JobTown 3. sz. Útmutató Modul

A valódi, helyi munkaerőpiacok képesség keresletének és kínálatának elemzése és előrejelzése · Megközelítések és érvek · Hatékony és megfizethető eszközök







JobTown 3. sz. Útmutató Modul May 2014 2014 Augusztus

2

A dokumentum szerzői: Ian Goldring, a JobTown vezető szakértője és a ProjectWorks egyesület igazgatója Kieran Ferran, városi adatmenedzser, Oxford Economics, UK Antonina Michalska-Sabal kutató specialista, Krakkói régiós munkaügyi hivatal - Małopolska munkaerőpiaci és oktatási megfigyelőközpont, Lengyelország CODESPAR Rennes, Franciaország Anke Heckmann Zukunftsregion Westpfalz Szövetség, Németország Dr Anna-Elisabeth Thum kutatási munkatárs, Európai Politikai Tanulmányok Központja, Brüsszel, Belgium és a JobTown partnerei További információ a JobTownról és az URBACTról: urbact.eu/en/projects/active-inclusion/jobtown/homepage/

Tartalomjegyzék

3

Információk erről az Útmutató Modulról

4

Két lengyel kezdeményezés: A foglalkoztatottsági barométer adaptálása és a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének monitorozása

8

Az Oxford Economics képesség-előrejelző eszköze

A Rennesi CODESPAR: fejlesztés és előrejelzés változatosság és integráció révén Németországi demográfiai kihívások és a munkaerőpiaci monitor

A munkaerőpiacok elemzése az internetes álláshirdetések keresőrobotos vizsgálatával - egy terjedő gyakorlat Záró megjegyzések

6

14 16

20 23

4

Információk erről az Útmutató Modulról Jelen tanulmány arról szól, hogy mit tehetnek a helyi hatóságok azért, hogy jobban megértsék a helyi munkaerőpiacot, és így jobban szolgálhassák lakosaikat, és biztosíthassák, hogy stratégiájuk tudáson alapuljon.

A JobTown harmadik, 2014 februárjában Rennesben megrendezett, a résztvevő városok saját munkaerőpiaci elemző- és előrejelző képességének kiépítését célzó nemzetközi workshopjának anyagából bontakozott ki, illetve arra épül. Mit jelent a helyi munkaerőpiac?

Jelen kiadványban, amikor a helyi munkaerőpiacokról írunk, nem egy közigazgatási terület megadott határaira utalunk (pl. önkormányzati körzetek), hanem inkább egy gyakorlati meghatározásra - tehát arra a területre, melyet a lakók bejárnak, amikor dolgozni mennek vagy állást keresnek. Egy helyi hatóságnak és partnereinek meg kell értenie ezt a helyi munkaerőpiacot - az aktuálisan keresett képességek és munkakörök, stb. elemzésével - és azt, hogy mi várható - képességkereslet előrejelzésével és a trendek meghatározásával.

Miért ilyen fontosak a képességek?

A képességek kifejezés több dologra is vonatkozhat, a formálisabb képességektől a „soft skillekig” („puha”), vagyis általános képességekig. A képességek következő definícióját az Oxford Economics munkatársa, Kieran Ferran tette közzé a 3. workshopunkon:

Olyan jellemzők, melyek a munkavállalókat feladatkörükben hatékonnyá és produktívvá teszik.... szándékos, rendszeres és hosszan tartó igyekezettel elsajátított tudás és kapacitás ötletekkel (kognitív képességek) dolgokkal (technikai szakértelem) és/vagy emberekkel (társas készségek) kapcsolatos komplex tevékenységek és munkák gördülékenyen és adaptált módon történő elvégzésére.

Egy adott környezet képesség-ellátottsága alapvető fontosságú ahhoz, hogy fejlett gazdaság épülhessen ki, és hogy a hely versenyképessé váljon. A globalizációval a növekvő verseny is együtt jár - nemcsak más EU városokkal, régiókkal, és a mobil munkaerővel, de potenciálisan a világ bármely részével. Egy, a béreket érintő negatív árversenyben az európai emberek csak veszíthetnek, többféle értelemben is. A képességek kulcsfontosságúak egy ilyen esetleges folyamatból való meneküléshez, és így ahhoz, hogy az európai emberek olyan életet éljenek, és olyan helyen, amire vágynak. A termelékeny, magas hozzáadott értékű gazdaságok - tehát azok, melyek vonzók a befektetők számára, versenyképesek az exportban, és/vagy magas növekedési potenciálú szektorokban erősek - mind a megfelelő képességek rendelkezésre állásástól függenek. Nem létezik innováción vagy kutatáson és fejlesztésen alapú stratégia megfelelő képességek nélkül. A megfelelő képességekkel rendelkező helyek és emberek többet keresnek, és kevésbé érinti őket a munkanélküliség. Mire használják a munkaerőpiaci elemzést? A helyi hatóságok és a partnerek - munkaadók, foglalkoztatással foglalkozó testületek és szervezetek, a kormányzás vagy a szomszédos közösségek más szintjei - a munkaerőpiaci elemzést és a képesség-kereslet előrejelzést több, egymáshoz kötődő cél érdekében használják. A teljes és megbízható információkhoz való hozzáférés lehetővé teszi: • A hasznos karrier-tanácsadást • A képzési és oktatási szolgáltatók döntését arról, hogy a képzés és oktatás milyen kínálatát nyújtsák vagy tervezzék meg, és mibe fektessenek be • A képességszűkösség és képesség össze nem illőség (mismatch) csökkentését vagy elkerülését (ez olyan embereket jelent, akiknek a képességei és végzettségei nem felelnek meg a betöltendő állásoknak)

A rendelkezésükre álló eszközökkel a helyi hatóságok más információ-szolgáltatóktól függetlenek lehetnek, és a saját érdekeiknek leginkább megfelelő időkeretben kereshetik a számukra legérdekesebb információkat. A helyi hatóságok túl gyakran építenek olyan, regionális vagy országos testülettől származó adatokra, melyek sokszor pontatlanok a specifikus helyi helyzetet tekintve (nagyobb terület adataiból átlagolták, és/vagy nem azokat a kérdéseket tették föl, melyeket az önkormányzat föltenne), és későn érnek el hozzájuk, esetleg annyira, hogy már elavultnak számítanak. Egy közigazgatási szerv a megfelelő adatokhoz való, megfelelő időbeli hozzáférés és a saját, helyi elemzés elkészítésének képessége nélkül nem tud tanácsot adni másoknak, és a tények teljes tükrében döntéseket hozni és tervezni.

Kiadvány A következő kiadvány nem kíván a lehetséges munkaerőpiac-elemzési és előrejelzési eszközök és megközelítések kimerítő tárháza lenni, vagy általános javaslatokat adni (kivéve a nyilvánvalót: érdemes elemzést és előrejelzést készíteni) minden önkormányzatnak. Ehelyett olyan eszközöket és megközelítéseket mutat be melyekhez a technikai szakértelem különböző szintjeire van szükség, különböző időkereteket fednek le, és különböző célokra alkalmasak. Vannak köztük eszközök, melyeket azonnal át lehet venni és föl lehet használni, és olyan történetek is egy adott város tapasztalatairól, melyek segíthetnek más városoknak kialakítani arra vonatkozó elképzelésüket, hogy mi számukra a legjobb. A végcél a városok és az érdekelt felek bátorítása arra, hogy lépéseket tegyenek saját lehetőségeik fejlesztésére, mely a helyzet jobb megértéséhez, és a foglalkoztatást, növekedést és a fiatalokat támogató hatékonyabb lépésekhez és szakpolitikához vezet.

