FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIADJA A
M
A
G Y A R H O N I
F Ö
L D
T A
N
I
T Á R S U L A T .
KOYS7EHSMI ND
A M. KIK. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZERKESZTIK
Di
LŐRENTHEY IMRE
GÜLL VILMOS
és
A 1Á1CSCLAT TITKAIM I
H A H 31I X C Z H E T E D I K K Ö T E T . 1907.
HAT
TÁBLÁVAL
S
TÖUH
S Z Ö V K G K Ü Z ÖT T I
IUJZZAL.
FÖLDTANI KÖZLÖNY. GKOLOGISCHK AiriTKIMJNGKN.) Z E I T S C H R I F T D E R U N G A R IS C H E N
G E O L O G ISC H E N
GESELLSCHAFT
ZUGLEICH
AMTLICHES ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT. ;;i:nii;ii;KT vns
Dr. I. LŐRENTHEY ~i:k i u :i \k e
und
W. GÜLL
dkii o k s k i x s c h a k t .
S I E B E N l . ’N D D R E I S Z 1 G S T E R B A N D . 1!)07.
MIT
SECHS
TAFKLN
i: N I)
M K H 1t E 11 E N
TKXTILLÜSTHATIONKN.
BUDAPEST, 1907. A MAGYARHONI FÖLDTANI T Á R SU L A T TULA JD ON A .
*
K IG K N TU M D E R U N G . (JKOL. G K SLL I.SCHAKT.
XS-C^,UV-|-
\
FRANKLIN-IÁR8UUT NYOMDÁJA.
TARTALOM,JEGYZEK. EUTEKEZESEK. L a/ i
F H I
ofmann
nkey
K
adic
K
och
B
Az e s z t e r g o m i K i s - S t r á z s a h e g y calcitjairől A d atok a p écsi h e g y s é g g e o l o g i á j á h o z ....
Á goston
ranzenau
K ároly
_
_.
23$ 111
....
A n e m z e tk ö z i g e o l o g i a i c o n g r e s s u s X. ü lé s sz a k a M e x ik ó ban 190(j n y a r á n .......................... . ........... _ .... _
éla
Adatok a s z i n v a v ö l g y i d il u v i a l is e m b e r k é r d é s é h e z
O ttokár
1(1 333
P e t e r v a r a d in o n 1900-ban fúrt k ísérleti artézi kút g e o l o giai s z e l v é n y e .... _ _.. _ . I lii
A ntal
A d ácson ( H e v e s v á r m e g y e ) 1904-ben fart kutak g e o l ó g i a i s z e lv é n y e ... .................. . _ _ „ 34(j LŐRENTHEY IMRE M
éhes
N
oth
P
álfy
V a n n a k -e ju r a i d ő s z a k i r é t e g e k B u d a p e s t e n ?
....
...........
351*
G y u l a ....................
A d atok M a g y a r o r s z á g p li o c é n ostraco
y u l a ._....................
A k o m a r n ik - r a ik o v a i é s l u h i p e t r ó le u m e lő fo r d u lá s o k r ó l 25 A M a r o s v ö lg y jobb old a lá n a k g e o l o g i a i a lk o t á s a A l g y ó g y környékén _ .... .... _ _ _ „ _ 4ljS
G
M ór
P lN K E R T E
.......... d E_.
....
...
A G e llér th e g y d élk e leti lejtőjén feltárt löszről és D u naterraszról ........... ............................................................... 252
S c h r é t e i : Z oltán S zádeczky G
yula
_.
Sz. S z a t m á r y L á s z l ó T
oborffv
V
adász
V ogl V
Z oltá n
M. E
lem éi:
. Adatok a bulzai h e g y c s o p o r t e r u p t i v u s k ő zeteinek i s m e r e té h e z .... ._. . .... _. ..................„ 213
....
A B i h a r h e g y s é g k ö z é p s ő ré s z é n e k kőzettani és te k to ................. . nik ai v i s z o n y a ir ó l ....................
1
A V e z u v io lává ján ak v e g y t a n i és kőzettani vizs g á la ta . A J á n o s it r ó l ........... ........... .... ........... A d atok a m a g y a r ca lc ito k é s g y p s z e k is m e r e t é h e z . F ejlő d é sb eli e l k ü l ö n ü le t e k a p h y l l o c e r a s o k családjában Az a lsórák osi ( P e r s á n y h e g y s é g ) alsó liaszkorú rétegek
131 1 22 247 349 •
faunájáról .... _......... .... _ ........... 355 A ribicei fe lső m e d ite r r á n k o rs za k i korallpad faunájáról 36 s Adatok n loti alsó m e d ite r r á n i s m e r e t é h e z .... ... 243
iktor
RÖVID KÖZLEMÉNYEK. 25fi B á ró N o p c s a F e r e n c Levél a s z e r k e s z t ő h ö z ........... ................... _ _. 254 Pécsi A l b e r t A z 1907 j a n u á r 14-iki ja m a ik a i föld c su sza m lá s ._ .... 135 "T. R o t h L a j o s _. _ ... A m isk o lcz i szelvény h e ly re ig a z ítá s a ... _ 133 — — — Még n é h á n y szó a m isk o lc z i szelvény h e ly re ig a z ítá s a ügyében .... .... .......... 373 — — — A m a g y a r o r s z á g i d á n ie n e lte rje d é sé h e z ... _. _.. _ 4*1 H
ermán
O t t ó .... _
._. ._.
A m isk o lczi s z elv é n y h e l y r e i g a z í t á s á h o z ..........
a*
IV
TA RTALOMJ E G Y Z É K .
Lap•
D o u c h a n J o v a n o v i t c h : L e s ricliesses m in e r a is de
G e s e l l S á n d o r ...
S e rb ie ........ G ull V il m
os
_
ln
..........
35-
M i t s c h e r l i c h E i l h a r d A l f r é d : E in e c h e m is c h e B o d en -
..................... ..
a n a ly s e fü r p fla n z e n p h y e io lo g is c h e F o r s c h u n g e n 258 — -— D r. K a r l P a p p : Die G o ld g ru b en von K arács-C ebe in U n g a rn .......... _ _ _ _ _ _ .......... 260 P álfy M ór D r. J u l i u s P e t h o : Die K re id e - (H y p e rs e n o n )- F a u n a des P e t e r w a r d e i n e r (P é te rv á ra d e r) G ebirges ( F r u s k a - G o r a i 30 P é c s i A l b e r t ........... .. M. Ch. J o r d a n d r . : L a p r o p a g a tio n des ondes sis m iq u e s 490 P rinz G yula _ _ ........ D é c h y M ó r : K a u k a z u s _.. _ __ 374 T i m k ó I m r e _ _ ... _ E . H e n r y : «A s ík s á g i e rd ő sé g e k és a ta la jv iz e k » — 484 — — Prof. N. M. S z i b i r c z e v : T a la ji6 m e r e t_ .... _ _ _ 4S5V a d á s z M. E l e m é r D r. P o s e w i t z T i v a d a r : P e tro le u m és aszfalt M a g y a r o rszágon_. _ _ .... _ .._ _ _ _ ........ 257 — — — P r i n z G y u l a : A L ytoceratidae, N e u m . család ta p a d ó iz m á n a k felfedezése a s. vigilioi (G arda) doggerfa u n á já b a n _ _ .... 136 — -— — P r i n z G y u l a : Die N a u tilid e n in d e r u n te r e n J u r a p e r io d e 137
IRODALOM. A m . kir. F ö ld ta n i I n t é z e t É vi j e le n t é s e 1904-ről « ■ • < « « « 1905 « _
_ _
._.
_ ~~
_
_
_
_
_
139 262
G orjanovic -Ivramberger K . : G e o log ijsk a p rijeg le dn a karfa kraljevina H r v a tsk c i S la vonije ( 1 : 7 5 , 0 0 0 ) V i n i c a — P etta u ; K ogatac— K ozje ; Zlatar R
éthly
A
ntal
... ._. _
K ra p in a ; I v a n i c — K lo sta r és Mosla-
v i n a ........... ........... .... _ _ _ ~ Az 1903. évi m a g y a r o r s z á g i f ö ld r e n g é s e k
_
.._
147 150-
TÁRSULATI ÜGYEK. K ö z g y ű l é s IMII f e b r u á r hó
.................. .
m egnyitó.
—
....
_
T itkári j e l e n —
_
45
I. HH)7 j a n u á r Itó ít-rn. I n k e y B é l a : A n e m z e t k ö z i g e o l o g u s co n g r e s s u s X. ü lé s s za k a Mexikóban. - Dr. P á l f y M ó r : N a g y á g geológiájáról. — Dr. L ó czy L a j o s : A pla-ochclys m ai a la k j á b a n .— .._ _ — -
54
S za k it lések :
II. l'JIfi m á r c i u s hó fi-ún. Dr. L i k f a A u r é l : M e g je g y z é s e k StafT Já n o s • Adatok a G e r e e s e h e g y s é g str a tig ra p h ia i és te k to n ik a i v is z o n y a ih o z » c í m ű m u n kája str utigraphiai részére. Dr. L ö r k n t h k y I m r e : B e m u ta t ja dr. G a á l I s tv á n nak »Adatok a rákosdi (H u n y a d iu .) s z a r m a ta k orszak ú ré teg e k é d esv ízi m o l l u s c a faunájához» — H o ü i s i t z k y H e n r i k : Az új K o p e c k y - f é l e talajk iemnlő készü lék ről 151
TARTALOMJEGYZÉK.
V
L ap
I I I . V.'Ol r p r i l i s hó :í-án. I'r. T o b o r f f y Zot/jÁs: A Ján ositról. — Dr. F r a n k e n a u Á g o s t o n : A z e s z t e r g o n m x g y ei Kis-Strázsiilx g y ka'citjairól. Dr. K a d h ’ O t t o k á r : A d ilu v ia lis em b e r n y o m a i M a gya r o rszág on . Dr. S z i l á h y Z o l t á n : A to p á n fa lv a i L u c s ia -b a r h u ig b a n végzőit ása tásokról 152 I V . 1907 tnnjns hó í-cn. V i t á l i s I s t v á n : A h a l a t o n m e l l é k i b a z a l l o s k ő z e t e k kora.
P in k h k t E d e :
A luilzai h e g y c s o p o r t e r u p tió s k ő ze te in ek is m e r te té s e
V . 1907 j ú n i u s hó ~>-én. J ) r . V a d á s z M.
Adatuk
E lem ér:
a
K6
f.-hérkörös-
vidéki fe 'söm ed itprrán i s m e r e t é h e z . S c h r é t e r Z o l t á n : G.'mt k ö z s é g határában levő t i m s ó s v i z ü kútról. — Dr. L ö r e x t h e y Im u e: B e m u ta tja V o g l V i k t o h ('Ada tok a fóti alsó m e d ite rrán is m er eté h e z» c í m ű d o lg o z a tá t ... .... _ -270 VI. 1907 v o r e m b e r hó li-ún. Dr. K o c h A n t a l : A d á c s h e v e s v á r m e g y e i k ö z s é g b e n 1904 fúrt k ú tn a k g e o lo g ia i s z e lv é n y e . — M é h e s G y u l a : A d a t o k Magyaro r s z á g h a r m a d i d ő s z a k i k a g y ló s rá kjainak is m e r e té h e z . Dr. L ő r e n t h e y Imiik. : V a n n a k - e ju r a id ő s z a k i réteg ek B u d a p e ste n ?... ........... __ _ _ ... .... 377
V II. 1907 d ecem b er hó 4 -cn . Dr. P á l f y M ó r : A M a r o s v ö lg y jobb o lda lá n ak g e o l o g i a i viszonj'ai A l g y ó g y k örn yék én . ........ .. _ v i n l i s korú c s o n tle le t
B udinszky K á r o ly :
....
ü l é s ele. I. 1007 j a n u á r i u s hó 9-án « « ' 50-én « II. u « 9 -á r_ . m á r c iu s III. « ü-án _ « á p rilis IV . « « 1-én_^ m á ju s V. (1 5-én « j u n iu s VI. f i n o v e m b e r l (i-á n _ V II. u 4 én (( decem ber V ili.
K ir á n d u lá s o k
... ._
I. 1907 m ájus II.
«
«
....
S o ly m á r i dilu._. 4 >-2
_
....
_
55 _ _ 56 ... ._ _ 159 160 .................... ... .._ _. _ .... 160 •271 _ _. _ _ - 3 7 8 _ ... ... .................... 404
hó2-2-én_
" ti:<-é 11 ...
A m h . F ö ld t. Társ. tis zt v is e lő i
_
._.
...
- .............. .
... —
_
Kín 160 — — 56 _ 57
*
« *
« «
« «
ta gjain ak névEora 1906. év \égén.... c s c r e v i s z o n y a i n a k k im u t a tá s a
«
■
«
«
s z á m á r a az 1906. évben b eérkezett cs e r e p é ld á n y o k és ajándékk ö n y \ e k j e g y z é k e ........... ....
■»
•
«
«
részére tolt a l a p í t v á n y o k —
«
...........
_
....
jf..|
-
...
_
...
—
—
65 7 <>
_ ^
<4
A m . kir. F ö ld ta n i I n té z e t 1907. évi o rsz á g o s részletes geologiai felvételeiről _ 271
INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS. A b h a n d lu n g e n . Seite
F r an ze nau , A. .._ .... ... Über den K a lz it v o m K i s -S t r á z s a l i e g y bei E s z te r g o m 301 H ofmann , K. G e o l o g i s c h e M itt e ilu n g e n über das P écser G ebirge .... 161 I nkf.y, B ............ _. ...............B e r i c h t über die X .T a g u n g des in t e r n a tio n a le n G e o l o g e n _ 93 k o n g r e s s e s in M e x ico 1 9 0 0 .......... K adic , O. .............. ...... B e i t r ä g e zu r F r a g e des d ilu v ia le n M e n s c h e n aus d em Szinvatale _ ... .................... _ 381 K och , A .................. „ _. G e o l o g i s c h e s Profil des im J a h re 1900 in P e t r o \a r a d in —
—
—
—
a b g eb o h r ten a r t e s is c h e n B r u n n e s _ .................... _ 167 G e o l o g i s c h e s Profil e in e s im Ja h re 1904 in Adács
(K o m ita t H e v e s ) n ie d e r g e te u fte n K o h r b r u n n es ........ 395 L őrenthey , I. _.. ............... Gibt es J u r a s c h i c h te n in B u d a p e s t ? «_ .... 410 M éh es , J. .... _ _ _ B e itr ä g e zur K en n t n is der p li ozänen O strakoden U n garn s. I. D ie CvpridiPen der u n t c r p a n n o n is c h e n Stufe 495 ......... U b e r d ie P e t r o l e u m v o r k o m m e n von K o m a r n i k — Mikova und L u h _ .„. __ 99
N ote , J ....... __ _ P álfy , M.
_
_ ....
Der
geologische
Bau
der
rech ten
S eite d es Maros-
talcs in der U m g e b u n g von A l g y ó g y _ _ 537 P in ke rt , E. __ ......... _ _. B e i t r ä g e zur K e n n t n i s der E r u p t iv g e s t e i n e der B e r g S chréter , Z. S zádeczky , J.
.... ............ .
Sz. S zatmáry , L . ._ .........
g r u p p e von B u lz a „.. _ ........... _ — — — ^72 Üb er den L ö ß und die D o n a u t e r r a s se am S ü d o s t h a n g des G e l l é r t h e g y ........... ........... _ .... — 314 Ü b er die p e tr o g r a p h i s c l i e n u n d t e k t o n i s c h e n C h ara k tere des m itt le r e n T eiles des B i h a r g e b ir g e s Chem ische and petrographische Untersuchung
— ' 77 des
L a v a s t r o m e s des V e su v i o
180
T oborffy , Z _____ .... _ — —
Über den J á n o s it _ B eitr ä g e zu r K e n n t n is der
V adász , M. E.
Gypse .._ ._ .... — — — 308 E n t w i c k l u n g s g e s c h i c h t l i c h e D i ffere n z ie ru n g in der F a
— —
—
......
_ _ u n g a r is c h e n
Kalzite
173 und
—
—
m i l i e Pliyllocoratidap _ — — 398 Über die F a u n a der u n t e r lia s s is c h e n S c h ic h t e n von
—
—
A ls ó r á k o s i P e r s á n y g e b i r g e ) .................... Ü b er die o b erm ed iterr an e K o ra llen b a n k
V ogl. V. ..................... ... _
von
..................^06 Ribice 420
B eitr ä g e zur K e n n t n i s des U n e r m e d ite r r a n s von F ó t
303
KURZE MITTEILUNGEN. H e r m á n , Ü. __ _ ... B a r o n N o p c s a , F . .... _
Z u r R e k tifiz ie ru n g des Profils von M isk o lc z — _ B rie f an die R e d a k tio n ... _
— 318 316
IN HALTSVE RZEICHNIS DES SU PPLEM ENTS.
VIII
Sei l e
P écsi , A.
_ _ ....
T. R oth , L. — — —
_ —
_ —
—
—
Über die atu l t. J ä n n e r 1907 erfolgte E r d r u ts c h u n g iiuf J a m a ik a _ _ ... ._ _ _ R e k tifiz ieru n g des M isk olczer Profils ........ .. _ _ N o c h ein ig e W orte zu r R i c h t i g s t e l l u n g des M isk olczer Profils _ _ .._ _ __ _ .... _ _ _ _ _ Zur V e r b r e itu n g des D a n ién in U n g a rn _ ._
185 183 425 551
REFERATE. G e s e l l , A. G ü l l , W. —
—
P álfy , M.
. _ _ .... . _ D ouchan J oanovitch : L e s R i c h e s s e s M in er a is Serbie 110 _ _ _ M itscerlich , E ilchakd A l f r é d : E ino c h e m i s c h e B o d e n a n a ly s e für p f l a n z e n p h y s i o l o g is c h e F o r s c h u n g e n _ 320 — — Dr. P app , K a r l : Die G oldgrub en von Karács-Cebe in U n g a r n .... _ .......... __ .... _ ... _ _ 320 ._. „
._ _
Dr. P ethö , J . : Die K re id e - (H y p e r s e n o n )-F a u n a des P eterw a rd ein e r (Pétervárader) G eb irges (F rusk aGora) .... _ _ _ _ _ _ _ _ 10t P écsi , A. . _ .... M. C h . J ordan d r . : L e p ro p a g a tio n des o n d e s s i s m i q u e s 55S P rinz , J ......... . . ._ .... _. D échy , M .: K a u k a s u s 555 T imkó, E. ____ — — — — Prof. N. M. S ibirzev : B o d e n k u n d e 5
LITERATUR. J a h res b er ic h t der kgl. u n g a r is c h e n G e o l o g i s c h e n A n s ta lt für 1 0 0 4 . . . « « « t « « « 1005 _ _
_
100
:m
._
G or janovic K ramhergkr , K . : Geologijska p rijegle dn a kart a kraljavina Hrvatska, i S la von ije (G e o lo g isc h e Ü b e r sic h t sk a r t e der K ö n i g r e ich e Kroatien und S la v o n ie n ) 1 : 75,000. ’S ek tio nsblatt V in ic a P e t t a u ; R oga ta c - K o z j e ; Z latar— H é t h l v , A.
k r a p i n a ; I va n ic K lostar u. M o s l a v i n a _ __ ... Die Erdbebei. U n g arn s im J ah re 1003, 100t, 1005
-
109 202
MITTKII.IINGEN AUS DEN FACHSITZUNGEN DKK UNGARISCHEN CF,0 I,()() ISCHEN GESELLS* 'HA KT. ti. M a r z UMf l . L i f k a , A .: H e n u r k u n g e n zu H a n s v. Staffs A rbeit «Bei truge z u r S tra tig ru p liii m id T e k to n ik des CierecBegehirges». D r. L o R E N T H E Y , I. legt \ o r : Dr. G a á l , S t . : Itcitriige z u r s a rm a tis c h e n S ü ljw a ss e rm o llu s k e n fa u n a von Rákösd iK u m ita t llu n y n d ) . — H o r c k i t z k y , H . : D er K n p e rk y s c h e A p p a ra t z u r K ntnuhm e B o d e n p ro b e n _ __ _ „ 203
IN HA LTSV E R ZE IC H N IS DES SL'I’l'LEMKNTS.
Ü. A p r il V.KjI. T o b o r f f y , Z .: Ü ber den J á n o s i t . F r a n z e n a ü , A .: Ü ber den K a lz it vom K is -S tr á z s a h e g y bei E s z te r g o m . K a d i c , 0 . : B e iträ g e z u r F r a g e des d ilu v ia le n M e n sc h e n aus de m S z in v ata le bei M iskolcz. - S z i l á d y . Z. : G r a b u n g e n in d e r bei T o p á n falv a (K om . T o r d a - A r a n y o s ) gelegenen L u c s ia h ö b le 204 1. M ai liM)7. V i t a l i s , S t . : Ü b e r das A lte r d e r B a s a ltg e s te in e der B alatong e gend. - - P i n k e r t , E. : B e iträ g e z u r K e n n tn is d e r E r u p tiv g e s te in e d e r Bergg r u p p e von B u l z a _ _ _ _ _ _ 20S J u n i 1U07. D r. V a d á s z , M. E .: Ü b e r die o b e rm e d ite rr a n e K o ra lle n b a n k von liibice. — S c h r é t e r , Z .: Ü b e r e in e n a l a u n h a l ti g e n W a ss e r f ü h re n d e n B r u n nen von G á n t (K om . F e jér). — V o g l , V . : B e itr ä g e z u r K e n n tn is des U ntert e r r a n s von F ó t ... ... _ .... ... — ... '>29 li. .\o v e m b e r 1!H)7. K o c h , A. : G e o lo g isc h e s Profil eines i m J a h r e 1904 in A dács ( K o m . H eves) n ie d e r g e te u f te n B o lirb ru n n e s . — M é h e s , J . : T e r tiä re O s tra k o d e n U n g a rn s . L ő r e n t h e y , I . : G ibt es J u r a s c h ic h t e n in B u d a p e s t ? 426 i. D e ze m b e r HtU7. P á l f y , M. : D e r geo lo g isch e B a u d e r re c h te n Seite des M a ro s ta le s in d e r U m g e b u n g von A lgyógy. — B u d i n s z k y , K .: Ü ber diluviale K n o c h e n r e s te bei S o ly m á r ... _ .... — _ .... — ... ‘>60
GESELLSCHA FTSANGELEGENHEI TEN. .... F u n k t io n ä r e d e r U n g a r is c h e n Geol. G e s e lls c h a ft........ .......... V e rz e ic h n is d e r M itg lie d e r d e r U n g a r is c h e n Geol. G e se llsc h aft V e rz e ic h n is der im J a h r e 1905 fü r die U n g a r. Geol. G e se llsc h aft eing e la u fe n e n T a u s c h e x e m p la r e u n d G e s c h e n k e .. ........ —
4ö 57 ”0
AMTLICHE MITTEILUNGEN AUS DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN ANSTALT. A a u f n a h m e n d e r kgl. u n g a r . Geol. A nst. im J a h r e 1007
_
...
- ........
— ^.>1
BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ. ( A lp h a b e tis c h e s R e g iste r .) A mi a német szövegre vonatkozik { )-be van foglalva.] Das auf den deutschen Text Bezügliche ist in ( ) gesetzt.
I.
SZEMÉLYNEVEK. (Personennam en.) A c k e r V. 3.', 47, 144, 267, (105, 327) — A d d a K. 121, (172, 173) — A g u ile ra 19 — A h re n d 128, (170) — A lm á s s y Gy. 47 — ifj. A ra d i V. 37, 47, SCO, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 36S, 378, 473, 470, (411, 412, 413, 415, 416, 4 1 7 ,4 1 8 ,4 1 9 ,4 2 7 , 543, 540). ISaird 452, (520) — B a l'ó 11. 116, (168) — B a m b e rg e r 127, (178) — B á r s o n y 334, 335, 336, 337, (382, 38:?, 384, 3 '5 , 3S6) — B a u e r Gy. 3 7 ,( 3 6 8 ,4 2 0 ) — B ayle 350, i300| — B ecke 15, 156, 218, 210, 223, 225, 220, (03, 208, 270, 280, 284, 287. 291) — B e c k e r 18, (05) — B a r a k o v P. 4S0 — B a s s le r 440, (517) — B e n n d o r f 401, (558) — B e rn e d ic li Gy. 50, 5 t — B e r tr a n d E. 24, 125, 130, 152, (175, 176, 180, 205) — B ild e rliu g G. 4 ’s 0 — B i t tn c r 364, 365, (415, 416) — B lacke 127, (17Si — B lu m 361, 365, (412, 416) — B o e ttg e r (). 37, 360, (421) — B öckh H . 37, 3*, 56, 122, 123, 124, 125, 126, 120, 130, 147, 152, 262, 271, 272, (173, 174, 175, 176, 177', 100. 2d4, 322, 332) — Böckli J. 25, 46. 50, 51, 111, 130, 156, 157, 158, 243, 24t, 262, 272, 3 -0, 375, (90, 161, 100, 20S. 200, 210, 304, 305. 322. 332, 411, 557) — B ö h m F. 272, (331) — Böse 18, 350, (05. 300) — B osquet 43! (, (407) — B r a d y 433, 446, 453, 460, 463, 464, 467, (5 O, 514, 521, 520, 533, 536) — B roilli T. 352, (403) B r o n n 245, (306) — B u d a i K. 45 — B u d in s z k y K. 271, 493, 1601, 602) — B u r k h a r d IS, (05) — B ü c h le r de F lo rin H . 38. C a n a v a r i 350, (400) — C otteau 245, (30<<) — C'sáder F. 347, (3 0 5 1 - C súnky I. 3S — C z á rán Gy. 41, 44 — C saszlavszkij B. J. 4SN — C a u c h y 401, (558) — Cseh L. 271 - - C se rn y se v 376. D a d a y J . 377, 420, 430, 436, 437, 446, 447, 44S, 463, (428, 406, 503, 504, 515, 516, 533) — D a n a E. J . 120, 152, 2ö0, (204) — D a n k e r 252, (313) — D a r á n y i I. 46 — D a r a p s k y 123, 124. 127, 128, (I7N, 170) — Décliy M. 231, 374, 375, 376, 1203, 555, 556, 557) — Des Cloiseaux 124, 125, 130, 152, 153, (175, 176, 180, 205) — D elesse 487 — D iaz P. 16, 10, (04) — Dobos F. 337, (385i — D o e lte r C. 10, (N7) — D o k u ts a e v 486, 4SS, 4S0, 400 — D o m e y k o 128, (170) — D ro u e th 32, (107) — Dufet 252, (313) — D u m a s 48S.
XII
u
kt
ri:i'.N O K .s
tá iuív m lta tú
.
I£igel 430, (502) — E m m o n s 1S, (95) — E m s z t K. 37, 38, 40, 45, 4S, 4!). 12-2, 123, 124, 128, 129, 130, 142, 147, 152, 253, 2C9, (174 175, 178, 179, 103, 199. 215. 329) — hg. E s te r h á z y M. 40, 51. F a l l o u 4S6 — F a r a in cl 1 4S,s — F e c lin c r 150, (203) — F e s k a 488 — F ia lo v s z k y L. 47 — F i s c h e r 462, (031) — F o rc l 150, (203) — F o r c lia m m c r 4SS — F r a n z e n a u Á. 38, 4:>, 47, 54, 154, 238, (205, 301) — F r e c h F . 18, 38, 48, 203. (95, 323) — F u c in i 359, (409) — F u g g e r 470, (540) — F u t t e r e r 350, (400). Craál J. 49, 151, (204) G álfy J. 154, 337, (206, 385) — G eorgievszkij 489 — G e rla n d G. 150, (192) — G esell S. 30, 38. 45, 54, 143, (195) — G e y e r 350, (4()0i — G o rg jag iu A. 489 G o rja n o v c -K ra m b e rg e r K. 38, 147, 148, 149, 155, 333, 340, 1 199, 200, 201, 202, 206. 381, 388) — G rexa I. 45. 152 — G rosz L. 45 — G ro th 152, (204) — G üll V. 38. 39, 40, 44, 45, 48, 54, 145, 260, 268, 272, (197, 327, 332). l l a i d i n g e r 434 (501) — H a l a v á t s G j \ 39 110, 134, 142, 151, 152, 154, 157, 158, 264, 272, 334. 335, 330, 301, (107, 185, 193, 205, 209, 325, 331, 382, 383, 385, 412) — H a m p e l J. 334, |382i — H a n t k e n 151, (203) — H a r a s z t i T. 340, 349, 377, (395, 398, 426) — H a u e r F. 114, 214, 215, 263, 369, 472, 474, (165, 275, 276, 324, ■ 21, 541, 544) — H e c k e r 491, (559) — H é jja s 377, 440, -i59, (420, 507, 528) — H e n r y E . 484, (600) — H e r b ic h A. 137, 216, 355, (188, 270, 406) — H e r m á n O. 3!», 133, 134, 135, 154, 155, 257, 333, 334, 335, 336, 337, 33S, 373, (183, (181, 1S5, 205, 206, 319, 381, 382, 3S3, 384, 386, 425, 426) — H o f m a n n K. 111, 151, 156, 255, 360, 361, 362, 363, 305, 366, 367, (203, 208, 317, 410, 411, 412, 413. 414, 416, 417, 418) — H o lz a p fe l 30, (105) — H o r u s it z k y H . 39, 45, 54, 56, 145, 146, 152, 253, 269, 272, 479, (197, 19S, 204, 315, 328, 331, 549) — H o w itt 2-21, (282) — H o z á k I. 200, (320) — H ö r n e s M. 15t, 257 , 333, 335, 330, 340, 373, (205, 319, :.S1, 383, 384. 385, 389, 426) — H y a t t 350, 352, 356, (399, 402, 407). Ilo sv a y L. 45, 51, 54, 55 — I ly n A. 4S8 — I m m a n i r a 490. (55S) — I n k e y B. 16, 40, 54, 55, 271, 468, ^93, 537). J a e c k e l O. 55 — J o n e s 450, 451, 452. (519, 521) — J o r d a n Ch. M. 490, 491, (5*8, 559) — Jo v a n o v it6 D. 35 — J ó z s e f kir. hg. 360 (411) — J u d d 156, (208). K a c h e l m a n n K. 49 — K a d ic O. 39, 45. 133. 142, 148, 149, 150, 154, 155, 158, 213, 214, 210, 256, 260. 272, (184, 194. 200, 201, 202, 205, 206, 210, 273, 274. 277, 311, 325, 331) — K a le csin szk y S. 39, 45, 54. 147, (199) — K a u fm a n n K. 59 — K ém I>elen J. 50, 54 — K erl B. 128, (179) — K iá p a tic 149, (202) — K la ts c h 333 (2S1) — Knop 480 - - K och A. 31, 39, 45, 47, 54, 55, 56, 110, 152, 150, 215, 218, 240, 254, 270. 362. 365, 369, 370, 377, 430. 474. 479. 482, 492, (105, 107, 275, 2 7 8 ,3 0 7 ,3 1 0 , 330. 395, 412, 413, 417, 418, 421, 420, 490, 544, 549. 553, 000) — K och F. 149, i 2 02 i - - K ókán J . 111, (101) — K opeczky 152, (204) — K o rm o s T. 39, 47. 435, (502) — K o r n h u b e r A. 139, (190) — K ö v e s lig e th y R. 40, 47, 54, 491, (558) — K r c n n e r J . 45. 51, 54. 130, 152. 153. 2 1 6 ,2 4 2 ,(1 8 0 , 204. 2(5, 270, 303) — K ü r tliy S. 215, (275). l-a e k n e r A. 40, 45, 54 — L aczkú I). 374. ó<5, 376 (L55, 556, 557) — L a p p a r e n t 135, 130, (186) — L ászló G. 38, 40, 45, 140, 209, 272, (199, 328, 329, 332) — L enz 3i.2, (113) — L ie n e n k la u s E. 444, (512) Lifl'a Au. 39, 40, 44, 45, 48, 145, 151, 209. 272, (198, 203, 328, 331) L in c k 123. 124, 125, 127, 12S, 130, 152, 153, (174, 175, 170, 178, 179, ISO, 204) — L in d g re n 12S, (179) — L is t 127, 128, (177, 179) — L itfichaucr L. 4<> Loczka I. 45. 51 — Lóczy L. 31, 40, 45, 4'i , 54, 55, 159, 213, 215, 220, 37*, 493, (105, 211, 273, 274, 275, 281, 427, 001) — Lcpwíunon L e s s i D g 231, (293) — L o m b a r t 4S8 Lorenz 480 — L ő r e n th e y I. ->0, 45, 4S, 51, 50, 119, 151, 150, 157, I5't, 243, 240, 271, 359, 375, 377, 378, 429, 430,
B E T Ű R E N D E S TÁRGYMUTATÓ.
XIII
435, 430, (171, 203, 204, 208, 209, 210, 307, 330, 410, 420, 427, 495, 4 9 0 ,5 0 1 ,5 0 2 , 503, 550) — L u b b o c k I. 333, (381) — L u n z e r R. 10, (S7). M a c k i n t o s h 127, J28, 129, 1178, 179) — M alaise 4S8 — M a ty a s o v s z k y I. 111,(161, 102) — M a u ritz B. 41 — M a u se liu s 12s, 129, (1791 — M a y er 480 — M óhely L. 493, (0011 — M éhes Gy. 377, 429, (420, 495) — M elczer G. 54, 241, (302 1 — M elvilié 12S, (179) — M ercalli 150, (203) — M eugg 48S — Mikó B. 41 — M ilne E. 430, (497) — M its c h e rlic h 258, 259, 260, (320) — M ü lle r S. 50 — M ü lle r W. G. 430, 432, 437, 412, (496, 498, 503, 510). N a g a o k a 490, (558) — N e h r in g 493, (001) — N e u g e b o ren 369, (421) — N e u m a y r M. 120, 350, 351, 354, (171, 400, 401, 404) — br. N opcea F . 41, 55, 152, 256, 265, 408, 472, 473, 474, 475, 477, 478, 481, 482, 4S3, 492, 493, (317, 325, 537, 541, 543, 544, 545, 547, 548, 551, 552, 553, 554, 6u0, 601) — N o r m a n 433, 446, 453, 460, (500, 514, 521, 529) — N o sz k y I. 41, 48, 49, 340 (395) — N o th Gy. 25, (99). O g e r i r i e n H e r r i s t o n 488 — O m o ri 490, (55b) — O p p e n h e im 151, (203) — Ordonnez 24, (98) — O r tv a y 44, 333, (381) — O sa n n 5, 7, 8, 150, 230, 234, 236, 237, (82, 85, 208, 292, 296, 299) — O toczky P. 484, 485. P a c k e C. 488 — P á lfy M. 35, 41, 45, 51, 54, 55, 141, 204, 272, 362, 363, 37S, 468, 473, 492, 493, (110, 192, 324, 331, 413, 427, 537, 543, 600, 601) — P a p p I. 41 — P a p p K. 41, 44, 54, 56, 134,140, 154, 150, 256, 260, 203, 272, 336, 337, 343, 368, 369, 372, 373, 374, 375, 376, (184, 191, 205, 207, 318, 320, 323, 331, 384, 3 8 5 ,3 9 2 ,4 2 0 , 421, 424, 425, 555, 556) — P a u l M. C. i 6 , 120, (100, 171) — P á v a y E . 459, (529) — P a x F . 41 — P a z a r I. 41 — Pécsi A. 41, 136, 150, 492, (186, 203, 559) — P e te rs F . K. 2, 5, 6, 14, 111, 114, 115, 359, 366, 367, 408, (78, 82, 83, 92, 161, 162, 165, 166, 410, 417, 418, 537) — P e th ö Gy. 30, 31, 32, 33, 35, 41, 133, 134, 154, 256, 334, 336, (104, 105, 10/, 108, 110, 183, 184, 205, 318, 382, 383, 384) — P e t r i k L. 45, 54 — P i n k e r t E. 45, 159, 213, (211, 273) — P r im i c s G y. 2, 6, 141, 143, 216, 267, (78, 83, 192, 194, 276, 326) — P r in z G y. 42, 44, 45, 46, 136, 138, 151, 352, 353, 376, (187, 189, 190, 402, 403) — P o s e p n y F . 2, 6, 260, 468, (78, 83, 320, 537) — P osew itz T. 42, 54, 139, 255, 257, 202, 271, (190, 317, 319, 322, 331) — P u ls z k y F . 333 (3bl). I t á k ó c z y S. 255, (317) — R a m a n n 485 — R a m m e ls b e r g 128, (179) — R e g u ly I. 42, 143, 267, (195, 326) — R enz 376 — R enz K. (557) — R é t h ly A. 42, 150, (202) — R e u ss 246, 369, 373, (307, 421, 425) — R e u s s A. E. 434, 435, 439, 449, 455, (501, 506, 517, 524) — br. R ic h th o fe n F. 40 — R ie b e n tro p 485 — R izpolozsenszkij R. 489 — R ó k a K. 216, 230, (277, 292i — Rose H . 126, 127, 128, 129, (177, 178, 179) — R osenfeld 261, (321) — R o s e n b u s c h 23, 24, 221, 231, (97, 98, 282, 293) — T. R ó th L. 42, 45, 54, 135, 141, 154, 255, 256, 257, 264, 265, 272, 334, 335, 374, 435, 484, (185, 192, 205, 217, 318, 319, 324, 325, 331, 382, 383, 426, 501, 554) — R o z lo z sn ik P. 42, 45, 48, 49, 54, 216, 260, 271, (277, 326, 331) — R u e d e m a n n 18, (95) — R u p r e c h t 488 R u to t 333, (381) — R u z its k a B. 10, (87) — R y b á r I. 50, 54. S a n d b e r g e r 18 — S c h a fa rz ik F . 43, 45, 54, 56, 142, 151, 231, 238, 243, 253, 265, 271, 272, 300, 362, 366, 367, 374, 375, 376, 377, (193, 216, 277, 293, 301, 304,315, 325, 332, 411, 413, 418, 427, 555, 556) — Schaffer 157, (209) — S c h a lle r 127, 128, 129, (178, 179) — Schick L . 43 — S c h m id t S. 37, (139, 190) — S c h m id t 487 — S c h m id t h a u e r L. 251, (312) — S c h r é t e r Z. 45, 48, 54, 212, 270, 362, 364, (314, 330, 412, 415, 416) — S chw albe 333, (381) — S c h w a lm A. 43 — S e guenza G. 444, 465, (512, 534) — S e m se y A. 46, 48, 51 — S e n a r m o n 487 — S ieber 430, 433, 457, (496, 500, 526) — S ie g m e th K. 45, 54 — S ig m o n d E. 43 — Sjögron 18, (95) — S ó b á n y i Gy. 43 — Solovjev 489 Sow erby 30, (105) — S p e n d iaro ff 18,
XIV
BK'l ŰREN DES TÁRGYMUTATÓ.
(94l — S u h n n ik a le (556) — Staclic G. 150, 263, 369, 474, (tíf>S, 324, 421, 544i — Staff I. 43, 48, l ö l, (£03) — S ta u b M. 139, (190) — S te in e r Sz. 43 — S te in m a n n 351, ( 4 0 1 ) — S te in m e tz 124, (175) — S to k la s s a S. ! 132, (IS I, 182) — S to p p a n i 48S — S t u r D. 144, 215, (195, 275, 276) — S tiir z e n b a u m 144, (196) — Szabó J . 46, 4S, 49, 50, 151, 243, 260, (303, 304, 320) — S zá d e cz k y Gy. 1, 17, 44, 4S, 143, 267, 271, 356, (77, 194, 326, 406) — S z a th m á r y L . 55, 131, (180) — S zibircev N. M. 485, 486, 4S9, (559) — S zilády Z. 156, (207) — S z ilá rd B. 250, (312) -— S z o m b a th y J. 340, (389) — S z o n tág h T. 44, 45, 54, 116, 140, l'-8, 263, 271, (167, 191, 210, 323, 331). T h e m á k E. 44 — T ietze 28, 116, (102, 168) — Till A. 362, 363, (413, 414) — T im k ó I. 39, 40, 44, 45, 48, 145, 253, 26S, 272, 485, 490, (197, 315, 328, 332, 559) — Toborffy Z. 44, 45,-48, 54, 122, 125, 152, 153, 241, (173, 176. 204, 205, 302) — Tolszky B. 4S5 — T örök Au. 155. 257. 333, 341, 373, (319, 381, 391, 426) — T re itz P. 44, 4S, 54, 144, 247. 253, 26S, 272, (196, 308, 315, 327, 332) — Trejdoszevics 489 — T s c h e rn y s c h e w 18, (94, 95, 556). U h l i g V. 44, 144, 270, 359, 372, (195,-410, 424) — U llric h 128, 449, (179, 517;. V a d á s z M. E. 44. 45, 48, 54, 137, 139, 270, 271, 349, 355, 368, 493, (188, 190, 3J9. 399, 406, 420, 602) — V an N é n im 488 — V a r g a G y. 45 - V a v ra W. 447, 44S. (516) — V eress I. 50, 54 — V ese lo v sz k y 488 — V id r in 4S9 — V ilson 488 — V itális I. 156, 158, 159, 272, (208, 210, 211, 332) — Vogl V. 243, 271, (303, 330), W ä h n e r 359, (4 0 9 1 — W a itz P. 22, 23, (96, 97) — W a lte r H . 3S, 45, (102) — W e in 9 c h e n k E. 37, 38, 45, 123, 124, 130, 152, 153, (174, 175, 204, 205) ;— W eisz I. 10, (87) — W ie h e r t 491, (558) — W in d h a g e r F . 4, (81) — W o lf H . 434, (501) — W o lln y 485 — W orobiew 376, (557). Z e m ja c s e n s z k ij 489 — Z e n k e r 453, (521) — gr. Z ic h y T. 56 — Z im á n y i K. 45, 54 — Z irk e l 129 — Z ittel K. 4-0, 351, 354, (401, 404) — Z síro s J. 34ü.
