„FOGLALKOZTATÁS A FEJLŐDÉSÉRT” NAGYKÁLLÓ JOBTOWN HELYI AKCIÓTERV
KÉSZÍTETTE : Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Ügyek Csoport LEZÁRVA : 2015. január 15.
Tartalom 1
HÁTTÉR ................................................................................................................................................... 3 1.1 1.2
2
JELENLEGI HELYZET, KIHÍVÁSOK................................................................................................................. 5 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7
3
BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 3 ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN – A MÉHKAPTÁR KONCEPCIÓ.................................................................................. 3
NAGYKÁLLÓ – LEGFONTOSABB JELLEMZŐK ....................................................................................................... 5 ELHELYEZKEDÉS, MEGKÖZELÍTHETŐSÉG ........................................................................................................... 5 DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ............................................................................................................................ 6 GAZDASÁG ................................................................................................................................................ 6 HUMÁN ERŐFORRÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁS .................................................................................................... 7 SZOCIÁLIS HELYZET ÉS SZOLGÁLTATÁSOK .......................................................................................................... 8 JÁRÁSI SZEREPKÖR ...................................................................................................................................... 8
HELYI AKCIÓTERV ...................................................................................................................................... 9 3.1 FÓKUSZ ÉS CÉLKITŰZÉSEK.............................................................................................................................. 9 3.2 CÉLKITŰZÉSEK, AKCIÓK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS KERETEI ........................................................................................ 10 3.2.1 1. Célkitűzés: Helyi munkaerőpiac koordinációja ............................................................................ 10 3.2.2 2. Célkitűzés: Munkatapasztalat ..................................................................................................... 13 3.2.3 3. Célkitűzés: Foglalkoztatás ........................................................................................................... 16 3.2.4 4. Célkitűzés: Mobilitás .................................................................................................................... 19 3.2.5 A megvalósítás ütemterve ............................................................................................................... 23 3.3 HORIZONTÁLIS SZEMPONT .......................................................................................................................... 25 3.3.1 Romák Magyarországon: összefoglaló helyzetkép ......................................................................... 25 3.3.2 A roma népesség Nagykállóban ...................................................................................................... 25 3.3.3 Eddigi lépések a romák helyzetének javítása érdekében különös tekintettel a nagykállói Roma Integrációs Helyi Akciótervre ........................................................................................................................ 26 ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................................................................................................... 28 A NAGYKÁLLÓ HELYI TÁMOGATÓ CSOPORT ÖSSZETÉTELE .............................................................................................. 29
2
1 Háttér 1.1 Bevezetés A fiatal korosztály munkanélkülisége és gazdasági inaktivitása egy egész Európában jellemző strukturális probléma, a fiatalok számára rendelkezésére álló munkalehetőségek ráadásul sok esetben alacsony színvonalú, bizonytalan és komolyabb perspektíva nélküli állások. Ezek a problémák a gazdasági környezet közelmúltbeli változásai során jelentősen súlyosbodtak, ami aránytalanul nagy mértékben érintette a fiatalokat, a munkanélküliségi mutatók Európa egyes térségeiben komoly méreteket öltöttek. Az URBACT II programban megvalósuló Jobtown projekt a fiatalok munkanélküliségével kapcsolatos strukturális problémákat igyekszik kezelni olyan helyi partnerségek kialakításával, melyek a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztését segíthetik elő a települési önkormányzatok és egyéb helyi érdekeltek bevonásával, egy, a versenyképes és fenntartható helyi gazdasági környezet és szociális modell kidolgozásán keresztül. A projekt végső soron arra törekszik, hogy „napjaink fiataljai a holnap munkaerőpiacának sikeres szereplőivé váljanak” és gazdaságunk működése dinamikusabb, innovatívabb és versenyképesebb lehessen, elősegítve ezzel a fenntartható életmódot. A projekt fő célkitűzésének megfelelően öt altéma fogalmazódott meg: 1. hatékony együttműködési modell kialakítása, 2. oktatás, szakmai képzés és tréningek biztosítása igazodva a helyi munkaerő piaci igényekhez, 3. munkaerő-piaci szükségletelemzés, 4. vállalkozás, 5. szociális innováció. Nagykálló Jobtown Helyi Akcióterve ezen altémák mentén összesen négy célkitűzést tartalmaz, melyek felölelik a teljes problémakört és igyekeznek helyi szinten megvalósítható megoldással szolgálni. A helyi társadalomba fokozatosan integrálódó roma népesség horizontális szempontként egészíti ki a munkaerőpiac koordinációjával, a munkatapasztalat megszerzésével, a foglalkoztatás elősegítésével és a mobilitás támogatásával kapcsolatos stratégiai célokat.
1.2 Alkalmazott módszertan – a méhkaptár koncepció Az akcióterv fókusza és célkitűzései, és az azokra reagáló akciók a Jobtown projekt általános céljaival összhangban, elsősorban a helyi szereplőket és külső támogató szakmai szereplőket tömörítő Helyi Támogató Csoport (HTCS) keretében zajló egyeztetések során körvonalazódtak, a helyi problémákat és adottságokat, lehetőségeket maximálisan szem előtt tartva. A megoldási lehetőségek feltárásakor, az akciók megfogalmazásakor igyekeztünk hazai és külföldi jó gyakorlatokat és más transznacionális együttműködési projektek eredményeit is felhasználni. Fontosnak tartottuk azt is, hogy beépítsük az Akciótervbe a projekt keretében megrendezett nemzetközi találkozók tapasztalatait és a partnervárosokból származó jó gyakorlatokat, melyek kiegészültek a külföldi partnerektől, és a
3
projekt vezető szakértőjétől származó szakértői értékelés során kapott véleményekkel, javaslatokkal is. A fiatalok munkanélküliségével és gazdasági inaktivitásával kapcsolatos helyi problémákra reagáló célkitűzéseket és az azoknak megfelelő akciókat igyekeztünk egymásra ható és visszaható összefüggésben, komplexen kezelni. Ezen összetett problémakör elemeit úgy kapcsoltuk össze, ahogyan a méhsejtek kapcsolódnak egymáshoz a méhkaptárban (1. ábra), így az alkalmazott módszertant, mint méhkaptár koncepciót írjuk le. Fontosnak tartjuk ennek az ökológiai eredetű stratégiai kapcsolatrendszernek az analógiáját, mint koncepciót bemutatni, mivel: - a rendszer komplexitása jelzi, hogy minden probléma és az arra adandó válaszként tett lépés egymással szorosan összefügg, az egyes részelemek egymáshoz folyamatosan kapcsolódnak; - ennek ellenére minden részelem önmagában, vagy legalábbis kisebb egységekben is értelmezhető, önálló beavatkozási célterületként is kezelhető; - a méhkaptár koncepció függőségi viszonyt feltételez: a rendszer függ a teljes gazdasági környezettől, amibe belehelyezzük, így a helyi viszonyoknak megfelelően kell a problémákra reagáló akciókat megtervezni, csak így lehet a felépített struktúrát hosszabb távon is fenntarthatóvá tenni; - a rendszer maga is visszahat a környezetre: fejlesztheti a helyi közösséget, erősíti a társadalmi kohéziót, és közvetlenül, illetve a közösségen keresztül előnyösen befolyásolja a helyi vállalkozói környezetet is; - nem utolsó sorban pedig kiemelendő, hogy a méhkaptár, mint stratégiai rendszer a megfelelő környezetben egy nagyon sikeres együttműködési forma, ahol minden egyes szereplő tevékenysége a rendszer lényeges építőeleme.
1. ábra: Nagykálló Jobtown Helyi Akciótervének célkitűzései, és azok megvalósítását segítő akciók
4
2 Jelenlegi helyzet, kihívások 2.1 Nagykálló – legfontosabb jellemzők A település helyzetének értékeléséhez, a fókusz és a célkitűzések, illetve az azok elérését segítő akciók pontok meghatározásához elengedhetetlen a statisztikai adatok áttekintése a városi körülményekről és a problémakörről. A 2012 decemberében elkészült URBACT Roma-Net projektben a „Nagykálló Roma-Net Roma Integrációs Helyi Akcióterv” c. dokumentumban feltárt alapadatokat1 az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) Települési Adatgyűjtő alkalmazásának jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb adatbázisából kiválasztott olyan témakörökkel és adatsorokkal egészítettünk ki, amelyek az Akcióterv kidolgozásához elengedhetetlenek. Összefoglalóan elmondható, hogy Nagykálló lakónépessége a 2011-es népszámlálás adatai alapján 9702 fő, területe 69 km2. A település a megyeszékhely, Nyíregyháza (a térség közigazgatási és gazdasági centruma) közvetlen közelében helyezkedik el, a két város távolsága alig több mint 10 kilométer. Megállapítható továbbá, hogy Nagykállóban magas az elszegényedő rétegek aránya, helyzetük javítása fontos prioritás. Jelentős a munkaerő kínálat a településen és közvetlen környezetében. A gazdaságban meghatározó szerepet játszik a mezőgazdasági termelés, élelmiszeripar és a könnyűipar. A közszolgáltatások minősége magas, a kommunális infrastruktúra fejlett. Mindezek mellett fontos kiemelni, hogy a város az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül. Több mint 40 fejlesztési projekt valósult meg, illetve áll megvalósítás alatt, 4 milliárd forintot meghaladó értékben. A város mellett teljes körű infrastruktúrával ellátott ipari park található, melynek elhelyezkedése országos viszonylatban is egyedülálló.
2.2 Elhelyezkedés, megközelíthetőség Nagykálló Magyarország északkeleti részében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el, a megyeszékhely, Nyíregyháza közvetlen szomszédságában (2. ábra). A város távolsága a magyarromán határtól 47 km, a magyar-ukrán határtól pedig 70 km. A város legfontosabb közúti kapcsolatát az M3-as autópálya jelenti, amely összeköti a települést Budapesttel és biztosítja a közvetlen kapcsolódást a főbb európai közlekedési hálózatokhoz. Az autópálya építése jelenleg is folyamatban van, a tervek szerint 2015-re éri el a magyar-ukrán határt. Nagykálló és Nyíregyháza között húzódik a 403-as sz. főút, amely jelentős forgalmat bonyolít elsősorban Ukrajna irányába.
