A MEZŐFÖLD Helyi Közösség Helyi Fejlesztési Stratégiája

Mozgás, Energia, Zöldberuházás, Őrzött hagyomány, Fejlődés, Ötletek, LEADER, Döntés.

A MEZŐFÖLD Helyi Közösség Helyi Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Kisláng, 2016. június 8.

1

Tartalom Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................................... 4 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz ............................. 4 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata............................................................. 6 3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása ..................................................... 7 4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése ............................................................ 10 4.1 Helyzetfeltárás............................................................................................................................................ 10 1.

Térszerkezeti adottságok ....................................................................................................................... 10

2.

Környezeti adottságok........................................................................................................................... 11

3.

Kulturális erőforrások ........................................................................................................................... 13

4.

A társadalom állapota............................................................................................................................ 15

5.

A gazdaság helyzete ............................................................................................................................ 21

6.

Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................. 24

4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések ............................................. 25 4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások ................................................................ 26 4.4 SWOT ......................................................................................................................................................... 32 4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása ............................................................................................................ 33 5. Horizontális célok ............................................................................................................................................. 34 5.1 Esélyegyenlőség ......................................................................................................................................... 34 5.2 Környezeti fenntarthatóság ......................................................................................................................... 36 6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása.......................................................................................... 37 7. A stratégia beavatkozási logikája ...................................................................................................................... 37 7.1 A stratégia jövőképe ................................................................................................................................... 37 7.2 A stratégia célhierarchiája ......................................................................................................................... 38 8. Cselekvési terv ................................................................................................................................................. 40 8.1 Az intézkedések leírása ............................................................................................................................... 40 8.1.1.:Intézkedés megnevezése: "Vidéken élek, Vidéken dolgozom" Mikrovállalkozások, őstermelők támogatása ................................................................................................................................................... 40 8.1.2.:Intézkedés megnevezése: Turisztikai fejlesztések támogatása .............................................................. 42 8.1.3.:Intézkedés megnevezése: Szabadidő eltöltésére alkalmas terek, rekreációs terek kialakítása, meglévők fejlesztése. .................................................................................................................................................... 44 8.1.4.:Intézkedés megnevezése: Non-profit szervezetek támogatása: eszközbeszerzés, kiadvány készítése. ... 47 8.1.5.:Intézkedés megnevezése: Mezőföldi Hagyományőrző és kulturális rendezvények támogatása ............. 49 8.1.6.: Települési közbiztonság növelése: új térségi kamerarendszer kialakítása, meglévő fejlesztése ............ 50 8.1.7.: A társadalmi kirekesztettség és a szegénység elleni küzdelem ............................................................ 52 8.2 Együttműködések ........................................................................................................................................ 52 8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei .......................................................................... 55 2

8.4. Kommunikációs terv .................................................................................................................................. 61 8.5. Monitoring és értékelési terv ...................................................................................................................... 63 9. Indikatív pénzügyi terv ..................................................................................................................................... 65 Kiegészítő információk ................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Mellékletek ................................................................................................................................................... 66

3

Vezetői összefoglaló A MEZŐFÖLD helyi Közösség Egyesület a mezőföld szívében helyezkedik el. 10 település alkotja, melyből 9 település az Enyingi Járásba, 1 település a Székesfehérvári járásba tartozik. Az összes településünk LEADER jogosult település. A térségben a munkanélküliség nagy, főleg a perifériás részeken. A munkanélküliség problémája számos más problémát generál, amelyekkel szembe kell néznünk. Településeink elszegényednek, sok az öregedő település. Épített örökségeink kevés számából adódóan a turizmus sem meghatározó jelenleg a térségben, noha a Balaton nagyon közel van. A negatív társadalmi folyamatok is lassan begyűrűznek a térségbe. A helyi közösségeink sok helyen aktívak, jelentős fejlesztéseket valósítottak meg az előző időszakban, azonban még mindig szükséges a fejlesztésük. A térségben jellemzően az olyan helyi termelők találhatók meg, amelyek azon a küszöbön vannak, ahol még nem tudnak belépni a piacra, viszont jó minőségű, piacképes áruval rendelkeznek. A piacok száma növekedett, viszont még mindig kevés az ott árusító helyi termelők száma. Noha minden LEADER Egyesület specifikus, jó néhány problémája, és a problémára adandó válasza is közös: 

Munkanélküliség Csökkentése



Elvándorlás megállítása



Kedvezőtlen társadalmi folyamatok mérséklése



A helyi Gazdaság erősítése.



Helyi közösségek fejlesztése

A LEADER 2014-2020-as források nagyon kevesek, jóval kevesebbek annál, mint ahogy azt az előző programozási időszak indokolta volna. Ebből adódóan, egyetlen problémát sem tudunk teljesen megszüntetni a térségben, csupán csak mérsékelni tudjuk azokat. Intézkedéseinket és a mellé csoportosított forrásainkat a lehető leghatékonyabban igyekeztünk meghatározni annak érdekében, hogy minél több a vidék szempontjából hasznos projektet tudjunk támogatni. A Vidékfejlesztési Program (VP), az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) támogatásával megvalósítani kívánt fejlesztések esetében a LEADER HACS, illetve annak munkaszervezete elsősorban tájékoztató, tanácsadó, szervező, igény esetén projektmenedzseri tevékenységet lát el. Hiszünk benne, hogy az alulról építkezés, a vidéki emberek töretlen tenni akarása tudja felvirágoztatni a térséget.

4

1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz 1.1

EU 2020-as stratégiához való illeszkedés bemutatása

A HFS több ponton illeszkedik az EU 2020 stratégiájáéhoz, hiszen az elkészített HFS is a munkahelyteremtésről, a vidéki élet minőségének emeléséről szól. Az EU2020 stratégiában megfogalmazott mindhárom prioritáshoz illeszkedik. A kiemelt kezdeményezések közül az alábbiakhoz illeszkedik: -

Az „Erőforrás Hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, szállítási ágazat modernizálását és ez energiahatékonyság modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja.

Egyesületünk nagy hangsúlyt fektet a megújuló energiák hasznosításának ösztönzésére. Mind a vállalkozások támogatásánál, mind a turisztikai fejlesztésekben kötelező jelleggel írtuk elő az építkezéseknél. Külön Intézkedésben tettük lehetővé azt, hogy a megújuló energiát hasznosító berendezésekhez széles körben minél többen hozzájuthassanak. -

A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek.

Fontos célkitűzésünk a szegénység és a kirekesztettség elleni küzdelem, a HFS-ben erre külön célprogramot készítettünk saját és más források bevonásának segítségével. -

Az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak arányát 25 %-kal csökkenteni kell, több mint 20 millió embert emelve ki a szegénységből

2013-ban az Európai Unióban összesen 120 000 0000 ember él szegénységben, nélkülözésben, kirekesztettségben. Magyarországon 2012-ben a teljes népesség 17%-a, a gyermekek 26%-a él szegénységben. A szegénységben élő gyermekek 2/3-a vidéken, falvakban él. Fontos célkitűzésünk a szegénység és a kirekesztettség elleni küzdelem, a HFS-ben erre külön célprogramot készítettünk más források bevonásának segítségével. A KSK rendelet által meghatározott tematikus célokhoz leginkább, azaz elsődlegesen a következő területen járul hozzá: 

3.: A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és aquakultúra-ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása



6.: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása



8.: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása 5



9.: A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem



10.: Beruházás az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

1.2

A 2014-2020-as Partnerségi Megállapodás prioritásaihoz való illeszkedés bemutatása

A Partnerségi Megállapodás prioritásaihoz való kapcsolódás területei a következők: 

Nemzeti Fejlesztési Prioritás 2: A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre)



Nemzeti Fejlesztési Prioritás 4: A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése



Nemzeti Fejlesztési Prioritás 5: A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása

1.3

A 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program céljaihoz való illeszkedés bemutatása

A HFS, mivel a Vidékfejlesztési Program szerves része, szorosan illeszkedik ahhoz. Kiváltképp a Program 6. prioritásához: Társadalmi befogadás előmozdítása, a vidéki térségek gazdaságfejlesztése. A HFS egésze gyakorlatilag erről szól, e köré a prioritás köré fonódik szorosan. A HFS-ben elkészített összes célkitűzés és annak intézkedései is a VP minél hatékonyabb megvalósítását szolgálják.

1.4 Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciójához való illeszkedés bemutatása 

A. 2. stratégiai cél: Vállalkozó – innovatív társadalom ösztönzése



B.1. stratégiai cél: Természeti és kulturális értékek megőrzése, bemutatása, lakókörnyezet javítása



C.1. stratégiai cél: Versenyképes vállalatok támogatása



C.2. stratégiai cél: Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése

2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata A Helyi Fejlesztési Stratégia elkészítése során Egyesületünk kiemelt hangsúlyt fordított arra, hogy minél szélesebb körben megismertesse, megvitassa stratégiai tervezési folyamat szakaszai során elkészült munkaanyagokat, hogy pontos, az adott problémákra fókuszáló fejlesztési megoldásokat fogalmazzon meg. A közösségi bevonás módját úgy határozta meg az egyesület és a TKCS, hogy az minél szélesebbkörű, és minél hatékonyaabb legyen. Eddig elvégzett tevékenységek: -

Kérdőíves felmérés, projektötlet gyűjtés, elektronikus formában. Beérkezett és feldolgozott projektötletek száma: 150 db.

-

Tervezést Koordináló Csoport felállítása, tervezési folyamat megindítása

-

Kapcsolatfelvétel a Türr István intézettel, programterv kidolgozása céljából a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi kirekesztettség ellen. Ajánlásukra Egyenlő Mérték Bt-vel átfogó programot dolgoztunk ki a

6

témában. A programhoz szükséges forrást az EFOP 1.7. intézkedéséből kívánjuk biztosítani. A programterv jelen HFS mellékletét képezi. Társadalmasítás: -

HFS egyeztető fórum az összes településen, az összes szféra bevonásával.

-

A honlapunkon (www.mhke.eu) az összes munkaanyag hozzáférhető és véleményezhető bárki számára.

-

A körlevelünkre regisztráltak folyamatos értesítést kaptak a tervezési folyamat állásáról, folyamatosan véleményezhetik a részükre megküldött dokumentumokat.

-

Folyamatosan gyűjtjöttük a projektötleteket elektronikusan és papír alapon is. Az

elektronikus

kérdőív

elérhetősége:

https://docs.google.com/forms/d/1PS-cJNTt1zbc-jIIX-

YqwSqL2T_RpZ-UIWojfNb3JXA/viewform -

A szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni minél hatékonyabb küzdelem érdekében együttműködést kezdeményeztünk a Türr István Képző és Kutató Intézettel.

-

Az enyingi, polgárdi és a kislángi helyi TV-ben is meghirdettük a HVS felülvizsgálatot, melyről a Fejér Megyei Hírlap és a Mezőkiáltó is tájékoztatást adott.

Egyesületünk területén 21 sikeres fórumot tartottunk A fórumokon több mint 200 szervezet és magánszemély képviseltette magát a következő arányban: 

Civil szervezetek: 75 %



Vállalkozások: 11%



Önkormányzatok: 9%



Magánszemélyek: 5%

3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása A MEZŐFÖLD Helyi Közösség a dunántúli Mezőföld kistáj egyes településeiből Fejér megye határán szerveződött. Mind földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális alapon is egységesnek tekinthető. A közös múlt is összeköti a településeket: A települések szoros kapcsolatban álltak egymással már évszázadokkal ezelőtt is. Kereskedelmi útvonalaik egymást keresztezték, egymásra épültek. Déget Lepsénnyel kisvasút kötötte össze, Lepsényt-Enyinget-Mezőkomáromot-Szabadhídvéget nagyvasút kötötte össze egészen az 1990-es évek végéig. Régen is egy közigazgatási egységhez tartoztak mindannyian (Enyingi Járás, a rendszerváltás előtt). Polgárdi kivételével Veszprém vármegyéhez tartoztak a települések. A települések a megye perifériáján helyezkednek el, problémáik közösek. A Fejér Megyei Területfejlesztési Program stratégiai céljai közül a Periférikus és Vidéki térségek felzárkóztatása, a megye déli részének belső perifériáját érinti, amelybe Enying és Járása is tartozik. A térség általános jellemzőinek meghatározója a Balaton közelsége, a Velencei-tó viszonylagos közelsége, a Bakony közelsége, meghatározó szállítási főútvonalak kapcsolódási pontja és a tájegység központi elhelyezkedése.

7

Településeinkhez több nagyváros is elérhető közelségben van: Székesfehérvár, Siófok, Tamási, Veszprém. Ennek ellenére tömegközlekedéssel a nagyobb városok elérése az egész térséget tekintve nehézkesnek mondható, hiszen településeink, kivéve Enying, Polgárdi, Lepsény, nem fő közlekedési utak mentén fekszenek, vasúti közlekedés pedig csak Lepsényben van, illetve Polgárdin. Polgárdihoz 4 megállóhely tartozik. A vidék fő értéke a löszön képződött kiváló mezőségi termőtalaj – ennek ellenére nagyságrendekkel csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, ami nagyrészt a korszerű gépesítésnek tudható be. Az ipari tevékenység alacsony intenzitású. A kiváló termőterületeken a nagytáblás, kedvezőtlen birtokszerkezetű, szűk faj- és fajtahasználatú alacsony élőmunka-igényű

mezőgazdaság jellemző,

amelyhez

nem

kapcsolódik helyi

feldolgozóipar. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § b) pontja értelmében a területünkhöz tartozó településeink, Polgárdi kivételével, mind a szabad vállalkozási zónába tartoznak. A térség jellemzően öregedő térség, ezért egyre magasabb az idős korosztályúak száma, a születési szám is folyamatosan csökken az elvándorlással együtt. A térség gazdasági mutatói alapján az országos átlagnál rosszabb értékeket mutatnak, nagy a munkanélküliség, a településről elvándorol a képzett munkaerő. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett munkanélküliek aránya közel 50% a munkanélküliek között, ami az országos és a megyei átlag felett van.

A területe, lakosságszáma eléri a kritikus tömeget, de akcióterülete még lehetővé teszi a helyi interakciókat, érvényesül a közös térségi identitás, koherens jellemzőkkel. A településeken, az önkormányzatoknál, valamint minden szférában rendelkezésre állnak a fejlesztéshez szüksége fizikai, humán és pénzügyi kapacitások. Szinte minden önkormányzatnál már külön munkaerő foglalkozik a konkrét projektgenerálással, megvalósítással, pályázatok figyelésével, akik a településen lévő valamennyi szféra képviselőit segítik munkájukkal. Az önkormányzatok éves költségvetéseikben pénzeszközt különítenek el a pályázatok részbeni, vagy teljes finanszírozására. A hitelintézetek is egyre pozitívabban állnak hozzá a pályázatok finanszírozási kérdéseihez. A térségben az önkormányzatok mellett a helyi akciócsoport is rendelkezésre áll teljes kapacitásával elősegítve a térség fejlődését. A települések 90%-a az enyingi járáshoz tartozik, amely a 290/2014. (XI.26.) Kormányrendelet szerint fejlesztendő járás. Példás együttműködés valósul meg a területen. Társulásokban, körjegyzőségekben működik több település is, pl.: Lepsény – Mezőszentgyörgy – Szabadhídvég, Kisláng – Mátyásdomb, Dég – Mezőkomárom. Az Enying Mikro körzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulásban Enying, Dég, Lajoskomárom, Lepsény, Kisláng, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég vesz részt. Az Enyingi orvosi ügyeletet Enying, Dég Lajoskomárom, Mezőkomárom és Szabadhídvég közös együttműködésben szervezi. A Polgárdi orvosi ügyeletet Mezőszentgyörgy, Lepsény, Polgárdi, Kisláng, és Mátyásdomb szervezi meg együttműködésben. Lepsény és Mezőszentgyörgy közös futballcsapatot és önkéntes tűzoltóságot tart fenn. A fogorvosi ellátást is közösen oldják meg. Enying, mint oktatási központ a környező településekről bevonzza a gyerekeket.

8

A településeket átívelő civil együttműködések is jelentősek a térségben, aktív tevékenységet folytatnak. Jellemzően együtt is bonyolítanak le helyi és térségi programokat, pályázatok kapcsán is van példa a közös elképzelésekre.

9

4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése 4.1 Helyzetfeltárás 1.

Térszerkezeti adottságok

A MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület illetékességi területe 505,21 km2. Településeinkhez több nagyváros is elérhető közelségben van: Siófok, Székesfehérvár, Tamási. A három város közül mikrotérségi hatása Siófoknak és Székesfehérvárnak van. A Székesfehérvárhoz közeli településeken (Lepsény, Mezőszentgyörgy, Kisláng, Polgárdi) élők nagy része itt dolgozik, a tömegközlekedés is a megyeszékhely irányába is a legjobb. Oktatási szempontból, elsősorban a közép-, és felsőfokú intézmények szívóhatása érvényesül. Siófok a közeli településekre (Enying, Szabadhídvég, Mezőkomárom, Lajoskomárom) az oktatás és a szezonális munkába járás révén fejti ki mikrotérségi hatását. Tamási a térség tekintetében nem rendelkezik mikrotérségi hatással. egyrészt azért, mert nem a megyében található, kis mérete miatt, nagy gazdasági potenciállal sem rendelkezik, tömegközlekedéssel való megközelítése nehézkes. Nyugati és Keleti Irányból a 7-es Főútról, északról, a 71-es főútról, délről a 64-es főútról érhető el a HACS területe. A fő közlekedési utakról jól megközelíthető a térség. Jellemző az összekötő utak részbeni kiépítetlensége. Kiépítetlen az egymással szomszédos Mezőszentgyörgy és Kisláng közötti útvonal és a Mezőszentgyörgy-7-es főút közötti szakasz, amelynek következtében Mezőszentgyörgy zsákfalu jellege nehezíti a település fejlődését.

A HACS központja Enying járásközpont, és Polgárdi városa meghatározó a térségben, a tekintetben, hogy itt találhatók a nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások, valamint számos szolgáltatás, csak itt érhető el. Az M7 autópálya Polgárdinál és Enyingnél érinti az egyesület által lefedett területet, az autópályáról lehajtva egyik település sincs messzebb 20 percnél, a megközelíthetőség személygépkocsival jónak mondható. A tömegközlekedési hálózat azonban részben hiányos. Egyes települések közötti közvetlen kapcsolat nincs, tömegközlekedéssel csak nehezen közelíthetők meg. Például Mezőszentgyörgyről Kislángra (27 km) csak 2 átszállással lehet eljutni. Sok településen a ritka járatsűrűség jelent nagy problémát.

Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben az M7-es autópálya csomópontig (perc)

10

A megyeszékhely, Székesfehérvár központi szerepe és rangja folytán tölt be fontos szerepet a települések és a HACS életében. Személygépjárművel a megyeszékhely is 40 perc alatt elérhető, ez lehetővé teszi a napi ingázást is a munkavégzéshez, gyorssá teszi a kórház és az egyéb egészségügyi szolgáltatók elérését. A HACS területe és településszáma alacsony, majdnem az egyik legkisebb akciócsoport az országban. Térszerkezetileg elmondható, hogy Enying város a HACS központja. Polgárdi városának mikro térségi funkciója kiemelkedő az általunk lefedett terület északi részén. A 8 község viszonylag alacsony létszámmal rendelkezik, amelynek többségi része szolgáltatáshiányos, így a környező nagyvárosokhoz koncentrálódnak.

Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a megyeszékhelyig (perc)

Településeink Fejér megye határán helyezkednek el. A másik megyében fekvő Siófok, Tamási, Veszprém 50 km-es körzeten belül vannak, tömegközlekedési eszközökkel mégis nagyon nehezen érhetőek el. Másik probléma, hogy három településünket kivéve nem fő közlekedési utak mentén fekszenek, ezért a menetrend szerinti járatok ritkák. Vasúti közlekedés csak két településen van, ezek közül is az egyik külterületen. Ez a helyzet jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy magas a munkanélküliség, hiszen ez megnehezíti a nem helyben történő munkavégzést. Két városunk igyekszik a vállalkozások számára megfelelő infrastrukturális környezetet teremteni. Ez által növelni a helyi munkalehetőségek számát. Kiaknázatlan erőforrás egyelőre a Balaton közelsége. A tervezett kerékpárút, ami Budapestet köti össze a Balatonnal, érinteni fogja térségünket. Ez turisztikai szempontból nagy lehetőség, mely pozitív hatással lehet a helyi foglalkoztatásra is. Tervek között szerepel egy Lepsény-Dég-Lajoskomárom-Szabadhídvég kerékpárút is, ami a budapestihez csatlakozna. Ez szintén bevonhatná ezeket a településeket a turisztika vérkeringésébe. 2.

Környezeti adottságok

A Mezőföldi térség Fejér megye dél–nyugati részén elhelyezkedő terület. A vidék fő értéke a löszön képződött kiváló mezőségi termőtalaj – ennek ellenére nagyságrendekkel csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, ami nagyrészt a korszerű gépesítésnek tudható be. Az ipari tevékenység alacsony intenzitású. A MEZŐFÖLD Helyi Közösség a dunántúli Mezőföld kistáj egyes településeiből szerveződött. A térség általános jellemzőinek meghatározója a Balaton közelsége, a meghatározó szállítási főútvonalak kapcsolódási pontjai és a 11

tájegység központi elhelyezkedése. A közeljövőben kialakuló „Aranyháromszög”-M7, Tatabánya- Alföld összekötő út, M8 autóút- újabb, lehetőségeket a térség települései számára. Jelen van mind a kulturális, mind a sport, mind az üzleti élethez kapcsolódó fejlesztési lehetőség. Jelentős kiaknázatlan természeti kincsek vannak még a területen, melyek megfelelő hasznosítása elengedhetetlen feladat. A Helyi Közösség által lefedett terület tekintélyes hányadán a löszön képződött mezőségi talaj a jellemző, annak dominanciája érvényesül. A vízfolyások, vizenyős, mélyebben fekvő területek mocsaras, lápos, öntéstalaja nem jelentős, illetve az erdőterületek aránya is igen alacsony. (pl. a Dégi Erdő, Mezőkomárom és Szabadhídvég községek külterületén található erdősült részek), ezért ezek megőrzése kiemelt, fontos feladat. Természeti értékeink közül kiemelkedő a Lajoskomáromi Békamocsár tanösvény, mely költői környezetben mutatja be a ritka növény és állatfajokat. Kiemelkedik e területek közül a dégi erdő, mely közel 200 hektáron, ősfás növényzetével őrzi leginkább az egykor volt mezőföldi természetes erdők jellemzőit. A térség növényflórája, állatfaunája inkább az Alfölddel mutat rokonságot, növényi reliktumok, endemikus fajok nem jellemzőek, nincsenek. A Helyi Közösség által lefedett területen a hasznosítható nagyvadállomány döntően őzek és vaddisznók egyedeiből tevődik össze, míg az apróvadfajok közül a mezei nyúl és a fácán, a dúvadak közül a róka van jelen nagyobb populációval a térségben, de a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagy aránya és fokozatos növekedése a természetes állatvilágot egyre inkább szegényíti. A térség általános környezeti állapota jónak minősíthető, köszönhetően a környezettudatosság fokozatos térhódításának, ugyanakkor szembe kell nézni néhány nehézséggel is: A környezetre legnagyobb terhet a térségben a csatornahálózat részleges kiépítetlensége okozza. Pozitívumként megemlíthető, hogy 2015-ben az egyesülethez tartozó Dég, Kisláng, Lajoskomárom, Enying településén kiépült a csatornahálózat, ennek köszönhetően egyre kisebb a kezeletlen szennyvíz természetbe jutásának lehetősége.

Köz csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

A közműves csatornahálózatba bekapcsolt lakás, üdülő a közüzemi, illetve közüzemi jellegű szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakás, üdülő.

Azonban a három legkisebb, 1000 fő alatti lakosú településen még nem megoldott a csatornázás. Lezajlottak a régi hulladéklerakók rekultivációs műveletei is, amelyek nagyban csökkentették a terület környezetterhelését. Míg a 12

szilárd kommunális hulladék gyűjtését a terület minden települése kielégítően megoldotta, a háztartási, ipari, közintézményi körülmények között keletkező folyékony szennyezőanyagok semlegesítése még komoly feladatot jelent. Hosszútávon szintén környezeti teherként jelenhet meg a térség mezőgazdasági termelésére jellemző monokultúra és nagytáblás földművelés. Az erdőterületek visszaszorulása, a mezőgazdasági táblákat lehatároló fa- és erdősorok tarvágása szabad teret nyújt a talajerózió egyes részfolyamatainak. Ami a foglalkoztatás szempontjából hátrányként értékelhető, az a környezetmegőrzés aspektusából előny: nagyobb környezeti terhet jelentő ipari egység a térségben nincs. Épített örökségi értékek: A térségben épített örökség található, ezek közül a legjelentősebb a Dégi Festetics kastély. Térségünkben összesen 3 további kastély található: -

Csekonics kastély - Enying

-

Nádasdy kastély - Lepsény

-

Lonkai kastély – Mátyásdomb

A kastélyok állaga leromlott, felújításra szorulnak. A Dégi Festetics kastély park rehabilitációja munkálatai 2015ben megvalósultak, maga az épület is a közeljövőben restaurálásra kerül. A kis településszám ellenére elmondható, hogy sok épített örökség található a térségben. A kastélyokon kívül számos épített örökség megtalálható, úgymint tájházak, templomok, emlékművek, kálváriák, Mária fájdalomút. Részletesebben lásd: 4. Számú melléklet. A térség életében nincs számottevő múltja az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenységeknek. A feltételek, az idegenforgalmi, vonzerő, a látványosságok, a megfelelő számú szálláshelyek nem létesültek. Huzamos ideig való itt tartózkodás turisztikai feltételei szegényesek. Kevés az idegenforgalmi vonzerő. A Balaton part közelsége kevéssé befolyásoló tényező az idegenforgalom tekintetében. Energia: A térségen áthalad az 509. számú „Mezőszentgyörgy-Siófok-Kőröshegy-Szőlősgyörök-Lengyeltóti” közötti nagynyomású gázvezeték, mint országos jelentőségű földgázszállító vezeték. A gázművek kiépítettsége közel teljesnek mondható. A villamos energia ellátást az E-ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaságtól vesszük igénybe. A környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei a napenergiában illetve az intézmények illetve lakossági épületek energiahatékonysági kiépítésében (szigetelés, biomassza felhasználás, hőszivattyú alkalmazása, megújuló energiák alkalmazása, stb.) rejtőzik. A napenergia hasznosítására kedvezőek a térség adottságai. (Évi átlagos napfénytartam 1951-2000 óra). A szélenergia hasznosítására a szélirány, illetve a szél sebessége kedvező lenne a térségben, azonban a kiváló termőhelyi adottságú területeken nem ajánlott a szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése. 3.

Kulturális erőforrások

Településeinken aktív civil élet jellemző. Általánosan elmondható, hogy a településeinken a civil szervezetek működésük során is jelentős szerepet vállalnak a települések rendezvényein, közösségi és kulturális programokon, azok lebonyolításában, a hagyományaink és kulturális örökségünk megőrzésében. 13

Fontos kulturális tevékenysége szempontjából kiemelhető a térségben a Mezőszentgyörgyi Amatőr Színjátszó Kör Egyesület működése, amely saját településén kívül gyakran lép fel a környék többi településén is, de játszottak már a fővárosban és Brüsszelben is. Ismertségük miatt előadásaikra más, távolabbi településekről is érkeznek vendégek. Munkájuk azért is jelentős, mert a nehézkes tömegközlekedési lehetőségek miatt a nagyobb városokban található színházi és filmművészeti előadások nehezen érhetőek el. Segítségükkel a lakosság magas színvonalú kulturális műsort láthat. Hagyományaink őrzését segítik az évről-évre megrendezett fesztiválok, melyek egyre ismertebbek és egyre nagyobb turisztikai vonzerővel bírnak. Ilyen a Dégi Medvehagyma és Helyi Termék Fesztivál, a Lajoskomáromi Pincefesztivál vagy a Polgárdi Nyári Fesztivál. Ezeken a rendezvényeken gyakran jelennek meg a hagyományokat őrző néptánccsoportok, térségünkben mindenki által ismert Ördögkerék Tánc- és Ifjúsági Egyesület és a Mezőszentgyörgyi Ifjúsági és Táncegyesület. Gyakori fellépők más helyi szereplők is: Esthajnal Nyugdíjas Klub, Kislángi Nyugdíjas Egyesület, Cirbolya Citerazenekar. Egyre szélesebb körben ismertek a Szabadhídvégen és Mezőszentgyörgyön megrendezett C kategóriás kettesfogathajtó versenyek is, melyek lovas turisztikai szempontból kiemelt események a megyében. Természetesen ezeken kívül minden településen vannak hagyományőrző rendezvények, melyek minden évben kulturális, szórakozási lehetőséget nyújtanak a helyi lakosság számára. Egyes alapítványok, egyesületek elsődleges feladataik között tartják számon a különféle helyi rendezvények szervezését. Csak néhányat kiemelve: Lepsényért Közalapítvány, Pallas Kulturális és Természetvédelmi Egyesület, Az Élhető Lepsényért Érdekvédelmi Egyesület, Kutas Kulturális Egyesület, Lajoskomáromi Ifjúsági Közhasznú Egyesület, Lajoskomáromi Szabadidő Egyesület, Lajoskomáromi Történelmi Kör Egyesület, Dég Községért Alapítvány, Mezőszentgyörgy Községért Közalapítvány, Polgárdi Összhang Kulturális, Városszépítő és Érdekvédelmi

Egyesület,

Együtt

Szabadhídvégért

Egyesület,

MEZŐKOMÁROMI

ALMA

MATER

ALAPÍTVÁNY. Kiemelt turisztikai potenciállal rendelkezik a Dégi Festetics kastély és kastélypark. 2015-ben fejeződött be Magyarország egyik legnagyobb szabású és leglátványosabb tájképi kertjének rekonstrukciója. A közeljövő várhatóan maga a kastély épülete is megújul. A hagyományőrzés szintén fontos helyszínei a településeken látogatható tájházak, ahol amellett, hogy a település múltját megismertetik az érdeklődők, számos, a népi élethez kapcsolódó programot is lebonyolítanak. A civil szervezetek gyakran tőkehiánnyal küzdenek, sokszor - főleg a hátrányos helyzetű településeken - napról napra élnek. Ebből adódóan nem, vagy csak nagyon nehezen, az önkormányzatok támogatásával tudtak/tudnak pályázni. Pozitív viszont, hogy felismerték a pályázatokban rejlő lehetőségeket, ennek érdekében egyre több olyan szervezet működik bejegyzett társadalmi formában, amely előtte spontán közösségi szerveződésként végezte tevékenységét. A civil szervezetek a társadalom állapotát, kulturális erőforrásainak helyzetét, a településeket és a térséget érintő fejlesztési szükségleteket felismervén, reagálnak és pályázataik által is, általános tevékenységük mellett, növelik térségünk életminőségét, társadalmi és kulturális erőforrásaink potenciálját. Térségünkben is nélkülözhetetlen a kulturális örökség és a történelmi hagyományok megőrzése, hiszen identitásunk meghatározó elemei valamint a közösségformálás erejének alapvető elemei. A kulturális örökség és a történelmi hagyományok megőrzését érintő fejlesztések kiaknázása érdekében számos pályázat a civilek által válik valóra, hiszen a civil szervezetek aktivitása mára már a pályázatok kapcsán is jelentős. 14

Balatonbozsokért Alapítvány Balatonbozsoki Pünkösdi Vigasságok rendezvénysorozatát pályázat segítségével valósította meg. Lajoskomárom Történelmi Kör

Egyesület 2012-ben megrendezendő Lajoskomáromi

Pincefesztivál támogatása címen nyújtották be pályázatukat. A Lajoskomáromért Közalapítvány gondozásában, készült el a Lajoskomáromot népszerűsítő kiadvány. A Szabadhídvég Polgárőrség történelmi emlékhelyet alakított ki 1948-49 tiszteletére. Dég Községért Alapítvány rendezvénysátor beszerzésével járul hozzá a településén megrendezendő rendezvények lebonyolításához. ART-BT. Közhasznú Nonprofit Kft.

szolgáltatásai

színvonalának növeléséhez eszközparkját növelte és a „MEZŐFÖLD KÉPBEN-JÁTÉKBAN-TÁNCBAN ALKOTÓTÁBOR A MEZŐFÖLD ÉRTÉKEINEK BEMUTATÁSÁRA” elnevezésű pályázata más egyesületekkel együttműködve a térségében újszerű kulturális élményt szolgáltatott kicsiknek és nagyoknak. Kabókapuszta és Környéke Lakosságáért Alapítvány az agro- és gasztroturisztikai terek építésével nagyszerű lehetőséget teremt a néprajzi, illetve természeti értékek bemutatását célzó előadások lebonyolítására is. Tevékenységéhez kapcsolódóan a hagyományőrző és természettudományos programok lebonyolításához eszközök beszerzésére is pályázott. Pályázatai során számos együttműködést kötött különböző szférák képviselőivel, melyek növelik az eltérő szektorok közötti kapcsolatot, koherenciát. A MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület illetékességi területéhez tartozó településeket népszerűsítő kiadványt készített és adott ki működése óta két alkalommal is. A fejlődés útján című kiadványunk pedig mintaprojektek bemutatásán keresztül ötletül szolgál a civil-, köz- és a vállalkozási szektor számára is illetve népszerűsítette a LEADER programot. 4. A társadalom állapota A MEZŐFÖLD Helyi Közösséghez 10 település tartozik, melynek összes lakossága meghaladja a 28 ezer főt. 2 város és 8 község alkotja a 10 települést. Területe 502 Km2 Település neve Dég Enying Kisláng Lajoskomárom Lepsény Mátyásdomb Mezőkomárom Mezőszentgyörgy Polgárdi Szabadhídvég

2013. évi KSH adat szerinti lakosság lélekszám* 2201 6868 2516 2284 3016 791 971 1334 6807 863

Megyei hovatartozás Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér

Járási hovatartozás Enyingi Enyingi Enyingi Enyingi Enyingi Enyingi Enyingi Enyingi Székesfehérvári Enyingi

A települések 90%-a az enyingi járáshoz tartozik, amely a 290/2014. (XI.26.) Kormányrendelet szerint fejlesztendő járás.

