, ahol a rendszerváltás óta folyamatosan nő a lakosságszám, elsősorban a szuburbanizációs folyamatok miatt. 2008-ban a megyei népesség 1,5%kal növekedett.1 Ez egyben azt is eredményezi, hogy Közép-Magyarországon a legnagyobb a fiatal népesség aránya: 28%. Ez jóval meghaladja minden más régió adatait: a sorban második Észak-Alföldön az arány csupán 15%. Vagyis a régióban nagyjából 700.000 fiatal él. 2

Családi háttér Közép-Magyarországon a fiatalok háztartásaiban átlagosan 3.46 ember él. Ez valamivel kisebb az országos átlagnál, ami 3.74. Közép-Magyarországon a fiatalok legnagyobb arányban (32%) háromfős otthonokban laknak – míg országosan a legnagyobb arány a négyfős háztartások körében mutatkozik (32%). Ugyanakkor csupán minden tizedik közép-magyarországi fiatal él ötfős háztartásban, míg az or-

1 A demográfiai folyamatok regionális különbségei, KSH, 2008.

9

közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009

szágos átlag 14%, és csak 6% hatfős, vagy annál nagyobb otthonban, míg ez az arány Magyarország teljes területét figyelembe véve 10%. A családi állapot tekintetében KözépOrszágos átlag Magyarország nem mutatkozik jelentős különb- senki nem dolgozik a háztartásban 2% 7% ség az országos adatokhoz képest: egy ember dolgozik a háztartásban 20% 26% többen dolgoznak a háztartásban 78% 67% a korosztályba tartozók legnagyobb arányban nőtlenek, illetve hajadonok. 15% a házasok, és 4% az elváltak aránya. A házasok nagy része együtt is él házastársával, a fiatalok további 12%-a pedig élettárssal lakik. A közép-magyarországi fiatalok az országos átlagnál nagyobb esél�lyel laknak olyan háztartásokban, ahol legalább egy ember dolgozik: csupán 2%-uk él olyan otthonban, ahol nincs aktív kereső, szemben az országosan mért 7%-kal. Ami a családi háttér kulturális tőkére vonatkozó részét illeti, elmondható, hogy a közép-magyarországi fiatalok az országosnál jobb helyzetben vannak, hiszen az átlagnál nagyobb valószínűséggel rendelkeznek magasabb iskolai végzettségű szülőkkel. Ez egyaránt igaz az apák és az anyák esetében: a régióban élő 15-29 évesek csaknem felének (49%) édesanyja érettségizett, míg az országos átlag 37%. Az arányok az apák esetében 40 és 29%. A felsőfokú végzettségű szülők szintén nagyobb arányban fordulnak elő ebben a körben. Gyerekszám, gyermekvállalási tervek A régióban az országosnál valamivel kisebb az aránya azoknak a fiataloknak, akiknek már van gyermekük: Közép-Magyarországon a 15-29 éves korosztályba tartozók 13%-a mondhatja magát szülőnek, míg az országos arány 16%. Nem csak a már realizált gyerekvállalásban, hanem a jövőre vonatkozó tervekben is találhatunk eltéréseket a régió adatai és az országos átlag között: a Közép-Ma-

10

gyarországon élő fiatalok valamivel nagyobb arányban mutatkoznak bizonytalannak a gyermekvállalás kérdésében. 12%-uk egyáltalán nem szeretne gyereket, 17%-uk pedig egyelőre nem tud határozott választ adni a kérdésre. A közép-magyarországi régió előnyös helyzetben van olyan szempontból, hogy itt a legmagasabb a fiatal korosztály aránya. Mindemellett az itt élő népesség családi helyzetét tekintve is előnyösebb pozíciójú: az átlagnál valamivel magasabb az iskolázott és gazdaságilag aktív szülők gyermekeinek aránya.

OKTATÁS Iskolai végzettség A régió fiataljainak csaknem fele (44%-a) jelenleg tanuló: ez nagyjából megfelel az országos átlagnak. Ez az arány nem mutat nagy eltérést az elmúlt nyolc évben: 2000-ben a régióban élő fiatalok 42, 2004-ben 40%-a volt diák. Felfedezhetőek regionális különbségek, ha azoknak az iskolai végzettségét vizsgáljuk, akik már befejezték tanulmányaikat. Eszerint a Közép-Magyarország területén élő fiatalok valamivel iskolázottabbak az országos átlagnál: 47%-uknak érettségi a legmagasabb fokú bizonyítványa, 21%-uknak pedig felsőfokú végzettsége is van. Ezzel szemben a szakmunkás képesítéssel rendelkezők aránya 22%, míg az országos átlag 28%, és csak minden tizedik közép-magyarországi fiatalnak van csupán alapfokú végzettsége – ez az arány országosan 18%.

11


Korábbi adatokkal összevetve azt láthatjuk, hogy bár az átlagos iskolázottsági szint folyamatosan növekszik – egyre nagyobb a felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya – a központi régió előnye csaknem állandó. Nyelvtudás A közép-magyarországi régió fiataljainak körében az országos átlagnál valamivel alacsonyabb az idegen nyelvet beszélők aránya. Az itt élő 15-29 évesek 56%-a tud a magyaron kívül legalább egy másik nyelven kommunikálni, ugyanez az arány országosan 60%.

A leggyakrabban beszélt nyelvek a régió fiataljainak körében az angol és a német – minden más nyelv csak erősen lemaradva követi ezt a két legkedveltebbet. Az angol nyelv különösen népszerű a régióban: a fiatalok 90%-a úgy nyilatkozott, hogy legalább alapfokon tud angolul, míg az országos átlag 80%. A német ezzel szemben kevésbé népszerű az átlagosnál: míg az ország fiataljainak 59% mondta, hogy legalább alapszinten beszél németül, addig ugyanez az arány Közép-Magyarországon 51%. Ingázás A régió fiataljai az országosnál kisebb arányban kényszerülnek ingázásra annak érdekében, hogy tanulmányi kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Az összefüggés minden oktatási szinten így alakul: a régió általános iskolás diákjai egyáltalán nem ingáznak, míg ebben a korosztályban országosan a tanulók 23%-a nem azon a településen tanul, ahol lakik. Az ország középiskolásainak átlagosan több mint fele – 52%-a – ingázik, míg az arány Közép-Magyarországon 36%. Még nagyobb a különbség az arányok között az egyetemi és főiskolai diákok esetében. A régióban számos oktatási intézmény van, ami egyrészt ide vonzza az ország más részeiből a korosztályba tartozókat, másrészt választékot és lehetőséget nyújt az itt élőknek. Ennek is köszönhető az a szerencsés körülmény, hogy a régióban

12

élők diákok sokkal kisebb mértékben kényszerülnek ingázásra az iskolába járáshoz, mint az ország más tájain élő társaik. A régió fiataljai valamivel iskolázottabbak, mint az országos átlag, ugyanakkor a nyelvtudást illetően kissé le vannak maradva. Általános iskolások % naponta, 10 km-nél messzebb ritkábban, 10 km-nél messzebb 10 km-nél közelebb nem ingázik

KözépMagyarország 0 0 0 100

országos átlag 2 2 19 78

Felsőfokú intézménybe járók Középországos Magyarátlag ország

Középiskolások KözépMagyarország 22 2 13 64


23 21 7 50

16 48 5 31

Tanfolyam, szakképzés KözépMagyarország 13 23 10 55


Munkaerő-piaci helyzet, Foglalkoztatottság Foglalkoztatottság, munkanélküliség, foglalkoztatottsági formák Közép-Magyarországon a fiatalok jobb gazdasági helyzetben vannak az országos átlagnál. Erre utal, hogy körükben a foglalkoztatottak aránya 10%-kal magasabb, és ezzel párhuzamosan mind a munkanélküliek, mind az egyéb inaktívak aránya alacsonyabb. A régióban a 15-29 évesek 9%-ának nincs munkája, szemben az országos 13%-os korosztályos munkanélküliségi aránnyal. Budapesten 2%-kal nagyobb – 90% – a dolgozók aránya, mint Pest megyében, aminek főképp a munkanélküliségi ráta közti különbség az oka (vagyis nem az egyéb inaktívak aránya magasabb). A munkanélküliség területén a régió és az országos átlag közötti eltérés jellemzőnek mondható a korábbi adatfelvételek szerint is. 2004-ben Közép-Magyarországon a fiatalok 5%-ának nem volt munkája, míg az országos átlag 7% volt. A gazdasági körülmények romlása mindkét értéket negatív irányban változtatta, de a két terület közti különbség megmaradt, sőt, valószínűleg a központi régió szerencsés helyzetének köszönhetően enyhén növekedett.

13


Ezzel szemben a foglalkoztatottsági formák arányaiban nincs lényeges eltérés a regionális és az országos jellemzők között. A foglalkoztatottak túlnyomó többsége, 84%-a alkalmazott, 7% az alkalmi munkát végzők aránya, míg saját vállalkozásában 6% dolgozik. Az őstermelők és a közhasznú munkából élők aránya egyaránt 1-1%. Diákmunka A diákmunka elterjedtségéről elsősorban a már végzettek beszámolóiból következtethetünk. Ebből az látszik, hogy a régió fiataljainak nagyobb része, 68%-a, soha nem dolgozott, miközben tanulmányait végezte. 22%-uk ritkán végzett valamilyen munkát iskolái mellett, míg minden tizedik fiatal dolgozott rendszeresen diákévei során. Szintén a régió előnyös helyzete domborodik ki a foglalkoztatottsági adatok tükrében, hiszen a korosztályos munkanélküliségi ráta 4%-kal alacsonyabb az országos átlagnál. Ugyanakkor ezen a területen már megfigyelhetőek a régión belüli egyenlőtlenségek is: Budapesten 2%-kal kisebb a munkanélküliség, mint Pest megyében.

Gazdasági és szociális helyzet Gazdasági háttér, pénzügyi helyzet A magyarországi átlaggal megegyezően a közép-magyarországi régió területén élő fiatalok 64%-a még szüleivel együtt él, ami anyagi szempontból is közös háztartást jelent. Ennek megfelelően 36% azoknak az aránya, akik saját háztartásban élnek, és anyagi szükségleteiket részben, vagy egészben maguk fedezik. A régióban élők anyagi helyzete, akár egyedül, akár szüleikkel együtt élnek, jobb, mint az országos átlag. A szülőkkel együtt élők saját nettó bevétele átlagosan mintegy nyolc ezer forinttal, az egy főre jutó háztartási bevétel pedig több mint tizenhárom ezer forinttal magasabb az átlagosnál Közép-Magyarországon. Az önállóan élők esetében még nagyobb a különbség: a régióban lakók saját nettó havi bevétele átlagosan harminchárom ezer forinttal, egy főre jutó háztartási jövedelmük pedig harminchatezer forinttal több, mint az országos átlag.

14

Ugyanakkor a régión belül is igen komoly eltéréseket találhatunk Budapest és Pest megye között. Akár a szüleikkel együtt élő, akár a külön háztartást vezető fiatalokat nézzük, a fővárosban élők jóval előnyösebb helyzetben vannak. A régió és az ország átlagai közti különbség ellenére a szubjektív anyagi helyzet megítélésében nincs nagy különbség a régió jellemzői és az országos számok között. A legnagyobb arányban (46%) azok vannak, akik úgy érzik, hogy beosztással jól kijönnek, de több mint egyharmad az aránya azoknak, akik úgy nyilatkoztak, hogy „éppen csak kijönnek a jövedelmükből”. Minden tizedik régióbeli fiatal arról számolt be, hogy hónapról hónapra anyagi problémákkal küzd, 2% pedig nélkülözésként írta le saját helyzetét. Csupán 7% érzi úgy, hogy anyagi gondok nélkül él. Ugyanakkor Pest megye és Budapest között vannak erőteljes eltérések: míg a fővárosi fiataloknak csak 8%-a mondta, hogy hónapról hónapra anyagi nehézségei vannak, a Pest megyei kérdezetteknek 13%-a írta le így helyzetét. A Budapesten élők 30%-a nyilatkozott úgy, hogy éppen, hogy kijön jövedelméből, míg ez az arány a Pest megyében

15


élőknél 40%. Gondok nélkül él a fővárosiak 9%-a, ez az arány a régió más részeiben csak 5%. Ugyanakkor ez a különbség nem mutatkozik meg a megtakarítással kapcsolatos szokásokon, amivel kapcsolatban az arányok nem különböznek a két térségben. A megkérdezettek valamivel több mint fele tud megtakarítani: 11% rendszeresen, 40% alkalmanként. 47% úgy nyilatkozott, hogy háztartásában nem tudnak félretenni. A régióban élő fiatalok háztartásainak 42%-a rendelkezik valamilyen hitellel, vagyis kényszerül rendszeres részletfizetésre. Ez 10%-kal alacsonyabb arány, mint az országos átlag, vagyis a régió háztartásainak kisebb része van eladósodva, mint az országosan jellemző. A hitellel rendelkező háztartások valamivel több mint felében (52%) jelent problémát a törlesztő részletek fizetése, ami viszont az országosnál nagyobb arány: az érintett háztartások összességét vizsgálva 43% azoknak az aránya, ahol problémát jelent a rendszeres törlesztés. Lakáshelyzet Mint korábban láttuk a fiatalok nagy része még nőtlen, illetve hajadon, így talán az sem meglepő, hogy legtöbben (70%) még szüleikkel együtt élnek. 17% él saját lakásában, vagy házában, 4% pedig albérletben. Csupán 1% a kollégisták aránya. Az otthon, illetve saját lakásban élők aránya megegyezik az országos átlaggal, míg

16

a teljes mintában valamivel nagyobb arányban vannak azok, akik kollégiumban (2%), vagy albérletben (6%) laknak. Összehasonlítva a korábbi évek adataival az látszik, hogy a régióban lényegesen lecsökkent az albérletben élők aránya. 2004-ben még a fiatalok 12%-a választotta ezt a lehetőséget. Nem változott azonban az otthon, a saját lakásban, vagy a kollégiumban lakók aránya, vagyis az albérlet helyett a fiatalok sokkal gyakrabban választanak valamilyen „egyéb” megoldást, például hogy egy ismerősnél, távolabbi rokonnál, vagy társuk szüleinél élnek. Minden bizonnyal ez nagyrészt a gazdasági válság miatt romló körülményeknek köszönhető, vagyis, hogy a fiatalok átmenetileg kisebb arányban engedhetik meg maguknak, hogy lakást, vagy szobát béreljenek. A főváros és Pest megye között tapasztalható egyenlőtlenség leginkább a gazdasági helyzetet bemutató adatokban nyilvánul meg. Ugyan a régió összességében sokkal jobb számokat produkál (pl. átlagjövedelem, vagy szubjektív anyagi státusz kérdésében), mint az országos átlag, az is látszik azonban, hogy ez szinte kizárólag a budapesti adatoknak köszönhető. Vagyis, míg a fővárosi fiatalok sokkal jobban élnek, mint az átlag, a Pest megyében lakók helyzete közelebb áll az átlagoshoz, mint a fővárosihoz.