1
Nagykálló Helyi Támogató Csoport 2012: Nagykálló ROMA-NET Roma Integrációs Helyi Akcióterv. 5
2. ábra: Nagykálló elhelyezkedése Magyarországon, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
2.3 Demográfiai jellemzők Nagykálló lakónépessége a TeIR adatok szerint 9707 fő, amelyből 7567 fő munkaképes korú (15-74 éves korosztály). A negatív demográfiai tendenciák (szelektív migráció, öregedés) ellenére a város mostanáig sikeresen elkerülte a lakosság hanyatlását. Ugyancsak tisztán látható, hogy amennyiben a munkaerőpiac képes lesz vonzó lehetőségeket kínálni, hosszú távon a negatív tendenciák könnyen ellensúlyozhatóak. A munkaképes korú népesség mellett azonban az eltartottak száma viszonylag magas, mely fokozott terhet ró az aktív alkalmazottakra, így a munkaerőpiaci trendek erősítése mindenképpen fontos és aktuális feladat.
2.4 Gazdaság A helyi gazdaságban meghatározó szerepet tölt be a mezőgazdaság, a fő mezőgazdasági termékek közé a kukorica, a búza, a napraforgó, valamint az alma tartoznak. Az mezőgazdasági termékek feldolgozásban további számos vállalkozás vesz részt, melyek döntően helyi, illetve térségi mezőgazdasági termékeket dolgoznak fel, vagy ilyen termékekkel kereskednek. Az elmúlt évek folyamán Nagykállóban a hűtőházi kapacitások is növekedtek. A legtöbb vállalkozás kis-és középes méretű, melyek közül néhány beszállítói kapcsolatok építésére is alkalmas lehet.
6
A város gazdaságának fontos eleme a kiskereskedelem is, a legfontosabb kiskereskedelmi egységek az élelmiszerüzletek. Nagykállóban számos kiskereskedelmi üzletlánc működik, melyek széles választékot biztosítanak a vásárlók részére, nagy azonban nem került létesítésre, hiszen a közelben fekvő Nyíregyházán széles választékkal rendelkező bevásárlóközpontok és nagy kereskedelmi egységek kínálják szolgáltatásaikat. A közeljövőben Nagykálló regionális logisztikai, kereskedelmi és szolgáltató központtá válhat, az elmúlt években zajló fejlesztések és a város kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően.
2.5 Humán erőforrások és foglalkoztatás Az országos és megyei megközelítésben is alacsonynak mondható az aktivitási ráta Nagykállóban, a regisztrált munkanélküliek aránya a munkaképes korú népességből mintegy 18%. A foglalkoztatottak többsége (hozzávetőleg 60%-a) a szolgáltató szektorban dolgozik, noha a mezőgazdasági foglakoztatás aránya is viszonylag magasnak mondható országos összehasonlításban. A tartósan munkanélküliek aránya (180 napnál hosszabb ideje regisztrált) a regisztrált munkanélkülieken belül mintegy 27%, mely arányt lényeges figyelembe venni, a rövid távú munkanélküliek munkaerő-piacra való visszatérésére ugyanis nagyobb esély van, de az önkormányzat fontos feladatot tölthet be a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való visszajutásának elősegítésében is. A regisztrált munkanélküliek végzettségét tekintve megállapítható, hogy az általános iskolai végzettségűek aránya a legmagasabb (34%), és a szakmunkásképzőt végzettek aránya is magasnak tekinthető (27%). A gimnáziumot végzettek aránya a regisztrált munkanélkülieken belül már alacsonyabb (mindössze 14%), ennél kisebb a szakközépiskolai, szakiskolai, illetve technikumi végzettségűek aránya, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya a legalacsonyabb ebben az összehasonlításban (kevesebb, mint 5%). Ezekkel a mutatókkal szoros összefüggésben áll, hogy a Nagykállói Járásban Nagykálló fontos iskolaváros szerepét is betölti, és jól látható, hogy a magasabb szintű végzettséget kínáló iskolák képzési struktúrája rugalmasan képes alkalmazkodni a munkaerő-piaci igényekhez, vagy akár az egyes vállalkozások igényeihez, így alacsonyabb az ilyen végzettségűek aránya a regisztrált munkanélkülieken belül. A Nagykállói Gimnázium és Szakközépiskolában többek között közgazdasági, angol-IT és logisztikai szakképzés folyik, valamint kéttannyelvű (magyar- német) gimnáziumi képzést is biztosít. A Kállay Rudolf Szakiskolában is széleskörű oktatás folyik, a Nagykállói Üzleti Iskola pedig speciális tanfolyamokat kínál különböző szakmák terén (pl. informatikai rendszergazda, pénzügyi ügyintéző, marketing ügyintéző tanfolyamok). Mindemellett fontos megemlíteni azt is, hogy főként a magasabb középiskolai és felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében jól látszik a nagy felvevőigényű megyeszékhely közelségének a hatása, hiszen a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta ebben a két csoportban a legalacsonyabb. Tekintettel a HAT fókuszára érdemes a munkanélküliségi mutatókat a fiatalok esetében külön is vizsgálni. A 29 éves korúakkal bezárólag mintegy 30%-át adják a munkanélküli fiatalok a regisztrált munkanélkülieknek. A fiatal korosztályon belül is a 20-24 évesek aránya a legmagasabb a munkanélkülieken belül (16%), a második legmagasabb arány a 25-29 éveseké (közel 13%).
7
2.6 Szociális helyzet és szolgáltatások A regisztrált munkanélkülieken belül a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya meglehetősen magas (mintegy 53%). Az elmúlt évtizedek során az országos helyzethez hasonlóan a helyi szociális ellátásra szorulók mértéke fokozatosan növekedett. A helyzet megoldásaként Nagykállóban egy fejlett szociális ellátórendszer került kialakításra, amely - amellett, hogy minőségi szociális szolgáltatásokat nyújt - különös hangsúlyt fektet a társadalmi integráció és reintegráció biztosítására. A nagykállói székhelyű Dél-Nyírségi Szociális és Gyermekjóléti Központ szociális szolgáltatásokat biztosít további 7 település számára Nagykálló környezetében. A központ legfontosabb szolgáltatásai a következők: gyermekjóléti szolgáltatás; családok számára ideiglenes lakhatás biztosítása; családsegítő szolgáltatások; hajléktalanok számára nappali menedékhely biztosítása; egészségügyi oktatás; jelzőrendszer alapú házi segítségnyújtás; szociális étkeztetés; szolgáltatások szenvedélybetegek számára. Mindemellett az önkormányzat pénzbeli és természetbeni juttatásokat, segélyeket biztosít az hátrányos helyzetű lakosok részére, sok család számára ez az önkormányzati támogatás jelenti az egyetlen jövedelemforrást.
2.7 Járási szerepkör Nagykálló városa – azon túl, hogy önkormányzati közszolgáltatásokat biztosít a településen élők számára - járási székhely funkciót is betölt. A járási székhelyek magas minőségű köz- és államigazgatási szolgáltatásokat biztosítanak más településen élők számára is. A Nagykálló Járás illetékességi területe a székhellyel együtt összesen 8 településre terjed ki (Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly). Ez a 2013-ban megkapott közigazgatási szerep kedvezhet a város további fejlődésének.
8
3 Helyi Akcióterv 3.1 Fókusz és célkitűzések Az URBACT II Helyi Akciócsoportok Eszköztára2 megfogalmazásában a Helyi Akcióterv (a továbbiakban: HAT) olyan stratégiai dokumentum, amely a szükségletek meghatározása mellett a problémákat és lehetőségeket is elemzi és fenntartható, megvalósítható megoldásokat kínál. A „Foglalkoztatás a fejlődésért” címet viselő HAT a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javításával kíván Nagykálló város számára hasznos eszközként szolgálni, figyelembe véve Nagykálló földrajzi elhelyezkedését, demográfiai, szociális, illetve gazdasági helyzetét, annak érdekében, hogy a dokumentum a lehető legracionálisabb megoldásokat sorakoztassa fel. Ennek szellemében tartalmazza a többi mellett önálló célkitűzésként a mobilitás elősegítését, támogatását is. Tekintettel arra, hogy a HAT témája meglehetősen kiterjedt, komplex problémakört céloz meg, a célkitűzések lehatárolása kellő megalapozottságot követelt, ami nem nélkülözhette a Helyi Akciócsoport tagjainak aktív részvételét, a Jobtown projekt külföldi partnerei, illetve a projekt vezető szakértője véleményeinek, észrevételeinek figyelembe vételét sem. Ezek alapján az alábbi négy célkitűzés került meghatározásra: 1. 2. 3. 4.
a helyi munkaerőpiac koordinációja; a fiatalok támogatása a szükséges munkatapasztalat megszerzésében; a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése; a mobilitás elősegítése, támogatása.
Az egyes célkitűzéseken belül megfogalmazott akciók kiegészülnek a helyi roma társadalom sajátosságainak horizontális szempontként történő figyelembe vételével, és a problémák integrálásával. A HAT azonban nem kizárólag a problémákra fókuszál és igyekszik azokhoz fenntartható megoldásokat megfogalmazni, kitér a megvalósítás kereteire is. Tartalmaz olyan hazai vagy külföldi jó gyakorlatokat, melyek átvétele alapjául szolgálhat a helyi fejlesztéseknek. Kitér a megvalósításban résztvevő szereplők körére, és kiemelt figyelmet fordít az akciók finanszírozási lehetőségeinek a feltárására is. A 3.2.1-3.2.4. alfejezetek ezek alapján az egyes célkitűzések részletes ismertetését, az azok megvalósítását elősegítő tevékenységek leírását, illetve a megvalósítás kereteit tartalmazzák.