15

Enying és Mátyásdomb települések pedig a 105/2015 (IV.23.) Kormányrendelet szerinti kedvezményezett település:

A térség gazdasági mutatói alapján az országos átlagnál rosszabb értékeket mutatnak, nagy a munkanélküliség, a településről elvándorol a képzett munkaerő. A Balaton közelségének pozitív turisztikai hatásai gyakorlatilag nem érzékelhetők. Ez a Mezőföld dél-nyugati részen elhelyezkedő terület kiváló termőföldekkel rendelkezik. A 16

mezőgazdaság azonban nem tud sok alkalmazottat foglalkoztatni a fejlett gépesítésből adódóan. Az ipari tevékenység alacsony intenzitású. A térség jellemzően öregedő térség, ezért egyre magasabb az idős korosztályúak száma, a születési szám is folyamatosan csökken az elvándorlással együtt. A térségben jelenlévő munkanélküliség fő oka az alacsony iskolai végzettség, a képzetlen munkaerő nem, vagy csak nagyon nehezen tud elhelyezkedni.

A legalább érettségizettek aránya a 18. év felettiek körében

A térség lakosság száma 2002 és 2011 között folyamatosan csökkent. Az összesített lakosságszámadatok alapján a vizsgált időszakban 1622 fővel csökkent a települések lakossága, ami 5.7 %-ot jelent. A népességfogyás két alapvető oka a magas halálozási arány, ami az országos és a megyei átlagnál is nagyobb, illetve az elvándorlás. 2012-ben viszont 612 fővel nőtt az illetékességi területünkön a lakosságszám, annak ellenére, hogy a természetes szaporodás a 2002-2011-es időszakban folyamatosan negatív volt. Ez a növekedés egyértelműen a bevándorlással magyarázható. Polgárdi város kivételével minden településen ezt az évet kivéve, továbbra is az elvándorlás a jellemző. Polgárdiban viszont 2007 óta folyamatosan pozitív a vándorlási egyenleg. A pozitív vándorlási egyenleg több okból ered: a Balaton közelségéhez képest olcsó ingatlanok, a város közvetlenül az M7 autópálya mellett fekszik, a 7-es főút a városon halad keresztül. Székesfehérvár és Budapest is könnyen és gyorsan megközelíthető. Polgárdit elérte Székesfehérvár szuburbanizációs hatása, így egyre többen telepednek le itt. Térségünk öregedési mutatója egyre magasabb, de az országos és a megyei átlaghoz viszonyítva kedvezőbb. Településeink elöregedése lassabb, mint az országos átlag, de a 14 éven aluli gyerekek aránya településeinken is csökken az állandó népességen belül. Jelentős problémát okoz a térségünkben az alacsony képzettségű munkavállalók nagy száma. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett munkanélküliek aránya közel 50% a munkanélküliek között, ami az országos és a megyei átlag felett van. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek száma mindössze a fele a megyei átlagnak és közel a harmada az országos átlagnak. Ez jelentős problémát okoz az ide települő cégek számára. 17

Az országos és megyei átlagokat tekintve településünkön a jövedelmek átlag alattiak, a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező aktív korú népesség aránya átlag feletti, közülük is kiemelkedő számú a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma. Jelentős probléma a településeinken élő gyermekek helyzete. Sok kisgyerek él rossz anyagi körülmények között, sokan részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Évről- évre emelkedik a védelembe vett vagy veszélyeztetett gyerekek száma. Ennek fő okai az anyagi és lakhatási problémák, a szülői elhanyagoltságból eredő tankötelezettség megsértése. A lakásállomány leromlott a térségben, az országos és a megyei átlaghoz viszonyítva is jelentős a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya. Új házak ritkán épülnek, inkább a régi házakat igyekeznek felújítani, lakhatóvá tenni. Ez is a nehéz gazdasági helyzetet mutatja. Ugyanakkor az országos átlag felett van a vezetékes ivóvízzel rendelkező lakások száma. 2015-ben sokat javult a csatornázottság is, hiszen újabb négy településen sikerült kiépíteni a csatornahálózatot. Az utóbbi években jelentősen növekedett a vezetékes internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság száma is. Több településen működik szelektív hulladékgyűjtés. A legtöbb településen van saját háziorvos, két település helyettesítéssel oldja meg a betegek ellátását. Gyermekorvos Polgárdin és Enyingen praktizál. Több településen van fogorvosi rendelés is. Minden településen van védőnői szolgálat. Szakorvosi ellátást az Enyingen, illetve a Székesfehérváron működő szakrendeléseken vehetnek igénybe a lakosok. Az Enying Mikro körzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulásban Enying, Dég, Lajoskomárom, Lepsény, Kisláng, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég vesz részt. Az Enyingi orvosi ügyeletet Enying, Dég Lajoskomárom, Mezőkomárom és Szabadhídvég közös együttműködésben szervezi. A Polgárdi orvosi ügyeletet Mezőszentgyörgy, Lepsény, Polgárdi, Kisláng, és Mátyásdomb szervezi meg együttműködésben. Bölcsőde csak Enyingen és Lepsényben és Polgárdin működik. Az óvodai férőhelyek száma mindegyik településen kielégítő. Sajnos az általános iskoláskorú gyerekek száma folyamatosan csökken. A települések igyekeznek saját iskolát fenntartani. Egyedül Szabadhídvégen nem működik iskola, a gyerekek a szomszédos településekre járnak. Egy települést kivéve mindenhol működik polgárőrség. Ezen szervezetek fejlesztésével jelentősen növelhető a közbiztonság. A településeinken nem jellemző a hátrányos megkülönböztetés sem származás, sem a nemek, sem kor, sem a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, sem az oktatás, sem a foglalkoztatás, sem a civil szerveződések esetében. Természetesen az országos tendenciákhoz hasonlóan a foglakoztatás területén nehezebb például a nőknek, a fiatal pályakezdőknek, az alacsony iskolai végzettségűeknek, illetve az 50 év felettieknek az elhelyezkedése a munkaerő piacon. Jellemző civil szerveződések a nyugdíjas klubok, melyek tartalmas elfoglaltságot nyújtanak az idősebb lakosság számára. Sok településen működik a falu vagy város szépítésével, élhetővé tételével foglalkozó szervezet. Jelentős nonprofit szervezetek a településeken működő különböző felekezeti egyházak, melyek fontos karitász tevékenységük mellett programokat szerveznek, részt vesznek a mindennapi problémák megoldásában. Több sportegyesület is működik, ezen belül futball klubok, természetjáró, horgász egyesületek. Jellemző szerveződések továbbá a polgárőrségek és az önkéntes tűzoltó egyesületek is, melyek az emberek biztonságérzetét növelik. Élénkülnek a szabadidős, hagyományőrző és turisztikai civil szervezetek is. Általuk egyre több állandó rendezvény jelenik meg a térség kínálatában, ami egyre több embert vonz a térségbe. Sok kulturális és sport rendezvényünk van 18

önállóan vagy az önkormányzatokkal együtt. A különböző jótékonysági akciók is elsősorban az ő szervezésükben valósulnak meg a beszerzett eszközök a fenti célt szolgálták. Fontos egy település közösségformáló erejének, életminőségének megítélésben a civil szervezetek működése, felszereltsége, „szolgáltatásuk” minősége. A gyakori pénzügyi erőforrás hiányára remek megoldást nyújtott a pályázatokkal megvalósítható eszközbeszerzés, melyek gyakran különböző szférák együttműködésének segítségével valósulhattak meg. Szolgáltatásaik fejlesztésével feladatukat is el tudják színvonalasabban látni. Mindemellett a tőkebevonó kapacitásuk sem elhanyagolható. A beszerzések további lehetőségeket nyitottak a közösségek egymás közötti kapcsolatát tekintve is, hiszen gyakran segítik egymást a különböző közösségek a pályázat során elnyert eszközök rendelkezésre bocsájtásával is vagy olykor közös rendezvények, közös feladatvállalások, elképzelések valósulnak meg. Általánosan elmondható, hogy kiemelkedő a közösségi összefogás nem csak a pályázatok tekintetében. A különböző szférák szereplői gyakran vállalnak egyirányú közösségteremtő tevékenységeket. A településeken erős a civil összefogás, számos projekt együttműködésben valósult meg. Gesztenyefasori Iskoláért Egyesület kétszer is, illetve a Polgárdi Református Egyházközség, Kislángi Református Egyházközség, Kislángi Római Katolikus Egyházközség, Dég Református Egyházközség, Enyingi Római Katolikus Egyházközség, Mezőszentgyörgyi Református Egyházközség, Lepsényi Római Katolikus Egyházközség egyszer-egyszer pályázott eszközökre, és az elnyert támogatásból olyan eszközöket vásároltak, amelyek rendezvényeik lebonyolítását teszi lehetővé szabadtéren is megfelelő minőségben, vagy olyan interaktív eszközöket, amelyek színesebbé, érdekesebbé tehetnek egy eseményt vagy éppen növelhetik az oktatás színvonalát, ügyintézéseik technikai hátterét. Esthajnal Nyugdíjas Klub, Kislángi Nyugdíjas Egyesület fellépő ruhát szereztek be, hiszen gyakran vállalnak szerepet a környező települések rendezvényein is, így biztosítva a dekoratív és egységes megjelenést. Illetve olyan eszközöket, mellyel összejöveteleik minőségét javíthatják. Mezőszentgyörgyi Ifjúsági és Táncegyesület eszközbeszerzése is a fellépéseik minőségi ellátását szolgálta. Közösségi terek, játszóterek, parkok hiánya számos helység esetében problémát okozott a közösség életében. Ezen problémát felismerve az elmúlt években több közösségi tér került kialakításra, illetve lett felújítva a civil szervezetek gondozásában. Köztük faluközpontok, terek, parkok, játszóterek, közösségi házak. Ezeknek a beruházásoknak a döntő többsége is EMVA támogatási forrásokból valósult meg. Kiemelkedő volt az utolsó LEADER pályázati kör, melyben Szabadidő eltöltésére alkalmas terek kialakítása, meglévő fejlesztése, felújítása intézkedési terv keretében 10 közösségi tér lett kialakítva, felújítva. Jelentősen javították a települések megtartó erejét, az ott élők életminőségét, hiszen e terek léte vitathatatlanul közösségformáló erővel bír, hiszen szabadidős tevékenységek, összejövetelek, rendezvények számára alkalmas helyiségek, területek kialakítása érdekében épültek meg. A sportegyesületek, horgász egyesületek, természetjáró egyesületek mellett más jellegű civil szerveződések is fő tevékenységük mellett fejlesztéseikkel járultak hozzá a sport és egészségügyi helyzet javításához: Lepsény- Mezőszentgyörgy Sportkör Egyesület sporteszközöket, fűkarbantartási eszközöket és mosógépet, a Kisláng Sportegyesület szintén sporteszközöket szerzett be projektjük keretében. Enying Városi Sportegyesület lelátójának és öltözőinek felújítására pályázott sikeresen. Talpalók Természetbarát Egyesület technikai eszközök beszerzésével javította az egyesület eszközállományát. Lajoskomáromi Szabadidő Egyesület a Béka mocsár 19

tanösvény kialakítása során minősített nordic walking pályát alakított ki, amelyen végezhető sporttevékenység a helyiek és az odalátogatók egészségmegőrzését szolgálja, mindemellett ismeretterjesztő szerepet is betölt a fejlesztés során kialakított ösvény. Kabókapuszta és Környéke Lakosságáért Alapítvány olyan szabadidős létesítményt hozott létre, mely több sportág űzésére is alkalmas. Az ily módon fejlesztett sport- horgász- és túraegyesületekhez szívesebben csatlakoznak a fiatalok, az igényes sportolás lehetőségét látva, amely által a település és környékének egészséges életvitele fejlődik. Szervezett túrák, kirándulások lehetőséget biztosítanak a településen élők számára, hogy szabadidejüket tartalmasan töltsék el. A túrázás az a sport, amely bárki által végezhető, a szabad levegőn eltöltött idő pedig, segíti az emberi szervezet feltöltődését is, a mindennapi stresszhelyzetekre válaszul. Betegség megelőző és gyógyító gyermek- és ifjúságvédelmi munka elősegítésért több szervezet is működik térségünkben. A depriváció és hátrányos helyzet javításában, illetve megszüntetésében is kiemelt szerepet töltenek be a különféle egyesületek, alapítványok, de a helyi egyházak, így evangélikus, katolikus és a református egyházak is tevékenyek e területen. Hangsúlyos e tevékenysége szempontjából térségünkben a Boróka Mozgássérült Gyermekek Fejlesztéséért Alapítvány. Célja az Enyingen, illetve a környező településeken élő mozgássérült, szellemileg sérült, ill. egyéb betegségben szenvedő gyermekek fejlődésének, gyógyulásának elősegítése, életkörülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésének elősegítése. Meg kell említenünk Lajoskomáromért Közalapítványt, akik

a

rászorulók anyagi támogatására, és a köz javát szolgáló intézmények támogatására törekednek és a Dég Gyermekeiért Közalapítványt, ahol a rászoruló iskolai tanulók részére a hiányzó taneszközök pótlása, a község gyermekei

kirándulásainak

támogatása,

a

hátrányos

helyzetű

gyermekek

étkeztetésének

támogatása,

gyermekrendezvények támogatása, beiskolázási költségekhez való hozzájárulás, rendkívüli esemény alkalmával a községbeli gyermekek támogatása, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi versenyen való részvételének támogatása jelenti fő tevékenységeiket. A MEZŐKOMÁROMI ALMA MATER ALAPÍTVÁNY a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekek és fiatalkorúak hasznos szabadidős tevékenységek, tehetséggondozás szervezésén, támogatások nyújtásán a szociális, családsegítő, programszervező tevékenysége révén igyekszik megvalósítani az esélyegyenlőtlenségek csökkentését. Pszichológiai és Pedagógiai Intézet Közhasznú Alapítvány

Kezünkben a jövő elnevezésű projektjével járult

hozzá az esélyegyenlőség biztosításához a halmozottan hátrányos helyzetű és fejlesztésre szoruló, sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjához és habilitációjához. A polgárőr egyesületek térségünkben kiemelt feladatuknak tekintik a bűncselekmények megelőzését, a bűnalkalmak korlátozásával az ismertté vált bűncselekmények mérséklését, a vagyonvédelem javítását. Jelenleg 4 polgárőr szervezet segíti a rendőrség munkáját. Céljuk a lakosság biztonságérzetének növelése és ezen keresztül a lakossági kapcsolatok erősítése, a lakosság és a bűnüldöző szervek közötti bizalom és együttműködés erősítése. Sajnos a térségben a kamerarendszerek részben kiépítettek csak, vagy egyáltalán nincsenek kiépítve egyes településeken. Mátyásdomb, Szabadhídvég, Mezőkomárom még nem rendelkezik semmilyen megfigyelő, biztonsági rendszerrel. . Mind a közbiztonság növelése érdekében, mind a települési ingatlanok parkok védelme érdekében szükséges a térségi kamerarendszerek kiépítése, a meglévők fejlesztése. Polgárdi Város Önkéntes Tűzoltó Egyesület

- Polgárdi Város Önkéntes Tűzoltó Egyesület által beszerezett

berendezések, eszközök lehetővé teszik a műszaki mentések során az emberéletek gyors és szakszerű megmentését. 20

5. A gazdaság helyzete A regisztrált vállalkozások száma 2007-2008-as időszakot tekintve jelentősen megugrott, majd lassú növekedést mutat 2010-ig, ezt követően inkább stagnál. A teljes időszakra jellemző, hogy jóval az országos és megyei átlag alatt van a területre jellemző érték. Az 1000 főre vetített vállalkozások száma Lajoskomáromban a legnagyobb, holott népességét tekintve 10 település között csak az ötödik.

A regisztrált őstermelők száma 2012-ig növekedett, 2013-ban viszont jelentősen, 75%-kal visszaesett. Az őstermelők többsége Kislángon és Lajoskomáromban él, ahol elsősorban mezőgazdasággal foglalkozik a lakosság.

A működő egyéni vállalkozások számában lassú csökkenés tapasztalható. A vállalkozások zöme Enyingen és Polgárdin működik.

21

Működő vállalkozások száma 2011-ig növekedett, majd 2012-től visszaesést mutat. Nagyon kevés 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cég van a területünkön. A térségben jelenlévő turisztikai szolgáltatók száma alacsony, az elmúlt 15 évben drasztikusan csökkent. Elsősorban a szálláshelyadók száma csökkent. Ez a gazdasági válságból eredő visszaesésre vezethető vissza, kevesebb lett az idelátogató, a térségben huzamosabb időt eltöltő turisták száma. A térségben a vendégéjszakák száma továbbra is alacsony, nagyon lassú növekedést mutat. Általánosan elmondható, hogy a munkanélküliek száma magas, Enyingen kétszerese a megyei átlagnak. A többi településen a munkaképes korúak 10%-a munkanélküli. Az országos tendenciákhoz hasonlóan a foglakoztatás területén nehezebb például a nőknek, a fiatal pályakezdőknek, az alacsony iskolai végzettségűeknek, illetve az 50 év felettieknek az elhelyezkedése a munkaerő piacon. Elsősorban az alacsony iskolai végzettségűeket, az általános iskolánál magasabb végzettségűeket, szakmunkásokat sújtja a munkanélküliség. Polgárdin ez az érték például 5060%. Lajoskomárom, Szabadhídvég esetében a magasabb végzettségűek találnak nehezebben állást. Alacsony képzettség miatt hiába nő a vállalkozások száma, nehezen találnak helyben megfelelő munkavállalót. Jobban sújtja a munkanélküliség a nőket, kivéve Polgárdit, ott a férfiak vannak többségben. A nőknek nehezebb a településen kívül állást vállalni, helyben kevés a munkalehetőség, nehezebb GYES-ről, GYED-ről visszatérni, nehéz fizikai munkára, mezőgazdasági munkára kevésbé szívesen alkalmazzák őket. Kevés a bölcsődei, a családi napközis ellátási lehetőség. Általában alacsonyabb végzettség a jellemző. A térségben az átlagkereset alacsony. Az alacsonyabb képzettségű munkaerő, leginkább segédmunkásként, vagy gyári betanított munkásként talál állást, melyhez alacsonyabb átlagkereset párosul. Egyes szférákban (pl. szolgáltatás, egészségügy) a magasabb végzettségű munkavállalók bére is igen alacsony. Közmunkaprogram nyújthat és nyújt segítséget. A Balaton szezonális munkát nyújt egyes településeknek. A közfoglalkoztatás sok embert felvesz, aktív népesség 1,5-10%-a, 2012-es adatok alapján. A kor szerint a leginkább a 21-25 és az 51-55 éves korosztály számára nehéz az elhelyezkedés. Tartós munkanélküliek aránya nagyon jelentős, 10-50% körül mozog. A közmunka programnak megfigyelhető torzító hatása is. Habár a munkanélküliségi mutatók az előző éveknél kedvezőbbnek látszanak, valójában nem a valós adatokat mutatják, mert beleszámolják a közmunka programban dolgozókat is a mutatók készítésekor. 22

Nagyon kevés a településeken működő munkahelyek száma, a vállalkozásokra inkább az önfoglalkoztatás jellemző. Távolabbi városokban van munkalehetőség. Lajoskomárom, Szabadhídvég, Kisláng esetében a mezőgazdasági munka a jellemző. Kislángon jelentős a kereskedelmi foglalkoztatás. A térségben a legjelentősebb gazdasági ágazat a szolgáltató, kereskedelmi és az építőipari szektor. Ezekben a szektorokban dolgozik a foglalkoztatottak nagy többsége. A környezeti adottságokból adódóan jelentős még az erdő-, hal-, vadgazdálkodás, ám ebben a szektorban a nagyfokú modernizáció és gépesítés miatt egyre kevesebb munkaerő dolgozik. A térségben számos településen hiányoznak az ipari parkok, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a vállalatok betelepülését. A kis és középvállalkozások döntő hányada (70-80 százaléka) tőkehiányos. Pozitívumként megemlíthető, hogy a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § b) pontja értelmében a területünkhöz tartozó településeink, Polgárdi kivételével, mind a szabad vállalkozási zónába tartoznak, ami esélyt jelenthet a fejlődésre. A térségben az alábbi kisipari tevékenységek vannak jelen: fazekas, bőrdíszműves, kovács, kádár, asztalos, pék. Összességében megállapítható azonban, hogy e kisipari tevékenységet végző vállalkozások száma alacsony. A multinacionális cégek megjelenésével jelentős piacvesztés tapasztalható a vállalkozások körében. Akik alkalmazkodni tudtak a piaci viszonyokhoz, és beszállítóivá váltak a mamut cégeknek, azok jelentős nyereségvesztéssel zárhatták az időszakot, az előnytelen beszállítási szerződéskötések, valamint a leszorított árak miatt. A vállalkozások nagy része tőkehiányos, tevékenységét nagyban korlátozza a munkavégzéshez szükséges eszközök, ingatlanok részleges hiánya. Továbbá a szolgáltató és kereskedelmi szektor számára jelenleg nincs pályázati kiírás, nem tudnak fejleszteni. Gyakorlatilag egyedül a LEADER-ben nyílik lehetőségük majd arra, hogy szolgáltatásaikat, munkakörülményeiket fejleszteni tudják, és ez által versenyképesek maradhassanak a piacon. A szolgáltatások és a tevékenységek fejlesztése új munkahelyeket is generál majd. Ipari parkkal rendelkező településeink: Polgárdi, Enying. Polgárdi város ipari parkja 83 446 m2 nagyságú, a régi szovjet laktanya területén helyezkedik el. Jelenleg 12 vállalkozás található itt. Az ipari park kihasználtsága 60,32%-os. Jellemzően mikro-és kisvállalkozások alkotják, képviselt szektorok: építőipar, szolgáltatás, termelés. Enying város Ipari parkjában jelenleg egyetlen vállalkozás sem működik. Lajoskomárom is tervezi ipari parkok kialakítását, mely jelenleg is folyamatban van, várhatóan 20017-re készül majd el. A feldolgozóipar betelepítésével lehetőség nyílik a helyben előállított jó minőségű termékek helyi feldolgozására. Az alapanyag termelés szerkezete: A közmunka program segítségével számos település már nagyüzemi szinten állít elő mezőgazdasági alapanyagokat (zöldség, gyümölcs) kertészeteikben. A szántóföldi növénytermesztés is jelentős a térségben. Két nagy mezőgazdasági Részvénytársaság működik, a térségben ők termelik meg az alapanyagok nagy részét, de a gazdálkodók tevékenysége is jelentős. A szántóföldi termékeket közvetlenül a felvásárlók veszik meg, vagy a környező feldolgozók (Szabadegyháza). A bevétel hamar realizálódik, nincs vele további teendő, és így is megéri a vállalkozóknak. Ennek köszönhetően nem honosult meg a feldolgozóipar a térségben, pedig jelentős többletbevételt produkálna. 23

A közelmúltban egyre nagyobb igény fogalmazódik meg az előállított alapanyagok feldolgozására. A szükséges munkaerő a térségben rendelkezésre áll, egyre több, a feldolgozást segítő támogatási forrás válik elérhetővé. Ennek köszönhetően a jövőben a mezőgazdasági alapanyagok feldolgozása növekedhet. A humánszektorban dolgozók száma nagy jelentőséggel bír a térségben több szempontból is: 

Komoly erősségként jelentkezik az oktatás, védelem, egészségügy területén dolgozók szakképzettsége.



Gyakorlatilag ez a szektor biztosítja a fejlődésünk zálogát, mert képzettség és egyfajta biztonságos háttér nélkül nem lehet eredményeket elérni.

Összességében elmondható, hogy a kisiparos tevékenység erőtartalékai még nem kihasználtak. Nagyszámú, könnyen mozgósítható munkaerő áll rendelkezésre a térségben, valamint a rendelkezésre álló/bocsátható szellemi tőke is jelentős. Legfontosabb feladatunk ezen az erőforrások kihasználásának elősegítése, erre megoldások keresése, projektek. kidolgozása/ generálása. A kiváló termőterületeken a nagytáblás, kedvezőtlen birtokszerkezetű, szűk faj- és fajtahasználatú alacsony élőmunka-igényű mezőgazdaság jellemző, amelyhez nem kapcsolódik helyi feldolgozóipar. 6. Vezetői összefoglaló A helyzetfeltárásból egyértelműen kitűnik, hogy a térség jó környezeti adottságokkal rendelkezik ugyan, de mégis nagy a munkanélküliség, főleg a perifériára szorult településeken. Elsődleges feladatunk tehát a munkanélküliség mérséklése új munkahelyek létrehozásával, a gazdaság fellendítésével, a vállalkozások támogatásával. A helyi termelők támogatásával, a helyi termékek piacra jutásának segítésével is élénkíthető a helyi gazdaság és a feldolgozó ipar. A negatív társadalmi folyamatok elleni küzdelem a térség egyik legfontosabb feladata, melyre külön intézkedési terv kidolgozása szükséges, mellyel ezek a folyamatok mérsékelhetők, de nem szüntethetők meg teljesen. Ezek segítségével a kedvezőtlen demográfiai hatásokat is mérsékelni tudjuk, csökken az elvándorlás a településekről. A demográfiai hatások, így a fiatal és szakképzett munkaerő jelentős elvándorlása csökkenthető a helyi identitás tudat erősítésével, mely egyrészt a gazdaság élénkítésével és a fiatalos vonzó környezet kialakításával és élhető települések kiépítésével, közösségi terek létrehozásával, a meglévők fejlesztésével lehetséges. Olyan turisztikai szolgáltatás elképzelések megvalósításával, amelyek a helyi vendégórák számának növekedését eredményezik, melyre a Balaton közelsége és a Budapest-Balaton kerékpárútra való rácsatlakozással is megközelíthető eredményt hozhat. A térségi látnivalók minél szélesebb körű népszerűsítésével, látogathatóságuk biztosításával is növelhető az idelátogatók száma. Hagyományőrző rendezvényekkel szintén erősíthető a lokálpatriotizmus, erősíthető a települések közötti együttműködés, és turisztikai versenyképesség. A térségben jelentős a civil aktivitás. erre a szférára széleskörű partnerséggel szükséges tervezni annak érdekében, hogy minél több projekt valósulhasson meg. Szükséges a civil szervezetek erősítése, szolgáltatásaik színvonalának fejlesztése.