Szabadidő-eltöltés és médiahasználat Szabadidő, szabadidős intézmények A régióban élő fiataloknak egy átlagos hétköznap 3,3, egy átlagos hétvégi napon pedig 8,5 óra szabadideje van. Ezt a szabadidőt a legtöbben otthon, vagy barátaiknál töltik: a megkérdezettek 96%-a említette a két legfontosabb helyként saját otthonát és 78% barátai lakását. A fiatalok egynegyede számára fontos helyszín a rokonok lakóhelye, míg a bevásárlóközpont 14% esetében került be a két legfontosabb közé. Nem sokkal maradnak el ettől az aránytól a kulturális intézmények, a mozik, vagy a sportpályák sem. Szabadidő-eltöltés helye és módja a fiatal korosztályban Hol tölti leggyakrabban szabadidejét? (a két legfontosabb volt választható) otthon barátoknál rokonoknál bevásárolóközpontban kulturális intézményben (színház stb.) moziban sportpályán kocsmában klubban, műv.házban utcán

% 96% 78% 25% 14% 13% 13% 12% 6% 4% 4%

Mit csinál leggyakrabban szabadidejében? (a két legfontosabb volt választható) tévét néz barátokkal van számítógépezik zenét hallgat olvas semmit, csak úgy elvan sportol játékkonzollal, sz.gépes játékkal játszik gyereket nevel

% 76% 65% 63% 48% 45% 29% 20% 9% 8%

Ha nem a helyszínre, hanem a tevékenységre kérdezünk rá, az derül ki, hogy a legfontosabb szabadidős tevékenység a fiatalok számára a tévézés: 76% számára szerepel az első két helyen. A barátokkal való időtöltés a második helyen szerepel, fontosságát majdnem megközelíti azonban a számítógépezés, ami ebben az esetben feltehetően internetezést jelent. Csaknem a fiatalok fele megemlítette a két legfontosabb szabadidős tevékenysége között a zenehallgatást, és 45%-uk az olva-

17


sást. 29% nyilatkozott úgy, hogy sokszor nem igazán csinál semmit szabadidejében „csak úgy elvan”. A sportolás a kérdezettek egyötödénél szerepel a legfontosabb időtöltések sorában. A különböző intézmények közül a söröző, borozó a legnépszerűbb: ezeket a régióban élő fiatalok egyharmada gyakran felkeresi, további 21% pedig ritkán ugyan, de jár ilyen helyekre. A teázók, kávézók valamivel kevésbé megosztóak – kevesebb ugyan a gyakori látogatójuk, de azok is kisebb arányban képviseltetik magukat, akik teljesen elvetnék ezt a fajta kikapcsolódást.2 A kulturális intézmények közül a mozik, multiplex mozik a legkedveltebbek, a kérdezettek 27%-a legalább havonta egyszer beül egy filmre, további 42% pedig ennél ritkábban teszi ezt meg. Kiállításokra, múzeumba a fiatalok fele szokott jellemzően inkább ritkábban, évente pár alkalommal ellátogatni, és hasonlóak az arányok a színház esetében is. A művészmozik, a komolyzenei hangversenyek és az opera már jóval kevésbé látogatottak, ami részben minden bizonnyal az intézmények fizikai és anyagi elérhetőségének korlátaival is magyarázható. Mindenesetre a fiatalok csaknem háromnegyede sosem jár el művészmoziba, 85% soha nem vesz jegyet komolyzenei hangversenyre és 92%-a sosem jár operába. Info-kommunikációs eszközök használata A közép-magyarországi régióban élő fiatalok az átlagnál valamivel nagyobb arányban használnak info-kommunikációs eszközöket, és a háztartásaik is nagyobb eséllyel felszereltek azokkal. Ebben a korcsoportban ugyanakkor nem találunk olyanokat, akik használnak számítógépet, de nem használnának internetet: ennek a generációnak a kettő egy és ugyanaz. A régió fiataljainak 87%-a használó, míg ez az arány országosan 84%. Korábban már láttuk, hogy a régió háztartásai anyagilag jobb helyzetben vannak – részben valószínűleg ennek köszönhe2 Gyakran= legalább havonta egyszer, ritkán=háromhavonta, vagy annál ritkábban

18

tő, hogy az átlagosnál jobban is felszereltek. Info-kommunikációs eszközök használata és birtoklása a Közép-Magyarországon élő Az itt élő fiatalok otthonainak 83%-ában fiatalok körében és országosan van számítógép, 77%-ában pedig internetKözép-Magyar- országos átlag ország kapcsolat. Ugyanezek az arányok országoHasznál számítógépet 87% 84% san 79 és 70%. Van otthon számítógép 83% 79% 87% 84% Az Ifjúság2000 és 2004 adataival össze- Használ internetet Van otthon internet-elérés 77% 70% vetve azt látjuk, hogy bár a régióban élők jelenleg is előnyösebb helyzetben vannak ezen a területen a különbségek évről-évre csökkenek. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy a digitális technológia egyre inkább a mindennapi élet részévé válik, és ezzel párhuzamosan anyagilag is mindinkább elérhető lesz. Vagyis a központi régióban élők előnyösebb helyzete egyre kevésbé mutatkozik meg ezen a területen. Az internetező fiatalok nagy része (58%) naponta, 21%-a hetente többször ül le a világháló elé. A legelterjedtebb online tevékenység az e-mailezés. Ezt követi az azonnali üzenetküldőkön (MSN, Skype stb.) való beszélgetés, amit 36%-uk napi rendszerességgel űz. Fórumokon, blogokon aktív részvételt már csak a fiatalok kevesebb mint fele vállal, bár több mint egytizedük akár naponta is hozzászól a beszélgetésekhez. A csetszobák 9% számára jelentenek napi tevékenységet, míg 62% sosem keres fel ilyeneket. Blogot 16% ír, ami a tevékenység jellegét tekintve egyáltalán nem mondható alacsony aránynak, bár 9% havi rendszerességnél ritkábban ír bejegyzéseket. A rendszeres blogolók aránya 3-4%. A fiatalok körében kétségkívül az egyik legnépszerűbb internetes lehetőség a közösségi oldalakon való részvétel. A régióban élő internetező 15-29 évesek 67%-a tagja legalább egy ilyen közösségnek. Ez azonban alulmúlja az országos átlagot: a magyarországi fiatalok 75%-a csatlakozott egy, vagy több ilyen portálhoz.

19


Médiafogyasztás Korábban láttuk, hogy a téTévénézéssel töltött átlagos idő hétköznap és hétvégén a Közép-Magyarországon élő fiatalok körében és átlagosan vénézés a legnépszerűbb kikapKözép-Magyarország Országos átlag csolódási forma a fiatalok hétköznap (nap/perc) 97,6 105,3 161 174,1 körében. Ennek megfelelően hétvégén (nap/perc) meglehetősen sok időt is töltenek ezzel, bár a régióban élők valamivel kevesebbet, mint az átlag – a különbség azonban nem nagy. Egy közép-magyarországi fiatal hétköznap átlagosan kb. 98 percet tévézik, míg az országos átlag 105 perc. Hétvégén természetesen a tévézéssel töltött idő több: közép-magyarországon átlagosan 161 perc, országos átlagban 174 perc. A fiatalok legnagyobb részének kedvenc tévécsatornái a nagyobb kereskedelmi csatornák közül kerülnek ki. A legnézettebb ebben a korcsoportban az RTL Klub: csaknem a kérdezettek fele jelölte meg ezt az adót, mint aminek műsorát a leggyakrabban követi figyelemmel. Ezt követi a TV2, majd az egyéb kereskedelmi csatornák. A magyar közszolgálati adók valamelyikét csupán 5% nevezte meg legnézettebbnek. A televízió mellett a rádió népszerűsége sem elhanyagolható: a régióban élő fiatalok több mint egyharmada (38%) naponta, és további csaknem egyharmada (32%) heti rendszerességgel szokott rádiót hallgatni. 15% az arány azoknak, akik sosem kapcsolják be a rádiókészüléket.

20

A napilapok és a hetilapok, magazinok közül az utóbbiak valamivel népszerűbbek a fiatalok körében, ugyanis 72%-uk valamilyen gyakorisággal kezébe vesz ilyesmit. Napilapot azonban a fiatalok egyharmada egyáltalán nem olvas, naponta pedig 15% tájékozódik ilyen módon. A fiatalok szórakozási célú időeltöltésében a barátokkal való együttlét mellett a televízió és az internet játssza a legfontosabb szerepet. A televíziózásban főképp a kereskedelmi csatornák kötik le ezt a korosztályt, ugyanakkor nem mondható, hogy a rádió, vagy az újságolvasás eltűnt volna, amit a fiatalok nagyjából kétharmada szokott rendszeresen csinálni. A kulturális intézmények látogatása természetesen a kínálattól is függ, de általánosságban elmondható, hogy a népszerű mozik mellett, a színház és a múzeum is kisebb szerephez jut, a komolyzenei koncertek és az opera azonban szinte teljesen kiesik a korosztály kulturális fogyasztásából.

Egészség, életmód Sport, erőnlét, közérzet A régió fiataljainak egyharmada sportol rendszeresen, az iskolai testnevelési órákon kívül. Ez valamivel alacsonyabb a korcsoportos országos átlagnál, ami 38%. Az egyharmados arány nagyjából megegyezik a 2000-ben mérttel, de lényegesen elmarad a 2004-ben kimutatott 48%-tól. Ráadásul a két korábbi adatfelvételkor a régióban élő fiatalok valamivel nagyobb arányban sportoltak, mint az országos átlag. Az edzettséggel és az egészségi állapottal kapcsolatos elégedettség tekintetében nincsenek nagyobb különbségek a régió és az ország fiataljai között. Az egészségi állapottal és a közérzettel nagyobb arányban elégedettek a fiatalok, mint az edzettségi szintjükkel. Utóbbival 2% teljesen, 13% inkább elégedetlen, viszont 11% teljesen és 38% inkább elégedett. Az egészségi állapotával és közérzetével a régióban élő 15-29 éveseknek csupán 5%-a elégedetlen, csaknem felük ezzel szemben inkább elégedett, negyedük pedig tökéletesen elégedett.

21


Szenvedélybetegségek, függőségek, egészségtudatosság A függőséget is eredményező, egészségkárosító szokások elterjedtsége a közép-magyarországi régióban többé-kevésbé megegyezik az országban átlagosan tapasztalhatókkal. Ami a kábítószereket illeti, a régióban élő válaszadók 17%-a állította, hogy életében kipróbált valamilyen kábítószert, és 7% számolt be arról, hogy ez a kérdezést megelőző 12 hónapban is megtörtént. Ezek az arányok hajszálnyival magasabbak az országos átlagnál. Valószínűsíthető, hogy annak ellenére, hogy ezek a kérdések a felmérés önkitöltős részébe kerültek, a rejtőzködés aránya ebben az esetben magas, vagyis a valós arányok nagyobbak. A dohányzás kapcsán különösen figyelemre méltó, hogy az Ifjúság 2008 felmérésének mintájába került 15-29 évesek között egy sem akadt, aki még ne próbálta volna ki a cigarettázást. A dohányzók aránya régiós szinten 46%, ami azt jelenti, hogy a korosztályba tartozók csaknem fele alkalmanként, vagy rendszeresen rágyújt. A dohányosok átlagosan 13 szál cigarettát szívnak el egy nap. Az alkoholfogyasztás Egészségkárosító szokások elterjedtsége a Közép-Magyarországon élő fiatalok körében és országosan szintén nem elhanyagolKözép-Magyarország országos átlag ható mértékben érinti ezt Életében kipróbált már kábítószert 17% 15% 7% 6% a korosztályt. A régióban Múlt évben használt valamilyen kábítószert Életében volt már részeg 57% 61% élő fiatalok több mint fe- Legalább havonta néhányszor volt részeg az el5% 6% le, 57%-uk volt már éle- múlt évben Rágyújtott már életében 100% 100% tében részeg, ami ugyan Jelenleg alkalmanként vagy rendszeresen dohányzik 46% 45% 13 13 pár százalékkal kisebb Napi átlag cigaretták száma (a dohányzók körében) arány, mint az országos átlag, de így is meglehetősen magas. Kifejezetten rendszeres ivónak a közép-magyarországi fiatalok 5%-a tekinthető: ők mondták, hogy az elmúlt egy évben havonta többször is voltak részegek. 39% ennél ritkábban került ittas állapotba az elmúlt évben, és a fiatalok több mint fele pedig egyáltalán nem rúgott be ezalatt az idő alatt. A rendszeresen sportoló fiatalok aránya átlagosan sem túl magas, ám a régióban még az átlagot is alulmúlja. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy a korosztály csupán egyharmada szokott rendszeresen valamilyen testmozgást végezni. Emellett kifejezetten magas a dohányosok aránya (45%), és a korosztály 5%-a kifejezetten gyakran iszik nagy mennyiségben alkoholt.