II.
HELYNEVEK. (Ortsnamen.) A d á c s 346, 348, 349, 377, (395, 39S, 426) ^Algyógy 468, 471, 475, 47C, 479, 481, 492, 493, (537, 540, 545, 546, 549, 551, 600, 601) — A lgyógyalfulu 273, (331) — A licudi 231, (293) — A lm ás 264, (324) — A lsóbajom 272, (331) — A lsódabas 145, (197) - - A ls ó h á m o r 338, 339, 345, (387, 388, 394) — A la ó la p u g y 215, (276) - A lsórákos 137, 352, 355, 356, 359, (188, 402, 406, 409) — A lsóvereczke 42, 262, (322) — Alvácza 263, (323) — Alvincz 30, 33, 34, 35, 477, 492, 493, ( 105, 108. 109, 110, 540, 600, 601 — A ran zazu 24, (98) — A rács 158, (210) Aszód 243, (304). R a b o l n a 469, 477, 478, 479, 480, 493, (538, 547, 548, 519, 550, 601) — Bajót 272. (331) — B a k o n y a 475, 470, 492, (545, 546. 600) — B alsa 271, (331) — B a ltim o re 448, (516) — B a n c á r 272, (332 1 — B á n p n ta k 469, 470, 473, 475, 479, 480, (53S, 539, 541, 543, 545, 550) — B a r á tb e g y 333, (381) — B á r k a (196) — B a rv in e k 25, 26, (99, 100, 101) Bazin 272, (331) — Bécn 17, 18, 133 — B é k é s -G y u la 38 — B élnbán ya 49 - B elényes 39, 206, (325) — Boocin 120, (172) — B e rp m e n d 115, (166) — B e rlin 55, 218, 374, 444, (320, 512, 555) - B erzéte 272, (332) - B os/tcrcze 272, (331) B eszterczobánya 53 B etlór 42. 143, (195) — Ü ih arfü red 2, 6 ,7 ,1 3 , 14,267, (79, 83, 84, 91, 92, 326) — Black b u tte 234, (297) — Boiczn 141, 264, (192, 324) —
B E T Ű R E N D E S TÁRGYMUTATÓ.
XV
Boj 469, 47:2, 474, (538, 541, 544) — B okaj 475, 476, 492, (545, 54(i, 6U0) — B o r bá n d 141, 482, (1113, 552) — B o r berek 4 2, 255, 264, 482, (317, 324, 552) — B o r bolya 139, (190) — B o r g o m a r o s á n y 271, (331) — B o r g o p r u n d 271, (331) - - Bosco T r a C rete 131, (180) — B o tty á n 269, (32S) — Bölcske 268, (327) — B rá d 2G3, 264, 368, (323, 324, 420) — B ra s só 42 — B r a u n s c h w e ig 335, (383) — B re sla u is, (95) — B u d a p e s t 40, 44, 50, 133, 139, 150, 241, 243, 244, 245, 255, 256, 272, 333, 334, 359, 360, 361, 364, 365, 366, 368, 374, 377, 378, 435, 436, 442, 443, 445, 447, 451, 454, 461, 465, 466, 467, (45, 183, 190, 203, 302, 304, 305, 306, 317, 332, 381, 382, 383, 410, 411, 412, 416, 417, 419, 426, 427. 49«, 501, 502, 503, 509, 511, 513, 516, 520, 523, 530, 534, 535, 536, 555) — B u d u r á s z a 6, 14, (S3, 92) — B u g y i 145, (197) — B ukorván}' 271, (331) — B u k ó v á 272, (332) — B u lh u k 475, 492, (545, 600) B u lz a 39, 142, 22S, 231, 233, 293, (194, 290, 295) — B u s t e n a r 37. C a m p i n a 37, Czebe 41, 260, 261, 263, 264, (320, 321, 323, 324) — Cella 142, (194) — C erecel 141, (192) — Cerevic 120 (172) — C h a p u lte p e c 19 — C h ih u a h u a 23. (97) — C iu d a d J u a r e z 23 — C oncepcion dél oro 24, (98) — Conejo 23, (97) C opiapo 127, 128, (17S, 179) — C o u rrié ro s 43 — C rn a -R e k a 36 — C setn ck 267, 272, (327, 332) — C sigm ó 472, 479, (541, 549) — Csiklova (98). — C sóra 39, 142. (193) — C súcsom 267, (327) D a r u í a l v a 4 3 5 , 4 3 9 , 4 4 0 , 4 4 4 ,4 4 7 ,4 5 0 ,4 5 2 ,4 5 4 ,4 5 5 ,4 5 7 ,4 5 8 , 460, 461, 462, 465, (502, 506, 507, 512, 516, 519, 520, 523, 524, 526, 527, 529, 530, 532, 534) D e rn a 25s, (320) — D e rn ő 143, 263, (195, 323) -— D éva 255, 4SI, (317, 551) — D évény 272, (331) — D iószeg 146, (198) — D o b s in a 262, 492, (32)5, 600) — D objonújfalu 255, 483, (317, 554) — D o b ra 215, 272, (276, 3 3 1 1 — D o g n á c s k a 24, (98) — D o lh a 271, (331) — D r o m b á r 482, (552) — D u b lin 460, 462, (529, 531) — D u b n ik 139, (190) — D u k a 44, 268, (328) — D u k la 25, 26, (99, 100) — D u n a s z e n tm ik ló s 272, (331). E l P a s o 23. (97) — E rz sé b e tfa lv a 158, (209, 210) — E s z te r g o m 23S, 247, (301, 30Si. F a c s e t 214, (274) — F a l u n 12S, (179) — F a r n a s e s t 43 F e ls ő b á n y a 20, (97) F e lső c s e rté s 468, (537) — F e ls ő e s z te r g á ly 245, (306) — F e lső g a lla 40, 269, (328) — F e ls ő g ird a te le p 266, (326) — F e ls ő la p u g y 215, (276) — F e ls ő m a ro s v á r a d ja 482, (552) — F e lső o rb ó 245, (306) — F e ls ő p iá n 39, 142, (193) — F e lső v id ra 266. (326) — F e r e d ő g y ó g y 469, 472, 474, 475, 476, 477, 479, 480, 481, (541, 542. 544. 545, 546, 547, 550, 551) — F i n tó á g 214, 216, (275, 276) — F i u m e 150, (203) F o l t 477, 478, 479, (547, 548, 549) — F o n y ó d 156, 157, 158, (208, 210) Foras e st 142, (193) — F ó t 243, 244, 245, 246, 271, (303, 304, 305, 306, 307, 330). G a l l b e r g (42) — G ánócz 41 — G á n t 270, (330) — Gecefalva 267, (327) — Geletnek 49 — G e rg u re v c e 120, (172) — G ó rn a M ikleuska 150, (202l — G o s la r 12S, (179) — G öd 269, (328) G ödöllő 243, 272, (304, 332) — G rá z 270, (330) — Gross 224, 225, 227, (286, 289) — G unil 374, (555) — G u r a b o rd 272, (332) — G y e r t y á n o s 469, 470, 474, 477, (538, 539, 541, 543, 544, 5 4 7 1 — G yón 268, (327) G y u la fe h é r v á r 43, 141, 255, 264, 473, 4*1, 482, (317, 324, 543, 551, 552). H a m b u r g 25, (98) — H a r ó 468, 469, 470, 47S, 479, 480, (537, 538, 541, 548, 549, 550) H á ts z e g 255, 478, (317, 548) — H e g y e s h a lo m 145, (197) - H é v íz 272, (332) — H o l g y a 214, 215, (275, 276) — H o s s z ú h e té n y 111, 115, (161, 167). I g ló 263, 271, (323, 33!) — I g m á n d 250, (312) — Iv a n ic k lo s ta r 149, (202) I x tla n 22. J a l a p a 20 (96) — J a sz lo 25, (9!)) J e n a 463, (563). K a c a j n a 36 K ajal 146, (198) — K a ln ik 149, (201) — K alocsa 150, (203> — Ka polcs 157, (209) — K á p o ln á s 159, (211) — K á p o s z ta fa lu 271, (331) — Iváposztúsm e g y e r 37, (427) — K a rá c s 41, 260, 261, 264, (320, 321, 324) — K a p r io r a 142.
XVI
B E TŰR E NDES TÁRGYMUTATÓ.
217, -22(1, (194, 2 7 \ 2Sl) — K á rá sz 114, (164) — K arlovci 119, 120, (171, 172) — K a rn a 42, t, (324) — K a ssa 143, (195) — K a z a n e sd 40 — K ebesd 44, 263^ (323 1 — K ecskem ét 272, (332) — K ereczke 271, (331) — K é m é n d 469, 470, 472, 47.3. 479. 4S
I! K T Ü R KN I ) MS TÁ IUi Y M U T A T O .
XVII
v a ra d in 112 ,116, 117, 1 li». 120, 121, (102, 167. 168. 171, 172, 173) — P e tta u 148, (200) — P ilisc sa lta 268, (328) - P ilis s z á n tó 268, (328) P is k i 468, (537) P iszk e 42, 247. 250, (308, 311) P o k lo s 42, 264, 483, (324, 553) — P o lá n y 26, (100) - P o le n a 42. 139, (190) — P o m á z 14ö, (197) — P o z s e g a 142, (194) — P o z se g a 39 Prága 447. (517) — P s z e b a i 374, 376, (556). R á c z a l m á s 267, (327) — R a k u to 43 — R á k o s 44. (45) - - R á k ö s d 151, (204) — R a m m e ls b e r g 118, (179) - - R á tó t 269, (329) — R e m e cz 8, 10, 11, (87, 88) — R e n g e t 477, 492, (547, 600, 601) — R e s té r 267, (327) — R e s t y ir a ta 140. 141, (192) — R é z b á n y a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 13. 14, 44, 143, 26«, (78, 79, 81, 82, 83, 84, 85. 86. 87, 88, 90, 91, 92, 194, 326) — R ibicze 263, 270, 368, 369, 371, 372, 373, (323, 324. 329, 330, 420, 421, 423, 424, 425) — R o g a ta c 14S, (200) R ó m a 23, 444, (512) - R o p ia n k a 2*\ 27, (100, 101) - R o ssia 44, 140, 263, (191, 323) — R o s ita H i l ls 237, (299) R o s k á n y 272 (331) R u m u n y e s t 142, (193, 194) R u s z k a b á n y a 255, 473, 4SI, (319, 543, 551) R ozsnyó 263, (3231 — R u sz k icz a 265, (325). S a lin a s C ruz 25 - S a lz b u rg 476, (54li) — S a n fra n c isc o 17, 135, (94, 1S6) San L o u is P o to si 24, (98) - S a n o k 25, (99) S a n tia g o 23, (97) — S á rd 43, 141, 481, 482, (192. 193, 552) - S á r d b o rb á n d 482, (552, 553) — S c la v a ta n v a 44 — S e b e s v á r 10, 11. (87, 88) - Szeged 241, (302) - Selm ecz 23, 24, 49, 126 (98) — S m e re c n e 26, (100) S o b o rsin 213, 217, 218, (273, 278) — S o ly m á r 493, (601) — S o p h ia 3« — S o p ro n 377, 434, 435, 439, 440, 444, 445, 447, 449, 450, 451, 454, 455, 457, 458, 460, 461, 462, 463, 465, 466, 467, (4-26, 501, 502, 506. 507, 512, 513, 516, 517, 519, 520, 523. 524. 526, 527, 529, 530, 532, 533, 534, 536, 5 3 « i - - Sósm ező 257, (319) S pezia 359, (4 0 9 1 - S t a r n a 29 (103, 104) S tin y s o r a 10, 11, (87, 88) — S to d ra 435, (502) — S to c k h o lm 18. 55, (95) — S t r a s s b u r g 125, (176) - S t u t t g a r t 30, 430, 455 (104, 496, 524) S u g á g 265, (325) - S.-Vigilio 138, (189) - S z a b a d k a 273, (332) — S z a m o s u d v a r h e ly 255, (317) — Szam osújfalu 483, (554) S z a p á ry fa lv a 253, (315) S z a ra k sz ó 272, (331) - S z á s z sebes 39, 264, 265, (325) — S z á s z v á r 115, (167) — S z á szv á ro s 260, (320) — Szelcsova 159, 213. 214, (211, 273, 274, 275) — S zelistye 273, (331) Szem pcz 39, 269, (328) S z e n te n d r e 243, 268, (304, 32S) - - S z e n tg y ö r g y 261, (321) — S z e n tk ir á ly s z a b a d ja 157, (209) S z e n tp é te r v á r 4S5, (557) S z k e ris o ra 44, 143, (194) - Szklenó 49 S z lu v a 143, (195) S zócsán 377, 436, 442, 443, 447, 467, (426, 503. 509, 511, 51«, 53«! S zoinolnok 153, 2«3, (204, 3 2 3 1 — S z o v á ta 43 Sződ 269, (32S| S z u d ric s 266, (325» S z u h m u k a le 374 — S z ú p a ta k 245, (306). T a k a n y o d o s II«, (1«7) T a m p ic o 22, 24, (98) - T a rd o s 151 T a ta 272 (331) — T a t a b á n y a 249, (311) T a ta r e s d 213. 214, (274, 275) - T a ta r o s 258, (320) Teh u a n te p e c 20, 22. 25, (98) T e m e s v á r 150, (203) — T c rcg o v a 43 T é té n y 361, (412) T i e r r a A m a rilla 125, 127, 12S. (176, 178, 179) — T in k o v a 265, (325) - T ih a n y 157, 158, 159, (209, 210, 211) T in n y e 40, 145, (198) - T irn o k 35 T isza 225, 226, (28i;, 288) Tiszolcz 272 (332) — T olina 365, (416) - T ö m é st 43, 142, (193, 194) T o p á n fa lv a 15«, (207) T oroczkó 250, (311) - T ó tm a ro k h á z a 245, (306) T ö rö k k a n iz s a 144, (196) T y la w a 26, (100). U d in e 33, 35. |108, 113) Ú jb á n y a 113, 114, 115, (163, 164, 165, 166, 167) Újh a r t y á n 38, 26S, (327) Ú jr a d n a 2*1, 1331) Újvidék 121, (172, 1/3) Ungv á r 28, 50, (102) Ú r k ú t 353, 3‘>4, (403, 404) U s trz y k i g ó r n y 25, (94). V á k a 303, (323) V a lo a iu a re 213, 217, 220, (273, 278, 281) V a lp a ra iso 135, (186) V á m o s g y ü rk 349, (398) V á ra lja I I I , 113, (161, 163) V á r p a lo ta 157, (2091 V a sa s 114, (165) V a sh e g y 125, 127, 12s, (17«, 178, 179) V askóh /»
xvni
B ET Ű R EN D ES TÁUGYMUTATÓ.
V e ra cru z 20, 22, 25, <06, 09) V e re se g y h á z a 44, 208, 209, (328i V e sz p ré m 55 V e sz v e ré s 143, (105) - V ic h n y e 40 V id d in 30 Viglio 42 V illa n j’ 302, 303, 304, 305, (413, 410) V in ica 148, (200) — Vin y e m a re 44 V is z tu k 272, (331) V o rm á g a 400, 472, 470, (538, 541, 540) — Vörösv ár 208, 272, (328, 332). W i e n 110. 147, 158, 215, 250, 334, 335, 330, 337, 34«), 434, (95, 107, 183, 190. 200, 275. 318. 382, 383, 384, 380, 389, 501) W ie sb a d e n 333, (381> - W yszkow o 39, 200, (325)
28, (I03j.
Z a c a té k a s 23, (97) Z a g reb 147, 148, 140, (100, 200, 201, 202) - Z a j á r p a ta k 203, (323) - Z a la tn a 260, 475, (320, 545) Z e m e n j'e 435, (502) Z la ta r 148, 204, (201, 324) - Zone 305, (416) - Zsilió 255, 483, (317, 554) — Zsid 150, 150, (208, 2H0, 211) Z u n k 263, (323).
111.
ÁSVÁNY- ÉS KüZETNEVEK. (Mineral- u n d G esteinsnam en.) A g y a g 21, 41, 118, 120, 121, 134, 140, 141, 142, 145, 146,
148, 140, 154, 155, 150, 157, 215, 210, 251, 253, 254, 250, 201, 265, 200, 267, 208, 260, 270, 271, 334, 335, 337, 330, 340. 342, 343, 345, 347, 369, 177, 479, 481, 482, 484, 493 - A gyagos h o m o k 145, 146, 269 — A g yagos isz a p 117, 251 — A g y a g m á rg a 117, 118, 110. 120, 270, 346, 347, 348, 367, 377 — A g y a g p a la 139, 140, 141, 142, 143, 144, 14S, 214, 202, 267, 375, 370, 469, 471, 472, 473, 474, 470, 478, 492 — A gyagos vályog 145, 140 — A la b a n d in 261, (321) — A la u n (330) — A lbit 4, 0, 12, 219, (81, 83, 89, 280) — A lu m in iu m 4, 8, 9, 15, 122, 131, 143, (80, 81, 85, SO, 02, 03, 181, 194) — A m p h ib o l 3, 4, 7, 23, 114, 115, 126, 217, 218, 210, 220, 221, 225, 226, 227, 2 ás. 232, 233, (105, 278, 270, 2S0, 281, 282, 2S7, 288, 289, 290, 294. 295, 290) — A m p h ib o la n d e s it 23, 143, 217, 227, 233, 234, 237, 254, 261, 264, 479, (97, 194, 277, 289, 295, 207, 300, 310, 321, 324, 540) — A m p h ib o la n d e s ittu f a 145, (197) - A m p h ib o lb io tita n d e s it 217, 233, 235, (277, 205, 297) — A m p h ib o lb io titp o r p h y r i t 3, (80) — A m p h i b o lb io titq u a r c p o r p h y r it 141, 143, (103, 105) — Amp h ib o lg r a n itit 217, 218, (27S) — A m p h ib o lit 114, 200, (105, 320) — A m p h ib o litp a la (-Schiefer) 140, (202) — A m p h ib o lp o r p h y r it 142, (104) A inphibolzöldkö (-G rü n s te in i 114, 115, (165, 106) — A n a m e s it 115, (100) — A n desin 3, 4, 6, 115, 215, 210, 237, (80, 81, 83, 100, 278, 280, 300) — A ndosit 2, 14, 15, 17, IS, 22, 23, 20, 55, 139, 14S, 149, 1 5 9 , 2 1 3 , 2 1 5 , 217, 221, 225, 227, 228, 231, 237, 201, (70, 02. 03, 07, OS, l'.to, 200, 201, 211, 273, 270, 277, 278, 282, 2S6, 289, 290, 293, 200, 320, 321) A n d e sitb re cc ia 217, 204, (277, 324) A n d e s itc o n g lo m e r a tu m 217, i277) A n d c site s dacit 0, 10, I I , (80, 87, 88i — A n d e s ittu fa 143, 148. 213, 215, 217. 203, 204, (174, 200, 273, 27«, 277, 324) - A n k e r it 144, 203, (105, 323) — A nom ias lioniok (-Sund) 140, (108) - - A n o in ias kavics (-S chotter) 244, (305) — A n o rtit 12, (SO) A n tim o n it 202, 207, ( 3 2 3 , 3 2 7 ) — A n s c h w e m m u n g s b o d e n (197, 1 OS) _ A p a tit 3, 4, 0, 133, 218, 21'.», 220, 221, 222, 223, 224, 227, 228, 232, 233, (80, S1, 84, 183, 278, 270, 280, 281, 2S3, 284, 285, 289, 294, 205) — A p h a n it 115, 141, i 100, 102) A plianitos d in a m o w e t a n io r p h p a lu ( Schiefer) 210, 224, 225, (276, 280) A p lit 6, 143, -(83, 143) A ra n y 23, 24, 35, 36, 41, 141, 142, 221, 200, 201 - A ranyon iszap 255 — A rs e n o p y rit 44 — A s p h a lt 42, 255, 257, 258, (317,
H ETÜREN DES TÁRGYMUTATÓ.
XI\
319, 320) — A u g it 3, 4, 5, 7, 114, II'), 1 133, 22o, S á l, 222, 223, 224, 225. 226, 227, 228, 229, 23U, 232, 2 3 3 , ( 8 0 , 8 1 , 8 2 , 8 4 , 105, 160, |S3, 281, 28á, áS3, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 290, 291, á9á, 294, 2 9 5 1 — A u g ita m le s it 143, 479, (194, 549) — A u g i t d io r it p o r p h y r i t 3, 6, (80, S3) A u g itg a n g d io r it (277, 281) — A ugitp o r p h y r 112, 113, 114, 115, 261, (162, 163, 164, 166, 320) A u g i t p o r p h y r it 141, 226, (193, 2X8) — A u g itp o r p h y r itb r e c c ia 141, (I9á) — A u g i t p o r p h y r it t u f a 141, 264, (192, 193, 324) — A u g ito s te lé rd io r it 216, 220 A z u rit 43. 44, 200, (325). B a s a l t 22, 23, 24, 115, 144, 150, 157, 15S, 159, 214, 228. á31, 232, (97, 9S, 100. 196, 20S, 209, 210, á l l , 275, 290, 293, 294) — B a s a ltk o n g lo m e r á t 215, (275, á 70) — B a s a lttu f a 144, 157, 159, 214, (190, 208, 209, 211, 275) — B a s a n ito id 150, 157, (208) — B a b é rc 42 — B a b é rce s a g y a g 142. 145. 214, 252, 253, 200, á08 — B a r n a s z é n 149, 247, 249, 250, 263, 204 B a r n a v a s k ő 143. 144 — B a ry t 235, lá97l — B a s tit 223, 231, 232, (284, 293, 294) — B e lv e d e r kavics (-S c h o tte n 144, 157, (195, 209) — B e ry ll 218, (278) — B im s te in 270, (282) B im s te in a r tig e r b io titd a c ittu ff (304) — B io tit 4, 5, 6, 7, 23, 115, 133, 142, 217, 219, 222, 223, 232, 233, 235, 236, 237, 238, (81, 82, 84, 165, 183, 194, 278, 279, 280, 282, 284, 285, 294, 295, 296. 297, 298, 300) — B i o tita m p h ib o la n d e s it 237, (300) B io tita m p h ib o lg ra n itit 218, (278) - - B io tita n d e s it 142, 143, 233, 237, (194, 295, 300) - B io titm u s k o v itg n e is z 265, (325) — B io titp y ro x e n d io rit 216, 221, (277, 282) — B iotitq u a r c d i o r i t p o r p h y r i t 6, 10, 11, (83, 87, 88) — B io tittr a c liy t 220, 227, 233, 237, (288, 289, 295, 299, 300’ — B itu m e n e s m ész (-Kalk) 263, (323) B lu te is e n s te in <195l B o lu s 145, 140, (197, 198) — B o s to n it 4, 5, 10, 11, (81, 82, 87, 88) — B r a u n e is e n e rz (195, 196) — B r a u n k o h le (37, 201, 308, 311, 320, 324) — Breccia 55, 215, 262, 263, (276,322, 323) — B ry o z o a s m á r g a i-M ergel) 252, 360, 367, (314, 418, 419) — B ry o z o a s m é s z (-Kalk) 145, 243, (197, 304, 314) — B u d a i m á r g a (-M er gel) 252, (314) — B u n t e r Ton (317, 551) — B y to w n it 221, 224, 220, 227, 229, 232, (282, 280, 288, 289, 291, 295). C a l c it 3, 4, 5, 7, 44, 223, 228, 233, 234, 235, 238, 240, 241, 247, 248, 249, 250, 2 6 1 , 262, 461 (80, 81, 8 2 ,8 4 ,2 8 5 , 289, 290, 296, 297, 301, 302, 308, 309, 311, 321, 322, 153) — Calcedon 226, (288) — C e ritiu m o s m ész (-K alk) 146, (198) — C a p r o tin á s m ész (-Kalk) 115, 141, (166, 192) — C e m e n tm á r g a (-M ergel) 120, (172) ■— C h a lk o p irit 20 — C h lo r it 3, 5, 17, 219, 224, 226, 232, 236, (80, 82, 279, 280, 285, 287, 294, 298) — C h l o r itp a la 143, (194) — C h r y s o lith 43 (44) — C h riso til 229, (291). — C in n o b e r 36 — C o n g lo m e r á tu m 13, 145, 263, 266, (90, 197, 323, 320) C opiapit 37, 38, 45. 123, 124, 125, 120, 127, 129, 130, 152, 153, (174, 175, 170, 177, 178, 180, 204, 205) — C o q u im b it 123. 126, 127, 129, (174, 177, 178) — C o rd ierit 7, (84) — C o sc iu rig e ste in (83, 194) — C sillám 29, 117. 118, 133, 229, 347, 348 — C s illá m p a la 149, 263. D a c h s t e i n m é s z i-K alk) 145, 146, 148, 149, 151, 154. 238, (197, 198, 201, 203, 205, 301) — D a c it 1, 6, 7, 9, 10, 11, 15, 24, 55, 141, 261, 204, 267, 479, (77, 81, 80, 87, 88, 90, 93, 98, 192, 321, 324, 326, 549) — D a c ittu fa 264, 475, (324, 544) — D a c o g ra n it 1, 4. 9, 10, 11, 13, 143, (77, 81, 86, 87, 88, 90, 91, 194) — D ia b a s 3, 0, 23, 119, 120, 141, 143, U 9 , 159, 213, 210, 217, 220, 221, 223, 224, 225, 220, 263, 207, (80, 83, 97, 170, 172, 192, 193, 194, 195, 201, 211, 273, 270, 277, 281, 282, 285, 286, 287, 288, 323, 326, 327) — D i a b a s p o r p h y r 141, (192) — D ia b a sp o rp h y r i t 217, 227, 231, 235, (277, 289, 293, 297) - D io p sid 12. (89) — D io r it 1, 2, 4, 6, 7, 9, 10, 11, 23, 119, 140, 159, 214, 216, 220, 221, 223. 203, (78, 79, 81, 83, 8#, 80, 87, 88, 97, 98, 170, 172, 191, 211, 275, 277. 281, 282, 285, 323) — D iorita p lit 221, (282) — D i o r it p o r p h y r i t 3, 4, 6, 8, 9, 149, 226, (SO, 83, 85, 86, 202, -288) — D o le rit 115, (166) D o lo m it 13, 14, 140, 143, 145, 140, 147. 148, 151,
b*
XX
HKTŰ i : KNIJKS TÁKiiYJI L'TATÓ.
267, 208, 269, 27U, 271, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 378, (90, 91r 92, 191, 194, 198, 200, 201. 203, 326, 328, 330, 410, 411, 412, 413, 414, 415, 416, 417, 41S, 419, 427) — D olom itos m ész k ő (-Kaik,) 265, 363, 366, 367, (325, 414, 417, 418) — D ö rz sb re c c ia 366 — D ü n e h o m o k (-Sandl 144, 268, (196, 327). É d e s v íz i m észkő 159 — E is e n g lim m e r (195) — E is e n s p a t (323) É le s k avics 144 — E n e r in i t m ész (-Kaik) 147, (200) — E p id io r it 120, (172) - E p id o t 3, 4r 5, 6, 7, 50, 219, 223, 225, 226, 227, 229, (80, 81, 82, 83, S4, 279, 285, 286, 287, 2S8). F a k ó é r c 143 — F e u e r s te in (392) — F lu g s a n d (198, 301, 327, 328) — F ly s c h homokkő(-S a n d stein ) 493, (601) — F ö ld p á t (F e ld sp a t) 3, 4, 5, 6, 217, 220, 222, 223, 224, 225r 226, 227, 228, 229, 233, 234, 235, 236, 237, 473, (80, 81, 82, 83, 27S, 281, 283, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 290, 291, 295, 296, 297, 298, 300, 542) - F lö d p á t b a s a lt (F e ld s p a t-) 115, (165) — F ö ld p á t p o r p h y r i t (F eldspat-) 141, (193) — F u tó h o m o k 146, 238, 268 — F ü r e d i m ész Í-Kalk) 360, (411). G a b b r o 112, 263, (162, 323) — G a le n it 142, 235, 261, (193, 297, 321) — G a lm a 36 G ipsz 152, 218, 219, 220, 221, 223, 22S, 234, 247, 250, 251, 252, 271, 472, (205r 278, 279, 2S0, 281, 282, 284, 290, 296, 3C8, 312, 313, 330, 541) — G la u c o p h a n it 267, (326) — G lim m e r (103, 168, 169, 170, 183, 396, 397, 503) — G lim m e rs c h ie f e r (202, 323) — Gneisz 149, 266, (202, 326) — Gold (98, 192, 193, 282, 320, 321) — G o ld s c h la m m (317) — G r á n á t 24, 265, (325) — G r á n it 1, 4, 6, 9, 10, 11, 14, 50, 142, 149, 213, 216, 217, 262, 375, (77, 81, 83, 86, 87, 88, 92, 193, 202, 273, 277r 278, 322, 556) — G r a n it a p li t 3, (80) — G r a n itit 217, 218, 220, 221, (277, 278, 281, 282) — G r a n i t p o r p h y r 144, (195) — G r a n o d io r it 265, 267, (325, 326) — G ranod i o r i tp o r p h y r it 267. (326) — G r a p h it 144, (195) — G r a p h it p a la (-Schiefer) 144r 262, (195, 323) — G rü n s c h ie fe r 206, (326) - G r ü n s te in (83. 165, 168, 170, 172r 192, 282, 321) — G r ü n s te i n tr a c h y t (165). H a l l s t a d t i m ész (-Kaik) 147, 304, (200, 415) — H ä m a t i t 12, 236, (89, 298) — H á r s h e g y i h o m o k k ő (-S andstein) 145, 146, 20S, 209, (197, 198, 328) — H a s e ln u s s e r d e (384) — H e u l a n d it 220, (288) - H ie ro g lip h a s p a la (-Schiefer) 29, 202, (103, 104r 139, 190, 322) — H o m o k 21, 50, 117, 119, 120, 141, 144, 145, 140, 149, 156, 157, 158, 214, 216, 243, 244, 254, 255, 265, 267, 208, 269, 270, 334, 339, 340, 347, 348, 349, 363, 431. 435, 449, 478, 479, 481, 482, 484, 485, 4S9 — H o m o k k ő 13, 14, 26r 28, 29, 118, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 146, 147, 148, 149, 214, 225, 255, 262, 263, 264, 265, 266, 267, 347, 361, 375, 471, 476, 477, 478, 4SI, 482, 4S3, 492, 493 — H o m o k o s a g y a g 134, 268, 334, 430 — H o m o k o s iszap 4S9 - - H o m o k o s lösz 121 — H o m o k o s m ész 243 — H o m o k o s vályog 145, 140, 209, 4S9 — H o r n b le n d e (80r 81, 84) — H o r n s te i n (190, 392, 394, 410, 411, 413, 415, 410, 417, 418) — H o r n s te in b re c fie (411, 412, 410, 417, 427) — H o r n s te iu d o lo m it (411, 412, 413, 410, 427) — H o r n s te i n k a lk (411, 417, 418) — H y p e r s th e n 12, 1S5, 222, 223, 232, (89, 160, 284, 294) — H i p e r s t h e n a n d e s i t 141, 228, (192, 290) — H ip e r s t h e n a m p h i b o la n d e s it 141, (192) — H y p e r s te n a u g it a n d e s i t 141, (192) — H y j e rs te n a n g itu m p h ibo lan d e sit 231, (293). l l m e n i t 3, 0, 12, 222, 224, (80, 84, 89, 283, 285) — I n o c e r a m u s o s m á r g a (-MergelV 140, 493, (191, 001) — I s z a p 22, 489 — I s z a p o s a g y a g 141, 492. J á n o s i t 37, 38, 45. 122, 123, 124, 125, 120, 127, 129, 130, 147, 152, 153, (173, 174, 175, 176, 177, 178, 180, 199, 204, 205) — J u r a m é s z (-K aik) 220, 226, (281, 288). K agylóm ét?/. 112, 113, 148, 303, 305 — K a lk fe ld sp at (190 1 — K a lk ig e r S a n d stein (304) K alkniergel (108, 169, 170, 17.3, 191, 414, 415) - - K a l k s a n d stein (142, 174) - - K a lk sch ie fe r (196) — K a lk s te in (78, 79, 80, 90, 91 » 92, 97, 98, 100, 108, 109, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 198, 200, 201, 203, 209, 275, 282, 285, 293. 297. 304, 305, 308, 310, 311, 314, 315. 322, 301, 387, 388,
UICTŰKKNDES TÁRGYMUTATÓ.
XXI
3S9, 392, 394, 395, 406, 410, 411, 412, 413, 417, 418, 419, 427, 538, 539, 540, 541, 542, 543, 544, 545, 549, 550, 600) — K a lk s te in s c h o tte r (394, 395) — K a lk tu ff (192, 194, 208, 209, 324, 325, 394, 539, 540, 548, 549, 550, 551) - - K a n te n g e s c h ie b e (196) — K a o lin (Agyagföld) 7, 15, 17, 220, 224, 225, 235, 261 (84, 280, 285, 286, 297, 321) — K á r p á ti h o m o k k ő (S andstein) 261, 263, 493 (320, 323, 601) — K avics 24, 133, 134, 140, 141, 142, 144, 145, 146, 154, 214, 244, 252, 253, 254, 256, 261, 262, 265, 266, 269, 334, 336, 337, 339, 340, 478, 479, 481, 484 — K avicsos a g y a g 263, 264 — K avicsos h o m o k 253, 254, 269, 489 — K avicsos h o m o k o s a g y a g 269 — K avicsos m é s z k ő 244, 271 — K én 22, 23, 149 — Kies (323) — K ieselton (412) — K iscelli -agyag (-Tegel) 151 (203) — K lin o c h lo r 226 (2S7) — K lin o zo iz it 5 (82) — K lip p e n k a ik (320, 323, 324) — K o h le (161, 169, 325, 398, 420) —■ K o h le n s c h ie fe r (418) — K o n g lo m e r á tu m 139, 142, 143, 148, 149, 158, 214, 262, 263, 477, 481, 482, 492, 4'.)3 -(190, 193, 194, 200, 201, 210, 275, 322, 324, 547, 552, 553, 600, 601) — K o n y h a só 50 — K o r u n d 4, 7, 12, 236 (80, 84, 89, 298) — K o s u rik ő z e t 6, 143 — K ova 343 — K o v a a g y a g 361 — K o v a n d 261, 263 — K ovás h o m o k k ő 29 — K őszén 265, 268 — K ő tö rm e lé k e s v á ly o g 269 — K r é ta k o n g l o m e r á t u m 475 (545) — K ristá ly o s p a la (-Schiefer) 13, 142, 143, 149, 215, 264, 265, 375, 468, 469, 473, 474, 483, 490 (90, 193, 194, 195, 202, 275, 537, 538, 543, 544, 554, 556, 558) — K u p fe r (98, 181,321). X a b r a d o r i t 3, 4, 115, 133, 221, 222, 224, 226, 227, 229, 232, 234 (80, 81, 166, 183, 282, 284, 286, 288, 291, 295, 296) — L a jta m é s z (-Kaik) 148, 149, 215, 243, 266, 270, 372, 373, 482 (200, 201, 202, 275, 304, 325, 330, 425, 552) — L e h m (208, 335, 383, 384, 395) L e u c it 131, 132 (181, 182) — L e u k o x e n 6, 225 (83, 286) — L ig n it 121, 216 (173, 276) — L i m b u r g i t 156 (208) — L i m b u r g ito id 156 (208) — L i m n o q u a r c it 266 — L i m o n i t 5, 7, 36, 140, 224, 225, 226, 236, 238, 253 261, 347 (82, 84, 191, 285, 286, 287, 298, 300, 315, 321, 397) — L i p a r i t 22, 141, 149, 263, 264, 267 (192, 201, 323, 324, 326) — L ö sz 115, 120, 134, 144, 145, 146, 157, 159, 252, 253, 254, 268, 269, 334, 361, 477, 479, 493 (166, 171, 1S4, 196, 197, 198, 199, 209, 211, 314, 315, 316, 327, 328, 329, 382, 412, 547, 549, 601). M a g n e s i u m 131, 132, 156 (181, 182, 208) — M a g n e tit 3, 4, 6, 12, 36, 115, 133, 143, 144, 218, 219, 220, 222, 223, 224, 225, 226, 227, 228, 229, 230, 232, 233, 252, 253, 254 (80, 81, 84, 89, 166, 183, 194, 195, 278, 279, 280, 281, 283, 284, 285, 286, 287, 2SS, 289, 290, 291, 292, 294, 295, 314, 315, 316) — M a g n ez it 263 (323) — M a g u r a h o m o k k ő (-S a n d s te in 26, 29, 262 (100, 101, 103, 104, 322) — M a la c h it 221, 266 (282, 325) — M a im m é s z k ő (-Kalk) 266, (325) — M a n d o la k ő (-M a n d e lstein ) 112, 226, 227 (162, 288, 289) — M a n g á n 131, 141 (181, 192) — M a n g á n é rc 261, 321 — M á rg a (-M ergel) 5, 120, 148, 149, 157, 252, 265, 266, 347, 361, 363, 492 (82, 104, 171, 191, 193, 200, 201, 202, 209, 314, 325, 326, 411, 412, 414, 600) — M á rg á s a g y a g 26, 29 — M á rg á s h o m o k 252, 253 — M á rg á s kavics 252, 253, 254 — M árgás m é sz 140, 157 — M á rg a p a la i-M ergelschiefer) 13, 29, 139, 142, 143, 266, 264, 266 (90, 103, 190, 194, 322, 324, 326 — M a rk a s it 270 (330) — M á rv á n y (M a rm o r) 141, 151, 247, 248, 265 (192, 308, 309, 325) — M e g alo d u so s m ész (-Kaik) 145, 238, 268, 269 (197, 198, 301, 328 — M e la p h y r 141, 142, 149, 261, 263, 355 (192, 193, 194, 201, 310, 323, 406) — M e la p h y r tu f a 261, 263 (320, 323) — M e n ilit 140, (190) — M e n ilitp a la (-Schiefer) 26, 28, 29, 262 (100, 101, 103, 104, 323) — M e rg e lk a lk (191, 209) — M e rg e lsa n d (314, 315) — M e rg e ls a n d s te in (546) — M e r g e ls c h o tte r (314, 315, 316) — M e rg e lsc h ie fe r (190, 194, 322, 324) — M e rg e lto n (10o, 103, 104) — M e rid io n a lis kavics (S c h o tte r) 145 (196) — M eszes d o lo m it 262 — M eszes h o m o k k ő 243 — M észföldpát 144 — M észkő 2, 3, 4, 13, 1 4 , 21, 24, 26, 55, 117, 118, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 146, 147, 148, 151, 155, 156, 157, 214, 221, 224, 231, 235, 238, 244, 247, 249, 250, 252, 253, 262, 265, 26 6,
XXII
B E T Ű R E N D E S TÁRGYMUTATÓ.
