Fülöp Péter. Tanári kézikönyv. az Információtól a műveltségig a 6. évfolyamhoz

Fülöp Péter

Tanári kézikönyv az Információtól a műveltségig a 6. évfolyamhoz

Lektor ZSAKÓ LÁSZLÓ

Bíráló FÁRINÉ BOROS ERIKA

AP–060631 ISBN 978-963-465-370-7

© Fülöp Péter, 2009 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Holpert Péter

Terjedelem: 6,18 A/5 ív

Tanári kézikönyv az Információtól a műveltségig 6. évfolyamhoz

BEVEZETÉS Tisztelt Kolléganő/Kolléga! Szeretettel köszöntöm, és megtiszteltetésnek érzem, hogy az Apáczai Kiadó 6. évfolyamos informatika taneszközeit választotta. Abban bízom, hogy sikeresen alkalmazta az 5. évfolyamos segédleteket. A 6. évfolyamon is igyekeztem a NAT aktuális verziójához, elvárásaihoz igazítani a tartalmakat és a formát, abban bízva, hogy az iskola egyenlő esélyeket adhat az információs társadalomba történő beilleszkedéshez. Minden diákunk tudja értelmezni és használni az informáci-

ós kultúra legfontosabb elemeit, nem elfelejtkezve az olvasás, a valós kísérletezés, a szabadban való játék, a sport örömeiről sem. A tanári kézikönyv az Információtól a műveltségig a 6. évfolyam számára és az Információtól a műveltségig munkafüzet a 6. évfolyam számára, valamint a hozzájuk tartozó CD használatához íródott. A három dokumentum szerves egységet alkot. Az átjárhatóságot sajátos szimbólumrendszer biztosítja, megkönnyítve a gyerekek számára az eligazodást:

Új ismeret, nagyon figyelmesen olvasd!

Összefoglalás

Különleges információk, érdekességek

Kérdés, feladat

A korábbiakhoz kapcsolódó ismeret

A munkafüzet használata szükséges (Mf. oldalszáma/feladat száma)

Az alábbi jelek valamelyike számítógép vagy munkafüzet használatát kéri:

Gépeld be (adatbevitel a billentyűzettel)!

Az elkészült program futtatása

Írj, rajzolj a munkafüzetbe!

3


NÉHÁNY TECHNIKAI FELTÉTEL 1. Szerencsés, ha minden tanuló külön gépet használhat. 2. A szükséges operációs rendszer Windows XP (Windows 98 alatt nem használható minden példaanyag, illetve nem futtatható néhány segédprogram)1 3. A kisvideók megtekintéséhez érdemes letölteni a RealPlayer ingyenes megjelenítő programot. (A kisvideók a CD-mellékletből, szükség esetén tanári demonstrációval is bemutathatók.) 4. A „Problémamegoldás informatikai eszközökkel” című fejezethez (a könyvben: „Irányítsunk programmal”) az elmúlt tanévben letölthettük az Imagine Logo programot. (A tavaly használt CD-melléklet Videoklip könyvtárából könnyen indíthatjuk az Itt az Imagine!.mhtt állományból, értelemszerűen.) 5. A munkafüzet és a tankönyv minden – általam javasolt órán – szükséges! 6. A CD általában szükséges, a munkafüzetben kis ikon és a feladat szövege is jelzi ezt. Az is elképzelhető, hogy a tartalmát az iskolában egy hálózati könyvtárba letöltjük, ezzel elkerülhető, hogy az otthon felejtett vagy elvesztett CD-t a tanórán pótoljuk. Erősen javallott, hogy a gyerekek mindig használják, hisz technikai, informatikai ismereteik ezáltal is fejlődnek, mélyülnek. 7. A rajzolás és az animációkészítés egyik új lehetősége az ingyenesen letölthető LogoMotion program. Ezzel kapcsolatos, részletes kezelési útmutatót az ötödik osztályos tankönyvben, és tanári kézikönyvben is találunk.

NÉHÁNY GYAKORLATI PEDAGÓGIAI SZEMPONT 1. Próbáljuk a feldolgozás során megtartani az óratervben jelzett arányokat. 2. Természetesen az egyes témakörök átfedhetik egymást. A gyerekek egyrészt a nyelvezetükhöz jobban illeszkedő címekkel, szövegtartalommal, hivatkozásokkal találkoznak, másrészt alkalmazzák korábbi témakörök feldolgozása során szerzett ismereteiket. (Például keresés on-line katalógusban, a könyvtárban.) 1

Természetesen adaptálhatók a feladatok – kis odafigyeléssel – a meglévő operációs rendszerre is. Erről a tanulókat érdemben tájékoztatni kell. 4

3. Problémás, ha évfolyamonként 1-1 részterület tanulmányozása teljesen elmarad, helyette elsőbbséget kap mondjuk a szövegszerkesztés. Ez ugyan kényelmes lehet, de súlyosan árt az eredeti célkitűzésünknek, a számítógépes kommunikáció általános megismerésének. 4. Vannak olyan tanulók, akik nagyon gyorsan haladnak. Számukra igyekezzünk differenciált, nehezített feladatokat is adni. (Terveink szerint a Kiadó honlapjáról elérhető lesz még jó néhány feladatsor, illetve a feladatgyűjtemény 1-2 éves periódusokban megújul.) A feladatok között – különösen az alkalmazói ismereteknél – vannak nehezebb, időigényesebb, továbbfejleszthető (nehezíthető) elemek is, de minden fejezetben találkozhatunk legalább 1-2 ilyennel. Ezeket bátran lehet alkalmazni, többletmunkaként is megadni. (A tanmenetben külön jelölöm ezeket a feladatokat. Jelölése: D!) 5. Az ellenőrzésre összesen 3 tanóra áll rendelkezésre, ezért törekedni kell az otthoni gyűjtőmunka, a tanórai részfeladatok, kiemelkedő teljesítmények értékelésére. Beiktathatunk egy-egy 5 perces feladatot is, amelyet azután osztályozhatunk, értékelhetünk. 6. A tankönyv, munkafüzet és a CD együttesen 37 óránál nagyobb órakeretre is elegendő. Ott is használható tehát, ahol heti 1,5 óra áll rendelkezésre. 7. A tankönyvben zöld színnel kiemelt megfogalmazásokat ne kérjük vissza szó szerint, mondja el a gyerek saját szavaival! Írja körül! 8. Ha Ön tanít/tanított 5. osztályban, bátran jelöljön meg a tankönyvben több kapcsolódási pontot is. Én a kerettanterv ismeretében ennyit tudtam megadni. 9. A munkafüzet nem azt jelenti, hogy csak oda szabad írni, rajzolni! (Engedjük meg a tanulónak, esetleg magunk is szorgalmazzuk, hogy kiemeljen, összekössön, bekarikázzon, kiegészítsen stb. a tankönyvben is.) 10. Az ötödik évfolyamos taneszközeit jó, ha megőrzi a gyerek. Erre ugyanis hivatkozhatunk, például házi feladat, ismétlés, korábbi kapcsolódási pontok esetén. 11. A margóra szedett képek szorosan illenek a futó szöveghez. A kis állatfigura pusztán hangulatkeltő jelentőségű. A barnás hátterű szövegrészek kiegészítő jellegűek, nem kérhetők számon; törekedjünk arra, hogy ennek ellenére elolvassák. Az otthoni gyűjtőmunkát is igyekeznek katalizálni ezek a kis „széljegyzetek”, hisz a gyerekek többsége őszintén érdeklődik és szívesen kutat érdekességek, mélyebb ismeretek után. 12. A Kislexikon időnként túlmutat az átlagos érdeklődésen és tudásszinten, mégis fontosnak érzem, mert


13.

14.

15.

16.

17.

bevezet a szabatos nyelvhasználatba, és további kutatómunkát implikálhat. Az új ismeretek tanításakor kapjon döntő szerepet a tankönyv! Biztosítsuk a feltételeket ahhoz, hogy a gyermek, a könyv útmutatásai alapján, időnként maga szerezzen új ismereteket. A felzárkóztatásban, korrepetálásban is legyen segítőtárs a tankönyv, még ha időigényesebb is a tanulási folyamat. Adhatunk a tankönyvből önálló, otthoni tanulásra is feladatot, melyből például a tanuló írásbeli beszámolót (írásbeli házimunkát) készíthet. A munkafüzet feladatait ne használjuk értékelésre, de kitöltés (önálló munka) előtt ellenőrizzük, hogy „tiszta-e”. A helyes megoldásokat – amennyiben tesztszerű feladatról van szó – akár közösen is megbeszélhetjük, ha teljes a tanácstalanság, forduljunk bizalommal a tankönyvhöz. Az internethasználatot jól elő kell készíteni, mert az ilyen feladatoknál elkalandoznak, csábítja őket a sok érdekesség. Külön kell szólnunk a könyvtári informatika súlyáról és szerepéről. Már most leszögezhetjük, döntő

jelentőségű. Sajnálatosan kevés óra jut közvetlenül az informatikaórákon erre a területre, de a könyvhasználattal, a példaanyagok megválasztásával igyekeztem hangsúlyozni fontosságát. A könyv és a munkafüzet is megemelt terjedelemben foglalkozik a könyvtárral, ugyanakkor a mindennapi munkában, például a könyvek gyakori használatában éreztetni lehet fontosságát. (A tankönyv-, munkafüzetés CD-használat is igényt válthat ki ezután.) 18. A tanulók olvasási készsége állandó fejlesztésre szorul. Olvasásmegértésük az informatika szövegtartalmainak olvasásával, a tankönyv és a munkafüzet mind gyakoribb használatával növelhető.

A tervezőmunka segítése Az iskola helyi tantervénekk kialakításához segítséget nyújt az Apáczai Kiadó kerettanterve. Gondolom, minden szakos kolléga részt vesz az iskola helyi tantervének kialakításában, így Ön is.

Segítségül nézzük meg, milyen konkrét szempontok vehetők itt figyelembe:

5

6

2

1 1 1 1

Infokommunikáció

Médiainformatika

Információs társadalom

Könyvtári informatika

Összevont értékelés javasolt a négy témakörből.

2

2

3

Problémamegoldás informatikai eszközökkel 3

3

4

4

2

Informatikaalkalmazói ismeretek

4

Gyakorlás

2

Új tananyag feldolgozása

Az informatikai eszközök használata

Témák

6. évfolyam Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1

12

0

0

0

1

1

1

Összefoglalás, ellenőrzés

4

3

4

4

8

7

7

Teljes óraszám


Alaplap, processzor, architektúra. A felület egyéni beállítása (pl. háttérkép, képernyőkímélő). Az ASCII-kód kifejtése: számítógépes alkalmazás a NumLock billentyűkombinációval (szövegbeviteli kódok segítségével). Helyesírás, keresés, csere alkalmazása. Az operációs rendszer logikai és fizikai állománykezelése: könyvtárszerkezet.

Célszerű szoftverkörnyezet kialakítása: alaplap, processzor, perifériák. Az interaktív felület (környezet) néhány beállítása (pl.: képernyő). A számítógép működésének matematikai alapjai: a kettes számrendszer. Kódolás. Keresés, csere, helyesírás. Adataink elhelyezése: könyvtári architektúra.

Tananyag A szövegszerkesztés alapjai: karakter, szó, mondat. Képek beillesztése szöveges dokumentumba.

Fejlesztési célok

Karakter (jel), szó, mondat megkülönböztetése, kezelése. Képek beillesztése, esztétikus megjelenítés biztosítása.

2. INFORMATIKAALKALMAZÓI ISMERETEK

Tananyag

Fejlesztési célok

1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA

A billentyűzet karakterkiosztása (funkció, vezérlő, alfanumerikus, numerikus, kurzorkezelő). Képek, grafikák beszúrása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Számítógép megbontott változatának szemlélése: alaplap, processzorok, tárolóegységek. A megjelenés beállításainak konkrét megismerése (pl.: képernyő). Az ASCII-kód alkalmazása. Szöveg helyesírás-ellenőrzése, a javasolt formátumok célszerű (tudatos) alkalmazása. Állománykezelő program megismerése.


Ismerje a billentyűzet karaktereit, tudja azokat célszerűen használni! Ismerje a karakterkódolás lehetőségeit: típus, méret, szín, különlegességek, stílusok, háttérszín, animáció! Ismerje a szó és a mondat kezelését, együttes formázását! Tudjon képet, grafikát beszúrni megfelelő szövegkörnyezetbe!

A továbbhaladás feltételei

Ismerje a számítógép felépítését és legfontosabb perifériáit! Legyen tisztában a kettes számrendszer szerepével a működésmegértésben; tudja azt kezelni a kódolás (ASCII) tekintetében! Legyen képes egyszerű szövegek helyesírás-ellenőrzésére, a kapott jelzések felismerésére! Tudjon szóra keresni, azt cserélni! Tudjon adatokat tárolni az adott számítógép háttértárán, ismerje a létrehozás módszerét!



7

8

Rajzolás, ismétlés, egymásba ágyazott ismétlések, véletlen számok generálása, eljárások, eljáráshívás.

A Logo-program használata gyakorlati feladatok megoldására. Matematikai ismeretek kamatoztatása a program használata során.

Válaszadás, továbbítás. Levelek rendszerezése. Letöltés, mentés. Webszolgáltatók.

Az elektronikus levelezés. Levél küldése és fogadása.

Regisztráció e-mail felületen. A levelezés etikai feltételei és veszélyei. Letöltés weboldalakról és e-mailekből. Hogyan különböztethetők meg a webszolgáltatók?


Síkbeli ábrák készítése, struktúrájuk tanulmányozása. Mozgó ábrák készítése. Kifestés, záródó alakzatok, elfordulások, törött vonal. Az ismétlés kulcsszava. Szabályos sokszögek rajzolása. Ismétlések a rajzolásban, egymás után.


Nem feltétlenül a Logo használata javasolt! (A helyi tantervekben széles szabadságfok érvényesülhet.)

3

Tananyag

Fejlesztési célok

4. INFOKOMMUNIKÁCIÓ

Tananyag

Fejlesztési célok

3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL

Ismerjen egy elektronikus levél küldésére alkalmas felületet! Tudjon regisztrálni ezen a felületen önálló e-mail címet! Legyen tisztában az e-mailezés etikai szabályaival! Tudjon megkülönböztetni (indoklással) különböző webes szolgáltatókat, legyen képes értelmezni az adott címeket! Legyen képes zenét, szöveget, képet stb. letölteni adott weboldalról, tudja azt elmenteni célkönyvtárba!


Ismerjen fel egyszerű matematikai (számelméleti és geometriai) problémákat, tudjon azoknak megfelelő programnyelvi3 válaszokat prezentálni.



Tananyag A freeware-programok letöltése, használata. A shareware-programok letöltése, időleges használatuk. Személyes adatok megóvása (pl.: azonosító, jelszó, tanulmányi eredmények stb.). A nulladik generációs próbálkozások (abakusz, Pascal, Babbage stb.).

Szabadon felhasználható források. Személyes adatok fogalma. Az informatika rövid története.

Címszavas és tematikus keresők megismerése. Flashmemória használata (pl.: MP3).

Tananyag

Fejlesztési célok

6. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. A tanuláshoz szükséges tartalmak letöltése (multimédiás változatok is).

Fejlesztési célok

5. MÉDIAINFORMATIKA

Rövid, célirányos programok keresése és letöltése a hálózatról. A programok elhelyezése háttértáron. Észrevételek, rövid tendenciák a történetiség alapján.


Címszavak és témák szerinti keresés a hálózaton. A kapott tartalmak mentése szövegfájlba. A flashmemória használata. Anyaggyűjtés adott tantárgyakhoz.