22

Közösség, részvétel, közélet Akár a közép-magyarországi fiatalokat, akár a magyarországi fiatalok ös�szességét vizsgáljuk azt láthatjuk, hogy a korosztály civil aktivitása és közösségi integráltsága igen alacsony szintű. Az Ifjúság 2008 felmérésben felsorolt húsz civil és szakmai szervezettípus közül csupán a sportklubok és sportegyesületek esetében volt a valamilyen módon kapcsolódók aránya több mint 10%, az összes többi szervezettípusnál a válaszolók legalább 90%-a semmilyen módon, még alkalmi rendezvény-résztvevőként sem kötődött az adott szervezethez. Országosan a fiatalok 68%-a semmilyen szervezethez sem kötődik, sem formálisan, sem informálisan, ez az arány Közép-Magyarországon csaknem ugyanekkora, 69%. Valamilyen formális szervezeti tagsággal a magyar fiatalok 9%-a rendelkezik, a közép-magyarországi arány 10%. Mint már említettük a legnépszerűbbek a sportklubok és sportegyesületek: a közép-magyarországi fiataloknak, az országos átlaggal nagyjából megegyezően, 3%-a tagja ilyen szervezetnek, 6% részt vesz a munkájukban, 5% pedig néha meglátogatja rendezvényeiket. Diákszervezetnek a régióban élő fiatalok 4%-a tagja, további 2,5% részt vesz a munkájukban, 2,5% pedig néha meglátogatja rendezvényeiket. A közép-magyarországi fiatalok 11%-a járt már valaha ifjúsági irodában, ez pár százalékkal kisebb az országos aránynál (15%). Önkéntesség Az önkéntes munka a diákmunkánál is kevésbé elterjedt: a fiatalok mindössze 11%-a végez jelenleg is önkéntes munkát, bár nagyobb részük csak alkalmanként. 86% soha nem is próbálkozott ilyesmivel, 3% pedig korábban végzett ilyen jellegű tevékenységet, de ma már nem.

23


Részvétel a közösség ügyeiben Ha a szűkebb politikai közösséget, vagyis a lakóhely ügyeit nézzük, az aktivitás valamivel nagyobbnak tűnik. A közép-magyarországi fiatalok 43%-a nyilatkozott úgy, hogy tájékozódik a helyi közügyekben, igaz ez elmarad az országos átlagtól, ami 52%. Ugyan rendszeresen csak 2% szokott részt venni helyi szervezetek programjain, de 36% néha azért el is látogat eseményekre. A helyi ügyekről való tájékozódás legfontosabb csatornái a régióban élő fiatalok számára az interperszonális kommunikáció és a helyi média. Általában azonban elmondható, hogy a Közép-Magyarországon élő fiatalok valamivel kisebb mértékben használják ezeket az eszközöket és csatornákat, mint az országosan jellemző.

A települési diákönkormányzatok és az ifjúsági önkormányzatok munkájában meglehetősen kevés fiatal vesz részt: ezek az arányok országosan csaknem ugyanúgy alakulnak, mint a közép-magyarországi régióban. A közép-magyarországi fiatalok (és ebben nem mutatnak eltérést a Magyarország többi táján élő kortársaiktól) meglehetősen pesszimistán értékelik saját po-

24

litikai/társadalmi súlyukat: nagy részük úgy vélekedik, hogy az Ö véleménye nem számít a politikusoknak, és ennek megfelelően negatívan értékelik saját közügyekbe való beleszólási lehetőségeiket is. A 15-29 éves közép-magyarországi lakosok több mint kétharmada úgy véli, hogy az országos politikusok nem nagyon figyelnek rá: 42%-uk szerint inkább nem érdekli, 36% szerint pedig egyáltalán nem érdekli a döntéshozókat az ő véleménye. Az arányok szinte hajszálra ugyanazok, ha a helyi politikusok véleményéről van szó, vagyis helyi szinten sem érzékelnek több odafigyelést a fiatalok. Ezek után nem meglepő, ha azt látjuk, hogy ugyanezek a fiatalok nagyrészt úgy vélik, hogy sem az országos, sem a helyi közügyekbe nem igazán van beleszólásuk. Csupán 1% válaszolta, hogy úgy érzi sok beleszólása van az országos közügyekbe, és további 19% vélte úgy, hogy van valamennyi beleszólása. A többiek szerint vagy nagyon kevés, vagy semennyi lehetőségük nincs erre. A helyzet csaknem teljesen ugyanaz a helyi közügyek esetében, vagyis közvetlen lakóhelyük döntéseit a fiatalok ugyanolyan távol érzik maguktól, mint az országos ügyeket. Problémák Végül érdemes megvizsgálni, hogy a fiatalok maguk hogyan látják, mi korosztályuk legnagyobb problémája. Az adatok tanúsága

25


szerint a 15-29 évesek leginkább materiális problémák miatt aggódnak: legtöbben a munkanélküliséget, a létbizonytalanságot, a pénztelenséget említették. Bár a közép-magyarországi és az országos adatok hasonló mintázatot rajzolnak ki, néhány fontos eltérést is láthatunk. Így például a Közép-Magyarországon élő fiatalok kisebb arányban emelték ki a munkanélküliséget, mint legnagyobb problémát (bár ez a tényező mindkét esetben az első helyen áll), nyilván a kedvezőbb foglalkoztatottsági mutatók miatt. Ezzel szemben kissé nagyobb arányban említették a lakásproblémákat és a létbizonytalanságot. A kábítószer terjedését nagyobb problémaként érzékelik a fiatalok, mint az alkoholizmust, a bűnözés miatt pedig 6% aggódik. A közösségi részvétel minden formája kifejezetten kevéssé elterjedt ebben a korosztályban, akár országosan, akár a régióban vizsgáljuk a helyzetet. A fiataloknak csupán 10%-a rendelkezik valamilyen formális szervezeti tagsággal, 69%uk pedig semmilyen módon nem kötődik semmiféle szervezethez. Leginkább a sport- és diákszervezetek népszerűek, de ezek esetében sem növekednek az arányok pár százaléknál nagyobb mértékben. Kevesen végeznek önkéntes munkát is. A helyi ügyek szintén kevéssé érdeklik a fiatalokat, azokat legfeljebb családtagjaikkal és barátaikkal vitatják meg, de szervezettebb, vagy intézményesült módon nem foglalkoznak velük.

26

Szakmai struktúrák Az alábbi fejezetben a közép-magyarországi régió ifjúságüggyel foglalkozó szervezeteit, illetve az azok által nyújtott különböző szolgáltatásokat mutatjuk be. Elsőként az intézményi struktúra mentén haladva az egyes intézményeket és tevékenységi területeiket, vesszük sorra. Az intézményeket először hatókör szerint vizsgáljuk, így tehát az országos, majd a regionális, a megyei, a fővárosi, végül pedig a települési önkormányzati rendszerekkel foglalkozunk, meglévő szolgáltatásaikra koncentrálva. Ezt követően külön ejtünk szót a civil szervezetekről, amit a források és a régió forrásfelvételi sajátosságainak bemutatása követ.

Ifjúságszakmai intézményrendszer I. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek és Ifjúsági Osztály Az ifjúságügy országos szintű szakmai koordinációja a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban történik. A területtel a Minisztérium Gyermek és Ifjúsági osztálya foglalkozik. (4) A Gyermek- és Ifjúsági Osztály a) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében aa) kidolgozza a gyermek- és ifjúságpolitikát érintő jogszabályok szakmai koncepcióját, ab) vizsgálja az aa) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat; b) a költségvetés előkészítése során részt vesz a gyermek- és ifjúságpolitikai költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat; c) ellátja az EKTB 14. sz. Ifjúságpolitika és sportügyek szakértői munkacsoport irányítását, működtetését; d) szakmai irányítási feladatkörében da) kidolgozza a gyermek- és ifjúságpolitikával, a gyermekek és fiatalok iskolán kívüli szabadidejének eltöltésével, a helyi önkormányzatok, illetve a kistérségek gyermek és ifjúsági feladatellátásával, az ifjúsági turizmussal, az ifjúsági célú közösségi terekkel, a játékkultúrával kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, db) koordinálja a több ágazatot érintő gyermek- és ifjúságpolitikai programok kialakítását és végrehajtását, dc) ellátja az ágazati ifjúsági képzéssel kapcsolatos feladatokat; e) ellátja a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat, előkészíti a miniszternek és a szakállamtitkárnak az Alapprogrammal kapcsolatos döntéseit; f ) támogatási, fejlesztési feladatkörében fa) működteti az ifjúsági célú pályázatok szakértői rendszerét, fb) előkészíti, illetve lebonyolítja a határon túli magyar ifjúsági szervezetek működését és programjait támogató programokat és pályázato-

27


kat, ellátja a Magyar Ifjúsági Konferencia működésével kapcsolatos adminisztratív és szakmai előkészítési feladatokat. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai koordinációjában 2009-re készült el a Nemzeti Ifjúsági Stratégia, melyet az Országgyűlés 2009. október 26-án fogadott el, s ami tizenöt évre jelöli ki a korosztállyal kapcsolatos nemzeti szintű célokat és beavatkozási területeket. A Stratégia három fő célt határoz meg, melyek eléréséhez több feladatot tudatosít. Az első cél az ifjúsági korosztály sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése, ami ebben az esetben a gyermekvállaláshoz szükséges komplex feltételrendszer javítását, a fiatalok munkavállalásának segítését, és a kirekesztettség csökkentését jelenti. A második fő cél az ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének segítése a versenyképes tudás fejlesztésével, a kulturális fogyasztás színvonalának emelésével, és az infokommunikációs ellátottság, illetve hozzáférés javításával, valamint a társadalmi és egyéni felelősség érzésének erősítésével. Végül a harmadik cél az ifjúsági szakma és az ifjúsági civil szervezetek erősítése, amit az érintett szervezetek jobb bevonásával, átlátható forráselosztó rendszer kialakításával és az ifjúságpolitikai feltételrendszer átalakításával kíván elérni. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia végrehajtásáról szóló első 2 éves cselekvési tervet a Kormány 2010. január 13-án fogadta el. Ez a kormányhatározat biztosítja a stratégiában megfogalmazott fejlesztési irányok elérése érdekében teendő konkrét intézkedések megvalósítását. II. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálat A Szociális és Munkaügyi Minisztérium ifjúságpolitikai háttérintézménye, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal keretein belül működő Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. A Szolgálat, amelyet 1995-ben alapította az akkori művelődési és közoktatási miniszter, az Európai Unió fiatalokat érintő közösségi programjának nemzeti irodájaként kezdte meg tevékenységét. Alaptevékenysége folyamatosan bővült az évek során, így egyre inkább meghatározó szereplője lett mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ifjúsági célú törekvések állami szintű megvalósításának. 1999-től az ifjúsági szektor számára megnyílt a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, amely pályázatainak kezelését a Szolgálat látta el 2006 végéig. 2000-ben kialakításra kerültek a regionális ifjúsági szolgáltató irodák a hét területi-statisztikai régió központjában, a helyi ifjúsági munka fejlesztése, valamint a decentralizált forráselosztás és szolgáltatás-szervezés érdekében. 2001-ben felállításra került a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, valamint a Drogmódszertani Intézet, melyek szintén 2006 végéig a Szolgálat szervezeti egységeiként működtek. 2002-től elindult a határon túli ifjúsági intézményrendszerrel (Agora hálózat) történő együttműködés. 2007. január 1-től a háttérintézmények összevonását követően a Mobilitás a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályaként látja el tevékenységeit, szoros szakmai együttműködésben a minisztérium Gyermek- és Ifjúsági Osztályával. Az intézmény a szervezeti átalakulást követően, valamint a hazai forrásokkal kapcsolatos pályázatkezelési, adminisztratív jellegű tevékenység megszűnésével (melyet az ESZA NKft. lát el) lehetőséget kapott egy jellemzően támogató, fejlesztő jellegű szakmai koncepció kialakítására.