267, 269, 338. 331», 340, 343, 345, 347, 356, 359, 360, 361, 362, 363, 365, 367, 368,. 36!», 37S, 469, 470, 471, 472, 473, 474, 475, 476, 477, 478, 479, 480, 482 — M észkő kavics 343, 345 — M é s z m á rg a 117, 118, 119, 120, 140, 363, 364 — M észpala 144, 375 — M észtufa 140, 142, 157, 264, 266, 343, 345, 470, 478, 479, 480, 481 — M ikrod i o r i tp o r p h y r it 3 (80) — M ik r o g r a n it 9, 10, 11, 263 (87, 88, 90, 323) — M ocsártóid 145 — M ocsárlösz 145, 146 — M ogyoróköves a g y a g 335, 336, 337 — Monz o n it 24 (98) — M oorboden (328) — M oorerde (198) M u rv a 484 — M u s c h e lk a lk I 162, 163, 201, 413, 416) — M u sk o v it 3, 4, 7, 254, 347 (80, 81, 84, 316, 396) — M u sk o v itg n e isz 265 (325) — M u sk o v ito s g r á n i t 141 (192). N a f ta 150 (202) — N a g y á g it 261 (321) — N u m m u lito s m ész k ő (-K alkstein) 359, 360, 301, 366, 482 (410, 411, 412, 417, 418, 553) — N u m m u li to s m e sz e s h o m o k k ő (-K alk s a n d s te in ) 26 (100) — N y iro k 145, 268, 475 (197, 328, 544). O b s id iá n 22, 339 (388) — O ligoklas 3, 4, 6, 115, 218, 219 (80, 81, 83, 165, 278, 2SU) — O livin 12, 115, 229, 230, 231 (89, 166, 290, 291, 292, 2 9 3 ) — Olivin a u g it a u d e s it 217, 228, 231 (277, 290, 293) — O livin d o lerit 267 (326) — O livin g a b b ro 149 (202) — Ólom 36 — O pacit 232 (294) — O p ál 139 (190) — O rb ito id a s m észkő i-K alk) 367 (418, 419) — O r th o k la s 4, 5, 6, 12, 217, 218, 219, 220, 222, 227, 236, 237, 23S (81, 82, 83, 89, 278, 280, 283, 284, 2S8, 294, 298, 300) — O rth o k la s biotit a n d e s it 23 — O rth o k la s q u a r c z p o r p h y r 141 (192) — O r t h o p b y r 23 (98) — O zokerit 28 (103) — Ö ntésföld 144, 145, 146, 268, 490. P a l a 23, 24, 28, 29, 140, 141, 143, 144, 147, 263, 264, 265, 266, 473, 479 — Palása g y a g 139, 476, 47S, 483, 492 — P á tv a s k ő 143 —■ P e c tu n c u lu s h o m o k k ő (-S a n d stein) 146 (198) — P e g m a t i t 1, 8, 10, 11, 149 (78, 85, 87, 88, 202) — P e n n in 4,. 7, 219 (81, 84, 280) — P e r m h o m o k k ő 266, 471, 472, 475, 478, 480, 492 (325, 540, 541, 545, 548, 550,600) — P e r m i k o n g lo m e r á t u m 471, 472, 475, 4 7 8 ,4 9 2 (540, 541, 545, 548, 600) — P e tro le u m 25, 26, 27, 28, 29, 42, 43, 45, 255, 257, 258 (101, 102, 103, 317, 319, 320) — P h y l li t 142, 262, 265, 378, 468, 469, 470, 471, 472, 473, 474, 475, 476. 477, 478, 492 (193, 323, 325, 427, 537, 538, 539, 540, 541, 54 2 ,5 4 4 , 545, 547, 548, 549. 600) — P i k r i t 141 (192) — P la g io k la s 4, 6, 115, 133, 217,218, 219, 220, 221, 222, 224. 226, 227, 229, 230, 232, 234, 237, 238 (81, 83, 166, 183, 278, 280, 281, 282, 2S3, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 291, 292, 294, 296, 300) — P la tin a 142 (193) — Podsol 487, 489 — P o r p h y r 142, 254 (193, 316) — P o r p b y rtu fa 13, (91) — P o r p h y r i t 7, 141, 142, 143, 265, (84, 192, 193, 194, 195, 325) — P o r p h y r i t tu f a 265 (325) — P o r p h y r o i d 143, 144, 267, 469, 470, 471, 4 7 2 ,4 7 3 ,4 7 4 , 475, 480, 492 (195, 326, 327, 538, 539, 540, 541, 542, 243, 544*, 545, 550, 600) — P r o p y lit 18 — P y r i t 6, 7, 12, 36, 44, 126, 130, 221, 224, 225, 226, 235, 261, 266, 270 (84, 89, 177, 282, 286, 288, 297, 321, 325, 330) — P y r o lu s it 261 (321) — P y ro x e n 5, 23, 133, 143, 222, 223, 229, 231, 232 (82, 183, 195, 282, 284, 285, 290, 293, 294) — I ’iroxcnes am fibolos a n d e s it 217, 264 (277, 324) — P iro x e n e s am fibolos a n d e s it konk'louierát 215 (276) — P iro x e n e s a n d e s it 217, 228, 231, 34.8 (277, 290, 293, 3 9 8 '. Q u a d e r h o u io k k ö (-S andstein) 35 (110) — Q uarc 3, 4, 5, 6, 12, 24, 36, 114, 115, 117, 217, 219. 220, 221, 222, 226, 234, 235, 236, 252, 253, 254, 261, 347, 348, 472, 473 iso, 81, 82, 83, 89, ys, 165, 169, 278, 280, 282, 284, 288, 296, 297, 298, 314, 315, 316, 321, 396, 397, 421, 542) — Q u a rc b io tit a u g it d io rit 267 (326) Q uarc:liabas 10, 11 (87, 88) Q u a rc d io rit 4, 9, 10, 11 (80, 86, 87, 88) - Q u a rc d io ritp o rp liy rit 9, 10, II (86, 87, 88) — ( ju a r c h o m o k i-Sand.) (348, 397) - Q u a rc it 142, 143. 144, U54, 267 1 193, 195, 196, 316, 326) — Q u a r c ith o m o k k ő (-Sandstein) 14i). 214 1 191, 275i — Q u a r c itp a la (-Schiefer) 142, 267, 339 (193, 327, 388) — t^uíirckuvics 347, 369 Q iiarckon<'loinerátum 262 (322) Q u a rc p h y llit 267 (327i OMfirpporiiliyr 2. 140, 143, 144, 261, 263, 264, 265, 267 (79, 191, 195,
B E T Ű R E N D E S TÁRGYMUTATÓ.
320, 323, 321, 325, 320) — Q u a r c p o r p h y r it tu fa 201 (320)
xxin
141, 113 (192, 195) — Q u a rc p o rp h y r-
R á d i u m 44 — R e ib u n g sb re c c ie (41S) — R éti a g y a g 144, *208 — ité z 23, *24, 36, 261 __ R h o d o c h r o s it *201 (321) — R h o m b o k la s 153 (204, 205) — R h y o lith 1, 2, 3, 5, 0, 9, 10, 11, 22, 23, 24, 49, 143 (77, 78, 7!», 80, 82, 83, 87, 88. 90, 97, 98, 195) — R h ’y o’l ittu fa 23 — R u d is ta s m é s z (-Kaik) 14
XXIV
B E T Ü R E N P K S TÁRGYMUTATÓ.
V á ly o g 145, 140. 26S, 2(39, 3tS, 48!) (197, 19S, 327, 328) — V as 36. 44, 122, 126, 130, 131, 132, 267 — V a sc sillá m 143 — V a sé rc 140, 141, 142, 144, 250, 263 — Vaspáfc 262, 263 — V e rru c a n o 144 (196) — V iaszo p ál 254 — V örös a g y a g 477. 47S, 479, 481, 482, 483. 493 — V örös vasérc 143. W a c h s o p a l (316) — W erfeni p a la (-Schiefer) 143, 144, 148, 263, 365 (l!<5, 196, 201, 322, 416) — W ie se u to n (196, 327). Z e o lith 226 (288) — Z irc o n 3, 4, 6, 7, 218, 236, 238 iSO, 81, 82, 83, 84, 279, 298, 300) — Z oizit 5, 226 (82, 287, 288) — Z öldkő 6, 17, 24, 55, 114, 116, 118, 119, 120, 121, 141, 221, 261 — Z ö ld p a la 266 — Z ö ld k ő tra c h it 114.
IV .
PALAE0NT0L0GIAI NEVEK. ( P a lä o n to lo g is c h e N a m e n .) A c a n t h o c e r a s W a ag e n i, A n th u la sp. 375, (556) — Actseonella 140, (191); A. (V olvulina) in fla ta 31, (106) — A egoceras A lthii, H e rb . 358, (408); Ae. a d n e th ic u m , H a u , sp. v a r. in v o lu ta nov. var. 358, (408); Ae. albense, H e r b . 358, (407); Ae. siruplex n. sp. 358, (407) — Aegoceratidae 355, (405) — A g a n id e s Koclii n. sp. 137, (188) — A glaia, B r a d y 437, 442, 443, 467, (504, 509, 510, 511, 536) — A glaia lu n a ta n. sp. 443, (511) — A glaia rá k o s ie n s is n. sp. 445, (513) — A g la ia reticul a t a n. sp. 442, (510) — A lveolina m eló, d’Orb. 370, (422) — A m a lth e id a 350, 351, 352, (400, 401, 402) — A m a lth e u s 351, 352, (401, 402) — A m m o n ite s 138, 139, 349, 355, 356, 359, 360, 375, (189, 399, 405, 406, 409, 411, 556) — A. ibex, Q uenst. 351, 352, (401, 402) — A. L oscom bi, Sow. 351, 352, (401, 402) — Am m o n o id e a 138, (189) — A m p h ib in a (Succinea) Pfeifferi, R o ssm . 117, (168) — Amp h is te g in a 372, (424); A. L e sso n ii, d ’Orb. 270, (329); A. L e sso n ii, d ’Orb. (A. H a u e r ia n a , d’Orb.) 370, (422) — A n a tin a (C ercom ya) c y m b u la 32, (106) — Anc illa r ia g la n d ifo rm is, L á m . 371, (423); A. (A naulax) obsoleta, Brocc. 371, (423) — A ncylus illy ric u s , N e u m . 435, (502) — A n o m ia 244, (305); A. e p h ip p iu m , L. var. costata, B rocc. 245, (306) — A n th o z o a 370, (422) — A p io c rin u s s p . 356, (406) — A p o r r h a is c re p id a tu s 31, (106); A. (A rchoges) m a c h se ro p lio ria 31, (106); A. (Malap tc ra ) m in u t a 31, (106) — A rc a 270, 372, (329, 4 2 4 ); A. (B a rb a tia ) b a rb a ta , L. 371, 423); A. (Acar) c la th ra ta , Defr. 371, (422); A. (Acar) c la t h r a t h a , Defr. var. a c a n th is , F o n t. 371, (423); A. (B a rb a tia ) cfr. d ic h o to m a , H ö r n . 371, (423); A. lA n a d a ra ) d ilu d ii, L á m . 371, (423); A. (F o ssu la rc a ) lac te a, L. 3 7 1 ,(4 2 3 ); A. ( B a r batia) m o d io lo id e s, C a n tr. var. R o tu n d u la , Sacc. 371, (423); A. (B a rb a tia ) svrm ic a 31, (106) — A rie tite s 350, (400); A. a lte s u lc a tu s , W ä h n . sp. var. in v o lu ta n. var. 358, (409); A. c a re n a tu s , F u c . sp. v a r. a n tiq u a n. var. 358, (408); A. ceras, H y a t t . sp. 358, (408); A. cfr. B u c k la n d i, Sow. sp. 358, 359, (409); A. cfr. d im o rph u s, P á r. 358, (408) ; A. cfr. o b liq u o c o sta tu s, Ziet. sp. 358, (408); A. cfr. saltrie n sis , P á r. 358, (408); A. H a r t m a n n i , Opp. sp. 358, (408); A. in d . sp. 358, (409); A. lo n g id o m u s, Q uenst. sp. 358, (408); A. ly ra , H y a t t. sp. 358, (409); A. n. Bp. in d . 358, (409); A. o b tu su s Sow. var. v u lg a ris nov. var. 358, (40S) ; A. p s e u d o s p ira lis n. sp. 358, (408); A. raricostatoiilos, n. sp. 358, 360, (408, 411); A. rejectus, F u c . 358, (408); A. ro tifo rm is, Sow. sp. 358. (409); A. ro tifo rmis. Sow. sp. var. ta rd e s u lc a ta , W ä h n . 358, (409); A. sa u z e a n u s, d'O rb. ep. 358, (4081 ; A. ScipionanuB, d’Orb. 358, (409) ; A. se m ic o sta tu e Y. & B. var. p r o p in q u a
B E T Ű R E N D E S TÁRGYMUTATÓ.
XXV
F u c . var. 35S, (408); A. semilcevis, H a u . sp. 358, (408); A. sp. (cfr. c e ra tito id e s Q u e n st. sp.), 358, (408) ; A. speciosus F u c . sp. 358, (408) ; A. s p ir a tis s im u s , Q ueust. sp. v a r. s im p le x n. var. 358, (409); A. s u b re je c tu s u. sp. 358, (408); A. T u rn e ri. Sow, sp. 358, (408); A. u l tr a s p i r a t u s , F u c . sp. var. c o s ta ta 11. var. 358, (409i A s ta rte (?) g r a n u m , M a th . sp. 34, (109); A. (e rip h y la ) s u b p la n is s im a , Pctliő. 31, 33, (10G, 108); A. t r i a n g u la r is , M ont. sp. 371, (423) — A ste ro id e a 370, (422) — A s t r a l iu m d e n s ip o r c a tu m 31, (106); A. H o f m a n i 31, (106); A. u u d a to c o ro n a tu m 31, (106) — A tr a c ite s in d . sp. 358, (409). B a c t r y l l i u m g ig a n te u m , H e e r . 140, (1911 — B a c u lite s aff. v a g in a , F o rb e s 34, (109) — B a i r d i a difficilis, R e u ss. 448, 449, ("516, 517) — B. p a p illa ta , R euss. 454, 455, (523, 524) — B a ir d ia r e n if o rm is , Seg. 444, (512) - B airdiid® 377, 433 (499) — B a la n u s 244, (304); B . sp. 245, (305); B. ? sp. ind. 358, (409) - Belernn ite s 364, (415); B . in d . sp. 359, (409); B. s u b c la v a tu s , Voltz. 3G0, 3G4, (411. 415) — B iv a lv a 375 — B r a c h io p o d a 270, 375, (329) — B ry o z o u m 244, 246, 270. 361, 370, 372, (304, 305, 307, 329, 412, 422, 424) — B u c c in u m (N assa) H ö rn e s i. M ay. 371. (423) — B y tlio c y p ris , B ra d y . 443, (511) — B y tlio c y p ris su b re n ifo rm is. J o h n e t S h e r b o r n 444, (512). C a n d o n a , B a i r d 432, 438, 459, 460, 462, 467, (498, 505, 528, 529, 531, 53«) — Cand o n a ele g á n s, n. sp. 466, (535); C. lac te a, B a ird . 469, (529); C. m artoniensiB , n. sp. 464, (533, 534) — C. M ü lle ri n. sp. 460. 494 — C. M üll. n. sp. var. nodosa, nov. v a r. 462, 494 — C a n d o n a r e p t a n s , B a ird , 451, 452, (519, 520) — C. r o s tr a ta , B r a d y -N o rm . 462, (531) — C. S ie b eri n. sp. 460, 462, 494, (529, 532) — C. S ie b e n n. sp. v a r. n o d o s a nov. var, 462, 499. (531) — C. s o p ro n ie n s is , n. sp. 403, 466, (532, 535) — C a n d o n a subaequalis, J o n e s 449, 450, 451, (518, 519) — C. trap e z o id e a n . sp. 465, (534, 535) — CandoniníE 437, (504) — C anis lu p u s 493, (601); C. v u lp e s 493, (601) — C ervus alces 493, (601); C. c a p re o lu s 493, (601); C. e la p h u s 493, (601) — C a r d ita 372, (424) ; C. (A ctinobolus) a u tiq u a tu s , L. var. P a r ts c h i, Goldf. 371, (423); C. n. sp. 371, (423); C. (S c a la ric a rd ita ) scalaris, Sow. sp. 371, (423) — C a r d iu m c e re v ic ia n u m 32, (106); C. (A c a n th o c a rd iu m ) cfr. asper u m , M ü n s t. 34, (109) ; C. D e g ra n g e i, Cosm . v a r. ? 371, (423) ; C. D uclouxi V idal. 33, (108); C. m u lt ic o s t a t u m , B rocc. 371, (423); C. (P a p illa c a rd iu m ) p a p illo s u m , P o li 371, (423); C. p s e u d o p r o d u c t u m 32, (106); C. q u a d r i c r is ta tu m 32, (106) — C a n t h a r u s (? Pollia) H a n t k e n i 31, (106) — C arnifex m u ltifo rm is , B r o n . sp. 152 — C e lla ria m a r g i n a t a , Goldf. 245, (305); C. sp. ind. 370, (422) — C ellep o ra 244, 245, 270, (304, 305, 306, 3 3 0 ); C. g lo b u la ris , B r o n n . sp. 245, 270, 370, (306, 329, 422) — C e lle p o ra ria g lo b u la ris , B r o n n . 245, (305) — C e p h a lo p o d a 31, 138, (15G, 189) — C e r ith iu m cfr. c a r n a tic u m , Stol. 34, (109); C. F ig o lin u m , V idal, 32, 33, (106, 108); C. d e tr e c ta t u m 31, (106); C. liberoBum 31, (106); C. pygmaBum, P k ill. 371, (423); C . (C am panile) r e g e n s 31, (106); C. t r i l i n u m 31, (106) — C h a m a g r y p h o id e s , L . 371, (423) ; Ch. g r . L. var. a u s tria c a , H ö r n . 371, (423); Ch. T öröki, P e th ő 31, 33, (106, 108) — C id a ris 244, 245, 270, (304, 305, 306, 329); C. fr. a v e n io n e n s is , Sism . 370, (422); C. sp. 360, 364, (411, 4 1 5 ); C. Z e a m a y s , S ism . 370, (422) — C istella c o s tu la ta , Segn. sp. 370, (422); C. la v is , Segn. sp. 370, (422); C. sp. ind. 370, (422) — C o c h liro p a (Zua) lu b ric a , Müll. 479, (549) — Cceloceras (S te p h a n o c e ra s ) c o m m u n e , Sow. 360, (411) — C o la m b e lla c u rta , Bell. 371, (423) ; C. sp. (cfr. s c rip ta , Bell) 371, (423) — C o n g e ria 265. (325); C. b a la to n ic a 157, 158, (208, 209, 2 1 0 ); C. Czjzeki, H ö r n . 434, (501); C. d a c ty lu s 157, (208); C. D o d e r le in i, B r u s . 435, (502); C. M ártonfii, L ör. 435, (502); C. N e u m a y e r i, A n d r. 157, (209); C. o r n ith o p s ie , B r u s . 435, (502); C. rh o m b o id e a 157. 158, (209, 21 0 ); C. s p a tu la ta , P a r t s c h 434, ( 5 0 1 ); C. subglobosa, P a r ts c h . 434,
XXVI
B E T Ű R E N D E S TÁRGYMUTATÓ.
(501); C. tria n g u ln r is , I’a rts c h . 157. 158, (20S, 209, 210); C. u n g u la caprse, Münßt. 157. 158, (2u9, 210) C onoclypus p la g io s o m u s , L a u b e 245, (306) — ComuluB íulvus, Müll. 4-7!!, (549) — C onus (L eptoconus) Brezinse, R. H . et A n, 371, (423); C. (L rp t.) D u ja rd in i, D esh. 371, (423); C. (H e ly c o n u s) sp. ind. 371, (423) C o ra llio p b ag a sp. in d . 371, (423) C o rb u la c a r i n a ta D u j. 371, (423); C. gibba, Olivi. var. c u r t a Loc. 371, (423) C o sm o c era s J a s o n , R ein. 375, (556) - C ra n ia I g n a b e r g e n s is , R e tz iu s 34, (109) — C ra s sa te lla sla v o n ic a 31, (106); C. Z itte lia n a , Stol. 33, (108) — C r is te lla ria c ra ssa , F . et M. sp. 370, (422); C. c u ltr a ta , M ont. sp. 370, (422); C. in o r n a ta , d’Orb. 370, (422); C. o rb ic u la ris, d ’Orb. sp. 3 7 0 ,(4 2 2 ); C. r o tu la ta , L á m . sp. 370, (422) — C rin o id e a 356, (406) — C ucullea (T rig o n o a rc a ) S zabói 31, (106) — C y a m o d u s laticeps 55 — C y a th o p h o r a D écliyi 375, (556) — Cyprana (L u p o n ia ) cfr c a rn a tic a , Stol. 34, (109); C. Z s ig m o n d y a n a 31, (106) — C y p ria Z e n k e r 437. 452, 453, 454, 455, 457, 467, (504, 521, 523, 524, 526, 536) — C y p ria inaequalis, Sieber, sp. 455, (524); C. o p h th a lm ic a , J u r . 453, (521) ; C. p a p illa ta , R euss. sp. 454, (523) ; C. re n ifo rm is , H é jja s. sp. 453, (521) — C y p r ia n a (V e n ilic a rd ia ) a r c u a t a 31, (106) — C y p r ic a r d ia tra n s y lv a n ic a , H o r n . 371, (423) — Cypridae 377. 429, 433, 434, 436, 437, 467, (426, 427, 495, 499, 501, 503, 504, 536) - C y p r id in a lo ric a ta , R ss. 434, (501) — Cyprinae 437, (504) — C y p r im e r ia e llip tic a 32, (106); C. H a u e r i 32, (106) — C ypris, 0 . F . M ü lle r 437, 438, 446, 453, 459, 467, (504, 505, 514, 521, 528, 536) — C y p ris a b s c is s a , R e u ss. sp. 438, 440, (505, 507); C. a sp era , H é jja s. 438, 439, (505, 507); C. e x s e rta 462, (531); C. h i e r o g ly p h ic a n. sp. 438, 440, (505, 5 0 S ) ; C. iníequalis, Sieber. 455, 457, (524, 5 2 6 ); C. re n ifo rm is , H é jja s. 453, 454, (522, 5 2 3 ); C. sa lin a , B ra d y . 464, (533) — C y re n a s c m is tr ia ta 482, (552) — C y tk e re a K oehi 32, (106) — Cytheridse 377, 433, 467, (427, 499, 536) — C y tlie rid e a sim ilis 465, (534); C y th e rid e is lo n g u la , U lrich-B asslor. 448, 449, (516, 517) — C y th e rin a a b scissa, R euss. 434, 435, 438, 439,(501, 505, 506); C. a u ric u la ta , Rss. 434, (501); C. in fla ta , Rss. 434, (501); C. obesa, R ss. 434, (501); C. se m ic irc u la ris , R ss. 434, (501); C. s e m in u la ris , R ss. 434, (501); C. se tig e ra , R ss. 434, (501); C. s trig u lo sa , R e u ss. 451, 452, (5 1 9 ,5 2 0 ); C. tu m id a , R euss. 454, (523); C. u n g u ic u lu s , R ss. 434, (501). D a rw in u lid s e 377, (427). - D e ja n ira 32, (107) — D e n ta lin a fissicostata, G rü n b . 245, (306) — D e n ta liu m badense, P a r ts c h . 371, (423); D. in c u rv u m , R en. 371, (423); D. m u ta b ilc , Dód. 371, (423); D. te t r a g o n u m , Brocc. 371, (423) — D iastop o r a a c u p u n c ta ta , N ovák ? 370, (422); D. b u jtu ric a , H é jj. 370, (422) — D in o s a u r u s (P o la c a n tb u s ) 55, 481, 483, (551, 553) — D in o th e r iu m g ig a n te u m 157, 158, (209, 210) — D ip lo d o n ta t r i g o n u la 371, (423) —- D is c in a sp. in d . 363, (413) — D u m o r tie ria 42. E c h i n o d e r m a t a 370, 478, (422, 548) — E c h in o la m p a s p la g io so m u s, Ag. sp. 245, 271, (306, 330) — E c to c c n trite s P e tersi, H a u . sp. 357, (408) — E d a p h o s a u r u s 55 — E ln p h a s p rim ig e n iu s , B lum b. 337, (386) — E q u u s caballus, L . 337, 493, l3S6, 601) — E r ip h y l a G rigoriew i 375, (556) — E s c h a r a nodulifera, R euss. 245, 246, 271, (306, 307, 330) — E x o g y ra o s tra c in a , L á m . sp. 33, (108). F a 8 c ie u la ria c e rc b rifo rm is, B lainv. sp. 245, 246, 271, (306, 307, 330) — F e lis leo 493, (601) - F is s u r e lla greeca. L. 245, (306) — F i s s u r i n a globosa, B o rn o m . 370, (422) F o r a m in if e r a 369, 372, (421, 424) — F r e c h ie lla 42 - F u s u s conjecturalie 31, (106); F. d e lic a tu s 31, (106); F . S c h lo ssc ri 31 (106). G a d i l l a g a d u s, M ont. sp. 371, (423) — G ari (liv o rsisig u a ta 32, (106) — G. pr®c u rs o r 32, (106) — G a stero p o d n 31, 371, (106, 423) G a s t r o c h s n a 270, 372, (329, 4 24); G. dubiu, P e n n . 371, (422) — G ervillia 364, (415); G. o rie n ta lis 31, (106) —
I1ETŰ u k n d k s
tárgym utató.
xxvn
G ryphaea 140, (191); G. cereviciana. P etliő 31, ( 10G); G. cfr. obliqua, Goldf. X56, (406); G. s e m ic o ro n a ta 31, (106); G. v e sic u laris, L a tn . ßp. 33, (108). H a r p o c e r a s 140, (191); H . (L ioceras) M urchisona*, Sow. 361, 3G4, (411, 415) — H eliastrsea 270, 372, (329, 4 2 2 ); H . D efrancei, M. Edw . 370, (422); H . Rcussa n a , M. E dw . 370, (422) — H e lix 265, (325); H . n rb u sto ru ra , L. 252, (314); H . (E u lo ta ) f ru tic u m , Müll. 479, (549); H . h is p id a . Miill. 254, 47y, (31G, 5 4 9 ); H . V a llo n ia p u lc h e lla , Miill. 479, (549) — H e r p e to c y p r is , B ra d y -N o rm . 437, 446, 449, 452, 459, 467, (504, 514, 517, 521,528, 536) — H e r p e to c y p r is difficilis, Reuss. ßp. 448, 450, (516, 518) — H . r e p ta u s , B a ird . sp. 446, 451, (514, 519) — H . strig a ta 0 . F . M. sp. 446, 447, (514, 515, 51G) — H . subsequalis, J o n e s sp. var. v a riá bilis nov. var. 449, (517) — H e te ro s tc g in a 372, (424i ; H . c o sta ta, d’Orb. 270, 370, (329, 422) — H i p p u r i t e s p o ly s tilu s , P i r o n a 32, 33, 35, (107, 1 0 8 , 110) — H o r n é r a sp. 370, (422) - H y a l i n a e r is ta llin a , M üll. 479, (549); H . n ite n s, M ich, sp. 117, (168); H . p ú r a , Aid. 479, (549). T liocypris B r a d y et N o r m a n 437, 457, 467, (504, 526, 5 3 6 ); Ilio c y p ris g rac ilis n. sp. 458, (527) — I n o c e r a m u s 476, 492, 493, (">46, 000, 60 1 ); I . C rip sia n u s , M ant. 33, (108); I. s a lis b u rg e n s is , \F u g g .J e t C a stn . 476, (546) — Is is m e lite n sis, G o ld f.? 370, (422). J o u a n n e t i a 270, 372, (329, 4 2 4 ); J . s e m ic a u d a ta , D esm . 371, (423). K o c h i a 377, (426). L a b o c a r c in u s P a u lin o - W ü r tte m b e r g e n s is 151, (203) — L a g e n a Iaevigata, Rse. sp. 370, (422) — L a m e l l ib r a n c h i a ta 31, 370, (106, 422) — L a m n a cfr. c o m p re ssa , Ag. 245, (306); L . c o m p re s s a , Ag. 365, (410); L . c ra s s id e n s , Ag. 365, (4 1 0 ); L. c u s p id a ta , A g. 245, (306); L . e legáns, Ag. 365, (417); L. lo n g id e n s , Ag. 365, (416) - L a rio s a u r u s 55 — L a x i s p i r a d is tin c ta 31, (106) — L é d a (Yoldia) cfr. o b tu sa ta , Stol. 34, (109); L e p r a lia cfr. a n is o s to m a , R ss. 370, (422); L . sp. 245, (306); L . sp. cfr. c e r a to in o r p h a , Rss. 370, (422); L . tenello, R ss. v a r. 370, (422) — L i m a (? Plag io sto m a) aff. A lth i, E . F a v re . 34, (109); L . (R a d u la ) B r u s in a i 3 1 ,( 1 0 6 ) ; L . (Plag io sto m a) g ig a n te a , Sow. 356, (400); L . (R adula) aff. P ic h le ri, Z itt. 34, (109); L. (R.) 6 e le c tissim a 31, (106); L . (Acesta) s u b c o n s o b r in a , d’Orb. 34, (109); L. sp. ind. 356, (406); L . (R ad u la) S z ily a n a 31, (106i — L i m e a 364, (415); L . m a rg in e p lic a ta , K lip s t. 364, (415); L. s tr i g il a ta 371, (422) — L im n seu s 265. (325) — L i m n o c a r d iu m A n d ru s o v i, L ör. 435, (502) ; L . A n d r. var. sp in o su u i, L ö r. 435, (502); L . S c h m id ti 158, (210) — L im o p s is ( P e c tu n c u lin a ) a n o m a la , E ichw . var. m i n u t a , P h ill. 371, (423); L. n u m m u lif o r m is 31, (106); L . Vilma? 31, (106) L i n g n ia 362, 364, 365, (413, 415, 4 1 6 ); L . G o rn e n s is , P a r o n a 363, 304, 305, (413, 415, 4 1 6 ); L . sp. ind. 3G4, (415); L. te u is s im a , B r o n n ? 364, 36-\ (415, 416) — L is s o c h ilu s , P e th ő , 32, (107) — L ito d o m u s 270, 372, (329, 424), L. lith o p h a g a s , L. 371, (422); L. sp. 245, (306) - L i t o c e r a t i d * 42, 138, (189) - L u c in a (Linga) c o lu m b e lla , L á m . 371, (403); L . proboscidaea, 31, (106); L . (D e n tilu cin e ) strig o sa , M ich t. 371, (423) — L y to c e r a s 138, (189); L. fim l.ria to s , Sow. sp. 357, (408); L. in c e r tu m 375, (556); L. lin c a tu m , S c h lo th . sp. 357, (408); L. n. ßp. in d . 357, (408). M a c r o c e p lia lite s 140, (191) — M seandropora c e re b rifo rm is, E r o n n . 245, (306) M a rg in u lin a h i r s u l a , d’Orb. 370, (422) M a sto d o n a r v e m e n s i s 157, 158, (209, 210); M. B o rso n i 157, 158, (209, 210); M. l o n g ir o s tr is 157, 158, (209, 210) — M e g alo d u s tr iq u e te r , W ulf. 238, (301) M e la n ia t n r r i t a , Kl. lo 2 ; M. (Melanoides) V á s á rh e ly i, H a n t k . sp. 435, (502) M e la n o p sis 265, 435, (325, 501); M. B ouei F é r . 434, 435, (501, 5 0 2 ); M. decollata, Stol ? 157, (209); M. h a s ta ta , N eum . 117, (169); M. i m p r e s s a , K ra u s s, var. Bonellii, E. S is m . 436, i .j02) ; M. M a rti-
XXVII I
U liT ÜREN DE S TÁRGYMUTATÓ.
n ia n a , F é r . 434, 435, (501, 502); M. S tu rii, F u c h s . 436, (502); M. vindobonensis^ F u c h s . 435, (502l — M e m b r a n ip o r a a n g u lo s a , R ss. 370, (422); M. L acroixi, Sow. sp. ? 370, (422) - M ic ro m a ja t u b e r c u la t a 151, (203) — M iliolina (Q uinqueloculina'i A u b e r ia n a , d’Orb. sp. 369, (4 2 1 ), M. (Qu.) D u te m p le i, d ’O rb. sp. 370, (421); M. (Qu.) P a r ts c h i, d ’Orb. sp. 370, (421); M. (Qu ) p u lc h e lla , d ’Orb. sp. 369, (421); M. (Qu.) secans, d’Orb. 370, (421); M. (Qu.) s e m in u lu m , L. sp. 370, (421) — M itra (C allithea) cfr. c u p re s s in a 482, ( 5 5 2 ) — M odiola 372, (424); M odiola a u g u s ta , Rcem. 30, (105i ; M. b iform is, R fs . 3 7 1 ,( 4 2 2 ); M. flagellifera 33, (108); M. lin eata, Roem. 30, (105); M. cfr. siliqua, M a th . 34, (109); M. ty p ic a , F o rb e s. 33, (10S) — M o n tliv a u ltia S z échenyi 375, (556) — M y o p lio ria cfr. G oldfussi, A lb e rti ? 363, (413); M. sp. 364, 365, (415, 41 6 ); M. ind. sp. ? 363, (413) — M y tilu s 270, (329); M. C uvieri, M a th . 30, (105); M. lin e a tu s , d ’Orb. 30, (105) ; M. sc ala ris, Müll. 30, (105). N a t i c a F r u s k a g o r e n s i s 31, (106); N. h e lie in a , Brocc. 371, (423); N. Jo sep liiu ia , R isso. 371, (423); N. (G yroides) K o c h i 31, (106); N. m ille p u n c ta ta 482, (552); N. ple B io-ly r a ta 31, (106); N. p r o v id e a ta 31, (106); N. u b e rifo rru is 31, (106) — N autilidse 42, 136, (187) — N a u tilite s 137, (188) — N a u tilo id e a 137, 13S, (18S, 189) — N a u t il u s 136, 137, 138, 356, (187, 188, 189, 406) ; N. a ltis ip h ite s 137, (188); N. A r a ris , D u m . m ű t. r e g u lá ris 137, (188); N. a u s tr ia c u s . H a u 137, (188); N. C atonis 137, (18S); N. d u b iu s, Ziet. 137, (1 8 S ); N. excavatus, Sow. 137, (188) ; N. G e y e ri 137, (188); N. i n te r m e d iu s , Sow. 356, (406); N. lin e a tu s , Sow. var. a u g u s ti-u m b ilic a ta 137, (188); N. L in e a tu s , Sow. var. S c h ü b le ri 137, (188); N. sp . 137, (188); N. O rb ig n y 137, (188); N. p o s ts t r i a tu s 137, (188); N. p ro fu n d is ip h itc s 137, (18S); N. S c h w a lm i 137, (188); N. s e m is tr ia tu s , d ’Orb. v a r. globosa 137, (188); N. Sem seyi, P rin z , m ű t. ovális 137, (188); N. s tr ia tu s , Sow. 137, 356, (188, 4 0 7 ); N. S tu ri, H a u . 137, (188); N. Cfr. S tu ri, H a u . 356, (406); N. subtr u n c a t u s 137, (188) — N e ith e a 32, (107); N. A lm u s a n a 31, (106); N. B ö c k h i 31, (106); N. Fa u ja s i, Pict. et Cam p. 33, (108); N. q u a d ric o s ta ta , D ro u e t. 33, (108); N. aff. s tria to -c o s ta ta , Goldf. sp. 34, (109) — N e rin e a 475, (545) — N e rin e a (P ty g m a tis ) K u b a n c n s is 375, (556) — N e r it a 32, (107); N. (O tostom a) d iv a ric a ta , d’Orb. 32, (108); N. g e m m a ta 31, (106); N. s. s tr. 32, (107); N. tra n s v e rs a lis , Ziegl. 117, (168) — N e r itin a 39, (40); N. L ó c z y a n a 31, (106); N. sp. 157, (209) — NeritopBis r a d u la , L. 371, (423) — N o d o s a r ia b a c illu m , Defr. 370, (422); N. (Denta lin a ) eleganB, d ’Orb. 370, (422); N. (D.) V e rn e u illi, d’Orb. 370, (422) — N othoe a u ru s 363, (413) — N u c u la ? sp. 356, (406) — N u m m u lite s T chihatcheffi 151, (203). O n c o c h y lu s , P e th ő 32, (107) — O rb ito lin a le n tic u la ris , Blb. 263 - 0 . conoidea 492, (600) — O r n ith o p o d a 255, 483, (317, 553, 554) — O ry g o c e ra s c u lt r a t u m . B ru s . 435, (502); O. filocinctum , B rus. 435, (502); 0 . F u c h s i, K itti sp. 435, (502); O s tra c o d a 244, 429, 434, 435, 4 3 6 ,4 4 4 ,4 4 8 , 462, 467, (305, 495, 496, 497, 498, 500, 501, 502, 503,512, 516, 531, 536) - O stre a 270, 368, 372, ( 4 2 0 ,4 2 4 ) ; 0 . a g in e n sis, T o u rn . 4S2, (552); O. a n g u la ta , S c h o th . sp. 33, (108); 0 . (P y c n o d o n ta ) cochlear, P oli sp. v a r. n a v ic u la ris , Brocc. var. 370, (422); O. d ig ita lin a , D ub. var. 370, 482, (422, 552); O. (Exog}’ra) e o p a rv u la , Sacc. 370, (422); 0 . (C u b ito stre a ) frondosa, De S err. 370, (422); O. (E x o g y ra ) o iio ta u rio n sis, Sacc. 370, (422); O. (A lectryonia) n. sp. 370, (422); O. pp. 245, (306); 0 . (Ali-ctryonia) s u b a rc o te n s is 31, (106) — O to lith u s (B e ry c id a rm u ) a u s trin ru s , K o k ’ 371. (423); O. (B.) cfr. m e d ite r r a n e u s , Kok. 371, (423); O. (B.) cfr. p u lc h e r, P roch. 371, (423); (). (13.) ind. sp. 3 7 1 ,(4 2 3 ); O. (Gobius) in tim u s , P ro c h . 371, (423) O to sto m a , d 'A rc h . 32, (107) O x y rh in a xyphodon, Ag. 245, (306) — Ő se m b er 149.