2
URBACT 2013: URBACT II Helyi Akciócsoportok Eszköztára. 81 p. 2015.01.06. http://urbact.eu/fileadmin/general_library/Hungarian.pdf 9
Célkitűzések, akciók és a megvalósítás keretei 3.1.1 1. Célkitűzés: Helyi munkaerőpiac koordinációja A pályakezdő munkanélküliek helyzetének segítése elképzelhetetlen a helyi munkaerőpiac koordinációja nélkül, mivel munkatapasztalat és munkakapcsolatok hiányában a fiatalok számára nem lehetséges a magasabb jövedelmet, jobb munkakörülményeket biztosító szakmai fejlődés, aminek következményeként egyre növekszik a munkanélküli fiatalok száma, és ez a helyzet önmagát erősítő folyamatként egyre nagyobb tömeget érint. Végső soron erre vezethető vissza a fiatalok elvándorlása is, ami további nem kívánatos demográfiai problémákat vet fel. Jól érzékelhető tehát a városi önkormányzat feladatvállalásának jelentősége a helyi munkaerőpiac koordinátoraként, mely hosszabb távon olyan problémák folyamatos elhárítását teszi szükségtelenné, ami az önkormányzat szakemberei részéről jelenleg fontos kapacitásokat követel. E problémát elhárító tevékenységek megszüntetésével az önkormányzati szakemberek könnyedén tudnak a sokkal inkább a fenntarthatóság irányába mutató koordinátori feladatokra koncentrálni, így a célkitűzéshez kapcsolódó akciók a jelenlegi önkormányzati humánerőforrás segítségével is megvalósíthatók. Ezek, az 1. Célkitűzés megvalósulását elősegítő akciók a következők (3. ábra): 1.1 Akció: Iskolai állásbörzék; 1.2 Akció: Állásközvetítő rendezvények fiatal diplomásoknak; 1.3 Akció: Nagykállói Építőipari Klaszter. Az 1.1 Iskolai állásbörzék elnevezésű akció a franciaországi Rennes-ből származó jó gyakorlatra3 épül. Az Exploratoire elnevezésű jó gyakorlat egy állandó kiállítást takar, mely multimédiás megoldásokkal, interaktív módon mutatja be a Rennes térségében a jelenlegi, illetve a jövőben potenciálisan megjelenő álláskínálatot az érdeklődők számára, akár egyetemi hallgatók, vagy álláskeresők, de ami a legfontosabb: iskoláskorú gyermekek számára is. A kiállítás így élményalapú megközelítésben mutatja be az egyes szektorokat, játékos formában teszteli a résztvevők ismereteit, segítve ezzel a pályaorientációt, már egészen fiatal életkorban is. Az állandó kiállítás mellett minden évben egy-egy kiemelkedő jelentőségű terület bemutatására is figyelmet szánnak, így került sor pl. 2011/2012-ben a fenntartható fejlődéssel, zöld növekedéssel kapcsolatos időszaki kiállításra, míg 2013/2013-ban az egészségügyre, az egészségvédelemre, munkavédelemre került nagyobb hangsúly. Az Exploratoire mindemellett saját információs központot működtet az érdeklődők számára, a központ munkatársai a tanácsadáshoz az aktuális munkaerőpiaci információk összegyűjtését folyamatosan végzik, ahol az adatokat a térségi foglalkoztatók, karrier tanácsadók, helyi munkaügyi központok, és a helyi területfejlesztésért felelős közcélú szervezetek szolgáltatják. Az Exploratoire havi rendszerességgel rendez olyan rendezvényeket, ahol a legváltozatosabb területeken dolgozó helyi szakemberek mutatják be saját munkájukat, a központ által rendezett műhelybeszélgetések pedig további hasznos tapasztalatokkal járulnak hozzá elsősorban a fiatalok álláskereséséhez.
3
L’Exploratoire. 2015.01.08. http://www.exploratoire.com/ 10
Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei: helyi önkormányzat; helyi iskolák; foglalkoztatók; diákok, hallgatók.
1. Célkitűzés: A helyi munkaerőpiac koordinációja
Specifikus célkitűzés
Akciók
1.1 Akció: Iskolai állásbörzék
1.2 Akció: Állásközvetítő rendezvények fiatal diplomásoknak
1.3 Akció: Nagykállói Építőipari Klaszter
Háttér
"Exploratoire": jó gyakorlat a franciaországi Rennesből.
Munkáltatók és diákok, friss diplomások fóruma: jó gyakorlat Nyíregyházáról.
A helyi építőipari vállalkozások klaszterbe tömörítése.
helyi önkormányzat; helyi iskolák; foglalkoztatók; diákok, hallgatók
helyi önkormányzat; térségbeli foglalkoztatók; felsőoktatásban tanuló hallgatók, fiatal diplomások
helyi önkormányzat; építőipari vállalkozások; helyi ipari park
befektetési igény nem merül fel
ERFA forrás a klaszter ipari parkban kialakítandó infrastruktúrájának biztosításához
Szereplők
Finanszírozás
helyi önkormányzat költségvetése
3. ábra: Az 1. Célkitűzés, és annak megvalósulását elősegítő akciók Az 1.2 Állásközvetítő rendezvények fiatal diplomásoknak akció egy közelebbi, Nyíregyházáról származó alapötletből indul. Az állásközvetítő fórum évente kerül megrendezésre, ahol az aktuális álláskínálatot maguk a foglalkoztatók mutatják be a fiatal diplomásoknak, vagy diplomájuk megszerzéséhez közel álló egyetemi hallgatóknak. Így az érdeklődő diákok első kézből szerezhetnek információt a rendelkezésre álló lehetőségekről és követelményekről. A rendezvény lehetőséget biztosít a tájékoztatás mellett aktív beszélgetésre is, így a munkáltatók is visszajelzést kaphatnak a térségben élő, és elhelyezkedni kívánó fiatalok végzettségével, szakmai tudásával kapcsolatban is. Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei: helyi önkormányzat; térségbeli foglalkoztatók; felsőoktatásban tanuló hallgatók, fiatal diplomások.
11
Az 1.3 Nagykállói Építőipari Klaszter egy, az előzőeknél komplexebb akció, mely a városi önkormányzat részéről kiemelkedően fontos koordinátori szerepet feltételez. Az akció célja, hogy a Nagykállóban az építőiparban tevékenykedő, döntően mikrovállalkozásokat klaszterbe tömörítse, és a klasztertagok tevékenységét egymást segítve szervezze. A klaszterbe tömörült vállalkozások székhelyüket a helyi ipari parkba tehetik át, ami további infrastrukturális előnyökkel is jár. A klaszteresedés fontosságát jól alátámasztja a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) klaszter definíciója4, mely alapján a klaszter olyan intézmények hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban (előállítók, szállítók, kutatók, szolgáltatók) dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze (pl. kereskedelmi és iparkamarák), és célja tagjai költségeinek csökkentése, valamint tevékenységük hatékonyságának növelése. Különösen fontos ez az akció összetettsége miatt. Az akció nemcsak segíti a helyi vállalkozásokat működésük fenntartásában, hanem hozzájárul a 4. Célkitűzés megvalósításához is, melynek célja nem kizárólag a helyi lakosok megtartása, hanem esetleg új, a nagyvárosból vidékre költözni kívánó, döntően fiatal családok támogatása, a településre vonzása is. Tekintve ugyanis egy új beköltöző család helyzetét, nem feltételezhető, hogy rendelkeznek ismeretségekkel a helyi építőiparban, ami nehezíti a házépítéshez, felújításhoz megfelelő, megbízható szakemberek megtalálását és alkalmazását. Az önkormányzat a klaszter létrehozásán túlmenően vállalja annak koordinálását, a feladatok kiszervezését is, ami az építkező családok részére nagy könnyebbséget jelent, kiváltképp, hogy egy összekötővel kell kapcsolatot tartaniuk és nem kell valamennyi szakterület képviselőjével külön-külön egyeztetniük. Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei: helyi önkormányzat; építőipari vállalkozások; helyi ipari park. Az egyes akciók megvalósításának keretei, azok finanszírozása eltérő. A három ismertetésre került akció közül legkevesebb költségigénye az 1.2 Állásközvetítő rendezvények fiatal diplomásoknak akció esetében merül fel, míg az 1.1 Iskolai állásbörzék elnevezésű akció esetében már van egy kezdeti nagyobb beruházási igény, ami a technikai, multimédiás eszközök beszerzését jelenti. Tekintettel arra, hogy a diákok tájékoztatása fontos feladat, a beszerzés önkormányzati támogatással valósulhat meg. A kiállító terem és információs központ helyszínének biztosítása és fenntartása ugyancsak önkormányzati feladat, ez azonban egyúttal biztosíthatja az akció fenntarthatóságát hosszabb távon is. Az 1.3 Nagykállói Építőipari Klaszter létrehozása esetében az önkormányzat anyagi támogatásra ERFA forrásra pályázhat, melyből a klaszter ipari parkban kialakítandó infrastruktúráját biztosíthatja. E kezdeti nagyobb beruházási igény azonban a későbbiekben is fenntartható és működtethető, mivel a klaszter üzemeltetésének költségeit a tagok fedezik.