5

6

Az Oxford Economics képesség-előrejelző eszköze Összefoglalás

Munkaerőpiaci elemző és előrejelző eszköz, kimondottan helyi hatósági használatra kifejlesztve; fókuszában a helyi/régió alatti szintű munkaerőpiacok állnak, célja ilyen szintű hosszú távú előrejelzések kialakítása. Ingyenes eszköz, rugalmas, könnyen adaptálható, és nem igényel különösebb technikai szakértelmet.

Háttér

A jelen, helyi munkaerőpiacok elemzésére szolgáló eszközt az Oxford Economics – www.oxfordeconomics.com hozta létre. Először az ESIMeC, egy URBACT hálózat rendelte meg, de már szabadon hozzáférhető.

Az eszköz

Működése A számítógépes eszköz egy Excel sablon, melyhez egy használati utasítás is tartozik - mérsékelt számítógépes ismereteket igényel. A digitális eszköz végrehajtása egy nagyobb, az érdekelteket, adatcserét, áttekintést és kommunikációt is magában foglaló folyamat része. Ez a teljes kép maga az eszköz.

A folyamat az eszköz körül • A kulcs a hatékony együttműködés. A folyamat számos érdekelt felet bevon - munkaadókat,

•

• • •

oktató és képző intézményeket, munkaügyi hivatalokat, diákokat és munkanélkülieket. Az eredmények megosztása az érdekelt felek folyamatos párbeszédje útján történik, a visszajelzéseket folyamatosan beépítve. Az ismétlődő folyamat tovább csiszolja az előrejelzést, és erősíti a megbízhatóságot A kulcskérdések válaszait közlik - Várható képességhiány vagy -többlet? Mely szektorokban? Mi lesz ennek a hatása? Milyen időkereten? Mit kell máshogy csinálni? Az előrejelzési eredmények rendszeresen frissülnek - a gazdasági környezet, főleg városi szinten, gyorsan változik, elavulttá téve az előrejelzéseket Az eredményeket a módszertan fejlesztése érdekében folyamatosan ütköztetik az előrejelzésekkel

Miért válasszuk ezt az eszközt? Ez: • Felhasználóbarát • Nyílt, átlátható és adaptálható • Kiegészíti a jövőbeni képességszükségletek más elemzéseit és modelljeit - használata nem zárja ki azokat • Javítja az előrejelzési folyamat megértését • Segíti a városi közigazgatás hatékonyabb munkáját és tervezését • Ingyenes

Az output felhasználási lehetőségei • A jövőbeni képességkínálat és -kereslet megértése és kiegyensúlyozása • Specifikus munkaerőpiacok hosszú távú képzettség igényének meghatározása • Az oktatás és képzés munkaerőpiaci szükségletekkel mutatott össze nem illésének csökkentése • Együttműködés oktató intézményekkel, segítség, hogy a jövőbeni képességszükségletekre választ adjanak • A képességekkel kapcsolatos, azonos célú intézkedések és erőfeszítések • összehangolása • A munkanélküliek képességeinek jobb összehangolása a munkaerőpiac igényeivel • Az érdekelt felekkel megosztható, viták alapjául szolgáló anyag Korlátok és kockázatok Az eszköz használatával egy város többet tudhat meg, és így jobban felkészülhet arra, hogy tervezzen és cselekedjen - mindazonáltal fontos az elvárások kézben tartása a korlátok tisztázásával a résztvevők és felhasználók számára. • Adatminőség és -elérhetőség - az eredményeket behatárolja a felhasznált adatok pontossága és részletessége • Hiányzó összefüggések és kontextualizáció - a részletes szektorelemzések a gazdaság többi részétől elkülönítve folyhatnak, számottevő tényezőket kihagyva. • A leírt vagy észlelt helyzet különbözhet a valóstól - a munkaadók felmérései elfogult

eredményekhez vezethetnek, sokszor nehéz megkülönböztetni a munkáltatók szükségleteit a vágyaiktól • Nem számszerűsíthető - néha nehéz a munkáltatókkal és a terület szakértőivel folytatott kvalitatív konzultációk reprezentativitását biztosítani, vagy számszerűsíteni azokat • Nem tudható - szükség lehet a maiak mellett a holnap munkaadóinak meghallgatására is • Hibahatár - az előrejelzés nem terv, valószínűségekről és a trendek irányáról szól, nem tényekről

Kezdésképp Az eszköz üres sablonja, használati utasítással: projectworks.files.wordpress.com/2014/11/template.xlsx Példa az outputra: projectworks.files.wordpress.com/2014/11/example.xlsx Kézikönyv: urbact.eu/uploads/tx_projectsresultsdocuments/Skills_forecasting_manual_01.pdf

Kieran Ferran városi adatmenedzser Oxford Economics

Kieran Ferran, az eszköz megalkotója (akinek a munkájára a jelen fejezet is épül), az Oxford Economics londoni irodájának városi adatmenedzsere szívesen segít a városoknak az eszköz használata során. Kapcsolat: [email protected]

Múltbeli és valószínű jövőbeli foglalkoztatási trendek ágazatonként, Basingstoke, Egyesült Királyság

7

Két lengyel kezdeményezés: A foglalkoztatottsági barométer adaptálása és a fiatalok monitorozása a munkaerőpiacon Kivonat

Jelen cikk két, a fiatalokhoz kötődő, bevált munkaerőpiac-monitorozási gyakorlatot mutat be, a lengyel Małopolska területről. 1) A Foglalkoztatottsági Barométer (FB) adaptálása - rövid távú (1 év) foglalkoztatáskeresleti előrejelzés. Az FB kvalitatív módszert kínál a foglalkoztatás szerinti munkaerő-keresletre vonatkozó adatok gyűjtésére, a helyi munkaerőpiac vizsgálatára alkalmas, rugalmas rendszer, mely különféle indikátorokat használ és melyet sokféle felkészültségű és szakértelmű ember használhat. 2) A „Modell a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének monitorozására” egy statisztikai eszköz, mely kulcsfaktorok (pl. demográfia, munka(nélküliség), képzettség, családi- vagy élethelyzet) egy mixét írja le, így lehetővé téve, hogy összehasonlítsuk a különböző régióbeli fiatalok helyzetét és karrierlehetőségeit. Az eszköz holisztikus nézőpontot nyújt, és kvalitatív tényezőket is bevezet. A szerző bemutatja ennek a két tanulmánynak a hátterét, módszertanát és eredményeit, és vizsgálja átvihetőségüket.

és alkalmazzák 2009 - A Małopolska munkaerőpiaci és oktatási megfigyelőközpont tagjai egy turkui tanulmányúton ismerik meg az FB-t, és Małopolskában, 6 helyi munkaügyi hivatal bevonásával kísérleti felmérést végeznek 2010 - Az FB-t egész Małopolskában használják

1.2. Módszertan Az FB egy megyénkénti rövid távú (1 év), álláskeresleti előrejelzés, melyet a régiós és helyi munkaügyi

A cikk Antonina Michalska-Sabal kutató specialista, Krakkói régiós munkaügyi hivatal - Małopolska munkaerőpiaci és oktatási megfigyelőközpont, hozzájárulása Képek és grafikonok: Ms. Michalska-Sabal

BALANCED

DEFICIT

Occupational Barometer 2014

1) Az FB lengyelországi adaptálása

1.1. Háttér 1990-es évek - Az FB története Svédországban kezdődött, egy szélesebb körű, a munkaerőpiaci változások előrejelzésére szolgáló rendszer részeként fejlesztették ki, célja a foglalkoztatással kapcsolatos döntéshozók és a munkaadóknak és munkanélkülieknek szolgáltatásokat kínáló intézmények tájékoztatása volt 2007 - A délnyugat-finnországi állami munkaügyi szolgálat átveszi az FB-t, majd a felmérést egész Finnországra kiterjesztik