HETŰRKND ES TÁRGYMUTATÓ.
x x ix
I ’a c h y d isc u s n e u b e rg ic u s 4-7«, (540); 1». s u p re m u s , Pethő. 31, 33, (106, 108) — Palu d 'iia 1:20, (171) P anopuja m e r m e r a 32, (10I>) P a r io tic h id a (Otocoelus) 55 - Palaeotuerix 139, (19.!) P alaeocarpilius u ia c ro c h e ilu s 151, (203) - P a r a h o p lite s D é c b y i 375, (556) P a r k in s o n i a fe rru g in e a , O pp. 375, (55b) - P ecten 140, 270, 37:2, (191, 4 2 4 ) ; P. B e iu la n ti, Basf. "245, (306); P. (A m u siu m l e ris ta tu m , B ro n n . 370, (4*22); P. cfr. c ris ta to c o sta tn s , Sacc. 371, (4*2*2); P. K re n n e ri, P e th ö . 31, 33, (106, 108) ; P. (F lab ellip ecten ) cfr. le y th a ja n u s , P a r ts c h . 371, (42*2); P. Malvin®, D ub. 245, (30-)| ; P. (C h lam y s) P a lasso n i, Leyru. 33, (108); P. p rip se a b riu scu lu s, F o n tá n . 245, (306); P. q u a d r ic o s ta tu s 3*2, (107); P. q u in q u e c o s ta tu s 33, (107); P. s c a b re llu m 234, (304); P. öp. 360, 362, 364, 36S, (411, 413, 415, 4 2 0 1 ; P. (H in n itesl sp. ind. 371, (422); P. (A equipecten) sp im ilo su s, M ünst. 370, (4*22); P. S y n c lonem a) aff. s u b la m in o s u s , F a v r e 34, (109); P. s u b s tr ia tu s , d ’ü r b . *245, (306); P. (C h lam y s) S z e ré m e n sis 31, (106); P. T h o r re n ti, d’A rch. 365, (417); Pecten v e r te b r a tu s 31, (106) P e c tu n c u lu s (Axinea) b im a c u la ta , Poli sp. 371, (4:23); P. h u n g a r i c u s 31, (106); P. aff. s u b p la n a tu s 34, ( I 0 9 i ; P. sp. *245, (306) -- Penerop lis p la n a tu s , F . et j\I. sp. 370, (421) — P e n t a c r in u s sp. 356, (406) - - P e risp h in ctes d a g h e s ta n ic u s 375, (556) ; P. L óczyi 375, (556); P. Ú jbányaensis, B ö c k h sp. 376, (557) — P e r n a C e re v ic ian a 31, (106) - P e tric o la H y p p u r i t a r u m 32, (106) P h a s ia n e lla s e ric a ta 31, (106) — P h o l a d o m y a cfr. E lisa b e th ® , Mtesch. 34, (109); P h . S c h a fe rz ik i 375, (556 1 — P h y llo c e r a s 351, 353, 355, 359, (401, 403, 404, 405, 409) ; P h . a u lo n o tu m , H e rb . 357, (407); P h . C ap itan ei, Cat. sp. 353, (404); P h. c y lin d r ic u m , Sow. sp. 354, 357, (404, 40 7 ); P h . c y lin d r. var. B ielzi, H e rb . 357, (407); P h . c y lin d r. var. c o m p re s sa , F u c . 357, (407); P h . do lo su m , M enigh. 351, ( 4 0 1 ); P h . d u b iu m , F u c . 357, (4C8); P h . E lte n i, P o m p . 350, (400); P h . h eterop h y l lu s n u m is m a lis , Q u e n st. 35*2, (403); Ph. h u n g a r i c u m nov. sp. 357, (407); P h . ibex, Q n e n st. sp. 351, (401); P h . in fra lia s ic u m n. sp. 357, (407); P h . leptup h y llu m , H a u . sp. 357, (407); P h . L ip o ld i, H a u . 3 j 7, (407); P h. L ip . var. W ähn e ri, ü e m . 357, (4ü7) ; P h . L ip . H a u . nov. var. 357, (407) ; Ph. L oscom bi, Sow. sp. 350, 351, 352, (400, 401, 402, 403) ; P h . n u m is m a le , Q uenst. sp. 350, 352, (400, 4 0 2 ) ; P h . cenotrium , F u c . 357, (407); P h . cenotrium var. c o m p la n a ta nov. var. 357, (408); P h. P a r ts c h i, S tu r. sp. 350, (400); P h . p a u c ic o s ta tu m , Porup. 351, (401); P h . p e rs a n e n s e , H e rb . 357, (407); P h. P r in z i n. sp. 357, (407); P h . sp. (Am in. ib ex -h e te ro p liy llu s) Q u e n s t. 351, (401); P h . s u b c y lin d ric u m , N eum . 353, 354, 355, (404, 4u5j ; P h . s u lc a tu m n. sp. 353, 354, 355, (403, 404, 40 5 ); Ph. Szád tc z k y i nov. sp. 357, (4o7); P h . sy lv estre, H e rb . 357, (408); P h . ürm üsense, H e r b . 357, ( 4 u 7 ) ; P h. W e c h s le ri, Opp. fcp. 350, (401) Phylloceratidse 42, 44, 349, 350, 352, (399, 400, 402) - P Jiyüolohites 35*2, (402, 403) Pisid iu m n. sp. 117, (169) lMacochelys 5 5 ; P. p la c o d o n ta n. gén. n. sp. o5 — P la n o r b is p l a l i s t o m a , ki. 15á; Pl. (T ropodiscus) S abljari, B ru s. 435, iü02) P l e u r a c a n th i te s biíoruiis, Suw. sp. 357, (40_\) i ’le u ro m y a M erzbaclieri 375, (556) P le u ro to n ia badensis, K. H . 371, (423;; P. (Surcula) d e p e rd ita 31, (106); P. (S.) h y p e rs e n o n ic a 31, (106); 1’. (R o n a ltia) M agdalena), K. H . et. Au. 371, (423); P. (D rillia) cfr. m odiola, J a n . 371, (423); P. (? C la th u re lla ) o rb a 31, (106); P. (S u rc u la ) ctr. n cticosta, Bell. 371, (423); P. sp. 245, (306) P leurotom a r i a r e tic u la ta , Sow. 35(i, (406); P. clr. tu lc a ta , Sow. 356, (4i 6) Polystom elliclae 244, l2 45, (305, 30«) P ontocyprinas 437, (504) P o n to c y p ris a c u p u n c ta ta , B r a d y . 466, 467,(536) - P o ta m o c y p r is A lm ásyi, D aday. 463. (533) P o n t e s 270, 372, (329, 424) ; P. in c r u s ta n s , Defr. sp. 3 /0 , (4*22) - P o ta m id e s (T y u ip a n o to m u s) m a r g a r i t a c e u m 4S2, (552;; P. (T.) S em seyi 31, 32, (106) p j o s o s i l n n i a Z itteli, Lör. 436, (50-2) Pceudoliva p r a jc u rs o r 31, (106); P. Z itteli 31, ilO«i l ’silo-
XXX
1IKTÜRENDKS TÁRGYMUTATÓ.
ceras p se u d -a lp in u u i, P om p. ? 357, (40S) P u lv in u lin a P a r ts c h ia n a , d’O rb. 370, (422); P. Schreiberaii, d’Orb. sp. í*70, (422) — P u p a m u s c o r u m 254, (310) — P y r a m id e lla (Obeliscus) in s o litu s 31, (106) — P y r g j l a ep. n. 117, (169) — P y rg u life ra cfr. acinosa, Zek. ep. 34, (109) — P y r u l a cfr. r e tic u la ta 245, (306). Q u in q u e lo c u lin a H a id in g e r i, d’Orb. 370, (421); Q u in q u e lo c u lin a U n g e r ia n a , d’Orb. 369, (421). R a d io lite s cfr. c ra te rifo rm is , D esm . sp. 34, (109) — R e in e c k ia ancops, R ein. 375, (556) — R h a b d o c id a r is c a u ca sica 375, (556) — R h a b d o p h y llia 140, (191) — R h a c o p h y llite s 352, (402); R h . (K ochites) a u lo n o tu s . H e rb . sp. 353, 356, (403, 407) ; R h . g igas, F u c. 356, (407) ; R h. g ig a s var. i n te r m e d ia n. var. 356, (407); R h. lu n en sis, Stef. var. p lic a ta . F u c . 356, (407); R h . rá k o s e n s is , H e rb . sp. 356, (407); R h. sp. nov. in d . 356, (407): R h. S zem enow i 375, (556); Rli. tra n s y lv a n u m s , H a u . sp. 356, (407); R h. tra n s y lv . var. d o rso p lo n a ta , F u c. 356, (407) ; R h. ü rm ö s e n s e , H erb. sp. 353. 356, (403, 407) R h in o c e ro s tic h o r r h in u s , F is c h . 337, (386) - R h y n c h o n e lla cfr. M a n te llin a , Sow. 34, (109); R. p lic a tilis, Sow. var. s y rm ie n s is , Pethő. 32, (106) — R in g ic u la lm ccinum , D esh. 371, (423) — R o b u lin a im p e r a to r ia , d’Orb. 370, (422); R. neglecta, R ss. 370, (422) --- R o s te lla ria (H ip p o c re n e ) su b tilis 31, (106) S a lic o r n a r ia farc im in o id e s. J o h n s t . 245, (306) — S a u ria 363, (414) — Saxicava 270, 372, (329, 424) ; S. a rctica, L. 371, (423) — S c a la ria cfr. s u b tu r b in a ta , d ’Orb. 34, (109) — S c h isto p h y llo c e ra s 356, (4 0 7 1 - S c h lo th e im ia cfr. a n g u la ta , S c h lo th . sp. var. e x e c h o p ty c h u m , W ä h n . var. 357, (408); Sch. C h a rm a s s e i, d’Orb. 357, (4(>S); Sch. e x tra m o d o s a , W ä h n . sp. 357, (408); Sch. D o n a r, W ä h n . sp. 357, (408); Sch. D onar, WTä h n . sp. var. p r a c h y g a s te r , S utn. var. 357, (408) ; Sch. m a r m o re a , Opp. sp. 357, 359, (407) : Sch. p o s ta u r in a sp. W ä h n . 357, (408) ; Sch. tra p e z o id a lis, Sow. sp. 357, (4081; Sch. ind- sp. 357, (408); Sch. n. sp. ind. 359, (408) — Septifer 30, (105); S. lin e a tu s , d ’Orb. és Müll. 30, (105); S. o b litu s, M icht. sp. 371, (422); S. v a riá b ilis 31, (106) - S e rp u la sp. 245, (306) - - S o la riu m c y c lo s p iru m 31, (106) — S o n n e ra tia c e rev ician a 31, (106) — Sphserulites s o lu tu s 31, (106) —S p irig e ra trig o n e lla . S c h lo tth , 364, (416) — S p iro b r a n c h ia ta 370, (422) — Spond y lu s c rassico sta, L á m . 370, (422) ; S. sp in o su s, Sow. sp. m ű t. h u n g a r ic a , P e th ő . 31, (106) — S u c c in e a oblonga, D ra p . 254, (316) — S y z y g o p h illia cfr. brevis, Rss. .“170, (422) — S te p h a n o c e r a s L ic h te n s te in i 375. (556) S ty lo p h o r a s u b re tic u la ta , Rss. 370, (422). T a p e s (B aroda) flagellifera 32, (106); T. t r a n s e r t a 32. (106) — T e liin a (L in c a ria ) c irc in a lis, D oj. sp. 34, (109); T. ( P e r o n s s d e r m a ) cfr. Stoliczkai, Zitt. 34, (109) T e r e b r a tu la 364. (415); T. aff. b ip lic e ta X sem iglobosa, Sow. 34, (109); T. carnea, Sow. 34, (109); T. sem iglobosa, Sow. 34, (109); T. Bp. 360, (411) — T e tra c tin e lla 245, (306) — T ra g o p h y llo c e r a s 352, (402) — T r ig o n ia 478, 493, (548, 6 0 1 ); T. s p in u lo s o -c o s ta ta 31, (106> T r o c h u s ( E u tro c h u s ) N e u m a y r i 31, (106); Tr. (Gil>bula) P ila ri 31, (106); Tr. (Z iz ip h in u s) S c h a fh ä u tli 31, (106); T r. sp. 245, 371, (306, 4 2 3 1; T r o c h u s (Textus) S z e ré m e n sis 31, (106) T r u n c a t u l in a 244, 245, (305, 306); T. D u te m p le i. d’Orb. sp. 370, (422); T. H a id in g e r i d’Orb. sp. 370, (422) — T u d o r a conica, KI. sp. 105 T u rb o (? Collonia) L e n z i 31, (106) — T u r r i c u la monilife ra 31. (106); T. cf. v e rm ic u la ris . Brocc. 245, (306) —- T u r r i s p i r a 3 2 ,( 1 0 6 )- -T n r r i t e l l a b ic a rin a ta , E ichw . 371, (423); T. (T orcula) b ico ro lla ta 31, (106); T. aff. disju n c ta , Zek. 34, (109); T. (T orcula) dispassn, Stol. 33, (108); T. E ic h w a ld ia n a , 33, (108); T. (Turri.spira) fnllax 31, (106); T. in tc r p o s i t a 31, (106); T. (Zaria) i|a a d ric in c ta , Goldf. 33, (108); T. s íib a n g u la ta , Brocc. 371, (423); T. s u lc a t o c a r i-
BETŰRENDES
tárgymutató.
XXXI
n a t a 31, (100); T. S /.e re m e n s is 31, (100); T. T olegtliana 31, (100); T. tu r r is , B a st. 371, (423); T. cfr. v e n trico sa , F o r b e s 34, (109). U n i o 120, (171); U. H a u e r i, N eum . 117, (169); U. P a u li, N e u m . 117, (169); U. W e tz le ri 150, 157, 158, 159, (20S, 209, 210. "211) — U rs u s sp ifleu s 142, 339, 340, 343, 345, 493, (194, 388, 389, 392, 394. 395, 601). V a g i n u li n a b a d e n sis, d’O rb. 370, (422) — V a llo n ia pulcliella, M üll. sp. 117, (168); V. sp. 117, (168) — V e n u s (V e n trico la ) praecursor, M ay. 371, (4:23) ; V. (V entr.) cfr. tra u r o v e r r u c o s a , Sacc. 371, (423) — V e r m c t u s a re n a r iu s , L. 371, (423); V* cfr. a n g u is , Stol. 34, (109); V. in to r tu s , L. 371, (423); V. (? V e rm ic u lu s ) tric a rin a tu s 31, (106) —- V iv ip a r a 120, (171, 172); V. B u r g u n d i n a 157, (209) ; V. F u c h s i 157, 158, (209, 2 1 0 ); V. H ö r n e s i, N e u m . 117, (169); V, P ila ri, B rus. 117, (169); V. s p u ria , B ru s . 117, (169) - Vola ( J a n i r a ) 32, (107) ■— V oluta (Yolutocorbis) e x o r n a ta 31, (106); V. (V olutliilitesl o c c u lte p lic ata 31, (106); V. (Vol.) soptem c o sta ta . F o r b e s 33. (108).
FÖLDTANI KÖZLÖNY XXXVII. KÖTET.
1907. JANÜÁRIUS-MÁRCIUS.
1- 3. FÜZET
A BIHARHEGYSÉG KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK KŐZETTANI ÉS TEKTONIKAI VISZONYAIRÓL. D r.
SZÁDECZKY GYULÁtÓl.1
A Biharhegység középső részének alkotásában az üledékes kőzetek nagy szerepet játszanak, mégis a kitörési kőzetek azok, a melyek a hegységnek igazi vázát m egadják; ezekben nyilvánulnak meg a fontosabb tektonikai vonások is. Ez okból itt főleg a kitörési kőzetekkel kell fog lalkoznom. Az üledékes kőzetek szerepét illetőleg a m. kir. földtani intézet 1904. és 1905. évi jelentéseire utalok, a hol azokkal részletesebben fog lalkoztam. Szerencsés voltam 1904-ben a társulat szakülésén a kitörési kőze tekről értekezni. Értekezésem e folyóirat 1904. évi XXXIY. kötetében jelent meg.2 Erre hivatkozom egyrészt azért, mert tárgyamra vonatkozó fontosabb irodalmi adatokról ott emlékeztem meg, másrészt mert ez értekezésem szoros összefüggésben van vele. Említett értekezésemben kimutattam, hogy a Ylegyásza és Bihar hegység kitörési kőzetei között a daciton kívül nagy szerepet játszik a rhyolith változatos fajtáival, továbbá a gránit és vele kapcsolatban egy dacitféle összetételű, de egészen gránitos, átmeneti fajtáiban granitoporphyros szövetü kőzet, melyet ezért dacogránitnak neveztem. Ezeken kívül leírtam e területről dioritot, pegmatitot és andesites kőzeteket. A kitörési sorozatra vonatkozólag is nyilatkoztam és annak kezdetét a talált bizonyítékok alapján a felső krétaidőszakba helyeztem. Azóta alkalmam volt megkezdett tanulmányomat nagyobb területre kiterjeszteni. Meggyőződtem arról, hogy Nagybáród vidékén is van a Vlegyásza és Bihar rhyolithjával minden főbb tulajdonságában megegyező kőzet, melynek darabkái a felső-krétára (túron és senonra) jellemző kövületeket tartalmazó rétegekben is ott vannak.“ Másrészt a m. kir. 1 E lő a d ta a M h. F ö ld t. T á r s u l a t 190G á p rilis h ó 4.-én t a r t o t t sz a k ü lé sé b e n . D r. S z á d e c z k y G y u l a : A d a to k a V le g y á sz a B ih a rh e g y s é g geologiájához. F ö ld ta n i K özlöny X X X IV . köt. 1904. 3 A n a g y b á r ó d i r h y o lith r ó l, m in t a V le g y á sz a -B ih a rh e g y s é g e ru p t.-tö m e g é n e k F ö ld ta n i K ö z l ö n y . X X X V I I . köt. 1901.
1
2
D' SZÁDECZKY GYULA
Földtani Intézet megbízásából 1904. és 1905-ben a Biharhegység középső részében részletes geologiai fölvételt és reambulatiót végeztem. Részle tes felvételeim közben meggyőződtem arról is, hogy a petroszi gránitos tömeg, melynek összefüggését a Ylegyásza kitörési tömegével már régebben konstatáltam,1 nemcsak a petrographiai jellege, tektonikai kapcsolódásai révén, hanem telérekkel is összefüggésben van a Rézbányaszárazvölgyi (Vale saca i) kis gránitos tömeggel, a mely annyi sok be cses érczet szállított a felső kéregrészbe. Ennek geologiai viszonyairól P e t e r s 2 és P o s e p n y 11 részletes leírása révén is sok értékes adatot isme rünk. A szárazvölgyi eruptivus tömeggel való eme kapcsolat is azt bizonyítja, hogy a petroszi és ennek révén a vlegyászai gránitos tömeg nem olyan régi származású, m int a minőnek dr. P r i m i c s vette, hanem az alsó-krétánál fiatalabb eruptiónak a terméke. A szárazvölgyi kitörési termékek ugyanis olyan felső juraidőszaki mészkőbe nyomultak, a mely észrevétlenül megy át az alsó kréta neokom mészkőbe. A szárazvölgyi eruptivus tömeg, a mint azt a felületen elég sűrűn található telérek bizonyítják, a mélyben továbbhúzódik DK-i irányban a Nagy-Bihar felé. Ennek az egészben véve összefüggő eruptiós területnek D-i részén a telérek és általában a keskenyebb intrusiók jelennek meg, az É-i ré szeken pedig a hatalmasabb eruptiós tömegek. Míg az E-i részen a ki törési anyag magasabb szintbe nyomult fel, minek következtében erő sebben fel van tárva, addig a D-i részen a kéregbe nyomult intrusiós tömeg mélyebb szintben maradt. Egy másik a kőzet petrographiai karakterére vonatkozó különbség pedig az, hogy míg az E i részeken, főleg a Ylegyásza tömegében a bázisosabb kőzetek (dioritok, andesitek) nagyon alárendelt szerepet játsza nak, addig a D-i részen ezek uralkodnak. Tekintélyesebb rhyolith tömeg a biharfüredi Pojen tartozékán kívül tovább D-re nem is fordul elő. Rézbánya vidékén a savanyú, rhyolith-féle telérek is nagyon megfogyat koznak a basisosakhoz képest. A D-i részen Kiskóh hölgyében és általában Rézbánya környékén régebbi, leginkább quarcporphyr kitörések is v a n n a k , a felsőkrétaÉ-i fo ly ta tá sá ró l. E r d é ly i M uzeum O rv o s-te rm é B z e ttu d o m án y i É r te s ítő . X X V . köt. I I I . füzet. 1803. 1 A datok a V legyásza B ih a rh e g y s é g geologiájához. F ö ld t. Közi. 1904. 2 K arl F. 1’f . t k r s : G eologische u n d m in e ra lo g isc h e S tu d ie n a u s d e m s ü d östlichen U n g a rn in sb e so n d e re a u s d e r U m g e g e n d von R é z b á n y a . S itz u n g s b e ric h t d. k. k. A k. d. W iss. X L I I I . Bd. F. I ’o ö r p n y : G e o lo g is c h -m o n ta n is tis c h e S tu d ie d e r E r z la g e r s tä tte n von R é z b á nya. M elléklet a F ö ld ta n i Közlöny IV . évfolyam ához. B u d a p e s t 1874.
A BIH AR HEGYS ÉG KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK KŐZETTANI ÉS TEK TO NIK AI
VISZONYAIRÓL.
3
kori kitörési kőzetektől többnyire Ny-ra, egészben véve ezek vonulatát követve. Ezeknek az előbbiekhez viszonyítva nagyon alárendelt szerepet játszó kőzeteknek részletesebb vizsgálata legcélszerűbben a Kodru Momában sokkal nagyobb szerepet játszó eféle kőzetek tanulmányozásával kapcsolandó össze. *
A fentebbiekből kitűnik, hogy míg a Biharhegység É-i felében elő forduló eruptivus kőzetek főbb typusai meg vannak állapítva, addig a petroszi gránitos tömegtől D-re eső területnek e nemű kőzetei sokkal kevésbbé ismeretesek. A D i területről részletesebben a rézbányái szárazvölgyi tömzsnek és ezzel kapcsolatos teléreknek kőzeteit vizsgáltam át és vizsgálataim eredményét az Erdélyi Muzeum Egylet egyik természettudományi szak ülésén előadtam. 1 Ebben a vad vízmosásban, melyen óriási nehézségek árán sikerült csak végig mennem, kitünően bepillanthatni az eruptiós anyaggal injiciált kéregrészbe, mert itt nagyobbára fehér márványban vannak a különböző, sötétszínü telérek. Márvánnyá maga a kitörés ala kította át a felső jura és alsó krétaidőszaki mészkövet. A völgy alsó részében levő tekintélyesebb gránitos tömzsöt sűrűn veszi körül a 10 m vastagságtól 1—2 cm-re vékonyuló telérek raja. A vékony telérek többször hálózatosán egyesülnek, majd elválnak. A gránitos tömeg DNy-i oldalán egyenes irányban mérve körülbelül másfél kilométer hosszú, vad, sziklaszorosban 20 telért, illetőleg telérágat találtam, a melyek közül csak egy rhyolith, illetőleg gránitaplit telér van, a többi mind basisos, többnyire dioritporphyrit-féle telér. A dioritporphyriteket a színes ásványok alapján amphibolbiotit- és augitdioritporphyritekre lehet osztani. Ezek közül az elsőben kis megynyiségben quarc is van. A dioritporphyriteknek részben szabad szem mel nézve is látható porphyros szerkezetük van, másrészt azonban át mennek olyan sűrű mikrodioritporphyrit telérkőzetekbe, a melyekben már csak mikroskopium alatt vehetjük észre a porphyros szerkezetet. Földpátjaik labrador-andesin-oligoklas sorozathoz tartoznak. Quarcuk legöm bölyödött. Sphen töredékeken kívül kevés apatit, magnetit, ilmenit, zirkon és epidot is előfordul bennük, utólagos termékként pedig calcit, chlorit és gyéren muskovit is. Az aphanitos kifejlődésű kőzetek átvezetnek diabasféle kőzetekbe, melyeknél az amphibol némelykor több, m int a földpát. Augit ezekben is alárendelt szerepet játszik, a quarc gyéren fordul elő és egy része ennek is utólagos termék. 1 E lő a d á s o m az E g y le t köz lö n y é b e n fog m eg je le n n i. 1*
4
D' SZÁDECZKY GYULA
Érdekes, hogy a szárazvölgyi dioritporphyritben gyéren sötét basisos kiválás szerepét játszó zárványok vannak, melyekben spinellek mellett korund is van éppen úgy, mint a Drágán völgy Kecskés szorosa felett levő quarcdioritban. Ezzel kapcsolatban megemlítem itt a gránitos tömzs K-i oldalán, tőle vagy 1 3 Km-nyi távolságban, a mészkőben előforduló korundos magnetites kőzetet is, melynek a vidék alumínium érceivel való össze függését más alkalommal tárgyaltam.1 Az az É —ÉNy-i húzódású elliptikus alakú gránitos tömzs, me lyet ezek a telérek körülvesznek, mindössze vagy fél Km hosszban és 7* Km szélességben látható a felületen, a bányaműveletek azonban a márványburok alatt nagyobb szélességben is kimutatták. Ennek töme gében is vannak magmaszétválásra visszavezethető olyanféle fokozatos átmenetek, a minőkre a petroszi és vlegyászai gránitos tömegben rá mutattam. A különbség csak az, hogy a szárazvölgyi tömzsben igazi gránitnak nevezhető kiképződés egyáltalában nincs, vagy legalább nincs feltárva. Legsavanyúbb része dacogranit, a mi átmegy basisosabb, dioritnak nevezhető féleségbe. Kevés quarc azonban mindig van benne. Ural kodó ásványa a plagioklas, a mi rendesen zónás szerkezetű, ugyanis labrador magra andesin, erre pedig oligoklas-andesin burok következik. Előfordul benne gyéren oligoklas-albit földpát, továbbá némely fajtában kis tengely nyílású (sanidin-féle) orthoklas is. Uralkodó színes ásványa a közönséges aluminiumtartalmú amphibol (Hornblende); csak némelyikben van biotit nagyobb mennyiségben. Augit mindig alárendelt szerepet játszik. Egyéb ásványai: apatit, magnetit, sphen, zirkon, az amphibol elváltozásából epidot, a biotitéból pennin, a földpátéból muskovit, ritkán calcit. Tekintve azt, hogy a Szárazvölgy eruptivus kőzeteiben amphibol az uralkodó ásvány, hogy sphen is állandó alkotó rész, hogy víztartalmú ásványok muskovit, epidot is előfordulnak, nyomás alatt, nem igen nagy hőfoknál végbement úgynevezett piedzokristályosodást kell itt feltéte leznünk. Megfelel ennek a geologiai előfordulás is. A Szárazvölgy telérkőzeteire vonatkozó közlemény jelent meg az utóbbi időben W i n d h a g e r F E R E N C ztől2 «Kvarczos bostonit Rézbánya kör nyékéről • czímen. Ez a rövidke, mindössze három lapra terjedő érte kezés, mely a Szárazvölgy egyik telérének vegyi összetételét is közli, nagyon fontosnak látszik az egész vidék eruptivus kőzeteire vonatkozó lag; mert tekintve azt, hogy «alle Bostonite gehören zur Gefolgschaft 1 Dr. S z á d k c z k y ( í y u l a : A B ih a r h e ^ y s é g a lu m in iu m é rc z e ir ő l. F ö ld ta n i Közi. XXXV. köt. 1 IÍJO0 .) •■i Földt. Közi. 1!Mjő. XX X V . évf. 93“ 2. 1.
A BIH ARHEGYSÉG KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK KŐZETTANI ÉS TEKTONIKAI VISZONYAIRÓL.
der ausfoyaitischen Magmen hervorgegangenen Tiefengesteine»1 azt bizonyítaná, hogy itt alkaliákban gazdag, quarcban szegény kőzetek is előfordulnának. Ez értekezésben leírt három bostonit közül kettő éppen a Yale saca hasadékából való és szabad szemmel látható tulajdonságuk szerint azonosaknak mutatkoznak a nem porphyros, legbasisosabb telérkőzetekkel. A földpátok a leírás szerint teljesen elbomlottak: «zoizit (klinozoizit?) és quarcszemcsékből állanak. Eredetileg minden valószí nűség szerint orthoklas összetételével bírtak. A kőzet többi alkotó részeit táblás, de szintén igen elbontott földpátok, quarc, pyroxen és biotit foszlányok alkotják.» Az augit epidottá, a biotit chlorittá változott és általában az egész kőzet nagyfokban elváltozott. Bomlási termékül calciton kívül limonit is van benne. E kőzetre vonatkozó biztos adatok közül mindössze a szürkésbarnás, vagy szürkés-vereses szín az, a mi illik a bostonitra. Ez azon ban ilyen mállott kőzetnél, a melyet P e t e r s a szerző szerint márgának nevezett, semmit sem bizonyít. A vegyi analysis adatai ia mutatják, hogy a ‘kőzet igen nagy fokú elváltozást szenvedett, azonkívül m in den egyenesen a Bostonit ellen bizonyít. Mert, ha kétségtelen is, hogy az alkaliák egy része eltávozott, a két vegyértékű oxidok és a vasoxid mennyisége kizárja azt, hogy e kőzet alkáliban gazdag magmából szár mazhatott volna. De éppen így kizárja ezt mindaz, a mit a Szárazvölgy többi, épebb teléreiről, továbbá az egész Bihar és Vlegyásza eruptivus kőzeteinek ásványi és vegyi összetételéről tudunk. Hogy csak a vegyi összetételnek pontos számadásait vegyük összehasonlítási alapúi,2 a Bihar és Vlegyásza megelemzett, legtöbb alkálit tartalmazó, uralkodó, rhyolith-kőzetében az alkáliák együttes mennyisége 7% körül van, holott a bostonitokban ez a mennyiség rendesen nagyobb 10%-nál. O s a n n eljárása szerint számítva az «a» értéke a Vale saca úgynevezett «bostonit»-jában 1*3, holott ez az érték a quarc bostonitokra vonatkozólag 14-5; «s» értéke pedig 75*96, holott a szárazvölgyi «bodtonit»-ban 60-7S.:í A Szárazvölgytől D re lévő R ézbánya vidéki hegyekben, a hol jó feltárások vannak, a telérek majdnem olyan sűrűn ismeretesek, mint a Szárazvölgy mentén. Ezekről a telérekről rendszeres kőzettani vizsgála tok még nem jelentek meg, előzetes vizsgálataim alapján azonban állít hatom, hogy ezek főbb vonásaikban megegyeznek a szárazvölgyi telérekkel. Nagyon b e c s e s e k e z e k r e v o n a t k o z ó l a g P e t e r s ö s s z e f o g l a l ó adatai, 1 R o s e n b u s c h : M ik ro sk o p isc h e P h y s io g ra p liie . I I . Bd, 1896. 467 lap. L á s d a tovább következő tá b lá z a to t, m e ly e t ú t m u t a tá s o m s z e rin t T ü s k e B é l a ta n á r je lö lt ú r á llíto tt össze. 3 A. O s a n n : V e r s u c h e in e r c h e m is c h e n C lassification d e r E ru p tiv g e s te in e . I I I . D ie G a n g g e ste in e . T s c h e r m a k ’s M in e ra lo g is c h e u n d p e tr o g r a p h is e h e M itth e ilu n g e n . X X I. B d. V. H e ft. 393. S.
6
D?
SZÁ D ECZET
GYULA
melyek szerint e telérek tovább folytatódnak a Nagy Bihar felé. P e t e b s syenitporphyr néven foglalta össze ezeket a kőzeteket, melyeket, m int ő iija, az akkori gyakorlati emberek zöldkőnek, a szaktekintélyek pedig (iioritnak neveztek.1 A szárazvölgyi teléreknek folytatását E—ENy-i irányban a Paulásza patakban találtam meg és tovább E-ra a Bogyásza pataktól a Sesztina réteken át húzódva a petroszi gránittömzs felé. Távolról sincsenek ezen a nagyon fedett területen olyan kitűnő feltárások, mint a Szárazvölgy ben, de az ismeretes előfordulások tisztán mutatják a petroszi tömeggel való kapcsolatot. Kőzettani jellegükre nézve ezek is hasonló dioritporphyritek, mint a szárazvölgyiek. Vannak közöttük biotit-quarc-diorit* porphyritek (Paulásza-völgy felső részében), de vannak basisosabb diabas* féle augit-dioritporphyritek (alsó Sesztina-rét Ny-i sarkában). Utóbbi telér nek bányában tovább E —ÉNy-ra a felső Sesztina-réten egy sphserolitos alapanyagú, leukokrata telérkőzet található, melynek andesin sorozatú földpát szemei között csak kevés quarc van. Egyéb ásványai nagyon világos szinü epidot, kevés titánmágnes vas, zirkon, l$nkoxen. * A Paulásza-völgyben van az említetteken kívül savanyú rhyolitvagy aplitféle telérkőzet is. A petroszi gránitos tömeg K-i részén megszaporodnak a rhyolithféle telérek. E tömeg közelében a PosEPNrtől Rézbánya vidékéről kosari kőzetnek nevezett, érces érintkezési kőzet is meg van, telérszerű vonu latok mentén. A telérkőzetek a petroszi — nagyon széles — gránitos tömzsön túl is folytatódnak egészben véve ENy-i irányban B udurásza felé. Nagyon gyakoriak ezek a Biharfüredtől Ny-ra lévő, összeszakadt, vad sziklás gerinceken. Itt azonban már a savanyú rhyolith-féle telérek uralkod nak úgy, hogy dioritporphyritet mindössze a Kuszturi Ny-i aljában a Zepogy-völgy felső részének jobboldali lejtőjén találtam. Lehet, hogy ez a Boica diorit-, illetőleg dacittömegének nyúlványa, mert hasonló dioritporphyrites áttörések a biharfüredi kocsi-út legfelső szakaszában a Ny-i lejtőn is vannak. Nincsenek még részletesen ismertetve ezek a savanyú telórek, melyek P rimics «Gyalu marczi daczit»-tömegét is egyes helyeken át szelik. Általános vonásként itt csak azt közlöm róluk, hogy leukokrata kőzetek, a melyek sok quarcot, orthoklast, plagioklast (oligoklas-andesin, oligoklas-albit), kevés biotitot, magnetitet, ilmenitet, pyritet és egyéb snlphidoknt. némelykor epidotot. zirkont, sphent. apatitot tartalmaznak. 1 S itz u n g s b e ric h te d e r n ia th e m .- n a tu r w . C lasse d e r kais. A kad. d e r W is s e n schaften. X L I I I . Bd. 1801. J a h r g . p. 4-őU.
A B IH ARHEGYSÉG KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK KŐZETTANI ÉS TEKTONIKAI VISZONYAIRÓL.
7
Mint utólagos képződésű ásvány muskovit, kaolin, limonit, calcit, és pennin is van bennük.
Á s v á n y ta n i közös tu la jd o n sá g ok . Biharhegység középső részének különböző kitörési kőzeteire nézve ásványtani közös jellegként az epidol szerepét kell első sorban ki emelnem, m int olyan általánosan elterjedt és igen gyakori ásványét, a mely itt igen sokszor eredeti és nem utólagos bomlásból származó ter mékként jelenik meg. Kis mennyiségben, de meglehetősen állandóan szerepel továbbá a legkülönbözőbb kőzetekben a zirkon, sphen, majd ércek, ezek között gyakrabban pyrit. A közönséges színes ásványok között amphibol és pedig a közönséges aluminiumoxyd tartalmú amphibol (Hornblende) és a biotit m int leggyakoribb ásvány. Augit, ha van is, alárendelt szerepet játszik. Az utólagos bomlási termékek között muskovit és kaolin a gyakoriak. Nagyon jellemző arra a magmára, melyből ezek a kőzetek ki váltak, hogy habár csak kivételes esetekben, zárványok rovására, de korundot is termett, rendesen s/wwe/lel együtt. Ezek sötétebb színű cso mókban u. n. homogen zárványokban vannak meg. Ilyen korundos zár ványok főleg a basisosabb kőzetekben találhatók és pedig ennek telér, valamint tömeges fajtáiban egyaránt (Rézbányán a Komán, Szárazvölgy től K-re a Gardun magnetites széli képződményként, a szárazvölgyi Temicsora beszakadása feletti porphyrittelérben, Biharfüreden a Boica K-i lejtőjén dioritban, a Vlegyásza dacitjában). Ezek spinellen kívül némelykor cordirritet é3 ülliinanitoi is tartalmaznak. Ezeket az A li 0 3-ba,n gazdag ásványokat az egész terület közös jel legeként kell felemlítenünk, miután ha kis mennyiségben is, de az egész hosszú vonulaton előfordulnak.
V eg yta n i közös tu la jd o n sá g o k
.
Az alábbi táblázatok1 tanulsága szerint a szóban levő terület eruptivus kőzeteiről már annyi vegyi elemzésünk van, hogy általános vegyi természetükre következtethetünk. Az igaz, hogy ez érces vonulatoktól átjárt és erősen benőtt területen némely telérkőzet fajtából nem találunk ép kőzetet. Az öt utolsó elemzés is ilyen málott kőzetre vonatkozik. Az elmálott kőzetek elemzési adatai pedig nem igen alkalmasok arra, hogy az OsANN-féle átszámítás alapján hasonlítsuk össze. Az átszámítást 1 I-őd
százra
átszám íto tt
érték ek
vannak
felsorolva.
A II.
táblázatban
az
O s a n n féle, a 1 1 1 - ík b a n p e d i g a z a m e r i k a i m ó d o n n y e r t s z á m í t á s i e r e d m é n y e k v a n n a k .
8
D.f SZÁDECZKY GYULA
azonban ezeknél is megtettük, mert az így nyert adatok mutatják e vidék tüzes származású kőzetei egyik legfontosabb alkotórészének az aluminhimoxydn&k szerepét a legjobban. Ezek alapján meggyőződünk arról, hogy a Bihar és Vlegyásza erupt. kőzetei aluminiumoxydban igen gazdag magmának termékei, a mely magma ennek dacára különböző kőzeteket hozott létre, mint azt a táblázat és a mellékelt A mutatja, melyre O s a n n eljárása szerint van nak vetítve a megelemzett kőzetek.
r
A Vlegyásza tömegére vonatkozó elemzési adatokat általánosabb összehasonlítás kedvéért vettem be a táblázatba, mert ezek a Bihar eruptivus tömegével kétségtelenül genetikai összefüggésben vannak. Legkevesebb, 13'29% Al„03 van egy nagysebesi pegmatitban. (1) Legtöbb pedig, 32v>9°n egy rézbányái dioritporphyritban. (22) Az A l20 3-bán való eme gazdagsággal hozom összefüggésbe azok nak az igen tekintélyes alumínium érctelepeknek a képződését is, me lyeket az utóbbi időben a Biharhegyaégben kimutattam,1 melyek az É-i részeken, a Vlegyásza környékén, főleg Remeczen íb tekintélyes tömegben vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy az alumínium ércvonulatok iránya az eruptivus kőzetek vonulatának irányával azonos. Ezeknek az ércek nek a képződése lehetett az eruptiós tömegből létrejött eredeti kőzet 1 I)r. XXXV. köt. 1905.
S zákkczky G y u l a :
A B ilia rh eg y só 'í
a lu n iin iu m é rc z o irő l. F ö ld t.
Közi.
A BIH AR HEGYS ÉG KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK KŐZETTANI ÉS TEKTONIKAI VISZONYAIRÓL.
<1
képződésnek a legutolsó aktusa. Az aluminiumércekről írt közleményem ben utaltam arra, hogy ezeknek vonulatában jelenleg is vannak meleg források. Ilyenek a nagyváradiak is. Ezekben a kőzetekben alkáliák nincsenek nagy mennyiségben, mert összes mennyiségük a legtöbb kőzetben G—7% körül van; csak ritkán emelkedik a legsavanyúbb, utolsó injekciókban, vagy a gránitokban 8 %-ra, mely esetben a káliumoxyd mennyisége kevéssel mindig nagyobb, m int a natriumoxydé. A legtöbb kőzetben azonban (dacogranit, quarcdiorit, diorit, dacit, andesites dacit, dioritporphyrit) az alkaliák között a natriumoxid uralkodik, de ismét a nélkül, hogy túlságosan megszapo rodnék a kaliumoxid rovására. Tehát mondhatjuk, hogy az alkaliák közel egyenlő mennyiségben vannak ezekben a kőzetekben. A közös provinciális vonások között megemlítem még a titaniumdioxidot is, m int meglehetős általánosan elterjedt, de kis mennyiségű alkotórészt, melynek az ásványokban való jelenlétére ott is következtet nünk kell, hol arról az elemzések nem adtak számot. A III. táblázatban találjuk 1 ezeknek az elemzéseknek (a melyek nek összetartozását a megfelelő sorszám mutatja) az amerikai eljárás szerinti átszámítását a norma ásványokra2 és meg van jelölve az illető kőzetnek klaszisa, sőt a hol meg van állapítva, az ordója, rangja és subrangja is. (L. a táblázatokat a 10., 11. és 12. oldalon.) Ebből kitűnik, hogy a Zernatorkolat mikrogránitja, a Faca Zerni, a Kecskés és a Ylegyásza K-i oldalán a Békád rhyolithja vegyileg ugyan abba a subrangba (Tehamos) tartoznak. Az előbbieknek egymásba való átmenetét már régebben kimutattam geologiai előjövetelük alapján, sőt vegyi rokonságukra is következtettem. Kitűnik, hogy a Vlegyásza és Petrosz dacogránitja, a dacitoknak különböző fajtái, sőt Rézbánya környékének quarcdioritporphyrit-telére is vegyileg egy subrangba (Yellowstonos) tartoznak.1'* Ez a már felhozottak mellett bizonyítéka az egész vonulat rokon ságának. Másrészt az a körülmény, hogy ugyanazzal a geologiai névvel nevezett kőzetek vegyileg egyéb subrangba is tartoznak, sőt a nagy plateaun lévő Sztinyisóra andesites-dacitja (1G) eddig nem képviselt sub rangba tartozik, bizonyítja ezeknek a hasonló kőzeteknek változatos kiképződését. *
Cross, Id d in g s , P irs s o u , W a s h in g to n . Q u a n tita v e ClaBsification of Ig n eo u s R ocks. 1003. C hicago, L o n d o n . 2 U. o. 147. 1. :J É p p e n a d a c ito k n a k ez a vegyi h a s o n la to s s á g a a PiUMicstől g r a n i t n a k n e v e z e tt k ő z e th e z volt ok a a n n a k , h o g y u tó b b ia k a t d a c o g ra n it névvel je lö lte m m eg. F ö ld ta n i K özlöny X X X IV . köt. 47. 1.
b©
b© 00
b© b©
5d
5:
D»— »5
£> ZT
b© »—
V i r,,
t©
o
O 00
05
cn
’X fj
> < — c* 5»’ © —o * -_ = sÍ-E > & s-a ““ o*
C/i
50 3
N ©: «< pr
T? ST
b©
o
os
CO 0 0
cn
co b© I ' ?
09-
** S;
CO
^ o*v _
5 _ « 8 cko |
50
<w
*• ©?
<X>' s << 09 C/3
o:
1?* V. ©?
O o-
C/5
£
’
OS
C* *<
Ü
g-
sr
»
« pr 0>* O-
=5 > 3
*©- . 2c 2c r©: ET © -=; ©:*o -í 8. C © c< 22 «-< ^ ©? —
ES
1
r
0»
33
o
* E = " 3 £
>1
©• rj*
m »<
©t C* ■-<
o &
09
T3 2* 2. v>
fD» 05 C/> *® N f©
09
05 o
JD
cd
crq
N o 2 =
Ä Í53 ^ s s-s 114)$' © í 3 ö g fű !Cfq
er o 3
?í !W 3» Q
SL
“ =—
g*
sr
P? ©* re
©: S 2* c -s
r*
£L
1? F
ci09
w “ Cl
n
^ ®> pr
N £ í3 e3 - aCB-*3—• a: sr.'
©
■
"
-* fi: « -a 2 C 09 cr ^ © ‘ 09 "9 -9 t/3 t— 1 fp
_ 25 s
0
s >
s
09 cr 05 c/;
-
^ v -
X
00 00 4^ w
0
c •X) 0 * 00 b& Oí 00 0 bS
cn b& CO CO cc 00 ><J O hS CO — 00
cc 00 CJ1 C: CC
bS b£)
r» Ü *-< rl 2 . 1
is
<Sl 0
v>
C/3
a . 09 r&
& 09
s G. (A
(fi Cu
Q_ ©-
f i. 09 2
a09 ■r^
Cl. 09 2.
S fi) » »S' ^ ■n © ©
©
Oq 09
—•
Jj.Cfq ^3 D 5 ti
-i 09
3 3
09 2 t
n
Cfq
<-<
©
ä
©
©
=-
“
Br
^
•<1
■<1 00 ■<1
•<J cn b© 00
O* N
Cg
cd
Clq
09
9 cd
on 00 1 1
CP 00 to 0
O
OI
05 00
on C5
CO u?
00
!
1 1
1 1
0
CO
C» 1 —^
•e* O:
0
0
0
0
00 b9
4^>
o» —. *— C5 IC _^í__ .^
bS CO íí*-
GO
CO
Ól
C: CO t > -£ <* V* CO ■^1
1^.