24

4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések A 2008-ban megalkotott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapjai ma is megállják a helyüket, rendszerezte és strukturálta a problémákat, azok megoldási lehetőségeit. A felülvizsgálatok pedig biztosították a HVS aktualitását. A korábbi HVS-ek megvalósulásának és a LEADER-tapasztalatoknak az összegzése során fontos szempont, hogy a MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület a LEADER elvek mentén, a szubszidarítás elvének figyelembe vételével alakult és működött, alkotta meg és vizsgálta felül stratégiáját. A térség fejlődésében a LEADER elvek és azok gyakorlati megvalósítása jelentették és jelentik az alapot. A LEADER elvek túlléptek a LEADER-en, jól működnek más, egyéb területen is. Sok település már ezzel a módszerrel tervezi meg rövid, közép-, lés hosszú távú stratégiáját. Az alulról építkező problémamegoldás az egyik legfontosabb szempontunk, miszerint helyben keletkezett problémákat, hiányosságokat a helyben lakó és ott élők, tevékenykedők tudják a legjobban megítélni és a helyi sajátosságokra jellemző megoldással szolgálni. A megalkotott 2007-2013-as HVS illetve felülvizsgálatai is a LEADER intézkedések, mind a helyi igényekhez igazodik, helyben lévő (speciális) problémákat igyekszik megoldani/orvosolni. A területalapú megközelítés

minden esetben a valós igényeknek és a helyi

versenyelőnyöknek megfelelőbb, pontosabb kiszámított fellépést tett lehetővé. Több szektort érintő integrált fejlesztések valósultak meg helyi partnerségben. Támogatjuk az integrált ágazatközi fejlesztéseket. Olyan projektek születnek, amelyek több lépcsőben, több szektort érintve valósulnak meg. Az egyesület mindig nagy hangsúlyt fektetett az innovatív kezdeményezések támogatására például hiánypótló szolgáltatások, fejlesztések támogatása kiemelt szempont stratégiánkban. A hálózatosodás a térségünkben nehezebb feladat, de számos projekt együttműködésben valósult meg. Szükséges ezen együttműködések további ápolása, hogy sikeres hálózatosodás mehessen végbe. Célunk a munkanélküliség, és az elvándorlás csökkentése, élhető települések kialakítása volt a települések komplex fejlesztésével. A HVS végrehajtása során a világválság tovább súlyosbította a környék munkanélküliségét. Nagyvállalatok mentek csődbe, számos kényszervállalkozás alakult. Az emberek eladósodásával nőtt szegénység is. A végrehajtás során ezekre a problémákra folyamatosan válaszoltunk a problémákra részben megoldást nyújtó (a teljes problémát a HACS a korlátozott forrásai miatt nem tudja megoldani, csupán enyhíteni azt) intézkedéseinkkel. A 2007-es helyzetelemzés óta azonban a településeken a fejlődés kifejezetten érzékelhető. Ez mind a településképek javulásán át a civil szervezetek erősödésén, mind a munkanélküliség csökkenésén megfigyelhetők. A vállalkozások erősödtek, hiánypótló szolgáltatások jelentek meg területünkön. A települések megjelenésében szerepet játszó épületek egy része megszépült, új játszóterek épültek. (Pályázati statisztikát az 1. számú melléklet tartalmazza.) Területi lefedettségünk változatlan és egységes. Senki nem akart tőlünk elszakadni és velünk kívánja mindenki folytatni a következő programozási időszakot is. A LEADER jogcím legnagyobb kedvezményezettjei a civil szervezetek, akik összesen a pályázók mintegy 52%-át teszi ki. Már az előző HVS értékelés alkalmával is nagy pozitívumként említettük a civil szektor erősödését a térségben, amihez a LEADER jogcím is nagyban hozzájárult. De a civil szervezetek nagy pályázati aktivitása civileknek nem csak ebből ered. A non-profit szervezetek 100% bruttó elszámolásúak, míg a központi 25

költségvetésből (jelen esetben itt: önkormányzatok) finanszírozott szervezetek csak nettófinanszírozásúak. A térségi önkormányzatok amúgy is jelentős forráshiánnyal rendelkeztek, ezért előfordult, hogy a települések aktív civil szervezetekkel valósítatták meg a különböző projekteket, amelyet sikeresen végig is vitt minden non-profit szervezet. „Mindent el kell hát követni állami eszközökkel annak érdekében, hogy a vidéki településeken az önszerveződések jogosítványokat kaphassanak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi közösségek önmegoldó képessége sokkal erősebb, mint ahogy ezt gondoljuk.”1 Összességében elmondható, hogy a Darányi Ignác Terv ÚJ Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV.-es tengelyének megvalósulása a MEZŐFÖLD Helyi Közösség területén sikeres volt. A kihelyezett források meghatározóak voltak a környék fejlesztésében, sok szervezetnek ez volt az egyetlen lehetősége a fejlesztésre. A 127 beadott pályázatból 97 db sikeresen megvalósult. Kicsivel kevesebb, mint 1 milliárd forint került kihelyezésre a hozzánk tartozó 10 településre, ami jelentősnek mondható. A településképek, a civil szervezetek és a térség gazdasági helyzete nagyon leromlott volt. Számos káros folyamatot szinte az utolsó pillanatban lehetett megállítani, vagy lassítani. A sok beruházott forrás hozzájárult a civil szervezetek fennmaradásához és működésük könnyebbé tételéhez, az önkormányzatok nem kötelező feladatainak minőségi ellátásához, valamint a profit szféra bevételeinek növeléséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez, a természeti javak megőrzéséhez és a vidéki térségekből történő elvándorlás lassításához. Kiemelkedő volt az utolsó LEADER pályázati kör, melyben Szabadidő eltöltésére alkalmas terek kialakítása, meglévő fejlesztése, felújítása intézkedési terv keretében 10 közösségi tér lett kialakítva, felújítva. Jelentősen javították a települések megtartó erejét, az ott élők életminőségét, mert e terek léte vitathatatlanul közösségformáló erővel bír, hiszen szabadidős tevékenységek, összejövetelek, rendezvények számára alkalmas helyiségek, területek kialakítása érdekében épültek meg. Polgárőr egyesületek pályáztak kamerarendszerek kiépítésére: Dég Közösségi Polgárőrség Egyesület, Városi Polgárőrség Enying, Polgárdiért Közalapítvány, Mezőszentgyörgyi Polgárőr Szövetség. Célkitűzéseink a kezdetektől változatlanok maradtak. A HVS módosítások során az intézkedések változtak a beérkezett projektötlet adatlapok és javaslatok alapján. A programozási időszak teljes időtartama alatt végig bevontuk a nyilvánosságot és minden javaslatot, véleményt figyelembe vettük a HVS tervezés és módosítások során. Ennek köszönhetően az összes megvalósult projekt tökéletesen illeszkedik a HVS-hez, így ennek módszerét, eddigi elveket és tevékenységeket igyekeztünk átültetni a következő programozási időszakba is. Azonban számos probléma még ugyanúgy létezik, nem tudtuk teljesen megoldani, minthogy minden problémát teljesen nem is fogunk tudni megoldani a korlátozott és egyre kevesebb forrás miatt, de a fejlesztési irányokat kijelöljük, más alapokból kívánunk így hozzá forrást hozni.

4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások A lehető leghatékonyabb forráslekötés elősegítése az egyik legfontosabb szempontunk. Ennek érdekében igyekszünk a térségben a lehető legtöbb pályázatot, projektet generálni. Szervező, tanácsadó szerepünkkel segítjük elő elsődlegesen ezt. Szükség esetén a projektmenedzsmenti feladatokat is ellátjuk a hatékony forráslekötés

1

(Glatz 2008: Új Vidékpolitika, 2008, 219. old.)

26

érdekében. Szorosan együttműködünk a térségben található szervezetekkel, vállalkozásokkal, önkormányzatokkal és magánszemélyekkel egyaránt. Ezeken túl saját projekteket is megvalósítunk térség élhetőbbé tételének érdekében. EFOP: Egyik legjelentősebb projektünk várhatóan az EFOP 1.7 intézkedésen belül valósul majd meg, és szorosan illeszkedik a HFS-ünkhöz. A térségünkhöz tartozó halmozottan hátrányos helyzetű településeink leszakadási folyamatainak megfordítása érdekében mélyszegény, valamint a valószínűsíthetően leszakadó településeken a kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörésére és a helyzet javítására helyi felzárkózást segítő tudás és ismeretbővítő, többfunkciós közösségi tér működtetésre irányuló akcióterveket kívánunk megvalósítani közösség építéssel és a már meglévő aktív közösségi szervezetek megtartásával, bevonásával és további motiválásával. Vidékfejlesztési Program: A HFS legjobban a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódik, annak intézkedéseivel harmonizál. Az állattartó telepek korszerűsítése segít, modernebbé, és gazdaságosabbá tenni a telepeket, segít az újak építésében. Gazdasági hatása erős: munkahelyeket teremt, vagy tart meg. A Kertészetek korszerűsítése, üveg és fóliaházak létrehozása, öntözés kialakítása, gyógynövénytermesztés, technológia fejlesztése, gépbeszerzések támogatása. Ez az intézkedés is munkahelyeket teremt, vagy tart meg, segíti, ösztönzi a helyi termék előállítást. A HFS készítésekor is rengeteg olyan jelzés, projektötlet érkezett a térségből, ami erre az intézkedésre irányul. Főleg a technológiai fejlesztést és a gépbeszerzést várták a leginkább. A térségben a borászat jelentős. Annak ellenére, hogy nem vagyunk történelmi borvidék, igen ízletes borok teremnek. Több szőlőhegy is felvételre került a Fejér megyei értéktárba. (Enyingi és Lajoskomáromi pincesor). A bortermelők száma is növekszik a térségben, bár a borászatok mérete viszonylag kicsi, maximum 1 ha-on gazdálkodnak. Fontos tehát az ágazat fejlesztéseinek támogatása, hogy minél versenyképesebben jelenhessenek meg a piacon. Gazdasági hatása jelentős, munkahelyeket hoz létre, vagy tart meg. A Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának növelése a mezőgazdasági alapanyagok feldolgozását segíti. Az intézkedés több ponton is segíti a térséget: munkahelyeket hoz létre, ösztönzi, segíti a helyi termék előállítást és a turizmusra is hatással van. A fiatal gazdák támogatása lehetővé teszi a kis, családi gazdaságok kialakítását, segíti a mezőgazdasági végzettségű fiatalok helyben tartását, csökkenti az elvándorlást. A kialakult gazdaságok bevételei helyben realizálódnak és a helyi gazdaságba fordítódik vissza. Munkahelyek jönnek létre. A mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése a már mezőgazdásággal foglalkozóknak nyújt segítséget, a mezőgazdasági tevékenység diverzifikálása pedig segíti a nem mezőgazdasági tevékenységek elindítását, új szolgáltatások létrehozását a térségben. A helyi termékértékesítést szolgáló piacok kialakítása, fejlesztése lés a közétkeztetés fejlesztése nagy jelentőségű a helyi termékek piacra jutásának segítésében. A településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés javítja a településképet, növeli az életminőséget a településeken, hatékonyabbá, fenntarthatóbbá teszi az épületeket. A közösségi terek kialakításával pedig erősíti a helyi közösségeket. 27

A térségben még vannak olyan települések, amelyekben még nincs kiépítve a csatornahálózat. Az egyedi szennyvízkezelés lehetővé teszi az infrastruktúra pótlását, valamint csökkenti a környezetterhelést. Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapot javításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése javítja az utak állapotát, lehetővé téve a gyors és balesetmentes közlekedést. A MEZŐFÖLD Helyi Közösség és a Sárvíz helyi közösség Egyesület szorosan együttműködik a Rövid Ellátási Lánc és helyi piacok kialakításáért. A két HACS településeinek száma már elegendő ahhoz, hogy egy jól működő, fenntartható REL jöjjön létre. Ez kiemelten illeszkedik a stratégiánkhoz, hiszen segíti e helyben megtermelt áruk piacra jutását, ami fejleszti a gazdaságot, munkahelyeket hoz létre, vagy tart meg. Közösen kívánunk indulni a pályázaton. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) alábbi támogatásai kapcsolódnak leginkább a HFS végrehajtásához: Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése; Mikro-, kis- és Középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, melyek az 5 millió Ft-ot meghaladó támogatási igényű nem mezőgazdasági termelő tevékenységet, illetve a szabad vállalkozási zónában (enyingi járás) a szolgáltatások ellátását támogatják, ezzel hozzájárulnak a térség foglalkoztatási helyzetének javításához.

Mikro-, kis- és középvállalkozások

munkahelyteremtő beruházásainak támogatása a szabd vállalkozási zónákban (enyingi járás), mely új munkahelyek kialakítását segíti. Épületenergetikai fejlesztések; Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva; Helyi fő- és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal támogatási lehetőségek elősegítik a vállalkozásoknál a környezetterhelés csökkentését, továbbá csökkentik a fenntartási költségeket, ezzel pedig segítik a gazdasági növekedést, a munkahelyek megtartását. A Helyi Fejlesztési Stratégia kapcsolódása a Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciójához: A HFS az alábbi az összes átfogó célhoz szorosan illeszkedik. A Stratégia célok közül a leginkább illeszkedik: 

Befektetés az emberekbe



Versenyképes vállalatok támogatása



Periférikus és Vidéki térségek felzárkóztatása



Természeti és kulturális értékek megőrzése, bemutatása, lakókörnyezet javítása

 Természeti erőforrások védelme

28

Program és célpiramis:

A stratégia különösen az alábbi TOP intézkedésekhez illeszkedik: -

TOP-1.1.3. Helyi Gazdaságfejlesztés: a gazdaság fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése közös célunk.

-

TOP-1.1.1. Ipari parkok, iparterületek fejlesztése: az ipari parkok fejlesztése helyet teremt a vállalkozásoknak, a LEADER pedig pályázatokkal segíti versenyképességük növelését, új munkahelyek létrehozását.

-

TOP-5.2.1 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok: a negatív társadalmi hatások mérséklésére a helyi esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódóan, azok figyelembe vételéves dolgoztuk ki az EFOP 1.7 forrásaira támaszkodó cselekvési tervünket, Enying és Polgárdi városában egészíti ki jelen Top intézkedést.

-

TOP-4.3.1. Leromlott városi területek rehabilitációja: az intézkedést szintén kiegészíti EFOP 1.7 forrásaira támaszkodó cselekvési tervünk, Enying és Polgárdi városában. Enyingi ITS AZ Enyingi ITS intézkedéseinek nagy részében tud a LEADER program segítség lenni, így számos ponton kapcsolódik azokhoz. -

Főutca-program: egyes projektjeihez kiegészítő forrásként kapcsolódhat. (Szabadtéri Színpad felújítása, Petőfi park Rehabilitáció, FÓRUM gazdasági és kulturális találkozóhely, Sportolási lehetőség bővítése.

-

Miénk a város program: helyi és közösségi hagyományokhoz kapcsolódó nevelési programok kidolgozása, civil szervezetek közötti együttműködések erősítése, civil fórumok szervezése, fiatalok bevonása a civil programokba.

29

-

Felelős gazdaság-program: szakképzés, felnőttképzés bővítése; természeti és kulturális értékek turisztikai vonzerővé alakítása (Enying kalandváros ötlet); Kerékpárút építése, hálózati csatlakozások kialakítása, kiszolgáló létesítmények fejlesztése; Gazdaporta létesítése; Ipari zóna kialakítása.

Bejárható Magyarország A Bejárható Magyarország Program az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező hazai kezdeményezés, mely az ifjúság aktív szabadidő eltöltését, a belföldi turizmus élénkítését, az egészség-és környezettudatos szemléletmód kialakítását és a felelősségteljes gondolkodást egyaránt szolgálja. A programban szereplő 5 jármód segítségével megismerhetők hazánk természeti-és kulturálisértékei, a magyar és magyarországi örökséghelyszínek. Térségünket 3 jármód érinti: -

Gyalogos turizmus

-

Kerékpáros turizmus

-

Lovas turizmus

A program sikeres megvalósításának előfeltétele a meglévő kínálat felmérésén alapuló termékfejlesztési lehetőségek meghatározása, a megfelelő, vonzó tananyag összeállítása és a felkészült, motiválni képes oktatói/tanári háttér biztosítása. Az így megvalósuló termékfejlesztések a programban résztvevőkön túl a belföldiés beutazó turizmus résztvevői számára is vonzó kínálatot teremtenek. A turizmus élénküléséből pedig a fogadóterületek helyi közösségei (turisztikai vállalkozások, kistermelők, helyi lakosság) is profitálnak. A bejárható Magyarország programhoz a turisztikai szolgáltatások fejlesztésével csatlakozik. Ezen kívül preferáljuk a gerincútvonalakhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások kialakítását, a meglévők fejlesztését, kiegészítő

infrastruktúra

kiépítését.

Jelenleg tervezés

alatt

van a

Dég-Lepsény

kerékpárút,

amely

Balatonakarattyánál kapcsolódik majd a Balatoni kerékpárúthoz. Jelölt, nyilvántartott gyalogos útvonalak nincsenek a térségben. Gyalogos turizmus: Bár a túraútvonalaink száma kevés, azért néhány bejárásra érdemes megtalálható térségünkben. A közelmúltban fejlesztések is történtek. Tavaly adták át a Dégi angolparkot és a Lajoskomáromi Békamocsár tanösvényt. -

Magyarország egyik legnagyobb szabású és leglátványosabb tájképi kertje (angolkertje) a dégi kastélypark, amelyet több patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. Mérföldnyi hosszúságú, festői halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. Szigetének ékessége egy különleges kerti építmény: a németalföldi stílusban épült vöröstéglás Holland-ház, melynek földszintes részén tehénistálló volt, míg emeletes részén az egyik tüdőbeteg grófné szanatóriumként szolgáló lakosztálya kapott helyet. A parkban egész évben élménydús sétát tehetünk, a hossza: 4,6 km

-

Gyalogosan fontos megálló a Lajoskomáromi Béka-Mocsár Tanösvény, mely költői környezetben mutatja be a ritka növény és állatfajokat.

Kerékpáros Turizmus: A térségben két jelentős kerékpárút kiépítése is folyamatban van: -

Dég-Kisláng-Tarnócapuszta-Tác-Szabadbattyán kerékpárút építése: A tervezett kerékpárút hossza: 40 Km.

30

A nyomvonal végig önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági utak mentén halad. Ezek az utak szélessége megfelelő ahhoz, hogy egy részéből kerékpárút kerüljön kialakításra. Néhol ezek az utak 24 méter szélesek. A Dég-Kisláng szakaszon a nyomvonal az út mentén, a régi, 1977-ben felszámolt Lepsény-Dég vasútvonal nyomvonalán halad majd. -

Siófok-Tamási kerékpárút építése: A HACS területéről Szabadhidvéget érinti a beruházás. A Sió partján haladva a 1999-ben felszámolt 49. számú vasúti nyomvonalra fellépve fog haladni az út Tamási felé.

Enying város tervei: A belterületi, 64-es főút menti kerékpárút építésen túl Enying kerékpáros kapcsolatainak a turisztikai forgalmat is kell szolgálnia (Balatoni bringaútba becsatlakozás, Sió menti kerékpárúthoz való kapcsolódás), tehát egyéb útvonalak tervezése és megépítése is indokolt. Ugyanúgy fontos Enying belterülete és a külterületi lakott helyei (Alsótekeres, Kabókapuszta, Leshegy) közötti kerékpáros összeköttetés. A kerékpárutak kiépítése mellett szükség van (legalábbis a turizmus számára) kiszolgáló létesítmények, szolgáltatások telepítésére. Ilyenek a szerviz, kemping, vagy sátorozó hely, kölcsönző, bringás büfé stb. A nyomvonalak megállapítására a csatlakozási pontok és alap irányok (Budapest –Balaton kerékpárút, Balatoni Bringakörút teljes nyomvonala, Sió menti kerékpárút) kitűzését követően kerülhet sor. -

Elágazás építése Alsótekeres felé, majd onnan Balatonvilágos irányába, csatlakozás a Balatoni bringakörúthoz

-

Elágazás építése Lepsény felé, csatlakozás a Budapest-Balaton kerékpárúthoz

-

Elágazás építése Balatonszabadi felé, csatlakozás a Sió menti kerékpárúthoz

-

Elágazás építése Kabókapuszta felé, bekapcsolva Leshegyet is

-

Bringaközpont kialakítása Alsótekeresen (szerviz, sátorhely, büfé)

-

Kölcsönző kialakítása Enying központjában.

A közelmúltban nem történtek hasonló mértékű beruházások, így ezeknek az utaknak az elkészülte kiemelt fontossággal bír a térségben. Lovas turizmus: Bár lóháton még nem közelíthetők meg turisztikai látványosságaink, de a lovas turizmus fellendülőben van a térségben. A Kabóka Lovas tanya az egyik legnagyobb szolgáltató a környéken, egyre többen látogatják őket. Pozitívumként említhető meg az is, hogy folyamatosan gyarapodik a lovas egyesületek száma is. Térségünkben tervezés alatt áll a Lepsény-Dég kisvasút újjáépítése is. A kisvasút nyomtávja 760 mm-es lenne a régi kisvasúti nyomtávval megegyezően. Mivel a puszták, amelyeken áthaladt már nem léteznek, kevesebb megállóhely szükséges a nyomvonalon. A nyomvonal a kerékpárút mellett haladna és a megállóhelyek is a kerékpáros megállóhelyeknél helyezkednének el: -

Dég, Mátyásdomb, Lepsény

A kisvasút Lepsénynél csatlakozna a 30-as számú MÁV fővonalhoz, amely Székesfehérváron át egészen Bicskéig kötné össze a turisztikai Látványosságokat. Diesel, vagy elektromos vontatásúak lesznek a szerelvények. Ez természetesen függ a megmozgatni kívánt tehertől is.

31

Külön érdekesség, hogy a vonalon üzemelő Mk jelzésű dízelmozdonyok és egyes vasúti kocsik még mindig üzemelnek az ország különböző pontjain, Balatonfenyvestől-Csömödérig. A vasútvonal újjáépülésével visszakerülhetnének a régi helyükre, fokozva ezzel a nosztalgikus hangulatot. Nemzeti Kastély és Várprogram A Dégi Festetics kastély további felújítása szerepel a Nemzeti Kastély és Várprogramban. A kastély felújítása időszerű, igen leromlott állapotban van. A térség szempontjából több hozadéka is van a programnak: -

A felújított kastély turisztikai vonzereje növekszik, több látogatót vonz a térségbe

-

A múlt egyik ékszerdoboza őrződik meg az utókor számára

Térségünkben összesen 3 további kastély szorul felújításra az utókor számára való megőrzésre: -

Csekonics Kastély - Enying

-

Nádasdy kastély - Lepsény

-

Lonkai Kastély – Mátyásdomb

Ezek a kastélyok csatlakozhatnak majd a programhoz a 2014-2020-as időszakban.

4.4 SWOT SWOT analízis Erősségek

Gyengeségek

- Tiszta, csendes környezet

-

- Kiváló minőségű termőföld

Az országos átlaghoz képest magas munkanélküliség, közmunka program torzító hatása

- A fő közlekedési utakról jól megközelíthető

-

Alacsony átlagkereset

- Két város is a helyi akciócsoport területén belül

-

Települések közötti összekötő utak kiépítetlensége

-

Továbbra is kevés a falusi magánszálláshelyek száma

- Kiemelkedő közösségi összefogás

-

Kevés épített és természeti örökség

- Szociális háló részbeni megvalósulása,

-

Hiányos tömegközlekedési hálózat

kiemelkedő gyermekellátási rendszer,

-

Alacsony képzettségű munkaerő, szakképzettség hiánya

jelzőrendszer.

-

Zöldenergia hiánya

- Balaton közelsége

-

Egészségügyi alapellátás részleges kiépítetlensége

-

Tőkehiányos vállalkozások

-

Non- Profit szervezetek részleges eszközhiánya

található

Lehetőségek - Nemzetközi és Térségek közötti kapcsolatok

Fenyegetések -

Források idő előtti kimerülése

-

Az elvándorlás a térségből folytatódik

- Foglalkoztatás növekedése

-

Utófinanszírozás miatti inaktivitás

- Autópályák kiépülése

-

Foglalkoztatási programok megszűnése

- Helyi értékek megjelenése

-

A társadalmi kirekesztettség és a szegénység növekszik

ápolása, kialakítása.

- Felzárkózó gazdaság - Erősödő civil szféra 32

- Szakképzett munkaerő - Pihenő és aktív turizmus iránti igény növekedése - A közeli városokban nő a felvevő piac a térségben előállított termékek iránt. - Közbiztonság növekedése - Széleskörű pályázati források.

4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása A helyzetfeltárás során, valamint a SWOT elemzés elkészítése során világosan látszanak azok a problémák, amelyekkel feltétlenül foglalkozni kell, megoldást kell rájuk találni. Számos olyan probléma áll fenn a térségünkben és úgy gondoljuk, hogy országszerte is, amelyekre a rendelkezésre álló forrásainkból nem tudunk megoldást nyújtani, ezekre külső források bevonása szükséges. Magas munkanélküliség, tőkehiányos vállalkozások A térségben az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség, a településekről a munkaerő elvándorol, a helyben lévő vállalkozások mindennapi nehézségekkel küzdenek, fejleszteni nem, vagy csak igen csekély mértékben képesek. Szükség van a helyben élő és dolgozó vállalkozások támogatására, munkahelyek kialakítására meglévők megőrzésére. A helyi termékek piacra jutásának segítése lehetőség az őstermelők és kistermelők számára. Számos piac került kialakításra a közelmúltban, ami felélénkítette a piaci lehetőségeket, amelyek további fejlesztési igényeket generálnak. Továbbra is kevés a magánszálláshelyek száma, a térség természeti adottságainak jó része továbbra is kihasználatlan Komoly erősségként jelentkezik a Balaton közelsége és a térség jó természeti adottsága, ennek ellenére a szálláshelyek és a turisztikai szolgáltatók száma viszonylag alacsony a térségben. Az elmúlt időszak fejlesztéseinek hatására a látogatottsága a térségnek folyamatosan növekszik. Szükség van további szálláshelyek kialakítására és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére. Non-profit szervezetek tőkehiányosak A térségben a civil aktivitás jónak mondható, növekvő tendenciát mutat. Forrásbevonó képességük sem elhanyagolható. Azonban ezek a civil szervezetek túlnyomó részt eszköz, illetve tőkehiányosak. Ahhoz, hogy feladataikat, szolgáltatásaikat a megfelelő és az elvárt szinten teljesíteni tudják a társadalmi felelősségvállaláson túl eszközök is kellenek. Szükséges ezért a térségben található civil szerveződések támogatása. Zöldenergia hiánya A környezeti fenntarthatóság szempontjából szükséges a megújuló energiahasznosítással összefüggő fejlesztések integrálása a Helyi Fejlesztési Stratégába. Az egyes intézkedések kritériumrendszereinek kialakításánál reflektáltunk ennek a problémának a megoldására. Társadalmi kirekesztettség és a szegénység elleni küzdelem A SWOT elemzés alkalmával fenyegetésként azonosítottuk a növekedő társadalmi kirekesztettség és a mélyszegénység növekedését. A feladat nagysága miatt külső források bevonásával próbáljuk meg a problémát

33

kezelni, enyhíteni. Az EFOP 1.7 intézkedésen belül kiírásra kerülő pályázat segítségével konkrét programot dolgozunk ki és valósítunk meg. Települések élhetőbbé tétele (közbiztonság növelése, szolgáltatások fejlesztése) Lehetőségként jelentkezik az elvándorlás csökkentése és a térség vonzóbbá tételének érdekében. Az élhető település egyik legfontosabb eleme a közbiztonság. Területünkön számos településen nem található még a közösség tárgyi és épített értékeit védő kamerarendszer, vagy a meglévők még csak részben kiépítettek. Mátyásdomb, Szabadhídvég, Mezőkomárom még nem rendelkezik semmilyen megfigyelő, biztonsági rendszerrel. A helyzetelemében bemutattuk, hogy a közösségi terek, játszóterek, parkok hiánya számos helység esetében problémát okoz, ezért ezeken a településeken támogatjuk a közösségi terek kialakítását.

5. Horizontális célok 5.1 Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség egy olyan fogalomkör, amely minden embert érint, és amelyben kardinális tényező az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése. Az esélyegyenlőségi politikánk fő törekvése, hogy az egyenlők között ne tegyünk különbséget. Fókuszában az alapvető jogok védelme és a diszkrimináció tilalma áll. Az általános magyar gyakorlatban nem a tiltás került a legmagasabb szintű jogforrásban az alkotmányban kodifikálásra. Az alaptörvény a diszkrimináció tilalmának pozitív üzenetét fogalmazta meg az egyenlő bánásmód követelményének meghatározásával, amely meghatározás tartalmilag megegyezik a diszkrimináció tilalmának jelentésével. Az esélyegyenlőség elve az egyenlő helyzetű emberek közötti különbségtétel tiltására és diszkrimináció megelőzésére irányul, mert az egyenlők között különbségtétel esetén diszkrimináció valósulhat meg. A társadalmi felzárkózás fókuszában az előnyben részesítés fogalma és az előnyben részesítést megvalósító intézkedések megtervezése valamint megvalósítása áll. A társadalmi felzárkózás elve arra épül, hogy különbözővel különbözően kell bánni, mert diszkrimináció úgyis megvalósulhat, ha különböző helyzetű emberek esetén nem veszünk tudomást az eltérő esélyekről és azonos bánásmódban részesítjük őket. Az elfogadott esélyegyenlőség fogalom értelmében nem mindenkit, csak az ugyanolyan helyzetben lévőket kell azonos bánásmódban részesíteni, így a hátrányosabb helyzetben lévők kedvezményekben részesítése bizonyos esetekben megengedett. Az jogegyenlőség önmagában nem lehet elegendő, hiszen az csak a formális, s nem a tartalmi egyenlőséghez vezethet: nem veszi figyelembe a lehetőségek közötti különbségeket. A társadalmi felzárkózáshoz szorosan kapcsolódik az átmenetiség elve. A társadalmi felzárkózást, vagyis az előnyben részesítést célzó intézkedések bevezetésére alapvetően – a kisebbségi jogokat leszámítva – az átmenetiség elve alapján kerülhet csak sor: egy adott megerősítő intézkedés csak addig maradhat hatályban, amíg el nem éri célját: azaz, amíg el nem tűnik az áthidalni szándékozott társadalmi különbség, hátrány.

34

A leghátrányosabb településeken és járásokban a társadalmi felzárkózás elérése érdekében, az előnyben részesítés alkalmazása, az egyenlő esélyek biztosítása elengedhetetlen feltétel, így a mi térségünkben is. A hátrányt okozó különbségtételt ki kell zárni, de ez nem elégséges feltétel a valódi esélyegyenlőség létrejöttéhez. A feltételek kialakítása során figyelembe kell vennünk a járások populációjában megmutatkozó különbségeket és olyan intézkedéseket, cselekvéseket kell alkalmazni, amelyek társadalmi szinten, eszközökkel támogatva, összhangban teremtik meg mindenki számára a hozzáférést. Vagyis tenni kell azért, hogy az egyenlőtlen helyzetben lévőknek is valóban lehetősége legyen a felkínált javakból részesülni. Egy befogadó, tudatosan működtetett társadalmi hatásrendszert kell megalkotni, amely képes az egyének és csoportok számára a kirekesztést, kirekesztődést meggátolni és a valódi értelemben vett hozzáférést biztosítani a társadalmi lehetőségekhez, javakhoz. A Befogadás, a közösségeknek kategorizálásától mentes nézetén alapul, ahol a kölcsönös inklúzió egy soha be nem fejeződő folyamat. Járásainkban és településeinken az esélyegyenlőség - mint alapvető emberi jog - egy olyan cél, mely akkor valósul meg, ha az egyenlő bánásmód mellett a társadalmi felzárkózás is biztosított. Mindez pedig akkor lehet sikeres, ha általánossá válik a Befogadás szemlélete, amikor is a mindennapok részévé válik az állandó közösségi cselekvés, s ennek eredményeképpen a társadalomban tapasztalható kizárási kényszerek eltűnnek. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a kizáró korlátokat igyekszünk felszámolni és a településeken élőkre, továbbá a kirekesztett személyekre egyidejűleg fordítunk figyelmet. Mindezt a különbözőség elismerését és az alapvető emberi jogokat szem előtt tartva tesszük. Így a közösség biztosítani tudja, hogy minden embernek meglegyenek az anyagi és egyéb lehetőségei arra, hogy teljes mértékben részt vehessenek a gazdasági, szociális és politikai életben. A társadalmi felzárkózás ügye 2010 óta kiemelt és központi kérdés a kormányzati politikában. A felzárkózáspolitika a – szegénység szempontjából meghatározó – speciális problématerületi stratégiák (gyermekszegénységet, romaügyet, hátrányos helyzetű térségeket érintő stratégiák) integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben való kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára. Ennek jelentőségét mutatja az Alaptörvény 2013. április 1-jével életbe lépett módosítása: a XV. cikk (4) bekezdésébe bekerült a társadalmi felzárkózás fogalma az alábbiak szerint: „Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti”. A járásokhoz tartozó halmozottan hátrányos helyzetű településeink leszakadási folyamatainak megfordítása érdekében mélyszegény, valamint a valószínűsíthetően leszakadó településeken a kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörésére és a helyzet javítására helyi felzárkózást segítő tudás és ismeretbővítő, többfunkciós közösségi tér működtetésre irányuló akcióterveket kívánunk megvalósítani közösség építéssel és a már meglévő aktív közösségi szervezetek megtartásával, bevonásával és további motiválásával. Ezeket az akciókat az EFOP 1.7 támogatásból kívánjuk finanszírozni. (költségtervezet az akció kidolgozásával egy időben, ezen kívül a partnerlista egyeztetés alatt)

35

Ezek sikeres megvalósulása érdekében folyamatos szakmai jelenlétet kell biztosítani a helyi szereplők, szakemberek bevonásával a helyi esélyegyenlőségi programok intézkedéseinek összhangjával. Ebben az esetben információs hozzáférési lehetőségek biztosításán kívül akár funkcióváltást, vagy bővítést is kell alkalmazni egy-egy érdekképviseleti szervezet vagy intézmény esetében. A gazdaságélénkítés mellett a hiányzó vagy már meglévő, de elégséges szolgáltatások palettáját is bővíteni szükséges

(tömegközlekedés, képzések,

gyermekorvos,

szűrővizsgálatok, szakorvosi rendelések, civil szervezetek, partnerek bevonása). Kiemelt figyelmet fordítunk a források hatékonyabb, intelligensebb elköltésére. Jelen fejezetben a konkrét intézkedések részét képezik, a nemek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítását is. A programok végrehajtása során ez olyan csoportok segítését és szempontjaik kiemelt figyelembevételét jelenti, melyek saját erejükből nem lennének képesek a hátrányaikból fakadó nehézségek leküzdésére, fokozottan ki vannak téve a hátrányos megkülönböztetés veszélyének, illetve támogatásra szorulnak a programok forrásaihoz történő hozzáférés során. A hátrányos helyzetű csoportok bevonását a program előkészítése, tervezése és végrehajtása során egyaránt biztosítjuk. A projekt során törekszünk a képzettséghez, a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz, a megfelelő lakhatáshoz és lakhatási környezethez, a megfelelő társadalmi és közösségi kapcsolatrendszerhez, a megfelelő információhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférésről, továbbá az önérvényesítéshez és a befogadó közösséghez való hozzáférésről.