SURPLUS

8

Małopolska

Automotive diagnosis technicians Chefs

Finance and accounting staff with knowledge of foreign languages

HGV drivers Independent accountants

Accounting and bookkeeping clerks Applied IT professionals Architects and urban planners Archivists and curators Automation and robotics engineers Backhoe loader operators Bakers Beauticians Biologists, biotechnologists, biochemists Boiler operators Bus drivers Butchers Car body painters Cement and stone machine operators Chemical products plant and machine operators Childminders Clearing and forwarding agents Computer system administrators Concrete placers, concrete finishers and related workers Construction engineers Construction installation assemblers Construction joiners and carpenters Construction managers Construction supervision inspectors Crane, hoist and related plant operators Cultural organisers Dance and eurhythmics instructors Database designers and administrators Dentistry assistants and technicians Dentists Driving instructors Earthmoving and related plant operators Educators in educational and care institutions Electric arc welders Electrical engineers Electrical mechanics and electrical assemblers Electronic and telecommunications technicians Electronic assemblers EU project coordinators

Financial and investment advisers Finishing work technologists in building trades Floor layers Florists Food production plant and machine operators Foreign language teachers Gas welders Glaziers and window fitters Graphic and multimedia designers Hairdressers Handicraft workers in wood and joiners Human resources and recruitment professionals ICT system analysts and operators Insurance agents Invoicing clerks Journalists and editors Laundry workers Lawyers Librarians and related information professionals Lifting truck operators Managers Marketing and sales professionals Mechanical engineers Medical doctors Medical imaging and therapeutic equipment technicians Metal processing plant operators Metal working machine tool setters and operators Midwives MIG/MAG welders Nurses Occupational therapists Panel beaters Papermaking plant operators Paramedical practitioners Pavers Pharmacists Photographers Physiotherapy technicians and assistants Plant and machine operators and assemblers

Plasterers Plumbers and pipe fitters Postmen and package deliverers Printing trades workers Product and garment designers Production workers Protective service workers Psychologists and psychotherapists Public procurement professionals Public relations and advertising professionals Real estate professionals Roofers and sheet metal workers in building trades Rubber and plastic machine operators Safety and quality professionals Sales managers Secretaries Social work professionals caring for the elderly and disabled Social workers Software developers and website designers Special school teachers Sport and recreation instructors Stall and market salespersons Stonemasons Structural-metal preparers and erectors Survey and market research interviewers and telemarketers Surveyors and cartographers Teachers for practical vocational training Teachers of vocational subjects TIG welders Trade representatives Translators, interpreters and other linguists Travel guides Upholsterers Van drivers Vehicle cleaners Veterinarians Wood and metal painters and varnishers

Administration and office clerks Agricultural workers Agriculture and forestry engineers Bricklayers Caretakers Chemical engineers and chemists Cleaners and room service Confectioners Construction technicians Construction workers Cooks Economists Educational counsellors Electric trades technicians Environmental engineering engineers Environmental protection professionals Finance professionals

Food and nutrition technology professionals Gardeners Geologists, geographers and geophysicists Handicraft workers in leather and related materials IT technicians Kitchen helpers Landscape architects Machinery mechanics and repairers Manual workers Mechanical engineering technicians Motor vehicle mechanics and repairers Painters and related building trades workers Passenger car drivers Political scientists, historians and philosophers Postal clerks Potters and glaziers Pre-school teachers

Primary education teachers Public administration professionals Receptionists Salespeople and pos operators Shoemakers Sociologists and social/economic surveys professionals Stationary plant and machine operators Stock clerks Tailors and clothing manufacturers Teachers of general subjects Toolmakers Travel consultants and clerks Visual and related artists Waiters and bartenders

“The Occupational Barometer” is a survey coordinated by the Labour Market and Education Observatory of Małopolska – a project of the Regional Labour Office in Kraków. The survey was done by staff of local labour offices in Małopolska in the 4th quarter of 2013. It is a forecast of the demand for labour in 2014. The situation in certain occupations may change due to unforeseeable developments.

The publication cofinanced by the European Union from the European Social Fund

hivatalok egy szakértői csoporttal (foglalkoztatási szakemberek, karriertanácsadók, valamint a munkaadókkal való kapcsolatban, a képzésben vagy az EURES-ben érdekeltek) együttműködve végeznek. A Krakkói előrejelzést a városi munkaügyi hivatal dolgozói és magán munkaerő közvetítők képviselői készítették, akik fontos szerepet játszanak a munkavállalók elhelyezésében. A saját területükön a megyei szintű munkaerő közvetítők nyújtják a legtöbb elhelyezési szolgáltatást, és rendelkeznek a legtöbb tudással keresletről és kínálatról. Az előrejelzéseket az ősz végén készítik minden megyében és a régióban. Az egyes foglalkoztatási

A szakértői csoportok a betöltendő állásokra, munkanélküliként regisztrált emberekre és betöltendő gyakornoki pozíciókra vonatkozó adatokat használják. A statisztikai adatok nem nyújtanak teljes képet a munkaerőpiacról. Nem ellenőrzik a képességeket és képesítéseket, melyeket a felhasználók magukénak vallanak, illetve azt sem, hogy egy munkaadó mennyire hajlandó arra, hogy fölvegyen valakit (minimum képesítés, fizetés stb.). Így a munkaügyi hivatalok dolgozói által gyűjtött, statisztikán túlmutató információk nagyon értékesek, mert megmutatják az ismétlődő üresedéseket, az alkalmazottak változását, az okokat, a foglalkoztatás szezonalitását és azok hatását a statisztikákra. Az FB figyelembe veszi a munkavállalók képesítését és a munkára való valódi felkészültségüket is amit nem mutatnak a regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatok. Egy sor tényező bevonásával az FB valósabb képet mutat a helyi keresletről és kínálatról. Az állásokra vonatkozó közös fogalmakat használ a hozzáférhetőség érdekében. 1.3. Hasznosság Az előrejelzéseket elsősorban a helyi munkaügyi hivatalok dolgozói, - karrier tanácsadók és

területek szakértői csoportos megbeszéléseken (4-8 személy, kb. 3 órás alkalmak) a következő kérdéseket válaszolják meg: Hogyan fog a szóban forgó szakmában a munkavállalók iránti kereslet megváltozni egy év alatt? Nőni fog, csökkenni, vagy azonos marad? Milyen lesz a viszony az adott szakmában a munkaerő és a dolgozók iránti kereslet között? Az álláskeresőknek a hiánya, többlete vagy egyensúlya lesz jellemző? Az állásokat ezután 3 csoportba osztják: • Hiány - magas kereslet/alacsony kínálat • Egyensúly - azonos kereslet/kínálat • Többlet - magas kínálat/alacsony kereslet

9

10

foglalkoztatási szakértők - használják és a következő területeken hasznosak: • Napi szintű munka munkanélküliekkel és álláskeresőkkel • A helyi munkaerőpiac lehetőségeinek és kínálatának elmagyarázása munkaadóknak, médiumoknak stb. • Képzések tervezése munkanélküliek számára • Álláskeresők és frissdiplomások állás keresése • Átképzésen gondolkodó munkavállalók • A helyi helyzetek összehasonlítása • Az országon belüli és a határokon átnyúló dolgozói mobilitás támogatása • ESZA projektek értékelése

1.4. Következtetés Az FB könnyen átadható, módszertana egyszerű, gyors, és olcsó. A siker fő tényezője a megfelelő, a helyi keresletet és kínálatot ismerő szakértők kiválasztása A 2013-ban indult FB Małopolska hálózat könnyen hozzáférhető és hely és/vagy időpont