0
CO
©
l>^ 1>S O c
■^1 w1
•<1 b£<
« t/i
CO C0 fc©
w) •5* — CO CO
00
09 s 0cs
«-«*
"
o>
0
se CP
V
09 D
O©* e r —. ©
S1
g. ^w rc 9
?r
—
CD
X
00 to Ci
00 1—« »— cc
V* c ? CO 0 0 : <1 CO * ** 0 t£ C: lv CC_ C»
•<1 CO L>& ül co
b©
I—fc co H-t l-S co cc
05 05
bD 0
t-^ b& CJ1 05 Oí CO 1-^ co M
co 05
4^ cn 0
í^0
H00 co
05 05 co -a
05 K]
1 1
1 1
co 00 00
05 H-k <1
H-. 05 co 05
ts
CJ1 05
co
CO C5
05 co
0
0
1 1
00 H-k bS co H-k co 05 co 0 > — *■ 05 ts 00 «^1 co 05 H- te 00 *<1 c:
05
co cn 00
a? HbS
0
bS c^ l-S
0
cn 0
05 00 co co co
4^ o? co ■<] 0
05 C5 bS)
05
0
05 00
05
05 l£•<1 00
05 co 4^
0 0
1 1
co 1—k
05 0
co co co 1— 00 co t-^
co 00
0
H-»■ •<1 05 co
co
co 00
1-^
0
co t© bS
co 00
bö bS VJ
b© 0)1
co cc 00 00
co *<1 00 bS b© cn co
** co U1 Í^J
co
h-k 05
05 05 co
0
b© t©
co ül
*-* co b© co
0
0
co 05
CO t©
cn cc
co co
b&
-0 cn
00
O
a o
1
co
co
««•
b
íro CO
0
K)'"
0
0
H-
0
0
0
0
cn ■<1
cn 00
0
•<1
05 GC
05 N-fc
co cc
0
0
0
0
0
0
0
05 •<1
1©
05
<1 b&
0
1© cn
H-fc X
0
0
0
50 05 co
co
■<1
& o
b& 4^ 1© b© 00
co
ío
0
0
00 co co l£)
00
00 VJ
co
1
•<J 05 Ül co
•^1 *
H-
0
co 05 *-1 co co co
p^>
«<1 cn )—k-
ü?
co 05 bS
0
t —k cn b&
b© 1—* 1 1
0 01
co co
b© 00 00 1
05 co 1 —k
01
co CJt CJ?
05 •<]
co 00 -J co co 05 b© 05
cn I—k co 00 b© co 00 co 00
0
ül 05 co ■
b©
t© ■<1
00
00
co co
05
cn
b© cn 00 05 cn 00
0
co **
rt o
«5
_o_ Cl
05 cn 00
cn
*«-1
" V
k>5 S1 o
rJ \ ? v. ■*.
Nco
H-fc cn 05
<1 05
05
ü* *^1
05
b© l© 1©
t© 1©
0
cn cn
cn
4^ X
0:
L©
•^1
47
7
w
b£
fcO b©
Cf
<J j ; 1 b&
b© •<1 b©
bS GO CO
b© 00 GO
b© CO O:
1© b© 0 : 05 l© cO
cc H-fc co
co co b©
00 co
co co
4^ 00 t©
** cc 00
co 05
CO Ül
CO
CO Ü»
co <1
co
t© 05 l© 05
b© co
b©
r© co
1© (v
O 05
co •^1
4^ ■ -------
S. ? N ‘
—
;
*
H / ^» ■ ^< T. í
c n
c
tr
C9’i; — X^ ^ ^ §' Z' 2 £ 5
k -.’3
3Ö O-
S í
u°.
l.f
•---V--- ----- -------
C_ ©
e
Í í B
*/;
!£ S
b© 00
•-- V--- •
SL 3^ c £309' V S. Ui < — 09'
n m — X^
4* -J
4^ •<1
53 O' S
N V) < < ez cw w pS-
cg CD
3 CP
r© —3 r-
09*
H
>
©: Cx:
X ? X ? * =r 3 •" * '
=
X wTc-
x
X >5
^Lír' I 2-'!'’ 1. & ?, z :p
[Al l t
=- ’tI. r
©5
CO: g .'* r •<
w
._.
-1^1
-1
pr
— o:
íO ÍL ? X X X
■i
N CD CD 5 CD 3 “ PO fft Cf i
K**
r& T3 a
O“ FT &5ft>> V)
!
fc€ 00
CP
cc
•<»
Ct t€> ü*
C J1
co C » " 1 cc W.
•s-1 00
b© c bS cc
CD
00
■<1
00
ex
VJ
CO
O5
«yr 05
05 »6^
CD 00
in
CO
05
C .*1 -<1
co
te
bC
IC
te
o X
05 CO
CO
te
te
te •
te
Ü* te o
■^1 te
05 00
CD 05
00
00
05
CD
00
c:
c
CD
co
<1
Oí
w1
4^
co
te
co o
te te
IC te
co o
te o
4* CO
co CD
00 ■<1
co CD
o?
CD 00
CD 00
^1
re 00
CD 00
■<1 te
CO 00
CO 05
üt o _k o
IC o
00
w?
te ÜT
te te
te o
G O
te **•
■ . 05
te o
05 ■<J
te
CD o
05 00
rf* Oi
CD O
05 00
o te
cn ■<]
co o»
•sl
o te
te
co
te co
co co
co co
CO
co 05
te CD
co o
te G O
co
ÜO
Ol 00
o
o
OD
cr
íD te
CO o
CD 05
CD
00
o\
r. CTí
•^1
00 <1
te a«
o 05
te cn
te 00
ü<
co o
o 00
te
o
te co o
05
1 — k sj
co CJI
te
1 1
I 1
05 00 te te
, ■ 00
CT
te
00
co
■<1 CO
CD o
00
te
co
w1
w
vj CP
05
cn co
CO
co
co
co
*»
co o
,*rCC
o* 0»
CD te
te 4^
05 co
cc
00 05
C 09
Oi ÜO
« O
00
00 o
o Le
CD O
4^Ol
05 00
üt 00
00
te w1
CO c
ie o*
te o
te 05
co 4»
üi
CD IC
C5 00
4^ 4»*
te
4»
c:
Ci
4^
4»
co 05
*<1
Sor
CO cc
05
IC o
szám
*-fc ■<1
I 1
a> » Os
IC
IC IC
lb
t£ CO
Ü»
te
•<1 CO
•s] CO
Ui
te
te
Ül
O o
4*Ü*
*
05
CO
o
o
c
te o
üt o
no o:
4* Üt
S ®" w o pr i >• o-
»>• 9" 9 J5T © i
__ c*
IJJ
1 1
<1
te
° h£ to C5 X
co
w
00 X oc
co **
CD 05
o*
■<J
te
00 cc
4^
05 te o
co
co o CD
05 o
• /
l-A 05 o
o te
co o c
cd
4 *
ó
•sí ül
•
te
I 1
4* 05
4^
v) S '—
k
00 o
co 05
© 9
te te
CX
9-"9 ^ -o i
o “O 05
üt
ts 00 ü
5 *
1
o
o
o
Üt
CD
<1
•sl
W w
o
4^
00
05
4-
00
.
o
co
4=^
Üt
4^
cn
üt
i— k
*<] o
4^
CO 4^
05
Üt
00
1
CD
05
o
4^
4*
•^1
te
üt 05 o
üt
00
o 00 te c:
te
4^
o 00 o
o
N-t
te co
00 05
co
CD
O
te
•^1 o
r>
CD
9
05
,.
te
05
2
CD 03 C .< * 5
s s 09:
o
3
CD Oí
4 *
00
05
o : 4 *
O N -
69
3 CD 9
co 05
*Ö
I
o
c
o o
Ti £L cs
*V &
09^
os
ö
c
<x>
no CD
c /l c: 09
ö ©
O
n r
< /i
rs •-*
03 9
09 0
©
09 9
09 9
co
—
i
&S
i
05 W
—
09
“ 9^
o
£T 9 9
c
*“ ■*»
C0
C0
o
s
©_
o
c .
o
CC
>
cC/>
CD
2«-•’
3
o
9
©
ft» &
Zi •/.
'T © w
©
C l. Od t/3
o
—
=3
00 5 0 n2<—." ~ a; 09 B
co
H
o
09
Si
3
C0 CO
c
©
r> © ^
09 9 9
9
Of
09
—z
©
09
©_
©^
©_
©
©
©
09 c .
09
H
©
cT
o
CO
co
> •
H
3
jíl C 9
w © S
©
o
c
s>
©
9
©
in
09
09
09
09 9
09 9
co
co
n
n ©_
O
©
09
u
ts
IC
tC
IC
► V) O * 09 Cl 9 " 09 1/3
>
te H
>
>
® rs
g^
2T
rf>
© w
©
09
«9 " © ’f.
O a .
3 o * 09
©
09 ( /) p r 0»
50 C9 9 Oq
CO H
3
©
> 9 * 09 O
4 ^
C/5 09
05 C/3 (/>
09 s
o 09
09
co
rn
3
09
= I5T
r&
5
3
^
Q
(T
c
3
© ”
c c
©
©^
g> © "
9
*~5
*v
CO n
09 s 9
co
©
© " © "
c: 9 9
CO
09 c . 09
©
33
H
©
5“
cr
»C H
<■& c /i CD 9 09
o:
0£ 3
a
CO
-c
-D rs
+>« >
09
CC
■-a y.
09
co CO
CD
ui
as
no cr
"C
r*
I
2— - 2—- o st/> =: 9 9© © © C /5 rg , C/i
cn
c
c r 09 9
III. táblázat.
wt
A BIH ARHEGYSÉG KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK KŐZETTANI ÉS TEKTONIKAI VISZONYAIRÓL.
T e k to n ik a i sa já to ssá g o k
13
.
A települési viszonyok gondos meg figyelése alapján azt kell következtetnem, *o ■«-t n hogy a Biharhegység középső részében QQ O tangentialis erők hatása nagyobb mérték A a 50 a ben egyedül a kristályos palák ráncosoco 'S aj dásán látható. Az ezekre discordansan a c3 a «3 települő, perm i-nek vett, homokkövek és conglomeratumok, továbbá a triasidőszaki *3 Mi C dolomitok, mészkövek, a liaskori márgaa *2 C N e3 palák, agyagos, homokos mészkövek, az 0j"5» iO A > P h igen tekintélyes tithon mészkövek és he ca N lyenként közvetlen ezekhez csatlakozott '— ' CG neocom mészkövek és az alárendelt szere te a •N pet játszó felső krétaidőszaki, leginkább .9 a N "3 ^ durva conglomeratos üledékek arra m u s a-a ^PH "41•'Z!h tatnak, hogy ezek különböző irányokban c3 CD összetörtek, szakadoztak, a törési vona 9 a ej lak mentén pedig lecsúsztak, lesülyedtek > » s£ •-5 a b így különböző mértékben elvetődtek. Jól 03 c3 C láthatjuk ezt a rézbányái Stirbinátót ÉK-re •rí O £ ^=3 tsd a Szárazvölgyön, Forczikán át a Parazsin-ig -S co ^ terjedő mellékelt szelvényen. 'C3 £— A szakadozásoknak két fő irányuk S 'S •FH p van. Kevésbbé lehet észrevenni a K E K — 'S J í xn g N y D N y-i irányú régibb szakadozásokat. Ebben az irányban vannak harántul tör o• -rt delve a nagy andesites plateautól D-re lévő -Q 1? területnek üledékei. Legtisztábban lehet 1-1 O ezt látni a dolomit és mészkő szakadásain és néhány ilyennel kapcsolatos zárt völgy '? 5 ^ o (Págyes, Tomászka-Stina de Piatra) des s co 2 presziójának irányán. Ilyen a Meleg-Sza o3 mos egyik fő kezdő ágának az Izbuk-Kali£ a s nyászának iránya is, melynek folytatásá ?! ^ ban vannak a Csodavár, a Galbina patak kibúvása (Izbuk) a Szárazvölgy alsó része és a Czigánypataknak, illetőleg ezek mentén látható mészkő megszakadásoknak iránya. Ilyen irányban van megnyúlva a Biharfüredtől K-re a Drágán, Aleu, Szamos és Székelyó patakok forrásai között elterülő nagy pia-
14
D; SZÁ DE CZ KY GYULA
teaunak 13 Km hosszú és 2 ’5 Km széles andesites dacit-tömege,' a mi megnyitotta a krétaidőszaki eruptiók sorozatát. E nagy plateau egyúttal tektonikai határ is, mert ettől É-ra a tu lajdonképeni Ylegyásza és környezetének tömegében a K— ÉK-i tekto nikai irány helyett EK vagy E—EK-i irányt észlelünk. Szembeötlőbb a Biharhegység középső részében a második, a fiatalabb, E N y — D K i főtektonikai irány. Ennek a mentén vannak legszembetűnőbben szét szakadva és elvetődve az üledékes kőzetek. Első helyen említem ezek között a Lunsor-G albina völgy 8 Km hosszú szakadási vonalát, a melynek mentén a tithon mészkő úgy ve tődött el, hogy az elvetődés legnagyobb fokát a Bulcz torkolatánál, te hát az ENy-i végén érte el. A Magura-szaka hatalmas tithon mészkő táblája a Bulcz torkolatnál ennek következtében 435 m tengerszínfeletti magasságba jutott (1 : 75.000 térkép szerint. Az 1 : 28.000 térképen 491 m), holott ettől D-re mindössze 3 Km távolságban, a Tatárhegy tetején a permi homokkövet fedő trias dolomit 1292 m magasságban van. Tudva azt, hogy a Lunsora bal oldalán emelkedő Gardu-hegy tithon mészkőfala körülbelül 300 m vastag, a Bulcz torkolatnál levő elvetődést 1000 m-nél többre kell becsülnünk. 1 A Galbina-Lunsora szakadási irányával egyezik DK felé az Aranyos egyik kezdő ágának, a L ápos-pataknak- meder iránya is. Nem kevésbbé jól látni ezt az ENy-i irányú fő szakadási vonalat, a bányaműveletekből is jól ismert Rézbánya-szárazvölgyi teléreknek és magának a szárazvölgyi kis gránitos tömzsnek húzódásából. Uralkodólag ez a tektonikai irány jellemzi a tovább ÉNy-ra — a petroszi grá nitos tömegig — és azon túl a Budurásza-Biharfüred tájáig húzódó teléreket. Az ellenkező oldalon DK-i irányban a Nagy-Bihar alá és ettől K-re húzódnak ezek az eruptiós vonulatok, mint azt már P e t e r s egészen tisztán felismerte. Az eruptiós anyagok injectiójából származó megerősödésnek tulaj donítom azt, hogy a Galbina—Lunsor—Lápos szakadási vonaltól Ny-ra lévő területen, tehát a Nagy-Bihar, Tatárhegy vonalában, a magasban maradtak a kőzetek, nem sülyedtek le. A Tatárhegy igazi támasztéka az a széles gránitos eruptivus tömeg, a mely ennek az ENy-i irányú szakadásnak és a Ylegyászától a nagy andesites tábla Ny-i oldalán át eddig lehuzódó eruptiós vonalnak találkozásánál nyomult fel. 1 A M a g u ra -sz á k a m é s z k ő -tá b lá já n a k ezt a m e g s z a k a d á s á t és Iesülyedését kü lső leg is igen szépen leh et lá tn i a Bulcz to rk o la tá tó l É N y -ra , a s z a k a d á s s a l szem ben lévő P riz lo p n y a k ró l. Alig le h e t k é te lk e d n i, h o g y ezen az elo lá h o so d o tt székelyektől (móczoktól) la k o tt v id ék e n e n n e k az in g o v á n y o s láp o s v ö lg y e k e n folyó p a ta k n a k «L á p o s » volt az e re d e ti neve és nem L a p n s, a h o g y m o st nevezik.
A B I H A R H E G Y S É G K Ö ZÉ PS Ő R É S Z É N E K K Ő Z E T T A N I ÉS T E K T O N I K A I V I S Z O N Y A IR Ó L .
lö
A Galbina-Lunsora szakadásától K-re, ezzel párhuzamosan, tehát szintén ENy—DK-i irány mentén találjuk az aluminium-ércek fővonu latát. Ezzel párhuzamosan a Ny-i oldalon is jelentkezik ilyen gyengébb ércvonulat. Ezek alapján a Biharhegység középső részének geologiai kifejlődé sét a következőképen kell gondolnunk. Az üledékes kőzetek csendes le rakodása a neocomban befejeződött. A felső krétában megkezdődött ennek a területnek összeszakadozása és pedig először főleg K—EK irányú sza kadási vonalak mentén. Ezzel kapcsolatban megindultak az eruptiók és a felületre nyomult legelőször a nagy plateau vékony andesites fedője. Ettől D-re lévő területen a szakadozások folytatódtak, főleg ÉNy—DK-i irányú vonalak mentén, melyeken alumíniumban gazdag eruptiós tö megek és vékonyabb telérek nyomultak a felületre. A visszamaradt aluminiumos oldatok a fő eruptiói vonulat két oldalán, attól kissé távolabb, rakták le az aluminiumérceket. *
becses értekezésében1 ama sejtelmének adott kifejezést, hogy a kitörési kőzeteket legfőbb különbségeik szerint egy könnyebb, kova savban és agyagföldben gazdagabb, csendes tengeri kifejlődésű (pacifikus typusú), fiatalabb ráncosodásokkal kapcsolatba hozható anclesites fajtára és egy nehezebb agyagföldben és kovasavban szegényebb (atlanti typusú) tephrites fajtára lehet osztani. Utóbbinak képződése szakadásokkal és sülyedésekkel állana kapcsolatban. A Ylegyásza és Biharhegység tüzes eredésű kőzetei vegyi és ásvá nyos természetüknél fogva kétségtelenül a könnyebb, andesites typusú csoportba tartoznak; ezek közé sorozta maga B e c k e is a kissebesi dacitokat. Ezeknek képződése azonban az előbbiek szerint fiatal ráncosodással vagy egyáltalában ráncosodással kapcsolatba nem hozható, sőt ellen kezőleg szakadásokkal és sülyedésekkel vannak ezek oki összefüggésben. B
ecke
1 T s c h e r m a k ’s M i n e r a lo g i s c h e u n d p e t r o g r a p h i s c h e M itt h e ilu n g e n . 1903. 309. 1.
A NEMZETKÖZI GEOLOGIAI CONGRESSUS X. ÜLÉSSZAKA MEXIKÓBAN 1906 NYARÁN. I nkey B éla -tói.
Az 1903. évi határozat értelmében a geologusok nemzetközi congressusa tizedik ülésszakát tartandó, a múlt év nyarán Mexico városban gyűlt össze. E congressusok történetében ez a második eset, hogy Európán kívül, az oceánon túl jöttek össze a világ minden országát képviselő tudósok, és első eset arra, hogy geológiai tekintetben kevéssé átkutatott ország fogadta a congressust. Ebben rejlik talán e X. ülés szak főjelentősége, a mennyiben egyrészt a tudós világ figyelmét foko zódott mértékben fordította amaz érdekes föld nevezetességei felé, más részt alkalmat adott a mexicói geologusoknak, eddigi működésük szép eredményeit a világnak bemutatni és a külföld bírálatából és véleményadásából hasznot nyerni munkájuk folytatásában. Minthogy Magyarországnak (mely pedig mind petrographiai, mind bányageologiai tekintetben sehol a világon nem talál oly közeli rokonra mint Mexicóban) ez alkalommal, sajnos, nem volt más képviselője mint csekély személyem, kötelességemnek tartom e nevezetes ülésszak lefo lyását és e szép országban nyert benyomásaimat és tapasztalataimat szaktársaimmal röviden közölni, még mielőtt a congressus hivatalos jelentése nyilvánosság elé kerül. A mi ez előadásomban szükségképpen hiányos és fogyatékos, azt eme jelentés lesz hivatva pótolni. Először is magáról az ülésszakról kívánok szólni, mely Mexico fővárosában 1906 szeptember 6-án nyilt meg és 14-én fejeződött be. Az ismerkedési est után, melyre szept. 5-én a chapultepeci park előkelő restaurantjában gyülekeztünk, másnap délelőtt volt a congressus megnyitó ülése a bányászati főhivatal (Salon de Actos de Mineria) fé nyes nagytermében. Maga a mexicói köztársaság nagyérdemű elnöke, P o r f i r i o D i a z , vállalta el a congressus protectoratusát és nyitotta meg az ülést, melyen a közmunka és iparügy minisztere, D o n A l d a s o r o elnökölt, és a congressus összes tagjain kívül jelen voltak az állam fő hivatalnokai, valamint a hatalmak diplomácziai képviselői. A szaküléseket, valamint a tanács (conseil) üléseit a mexicói földtani intézet díszes új épületében tartatták, melyet — éppen ez időben készül vén el — az első ülés alkalmából ünnepélyesen felavattak. Földszinti csarnoka volt a congressisták rendes találkozó h ely e; itt vették át a
A N E M Z E T K Ö Z I G E O L O G IA I C O N G E E S S U S X. Ü L É S S Z A K A M E X I K Ó B A N .
17
szükséges értesítéseket, a kiosztott publicatiokat; itt volt berendezve a congresszus postahivatala; a mellékteremben pedig gazdag ásvány- és kövületgyűjtemény volt fölállítva. A mi a congressns látogatottságát illeti, sajnálom, hogy a hivata los adatok még nem állván rendelkezésemre, egyelőre sem a tagok szá máról, sem a nemzetiségek viszonylagos képviseletéről biztos adatok kal még nem szolgálhatok. Csak azt merem mondani, hogy a congressisták száma a százat bizonyosan fölülmúlta, és hogy köztünk a hölgyek szokatlan nagy számmal voltak. A legnagyobb hányadot bizonyára Észak-Amerika szolgáltatta, azaz Canada és az Egyesült-Államok együtt véve ; utána, ha a mexikóiaktól eltekintünk, Németország, míg az európai Anglia és Francziaország aránylag kevés képviselőt küldtek. Bécsből öt vagy hat geologus volt jelen, Ausztria egyéb tartományaiból is többen jöttek; Magyarországból ellenben — a mint már említettem — csak magam voltam, mert dr. S z á d e c z k y G y u l a tanár úr, ki szintén beirat kozott, nagy sajnálatomra nem jöhetett el. Mégis az alelnökök válasz tásánál, Magyarország képviselétében kettőnk neve szerepelt. A szaküléseken, melyeket a Földtani Intézet termében szeptember 6., 8., 10., 12. és 14. tartottak, az érdekes előadások és vitatkozások egész sorozata került napirendre. Miután vetítő gép (sciopticon) is volt a teremben, sok előadó gyönyörű képek bemutatásával kisérte előadását, ez ugyan az időnek jó nagy részét lefoglalta, de a közönségre annál / vonzóbbnak bizonyult. így láttuk a Yezuvio és Mont Pelé utolsó ki töréseinek, a sanfranciscói földrengésnek, a svéd arcticai utazásnak és sok egyéb geologiai jelenségnek szép illustratioit. Egyes előadásokhoz élénk vitatkozások fűződtek, de sajnos hogy két, a napirendre kitűzött discussió, ú. m. a kőzetek nomelenaturájáról és osztályozásáról, másodszor az erup tivus tömegeknek az általános tektonikához való viszonyáról részint az idő rövidsége, részint a beiratkozott tagok távolmaradása miatt elmaradt. Legyen szabad itt megemlítenem, hogy az előadások sorozatában én is felszólaltam, felhíván a geologusok figyelmét az andesitek zöldkő módosulatára, mely úgy hazámban mint Mexikóban, de még Californiában, Dél-Amerikában, New-Zeelandban, Japánban és másutt ily szoros kapcsolatban van az érczbányászattal. Nagyági kőzetpéldányokat és csiszolatokat mutatva be, kifejtettem a zöldkőmódosulás lényegét, mely nézetem szerint csakis a eötétszínű ferro-magnesiosilicatok chloritosodából áll. Az előadásomhoz fűződött discussióban többen egyetértettek velem abban, hogy ez a módosulás nem a telérhasadékokból, hanem a vulkáni tömegek mélyéből származik és a telérekből származó elkaolinosodástól szigorúan különválasztandó. Minthogy pedig a telérércek fémtartalmának forrását utóvégre is a silicatkőzetekben kell keresnünk, felvetettem azt a kérdést, nem lehetne-e ez esetben egyenesen a terF ö ld ta n i K ö zlö n y. X X X V II. köt. 1907.
-
18
IN K E Y BÉ LA
mészethez fordulni felvilágosításért és — feltételezve, hogy az elpropylitesedés a telérképződést megelőzte — a propylites tömegekkel átmenetesen összefüggő friss andesitek fekete silicatjaiban szorgos vegyelemzéssel a fémek nyomait keresni, a m int azt hajdan S a n d b e r g e r tette? Megelégedéssel szolgált hallottam, hogy Amerikában sokan foglalkoz nak hasonló elemzési nyomozásokkal, ha nem is az én feltevésemből kiindulva, mely csakis egy specialis esetre vonatkozik. Előadásom franczia szövegét átadtam a congressus bizottságának. A bemutatott kőzeteket és csiszolatokat, valamint Nagyágról írt m un kámnak egy példányát a mexicói földtani intézetnek adtam, mely azo kat köszönettel elfogadta. A congressus javaslatai és érdemleges határozatai közül a követ kezőket kell felemlítenem. 1. A S p e n d i a r o f f - díjat T s c H E R N Y s e H E w n e k (Petersburg) adták ki «Die obercarbonischen Brachiopoden des Ural und des Timan» czímű munkájáért. Ezt a díjat újból kitűzték a k ö v e t k e z ő k é r d é s r e : Irassék le er/y fauna, vonatkozással az ő (jeoloi/iai fejlődésére és földrajzi elter jedésére. (Description d’une fauné en rapport avec són évolution géologique et sa distribution géographique.) 2c . E m m o n s nevében B e c k e r megújítja a már 1903-ban Bécsben tett javaslatot egy geophysikai mintaintézet létesítése tárgyában. 3. T s c h e r n y s c h e w átadja a Liége-ben tartott bányászati és kohá szati nemzetközi congressus kérelmét, mely szerint a geothermikus fokozat ingadozásainak tanulmányozására külön bizottság alakíttassák a különböző földtani intézetektől kijelölendő, valamint a fentnevezett congresBustól máris jelölt tagokból. 4. A «Palseontologia universalis» bizottságába az elhalt és kilépett tagok helyébe az Egyesült-Államok részéről R u e d e m a n n , Mexico részéről pe dig B ő s e és B u r k h a r d választatnak meg, elnök marad F r e c h tanár (Breslau). 5. Ugyanez a bizottság javasolja, hogy az eddig kiadott füzeteken kívül a paleontologia alapvető munkáiból is rendezhessen új kiadásokat. G. S j ő g r e n (Stokholm) átadja a svédországi bizottság meghívá sát, hogy a nemzetközi geologiai congressus XI. összejövetele Stokholmban tartassék, de ne három év múlva mint eddig, hanem csak a negye dik évben, azaz 1910-ben. A meghívást köszönettel elfogadták, a svéd bizottságra bízván az összejövetel időpontjának közelebbi megjelölését. Ezzel a meghívással a congressus X. ülésszaka szeptember 14-én véget ért és másnap már megkezdődött a három heti északi kirándulás melyhez a coDgressisták legnagyobb része csatlakozott. De mielőtt az ezen és a megelőző kirándulásokon szerzett tapasz talatok vázolásába kezdenék, meg kell említenem a mexicói vendégszere tet megnyilvánulásának fő vonásait.
A N E M Z E T K Ö Z I G E O L O G IA I CO N G R E S S U S X. Ü L É S S Z A K A M E X I K Ó B A N .
Ifi
Magánemberek és társulatok, iparvállalatok és hatóságok, a köz • ponti kormány és az egyes államfőnökök (a mexicói köztársaság tudva levőleg 27 állam egyesüléséből áll) versenyeztek egymással az idegen vendégek szívélyes fogadtatásában és fényes megvendégelésében. A Földtani Intézet tagjai, élükön A g u i l e r a igazgatóval, mindent elkövettek, hogy Mexico fővárosában jól és otthonosan érezzük magun kat, és a kirándulások szervezésében és vezetésében valóban bámulatos tevékenységet fejtettek ki. Az ülésszak idejében minden másodnap egy-egy kisebb kirándu lásnak vagy a főváros nevezetességei megtekintésének volt szentelve, a mi, ba nem is éppen tudományos czélt szolgált, a társas életet meg élénkítette és a benszülöttekkel való érintkezést előmozdította. Ebédek, bálok, esti fogadtatások majdnem minden esténket elfoglalták, és ez ünnepélyek között a legemlékezetesebb bizonyára az volt, melyen a köztársaság elnöke, P o r f i r i o D ia z tábornok, a congressus tagjait és egyúttal a főváros összes előkelőségét délután Cliapuitepec kastélyban fogadta. Ez a szép várkastély — már az azték fejedelmek székhelye — jelenleg az elnök nyári tartózkodója, a fővárostól mintegy 3 kilométerre gyönyörű parkkal körülövezett szikladomb tetején állván, az egész mexicói síkságot dominálja és szabad kilátást nyit az azt környező szép és változatos hegylánczokra. Felejthetetlen lesz mindig az a fen séges látvány, mely itt a kastély terraszáról, szemeink elé tárult, midőn egy futólagos zivatar után a felhők éppen kellő időben, napnyugta előtt, szakadoztak és kitárult előttünk nemcsak maga a főváros az ő számos szép templomával és palotájával, a nagy rónaság falvakkal tarkázva, csatornáktól átszelve, kis vulkáni kúpoktól megszakítva és egy csillogó tavat ölelve; de — a mi ez évszakban ritkaság — fellebbent a magas Sierrát elfödő ködfátyol is, és mindeme sokalaku hegyet felül múlva ott, délkeleten, tündökölt fényes tiszta hótakaróban a két vulkán óriás : a szabályos gulaalaku Popocatepetl és a hosszúranyuló Ixtacihuatl, melynek alakjában a mexicói fantazia egy fehér fekvő asszony képét látja. Hozzávéve a virágos terrasz üdítő levegőjében a tarka nemzet közi társaság szorongását, az ősz elnök barátságos kézszorítását, szép nejének lekötelező mosolyát és egy kitűnő zenekar melódiáit: azt hiszem nem volt köztünk egy sem, a ki nem egy kedves emlékkel meggazda godva hagyta el e helyet. Azonkívül fényesen fogadta a congressust a főváros hatósága, az iparügyi minister, a Földtani Intézet és a városnak egy előkelő klubja. A vidéken pedig, bárhova rándultunk ki, nemcsak hogy minden állam székhelyén a kormányzó és a hatóságok fogadtak m ár a pályaudvaron és rendesen este nagy ebéddel vendégeltek meg, hanem az egész népség is résztvett az ünnepélyes fogadásban. A városok fel voltak lobogózva K)*
20
INKEY BÉLA
és virágokkal díszítve, a zenekar a nemzeti himnust játszotta (többnyire igen jól) és a nagy tömegben összegyűlt nép lelkes kiáltásban tört k i : Vivan los congresistas! Míg az előkelő és művelt mexicóiak, kikkel rendszerint franczia vagy angol nyelven is lehetett társalogni, mindig a spanyol udvariasság kellemesen érintő formáival, de egyúttal valóságos szívélyességgel köze ledtek felénk; addig az indus bennszülöttekben, ha nem is nagyon meg nyerő külsejű, de jámbor, becsületes és nem tolakodó népet ismer tünk meg. Eme kellemes benyomások után nem is sorolom fel mindazokat a kedvezményeket, melyekkel a kormány, valamint a vasút- és hajós társaságok utazásunkat anyagilag megkönnyítették, sem azt a számos be cses kiadványt és nagy geologiai térképet, melyek a congressus tagjainak kioszttattak. Gondosan előkészített és jól vezetett kirándulások ismertették meg velünk, aránylag rövid idő alatt, e szép ország legnagyobb részét. Mexicónak most már eléggé kifejlett vasúthálózata lehetővé tette, hogy ezt az óriási területet aránylag rövid idő alatt, minden irányban, ké nyelmes Pullmankocsikban különvonatokon utazva, átszelhettük. Ahová a vasút nem vitt, ott a helyi hatóságok gondoskodtak kocsikról vagy háti lovakról és öszvérekről. A kirándulások természetesen mindig a fővárosból indultak ki. A két első — augusztus 20. és 21-én — délnyugat és nyugat felé veze te tt: ezeken tehát főképpen a neovulkáni képződményekkel ismerkedtünk meg. Azután következett egy keleti kirándulás Jalapán át Yeracruzig és Orizábán át vissza Mexicóba: itt nemcsak gyönyörű tájképek és a trópusi növényzet szemlélésében gyönyörködhettünk, de számos újkori vulkáni alakulást, valamint harmadkori kövülettelepeket is tanulmányoztunk. A congressus ülési napjai között kisebb kirándulásokat rendez telek , melyeken inkább a tájképek szépségei és az azték régiségek érde kessége kötötték le figyelmünket; kivéve a Pachuca érdekes ezüstbányái hoz tett kirándulást, hol olyan kőzetekkel és telérképződményekkel ismerkedtünk meg, melyeket a magyarországiak közül talán a nagy- és felsőbányaiakhoz lehetne hasonlítani. A'congresszus befejezése után következett a nagy északi kirándulás, szeptember 15-től október 4-ig; itt egyrészt a bányászat, másrészt a mezozóos képződmények faunája és tektonikája voltak az érdeklődés tárgyai. Végre még dél felé, a mexicói földszoroson át Tehuantepec városáig és a Csendes Ocean partjáig utazva, a geologusok főkép az archaicus alappal ismerkedtek meg. Lehetetlen volna egy rövid előadás keretében mindazt a szép vidé
A N E M Z E T K Ö Z I G E OL OG IA I C O N G R E S S U S X. Ü L É S S Z A K A M E XI CO BA N.
21
két és érdekes földtani alakulást megismertetni, melyekkel e kirándu lásokon ismerkedtünk meg. Arra kell tehát szorítkoznom, hogy vázlatosan előrebocsájtva az ország geográfiái alakulásáról nyert általános benyomá sokat, a geologiai jelenségek közül azokat említsem fel, melyek reám nagyobb hatással voltak és a magyarországi visznyokkal való össze hasonlításra szolgáltak. Mexico területének fővonása a fensík, mely délfelé kicsúcsosodva és fokozatosan emelkedve, az egész országnak mintegy gerinczét formálja. Az ellentét megkapó, ha az utas, úgy mint én, az Egyesült-Államok felől jőve, Texas forró termékeny síkságaiból rövid éjszakai utazás után, virradáskor már egy kopár széles síkföldre jut, melyen csak gyér mesquite-bokrok, cactusok és yuccák teremnek. De az üdítő friss levegő bizonyítja, hogy a Rio grande dél Norte határfolyó színvonala fölé jó magasra emelkedtünk. A síkságot köröskörül változatos alakú hegylánczok határolják: ezeken csüng az utazó szeme, ezeket kívánja elérni, szebb tájkép reményében. De alighogy odaér a vonat a hegykoszorú pereméhez, észrevehetetlen emelkedéssel, holmi jelentéktelen völgyszoroson át, a következő magasabb platóra ju t; a hegylánczok jobbról-balról szétfutnak és végtelennek látszó síkeág terül el ismét a vasútvonal men tén. így következnek a fensíkok egymás fölött, mindig két határhegyláncztól bekerítve, néha keresztben futó hegygerinczektől vagy elszigetelt hegycsoportoktól megszakítva, csekély folyóvizektől átszelve, vagy egy általában át nem szelve. A nagy plató jókora részének alig van lefolyása: itt a folyóvizek gyérek és időszakosak, a patakokat pedig kisebb-nagyobb sós-tavak fogják fel. Ott pedig, hol a folyóvizek elég hatalmasak arra, hogy a szegélyhegy ségen keresztül a tenger felé keressenek utat, az áttörés rendesen me redek falu mély szakadék (barranca). Ilyen vidékeken a fensík kopársága is eltűnik, mert az állandó folyók vizét gondosan felfogva, öntözésre használják s így gyapot- és magay-(aloe) ültetvények, bőtermésü tengeri és árpaföldek meg zöld kaszálók és legelők borítják a talajt. Ilyen tájképek sorozata között halad a délfelé robogó vonat egész a fővárosig, mely maga is egy széles síkság közepén, 2200 m. tenger feletti magasságban tűnik elő, a legszebb és legváltozatosabb hegysé gektől környezve, melyek fölött a Popocatepestl fehér gúlája uralkodik. Ez a geográfiái alakulás semmiképpen sem függ össze a geologiai a lk a tta l; m ert azokat a jellemző síkságokat, a mély barrankákat, a ke resztül vonuló hegylánczokat, sőt még az elszigetelt hegycsoportokat is, éppen úgy megtaláljuk északi Mexicóban, hol másodkori mészhegységek uralkodnak, mint a középső és a déli részekben, hol csaknem kizárólag har mad* és újkori vulkanikus képződmények vannak. Emitt a síkföldek altala jában vulkáni tufák, amott mészkőtörmelék, agyag és homok észlelhetők.
I N K E Y BÉ LA
De egészen más, mondhatni szokottabb tájkepek tárultak' fel előt tünk, mihelyt a meseta széléhez érve, vonatunk merész kanyarulatok kal a tengerpart felé leszállt. Itt már mélyen bevágott, hol kitáguló, hol összeszűkülő völgyekben, sebesen rohanó hegyi vizekben, változatos hegycsoportokban, gyönyörű vízesésekben gyönyörködtünk és minél lejebb jutottunk, annál szebben és dúsabban környezett a tropusok gyönyörű növényzete, míg végre a hegység alján, a kilaposodó partvidéken, már valóságos pálmaligetek vagy áthathatatlan sűrűségű őserdők szegélyezték az útat. Ilyen volt a Tampico kikötő, Yeracruz és Tehuantepec környéke. Mexico állam déli és nyugati része a vulkáni tevékenységnek óriási mezeje. Már a harmadidőszakban kezdődött ez a tevékenység és mai napig sem szűnt meg. Mindenféle jellemző kraterkupok láthatók a leg kisebb dombtól kezdve az 5452 m magas Popocatepetl és az 5582 m magas Citlallepctl (orizábai kúp) hófödte gúlákig. Sokszor vizsgálhattuk meg úgy a messzeterjedő friss lávaárak szaggatott fekete szikláit (malpais), melyeken áthaladtunk, valamint a tufamezőket, melyeket majd a vasúti bevágások, majd a folyóvizek mély barrankái tárnak fel. Tanul mányoztuk e képződmények sokféle kőzetfaját, az obsidianokat, lipariteket, rhyolithokat, andesiteket és basaltok. Voltak vállalkozó congressisták, kik a két fentnevezett hegyóriás megmászásától sem rettentek vissza, de a hivatalosan rendezett kirándulások megelégedtek a Névadó de Toluca, a hires Jorullo (mely úgymint a nápolyi Monte Nuovo tör ténelmi időben egyszerre keletkezett) és a Colimaről elnevezett vulkánok bejárásával. Az utóbbi, melynek csak három évvel ezelőtt volt utolsó nagy kitörése, most csak gyenge solfatárai működésben van, tehát nem volt igaz egy szava sem annak a rémhírnek, melyet egy kis német lap kürtölt világgá, hogy t. i. ez a vulkán éppen a geologusok jelenlétében újból kitört és a merész hegymászók életét veszélyeztette. Rendkívül érdekesek a kihaló vulkánizmus utóhatásai, melyeket első kirándulásunkon a Sierra de San Andrés körűi néztünk meg. Fiatal korú rhyolith-hegységben, melyet még fiatalabb basaltkitörések öveznek, bizonyos magasságban köröskörül egész láncolata van a meleg forrá soknak, gázkiömléseknek és felfortyanó iszapvulkánoknak. Sok helyen a túlhevített vízgőz, mely rendesen kénhydrogent és kénessavat is tartal maz, bömbölve és nagy erővel nyomul ki az iszappal telt kráterekből, köröskörül kilökvén a híg iszapot is. Egyes helyeken szabad kén válik ki a levegőn szétbomló gázokból, olyannyira, hogy azt helyenként gyárilag értékesítették. Dr. W a i t z , ki minket e vidékre kalauzolt, a vezető köny vecskében (livret-guide X.) részletesen írja le ezeket az érdekes jelensé geket, de azt is említi, hogy az iszapforrások, valamint a velük rokon geyserek is, folytonos változásnak vannak alávetve. Valóságos geyserek is vannak Michoacan államban, Ixtlan vidékén, de ezeknek meglátoga
A N E M Z E T K Ö Z I G E O L O G IA I CO N G R E S S U S X. Ü L É S S Z A K A M E XI K ÓB AN .