4
Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH): Hazai Klaszterek / Akkreditált Klaszterek. 2015.01.08. http://www.nih.gov.hu/hazai-innovacios-szervezetek/klaszterek 12
3.1.2 2. Célkitűzés: Munkatapasztalat A kellő munkatapasztalat megszerzése kiemelkedő fontossággal bír a pályakezdő fiatalok számára. Amint az a 3.2.1 alfejezetben az 1. Célkitűzés ismertetésekor már megállapításra került, munkatapasztalat hiányában a fiatalok nem tudnak a magasabb jövedelmet, jobb munkakörülményeket biztosító szakmai fejlődést biztosító állásokra pályázni, aminek következményeként a munkanélküli fiatalok száma nő, ami magával hozza a fiatalok elvándorlását is, ezzel további nem kívánatos demográfiai problémákat vet fel. Az önkormányzat szerepe a kellő munkatapasztalat megszerzésében ugyancsak kiemelkedő lehet. Segítheti a diákokat gyakornoki programok indításával, a munkanélkülieket a közfoglalkoztatási program fenntartásával és a mezőgazdaságban dolgozókat az önfenntartó település koncepció helyi adaptációjával (4. ábra): 2.1 Akció: Gyakornoki program diákoknak; 2.2 Akció: Közfoglalkoztatás a munkanélkülieknek; 2.3 Akció: Az önfenntartó település koncepció bemutatása, adaptálása.
Specifikus célkitűzés
2. Célkitűzés: A fiatalok támogatása a szükséges munkatapasztalat megszerzésében
Akciók
2.1 Akció: Gyakornoki program diákoknak
2.2 Akció: Közfoglalkoztatás a munkanélkülieknek
2.3 Akció: Az önfenntartó település koncepció bemutatása, adaptálása
Háttér
Gyakornoki program beindítása a helyi önkormányzat kezdeményezésével.
A már működő közfoglalkoztatási program folytatása.
Önfenntartó falu: jó gyakorlat Túristvándiból.
Szereplők
helyi önkormányzat; helyi foglalkoztatók; diákok, hallgatók, pályakezdő fiatalok
helyi önkormányzat; helyi munkanélküliek
helyi önkormányzat; helyi munkanélküliek
Finanszírozás
helyi önkormányzat költségvetése; helyi foglalkoztatók hozzájárulása
nemzeti finanszírozás
helyi önkormányzat költségvetése
4. ábra: A 2. Célkitűzés, és annak megvalósulását elősegítő akciók A 2.1 Gyakornoki program diákoknak nevet viselő akció a városi önkormányzat vezetésével arra ösztönzi a helyi vállalkozásokat, hogy a különböző szakterületeken tanulmányokat folytató diákokat, illetve frissen végzett szakembereket, diplomásokat gyakornoki program keretében foglalkoztassák. A gyakornoki program a foglalkoztatók számára is előnyös megoldás, így ugyanis kedvező anyagi feltételek mellett foglalkoztathatnak fiatalokat, akik egyúttal fontos tapasztalatokat szereznek,
13
nemcsak az adott szakterületen, hanem a munkaerőpiac világában egyaránt. A gyakornoki program végén kiállított igazolás a továbbiakban hasznos segítség lehet a gyakornokok számára a későbbi álláspályázataik során. A gyakornoki programban a városi önkormányzat nem kizárólag koordinátorként vesz részt, saját intézményeiben más foglalkoztatókhoz hasonlóan maga is gyakornoki helyként működhet a munkatapasztalat megszerzésére törekvő fiatalok számára. Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei: helyi önkormányzat; helyi foglalkoztatók; diákok, hallgatók, pályakezdő fiatalok. A 2.2 Közfoglalkoztatás a munkanélkülieknek elnevezésű akció a kormányzati célkitűzések mentén, azokkal összhangban valósul meg. A Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalása5 szerint a közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. A közfoglalkoztatás számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. Az akció célja, hogy helyi szinten megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy a kormányzati szándékkal összhangban hosszabb távon fenntarthatóvá tegye a közfoglalkoztatás rendszerét Nagykállóban. Ehhez megfelelően képzett önkormányzati szakemberekre, koordinátorokra van szükség. Kiemelten fontos törekvés, hogy folyamatos kormányzati támogatások nélkül is működőképes rendszer szerveződjön és működjön a városban, az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis meglehetősen pozitívak. A közfoglalkoztatás általánosan megfogalmazható kedvező hatása, hogy bevezetheti, illetve visszavezetheti a foglalkoztatásba a tartósan munkanélkülieket, a közfoglalkoztatásban résztvevők tematikus differenciálása pedig egyaránt segítséget jelent a közép- illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára is. Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei: helyi önkormányzat; helyi munkanélküliek. A 2.3 Az önfenntartó település koncepció bemutatása, adaptálása címet viselő akció egy szatmári településen, Túristvándiban sikerrel működő jó gyakorlatra6 alapozottan kerül megvalósításra.
5
Belügyminisztérium: Tájékoztató a közfoglalkoztatás rendszeréről (2014.02.10.). 2015.01.08. http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/a-kozfoglalkoztatasrol 6 Self supporting village of Túristvándi. ADAPT2DC INTERREG IVB CE project Best Practice Catalogue (Output 4.1.1). Az ADAPT2DC INTERREG IVB CE projekt Jó gyakorlat katalógusa (2013.01.03.). p.44. 2015.01.10. http://www.adapt2dc.eu/adapt2dc/BestPracticeCatalogue_WP_4_1_1.pdf 14
A túristvándi jó gyakorlat fő célkitűzése volt, hogy a helyi élelmiszertermelésre alapozottan egy fenntartható gazdasági rendszert hozzanak létre, mely egyúttal biztosítja a mezőgazdasági melléktermékek helyben történő energetikai célú felhasználását, és a helyi vállalkozók támogatását is. A településen felismerték, hogy a lakosság öregedésével a helyi lakosok bevételi forrásai jelentősen csökkenek, ezért egy fenntartható, jól működő üzleti modellt, egy teljes, átfogó gazdasági rendszer létrehozását határozták el. Az alapötlet az volt, hogy helyben előállított gyümölcsöket, zöldségeket és húsárut helyben értékesítsenek, és a helyi lakosok az igényeiknek megfelelő szükségleteiket ne a multinacionális szupermarketekből, vagy külföldről szerezzék be. Helyi termelőket és vállalkozókat vontak be a projektbe, akik részt vesznek a termelésben, és az előállított termékeket közvetlenül a fogyasztóknak, vagy a helyi piacion értékesítik. Annak érdekében, hogy az önellátáshoz szükséges termékek körét és mennyiségét tervezni lehessen, a helyi igények és ellátási lehetőségek pontosan felmérésre kerültek, és az önkormányzat egy nonprofit szervezetet hozott létre, ami a működéséhez okvetlenül szükséges együttműködési megállapodással rendelkezik mind a termelőkkel, mind a fogyasztókkal. Az együttműködési megállapodás garantálja az előállított termékek átvételét és azok fogyasztókhoz történő eljuttatását igen kedvező, előre meghatározott áron. A nonprofit szervezet lényesen kedvezőbb árrést határoz meg, mint az általános kereskedelmi árrés, ezzel a termelők több bevételhez jutnak a termékek értékesítéséből, mag a fogyasztók nem fizetnek többet a termékekért, mint a környező üzletekben tennék. A helyi kereskedők mindemellett kedvezményes feltételekkel árusíthatnak a helyi piacon, akik így jutnak piaci előnyökhöz a nem helyi kereskedőkkel szemben, ez utóbbiaknak ugyanis helypénzfizetési kötelezettsége van. A projekt eredményeként a helyi igények kielégítésében a helyben előállított termékek részaránya 80% fölé emelkedett, és a program segítségével új munkahelyek is létrejöttek a településen. Az önfenntartó program munkahelyet biztosít a helyiek számára, megteremti a mezőgazdasági, elsősorban kiskerti termelés alapjait, megismerteti a helyiekkel a gazdálkodás alapjait, nem utolsó sorban pedig garantálja az előállított termékek jó minőségét és azok felvásárlását. A programnak mindemellett közösségformáló szerepe van, a helyi termékek jó minősége nem utolsó sorban az oktatásban is kiemelkedő többlethasznot eredményez, az iskolai menzán helyi alapanyagokból készült termékeket fogyasztó gyerekek kevesebbet betegek, ami miatt kevesebben hiányoznak a tanórákról, és mivel nem kell a tanítóknak állandóan ismételniük, jobban haladnak a tananyaggal. Az iskola a Túristvándiban példaértékű cigány–magyar együttélés alapját jelenti egyébiránt. Az elért sikereket az is jelzi, hogy az iskolából kikerülő roma fiatalok érettségit vagy szakmunkás bizonyítványt szereznek. Ez a tény fontos szerepet játszhat Nagykálló életében is a HAT-ban megcélzott horizontális célkitűzés esetében, ahol a romaintegráció kiemelt feladat. Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei a 2.2 akcióhoz hasonlóan: helyi önkormányzat; helyi munkanélküliek. A három akció különösen nagy hasonlóságot mutat abban, hogy a munkatapasztalat megszerzését célzó célkitűzés megvalósulását hosszabb távon is fenntartható módon segítik, és a fő célok mellett kedvező többlethatással rendelkeznek. A három akció finanszírozásának forrása azonban eltérő. A 2.1 Gyakornoki program diákoknak akció esetében az önkormányzaton kívül nagyon fontos szerepet 15
kapnak a helyi foglalkoztatók is, akik a program fenntartásában anyagi támogatást is nyújtanak. A 2.2 Közfoglalkoztatás a munkanélkülieknek akció jelenleg még kormányzati forrásból valósul meg, a cél azonban az, hogy a közfoglalkoztatás folyamatos kormányzati támogatások nélkül is működőképes rendszerként szerveződjön és működjön Nagykállóban. A 2.3 Az önfenntartó település koncepció bemutatása, adaptálása lényegében a jó gyakorlat alapos megismerésére irányul az önkormányzat részéről, illetve elkészülhetnek azok a felmérések, amelyek a programtervezés alapját jelentik. A program megvalósításának kezdeti szakaszában a lakosság tájékoztatásának kiemelt szerepe van, így lehetséges az érdeklődő lakosokat megtalálni és bevonni a programba. Az akció ezek alapján minimális forrásigényű, az önkormányzat saját forrásaiból finanszírozható.