A korlátok az adatok minőségére, típusára és hozzáférhetőségére vonatkoznak, a következő fajta problémákra: • Különböző adatgyűjtési időszakok, és az adataggregálás különböző szintjei • Késés az adatok közzétételében • Kor és hely szerint szegmentált adatok elérhetősége • Hiányos adatok • A migrációs adatok megbízhatósága, azaz. az elvándorlás gyakran kevésbé dokumentált a bevándorláshoz képest • Folytonosság, vagyis problémák az egyalkalmas, ESzA által támogatott felmérésekkel

alapján összehasonlítható formában mutatja be a 2010-14 közti FB eredményeket. A szakértői csoport tagjai a hálózat segítségével frissítik az adatokat. További információ: projectworks.files.wordpress.com/2014/11/info.pdf

MODELL A FIATALOK MUNKAERŐPIACI HELYZETÉNEK MONITOROZÁSÁRA

Háttér A fiatalok munkaerőpiaci helyzetének monitorozására szolgáló modellt 7 együttműködő lengyel régiós munkaügyi hivatal, köztük a krakkói dolgozta ki. A 2011-ben kidolgozott elképzelés egy Európai Hálózat a Regionális Munkaerőpiac Monitorozására találkozón született. Mivel az EU-ban romlik a fiatalok munkaerőpiaci helyzete, felmerült/felmerül az igény olyan, jó minőségű adatokra, amelyekkel hatékony szakpolitikákat és beavatkozásokat lehet tervezni. A kulcsprobléma a fiatalok helyzetére vonatkozó adatokkal kapcsolatban, hogy az információk eltérnek, nagy a szórásuk, és különféle forrásokból származnak - gyakran a régiók és országok adatai nem összehasonlíthatóak. A mutatókat regionális, nemzeti és európai szinten kell egyesíteni. A lengyel munkaerőpiaci intézetek fölállítottak egy munkacsoportot (MCS) regionális és EU szinten összehasonlítható mutatók beazonosítására. A munka a lengyel regiókra vonatkozó statisztikai modell és a Berlini Szövetségi Munkaügyi Ügynökséggel partneri együttműködésben egy transznacionális modell kidolgozására való törekvésre koncentrált (ami korlátokba ütközött). Módszertan Az 1. lépés az adatok áttekkintése volt; mindegyik MCS tag ellenőrizte az állami statisztikai adatok hozzáférhetőségét. Ezt követően a munkacsoportok 6 területen dolgoztak ki koncepciókat: Központi/kulcs mutatók • Munkanélküliség • Munkanélküliség a fiatalok körében Kontextus mutatók • Oktatás • Demográfia • Családi- és lakáskörülmények • Társadalmi aktivitás Minden egyes területre a rendelkezésre álló adatok és a MCS véleménye alapján több

mint 60 leíró mutatót választottak ki. Internetes kérdőív segítségével a nagyszámú potenciális mutatót szakértőknek küldték el azzal a céllal, hogy kialakuljon a kulcsfontosságú dimenziók listája, melyek közé az alábbiak tartoznak: • Foglalkoztatott/munkanélküli fiatalok aránya • Bruttó havi átlagbér • A tartósan munkanélküliek aránya ugyanebben a korcsoportban • Az oktatásból korán lemorzsolódók • Családonként az egy főre jutó átlagos rendelkezésre álló jövedelem. Következő lépés: a komplexitás csökkentése a mutatók számának a legrelevánsabbakra csökkentésével és 1 szintetikus (kompozit) mutató kialakítása, ami leírja a fiatalok általános helyzetét, valamint lehetővé teszi az alábbiakat: • Komparatív régiók közti elemzés • Gyors beazonosítása azoknak a területeknek ahol a fiatalok helyzete romlik - figyelmeztető funkció. • A döntéshozók jobban tudják irányítani az EU fiatalokat támogató regionális szakpolitikai alapjait. 2 megközelítés a kompozit mutató kidolgozásához: A standardizált összegeken alapuló statisztikai elemzés A soft modelingen (lásd alább) alapuló elemzés statisztikai szakemberekkel

11

12

1. megközelítés Lépések: • A pozitív/stimuláló vagy negatív/elnyomó változó hatások kijelölése • A mutatók pontosságának és megbízhatóságának korrelációs igazolása – ha 2 mutató erős korrelációt mutatott, a jobban eltérő (magasabb variációs koefficiensű) mutatójú régió kerül kiválasztásra • Minden területre egy szintetikus mutatót alakítottak ki, amely leírja a terület helyzetét foglalkoztatás, demográfia, stb. • A fiatalok helyzetére vonatkozó általános összesített mutató az egyes területek kompozit mértékeinek súlyozott átlaga. Az egyes területek súlyozása a fiatalok általános munkaerőpiaci helyzetére gyakorolt hatásának szakértői értékelése alapján történik Ezt a megközelítést a statisztikai módszerek kombinációja és a szakértői értékelés miatt kritizálták; megkérdőjelezték az egyes területek súlyozását. A szintetikus mutató így is hasznosnak bizonyult; standardizált értékekben kifejezve bemutatta mennyire eltér a régiók helyzete az átlagtól, és fel lehetett állítani a lengyel régiók sorrendjét. 4 csoportra osztották a területi egységeket - legjobb, átlag fölötti, átlag alatti és legrosszabb.

2. megközelítés A soft modelling használata megszünteti az 1. sz. megközelítésből néhány megszorítását, így lehetővé vált specifikus területeknek a fiatalok munkaerőpiaci helyzetére gyakorolt hatásának a matematikai értékelése. Ebben a soft modelingben minden modell 2 részből áll - belső és külső: A belső modell a területek közötti hatást mutatja, különösen a ‘kontextus területek’ (például oktatás, családi háttér) hatását a ‘kulcsfontosságú területekre’ (pl. foglalkoztatás/munkanélküliség) választ adva olyan kérdésekre, mint hogy a fiatalok helyzetét mennyire határozza meg az oktatás vagy az általános gazdasági helyzet? A külső modell a mutatók hatását írja le egy adott terület alakulására. Például az ‘oktatás területe’ olyan mutatókból áll - az oktatást korán elhagyók, sikeres szakképzési vizsgák aránya, sikeres érettségi vizsgák aránya, stb. - melyek közül mindegyiknek arányos hatása van az általános ‘területre’.

Az elemzés azt mutatta, hogy a legmeghatározóbb a régió gazdasági fejlődése volt. A második legnagyobb hatást az oktatás gyakorolja, ezt követik a családi- és lakáskörülmények. Mindezen területeknek pozitív hatása van - jelentősebb gazdasági fejlődéssel, jobb oktatási és lakáskörülményi szinttel a fiatalok munkaerőpiaci helyzete jobb.

Ennél a pontnál a korábbi feltevések jelentQs változtatására került sor. Például egy régió gazdasági állapota hozzáadásra került a fontos kontextus területekhez, az oktatáshoz, demográfiához, életkörülményekhez és társadalmi tevékenységhez. A demográfia és a társasági aktivitás csekély negatív hatást gyakorlónak bizonyult - vagyis a magasabb társasági tevékenységi mutatók alacsonyabb munkaerőpiaci aktivitással járnak együtt; a munka nélkül a fiatalok más tevékenységet keresnek. A demográfia esetén minél erősebb a demográfiai struktúra annál több a fiatal álláskereső, így a verseny miatt csökken a sikerességük. Az elemzés továbbá a lengyel régiókat a fiatalok jobb vagy rosszabb helyzete szerint is kategóriákba sorolta.