5.2 Környezeti fenntarthatóság Jelentős lokális környezeti teherként maximum a térség mezőgazdasági termelésére jellemző monokultúra és nagytáblás földművelés jelentkezik, amely az erdőterületek visszaszorulására, a mezőgazdasági táblákat lehatároló fa- és erdősorok tarvágására nyújt szabad teret így a talajerózió egyes részfolyamatainak is. Azonban a lokális környezeti károkon túl a klímaváltozás globális probléma, melynek hatásai helyi szinten is érezhetőek. Így az Egyesület működése során nagy hangsúlyt fektetett és fektet most is a környezeti fenntarthatóságra. Az egyes intézkedések kialakításánál, értékelési szempontjainak megalkotásánál fontos szempont volt a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok betartása. Külön előnyben részesítjük azon pályázóinkat, akik a fejlesztéseik során megújuló energiát hasznosító berendezéseket alkalmaznak. A pályázat értékelése során ezek a pályázók többletpontokat kapnak. Egyes intézkedéseknél a kiválasztási szempontként állapítottunk meg olyan kritériumokat, mint például, hogy a fejlesztéshez kapcsolódó építés ne legyen tájidegen. Kifejezetten azoknál az intézkedéseknél ügyeltünk erre, ahol a minőségi vidéki környezet fenntartása a fő szempont, illetve a minőségi környezet iránti növekvő igény összekapcsolható a turizmus és egyéb kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésével. A rendezvények támogatásánál is kikötésre került, hogy legalább 1 db környezettudatosságra nevelő elem kerüljön beépítésre. A szemléletformálást nem csak a támogatott rendezvényeknél, hanem a saját rendezvényeink alkalmával is végezni fogjuk.

36

6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása A vidék összes problémáját egyenlő jelentőséggel kezelni lehetetlen, így a problémák közül fókuszcsoportokra reagálhatunk csak, fejlesztési szükségleteket csak ezeken belül határozhatunk meg. Így elsősorban olyan fejlesztésekre koncentrálunk, amelyek további fejlesztési lehetőségeket teremtenek. A korábbi megoldásainkat, problémákra adott válaszainkat és beavatkozásainkat kívánjuk nagyobb volumenben alkalmazni. A megfogalmazott céljainkat minél több szféra szerepelőjével együttesen kívánjuk megvalósítani. Olyan HFS-t, amely egységes célok alá képes rendezni a LEADER és más fejlesztési forrásból megvalósítható projekteket, így integrálva az összes településen felmerülő problémákra adandó válaszokat. A HFS tervezés során több innovatív megközelítés illetve innovatív elem került az elkészült dokumentumba. A Helyi termelők segítésére és a helyi termékek piacra jutásának segítésére a Sárvíz Helyi Közösséggel együttesen kívánunk a REL-ben tevékenykedni, így 36 településsel már elegendő kritikus tömeg keletkezik ahhoz, hogy a Rövid Ellátási Lánc megszervezése és működtetése sikeres lehessen. Ezt igyekszünk úgy létrehozni, hogy az minél több gazdasági szereplőt megszólítson, megmozgasson, elősegítve ezzel a hálózatba tömörülést és a hatékonyabb forráslekötést.

7. A stratégia beavatkozási logikája 7.1 A stratégia jövőképe A stratégia a Mezőföld komplex fejlesztését célozza meg. Elsődleges szempont a gazdaság fejlesztése, ezen belül a mikro-, és kisvállalkozások valamint az őstermelők támogatása. A feldolgozóipar betelepítésével lehetőség nyílik a helyben előállított jó minőségű termékek helyi feldolgozására. A HACS területén lévő leszakadó déli térség szabad vállalkozási övezetté történő besorolásával lehetőség nyílik ipari parkok kialakítására. A Rövid Ellátási Lánc megvalósulásával szintén a helyi gazdaság élénkül. Kiemelt célunk a gazdasági fellendülés mellett a természet-, környezet- és tájvédelem. A zöldenergia hasznosítását a környezetünk védelmében kiemelkedően fontosnak tartjuk. A térség adottságai miatt nagy hangsúlyt fektetünk az idegenforgalom fejlesztése területén a vidéki turizmusra épített kínálat kialakítására, a bor-, és horgászturizmus fejlesztésére. Fontos cél továbbá a falusi magánszálláshelyek kialakításának elősegítése, valamint az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés. A turizmus fellendülését szolgálja a tiszta, megóvott környezet, a szolgáltatások bővítését pedig elősegíti a gazdasági fejlesztés. Nagyon fontos a térség infrastruktúrájának fejlesztése, a megfelelő közlekedési hálózatok kialakítása, hogy a térség átjárható legyen. Az együttműködést biztosítja az elérhetőség javítása, ezáltal közelebb kerülnek egymáshoz a civil szervezetek, érintett helyi közösségek, valamint a mezőgazdasági termelők. A megerősödött civil és szakmai szervezetek hatékonyabban részt vehetnek a vidékfejlesztési döntésekben, szolgáltatásaik javítják az életminőséget. A fejlesztések alapja a humán fejlesztés, a képzés. Az előirányzott fejlesztési célok megvalósításához elengedhetetlen a jól képzett munkaerő, a szakmailag felkészített vállalkozói réteg, hogy minél magasabb színvonalú szolgáltatást tudjunk nyújtani.

37

7.2 A stratégia célhierarchiája A MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület a 2014-2020-as időszakra a következő Átfogó Célokat határozta meg: Átfogó Célok:

1. A helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése révén élénkülő helyi gazdaság.

2. Erősebb, befogadóbb vidéki közösségek

Sorszám Specifikus célok

Eredménymutatók megnevezése

Célérték

1.

Gazdaságfejlesztés, munkanélküliség

Létrejött, új munkahelyek száma,

15,20

csökkentése.

Megvalósult projektek száma

2.

Bővülő Idegenforgalmi kapacitás

Létrejövő új szolgáltatások száma

10

3.

Hátrányos Helyzetű lakosok

Projektbe bevont emberek száma

1000

életminőségének javítása 4.

Közbiztonság növelése

Érintett települések száma

4

5.

Megújuló közösségi terek és gazdagabb

Beruházással érintett lakosság száma

10000

közösségi programok által javuló életminőség.

Célok indoklása: 1. Gazdaságfejlesztés, munkanélküliség csökkentése: Mind a helyzetfeltárásból, mind a SWOT analízisből egyértelműen látszik az, hogy a térségben továbbra is magas a munkanélküliség. Ez a probléma sok más problémát is generál egyszerre a területen (pl.: elvándorlás, öregedő teleülések.) Mindenképpen indokolt a vállalkozások segítése annak érdekében, hogy meglévő munkahelyeket tartsanak meg, vagy újakat hozzanak létre. 2. Bővülő idegenforgalmi kapacitás: A térség kevés turisztikai potenciállal rendelkezik, pedig komoly lehetőségként jelentkezik a Balaton közelsége. A meglévő szolgáltatások hiányosak, sok szolgáltatás még nem is létezik a térségben. A főbb látnivalók, épített örökségeink látogatottsága nem, vagy csak nagyon kis mértékben változik. Kevés még mindig az idelátogatók, és a huzamosabb ideig itt tartózkodók száma. Fontos tehát a turisztikai szolgáltatók támogatása, magánszálláshelyek létrehozása, a vendégéjszakák növelése.

38

3. Hátrányos helyzetű lakosok életminőségének javítása: A szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, az egyesületünk számára az egyik legfontosabb feladat. Egyrészt a HACS 10 településéből 9 fejlesztendő járásba sorolt, másrészt 2 településük (Enying, Mátyásdomb) a kedvezményezet településekhez tartozik. A déli leszakadó településeken is egyre nagyobb a mélyszegénység, Enying városában pedig már szegregátumok is megtalálhatók. A kedvezőtlen társadalmi viszonyok mérséklésére az EFOP 1.7 intézkedés forrásaira támaszkodva egy komplex beavatkozási program szükséges. 4. Közbiztonság növelése: Számos település még nem rendelkezik térfigyelő kamerarendszerrel, vagy a rendszerük csak részben kiépített. A kamerarendszer nem csak bűnmegelőzési célokat szolgál, hanem megvédi a települések épített örökségeit, műtárgyait, épületeit, az állampolgárok tulajdonát. Erősen indokolt tehát ezen a településeken a térfigyelő kamerarendszerek kialakításának, bővítésének támogatása. 5. Megújuló közösségi terek és gazdagabb közösségi programok által javuló életminőség: A jövő útja az együtt cselekvés a közösségi célok mentén való együttgondolkodás. A közösségek életének elengedhetetlen részei a közösségi terek, ahol az emberek találkozhatnak, kicserélhetik gondolataikat, közösen munkálkodhatnak a köz érdekében. Fontos továbbá a közösségek, civil szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése is, hogy feladataikat minél magasabb színvonalon láthassák el. Hagyományőrző rendezvények támogatásával az identitástudatot is fejleszteni kell.

Mely specifikus célokhoz járul hozzá? 2. 3. 4. 5.

Intézkedések, beavatkozási területek

1.

1. 2.

"Vidéken élek, Vidéken dolgozom" Mikro-kis-, és középvállalkozások, őstermelők támogatása. Turisztikai fejlesztések támogatása

x x

3.

Szabadidő eltöltésére alkalmas terek, rekreációs terek kialakítása, meglévők fejlesztése,

x

4.

Non-profit szervezetek támogatása: eszközbeszerzés, kiadvány készítése.

x

5.

Mezőföldi hagyományőrző és kulturális rendezvények támogatása.

6. 7.

x

x

Települési közbiztonság növelése: új térségi kamerarendszer kialakítása, meglévő fejlesztése. A társadalmi kirekesztettség és a szegénység elleni küzdelem (EFOP 1.7)

x

x x

39

8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 8.1.1.:Intézkedés megnevezése: "Vidéken élek, Vidéken dolgozom" Mikro-, és kisvállalkozások, őstermelők támogatása Specifikus cél: Ezen intézkedés a „Vidéken élek, Vidéken dolgozom” elnevezésű specifikus célunkhoz kapcsolódik a leginkább, de kapcsolódik még szervesen további 5 specifikus célunkhoz is. Indoklás, alátámasztás: Ahogy a helyzetfeltárásból is kiderül, hogy térségünkben a munkanélküliség nagy (7,6% a 2013-as adatok alapján) az országos átlagnál rosszabbnak mondható. Vállalkozásaink eszköz, és tőkehiányosak. Azok az őstermelők, akik jó minőségű termékeket állítanak elő, nem tudnak piacképes mennyiségben termelni, eszközparkjuk leromlott, a kor elvárásainak nem, vagy csak kis mértékben felelnek meg, de fejlesztésükkel könnyebben bekapcsolódhatnak a REL programba. Az előző időszakban létrehozott termelői piacok kihasználtsága is hatékonyabb lesz. A gazdaság fejlesztése, az új munkahelyek létrehozása, a meglévők megtartása egyesületünk egyik elsődleges célja volt a 2008-2013-as időszakban is és kiemelt célja jelenleg is. Az intézkedés segítségével a mikro-, kisvállalkozások, valamint az őstermelők versenyképessége javul, jobb esélyekkel indulhatnak a piacon. Az intézkedés segítségével új munkahelyeket hozunk létre, meglévőket tartunk meg.

A korszerűsítésekkel a gazdasági ágazatokon belüli

diverzifikáció is megvalósulhat, szélesebbé, specifikusabbá téve ez által a „szolgáltatásokat”. A helyben realizált bevétel, az új munkahelyek által generált fizetőerő a helyi gazdaságba fordítódik vissza. Az intézkedés az első átfogó célunk egyik szerves része, amely kifejezetten a gazdaságfejlesztésre fókuszál, a magasabb hozzáadott érték miatt az előállított termékek és a szolgáltatások színvonala emelkedik. A támogatható tevékenység területek meghatározása: Mikrovállalkozások esetében a működésükhöz szükséges: -

Új épület építése, meglévő felújítása, kisléptékű infrastruktúra bevezetése.

-

Eszközbeszerzés

-

Gépbeszerzés

-

Szoftverek beszerzése

-

Marketing költségek (online, offline)

-

Előkészítő tevékenységek

-

Megújuló energiát hasznosító berendezések

Őstermelők esetében a helyi termékek előállításához és piacra jutásának segítéséhez kapcsolódó: -

Eszközbeszerzés, szoftver beszerzése

-

Az előállított elsődleges termékek feldolgozásához szükséges épület építése, meglévő felújítása, az ahhoz kapcsolódó megújuló energiát hasznosító berendezések beszerzése.

-

A helyi termékek piacra jutását segítő marketing tevékenységek

-

Előkészítő tevékenységek 40

Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Az intézkedés kiegészítő jelleggel a mikro-, kisvállalkozások és őstermelők kisebb mértékű beruházásait támogatja. A minimális támogatási összeg 500 000 Ft, amely a többi pályázati kiírásnál nem lehetséges. Továbbá a Széchenyi 2020 pályázati rendszerben nagyon sok szektor kizárásra került a támogatásra jogosultak köréből. Induló vállalkozásokat az intézkedés nem támogat, ők a VP 6.2.1. számú intézkedésében juthatnak forráshoz. A nem besorolt járáshoz tartozó településünkön (Polgárdi) a támogatási intenzitást a VP-ben szereplő intenzitásnál magasabb százalékpontban határoztuk meg. Polgárdi jelenleg a Székesfehérvári járáshoz tartozik, ami nem besorolt fejlesztési szempontból. Azonban a gazdasági és egyéb mutatói eltérnek a székesfehérvári járás gazdagabb településeitől, inkább a déli szegényebb települések mutatóihoz, ezért szükséges a megemelt támogatási intenzitás alkalmazása. A jogosultak köre: A MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület területén székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező: -

mikrovállalkozások, helyi terméket előállító őstermelők

-

non-profit vállalkozások

Csak azon mikrovállalkozások támogathatók, amelyek mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az 50%-ot. Kiválasztási kritériumok, alapelvek: -

Közvetlenül szolgálja a vidéki gazdaság fejlődését: új munkahelyet hoz létre, vagy munkahelyet tart meg

-

Hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztat

-

A projektben megjelenik az innováció

-

A projekt gazdaságilag jól megalapozott: a pályázatban részletesen bemutatja és indokolja az elszámolni kívánt költségnemek szükségességét.

-

A projekt megvalósítása során megújuló energiát hasznosító berendezéseket is telepít.

-

Új terméket, szolgáltatást hoz létre, vagy a meglévők minőségét javítja

-

8 millió Ft támogatási összeg felett kötelező legalább további 1 fő főállású munkavállalót alkalmazni legalább 12 hónapon keresztül, a működési kötelezettség kezdetétől számított 1 éven belül.

Tervezett forrás: a, Az adott intézkedésre allokált forrás: 130 000 000 Ft b, A támogatás aránya: A 290/2014.(XI.26.) kormányrendelet szerint: -

Olyan településen, amely fejlesztendő járásban fekszik: 70%

-

Egyéb: 55%

c, Projektméret korlátai: Minimum támogatási összeg: 500 000 Ft Maximum támogatási összeg: 10 000 000 Ft d, Támogatás módja: hagyományos költségelszámolás. A megvalósítás tervezett időtartama: -

Kezdete: 2016. II. félév.

-

Vége: 2020. II. félév 41

Kimeneti indikátorok: a, Támogatott projektek száma: 15-20 db -

mikrovállalkozások, helyi terméket előállító őstermelők: 10-18 db

-

non-profit vállalkozások: 1-3 db

-

őstermelők: 2-3 db

b, létrehozott munkahelyek száma: 5-8 db 8.1.2.:Intézkedés megnevezése: Turisztikai fejlesztések támogatása Specifikus cél: Az intézkedés az „Idegenforgalom fellendítése különös tekintettel a falusi-, bor-, és horgászturizmusra, magánszálláshelyek kialakítására és a hagyományőrzésre, turistaútvonalak kialakítása” elnevezésű specifikus célhoz kapcsolódik leginkább, de szorosan összefonódik a „Vidéken élek – Vidéken dolgozom” - program a munkanélküliség csökkentése és a gazdaság fejlesztése érdekében” című specifikus céllal is. Indoklás, alátámasztás: Az előző programozási időszakban is láthattuk, hogy nagy volt az igény a turisztikai fejlesztésekre, melyből számos fejlesztés szálláshelyek kialakítására irányult. A szálláshelyfejlesztésen kívül pályáztak még lovas turisztikai, és egyéb sportturisztikai fejlesztésekre és egyéb turisztikai szolgáltatások fejlesztésére. A beruházások élénkítették a turisztikai vonzerőt, javították szolgáltatásokat, ez által növelve az idelátogatók és a vendégéjszakák számát. A térségben a tervek között szerepel egy Lepsény-Dég-Lajoskomárom-Szabadhídvég kerékpárút is, ami a budapestihez csatlakozna. Ez szintén bevonhatná ezeket a településeket a turisztika vérkeringésébe. A SWOT elemzésben lehetőségként említett Balaton közelsége is meghatározó tényező. Ezekhez kapcsolódóan is felmerülhet az igény további szálláshelyek, turisztikai pihenőhelyek, kirándulóhelyek továbbfejlesztésére, ehhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások bővítésére. Nagy igény mutatkozik a horgász-, bor-, és vadászturizmus fejlesztésére is, amely egyre nagyobb turisztikai vonzerőt generál a térségben. A jelen tervezési időszakban beérkezett projektötletek alapján is egyértelműen kijelenthető, hogy nagy igény van továbbra is a turisztikai fejlesztésekre. A támogatható tevékenység területek meghatározása: - A falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi, legalább 3 napraforgós magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, maximum 10 férőhelyig. - Már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése, kivéve a kereskedelmi szálláshelyek; - Kisléptékű infrastruktúra bevezetése. - Eszközbeszerzés - Gépbeszerzés - Megújuló energia hasznosításához eszközbeszerzés - Szoftver beszerzése (szállásszolgáltatáshoz kapcsolódóan) - Marketing kiadások (online és offline)

42

- Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - a vidéki települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad-, és halgazdálkodási adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése és marketingje, a foglalkoztatást előmozdító fejlesztése: - Alkalmi falusi-, agroturisztikai szolgáltatások; - Ökoturisztikai szolgáltatások; - Lovas turisztikai szolgáltatások; - Vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások; - Horgász turisztikai szolgáltatások; - Borturisztikai szolgáltatások; - Kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások; - Az alkalmi falusi-, az agroturisztikai-, valamint az ökoturisztikai szolgáltatások kivételével a fent felsorolt szolgáltatásokhoz kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások. Kiegészítő Jelleg, lehatárolás: Az intézkedés speciális célja, hogy növelje a turisztikai vonzerőt, növelje a szálláshelyek és vendégéjszakák számát. A szálláshelyek száma és minősége is specifikussá teszi a célterületet, mivel ilyen minőségű fejlesztésre máshol nincs lehetőség. -

agrárvállalkozás pályázó kizárva (VP diverzifikáció lehatárolás miatt)

Az intézkedés erdei turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseket nem támogat, azok a VP. 8.5.2. intézkedésen belül pályázhatók. A nem besorolt járáshoz tartozó településünkön (Polgárdi) a támogatási intenzitást a VP-ben szereplő intenzitásnál magasabb százalékpontban határoztuk meg. Polgárdi jelenleg a Székesfehérvári járáshoz tartozik, ami nem besorolt fejlesztési szempontból. Azonban a gazdasági és egyéb mutatói eltérnek a székesfehérvári járás gazdagabb településeitől, inkább a déli szegényebb települések mutatóihoz, ezért szükséges a megemelt támogatási intenzitás alkalmazása. Jogosultak köre: -

Non-profit szervezetek

-

Már működő mikrovállalkozások, az induló mikrovállalkozások nem támogathatók.

-

Magánszemélyek

A kiválasztási kritériumok, alapelvek: -

A projekt új férőhelyeket hoz létre

-

A projekt új szolgáltatást hoz létre

-

A projekt innovatív elemeket tartalmaz

-

A fejlesztés nem tájidegen

-

A projekt a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével valósul meg.

Tervezett forrás: a, az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 60 000 000 Ft b, támogatás aránya: A 290/2014.(XI.26.) kormányrendelet szerint olyan településen, amely fejlesztendő járásban fekszik: -

non-profit szervezetek: 90% 43

-

mikrovállalkozások: 70 %

-

magánszemélyek: 70%

Egyéb területen: -

non-profit szervezetek: 85%

-

mikrovállalkozások: 55%

-

magánszemélyek: 55%

c, Projektméret korlátai: Minimum támogatási összeg: 200 000 Ft Maximum Támogatási összeg: 8 000 000 Ft d, Támogatás módja: Hagyományos költségelszámolás A megvalósítás tervezett időtartama: -

Kezdete: 2016. II. félév.

-

Vége: 2020. II. félév

Kimeneti indikátorok: a, Támogatott projektek száma: 5-10 db b, A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva: -

Non-profit szervezetek: 2-3 db

-

Mikrovállalkozások: 3-5 db

-

Magánszemélyek: 3-5 db

c, Létrehozott férőhelyek száma: 10-15 db 8.1.3.:Intézkedés megnevezése: Szabadidő eltöltésére alkalmas terek, rekreációs terek kialakítása, meglévők fejlesztése. Specifikus cél: Az intézkedés a „Települések életminőségének, közbiztonságának növelése, szabadidő eltöltésére alkalmas terek kialakítása, egészségmegőrzés, rekreáció.” elnevezésű intézkedéshez kapcsolódik a leginkább, de szerves része további 2, 5, 6 célkitűzéseknek is. Indoklás, alátámasztás: A helyzetelemében bemutattuk, hogy a közösségi terek, játszóterek, parkok hiánya számos helység esetében problémát okozott a közösség életében. Ezen problémát felismerve az elmúlt években több közösségi tér került kialakításra, illetve lett felújítva. Köztük faluközpontok, terek, parkok, játszóterek, közösségi házak. Ezeknek a beruházásoknak a döntő többsége is EMVA támogatási forrásokból valósult meg. Kiemelkedő volt az utolsó LEADER pályázati kör, melyben Szabadidő eltöltésére alkalmas terek kialakítása, meglévő fejlesztése, felújítása intézkedési terv keretében 10 közösségi tér lett kialakítva, felújítva. Jelentősen javították a települések megtartó erejét, az ott élők életminőségét, hiszen e terek léte vitathatatlanul közösségformáló erővel bír, mert szabadidős tevékenységek, összejövetelek, rendezvények számára alkalmas helyiségek, területek kialakítása érdekében épültek meg.

44

Betegség megelőző és gyógyító gyermek- és ifjúságvédelmi munka elősegítésért több szervezet is működik térségünkben. A depriváció és hátrányos helyzet javításában, illetve megszüntetésében is kiemelt szerepet töltenek be a különféle egyesületek, alapítványok, de a helyi egyházak, így evangélikus, katolikus és a református egyházak is tevékenyek e területen. Hangsúlyos e tevékenysége szempontjából térségünkben a Boróka Mozgássérült Gyermekek Fejlesztésért Alapítvány. Célja az Enyingen, illetve a környező településeken élő mozgássérült, szellemileg sérült, ill. egyéb betegségben szenvedő gyermekek fejlődésének, gyógyulásának elősegítése, életkörülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésének elősegítése. A projektötlet gyűjtés és a fórumok alkalmával egyértelműen kiderült, hogy még mindig nagy az igény a szabadidő eltöltésére alkalmas, és rekreációs terek létrehozására, meglévők fejlesztésére. Jelen intézkedés kétfajta tér kialakítását teszi lehetővé: -

Szabadidő eltöltésére alkalmas terek, rekreációs terek kialakítása: olyan épület, park, létesítmény, amely az odalátogatók, testi-lelki felüdülését, kikapcsolódását szolgálja, valamint közösségfejlesztő hatású.

-

Rehabilitációs terek kialakítása: az Enyingen, illetve a környező településeken élő mozgássérült, szellemileg sérült, ill. egyéb betegségben szenvedő gyermekek fejlődésének, gyógyulásának elősegítése, társadalmi beilleszkedésének elősegítése céljából létesítendő rehabilitációs tér.

Támogatható tevékenységek szabadidő eltöltésére alkalmas terek, rekreációs terek esetén: -

Szabadidős terek kialakításával kapcsolatos építés, parkok kialakítása, játszótéri és használati térelemek

elhelyezése. Meglévő épület felújítása, új építése, kisléptékű infrastruktúra bevezetése. -

Eszközbeszerzés

-

Marketing.

Támogatható tevékenységek rehabilitációs tér kialakítása esetén: -

A rehabilitációs tevékenységhez kacsolódó gyógyászati és fejlesztő eszközök beszerzése

-

A rehabilitációs tevékenységhez kapcsolódó új építés, meglévő épület felújítása, kisléptékű infrastruktúra bevezetése.

-

Előkészítő tevékenységek

-

Marketing

Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Az intézkedés speciális célja a közösségfejlesztés, rekreáció, valamint a települések életminőségének javítása. Jelen intézkedésben vállalkozások nem pályázhatnak, ők a VP-ben a 6.2.1. és 6.4.1., valamint a 16.3.1.-intézkedésen belül valósíthatják meg elképzeléseiket. Az intézkedés keretén belül csak 1000 Fő feletti települések pályázhatnak. Az 1000 fő alatti települések a VP 7.4.1. intézkedésén belül pályázhatnak. A rehabilitációs tér az Egyesület területén a következő specifikus célokat szolgálja: az Enyingen, illetve a környező településeken élő mozgássérült, szellemileg sérült, ill. egyéb betegségben szenvedő gyermekek fejlődésének, gyógyulásának elősegítése, életkörülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésének elősegítése. Ez mind egyedi, új szolgáltatás jelenik meg a térségben, és specifikusan csak olyan szervezetek nyújthatnak be rá pályázatot, akiknek a tevékenységei között ezek a célok szerepelnek. A nem besorolt járáshoz tartozó településünkön (Polgárdi) a támogatási intenzitást a VP-ben szereplő intenzitásnál magasabb százalékpontban határoztuk meg. 45

Polgárdi jelenleg a Székesfehérvári járáshoz tartozik, ami nem besorolt fejlesztési szempontból. Azonban a gazdasági és egyéb mutatói eltérnek a székesfehérvári járás gazdagabb településeitől, inkább a déli szegényebb települések mutatóihoz, ezért szükséges a megemelt támogatási intenzitás alkalmazása. Jogosultak köre szabadidő eltöltésére alkalmas parkok esetén: -

Önkormányzatok

-

Egyházi szervezetek

-

Non-profit szervezetek

Jogosultak köre rehabilitációs tér kialakítása esetén: -

Non-profit szervezetek

Rehabilitációs terek kialakítására csak olyan mozgássérültekkel foglalkozó non-profit szervezet támogatható, melynek célja az Enyingen, illetve a környező településeken élő mozgássérült, szellemileg sérült, ill. egyéb betegségben szenvedő gyermekek fejlődésének, gyógyulásának elősegítése, életkörülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésének elősegítése. Kiválasztási kritériumok, alapelvek szabadidő eltöltésére alkalmas parkok esetén: -

A fejlesztés közösségi célokat szolgál.

-

A fejlesztés együttműködésben valósul meg

-

A projekt költségvetése jól megalapozott, alátámasztott

-

A projekt a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével valósul meg.

-

A fejlesztés nem tájidegen

Kiválasztási kritériumok, alapelvek rehabilitációs tér kialakítása esetén: -

A fejlesztés hiánypótló a térségben, új szolgáltatást hoz létre

-

A fejlesztés közösségi célokat szolgál.

-

A fejlesztés együttműködésben valósul meg

Tervezett forrás: a, az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 60 000 000 Ft b, támogatás aránya: -

Önkormányzatok: 90%

-

Egyházi szervezetek: 90%

-

non-profit szervezetek: 90%

Egyéb területen: -

Önkormányzatok: 85%

-

Egyházi szervezetek: 85%

-

non-profit szervezetek: 85%

c, Projektméret korlátai: Közösségi fejlesztés esetén: Minimum támogatási összeg: 1 000 000 Ft Maximum Támogatási összeg: 10 000 000 Ft Rehabilitációs fejlesztés esetén: Minimum támogatási összeg: 1 000 000 Ft 46

Maximum Támogatási összeg: 15 000 000 Ft d, Támogatás módja: Hagyományos költségelszámolás A megvalósítás tervezett időtartama: -

Kezdete: 2016. II. félév.

-

Vége: 2020. II. félév

Kimeneti indikátorok: a, Támogatott projektek száma: 5-10 db b, A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva: -

Non-profit szervezetek: 2-3 db

-

Önkormányzat: 3-5 db

-

Egyház: 3-5 db

8.1.4.:Intézkedés megnevezése: Non-profit szervezetek támogatása: eszközbeszerzés, kiadvány készítése. Specifikus cél: Az intézkedés szorosan kapcsolódik a „Non-profit szerveződések támogatása” elnevezésű specifikus célokhoz, és kapcsolódik továbbá a 4, 5, 6, célkitűzésekhez. Indoklás, alátámasztás: A helyzetfeltárásban bemutattuk, hogy fontos egy település közösségformáló erejének, életminőségének megítélésben a civil szervezetek működése, felszereltsége, „szolgáltatásuk” minősége. A gyakori pénzügyi erőforrás hiányára remek megoldást nyújtott a pályázatokkal megvalósítható eszközbeszerzés, melyek gyakran különböző szférák együttműködésének segítségével valósulhattak meg. Szolgáltatásaik fejlesztésével feladatukat is el tudják színvonalasabban látni. Mindemellett a tőkebevonó kapacitásuk sem elhanyagolható. A beszerzések további lehetőségeket nyitottak a közösségek egymás közötti kapcsolatát tekintve is, hiszen gyakran segítik egymást a különböző közösségek a pályázat során elnyert eszközök rendelkezésre bocsájtásával is vagy olykor közös rendezvények, közös feladatvállalások, elképzelések valósulnak meg. Térségünkben is nélkülözhetetlen a kulturális örökség és a történelmi hagyományok megőrzése, hiszen identitásunk meghatározó elemei valamint a közösségformálás erejének alapvető elemei. A kulturális örökség és a történelmi hagyományok megőrzését érintő fejlesztéseket támogatja a történelmi, kulturális, turisztikai kiadványok elkészítése és kiadása. A SWOT elemzésben kitértünk arra, hogy a sok megvalósult sikeres projekt ellenére még nagyon sok civil szervezet eszközhiányos, feladatát nehezen tudja ellátni. A projektötletek gyűjtésekor is világosan kidomborodott ez a probléma. Nagyon sok igény érkezett kiadványok kiadásának illetve a tevékenységet segítő eszközbeszerzések támogatására. Az intézkedés keretén belül csak olyan non-profit és egyházi szervezetek támogathatók, amelyek céljai tevékenységei közösségi, hagyományőrző történelmi és kulturális, kikapcsolódási célokat szolgának. Támogatható tevékenység területek meghatározása: -

Eszközbeszerzés,

-

Szolgáltatások beszerzése, 47

-

Marketing,

-

Kiadvány készítése

Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Az intézkedés speciális célja a közösségek fejlesztése, közösségépítés. Jelenleg a non-profit szervezetek eszközbeszerzését, semmilyen OP-ból nem lehet finanszírozni. Egyedül a Nemzeti Alapkezelő által kiírt működési és szakmai programok megvalósításával kapcsolatos pályázatokon lehet eszközt beszerezni, de ott is nagyban korlátozva van ez a lehetőség. Az intézkedés a térségünkben élő és aktívan tevékenykedő non-profit szervezetek számára hiánypótló, csak itt van lehetőségük egyrészt nagyobb összegben és megkötések nélkül eszközöket beszerezni. A kiadványok készítésére is csak korlátozottan van lehetőség a többi OP-on belül. A Nemzeti Alapkezelő által kiírt szakmai programok megvalósítására szolgáló kiírás is csak az egyesület történetével kapcsolatos kiadványokat támogat. A nem besorolt járáshoz tartozó településünkön (Polgárdi) a támogatási intenzitást a VP-ben szereplő intenzitásnál magasabb százalékpontban határoztuk meg. Polgárdi jelenleg a Székesfehérvári járáshoz tartozik, ami nem besorolt fejlesztési szempontból. Azonban a gazdasági és egyéb mutatói eltérnek a székesfehérvári járás gazdagabb településeitől, inkább a déli szegényebb települések mutatóihoz, ezért szükséges a megemelt támogatási intenzitás alkalmazása. Jogosultak köre: A MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkező: -

Non- Profit szervezetek

-

Egyházi szervezetek:

Kiválasztási kritériumok, alapelvek: -

Közvetlenül szolgálja a térség kulturális, vagy történelmi, turisztikai értékeit

-

Közvetlenül hozzájárul a térség helyi sajátosságainak, mint terméknek az erősítéséhez

-

A fejlesztés együttműködésben valósul meg

-

A fejlesztés hozzájárul a deprivációs és a hátrányos helyzet javításához és/vagy megszűntetéséhez a

térségben. -

A projekt költségvetése jól megalapozott, alátámasztott

Tervezett forrás: a, az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 30 000 000 Ft b, támogatás aránya: A 290/2014.(XI.26.) kormányrendelet szerint olyan településen, amely fejlesztendő járásban fekszik: -

Egyházi szervezetek: 90%

-

Non-profit szervezetek: 90%

Egyéb területen: -

Egyházi szervezetek: 85%

-

Non-profit szervezetek: 85%

c, Projektméret korlátai: Minimum támogatási összeg: 100 000 Ft Maximum Támogatási összeg: 2 000 000 Ft 48

d, Támogatás módja: Hagyományos költségelszámolás A megvalósítás tervezett időtartama: -

Kezdete: 2016. II. félév.