3.1.3 3. Célkitűzés: Foglalkoztatás A Nagykálló HAT komplexitását jól jelzi, hogy a 2.3 Akció ugyan a 2. Célkitűzés megvalósulását segíti elő közvetlenül, ám tematikájában már átmenetet képez a 3. Célkitűzés akciói felé, elősegíti ugyanis az önfoglalkoztatás rendszerének szélesítését a településen. Az önfoglalkoztatás lehetőségeinek feltárásával részletesen a 3.2. Akció foglalkozik, emellett a szociális vállalkozások létrehozásával és az önfenntartó település program működtetésével foglalkozó akciók segítik a 3. Célkitűzés megvalósulását (5. ábra): 3.1 Akció: Szociális vállalkozások; 3.2 Akció: Önfoglalkoztatás; 3.3 Akció: Az önfenntartó Nagykálló. A 3.1 Szociális vállalkozások elnevezésű akció a települési önkormányzat segítségével szociális vállalkozások létrehozásával foglalkozik. Az Európai Bizottság meghatározásában7 a szociális vállalkozások valahol az állami és a magánszektor között helyet foglaló szervezetek. Habár kereskedelmi alapon működnek, az elsődleges céljuk, hogy valamilyen módon a közösségüket szolgálják: például munkalehetőséget teremtsenek azok számára, akik máskülönben munkanélküliek maradnának. A szociális vállalkozások sokfélék lehetnek, többségük meglehetősen innovatív szemléletű vállalkozás. A szociális vállalkozások között is különösen fontos szerepet töltenek be azok, amelyek a munkaszerzés során sajátos akadályokkal szembesülő csoportokat foglalkoztatnak: mint például fogyatékkal élők, mentális zavarokkal küzdők, volt bűnelkövetők, a társadalom perifériájára szorult közösségek és sokan mások. A szociális vállalkozásokra általánosságban igaz, hogy a társadalmi innovációt elősegítő ötleteken alapulnak. Az ilyen ötletek olyan újszerű megoldások, melyek fenntarthatóbbak, hatékonyabbak, társadalmilag igazságosabbak, nagyobb társadalmi hatással járnak. Az akció kivitelezésében az önkormányzat szerepe a tájékoztatás, önkormányzati fórumokon jó gyakorlatok, példák bemutatása, amellyel ötleteket adhatnak a helyi vállalkozóknak start-up szociális vállalkozások indítására. Ezen túlmenően a vállalkozás megalapításához nyújtott anyagi segítség biztosítása támogatás formájában elengedhetetlen a program sikeres beindításához. 7
Európai Bizottság: A szociális vállalkozás előmozdítása. 2015.01.10. http://ec.europa.eu/esf/main.jsp?catId=531&langId=hu 16
Specifikus célkitűzés
3. Célkitűzés: A fiatalok foglalkoztatásának elősegítése
Akciók
3.1 Akció: Szociális vállalkozások
3.2 Akció: Önfoglalkoztatás
3.3 Akció: Az önfenntartó Nagykálló
Háttér
Innovatív ötleteken alapuló szociális vállalkozások indításának támogatása.
Start-up vállalkozások támogatása inkubációs központ kialakításával.
Az önfenntartó Nagykálló érdekében az átvett jó gyakorlat alapján indított program folytatása.
Nagykállói Ipari Park; helyi önkormányzat; helyi munkanélküliek
Nemzeti Munkaügyi Hivatal; helyi önkormányzat; helyi munkanélküliek; a programba bevont helyi termelők
nemzeti támogatás; ERFA támogatás az Inkubációs központ kialakításához
vállalkozói bevételek mezőgazdasági termelésből; helyi önkormányzati támogatás; ESZA támogatás szociális vállalkozás indítására
Szereplők
helyi önkormányzat; helyi munkanélküliek
Finanszírozás
nemzeti támogatások; helyi önkormányzati támogatás; ESZA támogatás; üzleti tevékenység bevételei
5. ábra: A 3. Célkitűzés, és annak megvalósulását elősegítő akciók Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei: helyi önkormányzat; helyi munkanélküliek. A 3.2 Önfoglalkoztatás előmozdítását segítő akció alapötletét egy nagykállói inkubátorház létrehozása jelenti, mely a helyi vállalkozókat segítheti működésükben. Az inkubátorházak ugyanis olyan vállalkozói központok, melyek a működéshez szükséges infrastruktúrát (iroda, műhely, üzlethelység, raktár) nyújtanak a vállalkozásoknak, kedvező áron. Ezáltal az inkubátorházak egyik legfontosabb feladata a kis- és középvállalkozások segítése, működésükhöz és megerősödésükhöz szükséges feltételek megteremtése. Az alapinfrastruktúra mellett az inkubátorházak további szolgáltatásokat is biztosíthatnak a vállalkozóknak, többek között biztonsági szolgálatot, telefonközpontot, postázót, egyéb irodai szolgáltatásokat, de akár karbantartó felügyeletet is. A vállalkozók kedvező feltételek mellett tárgyalókat, vagy előadótermeket vehetnek igénybe az inkubátorházban, és a többi vállalkozással közösen, ugyancsak kedvező anyagi feltételek mellet igényelhetnek műszaki, gazdasági, jogi, pályázati, közbeszerzési vagy akár energetikai tanácsadást, esetlegesen fordítási, tolmácsolási szolgáltatást. Az inkubátorházak tehát az infrastruktúra biztosításával, és a rendelkezésre álló szolgáltatások segítségével lehetővé teszik, hogy a vállalkozók
17
alapfeladataik ellátására koncentrálhassanak a vállalkozás kezdeti időszakában, mindemellett a szolgáltatások a piaci árnál jóval kedvezményesebb díjazása jelentős költségcsökkentő tényező ehet a kisvállalkozások számára. A Nagykállói Ipari Parkban kialakítható Inkubációs Központ kedvező vállalkozói környezetet eredményezhet, mely tovább ösztönözheti a befektetőket az ipari parkba történő betelepülésre. Ez pedig a városi önkormányzat részére nem elhanyagolható gazdaságfejlesztési szempont. Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei: Nagykállói Ipari Park; helyi önkormányzat; helyi munkanélküliek. A 3.3 Az önfenntartó Nagykálló címet viselő akció a 2.3 akcióban bemutatott önfenntartó település koncepció adaptációját követően a program folytatásával, fenntartásával foglalkozik. Ebben az akcióban már a helyi lakosok tájékoztatásán, a jó gyakorlat bemutatásán túlmenően megtörténik a helyi érdeklődő lakosok bevonása a programba, illetve elkészül az a hosszabb távú mezőgazdasági terv is, ami a települési igények felmérésén alapszik, és lehetővé teszi az igények és termelési kapacitások összehangolását, hogy a programban előállított termékek maradéktalanul felvásárlásra és felhasználásra kerüljenek a zárt, települési ellátási láncban. A programba bevonhatók körének az előzetes meghatározásához a Nemzeti Munkaügyi Hivatal fontos adatokkal szolgálhat. Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei így a következők: Nemzeti Munkaügyi Hivatal; helyi önkormányzat; helyi munkanélküliek; a programba bevont helyi termelők. Amint az korábban, a 3.1 Szociális vállalkozások létrehozását célzó akció bemutatásánál már ismertetésre került, az akció kivitelezésében az önkormányzat szerepe a lakosság tájékoztatás kívül a vállalkozás megalapításához nyújtott anyagi segítség biztosítása támogatás formájában. A támogatás finanszírozása történhet részben az önkormányzat saját elkülönített pénzügyi keretéből, de a program nemzeti forrásból is finanszírozható. További lehetőség az ESZA források felhasználása szociális vállalkozások előmozdítására. A vállalkozások beindítását követően azok működtetése már önfenntartóvá válhat az üzleti tevékenység bevételeinek köszönhetően. A 3.2 Önfoglalkoztatás előmozdítását célzó akció beindítása elképzelhetetlen az inkubátorház alapinfrastruktúrájának kialakítása nélkül. Ehhez az önkormányzat ERFA forrás megszerzésére nyújthat be pályázatot. A 3.3 Az önfenntartó Nagykálló akció finanszírozása lényegében a vállalkozók bevonásával és önkormányzati forrásból történik, de lévén szó szociális innovációról a megvalósításhoz akár ESZA források is igényelhetők. A rendszer célja ugyanakkor, hogy hosszú távon is fenntartható lehessen, így elengedetlen az igények, illetve kapacitások felmérése és összehangolása, mely alapján azonban egy pénzügyileg stabil, önfenntartó rendszer alakítható ki, mely támogatásként folyamatosan vagy átmenetileg adott anyagi forrást az önkormányzat részéről nem igényel. 18
3.1.4 4. Célkitűzés: Mobilitás Amint az az 1.2 Alkalmazott módszertan – a méhkaptár koncepció alfejezetben ismertetésre került, a fiatalok munkanélküliségével és gazdasági inaktivitásával kapcsolatos helyi problémákra reagáló célkitűzéseket és az azoknak megfelelő akciókat tartalmazó akcióterv igyekszik az egymásra ható és visszaható összefüggésben, komplexen kezelni. A Mobilitás támogatására vonatkozó 4. Célkitűzés teszi igazán összetetté a helyi akciótervet, ez az a célkitűzés, aminek megvalósulásával egy egymást támogató alelemekből felépülő rendszer jöhet létre Nagykállón. A célkitűzés alappillérét a 2 Jelenlegi helyzet, kihívások fejezetben vázolt legfontosabb települési jellemzők megértésére és elfogadására épülő gondolatmenet jelenti. Összefoglalva elmondható ugyanis, hogy Nagykálló a megyeszékhely Nyíregyháza földrajzi közelségében helyezkedik el, ahol számos munkalehetőség kínálkozik a fiatalok számára. Nehezíti Nagykálló helyzetét e tekintetben, hogy a megyeszékhelyen több középiskola és felsőoktatási intézmény is található, ami miatt jellemző tendencia, hogy a végzett fiatalok inkább itt keresnek állást, és munkába állásukkal végleg elköltöznek Nagykállóról. Ez a folyamat nemkívánatos demográfiai problémákat (elnéptelenedés, fiatalok elvándorlása, öregedés) vet fel, illetve tovább rontja a települési mutatókat a minőségi álláshelyen dolgozó fiatalok tekintetében. Az azonban nem várható el, hogy Nagykálló versenytársként jelentkezzen Nyíregyházával szemben a munkaerőpiacon, még az 1-3. Célkitűzések megvalósítása során bemutatott törekvések ellenére sem. Így Nagykálló nagy lehetősége éppen abban áll, hogy a helybéli fiatalokat támogassa a megyeszékhelyen történő elhelyezkedésben, de ne engedje el őket végleg a településről. Ez a mobilitás támogatásával képzelhető el. Azonban a mobilitás támogatása sem merülhet ki kizárólag a közlekedésfejlesztésben, természetesen biztosítani kell a nagyvároshoz képest a kedvezőbb életkörülményeket és a megfelelő gyermekfelügyeleti szolgáltatásokat is, kiváltképp azért, mivel a jelenlegi HAT elsősorban a fiatalokkal, a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésével foglalkozik. A nagyvároshoz képest kedvezőbb életkörülmények megteremtése pedig nemcsak az eredetileg nagykállói fiatalok, fiatal családok helyben maradását biztosíthatja, hanem elősegítheti a nagyvárosban élő fiatal családok vidéken történő letelepedését is, akik munkahelyük feladása nélkül kedvezőbb körülmények között nevelhetik fel gyermekeiket. Ezek alapján a 4. Célkitűzés megvalósulását elősegítő akciók a következők (6. ábra): 4.1 Akció: Kedvezőbb életkörülmények (nagyvároshoz képest); 4.2 Akció: Mobilitás támogatása; 4.3 Akció: Integrált gyermekfelügyeleti szolgáltatások.