“2 3
tásáról le kellett mondanunk, minthogy a folytonos esőzés az oda vezető útat járhatatlanná tette. Igen szép és érdekes vulkáni vidékre jutottunk a nagy északi ki rándulás első állomásán (szeptember 16.), mely a nápolyi Campflegrei-re, de még inkább talán az albani hegységre (Róma mellett), vagy a rajnavidéki Maarek-re emlékeztet. Santiago nevű kis város mellett kis terü leten az esplosiós krátereknek egész csoportja látható. Azonban az idő rövidsége miatt közülök csak hárm at nézhettünk meg: a Lago d’Albanora emlékeztető Olla de Zintorát, melynek fenekén egy tó zöldes vize csillog; a Blancát, mely száraz, és végre a kicsiny, de igen szabá lyos alakú Albercát, melynek fenéktavát 4 —5 méter magas, függőleges basaltfal veszi körül, mely fölött tufarétegek alkotnak lankásabb szegélyt. Az északi kirándulás további folytatásában az újkori vulkanizmus színhelyeit teljesen elhagytuk és érdeklődésünk ezentúl egyfelől a sorban meglátogatott híres bányahelyekre, a gazdag arany-, ezüst- és rézércekre, a magyar előfordulásokra emlékeztető régibb eruptivus kőzetekre és szépen feltárt tektonikai viszonyaikra ; másfelől a másodkor! képződményekre és érdekes kövületeikre irányait. Guanajuato környékén a hajdan roppant gazdag ezüsttelérek még eruptiós kőzetekkel társulnak. Diabasnak tartott basisos kőzet, világosszinü andesit, rhyolith és rhyolithtufa formálják a hegységet. Zacatekasnál sok bányamű triasidőszakú kövületes palákat és az azokkal kapcsolatos régi diabast vagy dioritot ( R o s e n b u s c h szerint spilit, helyben roca verde) tárnak föl, bár itt fiatalabb rhyolithok is láthatók. Ellenben Mapiminál a hegység, melyben a magasan fekvő bánya művek nyílnak, kizárólag krétaidőszakú mészkőből és alárendelten palából á l l ; csakhogy itt is, a vasútállomás közeleben, amphibolos andesit m u tatkozik, és a bányaművek belsejében állítólag diorit-dykokra bukkannak. Vulkáni utóhatásnak, azaz kénes gőzök feltódulásának köszönheti keletkezését a Sierra de Banderasban, Conejo közelében művelt kéntelep; de itt már eruptiós kőzetnek nyoma sem látszik a külszínen. A kén kristályokkal bevont hasadékok krétamészkőben vannak. A következő állomás északra Parral bányaváros volt, hol több napig időztem, mialatt a kiránduló társaság tovább, az ország határáig (Ciudad Juarez, El Paso) utazott és visszatérve Chihuahua város közelé ben érdekes contactképződményeket vizsgált meg. Parral geológiája azért vonzott engem különösen, mert a vezetőkönyv (XXI. Les environs de Parral pár P. W a i t z ) szerint az intrusiós és eruptiós kőzeteknek oly sorozata látható ott, mely Selmec vidékére emlékeztet. E várakozás ban nem is csalódtam: a selmeczi «syenit» (orthoklasz-biotit-andesit) hasonmása itt egy biotit és amphiboltartalmú o rthoph yr; a közönséges andesitek, részint rhombos pyroxennel, részint amphibollal, és legnagyobb
24
IN K E Y BÉLA
részt, főleg az ércregiókban zöldkőmódosulatként, nagyon el vannak ter jedve ; ezeken keresztül számos rhyolithdyke hatol, melyeket tufák kisér nek; végre a basalt sem hiányzik mint utolsó kitörési termék, sőt sokkal tetemesebb mértékben szerepel m int Selmecen. Mindezeknek a vulkáni kőzeteknek alján egy határozatlan korú pala látható, melyet talán a selmeczi triaspalával lehetne párhuzamosítani, habár koráról mit sem tudunk, ha csak azok a töredékes kövületek, melyeket néhány congressista gyűjtött, belőlük, közelebbi megvizsgálás után, nyomra nem vezet. H a Parral kőzetei és ércképződményei Selmecre emlékeztetnek, úgy a következő állomás, Concepcion dél oro, bizonyos tekintetben mexicói Dognácskának nevezhető. Itt ugyanis hatalmas eruptiós tömeg érintkezik, igen zavart helyzetű mészkőrétegekkel (jura- és kréta) és az érintkezés vonalán, melyet a nevezett várostól három óráig gyalo golva, fel a magas fekvésű Aranzazu bányahelyig majdnem szakadatla nul követtünk, a contactmetamorphosis nagyszerű jelenségei mutatkoz nak : nagyszemű kristályos márvány, benne gránát, wollastonit, tremolit stb. és gazdag rézércek kevés ezüsttel és aranynyal. Az eruptiós kőzet O r d o n n e z szerint quarctartalmú monzonit volna, korára nézve valószí nűleg harmadidőszaki. Kifejlődése különböző, majd öreg, majd aprószemű, sokszor porphyros is. Az eruptiós tömzsöt környező kréta- és ju ra üledékek oly zavartak, hogy a mexicói geologusok véleménye szerint csakis a feltörő magma activ szerepléséből magyarázhatók meg. Egészen hasonló jelenségeket láttunk a kirándulás további részén, mikor ugyanis Mazapil városból kiindulva a Sierra Santa Eosat bejártuk. Itt szintén két eruptiós tömzs, (melyeknek kőzetét R o s e n b u s c h dacitnak nevez), ju ra és krétarétegek közé tolulván, ezeket szétszakították, felemelték és a contactuson módosították. Az üledékes rétegekben útköz ben érdekes kövületeket gyűjtöttünk. E felette érdekes kirándulás után ismét észak felé utaztunk, hogy a Coahuila államban levő fontos szénbányászattal megismerkedjünk. Las Esperanzas környékén ujabb időben nagyszabású kőszénbányászat fejlődött, mely Mexico ipari fejlődésére rendkívül élesztő módon hat. A széntelepek, melyek krétaidőszaki rétegek közé vannak zárva és nem nagy mélységben majdnem zavartalanul települnek, kitünően kokszolható szenet szolgáltatnak. Az itteni művek naponta 8000 tonna szenet ter melnek. A gyengén gyűrődött krétaidőszakú rétegek fölé helyenként pliocen kavicsrétegek telepednek, melyeket részben széles bazalttakarók fednek. E telepek megtekintése után ismét délre fordulva Monterrey és San Louis Potoßi városokat és nagy ipartelepeiket látogattuk meg. Végre még a Sierra Madre orientál vadregényes lejtőjén le Tampico kikötő városig utazván, útközben egy-két helyen kiszálltunk, hogy másodidőbeli kövületet gyűjtsünk.
A K O M A R N IK — M I K O V A I ÉS L U H I P E T R O L E U M E L Ő F O R D U L Á S O K R Ó L .
“2 5
Október 4-én visszaérkeztünk a fővárosba. Az ezután rendezett déli kirándulásban nem vettem részt. Ezt a föld szoroson keresztül Tehnantepec városig és Salinas Cruz kikötőig vezették, de geologiai szempontból kevés látni valót nyújtott. Azalatt inkább a főváros vulkáni környékén barangoltam és végre Orizaba városában a gyönyörű Pic tövében, vártam be a hamburgi hajó Veracruzba való érkezését, hol azután, október 18-án sokad magammal hajóra szállva hazafelé indultam. De a m int a parttól távoztunk és a szárazföld alsó része az est homályában elmosódott, szemünk még soká csüngött az orizábai Pic ragyogó fehér gúláján, mely a sötétség fölött felhőként lebegve a szép Mexico utolsó üdvözletét látszott felénk inteni.
A KOMAMIK—MIKOVAI ÉS LUHI PETROLEUM ELŐFORDULÁSOKRÓL. N o T H GYULÁtÓl.*
A Kárpátok egyik leghatalmasabb feltörési hulláma Középgaliciában az, a mely Jaslo— Duklától Sanokon és Ustrzyki górnyn át Ungmegyébe húzódik s a melynek több galiciai petroleummű köszöni keletkezését. E petroleumöv egyközös ráncait orografiailag is hosszan elnyúló magassági vonulatok jellemzik, a melyeknek rétegei 320°-os főcsapást mutatnak s eltekintve a helyi zavaroktól — uralkodólag DNy-felé dőlnek. Eme Galíciából a Beszkideken át Magyarországba folytatódó hegy vonulatok közül Magyarorezágon eddig csupán háromban van petróleum biztosan kimutatva, t. i . : K ő r ö s m e z ő n Máramarosmegyében, L u h o n Ungmegyében és K o m a r n i k — M i k o v á n Sáros— Zemplénmegyékben. Míg azonban Kőrösmező a petroleumelőfordulás tekintetében a galíciaiaktól eltér, miért is még behatóbban megvizsgálandó: addig a * Ö rö m m e l v e ttü k á t a m a g y . k ir. F ö l d ta n i I n té z e t ig az g a tó já tó l, B ö c k h J á n o s m in is z te ri ta n á c s o s ú rtó l, N o t h G Y ü L Á n a k e k ö z le m é n y é t, m e ly e t B a rw in e k b ő l 1895 a u g u s z tu s h a v á b a n a F ö l d ta n i I n té z e t ig a z g a tó s á g á n a k b e k ü ld ö tt s m e ly e t azzal a m eg je g y z ésse l fejez be : « . . . ich den v o r s te h e n d e n B e r ic h t z u r beliebigen V e r fü g u n g stelle.» M in th o g y a m a g y a r o r s z á g i p e tr o le u m k é rd é s m a is a k tu á lis , ez é rtek ezésb en fo g la lta k p e d ig teljese n m eg feleln ek a t u d o m á n y m a i á llá s á n a k , szívesen közöljük. Szc rk .
XOTH GYULA
lahi és komarnik—mikovai petroleumelőfordulások földtani viszonyainak megegyezése a galiciaikéval félreismerhetetlen. Ha tehát azt a kérdést; vájjon a Kárpátok déli pereme tartalmaz-e termelhető mennyiségű petróleumot, Magyarország valamely petróleumlelőhelyén kedvezően akarjuk megoldani, akkor Luh és Komarnik— Mikova első sorban érdemelnek figyelmet. E nézet helyességét a következőkkel támogatom. A petroleumtartó rétegek változatlan csapással, kőzeteik petrografiailag és tektonikailag azonos összetételével Ropiankától (Duklától DNy-ra), ettől az évtizedek óta petróleumot termelő helytől, Smerecne, Tylawa. Barwinek galíciai helységeken át a magyarországi Komarnik— Mikováig húzódnak. Már 1867*ben P a u l és én megállapítottuk, hogy a ropiankai petroleumvonulat rétegei ugyanabban a csapásirányban folytatódnak Galíciá ból a határon át, Komarnik és Barwinek között a Dukla-szoroson (520 mi át. m int a mely csapásirányt Galíciában követnek, t. i. NyÉNy 320—330°. Ugyanazok a kőzetek formálják a petroleumvonulatot és pedig ugyanazokkal a települési viszonyokkal. Mészpátban gazdag, NyDNy-ra dűlő homokkövekre, melyek P a u l szerint a krétaidőszakiak «fucoidas» vörös és tarka márgás agyagok települnek, föléjük pedig nummulitos meszes homokkövek, melyek 45°-kai dűlnek DNy-ra és NyDNy-ra. EK-en tarka agyagokat találunk finom, szemcsés homokköveken, melyek petróleummal erősen im pregnáltak; rájuk zöldes és kékesszürke «hyeroglyphas» és «fucoidas» rétegek települnek s végül menilitpalák, melyek némely helyen transgredálnak s a melyeken legfelső takaró képpen magurahomokkövek vannak. Hogy a petroleumvonulat déli folytatásában is olajtartalmú, azt a Smerecnén, Tylawán és Barwineken foganatosított próbafúrások igazol ják ; Barwineken a Szyroki- és Obszarnypatakban, a téglavető közelében, az olajat tartalmazó krétahomokkő a föld színéig van fölemelve. DNy-felé itt is vannak a fedőben vörös, tarka márgás agyagok, melyekre num m u litos homokkövek települnek. Ezek a kőzetek formálják javarészben azt a hegy vonulatot, melynek legmagasabb pontja a Studeny vrch. Ezt a vonulatot Polany— Ropianka—Barwinektől Komarnikon túl lehet követni. DK-en a ropiankai petroleumvonulatot tarka agyagok, «hieroglyphas» rétegek kísérik, a melyekre homokkövek és tovább fölfelé részben magurahomokkővel fedett menilitpalák települnek. A banvineki petroleumlelőhely a magyar határtól, a mely itt csupán 502 m-re a t. sz. f. emelkedő lankás vízválasztót formál, alig 2 km-re fekszik. Nincs semmi nyomós ok annak föltevésére, hogy ez a petróleum
A KO M AR N IK
M I K OV A I ES L U H I P E T R O L E U M E L O F O R D U L A S O K R O L .
2/
vonulat Magyarországon elveszítette legyen bitumentartalmát, mert a Beszkid itt nem alkot geologiai, hanem csupán politikai határt. De magában Magyarországban is, mintegy 30 km-re a galíciai határtól, a ropiankai petroleumvonulat szintén tartalmaz olajat, mert Mi kován egy 18 m mély aknából tényleg kaptak néhány hordó petróleumot.
Caliczia
L a d a m e rs k i pata. 1. ábra. A r o p ia n k a i p e t r o le u m v o n u l a t térképe. (M é l té k 1 : 750U0.) 1. P e t r o le u m e lő j ö v e te le k , 'i. az o r s z á g h atára, 3. a r o p ia n k a i p e t r o le u m v o n u l a t fő c sap á sirá n y a.
Azt hiszem, hogy a magyarországi petroleumkérdés megoldásánál joggal szabad az ilyen lelőhelyeket ajánlanom, mert nemcsak a kőzet és települési viszonyok ismerete kölcsönöz valamely ismeretes olajvonu laton belül a kutatásnak bizonyos fokú biztosságot, hanem egy régi híres és még ma is termelőképes petroleummíí közelsége szintén kedvező eredményre jogosít. Magyarország belsejének leggazdagabb petroleumnyomai sem nyújt ják a sikernek olyan esélyeit, mint a galíciai petróleum-termelőhelyek közelében levő olaj lelőhelyek.
■is
NOTH GYULA
Felsőmagyarországnak egy másik petroleumelőfordulására már ismé telten figyelmeztettem s teljesen egyetértek dr. T i e t z e tudós barátommal abban, hogy az ungmegyei Luh mellett helyesen kijelölt fúrási pontok valószínűleg termelhető mennyiségű petróleumot eredményeznének. Luhon már többször kutattak petróleumra, de egyik próbafúrásnál sem voltak tekintettel a kőzetek természetére és rétegalkotására s egyik sem hatolt le megfelelő mélységre. A hol a sötét (felső eocen) palákon olajnyomokat s a vízből fölszálló gázokat láttak, ott telepítették a fúrásokat. A hetvenes évek elején az ungvári m. kir. erdőigazgatóság kez dette meg a kutatást.* Ezek az ásatások sok pénzbe kerültek, de végre is be kellett azokat, a közeli Ungfolyóból beszivárgó vizek miatt, szüntetni. Sekély, 80 m-ig terjedő fúrások jobb eredménynyel já rtak : m int hogy azonban ezekben sem zárták el a vizet, minek folytán a paraffin ban gazdag olaj (9%) gyorsan megszilárdult és a hozzászivárgást meg akadályozta s igy nem jelentéktelen, 2 kubelt, azaz mintegy 50 kgrnyi olajnyeremény nem fizetődött ki. A hanyatló petroleumárak s a vasút tól való távolság szintén hozzájárultak az üzem beszüntetéséhez. Később még egyszer fúrtak le vállalkozók állítólag néhány száz méter mélységre, de a szálban álló fiatalabb eocenképződményeken nem hatoltak keresztül e miután a fúrólyukak betömődtek, a munkát abbanhagyták. Az Ungfolyóban szálban álló, olajat izzadó, sötét palákat néhány geologus krétáképződményeknek mondta, az ezek fedőjében levő leme zes homokkövet pedig szintén felső krétának. Nem régiben egy ismert szakember, W a l t h e r bányatanácsos, azt állította, hogy a luhi mívelés azért nehéz, mert a rétegnyereg, a melyhez — úgy látszik — a petroleumtartalom kötve van, az Ungfolyóban fekszik s ennek medre irányá ban csap. Úgy az egyik, mint a másik nézet azonban helytelen, amennyiben legújabb megfigyeléseim megcáfolják azokat. A kincstári bányászatnál, az Ung hídjától — a folyón fölfelé menet — 100 m távolságban levő nyereg a m e n i l i t p a l á k n a k egy gyűrődése, ö s s z e p r é s e l é s e (2), a mely paláknak plasztikus anyaga gyakran erő sen ki van szorítva s eredeti helyéből fölemelve. Ezek a menilitpalák itt a smilnói rétegekre hasonlítanak, illetve leginkább arra a faciesre, mely Wyszkowon van meg. Erősen össze préseltek, gázokat exhalálnak, olajat izzadnak s kis mennyiségű ozokeritet is tartalmaznak. Ennek az ozokeritelőfordulásnak azonban nem tulajdonítok gya korlati, tehnikai jelentőséget, mert csekélynek látszik. * M ég m a is fon tait e g y 1480. s zá m ú z á r tk u ta tm á n y t.
A KO MARN IK - M I K O V A I ÉS L U H I P E T R O L E U M E L Ő F O R D U L Á S O K R O L . /
/
E és EK-felé homokkövek vannak túlsúlyban, a meredeken álló rétegek elsimulnak s már körülbelül 400 m-re az Ung hidjától fölfelé a meredekebb parton homokkövek települnek konkordánsan, a melyeknek mint magurahomokköveknek (1) az oligocenhez való tartozása kétségtelen. Mintegy 500 m-re az Ung hídjától lefelé az erdővel borított Kamenhegy déli lejtője meredeken szegélyzi a folyó medrét s igen szépen fö l tárja az ismeretes vörös márgás agyagokat (4 a), melyek vagy a menilitpalák közvetlen fekvőjét alkotják vagy pedig átmeneti rétegekkel (3) el vannak tőlük választva. Ez átmeneti rétegek tarka palák és kovás, vörösbarna bevonatú, függélyesen repedezett vékonyrétegzésű homokkövek váltakozásaiból állanak, melyek a hegy falain szalagos rajzot mutatnak. Ezek a rétegek ritkán tartalmaznak nagyobb mennyiségű petró leumot, ellenben gyakran finomszemü sárgás vagy fehér, morzsás (nummulittartalmú) homokköveket. A vörös márgás palák mélyebb részeiben élénk zöldre vagy kékre festett márgás agyagoknak (4- b) több — egészben 3 — rétege ismerhető fel, a melyek piszkosszürke, csillámban gazdag «hieroglyphás» és «fucoidas» palákra (4 b) települnek. E rétegek csapása a fedőrétegekéhez hasonlóan 320°, a dülés 5 0 — 65° ÉK-felé. Ez a rétegösszlet Galícia számos pontján s ez olaj vonulat ENy-i részében is petróleumban gazdag, úgy hogy indokolt az a gyanú, miszerint a menilitpalák olajnyomai itt is e paláktól erednek, miért is gazdagabb olajtartalom keresendő. E palák fekvője, melyek 200 m-re a határhídtól, Starna és Luh között, a patak partján is szálban áll, vastagpados homokkő (5). , * ", 'M íg y tehát a rétegszelvény a következő. A valóságnak megfelelő rétegállásból az következik, hogy a főnyereg tengelye nem azonos az Kamen ÉK
l)Nij
Ung folyó szintje
1. Magura-homokkő (oligocen), 2. menilitpala (oligocen), 3. átmeneti palák (felső eocen), 4a. vörös márgásagyag, 4b. hieroglyphás és fucoidas rétegek (eocem, 5. métyebben lévő homokkövek.
Ungfolyó irányával, hanem azt keresztezi a starna— luhi határtól DK-re. Ha nem akarja az ember az olajtartalmú rétegekre települt m enilit palák teljes vastagságát átfúrni, akkor — eredményre való kilátással — az Ung hídjától DNy-ra kell a tarkapalák felé fúrni. Ha azonban az olaj előfordulása Luhon csak a menilitpalákhoz van kötve, akkor a fúrások aligha szolgáltatnak nagyobb olajmennyiséget.
ISMERTETÉSEK. (1.) Die Kreide- (Hypersenon-) F a u n a des Peterwardeiner
(Pétervá r ader) Gebirges (Fruska Gora).
Von weil. Dr. J u l iu s P e t h ő . Palaeontographica, LII. kötet pp. 5 7— 331., 22 táblával és 10 szövegközötti rajzzal. Stuttgart 1906. Egy emberi élet munkásságának eredménye van letéve e munkába, sajnos nem egészen úgy s nem egészen olyan formában, a mint azt a meg boldogult szerző tervezte. Mi, a kik tanúi voltunk a szerző lelkiismeretes munkásságának, tudjuk, hogy ő e munkájában tökéletes munkát akart adni. Munkája nagy részben már a múlt század 80-as éveinek kezdetén készen volt, akkor készült el az a 22 tábla is az ő felügyelete alatt Münchenben, s ettől az időponttól folyvást javítgatott m unkáján; egyes részleteket újra átdolgozott, de maradtak oly fejezetek is, a melyeken semmi javítást sem tett, sőt még a későbbi irodalmat sem toldotta bele. Vannak ezért részletek, melyek a paleontologia mai színvonalán állanak, de — sajnos — vannak olyanok is, melyek a szerzőnek a múlt század 80-as éveiben elfoglalt álláspontját jelzik. A 90-es évek elején nejének elhunj^ta bénította meg évekre munkásságát s mikor később a csapásba beletörődve, újra teljes erővel hozzá akart fogni mnnkája bevégzéséhez, évekig tartó súlyos betegség lepte meg, a mi 1902 október hó 22.-én sírba döntötte s így munkáját nem fejezhette be. Munkájának nagy becsén azonban e hiányok mit sem változtatnak; minden szakember, használva e művet, könnyen reá talál azokra a helyekre, melyeket a szerző már át nem dolgozhatott. Ilyen részlet van pl. a 238. oldalon is, a hol a septifer genusról ezt írja: «Bisher wurden aus der Kreide kaum einige Arten dieser Gattung beschrieben und zwar nur aus Am erika; die unten beschriebene Art ist die erste europäische.» Abban az időben, a mikor P e t h ő ezeket írta (1880— 1882 körül) tényleg így volt a dolog, de H o l z a p f e l már 1884-ben a septifer genusba állította a Sow E R B Y -féle Modiola lineata-t ( = Modiola angwtla, R o e m e r , Mytilus Ctivieri, M a t h . , Mytilus lineatus, n ’ORBiGNY-nál és M üLL ER -nél, Mytilus scalaris M üL L E R -nél stb.). A mikor az alvinczkörnyéki felsőkrétakorú faunát feldolgoztam, akkor az ott leírt Septifer lineatus- 1 P e t h ő - v c ‘1 együtt is összehasonlítottam az irodalommal s különösen H o l z a p f e l munkájával is. Kétségtelen tehát, hogy P e t h ő erről a dologról tudott, s hogy
ISM ERTETÉSEK.
31
ez a részlet a nyomtatásban így jelent meg, annak tehát csak az az oka, hogy P e t h ő e részt a megírás után nem revidiálta át. Lényegesebb hiánya e munkának, hogy a paleontologiai eredmények feldolgozása és összefoglalása hiányzik. Munkájából is látjuk, de a szerző szóbeli közlése után is tudjuk, hogy ez a gazdag fauna mily különböző ele meket tartalmaz. Képviselve látjuk benne a Pyreneusok garumnienjét, a beludsisztáni s még inkább az indiai krétát, valamint néhány fajjal a gozaui, maestrichti és ste. croixi krétát. L ó c z y egy. tanár úr, ki a munka sajtó alá ren dezésére vállalkozott, több olyan szakembert szólított fel, ki a krétafaunával közelebbről foglalkozott, egy ilyen összefoglalás megírására, de arra — s ezt csak természetesnek találjuk - senki sem vállalkozott. A munka dr. L ó c z y és dr. K o c h bevezető soraival kezdődik, a mi után 12 oldalon az irodalom bő összeállítása következik. A fauna részletes leírása előtt a Péterváradi hegység orographiai és geologiai viszonyainak rövid össze foglalása van, különös tekintettel az egyes rétegekben talált fossiliákra. Az után a 87— 326 oldalakon a fauna részletes feldolgozása következik. A cephalopodák közül 4 fajt írt le, a melyek közül 2 faj új : a Pcichydisctis snpremus és Sonneratia cerevicuma. A gasteropodák közül 69 fajt tárgyal, melyek között a következő 49 új fa j: Phasianella sericata, Turbo (? Collonia) Lenzi, Astralium densiporcatum, Astr. undato-coronatum, Astr. Hofmanni, Trochus (Tectus) Szerémensis, Tr. (Ziziphinus) Schafhäutli, Tr. (Eutrochus) Neumayri, Tr. (Gibbula) Pilari, Nerita gemmata, Neritina Lóczyana, Solarium cyclospirum, Turritella (Torcula) bicorollata, Turr. sulcato-carinata, Turr. Telegdiana, Turr. Szerémensis, Turr. interposita, Turr. (Turrispira) fallax, Yermetus (? Vermiculus) tricarinatus, Laxispira distincta, Natica Fruscagorensis, N. plesio-lyrata, N. provideata, N. uberiformis, N. (Gyrodes) Kochi, Pyramidella (Obeliscus) insolitus, Cerithium liberosum, C. trilinum, C. detrectatum, C. (Campanile) regens, Potamides (Tympanotomus) Semseyi, Aporrhais crepidatus, A. (Arrhoges) machaerophorus. A. (Malaptera) minuta, Rostellaria (Hippocrene) subtilis, Cypraía Zsigmondyana, Pseudoliva Zitteli, P. praecursor, Fusus Schlossen, F. delicatus, F. conjecíuralis, Cantharus (?Pollia) Hantkeni, Voluta (Volutilithes) occulte-plicata, V. (Yolutocorbis) exornata, Turricula monilifera, Pleurotoma (Surcula) hypersenonica, Pl. (S.) deperdita, Pl. (? Clathurella) orba, Acta9onella (Volvulina) inflata. A lamellibranchiáták vannak a leggazdagabban képviselve, összesen 84 faj, a melyek közül a következő 39 új faj és egy új változat: Ostrea ^Alectryonia) subarcotensis, Gryphaea cereviciana. Gr. semicoronata, Spondylus spinosus, Sow. sp. műt. hungarica, P e t h ő , Lima (Radula) Szilyana, L. (R.) selectissima, L. (R.) Brusinai, Pecten Krenneri, P . vertebratus, P . (Chlamys) Szerémensis, Neithea Böckhi, N. Almusana, Gervillia orientalis, Perna Cere viciana, Septifer variábilis, Arca (Barbatia) syrmica, Cucullaea (Trigonoarca) Szabói, Pectunculus hungaricus, Limopsis nummuliformis, L. Vilmáé, Trigonia spinuloso-costata, Astarte (Eriphyla) subplanissima, Crassatella slavonica, Cliama Töröki, Sphaíriüites solutus, Lucina proboscida?a, Cardium quadricrista-
ISM ERTETÉSEK.
32
tum, C. pseudo-productum, C. cerevicianum, Cypriana (Venilicardia) arcuata, Petricola Hyppuritarum, Tapes transerta, T. (Baroda) flagellifera, Cytherea Kochi, Cyprimeria Haueri, C. elliptica, Gari praßcursor, G. diversisignata, Panopaea mermera, Anatina (Cercomya) cymbula. A brachyopodák közül 7 fajt ír le, a melyek közül egy varietás új, a Rhynchonella plicatilis, Sow., var. syrmiensis, P e t h ő . Ezeken kívül a turritellák között egy új osztályt állít föl, a turrispiraosztályt, a melynek jellemző bélyege az, hogy kanyarulatai csak alig záródnak s ebben a laxispirákhoz közeledik, míg általános alakja a zariakra mutat. A neritáknál felállított két subgenusról még alább lesz szó. Már a szerkesztésnél történt egy másik értelemzavaróbb h ib a ; t. i. a 157. oldalon az 5-ik szövegkép nem a Cerithium Figolinum-ot ábrázolja, ha nem a Potamides (Tympanotomus) Semsey, P E T H ö-t, még pedig a) 2-szeresen és b) 4-szeresen nagyítva s nem természetes nagyságban és 2-szeresen nagyítva, a mint a kép aláírásán van. Ez az ábra tehát a 162. oldalhoz tartozik. I g e n n a g y b e c s ü e k s z e r z ő n e k az e g y e s fajo k
u tán
ad ott
eg y b ev etései és
megjegyzései, melyek közül nem egy egészen külön tanulmánynak is beválik. Különösen fontos néhány helyesbítése, a mit egyes genusok és fajok diagnosisán / é s n e v é n t e t t . í g y h e l y e s b í t e t t e a Nerita é s Dejanira g e n u s n a k a j e l l e m z é s é t é s b e o s z t á s á t . A Nerita g e n u s t p l . 4 a l g e n u s b a o s z t j a , t. i. 1. Nerita s. s tr . Lám. 1799., 2. Lissochilus, P e t h ő 1882,+ 3. Oncocldlus, P e t h ő , 1882, 4. Otostoma, d ’A r c h . 1859, e m e n d . P e t h ő 1882. H o s s z a s a b b a n f o g l a l k o z i k a Neithea é s Vola (Janira) g e n u s o k s z é t v á l a s z t á s á v a l s m e g h a t á r o z á s á v a l é s e z e k a l a p j á n a Pecten quinquecostatus é s P. quadricostatus t y p u s u k a g y l ó k a t a D r o u e t f é l e Neithea ; g e n u s b a s o r o z z a . H e l y e s b í t e t t l e í r á s á t a d j a a Hippurites poly stílus PiR O N A -fajnak stb .
*
A mint fennebb már említettem, igen .sajnálatos hiánya e munkának, hogy benne az eredmények összefoglalva nincsenek, a melynek kidolgozásában a szerzőt halála megakadályozta. Valakinek ilyen összefoglalást írni most már csak a leírt anyag, valamint a munka gondos áttanulmányozása és az iroda lommal való részletes egybevetés után lehetne. Addig is azonban, a míg valaki e hálásnak látszó munkára vállalkoznék, megkísérlem pár sorral hozzájárulni a péterváradi fauna jellemzéséhez. Ha összehasonlítjuk a fennebb felsorolt új fajok számát a meghatározott fajok számával, kitűnik, hogy 72 ismeretes alakkal 92 új faj áll szemközt. Még élesebb lesz az ellentét, ha a pontosan meghatározott 22 fajt állítjuk szembe a 92 ismeretes fajjal és az 50 nem egész pontos meghatározású fajjal. Oly lelkiismeretesen és nagy gonddal készült munkánál, mint a PETHŐé, már * Szerző ezen algenusokat m ár 1882-ben felállította, de csak rövid kivonatot közölt róluk. Minthogy Z i t t e l paleontologiájában m ár a részletes leírás megjelenése előtt fölvette e subgenusokat, azok az irodalomban jelenleg általánosan el vannak fogadva.
33
ISM ERTETÉSEK.
1
1
1 1 1 1
Délfianczia orsz. AachenMtestricht Ste Croix
P c3 O Ü5 ai
P jreneusok
1 Beludsisztan
<
I N O •>ifl-H
A fajok nevei
India
ezekből a számadatokból is arra következtethetünk, hogy ez a fauna oly sa játságos viszonyok közt fejlődött, a hol a megélhetési feltételeknek elütőknek kellett lenniök az eddig ismeretes felsőkrétakoruaktól. Csakis így válhatott ki az a sok új faj s így nyerhettek a már ismeretes fajok oly bélyegeket, a melyek alapján már az eredeti fajjal pontosan nem azonosíthatók. Az alábbi táblázatban a már ismeretes fajokat P e t h ő munkája alapján összehasonlítom néhány felsőkrétakori lelőlielylyel, külön választva a pontosan meghatározott és pontosan meg nem határozott fajokat. Az utóbbiak közül elhagytam a meghatározhatatlanoknak jelzett fajokat; az előbbiek közé ellen ben bevettem P e t h ő néhány olyan új faját, a melyeket Alvincz környékén még e munka megjelenése előtt sikerült kimutatnom.
P o n t o s a n m e g h a tá ro z o tt fajok. 1. 2.
Pachydiscus supremue, P e t h ő Nerita (Otostoma) divaricata, d ’O r b ________
_
.......... _
+ +
+
+
.........
Turritella Eichwaldiana — (Torcula) dispassa, S t o l . 5. — (Zaria) quadricincta, 3.
+
4.
+
1
Általánosan elterjedt faj.
G o l d f ......................................................
Cerithium Figolinum, V i d a l + 7. Voluta (Voluthilites) septemcostata, F o r b e s ....... . .... + + + 8. Ostrea angulata, S c h l o t h . sp. Általánosan elterjedt faj. 9. Gryphaea vesicularis, L á m . sp. Általánosan elterjedt faj. Általánosan elterjedt fa j. 10. Exogyra ostracina, L á m . sp..... 6.
11. P e c t e n K r e n n e r i , P e t h ő
....
13. 14. 15.
16. 17. 18. 19. 20.
21. 22.
+
(Chlamys) Palassoni, L e y m . Neithea Faujasi, P i c t . e t C a m p . Általánosan — quadricostata, D r o u e t ......... Általánosan Inoceramus Cripsianus, M a n t . Modiola typica, F o r b e s .... „ + 1 Általánosan — flagellifera, F o r b e s ._. ......... Crassatella Zitteliána, S t o l . __ + Aetarte (Eriphyla) subplanissima, P e t h ő ......... ......... ... + Chama Töröki, P e t h ő ......... _ + H ippurites (Pironaea) polystilus, P i r o n a ............... _ .............. Cardium Duclouxi, V i d a l _ +
12. —
Földtani Közlöny. XXXVII. köt. 1907.
+ +
elterjed t faj. elterjedt faj. + elterjedt faj.
Udine (f. Italia) + 3
34
23. Teliina (Linearia) circinalis, D uj . sp. ...... . .................- — ~ 24. Crania Ignabergensis, R e t z i u s 25. Terebratula carnea, Sow..... __ 26. - - semiglobosa, Sow........_. ....
1 1 I 1 1 I
1 Beludsisztan
pd co O Ö
Pyreneusok Délfranczia orsz. AachenMaestricht Ste Croix
1 N O .a>
A fa jo k n e v e i
India
ISM ERTETÉSEK.
|+ Általánosan elterjedt faj.
Elba vidéke ?
1 1 1 1 1+ 1+ Által ánosan é l t erjedt faj.
Anglia
P o n to sa n m e g n e m hatá rozott fajok. 27. 28. 29. 30. 31.
Baculites aff. vagina, F o r b e s Scalariacfr. s u b t u r b i n a t a , D ’ORB. Turritella aff. disjuncta, Z e k . — cfr. ventricosa, F o r b e s _ Vermetus (Vermiculus) cfr. anguis, S t o l . ._ .„ .............. . 32. Pyrgulifera cfr. a c i n o s a , Z E K . sp. 33. Cerithium c fr. c a r n a t ic u m .S T O L . 34. C y p r a e a (Luponia) cfr. carnatica S t o l .............................. ...........................
1 ! 1
+ +
+ + + + + +
35. L i m a ( R a d u l a ) aff. P i c h l e r i , Z i t t . 36. — (Acesta) cfr. subconsobrina, d ’O r b .
...................... _
+
......................
+ , 1
+
+
M oesch.
_
+ +
...............
48. Rhynchonella cfr. Mantellina, Sow. .... _ ............. .................. 49. Terebratula aff. biplicata X se miglobosa, Sow. ._
Lemberg, Elba mellett
+
Lemberg Quadersandstein
1 | í í
+
......... ....
45. Cardium (? Acanthocardium) cfr. asperum, M ü n s t ............... __ 46. Teliina (Peronaeoderma) cfr. Stoliczkai, Z i t t . ...... .. ... 47. Pholadomya cfr. Elisabeth®,
+ 1
G o l d f . s p .............. ................ __ ..„
...... ..
Lemberg
j
40. M o d i o l a c fr. s i l i q u a , M a t h .
D k s m . s p . ... „
+
,
37. — (? Plagiostoma) aff. Althi, E. F a v r e ...... _ ........................ .. 38. Pecten (Synclonema ) aff. sublaminosus, F a v r e .... 39. Neithea aff. B t r i a t o - c o s t a t a ,
41. Pectunculus aff. subplanatus, 42. Léda (Yoldia) cfr. obtusata, S t o l . 43. Astarte (“? Eriphyla) granum, M a t h , sp... ............................ _ 44. Radiolites cfr. crateriformis,
Délamerika(Chile
+
+ Westfalia +
+
i i+ i I i
ISM ERTETÉSEK.
35
A fauna összehasonlításának alapjául - sajnos nein használhatjuk fel a pontosan meg nem határozott fajokat, pedig ezek vannak túlnyomó számban. Hasonlóan el kellett tekintenünk a pontosan meghatározott fajok között is azoktól, a melyek a felsőkrétában általánosan el vannak terjedve. Ezek után csupán 17 faj marad az összehasonlítás alapjául. Ebből a 17 fajból indiai 6 (35‘3°/o), beludsisztáni 3 (17'(j ° o), gozaui 1 (5-8 0/o), pyreneusi 4 (23'5°/o), ste. croix-i 2 ( H ’7%), alvinczi 4 (23'5° o) és délfrancziaországi 2 ( l l ,7°u) faj van. Feltűnő, hogy az aacheni és gozaui krétából az általánosan elterjedt fajokon kívül alig 1— 1 képviselőt találunk. Feltűnő nagy rokonságot látunk tehát egyfelől az indiai krétával, más felől azonban a déleurópai krétával, míg az északeurópai krétát csak néhány gozaui, aacheni és a quaderhomokkőből ismeretes faj képviseli. A magyarországi felsőkrétakori képződmények közül az alvinczkörnyékivel van legnagyobb rokonságban a Péterváradi hegység faunája, bár ebben az indiai fajok alig szerepelnek. A Péterváradi hegység faunáját tehát a déleurópai krétafacies és az in diai keverékének kell tartanunk, a melyhez néhány alak még az északeurópai faciesből is hozzákeveredett. Az indiai krétának rokonsága miatt folytatását a beludsisztaniban kell keresnünk, míg a vonulat nyugati végét — úgy látszik — a Péterváradi hegy ség teszi, a hol az már a1 déleurópaival keveredett s a két facies létrehozta a fennebb ismertetett sajátságos faunát. Felemlítendő még a Hippurites polystílus útján a felsőolaszországi (Udinekörnyéki) krétával való rokonság is. A f a u n a k o r á r a vonatkozólag szintén a továbbiaktól várjuk a fel világosítást. Az ismeretes fajok legnagyobb része a senonra, még pedig a felső senonra jellem ző; néhány faj azonban a garumnien alakjaival közös. Ezért e faunát alighanem a senon és danien tájára kell helyeznünk. P e t h ő ugyan hypersenonnak nevezte, de arra, hogy az összehasonlítható kevés faj mellett a daniennél még magasabbra helyezzük, ez idő szerint alig szól valami ok, hacsak azt a stomatopsist nem vesszük, a mi P e t h ő leírásában felemlítve nincsen, de a mi — bár fajilag meghatározhatatlan — a cosiaarétegekkel hozhatná e faunát kapcsolatba. Dr. P á l f y Mód.
L es fíichesses minerais de la Serlne pár D o u c h a n J o v a n o v i t c h geologu e. Paris H. D u n ot et E. P in át Éditeurs Qnai des GrandoA ugustins, 49, 1907. Szerbia ásványkincsei D o u c h a n J o v a n o v i t c h geológustól.)
(2 .)
Szerző munkáját három részre (ú. m. Történelem, Geologia és Mineralogia) osztja. Tanulmánya tárgyát a Szerbia keleti részében fekvő csekély dombokkal elválasztott aranyterületek a Pék, Mlava, Porecka és a Tirnok teszik. Ez ős bányaterületek aranytartalmú rétegeinek egykori gazdagságáról és nevezetes ségéről minden kétséget kizáró bizonyítékok vannak. Már nagy mértékben felköltötték a különféle régi népek figyelmét is ; ugyanis Szerbia és Bulgária 3*
36
ISM ERTETÉSEK.
régi aranymezőin időről-időre arany ékszereket és díszítéseket találnak, melyek barbár eredetre vallanak, majd lépten-nyomon sekély mélyedésekre akadnak, melyek ismét a régi aranymosók maradékai. Felső-Moesia provincia észak-északnvugati folytatása a mai Szerbia arany területeire követhető. A Viminaciumerőd a kostolaci szénbánya szomszédságában uralta ezt a területet és egy másik még előbbre tolt római erőd a kostolaci domb tete jén állott. A 42-dik évben Claudius császár Felső-Moesiába helyezte át Dalmáciá ból a VII-ik Légiót, neki «Pia fidelis» elnevezéssel garnison helyéül a Yiminaciumerődöt és Coloniat szemelvén ki, egyúttal felruházza a pénzverés jogával is. Viminacium romjaiban sírhelyet fedeztek fel, melynek sarkofágjaiban arany, ezüst és réz agraffokat, tűket, gombokat és egyéb díszített tárgyat találtak. A kiásott épületek között aranymíves-műhelyre is akadtak; négyszögü olvasztó-pestre, melynek fenekén kovás-zöld olvasztott kvarchoz hasonló anyag v o lt ; felemlítendő végre, hogy ez időben 30—50 km-re délre már mívelésben levő aranybányák voltak, ú. m. Pincum (jelenleg Kacajna) és Majdanpek. A rómaiak az aranyat, ezüstöt és vasat a Balkánfélszigeten nyerték. Mcesia (Szerbia) Dacia rispensis, Dacia mediterranea (Viddin és Sophia) és Macedónia tartományokban voltak bányafelügyelők (procuratores metallorum). Ezek főnöke a «Conces metallorum per Myricum» volt. Áttérve Szerbia geologiai viszonyaira: a fiatalabb lerakodások bázisát kristályos kőzetekből álló kisebb dombok teszik, melyeknek Szerbia északi és északnyugati részében meglehetős kiterjedésűk van, ezeken régibb és fiatalabb eruptivus kőzetek törtek át. A kristályos kőzeteket részben a jura-, kréta- és harmadidőszaki rétegek, majd a diluvium és alluvium fedik. A legnagyobb eruptiók a harmadidőszakbeliek, mikor a Crna-Reka, Majdanpek és Kucajna vidékén az andesitek feltörtek. A kitörések alkalmával számos hasadék és dislocatio keletkezett, utat nyitván a feltóduló fémes gázoknak és ásványos vizeknek, melyek fémtartalma — lerakódva a telérekben — az itteni bányászat tárgya. E fémek a következők: arany, aranytartalmú pirit, arany és chalkopirit, arany és arzéntartalmú pirit, arany és ólom, arany és cinober, arany és galma, arany és limonit, arany és magnetit. Ismerteti ezután az aranynak eloszlását a Pék, a Mlava, a Porecka és a Tirnok medencékben. Részletesen tárgyalja az egyes területek teléreinek előfordulását, számos útmutatást nyújt a gyakorlati bányásznak ez ősrégi aranyterületek tovamívelésére vagy újból valómegnyitására. E szempontból kiindulva, szerző nagy szorgalommal összeállított, 107 lapra terjedő munkája hivatva van a szerbiai bányászat felvirágzását lénye gesen előmozdítani. G esell S ándor.
