MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVİI IRODA
Januári változások Háttéranyag a sajtó számára
1. A munkavállalók számára kedvezı változások az adózásban 2008-ban mérséklıdnek a bérek adóterhei. Nem változik sem a munkavállalói, sem a munkáltatói járulékok mértéke, viszont érdemben mérséklıdik az átlagos keresetek személyi jövedelemadó terhe, és emelkedik néhány adómentes természetbeni juttatás értékhatára. •
Az adójóváírás változásával januártól 1,5 millió munkavállaló nettó keresete emelkedik változatlan bérek mellett is A munkavállalóknak eddig két címen járó adójóváírás – ami a fizetendı adó összegét csökkenti – egységessé válik és a korábbiaknál több ember veheti igénybe. A változatás, aminek alapvetı célja, hogy a béremelések adóterhének mérséklésével csökkentse a fekete-szürke foglalkoztatásban való érdekeltséget, egyúttal emeli 1,5 millió, havi 85-220 ezer forint közötti keresető dolgozó borítékába kerülı összeget. A változtatással 2008-ban a 2007. évihez képest összesen 30 milliárd forinttal több marad a munkavállalók pénztárcájában.
A nettó kereset növekedése 2008- ban változ atlan bérek mellett H a a ha vi bruttó ke re se t 80 000 Ft 90 000 Ft 100 000 Ft 140 000 Ft 150 000 Ft 160 000 Ft 175 000 Ft 200 000 Ft 220 000 Ft 240 000 Ft
N e ttó ke re se t ha vi össze ge 2007. 2008. 63 340 Ft 63 340 Ft 69 507 Ft 69 840 Ft 75 507 Ft 76 340 Ft 97 300 Ft 99 115 Ft 100 500 Ft 103 215 Ft 103 400 Ft 107 015 Ft 107 750 Ft 112 715 Ft 119 500 Ft 122 215 Ft 128 900 Ft 129 815 Ft 138 300 Ft 138 300 Ft
N e ttó ke re se t növe ke dé se Ft/ hó % 0 Ft 0,0% 333 Ft 0,5% 833 Ft 1,1% 1 815 Ft 1,9% 2 715 Ft 2,7% 3 615 Ft 3,5% 4 965 Ft 4,6% 2 715 Ft 2,3% 915 Ft 0,7% 0 Ft 0,0%
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
•
Nınek a munkáltató által adómentesen adható juttatások Az Országos Érdekegyeztetı Tanácson elfogadottak szerint emelkedik a munkáltató által a munkavállalónak adott étkezési juttatások adómentes határa. Melegételutalvány esetében ez az összeg 10 ezerrıl 12 ezer forintra, hideg étel esetében ötezerrıl hatezer forintra nı. Változik az iskolakezdési támogatás adómentes felsı határa is: a munkáltatók által az iskolás gyermeket nevelıknek adható iskolakezdési támogatás adómentes határa a jelenlegi 20 000 forintról a mindenkori minimálbér 30 százalékára emelkedik – így ennek összege jövıre 20 700 forint lesz. Az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyezı pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás havi adómentes összege a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékra emelkedik, azaz a mai 13 ezer forintról 20 700 forintra nı.
2. 2008-ban emelkedik a nyugdíjak vásárlóértéke 2008-ban – az év eleji nyugdíjemelés és a nyugdíjkorrekciós program következı lépésének együttes hatására - átlagosan 6,5%-kal emelkednek a nyugdíjak. A fogyasztói árak 4,8%os növekedése mellett a nyugdíjak vásárlóértéke mintegy 1,5%-kal emelkedik. •
Januárban 5%-kal emelkedik valamennyi nyugdíj és nyugdíjszerő ellátás A fogyasztói árak tervezett 2008-as 4,8%-os, a nettó keresetek 5,2%-os növekedése alapján – a svájci indexálás szabálya szerint a nyugdíjemelést e két tényezı határozza meg 50-50%-ban – a nyugdíjak januárban 5%-kal emelkednek. 2,8 millió nyugdíjas kap átlagosan 3 600 Ft emelést, ezen belül az öregségi nyugdíjak átlagosan 3 900 Ft-tal, a rokkantsági nyugdíjak 2 900 Ft-tal, a fıellátásként folyósított özvegyi nyugdíjak 2 600 Ft-tal emelkednek. 450 ezren részesülnek különbözı nyugdíjszerő rendszeres szociális ellátásban (rendszeres szociális járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék), az ı ellátásuk is 5%-kal, átlagosan 1 550 Ft-tal emelkedik. Az öregségi nyugdíj minimuma az idei 27 130 Ft-ról 28 500 Ft-ra emelkedik. Ezzel együtt emelkedik valamennyi, a nyugdíjminimumhoz kötött szociális ellátás összege is, így a GYES, a GYET, az ápolási díj, az idıskorúak járadéka. A minden nyugdíjasnak járó év eleji emelés már önmagában biztosítja a nyugdíjak reálértékének megırzését, mivel meghaladja a fogyasztói árak várható 4,8%-os növekedését. Természetesen amennyiben akár a nettó keresetek, akár a nyugdíjasokat terhelı árak alakulása eltérne a tervezettıl, úgy 2008 novemberében is sor kerül majd kiegészítı nyugdíjemelésre.