28

Az FSZH – MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálat stratégiai célrendszere: 1. Ifjúsági munka szakmai fejlesztése a) Az ifjúsági munka végzéséhez szükséges információ, tudás és kompetenciák összegyűjtése és közvetítése b) Ifjúsági munkában résztvevő szakemberek munkájának támogatása 2. Fiatalok (13-29) demokratikus társadalmi részvételének elősegítése a) Részvételi formák támogatása és elterjesztése b) Ifjúságpolitikák és stratégiák megszületésének támogatása c) Közösségi részvételhez szükséges kompetenciák fejlesztése 3. Az ifjúsági munka és módszertana (nemformális tanulás) társadalmi elismertetése a) Minőségbiztosítás b) Hasznosulás kimutatása és bemutatása A Mobilitás a szervezeti átalakulást követően is megőrizte decentralizált működését. A fővárosban található az Igazgatóság és a Fiatalok Lendületben Programiroda, az Információs és Képzési Iroda, valamint Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Győrött, Veszprémben, Pécsett és Szegeden működnek Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodái. III. Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (KMRISzI) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat regionális hatókörű szervezeti egysége. Ennek megfelelően a KMRISzI Budapesten és Pest megyében végzi ifjúságszakmai fejlesztő tevékenységét, vagyis: • tanácsadó, fejlesztő és szolgáltató központként támogatja az ifjúsági munkát és • közvetítő szerepet tölt be az ifjúságpolitikában érintett szervezetek, szakértők, intézmények és döntéshozó szervek között. A fenti feladatok ellátása érdekében a KMRISzI az alábbi konkrét szolgáltatásokat nyújtja: • Ellátja a Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács titkársági feladatait, • Együttműködik az ESZA Nonprofit Kft-vel a Tanács által kiírt pályázatok kezelésében, • Részt vesz a Fiatalok Lendületben Programmal kapcsolatos feladatok ellátásában, • Ellátja az EURODESK hálózat helyi partnereinek regionális koordinációját, • Együttműködéseket alakít ki a régió ifjúsági korosztállyal foglalkozó szervezetei között, • Segíti a területi és a kerületi önkormányzatokat a helyi szintű, ifjúsággal kapcsolatos feladatvállalásaik, szolgáltatásaik kialakításában, • Segítséget nyújt a régió ifjúsággal foglalkozó szakembereinek munkájában és kapcsolatteremtésében, • Együttműködik az ifjúságsegítő képzést nyújtó oktatási intézményekkel, • Gondozza a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattárat,

29


• Emberi jogi képzéseIntegrált Közösségi Szolgáltató Tér cím birtokosai Pest-megyében ket szervez, • Részt vesz a nem- Acsa Község Önkormányzata Acsa Kisnémedi Község Önkormányzata Kisnémedi formális pedagógiai Biztonság, esély a kókaiakért Apaj Község Önkormányzata Apaj Kóka Közhasznú Alapítvány módszerek népszeBénye Lórév Község Önkormányzata Lórév rűsítésében és elter- Bénye Község Önkormányzata jesztésében, Bugyi Nagyközség Önkormányzata Bugyi Makád Község Önkormányzata Makád • Célzott programokTegyünk együtt nagybörzsönyért NagybörCsemő kal részt vesz a fiata- Csemő Község Önkormányzata Egyesület zsöny lok aktív társadalmi Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Dömsöd Nyáregyháza Község Önkormányzata Nyáregyháza részvételének öszGomba Község Önkormányzata Gomba Szigetújfalu Község Önkormányzata Szigetújfalu tönzésében, • Szakmai hálózatot INNOLAND Közép-magyarországi Gödöllő Szokolya Község Önkormányzata Szokolya Területpolitikai Közhasznú Egyesület szervez az ifjúsági Összefogás a Hévízgyörki Hévízgyörk Tápió-vidékért Egyesület Tápiógyörgye képviseleti formák Ifjúságért Egyesület megerősítése érde- Inárcs Község Önkormányzata Inárcs Újszilvás Község Önkormányzata Újszilvás kében, Ipolydamásd Község Önkormányzata Ipolydamásd Vasad Község Önkormányzata Vasad • Elkészíti a RegionáIpolytölgyes Verseg Község Önkormányzata Verseg lis Ifjúsági Helyzet- Ipolymenti Vállalkozók Klubja elemzést, Zebegényi Iskolás Gyermekekért Kemence Községért Közalapítvány Kemence Zebegény Alapítvány • Felméréseket, tanulmányokat, kutatásokat készít, • Konferenciákat, szakmai fórumokat szervez az ifjúsági szakemberek számára, • Gyűjti és rendszerezi az ifjúsági munkával kapcsolatos információkat, dokumentumokat. A fenti szolgáltatások ellátása tekintetében a KMRISzI eddigi tevékenysége során több mint 4 500, a területen dolgozó, vagy érintett szervezettel és intézmén�nyel került kapcsolatba. IV. Ifjúsági Szakmai – Módszertani Központ A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati úton támogatja megyei ifjúsági szakmai-módszertani központok működését, melyek feladata az államai szintű ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósításában való részvétel, valamint a hamarosan megnyitó integrált közösségi szolgáltató terek ifjúsági célú szolgáltatásainak kialakításában való segítés, folyamatos szakmai támogatás biztosítása. A megyei módszertani központ tevékenységét a Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodával együttműködve látja el, annak szakmai iránymutatásaival, valamint koordinációjával. Pest megyében a XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft., azon belül pedig az Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda nyerte el a módszertani központ címet. Az Iránytű a rendszerváltás előtt, pályázati forrásból alakult, majd 1988-tól a kerületi önkormányzat fenntartásában folytatta működését. 2007 végéig Speciális Közművelődési Szolgáltató Intézményként működött, majd a XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. részévé vált. Komoly múltja miatt az intézmény számos ifjúságszakmai feladatot lát el.

30

V. Ifjúsági irodák, ifjúsági információs pontok és a HAYICO Irodahálózat A fővárosban öt ifjúsági tanácsadó iroda, és két ifjúsági információs pont működik. Emellett a IX. kerületi Közért Egyesület által működtetett közösségi kávézóban, és a XV. kerületben működő Zöld Kakas Líceumban is működik ifjúsági tanácsadás. A XV. kerületi MUFTI speciális intézményként kifejezetten a munkanélküli fiatalok álláskeresésében nyújt segítséget. Pest megyében további két iroda, és egy információs pont működik. Az érdi ifjúsági iroda Érd mellett Százhalombattáról, Diósdról és Tárnokról is fogadja klienseit. A TAMOP 5.2.5 pályázatok által nyújtott források, s ezáltal kialakított irodák és pontok működése csökkentette a régióban tapasztalható területi intézményi egyenlőtlenségeket. Az irodák és az információs pontok között elsősorban a kínált szolgáltatások mennyiségében találhatunk különbséget. Míg az információs szolgáltatás mindenhol kötelező elem, az Irodák általában ennél jóval több tanácsadást is nyújtanak (pl. jogi, pályaválasztási, életvezetési, szenvedélybetegséggel kapcsolatos stb.) és programokat szerveznek. Közös elemként jelenik meg ezeknek az intézményeknek a működésében az alacsony küszöbűség, vagyis hogy az intézmény felkeresése nem kötelező jellegű, az anonimitás biztosított, adatgyűjtési tevékenységet csak statisztikai célokból végeznek, és hogy a szolgáltatások nagy része ingyenes. A Közép-magyarországi régióban Budapesti és Pest megyei ifjúsági tanácsadó irodák és információs pontok működő ifjúsági irodák közül négy Iránytű Ifjúsági Információs Budapest, XIII. kerület budapesti iroda, a XIII. kerületi Irány- és Tanácsadó Iroda Ifjúsági Információs tű, a XX. kerületi Pince, a IX. kerüle- Cseresznye Budapest, VII. kerület és Tanácsadó Iroda ti Alul-Járó és a XIV. kerületi Zifi, tagja Pince Ifjúsági Információs Budapest, XX. kerület és Tanácsadó Iroda a HAYICO-nak (Hungarian Association Alul-Járó Ifjúsági Információs Budapest, IX. kerület of Youth Information and Consulting és Tanácsadó Iroda Zifi z.cs.gy.k. Ifjúsági Információs Budapest, XIV. kerület Offices), vagyis a Magyarországi Ifjú- és Tanácsadó Iroda sági Információs és Tanácsadó Irodák Csepel ÁMK Ifjúsági Információs Pont Budapest, XXI. kerület Csokonai Művelődési Központ Szövetségének. Budapest, XV. kerület Ifjúsági Információs Pont Mindemellett a budapesti irodák Mérei Ferenc FPPTI Budapest, VIII. kerület létrehozták a Budapest- és környéki If- Ifjúsági Integrációs Szolgáltató Iroda Józsefvárosi Kulturális Központ Budapest, VIII. kerület júsági Irodák Szövetségét, a BIIRSZ-t. – Ifjúsági Információs Pont MUFTI – Munkanélküli Fiatalok A szövetség legfontosabb célja, hogy Tanácsadó Irodája Budapest, XV. kerület a résztvevő intézmények közösen je- Közért Egyesület Budapest, IX. kerület lenjenek meg a különböző fővárosi és Zöld Kakas Ifjúsági Tanácsadó Szolgálat Budapest, IX. kerület egyéb rendezvényeken, ami segíti a Biatorbágyi Családsegítő Központ és hatékonyabb figyelemfelkeltést. Ezen Gyermekjólét Szolgálat – Info. Pont Biatorbágy Ifjúsági Információs felül a szövetség lehetőséget biztosít Érdi Érd és Tanácsadó Szolgálat arra, hogy a szakemberek megosszák Váci Ifjúsági Információs Vác és Tanácsadó Iroda tapasztalataikat, ötleteiket, problémá- Duani Flotilla- Kistérségi Ifjúsági Százhalombatta, Érd, Diósd, Tárnok Információs és Tanácsadó Mobil Pont ikat. Ezen ifjúsági irodák mellett megjelennek olyan speciális szolgáltatások is, mint például a Kapocs Önsegítő Szolgálat, vagy az Alternatíva, amelyek a kifejezetten hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációját segítik elő a szükségleteikhez igazodó szolgáltatási kínálattal, valamint közösségi tér funkcióval.

31


VI. Integrált Közösségi Szolgáltató Terek Az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) egyik legfontosabb feladata a kistérségi esélyegyenlőség javítása oly módon, hogy fiataloknak szóló szolgáltatások biztosításával segítsenek az ifjúsági korcsoportok helyi integrációjának sikeresebbé tételében. Az IKSZTK-k kialakítására 2007-ben és 2008-ban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium írt ki pályázatot 5000 fő lélekszám alatti települések intézményei számára. Pest megyében 26 településen működő intézmény vált IKSZT-címbirtokossá. Az IKSZT-k számára számos tevékenységet előír a forrás biztosítója, bizonyos tevékenységek pedig szabadon választhatóak. A kötelező szolgáltatások közt szerepel az ifjúsági közösségi programok szervezése, az ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és folyamatkövetése, valamint az ifjúsági információs pontok működtetése. Mindez azt jelenti, hogy az IKSZT-k működésének megkezdésével a közép-magyarországi ifjúsági intézményrendszer területén tapasztalható területi egyenlőtlenségek várhatóan csökkenek. Jelenleg azonban az IKSZT-cím birtokosai a 2009-ben beadott forráspályázataik eredményeire várnak, amik az első időszakban minden valószínűség szerint főként infrastrukturális fejlesztések hátterét teremtik majd meg. VII. Önkormányzatok A közép-magyarországi régióban 23 kerületi és 186 települési önkormányzat, valamint egy fővárosi, és egy megyei önkormányzat található. A mai magyar közigazgatási rendszerben a közszolgáltatások döntő többségének megszervezése az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező, illetve vállalható feladatok, illetve a különböző ágazati törvényekben lefektetett kötelező feladatok útján történik. Az önkormányzati törvény a szabadon vállalható önkormányzati feladatok között nevesíti a gyermek és ifjúsági feladatokat. Jelenleg egyetlen ágazati törvény sem határozza meg pontosan a fenti feladat tartalmát. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény számos lehetőséget kínál a gyermek és ifjúsági érdekek megjelenítésére, képviseletére és a települési önkormányzat munkájában ezek érvényesítésére. Az önkormányzati törvény 8. §-ának (1) bekezdése előírja a települési önkormányzatoknak a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, 8. §-ának (5) bekezdése pedig a helyi önkormányzatok kötelességeként fogalmazza meg, hogy együttműködnek a helyi civil szerveződésekkel, támogatják azok munkáját. A 63/A § n) pontja a fővárosi önkormányzat feladatkörébe utalja többek között az ifjúsági feladatokat. A 70/A § a) pontja a megyei önkormányzat feladatkörébe utalja a gyermeki és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat. Bár az önkormányzati törvény a települési önkormányzatok feladatai között felsorolja a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, de egyrészt ennek tartalmát nem definiálja, másrészt megengedi az önkormányzatoknak, hogy lehetőségieket figyelembe véve maguk határozzák meg, hogy számos feladataik közül melyiket, milyen módon és mértékben látják el. Az önkormányzatok épp ezért más