19
Specifikus célkitűzés
4. Célkitűzés: A mobilitás elősegítése, támogatása
Akciók
4.1 Akció: Kedvezőbb életkörülmények (nagyvároshoz képest)
4.2 Akció: Mobilitás támogatása
4.3 Akció: Integrált gyermekfelügyeleti szolgáltatások
Háttér
Az ingatlanpiac koordinálása az üres ingatlan kataszter rendszer bevezetésével és a Nagykállói Építőipari Klaszterrel folytatott együttműködéssel.
Munkába járás (ingázás) támogatása a térségi közösségi közlekedési vállalattal, illetve a közeli megyeszékhellyel kialakított együttműködés eredményeként.
Integrált nevelési szolgáltatások bevezetése: jó gyakorlat az ADAPT2DC INTERREG IVB CE projekt jászsági kísérleti akciója alapján.
helyi önkormányzat; helyi építőipari vállalkozások – Nagykállói Építőipari Klaszter; helyi és a közeli nagyvárosban élő lakosság
helyi önkormányzat; közösségi közlekedési vállalat; helyi lakosság
helyi önkormányzat; potenciális családi napközi vezetők; helyi lakosság
ERFA támogatás a kataszteralkalmazás fejlesztésének költségére (Nagykállói Építőipari Klaszter infrastruktúrafejlesztési ERFA pályázatába integrálva); önkormányzati támogatás; helyi lakosok által megfizetett építési költségek
menetjegyek megvásárlásából származó bevételek
állami normatív támogatás; térítési díjak; önkormányzati normatív támogatás
Szereplők
Finanszírozás
6. ábra: A 4. Célkitűzés, és annak megvalósulását elősegítő akciók A 4.1 Akció a nagyvároshoz képest kedvezőbb életkörülmények biztosításával elsősorban a nagykállói fiatalok helyben maradását kívánja elősegíteni, ugyanakkor a nagyvárosban élő fiatal családok vidéken történő letelepedésének lehetőségeit is igyekszik megteremteni. Az akció alapvetően az 1.3 Akció során létrehozott Nagykállói Építőipari Klaszter tevékenységére kíván támaszkodni, egy tudatos településfejlesztő tevékenységgel együttesen. Ez utóbbihoz jó gyakorlatként szolgál az ADAPT2DC
20
INTERREG IVB CE projektben végrehajtott német kísérleti akció8, mely egyes bajorországi önkormányzatoknál üres ingatlan kataszter rendszer bevezetését tűzte ki célul. A kísérleti akció végrehajtásának alapfelismerése az volt, hogy népességcsökkenés egyik hatása, hogy a településeken egyre több ingatlan lakatlanná válik. Ez a tervezők és a döntéshozók számára is jelentős problémát okoz, az omladozó épületek ugyanis rontják a városképet. A megüresedett lakások feltérképezésével az önkormányzat lehetőséget kap a probléma aktív kezelésére a városfejlesztési intézkedések során. A kísérleti projektben a lakók regisztrációs és telekkönyvi adatait egy földrajzi információs rendszerben (GIS) kapcsolták össze és grafikusan ábrázolták az adatokat. A kísérleti projekt eredményeként mára már a kísérleti projektben résztvevő önkormányzatok képes a lakóingatlanok további megüresedését ellenőrizni és kezelni. A helyi döntéshozók így a megüresedett ingatlanokra tudnak fókuszálni az ingatlanok értékesítésekor, ami hosszú távon javítja az épületállomány állapotát, növeli a magánberuházások volumenét (a meglévő épületek felújítását), támogatja az ingatlanpiaci aktivitást és növeli a történelmi városközpontok vonzerejét is (turizmus, kiskereskedelem, lakóházak). Ahhoz azonban, hogy a települési ingatlanok iránti kereslet fokozódjon megalapozott és átgondolt településmarketing tevékenységet is kell végezni a városi önkormányzatnak, melyhez Philip Kotler kutatónak és munkatársainak a témában írt szakkönyve9 jó iránymutatást jelenthet. Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei: helyi önkormányzat; helyi építőipari vállalkozások – Nagykállói Építőipari Klaszter; helyi és közeli és a közeli nagyvárosban élő lakosság. A 4.2 Akció a Mobilitás támogatását célozza. Ez akció megvalósítása során a városi önkormányzat szerepe abban áll, hogy egy alapos megelőző felmérés adatai alapján a regionális, közösségi közlekedést végző vállalattal tárgyalásokat kezdeményezzen, hogy az a munkába napi szinten ingázók igényeinek leginkább megfelelő menetrendek összeállítását el tudja végezni. A közlekedési vállalat mellett az önkormányzat fontos feladata az is, hogy együttműködést kezdeményezzen a megyeszékhellyel a mobilitás elősegítésére, pl. P+R parkolók létesítésének előkészítésére. Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei: helyi önkormányzat; közösségi közlekedési vállalat; helyi lakosság. A 4.3 Integrált gyermekfelügyeleti szolgáltatások elnevezésű akció azon az alapfelismerésen alapszik, miszerint a gyermekgondozási lehetőségek fejlesztése egy fontos lépésnek tekinthető ahhoz, hogy a munkavállalóknak, elsősorban a nőknek több lehetősége legyen a munkaerő-piacra történő 8
ADAPT2DC INTERREG IVB CE projekt: Innovatív megoldások infrastruktúrák, közszolgáltatások, hatékony irányítási rendszereinek kidolgozására Közép-Európa csökkenő népességű régióiban - Üres ingatlan kataszter. 2015.01.11. http://www.adapt2dc.eu/adapt2dc/bookletF/hu.pdf 9
Kotler, P. e al. 2002: Marketing places. Attracting Investment, Industry, and Tourism to Cities, States and Nations. Free Press. 400 p. ISBN 9780743236362 21
visszatérésre. Az akció alapjául ez esetben is az ADAPT2DC INTERREG IVB CE projektben végrehajtott kísérleti akció10 szolgál jó gyakorlatként, mely Magyarországon, a Jászságban valósult meg, számos, Nagykálló Város részére is átvehető eredménnyel. A kísérleti projekt célja a gyermeknevelési szolgáltatások racionalizálása és az egyedi szükségletekhez igazodó családi napközi szolgáltatások elindítása volt, tekintettel arra a tényre, miszerint Magyarországon (a többi európai országgal összehasonlítva) a nők csak kisebb arányban térnek vissza hamar a munkába szülés után. A három év alatti gyermekeknek mindössze 7%-a jár bölcsödébe. A kísérleti projekt legfőbb eredménye egy megvalósíthatósági tanulmány11, amely három településre (Jánoshida, Jászfényszaru, Jászárokszállás) készült el, figyelembe véve a hazai jogi előírásokat és a helyi környezet adottságait. A szolgáltatás a családi napközi keretében működő gyermekfelügyeletet helyezi középpontba. Magyarországon zömmel tradicionális, pedagógiai programot kínáló óvodák, illetve bölcsődék működnek, amelyekhez szakképzett személyzet és 20-25 gyerek elhelyezésére alkalmas épület szükséges. Emellett már léteznek családi napközik is, melyek magánlakásokban is létrehozhatóak, mivel a csoportok kisebbek (7 gyermekig), és a jogi követelmények kevésbé szigorúak. A családi napközik a szülők számára nem jelentenek sokkal nagyobb anyagi terhet a tradicionális óvodákhoz és bölcsődékhez viszonyítva. Vállalkozásként működhetnek – ezzel a HAT 3.2 Önfoglalkoztatást célzó akciójához kapcsolódik- és habár a vezető számára kötelező a feladat ellátásához szükséges képzés elvégzése, az nem olyan szintű, mint az óvónőké. A családi napközi további előnye, hogy a régióban egyformán lehet alkalmazni, még a kis községekben is, ahol az óvodák általában a központban találhatóak, így néhány szülő számára nehezen elérhetőek. A családi napközi bevezetése a helyi önkormányzatok számára pénzügyileg előnyösebb, mint hagyományos óvodákat nyitni. A tanulmány alapján megfogalmazott ajánlások megvalósítása több (és hatékonyabb) lehetőséget kínál a gyermekmegőrzési szolgáltatástok terén, amely több nő számára teszi lehetővé a munkába való visszatérést. Hosszútávon ez előnyös a nők önállóságát és a teljes GDP összegét tekintve egyaránt. Az akció megvalósításában részt vevő fontosabb szereplők és az akció kedvezményezettjei: helyi önkormányzat; potenciális családi napközi vezetők; helyi lakosság. A 4.1 Kedvezőbb életkörülmények (a nagyvároshoz képest) elnevezésű akció egyik alapfeltétele, hogy az önkormányzat az 1.3 Akció során létrehozza a Nagykállói Építőipari Klasztert. A klaszter tevékenysége ugyanis elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy az önkormányzat koordinátori szerepe mellett egy olyan versenyképes építőipari vállalkozás működhessen a városban, ami a használta lakóingatlanok felújítása mellett új lakóingatlanok építését, kulcsrakész kivitelezetését is jó