•
Folytatódik a nyugdíjkorrekciós program végrehajtása, ami valamennyi nyugdíjasra számolva átlagosan további 1,5%-kal növeli januártól a nyugdíjak átlagos összegét 2008. január 1-jétıl a szolgálati idı hossza szerint differenciáltan emelkedik az 19911996. között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Az érintett nyugdíjasok a januári 5%-os emelésen felül minimum további 4%-os emelésre számíthatnak, ami 29
______________________________________________________________________________ 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
2
évnél több szolgálati idı esetén többletévenként további 0,5 %-os, legfeljebb 10 %-os emelést jelent. Az intézkedés 700 ezer öregségi és rokkantsági nyugdíjasnak biztosít átlagosan 7%-os, a szolgálati idı hosszától függıen 4-14% közötti emelést. Az emelés várhatóan 42 milliárd forinttal növeli a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait, és az érintetteknek átlagosan 4 600 Ft-os emelést biztosít.
2008-ban a nyugdíjak vásárlóértéke a 2007. évi – a nyugdíjasok fogyasztói árindexével számolt – 1,5%-os csökkenést követıen ismét eléri a 2006. évi szintet, 42%-kal lesz magasabb, mint volt 2001-ben.
A nyugdíj és nyugdíjszerő ellátások vásárlóértékének alakulása (a 2001. évi %-ában) 142%
145,0% 140,0%
140%
142%
135%
135,0% 130,0%
124%
125,0%
119%
120,0% 115,0%
110%
110,0% 105,0% 100,0%
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007. várható
2008. tervezett
______________________________________________________________________________ 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
3
Nyugdíj és nyugdíjszerő ellátások átlagos összege (13. havi nyugdíjjal) 79 900 Ft 75 000 Ft 69 068 Ft 62 978 Ft 56 244 Ft 50 428 Ft 44 446 Ft 38 374 Ft
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007. várható 2008. tervezett
3. A nyugdíjreform 2008-ban életbe lépı új intézkedései A kormány mindent megtesz azért, hogy méltó életkörülményeket biztosítson az elmúlt évtizedekben sok áldozat elviselésére kényszerült három millió nyugdíjas számára, a lehetıségek határain belül óvja és növeli nyugdíjuk vásárlóértékét. Eközben azonban nyomasztó felelısségként nehezedik rá, hogy a meglévı viszonyok – a túlságosan kedvezı nyugdíjszabályok, a korai nyugdíjazásban való érdekeltség, a fiatal rokkantnyugdíjasok kilátástalan helyzete - néhány évtizeden belül súlyosan veszélyeztetnék a jövıben nyugdíjba menık anyagi biztonságát, békés idıskorát. A nyugdíjreform részeként jövıre hatályba lépı szabályokat nem mai költségvetési gondok diktálták, ezeknek rövid távon nincs érdemi hatása a nyugdíjalap kiadásaira. Céljuk, hogy azok, akik jövıre és az azt követı években mennek nyugdíjba 10-20 év múlva is értékét megırzı nyugdíjból, biztonságban élhessenek. •
2008. januárjától változnak az új nyugdíjak megállapítási szabályai A nyugdíjmegállapítás jelenlegi szabályai – amelyben a nyugdíjat nem a tényleges nettó jövedelem, hanem csak a személyi jövedelemadóval csökkentett kereset alapján számolják - a korábban vártnál magasabb, 80% feletti helyettesítési rátát, egyes esetekben a korábbi kereset nettó összegét meghaladó nyugdíjakat eredményeztek. Az új nyugdíjakat még további 8%-kal növeli az idıközben bevezetett 13. havi nyugdíj. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága elkerülhetetlenné tette a nyugdíj megállapítás szabályainak korrekcióját, melyek együttes hatására a korábbi szabályhoz képest 6-8%-kal mérséklıdik az induló nyugdíjak szintje. ⇒ Az induló nyugdíjak szintjét csökkenti, hogy kiszámítására 2008-tól a tényleges nettó keresetek alapján kerül sor, vagyis a nyugdíjat már nem csupán a személyi jövedelemadóval, hanem a járulékokkal is csökkentett kereset alapján számolják ki.