Tudja, hogy a szoftver szellemi termék! Legyen tisztában az adatvédelem alapjaival! Ismerje fel a történetiségben a jövőkép, az iteráció és a gazdasági fejlesztés hatásait! Legyen igénye a ma infotechnológiájának megismerésére, alkotó alkalmazására!


Tudjon témára és szóra keresni az interneten! Legyen képes a kapott információt menteni, értő módon felhasználni, pl. a tanulásban! Tudja a kapott tartalmat logikailag elrendezni, képpel, illusztrációkkal kiegészíteni!



9

10

Tananyag Papíralapú és digitális ismerethordozók. Az ismerethordozók nyilvántartásának rendje. Adott ismerethordozón az információk kinyerése, keresése. Tájékozódás az iskolai könyvtárban.

Fejlesztési célok

Hagyományos és új információs eszközök a könyvtárban. Egyszerűbb irányított forrás- és információkeresés direkt eszközökben és a helyi adatbázisban. Tanuláshoz keresőkérdések megfogalmazása.

7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA

Ismerje a nyomtatott anyagok hozzáférésének módját! Tudjon keresni a tartalomjegyzékben vagy betűrend szerint (pl.: lexikonban)! Kezelje a digitális (illetve elektronikus) ismerethordozókat! Emelje ki a tartalmakból a lényeget, melynek során keresőkérdésekre válaszol!


Igazodjon el az iskolai könyvtárban! Tudjon a célnak megfelelő tartalmú irodalmat (ismerethordozót) találni! Ezekből legyen képes kinyerni a szükséges információkat!




AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ • A tanulók előzetesen ismerjék meg az ellenőrzés, értékelés szempontjait! • Az összes tanuló minden munkáját ellenőrizzük és értékeljük, szóban, nem verbális módszerekkel vagy érdemjeggyel! • Az értékelésben törekedjünk objektivitásra (pl.: pontozás, táblára felírt értékrend stb.)! • Szóbeli számonkérés (legyen képes elmondani, amit tervezett, készít, vagy gondolt, illetve tanult.). • Értékeljük a kreatív, csoportban vagy egyénileg végzett munkát.

• Szövegszerkesztés, rajz, minta, leírás alapján. • Problémák megoldása interaktív programnyelven (például: LOGO). • Ötletek bemutatása számítógépes módszerekkel. • Tanulással kapcsolatos, hálózatról vagy CD-ről letöltött gyűjtőmunka közszemlére bocsátása, kiállítása. • Szabadpolcos kiválasztás figyelembevétele adott téma keresése kapcsán. • Feladatlapok kitöltése (pl.: munkafüzetben). • Feleletválasztásos kérdőív összeállítása és kitöltése. • Adott felhasználói környezetben megoldott feladatok, problémák értékelése (pl.: szövegfájlok.) • A történetiség állomásainak leírása, felidézése, felismerése. • Interaktív feleltető program használata.

HALADÁSI ÜTEMTERV (SEGÉDLET A TANMENET KÉSZÍTÉSÉHEZ) Témakör Óraszám

Tananyag

Tevékenység Felhasznált eszközök

Az informatikai eszközök használata Ismétlés: munkarend. Mire emlékszel? 1 óra

Az 5. évfolyam anyagának rövid áttekintése.

Munkafüzet „Mire emlékszel még?” cím alatti feladatai.

Adat, információ 1 óra

Jel, hír, kommunikációs rendszer, adat, adatfeldolgozás.

Tankönyv „Az adatokról…” című fejezetének tanulmányozása. Feladatgyűjtemény.: 1–3. feladatainak megoldása a témakörben.

Hardver – alapok: szabvány, architektúra, processzor, memóriák. A kettes számrendszer mint a működés meghatározója. 2 óra

Alaplap és részei. A működés ütemezése. A számítógép elvi felépítése, rajzi modell értelmezése. Kódolás, dekódolás (ASCII – kód)

Tankönyv 4–6. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény 4–5. oldalainak témakörös feladatai: 1–6. feladatok.

Munkakörnyezet beállításai: megjelenés, egér, billentyűzet, dátum és idő. 1 óra

A Vezérlőpult használata. Beállítási paraméterek értelmezése: például dupla kattintás, ismétlés stb.

Feladatgyűjtemény 6/7–9. feladatai. Tankönyv 8–10. oldalainak információi.

Mappák és állományok kezelése. Keresés mappák és állományok között. 1 óra

Fájlkezelő felület használata. (Total Commander, Intéző, Norton stb.) Kereső segédprogram használata.

Tankönyv 10–13. oldalainak információi. Feladatgyűjtemény: 6/8–11. feladatai.

Összefoglalás, értékelés. 1 óra

Feladatlapok a táblázat alatt.

11


FELADATLAP (A) 1. Mit látsz a képen? Írd le, milyen információkhoz juthatunk az informatikai eszköz segítségével! ____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________ 2. Írd le, mi az előnye az itt látható eszköznek! Tudunk-e operációs rendszer programot indítani róla? ____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________

Pendrive egybeépített záróelemmel

3. Írd le, milyen fontos részeit láthatod a számítógépnek! Rajzzal egészítsd ki, mi hol található! ____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________ 4. Hozd létre az alábbi könyvtárszerkezetet!

5. Keresd meg a CD madárpók k szavát tartalmazó állományát! Írd ide, mi az elérési útvonala! ____________________________________________ ____________________________________________

12

JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 1. feladat: GPS megnevezése. (1 pont) Műhold segítségével lehetővé teszi az eligazodást egy folyamatot mutató térképpel. (1 pont) 2. feladat: Kisméretű, kevésbé sérülékeny. (1 pont) Könnyen szállítható, nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas. (1 pont) Alkalmas operációs rendszer háttértáraként. (1 pont) 3. feladat: Processzor (1 pont), memória (1 pont), külső csatlakozók helye (1 pont), bővítőkártyahelyek (1 pont), CMOS_RAM (1 pont). 4. feladat: A főkönyvtár és a két alkönyvtár (1 pont), minden mappa a helyén (1 pont). 5. feladat: Helyes keresési feltétel megadása, eredményes keresés (2 pont), célkönyvtár pontos megadása (1 pont). Összesen: 15 pont


FELADATLAP (B) 1. Milyen információk alapján használható a helymeghatározó eszköz?  Diszpécser mondja be a kért adatot.  Föld körül keringő műhold megfigyeléseit rögzíti.  Kémprogramokat használ. 2. Írd le, milyen jellemzők olvashatók le Kodály Zoltán csodálatos videójának adatairól! ____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________ 3. Milyen fájlműveleteket ismersz? (A feleslegeset X-szel jelöld!)  Létrehozás  Kinevezés  Kosárba dobás  Összehajtás  Átmozgatás  Másolás  Részleges törlés  Törlés 4. Hozd létre az alábbi könyvtárszerkezetet!

5. Keresd meg a CD-n a „potrohát” szót tartalmazó állomány nevét és elérési útját. Írd ide az állomány legfontosabb tulajdonságait.

JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 1. feladat: Helyes válasz megjelölése. (2 pont) 2. feladat: Minden tulajdonság 1-1 pont: fájlnév, típus, elérési út, méret, létrehozás, módosítás, jellemzők. 3. feladat: Minden helyes válasz 1-1 pont: létrehozás, átmozgatás, másolás, törlés. 4. feladat: Helyes keresési feltétel megadása, eredményes keresés (2 pont), célkönyvtár pontos megadása (1 pont).

____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________ 13


Témakör Óraszám


Karakter, szó, mondat. Karakterformázás.

Minta alapján különböző szövegek létrehozása: betűtípus, stílus, méret, különlegességek. A WordArt használata. Kép beszúrása és formázása. Tankönyv: 16–22. oldalainak tartalma. Feladatgyűjtemény: 7–8. oldalainak/1–3. feladatai.

Adjunk hírt magunkról! Marketingeszközök az informatikában. A Publisherr program célorientált használata. 2 óra

Szórólapok, hirdetmények készítése.

Tankönyv: 22–24. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény: 8–9. oldalainak/4–7. feladatai.

Formázási gyakorlatok. Szövegdokumentumok létrehozása, kép beillesztése. 2 óra

A szövegszerkesztés alapjainak gyakorlása, célszerű dokumentumok készítése.

Feladatgyűjtemény 9–10. oldalainak/8–10. feladatai.

Informatikaalkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés. 2 óra

Összefoglalás, értékelés 1 óra

14

Tananyag

Feladatlapok a táblázat alatt.


FELADATLAP (A) 1. Gépeld be az alábbi szöveget, miközben javítod a helyesírási hibákat! A hozzá tartozó képet keresd meg az interneten!

TÖBBSINCS KIRÁLYFI Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyeken is túl, volt egyszer egy öreg király, akinek Salmon volt a neve. Enek a királynak annyi országa volt hogy maga sem tudtahány. Nem isismerte valamennyi országát: azt hitte, ahány ország csak van a világon az mind az övé hogy nincs is rajta kívül király. De hiába volt Salamon királynak az a rengeteg sok országa, nem talált abban semmi örömet, mert nem volt sem fia, sem leánya.

4. Írd le az alábbi szöveget! Helyezz el egy a szöveghez illő képet jobbra! A szöveg legyen sorkizárt! Az egészséges táplálkozás lényegét sokan sokféleképpen próbálták már meg összefoglalni, hol rosszul, hol jól. A hozzáférhető irodalom is hol jó, hol furcsa, egymásnak ellentmondó tanácsokat ad, sőt néha szakirodalomnak is nehezen nevezhető. Mindenki szeretne egészségesen élni és táplálkozni, azonban konkrét tanácsok nélkül ez bizony nehezen sikerülhet, hiszen nem lehet mindenki képzett egészségügyi szakember. A hazai táplálkozással foglalkozó szervezetek közül kiemelkedő Táplálkozási Fórum már évek óta próbál hasznos tanácsokkal, tájékoztató kiadványokkal irányt mutatni az érdeklődőknek. Az egészséges táplálkozáshoz egy tizenkét pontos segítséget állítottak össze a Fórum munkatársai.

2. Formázd meg az alábbi szöveget! Keress olyan képet, ami illik a szöveghez!

A MESE VARÁZSA Szép hagyománnyá vált, hogy mesekedvelő gyerekek és felnőttek gyűlnek egybe a Sáros Oroszi Általános Iskolában, hogy felelevenítsék vidékük legszebb népmeséit. Május 8-án, immáron harmadszor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Sáros Oroszi Alapszervezete, a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezete és a KMPSZ égisze alatt bonyolították le a „Mese, mese, mátka...” című járási népmesemondó versenyt, ahol ez alkalommal 19 gyerek mérte össze tudását.

3. Készítsd el az alábbihoz hasonlító névjegykártyát az MSOfficePublisher segítségével!

Névjegykártya általános alakja

15


FELADATLAP (B) 1. Gépeld be az alábbi szöveget, miközben javítod a helyesírási hibákat! Helyezz el egy a szöveghez illő képet a szövegközben! Minél változatosabban,minél többféle élelmiszerekből, különböző ételkészitési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket. Ne ragaszkodjunk a megszokothoz, ízleljünk meg más ételeket is,kipróbálás után mondjunk csak véleményt, ne legyenek előítéleteink. A sokszínü, nem gyakran ismétlődő ételsorokat tartalmazó étrend önmagában komoly biztosítékot jelent arra, hogy minden szükséges tápanyagot megkap a szervezetünk. Együnk kevésbé zsiros ételeket: a főzéshez, sütéshez inkább margarin vagy olaj használatos. Különösen fontos ez a keveset mozgók, az ülő foglalkozásúak számára. Részesítsük előnyben a gözölést, párolást, a foliában, telefonedényben vagy fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben készítést a zsiradékban sütéssel szemben. Mellőzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, keményítővel készített habarás.

kétszeres ötkarikás bajnok társa július 15-i, tragikus halálát követően Kiss Tamással indult és nyert bronzérmet Pekingben. „Aztán a sajnálatos esemény, Koló halála, majd az olimpia után nekikezdtem, és úgy érzem, kijöttek belőlem azok az érzések, gondolatok, amelyek még bennem maradtak. Tegnap, amikor a könyvet átvéve visszaautóztam, olyan érzés volt, mintha éppen egy versenyről jönnénk haza együtt. „Kaszala Claudia, aki az utolsó rádió- és újságinterjút készítette Koloniccsal, elmondta: a főszereplő Kozmann által egyes szám első személyben előadott történetben mulatságos és érdekes részletek váltják egymást és meglepő titkok is kiderülnek. A regény két síkon, a jelenben és a múltban játszódik. A bemutatón „Koló” kedvenc színésze, Rudolf Péter olvasott fel részleteket a könyvből. A Pallas Antikvárium Kft. által kiadott, 220 oldalas, fényképekkel illusztrált mű csütörtöktől kapható országszerte a könyvesboltokban és a hipermarketekben, az ára 1990 forint. A bevétel jelentős részét a hamarosan létrejövő Kolonics Alapítvány kapja.” (A szöveg körülbelül fele már elegendő! Itt lehet differenciálni.)

3. Készíts el a Publisher program segítségével egy ehhez hasonló képeslapot!

Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész életre kihat. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat. Az ételek változatos ízesítésére sokféle fűszert használhatunk. (A szöveg körülbelül 1/3 része már elegendő! Itt lehet differenciálni.) 4. Írd le az alábbi szöveget! Helyezz el egy a szöveghez illő képet jobbra! A szöveg legyen sorkizárt! 2. Formázd meg az alábbi szöveget! Helyezz el egy képet is a neves sportemberről!

MINDENNAPI JÓ TANÁCSOK

„Már Budapestre kerülésemkor, 2002-ben felvetődött bennem a gondolat, hogy jó lenne valamilyen formában megörökíteni azt a rengeteg élményt, amit átéltem, átéltünk” – fogalmazott a könyvbemutatón Kozmann, aki

Az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen eleme a rendszeres zöldség-, főzelék- és gyümölcsfogyasztás. Egyél naponta zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöket, legalább 6-11 egységet! Egy egység a zöldség, főzelék és gyümölcs csoportból: 1 db nagyobb paradicsom, zöldpaprika, sárgarépa, uborka. Vagy például 6 db retek, 10 dkg főtt, párolt főzelékféle, friss saláta. Ide illik

16


még mondjuk 10 dkg készre főzött száraz hüvelyes (bab, lencse, sárgaborsó), 1 db kisebb (10 dkg) burgonya. Egy alma (nagyobb), körte, narancs, grépfrút, banán is elegendő. Nagyon hasznos 10-15 dkg egyéb friss, mirelit, párolt gyümölcs, vagy 3 dkg aszalt gyümölcs, esetleg 2 dl teljes zöldséglé, gyümölcslé.

(A feladat kifejezetten a differenciálást szolgálja!) Értékelési javaslatok: Mielőtt kedves kollégáim a fejükhöz kapnának, előrebocsátom, hogy a négy javasolt feladat közül bármelyik kettőt kell csak kiválasztani. Ezt Ön dönti el, tanítványainak előmenetelét, képességeit, a tárgyi körülményeket is figyelembe véve.

Témakör Óraszám

Tananyag

Problémamegoldás informatikai eszközökkel (Irányítsunk programmal…) 2 óra

Ismétlés lehetőségének felismerése (különösen szabályos, zárt alakzatok esetén). Több ismétlés alkalmazása egy parancssorban. Véletlenszám alkalmazása. Zárt alakzatok kitöltése. Eljárások alkalmazása.