-

Vége: 2020. II. félév

Kimeneti indikátorok: a, Támogatott projektek száma: 15-20 db b, A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva: -

Non-profit szervezetek: 10-15 db

-

Egyházi szervezetek: 10-15 db

8.1.5.:Intézkedés megnevezése: Mezőföldi Hagyományőrző és kulturális rendezvények támogatása Specifikus cél: Az intézkedés szorosan kapcsolódik a 2,4,5,6 specifikus célokhoz, de leginkább az 5. célterülethez. Indoklás, alátámasztás: A helyzetfeltárásból kiderül, hogy a településeinken a civil szervezetek működésük során is jelentős szerepet vállalnak a települések rendezvényein, közösségi és kulturális programokon, azok lebonyolításában, a hagyományaink és kulturális örökségünk megőrzésében. Számos értékes és hasznos rendezvény valósult meg az előző támogatási ciklusban, és a beérkezett projektjavaslatok között is további számos jó programterv szerepel. Az intézkedésre továbbra is szükség van a beérkezett igények alapján. A hagyományőrzés és a régi mesterségek gyűjtése folyamatos, sokan még nem ismerik a területünkön őshonos mesterségeket, kialakult hagyományokat. Az

intézkedés

célja

e

hagyományok,

mesterségek

megismertetése

hagyományőrző

rendezvények,

rendezvénysorozatok támogatásával. Támogatható tevékenység területek meghatározása: -

Rendezvényhez kapcsolódó kis értékű eszközbeszerzés,

-

Szolgáltatások beszerzése, fellépők díjai

-

Marketing

Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Jelenleg sem a VP-ben, sem a többi Operatív Programban nem található olyan intézkedés, amely ilyen típusú rendezvényeket támogat. A tájegységre jellemző, mezőföldi hagyományok kifejezett bemutatása specifikus igényeket elégít ki. A nem besorolt járáshoz tartozó településünkön (Polgárdi) a támogatási intenzitást a VP-ben szereplő intenzitásnál magasabb százalékpontban határoztuk meg. Polgárdi jelenleg a Székesfehérvári járáshoz tartozik, ami nem besorolt fejlesztési szempontból. Azonban a gazdasági és egyéb mutatói eltérnek a székesfehérvári járás gazdagabb településeitől, inkább a déli szegényebb települések mutatóihoz, ezért szükséges a megemelt támogatási intenzitás alkalmazása. Jogosultak köre: -

Non-profit szervezetek

-

Önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok

Kiválasztási kritériumok, alapelvek: -

Közvetlenül szolgálja a térség kulturális, vagy történelmi, turisztikai értékeit 49

-

Közvetlenül hozzájárul a térség helyi sajátosságainak, mint terméknek az erősítéséhez

-

A fejlesztés együttműködésben valósul meg

-

A projekt költségvetése jól megalapozott, alátámasztott

Tervezett forrás: a, az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 10 500 000 Ft A 290/2014.(XI.26.) kormányrendelet szerint olyan településen, amely fejlesztendő járásban fekszik: -

Önkormányzatok: 90%

-

non-profit szervezetek: 90%

Egyéb területen: -

Önkormányzatok: 85%

-

non-profit szervezetek: 85%

c, Projektméret korlátai: Közösségi fejlesztés esetén: Minimum támogatási összeg: 100 000 Ft Maximum Támogatási összeg: 2 000 000 Ft d, Támogatás módja: Hagyományos költségelszámolás A megvalósítás tervezett időtartama: -

Kezdete: 2016. II. félév.

-

Vége: 2020. II. félév

Kimeneti indikátorok: a, Támogatott projektek száma: 3-8 db b, A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva: -

Non-profit szervezetek: 2-6 db

-

Önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok: 1-3 db

c, Rendezvényen régi mesterségek, hagyományőrző elemek bemutatása: 20 db 8.1.6.: Települési közbiztonság növelése: új térségi kamerarendszer kialakítása, meglévő fejlesztése Specifikus cél: az intézkedés hozzájárul a 3, 4, 6 specifikus célokhoz, de leginkább a 4-hez kapcsolódik. Indoklás, alátámasztás: Területünkön számos településen nem található még a közösség tárgyi és épített értékeit védő kamerarendszer, vagy a meglévők még csak részben kiépítettek. Mátyásdomb, Szabadhídvég, Mezőkomárom még nem rendelkezik semmilyen megfigyelő, biztonsági rendszerrel. Mind a közbiztonság növelése érdekében, mind a települési ingatlanok parkok védelme érdekében szükséges a térségi kamerarendszerek kiépítése, a meglévők fejlesztése. Támogatható tevékenység területek meghatározása: -

Építés,

-

Gépbeszerzés,

-

Eszközbeszerzés,

-

Szolgáltatások beszerzése, 50

-

Marketing.

Kiegészítő Jelleg, lehatárolás: A VP-ben jelenleg nem található olyan kiírás, amelyből finanszírozni lehet egy ilyen beruházást. A Belügyminisztérium által kiírt kamerarendszer telepítési pályázatok forrásai hamar kimerülnek, és elsősorban nem ezt a térséget részesítik előnyben a projektek kiválasztásánál. A nem besorolt járáshoz tartozó településünkön (Polgárdi) a támogatási intenzitást a VP-ben szereplő intenzitásnál magasabb százalékpontban határoztuk meg. Polgárdi jelenleg a Székesfehérvári járáshoz tartozik, ami nem besorolt fejlesztési szempontból. Azonban a gazdasági és egyéb mutatói eltérnek a székesfehérvári járás gazdagabb településeitől, inkább a déli szegényebb települések mutatóihoz, ezért szükséges a megemelt támogatási intenzitás alkalmazása. Jogosultak köre: -

Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások

Kiválasztási kritériumok, alapelvek: -

Közvetlenül szolgálja a térség életminőségének, közbiztonságának növelését

-

A projekt költségvetése jól megalapozott, alátámasztott

Tervezett forrás: a, az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 25 000 000 Ft A 290/2014.(XI.26.) kormányrendelet szerint olyan településen, amely fejlesztendő járásban fekszik: Önkormányzatok: 90% Egyéb területen: Önkormányzatok: 85% c, Projektméret korlátai: Közösségi fejlesztés esetén: Minimum támogatási összeg: 1 000 000 Ft Meglévő rendszer fejlesztése esetén: Maximum Támogatási összeg: 6 000 000 Ft Új rendszer kialakítása esetén: 8 000 000 Ft d, Támogatás módja: Hagyományos költségelszámolás A megvalósítás tervezett időtartama: -

Kezdete: 2016. II. félév.

-

Vége: 2020. II. félév

Kimeneti indikátorok: a, Támogatott projektek száma: 3-5 db b, A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva: -

Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások: 3-5 db,

51

8.1.7.: A társadalmi kirekesztettség és a szegénység elleni küzdelem Specifikus cél: Az intézkedés a 3. specifikus célhoz illeszkedik: 3. Hátrányos helyzetű lakosok életminőségének javítása. Indoklás, alátámasztás: A MEZŐFÖLD Helyi Közösség nagy része Fejér megye leszakadó déli térségéhez tartozik. A megyeszékhelytől távolodva egyre kevésbé érvényesülnek a székesfehérvári gazdasági tér hatásai. Az Enyingi Járás emiatt fejlesztendő járás, néhány településén jelentős a mélyszegénység, szegregáció, elvándorlás. Ez a térség az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1.7 intézkedésének célterülete, amelyből várhatóan 100 millió Ft nagyságrendű, a LEADER forrásokat kiegészítő támogatás nyerhető el. A támogatás a térségen belül az EFOP 1.7 célterületen használható fel az alábbi tevékenységekre: Az intézkedés kiegészíti a hátrányos helyzetű és a leghátrányosabb helyzetű járásokban működő helyi akciócsoportok (HACS-ok) által kidolgozott stratégiák társadalmi felzárkózási céljai megvalósítását. Igazodva a helyi megvalósítás önállóságához, a helyi pályázók választják ki, hogy melyeket kívánják az alábbiak közül megvalósítani azzal a feltétellel, hogy a kiválasztott tevékenységeknek illeszkedniük kell a HACS stratégiájához, valamint a területén elfogadott legalább egy települési szintű, a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet szerinti helyi esélyegyenlőségi program végrehajtásához: 1) Helyi felzárkózást szolgáló tudás bővítése 2) Többfunkciós közösségi szolgáltató terek működtetése 3) Kedvezőtlen szociodemográfiai térségi folyamatok megtörése (pl. fiatalok helyben tartása, helyi tudástőke növelése) 4) Közösségépítés és -megtartás, építve az 1.3 intézkedésben kialakított módszertanra és mentorhálózatra 5) A környezeti fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés (kizárólag ESZA fejlesztés)

8.2 Együttműködések A MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület több térségek közötti együttműködést tervez a korábbi együttműködések folytatásával illetve továbbgondolásával. Együttműködés tervezett tématerülete a horgász és gasztroturizmus, mint eltérő természeti adottságú területek között megvalósuló önálló, egységes és új turisztikai arculat kialakítása. Specifikus cél: „Idegenforgalom fellendítése különös tekintettel a falusi-, bor-, és horgászturizmusra, magánszálláshelyek kialakítására és a hagyományőrzésre, turistaútvonalak kialakítása” a „Kulturális események ösztönzése elnevezésű”, a „Határon belüli és határon átnyúló együttműködések ösztönzése, közös projektek generálása a különböző szereplők között”elnevezésű specifikus célhoz kapcsolódik leginkább. De szorosan összefonódik a „Vidéken élek – Vidéken dolgozom” - program a munkanélküliség csökkentése és a gazdaság fejlesztése érdekében” című specifikus céllal is. Indokolás alátámasztás: 2014-ben Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület gesztorságával és további együttműködő partnerekkel, így a Sárrét Közalapítvánnyal, Velencei-tavi Nyári Játékok Nonprofit Kft.-vel, Győzelem Horgász Egyesülettel és nem utolsó sorban a MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesülettel hozott létre egy „Hal Kavalkád – gasztronómiai kalandozások a Velencei-tónál és a Mezőföldön” elnevezésű mintaértékű projektet. A projekt sikeressége következtében ezt a projektet kívánjuk közösen folytatni. A projekt elsődleges szempontja az volt, hogy 52

ismertebbé, turisztikai szempontból jobban kihasználhatóvá váljon a Velencei-tó környékétől Simontornyáig húzódó sáv, mely patakokkal, vízfolyásokkal, tavakkal teli vidék. A második fontos szempont, hogy a hazai halfogyasztás nőjön, hiszen az Európai Unió halfogyasztásához képest a hazai jóval elmarad, miközben tisztában vagyunk azzal, hogy a hal rendkívül egészséges táplálék. A harmadik szempont pedig az, hogy egy izgalmas térség megtalálja önálló, turistákat vonzó arculatát és ez által is növelje népességmegtartó erejét. A projekt célja a továbbiakban is, hogy miután létrejött egy közös térségeken átnyúló, a horgászturizmust, mint rekreációs tevékenységet széles körben népszerűsítő innovatív, vonzó új turisztikai termék, azt továbbra is fenntartsa, illetve fejlessze. A projekt során eltérő adottságú területeken valósulnak meg egymásra épülő programok, előadásokkal, helyi termékvásárral és koncertekkel egybekötött rendezvénysorozatok, ahol a rekreációs szabadidős tevékenység mellett a halgasztronómia jelentősége és halfogyasztás egészségre gyakorolt hatásának megismertetése a kívánt cél. A programokhoz kapcsolódóan kiadványok készültek el, marketing eszközök, kommunikációs tevékenységek segítették a célok megvalósulását, ezek mellett olyan eszközbeszerzés valósult meg, mely segíti turisztikai attrakcióként az ismeretátadást, támogatja a halászati hagyományok megőrzését. A különböző civil szervezetek együttműködésükkel növelték és növelni kívánják hatékonyságukat, amellyel élénkítik a nemzeti horgászturizmus, ösztönzik a horgászatra épülő vállalkozások, munkahelyek létrejöttét, alternatívát nyújt a Helyi és Térségi Turizmus meglévő szegmenseinek bővítésére. Az együttműködésben megvalósított projekttel az igények megváltoztatásával és az egészséges életmódot és aktív kikapcsolódást követő vendégek számának növekedésével konkrét igény mutatkozik a szelíd turizmusra, a tartalmas élményt nyújtó rekreációs lehetőségekre. A továbbiakban is hasonló megvalósulásokat kívánunk közösen véghezvinni, folytatni. Együttműködés tervezett tématerülete: Vidékünk Rejtett Kincsei, tehetséggondozás és kultúra, mint turisztikai attrakció Speciális cél: „Kulturális események ösztönzése elnevezésű” a „Határon belüli és határon átnyúló együttműködések ösztönzése, közös projektek generálása a különböző szereplők között” elnevezésű specifikus célterületekhez kapcsolható egyértelműen. Indokolás alátámasztás: A MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület 2015-ben önköltségen hozta létre a Mezőföld Rejtett Kincsei Programsorozatot, ahol a Mezőföld Helyi Közösség Egyesülethez tartozó 10 településen élt vagy élő és alkotó amatőr művészeket és munkáikat kívánta összegyűjteni és bemutatni. Az egyesület a 10 település önkormányzatával illetve a kiállítás helyszíneinek vezetőivel együttműködve tudta ezt a kezdeményezést megvalósítani. A programsorozat keretén belül több művészeti kategóriában lehetett nevezni, így vers, próza, grafika (rajz, metszet), digitális képrajzolás és képfestés, fotográfia, festészet, ékszerek, gobelin, hímzések, kerámia és egyéb kézműves alkotások. A programba jelentkező amatőr művészeket és munkáikat pedig egy közös kiadványban kívánjuk megjelentetni. Az elkövetkezendő években is megrendezzük a helyi alkotók műveiből összeállított kiállításainkat, melyek már nem csak egy napig, hanem hosszabb ideig is megtekinthetőek lesznek az egyes településeken. Szinte minden egyes kiállítás állomásán volt egy-egy új jelentkező a programunkba, ami azt mutatja, hogy még mindig van felfedezni való kincs a térségünkben. A program nagyszerű lehetőséget teremtett a tehetségek felismerésére és gondozásra. Lehetőség nyílt továbbá az alkotóművészeten keresztül egymás olykor hagyományaink és régi mesterségeink megismeréséhez. Ugyanis ezeken a rendezvényeken egyik művészeti kategóriaként a 53

népművészethez kapcsolódó amatőr alkotások megismerésére is lehetősége volt, mindemellett pedig településtörténeti kiállítások, mezőföldi híres embereket bemutató előadások, helyi termék bemutatók, vásárok és régi mesterségek megismerését célzó foglalkozások színesítették a vándorkiállítást. Több HACS is jelezte együttműködési szándékát, mely szerint csatlakozna a programunkhoz: Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület, Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület, Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke Vidékfejlesztési Egyesület. Így ezt az ötletet térségek közötti együttműködés keretében, továbbgondolva kívánjuk folytatni, melyre a fogadtatás továbbá a nagyszámú érdeklődők ösztönöznek bennünket. Együttműködés tervezett tématerülete: LEADER Zenei Udvar Speciális cél: „Kulturális események ösztönzése elnevezésű”, az „Idegenforgalom fellendítése különös tekintettel a falusi-, bor-, és horgászturizmusra, magánszálláshelyek kialakítására és a hagyományőrzésre, turistaútvonalak kialakítása” a „Határon belüli és határon átnyúló együttműködések ösztönzése, közös projektek generálása a különböző szereplők között” elnevezésű specifikus célterületekhez kapcsolható egyértelműen. Indokolás alátámasztás: A Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület 2012-ben elindított a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában egy kezdeményezést, melyet LEADER Zenei Udvarnak nevezett el, s melynek elsődleges célkitűzése volt a térség kulturális felzárkóztatása, a helyi közönség megismertetése a minőségi komolyzenével. Ehhez a kezdeményezéshez a LEADER Térségek közötti együttműködés projekt keretében további partnerek csatlakoztak: a Hangistálló Kulturális Rendezvényszervező Nonprofit Közhasznú Kft., Hévíz Város Önkormányzata, Badacsonytördemic Községért Alapítvány, valamint az Alsóörsért Közalapítvány, így megkezdődhetett a LEADER Zenei Udvar kibővítése, hálózattá alakítása. A programban résztvevő fiatal tehetséges művészek, hallgatók és oktatók számára is új kapukat nyitott, hiszen a hangversenyek számukra bemutatkozási lehetőséget kínáltak, kínálnak, kapcsolatot a zeneszerető közönséggel. A közösen létrehozott rendezvénysorozat reményünk szerint a MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület területén is egy virágzó, igényes kulturális élet csírájává válik. Fontos célkitűzésünk a vidéki kulturális, társadalmi élet színesebbé,

gazdagabbá

tétele,

így

a

MEZŐFÖLD

Helyi

Közösség

Egyesület

is

csatlakozna

a

kezdeményezésükhöz, és ez által olyan kapcsolati háló épül ki térségi és országos szinten, melynek révén új ismeretekhez, tapasztalatokhoz jutnak a résztvevők. Véleményünk szerint ez a program is kiváló lehetőséget nyújt a tehetségek felismerésére és gondozására. Meggyőződésünk, hogy térségeink turisztikai kínálata szélesíthető színvonalas zenei programok szervezésével, hiszen mindez a minőségi turizmus fejlesztését szolgálja. Fontosnak tartjuk olyan látogatók idevonzását, akik nyitottak a vidék gasztronómiai, természeti és kulturális jellegzetességeinek megismerésére. A helyiek számára lehetőség nyílik ez által a bemutatkozásra: helyi termékekkel, specialitásokkal; miközben a település szállásadói, vállalkozásai részére is munkalehetőséget és bevételt jelentenek a rendezvények. Mindez a térségi imázs kialakítását, formálódását is segíti. A Leader térségek gyorsan megtalálták egymással a közös hangot. Fontos hozadék a térség idegenforgalmának fellendülése. Az igényes kultúrára fogékony közönség olyan értékeket is megláthat ezeken a településeken (helyi sajátosságok, természet közeliség), melyek autentikus élményekkel ajándékozzák meg az idelátogatókat. A hangversenyek, a köréjük felfűzhető programok, események hozzájárulnak az idegenforgalmához, egyúttal a térség adottságainak hatékonyabb kihasználásához. A programhoz kapcsolódva, 54

hálózatosodva kapcsolódhatunk a Balatoni térség egy turisztikai attrakciójához, mely egyik pillére lehet a SWOT analízisben is megemlített, „Balaton közelsége”, mint előny kihasználásának. Együttműködés tervezett tématerülete: REL A Sárvíz Helyi Közösség Egyesülettel kívánunk megvalósítani egy rövid ellátási lánchoz kapcsolódó együttműködést, ahol a MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület lényegében a közvetítő szerepét fogja ellátni a termelők, piacszervezők és a fogyasztó között. A két közösség által lefedett terület, településeinek száma már elegendő egy hatékony REL program megvalósítására, eléri a kritikus tömeget.

8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei 1. A MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület közösségvezérelt módon jött létre és azóta is ekként működik. Jogi formáját tekintve egyesület. Az Egyesület ügyintézését a Munkaszervezet látja el. Az Irányító Hatóság az Egyesületet 2008. november 5-én LEADER helyi akciócsoportként ismerte el határozatával. Ezt követően a Fejér Megyei Bíróság társadalmi szervezetként 2008. november 12-én nyilvántartásba vette az Egyesület 2008. augusztus 7-én kelt alapszabályának megfelelően. Az egyesület

helyi

társadalmi-gazdasági

érdekek

köz-, civil-, magánszférabeli képviselőiből álló helyi

akciócsoport, amelyben a döntéshozatali szinten sem a nemzeti szabályokkal összhangban meghatározott hatóságok, sem egyetlen más érdekcsoport nem rendelkezik a szavazati jogok 49 %-ot meghaladó hányadával. Az Egyesület célja: -

A vidéki területeken történő változások támogatása a gazdálkodási tevékenységek nem mezőgazdasági tevékenységek felé történő diverzifikálása és a nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztése, a foglalkoztatás elősegítése, az alapszolgáltatások javítása, beleértve az információs és kommunikációs technológiákhoz való helyi hozzáférést, és a vidéki területeket vonzóbbá tévő beruházások végrehajtása révén a gazdasági és társadalmi visszaesés és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciák visszafordítása érdekében.

-

Vidéki gazdaságra vonatkozó egyéb, helyi kezdeményezésen alapuló intézkedések bevezetése.

-

A szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságra és lakosságra irányuló intézkedések közötti területi koherenciát és szinergiát megerősítése a helyi stratégiákon keresztül.

A célok megvalósítása érdekében az Egyesület fontosabb tevékenységei: -

az érintett területre vonatkozó tanulmányok készítése;

-

a területre és a helyi fejlesztési terv vonatkozó tájékoztatásra irányuló intézkedések;

-

a helyi fejlesztési terv előkészítésében és végrehajtásában közreműködő személyzet képzése;

-

promóciós rendezvények és vezetőképzés;

-

helyi fejlesztési terv végrehajtása.

-

jól azonosított szubregionális vidéki területekre irányuló területalapú, helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása, multiszektorális tervezése és végrehajtása, a helyi gazdaság különböző ágazatainak szereplői és projektjei közötti kölcsönhatáson alapulva;

-

helyi köz- és magánszférabeli partnerségek kialakítása;

-

a helyi fejlesztési stratégiák megvalósítására vonatkozó döntéshozatal;

A Vidékfejlesztési Program 6. Prioritásának keretén belül: 55

-az Egyesület működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és tevékenységek ; -a helyi fejlesztési terv/stratégia megvalósításának pénzügyi igazgatása; -részvétel a belföldi és az európai hálózatok találkozóin; -a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott animációs és hálózatépítési (networking) feladatok teljesítése; -Helyi Vidékfejlesztési Tervre/Stratégiára vonatkozó információszolgáltatás; -a emberi erőforrások fejlesztése a helyi együttműködés és partnerség elősegítése érdekében; konfliktuskezelés; -a Helyi Vidékfejlesztési Terv/Stratégia megvalósítását célzó projektek vonatkozásában a több szektorra kiterjedő együttműködések ösztönzése és támogatása; -az Egyesület tevékenységének népszerűsítése; -a Helyi Vidékfejlesztési Terv/Stratégia megvalósításában résztvevő partnerek képzése; -az Egyesület tagjainak képzése a Helyi Vidékfejlesztési Terv/Stratégia végrehatása érdekében; -az érintett területekre vonatkozó tanulmányok készítése; -az Egyesület képviselete különböző tanácskozásokon és eseményeken. -Az Egyesület céljainak megvalósítása érdeken együttműködik az Földművelésügyi Minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes szervezeti egységeivel. Tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében érdekképviseletet lát el. 2. A HACS tagságának összetétele a köz-, üzleti és civil szféra között oszlik el az alábbi ábrának megfelelő arányban.

2014-es évben a szférák közötti eloszlás: Közszféra 10 fő 29 %, Üzleti szféra 11 fő 31 %, Civil szféra 14 fő 40%. 2015-es évben a szférák közötti eloszlás: Közszféra 10 fő 25 %, Üzleti szféra 12 fő 30 %, Civil szféra 18 fő 45 %. A közszféra aránya nem változott a teljes időszakot tekintve sem, de lényeges mozgás a többi szférát illetően sem volt. Alapító tagok 95% ma is tagja az egyesületnek. A taglétszám jelentősen nem növekedett. A települések többségénél mindhárom szféra képviselteti magát 2008-2014-es időszakban. Döntéshozatali szinten: elmondható, hogy az egyesület elnöksége az alábbi szférák között az alábbi arányoknak megfelelően oszlik meg: Közszféra 3 fő 33,3 %, Üzleti szféra 3 fő 33,3 %, Civil szféra 3 fő 33,3%. A Helyi Bíráló Bizottságot és a Tervezés Koordinációs Csoportot is az egyesület az elnökség tagjaiból állította fel, ahol így a szférák megoszlása azonos a fentiekkel. Az Felügyelő Bizottság megalakításakor a szférák közötti megoszlás egységes volt. A FB személyeit illetően változás nem történt, a delegáló szervezet változott meg. Egy tagja egyéni vállalkozót polgármesterré választottak 56

2010-ben, ettől kezdve a közszférát képviseli. 2011-ben a közszférában egy másik települést képviselő polgármester lemondott és egy, a településén működő civil szervezet delegáltjaként vesz részt a további munkában. 3.

A HACS szervezeti felépítése szorosan követi a civil szervezetekre vonatkozó felépítési előírásokat.

Mindenképpen elmondható, hogy az összes hatályos jogszabály figyelembevétele mellett, a lehető legdemokratikusabb és a civil részvételi szándékot előtérbe helyező szervezeti struktúra került kialakításra. Mindemellett a HACS felépítése az önkormányzati szervezeti felépítésre is hasonlít. Az Egyesület szervei: - Közgyűlés - Elnökség - Elnök - Alelnök - Munkaszervezet vezető - Munkaszervezet - Felügyelőbizottság - Tagozatok (civil-, köz- és üzleti szféra) - Tervezést Koordináló Csoport (TKCs) - Helyi Bíráló Bizottság (HBB) Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége. A Közgyűlés a munkáját tagozatokba tömörülve végzi. Az egyes Tagozatok három főt delegálnak az Elnökségbe, azzal, hogy a Civil- és Üzleti tagozat által delegált tagok aránya az Elnökségben minimum 60%-ot el kell érjen. Ennek megfelelően az Egyesület tevékenységét 9 fős elnökség irányítja és a tagok által választott 3 tagú felügyelőbizottság ellenőrzi működését és gazdálkodását. Az Elnök minden esetben tagja az Elnökségnek. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnök az Egyesületet önállóan és általános hatáskörrel képviseli, az egyesülettel kapcsolatos egyetemleges felelőssége minden esetben fennáll. Az Alelnök, az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az Elnököt, 3 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása szükséges. Tervezést

Koordináló Csoport (továbbiakban:

TKCs) alapvető feladata

a

stratégia

kidolgozása,

felülvizsgálatának elvégzése. A TKCs már az előzetes elismerés alkalmával a HACS által elfogadottan regisztráltatta magát. A tervezői csoport tagjai a HACS és munkaszervezete is és azok a helyi szereplők, akik leginkább érdekeltek a helyi fejlesztésben. A tervezői csoport fő magja azonban, ahogy a HBB esetében is az elnökség tagjaiból tevődik össze.

57

Helyi szereplők

Az Egyesület ügyintézését a Munkaszervezet látja el. A Munkaszervezet tevékenységét jelenleg 2 fő végzi, beleértve a Munkaszervezet vezetőt, aki a Munkaszervezetet irányítja és gyakorolja a munkáltatói jogkört. A Munkaszervezet vezető kiválasztásáról az Elnökség gondoskodik. 4. Az egyes szervezeti egységek, funkciók szerepének és felelősségi körének bemutatása: A HACS feladatai: • A helyi szereplők fejlesztési

és

végrehajtási kapacitásainak kiépítése,

beleértve a projektirányítási

képességeik fejlesztését is, • a pályázatok kiválasztása során összhang biztosítása a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiával, e műveleteknek az adott stratégiai és célkitűzések és célértékek eléréshez való hozzájárulásuk révén, • a

hátrányos

megkülönböztetéstől

mentes

és

átlátható kiválasztási

eljárás

és

objektív kritériumok

kidolgozása a pályázatok kiválasztásához, amelyek elkerülik az összeférhetetlenséget, a holtteher vagy helyettesítő hatást, ugyanakkor biztosítják, hogy a kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50%‐át állami vagy önkormányzati költségvetési gazdálkodó szervnek nem minősülő partnerek adják. Írásos kiválasztási eljárás nem folytatható. • a pályázatok kiválasztása során a kiválasztási kritériumok összeállítása és súlyozása által összhang biztosítása a közösségvezérelt fejlesztési stratégiával, valamint a támogatás szükségességének (a pályázó ennek hiányában nem lenne képes megvalósítani a projektet) mérlegelése,pályázati felhívások vagy folyamatban lévő projektbenyújtási eljárás elő készítés és közzététele, beleértve a kiválasztási kritériumok meghatározását és súlyozását – megfelelő időtartam biztosításával, • támogatási kérelmek befogadása és értékelése, •pályázatok kiválasztása és a támogatás összegének rögzítése, továbbá a jóváhagyás előtt a javaslatok benyújtása a KÜ‐hez a támogathatóság végső ellenőrzése céljából •a közösségvezérelt HFS és a támogatott műveletek végrehajtásának monitoringja, és az adott stratégiához kapcsolódó egyedi értékelési tevékenységek – független szereplő általi – végrehajtása. Munkaszervezet Munkakör: Munkaszervezet vezető Ellátandó feladatkör: Munkaszervezet vezető, szakmai vezető Közvetlen felettes: Egyesület elnöke Munkakörében a következő főbb munkafeladatokat fogja ellátni: 58

- Ellátja a LEADER program végrehajtásával és az egyesület működésével kapcsolatos adminisztrációs és ügyintézői feladatok elvégzését, illetve elvégzésének koordinálását. - Ellátja a 2014-2020-as időszakra szóló Helyi Fejlesztési Stratégia (továbbiakban: HFS) elkészítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok elvégzését, illetve elvégzésének koordinálását. - Ellátja a HFS végrehajtásához kapcsolódóan a benyújtásra kerülő támogatási igények előzetes formai és tartalmi értékelésének elvégzését, illetve elvégzésének koordinálását. A Helyi Bíráló Bizottság ülését követően pedig a kérelmek további kezelését, illetve kezelésének koordinálását. - Ellátja a 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatos ügyfél tájékoztatási tanácsadási feladatokat, továbbá közreműködik a támmogatási kérelmek elkészítésében és lebonyolításában (projektgenerálás, prokjektmenedzsment) Munkakör: vidékfejlesztési referens Ellátandó feladatkör: Vidékfejlesztési referens, projektmenedzser Közvetlen felettes: Munkaszrevezet vezető Munkakörében a következő főbb munkafeladatokat fogja ellátni: - Ellátja a LEADER program végrehajtásával és az egyesület működésével kapcsolatos adminisztrációs és ügyintézői feladatokat - Ellátja a 2014-2020-as időszakra szóló Helyi Fejlesztési Stratégia (továbbiakban: HFS) elkészítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat. - Ellátja a HFS végrehajtásához kapcsolódóan a benyújtásra kerülő támogatási igények előzetes formai és tartalmi értékelésének elvégzését.A Helyi Bíráló Bizottság ülését követően pedig a kérelmek további kezelését. - Ellátja a 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatos ügyfél tájékoztatási tanácsadási feladatokat, továbbá közreműködik a támmogatási kérelmek elkészítésében és lebonyolításában (projektgenerálás, prokjektmenedzsment) A munkaszervezet és az egyesület további munaktársai, önkéntesei végzik a térségi animációra és projekt fejlesztésre vonatkozó segítségnyújtást. Tervezést Koordináló Csoport (továbbiakban: TKCs) Tervezést Koordináló Csoport alapvető feladata a stratégia kidolgozása, felülvizsgálata. A tervezői csoport készíti elő a tervezés folyamatát, meghatározza az alkalmazandó kommunikációs eszközöket, eljárásokat, illetve az érintettektől kapott visszajelzések alapján finomítja azokat. Feladata a szükséges kutatások, javaslatok, felmérések, kérdőívek, adatgyűjtés tervezése, gyűjtése, és a beérkező visszajelzések összegzése, rendszerezése, folyamatos tájékoztatás biztosítása. A tervezői csoportba akár módszertani, akár szakmai területen külső szakértő is bevonható. Az Egyesület élt is ezzel a lehetőséggel és tervezésbe bevontuk a Türr István intézetet, a „Szegénység elleni küzdelem és a társadalmi kirekesztettség ellen” programterv kidolgozására Helyi Bíráló Bizottság (továbbiakban: HBB) A Helyi Bíráló Bizottság a LEADER HACS jogi személyiségű szervezetének választott testülete, amely a LEADER intézkedések kapcsán benyújtott projekteket megvizsgálja, és dönt a benyújtott projekt HVS-hez való illeszkedésének megfelelőségéről. A HBB kizárólagos feladata a LEADER HACS által kidolgozott HFS, azaz a 59

LEADER HACS által megfogalmazott LEADER kritériumrendszerhez való illeszkedés vizsgálata és ennek kapcsán a projekt támogatása vagy elutasítása. A projekthez a pályázó a LEADER HACS által megfogalmazott célterületek vonatkozásában nyújthatja be. 5. A pályázatok kiválasztása során azok, akik részt vettek a projektek kidolgozásában nem vehetnek részt az adott pályázattal kapcsolatos értékelésben és döntéshozatalban, biztosítva az összeférhetetlenség elkerülését. Az érintetteknek nyilatkoznia kell, hogy érintett-e a projektben. Amennyiben érintett, nem vehet részt a projekt értékelésében és döntéshozatalában. A szavazatokat a döntéshozatalkor legalább 50%-ban

állami

vagy

önkormányzati költségvetési gazdálkodó szervnek nem minősülő tagok adják. Az TKCS, a HBB és az elnökség is, ennek a kritériumnak megfelelően alakul tagjait illetően. Minden szféra egyenlő arányban 33,33%ban képviselteti magát, így biztosítva ezt a feltételt. A pályázatok kiválasztása valamint a HACS működésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatok során és azok részletei az Irányító Hatóság előírásainak megfelelően működnek, ahogy a korábbi időszakban, úgy a 2014-2020 között is. A Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósítását elsősorban az Egyesület és a munkaszervezet dolgozói segítik. Az egyesület elnöke a HBB és a TKCS elnöke is. 6. A helyi fejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló humán erőforrás bemutatása: Elnökség / Helyi Bíráló Bizottság/ (TKCs): Tóth Terézia MHKE elnök: JPTE Tanárképzői szak, ELTE: Szociológus. Alapító tag.