______________________________________________________________________________ 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
4
⇒ Növeli viszont a nyugdíj összegét, hogy míg eddig a korábbi évek keresetét csak a nyugdíjazást megelızı második év szintjére számolták át (az éves nettó kereset növekedéssel valorizálva), addig a jövıben ezt a nyugdíjazást közvetlenül megelızı évig végzik el. Ez a szabály a korábbiakhoz képest a nyugdíjazást megelızı év nettó keresetnövekedésének mértékével növeli a nyugdíj alapját. A hosszú szolgálati idıvel rendelkezık és különösen a korhatár betöltését követıen is munkában maradók nyugdíját az új szabályok csak csekély mértékben, vagy egyáltalán nem mérséklik. ⇒ 2008-tól 1,5%-ról 2%-ra emelkedik a 40 évnél hosszabb szolgálati idıvel rendelkezık esetén a nyugdíjnál figyelembe vehetı százalékos mérték. Így például, ha valaki 42 év munkaviszony után megy nyugdíjba, akkor idén a nyugdíj alapjául szolgáló keresetének 83%-át kapja, jövıre pedig 84%-át. ⇒ Egyáltalán nem mérséklıdik azok induló nyugdíja, akik a nyugdíjkorhatár betöltése, azaz 62 éves koruk után – nyugdíjuk megállapítása nélkül – akár csak egy évvel is tovább dolgoznak. A 2004 óta érvényes szabály szerint ugyanis az ı nyugdíjuk havonta 0,5%-kal, évente 6%-kal emelkedik. •
2008-tól szigorodnak az elırehozott nyugdíj melletti munkavégzés feltételei Ma, miközben a nyugdíjkorhatár 62 év, az öregségi nyugdíjba vonulók – férfiak és nık – átlagos életkora 58,6 év, a rokkantsági nyugdíjasok figyelembevételével pedig csupán 55 év. Ennek oka, hogy lényegében mindenki, az érintett korosztályok 94%-a él a különbözı korai nyugdíjazás rendkívül kedvezı lehetıségével. A változtatás célja, hogy a nyugdíjkorhatár emelése nélkül növekedjen a nyugdíjba vonulás tényleges korcentruma, mindazok, akiknek egészségi állapota ezt lehetıvé teszi, lehetıleg a nyugdíjkorhatár tényleges betöltésekor vegyék csak igénybe a nyugdíjukat. Az új szabályok nem vonatkoznak azokra, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, elmúltak 62 évesek, ık továbbra is munkajövedelmük korlátozása nélkül megkapják nyugdíjukat. 2008-tól ⇒ A korai nyugdíjazás feltételévé válik az aktív biztosítási jogviszony megszüntetése. Ma több tízezerre tehetı azok száma, akik korábbi munkakörüket változatlanul betöltve élnek az elırehozott nyugdíjazás lehetıségével, és a munkabérük mellett – 62 éves koruk helyett a nık már 57 éves koruktól, a férfiak 60 éves koruktól – a nyugdíjukat is felveszik. A 2008-tól elırehozott nyugdíjba menık már csak korábbi munkaviszonyuk megszüntetése után lesznek jogosultak a korai nyugdíjazásra. ⇒ 2008-ban a korhatár alatt nyugdíjba menık a nyugdíjuk folyósítása mellett legfeljebb az éves minimálbérnek megfelelı összegő munkajövedelmet szerezhetnek. Az éves keretösszeg elérését követı hónaptól nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését kell kérniük. ⇒ Az azonos feltételek megteremtése érdekében, kellı felkészülési idıt biztosítva, a korlátozás 2010-tıl valamennyi korábban korhatár alatti nyugdíjasra kiterjed, mindaddig, amíg nem töltik be 62. évüket.