Tankönyv 26. oldalának tanulmányozása. Feladatgyűjtemény 11–13. oldalak 1–7. feladatai 18. oldal/10–11. feladatai.

3 óra

Eljárások paraméterezése és kipróbálása. Egymásba ágyazott eljárások. Véletlenszám használata különböző paraméterek, bemenő adatok generálására.

Tankönyv 30–32. oldal tanulmányozása. Feladatgyűjtemény 14–16. oldalak/7–8. feladatai.

2 óra

Összefoglalás 1 óra

Grafikai háttér elkészítése. Alakzat mozgatásának megtervezése, programjának elkészítése. A legrövidebb út és a leghatékonyabb programlépések megtalálása.


Tankönyv 33–35. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény: 16–18. oldalak, 9–11. feladatai. Projektmunka szervezése. A mellékletben található A és B típusú feladatlapok megoldása (javaslat).

17


FELADATLAP (A) 1. Melyik szabályos sokszögekből álló alakzatot írja le az alábbi utasítássor?

ismétlés 3 [ ismétlés 6 [ előre 100 jobbra 60 ] balra 90 tollatfel előre 25 tollatle jobbra 90]

(Karikázd be a helyesnek vélt megoldást! Állításodat a program futtatásával is igazold! Színezz egy elemet pirosra!)

2. Írj eljárást :a és :b paraméterekkel, téglalap készítésére! Írj hozzá olyan eljárást, amely legfeljebb ötször ismétli és mindannyiszor 25°-kal forgatja el így a téglalapot!

(Egy lehetséges megoldás a kolléga segítségére.)

eljárás téglalap :a :b ism 2 [ e :a j 90 e :b j 90 ] vége eljárás többszörös :a :b ism 1 + véletlenszám 5 [ téglalap :a :b j 25] vége

18

3. A mellékelt képen a kismadár egy helyben repked. Programozd úgy az útját, hogy egy nagy nyolcas alakot írjon le! Vigyázz, ne húzzon vonalat a mozgása közben! (A képet a CD Irányítsunk programmal mappájában madárka.IMP néven találod. Vigyázz! Csak az Imagine Logo programban tudod megnyitni.)


FELADATLAP (B) 1. Melyik szabályos sokszögekből álló alakzatot írja le az alábbi utasítássor? (Karikázd be a helyesnek vélt megoldást! Állításodat a program futtatásával is igazold! Színezz egy elemet pirosra!)

ismétlés 5 [ ismétlés 3 [előre 100 jobbra 120 ] tollatfel jobbra 100 előre 50 ] 2. Írj eljárást :a és :szög paraméterekkel, szabályos hatszög rajzolásához! Ehhez készíts olyan eljárást, amely legfeljebb háromszor rajzolja le az ilyen sejtszerű alakzatot!

eljárás hatszög :a : szög ismétlés 6 [ előre :a jobbra :120 ] vége eljárás több :a :szög ismétlés 1 + véletlenszám 3 [hatszög :a :szög jobbra 120 ] vége

3. A mellékelt képen a hal egy helyben úszkál. Programozd úgy az útját, hogy egy körszerű mozgással kikerülje a szigetet! (A képet a CD Irányítsunk programmal mappájában, halacska.IMP néven találod. Vigyázz! Csak az Imagine Logo programban tudod megnyitni.)

Értékelési javaslatok » A két feladatlap teljesen egyenlő súlyú, nehézségi fokú. » Az 1. feladatnál fel kell ismerni a szabályos síkidom megrajzolásának lépéseit, majd azt, hogy mi is történt azokkal; eltolás, elforgatás. A tanuló ráismerhet a helyes megoldásra. Követeljük meg a program futtatását! Ezek mindegyike értékes felismerés és megerősítés. Az általam javasolt pontszám: 6 pont » A 2. feladat eljáráskészítést, paraméterezést, véletlenszám generálását, valamint az eljárások egymásba ágyazását tartalmazza. Igen fontos a paraméterek megadásának helye. Szerintem gondolkodtató, a gyerek fantáziáját, absztrakciós képességét megragadó feladat. Az általam javasolt pontszám: 10 pont. » A 3. feladatnál a fájl megnyitása, a helyzetfelismerés, a mozgatás irányának megtervezése után jelentős feladat a mozgatási algoritmus megtervezése és leírása. Fontos, hogy a hal kiugorhat a vízből, de soha nem érhet a szárazföldre, csak vissza a tengerbe. Hasonló vonatkozik a madárkára: nem repülhet „át” a fán! » A feladatlapok megoldása lehet egyéni vagy kiscsoportos (projekt) munka is. Utóbbi esetben azonban roppantul figyelnünk kell a feladatok megoldásának folyamatos ellenőrzésére és értékelésére.

(Egy lehetséges megoldás a kolléga segítségére.) 19


Témakör Óraszám Infokommunikáció (Hálózatba hálózva…) 1 óra

Tananyag Regisztráció e-mail felületen. A levelezés etikai feltételei és veszélyei. Ismerjen egy elektronikus levél küldésére alkalmas felületet! Tudjon regisztrálni ezen a felületen önálló e-mail címet! Legyen tisztában az e-mailezés etikai szabályaival.

Tevékenység Felhasznált eszközök Tankönyv 36–37. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény: 19. oldal, 1–5. feladatai. Tankönyv 41–43. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény: 24–25. oldalak 14–15. feladatai.

2 óra

Levél részei. Levél küldése, fogadása, rendszerezés. Levelezőfelület beállításai.

Tankönyv 38–41. oldalainak feladatai és a tartalom tanulmányozása. Feladatgyűjtemény: 20–21. oldalainak 6–10. feladatai. Feladatgyűjtemény: 24. oldal, 13. feladat.

1 óra

Webes keresés eredményének küldése e-mailben. E-mail mellékletek csatolása és fogadása.

Tankönyv 43–46. oldalainak tanulmányozása, a feladatok közös megoldása. 19–20. oldalak 6–8. feladatai.

Médiainformatika (Képek, hangok világában…) 2 óra

Címszavas és tematikus keresők megismerése.

Tankönyv 47–50. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény: 26–27. oldalak 1–4. feladatai.

2 óra

Keresés eredményeinek letöltése, tárolása, elrendezése.

Tankönyv 50–53. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény 22–25. oldalak 11–15. feladatai.

Információs társadalom (Információs társadalomban élünk.) 2 óra

Az informatika (számolástudomány) történetének kezdeti évei. A korai felismerések tendenciáinak, eredményeinek felismerése a ma számítógépeinek kialakulásában.

Tankönyv 54–61. oldalainak feldolgozása. Feladatgyűjtemény: 31–33. oldalak 1–7. feladatai.

1 óra

Adatvédelem, adatbiztonság

Tankönyv 62–63. oldalainak olvasmánya.

Könyvtári informatika 2 óra

Papíralapú és digitális ismerethordozók. Az ismerethordozók nyilvántartásának rendje.

Tankönyv idevonatkozó fejezetei. Feladatgyűjtemény: 34–36. oldalak 1–4. feladatai.

1 óra

Keresés cédula-, és on-line katalógusban.

Tankönyv idevonatkozó fejezetei. 36–37. oldalak 5–10. feladatai

Összefoglalás

20

Az Infokommunikáció, Médiainformatika, Információs társadalom és Könyvtári informatika témakörök együttes összefoglalása, értékelése. Melléklet: Feladatlap (javaslat)


FELADATLAP (JAVASLAT) 1. Készíts gyűjtőmunkát az abakusz nevű számolóeszközről! Az internetről tölts le szövegfájlba rövid szövegtartalmat és keress hozzá képet! Ezt illeszd be! Mentsd el abakusz.doc néven! 2. Az előbb elkészített szövegtartalmat küldd el kijelölt társad címére! Te is kapsz ilyen mellékletet. Ezt nyisd meg és olvasd el! 3. Töltsd le a CD Média könyvtárából a gyimesbükk.flv kisvideót a saját mappádba! Közben tekintsd is meg! 4. Keresd meg a mellékelt tudományos, ismeretterjesztő irodalomból az abakusz nevét, és ellenőrizd, egyezik-e az internetes információval! Értékelési, szervezési javaslatok: » A CD megfelelő mennyiségű segédletet tartalmaz a feladatok tartalmának módosításához. » Az abakusz fogalmát bármire cserélhetjük, ami a számítástudomány történetéhez kapcsolódik, és a gyerekek látókörében van. » Ha elfogadható a mérés módszere, összeállítható B változat is. Az ehhez szükséges források a CD-n rendelkezésre állnak. » Az 1. feladat megoldását a Word dokumentum alapján ellenőrizhetjük: helyesírás, tartalmi egyezés, kép beillesztése, formázása, szövegformátumok alkalmazása. Erre adható: 5 pont

» A 2. feladat megoldását a levelezőpartnerek postafiókjában ellenőrizhetjük. Kérjük meg a tanulót, nyissa meg a mellékletet, majd mentse el adott célkönyvtárba! (Folyamatos ellenőrzés!) Erre adható: 4 pont » A 3. feladat megoldásának végeredményét ellenőrizhetjük. Megkérjük a tanulót, nyissa meg a letöltött kisvideót, majd együtt tekintsünk bele! (Folyamatos ellenőrzés!) Erre adható: 3 pont » A 4. feladathoz biztosítanunk kell a forrásokat (könyveket), több példányban is. A gyereknek a könyvtári katalogizálás szabályai szerint kell ráközelíteni a tudományterületre, és használnia kell a könyv tárgymutatóját. A talált résznél hagyja kinyitva a könyvet, és olvassa össze az általa készített szövegfájl tartalmával! Erre adható: 3 pont » Szeretném felhívni a kolléga figyelmét a rendkívül gondos előkészítésre! » Az is elképzelhető, hogy a mért négy tananyagrész feldolgozása során részmérést végzünk. » Az „Információs társadalomban élünk” fejezet feladható otthoni olvasásra, feldolgozásra. Az órákon csak megbeszéljük, kiegészítjük a tudnivalókat.

21


A tankönyv egyes fejezeteinek metodikai bemutatása, kiegészítő információk AZ ADATOKRÓL… A fejezet a tananyag apropóját, lényegét próbálja megragadni: a számítógép adatfeldolgozó funkcióját és ennek nagyszerű lehetőségét. Ehhez persze azt kell tisztáznunk – a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően –, hogy mi az adat. A könyvben található általános sémát életszerűvé kell tennünk. Erre szolgál a mobiltelefonálásról hozott példa a könyvben.

Persze nem egy számítógép-műszerész szintjén kell ismernünk, de tudni kell, hol a processzor, a memóriák, a külső csatlakozók, a bővítőkártyák, a CMOS-RAM, a merevlemez csatlakozóhelye. Ezt igyekszik a könyv látványos, színes kiemeléssel bemutatni. A legtöbb architektúra – különösen a Pentium IV-es gépekig – igen hasonló, ezért célszerű egy régebbi alaplapot a valóságban is szemléltetni. Nagyon fontos átlátni, mi az egyes részek logikai kapcsolata. Ezt szemlélteti a könyvben is látható blokkséma:

• • • •

Adó: információ forrása. Kódolás: az adó információját jelekké alakítjuk. Csatorna: a jelek továbbítására szolgál. Dekódolás: a jelekből az eredeti információ kinyerése. • Vevő: az információ fogadója. Említhetnénk más lehetőségeket is, például: valós idejű beszélgetés a hálózaton vagy e-mail küldése, továbbítása és fogadása stb. Ebben a fejezetben találjuk meg a tanév alapvető tartalmi célkitűzéseit is.

Az informatikai eszközök használata ISMERKEDJÜNK TOVÁBB A SZÁMÍTÓGÉPPEL… Az ötödik osztályos és korábbi tapasztalatok formai ismereteket jelentenek a hardver tekintetében: megnéztük, ránéztünk, nem nagyon vizsgáltuk a részeit. Ebben az évben kicsit mélyebbre tekintünk: kivesszük a számítógép fő elemét, az alaplapot:

22

A processzort szaggatott vonallal emeltük ki, nehogy az egészet higgye annak a gyerek. Itt lehet a valósággal kapcsolatot teremtve megmutatni, elmondani, hogy az összeköttetések az alaplap célszerűen kialakított vezetékhálózatán vannak, és az egyes elemek meghatározott kialakítású foglalataihoz csatlakoznak. A számítógép nyelvének megismerése fontos feladat. Ennek 6. évfolyamon használt háttérismeretei a következők:

ADAT ÉS INFORMÁCIÓ Adat: Valamilyen jelsorozat formájában megjelenő ismeret (valóságos vagy gondolati). Az adatok valamilyen hordozón, adattárolón helyezkednek el. Megkülönböztethetünk elsődleges adathordozót (ha közvetlenül érzékszerveinkkel érzékeljük az adatokat, például az újság) és másodlagos adathordozót (ha előbb át kell alakítani az adatokat az érzékeléshez, például DVD lemez). Az adathordozók fontos jellemzője az elérési idő, vagyis az, hogy milyen gyorsan olvashatók az információk. Korszerű adattárolók esetén ez ms (mikrosec) nagyságrendű. Az adat mértékegysége az elemi adat (idegen szóval: item): az adatnak az a minimális egysége, amely még felbontható anélkül, hogy tartalma sérülne vagy értelmetlenné válna.


Információ: • Rendszerelméleti definíció: Egy adott rendszer számára új ismeretet nyújtó jelsorozat tartalma, amit a rendszer a működéséhez felhasznál. A jelsorozat az információ megjelenési formája. Lehetséges, hogy ugyanaz a jelsorozat különböző rendszerek számára más-más információt hordoz. • Kommunikációelméleti definíció: A közlés (hír) valódi tartalma. • Számítástechnikai definíció: A számítógép számára feldolgozható, felhasználásra érdemes adat tartalma. Az adatokon végrehajtott műveletek eredménye, tehát értelmezett adat. Az értelmezést sokszor adatfeldolgozással (például adatválogatással) elő kell készíteni. Az információ egysége: Egyetlen eldöntendő kérdésre adott (igen vagy nem) válaszban rejlő információ 1 bit. További mértékegységek: bájt (byte): 1B = 8 bit, kilobyte: 1 KB =1024 B =210 B, megabájt: 1 MB =1024 KB = 220 B, gigabájt: 1 GB = 1024 MB, terabájt: 1 TB = 1024 GB, petabájt: 1 PB = 1024 TB A mértékegységek elnevezése nem egészen konzekvens, ezért az USA Szabványügyi Hivatala 1999-ben a KiB (kibibájt), MiB (mebibájt), GiB (gibibájt), TiB (tebibájt) szabványosítást javasolta, hogy ne tévesszük össze például az 1024-szerest jelentő előtagot az ezerszerest jelentő „kilo” előtaggal! Jelenleg úgy jelezzük ezt a kisebb félreérthetőséget, hogy a prefixumot nagybetűvel írjuk (KB, MB stb.). (Összefoglaló táblázatuk a tankönyv végi kislexikonban található.) Az adatot tehát értelmezni kell, hogy információhoz jussunk. Ehhez viszont korábbi ismeretek felhasználásával (tudnunk kell, mi mit jelent benne) műveleteket kell végezni, vagyis az adatokat adott szinten fel kell dolgozni, hogy a benne rejlő információhoz jussunk. Mekkora kitevőre kell emelni a 2-t, hogy az összes lehetőség számát megkapjuk? Itt lehet valami hasonló, játékos formát kitalálni: Legyen az igen jele: , a nem jele pedig:  Ha egy ilyen párunk (bitünk) van, azt kétféleképp lehet választani: így , vagy így , tehát kétféleképp (21) Két pár (bit) esetén: , , , , vagyis négyféleképp (22). Három bitnél már , , , , , , , , vagyis nyolcféleképpen (23).