30 éves vezetői

tapasztalattal rendelkezik, szakterülete oktatás, képzés, stratégiai tervezés. Az összes HVS tervezési, végrehajtási folyamatban részt vett. 2008-óta az egyesület elnöke. Dr. Tóth Andrea MHKE alelnök: Jogász, Közigazgatási menedzser. Alapító tag. 20 éve a közigazgatásban dolgozik, jelenleg jegyző. Szakterülete: közigazgatás, stratégiai tervezés, turizmus non profit szervezetek. Berta Attila: Mezőgazdasági gépészmérnök. Szakterülete: Zöldenergia, mezőgazdaság, környezetvédelem, helyi termék menedzsment. Alapító tag, részt vett az összes HVS tervezési folyamatban. Wanderer Ildikó: 30 éve vezetői tapasztalattal rendelkezik, Szakterülete: KKV-k. Alapító tag, részt vett az összes HVS tervezési folyamatban. Megyeriné Tóth Gabriella: Tanárképző főiskola, gyógypedagógiai szak. Alapító tag, részt vett az összes HVS tervezési folyamatban. Tóth Lászlóné: Tanár végzettségű, alapító tag, részt vett az összes HVS tervezési folyamatban. Tilhof István: Mátyásdomb Polgármestere, alapító tag, részt vett az összes HVS tervezési folyamatban. Köntös Zoltán: Építész, szakterülete az épített örökség. Verebics Géza: Tanár, volt polgármester. Szakterülete a történelem, védett épületek állagmegóvása, történeti kutatás Munkaszervezet: Tóth Balázs – 2008-óta munkaszervezet vezető az egyesületnél. Humánerőforrás menedzser, közigazgatási menedzser. Az összes HVS tervezési és végrehajtási folyamatban részt vett, delegált feladatként kérelemkezelési feladatokat is ellátott. Több mint 15 éves vezetői, stratégiai tervezési tapasztalattal rendelkezik. Szakterülete: Humán erőforrás menedzsment, non-profit szektor, közigazgatás, stratégiai tervezés és végrehajtás. Mácsár Erika 2009-óta szakreferens a munkaszervezetben. Geográfus és jogi asszisztens végzettségű. 60

Számos tervezési és végrehajtási folyamatban részt vett, kérelemkezelési feladatokat is ellátott. Szakterülete: Természet-, gazdaság- és társadalomföldrajz, elemzések, stratégiai tervezés, végrehajtás, kommunikáció és nyilvánosság. 7. A működés fizikai feltételeinek bemutatása. Az Egyesület Munkaszervezete a 8156 Kisláng Fő u/63 alatt működik. Két irodahelyiségben folyik a munka, melyeket Kisláng Község Önkormányzata térítés mentesen biztosít, csupán a közüzemi díjak megfizetésére kötelezi az Egyesületet. Az irodák a korábbi akkredicáiós feltételeknek és delegálási feladatok ellátásának megfelelően lettek kialakítva, melyek a mai napig fennállnak a delegálási szerződés felbontását követően is. Az egyesület tevékenységéhez és feladataik ellátásához szükséges informatikai eszközök, számítógépek, laptopok, nyomtatók, szkenner, kivetítő a rendelkezésre állnak. Hasonlóan rendelkezünk vezetékes és mobil telefonnal, internettel, faxszal, riasztó-, tűzjelző- és beléptető rendszerrel. 8. A működésre tervezett költségvetés szöveges alátámasztása: A költségvetés kialakításakor a takarékossági és fenntrathatósági szempontokat vettük elsődlegesen figyelembe. Meg kellett vizsgálnunk azt, hogy mik azok az elengedhetetlen feltételek, amelyek szükségesek a zavartalan HFS végrehajtáshoz. A tevezés során mind a felhasznált erőforrásokat, mind az alkalmazotti létszámot a lehető legminimálisabb szintre vittük le. A munkaszervezet irodáját továbbra is működtetjük. Az iroda a Kislángi önkormányzat épületében helyezkedik el 8156 Kisláng, Fő utva 63/a címen. Az irodahelyiségek használatáért bérleti díjat nem fizetünk, viszont a közüzemi díjakat mi fizetjük, arányosítva az épület teljes területéhez képest. A dologi kiadások az alábbi költségekből tevődnek össze: Internet hozzáférés díja, közüzemi díjak, postaköltség, telefonköltség, honlap költségei, kisértékű eszközbeszerzés. Az irodában 2 alkalmazottat foglalkoztatunk, valamint egy takarítót heti 10 órában. Személyi és dologi költségeink az alábbiak szerint alakulnak: Költségtípus

2016

2017

2018

2019

2020

megnevezése Személy jellegű kiadások

11 627 000

10 627 000

10 627 000

10 627 000

4 000 000

1 748 000

1 748 000

1 748 000

1 748 000

1 000 000

(Ft) Dologi jellegű kiadások (Ft) Az iroda teljes létszámmal 2019-ig dolgozik. Az utolsó évet már a zárás időszakában csökkentett létszámmal fogjuk teljesíteni.

8.4. Kommunikációs terv A hatékony kommunikáció az egyik legfontosabb eszköz a szférák megszólításában és ez eredmények bemutatásában. Egyesületünk a lehető legtöbb lehetőséget meg kívánja ragadni és a legtöbb kommunikációs csatornán keresztül kívánja megszólítani a potenciális pályázókat (önkormányzatok, civil és társadalmi szervezetek vállalkozások, stb.), valamint a helyi lakosságot, az egyesület munkája után érdeklődőket. A kommunikációs csatornák lehető legnagyobb számának kiválasztása mellett nagyon fontos a költséghatékonyság is. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni a kommunikációs stratégia megtervezése során. Kommunikációs eszközök: 61

-

Egyesületi honlap: Az egyik legfontosabb kommunikációs platformunk, amely 2008-óta bárki számára

elérhető és rendelkezésre áll. A honlapon az egyesület működésével és a pályázatokkal kapcsolatos minden információ hozzáférhető és hozzáférhető lesz a jövőben is. Hetente többször frissítjük a tartalmat, minden, vidékfejlesztéssel kapcsolatos hírt közzéteszünk. A HACS működésével kapcsolatos dokumentumok is bárki számára elérhetőek lesznek, így az alapszabály, SZMSZ, jegyzőkönyvek, beszámolók, stb. A honlapunkról közvetlenül kapcsolatba is léphetnek velünk elektronikus levél formájában. Honlapunk elérhetősége: www.mhke.eu -

Hírlevél: Egyesületünk 2008-óta működteti hírlevél szolgáltatását, amely bárki számára elérhető, aki

személyesen, vagy bármelyik elérhetőségünkön kéri a levelező listába való felvételét. Hírlevelünkben havonta legalább 3-szor értesítjük az érdeklődőket a térség eseményeiről, fontosabb rendezvényeiről, valamint az aktuális pályázati lehetőségekről, valamint az egyesület működésével kapcsolatos aktualitásokról. A jövőben is működtetni kívánjuk hírlevél szolgáltatásunkat, melyre a regisztráltak száma folyamatosan bővül. Egy újítást kívánunk bevezetni e szolgáltatásunkkal kapcsolatban. Az új programozási időszak kezdetétől a honlapunkon is lehetőség nyílik majd a hírlevelünkre való feliratkozásra a regisztrációt követően. -

Közösségi oldalak: A közösségi oldalak egyre intenzívebb térnyerése következtében ezen oldalak

kommunikációs szerepe megnőtt. Egyesületünk 2011-óta üzemelteti Facebook oldalát, amelyen minden releváns információt közzétesz. Az oldalunkat folyamatosan, szükség szerint frissítjük, és a jövőben is az egyik legfontosabb kommunikációs eszközként tekintünk rá. Nagy előnye, hogy költségmentes és hatékony: sok potenciális és már meglévő ügyfelet el lehet érni vele. -

Kiadványok: Az előző programozási időszakban egyesületünk 3 kiadványt publikált a térség történelmi

turisztikai vonzerejét, valamint a HACS által elért eredményeket bemutatva. A jövőben is tervezzük tematikus kiadványok készítését: Lepsény-Dég Kisvasúti vonal történetének bemutatása a települések és a térség fejlődésének tükrében, Mezőföld Rejtett Kincsei, A Fejlődés útján 2014-2020. Ezek a kiadványok sok helyre eljutnak majd, népszerűsítve térségünket, bemutatva eredményeinket. -

Írott sajtóban, TV-ben való megjelenés: Minden pályázati ciklust megelőzően, fontosabb eredmények

elérésekor cikkeket jelentetünk meg a Fejér Megyei Hírlapban, a Mezőszentgyörgyi Mezőkiáltóban, a Lepsényi lapozóban, valamint a többi térségi újságban. Az Enying és Polgárdi TV-ben folyamatosan publikáljuk a pályázati lehetőségeket, a tájékoztató fórumok időpontjait, valamint a fórumokról készült felvételeket. -

Rendezvényeken való részvétel: Folyamatosan jelen voltunk és jelen kívánunk lenni a térségi és országos

Vidékfejlesztéssel kapcsolatos rendezvényeken (OMÉK, Pápai Agrárexpó, Bakony Expó, Magyar Vidék Napja, stb.), ahol saját, vagy a régióval közös standon kommunikáljuk eredményeinket, reklámozzuk a térséget, a helyi termékeket. -

Plakát, szórólap: A térség azon lakosságát is meg kívánjuk szólítani, akik nem követik az elektronikus

tájékoztatási formákat. Őket szórólapok terjesztésével kívánjuk elérni, a pályázati ciklusok előtt, hogy minél előbb értesülhessenek a lehetőségekről, és fel tudjanak készülni a pályázat beadására. Kommunikációs feladatok éves szintű meghatározása 2016-2020 között: -

Egyesületi honlap: Frissítése hetente, vagy szükség szerint.

-

Hírlevél: Havonta legalább 3-szor

-

Közösségi oldal: Frissítése hetente, vagy szükség szerint. 62

-

Kiadvány: 3 db kiadvány megjelentetése 2016-2020 között

-

Írott sajtóban, TV-ben való megjelenés: évente legalább 12 alkalommal

-

Rendezvényeken való részvétel: évente legalább 3 alkalommal

-

Plakát, szórólap: évente legalább 2 alkalommal

Tervezett kommunikációs költségek: 2016

2017

2018

2019

20

20

20

20

20

Hírlevél (az elektronikus levél ingyenes)

0

0

0

0

0

Közösségi oldal fenntartása (ingyenes)

0

0

0

0

0

Kiadványok (pályázati források bevonásával)

500

500

0

0

500

Rendezvényeken való részvétel Plakát, szórólap Összesen ezer Ft

80 15 615

80 15 615

80 15 115

80 15 115

80 15 615

Egyesületi honlap fenntartásának költségei

2020 Ezer Ft

2075

8.5. Monitoring és értékelési terv A HFS megvalósítása során a kulcsindikátorokat, és azok mérését az alábiakban határoztuk meg:

Inézkedés Eredménymutató

Célérték

Forrásbegyűjtés/Gyakoriság

Feldolgozás

1.

Létrehozott munkahelyek száma

8 FTE

Projekt kedvezményezettjétől, MVH-tól Évente

2 Évente

1.

Megvalósult projektek száma

20

Projekt kedvezményezettjétől, MVH-tól Évente

2 Évente

2.

Létrehozott magán szálláshelyek száma

15

Projekt kedvezményezettjétől, Évente

2 Évente

2.

Megvalósult projektek száma

10

Projekt kedvezményezettjétől, MVH-tól Évente

2 Évente

3.

Létrejött közösségi, rekreációs és rehabilitációs terek száma

10

Projekt kedvezményezettjétől, MVH-tól Évente

2 Évente

4.

Megvalósult projektek száma

20

Projekt kedvezményezettjétől, MVH-tól Évente

2 Évente

63

5.

Megvalósult rendezvények száma

20

Projekt kedvezményezettjétől, MVH-tól Évente

2 Évente

5.

Létrejött együttműködések száma

40

Együttműködési megállapodások száma, Évente

2 Évente

5.

Rendezvényen bemutatott régi mesterségek, hagyományőrző elemek bemutatása

20

Programterv és a projekt kedvezményezettjétől beérkezett adatszolgáltatás alapján, Évente

2 Évente

6.

Felújított, és újonnan kialakított kamerarendszerek száma

5

Projekt kedvezményezettjétől, MVH-tól Évente

2 Évente

7.

Szakmai Programba bevont kedvezményezetti csoport száma

500

Projekt kedvezményezettjétől, Évente

2 Évente

7.

Felzárkóztató képzésbe bevont, hátrányos helyzetű személyek száma

100

Projekt kedvezményezettjétől, Évente

2 Évente

7.

Többfunkciós szolgáltató tér kialakítása

2

Projekt kedvezményezettjétől, Évente

2 Évente

A HFS megvalósítása során nagyon fontos a visszacsatolás, az eredmények és a felhasznált források mértéke, hasznosulása. Fontos időközönként megvizsgálnunk, hogy a létrehozott intézkedések valóban relevánsak, az ügyfelek számára érthető és megvalósítható célokat tűznek ki. Az első HFS felülvizsgálatot 2018-ban szeretnénk elvégezni. Saját teljesítmény értékelése: Az egyesület és a munkaszervezet értékelése fontos a minél szinvonalasabb és hatékonyabb munakvégzés érdekében. Fontos inputokat, visszajelzéseket kapnunk a munkánkat, tevékenyégünket illetően. Meg kell néznünk azokat a terükleteket, ahol van még mit fejleszteni, információkat kell kapjunk azokról, amik eddig is jól működtek. A HACS szempontjából a tagok aktivitásának mérése is fontos.

64

Eredménymutató

Forrásbegyűjtés/Gyakoriság

Feldolgozás

HACS működés értékelése

A térségben lakók értékelése, Google kérdőíves felmérés alapján

évente

Tagság aktivitásának mérése

Egyesületi dokumentumok (Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek) elemzése alapján

évente

Forrás felhasználás

Éves költségvetés alapján

évente

Animációs tevékenység eredményei.

Animációs tevékenységgel elért személyek száma (rendezvényeken résztvevők száma, honlap látogatóinak száma, stb.)

évente

Az értékelési eredményeket a lehető legtöbb kommunikációs csatornán keresztül tesszük közzé. Honlapunkon elérhetők lesznek, a hírlevélre feliratkozottak e-mailben évente megkapják az eredményeket, valamint közzétesszük a Polgári és Enyingi TV-ben és a helyi ujságokban is.

9. Indikatív pénzügyi terv

1. 2.

3.

4.

5.

6.

Intézkedések "Vidéken élek, Vidéken dolgozom" Mikro-kis-, és középvállalkozások, őstermelők támogatása. Turisztikai fejlesztések támogatása Szabadidő eltöltésére alkalmas terek, rekreációs terek kialakítása, meglévők fejlesztése, Non-profit szervezetek támogatása: eszközbeszerzés, kiadvány készítése. Mezőföldi hagyományőrző és kulturális rendezvények támogatása. Települési közbiztonság növelése: új térségi kamerarendszer kialakítása, meglévő fejlesztése.

2016

2017

2018

2019

2020 Összesen

80

30

20

0

0

40

10

10

0

0

60 19,01743265

50

10

0

0

0

60 19,01743265

10

10

10

0

30 9,508716323

5,5

0

5

0

10,5 3,328050713

15

10

0

0

25 7,923930269

130

%

41,2044374

100

65

Kiegészítő információk Mellékletek 1. számú melléklet: Pályázati statisztika HVS Forrásallokációja

Falufejlesztés (322) Az eredeti HVS-ben tervezett indikatív felosztás alapján III., illetve (IV. kör) végén kipályáztatott összegek alapján

Forrásallokáció a III. tengelyre (Ft) 2007-2013 Turisztikai Mikrovállalk Vidéki tevékenysége ozások Gazdaságfejleszt örökségmegőrzé k ösztönzése fejlesztése és (D+E) s (323B) (313) (312)

Gazdaságfejlesztés aránya min. 45 %

Összesen

165354000

106874958

24844439

209359500

234203939

506432897

46,24579888

323472938

101839782

111519365

38754258

150273623

575586343

26,10792018

HVS Forrásallokációja III. tengelyre (forráskihelyezés alapján - tényleges) Vidéki örökségmegőrzés (323B)

Falufejlesztés (322)

Turisztikai tevékenységek ösztönzése (313)

Mikrovállalkozások fejlesztése (312)

I. kör

69303644

42941765

0

11209201

II. kör

82900034

0

6679258

688800

III. kör

171269260

58898017

30900952

26856257

0

0

73939155

0

(IV. kör)

Falufejlesztés Benyújtott kérelmek száma

Megvalósított kérelmek száma

Elutasított kérelmek száma

Visszavont kérelmek száma

I. kör (2008)

2

2

0

0

II. kör (2009)

7

4

2

1

III. kör (2012)

11

11

0

0

IV. kör (2014)

0

0

0

0

20

17

2

1

Összesen

Vidéki örökségmegőrzés Benyújtott kérelmek száma Megvalósított kérelmek száma

Elutasított kérelmek száma

Visszavont kérelmek száma

I. kör (2008)

1

1

0

0

II. kör (2009)

0

0

0

0

III. kör (2012)

2

2

0

0

IV. kör (2014)

0

0

0

0

Összesen

3

3

0

0

Turisztikai tevékenységek ösztönzése Benyújtott kérelmek száma Megvalósított kérelmek száma

Elutasított kérelmek száma

Visszavont kérelmek száma

I. kör (2008)

2

0

2

0

II. kör (2009)

2

1

1

0

III. kör (2012)

2

1

1

0

IV. kör (2014)

3

3

0

0

Összesen

9

5

4

0

66

Mikrovállalkozások fejlesztése Benyújtott kérelmek száma Megvalósított kérelmek száma

Elutasított kérelmek száma

Visszavont kérelmek száma

I. kör (2008)

5

1

3

1

II. kör (2009)

3

1

1

1

III. kör (2012)

2

2

0

0

IV. kör (2014)

0

0

0

0

10

4

4

2

Összesen

Falufejlesztés

Teljes kötelezettség vállalás

I. kör (2008) II. kör (2009) III. kör (2012) IV. kör (2014) Összes en

Vidéki örökségmegőrzés

Tényleges (megvalósult) kötelezettség vállalás

Teljes kötelezettsé g vállalás

Turisztikai tevékenységek ösztönzése

Tényleges (megvalósult) kötelezettség vállalás

Teljes kötelezettség vállalás

Mikrovállalkozások fejlesztése

Tényleges (megvalósult) kötelezettség vállalás

Teljes kötelezettség vállalás

Tényleges (megvalósult) kötelezettség vállalás

69303644

69303644

42941765

42941765

0

0

31435070

11209201

90258707

82900034

0

0

6679258

6679258

2520526

688800

171269260

171269260

58898017

58898017

30900952

30900952

26856257

26856257

0

0

0

0

73939155

73939155

0

0

330831611

323472938

101839782

101839782

111519365

111519365

60811853

38754258

LEADER Teljes Tényleges kötelezettség (megvalósult) vállalás kötelezettség vállalás I. kör (2008) II. kör (2009) III. kör (2012) Összesen

4833889 68965650 353618978 427418517

3771195 45672648 311835482 361279325 LEADER Megvalósított kérelmek száma

Benyújtott kérelmek száma

Elutasított kérelmek száma

Visszavont kérelmek száma

I. kör (2009)

6

3

1

2

II. kör (2011)

22

13

3

6

III. kör (2013)

67

57

10

5

Összesen

95

73

14

13

67

Támogatási kérelmek száma (III. tengely) Turisztikai tevékenységek Falufejlesztés Vidéki örökségmegőrzés ösztönzése Benyújtott Támogatott Benyújtott Támogatott Benyújtott kérelmek kérelmek kérelmek kérelmek kérelmek Támogatott száma száma száma száma száma kérelmek száma I. kör (dátum megnevezése)2008 II. kör (dátum megnevezése)2009 III. kör (dátum megnevezése)2012 (IV. kör) (dátum megnevezése)2014

Mikrovállalkozások fejlesztése Benyújtott Támogatott kérelmek kérelmek száma száma

2

2

1

1

2

0

5

1

7

4

0

0

2

1

3

1

11

11

2

2

2

1

2

2

0

0

0

0

3

3

0

0

HACS területén az egyes településekre jutó pályázatok száma Falufejlesztés Település neve

Benyújtott kérelmek száma

Támogatott kérelmek száma

Vidéki örökségmegőrzés

Kötelezettségvállalás összege

Benyújtott kérelmek száma

Támogatott kérelmek száma

Kötelezettségvállalás összege

Dég

3

3

46694192

1

1

29346454

Enying

1

1

21519518

0

0

0

Kisláng

3

2

38018191

0

0

0

Lajoskomárom

4

4

109449551

0

0

0

Lepsény

2

1

16783346

1

1

29551563

Mátyásdomb

2

1

30948200

0

0

0

Mezőkomárom

1

1

4985700

0

0

0

Mezőszentgyörgy

2

2

45434903

1

1

42941765

Polgárdi

1

1

4647328

0

0

0

Szabadhídvég

1

1

4992009

0

0

0

Összesen

20

17

323472938

3

3

101839782

A kedvezményezettek megoszlása az egyes intézkedések esetében I. Falufejlesztés Önkormányzati szféra (db) (35 %)

Civil szféra (db) (35 %)

Egyházak (db) (30 %)

Összesen

Tk1.

1

0

1

2

Tk2.

3

1

0

4

Tk3.

2

5

4

11

A kedvezményezettek megoszlása az egyes intézkedések esetében II. Vidéki örökségmegőrzés Önkormányzati szféra (db) (0 %)

Civil szféra (db) (0 %)

Egyházak (db) (100 %)

Összesen

Tk1.

0

0

1

1

Tk2.

0

0

0

0

Tk3.

0

0

2

2

68

HACS területén az egyes településekre jutó pályázatok száma Turisztikai tevékenységek ösztönzése Település neve

Benyújtott kérelmek száma

Támogatott kérelmek száma

Mikrovállalkozások fejlesztése

Kötelezettségvállalás összege

Benyújtott kérelmek száma

Támogatott kérelmek száma

Kötelezettségvállalás összege

Dég

0

0

0

0

0

0

Enying

5

2

26460815

2

0

0

Kisláng

0

0

0

3

1

688800

Lajoskomárom

3

3

85058550

0

0

0

Lepsény

0

0

0

2

2

26856257

Mátyásdomb

0

0

0

0

0

0

Mezőkomárom

0

0

0

0

0

0

Mezőszentgyörgy

0

0

0

1

1

11209201

Polgárdi

1

0

0

2

0

0

Szabadhídvég

0

0

0

0

0

0

Összesen

9

5

111519365

10

4

38754258

A kedvezményezettek megoszlása az egyes intézkedések esetében III. Turisztikai tevékenységek ösztönzése Önkormányzati szféra (db) (0 %)

Civil szféra (db) (40 %)

Egyházak (db) (0 %)

Üzleti szféra (magánszemély is) (db) (60 %)

Összesen

Tk1.

0

0

0

0

0

Tk2.

0

1

0

0

1

Tk3.

0

0

0

1

1

Tk4.

0

1

0

2

3

A kedvezményezettek megoszlása az egyes intézkedések esetében IV. Mikrovállalkozások fejlesztése Mikrovállalkozások száma (db) (50 %)

Magánszemélyek száma (db) (50 %)

Összesen

Tk1.

1

0

1

Tk2.

0

1

1

Tk3.

1

1

2

A kedvezményezettek megoszlása IV. tengely LEADER Önkormányzati szféra (db) (%)

Civil szféra (db) (%)

Egyházak (db) (%)

Üzleti szféra (magánszemély is) (db) (%)

Összesen

5 (7%)

35 (52%)

9 (13%)

19 (28%)

68

Elnyert LEADER források településenként Település neve

Dég

Nyertes pályázatok száma

Elnyert forrás összege

A településre jutó LEADER források aránya a teljes LEADER forráshoz képest

7

44262873

12

Enying

13

92480938

25

Kisláng

8

31080219

9

10

55974390

15

Lepsény

8

35729240

10

Mátyásdomb

0

0

0

Mezőkomárom

0

0

0

Mezőszentgyörgy

8

9374414

3

11

68343561

19

3

24033690

7

Lajoskomárom

Polgárdi Szabadhídvég

69

70

71

2. számú melléklet: LEADER esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség egy olyan fogalomkör, amely minden embert érint és amelyben kardinális tényező az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése. Az esélyegyenlőségi politikánk fő törekvése, hogy az egyenlők között ne tegyünk különbséget. Fókuszában az alapvető jogok védelme és a diszkrimináció tilalma áll. Az általános magyar gyakorlatban nem a tiltás került a legmagasabb szintű jogforrásban az alkotmányban kodifikálásra. Az alaptörvény a diszkrimináció tilalmának pozitív üzenetét fogalmazta meg az egyenlő bánásmód követelményének meghatározásával, amely meghatározás tartalmilag megegyezik a diszkrimináció tilalmának jelentésével. Az esélyegyenlőség elve az egyenlő helyzetű emberek közötti különbségtétel tiltására és diszkrimináció megelőzésére irányul, mert az egyenlők között különbségtétel esetén diszkrimináció valósulhat meg. A társadalmi felzárkózás fókuszában az előnyben részesítés fogalma és az előnyben részesítést megvalósító intézkedések megtervezése valamint megvalósítása áll. A társadalmi felzárkózás elve arra épül, hogy különbözővel különbözően kell bánni, mert diszkrimináció úgyis megvalósulhat, ha különböző helyzetű emberek esetén nem veszünk tudomást az eltérő esélyekről és azonos bánásmódban részesítjük őket. Az elfogadott esélyegyenlőség fogalom értelmében nem mindenkit, csak az ugyanolyan helyzetben lévőket kell azonos bánásmódban részesíteni, így a hátrányosabb helyzetben lévők kedvezményekben részesítése bizonyos esetekben megengedett. Az jogegyenlőség önmagában nem lehet elegendő, hiszen az csak a formális, s nem a tartalmi egyenlőséghez vezethet: nem veszi figyelembe a lehetőségek közötti különbségeket. A társadalmi felzárkózáshoz szorosan kapcsolódik az átmenetiség elve. A társadalmi felzárkózást, vagyis az előnyben részesítést célzó intézkedések bevezetésére alapvetően – a kisebbségi jogokat leszámítva – az átmenetiség elve alapján kerülhet csak sor: egy adott megerősítő intézkedés csak addig maradhat hatályban, amíg el nem éri célját: azaz, amíg el nem tűnik az áthidalni szándékozott társadalmi különbség, hátrány. A leghátrányosabb településeken és járásokban a társadalmi felzárkózás elérése érdekében, az előnyben részesítés alkalmazása, az egyenlő esélyek biztosítása elengedhetetlen feltétel. A hátrányt okozó különbségtételt ki kell zárni, de ez nem elégséges feltétel a valódi esélyegyenlőség létrejöttéhez. A feltételek kialakítása során figyelembe kell vennünk a járások populációjában megmutatkozó különbségeket és olyan intézkedéseket, cselekvéseket kell alkalmazni, amelyek társadalmi szinten, eszközökkel támogatva, összhangban teremtik meg mindenki számára a hozzáférést. Vagyis tenni kell azért, hogy az egyenlőtlen helyzetben lévőknek is valóban lehetősége legyen a felkínált javakból részesülni. Egy befogadó, tudatosan működtetett társadalmi hatásrendszert kell megalkotni, amely képes az egyének és csoportok számára a kirekesztést, kirekesztődést meggátolni és a valódi értelemben vett hozzáférést biztosítani a társadalmi lehetőségekhez, javakhoz. A Befogadás, a közösségeknek kategorizálásától mentes nézetén alapul, ahol a kölcsönös inklúzió egy soha be nem fejeződő folyamat. Járásainkban és településeinken az esélyegyenlőség - mint alapvető emberi jog - egy olyan cél, mely akkor valósul meg, ha az egyenlő bánásmód mellett a társadalmi felzárkózás is biztosított. Mindez pedig akkor lehet sikeres, ha általánossá válik a Befogadás szemlélete, amikor is a mindennapok részévé válik 72

az állandó közösségi cselekvés, s ennek eredményeképpen a társadalomban tapasztalható kizárási kényszerek eltűnnek. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a kizáró korlátokat igyekszünk felszámolni és a településeken élőkre, továbbá a kirekesztett személyekre egyidejűleg fordítunk figyelmet. Mindezt a különbözőség elismerését és az alapvető emberi jogokat szem előtt tartva tesszük. Így a közösség biztosítani tudja, hogy minden embernek meglegyenek az anyagi és egyéb lehetőségei arra, hogy teljes mértékben részt vehessenek a gazdasági, szociális és politikai életben. A társadalmi felzárkózás ügye 2010 óta kiemelt és központi kérdés a kormányzati politikában. A felzárkózás-politika a – szegénység szempontjából meghatározó – speciális problématerületi stratégiák (gyermekszegénységet, romaügyet, hátrányos helyzetű térségeket érintő stratégiák) integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben való kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára. Ennek jelentőségét mutatja az Alaptörvény 2013. április 1-jével életbe lépett módosítása: a XV. cikk (4) bekezdésébe bekerült a társadalmi felzárkózás fogalma az alábbiak szerint: „Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti”. Helyi Esélyegyenlőségi Programok (HEP) A HEP-ek elkészítése során kiemelten fontos annak vizsgálata, hogy a településen, az önkormányzati társulásban érvényesül-e a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok felzárkózásának támogatása. Fontos, tovább erősítendő lépés, hogy a HEP-ek a helyi önkormányzatok forrásokhoz való hozzáférésének feltételéül szabják a területükön élő hátrányos helyzetű lakosság vagy településrészek felzárkózását célzó beavatkozásokat, olyan felzárkózási stratégia készítését, amely érdemben kívánja kezelni a szegénységben élők helyzetét. Erre jött létre a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS). Az NTFS II. alapvető célja az, hogy hozzájáruljon az ország előtt álló legfontosabb célok teljesüléséhez: a gazdaságélénkítéshez, a munkaalapú társadalom értékeinek gyakorlatba való átvezetésével a foglalkoztatottság számottevő bővítéséhez, a szegénység csökkentéséhez, a szociális biztonság megerősítéséhez. Ezek azok az értékek, amelyek alapját jelentik a társadalmi versenyképesség növelésének, a következő időszak hazai és uniós fejlesztései sikerének. A kormány két rendeletben is iránymutatást nyújt felzárkózás célú európai uniós források elosztásával kapcsolatos prioritásokban, amelyek a 290/2014 Korm. rendelete a kedvezményezett járások besorolásáról – 2014, továbbá a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelete a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről – 2015. Ennek értelmében meghatározza a kedvezményezett járások, valamint települések körét is. Járásunk a fent említett körbe tartozik. A járásokhoz tartozó halmozottan hátrányos helyzetű településeink leszakadási folyamatainak megfordítása érdekében mélyszegény, valamint a valószínűsíthetően leszakadó településeken a kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörésére és a helyzet javítására helyi felzárkózást segítő tudás és ismeretbővítő, többfunkciós közösségi tér működtetésre irányuló akcióterveket kívánunk megvalósítani közösség építéssel és a már meglévő aktív közösségi szervezetek megtartásával, bevonásával és további motiválásával. Ezeket az akciókat az EFOP 1.7 támogatásból kívánjuk finanszírozni. 73

Ezek sikeres megvalósulása érdekében folyamatos szakmai jelenlétet kell biztosítani a helyi szereplők, szakemberek bevonásával a helyi esélyegyenlőségi programok intézkedéseinek összhangjával. Ebben az esetben információs hozzáférési lehetőségek biztosításán kívül akár funkcióváltást, vagy bővítést is kell alkalmazni egy-egy érdekképviseleti szervezet vagy intézmény esetében. A gazdaságélénkítés mellett a hiányzó vagy már meglévő, de elégséges szolgáltatások palettáját is bővíteni szükséges (tömegközlekedés, képzések, gyermekorvos, szűrővizsgálatok, szakorvosi rendelések, civil szervezetek, partnerek bevonása). Kiemelt figyelmet fordítunk a források hatékonyabb, intelligensebb elköltésére. Jelen fejezetben a konkrét intézkedések részét képezik, a nemek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítását is.