Nemzetközi A lengyel modell alapját állami statisztikák képezték, és ezt nem könnyű máshol reprodukálni, a nemzetközi adatok áttekintése azt mutatta, hogy nehéz az alap EUROSTAT adatoknál többhöz hozzáférni. Ennek ellenére a MCS úgy döntött, hogy megpróbálja, és 2013-ban megállapodást kötött a Német Szövetségi Foglalkoztatásügyi Hivatallal. Az erőfeszítés Németországban és Lengyelországban monitorozandó 15 mutatót produkált, bár az adatok szűk köre és a korlátozott finanszírozási háttér miatt korlátozott volt a statisztikai modellezés hatálya. A német partner internetes eszközét hozzáférhetővé tette (lásd a német MM-ról szóló fejezetet); ez az adatok grafikus megjelenítését és adott lengyel és német régiók között a modell értékek összehasonlítását biztosítja. Következtetések A legnagyobb kihívást az adatok elérhetősége jelentette, és az adatok közötti eltérés nehézzé tette az összehasonlítást; az adatok különböző

beszámolási időszakra és korcsoportra vonatkoztak. A tanulási időszak elhúzódása és a szakmai életbe történő integrálódás meghosszabódó időszaka az elemzés legfiatalabb korosztályra történő korlátozása ellen szóló érvek; végül az elemzéshez kiválasztott korkategória széles volt – a 25-34 éves korosztály. Egyéb korlátozások: A kulcsfontosságú aktivitási területekre vonatkozó megbízható adatok hiánya - pl. be-/elvándorlás. Hiányosságok a regionális munkaerő-keresletre vonatkozó statisztikák területén. Az egyes országokban eltér az állásajánlatokra vonatkozó adatbázisok szervezése; Lengyelországban hiányosak a munkaügyi hivatalok által begyűjtött

állásajánlatok - sok munkaadó nem használja a munkaközvetítési közszolgáltatásokat. Az adatokat ad hoc munkaadói felmérések egészítik ki melyek eltérő módszereket használnak és így nehezen összehasonlíthatók. Ennek ellenére a lengyel tapasztalat referenciaként szolgálhat a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének monitorozására alkalmazott statisztikai módszerek tekintetében; a megközelítéshez használt koncepciók, vagyis az alkalmazott területek és mutatók átvihetők. Információ: Antonina Michalska-Sabal [email protected] vagy [email protected]

13

14

A rennesi CODESPAR: fejlesztés és előrejelzés változatosság és bevonás által

Ez a fejezet egy, a CODESPAR által biztosított szöveg szerkesztett és lefordított változata. A Conseil de Dévelopment Économique et Sociale du Pays et de l’Agglomération de Rennes (a Rennes Vidéke és Agglomerációja Gazdasági és Szociális Fejlesztési Tanácsa) (CODESPAR) Rennes és környéke gazdasági, szociális és környezeti fejlesztésével foglalkozik. Munkaerőpiaci elemzést és előrejelzést végez, valamint az elemzés és előrejelzések szerinti projekteket hajtja végre. Fejlesztési Tanácsának célja a közös munka és reflexió, figyelemmel kíséri az eseményeket a területen, és megbízható tudásbázist biztosít a helyi érdekelt feleknek és politikai döntéshozóknak. A tagok között szerepelnek a magánszektor, a szakszervezetek, a szövetségek képviselői, valamint helyi politikusok, a szempontok széles körét lefedve. A CODESPAR előre jelzi a területfejlesztés változásait, felmérve az innovációt és a változást, valamint támogatva a menedzsment változását; saját kezdeményezésre kiválaszthat egy adott trendet vagy témát, amit vizsgál. A CODESPAR-t a központi kormányzat a terület Munkaerőpiaci Bizottságaként ismeri el; ez azt jelenti, hogy a döntéshozatal alapját képző szociális párbeszédet szolgáló platform szerepét játssza. A Tanács saját magát 4 alap Küldetéssel mutatja be: • Monitorozás: aktuális helyzet, változások, felmerülő kérdések és problémák jelei • Előrejelzés: A régió jövőbeni lehetőségeinek megértése • Támogatás: Konzultációs és vitalehetőséget biztosít, valamint lehetővé teszi a területre

Történeti háttér

A CODESPAR-t kb. 30 évvel ezelőtt alapították helyi választott képviselők, akik a társadalmi és gazdasági szereplők, a szövetségek és a helyi kormány közötti párbeszéd stabil struktúráját kívánták fölállítani. A szektorok közötti csere és együttműködés egy területfejesztési projekt kialakításának támogatását szolgálta. 1984-ben a CODESPAR Munkaerőpiaci Bizottsági szerepet kapott azzal a küldetéssel, hogy támogassa a területen a foglalkoztatás, képzés és gadaságfejlesztés témájában a szociális párbeszédet.

vonatkozó tudás, a trendek megosztását és a szociális párbeszédet • Ösztönzés: Teszteli az innovatív projekteket, és támogatja azok fenntarthatóvá tételét Felépítés: A CODESPAR egy önkéntes résztvevőkkel működő, szövetségi elvek szerint szerveződő autonóm testület, melyet 5 fő főállású dolgozó támogat. 120 tagja van, akik 4 db 30 fős testületbe tömörülnek: • Üzleti és gazdasági tevékenységek • Egyesületek • Szövetségek • Helyi választott politikusok és munkatársak A CODESPAR maga a CODESPAR vagy egyik partnere által kezdeményezett prioritási programok köré épülő éves munkaprogram szerint működik. Ezek a projektek beazonosítanak egy adott problémát, és a kezeléséhez a civil társadalomból összegyűjtik a releváns szaktudást.

Stratégiai tengelyek A CODESPAR fejlesztési és promóciós projektjeit a tagok által meghatározott többéves stratégiák irányítják: Klíma és energia átállás új és/vagy hatékonyabb energia használatára Előrejelzés a gazdasági trendek és ezeknek az állás és képesség keresletre gyakorolt hatásuk felmérése Szociális kohézió Az érdekelt felek bevonása és a társadalmi szerkezet megerősítése Lásd: www.codespar.org/nos-projets

Korlátok

A CODESPAR inkább relatíve hosszabb távú munkára alkalmas; a projektek jellemzően 2, (néha 1) évesek, és nem vezetnek azonnali cselekvéshez.

Mi legyen a jövőben?

A jelen dokumentum írásának idején új hatásköröket kaptak a francia kontinentális

Egy hozzáadott értéke annak, ahogy a CODESPAR a munkaerőpiac-elemzést és a képesség-kereslet előrejelzést végzi, hogy konzultációs és együttműködési folyamatokat indít el, és segíti az így létrejövő kezdeményezések számára a cserét, a felvásárlást és a támogatást. Míg minden projektnek megvannak a sajátosságai, mindegyik alapja a különféle érdekelt felek - közülük sok magának a CODESPAR-nak a tagja - által eszme- és tapasztalatcserén keresztül lefolytatott diagnosztika.

közigazgatási hatóságok, és 2015-ben a CODESPAR egy Kontinentális Fejlesztési Tanáccsá válik, ami azt jelenti, hogy új kompetenciákat kap, és erősebb szerepe lesz a közpolitika tervezésében.