Esetleg fastruktúraszerűen:



                             A sor folytatható. A lényeg: a gyerek ismerje fel, az információ foka egyre többet enged megtudni az adatról. A rendelkezésre álló bitek száma a 2 hatványaival növekszik. Adattároló eszközök kapacitása alatt azt értjük, hogy mennyi információt tud tárolni, ismétlődések nélkül. Miért éppen a 2 és hatványai, vagyis a kettes számrendszer értékei? Miért az igen/nem válasz? Mert kétféle választ könnyű hardveresen jelezni a számítógépben, például egy magasabb és egy alacsonyabb elektromos feszültségi szinttel. KARAKTERÁBRÁZOLÁS Karaktereknek k vagy alfanumerikus adatoknak nevezzük a kis- és nagybetűket, ékezetes betűket, más nyelvekben használt betűket (például a magyar nyelv ékezetes betűi), írásjeleket, számjegyeket, műveleti jeleket, pénznemek jeleit, vezérlőjeleket, grafikus jeleket, egyéb speciális jeleket. ASCII KÓDRENDSZER (Amerikai szabvány szerint kódolt jelrendszer.) Kezdetben 7 biten ábrázolták a karaktereket, így 128féle karaktert valósíthattak meg. A 0-tól 127-ig terjedő számok bináris alakjai mind egy-egy karaktert jelentenek. (A szóköz például a 32-es kódú karakter, 0010000 a kódja.) • 0 és 31 közti kódok k a vezérlőkaraktereket (például: CR – kocsi vissza, LF – soremelés) tartalmazzák, • 32-től 47-igg írásjelek, műveleti és egyéb jelek, • 48-tól 57-igg a számjegyek (0–9), • 58-tól 64-igg más írásjelek, relációjelek és az @, • 65-től 90-igg az angol ábécé nagybetűi, • 91-től 96-igg ismét egyéb jelek, • 97-től 122-igg az angol ábécé kisbetűi (ezt használtuk fel könyvünkben), • 123-tól 127-igg ismét egyéb jelek találhatók. A nyolcadik bit a nemzeti karakterek megjelenítésére szolgál. Ezeket külön kódlapokon tárolják. A kódrendszer megértése és nem a tudása fontos. A tankönyvben az angol ábécé kisbetűinek kódjait használtuk, ezekből kódoltunk szavakat. A titkos kódolás megmozgatja a gyerekek fantáziáját. 23


Az ALT_Gr + kódszám begépelésével előállított karaktereket játékos formában is használhatjuk, például szójátékokban: Szabály: Mindig csak egy betűt változtathatunk egy lépésben. Így kell például a várr szóból a kút szót létrehozni: vár, kár, kér, két, kút. A MUNKAKÖRNYEZET NÉHÁNY BEÁLLÍTÁSA A feladatok végrehajtásának feltétele, hogy erre az időre feloldjuk az esetleges korlátozásokat a tanulók gépein. A fejezet célja, hogy a tanuló ráérezzen, maga is tehet azért, hogy kényelmesebb feltételekkel használhassa munkakörnyezetét. A Megjelenítés beállításainál változtassunk háttérképet, próbálkozzunk esetleg ilyen képek tallózásával! Jó forrás például a www.photo-background.com weboldal:

Igen szép háttérképek nyerhetők a www.nationalgeographic.com oldalról is:

A Dátum és idő beállításainál érdekes játék az időben előre/hátra mozogni, illetve megnézni, a különböző zónákban mekkora az eltérés a közép-európaihoz képest. (Hátrafelé csak az igen fiatalok mozogjanak, mert a 80-as évektől nem láthatók a terminusok!) 24

Van azonban ezen túl egy érdekes lehetőség: az analóg és digitális fogalmának érzékeltetése. Ennek háttérismerete – röviden – a következő: Szűkebb értelemben a számítógépek két fő típusa az analóg és a digitális számítógép. » Az analóg számítógépek k fizikai jelenségek matematikai leírásával szimulálják a folyamatokat, beés kimenetük is valamilyen fizikai jellemző (például elektromos feszültség, hőmérséklet, nyomás). Előnyösen használhatóak többek között biológiai, áramlástani stb. feladatok megoldására. Pontosságuk és sebességük korlátozott. » A digitális számítógépek k diszkrét értékekre (számjegyek, digit) bontják, fordítják a feladatot, és ezeken hajtják végre az előírt műveleteket. A számítások alapegysége a bit, aminek neve az angol Binary Digitt (bináris, vagyis kettes alapú számrendszerbeli számjegy) kifejezésből származik. » Létezik egy átmeneti típus is, az úgynevezett analogikai számítógép, amely egyesíti a két típus előnyeit. Ezt elsősorban biológiai, áramlástani feladatok modellezésére, megoldására használják. Analóg: hasonló, megítélés szempontjából egyezőnek mondható, megfelelő. Az analóg jel egy folyamatosan változó jel idő és amplitúdó szerint egyaránt. Leginkább abban különbözik a digitális jeltől, hogy az apró ingadozásoknak, hullámzásoknak is van jelentésük. Az analóg kifejezést többnyire elektronikus értelemben használják, bár mechanikai, pneumatikus, hidraulikus és más rendszerek is használhatnak analóg jeleket. Az „analóg” szó az ok és a következmény közötti analógiára utal. Gyakorlati értelemben véve ez az analógia vonatkozhat például a feszültség be és a feszültség ki, áram be és áram ki, hang be és frekvencia ki párosokra. Az analóg jel a közvetítő eszköz valamilyen tulajdonságát használja ki a jel információtartalmának továbbításához. Például a barométer mutatójának forgása révén vagyunk képesek a megfelelő jel nyomásra vonatkozó információtartalmát megjeleníteni. Elektronikus értelemben a leginkább használt tulajdonság az, hogy a feszültségváltozást szorosan követi a frekvencia, az áramerősség és a töltés megváltozása. Bármely információ, amit egy analóg jel szállít, gyakran egy fizikai jelenség mérhető változásának kifejeződése. Ilyen például a hang, a fény, a hőmérséklet, a hely, a nyomás. Ennek megvalósításához a jel valamilyen jelátalakítón megy keresztül. Digitális: valamely változó jelenségnek vagy fizikai mennyiségnek diszkrét (nem folytonos), megszámlálhatóan felaprózott, s így számokkal meghatározható, felírható értékeinek halmaza [például: jel (informatika),


számítógép, széles sávú internetkapcsolatok, digitális fényképezők, digitális hangrögzítés, stb.]. A digitális rendszerek sokkal inkább számokat (leginkább bináris számokat) használnak bevitelhez, feldolgozáshoz, átvitelhez, tároláshoz vagy megjelenítéshez, mint az értékek folytonos spektrumát (ez utóbbit ugyanis az analóg rendszerek használják) vagy a nemnumerikus szimbólumokat, mint a betűk vagy ikonok. A különbség a „digitális” és az „analóg” vagy „szimbolikus” között a bevitelnek, az adatok tárolásának és az átvitelnek, egy műszer belső működésének vagy a megjelenítés fajtájának módjában rejlik. A szó a latin digit, digitus szavakból ered. A szavak jelentése ujj (számolás az ujjakkal), mert akkoriban az ujjakat lehetett használni diszkrét számolás céljára. A „digitális” szót leggyakrabban a számítástechnika és az elektronika területén használják, különösen azokon a területeken, ahol a való világ információit konvertálják át bináris számokká. Ilyenek például a digitális hang(zás) és a digitális fényképezés. A digitális adatátvivő jelek az elektronikus vagy optikai impulzus két lehetséges értéke közül az egyiket vehetik fel. A logikai 1 (van impulzus) vagy 0 (nincs impulzus) értékeket. Az ilyen rendszerű eszközöknél gyakran egy „e-” előtag utal a digitális mivoltra, mint az e-mailnél, vagy az e-könyvnél, bár nem minden elektronikus rendszer digitális. (Forrás: www.wikipedia.hu magyarázatának feldolgozása) Az Egér és billentyűzet beállításai során törekedjünk arra, hogy a gyerekek minél kézre állóbb paramétereket határozzanak meg, például: dupla kattintás sebessége, bal/jobb váltás, kurzorvillogás sebessége, betűismétlés stb. Szerencsés, ha a számítógépes hálózat megőrzi ezeket az egyedi beállításokat. Így következő munkáikban élvezhetik a számukra előnyös feltételeket.

RENDET RAKUNK (MAPPÁK ÉS ÁLLOMÁNYOK A HÁTTÉRTÁRAKON) Ennek a fejezetnek rendszerező, fogalomkialakító szerepe van, hisz a korábbi években is kezeltek állományokat/mappákat a tanulók. Technikailag kézenfekvő az operációs rendszer segédprogramjaként rendelkezésre álló Intéző használata. Több iskolában találkozhatunk az ingyenesen letölthető Total Commanderrel is:

Mindkét felület igen eredményesen használható. A tankönyv tartalmazza azokat az áttekintő, rendszerező ismereteket, amelyre támaszkodhatunk. Itt lehetőség van az egyéni ütem szerinti haladásra, feldolgozásra. Javasoljuk, hogy fájl/könyvtár műveletek végzésekor engedjük meg a tankönyv használatát mint segédeszközét. A legfontosabb fogalmak: » Mappa létrehozása, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. » Használjuk a Vágólap és a vonszolás lehetőségét is! » Fontos az előugró menü használata. » Állományok létrehozása, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése, attribútumok megfigyelése. » Állomány tulajdonságainak leolvasása, módosítása az előugró menü segítségével. » Elérési útvonalak meghatározása, felismerése. » Nézet menü megjelenítési beállításai: miniatűrök, mozaik, ikonok, részletek, lista. Jó, ha a tanulók ezeket a lehetőségeket felismerik, és alkalmazni tudják. Érdekes és izgalmas dolog a gyerekek számára a Keresés. Mi egyelőre fájlok és mappák között keresünk. (Meg lehet mutatni, hogy keresést indíthatunk az interneten, hálózaton, személyek iránt stb.) A Keresés során mélyül, és játékos formában rögzül az állományok összes lényeges tulajdonsága. Kereshetünk névre, tartalmazott kifejezésre, módosítás dátumára, méretére. Megadhatjuk a keresés helyét, például: Helyi merevlemezek C:\. Figyelemfelkeltő és kalandos a dzsóker karakterek használata (?, *). Ha van időnk, néhány játékos feladatot is beiktathatunk: » Keressük meg azokat a legfeljebb hárombetűs neveket, amelyek kezdőbetűje L! (L??.*)

25


» Keressük meg a „LAT” szótagot tartalmazó neveket! (*LAT*.*) » Sorolj fel lehetséges állományneveket a következő keresőfeltételhez: Á*LAT.*! (Például: ÁLLAT, ÁRAMLAT, ÁMULAT stb.) » Sorolj fel lehetséges állományneveket a következő keresőfeltételhez: ?ÉL.* (Például: TÉL, FÉL, KÉL, VÉL stb.)

Szövegszerkesztés A gyerekek eddig használták a Jegyzettömb, WordPad, és a Word szövegszerkesztőt. Elterjedőben van az ingyenesen letölthető Open Office Org. Writer és a StarWrite is (a StarOffice szövegszerkesztője):

Szó Egy vagy több karakterből áll. A szó végét mindig szóköz (Space) jelzi, kivéve a bekezdés utolsó szavát (amely után a bekezdésvég jele: ¶ áll). Mondat Egy vagy több szóból álló rész. A mondat végét mindig pont vagy felkiáltó-, illetve kérdőjel jelzi, kivéve a címeket (amelyben a bekezdésvég jele is lezárhat mondatot). Bekezdés Egy vagy több mondatból álló rész. A bekezdés végét mindig az Enter lenyomásával adjuk meg. Minden egyes bekezdést egy bekezdésjel zár le. A bekezdésjeleket a Szokásos eszköztár Mindent mutat: ¶ gombjával jeleníthetjük meg.

Nagyon fontos feladat az évfolyamon a dokumentum részeinek pontos ismerete: A DOKUMENTUM RÉSZEI A dokumentum részeinek pontos ismerete a logikus, tiszta, áttekinthető struktúra kialakítása érdekében fontos. Az egyes részekre önálló formázási feltételek alkalmazhatók. Karakter A dokumentum eleme (legkisebb része). Legegyszerűbben egy billentyű leütésével állíthatunk elő egy karaktert. A billentyűn látható és a képernyőn megjelenő karakter között az éppen beállított betűtípus program teremt kapcsolatot. Az alábbiak pontos megismerése ajánlott: Times New Roman, Courier New és Arial. Érdekessége miatt gyakran használjuk a Comic Sans betűtípust. Karakternek tekintendők a műveleti jelek is, mint például a szóköz. A Beszúrás menü Szimbólum táblázatából is bevihetők karakterek. A szimbólumok beviteléhez ki kell választani a betűtípust (ábránkon Webdings): 26

Szakasz Egy vagy több bekezdésből álló rész. A dokumentum állhat egyetlen szakaszból is. Olyankor van szükség új szakasz (szakaszok) létrehozására, amikor a dokumentumban a többitől eltérő beállításokat akarunk létrehozni. Pl.: kéthasábos rész vagy fekvő oldal. Az aláhúzással kiemelt részek hierarchikusan egymásra épülnek. Önálló formázási lehetőséget kaphat a karakter, a bekezdés egésze és az elkülönülő szakasz. A fentiek megértése a Szövegszerkesztés témakör egyik kardinális kérdése. A formázási műveletek jól nyomon követhetők a tankönyv és a munkafüzet segítségével. A tankönyv 16– 23. oldalain egy sor feladat található. Ha órán tisztáztuk a formázásra vonatkozó szabályokat, ezek egy részét adjuk kötelező otthoni feladatnak, természetesen gondolva arra, hogy nem minden tanulónak van számítógépe (iskolai lehetőség tanórán kívül). Ilyen feladat lehet az „Attila kardja”, „Mesék Mátyás királyról” vagy akár a szép Csukás István vers. Az otthoni feladatmegoldást elküldheti e-mailben, elhozhatja valamilyen tárolón (ajánlott a 4-500 Ft-ért kapható, kisebb kapacitású pendrive, de megteszi a gyerekek által oly kedvelt MP3, végső esetben egy hajlékonylemez is).


HELYESÍRÁS-ELLENŐRZÉS Bár a könyvben nem önálló fejezet, kiemelten foglalkoznunk kell vele. A tanulónak meg kell értenie, hogy igényes, az adott nyelv helyesírási szabályait és stilisztikáját betartó dokumentumot adhat ki a kezéből. A helyesírás-ellenőrző program nem ment fel a gazdag és helyes szókincs és a helyesírási szabályok ismerete alól, de javíthatja nem szándékosan elkövetett hibáinkat.