10
ADAPT2DC INTERREG IVB CE projekt: Innovatív megoldások infrastruktúrák, közszolgáltatások, hatékony irányítási rendszereinek kidolgozására Közép-Európa csökkenő népességű régióiban - Nők munkaerő-piaci visszatérésének elősegítése a kiskorúak számára biztosított integrált nevelési szolgáltatások révén. 2015.01.11. http://www.adapt2dc.eu/adapt2dc/bookletF/hu.pdf 11
Csoba J. et al. 2013: Kísérleti projekt a Jászságban - Nők munkaerő-piaci visszatérésének elősegítése a kiskorúak számára biztosított integrált nevelési szolgáltatások révén. Megvalósíthatósági tanulmány. 131 p. 2015.01.11. http://www.adapt2dc.eu/adapt2dc/press/437HUpilotaction_FeasibilityStudy.pdf 22
minőségben tudja biztosítani. Az akció ezen részének a finanszírozása így az 1. Célkitűzés finanszírozásánál leírtak szerint történik, a klasztertagok pedig finanszírozzák a klaszterműködést, így további koordinátori feladatok többletforrást nem igényelnek. Az akció másik pillére az üres ingatlan kataszter, melynek kivitelezése anyagi forrást igényel az önkormányzat részéről, mely lehetőség szerint pályázható tétel. A HAT komplex felépítésének köszönhetően lehetőség nyílik arra ugyanis, hogy az önkormányzat a klaszternek az ipari parkban kialakítandó infrastruktúrájához ERFA támogatás elnyerésére beadott pályázata tartalmazza a kataszteralkalmazás fejlesztésének költségét is, a klaszter működéséhez szükséges IT infrastruktúra egyik elemeként. A rendszer kiépítését követően az alkalmazás karbantartási díja a klaszter működési költségeinek egyik tételeként a klasztertagok által biztosítható. A 4.2 a Mobilitás támogatását célzó akció megvalósításának különösebb anyagi vonzata nincsen. Az önkormányzat szerepe itt a tájékozódás, igények felmérése, illetve ez alapján a kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítása a térségi közösségi közlekedési vállalattal, illetve a közeli megyeszékhellyel. Az együttműködések eredményeként közös, konzorciumi infrastruktúra-fejlesztési pályázatok beadása távlati cél lehet, pl. P+R parkolók létesítése céljából, ezek azonban jelen HAT esetében nem jelennek meg konkrét célkitűzésként, hanem a kapcsolatfelvétel, és együttműködés kialakításának további lépései lehetnek. A közlekedési vállalattal történő megállapodások alapján indított új járatok költségeit az utasok a menetjegyek megvásárlásával maguk fizetik. A 4.3 Integrált gyermekfelügyeleti szolgáltatások elnevezésű akció egy hazai, a közelmúltban lezárt kísérleti akció eredményein alapszik. A jászsági projektben a közelmúltban készült megvalósíthatósági tanulmány jól felhasználható Nagykállóban is, és mivel az önkormányzat feladata ez esetben is elsősorban a tájékoztatás, anyagi forrásigény a családi napközit létesítő vállalkozások részéről merül fel. A családi napközik szolgáltatásként működnek, az állami normatív támogatás mellett a térítési díjak fedezik a működési költségeket. A 4. Célkitűzés megvalósulása esetén azonban az önkormányzat olyan bevételekre tehet szert, melyek egy részét lehetőségeihez mérten visszaforgathatja akár a családi napközik normatív támogatásába is.
3.1.5 A megvalósítás ütemterve A HAT időtervének összeállításakor mindenképpen figyelembe kellett venni olyan alapvető stratégiai célokat, amelyek megvalósítása jelentősen befolyásolhatja az akcióterv célkitűzéseit megvalósító akciók ütemezését. Ilyen stratégiai célok között kell számításba venni az önkormányzat költségvetését és a projekt-előkészítésben részt vevő kollégák kapacitását leginkább leterhelő ERFA támogatásokkal megvalósítani tervezett beruházásokat. Ezek után tervezni kell az egyes akciók megvalósításának legmegfelelőbb idejét is, hiszen a mezőgazdasági termeléssel összefüggő 3.3 Az önfenntartó Nagykálló című akció alapjaiban kötődik a vegetációs időszakhoz, míg a diákokkal foglalkozó akciók esetén igazodni kell többek között a szorgalmi időszakhoz, iskolai szünetekhez is. A fentiek alapján átgondolt megvalósítási ütemtervet a 7. ábra foglalja össze. A Gantt-diagram segítséget nyújt a projektfeladatok ütemezéséhez, majd az előrehaladás nyomon követéséhez is.
23
év
2015
negyedév
I.
II.
III.
2016 IV.
I.
II.
III.
2017 IV.
I.
II.
III.
IV.
1. Célkitűzés: Helyi munkaerőpiac koordinációja 1.1 Akció: Iskolai állásbörzék 1.2 Akció: Állásközvetítő rendezvények fiatal diplomásoknak 1.3 Akció: Nagykállói Építőipari Klaszter 2. Célkitűzés: Munkatapasztalat 2.1 Akció: Gyakornoki program diákoknak 2.2 Akció: Közfoglalkoztatás a munkanélkülieknek 2.3 Akció: Az önfenntartó település koncepció bemutatása, adaptálása 3. Célkitűzés: Foglalkoztatás 3.1 Akció: Szociális vállalkozások 3.2 Akció: Önfoglalkoztatás 3.3 Akció: Az önfenntartó Nagykálló 4. Célkitűzés: Mobilitás 4.1 Akció: Kedvezőbb életkörülmények (nagyvároshoz képest) 4.2 Akció: Mobilitás támogatása 4.3 Akció: Integrált gyermekfelügyeleti szolgáltatások
7. ábra: Az egyes akciók megvalósításának ütemterve
24
3.2 Horizontális szempont12 A fiatalok munkanélküliségével kapcsolatos strukturális problémák megoldását célzó HAT horizontális szempontként foglalkozik a helyi társadalomba fokozatosan integrálódó roma népesség támogatásával, kiegészítve a munkaerőpiac koordinációjával, a munkatapasztalat megszerzésével, a foglalkoztatás elősegítésével és a mobilitás támogatásával kapcsolatos stratégiai célokat. A Nagykállói Helyi Akciócsoport munkájának eredményeként kifejezetten a roma lakosság problémáira fókuszálva 2012 decemberében elkészült az URBACT Roma-Net projektben a „Nagykálló Roma-Net Roma Integrációs Helyi Akcióterv” c. dokumentum, melynek elsődleges célja a városban élő cigányság helyzetének javítása, problémáinak kezelése, fokozatos integrációjuk biztosítása volt. Tekintettel a Jobtown projektben megfogalmazott célkitűzések és a Roma-Net projekt célkitűzései közötti összefüggésekre, a romák helyzetének bemutatására és a romák helyzetének javítása érdekében tett lépések ismertetésére a Roma Integrációs HAT felhasználásra került, a 3.3.1-3.3.3 alfejezetek ennek kivonatát tartalmazzák.
3.2.1 Romák Magyarországon: összefoglaló helyzetkép A 2011. évi magyar népszámlálás adatai alapján a roma lakosság száma 315 ezer fő. A roma népesség korösszetételét elemezve látható, hogy az jóval kedvezőbb a nem roma lakosságénál: míg a 0-14 év közötti roma fiatalok aránya 32,41%, addig ez az arány mindössze 13,48%-ot tesz ki a nem roma lakosság körében. A roma népesség földrajzi megoszlása nem egyenletes Magyarországon; számuk és arányuk az alábbi megyékben a legmagasabb: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék. A roma népesség mintegy 52,77%-a él vidéken és vidéki területeken, részben szegregált településrészeken, rossz lakhatási körülmények között, és egyértelmű jelek mutatkoznak regionális és helyi szinten is gettósodási folyamatokra és visszafordíthatatlan szegregációra. A roma népesség aktivitási rátája meglehetősen alacsony, alig haladja meg a 20%-ot - ugyanez az arány a roma nők esetében még alacsonyabb, mindössze 10%. A romák egészségügyi állapota rendkívül rossz - az átlagos várható élettartamuk mintegy 10 évvel alacsonyabb, mint a nem roma lakosságé. Jelentős részük iskolázatlan vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik – a roma fiataloknak mindössze 20%-a érettségizik le. Lakáskörülményeik rosszak, sok helyen telepszerűek, ahol többnyire jelen van a bűnözés és az etnikai konfliktusok is megjelennek időről időre. Szegénységük és rossz anyagi körülményeik nemzedékről-nemzedékre újratermelődnek és egyre súlyosbodnak, ami elősegíti a gettósodási folyamatokat és hozzájárul szegregációjukhoz is.