32

és más formában, illetve mértékben fordítanak figyelmet az ifjúsági ügyekre és a korosztályra, illetve biztosítanak szolgáltatásokat, forrásokat és támogatási rendszereket kifejezetten ifjúságpolitikai célokra. a) Budapest A Fővárosi Közgyűlés 2008 júniusában egyhangúlag szavazta meg a Fővárosi Ifjúsági Koncepció megalkotására vonatkozó határozatát, amit végül 2008 decemberében fogadtak el. Az Ifjúsági Koncepció kialakítását szakmai párbeszéd és egyeztetés, valamint helyzetfelmérés előzte meg, amely során megállapítást nyert, hogy a főváros ifjúságpolitikai intézkedései nem alkotnak egységet. A korosztály számára nyújtott kulturális és szolgáltatási kínálat nagyobbrészt nem a fővárostól ered, az ifjúsági munka sok formája hiányzik Budapestről, illetve nincs egységes ifjúsági intézményrendszer. Ezeknek a problémáknak a megoldását tűzi ki célul az Ifjúsági Koncepció, amelynek megvalósítása 2009-ben kezdődött meg. A közgyűlés 2009 júniusában fogadta el azt a határozatot, ami kimondta a Budapesti Ifjúsági Tanács megalakítását és szabályozta működésének feltételeit. A Tanács megalapításának célja, hogy a civil partnereket és magukat a fiatalokat bevonja a döntéshozatali folyamatokba. Az elképzelések szerint hosszabb távon a Tanács a budapesti fiatalok képviseleti fórumává válik, ami segít a fiatalok véleményének integrálásában, és a korosztály nagyobb városi részvételének biztosításában. A Tanácsnak 29 tagja van, ebből 16 szavazati, 13 tanácskozási joggal bír. ( A KMRISZI egy, a tanácskozási joggal rendelkező szervezetek közül). A tagok olyan szervezetek, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a fiatalokkal (tag pl. a BIIRSZ, a Fővárosi Diákönkormányzatok Szövetsége, vagy a Magyar Drog-prevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége.) A Tanács évente legalább hat alkalommal tart nyilvános ülést. Létrejött továbbá az ifjúsági koordinátor feladatköre, amit az ifjúsági tanácsnok lát el. Az ő feladata a koncepció érvényesülésének biztosítása, a budapesti ifjúságpolitika koordinálása. Megalakult a Budapest Ifjúsági Kerületi Koordinációs Értekezlet, ami a fővárosi kerületekkel való egyeztetések és együttműködések fóruma. Az értekezlet munkájába 10-12 kerület kapcsolódott be aktívan. Az Értekezlet célja közös programok, projektek tervezése, vélemény- és tapasztalatcsere, valamint fővárosi szintű intézkedések meghozatalára tett javaslatok kidolgozása. A Budapesti Jövőműhely az a fórum, amelyben a főváros egyes közéleti személyiségei vitatják meg az ifjúságpolitikát hosszútávon érintő folyamatokat és jelenségeket. Mindezen testületek mellett a Koncepció egyéb elemei is a megvalósítás útjára léptek. Így pl. elindultak a Budapesti Ifjúsági Térképpel kapcsolatos munkálatok. Budapesti Ifjúsági Térkép egy adatokkal alátámasztott helyzetkép a fővárosban élő fiatal korosztály életkörülményeiről, szokásrendszeréről és egyéb jellemzőiről, ami a döntés-előkészítésben, és tervezésben jut majd fontos szerephez. A tervek szerint hamarosan elindul a Budapesti Ifjúsági Portál, ami a fiataloknak és számukra szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek szóló fontos tartalmakat foglalja majd össze. 2009-ben elkészült továbbá a Budapesti Ifjúsági Erőforrás Központ

33


megvalósíthatósági terve. Az erőforrásközpont egy olyan „inkubátorház” lenne, ami teret adna a fiatalok kezdeményezéseinek, különböző képzéseknek és projektek megvalósításának. 2009-ben a Budapesti Ifjúsági Alap 50 millió forintból gazdálkodott. Ebből írta ki a főváros a „Te jössz!” pályázatot, ami az ifjúsági közösségi kezdeményezéseket, és a „Jogom van, kötelességem van...” pályázatot, ami a diákjogok érvényesítését támogatja. b) Pest megye A Pest megyei Közgyűlés Ifjúsági és Sportirodája foglalkozik megyei szinten az ifjúsági ügyekkel, melyeket az Iroda ifjúsági referense koordinál. A referens feladatai közé tartozik, hogy közreműködjön a 2003-ban elfogadott Pest Megyei Ifjúságsegítő Koncepció éves cselekvési terveinek megvalósításában, részt vegyen a szakmai pályázatok kidolgozásában és a helyi támogatási rendszer kidolgozásában. A 2009-es cselekvési terv legfontosabb elemei az iskolán kívüli szabadidős tevékenységeket támogató pályázat, valamint az ifjúsági- és sportpályázat kiírása volt. Ezen kívül a cselekvési terv kulcseleme volt a Pest Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a megyei drogügyi koncepció működtetése és végrehajtása. A megyei önkormányzat emellett segítséget nyújt az ifjúsági rendezvények, programok, tevékenységek nyilvánossá tételében, és a Pest Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítványon keresztül anyagi támogatást is nyújt ezekhez. (A kerületi, valamint a megyében működő települési önkormányzatok ifjúsági célú feladatellátásáról szóló felmérés eredményeit a „Szolgáltatások” alfejezetben mutatjuk be részletesen.) VIII. Civil szervezetek A közép-magyarországi régió és küNon-profit szervezetek megoszlása a régiók között, 2009 Régió Szervezetek száma % lönösen Budapest speciális helyzetben 26 374 33 van a civil szektort illetően. A KSH által Közép-Magyarország Közép-Dunántúl 8260 10 2009 júniusában nyilvántartott csak- Nyugat-Dunántúl 8110 10 8317 11 nem 80 ezer (79 559) non-profit szerve- Dél-Dunántúl 9355 12 zet közül 18 984 Budapesten, további Észak-Magyarország Észak-Alföld 9628 12 7390 pedig Pest megyében működik. Dél-Alföld 9477 12 79559 100 Ez azt jelenti, hogy az összes magyaror- Összesen szági non-profit szervezet egyharmada a közép-magyarországi régióban van bejegyezve, és Budapesten koncentrálódik a szektor csaknem egynegyede (24%). Vagyis a régió az átlagnál jóval több civil szervezetnek ad otthont. Nehéz azonban megmondani, hogy ezek mekkora része foglalkozik részben vagy kizárólag ifjúsággal kapcsolatos ügyekkel, mert a nemzetközi nonprofit szervezeti osztályozás (IC-NPO) főcsoportjai az ifjúsági szervezeteket nem jelölik, azok csak az alcsoportokban jelennek meg. A tevékenységek szerinti besorolásokból nem derül ki egyértelműen, hogy a szervezetnek mely korosztály a célközönsége. Mindezekből kifolyólag komoly gondot okoz a szervezetek besorolása, mely hiányosság pótlása sürgős megoldásra vár. A különböző kutatások a civil szervezetek mintegy 15%-át sorolták be abba a

34

forrás: Veres, 2007


körbe, melyek ifjúságüggyel (is) foglalkoznak. 3 A regionális helyzetet 2005-ben, majd pedig 2007-ben felmérő kutatás a Mobilitás ifjúsági célú pályázatai forrásaira jelentkezők alapsokaságát tekinti bázisnak, ami a régióban működő szervezetek nagyjából 7-%-át jelentette 2005-ben.4 2007-ben pedig a KMRISzI több mint 3 000 civil szervezetet tartott nyilván adatbázisában, ami az akkori teljes régiós elemszám közel 15%-át jelentette. 5 Ez az adatbázis képezte alapját a 2007-es felmérésnek. A KMRISzI 2009. évi önkormányzati adatfelvételében a válaszadó 174 Pest megyei település közül 99 jelezte, hogy működik legalább egy ifjúsági civil szervezet a területén. Budapesten minden kerületben beszámoltak az önkormányzatok képviselői arról, hogy tudomásuk van ifjúsági/ ifjúságnak szolgáltatást nyújtó szervezetről. Ezen a területen tehát szintén érzékelhető a Budapest és Pest megye közti jelentős területi egyenlőtlenség. A fent említett két regionális civil szervezeti kutatás, bár mintája nem tekinthető reprezentatívnak, alapos betekintést enged a régió civil szervezeteinek működési feltételeibe és körülményeibe. Eszerint az ifjúsággal (is) foglalkozó közép-magyarországi szervezetek 73%-ának Budapesten, míg 27%-ának Pest megyében van a székhelye, vagyis erősen főváros-központú struktúráról van szó. Ami a működési formát illeti, a legnagyobb arányban az egyesületek és az alapítványok képviseltetik magukat, a többi szervezeti forma aránya elenyésző. A szervezetek nagy része – 61%-a – közhasznúként működik, 16% kiemelten közhasznú, míg egynegyedük nem közhasznú besorolású. 2006 és 2007 között a kiemelten közhasznú szervezetek aránya kismértékben (4%-kal) nőtt. A kutatásba bekerült szervezetek ifjúsági területen végzett munkájának felmérésekor az derült ki, hogy legnagyobb arányban az oktatás területén fejtenek ki tevékenységet (22 %). Jelentős még a kulturális területen működő (18%), és a 3 Veres Judit Inez: Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Civil Szervezeti Felmérés és Szükségletanalízis 2005. 4 uo. 5 Veres Judit Inez: Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés – 2007.

35



hátrányos helyzetűek segítésében részt vállaló (15%.), valamint a sport területén tevékenykedő (14%) szervezetek aránya.

2006 és 2007 között ezen a területen a legnagyobb változás a szabadidős tevékenységek szervezésével foglakozó szervezetek arányának erőteljes csökkenése volt – míg 2006-ban ez volt a legjelentősebb tevékenységi forma, 2007-re 18%-os visszaeséssel jelentősen hátrébb sorolódott. A régióban működő érintett civil szervezetek – nyilván az egész szféra erős főváros-központúsága miatt – nem helyi, vagy regionális működési körűek, hanem országos (38%), vagy akár nemzetközi területen fejtik ki tevékenységüket (9%). A szervezetek 21%-a dolgozik regionális szinten, viszonylag kis részük (1%) megyei hatókörű, 10% valamely kistérség területén élőket célozza tevékenységével, 21% pedig települési érdekeltségű. A szervezetek között legnagyobb arányban (40%) azokat találjuk, akiknek éves bevétele 5 millió forint feletti: ez nyilván a fővárosban koncentrálódó, nagy hatókörű civilek miatt alakul így. Ráadásul 2006 és 2007 között jelentősen (12%-kal) növekedett az ebbe a csoportba tartozó szervezetek aránya. 11%-nak 3 és 5 millió forint közötti, 21%-nak pedig 1 és 3 millió forint közötti az éves költségvetése. A kutatásban részt vevő non-profit szervezetek 29%-ának az éves bevétele nem éri el az egymillió forintot. A szervezetek viszonylag kis részének van állandó – akár főállású, akár részmunkaidős alkalmazottja, és ha van is, akkor is nagyon kevés (jellemzően 5-nél kevesebb). Ezek a szervezetek épp ezért erőteljesen támaszkodnak tehát az önkéntesek munkájára (76%-uknál dolgozik önkéntes munkatárs). Mindez egyben azt is jelzi, amit a regionális felmérések a szféra egyik legnagyobb problémájaként jelölnek meg, hogy a régióban tevékenykedő civilek igen rossz körülmények között dolgoznak, amit nehezítenek az infrastrukturális problémák is (nagyon magas pl. az iroda-

36

helyiség, vagy internet-elérés nélkül dogozó szervezetek aránya). A felmérésekből emellett az is kiderül, hogy a szervezetek nagyrészt pályázati forrásokból tartják fent magukat – 51%-uknak ez a fő bevételi forrása. 13%-uk költségvetésében az adományok, 12%-nál pedig a tagdíjak jelentik a legfontosabb bevételt.

SZOLGÁLTATÁSOK Az alábbiakban összefoglaljuk a különböző ifjúsági célú szolgáltatások jellemzőit a közép-magyarországi régióban. Korábban már esett szó az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodákról és általánosságban a civil szervezetekről, ezért ebben a részben ezekre részletesen nem térünk ki. A szolgáltatási térkép bemutatása során a KMRISzI 2009. évi önkormányzati adatfelvételére hagyatkozunk, amely 174 Pest megyei település és 10 budapesti kerület adatait tartalmazza. Az összes budapesti kerület vonatkozásában egyes adatok a főváros gyűjtésében érhetők el.6 I. Ifjúságügyi tervezést segítő elemek Az ifjúságügyi tervezést segítő elemek közül az egyik legalapvetőbb a területen élő fiatalok helyzetének, problémáinak megismerésére lehetőséget adó kutatások, adatok megléte. Országos szinten ezt nyújtja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium háttérintézményeként működő Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztálya által négyévenként elvégzett ifjúságkutatás. Ennek legutolsó adatfelvétele az Ifjúság2008, aminek adatait ehhez az elemzéshez is felhasználtuk. Emellett, mint arról korábban már volt szó, a főváros szintén elkezdte az ifjúság helyzetéről szóló adatbázisának, a Budapesti Ifjúsági Térképnek a felépítését. A Pest megyei települések közül összesen 1 (Vác) számolt be arról, hogy végzett volna a helyi ifjúsággal kapcsolatos felmérést az elmúlt két évben. 2007-ben Diósdon, Nagykőrösön, és Szentendrén, Biatorbágyon 2006-ban, Csömörön 2005ben és 2004-ben, Dunavarsányban 2004-ben, Vácott pedig 2004-ben és 2002-ben is történt ilyen kutatás. A budapesti kerületek közül háromban van információ ilyen adatgyűjtésről: a XI. kerületben 2007-ben, a IX. kerületben 2006-ban és 2007-ben, a XV. kerületben pedig 2003-ban végeztek vizsgálatot, s az elmúlt két évben a X. kerület és a XIV. kerület végzett ilyen kutatást. Mint korábban már szó volt róla, mind Pest megyének, mind a fővárosnak van ifjúsági koncepciója, amit Pest megyében éves cselekvési tervekkel egészítenek ki. A felmérésben részt vevő Pest megyei települések közül 7 rendelkezik helyi ifjúsági stratégiával, illetve ifjúsági koncepcióval. (Biatorbágy, Budaörs, Törökbálint, Nagykőrös, Gödöllő, Kerepes és Vác), hét Ifjúságügyi tervezést segítő elemek elterjedtsége az önkormányzatok körében településen pedig ifjúsági cselekvési Települési kerületek terve (is) készült (Aszód, Biatorbágy, önkormányzatok Budapesti (alapsokaság: 23) (alapsokaság: 174) Érd, Gödöllő, Halásztelek, Szokolya, 1 3 Vác ). A budapesti kerületek közül a Ifjúságkutatás Ifjúsági stratégia / koncepció 7 7 KMRISzI felmérése szerint aktuális ifjú- Ifjúsági cselekvési terv 7 3 7 5 sági stratégia jelenleg sehol nincs míg Ifjúsági alap 6 Budapest Főváros Ifjúsági Koncepciója (előterjesztés), 2.e. melléklet: Kerületi kitekintés