Ismernie kell, hogy a szövegszerkesztő rendelkezik egy összehasonlító szótárral az adott nyelven (a képen magyar). Ha ettől eltérőt talál, és mi kérjük, megjelöli. Amikor az ellenőrző programot futtatjuk, választhatunk a képen látható lehetőségek közül, hisz az is előfordulhat, hogy programunk új – egyébként helyes – szóba botlott (Felvétel a szótárba). A tankönyvben preparált hibákat írásban kell javítaniuk a gyerekeknek. Ezeket úgy szedtük, hogy a hibás szerkezeti elemek modellezik a szövegszerkesztő képernyőjén látottakat. Ebben a fejezetben érhet be a szöveg és objektum (kép, grafika, WordArt stb.) helyes elrendezésének ismerete, utóbbiak arányos és célszerű módosítása. A Publisher egy kiegészítő lehetőség. Tanítása nem elengedhetetlen része a tananyagnak. Kellő idő esetén viszont érdemes foglalkozni vele. IRÁNYÍTSUNK PROGRAMMAL! A problémamegoldás algoritmikus módszerének újabb eszköztárát ismerhetik meg a tanulók. Igyekeztünk nehezebb, gondolkodtatóbb, differenciálásra alkalmas feladatokat is beiktatni. Új ismeret a paraméterezés, az eljárások és ismétlések egymásba ágyazása, továbbá a véletlenszám-generálás alkalmazása. Ismét előkerül a zárt alakzatok kitöltése színnel. Állandó feladatként jelentkezik az elkészült programok optimalizálása, hatékonyságának vizsgálata, a hibajavítás. A tankönyv egyik összetett feladatán keresztül szeretném megvilágítani módszerünk alapvető lépéseit: Rajzoljunk olyan házacskát, melynek alapja négyzet, a teteje szabályos háromszög! Mindig figyelmesen kövesd a teknőc rajzolás végi irányát!

A feladat egyik végeredménye ez lehet:

A gyerek gondolkodásának egy lehetséges algoritmusa: » Miből áll egy házikó? (négyzet, szabályos háromszög; oldalhosszúságok egyenlők) » Milyen sorrendben rajzolnék meg egy házat? (négyzet, majd háromszög) » A kitöltőszín kiválasztása véletlenszerű. (Az elem megrajzolása után kitöltöm, véletlenszámmal jelölöm a színt.) » A házak egymáshoz viszonyítva, ugyanazon helyzetben találhatók. (Ha egy elkészült, hogyan oldom meg a másik kezdőpontjába való átvitelt? » Lehet-e egyszerűsíteni a rajzolást? (Igen, eljárásokat készítek az alkotóelemek megrajzolásához.) » Lehet-e egyszerűsíteni a házak többszöri megrajzolását? (Igen, eljárásba foglalom az elmozgatást, a házak számát, és meghívom a házrajzoló eljárást.) Az elkészítéshez szükséges négy eljárást az alábbiakban foglalhatjuk össze:

A négyzet a ház alapja, a háromszög a teteje, a ház egy ház megrajzolásának algoritmusa és a házak azok elmozgatását és darabszámát határozza meg. 27


eljárás háromszög j 30 e 100 ism 2 [ j 120 e 100] vége eljárás ház négyzet j 10 tf e 10 tl töltőszín! véletlenszám 16 tölt tf h 10 tl b 10 e 100 háromszög j 130 tf e 10 tl töltőszín! véletlenszám 16 tölt vége eljárás házak :számuk ism :számuk [ négyzet j 10 tf e 10 tl töltőszín! véletlenszám 16 tölt tf h 10 tl b 10 e 100 háromszög j 130 tf e 10 tl töltőszín! véletlenszám 16 tölt tf h 10 tl b 40 h 100 b 135 tf e 150 j 135 tl] vége Megjegyzés: A ház eljárást valójában nem kell kifejteni, elég a nevével reprezentálni.

eljárás házak :számuk ism :számuk [ ház tf h 10 tl b 40 h 100 b 135 tf e 150 j 135 tl ] vége A korábbi évfolyamokhoz képest itt igen differenciált gondolkodásra van szükség. Az új ismeretek mellett ez az a kompetencia, amit fejleszteni szeretnénk: viszonylag kevés eszközzel a problémamegoldó gondolkodás pallérozása a geometriai modellen. A véletlenszám-generálásnak mindig legyen célja, helye a problémamegoldásban! A véletlenszámmal korlátozhatjuk például az ismétlések számát, választhatunk a színpalettáról stb. A véletlen esemény előidézése – korlátok között – jó esélyt ad a modell kipróbálására, hatékonyságának növelésére. 28

A paraméterezés gyakorlására jónak tűnik az alábbi feladat: Készíts olyan algoritmust, amely legfeljebb :h oldalhosszúságú, :n oldalú szabályos sokszöget rajzol. Ezt adott :db érték szerint rajzolja meg többször úgy, hogy arányosan forgatja jobbra a sokszögek száma szerint. (Virágrajzoló.) Ez például ilyen alakzatot eredményezhet:

A problémamegoldás első lépése egy univerzális szabályossokszög-rajzoló eljárás készítése. Ennek matematikai háttere a sokszögek külső és belső szögeinek összefüggéseiből adódik:

eljárás szirom :h :n ism :n [ e :h j 360/ :n ] vége Amennyiben ez már megvan, következhet a szirmok számának meghatározása és ezzel arányos elhelyezésük:

eljárás többszirom :db :h :n ism :db [ szirom :h :n j 360/ :db ] vége Fontos szintaktikai szabály, hogy a hivatkozott eljárás paraméterei szerepelnek a hívó eljárás paraméterei között! Ezt nagyon sokszor elfelejtik, sajnos még középiskolás diákjaink is! Igen érdekes az alakzatok paramétereinek visszafejtése, amennyiben ismerjük az előállító algoritmust. Erre egy szép példa:


Ha megfejtjük, kibogozzuk, milyen a struktúra alapköve, akkor van esélyünk arra, hogy rájöjjünk, szabályos ötszöget adott oldalhosszal tízszer forgattunk meg. Természetesen az oldalhosszt is meghatározhatjuk a lépéshosszt mutató vonalzóval:

Az 5–6. évfolyamos tananyag alapos elsajátítása, az algoritmizálás eddigi eszközeinek ismerete és a gondolkodási képesség fejlődése lehetővé teszi a 7–8. évfolyamokon, összetettebb folyamatok, új eszköztárak megismerését, mint például a ciklusok, rendezési eljárások szervezése vagy az objektum orientált gondolkodás alapjainak lerakása.

Hálózatba hálózva…(Infokommunikáció) A 6. évfolyamon az elektronikus levelezés szabályait, a kapcsolódó magatartásformát és technikai lehetőségeit tárgyaljuk. Az elektronikus levél az egyik legfontosabb kapcsolódási lehetőség az IT-hoz. Kétségtelen, a gyerekek többsége használja is. Ismereteik azonban nem mindig pontosak, tudatosak és rendezettek. A tananyag ezen kíván segíteni. Módszertani javaslatok a levelezés tanításához: » A tanuló ismerje meg adott levelezőprogram szolgáltatásait és technikai lehetőségeit. Ez lehet akár az Office Outlook programja is. A tankönyvben szándékosan mutattunk be mást, hisz a paletta nagyon sokszínű. Bármelyik felületet választjuk is, a legfontosabb, közös tulajdonságok megtalálhatók. Az iskola tehát ne legyen tekintettel arra, melyik gyereknek milyen levelezőszolgáltatónál van e-mail címe. » Az iskola (tanár) által választott levelezőprogramon mindenki regisztráltassa magát!

» Készítsünk listát a tanulók címeiről, hogy a további években is használhassuk azokat! » A közösen használt felületen részletesen mutassuk be a technikai lehetőségeket! » Ismerjük meg alaposan a levélfej struktúráját: címzett(ek), tárgy, másolatot kap(nak), titkos másolat (vakmásolat), melléklet, óriásmelléklet. » Ismerjük meg alaposan, mit jelentenek az előző címek/küldemények. » A levéltest mint szöveg szerkesztése, objektumok elhelyezése alapvetően fontos feladat. » A levéltestben elhelyezhető rövidítések használatának ismerete gyorsíthatja az információcserét, térjünk ki rá. » A levél fontosságának, prioritásának tisztázása, visszaigazolás kérése – mint kommunikációs lehetőségek – ugyancsak lényeges információk. » Készítsünk és küldjünk adott cím(ekre) együtt egy adott levelet, akár a munkafüzet feladatai közül, ezzel elkerülhetjük a felületességet, a hiányos ismereteket. A tankönyv fejezete lineáris szerkezetű, megengedi, sőt elvárja a lépésről lépésre való haladást. Amennyiben vannak ismereteink a levelezés technikájáról, megtanulhatjuk a levelezőprogram néhány szolgáltatását: mappák kezelése, létrehozása (például: Ismerőseim). A Beállítások segítségével testre szabhatjuk a levelezőfelület megjelenését. Nagy súlyt kell helyeznünk az alábbi szabályok ismeretére: VISELKEDÉSI SZABÁLYOK A szabályok betartása különösen igaz a listás levelezésre, de a magánlevelezésben is érdemes megfogadnod néhány alapszabályt. A levelezőlistáknak rendszerint van valamilyen szabályzatuk, ezt – mielőtt egy listára írsz – célszerű megkeresni és betartani. Ilyen szabályzat hiányában tartsd magad az általános „netiketthez”! Magánlevelezésben nincs ekkora kötöttség, azonban ha idegen embernek első alkalommal írsz, semmiképpen ne lépd túl az imént említett netikett határait. Néhány alapszabály: » Jól beállított levelezőprogrammal levelezz! » Az első levélnél mindig a legegyszerűbb levélformát használd! » Cím mezőkben ne használj ékezeteket! » Használd a magyaros, vezetéknév elöll írásformát! Ügyelj arra, hogy egyéb címed a név mögött legyen (például: ifj.), mert így nem nehezíted a névkeresést. » A levélnek mindig legyen tárgya, és az emelje ki a lényeget! 29


» Használj megszólítást! (Gyors egymás utáni, többszöri levélváltásnál ez furcsán mutatna, ilyenkor kivételesen elhagyhatod.) » A levél legyen tömör, ugyanakkor tagolt és viszszafogott. » Az idézések k (ha idézel) ne a leveled végére legyenek beszúrva. (Mivel az e-mail esetében bevett szokás, hogy egy-egy gondolatra, mondatra válaszolunk, vállaljuk, hogy inkább forgácsolódjon kissé szét a levél, de ne kelljen ugrálnia az olvasónak a visszaidézés és a válasz között. Ez a tétel különösen a listás leveleknél igaz és betartandó.) » A kiemelések k soha ne csupa nagybetűkkel készüljenek, ez az internetes levelezésben ordibálást jelent, rendszerint a partnerek NEM VESZIK JÓ NÉVEN. Ha nyomatékosítani akarjuk mondanivalónkat, azt tegyük aláhúzással vagy *csillagozással*. » Az emotikonok használata teljes mértékben elfogadott. (Árnyaltabbá tehetjük levelünket, de vigyázz, egy rosszul megválasztott hangulatjel megfordíthatja a leírt mondat jelentését, és akaratoddal ellentétes hatást válthat ki.) » Listán előbb olvass, csak azután írj, kérdezz! » Levelezőlistán ne személyeskedj! » Ha támadnak, inkább válts át magánlevélre! » Magánlevelet listára csak a másik fél engedélyével idézhetsz be. Tartsd szem előtt, hogy a kapott magánlevél tulajdonjoga ugyan a tiéd, de szerzői joga az írójáé! » Használj szabályos(nak tekintett) idéző tagot! A levelezőprogramokban általában ez a szabályos . » Ügyelj a csatolt állományok k küldésére. Listákon legtöbbször tiltott, de magánlevelezésben is csak indokoltan alkalmazz csatolást. (Sok helyen kiszűrik a csatolt leveleket.) Ezek ismeretében vehetünk részt például levelezőlisták kommunikációjában, hírcsoportok munkájában. Szót kell ejtenünk a reklámlevelek, spamek és az e-mail vírusok kellemetlenségeiről, veszélyeiről. (Utóbbiakat részletesen a 7. évfolyamon tárgyaljuk.) Hangsúlyozni szeretnénk, nem definitív módon, hanem a tudatosság szintjén. Az internet tudatos használata megkívánja a keresések eredményeinek alkalmankénti elküldését e-mailben:

30

Itt térhetünk vissza a Melléklet vagy Óriásmelléklet csatolására, meglévő fájlból, illetve közvetlenül a levéltestbe illesztésre. Az egész oldalt vagy a címét (Hivatkozás küldése…) megküldhetjük:

Képek, hangok világában (Médiainformatika) Az elmúlt évi tapasztalatainkra hivatkozva magunk próbálunk multimédiás információkat készíteni, letölteni. Ehhez az internetet használtuk forrásként. Megismerjük az univerzális, úgynevezett metakeresőt. Ez egy szó beírása után keresőfelületeket ad, melyek között mi választhatunk. Ezzel csökkenteni lehet a találatok és a használt nyelv(ek) számát. Nézzük tehát, mi a metakereső! A metakereső (előfordul még a meta kereső és a meta-kereső írásmód is) egy olyan keresőmotor (ke-


resőmotor: az informatikában egy program vagy alkalmazás, amely bizonyos feltételeknek – többnyire egy szónak vagy kifejezésnek – megfelelő információkat keres valamilyen számítógépes környezetben.), amely továbbküldi a felhasználó kérését több más keresőnek és/vagy adatbázisnak, és az azokból visszakapott találatokat összegzi.

» Lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a keresőkérdést egy alkalommal vigye be, közben egyszerre több keresőt elérve. Mivel a teljes világháló katalogizálásának kérdése megoldatlan, felmerült az ötlet, hogy egyszerre több keresési forrást keressünk anélkül, hogy azokat a keresőket egyenként kellene meglátogatnunk. A könnyű használhatóság és a sokszor könnyebben megtalált eredmények teszik kedveltté ezeket a szolgáltatásokat. (Képünkön a gólya szóra első keresőként a Google-t adta.) » Egy másik felhasználási terület a tudományos élet, ahol az információk nagy része a hagyományos keresőprogramok által elérhetetlen adatbázisokban van (például publikációs adatbázisok). Sok esetben hasznos az is, hogy segítségükkel körülhatárolható a keresett források köre, ami a megbízhatóságot növeli. » A metakeresők virtuális adatbázist hoznak létre. Nem katalogizálják önmaguk a webet, hanem elküldik a felhasználó kérését több különböző forráshoz, és aztán az eredményekből egy egységes találati listát készítenek valamilyen algoritmus alapján. » Nincs két egyforma metakereső. Némelyik csak a legnépszerűbb keresőket kutatja, mások kevésbé ismert forrásokra is hivatkoznak. Abban is különböznek, hogyan jelenítik meg a találatokat. Némelyik forrásonként teszi meg ezt, mások egy közös listát készítenek a találatokból, amikből ki is szűrik a duplikátumokat (olyan eredményeket, amelyeket több forrás is visszaadott), illetve valamilyen szempontrendszer alapján fontossági (relevancia) sorrendbe is rendezik azokat. » Az eredmények természetesen nagyon különböznek attól függően, hogy milyen keresési forrásokat használnak, mégis a legegyszerűbb metakeresők is a világháló nagyobb területét teszik kereshetővé azáltal, hogy több kereső adatbázisát kombinálják.