3.2.2 A roma népesség Nagykállóban Nagykálló teljes népességéből 2011-ben 382 fő vallotta magát romának, ami a teljes lakosság mintegy 3,93%-a. Átlagos életminőségük jóval a város átlaga alatt van. Nagykállóban több szegregációs terület is azonosítható, noha a hátrányos helyzetű emberek jelentős koncentrációja 12
Nagykálló Helyi Támogató Csoport 2012: Nagykálló ROMA-NET Roma Integrációs Helyi Akcióterv. 25
nem jellemző. A szegregált területek infrastrukturális helyzete a többi városrészéhez hasonló. Romák azonban nemcsak szegregált területeken, hanem a város többi részén is élnek, és azt is meg kell jegyezni, hogy a szegregált területeken nemcsak roma lakosok élnek. Összefoglalóan megállapítható, hogy Nagykállóban a roma lakosság jelentős része szembesül a rossz életkörülmények, a szegregált lakások, az alacsony iskolai végzettség, a nagyon magas munkanélküliség (mely jóval meghaladja a városi átlagot) által kiváltott problémákkal, továbbá jellemző esetükben, hogy fő bevételi forrásuk a szociális juttatások és az alkalmi munkavállalás. Amennyiben a munkából származó jövedelmüket összevetjük a szociális juttatásokból és alkalmi munkából szerzett bevételükkel, akkor jól látható, hogy a roma lakosoknak legtöbb esetben nem éri meg munkába állni, hiszen ezáltal elesnek a segélyektől, miközben jövedelmi helyzetük nem javul lényegesen. Ugyanakkor azok a romák, akik készek dolgozni, általában nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, tudással és munkatapasztalatokkal, munkakultúrájuk, munkához való hozzáállásuk jelentősen különbözik a többségi társadalom által elfogadottól, a munkáltatók romákhoz való hozzáállása pedig nem diszkriminációmentes. Mindezek eredményeképpen családon belül általában újratermelődik az alacsony iskolai végzettség, egyre több gyerek nő fel úgy, hogy nincs előtte dolgozó szülő példa.
3.2.3 Eddigi lépések a romák helyzetének javítása érdekében különös tekintettel a nagykállói Roma Integrációs Helyi Akciótervre A szociális problémák integrált módon történő kezelésével Nagykálló Város Önkormányzata a térség városai között élenjáró. Az önkormányzat a korábbiakban számos intézkedést hajtott végre a hátrányos helyzetű emberek életminőségének és életesélyeinek javítása érdekében. Ilyen intézkedések egyebek mellett az integrált oktatás szorgalmazása, a kötelező szociális juttatásokon túlmenő támogatások biztosítása, az adósságkezelés. Mindezen túlmenően a város rendelkezik antiszegregációs tervvel, mely átfogó megoldásokat vázol fel a hátrányos helyzetű lakosok támogatására és a szegregált területekhez kapcsolódó beavatkozásokra vonatkozóan. A terv céljai közt szerepel a Nagykállóban élő hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának bővítése, lakáskörülményeik javítása, valamint a helyi társadalomba történő erőteljesebb integrálásuk. További, a romák helyzetének javítása érdekében tett lépés volt a város Európai Uniós társfinanszírozással megvalósított szociális városrehabilitációs programja, melynek összköltségvetése 894 millió HUF volt. A projekt keretében sor került egy közösségi ház, egy szociális inkubátor, illetve szociális bérlakások kialakítására, valamint számos kiegészítő szoft projektelem megvalósítására.
26
A már korábban említett „Nagykálló Roma-Net Roma Integrációs Helyi akcióterv” c. dokumentum a fentieken túlmenően további öt tematikus célkitűzést tartalmaz: 1. 2. 3. 4.
a megfelelő lakhatási körülmények biztosítása valamennyi nagykállói polgár részére; a roma népesség aktivitási rátájának növelése fokozatos munkaerő-piaci integráció révén; a roma nők körülményeinek, életminőségének javítása; esélyegyenlőség biztosítása a roma gyerekek számára célzott támogatóprogramokon keresztül; 5. a teljes lakosság aktív bevonása az integrációs folyamatba. A Roma Integrációs HAT, tekintettel a probléma összetettségére, a célkitűzések megvalósításához egy hosszútávon fenntartható megoldás kialakítására, mintsem egy egyszeri program megvalósítására tett javaslatot. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a különböző szereplők motivációjának megteremtése és az elkötelezettségük fenntartása érdekében szükség van olyan akciókra is, amelyek már rövidebb távon is érzékelhető eredményekkel járnak. Ennek érdekében a korábbi akcióterv kétfázisú megközelítést alkalmazott: míg a második fázis a hosszú távú, fenntartható folyamatok elindítására fókuszált, a program első szakaszában gyors ("kézzelfogható") eredményeket produkáló beavatkozások megvalósítását célozta meg. A Roma Integrációs HAT levonta a következtetéseket a korábbi hazai integrációs akciós negatív tapasztalataiból is, ugyanis egyes erőfeszítések Magyarországon egyértelműen rámutattak arra, hogy a túlságosan nagy "integrációs ugrást" kikényszerítő kezdeményezések (pl. roma családok beköltöztetése cigánytelepekről lakótelepekre) kényszerű bukásra vannak ítélve. Éppen ezért, ahelyett, hogy egyetlen nagy ugrásra ösztönözte volna a roma embereket, egy fokozatos integrációs folyamat megvalósítását vázolta fel, melyhez folyamatos aktív (adott esetben egyénre szabott) támogatás és kommunikáció kapcsolódik. E gondolatmenet a záloga annak, hogy a jelenlegi, „Foglalkoztatás a fejlődésért” című HAT kapcsolódhasson a korábban elkezdett munkához, és a problémákat komplexen, egy egységként kezelhesse.
27
Összefoglalás Az URBACT II programban megvalósuló Jobtown projekt, felismerve, hogy a fiatal korosztály munkanélkülisége és gazdasági inaktivitása egy egész Európában jellemző strukturális probléma, a fiatalok munkanélküliségével kapcsolatos strukturális problémákat igyekszik kezelni, olyan helyi partnerségek kialakításával, melyek a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztését segíthetik elő a települési önkormányzatok és egyéb helyi érdekeltek bevonásával, egy, a versenyképes és fenntartható helyi gazdasági környezet és szociális modell kidolgozásán keresztül. A projektben partnerként közreműködő Nagykálló Város Önkormányzata vállalta egy, a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítására irányuló helyi akcióterv kidolgozását. Az akcióterv fókusza és célkitűzései, és az azokra reagáló akciók a Jobtown projekt általános céljaival összhangban, elsősorban a helyi szereplőket és külső támogató szakmai szereplőket tömörítő Helyi Támogató Csoport (HTCS) keretében zajló egyeztetések során körvonalazódtak, a helyi problémákat és adottságokat, lehetőségeket maximálisan szem előtt tartva. A megoldási lehetőségek azonban felhasználják más transznacionális együttműködési projektek eredményeit is, és hazai, illetve külföldi jó gyakorlatokat egyaránt. Mindezek mellet az akciótervbe bekerültek a projekt keretében megrendezett nemzetközi találkozók tapasztalatai és a partnervárosokból származó jó gyakorlatok is, melyek kiegészültek a külföldi partnerektől, és a projekt vezető szakértőjétől származó szakértői értékelés során kapott véleményekkel, javaslatokkal is. A Nagykálló Jobtown Helyi Akcióterve összesen négy célkitűzést tartalmaz, melyek felölelik a fiatal korosztály munkanélküliségével és gazdasági inaktivitásával kapcsolatos teljes problémakört és igyekeznek helyi szinten megvalósítható megoldással szolgálni. A problémákra reagáló célkitűzéseket és az azoknak megfelelő akciókat a HAT egymásra ható és visszaható összefüggésben, komplexen kezeli. Ezen összetett problémakör elemeit úgy kapcsolja össze, ahogyan a méhsejtek kapcsolódnak egymáshoz a méhkaptárban, így az alkalmazott módszertant, mint méhkaptár koncepciót definiálja. A helyi társadalomba fokozatosan integrálódó roma népesség horizontális szempontként egészíti ki a munkaerőpiac koordinációjával, a munkatapasztalat megszerzésével, a foglalkoztatás elősegítésével és a mobilitás támogatásával kapcsolatos stratégiai célokat. A horizontális szempont további fontos szerepe, hogy összekapcsolja a jelenlegi, fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos HAT és a korábban az URBACT Roma-Net projektben a „Nagykálló Roma-Net Roma Integrációs Helyi Akcióterv” c. dokumentumban foglalt célkitűzéseket.
28
A Nagykálló Helyi Támogató Csoport összetétele Név Dr. Antal Zsuzsanna Birta Ferencné
Képviselt szervezet ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nemzetközi Ügyek Csoport Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykállói Tankerülete
Beosztás nemzetközi projektmenedzser tankerületi igazgató
Bobonka Gyula
Korányi Frigyes Gimnázium, Nagykálló
igazgató
Bogdán Zoltán
Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Nagykálló
elnök
Borsy Adrienn
Nagykálló Város Önkormányzata
kommunikációs asszisztens
Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola
igazgató
Híd Közösségi Ház
szakmai vezető
Észak Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nagykállói Kirendeltsége
kirendeltség-vezető
Nagykálló Város Önkormányzata
polgármester
Ferencziné Kerezsi Eleonóra Haklik Marianna Hamza Zsolt
Juhász Zoltán
Kézy Béla Mátrai Melinda Münnich Zsófia Nagy Barnabás Torma Éva Dr. Török László
Véghseő Sándor
Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nemzetközi Ügyek Csoport ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nemzetközi Ügyek Csoport Nagykálló Város Önkormányzata "Urbs Novum" Nagykállói Városfejlesztési Nonprofit Kft. Idegenforgalmi és Szabadidő Centrum Nonprofit Kft. "Urbs Novum" Nagykállói Városfejlesztési Nonprofit Kft. Nagykállói Városvédő Egyesület
elnök ügyvezető igazgató, vezető tanácsadó csoportvezető nemzetközi projektmenedzser kommunikátor asszisztens ügyvezető projektmenedzser elnök
29