______________________________________________________________________________ 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
5
•
Új rehabilitációs rendszer 2008-tól – esély a megváltozott munkaképességőeknek Ma 450 ezer a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött rokkantnyugdíjasok száma és további 200 ezer ember részesül a megváltozott munkaképességőek járadékában. Megfelelı rehabilitációs szolgáltatás és foglalkozatási lehetıség mellett közülük is sokan visszatérhetnének a munka világába. Ma azonban végzetesen bezáródik a kapu, aki egyszer rokkantnyugdíjassá válik, nem, vagy csak a nehéz helyzetüket kihasználó, feketén foglalkoztatóknál tud ismét munkát vállalni. A megváltozott munkaképességőeknek hazánkban csupán 10%-a dolgozik bejelentve, miközben a fejlett országokban ez az arány 30-50%. Becslések szerint ugyanakkor mintegy 30%uk dolgozik mindenfajta munkajogi védelem nélkül, feketén. Ha a feltételek nem változnának, hasonló, kiszolgáltatott sors várna az évente újonnan rokkantnyugdíjassá váló 30-40 ezer emberre is.
Rokkantnyugdíjasok és megváltozott munkaképességőek száma 2006. Rokkantnyugdíjas korbetöltött (62 éven felüli) korhatár alatti (62 évnél fiatalabb) Megváltozott munkaképességőek járadékában részesül
Összesen
Érintettek száma (ezer fı) 803 351 452 207
1 010
2008-tól azok a megváltozott munkaképességőek, akik – egészségi állapotuk, képességeik, életkoruk és újrafoglalkoztatási lehetıségeik miatt – jó eséllyel rehabilitálhatók, a rokkantnyugdíj helyett úgynevezett rehabilitációs járadékban részesülnek. A legfeljebb három évig folyósítható járadék nettó összege megegyezik a III. csoportos rokkantság esetén nekik járó nyugdíj összegével, de a passzív ellátás mellett aktív rehabilitációs szolgáltatásokra jogosultak és együttmőködésre kötelezettek. A rehabilitáció új rendszerének nem célja a már rokkantnyugdíjban lévık eddiginél szigorúbb elbírálása, de közülük is sok embernek esélyt, lehetıséget kíván adni a munkába való visszatérésre. ⇒ Nem változik a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálati rendszere. ⇒ A 2008. évi kötelezı felülvizsgálat során még nem kell a komplex minısítést elvégezni, és csak saját kérésükre lehet rokkantnyugdíj helyett részükre rehabilitációs járadékot megállapítani. ⇒ A fokozatos átmenetet szolgálja az a rendelkezés is, hogy azok, akik 2011. december 31.-éig, 10 éven belül elérik a nekik irányadó nyugdíjkorhatárt – és az egyéb feltételeknek megfelelnek – akkor is, ha rehabilitációs járadékra lennének 6 ______________________________________________________________________________ 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
jogosultak, kérhetik, hogy részükre rokkantnyugdíjat állapítsanak meg. Vagyis az 52. évüket betöltöttek számára az új rendszer szabad választási lehetıséget kínál. 4. 2008-ban az inflációt meghaladó mértékben nı a gyermeket nevelı családok támogatása A családi támogatások együttes összege a 2007. évi 495 milliárd forintról 2008-ban 536 milliárd forintra emelkedik. 41 milliárd forinttal, 8,3%-kal többet fordítunk jövıre a családok támogatására. A fogyasztói árak várhatóan 4,8%-os növekedése mellett ez a családi támogatások reálértékének közel 3,5%-os emelkedését eredményezi. •
Az inflációnál gyorsabban emelkedik a családi pótlék összege, de úgy, hogy a legnehezebb helyzetben lévık – a nagycsaládosok, a gyermekeiket egyedül nevelık – az átlagosnál nagyobb emelést kapnak. Az egy-két gyermekes családban élı gyermekek családi pótléka átlagosan 4,5%-kal, gyermekenként havi 500-600 Ft-tal emelkedik. Az egyedülálló szülık által nevelt és a három és több gyermekes családban élı gyermekek – ık teszik ki a gyermekek közel felét - családi pótléka ennél gyorsabban, 7-8%-kal, átlagosan havi 1000-1100 Ft-tal emelkedik.