Ismert magyar nyelvű metakereső az Ariadnet:

KERESÉS AZ INTERNETEN Az internet rohamos fejlődése a honlapok és portálok nagyszámú elterjedését eredményezte. Mivel óriási információ áll rendelkezésünkre, melyből válogathatunk, szükségünk van szűkítésre a keresések során. Két irányba indulhatunk el: » Az egyik, hogy linkgyűjtő oldalakon keresztül keresünk, melyeknek meg van az a hátránya, hogy szerkesztett lista, amelyek manipulálásra adnak lehetőséget. Emellett nem haszontalan, hiszen nagy számban találhatunk a témában oldalakat, melyekből részben megtalálhatjuk a célinformációt. (Például: www.startlap.hu) » Másik gyakori feladat, ha ritka vagy nem túl köznapi témában akarunk információt találni. Akkor itt nagyon kevés lehetőségünk van. Ilyenkor fordulunk a szabad szavas keresőkhöz. Gyakran használt a Google, mely már világszerte szinonimájává vált az internetes keresésnek. Itt jutottunk el a fő kérdéséhez, hogyan is használjuk ezeket a keresőket? KERESÉSI TAKTIKA Ezt egy élő példával együtt nézzük végig, ahol is szeretnénk tudni, nyári vízitúránkon hajónkhoz milyen vitorlát vigyünk, milyen típusúak vannak, mi lehet az optimális számunkra? KERESÉSI LÉPÉSEK Először általában mindenki egy-egy szót ír be a keresőbe, amivel sajnos nem talál teljesen releváns tartalmat, így az idő, amit a kereséssel tölt, elhúzódhat. Ez annak az eredménye, hogy egy-egy információra nagyon sok oldal készült már. Nekünk azonban nem lényegtelen információra van szükségünk, hanem precíz és lényegre 31


törő leírásra. Az ilyen lexikonszerű keresés már nem igazán célravezető. Ha az egyes szavakra keresek rá, mennyi időmbe telik, míg eljutok a válaszhoz? Kipróbálhatjuk a „hajózás” és „vitorla” szavakat, melyekre egyaránt félmilliós találatot kapunk. Az első tízet hiába nézzük végig, nem találunk választ. Sok érdekes és érdektelen információ található csak, melyeket, ha van időnk, szívesen olvasgatunk, azonban most a cél a pontos információ gyűjtése. Gondolkozzunk el, mivel tudjuk szűkíteni a keresendő információt. Ajánlatos kifejezésekre keresni. Több szóra egy témában, vagy összetett kifejezésekre. Ezzel már nagy százalékban tudjuk elérni a szükséges információt, mert jól megválasztott szóösszetétellel biztos, hogy témába vágó oldalt találhatunk. Példa: A „hajók és vitorlák” szóösszetétel nagyjából lefedi a kérdést. Már csak tízezres nagyságrendű találat van, amitől nem kell megijedni. Már az első 5-ben találhatunk olyan oldalakat, ahol a kérdésünkről van szó. Körülbelül a tizede volt az idő, melyet ráfordítottunk az előző módszerhez képest. Használhatjuk a keresőket úgy is, mint egy velünk szemben ülő szakembert, akinek kérdéseket tudunk feltenni. Ne féljünk feltenni a keresőnek sem, mivel egy kérdésben már benne vannak azok a szavak és kifejezések, melyekre keresni akarunk, és talán még több is. Példa: Tegyük fel újra a kérdést, mint a leírásunk elején, csak kicsit rövidebben! „Mi a különbség a vitorlák között?”

Már az első cím telitalálat! A vitorlák és a vitorlázás, valamint a versenyzés fortélyai ezen az oldalon nagyrészt megtalálhatók. A keresés szűkítéséhez használhatjuk a Boole algebra elemeit, amely nem más, mint az ÉS/VAGY logikai függ32

vény és a zárójelek. A Google ezen egy kicsit változtatott, mivel alapértelmezésként az ÉS kifejezést használja, ennek jelzésére az egyszerű szóköz szolgál a beírt szavak között. A VAGY szót angolul kell beírnunk (OR). Másik lehetőségünk a VAGY kifejezés beírására a | jel használata. Ha szeretnénk, hogy egy szó ne legyen benne a találati oldalban, akkor a - (kivonás) jelet használhatjuk. Lássunk pár példát ezekre: öltöny zakó nadrág Ezzel a kifejezéssel jó eséllyel egy öltönyt fogunk kapni, amiben szerepel összetevőként a zakó és a nadrágg is. A kérésünk az volt, hogy olyan találatokat adjon vissza keresőnk, melyben az öltöny, a zakó és a nadrágg szavak is szerepelnek. Amennyiben csak tervezzük, hogy öltönyt vásárolunk, de nem telik csak zakóra vagy nadrágra, mert kevés a pénzünk: öltöny (zakó OR nadrág) Valószínűleg sokkal több találatot kapunk. Mi a helyzet, ha valamiért olyan öltönyt kaptunk, amelyhez mellény is van, de mi azt nem akarunk? Kérjük csak azokat a találatokat, melyekben nem szerepel a mellény! öltöny (nadrág OR zakó) - mellény Ekkor teljesülhet kívánságunk. Bonyolultabb keresések: hasonló szavak A Google egy viszonylag új lehetőségének segítségével növelhetjük találataink mennyiségét, ha nem egy konkrét szóra keresünk csak, hanem a szinonimáira is. Erre szolgál a ~ jel, melyet, ha a szó elé írjuk, akkor tudunk a kapcsolódó, hasonló (értelmű) szavakra is keresni. Például írjuk be: ~öltöny pantalló Ekkor például a nadrág szó is a keresési szavak közé kerül. Bonyolultabb keresések: többszavas kifejezések Maradjunk az öltönyöknél. Tegyük fel, hogy kék zakót és szürke nadrágot szeretnénk. Ha ezeket a szavakat beírjuk, jó esélyünk van rá, hogy egyből találunk is egy ilyen kínálatot. De arra is, hogy csak olyat, amiben külön-külön szerepel a kék, zakó, szürke, nadrág, egymástól távol az oldalon. Ilyen könnyedén előfordulhat, amikor több öltöny is szerepel egy oldalon, vagy pedig például csak a lehetséges összetevőket sorolják fel stb. De van erre is megoldás, mégpedig a kifejezéskeresés: a keresendő szavakat írjuk idézőjelek közé, és keressünk rá így: „öltöny kék zakó szürke nadrág” Nagy valószínűséggel jóval kevesebb találatot kapunk (ha egyáltalán találunk ilyen oldalt).


Bonyolultabb keresések: korlátok Nos, vannak korlátok is, nemcsak lehetőségek. Először is, nem kereshetünk 10 szónál többet, az első 10 szó után a Google elhagyja a szavakat, egyszerűen nem veszi bele a keresésbe. Ennek a technikai oka, hogy túl bonyolult lenne összefésülni a keresési eredményeit az összes szónak. Ennek kikerülésére van egy trükk: egy kifejezésen belül használhatjuk a *-ot (dzsóker karakter) szavak helyettesítésére, mely nem számít bele a 10-es korlátba, s akár több szót is jelenthet. Egy másik korlát, amit azonban meg lehet kerülni, hogy keresőnk kihagyja alapértelmezésként a nagyon gyakori szavakat, mint például a névelőket („az”). Ha megpróbálunk rákeresni például az óra így járr kifejezésre, az eredmény érdekes lesz. (A kereső dzsókerként kezeli, de a helyét megjegyzi a névelőnek): az óra így jár Ezt a viselkedést a + jel használatával tudjuk kiküszöbölni. Amennyiben egy szó elé írjuk, szerepelni fog a kifejezésben. Így már sokkal jobb eredményt kapunk: +az +óra +így +jár Megjegyzés: ezt rövidebben így is írhattuk volna: (az óra így jár). Végül még egy korlát, ami felfogható szolgáltatásnak is: a Google figyelmen kívül hagyja a kisbetű/nagybetű különbözőségeket, teljesen mindegy, hogy azt írjuk be neki, hogy öltöny, vagy azt, hogy ÖlTöNy. Ez akkor okozhat gondot, ha például olyan személy nevére kívánunk rákeresni, aminek köznévi gyökere van, például: Lomb *. (A biológiai értelemben vett „lomb” fogalomhoz így nem jutunk hozzá.) Ekkor segít, ha még egy, a témakörhöz kapcsolódó szóval megpróbáljuk kiegészíteni a keresési feltételt, az eredmény szűkebb lesz, és talán a másik értelmezését kapjuk meg a szónak. A keresők és keresések – talán nem szokványos – áttekintése után vegyük sorra, milyen feladattípusokat választhatunk, és milyen fejlesztéseket hajthatunk végre: » Logikai függvények használatának előkészítése: a tagadás, ÉS, valamint VAGY függvények és a zárójel szintaktikai jelentőségének felismerése. » Az idézőjelek használatával a kötött szórend egyértelművé tétele. » Az idegen nyelv használatának szükségessége. A metakeresők többségénél az angol nyelv minimális ismerete elengedhetetlen. » Nyílt szavas és tematikus keresés megkülönböztetése, az interdiszciplináris gondolkodásmód fejlesztése. » Érdemi döntések a tartalomkeresésben, közelítés a téma irányába.

» Célorientált keresés és válogatás (például: kirándulás tervezése). » Letöltött tartalmak rendezése, szerkesztése. » A keresés eredményének rögzítése, például USBmemória használatával. » Multimédiás anyagok alkalmazása, letöltése. » Felelős válogatás az internet információs halmazából. (Milyen tartalmakat ne!) Az 5–6. évfolyamos Médiainformatika a technikai ismeretek mellett nagy hangsúlyt fektet az etikus magatartás követésére és a letöltött tartalmak felelős felhasználásának támogatására. Felhívja ugyanakkor a figyelmet a hitelesség súlyára: nem minden információ felel meg a valóságnak, rengeteg a „kalóz”, kósza anyag a hálózaton. Olyan hátterű információk is léteznek, amelyek kifejezetten ártó, félrevezető szándékkal születnek.

Információs társadalomban élünk A fejezet a számítástudomány korai fejlesztését és képviselőit mutatja be. Második részében pedig olvasmányt találunk adataink védelméről. A történetiség tendenciáit fel kell tárnunk: » Cél: eszközök, automatizmusok fejlesztése a számolás „tudományának” megkönnyítésére. » A számolóeszközök használatához háttérismeretekre van szükség (mint ahogy a mai számítógépekéhez is). » A kézi eszközöktől (például: rovásfa) a bonyolult mechanizmusokig (Babbage differenciagépe) tart a fejlesztés iránya. (Ma ugyanez a tendencia figyelhető meg, például a miniatürizálásban.) » Megjelenik a túlcsordulás, a kettes számrendszer, lyukkártya, program, eredmények tárolása, a bináris számrendszer használata, az elemi lépésekre bontás stb. Ezek a fogalmak a mai, Neumann-elvű számítógépek működésének alapgondolatait jelentik. » A billentyűzet, nyomtató használata is a korabeli mechanikus számológépek része. Felmerül tehát a perifériák használatának gondolata és technikai megvalósítása. » A 20. század 60-as, 70-es éveiig használt mechanikus eszközeit váltja fel az IC-vel és később a mikroprocesszorral működtetett számológép. » A magyar tudomány és technika képviselői mindvégig jelen vannak a fejlesztő munkában. (Becsüljük tehát a tudást, szorgalmat, kitartást és a gondolkodó, rugalmas magyar elmét!) » A fejlesztések ritkán jelennek meg ugrásszerűen, jellegük inkább a folyamatos közelítés (iteráció) szóval jellemezhető. 33


» Ma már ritkák az egyéni találmányok. A gondolat megvalósítását kutatócsoportok, projektek segítik. Innovációs folyamatokra van szükség. Ezeket az alapgondolatokat igyekezzünk előtérbe helyezni a fejezet feldolgozása során, amely olvasmányos, önálló vagy projektmunkát igényel. (A projekt megszervezése igen nagy körültekintést követel!) Nagyon fontos tehát, hogy ne az olvasmányos rész tartalmát, hanem következtetéseit, konzekvens gondolatait igyekezzünk rögzíteni, kialakítani. A fejezet második része az adatvédelem, adatbiztonság kérdéseit tárgyalja. Jellege szintén olvasmányos, ugyanakkor néhány fontos tény rögzítését igényli – ezek: • A személyes adatok védelme emberi jog. • Ma információt gyűjtenek rólunk, valahányszor hitelkártyával fizetünk, belépünk egy középületbe vagy bankba, az interneten szörfölünk, vagy könyvtári olvasójegyért folyamodunk. • Adataink megadása néha megkönnyíti mindennapi életünket, például: fizethetünk hitelkártyával vagy könyvet kölcsönözhetünk a könyvtárban. Mihelyt azonban személyes adatainkat megadjuk egy harmadik – jogi vagy természetes – személynek, léteznie kell olyan szabályozásnak, amely meghatározza, ki mely adatainkat és milyen célra jogosult felhasználni vagy továbbadni. • Az „adatnak” természetesen több kategóriája van. Ezek meghatározása és elkülönítése nagyon fontos a jogi szabályozás és a védelem szintjének meghatározása érdekében: » Névtelen (anonim) adat: olyan adat és információ, amely nem kapcsolható egy adott személyhez (például közvélemény-kutatás eredménye). » Hivatalos adat: olyan adat és információ, amelynek nyilvánosságra hozataláról az adott személy dönt (például hogy megjelenjen-e a telefonkönyvben hívószámunk és lakcímünk). » Személyes adat: egy meghatározott vagy meghatározható személyre vonatkozó bármely információ (születés időpontja, pénzügyi helyzet, kedvenc időtöltés stb.). » Érzékeny adat: egy meghatározott vagy meghatározható személy etnikumára, politikai nézetére, vallására vagy filozófiai meggyőződésére, egészségi állapotára stb. vonatkozó adat. • A személyes és érzékeny adatok feldolgozását a lehető legerősebb jogi védelem alá kell helyezni! • Az internet a legfontosabb adatgyűjtési lehetőség. • Az adatvédelem szintje az egész világra kiterjedő. 34

A történetiségről szóló fejezet önálló, otthoni munkára is feladható. Ehhez azonban adjunk a gyerek kezébe valamilyen kérdéssort vagy feldolgozási szempontokat! Értékeljük munkáját akár érdemjeggyel is! Tegyük ki a faliújságra, tablóra a legjobbnak választott feldolgozásokat! Mindkét fejezet következtetéseit közösen állapítsuk meg, tanórai keretben!! Ennek formája lehet megbeszélés, irányított beszélgetés, melynek legfontosabb, felmerült fogalmait igyekszünk – például a táblán – rendszerezni, majd áttekinteni. A feldolgozást segítik a munkafüzet feladatai.