Az átadás feltételei

Egy terület számára hasonló fejlesztési tanács fölállításhoz politikai szándékra és igényre van szükség; egy ilyenfajta tanács megalakításának nincs értelme, ha nem használják az eredményeit. A választott funkcionáriusok készen kell, hogy álljanak a civil társadalom bevonására a közpolitika meghatározása során és társadalmi és gazdasági érdekelt felekkel valamint a civil társadalom képviselőivel partnerségben történő programtervezésre. Hasonló módon lényeges a politikai függetlenség; annak elkerülése, hogy a Tanácsot szűkebb politikai vagy üzleti érdekek befolyásolják - a Tanács szavának értéke egyenes összeköttetésben áll függetlenségével. Információ: www.codespar.org

15

16

Demográfiai kihívások Németországban és a munkaerőpiac monitorozása Kulcskérdések: • A munkaerőpiaci monitor a mély munkaerőpiaci elemzést szolgáló IT eszköz • A Leginnovatívabb e-kormányzási projekt díj nyertese • A generált adatok a nemzeti, regionális és helyi szintekre, valamint néhány szomszédos európai régióra vonatkozóan specifikusak • A jelentősebb demográfiai változások kontextusa és rávilágítás a képesség hiányokra

Környezet és Kihívás

Németországban jelentős demográfiai változások vannak folyamatban, bár az egyes régiókra gyakorolt hatásuk nagyban eltér. Westpfalz régióban az előrejelzések szerint jelentős képzett munkaerőhiány fog fellépni. A régió ritkán lakott, a lakosok száma 7,990 km²es területén alig több mint félmillió, és itt található néhány a legkisebb német önkormányzatok közül. A képzett munkaerő kínálat már most is korlátozott, csakúgy, mint az önkormányzat képessége e kínálat valamint a befektetést és üzletet vonzó helyi tényezők befolyásolására. Továbbá a régióban hosszú távú strukturális válság alakult ki, ami a munkanélküliség relatíve magas arányához vezetett. A régió a hagyományos iparágak túlsúlyáról áll át a K&F-re és IT-re, mint fókuszra a régió legfőbb városa, Kaiserslautern körül. 2060-ra (a jelenlegi tendenciák szerint) a lakosok száma 2010-hez képest 30-40%-kal csökkenni fog, amit a korstruktúra eltolódása kísér, a becsült átlagéletkor 2020-ban 48, 2050-ben 51 év lesz. Egy idő óta üzleti érdekelt felek, a tudományos élet képviselői és politikusok egy köre keresi a lehetőséget az erőfeszítések összekapcsolására és a már létező együttműködési megközelítések koordinálására, a régió teljes potenciáljának megfelelő fejlesztése érdekében.

A szövetség és működése

2012 áprilisában alakult meg a ’Westpfalz – egy régió, aminek van jövője’ (www.zukunftsregionwestpfalz.de) szövetség a régió számára szükséges munkaerő megteremtésének és megőrzésének küldetésével. A tagok több szektort képviselnek: társaságok, kamarák, kutató intézmények (vagyis egyetemek), minisztériumok, önkormányzatok és magánszemélyek.

A németországi 'Westpfalz - egy régió, aminek van jövője' szövetség tagja, Anke Heckmann cikke Fényképek és grafikonok: Ms. Heckmann és a társaság

Sok kicsi sokra megy hogyan? A szövetségnek csak két olyan tagja van, aki alkalmazott (1 projektvezető és egy titkár, mindketten részmunkaidősök), valamint egy tiszteletbeli igazgatója, mégis nagyon produktív.

Hogyan? A több mint 170 tagból néhányan erősen bevonódtak regionális hálózatokba - például a tiszteletbeli igazgató, az igazgatóság és a kurátorok testülete. Sok tag aktívan támogatja a szövetség céljainak elérését valamint részt vállal ebben, továbbá vállalja a feladatok rá eső részét; nemcsak pénzügyi forrásokat szereznek, saját munkájukkal is hozzájárulnak a szövetség tevékenységéhez.

Eszköz és eredmények

Ahhoz, hogy egy régiót felkészítsenek az előtte álló kihívásokra, alapvető fontosságúak a pontos regionális munkaerőpiaci adatok. Ebből a célból a Német Munkaügyi Ügynökség kifejlesztette a ‘Munkaerőpiaci Monitort’ (Arbeitsmarktmonitor), melynek feladata az összes szereplő támogatása a munkaerőpiacon a hálózatépítés és a döntéshozatal során. 2009-ben a Németországi Szövetségi Köztársaság a háború utáni időszak legnagyobb visszaesését szenvedte el; a gazdasági teljesítmény 2008-ról 2009-re 5%-kal csökkent. A Német Munkaügyi Ügynökség részéről az eszköz kifejlesztését részben ez a válsághelyzet ösztönözte, az volt a szándék, hogy javítsa a regionális munkaerőpiaci dinamikák megértését és támogassa a Munkaügyi Ügynökség alkalmazottai valamint a kulcsfontosságú regionális munkaerőpiaci szereplők közötti koordinációt és kommunikációt.

Innovatív e-kormányzás díj A Munkaerőpiaci Monitor (MM) – amit 2010-ben vezettek be, mint a regionális munkaerőpiac ITplatformját - a munkaerőpiac strukturális körülményeiről állít elő adatokat a különféle ipari szektorok értékeléséhez és a képzett munkaerő regionális kínálatának felméréséhez. Adatai az ügynökség által gyűjtött foglalkoztatási adatokon és a Szövetségi Statisztikai Hivatal által generált adatokon alapulnak. 2011-ben elnyerte a Leginnovatívabb e-kormányzás projekt díját. A szövetség egyik kulcsfontosságú projektje a Westpfalzban az elkövetkező 10-15 évben kialakuló képzett munkaerő iránti igény meghatározása és osztályozása, valamint a megfelelő képzési kínálat biztosítása. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség Munkaerőpiaci Monitorja az egyik fő projekt, ami alapján a projekt működik.

Európán belül Németországban az egyik legsúlyosabban elöregedő a populáció, és a MM egy elemző és előrejelző eszköz, mely segít azonosítani a képzettségek keresletének és kínálatának közelgő egyenlőtlenségeit és szövetségi, régiós és helyi szinten felmérni a foglalkoztatottsággal kapcsolatos veszélyeket. A MM 3 területen osztályozza az információkat: 1. Strukturális feltételek • Munkaerőpiac • Oktatás • Szociális mutatók, például a következők arányai: - Intézményekbe (óvoda stb.) járó, iskoláskorúnál fiatalabb gyermekek - Támogatásban és segélyben részesülő, 1565 éves, munkaképes emberek és hozzátartozóik - A fenti kategóriába tartozók által eltartott 15 év alatti kiskorúak. • Demográfiai mutatók 2. Munkalehetőségek és veszélyek • A gazdasági szektorok szövetségi szintű felmérése • A felmérés helyi szintű áttekintése 3. Képzett munkaerő Radar • A képzett munkaerő régiós helyzetének elemzése • A várható képesség hiány megjelenítése helyi szinten is Közelről megvizsgálva a körvonalazódott strukturális feltételeket - különösen a szomszédos régiókkal és/vagy az általános német helyzettel összehasonlítva - lehetővé teszi, hogy jobban megértsük egy régió helyzetét. A Képzett Munkaerő Radar segít megérteni, hogy aktuálisan és a jövőben milyen képzett munkaerő áll rendelkezésre. A releváns foglalkoztatási adatok - melyek a társaságok részéről a Munkaügyi Ügynökséghez bejelentett betöltetlen állásokból, a regisztrált munkanélküliekből és egy bejelentett üres munkahely betöltéséhez szükséges időből származnak - a Szövetségi Munkaügyi Hivatal által összeállított 3 mutatón alapulnak.

17

18

Mutatók: 1. A minden szakmára vonatkozó szövetségi átlaghoz képest mennyiben tér el az üres állás fennállásának ideje 2. Az előző évvel összehasonlítva napokban mérve mennyivel változott az üres álláshelyek fennállásának ideje 3. A munkanélküliek aránya az üres álláshelyekhez képest A Radar adatok a munkanélküliek és az üres álláshelyek közötti kapcsolatot írják le, felmérve, hogy egy adott üres álláshely milyen hosszú ideig marad betöltetlen és összehasonlítva ezt az időintervallumot a korábbi esetekkel (vagyis, hogy a várakozási idő nő, csökken vagy hasonló). Ezek az adatok szakmákra és foglalkoztatási kategóriákra állnak rendelkezésre, sok esetben megyei szintre lebontva. Figyelem: A Szövetségi Ügynökség rendelkezik a legszélesebb körű és legteljesebb ilyen jellegű adatbázissal, ugyanakkor a munkaerőpiacnak csak egy részét tükrözi; sok magas képzettséget igénylő, kevéssé standardizált pozíció nem szerepel benne - például tudományos munkatársak, stb.