Az 1906-ik évi magyar geologiai irodalom repertóriuma. Repertorium der auf Ungarn bezüglichen geologischen Literatur im, Jahre 1900.
Acker Viktor: Die geologischen Verhältnisse des Csermosnyatales im Komilat Gömör. Jakresber. der kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904-. Budapest 190(3. p. 192. — Újabb elméletek fémeknek érctelepekké való koncentrációjáról tekintettel hazai viszonyokra. Bány. és Koh. Lapok. I. k. 433. old. 1906. Aradi Viktor i f j . : A b ustenari-cámpinai pelroleumzóna geologiai viszonyai. Bányászati és Koh. Lapok. 1906. évf. I. k. 702. old. — A magyarországi kőolaj és néhány megjegyzés az erre róna (hozó újabb irodalomra. Bány. és Koh. Lapok. 1906. évf. I. k. 15. old. — A naphta geologiai munkálatok rendszere. Bány. és Koh. Lapok. 1906. évf. I. k. 231. old. — Asupra Mikrofaunei Tertiär itlui R egiun ii Cámpina-Bustenari. Annalele Ac. Bománe. Tom. XXVIII. Ser. II. Bucuresti 1906. — Egy geologiai adat a budai hegység szénmedencéinek ismeretéhez. Bány. és Koh. Lapok. 1906. évf. I. k. 297. old. — Notizen zur Geologie der Braunkohlenablagerungen der Umgebung von Budapest. Ung. Montan-Ind. und Handelszeitung. XII. Jg. Nr. 5. — Utazási jegyzetek a Csetráshegység déli vidékéről . Bány. és Koh. Lapok. 1906. évf. II. k. 633. old. Bauer Gyula: Naturgasvorkoirnnen in Körösbánya. Ung. Mont.-Ind. u. Handels zeitung. XII. Jg. Nr. 11. Boettger Oscar d r . : Zur Kenntnis der Fauna der mittelmiozänen Schichten von Kostéj im Krassó-Szörény er Komitat. Verh. u. Mitteil. d. Siebenbürg. Vereins f. Naturw. zu Hermannstadt, Bd. LIV. 1904. Böckh Hugó dr. : Adatok a szepesgömöri Érczhegység lerakódásainak tag; látásához. A m. kir. Föld. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 39. — Emlékbeszéd dr. Schmidt Sándor fölött. (Arcképpel.) Földt. Közi. XXXVI. k. p. 165. — és Emszt Kálmán dr. : A Jánosit és Go)napit közötti különbségekről. Földt. Közi. XXXVI. k. p. 186. — Antwort a u f dem Artikel Dr. E. Weinschenks : «Nochmals Copiapit und Jánosit ». Földt. Közi. XXXVI. k. p. 455.
38
AZ
1906-ik
évi
magyar
g eo l o g ia i
ir o d a l o m
r e pe r t ó r iu m a
.
— Über Unterschiede zwischen Já)iosit und Copiapit. Föld. Közi. XXXVI. k. p. 228. — Válasz dr. Weinschenk E. cikkére : «Még egyszer a Copiapilról és Jánositróh. Földt. Közi. XXXVI. k. p. 404. Büchler de Florin H . : l'ber ein neues Bergbau unternehmen im siebenhüryischcn Erzgebirge. Ung. Mont.-Ind. und Handelszeitung. XII. Jg. Nr. 2. Csánky József: Magyarország kőzetei a kőfaragó- és csiszolóipar szempont jából. Bány. és Koh. Lapok. 1906. «vf. II. k. p. 391. Emszt Kálmán d r . : Bericht über die Tätigkeit des Laboratoriums der agrogeologisehen Abteilung d. kgl. ung. Geol. Anstalt im Jahre 1904. Jahres bericht der kgl. ung. Geol. Anstalt f. 1904. Budapest 1906. p. 328. — és Böckh Hugó d r. : A Jánosit és Copiapit közötti különbségekről. Földt. Közi. XXXVI. k. p. 186. — Antwort a u f den Artikel Dr. E. Weinsehenks: «Nochmals Copiapit u nd Jánosit». Földt. Közi. XXXVI. k. p. 455. -— Über Unterschiede zwischen Jánosit und Copiapit. Föld. Közi. XXXVI. k. p. 228. — Válasz dr. Weinschenk E. cikkére : «Még egyszer a Copiapilról és Jánositról ». Földt. Közi. XXXVI. k. 404. old. — és László Gábor d r. : Jelentés az 1905. év folyamán eszközölt geologiai f tőzeg- és lápkutatásról. (Egy táblával.) A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelen tése 1905-ről. Budapest 1906. p. 212. Franzenau Ágoston d r . : A békésgyulai artézi kút geologiai szelvénye. Ann. hist.-nat. Miis. Nat. Hung. Vol. IV. p. 537. — Das geologische Profd des in Békés-Gyula abgestoßenen artesischen Brunnens. Ann. hist.-nat. Mus. Nat. Hung. Vol. IV. Frech Frigyes d r . : A tengeri eredetű karbon Magyarországon. (I—IX. táblá val.) Földt. Közi. XXXVI. k. p. 1. — Das marine Karbon in Ungarn. (Mit I—IX. Taf.) Földt. Közi. XXXVI. k. p. 103. Gesell Sándor: Die geologischen Verhältnisse des Csermosnyabach.es a u f dem zwischen Demo und Lucska liegenden Abschnitte nördlich bis zur Komitatsgrenze. Jahresbericht der kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 180. — Ung. Mont.-Ind. u. Handelszeitung. XII. Jg. Nr. 12. — Die montüngcologischen Verhältnisse a u f dem Gebiete zwischen S agyVeszverés, der Stadt Rozsnyó un d Rekenyefalü. Ung. Mont.-Ind. u. Handels zeitung. XII. Jg. Nr. 3—4. Gorjanovic-Kramberger K.: A horvátországi krupinái cliluviális ember. Földt. Közi. XXXVI. k. p. 241 — Per diluviale Mensch von Krapina in Kroatien. Ein Beitrag zur Pa-läoanthropologic. Wiesbaden 1906. - - Per Unterkiefer von Ochos aus Mähren u n d sein Verhältnis zu den Unterkiefern Homo primig. Glasnik hrvats. Naravost. Drustva. Zagreb 1906. God. XVIII. p. 6. Güll Vilmos: Agrogenlor/iai■ jet/yzetel; a Huna jobb partjáról és Ujhartyán
AZ
1900-ik
évi
magyar
g eo l o g ia i
ir o d a l o m
r e pe r t ó r iu m a
.
39
vidékéről. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről, Budapest 1906. p. 174. — Agrogeologische Notizen aus der Gegend längs der großen Donau. Jahres bericht d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904, Budapest 1906. p. 230. — Liffa Aurél és Timkő Imre : Uber die agro geologischen Verhältnisse des Ecsedi láp. Jahrbuch d. kgl. ung. Geol. Anst. Bd. XIY. H. 5. Budapest 1906. Halaváts Gyula: Der geologische Bau der Umgebung von Kudsir — Csóra— Felsőpián. Jahresber. der kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 127. — Mezőtúri artézi kutak. Magy. orv. és term.-vizsg. XXIII. vándorgyűlés munkálatai. Budapest 1906. p. 280. — Szászsebes környékének földtani alkotása. A magy. kir. Föld. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 70. Hermán O ttó : Z u m Solutréen von Miskolcz. Mitteil. d. Anthr. Gesellsch. in Wien. Bd. XXXVI. Horusiizky Henrik: A Tiszából kihalászott diluviális gerincesekről. Földt. Közi. XXXYI. k. p. 418. __ / — Szempcz és Nagylég környékéről. A magy. kir. Föld. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 201. — Uber die agrogeologischen Verhältnisse des Gebietes zwischen dein Vägflusse und der kleinen Donau. Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 298. — Über die ans der Tisza gezogenen diluvialen Wirbeltierreste. Föld. Közi. XXXYI k. p. 471. Eadic Ottokár d r . : A Feketekörös völgyének geologiai viszonyai Vaskoh és Belényes között. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 96. — — A krapinai diluviális ember maradványairól. Földrajzi Közi. XXXIY. k. 7. füzet. — Die geologischen Verhältnisse des Berglandes am linken Ufer der Maros in der Umgebung von Czella, B ulza und Pozsoga. Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 148. — Über die Beste des diluvialen Menschen von Krapina. Abrégé du bull, de la Soc. Hongr. de Geogr. Suppl. au XXXIII. vol. de Földr. Közl. 1906. p. 114. Kalecsinszky Sándor: Die untersuchten Tone der Länder der ungarischen Krone. Publ. d. kgl. ung. Geol. Anst. Budapest 1906. — Mitteilungen aus dem chemischen Laboratorium der kgl. ung. Geol. Anstalt. Jahresbericht d. kgl. ung. Geol. Anstalt für 1904. Budapest 1906. p. 326. Koch Antal d r . : A hazai geologia haladása a m últ század második felébenm Magy. orv.-term.-vizsg. XXIII. vándorgyűlésének munkálatai. Budapest 1906. p. 195. Kormos T ivad ar : A balatonmelléki diluviális neritinákról. Földt. Közlöny. XXXVI. k. p. 295.
40
AZ
1906-ik
évi
magyar
g e o l o g ia i
ir o d a l o m
r e pe r t ó r iu m a
.
— Über die diluvialen Neritinen der Umgebung des Balatonsees. Földt. Közl. XXXYI. k. p. 366. K övesligethy Radó d r .: A cerami földrengés. Math, és Természettud. Értesítő. XXIY. k. p. 683. / — A makroseismikvs rengések feldolgozása. Math, és Természettud. Értesítő. XXIY. k. p. 349. — A nyugatmagyarországi földrengések oka. Természettud. Közl. XXXVIII. k. p. 366. — A seismikus hullámfelület és a seismikus távolhatás törvénye. Math, és Természettud. Értesítő. XXIY. k. p. 446. — A seismikus hosszkülönbség meghatározás. Math, és Természettud. Értesítő. XXIV. k. p. 434. — Seismonomia. Boll. della Soc. Seism. Ital. Vol. XI. Modena. Lackner A ntal: Újabb adutok a kazanesdi kénkovandbánya környékének geologiai viszonyaihoz. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 283. Severe Daten zu den geologischen Verhältnisse der Umgebung der Schwefelkiesgruhe in Kcizanesd. Földt. Közi. XXXVI. k. p. 352. László Gábor d r . : Jelentés a magyar Kis-Alföld délnyugati részén 1905-ben __ f eszközölt agrogeologiai fölvételi munkáról. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 209. — Über das Gebiet zwischen dem Pándorfer Plateau u n d dem Hanságmoore. Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 321. -— és Emszt Kálmán d r . : __ Jelentés az 1905. év folyamán eszközölt / geologiai __ tőzeg- és lápkutatásról. (Egy tábla.) A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelen tése 1905-ről. Budajjest 1906. p. 212. Liffa Aurél: Agrogeologische Notizen aus der Gegend von Tinnye und Per bál. Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 269. ■— Jegyzetek Mány és Felső-Galla vidékének agrogeologiai viszonyaihoz. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 189. — Gtill Vilmos és Timkó Im re: Über die agrogeologische Verhältnisse des Ecsedi láp. Jahrbuch d. kgl. ung. Geol. Anst. XIY. Bd. 5. H. Budapest 1906. Litschauer L ajos : A mocsárérczek és gyepvaskövek képződése. Bányászati és Koh. Lapok. 1906. cvf. I. k. 35. old. Lóczy Lajos d r. : /I Balatonvidék leendő turista útjairól. Turisták Lapja. 1905. évf. 9 — 12. füzet. — A Vesuvio 1900. ápr. 4 — 8-iki kitörése. Uránia. VII. cvf. 6—8. szám. — Báró Richthofen Ferdinand. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 175. — Ferdinand Freiherr v. Richthofen. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 221. Lőrenthey Imre d r . : Beiträge zur Fauna und stratigraphischen Lage der pannonischen Schichten in der Umgebung des Balatonsees. Result. d. wiss. Erforsch, d. Balatonsees. I. Bd. 1. Heft. — Budapest pun m m ia i és levantei korú rétegei és ezek faunája. Math, és Természettud. Értesítő. XXIV. k. p. 298. —■ lh\ Zittel Károly Alfréd. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 271. — íh\ Karl Alfréd v. Zittel. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 435.
AZ
I L ' 0 6 1K ÉVI MAGYAR G E O L O G IA I IR OD AL OM
REPERTÓRIUM A.
41
Mauritz Béla d r . : A vulkánosságról. Uránia. VII. évf. 9. szám. p. 350. — Az eruptív kőzetek képződéséről. Pótfűz, a Term. Közi.-hoz. 1906. évf. p. 176. — Pyrargyrit hiendelaenciáról Spanyolországban. Magy. orv.-term.-vizsg. X X in. vándorgyűlésének munkálatai. Budapest 190G. p. 209. Mikó Béla: A Magyarországon eddig talált aluminuunércekröl. Bány. és Kuh. Lapok. 1906. évf. II. k. p. 561. Nopcsa Ferenc d r . : Zur Kenntnis des Genus Streptospondylus. (Mit 18 Tafeln. X. Fig.) Beiträge zur Pal. u. Geol. Öst.-Uüg. u. d. Orients. Wien u, Leipzig 1906. Bd. XIX. H. 2. p. 59. Noszky Jenő: Adatok a Cserftát geolögiájához. Földt. Közi. XXXVI. k. p. 411. — Beiträge zu r Geologie des Cserhát. Földt. Közi. XXXVI. k. p. 463. Ortvay Tivadar d r . : Dr. Kornhuber András. A pozsonyi orv.-term.-vizsgegyesület köziem. Pozsony 1905. évf. XXVI. k. 1906. Papp Károly d r . : A karács-ezcbei aranybányák Hunyadmegyében. Bány. és Koh. Lapok. 1906. évf. -— Czárán Gyula. Turisták Lapja. XIII. évf. 1— 5. szám. p. 4. — Die Goldgruben von Karács-Czebe in Ungarn. Zeitschr. für prakt. Geologie. XIV. Jg. 1906. Oktober. -— Geologiai jegyzetek a Fehér-Körös völgyéből. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. p. 54. — Időszakos-e a kalugyeri Dagadóforrás b? Földr. Közi. XXXIV. k. 1. fűz. — Uber die geologische Umgebung von Menyháza. Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 62. Pap János: Az agyag képződése. Pótfűz, a Term. Közl.-höz. 1906. évf. p. 94. — Az agyag tulajdonságai. Pótfüzetek a Természettud. Közlönyhöz. 1906. évf. p. 152. Pazár István: A természetes világítógázt adó mélyfúrások. Magyar Mérn. és Építész. Heti Értesítője. 1906. évf. p. 67. Pax F.: Gánócz fossilis flórájáról. Természettud. Közi. 1906. évf. p. 302. — Beiträge zur fossilen Flora der Karpathen. Englers Botan. Jahrbüchern. Bd. XXXVHI, Heft 3. 1906Pálfy Mór d r . : Az erdélyrészi Erch egység középső részénél;, geologiai viszo nyai. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 63. — Über die geologischen Verhältnisse im westlichen Teile des siebenbürgischen Erzgebirges. Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 101. Pethő Gyula d r . : Die Kreide (Hypersenon) Fauna des Peter war deiner ( Péter várader) Gebirges (Fruska-Gora). [Mit 22 Taf. u. 10 Textfig.] Palaeontographica. LII. Bd. Pécsi Albert d r. : A földrengések geometriai elméletének alapvonalai. Földr. Közi. XXXI. k. 4. fűz. — Grundzüge der geometrischen Theorie des Erdbebens. Abrégé du Bull, de la Soc. Geogr. Suppl. au XXXIII. vol. d. Földr. Közl. 1906. p. 26. — Seismologiai közlemények. Földt. Közi. XXXVI. k. p. 424. — Seismologische Mitteilungen. Földt. Közi. XXXVI. k. p. 477.
42
AZ
1906-ik
évi
magyar
g eo lo g ia i
ir o d a l o m
r e p e r t ó r iu m a
.
Posewitz Tivadar d r . : Alsóvereczke vidéke Beregmegyében. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 32. — Die Umgebung von Polena im Komitate Bereg. Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 46. / — Petroleum és aszfalt Magyarországon. A magy. kir. Földt. Int. Évkönyve. XV. k. 4. fűz. Budapest 1906. Prinz Gyula d r . : A brassói Cenkhegy kőzetei. Természettud. Közl. 1906. évf. p. 91. — A Lytoceratidae N e u m. -család, tapadóizmának felfedezése a s. vigiloi (Garda) dogger faunájában (Egy táblával.) Math, és Természettud. Értesitő. XXIV. k. p. 418. — Die Nautiliden in der unteren Juraperiode. Ann. hist.-nat. Mus. Nat. Hung. Vol. IV. Budapest 1906. — Dumortierien von Piszke. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 161. — A magyarországi liász partvonalainak helyzetéről. Földr. Közl. XXXIV. k. 4. fűz. — Odvos vidéki babércek és csigák. Természettud. Közl. 1906. évf. p. 254. ■— Neue Beiträge zur Kenntnis der Gattung Frechiella. Földt. Közl. p. 155. — Piszkei dumortieriák. Földt. Közi. XXXVI. k. p. 57. — Reiseskizzen aus Zentral-Asien. Abrégé du Bull, de la Soc. Hongr. de Géogr. Suppl. au XXXIII. vol. du Földr. Közl. 1906. p. 96, 151, 176. ■— Úti jegyzetek Közép-Ázsiából. Földr. Közl. XXXIV. k. VI. f. p. 215. VIII. f. p. 313. IX. f. p. 371. -— Über die systematische Darstellung der gekielten Phylloc erat iden. Neues Jahrb. f. Min. Geol. u. Pal. 1906. f. — Zur Kenntnis der Fauna der Liasablagerungen von Gailberg. Neues Jahrb. f. Min. Geol. u. Pal. 1906. Nr. 4. Reguly J e n ő : A szepesgömöri Erchegység Nagyveszverés és Krasznahorkavám lja közötti szakaszának geologiai viszonyai. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 145. — Der Südabhang des Volovecz zwischen. Veszverés und Betlér. Jahresb. d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 185. Réthly A n tal : Az :1003. évi magyarországi földrengések. A magy. kir. meteor. és földmágn. intézet kiadv. Budapest 1906. ■— Die Erdbeben in Ungarn im Jahre 1003. Publ. d. kgl. ung. Reichsanst. für Meteor, u. Erdmagn. Budapest 1906. Rozlozsnik P ál: Adatok a Nagybihar környékének geologiájához. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-rol. Budapest 1906. p. 104. A Nagybihar metamorph és paleozoos kőzetei. A magy. kir. Földt. Int.. Évkönyve. XV. k. 2. fűz. Budapest 1906. Uber die mrtamorphen und palaeozoischen Gesteine des Nagybihar. Jahrb. d. kgl. ung. Gool. Anst. XV. Bd. H. 2. Budapest 1906. Roth Lajos (telegdi) : Az erdólyrészi, Érchegység keleti széle Poklos, Borberek, Karna környékén és a csatlakozó Maros balparti dombvidék. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 68.
AZ
I!)U(3-IK
É v i MAGYAR G liO L O G IA I IR OD AL OM R E P E R T Ó R I U M A .
43
-— Der Ostrand des sicbenbürgischcn Erzgebirges in der Umgebung von Sárd, Metesd, Ompoltjpreszáka, Rakató and Gyulafehérvár, Jahresb. d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 106. -— Krassova és Teregova vidéke. Magyarázatok a magy. kir. országainak rész letes térképeihez. Kiadja a m. kir. Földt. Int. Budapest 1906. -— Die Umgebungen von Krassova and Teregova. Erläut. zur geol. Spezial karte d. Länder d. ung. Krone. Herausg. v. d. kgl. ung. Geol. Anst. Buda pest 1906. Schafarzik Ferenc d r . : A courriéresi bányaszerencsétlenségről. Természettud. Közl. 1906. évf. p. 341. — A kras^ószörényi Pojána-Rii-sska-heg f/ség DXy-i részének geologiai viszonyai. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 84. .4 szovátai fürdő földtan i viszonyai. A magy. orv.-term. vizsg. XXIII. vándor gyűlésének munkálatai. Budapest 1906. p. 240. — Über die geol. Ve.i hältnisse von Forasest and Tömést im Komitat KrassóSzörény. Jahresb. d. kgl. ung. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 141. Schick Lajos: Petroleum Magyarországon. Bány. és Koh. Lapok. 1906. évf. I. k. p. 697. Schwalm Amadé A . : Az '190$. évi janu á riu s 30-iki japánt, rengés elemei nek meghatározása a földrengések geom. elmélete alapján. Földr. Közl. XXXIV. k. VIII. fűz. p. 326. — Bestim m ungen der Elemente des Bebens vom 4. Jänner IVOÜ in Japan a u f Grund der geometrischen Theorie der seismischen Erscheinungen. Abrégé du Bull. de la Soc. Hongr. de Géogr. du Suppl. au XXXIII. vol. de Földr. Közl. 1906. p. 147. Sigmond Elek d r . : A könnyen átsajátítható phosphorsav jelentősége és meg határozása talajaink trágyaszükségletének megállapítása céljából. Math, és Természettud. Köziem. XXXIX. k. 1. szám. Alföldünk szikeseinek válfajairól. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 389. —- A talaj elemzési adatainak újabb kifejezési módjáról. Természettud. Közl. 1906. évf. p. 241. — A tiszamenti kötött sziktalajok chemiai összetétele. Chemiai Folyóirat. XII. évf. p. 2. 1906. — A valódi szóda és sziksótedajok egyes válfajairól. Kisérletügyi Közl. IX. k. p. 265. —- Újabb tapasztalatok a kötött sziktalajok megjavításáról. Kisérletügyi Közl. IX. k. p. 279. ■— Über die Szikbodenartcn des ungarischen Alföld. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 439. Sóbányi G yula : Levél a szerkesztőhöz. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 59. Staff János: Adatok a Gerecsehegység straligraphiai és tektonikai viszonyai hoz. A magy. kir. Földt. Int. Évkönyve. XV. k. 3. fűz. — Beiträge z. Stratigraphie und Tektonik des Gerecsegebirges. Mitteil, a u s d. Jahrb. d. kgl. ung. Geol. Anst. Bd. XV. H. 3. Budapest 1906. Steiner Szilárd: Ausztráliai és afrikai azuritok és egyiptomi chnjsolithok.
44
AZ
1 9 0 6 -ik
évi
magyar
g e o l o g ia i
ir o d a l o m
r e pe r t ó r iu m a
.
(Két táblával.) Annales hist.-nat. Musei Nationalis Hung. Vol. IV. 1906. Budapest. — Über australische m id afrikanische Azurite u n d ägyptische Chrysolithe. (Mit 2 Taf.) Ann. hist.-nat. Mus. Nat. Hung. Vol. IV. 1906. Budapest. Szádeczky Gyula d r . : Jelentés a Biharhegység középső részében 1905. évben végzett földtani felvételemről. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 123. — Glecsernyomok a Biharit egységben. Földr. Közl. XXXIV. k. 8. fűz. -- Gletscherspuren im Bihargebirge. Abrégé du Bull. de la Soc. Hongr. de Géogr. Suppl. au XXXHI. vol. de Földr. Közl. 1906. p. 131. — Seprősi Czárán Gyula. Erdély. XV. évf. 1— 2. szám. — Uber den geologischen Aufbau des Bihargebirges zwischen den Gemeinden Rézbánya, Petrosz un d Szkerisora. Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. für 1904. Budapest 1906. p. 166. Szontagh Tamás dr. : Rossia , Lázur, Szohodol és Kebesd biharvármegyei köz ségek határának geologiai viszonyairól. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelen tése 1905-ről. Budapest 1906. p. 46. — Über die Geologie der Umgebung von Rossia und Sclava tanya (Gemeinde). Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904-. Budapest 1906. p. 58. Themák E d e : Arzenopyrit a vinye maréi i>yritcn. Természettud. Fűz. Temes vár. p. 226. Timkó Imre: A Pilishegység és a szentendrevisegrádi hegyvidék, továbbá Duka— Veresegyháza közötti dombvidék agrogeologiai viszonyai. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 179. — Aufnahmsbericht vom Jahre 1904. Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. für 1904. Budapest 1906. p. 250. — Güll Vilmos és Liffa Aurél: Über die ugrogeologischen Verhältnisse des Ecsedi láp. Jahrbuch d. kgl. ung. Geol. Anst. Bd. XIV. H. 5. Budapest 1906. Treitz P é t e r : Bericht über die agrogeologische Spezialaufnahme im Jahre 1904. Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. f. 1904. Budapest 1906. p. 203. — Jelentés az 1905-ik évben végzett agrogeologiai felvételről. A magy. kir. Földt. Int. Évi Jelentése 1905-ről. Budapest 1906. p. 168. Toborffy Zoltán dr. : A rádhun hatása az ásványok színére. Természettud. Közl. 1906. évf. p. 352. — A földi és kozmikus eredetű vas közti különbségről. Természettud. Közl. 1906. évf. p. 581. — Két magyarországi calcitról. A magy. orv.-term.-vizsg. XXHI. vándorgyűlésének munkálatai. Budapest 1906. p. 272. Tuzson János d r . : A balatoni fossilis fák monogra])ltiája. Bal. Tud. tanúim. Eredm. I. k. 1. füzet. Budapest 1906. Uhlig Viktor d r. : Einige Worte zu dem Aufsätze des Herrn Gyula Pi'inz : "Uber die si/stoiiatische Darstellung der gekielten Phylloeeratidcn». Neues Jahrb. f. Min. Geol. u. Pal. 1906. évf. Nr. 14. p. 417. Vadász M. E lem ér : Budapest— Rákos felsömcditcrränkoru faunája. (Egy táblával.) Földt. Közl. XXXVI. k. p. 256.
T Á R SU L A T I ÜG YE K.
45
— Über die obermcditermne Fannii von Budapest — Rákos. (Mit einer Taf.) Földt. Közl. XXXVI. k. p. 323. Walter H . : Petroleum in Ungarn. Kőrösmező. Ung. Montan-Ind. u. Handels zeitung. XH. Jg. Nr. 5. Weinschenk Ernő dr. : A Jánositról és annak a Copiapittal való azonossá gáról. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 182. — Nochmals Copiapit u n d Jánosit. Földt. Közl. p. 359. — Még egyszer a Copiapitról és Jánositról. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 289. — Über den Jánosit und seine Identität úrit Copiapit. Földt. Közl. XXXVI. k. p. 224. A magyar geologiai irodalom repertóriuma az 1905. évben. Repertorium der auf Ungarn bezüglichen geologischen Literatur im Jahre 1905. Földt. Közi. XXXVI. k. p. 195— 205.
TÁRSULATI ÜGYEK. A m agyarhoni F ö ld ta n i T ársulat 1907 februárius hó 6-án tartott k ö zg y ű lése. E ln ö k : dr.
K och A n ta l.
Jelen vannak : dr. S c h a f a r z i k F e r e n c z másodelnök, B u d a i E r n ő , dr. E m s z t dr. F r a n z e n a u Á g o s t o n , G e s e l l S á n d o r , G r o s z L a j o s , G ü l l V i l m o s , H o r u s i t z k y H e n r i k , dr. I l o s v a y L a j o s , dr. K a d i c O t t o k á r , K a l e c s i n s z k y S á n d o r , dr. K r e n n e i í J ó s z e f , L a c k n e r A n t a l , dr. L á s z l ó G á b o r , dr. L i f f a A u r é l , L o c z k a J ó z s e f , dr. L ó c z y L a j o s , dr. L ö r e n t h e y I m r e , dr. P a p p K á r o l y , P e t r i k L a j o s , P i n k e r t E d e , dr. P r i n z G y u l a , T . R o t h L a j o s , R o z l o z s n i k P á l, S c h r é t e r Z o l t á n , S i e g m e t h K á r o l y , dr. S z o n t a g h T a m á s , T im k ó I m r e , dr. T o b o r f f y Z o l t á n , dr. T u z s o n J á n o s , dr. V a d á s z M. E l e m é r , V a r g h a G y ö r g y , dr. Z im á n y i K á r o l y , dr. P á l f y Mór első titkár és G r e x a J á n o s pénztáros. K á lm á n ,
1.
Elnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitele-iítésére dr. F r a n z e n a u Á g o s t o n és dr. S z o n t a g h T a m á s urakat kéri föl és a következő megnyitó be szédet mondja: Tisztelt Közgyűlés! Elnöki tisztemből kifolyólag ma harmadik izben van szerencsém Társu latunk elmúlt évi történetére visszapillantást vetve, az ezt közelébb érintő főbb eseményekről röviden beszámolni. Mindenekelőtt kijelenthetem, hogy Társulatunk működése a múlt évben is régen kivájt medrében akadálytalanúl folyt tovább ; rendkívüli mozgalmak és zajos sikerek nem élénkítették ugyan társulati életünk csendes folyását, de az sem mondható, hogy kitűzött czélját szem előtt tévesztette, és azt szerény eszközeivel egy lépéssel megközelíteni nem sikerűit volna. Társulatunk fórumán örömmel láttuk kiváló német és
40
T Á R S U L A T I ÜG YE K.
horvát szaktársainknak megjelenését és buzgó közreműködését; másrészt pe dig régi kipróbált hazai munkásaihoz új ifjú erők is csatlakoztak, mi a foly tonos haladásnak világos jele és biztos záloga. A Társulatunk életében történt fontosabb események sorában először is hálásan kell kiemelnem, hogy magas Pártfogónk, herczeg Esterházy Miklós dr. 0 Főméltósága a múlt évben is kegyes volt Társulatunk czéljait a megszokott bőkezűséggel előmozdítani. Köszönettel kell megemlékeznem nagyérdemű ft tiszteleti tagunk, dr. S e m s e y A n d o r úr 0 Méltóságának pártfogásáról is, a ki múlt évi Közlönyünk tartalmasabb formában való megjelenését jelentékeny adományával tette lehetővéA elnökség továbbá illőnek tartotta a múlt év elején tiszteleti tagjának, dr. D a b á n y i I g n á c z v. b. t. t. földmível. m. kir. Minister úrnak, a kormányba való újbóli belépése alkalmából tiszteletteljes üdvözlését kifejezni. Üdvözlő levelünkre köszönő válasz és Ígéret érkezett, hogy (3 Nagyméltósága Társulatunk czéljainak előmozdítását, miként addig, úgy ezentúl is szivén fogja viselni. Csak utólagosan tudtam meg, hogy a m. kir. Földtani Intézet tiszt viselői, úgyszólva csak saját legszűkebb családi körükben, a múlt hó 30-án szeretett igazgatójukat, B ö c k h J á n o s min, Tanácsos urat, abból az alkalom ból, hogy 25 évvel ezelőtt vette át ez intézet igazgatását, meleg ünneplésben / részesítették. Úgy hiszem, hogy a^ Tiszt. Közgyűlés közhangulatának adok kifejezést, ha Társulatunk nevében is, melyet a méltán ünnepelt tudós férfiú, a nagyra fejlesztett m. kir. Földtani Intézet igazgatóságának sok munkája és nehéz gondjai között is szeretettel támogatott és vezetett, őszinte örömmel gratulálok a mi érdemdús tiszteleti tagunk 25 évi igazgatói munkásságának fényes sikeréhez és kivánom Neki, hogy még sokáig élvezhesse a jól meg érdemelt elismerés babérjait, és hozzá mindnyájuk osztatlan tiszteletét és szeretetét! T á rs u la tu n k a m ú lt év kezdetén abba a kedvező helyzetbe ju to tt, hogy a S zabó JózsEF-alap kam ataiból ezer k o ro n á t tű z h e te tt ki n y ílt p á ly ázatra és m egbízásokra, és így T á rsu la tu n k tudom ány os czéljainak ezt a m e g közelítési m ó d já t ú jra p ro g ra m m já b a vehette. Ö röm m el je le n th e te m , hogy a választm ány nagy kö rültekintéssel sokat igérő ifjú m u n k a e rő k e t bízott volt meg egyes érdekes feladatokkal, m elyeknek m egoldása a lefolyt évben csak m egkezdethetett, de elvárható, hogy az alap ítvány szellem ének megfelelően sikeres befejezéshez is fog ju tn i. A mi a múlt év szeptember havában Mexicóban tartott nemzetközi geologiai congressust illeti, annak lefolyásáról, tárgyalásainak eredményeiről és földtani kirándulásainak tanulságairól f. évi január hó 9-én tartott szakülé sünkön. I n k e y B é l a tisztelt tagtársunk, ki a magyar geologusokat és Társula tunkat is egyedül képviselte e congressuson, volt szíves nagyon érdekesen referálni. Mivel közlönyünk közli e becses jelentést, elég ha arra fölhívom a Tisztelt Közgyűlés figyelmét, és egyúttal itt is köszönetét mondok I n k e y B é l a tagtárs úrnak azért, hogy a magyar geologiát oly méltón képviselni szíves volt. Végre nem hallgathatom el dr. P r i n z G y u l a tagtársunknak, messze hazánk szűk határain túl, Ázsiának szívében sok fáradalommal és nehéz
T Á R SU L A T I ÜG YE K.
47
séggel egybekötött geographiai és geologiai kutatásait sem, melyeket a múlt év nyarán és őszén, a kemény tel kezdetéig, mint a dr. A l m á s s y G y ö r g y középázsiai tudományos expeditiójának egyik buzgó tagja végzett, és melyek nek menetéről, valamint némely eredményeiről is, a helyszínéről hazaküldött, s a «Földrajzi Közlemények»-ben közzétett levelei előleges tájékozást nyújta nak. Úgy hiszem, hogy Társulatunk nevében szívélyesen üdvözölhetem a fáradságos útjáról szerencsésen hazatért tagtársunkat, őszintén kívánva, hogy a magával hozott bő megfigyelési adatoknak és gazdag gyűjtési anyagnak rész letes földolgozásával teljes sikert arasson. Tisztelt Közgyűlés! Rövid jelentésem végére jutottam. A három év, melynek tartamára engemet, tiszttársaimat és a választmányt Társulatunk szellemi és anyagi ügyeinek vezetésével megbízni kegyesek voltak, a mai na pon letelt. Új tisztikart és választmányt kell ma választanunk. Hogy a megbízással járt föladatoknak mennyire feleltünk meg, annak elbírálása természetesen a tisztelt Közgyűlésnek a jo g a ; mi azzal a hittel vonulunk vissza, hogy részünk ről a legjobb akarattal és tudásunkkal igyekeztünk megfelelni annak a biza lomnak, mellyel három év előtt megtiszteltek bennünket, és a melyért az egész visszalépő tisztikar és választmány nevében még egyszer hálás köszöne tét mondok. Azzal a hő óhajjal fejezem be megnyitómat, hogy ma megválasz tandó új vezetők alatt, mindnyájunk buzgó közreműködésével és legszebb egyet értésével, ne csak tovább viruljon, de izmosodjék és növekedjék is a Magyar honi Földtani Társulat! Ezzel átadva a szót a Titkár úrnak, fölkérem, hogy évi jelentését terjeszsze elő. 2. Titkár a következő jelentést terjeszti elő : Tisztelt Közgyűlés! Múlt Közgyűlésünk óta az idő kereke újra egyet fordúlt s mi újra itt állunk a tisztelt Közgyűlés előtt, hogy számot adjunk Társulatunk egy évi működéséről. Társulatunk múlt évi életéről jelenleg is azt mondhatom, a mit előző titkári jelentésemben a tavalyelőttiről mondottam, hogy sok változatosságot nem mutat ugyan, da tagtársaink ismeretes ügybuzgósága a lefolyt évet is az eredményekben gazdagabb évek közé sorozta. 7 szakülésünkön 18 előadó 22 eredeti értekezést mutatott be, m égpedig: A cker V iktor
ifj. dr. dr. dr. dr. dr.
...
A r a d i V iktor ....
_
............................... ..1
„.
F i a í o w s z k i L ajos
............................... .............
F r a n z e n a u Á g o st o n
K ormos T iv a d a r
K ö v e s l i g e t h y R adó
....
1 .... 1
.................................................1 _
............
....
_
_
K och A n t a l ............
_
............. _
................... . .....................
.... 1 ....
1
................... ...................... 1
48
T Á R S U L A T I ÜG YE K.
d r. L i f f a A u r é l ....
............
d r. L óczy L ajos
............
d r . L ö r e n t h e y I m r e ............ N oszky J e n ő
._
_
S c h réter Z oltán
....
............................. _
_
....
....
_
„ _
..„
. .. 3 _
...........
1
„..
....
.... _
........................................
....
_
1 .... 1
.............
V ad á sz M . E l e m é r
1 .... 1
d r . T o bo rffy Z o l t á n ......... ................................................. dr. T u z so n .Já n o s
2
............ .....................1
...................... ............
T r e it z P é t e r ....
._
_
. 1
....
......................
...............................
dr. S zádeczky G yu la T imkó I m r e
.
....
.........................................
1 .... 2
Ö s s z e s e n .........._..........
22
V á la s z tm á n y u n k e z e n k ív ü l 6 re n d e s és 1 r e n d k ív ü li ü lé s e n in té z te T á r su la tu n k ü g y e it. K ö z lö n y ü n k a le fo ly t é v b e n a m u ta tó v a l 3 3 ív te r je d e le m b e n j e le n t m e g 10 tá b la m e llé k le tte l, ü g y i h e ly z e tü n k nyom dák
hogy
nem
ism e r e te s
c s a k d r. S em sey F rech
v á lto z a to s és g a zd a g en g ed te 15
A ndor
b r e sla u i
m eg
sz á z a lé k o s
te r je d e lm é n e k d íjem elése
tisz te le tb e li
tan árn ak
a
ta r ta lo m m a l.
S ajn os,
to v á b b i
azt
e m e lé sé t,
le h e te tle n n é
ta g u n k á ld o z a tk é sz sé g é n e k m agyarországi
hogy
karbonról
tette.
pénz m ert a /
í g y is
k ö szö n h etjü k ,
iro tt s g a zd a g o n
illu sz tr á lt k itű n ő m u n k á já t k ia d h a ttu k . A K ö z l ö n y ö n k í v ü l d í j t a l a n u l k ü l d ö t t ü k m e g m é g t a g j a i n k n a k a m . k ir . F ö ld ta n i I n té z e t k ia d v á n y a ib ó l a k ö v e t k e z ő k e t :
a m . kir. F ö ld ta n i Intézet É v i Jelentését :1905-ről , 1 5 í v t e r j e d e l e m m e l és
1 tá b la m e llé k le tte l. A m . k ir . F ö l d t a n i I n t é z e t É v k ö n y v é b ő l : a X I V . k ö t . 5. f ü z e t é t =
G ü l l V . , L effa A . é s T imkó J . : a z e c s e d i l á p -
a g r o g e o lo g ia i v is z o n y a i 3 ív te r j e d e le m m e l és 3 tá b la m e llé k le tte l, a X V . k öt. 2 fü z e té t =
B o z l o z sn ik
P ál : A
N a g y b ih a r
m etam orp h
és
p a le o z o o s k ő z e te i, 2 ív te r je d e le m m e l, a X V . k öt. 3. fü z e té t = g r a p h ia i
és
te k to n ik a i
S taff J ános : A d a t o k
v isz o n y a ih o z ,
3
ív
a G erecsehegység
te r je d e le m m e l és
1 tá b la
s tr a tim e llé k
le tte l. E
s z e r in t te h á t ö s s z e s e n 5 6 ív sz a k m u n k á t 15 tá b la m e llé k le tte l ju tta ttu n k
ta g tá r sa in k k ezéb e. A
m ú lt
évi
k ö z g y ű lé s
m e g b íz á sa
s z e r in t a S za b ó -a la p
k a m a ta ib ó l eg y
n y ílt p á ly á za to t h i r d e t t ü n k s u g y a n e z a k ö z g y ű l é s 2 0 0 k o r o n á t s z á n t megbízásokra. A n y ílt p á ly á za tra e g y t e r v e z e t é r k e z e t t b e d r . E m s z t KÁLMÁNtól é s
600— 800
B o z lo z sn ik eruptiós A
m unka
koronás
P Á L tól,
a
kőzetek e lk é sz íté sé t
k ik
a krassó-szörén ym egyei
m ik r o sk o p o s 1907
m áju s
és hó
6 0 0 k o r o n á r a j e le n te tté k be ig é n y ü k e t.
c h e m ia i 1-re
harm adidőszaki
m e g v iz sg á lá sá r a
Íg érték
a já n lk o z ta k .
és a k itű z ö tt
összegből
49
T Á R S U L A T I Ü G YE K.