Könyvtári informatika „...nem biztos, hogy használsz hazádnak és az emberiségnek, mikor alkotsz valamit; isteni kegyelem kell ehhez. De bizonyos, hogy használsz magadnak is, hazádnak és az emberiségnek is, ha mindennap időt adsz lelked művelésének, elolvasod a kivételes alkotó szellemek valamely művének egyik szakaszát, pontosan megismersz egy igazságot vagy ismeretet: Nem fontos, hogy sok író legyen közösségben, de fontos, hogy sok olvasó legyen. Nem fontos, hogy te szövegezd meg a szépet és igazat; fontosabb, hogy megismerjed.” (Márai Sándor) „Aki a gyermekek lelkében horgonyozta le írói dicsőségét, igen bölcsen cselekedett, emléke jó helyen van.” (Molnár Ferenc) „Mióta az ember meg tudja fogalmazni, meg is akarja őrizni ismereteit, hogy el ne felejtse, fölhasználja, tovább örökítse őket.” (Kereszthury Dezső)

A könyvtári állomány részei és főbb csoportjai Szakirodalom: ha tudományos szinten írták meg szakemberek számára. (Ismeretterjesztő irodalom, ha laikusok számára, közérthető nyelven írták meg.) A szakirodalmat tartalmuk szerint csoportosítják: Az Egyetemes Tizedes Osztályozáshoz (ETO) hasonlóan. (Utóbbi a részletes feltárást segíti.) 0 általános összefoglaló művek 1 filozófia (lélektan, esztétika stb.) 2 vallás 3 társadalomtudományok


4 5 6 7 8 9

üres (valamikor a nyelvtudományé volt) természettudományok (matematika, fizika, kémia, biológia stb.) alkalmazott tudományok, technika (orvostudomány, műszaki, mezőgazdasági stb.) művészetek, sport nyelv- és irodalomtudomány földrajz, történelem, életrajz

A főosztályokból további alosztályok nyílnak: például: 520 csillagászat 510 matematika, ezen belül az algebra: 512 943.511 magyar történelem

Szépirodalom: Művészi igénnyel készült, szórakoztatásra, műélvezetre szánt irodalmi alkotások sorolhatók ide. Ezeket nem „tudományágak”, hanem műfajuk k szerint csoportosíthatjuk: » elbeszélés » mese » regény » vers » színmű » ill. ezek gyűjteményes kötetei. ÁLLOMÁNYRÉSZEK A KÖNYVTÁRBAN Könyvtárak raktári rendje: Nagy könyvtárakban nagyság szerint, folyamatos számsorrendben, állandó helyen történik. Szabad polcon a kölcsönözhető vagy leggyakrabban használt könyvek kapnak helyet. A raktárban vagy zárt szekrényben lévő irodalmat a könyvtárostól kell kérni. Az iskolakönyvtárak és a közművelődési könyvtárak a szakrendi jelre és az egyes szerzőknek (címeknek) betűrendbeli sorrendjére épülő Cutter-táblázat szerint helyezik el a dokumentumokat. Charles A. Cutter: amerikai könyvtáros, aki megalkotta a betűrendbe sorolást megkönnyítő, egy betűből és két számjegyből álló betűrendi jelet, a Cutter-számot. Pl. Hédervári Pál: Képes csillagvilág című művének raktári jelzete: 520 (szakrendi jel) H 48 (Cutter-szám)

V -- Vac .......................... 10 Vad -- Vadasy ................ 11 Vadász A -- I ................. 12 Vadász J -- R .................. 13 Vadász S -- Vadm ......... 14 Vadn -- Vaf .................... 15 Vag -- Vagn .................... 16 Vágó A -- N ................... 17 Vágó O -- Vai ................ 18 Vaj -- Vajda F ................ 19 Vajda G -- J .................... 20 Vajda K -- R ................... 21 Vajda S -- Vajm ............. 22 Vajn -- Vald ................... 23 Vale -- Valk .................... 24 Vall ................................. 25 Valm -- Valz .................. 26 Vam -- Vamn ................. 27 Vamo -- Vamz ............... 28 Van -- Vándor J ............. 29 Vándor K -- R ............... 30 Vándor S -- Vaq ............ 31 Var -- Váradi I ............... 32 Váradi J -- Váradx ......... 33 Várady A -- I ................. 34 Varady J -- Y .................. 35 Várady Z -- Varf ............ 36 Varg -- Varga E ............. 37 Varga F -- l ..................... 38 Varga J -- K .................... 39 Varga L -- M .................. 40 Varga N -- S ................... 41 Varga T -- Vargg ........... 42 Vargha A -- F ................ 43 Vargha G -- H ............... 44 Vargha I -- Ö ................. 45 Vargha P -- Y ................ 46 Vargha Z -- Varh ........... 47 Vári -- Varj .................... 48 Vark -- Varl .................... 49 Varm -- Varn ................. 50 Varó -- Varr ................... 51 Vars -- Varz ................... 52 Vas -- Vas H .................. 53 Vas I -- Ü ....................... 54

Vas V -- Vasaq ............... 55 Vásár -- Vásárhelyi P .... 56 Vásárhelyi Q -- Vasr ..... 57 Vass A -- J ...................... 58 Vass K -- R ..................... 59 Vass S -- Vasü ................ 60 Vasv -- Vasz ................... 61 Vat -- Vd ........................ 62 Ve -- Vec ......................... 63 Ved -- Vef ....................... 64 Veg -- Végh J .................. 65 Végh K -- Vegi................ 66 Vegj -- Veq ..................... 67 Ver -- Verer .................... 68 Veres -- Veresr ............... 69 Veress A -- F .................. 70 Veress G -- Ö ................. 71 Veress P -- Verk ............ 72 Verl -- Verm .................. 73 Vern ................................ 74 Vero -- Vers .................... 75 Vert -- Vértesh .............. 76 Vértesi -- Vértesr .......... 77 Vértess -- Verz ............... 78 Ves -- Veszö ................... 79 Veszp -- Veszz ............... 80 Vet -- Vh ........................ 81 Vi -- Vic ......................... 82 Vid -- Vidd .................... 83 Vide -- Vif ...................... 84 Vig .................................. 85 Vih -- Vik ....................... 86 Vil -- Vilk ....................... 87 Vill -- Vilz ...................... 88 Vim -- Viq ..................... 89 Vir ................................... 90 Vis ................................... 91 Vit -- Viy ........................ 92 Viz -- Vn ........................ 93 Vo -- Voi ........................ 94 Voj -- Vol ....................... 95 Vom -- Voz .................... 96 Vö -- Vörösmartx ......... 97 Vörösmarty -- Vörösr ... 98 Vöröss -- Vz .................. 99

A Cutter-táblázat egy részlete

Ezt a könyvek gerincére, a könyv borítójára, ill. a címlapra szokták rögzíteni. Ebből a szakrendi jel (520) jelzi, hogy csillagászathoz tartozó mű. Betűrendi jele: (Cutter-szám) H 48. Ez pedig a betűrendi jelzés, a Cutter-táblázat szerint. Szépirodalmi műnek csak betűrendi jele van. A polcokon ezekre a jelölésekre utaló segítő feliratok, ill. választólapok segítenek a tájékozódásban.

35


Elsődleges tájékozódási eszközök Kölcsönözhető könyvek, kézikönyvtár részei. Szótárak, szaklexikonok, enciklopédiák stb., vagyis a mindennapi tanulásban, anyaggyűjtésben fontos dokumentumok.

Tekintsünk egy példát a lexikon és az enciklopédia öszszevetésére. Szerencsés, ha mindezt gyakorlati bemutató alapján, a tanulókkal együtt szedjük össze, projektmunkában.

Enciklopédia

Lexikon

Jellemzője

A tudomány egészét, minden fontos részletét, ismeretét összefoglalja, áttekintő rendszerű.

Valamennyi vagy egy-egy szaktudomány, ismeretág tudnivalóit betűrendbe sorolt, kisebb cikkekben közli.

Anyag elrendezése

Tartalmi összefüggéseiben (pl. biológia – növények – virágok – rózsa).

Betűrendben.

Mikor célszerű használni?

Valamely tudományág összefüggéseinek megismerésére.

Tájékozódásra, egy-egy fogalom rövid, tömör megismerésére.

Kiegészítő segédeszközök

Mutatók (tárgy-, név- stb.), táblázatok, térképek, képes mellékletek, tartalomjegyzék stb.

Rövidítések, jelek jegyzéke, táblázatok, térképek stb.

Fajtái

Általános: minden tudományág, szakterület fogalmai megtalálhatók benne. (Ilyen például az Értelmező kéziszótár.) Nem részletezi a fogalmakat. Szak: Egy-egy tudományág, szakterület anyaga található benne, az általánosnál részletezőbb, bővebb ismertetésben tárgyalja az anyagot.

Másodlagos tájékoztatási eszközök Bibliográfia: a témában megjelent művek felsorolása, a könyvtárban található művek felsorolása, egy aktuális téma feldolgozása kapcsán felhasznált művek bibliográfiája stb. Az alábbi adatokat mindenképpen tartalmaznia kell: szerző, mű pontos címe, kiadó, kiadási év. Fontos források az elektronikus katalógusokhoz: http://www.szikla.net Elektronikus katalógusok – interneten, illetve az iskolai könyvtár Szikla-21 katalógusa. A www.netlib.hu oldal szintén jól használható hálózati kutatáshoz. (Forrás: www.tancsics-ohaza.sulinet.hu/konyvtar) Mi az a SZIKLA? (Tájékoztató leírás.) A SZIKLA egy adatbázis, amely könyvek és más könyvtári dokumentumok leírását és lelőhelyeit tartalmaz-

36

za. A SZIKLÁ-ban azon könyvtárak adatai találhatók meg, akik a NetLib Kft. valamely integrált rendszerével dolgoznak. A SZIKLA egy mozaikszó a Szinkronizált Központi Lelőhely Adatbázis kezdőbetűiből származik. A szinkronizálás egy olyan algoritmus, amely a könyvtárak állományában mutatkozó átfedéseket detektálja, az azonos dokumentumok leírásai közül kiválasztja a legjobbat, majd a lelőhely-információkat ehhez a rekordhoz igazítja.


Mire használható a SZIKLA? A SZIKLA adatbázist – az ország egyik legnagyobb bibliográfiai leírás gyűjteményét – mind a könyvtárak, mind az olvasók többféle formában is eredményesen hasznosíthatják. Megkereshetünk benne egy konkrét dokumentumot, és megnézhetjük, hogy mely könyvtárakban fordul elő. Dokumentumokat kereshetünk benne akár egy konkrét intézményben, akár egy város vagy egy megye meghatározott típusú könyvtáraiban egyszerre. A megtalált dokumentumokra azonnal könyvtárközi kölcsönzési igényeket fogalmazhatunk meg és küldhetünk el. Felhasználói körében a SZIKLA egyik legnépszerűbb lehetősége, hogy a bibliográfiai leírásokat a saját könyvtári adatbázisok gyors építéséhez, közvetlenül az integrált rendszer felviteli űrlapjának eszközeivel le is lehet tölteni. Így az adatrögzítés manuális része minimális, továbbá egységes és jó minőségű adatbázisok képződnek.

Hogyan használható a SZIKLA? A SZIKLÁ-ban egy gyors mező, valamint egy részletes űrlap használatával kereshetünk. A gyors mező közvetlenül a menüsor alatt helyezkedik el. Ebbe a mezőbe bármilyen adatot írhatunk, akár címet, akár szerzőt, akár bármilyen bibliográfiai adatot. Ez a kereső funkció a teljes adatbázist és a rekordok teljes adattartalmát vizsgálja, mégpedig a keresendő adat mezőben lévő szavak logikai „és” kapcsolatában. Egy konkrét könyvtár vagy könyvtárak egy meghatározott csoportjának állományában a „Speciális keresés”re kattintva konkrét szempontok szerint kereshetünk. A rekordok letöltése az integrált rendszerekhez megvásárolható, ún. Bibliográfiai Rekord Letöltő Modul segítségével lehetséges. Adatok a SZIKLÁ-ról 220 könyvtár 11 millió rekordjából választhatunk.

A TANKÖNYV EGYES FEJEZETEINEK TANÍTÁSI VÁZLATA Tisztelt Kolléga! Ezúton is felhívom szíves figyelmét, hogy ez a 37 órára készült tanítási vázlat nem pótolja az Ön részletes, a tanulócsoportra adaptált óravázlatát. Ilyet írni több szempontból sem illene. Ez csak egy kiinduló anyag, amely javarészt a megoldandó feladatokat és az időkeretet tartalmazza.

37

38

Kulcsfogalmak: Adat, információ. Jel, hír, kommunikációs rendszer, adat, adatfeldolgozás. Információs csatorna, szabvány, architektúra, processzor, memóriák. Alaplap és részei. A működés ütemezése. ASCII-kód.

Irányított beszélgetés. Valóságos tárgy tanulmányozása. Egyéni munka. Tankönyv 4–6. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény „Ismerkedjünk tovább a számítógéppel” című fejezetének 1–6. feladatai. Kiszerelt alaplap és a legfontosabb hardverelemek (RAM, ROM, CMOS – RAM, bővítőhelyek stb.) felismerése.

Hardveralapok: szabvány, architektúra, processzor, memóriák. Mi a hardver? Miért kell szabványosítani a számítógépek hardverelrendezését? Alaplap és részei. A működés ütemezése. A számítógép elvi felépítése, rajzi modell értelmezése. A kettes számrendszer mint a működés meghatározója. Miért alkalmas a kettes számrendszer? Kódolás, dekódolás (ASCII-kód) Mit jelent a 0 és 1 jelek sorozata a számítógép működésében? Tankönyv és munkafüzet együttes használata.

2.

3–4.

Olvasásmegértés fejlesztése, a tartalmak feltárása irányított beszélgetéssel: Tankönyv „Az adatokról…” című fejezetének tanulmányozása. Munkafüzet „Az adatokról” című fejezet: 1–3. feladatainak megoldása.

Adat, információ Jel, hír, kommunikációs rendszer, adat, adatfeldolgozás. Mi az adat? Mit jelent az adatfeldolgozás? Mi a szerepe a számítógépnek az adatfeldolgozásban? Az információs csatorna részei a gyakorlatban.

1.

Alkalmazott módszer, eszköz Egyéni feladatmegoldás. Munkafüzet „Mire emlékszel még?” cím alatti feladatai. 2/1., 3/2. (D!) Rövid, ismétlő beszélgetés, feladatok önálló megoldása, majd egyéni, szóbeli értékelés.

Tartalom, kiemelt kérdések

Az informatikai eszközök használata (7)

Ismétlés: munkarend. Mire emlékszel? Az 5. évfolyam anyagának rövid áttekintése.

Óra sorszáma

Témakör (óraszám):


7.

6.

5.

Önálló tanulás, tankönyv használata Irányított beszélgetés. Számítógép használata. Tankönyv 10–13. oldalainak feldolgozása. Feladatgyűjtemény: 6. oldal: 8–11. feladatok. 6/11. (D!)

Önálló tanulás, tankönyv használata. Irányított beszélgetés. Számítógép használata. Tankönyv 8–10. oldalainak információi és feldolgozásuk számítógép segítségével. Feladatgyűjtemény 6. oldal: 7–9. feladatok.

Összefoglalás, értékelés.

A és B feladatlap a 11–15. oldalakon.

Kulcsfogalmak: Vezérlőpult, munkakörnyezet, beállítási paraméterek, testre szabás. Állomány (fájl), könyvtár (mappa), főkönyvtár, alkönyvtár. Létrehozás, megnyitás, másolás, mozgatás, átnevezés, törlés. Állomány tulajdonságai: név, kiterjesztés, méret, létrehozás dátuma, módosítás dátuma. Keresés, dzsóker karakterek, keresőfeltételek: név (töredék), kiterjesztés, tartalmazott kifejezés, módosítás dátuma, méret.

Mappák és állományok kezelése. Mi a könyvtárszerkezet? Mit nevezünk elérési útnak? Milyen mappa- és állományműveleteket ismerünk? Milyen adataival jellemezhetünk egy állományt? Keresés mappák és állományok között. Fájlkezelő felület használata. (Total Commander, Intéző, Norton stb.) Kereső segédprogram használata. Milyen adatok alapján kereshetünk? Mit nevezünk dzsóker karakternek? Hogyan használhatjuk ezeket? Mi történhet a keresés eredményével?

Munkakörnyezet beállításai: megjelenés, egér, billentyűzet, dátum és idő. A Vezérlőpult használata. Beállítási paraméterek értelmezése: például dupla kattintás, ismétlés stb. Miért fontos beállítani a munkakörnyezetünket? Hogyan tudunk hátteret és képernyőkímélőt állítani? Hogyan lehet háttérképet külső forrásból (például internetről) letölteni? Hol tárolódnak a beállítási paraméterek?


39

40

14.

A szövegszerkesztésből eddig tanultak összefoglalása, értékelése.

A és B feladatlapok a kézikönyv 16–20. oldalain.