Családi pótlék gyermekenkénti összegének változása
H á za spá r-é le ttá rs Egy gyermekesek Két gyermekesek három és több gyermekesek E gye dülá lló szülı gye rme ke Egy gyermekesek Két gyermekesek három és több gyermekesek Tartósan beteg, fogyatékos gyerek Családban Egyedülálló Saját jogon ellátást kapó nagykorú
2002.
2006.
2007.
2008.
2008. évi növekedés %ban
3 800 4 700 5 900
11 000 12 000 14 000
11 700 12 700 14 900
12 200 13 300 16 000
4,3% 4,7% 7,4%
4 500 5 400 6 300
12 000 13 000 15 000
12 700 13 800 15 900
13 700 14 800 17 000
7,9% 7,2% 6,9%
10 500 10 500 10 500
21 000 23 000 18 000
22 300 24 400 19 400
23 300 25 900 20 300
4,5% 6,1% 4,6%
•
A kisgyermeket nevelı szülık támogatásai 2008-ban megırzik reálértéküket. Az öregségi nyugdíj minimumának januári 5%-os emelésével együtt emelkedik a GYES valamint a GYET összege. A gyes havi összege a 2007. évi havi 27 130 Ft-ról 28 500 Ft-ra nı. A 2007. évi bruttó keresetnövekedésnek megfelelıen átlagosan mintegy 8%kal emelkedik a GYED összege.
•
Emelkedik a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményére jogosító jövedelemhatár és bıvülnek az ezzel járó támogatások. ⇒ 2008-ban már minden olyan gyermek jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 125%-át, tartósan beteg, fogyatékos gyermek, vagy
______________________________________________________________________________ 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
7
egyedülálló szülı esetén pedig a 135%-át. (2007-ben ez a határ 120 illetve 130% volt.) Jövıre tehát nemcsak a nyugdíjminimum növekedése, hanem a jogosultsági határ emelkedése miatt is szélesedik a kedvezményre jogosultak köre. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult a gyermek, ha a család egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg 2007. 2008. Két szülıs családban 32 556 35 625 Egyedülálló, vagy tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelık esetén 35 269 38 475
⇒ A kedvezmények köre is bıvül jövıre. ∗ Már nem csupán a bölcsıdében, az óvodában és az általános iskola 1-4. osztályában, hanem az 5. osztályban is ingyen kapják az étkezést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak (a közoktatás többi évfolyamán 50%os a kedvezmény). Természetesen továbbra is megilleti ıket a közoktatás mind a 13 évfolyamán az ingyenes tankönyvellátás. ∗ A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek nyári étkeztetését eddig évrıl évre külön döntéssel biztosította a kormány. Most elıször a költségvetés külön címen, elıre tartalmazza, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermekeknek a nyári iskolai szünetben való étkezését megszervezı önkormányzatok összesen 1,2 milliárd forintos támogatásban részesülhetnek. ∗ Az évente kétszer járó pénzbeli támogatás eddigi 5000 Ft-os összege jövıre 5500 Ft-ra emelkedik. Egy két gyermekes család családi pótlékának havi összege
25 400 Ft
26 600 Ft
24 000 Ft
12 400 Ft 11 200 Ft 11 800 Ft 9 400 Ft
9 400 Ft
2001.
2002. I.félév
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
______________________________________________________________________________ 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
8
5. 2008-ban is jelentıs, de a szociális helyzetüktıl függı támogatást kapnak a családok a gáz- és távhıszámláik kifizetéséhez Az elmúlt években a gáz és a távhı hazai fogyasztói ára teljesen elszakadt a világpiaci árak változásától, miközben a hazai fogyasztás 80%-át importból kell fedeznünk. A hazai fogyasztók számára a háromszorosára növekvı világpiaci árakat évrıl évre növekvı összegő, a fogyasztás mennyiségéhez igazodó fogyasztói ártámogatás mérsékelte. A kıolaj világpiaci ára és a lakosság által fizetett gáz árának változása 2002. és 2006. elsı féléve között (a 2002. évi %-ában) 280,0%
261%
260,0% 240,0% 220,0% 200,0% 180,0% 160,0%
126%
140,0% 120,0% 100,0%
2002.
2003.
2004.
Kıolaj világpiaci ára
2005.