A

programok végrehajtása során ez olyan csoportok segítését és szempontjaik kiemelt figyelembevételét jelenti, melyek saját erejükből nem lennének képesek a hátrányaikból fakadó nehézségek leküzdésére, fokozottan ki vannak téve a hátrányos megkülönböztetés veszélyének, illetve támogatásra szorulnak a programok forrásaihoz történő hozzáférés során. A hátrányos helyzetű csoportok bevonását a program előkészítése, tervezése és végrehajtása során egyaránt biztosítjuk. A projekt során törekszünk a képzettséghez, a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz, a megfelelő lakhatáshoz és lakhatási környezethez, a megfelelő társadalmi és közösségi kapcsolatrendszerhez, a megfelelő információhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférésről, továbbá az önérvényesítéshez és a befogadó közösséghez való hozzáférésről. Helyzetelemzés A kormány a 2014-2020 közötti évek EU társfinanszírozással megvalósuló pályázati ciklus forrásallokációjának alátámasztáshoz a 290/2014. (XI.26.) Kormányrendelet elfogadásával határozta meg a területfejlesztés és területrendezés szempontjából kedvezményezett helyzetű, fejlesztendő járásokat. Ezt megelőzően hasonló, a területi egységek komplex minősítését elvégző munkát a 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet végezte el, a 2007-2013. közötti időszakban megvalósuló hét éves pályázati ciklushoz. A járások területi fejlettség alapján történő besorolását kifejező komplex mutató a társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett olyan összetett mutatószám, amely teljes mértékben alkalmas arra, hogy Magyarország területi egységeinek országos átlaghoz viszonyított távolságát objektíven feltárja. A minősítés eredményeképpen kedvezményezett járás kategóriába azok a járások kerültek, amelyeknek komplex mutatója kisebb, mint az összes járás komplex mutatójának átlaga. Az ábra szemlélteti, hogy a Közép-Dunántúl régió 24 járása közül 2007. évben 4 területi egység került az országos átlag alatti, hátrányos helyzetű kategóriában. Ebben az időpontban a megye lakosságának 8,3%-a élt hátrányos helyzetű kistérségben. A 2014. évi komplex minősítésre nyolc év alatt ez a szám közel a duplájára nőtt és mára a régió lakosságának 15,8%-a került abba a helyzetbe, hogy lakóhelye hátrányos helyzetű járásba esik. A Közép-Dunántúl régió területén összességében 175 ezer ember él hátrányos helyzetű járások lakóterületén. A korábbi 4 kistérség helyett nyolc évet követően 7 járás helyzete került abba a helyzetbe, hogy a komplex mutatószámok alapján, mélyen az országos átlag alá került.

74

1.

ábra: Közép-Dunántúl kedvezményezett járásai 2007-2014. között 2007. HH -járás Sárbogárdi Enyingi Abai (megszűnt) Kisbéri

Kedvezményezett Polgárdi (megszűnt) Enyingi Sümegi Kisbéri Pápai

forás: 311/2007. Korm.rendelet

2014. Komplex programmal fejl. Devecseri Sárbogárdi

Forrás: 290/2014 Korm.rendelet

A járások járássorrendben történt elmozdulását mutató ábrán látható, hogy a régió hátrányos helyzetű járásainak pozíciója kivétel nélkül romlott és felfelé - a legrosszabb helyzetű járások irányába - mozdultak el a járások rangsorában. Fejér megyében 1 járás bekerült a kizárólag komplex társadalmi beavatkozással fejleszthető leghátrányosabb helyzetű magyarországi járások közé. Erre korábban nem volt példa a régióban. Jelenleg a régióban megközelítőleg 45 ezer ember él ilyen, a legsúlyosabb hátrányokat hordozó járásban. 1.

ábra: Közép-Dunántúl régió kedvezményezett járásai helyzetének romlása a járássorendben 2007. 2014. Változás:

Sárbogárdi Enyingi 49. 67. 35. 49. -14 -18

Pápai 111. 106. -5

Sümegi 82. 72. -10

Kisbéri 94. 87. -7

Devecser 103. (Ajkai) 19. -84

Hel yezés a komplex mutató értéke alapján emel kedő sorrendben.

Ahogy a társadalmi felzárkózás Közép-Dunántúl régiót érintő szükségességét alátámasztó adatokból látszik, hogy a régió 24 járásából 6 járásban különösen fontos átfogó megközelítésmóddal és komplex beavatkozásokkal kezelni a leszakadást és trendfordulót elindítani a települések társadalmi és gazdasági versenyképességében. Különösen fontos, hogy csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek lemaradása és gyengüljön a szegénység átörökítésének tendenciája. A munkaerő-piaci elhelyezkedés az egyik legsúlyosabban befolyásoló tényező a képzettségi szint. Ugyan a régiós mutatók szerint egyre több járás kapja meg a kedvezményezett besorolást, azonban aktív munkaerő-piaci eszközökkel, projektekkel a folyamat még visszafordítható, a régió ipari jellegét kihasználva a hátrányos helyzetű emberek munkaképességének a növelésével a gazdasági fejlődés előnyére fordítható. A foglalkoztathatóság fejlesztése során nem elegendő a tudás átadása. A korábban megvalósított projektek tapasztalatai alapján is elmondható, hogy a képzésbe kerülő emberek az alapvető kompetenciák és tudás hiánya mellett sokszor izoláltan, a közösségi élményektől is megfosztva, mentális és pszichoszociális problémákkal együtt élnek. A depriváció megszüntetése érdekében javasoljuk, hogy a projekt komplex szolgáltatásokkal járuljon hozzá a régió humán-erőforrás fejlesztéséhez. A hátrányos helyzetű, illetve a komplex mutatók szerint kedvezményezett járásokban a legkisebb a vállalkozások gyakorisága. Megállapítható, hogy gyakran nem a meghirdetett állások hiánya jelenti a probléma megoldásának a kulcsát, hanem a munkavégzéshez megfelelő kompetenciákkal, iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók hiánya. Megállapítható, hogy a társadalmi-gazdasági problémák területileg is koncentráltan jelentkeznek. A kedvezményezett járások nagyon hasonló, halmozottan jelentkező, komplex problémákkal rendelkeznek. Egyszerre van jelen a súlyos, hosszabb ideje tartó munkanélküliség, szociális és egészségügyi problémák. Ezek megoldása szintén csak komplex módon lehetséges, valamint külön figyelmet kell fordítani a projekt megvalósítása során a képzések és kiegészítő szolgáltatások területi célzására, hogy lehetőség 75

szerint minél több jusson el a kedvezményezett járásokban található településekre. A korábban említett ipari jelleg miatt azonban a kizárólagosság nem indokolt, hiszen az ipari parkok, arányaiban több embert foglalkoztató

vállalkozások

a

megyeszékhelyekhez,

nagyobb

településekhez

köthetőek.

A foglalkoztathatóság növelésének elérése érdekében olyan elemek használata lehet megoldás, mint pl. munkába járás támogatása, buszbérlés. A járások jellemzően nem túl jó tömegközlekedési lehetőségekkel vannak ellátva, ez alapján nagymértékben hozzájárulna a foglalkoztatás elősegítéséhez. Az akcióterület általános demográfia társadalmi problémái NÉPESSÉGFOGYÁS

Az akcióterületen a halálozások száma tartósan felülmúlja a születések számát, ennek következtében a népesség egyenletesen csökken. A népességcsökkenés mértéke felülmúlja a megyei és ennél nagyobb területi egységekre vonatkozó átlagokat.

ELVÁNDORLÁS

A vándorlási különbözet az évek túlnyomó többségében negatív előjelű, tehát az akciócsoport településeire az elvándorlás jellemző, ami a demográfiai fogyás mellet erősíti a népességcsökkenés irányába ható trendet. Az elvándorlás korösszetételében dominálnak a 40 év alatti aktív korú emberek, ezért a trend a helyben maradó aktív korosztály részarányát csökkenti leginkább.

IDŐSÖDÉS

76

TARTÓS MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

GYERMEKSZEGÉNYSÉG

Település

Mezőszentgyörgy Szabadhídvég Mátyásdomb Mezőkomárom Enying Lepsény Kisláng Polgárdi Dég Lajoskomárom

Település típusa

község község község község járásszékhely város nagyközség község város község nagyközség

A Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) [Település egészét tekintve]

Állandó népesség

Álláskeresők aránya (az aktív korúakon belül)

Hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók aránya

45% 38% 37% 32% 29% 28% 33% 29% 32% 26%

1339 875 801 995 7008 3225 2601 6856 2283 2392

14,5% 11,4% 10,1% 8,6% 13,87% 12,1% 12,6% 7,6% 11,5% 9,6%

62% n.a. 51,8% 0% 44,68 31,0% 29,9% 20,2% 38,7% 36,8%

A táblázat adatai megerősítik az akcióterület jogszabályokban is rögzített társadalmi gazdasági nehézségeit. Az akcióterület településien az aktív korúak körében kirívóan magas az alacsony iskolai végzettségűek aránya. A táblázatban az akcióterület települései az alacsony iskolai végzettségűek arányának sorrendjében vannak feltüntetve. Látható hogy az akcióterület egészére igaz, hogy a munkaképes korúak több mint 25%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező szakképzetlen munkaerő. Akciótervek Az akcióterület teljes mértékben lefedi az Enyingi járás településeit és kiegészül a korábbi járásszékhely Polgárdi várossal. Az akcióterületen belül érvényesül a területi koherencia és megteremthető a partnerségben történő együttműködés képessége. A járási rendszer átalakítás érintette az akcióterületet. Polgárdi járása 2014. december 31-ével megszüntetésre került. Az akcióterület által érintett települések közül Kisláng, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőszentgyörgy az Enyingi járáshoz kerültek. A korábbi járásszékhely Polgárdi város a Székesfehérvári járásba olvadt bele. A statisztikai térségek komplex minősítését elvégző 290/2014. (XI.26.) Korm.rendelet az akcióterület a legalacsonyabb komplex 77

mutatóval rendelkező járások közé sorolta be. Ez azt jelenti, hogy az akcióterület azok közé az országrészek közé tarozik, ahol jelenleg az ország lakónépességének legrosszabb helyzetű 15%-a él. A 105/2015. Korm.rendelet a komplex minősítést települési szintet is elvégezte. A rendelet alapján az akcióterület települései közül Mátyásdomb és Enying került be a jelentős munkanélküliséggel sújtott kedvezményezett települési kategóriába. Az akcióterület az említett komplex minősítést elvégző kormányzati felmérések eredménye alapján társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt Magyarország hátrányos helyzetű térségének tekinthető és fejlesztéspolitikai szempontból kedvezményezett besorolást kapott. Helyi felzárkózást szolgáló tudás bővítése Az elmúlt évek gazdasági viszonyai alapvetően átrendezték a munkavállalói piacot. Munkahelyek szűntek meg, újak jöttek létre és az új helyeken új tudásra tartanak igényt a cégek. A versenyképes tudás az elhelyezkedés alapfeltétele. Azonban az alacsony képzettség miatt hiába nő a vállalkozások száma, nehezen találnak helyben megfelelő munkavállalót nemcsak a fiatalok, de az idősebbek körében is. Tovább nehezíti az elhelyezkedés folyamatát, hogy kevés a munkalehetőség, nehezebb a nőknek GYESről,

GYED-ről

visszatérni,

jellemzően

fizikai,

mezőgazdasági

munkákra

alkalmazzák

őket.

Közfoglalkoztatás hosszútávon nem ad biztos megélhetést és nem is lehet megoldás, ugyanígy a Balaton sem, amelynek közelsége csak szezonálisan biztosít lehetőséget. A munkaerőpiac igen kevés munkahelyet kínál alacsonyan képzett emberek számára, különösen, ha azok falun (várostól távolabb) élnek, nincs vagy kevés a munkatapasztalatuk, előítéletekkel élnek velük szemben a munkáltatók. Mindezen felül további nehézség, hogy egyes településeken a menetrend szerinti közlekedés nagyon ritka, kevés a járatszám, ami megnehezíti a településen kívüli munkavállalást. A jelentősen megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodni kell. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatása nagy humánerőforrás igényű, egyszerre több terület szakmai tapasztalatára van szükség egy időben (családsegítő, munkaügy, felnőttképzési szakember, szociális munkás, stb.). Nemcsak a jelenleg tartós munkanélküliséggel küzdők és családjaik részére, de a velük foglalkozó szakemberek számára is fontos a tudás bővítése, megújítása, hogy a szegények és a munkanélküliek számát mérsékeljük, az ebbe a státuszba kerülők számának növekedését megállítsuk, és segítsük az elhelyezkedési esélyek javulását. Ennek érdekében a folyamatos szakmai továbbképzésben kötelezően résztvevő szociális és gyermekjóléti/védelmi tevékenységet végző személyek (9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet) részére akkreditált kreditpontos, továbbá a munkavállalók részére versenyképes szakmai képzés elvégzése ajánlott. Probléma bemutatása: Alacsony képzettségi szint, munkanélküliek magas száma Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Végzettség megszerzése nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése a munkaerőpiacon való nagyobb esélyű részvétel és megmaradás lehetőségének elősegítésére. A köznevelési rendszerből lemorzsolódó személyek visszavezetése a használható tudás világába, a piacképes szakmához és/vagy érettségi bizonyítványhoz jutás érdekében. A tartósan munka nélkül lévők számának csökkentése, valamint az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése, a hátrányos helyzet tovább örökítésének megállítása. Tevékenységek: Kreditpont megszerzését biztosító akkreditált képzések szervezése (családsegítő munkatársai, munkaügyi 78

területen dolgozók, szociális munkások, pedagógusok, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet, fejlesztéseket végző) szakemberek számára. Ennek keretében elsősorban a saját szakterületüket érintő témakörökben, illetve egyéb, szakmai látókörüket tágító, fejlesztő (mai szociális, társadalmi, gazdasági, kulturális, lélektani folyamatok és ezek hatásai), a munkavégzésük során őket ért ártalmak hatékony kezelését segítő és szakmai együttműködéseket generáló, szemléletformáló képzések, tréningek, fórumok megtartására helyeződik a hangsúly. A másik kiemelt fontosságú tevékenységi terület, a versenyképes szakmai továbbképzés tartós munkanélküliek és alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők részére. Ennek során elsődleges szempont olyan – potenciális munkáltatói igények felmérésén alapuló, és ezekhez igazított – képzések szervezése, amelyek a szükséges ismeretek elsajátítása mellett, lehetőséget teremtenek terepgyakorlat keretében szakmai tapasztalatszerzésre és munkakipróbálásra. A gyakorlat egyben a későbbi foglalkoztatás „előszobája” is lehet, hiszen a munkáltatók a képzés ideje alatt közvetlen információkat szerezhetnek arról, ki a megfelelő munkavállaló a számukra, illetve állományba lépve ezeknél a személyeknél lecsökken/megszűnik a betanítási idő. A képzésben résztvevők számára pedig előnyt jelent, hogy a gyakorlati tapasztalatok megszerzése mellett, „védett környezetben” próbálhatják ki magukat, és alakíthatnak ki egy napi munkavégzési rutint, illetve bővíthetik a kapcsolati hálójukat, ami további lehetőségeket is hozhat számukra. Általánosabb

hatókörű

lehet,

a

munkavégzéshez

nagymértékben

elterjedt

informatikai

és

infokommunikációs eszközök, irodai gépek, programok rutinszerű használatának elsajátítása, a digitális írástudás és számítógép-kezelés aktív felhasználói ismereteinek kialakítása, különböző szintű fejlesztése. Közép és hosszabb távon pedig megjelenhet az élethosszig tartó tanulás fontosságának tudatosítása, és az erre való felkészítés, motiváció kialakítása, megerősítése is. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek működtetése A lakosság megtartása érdekében a helyben elérhető alapszolgáltatások körét bővíteni, azok minőségét és hozzáférhetőségét javítani kell oly módon, hogy többfunkciós szolgáltató központokat hozunk létre. Megoldható kihasználatlan épületek felújításával és annak műszaki korszerűsítésével, de ezeket élettel, szolgáltatással meg is kell tölteni. Az infrastrukturális fejlesztés a gerincét adja az intézkedésnek, azonban működési támogatással annak fenntarthatóságát biztosítani kell a kezdeti időszakban, míg rentábilis nem lesz. Jellemző módon a kulturális programokat és a közösségi programok szervezését helyi civil szervezetek vállalják magukra. Sportolási lehetőség a focin kívül nem sok van, azonban több sportszövetség működik a településeken. A szolgáltató tér sok más funkció mellett betölthetné az űrt, amelyet az ügyeletes gyógyszertár hiány, gyermekorvos és szűrővizsgálatok hiánya okoz. A „ház” adottságaitól függően az előzőekben említett szolgáltatásokra is meg kell keresni a megoldást. Probléma bemutatása: Szolgáltatás hiány Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Szolgáltatásbővítés, szolgáltató terek működésének fellendítése Tevékenységek: - közösségi programok szervezése (helyi termék kóstolók, főzőversenyek) - információs pont (helyi hírek, munkaközvetítés, pályázati lehetőségek stb.) 79

- közösségi internet hozzáférés biztosítása (fő információs csatorna elérésének biztosítása a lakosság részére - teremhasználati lehetőség biztosítása civil szervezetek részére (kis támogatással működő szervezetek infrastrukturális támogatása) - felzárkóztató és felkészítő képzések szervezése, lebonyolítása óvodásoknak és iskolásoknak - fejlesztő programok gyermekeknek óvodai belépéshez (pl.: Biztos Kezdet ház funkció) - egészségfejlesztési programok megvalósítása - szabadidős szórakozás, kikapcsolódás (Mozgó mozi, egy vállalkozás, amely a filmet házhoz hozza) - üzlethelyiség(ek) kialakítása (helyi vállalkozások támogatása, helyi termék értékesítése) Kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörése. A térségben egyre csökken a fiatalok száma, lassú népesség fogyás jellemzi, a települések elöregednek. Ennek oka legfőképpen a negatív természetes szaporulat, illetve az elvándorlás, (kivétel Polgárdi, Szabadhídvég), a rossz közlekedési viszonyok, a helyi munkahelyek, a minőségi szabadidő eltöltési lehetőségek hiánya. A térségben a felsőfokú végzettségű fiatalok száma csökken leginkább, hiszen kevés a végzettségüknek

megfelelő

munkahely,

ha pedig

sikerül

elhelyezkedniük,

pályakezdőként

a

családalapítás, a saját lakás megfizethetetlen költséget jelent számukra. A munkavállalás utáni első pár évben felvállalhatatlan terhet ró egy önálló lakás a családot alapítani szándékozó fiatalra. Az önkormányzatok anyagi helyzete nem teszi lehetővé vagy csak minimális szinten, hogy támogatni tudják a fiatalok letelepedését, helyben maradását. A lakóhelyválasztás ösztönzésével, megtarthatóvá válnának a falvak

fennmaradásában

kulcsfontossággal

bíró

felsőfokú

végzettséggel

rendelkező

fiatalok.

A fecskeház olyan lakóingatlan (lakóház, lakás), amely elsősorban felsőfokú végzettségű vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulmányait megkezdett fiatalok letelepedésének elősegítését szolgálja. A beköltözés időpontjában maximum 30 éves fiatalok (nem előírás, szabadon változtatható) a fecskeházban 5-10 évig lakhatnak bérleti díj nélkül, azonban ez idő alatt kötelező lakás előtakarékosság és rezsiköltség megfizetését vállalni. A férőhelyeket nyílt eljárásban kellene meghirdetni az érdeklődők számára az adott településen alkalmazott hirdetési módokhoz illeszkedve, ezzel is az egyenlő esélyeket megadva a lakosság részére. A LEADER HACS határozza meg a kötelezettségvállalásokat és kiválasztási kritériumokat, módszertant. A fecskeház projekt külföldi minta alapján került bevezetésre Magyarországon. Célszerű lenne, ha az igénylő fiatal munkahellyel rendelkezne, hiszen a bérleti díj alól mentesül, azonban a közüzemi számlákat neki kell fizetnie. Alapkövetelmény, hogy aktívan részt vegyen a település és a járás közösségfejlesztési projektjeiben. Ahhoz, hogy mindez működőképes legyen, a települések megtartóerejét és a fiatalok részvételének növelését célzó programokat kell megvalósítani a fecskeház projekt mellett. Vonzóvá kell tenni a települést, hiszen ha lakáshoz juttatjuk őket, attól még nincs biztosítva az élhető környezet a fiatalok számára. A leginkább elvándorlással veszélyeztetett települések vonzóképességét növelni kell a közösségi és a vállalkozói aktivitás erősítésével.

A helyi adottságokhoz illeszkedő,

hiánypótló közösségi szolgáltatások kialakításával, fejlesztésével. Probléma bemutatása: Népességfogyás, fiatalok elvándorlása, elöregedő települések

80

Az intézkedéssel

elérni kívánt cél: Fecskeházak kialakításának

támogatása, a fiatalok

letelepedésének segítése céljából, fiatalok helyben tartása, elvándorlás lassítása és megállítása Tevékenységek: Térségi településeken meglévő épületek, épületrészek felújítása, lakhatóvá tétele. Fecskeházak berendezési tárgyainak, eszközeinek beszerzése. A települési ifjúsági munka fejlesztése. A munkanélküli fiatalok munkához való jutásának segítése. Családok támogatása, gyermekvállalási kedv növelése. Új munkahelyek számának növelése. Közösségépítés és -megtartás Miért érdemes egy közösséghez tartozni? Mert tájékoztat, tanít vagy értéket közvetít a közösség tagjai számára. A lokális közösségnek - önmaga fejlődési irányainak meghatározása érdekében képesnek kell lennie a kezdeményezésre és cselekvő módon részt venni saját fejlesztésében. Elsősorban a lakosság önsegítő és önszervező intézményei jöhetnek számításba, összejárási szokásaik, ön és egymást segítő tevékenységük és az általuk működtetett helyi nyilvánosság.

Fontos a bizalom és rendszeres

kommunikáció -, valamint az önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások és intézményeik, valamint a helyi gazdasági élet szereplői, és a külső kapcsolatrendszer, amelyet valamennyi szereplő együttesen működtet. Helyi közösségi problémák keletkezhetnek helyben, de mindet nem lehet kizárólag helyben orvosolni. A helyi közösségnek fel kell tudni ismerni a másutt keletkezett és helyben is jelentkező és kibontakozó problémákat, ezekhez megoldást, eljárásmódokat rendelni, s megnyerni a közösség tagjait és intézményeit, valamint a szükséges külső partnereket az együttműködéshez. Előnyök és jellemzők: Helyi emberekből áll és a külső tudás behozatalával, a helyi erőforrások felhasználásával, azok figyelembe vételével teremtik meg a kultúrát. A tehetséges emberek mindenütt jelen vannak, csak meg kell őket találni és be kell őket vonni. Ez a tudás a közjót szolgálva köztudássá válik. Egyesületi formában érvényesíthető a közösség akarata, tudása. Gyorsabb, mint a bürokratikus önkormányzatok. A munka nemcsak a közösségre hat, hanem közvetve a közjót is gyarapítja. Az közösségek egy sor olyan társadalmi problémát oldanak meg, amelyet a hatalom nem tud vagy nem tudja kellő időben, mértékben megoldani. Csökkentik a társadalmi hiányosságokat és fejlesztik a társadalmat. A közösség megtanulja önmagát „menedzselni”, vagyis saját érdekei érdekében eljárni. A leszűkült élethelyzetek kitágulnak a közösségfejlesztési munka hatására. Új kommunikációs lehetőség, megtanulnak érvelni, vitatkozni. Az önkormányzattal való együttműködés alakul ki. A közösségek a feladatokat általában társadalmi munkában látják el, hiánypótlóknak is lehet nevezni. Gyorsak tudnak lenni, nincs bürokratizmus. Helyi életminőséget javítják, jobb és szebb lesz általuk a környezet. Probléma bemutatása: Nincs kialakult gyakorlat a közösségépítő tevékenységnek, amely figyelembe veszi a lakosság igényeit is. Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Lakóhely iránti tudatosság növelése az lakosok körében, helyi gondolkodásmódban közjóra irányuló törekvések ösztönzése, társadalmi felelősségvállalás és részvétel, „Párbeszéd” kialakítása a közszolgáltatások és a közügyek hozzáférhetőségéről és a lakossági részvételről. Tevékenységek: A lakhatás, a nevelés/oktatás, a foglalkoztatás, stb. terén tett intézkedések közösség által történő tervezése, megvalósítása és értékelése A partnerség érvényesítése az esélyegyenlőség területén 81

A település érdekeit szem előtt tartó és azért tenni akaró helyi emberek (különböző szakmai tapasztalattal bíró) csoportjának egyesületi formába való egybeolvasztása Egyesületi keretek között hagyományőrzés, fesztiválok szervezése, érdekérvényesítés. Néhány kisebb akció: „Járási patrióta kártya” (a tartós mélyszegénységben élők vagy munkanélküliek segítése, nyomon követéssel. Regisztrálás után kapnak egy „kártyát” amivel kedvezményesen tudnak vásárolni, szolgáltatást igénybe venni. Ezeket a százalékos hozzájárulásokat a helyi vállalkozások társadalmi felelősségvállalás akció keretében a HACS-al közösen támogatja. A kedvezménnyel élő minden HACS által közvetített rendezvényen önkéntes munkával segíti a közösségépítést, visszaad oda, ahonnan kapott) Ösztöndíj program (helyi vállalkozások, önkormányzat, civil szervezet felkarolja a tehetséges, de nehéz körülmények között élő, fogyatékossággal élő, HH-s vagy SNI-s gyermeket és ösztöndíj rendszert dolgoz ki neki, amellyel lehetővé teszi a továbbtanulását, tudás és ismeretszerzését, amely tudással később a helyi vállalkozást és közösséget szolgálja. A kiválasztási folyamat és kritérium rendszer meghatározása a HACS és a vállalkozás közös feladata. Adománybolt működtetése (a közösség szolgáltató terek kiváló lehetőséget nyújthatnak régi, megunt, de mások számára még használható eszközök, ruhák gyűjtésére és továbbadására) Designer klub (használt ruhák újjáélesztése és átalakítása, ékszerkészítés és értékesítése vagy adományozása, évi 600 ezer forint bevétel alatt nem kell bevallani az ingó vagyontárgyak értékesítését) Állásbörzék szervezése-hírlevél háló működtetése A környezeti fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés A fenntarthatóság környezeti szempontjainak biztosítása horizontális elvárás: minden egyes támogatott projektnek figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, a projekt jellegéhez és témájához igazodva. A környezeti szempontokat a projekttevékenység minden fázisában szem előtt tartjuk: a projekt tervezésében, kivitelezése (telepítés, létesítés, építés), eredményeinek működtetésében (megvalósítás) és a tevékenység felhagyásakor. A tervezés gondoskodik arról, hogy a jelentős negatív környezeti hatásokat felbecsülik, s ha meghatároztak, akkor azokat elkerüljék, csökkentsék, vagy kompenzálják. Ennek módja alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével.

A tervezés során kell gondoskodni a nyilvánosság tájékoztatásáról, érintettségének

felméréséről, véleményének figyelembe vételéről. A projekt kivitelezése során a projekt menedzsmentnek érvényt kell szerezni a tervben szereplő környezetvédelmi intézkedések megvalósulásának. Nemcsak a létesítés közvetlen, hanem közvetett környezeti hatásaira is figyelni kell, pl. anyagbeszerzések, szállítási útvonalak, stb. A működtetés során gondoskodni kell a jogszabályi előírások betartásáról (pl. kibocsátási határértékek) és a kitűzött környezeti célok megvalósulásáról. . Itt is figyelembe kell venni a közvetett hatásokat, pl. nem elég egy terméket nagy környezeti gondossággal előállítani, ha maga a termék károsítja, terheli a környezetet. A fenntarthatóság környezeti szempontjainak az életciklus szemléletnek megfelelően „át kell hatnia” az egész projektet: a pályázat megfogalmazásától az első „kapavágáson” át egészen az utóértékelésig. A pályázónak mindennapi szervezeti működésében és a projektmegvalósítás során egyaránt figyelembe kell vennie a környezeti szempontokat.