Kulcsfogalmak: karakterformázás: betűtípus, méret, stílus, különlegességek, térköz, effektusok. WordArt mint grafikus elem. Kép beszúrása, elrendezése, méretezése. Szövegszerkesztési sablonok (Publisher). Bekezdések formázása, sortörések alkalmazása.

Tankönyv és munkafüzet, valamint a számítógép együttes használata. Önálló feladatmegoldás. Ellenőrzés, értékelés. Tankönyv 21–22. oldalainak feladatai. Feladatgyűjtemény 10–11. oldalak: 6–10. feladatai. 10/10. (D!)

Formázási gyakorlatok. Szövegdokumentumok létrehozása, kép beillesztése. Milyen műveleti jelek láthatók a Minden látszik gomb bekapcsolásakor? Egy betűnek milyen formázási lehetőségeit ismered? Miért kell egy idézett verset pontos sortöréssel írni? A szövegszerkesztés alapjainak gyakorlása, célszerű dokumentumok készítése.

10–11.

12–13.

Kiegészítő, differenciáló tananyagrész. Számítógép használata. Kiscsoportos (projekt-) munka szervezése. Tankönyv: 23–24. oldalak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény: 8–9. oldalak: 4–5. feladatai. (D!) (Megjegyzés: A Publishert nehezen használó tanulóknak egyszerűbb feladatokat adhatunk, hasonló jelleggel Word felületen!)

Adjunk hírt magunkról! Mi a névjegykártya, képeslap? Hogyan tudnál a Wordben plakátot szerkeszteni? Hogyan reklámoznál sok embernek szolgáltatást, terméket? Hogyan tudnál válogatni ezek elkészítésének lehetőségeiből? A Publisherr program célorientált használata. Beépített formátumok: háttér, szegély, szövegelrendezés, betű- és színsémák igénybevétele.

8–9.

Alkalmazott módszer, eszköz Frontális munka. Szövegszerkesztési előismeretek számbavétele. Számítógép használata. Tankönyv: 16–22. oldalak közös tanulmányozása, feladatainak együttes megoldása. Feladatgyűjtemény: 7–8. oldalak: 1–3. feladatai. 7/1–2. (D!)


Informatikaalkalmazói ismeretek (7)

Szövegszerkesztés. Karakter, szó, mondat. Karakterformázás. Minta alapján különböző szövegek létrehozása: betűtípus, stílus, méret, különlegességek. A WordArt használata. Kép beszúrása és formázása. Miért szükséges a szövegegységek ismerete? Milyen formázásokat ismersz az önálló szövegegységekre vonatkozóan? Mire kell ügyelnünk a kép beillesztésekor? Hogyan formázhatjuk a képet?

Óra sorszáma

Témakör (óraszám)


Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Számítógépes modellezés. Egyéni munka: tankönyv, feladatgyűjtemény és program párhuzamos használata. Tankönyv 31–33. oldalak tanulmányozása és az ott látható algoritmusok értelemszerű beírása. Feladatgyűjtemény témakörös, 7–8. feladatai.

Projektmunka szervezése. Programozási lépések adott modell működtetésére. Csoportmunka résztvevőinek egyéni értékelése. Tankönyv 33–35. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény témakörös, 9. feladata. (D!)

Eljárások paraméterezése és kipróbálása. Mire használhatom egy eljárás paraméterét? Miért célszerű egy eljárás paraméterezése? Egymásba ágyazott eljárások. Mit jelent két vagy több eljárás egymásba illesztése? Hogyan írjuk ki ilyenkor a paramétereket? Véletlenszám használata különböző paraméterek, bemenő adatok generálására. Milyen előnyei lehetnek a véletlenszám generálásának egy algoritmus tervezésében?

Grafikai háttér elkészítése. Hogyan használhatjuk az Imagine rajzoló eszköztárát? Hogyan választhatunk hátteret? Mi a különbség a háttér és a kijelölő között? Alakzat mozgatásának megtervezése, programjának elkészítése. Hogyan tud „nyomtalanul” mozogni a teknőc?

15–17.

18–19.

20–21.

Alkalmazott módszer, eszköz Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Szintaktikai szabályok pontosítása, célszerű használata. Programhasználat. Számítógépes modellezés. Önálló, folyamatosan ellenőrzött munka. Tankönyv 26–30. oldalainak tanulmányozása, a feladatok közös megoldása. Feladatgyűjtemény témakörös, 1–7. és 10–11. feladatai. 14/6–7. (D!)


Problémamegoldás informatikai eszközökkel (8)

Ismétlés lehetőségének felismerése (különösen szabályos, zárt alakzatok esetén). Eljárások alkalmazása. Mi az eljárás előnye? Hogyan készítünk és hívunk meg eljárásokat? Mit nevezünk szabályos vagy zárt alakzatnak? Mit nevezünk szabályos és zárt alakzatnak? Milyen módszerrel tudnánk egy alakzatot egyszerre több pozícióban megjeleníteni, például elforgatással, eltolással? Több ismétlés alkalmazása egy parancssorban. Véletlenszám alkalmazása. Minek a befolyásolására használhatjuk a véletlenszámot? Zárt alakzatok kitöltése. Hogyan különböztetjük meg a színeket? Hogyan tölthetünk ki zárt alakzatot?

Óra sorszáma



41

42

22.

Összefoglalás, értékelés.

A kézikönyv 21–24. oldalain, mellékletben található A és B típusú feladatlapok megoldása (javaslat).

Kulcsfogalmak: ismétlés, ismétlések egymásba ágyazása, eljárás, paraméterezés, eljárások egymásba ágyazása, zárt alakzat, szabályos alakzat, véletlenszám, kitöltés színnel. Háttér, kijelölő, háttér előhívása/rajzolása, kijelölő (teknőc) mozgatása.

Milyen mérőeszközök használhatók a mozgás tervezéséhez? Hogyan lehet az alakzat mozgását lassítani? A legrövidebb út és a leghatékonyabb programlépések megtalálása. Mikor nevezhetünk egy programot hatékonynak?


Kulcsfogalmak: elektronikus levél szerepe az IT-ben, e-mail szolgáltató, regisztráció, levélfej és részei, levéltest és szerkesztése, küldési és beállítási opciók. Melléklet, óriásmelléklet, titkos másolat.

Információcsere végrehajtása a számítógépek között. Önálló tartalomkeresés, letöltés, küldés. Célszerű magatartásforma felismerése. Egyéni feladatmegoldás. Tankönyv 45–46. oldalainak tanulmányozása, a feladatok közös megoldása. Feladatgyűjtemény témakörös, 6. és 14–15. feladatai.

Webes keresés eredményének küldése e-mailben. Hogyan tudod a keresés eredményét letölteni? Mit jelent a csatolás? Hogyan tudod a letöltött információt elküldeni a levéltestben? Mi az óriásmelléklet és a melléklet lényeges különbsége? E-mail mellékletek csatolása és fogadása. Mit jelent a mellékelt tartalom megtekintése és letöltése?

24–25.

26.

Irányított beszélgetés, ismeretek rögzítése. Adott e-mail szolgáltatás használatbavétele a számítógépes hálózaton. Közös feladatmegoldás. Tankönyv 39–42. oldalainak feladatai és a tartalom tanulmányozása. Feladatgyűjtemény témakörös, 7–9. feladatai. Feladatgyűjtemény témakörös, 12–13. feladatai.

Levél részei. Miért fontos felismerni a levél részeit? Mit találunk a levélfejben? Lehet-e a levéltestben szöveget szerkeszteni? Levél küldése, fogadása, rendszerezés. Mit jelent a levél fontossága? Mi a visszajelzés jelentősége? Hogyan tagolódik a levéltest? Levelezőfelület beállításai. Milyen fontosabb beállítási paramétereket ismersz fel a levelezőprogramunkon?

Irányított beszélgetés, önálló ismeretfeldolgozás. Tankönyv és munkafüzet együttes használata. Tankönyv 37–38. és 43–44. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény témakörös, 1–5. feladatok. Feladatgyűjtemény témakörös, 10. feladata.

Alkalmazott módszer, eszköz

23.


Infokommunikáció (4)

Regisztráció e-mail felületen. Mit nevezünk (ingyenes) e-mail szolgáltatásnak? Sorolj fel néhányat! Mi szükséges a regisztrációhoz? Milyen lehet a felhasználónév, és milyen a jó jelszó? A levelezés etikai feltételei és veszélyei. Milyen fontos viselkedési szabályokat ismersz elektronikus levelezésben? Miért szükséges ezeket betartani? Ismerjen egy elektronikus levél küldésére alkalmas felületet! Tudjon regisztrálni ezen a felületen önálló e-mail címet! Milyen levelezőprogramot használsz? Részese vagy-e állandó levelezési folyamatnak? Legyen tisztában az e-mailezés etikai szabályaival.

Óra sorszáma



43

44

29–30.

27–28.

Óra sorszáma


Tankönyv 51–53. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény témakörös, 5–6. feladatai. Feladatgyűjtemény www.youtube.com kisvideóinak megtekintése: 6. feladat. Feladatgyűjtemény témakörös, 7. feladata.

Keresés eredményeinek letöltése, tárolása, elrendezése. Milyen eszközökön tárolhatod letöltéseidet? Mire használhatod az internetről összeállított információkat? Hogyan tudsz kisvideókat letölteni? Hogyan tudsz multimédiás tájékoztatókhoz jutni?

Kulcsfogalmak: címszavas és tematikus keresés, metakeresők, keresési feltételek, logikai kapcsolatok és jelölésük, letöltés, multimédia letöltése, flashmemória használata.

Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Internetes keresők szűrőfeltételeinek megadása. A keresőfelületek önálló használata. Folyamatos ellenőrzés, értékelés. Tankönyv 48–50. oldalainak tanulmányozása. Feladatgyűjtemény témakörös, 1–4. feladatai.


Címszavas és tematikus keresők megismerése. Mit nevezünk címszavas keresőnek? Mi a tematikus keresés? Mi a metakereső? Ismerd meg az Ariadnet metakeresőt! Milyen módon szűkítheted a keresést?


Médiainformatika (4)


33.

31–32.

Óra sorszáma


Irányított beszélgetés. Gyakorlati példák gyűjtése hasznos és káros adatforgalmazásra. Tankönyv 62–63. oldalainak olvasmánya.

Adatvédelem, adatbiztonság. Mik veszélyeztetik személyes adatainkat? Mi az érzékeny adat? Mi a szerepe az internetnek az adatok elleni támadásban?

Kulcsfogalmak: találmányok, emberi munka megkönnyítése, automatizálás, folyamatos közelítés (iteráció), tudósi teljesítmények, a magyar tudósok szerepe, alapvető felismerések tükröződése a mai számítógépekben.

Irányított beszélgetés. A tankönyv tartalmának értő olvasása és feldolgozása. Otthoni gyűjtőmunkák értékelése. Tankönyv 54–61. oldalainak feldolgozása. Feladatgyűjtemény: 31–33. oldalainak 1–7. feladatai.


Az informatika (számolástudomány) történetének kezdeti évei. A korai felismerések tendenciáinak, eredményeinek felismerése a ma számítógépeinek kialakulásában. Miért fontos a történetiség ismerete? Milyen alapvető felfedezések testesülnek meg a mai számítógépekben? Milyen szerepük volt ebben a magyar tudósoknak?


Információs társadalom (3)


45

46

Az Infokommunikáció, Médiainformatika, Információs társadalom és Könyvtári informatika témakörök együttes összefoglalása, értékelése. Melléklet: a kézikönyv 26–27. oldalainak feladatlapja (javaslat).

Tankönyv 70–73. oldalai. Feladatgyűjtemény témakörös, 5–10. feladatai.

Könyvtári vagy könyvekkel modellezett környezet. Tankönyv és munkafüzet anyagának együttes feldolgozása. Szemléltetés az adott információs módszerrel. Tankönyv 66–70. oldalai. Feladatgyűjtemény témakörös, 1–4. feladatai.


Differenciált feladatok: 2/1., 3/2., 6/11., 7/1–2., 8/4–5., 10/10., 12/4., 14/6–7., 16/9., 21/9., 23/11., 27/1–2., 28/4., 29/5., 35/1–2., 38/9.

37.

36.

Összefoglalás

Keresés cédula- és on-line katalógusban. Mi a cédulakatalógus? Hogyan tudsz szépirodalmi és ismeretterjesztő műre keresni? Hogyan használhatod az on-line katalógust?

34–35.


Könyvtári informatika (4)

Papíralapú és digitális ismerethordozók. Az ismerethordozók nyilvántartásának rendje. Mi a könyvtárak raktári rendje? Mi a Cutter-szám? Mi a szakjelzet? Miben különbözik a könyvtári ábécé a szokásostól? Mi a különbség a szépirodalmi és az ismeretterjesztő mű között? Mire alkalmas a katalóguskártya?

Óra sorszáma




TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ................................................................ 3 Néhány technikai feltétel ...................................... 4 Néhány gyakorlati pedagógiai szempont ............ 4 A TERVEZŐMUNKA SEGÍTÉSE ...................................... 5 1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA ... 7 2. INFORMATIKAALKALMAZÓI ISMERETEK ............ 7 3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL ............................................................... 8 4. INFOKOMMUNIKÁCIÓ................................................ 8 5. MÉDIAINFORMATIKA .................................................. 9 6. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ................................. 9 7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA.....................................10 AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ .........................11 Haladási ütemterv (segédlet a tanmenet készítéséhez) ...............................................................11 Feladatlap (A) ........................................................12 Javasolt értékelési szempontokk ............................ 12 Feladatlap (B) ........................................................13 Javasolt értékelési szempontokk ............................ 13 Feladatlap (A) ........................................................15 Többsincs királyfi ........................................................15 A mese varázsa ............................................................15 Feladatlap (B) ........................................................16 Mindennapi jó tanácsokk .......................................... 16 Feladatlap (A) ........................................................18 Feladatlap (B) ........................................................19 Értékelési javaslatokk .................................................. 19 Feladatlap (javaslat) .............................................21 A TANKÖNYV EGYES FEJEZETEINEK METODIKAI BEMUTATÁSA, KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ..........22

Az adatokról… ............................................................22 AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA .....22 Ismerkedjünk tovább a számítógéppel… .........22 Adat és információ .....................................................22 Karakterábrázolás .......................................................23 ASCII kódrendszer ......................................................23 A munkakörnyezet néhány beállítása.................24 Rendet rakunk (mappák és állományok a háttértárakon) ..........................................................25 SZÖVEGSZERKESZTÉS ..................................................26 A dokumentum részei .............................................26 Helyesírás-ellenőrzés ................................................27 Irányítsunk programmal! .........................................27 HÁLÓZATBA HÁLÓZVA… (INFOKOMMUNIKÁCIÓ) ...............................................29 Viselkedési szabályok................................................ k 29 KÉPEK, HANGOK VILÁGÁBAN (MÉDIAINFORMATIKA) .................................................30 Keresés az interneten ...............................................31 Keresési taktika ...........................................................31 Keresési lépések .........................................................31 INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN ÉLÜNK ...........33 KÖNYVTÁRI INFORMATIKA ........................................34 A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY RÉSZEI ÉS FŐBB CSOPORTJAI .........................................................34 Állományrészek a könyvtárban .............................35 ELSŐDLEGES TÁJÉKOZÓDÁSI ESZKÖZÖK ............36 MÁSODLAGOS TÁJÉKOZTATÁSI ESZKÖZÖK ........36 A tankönyv egyes fejezeteinek tanítási vázlata .....................................................37

47

Fülöp Péter. Tanári kézikönyv. az Információtól a műveltségig a 6. évfolyamhoz

Recommend Documents