2006. I. félév
Gáz fogyasztói ára
A kıolaj világpiaci ára és a lakosság által fizetett gáz árának változása 2002. és 2006. elsı féléve között (a 2002. évi %-ában) 280,0%
261%
260,0% 240,0% 220,0% 200,0% 180,0% 160,0%
126%
140,0% 120,0% 100,0%
2002.
2003.
2004.
Kıolaj világpiaci ára
2005.
2006. I. félév
Gáz fogyasztói ára
Így jött létre az a helyzet, hogy a hazai fogyasztói árak teljesen elszakadtak a világpiaci áraktól és 2006. júliusában az Eurostat adatai szerint egy átlagos fogyasztású háztartásban egy gigajoule gáz ténylegesen fizetett fogyasztói ára az Európai Unió 25 országa között Magyarországon volt a legalacsonyabb. Pontosan a fele a hozzánk hasonló fejlettségő szlovák, lengyel, vagy cseh áraknak, és csupán 30%-a a szomszédos Ausztriáénak, miközben a világpiacon valamennyi ország ugyanazon az áron tudja megvenni a gázt. ______________________________________________________________________________ 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
9
Egy gigajoul gáz lakossági ára egy átlagos - évi 83,7 GJ - fogyasztású háztartásban 2006. júliusában az Európai Unióban (euróban adóval)
36,6
27,0
17,1 17,2 17,6 15,7 12,5 9,7 6,4
9,9
10,3 10,8
7,0
M
ag ya ro r És s zá g zt or sz Le ág tto rs zá g Li tv án ia S Le z lo ng vák Eg ye ia ye l sü ors zá lt g K irá ly C sá se g ho r Lu szá g xe m bu r Íro g Fr an rsz á c g Sp iao a n rs z ág yo lo rs Sz zág lo vé Po nia rt ug ál ia B el gi um A us zt ria H ol la N nd ém ia et or sz O la ág sz o Sv rsz ág éd or sz ág D án ia
4,8 4,9
9,8
13,5 13,6 13,8 14,1 14,1
A támogatás korábbi rendszere nem csupán pazarló volt, ami évrıl évre nagyobb terhet hárított a költségvetésre, de egyúttal igazságtalan is. A lakossági terheknek a fogyasztói árakon keresztül nyújtott mérséklése ugyanis nem csupán a szociálisan rászorulókat, hanem mindenkit megvédett a világpiaci árak változásának hatásától, s nagyobb fogyasztásuk alapján több támogatást adott a tehetısebb családoknak, mint a nehéz helyzetben, kis lakásban élıknek. A világpiaci áraktól teljesen elszakadt magyar gázárak korrekciójaként 2006. augusztusában a gáz - meghirdetett és egyúttal a ténylegesen fizetett árakban is érvényesített – fogyasztói ára átlagosan 30%-kal emelkedett. Az augusztusi áremelést követıen azonban továbbra is hatalmas állami támogatás szakította el a ténylegesen fizetett árakat annak valóságos költségeitıl, és továbbra sem az kapott több támogatást, akinek erre nagyobb szüksége volt, hanem az, aki többet fogyasztott. Gázár-támogatás éves összege a különbözı típusú háztartásokban 2006. szeptemberében
91 894 Ft
96 750 Ft
52 286 Ft 40 220 Ft
1000 m3 gázfogyasztású 55 m2-es kislakás
1300 m3 gázfogyasztású 65 m2-es közepes lakás
2800 m3 gázfogyasztású 100 m2-es családi ház
4000 m3 gázfogyasztású uszómedencés villa
______________________________________________________________________________ 10 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
2007. januárjában került sor a korábbi, valamennyi fogyasztónak támogatást adó, az elfogyasztott gáz mennyisége alapján járó árkiegészítés megszüntetésére. Helyét a családok jövedelmi helyzetétıl függı új szociális támogatási rendszer vette át, ami azonban már nem csupán a gázzal, hanem a távhıvel főtött lakásokban élıket is támogatja. Az új támogatási rendszer indulásakor a kormány a valóban rászorulóknak tekinthetı családoknál szélesebb kör – az érintett családok kétharmada – számára biztosította a terheik mérséklését, annak érdekében, hogy az átlagos jövedelmőeknek se egyszerre kelljen főtési költségeik 50-65%-os növekedésével szembesülnie. Az új támogatási rendszer a családok kétharmadának ad, de már a jövedelem emelkedésével csökkenı mértékő támogatást. Az új támogatási rendszer a legalacsonyabb jövedelmő 800 ezer családnak biztosította a támogatás korábbi