37


a VIII., XIII. ,és a XVI. kerület rendelkezik ifjúsági koncepcióval, és a XVI. kerületnek van ifjúsági cselekvési terve is. Elkülönített ifjúsági alappal az adatszolgáltatásban résztvevő települések közül 7-nek a költségvetése rendelkezik, korábbi adatfelvétel alapján 12-ben ugyan nincs ilyen, de az ifjúsági civil szervezetek kaphatnak támogatást a civil alapból, 14 helyen pedig más forrásból érkezhet ilyen támogatás. Ebben a témában a budapesti kerületekben 2 rendelkezik elkülönített alappal, a többi kerület esetében a civil alap szolgál támogatásokkal. II. Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai elemek Igen változatos, hogy az önkormányzatokon belül milyen szervezeti egységekben, milyen szinten és milyen feladatkörökkel valósul meg az ifjúságpolitikai tervezés és döntéshozás. Önálló Ifjúsági Bizottság a 174 felmérésben szereplő Pest megyei település közül harmincháromban, van, a többi településen zömében az ifjúságügyek más területekkel összevonva alkotnak egy bizottságot - általában a sport, az oktatás, esetleg a kulturális és művelődési ügyek párosulnak az ifjúságpolitikával. A budapesti kerületek közül sehol nincs önálló ifjúsági bizottság, de 10 kerületben az ifjúsági ügyek más területekkel összevonva képezik egy bizottság területét. A többi kerületben nincs olyan bizottság, ami az ifjúságügyekkel (is) foglalkozna. Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai elemek elterjedtsége A települési felmérésben mindaz önkormányzatok körében összesen 50 olyan település szerepel, Települési önkormányzatok Budapesti kerületek ahol van felelőse az ifjúságügyeknek (alapsokaság: 174) (alapsokaság: 23) (működik ifjúsági bizottság, van ifjú- Önálló, vagy összevont 33 10 bizottság sági tanácsnok vagy ifjúsági referens, ifjúsági Főállású, vagy csatolt munkakö32 16 illetve van ifjúsági ügyekért felelős rű ifjúsági referens/tanácsnok képviselő). Hat településen van főállású ifjúsági referens (Dabas, Százhalombatta, Budakeszi, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Püspökszilágy), 10 településen pedig csatolt munkakörben dolgozik ifjúsági referens. 16 településen ifjúsági tanácsnok vagy ifjúsági ügyekért felelős képviselő gondjaira van bízva ez a terület. A budapesti kerületek közül 12-ben csatolt munkakörben foglalkozik a referens az ifjúságügyekkel, 4 kerületben pedig ifjúsági tanácsnok felelős a területért. III. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei A KMRISzI felmérésében szereplő Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei Pest megyei települések közül mindTelepülési kerületek önkormányzatok Budapesti (alapsokaság: 23) össze 4-ben van települési Gyermek (alapsokaság: 174) 4 6 és Ifjúsági Önkormányzat, s csak 38 helyi ifjúsági érdekképviselet 98 23 válaszadó adott nemleges választ arra ifjúsági civil szervezetek a kérdésre, hogy városi diákönkormányzat működik-e településükön. (E válaszadás esetében valószínűsíthető, hogy iskolai és komplexebb diákönkormányzatok működnek.) A budapesti kerületek közül hat kerületben van ilyen érdekképviselet. Mint korábban már említettük ifjúsági civil szervezet azonban minden budapesti kerületben van, míg a Pest megyei településeknek 56%-ában találunk ilyen szerveződést.

38

IV. Ifjúsági közösségi terek Ifjúsági közösségi terek a településeken és a kerületekben A Budapest és Pest megye közötti Települési Budapesti régiós egyenlőtlenségek az infrastrukönkormányzatok kerületek (alapsokaság: 174) (alapsokaság: 23) túra területén is egyértelműek. Míg Ifjúsági ház/ifjúsági közösségi tér 10 17 148 23 a főváros 23 kerületéből 5-ben van művelődési ház teleház 27 9 gyermek-, vagy ifjúsági ház, a vizsgált Ifjúsági tanácsadó és Információs 11 7 Iroda. Ifjúsági Információs pont 174 Pest megyei település közül csak tízben van hasonló funkcióval működő épület. Mindegyik budapesti kerületben találunk ezen kívül művelődési házat, vagy művelődési központot is. A Pest megyei közművelődési intézmények száma is igen magas: 148, tehát a megkérdezett települések 85%-ában még mindig működik ilyen feladatot ellátó közintézmény. A Magyar Teleház Szövetség honlapja szerint Pest megyében 27 helyen működik teleház, míg Budapesten 9 ilyen szolgáltató van 7 kerületben. Ezt egészítik ki az eMagyarország pontok, melyből az emagyarorszag.hu oldalról származó információk szerint Pest megyében 107, Budapesten 31 működik. V. Ifjúsági szálláshelyek Budapest számos ifjúsági szállásIfjúsági szálláshelyek a településeken és a kerületekben helyet kínál: a Magyarországi Ifjúsági Települési Budapesti kerületek önkormányzatok (alapsokaság: 23) Szállások Szövetségének 23 budapes(alapsokaság:174) ~40 ~15 ti tagja van, de ennél jóval több, 40 ifjúsági szálláshely körüli a szálláshelyek tényleges száma. Pest megyében a Szövetségnek négy tagja van, és a szálláshelyek száma 15-20 körül alakul. VI. Drogprevenciós szolgáltatások, intézmények, szenvedélybeteg-ellátás Drogprevenciós szolgáltatások A drogprevencióval kapcsolaa településeken és a kerületekben tos munkát, stratégiákat és intézméTelepülési Budapesti önkormányzatok kerületek nyeket helyi szinten a Kábítószerügyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 13 18 Egyeztető Fórumok (KEF) hangolják Drogambulancia/addiktológia/ 0 20 drogbetegek ellátása össze. A KEF-ek tagjai a drogprobléma kezelésében fontos szerepet betöltő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek. Közép-Magyarországon egy megyei, 13 települési és 18 budapesti kerületi KEF működik. Magyarország a drogprevenció intézményeit illetően is területileg meglehetősen egyenlőtlen képet mutat. A legtöbb drogrevencióval, illetve szenvedélybetegek ellátásával foglalkozó intézmény Budapesten van, ahol emellett számos segítő, információszolgáltató és önsegítő szervezet is működik. Ezzel szemben Pest megyében nincsenek ilyen jellegű intézmények.

SZAKKÉPZÉS A magyarországi felsőoktatásban 2003-ban indult el az akkreditált felsőfokú ifjúságsegítő szakképzés. A szakképesítés országos és regionális hatáskörű szociális, kulturális, és civil szervezetek adminisztratív és szervező munkaköreire készíti fel a

39


képzésben résztvevőket. A négy féléves képzés jelenleg Magyarország tizenhárom intézményben, államilag finanszírozott és költségtérítéses módon, nappali és levelező tagozaton egyaránt végezhető. A régióban két intézményben van ifjúságsegítő képzés: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvoképző Főiskolai Karán és a Schola Európa Akadémián. A képzésekben a KMRISzI is aktívan részt vesz elsősorban konzultációval, gyakorlati helyek adatbázisának biztosításával, tréningekkel és szakdolgozati témavezetéssel. A KMRISzI mindemellett önállóan is szervez képzéseket - többek között - a nem formális tanulás és ifjúságsegítés témakörében.

40

Források I. Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram 1999-ben a Magyar Köztársaság akkori ifjúsági és sportminisztere az azóta többször módosított 2/1999. (IX.24.) számú ISM rendelettel átalakította a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramot. A GYIA kereteiből a rendelet 2.§ (2) bekezdésében hivatkozott 1995. évi LXIV tv. 4.§-ában meghatározott célok támogatására lehet fordítani. A támogatások elosztása a rendelet 2.§ (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban, döntően pályázati rendszer keretében történik, az országos hatáskörű pályázatokat a GYIA Tanács (az éves keretösszeg kb. 30%-a), a regionális hatáskörű pályázatokat pedig a Regionális Ifjúsági Tanácsok írják ki (az éves keretösszeg kb. 70%-a). A Gyermek- és Ifjúsági Alap által A GYIA által központilag szétosztott támogatások összege ÉV Keretösszeg (Ft) központilag elosztott források (vagyis 2007 86 701 900 azok, amiket nem a regionális taná2008 66 119 000 2009 55 800 000 csok pályázatain osztanak szét) ös�szege 2007 és 2009 között jelentősen csökkent: míg 2007-ben a GYIA Tanács több mint 85 millió forint szétosztásáról gondoskodott, addig ez az összeg 2008-ra 66 millióra, 2009-re pedig alig több mint 55 millióra csökkent. A közép-magyarországi régió, és különösen a budapesti szervezetek által benyújtott és támogatásban részesített pályázatok aránya igen magas, hiszen itt olyan rendezvényekkel, illetve programokkal lehet pályázati forrást lehívni, amelyek országos, vagy legalább két statisztikai régióra kiterjedő hatáskörűek. Mivel Budapesten számos országos szervezet központja található, természetes az innen származó pályázatok túlsúlya. A támogatási összegek konkrétan a három évben a következőképp alakultak. A GYIA pályázataira beérkezett régiós igény, és a megítélt támogatások összege 2007-2009 Igényelt összeg 2007 2008 2009

Budapest

Pest megye

168.843.000 104.364.900 187.647.000

16.028.000 13.890.330 23.722.500

Elnyert összeg Középmagyarország 184.871.000 118.255.200 211.369.500

Budapest

Pest megye

57.317.900 34.392.880 41.450.000

4.700.00 3.840.000 800.000

Középmagyarország 62.017.900 38.232.880 42.250.000

Mind 2007-ben, mind 2009-ben a források háromnegyede Közép-Magyarországon bejegyzett szervezeteknél talált gazdát. 2008-ban az arány jóval kisebb, 58% volt. Az is egyértelműen látható, hogy a fővárosban bejegyzett szervezetek jelentősen felülreprezentáltak a régión belül is. 2007-ben a Pest

41


megyei szervezetek forrásfelvétele ugyanis 5%, 2008-ban 6% volt, 2009-ben pedig 1%-ra esett vissza. A támogatásintenzitás 2007-ben és 2008-ban nagyon hasonlóan alakult mind a régió egészét nézve, mind pedig annak két fő egységét tekintve. Eszerint Közép-Magyarországon a kért összegeknek nagyjából egyharmadát kapták meg az igénylők. Budapesten szintén egyharmad körül alakult a támogatások mértéke, míg Pest megye esetében ennél valamivel kevesebb részét (28-29%) kapták meg a szervezetek a kívánt összegnek. 2009-ben a kép azonban drámaian megváltozott: a régiós támogatásintenzitás 20%-ra esett vissza, ami a fővárosi arány 22%-ra és a Pest megyei arány 3%-ra való visszaesését jelentette! Különösen drámai a csökkenés tehát Pest megyében, ahová 2009-ben összesen 800 000 forint került megítélésre a GYIA Tanács által kezelt forrásból. Mint az előző ábrán láthattuk ez a visszaesés nem a régió teljes támogatásokból való részesedésének csökkenésével magyarázható, hiszen, legalábbis Budapest esetében ez összesített mértékben épp 2009-ben volt a legnagyobb. Az ok az összes forrás csökkenése, és ezzel párhuzamosan az igények növekedése, hiszen bár a GYIA 2009-ben jóval kisebb összeggel gazdálkodott, mit korábban, mind Budapestről, mind pedig Pest megyéből ebben az évben érkezett a legnagyobb igény az elmúlt három év viszonylatában.

II. Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács A Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács (KMRIT) által szétosztásra kerülő regionális forrásokra 2008-ban 124, 2009-ben pedig 86 pályázat érkezett. Ezek a számadatok nem tartalmazzák a maradványkeretekre történő kiírások adatait, melyek a visszavont, valamint a lemondott támo-

42

gatási összegekből tevődnek össze. A A KMRIT által szétosztott támogatások összege maradvány keret terhére kiírt pályázaÉV Keretösszeg (Ft) 2000 25 000 000 tok jellemzően az adott év őszén kerül2001 54 350 000 nek meghirdetésre. A KMRIT 2009-ben 2002 55 560 000 2003 52 790 000 csaknem 17 millió forintot osztott szét. 2004 28 000 000 A benyújtott pályázatoknak 2007-ben 2005 34 900 000 2006 42 118 000 67%-a, 2008-ban 69%-a, 2009-ben 2007 25 378 000 pedig 76%-a érkezett a fővárosból. A 2008 23 564 000 2009 16 926 000 nyertesek között a fővárosi pályázatok aránya rendre 70% körüli, ennek megfelelően a Pest megyeieké pedig 30%. A Közép-magyarországi ifjúsági tanácshoz benyújtott pályázatok számának és a nyertes pályázatok számának alakulása 2007 és 2009 között

Benyújtott pályázatok száma Nyertes pályázatok száma

2007 122 54

Budapest 2008 126 70

2009 79 49

2007 58 22

Pest megye 2008 57 31

2009 25 20

III. TÁMOP A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 2008-ban került kiírásra a Gyermekek és fiatalok integrációs programjai elnevezésű háromkomponensű pályázat (TÁMOP 5.2.5/A,B,C). Ennek keretében a pályázati címben foglalt célra több mint 4,5 milliárd forint került megítélésre, 169 pályázó számára. A 169 nyertes pályázatból 18 származott a közép-magyarországi régióból, vagyis a pályázatok 11%át nyújtották be a központi régióból. A 18 nyertes pályázó összesen valamivel több mint 319 millió forintot, a programban megítélt teljes összeg 7%-át nyerte el. Kifejezetten ifjúsági korosztályra irányult a program B komponense, melynek kereteiben 9 közép-magyarországi nyertest hirdettek. Ezek közül öt pályázat Budapestről, négy pedig Pest megyéből érkezett. A kilenc nyertes pályázó révén összesen valamivel több mint 155 millió forint értékű támogatás áramlott a régióba.

IV. Fiatalok Lendületben Program Az Európai Unió ifjainak nem-formális és informális nevelését támogató pályázati program 2007 és 2013 között Fiatalok Lendületben Program néven került bevezetésre hazánkban. A program koordinációjáért, népszerűsítéséért, a pályázatok kezeléséért az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága, a résztvevő országok Nemzeti Irodái, valamint a SALTO (Support and Advanced Learning and Training Opportunities) forrásközpontok felelősek. Magyarországon a Nemzeti Iroda feladatát az FSZH – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Fiatalok Lendületben Programiroda tölti be. A Fiatalok Lendületben Programra évente öt pályázati beadási határidővel lehet benyújtani pályaműveket. 2008-ban a régióban összesen 119 pályázat került beadásra, és ebből 48 projekt került támogatásra. 2009-ben mind a beadott, mind a nyertes pályázatok száma növekedett: 170 pályázatból 72 nyert. Vagyis a sikeres pályázatok aránya mindkét évben 40% körül alakult.

43

2008 Program


1.1: ifjúsági cserék 1.2: ifjúsági kezdeményezések 1.3: ifjúsági demokrácia projektek 2: Európai Önkéntes Szolgálat 3: Fiatalok a világban 4.3: ifjúságsegítők fejlesztése 5.1: ifjúságpolitikai együttműködések Összesen

Regionális megoszlás Beadott (db) 27 16 1 32 15 18 3 112

Budapest Nyertes (db) 11 3 1 23 3 4 2 47

Kiosztott (€) 143 855 12 211 19 495 139 042 49 859 43 437 31 389 439 288

Beadott (db) 3 2 0 2 0 0 0 7

Pest megye Nyertes (db) 0 0 0 1 0 0 0 1

Kiosztott (€) 0 0 0 7010 0 0 0 7010

2008 és 2009 között a beadott és nyertes pályázatok számának növekedésével az ily módon a régióba jutott források is jelentősen megnövekedtek: míg 2008-ban az elnyert pályázati összeg összesen nem érte el a 450 ezer eurót, addig 2009-ben meghaladta a 820 ezret. Mind 2008-ban, mind pedig 2009-ben az Európai Önkéntes Szolgálat alprogram volt a legnépszerűbb: ide érkezett a legtöbb pályázat és a legnagyobb összegű támogatások is innen származtak. Budapest és Pest megye között érthető módon nagy a különbség mind a beadott pályázatok számában, mind az elnyert támogatások összegében. 2008-ban a régióból származó összes pályázat 94%-a érkezett a fővárosból, 2009-ben pedig 90% volt ugyanez az arány. 2008-ban a nyertes pályázatok csupán 2%-a volt Pest megyei beadású, ez az arány 6%-ra nőtt 2009-ben. Az összes régiós támogatásnak 2008-ban a 1,5%-a, 2009-ben 2,5%-a irányult Pest megyébe. 2009 Program 1.1: ifjúsági cserék 1.2: ifjúsági kezdeményezések 1.3: ifjúsági demokrácia projektek 2: Európai Önkéntes Szolgálat 3: Fiatalok a világban 4.3: ifjúságsegítők fejlesztése 5.1: ifjúságpolitikai együttműködések Összesen

44

Regionális megoszlás Beadott (db) 26 21 4 60 10 20 2 153

Budapest Nyertes (db) 12 8 1 35 3 7 1 67

Kiosztott (€) 186 503 71 627 12 790 383 066 57 757 74 155 14 065 799 963

Beadott (db) 5 5 0 6 1 0 0 17

Pest megye Nyertes (db) 1 1 0 3 0 0 0 5

Kiosztott (€) 2 291 3 850 0 14 760 0 0 0 20 901

ÖSSZEGZÉS Az ország életének, működésének központja Budapest, a főváros. Ez az adottság az egész régió lehetőségeit, tevékenységét meghatározza. Itt él a legtöbb állampolgár, így a legtöbb fiatal is, itt működik a legtöbb oktatási intézmény, meghatározó kulturális központ, itt alakult és tevékenykedik az ország legtöbb nonprofit szervezete, így a fiataloknak ezen a területen is itt a legnagyobb a mozgástere. A központi régió kiemelkedő helyzetét érzékelik a hozzánk érkező tanulni, dolgozni szándékozó külföldiek is, ezért itt élvezhetik fiataljaink leginkább a kulturális sokszínűséget. Az átlagnál jobbak az elhelyezkedési lehetőségek, ami vonzza a fiatalokat a letelepedésre. Ami az egyik oldalról szerencse, az a másik oldalról hátrány, hiszen a régió más települései esténként, hétvégénként elnéptelenednek, működésképtelenné válnak a művelődési intézmények - hiszen a fiatalok szívesebben töltik idejüket a főváros szabadidő-eltöltő lehetőségeivel, így csökken a helyi közösség összetartó ereje, alacsonyabb lesz a helyi rendezvények száma, nincs kereslet a hagyományápoló kezdeményezésekre. A nagy létszám azonban névtelenséget, arctalanságot eredményez, a fiatalok jobban ki vannak téve a nagyvárosban a szenvedélybetegségek veszélyeinek, nincs védőkorlát, mely egy kisvárosi, falusi környezetben a lakóközösség összetartásából önállóan kialakulhat. Az anyagi nehézségek nem csak a családok életét nehezítik meg, hanem a települések és a civil szervezetek életét is. Évek óta csökkennek a források, kevesebb pénzbeli és egyéb erőforrás jut az önkormányzatoknál a fiatalokkal foglalkozó szakemberek megtartására, nincs pénz kutatásokra, fejlesztési koncepciók elkészítésére, helyi pályázatok kiírására, ifjúsági referensek, szakértők alkalmazására. Kiemelkedő ellenpélda a főváros 2008-as eredménye, mely újonnan kialakított testületeiben, új forráslehetőségeiben is mutatja azt a megváltozott látásmódot, mellyel Budapest előremutatóan foglalkozik a korosztály fejlesztésével, az őket támogató szervezetek munkájának összehangolásával, olyan prominens személyek megszólításával, mely motiválhatja a most felnövő generációt. A civil szervezetek vagy önerőből, kisebb adományi támogatásokból működtetik programjaikat, vagy nagyobb forrásokat igényelve, tevékenységüket kibővítve vállalják projektjeik megvalósítását Uniós forrásokból, melyek azonban olyan mértékű adminisztrációs terhet rónak rájuk, amely teljes mértékben lekötik szabad kapacitásukat. A szervezetek zömében önkéntesekkel működtetik „gépezetüket”, mely azonban a régiós rendezvényeken, képzéseken való részvételt csak abban az esetben teszi elérhetővé, ha a szervezetek tagjai vagy személyesen érdekeltek a témában vagy főállásuk rugalmassága ezt kivételesen szerencsés esetben lehetővé teszi. A régió ifjúsági tanácsadó szolgáltatásait tekintve kiemelkedőnek értékeljük azt a munkát, melyet a BIIRSZ hálózat tagjai az újonnan alakuló irodák fejlesztése érdekében megtesznek, s azt a kialakult együttműködést is, melyet közös képviseletük támogatására létrehoztak és folyamatos kommunikációval, konkurenciaharc nélkül azóta is hatékonyan működtetnek.

45


Hosszútávon is eredményeket hozó fejlesztésnek tartjuk a régióban Uniós forrásból megvalósuló civil szervezetfejlesztéseket, melyeknek a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (Budapest területén) és a Nonprofit Humánszolgáltatók Országos Szövetsége (Pest megye területén) a megvalósítója. Ebből a forrásból olyan szervezetekre szabott, célirányos fejlesztések valósulnak meg (nagy arányban ifjúsági szervezetek érintettségével), melyeknek fő célja a szervezetek működési hatékonyságának növelése, forrásfelvevő képességük fejlesztése. Nagy lehetőséget látunk továbbá az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek megvalósulásában, az oda telepített kötelező tevékenységekben, s további eredményeket várunk a spontán kialakult helyi közösségek kezdeményezéseitől. Feladatunk az újonnan alakuló csoportok széleskörű tájékoztatása, a mielőbbi ifjúsági információhálózatba kapcsolásuk, projektötleteik megvalósulásának segítése. Erőforrásaink széleskörű kihasználásával célunk a fiatalok aktivitásának fejlesztése, önálló véleményformálásra való hajlandóságuk növelése, érdekképviseleti formáik támogatása. A következő évek kiemelkedő céljait a Nemzeti Ifjúsági Stratégia, valamint az ennek megvalósítását szolgáló kétéves cselekvési tervek egyértelműen leírják. Feladatunk a cselekvési terv keretei között a célcsoport legszélesebb körű regionális szintű bevonásával képessé tenni az ifjúsági korosztályt mindarra, amit a felnőttkor és a társadalom tőlük elvár, hogy tényleg

…általuk legyen jobb! 7

7 A Nemzeti Ifjúsági Stratégia jelmondata : „…Hogy általuk legyen jobb!”

46

FELHASZNÁLT IRODALMAK, DOKUMENTUMOK ÉS FORRÁSOK • A demográfiai folyamatok regionális különbségei, KSH, 2008, www.ksh.hu • A közép-magyarországi régió társadalmi atlasza, Pro Regio Ügynőkség, 2006 • Budapest Főváros Ifjúsági Koncepciója, www.budapest.hu/ifjusagpolitika/bp_ fovaros_ifjusagi _koncepciója.html • Veres Judit Inez: Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Civil Szervezeti Felmérés és Szükségletanalízis, 2005, www.mobilitas.hu/dariszi/konyvtar/tanulmanyok • Veres Judit Inez: Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés, 2007. • Budapest Ifjúsági Irodák Szövetsége: www.biirsz.hu • Budapest főváros: www.budapest.hu • Fővárosi Oktatási portál: www.budapestedu.hu • Eurodesk Portál: www.eurodesk.hu • Kábítószerügyi egyeztető Fórumok: www.kef.hu • Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu • Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége: www.miisz.hu • FSZH - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat: www.mobilitas.hu • Szociális és Munkaügyi Minisztérium: www.szmm.hu • Magyar Teleház Szövetség: www.telehaz.hu

47

x

x

x

x

x

I. Verseg

x

H. Tura

x

G. Kartal

x

F. Iklad

E. Hévízgyörk

C. Domony

B. Bag

D. Galgahévíz

Ifjúságügyi tervezést segítő elemek Önkormány-zaton belüli ifjúságpoliti-kai elemek Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei

x

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi) 2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv

x

4) Önkormányzati ifjúsági alap 5) Ifjúsági bizottság

x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő

x

7) Ifjúsági referens főállásban 8) Ifjúsági referens mellékállásban 9) Települési/kerületi GYIÖK 10) Helyi Ifjúsági Tanács 11) Városi diákönkormányzat

x

x

12) Ifjúsági civil szervezetek

x

x

x

x

x

x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok 14) Hallgatói önkormányzatok 15) Ifjúsági ház