Példák adatokra melyeket az eszköz tartalmaz

Nyugdíjkorhatárhoz közeliek A lenti térkép az 50-64 éves munkavállalók százalékos arányát mutatja. Minél sötétebb kék, annál nagyobb ez az arány. A nyíl Westpfalz felé mutat. Németországon belül nem Westpfalzban a legmagasabb a nyugdíjkorhatárhoz közeli életkorúak száma, de az növekvő tendenciát mutat.

Szektor, kor, nem, teljes- vagy részmunkaidős státusz szerinti lebontás a régióban

!

A lakosság számának alakulása az utolsó évtizedben

stratégiájára. A nyilvánvaló következtetés az, hogy Westpfalznak ezt a tendenciát vagy jelentős számú képzett bevándorlóval kell kompenzálnia, vagy valahogy meg kell változtatnia a jelenlegi területfejlesztési megközelítését.

!

*

* *

*

*

*

!"#$"%&' ()*)$+&" /"-01%)23+4'+&5+4)$0%# !"!#$%&'"( !"!#$%&'"(12343$"!53(&16'(731*+++ !"!#$%&'"(1;"#(<3=1&>%(1*)1;3%=6 !"!#$%&'"(1)+1;%3=61%(21"$23= A"#&>181B$23=$;181C3$%&'"( D3=73(&%<31"E1F55'<=%(&6

,"%-)&.

)*+,-.. 8)9/ *?9@ ??9* )?9. .9)

! ! ! ! Kialakulóban lévő! !probléma és! ! ! ! ! ! ! ! következményei ! ! ! ! ! ! !

/*,+*+,)0/ 8+9: *? ?@9/ )09? -9? !

Egyéb előnyök

! !

!

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! Az általános !német !népességet ! ! !Westpfalzzal ! ! ! ! ! ! ! népessége ! ! összehasonlítva a !régió bizonyíthatóan !

!

jobban! csökken, amit ! ! mint ! ! ! a születési ! ! és ! ! ! ! ! ! ! ! ! halálozási ráta igazolna, Westpfalz elvándorlástól ! ! ! ! ! ! ! ! ! szenved. A képzett munkaerő hiánya vagy elvesztése minden K&F-en és magas hozzáadott !értékű termelésen alapuló versenyképességi stratégia számára létfontosságú veszély, így ez a demográfiai elszivárgás fontos figyelmeztető jel. A képzett munkaerő keresletének és kínálatának elemzése azt mutatja, hogy bizonyos foglalkoztatási kategóriák - pl. egészségügyi szakemberek és műszakiak, beleértve az informatikát - már most is a képzettség hiányától szenvednek, és ha nem történik változás, az ilyen képzett munkaerő kereslete még jobban túl fogja szárnyalni a kínálatot. Ez a trend konkrét veszélyt jelent a régió ambícióira és gazdasági versenyképességi

!

! !

A MM segít abban, hogy hatékonyabbak lehessenek a hálózatépítő, ehhez a régióban az ! ! ! !érdekelt ! ! feleknek könnyű hozzáférést biztosít ! azonos, közös információkhoz. Bizonyos hálózatok ! ! ! a MM-ba ! ! beépített kommunikációs platformot használják projektjeik koordinálására, a vonatkozó ! témákban csoportmegbeszélések lebonyolítására ! ! és találkozóik megszervezésére. ! !

A MM bizonyos, Németországgal határos területekről is szolgáltat adatokat ezekből az országokból: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország és Svájc. Pl. elérhetőek a franciaországi Elzász-Lotharingia, vagy a belga Vallónia és Flandria strukturális mutatói is.

A szerkesztő megjegyzése: Az eszköznek ez az aspektusa gondolkodásra ösztönöz arról, hogy egy ilyen gyakorlat hogyan vezethet egy, az egész EU-n belüli, erőteljesebb és egységesebb munkaerőpiac monitorozáshoz. Információ: Ms Anke Heckmann: [email protected]

19

20

A munkaerőpiacok elemzése az internetes álláshirdetések keresőrobotos vizsgálatával-egy növekvő gyakorlat Kivonat

A keresőrobotok olyan ingyenes számítógépes programok, melyek az internetről töltenek le adatokat - pl. állásokkal kapcsolatos oldalakról. Használata olcsó, valós idejű adatokkal szolgál, egyszerűen személyre szabható, és az egyik fő irány, amerre a munkaerőpiac elemzése tart. Különösen olyan hivatalok vagy szervezetek számára lehet érdekes, melyeknek korlátozott a költségvetése, és/vagy a saját szükségleteik szerint optimalizált, független hozzáférést keresnek az aktuális adatokhoz.

A keresőrobotok, mint a munkaerőpiac elemzésének eszközei A keresőrobotok olyan programok, melyek adatokat halásznak az interneten. Különböző paramétereket lehet megadni kereső és vizsgáló funkcióihoz, általában az alkalmazást úgy programozzák, hogy meglátogasson egy sor URL-t (webcímet), és további hiperlinkeket azonosítson (ez a „crawl frontier”) - pl. munkaköri leírások linkjeit. A program ezután automatizált feladatként gyűjti be az adatokat, és a fent említett adatokat az igényeknek megfelelően rendszerezi és elemzi. Egy adott (bármely földrajzi helyhez kötődő) munkaerőpiac elemzéséhez a keresőroboton kívül (mely az állásokra vonatkozó adatokat gyűjt az interneten) egy algoritmust kell beprogramozni (vagy egyszerű szövegelemző szoftver is használható), mely a köz- vagy magánszervezetek (pl. Eures, Randstad, Monster stb.) álláshirdetéseit elemzi. Az elemzés bármely fontos paraméter alapján végezhető - pl. kínált állások, keresett képességek és követelmények, kínálati hiányok, mennyi ideig betöltetlen egy állás, bér trendek és dinamikák, stb. Az alkalmazás úgy is beállítható, hogy a lehető legmélyebben leásson ezekbe a kérdésekbe összevetve, kis részekre osztva, és a kívánt mennyiségű alkérdésekre szétválasztva azokat. A megszerzett adatokat ezután többféle módon lehet kezelni és értelmezni, az adatelemzés

sztenderd eszközeivel, pl. Excel, Access.

Miért válasszuk ezt az eszközt?