mértékét, így az ı főtési költségeik 2007. januárjában nem emelkedtek. További 1,2 millió család kap ma is támogatást, de ennek mértéke már kisebb, mint a korábbi, így számukra az átállás a jövedelmőktıl függıen 2007-ben 10-30% közötti áremelkedést jelentett. A családok legmagasabb jövedelmő egyharmadának azonban már tavaly is a gáz és a távhı tényleges, támogatás nélküli árát kellett megfizetnie, így az ı kiadásaik tavaly 50-65%-kal emelkedtek. A KSH adatai szerint a támogatási rendszer megváltozása a gáz ténylegesen fizetett fogyasztói árának átlagosan 18%-os növekedését eredményezte. A 2006. augusztusi 30%-os áremelés és a támogatási rendszer átalakítását követıen is a lakosság által fizetett gázár még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban. Egy gigajoul gáz lakossági ára egy átlagos - évi 83,7 GJ - fogyasztású háztartásban 2007. júliusában az Európai Unióban (euróban adóval)
32,6
26,6
17,5 15,1
18,3 18,4
16,0
13,5 13,7 13,8 14,0 9,6 7,3
7,4
Le t
Li tv án ia to rs zá És g zt or s C zá se Eg ho g ye r sü sz ág lt K irá M ly ag sá ya g ro Le r sz ng ág ye lo rs zá Lu g xe m bu rg Sz lo vá ki a B el Fr gi an um ci ao rs Sz zág lo Sp vé an ni a yo lo rs Po zá g rt ug ál i Íro a rs zá g A us N zt ém ria et or s O zá la g sz or sz ág H ol la nd Sv ia éd or sz ág D án ia
7,1
10,2
10,7 11,0 11,5 11,7 11,8
Az elkövetkezı években a relatíve magasabb jövedelmőek számára nyújtott támogatás fokozatos mérséklésével biztosítani kell, hogy közeledjen egymáshoz a gáz tényleges és a fogyasztók által fizetett ára, de úgy, hogy közben elegendı forrás maradjon a valóban rászorulók érdemi, és a költségvetés által finanszírozható mértékő támogatására. A gáz- és ______________________________________________________________________________ 11 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
távhıtámogatásra 2007-ben összesen 112 milliárd forintot fordít a kormány, ennek összege 2008-ban – a magasabb jövedelmőek támogatási mértékének csökkentésével – 82 milliárd forint lesz. Mind 2007-ben, mind 2008-ban differenciált mértékben azok a családok jogosultak gázés távhıtámogatásra, ahol a család egy fogyasztási egységére jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 3,5-szeresét. 2008-ban azonban már csökken a magasabb jövedelmőek támogatása, miközben a legalacsonyabb jövedelmőeké, ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg jövıre a 71 ezer forintot továbbra is a 2007. évi szinten marad. A gáz és távhı támogatásra jogosultak száma és a támogatás mértéke 2007-2008-ban Ha a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese nyugdíjminimum 2-2,5-szerese nyugdíjminimum 2,5-3-szorosa nyugdíjminimum 3-3,5-szerese nyugdíjminimum 3,5-szerese felett
Érintett családok száma 790 000 530 000 430 000 250 000 1 000 000
Felsı jövedelemhatár (Ft/hó/fı) 2007. 2008. 54 260 Ft 67 825 Ft 81 390 Ft 94 955 Ft nincs támogatás
57 000 Ft 71 250 Ft 85 500 Ft 99 750 Ft nincs támogatás
Egy köbméter gáz Egy gigajule távhı támogatása (Ft/m3) támogatása (Ft/GJ) 2007. 2008. 2007. 2008. 40 33 26 18
Ft Ft Ft Ft
0 Ft
40 Ft 33 Ft 22 Ft 15 Ft
1 680 Ft 1 380 Ft 1 068 Ft 768 Ft
1 680 Ft 1 380 Ft 924 Ft 609 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
Az új támogatási rendszer nem csak kevesebbe kerül, mint a korábbi, hanem igazságosabb is. Már nem azoknak ad több támogatást, akik többet fogyasztanak, sıt a magas jövedelmőek fogyasztásához egy fillért sem ad, hanem azoknak, akiknek erre szerény jövedelmük miatt a legnagyobb szüksége van. Így 2008-ban – ahogy az elızı évben is – azok az átlagos gázfogyasztású családok, ahol az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 57 ezer forintot, évi 66 700 Ft támogatást kapnak a közös kasszából, ahol viszont az egy fıre jutó kereset 100 ezer forint fölött van, már egy fillér sem jár.