82

Összegzés Ahhoz, hogy a járásokhoz tartozó halmozottan hátrányos helyzetű településeink leszakadási folyamatait megfordítsuk, a leszakadó települések kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatait megtörjük, a helyzet javítására helyi felzárkózást segítő akciókat tervezünk meg. Az új közösségek mellett a már meglévő aktív közösségi szervezetekkel együtt. Az akciókat EFOP 1.7 támogatásból kívánjuk majd finanszírozni, amelyhez azonban a kiírás még nem jelent meg, azonban már most tudni lehet, hogy az EFOP 1.7 forrásai csak a 290/2014 (XI. 26.) Korm. rend. szerinti kedvezményezett járások településein illetve a 105/2015 (IV. 23.) Korm. rend. szerinti kedvezményezett településeken használható fel. Az EFOP 1.7. keretében megjelenő felhívás a tervezés jelenlegi állása szerint várhatóan 2017-ben kerül meghirdetésre. Az akciók sikeres megvalósulása érdekében a szakmai jelenlét biztosítása kiemelt jelentőségű. A helyi szereplők és szakemberek tevékenységeit és a helyi esélyegyenlőségi programok intézkedéseit összhangba kell hozni, hogy a megvalósulás hatékonyan történjen és ne csak átmeneti, rövid távú hatást váltson ki. Tervezett akcióink mellett sok egyeztető, érdekérvényesítő, lobbi munkával számolunk, amelyek főként a következő szolgáltatások köré sorolhatóak: tömegközlekedés, képzések, gyermekorvos, szűrővizsgálatok, szakorvosi rendelések, civil szervezetek, partnerek bevonása. Az akciók sikeressége az akció célcsoportjának tagjai nélkül nem teljesülhetnek, éppen ezért a program előkészítése, tervezése és végrehajtása során egyaránt biztosítjuk bevonásukat. A projekt során törekszünk a képzettséghez, a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz, a megfelelő lakhatáshoz és lakhatási környezethez, a megfelelő társadalmi és közösségi kapcsolatrendszerhez, a megfelelő információhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférésről, továbbá az önérvényesítéshez és a befogadó közösséghez való hozzáférésről.

83

3. számú melléklet: A Stratégiai tervezéssel kapcsolatos tudásmegosztások összefoglalása - 2015.10.29., Helyszín: Kisláng, résztvevők: TKCS: A HFS felépítése, a tervezés folyamatai. Lechner Nonprofit Kft. által készített anyagok segítségével (LEADER Helyi Fejlesztési Stratégia Tervezési Útmutató 2014-2020, LEADER Helyi Fejlesztési Stratégia Felhasználói Kézikönyv, LEADER Helyi Fejlesztési Stratégia Sablon 2014-2020) a HFS felépítését és a tervezés folyamatát ismerték meg és tanulmányozták a résztvevők. - 2015.11.26., Helyszín: Kisláng, résztvevők: TKCS,: Európai Uniós Források bemutatása, a Vidékfejlesztési Program részletes áttekintése, VP kézikönyv áttekintése, Térségfejlesztők a szegénység elleni küzdelemben módszertani útmutató megismerése. Lechner Nonprofit Kft. által készített LEADER Helyi Fejlesztési Stratégia Tervezési Útmutató 2014-2020 illetve a LEADER Helyi Fejlesztési Stratégia Felhasználói Kézikönyv további tanulmányozása felhasználva a Vidékfejlesztési Program kézikönyv által tartalmazott ismeretanyaggal. - 2016. 01.15. , Helyszín: Kisláng, résztvevők: Fórumon/Képzésen megjelentek, VP ismertetése, az EU pályázati alapjainak bemutatása. - 2015.10.29.: A HFS felépítése, a tervezés folyamatai. Résztvevők 9 fő TKCS tag. Szférák szerinti megoszlás: Önkormányzati szféra: 4 fő (44%), Vállalkozói szféra: 3 fő (33 %), Civil szféra: 2 Fő (22%) - 2015.11.26: Európai Uniós Források bemutatása, a Vidékfejlesztési Program részletes áttekintése, VP kézikönyv áttekintése. 9 Fő TKCS tag: Szférák szerinti megoszlás: Önkormányzati szféra: 3 fő (33%), Vállalkozói szféra: 3 fő (33 %), Civil szféra: 3 Fő (33%) - Fórum és Képzés: Mezőszentgyörgy, 2016. 01.15. Fórum: A MEZŐFÖLD HELYI Közösség Helyi Fejlesztési Stratégiája elkészítésének mérföldkövei, a tervezés jelenlegi állása Képzés: VP ismertetése, az EU pályázati alapjainak bemutatása. 16 Fő résztvevő: Önkormányzat: 1 fő (6,25 %), Magánszemély: 5 fő (31,25 %), vállalkozó: 6 fő (37,5%), Civil szféra: 4 fő (25%). Elkészült tanulmányok címe, témaköre A MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület minden településről bekérte az önkormányzatok által megírt esélyegyenlőségi terveket. Ezeket összesítve egy kivonatot készítettünk, amely több fókuszcsoportra osztva elemzi a terveket. „Esélyegyenlőségi tervek összefoglalása” címet adtuk az elkészített dokumentumnak, melyet a Tervezést Koordináló Csoport felhasznált a HFS elkészítéséhez. A témakörei: Népesség, Foglalkoztatottság, Mély szegénységben élők, romák helyzete, Közlekedésföldrajz, Segélyezés, Lakhatás, Egészségügy, Közösségi szerveződés.

84

Kapcsolatfelvétel történt a Türr István intézettel, programterv kidolgozása céljából a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi kirekesztettség ellen. Ajánlásuk alapján az esélyegyenlőségi fejezet elkészítését Borsos Miklós úrra bíztuk, aki szintén az intézet munkatársa volt, esélyegyenlőségi szakember. Olyan cselekvési tervet dolgozott ki, amellyel jelentős forrásokat hozhatunk a hozzánk tartozó 10 településre. EFOP 1.7. intézkedésen belül az olyan akciócsoportok, amelyeknél fennáll az, hogy állandó népesség 15%-a, vagy annál nagyobb aránya él a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet kedvezményezett járás és/vagy a kedvezményezett települések besorolásáról szóló és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet kedvezményezett területén él, 100 millió forintra pályázhatnak, a szegénység elleni küzdelem és társadalmi kirekesztés mérséklése érdekében. Az elkészített dokumentum a LEADER esélyegyenlőség címet viseli. (Bevezetés, helyzetelemzés egy része és egy Excel melléklet a demográfiai adatokról, amely a helyzetelemzés részét képezi.) Erre készül majd el az akcióterv. A Mezőföld Helyi Közösség Egyesület egy Google kérdőív létrehozásával is kívánta elérni, hogy minél szélesebb körből és kényelmesen járuljanak hozzá a válaszadók a Stratégia elkészítéséhez és így újabb adatokhoz juthassunk az elemzések előkészítéséhez. A Google kérdőívet többször megosztottuk, különféle csatornáinkon hívtuk fel a figyelmet a kitöltésre, amelynek eredményeképpen 2016 februárjáig közel százan töltötték ki a HACS által lefedett 10 településről. Ez a kérdőív többnyire kifejtős kérdéseket tartalmazott és a hiányosságokat, igényeket mérte fel, de a pozitív példákra, mintafejlesztésekre, eredményekre is kíváncsiak voltunk. Helyzetelemzésben az esélyegyenlőségi terveket, a TEIR adatokat, az önkormányzatoktól bekért vállalkozásokra vonatkozó adatokat, a korábbi pályázati körben keletkezett ismeretanyagokat, rendelkezésre álló adatokat, Google felmérés dokumentumait összevetve készítettünk Helyzetfeltárás címmel egy kivonatot, melyet a Tervezés Koordináló Csoport használhatott munkája során. A civil szervezetekre, társadalom állapotára vonatkozó adatokatnak megismerését, feltárását - illetve azoknak a stratégiába való beépítését - a kiépített kapcsolatok, a szervezetekkel és a társadalom különböző szereplőivel történő együttműködések, valamint internetes adatgyűjtés segítette. A hátrányos helyzetű emberek képviseletét a tervezési folyamatban egyrészt a nyílt TKCS ülésekkel valamint a TKCS tagjaival biztosítottuk, tanácsaikat, javaslataikat a tervezési folyamat során beépítettük: Tóth Terézia MHKE elnök: JPTE Tanárképzői szak, ELTE: Szociológus. Alapító tag. tapasztalattal rendelkezik, szakterülete oktatás, képzés, stratégiai tervezés.

30 éves vezetői

A szociológiai ismereteinek segítségével a helyi társadalmi folyamatokat, többek között a társadalmi rétegződés, szegregáció következtében a társadalmi perifériára sodródott helyzetű emberek, családok problémáit átlátja helyi szinten is. A Szociális Testvérek Társaságának tagjaként hatékonyan fejti ki, nem csak lokálisan, szociális és karitatív tevékenységét. Megyeriné Tóth Gabriella: Tanárképző főiskola, gyógypedagógiai szak. Boróka Mozgássérült Gyermekek Fejlesztéséért Alapítvány elnöke. Alapító tag, részt vett az összes HVS tervezési folyamatban. A depriváció és hátrányos helyzet javításában, illetve megszüntetésében tevékenységét tekintve is hangsúlyos térségünkben a Boróka Mozgássérült Gyermekek Fejlesztéséért Alapítvány. Célja az Enyingen, illetve a környező településeken élő mozgássérült, szellemileg sérült, ill. egyéb betegségben szenvedő gyermekek fejlődésének, gyógyulásának elősegítése, életkörülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésének elősegítése. Születésétől fogva Enying városában él, ami sok szempontból hátrányos helyzetű. Ismeri a mélyszegénységben élők, a fogyatékkal élők és a kisebbségi csoportok mindennapi problémáit, nehézségeiket. Tóth Lászlóné: Tanár végzettségű, alapító tag, részt vett az összes HVS tervezési folyamatban. Hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatásával foglalkozik. Nap, mint nap találkozik a mélyszegénységben élő családok problémaival, azoknak a gyerekekre gyakorolt hatásaival. 85

Fórumok témakörei: 1. Általános 2. Specifikus 2. a. Gazdaság, 2. b. Társadalmi, 2. c. Környezeti, 2. d. Esélyegyenlőségi

Egyesületünk területén 19 sikeres fórumot tartottunk. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Lepsény, 2014.03.26. Mezőszentgyörgy, 2014.06.25. Lepsény, 2014.06.26. Lajoskomárom, 2014.08.30. Lepsény, 2014.09.30. Szabadhídvég, 2014.12.03. Mezőszentgyörgy, 2014.12.11. Lepsény, 2015.03.27. Szabadhídvég, 2015.06.22. Mezőszentgyörgy, 2015.06.29. Kisláng, 2015.07.30. Mezőszentgyörgy, 2015.09. 30. Mezőszentgyörgy, 2016.01.15. Polgárdi, 2016.01.28. Mezőkomárom, 2016.02.10. Enying, 2016.02.17. Dég, 2016.02.24. Lajoskomárom, 2016.02.26. Lepsény, 2016.03.03.

A TKCS csoport úgy ítélte meg, hogy nem szükséges specifikus témakörök szerint osztani a fórumokat a korábbi időszak tapasztalatai alapján. Általános tájékoztatók, konzultációk folytak, amelyeken azonban minden felmerülő kérdésre igyekeztünk megadni a választ a résztvevőknek illetve együttesen feltárni azt. A fórumaink érintették a gazdasági, társadalmi személyek teljes körét, így az ismertetések, konzultációk kiterjedtek a felmerülő gazdasági, társadalmi, környezeti és esélyegyenlőségi kérdésekre is. 4. számú melléklet: Épített-örökségi értékek Enying Enying a XVIII-XIX. század folyamán nyerte el jellegzetes arculatát. Erre az időszakra tehetők a herceg Batthyány Fülöp által megszervezett birtok jelentősebb építkezései, melyek megalapozták városias jellegét. A város központjában emelkedik a neoklasszicista stílusú, monumentális hatású római katolikus templom, Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom. A Török család hajdani földvára helyén épült református templomban a komolyzene kedvelői számára nyárestéken orgonaművek csendülnek fel. A templom melletti várdombon került felállításra az Enyingi Török Bálint emlékét őrző kopjafa. Herceg Batthyány Fülöp által 1809-1811 között, klasszicista stílusban bővíttetett földesúri kastély hangulatos belső udvara méltó helyszíne a „Muzsikáló Kastélykert” című rendezvénysorozatnak, melynek keretében fellépő művészek feledhetetlen élményben részesítik az igényes könnyűzenére vágyó közönséget. I. világháborús emlékmű (1922.) Somogyi Sándor szobrászművész alkotása a Batthyány kastéllyal szemben található parkban áll. Turul szobor (1991.) Orr Lajos szobrászművész bronzból készített alkotása a Református templom szomszédságában került felállításra. Szentgyörgyi Albert mellszobra (1999.) A bronzból készült mellszobor Illyés Antal szobrászművész alkotása, mely a Batthyány-kastély előkertjében került elhelyezésre. Városháza (1912.) 86

A hajdani Járásbíróság épülete (napjainkban: Török Bálint Általános és Alapfokú Művészeti Iskola) Kopjafa az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére. Az emlékművet az enyingi Fidesz, és polgári kör közösen állította 2004 októberében. A kopjafát Nemes József enyingi lakos készítette el. Polgárdi A gazdag régészeti leletanyag is bizonyítja a terület kedvező természeti adottságait. Például számos bronzkori eszköz került elő a Somlyó-hegyről. Kiemelkedő római kori lelet a Nemzeti Múzeumban őrzött ezüst triposzt. Az akkor még nagyobb kiterjedésű, partjain ingoványos Lacus Pelso (Balaton) mentén élt a mai Polgárdi szőlőhegyén Seuso, aki gazdag római polgár, esetleg a római hadsereg magas rangú tisztje, helytartója lehetett. Valamelyik barbár betörés alkalmával rejthette el a híres Seuso kincseket. A település 1397-ben Batthyány György birtokába került, és egészen 1945-ig a Batthyányak kezén maradt. A városban található az ország egyetlen egész alakos Batthyány Lajos szobra. A család fennmaradt vadászkastélyában ma szociális otthon működik. A római katolikus templom és a temető-kápolna számos Batthyány és Andrássy-családtag nyughelye. Lepsény A községben két műemlék épület található: a klasszicista Purgly-kúria, és a Nádasdy-kúria. A település helytörténeti és néprajzi értékeit bemutató múzeum egyedülálló a környéken. Római katolikus templomát az 1728-ban épült szentély felhasználásával gróf Nádasdy Ferenc építtette át 1902-ben. A grófot itt helyezték örök nyugalomra. 1897-ben a 16. századi római katolikus templom felhasználásával épült a község református temploma. A települést számos emlékmű, szobor gazdagítja. Itt található az ország egyetlen nemzetőr-emlékműve. Tájház Falumúzeum és Tájház Fő u. 72. Tel: 22/ 585 000 Kisláng A falu a Zichy – család lángi uradalmának egyik önálló gazdasága volt. Látnivaló a református és a katolikus templom. A tájház épülete jellegében és kiállított tárgyaiban őrzi a mezőgazdaságból élő mezőföldi paraszti élet használati eszközeit, berendezési tárgyait. Tájház Fő u. 63/A Tel: 22/ 435 514 Lajoskomárom Az evangélikus templom épült fel elsőnek a falu három temploma közül, 1817-1822 között a hívek segítségével. A templom 400 férőhelyes, három harangja van. Seltenhofer Frigyes műhelyében öntötték a kis- és nagyharangot Sopronban. A mai harangok az I. világháború idején beolvasztott régiek helyett készültek 1922-ben. Az evangélikus templom orgonáját a pécsi Angster cég készítette. Oltárképe Jézust a Gecseámé kertben ábrázolja. Az órapárkányos, hagymasisakos tornyú református templom 1912-ben épült. Három harangja közül a két nagyobbat az I. világháborúban beolvasztottak helyett Slezák László Budapesten 1924-ben illetve 1929-ben. A legkisebb, 70 kilós harangot a bécsújhelyi Hilzer Ignác öntötte 1971-ben. A Lajoskomáromhoz tartozó Középbogárd 1858-tól anyaegyház, református temploma 1903-ban épült. Harangtornya 1950-ben épült. A falu római katolikus templomát Konráth Károly plébános kezdeményezésére, Hornig Károly veszprémi püspök költségén építették. Alapkövét 1900. június 13-án helyezték el, a harangokat és az új templomot 1901. november 27-én áldotta meg Rédey Gyula apátkanonok. Az orgonát a püspök támogatásával a hívek szerezték. A katolikus templom előtti kopjafát (2002) a település 200 éves évfordulójára készítette Szemerei Gábor lajoskomáromi lakos. Középbogárdon 1950-ben építettek katolikus templomot és alakítottak ki temetőt A katolikus templommal szemben magasodik a környéken egyedülálló Mesterségek fája. A természet közelségét kedvelők kellemes sétát tehetnek a világháborúban elesett hősök tiszteletére ültetett gesztenyefasor árnyékában, amely kivezet a Fülöp-hegyi borospincékhez. A nyugalomra vágyókat a község határában elterülő, a Kutas-ér felduzzasztásával létrehozott horgásztavak csalogatják. Tájház Betyárbújtató Csárda és Tájház Lajoskomárom- Középbogárd, Köztársaság u. 13. Tel: 30/ 912 5328, www.betyarbujtato.hu

87

Dég A műemlékekben és természeti értékekben gazdag település a Bozót-patak völgyében terül el. A közel 1000 éve lakott község a XVIII. századtól a Festetics család birtokában állt. A Pollack Mihály által tervezett grófi kastély a hazai klasszicista építészet egyik kiemelkedő alkotása. A kastélyhoz egy legenda is fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár titkos gyűlésekről nem maradtak fent emlékek, az tény, hogy több mint egy évszázadon át itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, az épületen rengeteg szabadkőműves jelkép látható, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt. Tájképi parkja hazánk legnagyobb kiterjedésű és egyik legértékesebb tájképi kertje. A kastély oszlopos főhomlokzatával szemben a patakból duzzasztott tó kis szigetén áll a Hollandi-ház. A kastélyparkból erdei ösvény vezet a grófi temetőbe. A kastély tavasztól őszig állandó és időszakos képzőművészeti kiállításoknak, a Tükörterme pedig komolyzenei koncertek helyszíne. Dég kapujában fehérre meszelt, nádfedeles Tájház fogadja a községbe látogatókat. Tájház Mezőföldi Tájház Dég, Enyingi út 99. Tel: 25/ 237 093 A falu központjában áll a falu katolikus és református temploma. Múzeum Festetics kastély Hollandi-ház Dég, Hunyadi u. 11. Tel.: 22/ 237 392 www.nemzetimuemlek .hu Mezőszentgyörgy Legfőbb nevezetessége az 1793-1795 között épült református templom. A templom padozata, a szószék és a vörös márvány úrasztala mind eredeti. Eötvös Sándor lelkésznek, Farkas István gondnoknak és Lady Péter presbiternek köszönhetően (akik a II. világháború idején az ereklyéket elrejtették) megmaradtak az egyház eredeti szent edényei és iratai is. Eötvös Károly Községi Könyvtár az 1800-as évek elején épült, később az Eötvös család birtokába került, majd Eötvös Károly tulajdona lett, emlékét az épületben emléksarok őrzi. Ebben az épületben nyitotta meg kapuit az első népkönyvtár és innen indult az Olvasó Népért Mozgalom. Mezőkomárom A mintegy 1000 lakosú község a Mezőföld szélén, a Sió partján fekszik. Területén kora bronzkori település maradványait tárták fel. A római korban a Sopianae-Aquincum közötti főútvonal vezetett erre, töredékeit megtalálták az ún. Varga-féle ház mellett. 1724-ben épült barokk stílusú római katolikus temploma, mely ma műemlék jellegű épület. A község református templomát 1882-ben építették. 1998-ban Aranyhegy magaslati pontján helyezték el az Orbán szobrot, melyet ekkor fel is szenteltek. Szőlőhegyei a szép kilátás mellett lehetőséget adnak az itt termelt zamatos borok kóstolására is. Szabadhídvég A község földrajzi sajátossága, hogy a területén kb. 11 km hosszúságban húzódik a Sió- csatorna. Történelmi múltjáról az első írásos adat 1344-ből származik, amikor „villa Hiydwegh” azaz Hídvég falu megnevezést említ az oklevél. Szabadhídvég 1952-ben kapta a nevét: Városhídvég, Faluhídvég, Szabadhegy települések egyesítése során. A címere közepén látható vár annak a palánknak, majd földvárnak a szimbóluma, mely védte a Sió-vonalat a Rákóczi szabadságharc idején. Mátyásdomb A község belterületének központi részét képező terület Feketepuszta néven már a középkori iratokban is szerepelt. Enyinggel határos puszták egyike volt, ami 1769-ben a Festetics család tulajdonába került. 1880-ban Lonkai Ármin bérelte ki és virágzó gazdasággá alakította. A Lonkai család 58 éves bérleti időszaka alatt gőzmalom, két mezőgazdasági szeszgyár, templom, kastély, iskola és egy 30 km-es gazdasági vasút épült a térségben. A település virágzó gazdagságára emlékeztet az 1902-ben Lonkai Ármin által átépített kastély is. A rendezett, barátságos település központjában kialakított, gondozott park alkalmat ad a pihenésre.

88

5. számú melléklet: Fórumok kiértékelése Fórumok időpontjai, helyszínei: Lepsény 2014.01.09. Lepsény 2014.03.16. Mezőszentgyörgy 2014.06.25. Lepsény 2014.06.26. Lajoskomárom 2014.08.30. Lepsény 2014.09.30. Lepsény 2015.03.27. Szabadhídvég 2015.06.22. Kisláng 2015.07.30. Mezőszentgyörgy 2015.06.29. Mezőszentgyörgy 2015.09.30. Lepsény 2016.03.03. Mezőszentgyörgy 2016.01.15. Polgárdi 2016.01.28. Mezőkomárom 2016.02.10. Enying 2016.02.17. Dég 2016.02.24. Lajoskomárom 2016.02.26.

Már 2014 januárjában megkezdtük a HFS-sel kapcsolatos fórumok tartását, a projektötletek gyűjtését. Összesen 167-en vettek részt a fórumainkon. Fórumainkon képviseltették magukat a civil szervezetek, vállalkozások, egyházi szervezetek, magánszemélyek, önkormányzatok és intézmények is. A fórumokon részvételi arányok az alábbiak szerint alakultak: Civil szervezetek: 27% Vállalkozások: 21 % Önkormányzatok: 6% Egyházak: 5% Magánszemélyek: 37% Intézmények: 4%

Civil szervezetek, vállalkozók és magánszemélyek szinte minden fórumon képviseltették a szférájukat. Az egyházak, önkormányzatok és intézmények pedig nagyjából a fórumok 50%-án vettek részt. A magánszemélyek nagy száma kicsit torzítja a képet, hiszen ők némely esetben több(féle) szervezet (vállalkozói szféra, közszféra, intézmények) képviselői is lehettek, de nem minden esetben jelezték besorolásukat a fórumainkon, így nem egyértelmű, hogy mely szférát képviselték biztosan. A fórumokon külön felmérés életkorra vonatkozóan nem történt, de egyértelműen megállapítható volt, hogy a fiatalok a civil szervezetekbe tömörülve képviseltetik leginkább magukat a közéletben. Alapvetően a 14-30 korosztály a civil szervezetek által szólíthatóak meg a térségünkben, nem jellemzőek az ifjúsági klubbok, vagy csak a fiatalokra koncentráló szervezetek megléte a térségünkben. Mezőszentgyörgyön és Lajoskomáromban tudunk Ifjúsági Egyesületekről, ők a fórumainkon pedig gyakran képviseltették magukat. Elért eredmények: A fórumokon sok értékes javaslatot hallhattunk, amiknek nagy részét fel is használtuk a tervezés során. Nagy részük nem a fórumokon hangzott el, hanem a kitöltött Google kérőívünkre reflektáltak, vagy papír alapon nyújtották be projektötleteiket.

89

6. számú melléklet: Google felmérés eredményei Összesen 89 kitöltés alapján: Szabadhídvégről nem töltötték ki a kérdőívet. A legnagyobb aktivitás Enyingen volt tapasztalható a felmérés kitöltését tekintve. Nagyságrendekkel többen magánszemélyként töltötték ki a kérdőívet, szemben a legkevesebb választ adó, a „Nonprofit szervezet államháztartáson belül” megjelölt minőséggel. Minden fejlesztés típusra érkezett szavazat. A legfontosabbnak a helyi életminőség javítását jelölték, melyet sok esetben a munkahelyteremtéssel magyaráztak a válaszadók illetve a fiatalok helyben tartásának fontos eszközeként említették néhányan. A másik lényegi kérdés a Falumegújítás és fejlesztés illetve a Közbiztonság fejlesztése áll a harmadik helyen a fejlesztési területek kiválasztásánál. Ezt követi jelentős százalékkal a „Vidéken élek és dolgozom mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése” illetve a Rendezvények. A non-profit szervezetek szolgáltatásának fejlesztését azok tartották fontosabbnak, akik jónak, de legalábbis javulónak minősítették a településükön a civil életet. Illetve a válaszadó non-proft szervezetek arányát tekintve viszont kitűnik, hogy a fejleszteni kívánt területen az összességében kevesebb % ellenére, a fentieket figyelembe véve, még mindig jelentős az igény a civil szervezetek szolgáltatásainak fejlesztésére.

90

7. számú melléklet: Fogalomtár A kedvezményezett já rá s ok bes orol á sá ról s zól ó 290/2014. (XI.26.) Kormá nyrendel et a l a pjá n Fejl esztendő já rá s

FTE

A s ta ti szti ka i l étszá m a dott idősza kra vona tkozó á tl a gos l éts zá m, a mel y mértékegysége a z FTE. (Full Ti me Equi va l ent=Tel jes i dő egyenérték) Az a dott i dősza k l ehet ha vi , negyedéves, va gy éve s sta ti s zti ka i lé ts zá m. Egy FTE a sta ti szti ka i l éts zá m, ha a z a dott i dősza k tel jes egés zében 1 fő tel jes munkíi dős munka vá ll a l ó vol t fogl a l kozta tva . Amennyi ben nem a tel jes i dősza k a l a tt vol t fogl a l kozta tva a z a l ka l ma za ott, va gy nem tl ejes munka i dőb en a kkor a rá nyosa n keve sebb FTE-nek fel el meg a z a dott i dős za kra . Ha egy fő 4 órá ba n vol t fogl a l kozta tva fél é vi g, a z a z éves sta ti szti ka i l étszá mba n 0,25 FTE-t jel ent. A tényle ges köl tségek, s zá ml á k a l a pjá n történő el s zá mol á sa .

Ha gyomá nyos köl ts égel s zá mol á s

Hel yi pi a c

Hel yi termék

Intenzi tá s

A termel ő ga zda sá gá na k hel ye, va gy a ga zda sá g i ll etve a te rmék-el őá l l ítá s hel yé től l égvona l ba n s zá mítva le gfel jebb 40 km tá vol sá gon bel ül i pi a c, vá sá r, rendezvény és engedél yezett á rusító hel y Hel yben el őá l l ított, hel yben honos va gy hel yben megtermel t, előá l lított a l a pa nya gból , ha gyomá nyos é s /va gy a z a dott térségre jel l emző technol ógi á va l , el já rá s sa l készül t termék, fel dol gozott termék. Ki sebb ré sze kézműves termék: mi nden ol ya n emberi erőforrá ssa l e lőá l lított, eredeti , nemzeti kul túrá t őrző, egyedi értéket képvi s el ő, ha gyomá nyos termék, a mel y el őá l l ítá s a környezetkímél ő módon történik A tényl egese n ki fi zetett tá moga tá s , va l a mi nt a fel merül t és s zá ml á va l, va gy egyéb - a fel hívá s ba n rés zl etezett módon iga zolt köl tségek há nya dos a

Nemzeti forrá sból nyújtott tá moga tá s ként vehető i génybe a VP cél ja i na k megfel el ő beruhá zá sokhoz ka pcsol ódó pi a ci feltétel ekkel nyújtott, il l etve á l l a mi l a g tá moga tott köl csön-, hi tel -, hi te lkeret-szerződé shez, pénzügyi i ntézményi ga ra nci á hoz, pénzügyi l ízing és fa ktori ng ügyle te khez. A kedvezményes díjú i ntézményi keze sségvá l l a l á s á l l a mi tá moga tá sna k mi nősül , a mennyi ben köl ts égvetési vi szontga ra nci á va l bi ztosított kezes ségvá l l a l á s eseté n a Kedvezményezett já rá s kezess égvá l l a l ó i ntézmény díjkedvezményt nyújt és /va gy a kezességvá ll a l á s hoz nemzeti köl ts égvetési forrá sból nyújtott kezes ségi díjtá moga tá s ka pcs ol ódi k. A tá moga tá s a z öss ze szá mítá si s za bá l yok fi gyel embevétel ével nyújtha tó. LEADER Me zőga zda sá gi tevékenysé g

Mi krová l l a l kozá s

Sta nda rd ki vá l a sztá si rends zer

Tá ji degen

Há trá nyos he lyzetű s zemél y

(fra ncia betűszó: Li a i son Entre Acti ons pour l e Devel opment de l 'Economi e Rura l e): közöss égi kezdemé nyezés a vi déki ga zda sá g fejl esztéséért A mezőga zda sá gi termékek termel és e, tenyésztése va gy termeszté se, i deé rtve a betka rítá st, a fejtés t, a z á ll a ttenyés ztés t és a mezőga zda sá gi cél ból történő á l l a tta rtá st. Méretka tegóri á t jel ent. Ide sorol l ha tó minden ol ya n egyéni va gy tá rsa s vá l l a l kozá s, s zövetkezet, i ll etve mezőga zda sá gi tevé kenység esetén a mezőga zda sá gi őstermel ő, ha a z ös szes fogl a l kozta totti lé ts zá ma 10 főnél kevesebb, és a z éves nettó á rbevétel e va gy mérl egfőösszege l egfel jebb 2 mi l l i ó euróna k megfel el ő fori ntöss zeg. Tová bbá , a vá l l a l ozá sba n a z á l la m, a z önkormá nyza t közvetl en va gy közvetett tul a jdoni részesedés e - tőke va gy s za va za ti joga a l a pjá n - kül ön-kül ön va gy e gyüttes en s em ha l a dja meg a 25%-ot. Sta nda rd kivá l a s ztá s i el já rá srend esetén s za ka szos e lbírá l á st kel l a l ka l ma zni , a mel yet a fel hívá sba n rögzíte tt s za ka sz zá rá sá t va gy bea dá s i ha tá rna pjá t követően, a ha tá ri dői g benyújtott tá moga tá s i kérel mek ta rta l mi értékel és i s zempontokna k va ló megfel el és szeri nti sorrendi s ége a l a pjá n ke ll le folyta tni . Tá ji degen fa jok - a zok a z él ő s ze rvezetek, mel yek növény- és á ll a tföl dra jzi s zempontból nem mi nősül nek őshonosna k, és megtel epedé sük, a l ka l ma zkodá suk esetén a ha za i él etközöss égekben a termés zetes fol ya ma toka t a z ős honos fa jok rová s á ra ká ros a n módosítha tjá k. Építészet: megza va rja a tel epül ési képet, el tűni k a z összha ng, ka otizá l ódi g a környezet. A pá l ya kezdő fi a ta l ok, 50 éven fel ül i s zemél y Egy va gy több el ta rtotta l egyedül él ő fel nőtt; va l a mi nt a gyermek gondozá sá t, i l l etve a csa l á dta g á pol á s á t követően munká t keresők Az el őző 6 hóna pba n nem á l l t rendszeresen fi zetett a l ka l ma zá sba n Egy ta gá l l a m etni ka i ki sebbsé géhez ta rtozik, és a ki nek sza kma i , nyel vi képzé sének va gy sza kma i ta pa s zta l a tá na k megerős ítésére va n szüksége a hhoz, hogy ja vul ja na k munká ba á l l á si es él yei egy bi ztos munka hel yen;

91

8. számú melléklet: Rövidítések jegyzéke FTE.

-

Full Time Equivalent = Teljes idő egyenérték

HACS

-

LEADER Helyi Akció Csoport

HBB

-

Helyi Bíráló Bizottság

HFS

-

Helyi Fejlesztési Stratégia

TKCS

-

Tervezést Koordinációs Csoport

VP

-

Vidékfejlesztési Program (2014-2020 közötti pénzügyi ciklus)

92