Ifjúsági közösségi terek

16) Ifjúsági klub

x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI

x

18) Teleház 19) Művelődési Ház

x

x

x

20) IKSZT (jövőbeli) 21) Szabadtéri közösségi tér

x

22) Ifjúsági média (újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb)

x

Egyéb

25) Ifjúsági szakmai kiadvány

48

x

x

x

x

Ifjúsági kezdeményezések, részvétel


Erőforrások

A. Aszód

Aszódi kistérség

x

x

x x

x x

x

x

x

x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek 24) KEF

x

Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei

Önkormány-zaton belüli ifjúságpoliti-kai elemek

x

x

J. Herceghalom

I. Biatorbágy

G. Telki

F. Páty

E. Sóskút

D. Pusztazámor

C. Budakeszi

B. Budajenő

H. Törökbálint

Ifjúságügyi tervezést segítő elemek

Erőforrások

A. Budaörs

Budaörsi kistérség

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi) 2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

x

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv

x


x


x

x

7) Ifjúsági referens főállásban 8) Ifjúsági referens mellékállásban

x

9) Települési/kerületi GYIÖK

x

10) Helyi Ifjúsági Tanács 11) Városi diákönkormányzat

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok 14) Hallgatói önkormányzatok 15) Ifjúsági ház x


x

18) Teleház

x

19) Művelődési Ház

x

20) IKSZT (jövőbeli)

x

21) Szabadtéri közösségi tér

x




16) Ifjúsági klub

24) KEF

Egyéb


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek x

x

49

M. Tápiószőlős

N. Törtel

O. Újszilvás

K. Nagykőrös

I. Kocsér

J. Mikebuda

H. Jászkarajenő

G. Kőröstetétlen

E. Csemő

F. Dánszentmiklós

C. Cegléd

D. Ceglédbercel

A. Abony

L. Nyársapát


x

x

x

x

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi) 2) Ifjúságpolitikai koncepció/ stratégia

x

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv 4) Önkormányzati ifjúsági alap

x

5) Ifjúsági bizottság

x


x

x x

7) Ifjúsági referens főállásban 8) Ifjúsági referens mellékállásban 9) Települési/kerületi GYIÖK

x


x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x



16) Ifjúsági klub

x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI 18) Teleház 19) Művelődési Ház

x x

x

x

x

20) IKSZT (jövőbeli) 21) Szabadtéri közösségi tér

x

x

x

x

x

x

x

22) Ifjúsági média (újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb) 23) Nem-formális ifjúsági közösségek

x

24) KEF

x

Egyéb


x

50

x

x

x

x



Erőforrások

B. Albertirsa

Ceglédi kistérség

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

J. Újlengyel

x

I. Újhartyán

G. Tatárszentgyörgy

x

H. Táborfalva

F. Pusztavacs

x

D. Kakucs

C. Inárcs

B. Hernád

E. Örkény




Erőforrások

A. Dabas

Dabasi kistérség

x

x

x

x

x

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi) 2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv 4) Önkormányzati ifjúsági alap

x


x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő 7) Ifjúsági referens főállásban

x x

8) Ifjúsági referens mellékállásban 9) Települési/kerületi GYIÖK

x


x


x

x



16) Ifjúsági klub

x


x x

x

x

x

x


x

x

x x

x

x

x

x


x

x

x

x

x



24) KEF

x

Egyéb


x

x

x

x

x

x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek

51


D. Tárnok

C. Százhalombatta

B. Érd

A. Diósd

D. Mogyoród

C. Göd

B. Fót

Érdi kistérség

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi) 2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv

x

4) Önkormányzati ifjúsági alap

x


x


x

x

x

7) Ifjúsági referens főállásban

x

x

8) Ifjúsági referens mellékállásban

x

x

9) Települési/kerületi GYIÖK 10) Helyi Ifjúsági Tanács 11) Városi diákönkormányzat

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



16) Ifjúsági klub

x

x


x


x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x



Erőforrások

A. Dunakeszi

Dunakeszi kistérség


x

x

x

Egyéb



52

x

x


x

x

x




E. Ócsa

D. Gyál

C. Felsőpakony

B. Bugyi

Erőforrások

A. Alsónémedi

Gyáli kistérség

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi) 2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv 4) Önkormányzati ifjúsági alap 5) Ifjúsági bizottság

x


x


x

x


x x

x



16) Ifjúsági klub

x


x



x


x

Egyéb


x

x


24) KEF

x

x x

x

x x


x

53

O. Péteri

R. Sülysáp

S. Úri

N. Maglód

L. Ecser

M. Gyömrő

J. Üllő

K. Vecsés

H. Bénye

I. Monorierdő

F. Pilis

G. Vasad

E. Nyáregyháza

C. Káva

D. Monor

B. Gomba

P Mende


x

x

x

x

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi) 2) Ifjúságpolitikai koncepció/ stratégia 3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv 4) Önkormányzati ifjúsági alap 5) Ifjúsági bizottság

x

x

x


x


x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



16) Ifjúsági klub

18) Teleház

x

x x

x


x


x x

x x x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x


x

24) KEF

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány

54

x


21) Szabadtéri közösségi tér Ifjúsági kezdeményezések, részvétel


Erőforrások

A. Csévharaszt

Monori kistérség

x




M. Tápiószőlős

L. Nyársapát

K. Nagykőrös

J. Mikebuda

I. Kocsér

H. Jászkarajenő

G. Kőröstetétlen

F. Dánszentmiklós

E. Csemő

D. Ceglédbercel

C. Cegléd

B. Albertirsa

Erőforrások

A. Abony

Nagykátai kistérség


x

x

x

x

x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő 7) Ifjúsági referens főállásban 8) Ifjúsági referens mellékállásban 9) Települési/kerületi GYIÖK 10) Helyi Ifjúsági Tanács 11) Városi diákönkormányzat

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



16) Ifjúsági klub

x


x x


x

x

x

x

x


x

x


x


x

x

Egyéb


x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek 24) KEF x

55

R. Sülysáp

O. Zsámbék

M. Tök

N. Üröm

L. Tinnye

J. Solymár

K. Remeteszőlős

I. Pilisvörösvár

H. Pilisszentiván

G. Pilisjászfalu

E. Perbál

F. Piliscsaba

C. Nagykovácsi

D. Pilisborosjenő

A. Budajenő

P. Pilisszántó

Ifjúságügyi tervezést segítő elemek Önkormány-zaton belüli ifjúságpoliti-kai elemek Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei Ifjúsági közösségi terek

x

2) Ifjúságpolitikai koncepció/ stratégia 3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv 4) Önkormányzati ifjúsági alap 5) Ifjúsági bizottság

x

x

x

x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő 7) Ifjúsági referens főállásban

x

8) Ifjúsági referens mellékállásban 9) Települési/kerületi GYIÖK 10) Helyi Ifjúsági Tanács 11) Városi diákönkormányzat

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok 14) Hallgatói önkormányzatok x

16) Ifjúsági klub

x

x


x x

x

x

20) IKSZT (jövőbeli) 21) Szabadtéri közösségi tér 22) Ifjúsági média (újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb)

x

24) KEF

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x



56

x

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

15) Ifjúsági ház



Erőforrások

B. Budakeszi

Monori kistérség

x

x

x


x

x

S. Tököl

R. Taksony

x

T. Majosháza

Q. Szigetújfalu

O. Szigetszentmárton

M. Szigetcsép

N. Szigethalom

K. Ráckeve

L. Szigetbecse

I. Lórév

J. Makád

G. Halásztelek

H. Kiskunlacháza

F. Dunavarsány

D. Dömsöd

E. Dunaharaszti

C. Délegyháza

A. Apaj

P. Szigetszentmiklós



Erőforrások

B. Áporka

Ráckevei kistérség

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi) 2) Ifjúságpolitikai koncepció/ stratégia 3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv

x


x


x

x

x

x


x x


x

x

x


x


x

x

x

x

x

x

x

x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

14) Hallgatói önkormányzatok 15) Ifjúsági ház


16) Ifjúsági klub

x

x

x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI x


x x

x x

x

x

x


x

x

24) KEF

x x

x

x

x



x

x

x

18) Teleház



x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x x

x x


57


M. Visegrád

2) Ifjúságpolitikai koncepció/ stratégia 3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv 4) Önkormányzati ifjúsági alap 5) Ifjúsági bizottság

x

x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő 7) Ifjúsági referens főállásban 8) Ifjúsági referens mellékállásban 9) Települési/kerületi GYIÖK 10) Helyi Ifjúsági Tanács 11) Városi diákönkormányzat

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok 14) Hallgatói önkormányzatok 15) Ifjúsági ház 16) Ifjúsági klub


L. Tahitótfalu

K. Szigetmonostor

J. Szentendre

I. Pócsmegyer

H. Pomáz

G. Pilisszentlászló

F. Pilisszentkereszt

E. Kisoroszi

D. Leányfalu

C. Dunabogdány

B. Csobánka


x

x

x

x


x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x


x

x

x

x



Erőforrások

A. Budakalász

Szentendrei kistérség


x

x

x

Egyéb


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


58


x

x

x x

x x

x

x




M. Zebegény

L. Vámosmikola

K. Tésa

J. Szob

I. Perőcsény

H. Nagybörzsöny

G. Márianosztra

F. Letkés

E. Kóspallag


x


x


x


x

x

x

x

x

x


x

x

x

x


x

x

16) Ifjúsági klub Ifjúsági közösségi terek

D. Kemence

C. Ipolytölgyes

B. Ipolydamásd

Erőforrások

A. Bernecebaráti

Szobi kistérség

x x

x

x x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI 18) Teleház

x


x


x


21) Szabadtéri közösségi tér 22) Ifjúsági média (újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb)

Egyéb


x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x x

x

x

x

x

x


59

Ifjúságügyi tervezést segítő elemek Önkormány-zaton belüli ifjúságpoliti-kai elemek Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei Ifjúsági közösségi terek

x


x

S. Csörög

R. Verőce

x


x


x


x


Q. Váchartyán

O. Vác

2) Ifjúságpolitikai koncepció/ stratégia

P. Vácduka

M. Sződ

N. Sződliget

K. Rád

x

x

x


x


x


x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok 14) Hallgatói önkormányzatok

x x

16) Ifjúsági klub 17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI

x

x

x

x

x

x x

x

x

x


x


x


x


x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x


x

24) KEF

x


60

L. Szokolya

J. Püspökszilágy

H. Penc

I. Püspökhatvan

F. Kosd

G. Nagymaros

D. Kismaros

E. Kisnémedi

C. Galgagyörk

A. Acsa


15) Ifjúsági ház



Erőforrások

B. Csővár

Váci kistérség

x

x

x

H. Csomád

F. Őrbottyán

E. Veresegyház

D. Erdőkertes

C. Váckisújfalu

B. Vácegres

G. Vácrátót




Erőforrások

A. Galgamácsa

Veresegyházi kistérség

x

x

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi) 2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv 4) Önkormányzati ifjúsági alap 5) Ifjúsági bizottság 6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő 7) Ifjúsági referens főállásban 8) Ifjúsági referens mellékállásban

x


x


x

x

x

x x

x



16) Ifjúsági klub

x


x

x

x


x x

x



21) Szabadtéri közösségi tér 22) Ifjúsági média (újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb)

Egyéb


x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x


61

XXII. kerület

XXIII. kerület

x

XX. kerület

x

XXI. kerület

x

XIX. kerület

XVII. kerület

XVIII. kerület

XIV. kerület

XII. kerület

XIII. kerület

X. kerület

x

x

x

x

x


x

x

Önkormány-zaton belüli ifjúságpolitikai elemek

x


x


6) Ifjúsági tanácsnok/ ifjúsági ügyekért felelős képviselő

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

10) Helyi Ifjúsági Tanács 11) Ifjúsági civil szervezetek

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

12) Hallgatói önkormányzatok 13)Gyermek/ Ifjúsági ház


XV. kerület

x

XVI. kerület

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

x

62

XI. kerület

IX. kerület

VII. kerület

VIII. kerület

V. kerület

VI. kerület

IV. kerület

III. kerület

I. kerület

x







Erőforrások

II. kerület

Budapest

x

14) Ifjúsági klub

x

x

x


x

16) Teleház

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

18) Ifjúsági média (újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb) 19) KEF

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

63

Köszönjük az SZMI regionális adatszolgáltatását az Ifjúság2008 kutatásból, valamint az elemzések szakmai ellenőrzését.

Kiadó: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Felelős kiadó: Dr. Soós Adrianna Felelős főszerkesztő: Márton-Veres Judit Inez A tanulmányt készítette a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól átadott 2009-es szakmafejlesztési keret felhasználásával a Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda megbízásából a Grass-Roots Bt. képviseletében Galácz Anna, valamint az iroda munkatársai közül Kocsis Ágnes és Tölcsér Tímea A folyamatot szakmai észrevételeivel támogatta és a helyzetelemzést lektorálta: Márton-Veres Judit Inez Design & Layout: Márok Attila, Szakács László [www.ezdesign.hu] Nyomda: EzDesign. Grafikai Kft. (6725 Szeged, Petőfi S. sgt. 52.) ISSN 2062-2899 (Közép-magyarországi regionális ifjúsági helyzetelemzés) ISSN 2060-8136 (Mobilitás könyvek) A Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés elkészítésében szakmai lektorként közreműködött a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztálya.

A kötet szól mindazoknak, akiket érdekel a közép-magyarországi régióban élő, tanuló illetve itt dolgozó ifjúsági korosztály helyzete, véleménye, szabadidőeltöltési szokása és gazdasági, szociális, egészségügyi állapota, összehasonlítva ezt a korábbi (2000, 2004) eredményekkel. Szól mindazoknak, akik érdeklődnek az ifjúságpolitikai intézményrendszer országos, régiós hálózata, elemei és azok feladatai iránt és szeretnék megismerni azokat az önkormányzati illetve civil szolgáltatókat, akik a fiataloknak, fiatalokkal dolgoznak az ő fejlődésük, kényelmük és közösségben szerzett tapasztalataik bővülése a céljuk. Adatokat, információkat szolgáltat azoknak is, akiket a fiataloknak szóló források felhasználása, kihasználtsága érdekel, s számszerűen bemutatja a régió településeinek 2009-ben aktuális feladatellátását.

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Recommend Documents