______________________________________________________________________________ 12 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
Gázár-támogatás éves összege egy átlagos fogyasztású, évi 1663 m3-t fogyasztó háztartásban a család egy fıre jutó jövedelme szerint
66 700 Ft66 700 Ft
54 600 Ft 54 600 Ft
42 456 Ft 36 600 Ft 30 336 Ft 24 114 Ft
0 Ft kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese
nyugdíjminimum 2-2,5szerese
nyugdíjminimum 2,5-3szorosa
nyugdíjminimum 3-3,5szerese
0 Ft
nyugdíjminimum 3,5-szerese felett
Amennyiben 2008-ban nem változna a gáz ára, úgy az alsó két jövedelmi csoportba tartozó 1,3 millió család – és a már ma is piaci árat fizetık – főtési kiadása nem emelkedne, a felsı két támogatási csoportba tartozó 700 ezer háztartásé pedig a támogatás csökkenése miatt 4,5%-kal nıne. A gázárakat alapvetıen meghatározó kıolaj világpiaci ára azonban 2007. II. félévében minden korábbinál magasabb szintre emelkedett, így 2008. januárjától elkerülhetetlenné vált a gáz meghirdetett árának 5%-os emelése. A támogatás jövı évi mértékei mellett az áremelés a különbözı támogatási csoportokban tartozó családoknál a gáz általuk fizetett árának eltérı mértékő emelkedését eredményezi, átlagosan 7-8%-kal növelve a gáz ténylegesen megfizetett fogyasztói árát.
A lakosság által ténylegesen fizetett gázárak változása 2008-ban 5% -os gázáremelés mellett Ha a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese nyugdíjminimum 2-2,5-szerese nyugdíjminimum 2,5-3-szorosa nyugdíjminimum 3-3,5-szerese nyugdíjminimum 3,5-szerese felett
2007. Gáz ára (Ft/m3)
2008.
Támogatás Támogatott (Ft/m3) ár (Ft/m3)
Gáz ára (Ft/m3)
Támogatás Támogatott (Ft/m3) ár (Ft/m3)
Lakossági árváltozás 2008-ban %
100,9 100,9 100,9 100,9
40,1 32,8 25,5 18,2
60,8 68,1 75,4 82,7
106 106 106 106
40,1 32,8 22 14,5
65,9 73,2 84 91,5
8,4% 7,5% 11,4% 10,6%
100,9
0
100,9
106
0
106
5,0%
______________________________________________________________________________ 13 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]
A valóságosan fizetett árak 2008-ban látszólag éppen a támogatottak körében nınek a leggyorsabban, és legkevésbé a leggazdagabbaknál. Ennek oka azonban éppen az, hogy azok, akik támogatásban részesülnek, sokkal alacsonyabb árat fizetnek a gázért, mint azok, akiknek ez nem jár. Ehhez az alacsonyabb árhoz viszonyítva a gáz köbméterenkénti meghirdetett fogyasztói árának 5 Ft 10 filléres emelkedése nagyobb arányú növekedést jelent, mint azoknál, akik már ma is piaci árat fizetnek. Egy köbméter gáz után 2008. januárjától is azok fizetnek többet, akiknek magas a jövedelme, és azok fizetnek lényegesen kevesebbet, akik megélhetési gondokkal küzdenek. A legalacsonyabb jövedelmő 800 ezer család pontosan 40 Ft-tal fizet kevesebbet egy köbméter gázért, mint amennyit a legmagasabb jövedelmő családok. Egy köbméter gáz ténylegesen megfizetett ára a különbözı jövedelmő háztartásokban 2008-ban (Ft/m3) 106 91,5 84 73,2 65,9
kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese
nyugdíjminimum 2-2,5szerese
nyugdíjminimum 2,5-3szorosa
nyugdíjminimum 3-3,5szerese
nyugdíjminimum 3,5-szerese felett
Ahol a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme
______________________________________________________________________________ 14 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: 441-3220, fax: 441-3219, e-mail:
[email protected]