• Takarékossági szempont Olcsó: a szoftver ingyenes, az egyetlen kiadás a dolgozók ideje Dr. Anna-Elisabeth • Könnyen használható Thum Viszonylag könnyen Kutatási munkatárs, használható, csak Európai Politikai alapszintű számítógépes Tanulmányok Központja, Brüsszel, jártasságot igényel • Aktuális adatok Gyorsan Belgium - jelen fejezet társszerzője képes valós idejű adatokat szolgáltatni • Korlátlanul alakítható és követhető A hagyományos felméréseknél (kérdőívek kitöltése, szóbeli kérdezés stb.) van egy korlátja annak, hogy egy embert meddig lehet feltartani, így a kérdések és követő kérdések száma is korlátozott. Keresőrobottal ilyen probléma nincs, mivel nem embereket kérdezünk. • Ez a jövő szava A témában dolgozók és szakemberek közt egyre többen használják ezt az IT és internet-alapú megközelítést, és ez vélhetően még tovább fog nőni

Felhasználási lehetőségek

Az alábbiakban egy példát mutatunk be arra, hogy mit lehet létrehozni a keresőrobotok adataiból. Ez egy pók grafikon, ami bizonyos képességek fontosságát mutatja különböző állásoknál. Ez egy, a különböző állások képesség igényeiről szóló, országok közti összehasonlításhoz használható - pl. megmutatja, hogy Csehországban fontosak a kognitív képességek irodai munkáknál, míg Írországban kevésbé. Egy másik példa a felhasználásra a munkaerőpiac elemzése mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról. Egy, a hetedik keretprogramhoz tartozó,

jelenleg futó projekt, az1 INGRID (www.inclusivegrowth.eu), az EURES adatbázis segítségével elemzi az álláshirdetéseket (ec.europa.eu/eures) azért, hogy a bér mutatók a foglalkoztatottak képességeire vonatkozó adatokat is tartalmazó adatbázisának

Korlátok

• Hely A helyszíntől függően több vagy kevesebb, állásokkal kapcsolatos adat lehet az Interneten Európa legnagyobb részében egy ilyen eszköz használata már megéri, és egyre inkább meg fogja érni máshol is

Példa az Eures weboldal keresőrobotos elemzéséből származó adatokra

(www.wageindicator.org) segítségével megértse a képességek keresletének és kínálatának dinamikáját. Ez az elemzés összeveti az álláskeresőkon keresett képességek és a foglalkoztatottak tényleges képességei összeillését. Egy további felhasználási mód a foglalkoztatás, bérek és munkafeltételek változásainak vizsgálata - pl. Kuhn & Shen (2013)a nemi alapú diszkrimináció vizsgálata a kínai toborzási folyamatokban, melynek eredménye az, hogy a magasan képzett üres álláshelyek betöltése kevésbé diszkriminatív. 1

7. Kutatási és technológiafejlesztési keretprogram

• Magán csatornák Nem minden munkaerőpiaci információ publikus, számos pozíciót informális csatornákon át töltenek be • Etikett A keresőrobotok túlterhelhetik a weboldalakat, és lefagyaszthatják a szervereket. Így szükséges bizonyos protokollok, és az „udvariassági elv” követése - pl. keresés a kevésbé forgalmas órákban, az adatbányászat sebességének korlátozása, stb. • Reprezentativitás Egy „reprezentatív minta” pontosan fedi a vizsgált populáció jellemzőit, az internetről gyűjtött adatokkal nem mindig ez a helyzet (lásd: Gosling et al, 2004 vagy Pedraza, Tijdens és Muñoz de Bustillo, 2007).

21

22

Hol kezdjük?

A JobTown 2014. februári nemzetközi workshopján egy Dr. Thum munkájára építő képzési alkalom szólt arról, hogy hogyan használhatják a helyi hatóságok a keresőrobotokat a helyi/régiós munkaerőpiacokról szóló adatok megszerzéséhez. Lásd: projectworks.files.wordpress.com/2014/11/presentation.pptx Ez a képzés az „R”-t, egy ingyenes szoftver és kódoló környezetet használt, mely igen alkalmas személyre szabott keresőrobotok készítésére. Lásd www.r-project.org A társszerző, Dr. Thum létrehozott egy használatra kész, R alapú, használati utasítással ellátott keresőrobotot, és azt ingyen kínálja - egy egyszerű, az alábbi linken elérhető kezdőpont projectworks.files.wordpress.com/2014/11/instructions.pdf

Egy részletes útmutatóért a keresőrobotok és szövegelemzés használatáról R-ben lásd: Spector (2011a & 2011b) és Jockers (2013). Az „R” szoftver használatáról szóló útmutatók könnyen elérhetők az interneten, és világszerte léteznek az egymás támogatását lehetővé tévő R felhasználói csoportok. A személyre szabott keresőrobotokat kereskedelmi céllal kínáló vállalkozások is egy lehetőség. Számtalan, forráshiány és a sajátos szükségleteiknek megfelelő tudás hiánya által akadályozott helyi önkormányzat vagy egyéb területi vagy foglalkoztatási testület használhat a keresőrobotokhoz hasonló ingyenes vagy olcsó eszközöket és erősödhet meg függetlenebbé válhat, és felkészülhet tudásalapú döntések hozatalára. Egyre többen tesznek így.

Felhasznált referenciák: projectworks.files.wordpress.com/2014/11/references.pdf

Záró megjegyzések Jelen kiadvány bepillantást ad néhány lehetőségre a munkaerőpiac-elemzés és a képesség kereslet előrejelzés területén, melyek egy helyi cselekvési szinten hozzáférhetőek - a fiatalok foglalkoztatásának és esélyeinek valamint a gazdasági fejlődés érdekében. Mindnek vannak előnyei és hátrányai, döntéseket kell hozni, és kompromisszumokat kell kötni. Például a keresőrobotok remek eszközök ígéretes jövővel, de van olyan információ, mely nincs az interneten, vagy mely ilyen vagy olyan okból ki fog esni minden ilyen keresésből. Westpfalzban (Németország) lehet, hogy a díjnyertes munkaerőpiaci monitort használják, de egy másik, hosszabb távú eszközt is fejlesztenek, mely 10-15 évre előre jelzi a régióban várhatóan szükséges képességeket. Végül, a helyi és régiós önkormányzatok, és más, foglalkoztatáshoz kötődő testületek és szervezetek az eszközök és megközelítések „vegyes salátáját” kell, hogy igénybe vegyék. Különböző célokra különböző eszközöket használnak, és azokat szükség szerint keverik.

A lényeg az, hogy legyen stratégia, mellyel föl lehet egy várost, régiót vagy helyi közösséget szerelni olyan típusú és minőségű információval, mely az igazi, tudás alapú szakpolitikákhoz, döntésekhez, lépésekhez és tervekhez szükséges.

23 A helyi hatóságoknak, még a kicsiknek sem kell elfogadni, hogy „sötétben” dolgozzanak, megfelelően megbízható és teljes adatok nélkül hozzanak döntéseket és állítsanak föl szakpolitikákat. A városok nem kell, hogy megvárják, amíg valaki más ellátja őket azzal, amire szükségük van. A következő tanulság az, hogy -egy kis kezdeményező készséggel - a tecnhikai tudás minden szintjén rendelkezésre állnak eszközök és elérhető források. Továbbá a hatékony elemző és előrejelző folyamatokhoz több kell az eszközök megfelelő keverékénél: a résztvevők megfelelő keveréke szükséges. A legtöbb ilyen eszköz az érdekeltek széles körű támogatása és részvétele mellett működik a legjobban. Hasonlóképp az elemző eszközök és folyamataik maguk eszközt jelenthetnek az érdekelt felek nagyobb mértékű részvételének kiépítésére és megszerzésére - egy eszköz a „bevonásra”. Néhány esetben a munkaerőpiaci elemzésben a helyi innováció inkább partnerségek építésével és az érdekelt felekkel kialakított befogadó részvételi eljárásokkal történik, nem annyira precízen kiszámított technikai áttörés formájában - bár ez is létezik. Ian Goldring, a JobTown vezető szakértője, Brüsszel, 2014

URBACT is a European exchange and learning programme promoting sustainable urban development.

It enables cities to work together to develop solutions to major urban challenges, reaffirming the key role they play in facing increasingly complex societal challenges. It helps them to develop pragmatic solutions that are new and sustainable, and that integrate economic, social and environmental dimensions. It enables cities to share good practices and lessons learned with all professionals involved in urban policy throughout Europe. URBACT is 300 cities, 29 countries, and 5,000 active participants.



www.urbact.eu/jobtown