A választm ány a kiküldött bizottság ja v aslata alapján a b en y ú jto tt te r vezetet elfogadta s m egbízta dr. E mszt K álm ání ős R ozslozsnik PÁLt aján lo tt m u n k á ju k elkészítésével. A megbízásra összesen 5 ajánlat érkezett, a melyek közül a kiküldött bizottság javaslata alapján N o s z k y J e n ő í és dr. G a á l I s t v á n í óhajtotta választ mányunk megbízni, az előbbit a Cserhát és a nógrádmegyei basaltterület közé eső terület tanulmányozásával, az utóbbit a hunyadmegyei rákosdi szármáti rétegek tanulmányozásával. M inthogy e két m egbízás keresztülvitelére a rendelkezésre álló 200 k o ro n a n e m volt elegendő, a választm ány a n y ílt pályázatnál fe n m a ra d t 200 K-t is a m egbízási összeghez csatolta és az így 400 K -ra em elkedett összegből N o s z k y jENÖnek 250 K-t, dr. G a á l IsTVÁNnak 150 K -t szavazott meg. A megbízottak közül azonban dr. G a á l I s t v á n a múlt nyári súlyos be tegsége miatt a megbízatásnak eleget nem tehetett s kérésére a választmány a kitűzött vizsgálatok elvégzését 1907 nyarára halasztotta. A másik megbízott, N o s z k y J e n ő , megbízásának szép eredménynyel megfelelt s tanulmányainak eredményéről egyik közelebbi szakülésen be is fog számolni. A szklenói-völgy geletneki nyílásánál lévő «Szabó-szikla» megjelölése végre már a megvalósulás kezdetén van. Az országos magyar Bányászati és Kohászati Egyesület selmecz- és bólabányavidéki osztálya volt szives az ügyet kezébe venni. Ez az osztály több helyszíni szemle után azt ajánlotta választ mányunknak, hogy legczélszerűbbnek látná, ha a rhyolith sziklafalra Szabó szikla felírás tétetnék, míg a völgyben egy kisebb emléktábla állíttatnék fel magyarázatul. Egyúttal arról is értesítettek, hogy a felírás betűinek és a kisebq emléktáblának elkészítését K a c h e l m a n n K á r o l y vichnyei gépgyáros vállalta magára. A társulatunknak e czélra rendelkezésére álló öszszeg csak a sziklafal átalakítását ős a betűk felerősítését fedezi, azért a kisebb emléktáblának fel állítását a nevezett osztály volt szives magára vállalni. Választmányunk az osztály ajánlatát köszönettel elfogadta s így reményünk lehet, hogy Selmecz környéke kutatójának emlékét rövid időn belül megörökítve láthatjuk a szklenói völgyben. Az orsz. magy. Bányászati és Kohászati Egyesület selmeczés bélabányavidéki osztályának és K a c h e lm a n n K á r o l y gépgyáros úrnak szives fáradozásukért és áldozatkészségükért e helyen is köszönetünket kifejezni kö telességünknek tartjuk. Ismeretes dolog, hogy a nyomdai költségek a nyomdák áremelése foly tán a múlt évben 15%-kal növekedtek s e mellett évről-évre növekedik az az anyaghalmaz is, a mit közlönyünkben ki kellene adni. Hogy e költségekre némi fedezetet találhassunk, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister Úr Ő nagyméltóságához fordultunk, kérve őt, hogy az eddigi 2000 K-ás állami segélyt 4000 koronára emelje föl. A legutóbb megszavazott állami költségvetésből tudjuk, hogy az állami segélyünk abban már 3000 K-val szerepel, így, bár a kért teljes összeget nem kaptuk meg, az 1000 K-ás többletet is hálás köszönettel veszszük. Tagjaink számára térve át, jelenthetem, hogy a lefolyt évben 1 örökítő és 15 rendes tagot választottunk. Meghalt 1 pártoló és 3 rendes tag. KiFöldtani Közlöny. XXXVII köt. 19U7.
4
T Á R S U L A T I ÜGYEK.
50 f
___
töröltetett és kilépett 15. így 1906 végén volt Társulatunknak 1 pártfogója, 8 tiszteleti, 9 levelező, 11 pártoló, 31 örökítő és 257 rendes tagja, továbbá 4 levelezője és 52 előfizetője. Elhunyt tagjaink a következők: R y b á r I s t v á n , a ki egyike volt régi tagjainknak. 1871-ben lépett társu latunkba. R y b á r igen szegény családból származott; 1846 január 30-án Mócsán, Zólyommegyében született. 1867-ben Beszterczebányán elvégezve gymnasiumi tanulmányait, mint szegény ifjú gyalogszerrel Beszterczebányáról Pestre sietett, hogy az egyetemen tanulmányait kemény megpróbáltatások mellett befejezze. 1870-ben B ö c k h J á n o s mellett résztvett a Bakony déli vidékének geologiai felvételében, majd 1872-ben dr. S za b ó J ó z s e f egyetemi tanár társaságában, a k i már az előző esztendőben -- 1871-ben ■— tanársegédévé választá, Szerbia északi részét bejárta geologiai szempontból. 1872-ben az ungvári kir. kath. főgynasium rendes tanárává neveztetett ki, s szabad idejének egy részét arra fordította, hogy a Földtani Társulat megbizásából Ungvár környékének geologiai viszonyát megismerje; ezért bejárta a vidéket és tapasztalatait: «Ungvár környékének földtani szerkezetéről» czím alatt nyomtatásban ki is adta. Öt évi ungvári működés után a budapest polgári iskolai tanítónőképző intézethez helyeztetett át, a hol 29 esztendőn át az ásványtant, chemiát és a többi természetrajzi tár gyakat tanította. Tanárkodásának utolsó éveiben betegeskedett, majd 1906 augusztusában megvált az intézettől, nyugalomba vonult. A megérdemelt pihe nést azonban nem élvezhette, mert a sors másként határozott: 1906 deczember 6-án hoszszas és igen kínos szenvedés után meghalt. Művei közül ismeretesebbek: 1. A vegytan, ásványtan és földtan kis kézikönyve. Képezdék számára, mely két kiadást é r t ; 2. Vegytan, ásványtan és földtan. Polgári és felsőbb leányiskolák szá mára, mely hat kiadást ért. E két művét az ország iskoláiban széltében használták és használják. 3. Az egyetemi ásványgyűjteménynek sulzbachi epidotjai (Földt. Közl. 1872 p. 157). 4. Ungvár környékén tett földtani kirándulásokról (Földtani Közlöny 1874 p. 145). 5. Ungvár környékének földtani szerkezetéről. (Megjelent az ungvári kir. kath. főgymnasium 1874/75. évi értesítvényében.) 6. A konyhasó (Nemzeti Nőnevelés 1880 I. füzet). 7. A gránit és elegyrészei (Nemzeti Nőnevelés 1884). 8. A szénsavas mész I., II. 9. Egy homokszem története. Id. V e r e s s J ó z s e f bányatanácsos, a ki egyike volt Társulatunk legrégibb tagjainak, a mennyiben 1867-ben lépett tagjaink sorába. B e r d e n i c h G y ő z ő magánmérnök 1902-ben lépett tagjaink sorába. Ezeken a rendes tagokon kívül elvesztettük még egy pártoló tagunkat is , K e m p e le n Im r é í, a k i 1886-ban 4 0 0 K -á s alapítványnyal lépett be Társula tunkba.
51
TÁRSULATI ÜGYEK.
Jelentésem befejezése előtt kedves kötelességemnek tartom megemlé kezni azokról is, kik Társulatunk ügyeit szellemileg és anyagilag előmozdítot ták. Mindenekelőtt a nagvmélt. m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter Urnák és pártfogónknak, galantai herczeg E s t e r h á z y M i k l ó s úr ő főméltósá gának tartozunk hálás köszönettel a szokásos évi segélyért, melyben Társula tunkat részesítik és dr. S e m s e y A n d o r úr ő méltóságának fennebb említett adományáért. Köszönettel tartozunk továbbá a nagymélt. m. kir. földmivelés ügyi miniszter Urnák a m. kir. Földtani Intézet kiadványaiért, valamint B ö c k h J á n o s min. tanácsos úrnak, a m. kir. Földtani Intézet igazgatójának, a ki Tár sulatunk ügyeinek felsőbb helyen is mindig lelkes szószólója volt és K r e n n e r J ó z s e f S á n d o r udv. tanácsos, egyet, tanár úrnak, az üléseink részére rendel kezésünkre bocsátott helyiségért. *
Tisztelt Közgyűlés ! Hat éve, hogy a tisztelt közgyűlés bizalmával először kitüntetett! A lefolyt 6 év alatt legjobb tehetségem szerint igyekeztem Társu latunk ügyeit szolgálni, de magam érzem és tudom legjobban, hogy nem tehettem azt oly odaadással, a mint szerettem volna és a mint Társulatunk ügyeire iidvösebb is lett volna. Különösen az utóbbi időben hivatalos teendőim annyira fölszaporodtak, hogy Társulatunk ügyeit ezek elhanyagolása nélkül tovább már nem vezethetném. Ezért kértem Társulatunk választmányát, hogy a jelen közgyűlésen megejtendő választásokra való jelölésnél személyemtől tekintsen el. Örömmel, jó kedvvel dolgoztam mindig Társulatunk ügyein s munkámat nagyban megkönnyítették t. munkatársaink is. Hálás köszönettel tartozom érette, valamint hálás köszönettel tartozom Társulatunk t. Közgyűlésének és választmányának is a velem szemben nyilvánított kitüntető bizalomért. Habár nem vehetek továbbra is részt Társulatunk vezetésében, ezután is legjobb tehetségem szerint mindig szivesen fogok Társulatunk ügyein munkálkodni. A közgyűlés a titkár jelentését tudomásul véve, dr. I l o s v a y L a j o s indít ványára dr. P á l f y M ó r első titkárnak 6 éven át a Társulat érdekében kifej tett működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz. 4. Titkár felolvassa a múlt évben kiküldött pénztárvizsgáló bizottság jelentését, a mit a közgyűlés tudomásul vesz és a pénztárosnak a fölmentést megadja. 5. Pénztáros előterjeszti a következő pénztári jelentést és az 1907. évi költségvetést:
4*
T Á R S U L A T I Ü G YE K.
PÉNZTÁEIJELENTÉS
a magyarhoni Földtani Társulat 1906. évi pénztári forgalmáról és vagyonának állásáról az Í906. év deczember hó 31-én.
I. F orgó tőke.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
a) Bevétel: Előirányzat 1906-ra 1896 kor. 65 fill. P é n z tá ri áthozatal 1905-ről 2000 . — « Országos segély 1906-ra H g. E szterházy M iklós pártfogó 840 « — (( díja 1906-ra . . . ... ... ... 1200 « — (( Alaptőke kam atja . . . . .. ... 50 « — (1 F orgó tőke kam atja . . . ... ... 50 « — <( H á tra lék o s tagdíjak 2000 « — « Tagdíjak 1906-ra... ... Előfizetők 1906-ra ... . . . ... 350 « — « E la d o tt kiadványok .. . ... 100 « — « D r. S emsey A ndor a d o m á n y a a (( K özlönyre — u --- U A lapítványok . . . ... (i — (1 SzABÓ-alap k a m a tjá b ó l pályadíjra 20 « — « V eg y esek ... ... ... ... Összesen
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
8506 kor. 65 fii!.
b) K ia d á s : Előirányzat 1906-ra F ö ld tan i Közlöny ... .. . ... 5000 k o r . — fill. A m. kir. F ö ld tan i In té z e t évi jelentésének kiilö nlen yom ata... 700 « — fi Tisztviselők tiszteletd íja... ... 1400 « — n írn o k jutalom díja . . . ... ... 50 « — n 360 « — n Szolgák ju ta lo m d íja... ... 500 . — i P o sta k ö ltség .__ ............ ... ... 400 (i — ii Irodai és vegyes kiadások P á ly a d íja k ra a S zabó alap k a m a t u « jából ... ...................... ... (\ --- n A törzsvagyonhoz alap ítv án y Előre nem lá to tt kiad ások... ... 96 « 65 « Forgó tőke m aradványa m int (( « e g y e n le g ... ... ... ... ... -
Összesen
-
_____
8506 kor. 65 fill.
Tényleges bevétel 1906-ban 1S96 kor. 65 fill. 2000 (i — M 840 1251 70 200 2331 494 495
(I <( (( « (( « «
— 83 — 60 -60
0 « <1 « (' (i ((
1045 200 800 62
<1 70 — u « —
0 <J 0 11
11687 kor. 38 fill.
Tényleges kiudás 1906-ban 5809 kor. 70 fill. 3S1 1400 50 360 438 296
ti 22 K — « — — « 64 (( 97
« «1 (l u « «
800 200 —
(i (( — << —
tí
a «
1950
« 85
«
11687 kor 38 fill.
T Á R S U L A T I Ü G YE K.
53
II. A társulat vagyona 1906 végén : 1. Alaptőke... ... ... ... .... ... ... ... ... 2. Dr. S zA B Ó -em lékalap . . . ... ... ... 3. Dr. S z a b ó -emlékalap kamatja ... ... ... ... 4. Forgó tőke maradványa _. . . ___ ...
32480 kor. fill. 8000 & — « 852 # 89 « 1950 « 85 «
Összegen
4-J283 kor. 74- fill.
Budapesten, 1906 deczember hó 31-én. G rexa J ános, p é n z t á r o s .
Dr. I l o s v a y L a j o s s. k., P e t r i k L a j o s s. k., dr. S z o n t a g h Tam ás s. k., mint a közgyűlés részéről kiküldött pénztárvizsgáló-bizottság tagjai.
Költségvetés 1907-re. a)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Bevétel:
Pénztári á t h o z a t a l 1906-ról... ... . .. ... ... ... Országos segély 1907-re ... ... ... ... ... Herczeg E s z t e r h á z y M i k l ó s pártfogó díja 1907-re... Alaptőke kamatja ... ... ... ... ... ... Forgó tőke kamatja . .. ... ... ... ... ... ... Hátralékos tagdíjak ... ... .................. . Tagdíjak 1907-re ... ... ... ... ... ... ... Előfizetők 1907-re ... _ ... ... ... ... ... Eladott kiadványok ... ... ... ... ... ... Vegyesek . . . . . . . . . . . . Összesen
1950 kor. 85 fill. 3000 fi --- (i 840 « --- (( 1200 (( --- (1 50 u — « 50 (( --- « 2100 M --- A 400 « --- (( 50 ■N --- « 20 ■m — - a 9660 kor. 85 fill
b) Kiadás. 1. Földtani Közlöny.. ... ... ... ... ... 2. M. kir. Földtani Intézel kétévi jelentésének különlenyomata ... ... ... ... ._. ... ... ... 3. Tisztviselők tiszteletdíja ... ... ... ... 4. írnok jutalomdíja ... ... ... ... ... ... .._ 5. Szolgák jutalomdíja... ... ... ... ... ... 6. Postaköltség... ... ... ... ... ... ... ... ... 7. Irodai és vegyes kiadások ... ... ... ... 10. Előre nem látott kiadások... ... ... ... ... ... Összesen
6000 kor. — fill. 800 1400 50 360 500 400 150
.<
—
--— -- • ---85
« 0 « « U
9660 kor. 85 fill.
54
T Á R S U L A T I ÜG YEK.
A közgyűlés a pénztári jelentést tudomásul veszi és az előterjesztett költségvetést változatlanul elfogadja. 6. Elnök a penztárvizsgáló bizottságnak köszönetét mondván, a jövő évi pénztárvizsgálatra újból felkéri dr. I l o s v a y L a j o s , P e t e i k L a j o s és dr. S z o n t a g h Tamás urakat. 7. Elnök előterjeszti, hogy levlező tagságra egy ajánlás érkezett, mint hogy azonban ez nem felel meg az alapszabályokban körülírt feltételeknek, a közgyűlésen az ajánlás nem is tárgyalható. 8. Kö%etkezik az uj tisztikar megválasztása. Elnök bejelenti a tisztikar és a választmány visszalépését és korelnök nek G e s e l l S á n d o r , körjegyzőnek R o z l o z s n i k P á l urakat, a szavazatszedő bizottságba S ie g m e t h K á r o l y elnöklése alatt L a c k n e r A n t a l és dr. V a d á s z M. E l e m é r urakat kér ^öl és a szavazás tartamára az ülést fölfüggeszti. 9. Korelnök szavazás után az ülést megnyitván, a. szavazatszedő bizott ság elnöke jelenti, hogy beadatott, 33 szavazat, ezek közül 1 érvénytelen volt. A 32 szavazatból kapott: E ln ö k : dr. K o c h A n t a l 30, dr. S c h a f a r z i k F e r e n c z 2; másodelnök: dr. S c h a f a r z i k F e r e n c z 24, dr. I l o s v a y L a j o s 5, dr. S z o n t a g h Tamás 3 ; eUő t it k á r : dr. L ö r e n t h e y Im r e 27, dr. Papp K á r o l y 4, dr. Zim ányi K á r o l y 1 ; m ásodtitká r: G ü l l V i l m o s 29, dr. T o b o r f f y Z o l t á n 2, S c h r é t e r Z o l t á n 1 szavazatot. Megválasztattak tehát elnöknek dr. K o c h A n t a l , másodelnöknek dr. S c h a f a r z i k F e r e n c z , első titkárnak dr. L ö r e n t h e y Im re, másodtitkárnak G ü l l V ilm o s .
10. Korelnök felhívja a szavazatszedő bizottságot, hogy a választmányi tagokra ejtse meg a választást. Ennek megtörténte után bejelenti, hogy be adatott összesen 34 szavazat s a szavazás alapján válaszmányi tagok lettek : dr. I l o s v a y L a j o s 34, K a l e c s i n s z k y S á n d o r 33, dr. K r e n n e r J. S á n d o r 33, dr. L ó c z y L a j o s 33, dr. S z o n t a g h Tam ás 33, H o r u s i t z k y H e n r i k 32, T e l e g d i R o t h L a j o s 31, dr. F r a n z e n a u Á g o s t o n 30, dr. Zim ányi K á r o l y 26, dr. P á l f y M ó r 26, G e s e l l S á n d o r 25 és dr. Papp K á r o l y 17 szavazattal. Szavazatot kapott m ég: T r e i t z P é t e r 16, dr. K ö v e s l i g e t h y R a d ó 10, L o c z k a J ó z s e f 6 P e t r i k L a j o s 6, dr. M e l c z e r G u s z t á v 5, dr. L ö r e n t h e y Im re 4, dr. T u z s o n J á n o s 3, dr. P o s e w i t z T i v a d a r 2, dr. K o c h A n t a l 1, K a u ffm a n n K a m i l l ó 1, S i e g m e t h K á r o l y 1 szavazatot. 11. Dr. K o c h A n t a l átvéve az elnökséget, a tisztikar és a választmány nevében köszönetét mond a közgyűlésnek a megválasztásért. 12. A napirend véget érvén, elnök az ülést berekeszti.
Szakülések. l'JÜ7 janit á r in.? 0.-én. — E l n ö k : dr. K o ch A n t a l .
T i t k á r bejelenti K empklen I mre pártoló tag, B erdenich G yőző, R ybár I stván ea V eress J ózsef rendes tagok elhunytat. Előadások. I. P. I nkey B é l a : A n e m z e t k ö z i g e o l o g u s - c o n g r e s s u s X. ü l é s s z a k a M e x i c ó b a n . Előadó, a ki Magyarországból egyedül vett részt e congres-
T Á R SU L A T I ÜG YKK .
55
suson, megismertette ennek, valamint a vele kapcsolatban rendezett kirándulások leíolyását. A szakülések keretében előadó is tartott előadást a magyarországi andesitek zöldkő módosulatáról s az ilyen andesiteikhez kötött nemesérc-előfordulásokról. Felsorolja a congressus főbb megállapodásait, fölemlíti, liogy a congressus követ kező összejövetele 1910-ben lesz Stockholmban. (Részletesen 1. e füzetben.) 2. Dr. P á l f y M ó r : N a g y á g g e o l ó g i á j á r ó l . A bevezetésben előadó ism er teti az Erdélyi Erchegység fölvételében követett térképezési eljárását, hogy t. i. az egykori vulkánok kürtőit különválasztotta ezek leplétől: a kiömlött lávaártól, tu fá tól és brecciától. Nagyág környékén, hol uralkodólag daeitok vannak, szintén sike rült e kürtőket különválasztani s a kiválasztást megerősíti a Ferenc-Júzsef altáró is, a mely m editerran rétegeken hatolva át, csekély szélességben metszette át egym ás után a Szarkó, Kis- és Nagy-Hajtó kürtőjét. A Hajtó és a Szekeremb között apróbb vulkáni csatornák jutnak a fölületre, melyek — a bányafeltárások szerint — a mélység felé lassan összedülnek, úgy hogy a csatorna-ágak a Ferencz-József altáró szintjében már nagy részben egyesültek egymással. Előadó valószínűnek tartja, hogy innen lefelé m ár nem is nagy mélységre ezek az ágak egy egységes csatornába olvad nak össze. Áttérve ezután a telérviszonyokra előadja, hogy az a szabályosság, a mit a vulkáni csatornák és a telérek nemesérckitöltése között az Erchegység többi bányáiban észlelt, itt is megvannak, bár a szerteágazó csatornaágak miatt, kissé módosítva. Végül' ismerteti a nagyági glauchteléreket, melyeknek kitöltését a mellékkőzeten kívül a mediterránból származtatja és mediterran anyagnak a telérhasadékokba való szállítását a vulkáni utóműködés alkalmával feltörő forró víznek és vízgőznek tulajdonítja. P . I n key B éla a z e l ő a d á s r a a z t a m e g j e g y z é s t t e s z i, h o g y a z ő és a z e lő a d ó felfo g ása n a g y ré sz b e n m e g e g y e z ik e g y m á s s a l, a fő k ü lö n b sé g csak az, h o g y ő ezeket a v u lk á n i c sa to rn a á g a k a t n em v álaszto tta
k ü lö n ,
hanem
az elő ad ó tó l le p e lk é p z ő d
m é n y n e k n e v e z e tt ré s z t a te lé re k m e n té n b e á llo tt b o m lá s e g y ik m a g a s a b b
te rm é n y é
n e k v ette.
Dr. L óczy L a j o s : A p l a c o c h e l y s m a i a l a k j á b a n . Remutatja a vesz prémi Jeruzsálemhegyen talált és J a e k e l O ttó berlini tanártól a mészkőből teljesen kipraeparalt és Placocheli/s plocodonta nov. gén. et sp. név alatt leírt kövületet, a melyet a teknősbékák ősalakjának tart, bemutatván egyszersmind jA E K E L n e k erről ivott munkáját. (L . bővebben a Földtani Közlöny 1902. évi kötetében, p. 47.) Báró N o p c s a F e r e n c z felszólalásában a Cyamodus laticeps fején látható kidúdorodásokat említi. A pajzsra, mely úgy a pariotichidák (Otocoelus), mint a dinosaurusoknál (Polacanthus) teknősbéka módjára fejlődik ki, nem fektet valami nagy súlyt. Em líti az edaphosaurust, mely a placodontidákat esetleg a pariotichidákhoz közelíti; másrészt a lariosaurus hasbordáira utasít, a mi inkább diapsidjelleg. Örömet szerez neki, hogy J a e k e l munkája folytán egy nagyon specializált cyamodus végtagjaival ismerkedik m e g ; a placochelysben azonban csak nagyon specializált placodontát lát és nem hiszi, hogy ez állatnak phylogenetikai fontos sága volna. 3.
V á la sztm án yi ülések. 1901 j a n u á r i u l 9.-én. Elnök d r . K o c h A n t a l . Rendes tagnak v á la sz ta to tt: Sz. S z a t h m á r y L á s z l ó műegyet. tanársegéd Budapesten (aj. dr. I losvay L a j o s ). Titkár bejelenti, hogy a f. évvel a tisztikar és választmány megbízatása le járván, a februárius havi közgyűlésen új tisztikar és választmány megválasztása napirendre kerül. A maga részéről azon. esetre, ha úgy a választmány, m int a köz
A T Á RSU LA T T IS Z T V I S E L Ő I .
56
gyűlés az első titkári állásra továbbra is combinatióba kívánná venni, a kitüntető bizalmat előre is köszöni. Minthogy azonban nagymérvű elfoglaltsága miatt ez állást továbbra nem fogadhatja el, kéri, hogy a jelöléseknél az ő személyétől annak idején a választmány tekintsen el. 7.007 januárius hó 30-án. Elnök d r . K o c h A n t a l . E ln ö k H
o r u sitzk y
H E N R iK et
fö lk éri a je g y z ő k ö n y v
v ezetésére,
m in th o g y
a
t i tk á r b e te g sé g e m i a tt n e m je le n h e te tt m e g az ü lé sen . H o r u s i t z k y H e n r i k előteijeszti, hogy dr. P a p p K á r o l y 200 K alapítványuyal az örökítő tagok sorába lépett. Rendes tagoknak m egválasztattak: gróf Z i c h y T i v a d a r v . b. t. t. Budapesten (aj. dr. L ö r e n t h e y I m r e ) és M ü l l e r S á n d o r főmérnök Ózdon (aj. dr. B ö c k h H u g ó ) a m. kir. felső kereskedelmi iskola Miskolczon (aj. dr. P a p p K á r o l y ) . Dr. S c h a f a r z i k F e r e n c z mint a M. kir. Földtani Társulat földrengési bizott ságának elnöke a bizottság m egm aradt pénzkészletét — mintegy 300 K-t — a tá r sulat alaptőkéjének növelésére felajánlja. A választmány a pénztárvizsgáló bizottság jelentését tudomásul veszi s a pénztárosnak a fölmentést megadja. H o r u s i t z k y H e n r i k bejelenti, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a társulat évi segélyét 3000 koronára emelte föl. A választmány azután az 1^)07. évi költségvetést válto zatlanul elfogadta s az 1907—1909-iki triennium ra megejtette a tisztikarra és vá lasztmányi tagokra a kandidálást.
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT tisztviselői, választattak az 1907 februárius 6.-án tartott, közgyűlésen az 1907— 1909. évi trienniumra.
FUNKTIONÄRE DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT, gewählt in der am 6. Februar 1907 abgehullenen Generalversammlung für das Triennium 1907 — 1900.
Elnök (Präsident) : Dr.
egyet. ny. r. tanár, A Magy. Tud. Akadémia rendes tagja, a Geological Society of London rendes kültagja stb. Másodelnök (Vizepräsident): dr. S c h a f a r z i k F e r e n c z , műegyet. r. tanár, m. kir. bányatanácsos, a Magy. Tud. Akadémia lev. tagja stb. Titkárok (Sekretäre): Első titkár: Dr. L ö r e n t h e y Im r e, egyet. rk. tanár, a M. Tud, Akadémia lev. tagja stb. Másodtitkár: G ü l l V i l m o s , m. kir. geologus. Pénztáros (Kassier): I G r e x a J á n o s , műegyetemi quajstor. K och A n ta l,
Választmányi tagok (Mitglieder des Ausschusses): I. Államin tat/ok, mint Budapesten lakó tiszteleti taijok: B öckh J dr. D
d r . s. S e m s e y A
ános
arányi
I g n á c /.
S zéchenyi B
éla
ndor
gróf
TAGOK NÉ VS OR A.
57
II. Választott tagok : G e se ll Sándor
dr.
F ra n z e n a u Á g o sto n
H o rü sitz k y H e n rik
dr.
Ilo sv a y
L ajo s
K a le c sin sz k y
dr.
K ren n er
Sándor
J.
Sándor
dr. L ó c z y L a j o s dr. P á l f y M ór dr. P a p p K á r o l y T elegdi E o t h L a j o s dr. S z o n t a g h T a m á s . dr. Z i m á n y i K á r o l y
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TAGJAINAK NÉVSORA a z 1 9 0 6 . év végen. VERZEICHNIS DER MITGLIEDER DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT m i t E nde 1 9 0 6 . Jegyzet. A lakóhely után következő szám a tag megválasztásának évét jelenti. A hol két szám fordul elő, ott az első (zárójel közötti) jelenti a rendes taggá választás évét, a második pedig a tiszteleti, pártoló, örökítő vagy levelező taggá választás idejét.
Pártfogó. (Protektor.) Fraknó örökös ura, Edelstetten fejedelmi grófja, Sopron vármegye örökös főispánja, cs. és kir. kamarás, az aranygyapjas rend lovagja, v. b. t. t., államtudományi doktor, cs. és kir. 11. huszárezredbeli tartalékos hadnagy.
G a la n th a i h e r c z e g E s te r h á z y M ik ló s,
Tiszteleti tagok. (Ehrenmitglieder.) Blanford W. T., a londoni Royal Society tagja s a londoni geologiai társulat titkára, London. 1886. Böckh János miniszteri tanácsos, a m. kir. Földtani Intézet igazgatója, az osztr. es. Vaskorona-rend III. o. 1., az orosz csász. St. Szaniszló-rend. csili. II. o. 1., a M. Tud. Akadémia lev. tagja stb. Budapest. (1868) 1901. Capellini Giovanni, a bologniai egyetemen a geologia tanára, és a R. Comitato geologico elnöke, Bologna. 1886. 6 Darányi Ignácz dr. (puszta-szentgyörgyi és tetétleni), v. b. t. t., m. kir. földmivelésűgyi miniszter stb. Budapest. 1904. Semsey Andor dr. (semsei), főrendiházi tag, nagybirtokos, a Szt. István-rend középkeresztese, a budapesti és kolozsvári tud. egyetemek tiszt, doctora, a M. Tud. Akadémia tiszt, és igazg. tagja, a m. kir. Természettud. Társulat tiszt, tagja, a m. kir. Földtani Intézet tiszt, igazgatója, a M. Nemz. Múzeum ásványtári osztályának tiszt, osztályigazgatója, Budapest. (1876).
TAGOK NÉVSORA.
Stäche Guido, c p . és kir. udv. tanácsos és a cs. k . geologiai intézet igazgatója, Wien. 1872. Suess Ede, a wieni tudomány-egyetem nyugalmazott tanára, a wieni cs. tud. akadémiának elnöke stb. Wien. 1886. Széchenyi Béla gróf, v. b. t. t., főrendiházi tag, koronaőr, Budapest. 1904.
Levelező tagok. (Korrespondierende Mitglieder.) io Beszédes Kálmán, Konstantinápoly. 1874. Buda Ádám, földbirtokos, Reá. (1886) 1885. Conwentz Hugó, prof. dr., a nyugatporosz tartom ányi muzeum igazgatója, Danzig. 1892. Felix János dr., a paleontologia tanára, Leipzig. 1888. Fraas Eberhardt, prof. dr., a würtembergi kir. természetrajzi muzeum conservatora, Stuttgart. 1895. is Korniss Emil gróf, Budapest. 1880. Müller Károly, Villány. 1875. Roccatagliata Péter dr., Napoli. 1885. Stevenson John, a newyorki egyetemen a geologia tanára, New-York. 1892.
Pártoló tagok. (Unterstützende Mitglieder.) Andrássy Dénes gróf, bányabirtokos, Dernő. 1885. 20 Budapest székesfőváros 1881. Első cs. és kir. szab. dunagőzhajózási társulat, Budapest és Pécs. 1873. Eszakmagyarországi egyesített kőszénbánya és iparvállalat részvény-társaság, Budapest. 1885. F rank és Guttmann, építési vállalkozó ezég, Újvidék. 19u2. Kőszénbánya és téglagyár részv.-társulat, Budapest. 1872. 45 Nagyági m. kir. és m agántársulati aranybányamű-vállalat, Nagyág. 1883. Osztrák-magyar államvasuttársaság, Budapest és Wien. 1885. Pesti hazai első takarékpénztár-egyesület, Budapest. 1883. Rimamurány-Salgótarjáni vasmű-részvénytársaság, Salgótarján. 1885. Rudai tizenkét-apostol-bányatársulat, Brád. 1902.
Örökítő tagok. (Gründende Mitglieder.) 30 Balla Pál, ügyvéd, Újvidék. 18S3. Beszterczebánya szab. kir. város tanácsa, Beszterczebánya. 1885. Bethlen főiskola, Nagyenyed. 1902. Bezerédy Pál, földbirtokos, Hidja. 1881. Dávid Vilmos, mérnök, Budapest. (1886) 18S4. 35 Déchy Mór, birtokos, Budapest. (1875) 1S97. Esztergomi főkáptalan, Esztergom. 1886. Fischer Samu dr., gyógyszertár-tulajdonos, Verőcze. (1877) 1888. Ilosvay Lajos dr., m. kir. udvari tanácsos, a M. Tud. Akadémia rendes tagja, műegyetemi ny. r. tanár, a Kir. M. Természettudományi Társulat főtitkára, Budapest. (1883) 1885. Inkey Béla (palini), földbiitokos, a M. Tud. Akadémia lev. tagja, Tarótháza. (1875) 1886.
TAGOK NÉVSORA.
59
Kalecsinszky Sándor, a m. kir. Földtani Intézet fővegyésze, a M. T. Akadémia lev. tagja, Budapest. (1882) 1902. Kauffmann Kamilló, ny. m. kir. bányakapitány. Budapest. (1866) 1890., Koch Antal dr., egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akadémia rendes tagja és a Geological Society of London rendes kültagja, Budapest. (IS66) 1884. Korláti bazaltbánya részv.-társaság, Budapest. 1901. Lőrenthey Im re dr., egyet. ny. rk. tanár, a Magyar Tud. Akadémia lev. tagja, Budapest. (18S5) 1893. M. kir. kalli. főgymnasium (Balla Pál alapítványa), Újvidék. 1883. Mattyasovszky Jakab (mátyásfalvi), ny. m. kir. os/.tálygeologus (Zsolnay Vilmos nevére tett alapítvány), Pécs. (1872) 1900. Magyar kir. tengerészeti hatóság, Fiume. 1876. Mágócsy-Dietz Sándor dr., egy. ny. r. tanár, a M. Tud. Akad. lev. tagja. Buda pest. (IS77) 1885. Mednyánszky Dénes báró, Wien. (lSölj 1905. Myskowszky Emil, bányamérnök, bányafelügyelő, Mecsekszabolcs. (1903) 1904. Rapoport Arnót (porodai) dr., bányabirtokos, Wien. 1891. Salgótarjáni kőszénbánya részv.-társaság, Budapest. 1^7 2. Schafarzik Ferencz dr., műegyet. tanár, m. kir. bányatanácsos, a M. Tud. Akad. lev. tagja, Budapest. (1S75) 1S84. Szádeczky Gyula dr., egyet. ny. r. tanár, Kolozsvár. (18S3) 1904. Fülöp, Szász-Coburg-Gothai herczeg vasgyárai, Pohorella. 1885. Szontagh Tamás dr.. m. kir. bányatanácsos és főgeologus Budapest. (1879) 1887. Urikány-Zsilvölgyi magy. kőszénbánya részvénytársaság, Budapest. 1895. Zimányi Károly dr., m. nemzeti múzeumi őr, a M. Tud. Akadémia lev. tagja. Budapest. (1885) 1893. Zselénszky Róbert gróf, v. b. t. t., nagybirtokos, főrendiházi tag. 1906. Zsigmondy Béla, mérnök, a cs. kir. Ferencz József-rend lovagkeresztese, Budapest. (1871) 1875.
Rendes tagok. (Ordentliche Mitglieder.) a) Budapesti rendes tagok. Balkay Béla, ügyvéd. 19U5. Bauer Mór dr., ügyvéd. 190 J. Bedő Albert (kálnoki), nyug. rn. kir. államtitkár, a M. Tud. Akad. lev. tagja. 1888. Bojár Sándor, lapszerkesztő. 1905. Böhm Ferencz, m. kir. bányamérnök. 11)01». Braun Gyula dr., magánzó. 1885. Brössler J., mérnök-vegyész. 1ÍJ04. Budai Ernő, oki. fémkohó-mérnök. 19i!(>. Burchard-Bélaváry Ivonrád, főkonzul, a főrendiház tagja. 1885. D érer Mihály, m. kir. főbányai anácsos. 1874. Dicenty Dezső, szől. gyakornok. 1902. Em szt Kálmán dr., m. kir. vegyész. 1S99. Endrey Elemér, tanár. 1901. Eötvös Loránd báró, dr., v. b. t. t.nyug. ni. kir. miniszter, a Ferencz József-rend nagy keresztese, egyet, tanár, a M. Tud. Akad. igazgatósági tagja, főrendiházi tag stb. 1867. Erdős Lipót, bányamérnök. ISS3.
60
TAGOK NÉVSOIIA.
Erőss Lajoß dr., székesfőv. polgári iskolai tanár. 18S5. Fillinger Károly, székesfőv. keresk. iskolai igazgató. 1871. Franzenau Ágoston dr., a M. Tud. Akad. lev. tngja, nemz. múzeumi igazgatóőr. 1877. Gáspár János, kir. fővegyész. 1901. so Gesell Sándor, m. kir. főbányatanácsos, bám ulőgcologus, az osztr. cs. vaskoronarend III. o. 1. 1871. Graenzenstein Béla, m. k. államtitkár. 187:2. Grexa János, műegyet. quaestor. 1899. Grósz Lajos, székesfőv. .polg. leányiskolái tanár. 1908. Güll Vilmos, m. kir. geologus. 1899. 85 György Albert, az osztr.-magy. áll. vasúttársaság főbányamérnöke. IS98. Hoitsy Pál dr., földbirtokos. 1885. Horusitzky Henrik, m. kir. geologus. 1897. Hültl József, ny. m. kir. miniszteri tanácsos, bányaigazgató. 1878. H üttl Ernő, magánzó. 1890. 90 Jex Simon, fő bányamérnök. 1905. Kadíc Ottokár dr., m. kir. geologus. 1901. Kahn Gusztáv, a Mattoni ezég budapesti képviselője. 1903. Kilián Frigyes, m. kir. egyetemi könyvárus. 18S0. Klein Gyula, műegyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akad. rendes tfigja. 1873. 95 Konkoly-Thege Miklós dr., m. kir. min. tanácsos, az Országos Meteorologiai Intézet igazgatója, a M. Tud. Akad. tiszt, tagja. 1902. Kormos Tivadar dr., tud. egyet, tanársegéd. 1903. Kossuch János, üveg- és fayence-gyáros. 1880. Kosutány Tamás dr., az orsz. chemiai int. és vegykisérleti állomás igazgatója. 1905. Kövesligethy Radó, egyet, tanár, a M. Tud. Akad. lev. tagja. 1899.] íoo Krenner József Sándor dr., m. kir. udvari tanácsos, tud.-egyetemi ny. r. tanár és nemz. múzeumi osztályigazgató, a M. Tud. Akad. r. tagja. 1864. Kuncz Péter, ny. miniszt. oszt. tanácsos. 18G8. Lackner Antal, m. k. geologus. 1904. László Gábor dr., m. k. geologus. 1899. Legeza Viktor, székesfőv. felsőbb leányiskolái tanár. 1874. 105 Lendl Adolf dr., v. orsz. képviselő, műegyetemi magántanár. 1887. Lengyel Béla dr., miniszteri tanácsos, tud.-egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akad. r. tagja. 1892. Liffa Aurél, m. kir. geologus. 1898. Loczka József, nemzeti múzeumi igazgatóőr. 1883. Lóczy Lajos (lóczi) dr., tud. egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akadémia rendes tagja. 1874. no Lukács László dr., v. b. t. t., ny. m. kir. pénzügyi miniszter. 1882. Machan Ottó, székesfővárosi mérnök. 1898. Méhes (Macsek) Gyula, egyet, gyakornok. 1906. Maros Imre, műegyet, tanársegéd. 1906. Mauritz Béla dr., egyet, tanársegéd. 1903. ne Melczer Gusztáv dr., egyet. m. tanár, székesfővárosi polg. isk. tanár. 1889. Muraközy Károly dr., m. kir. cultur-vegyész és műegyetemi m agántanár. 1886. Nagy Dezső, műegyetemi ny. r. tanár. 1884. Nagy Dezső (gyimesi), geologus. 1900. Nagy László, állami tanítónő-képezdei ez. igazgató, tanár. 1880. i 2o Natanson Thadée, az Erdélyi bánya részv.-társ. főigazgatója. 1904.
TAGOK NÉ VS ORA.
61
Pálfy Mór dr., m. kir. osztálygeologus. 1895. Papp Károly dr., m. kir. geologus. 1897. Paszlavszky József, na. kir. főreáliskolai ez. igazgató, tanár, a M. Tud. Akad. lev. tagja. 1873. Petrik Lajos, m. kir. állami ipariskolai tanár. 1887. 125 Pinkert Ede, műegyet. tanársegéd. 1906. Pitter Tivadar, m. kir. térképész. 1905. Pollák Lipót, gyáros. 1905. Posewitz Tivadar dr., m. kir. osztálygeologus. 1S77. Prinz Gyula dr., egyet, gyakornok. 1903. 130 Rombauer Emil, kir. főigazgató. 1886. Róth Flóris, bányaigazgató. 1904. Roth Lajos (telegdi), m. kir. főbányatanácsos és főgeologus. 1870. Rozlozsnik Pál, m. kir. geologus. 1903. Saxlehner Kálmán, magánzó. 1891. 135 Schenek István dr., m. kir. főbányatanácsos, nyug. bányaakadémiai tanár. 1871. Öchréter Zoltán, műegyet. tanársegéd. 1906. Schuller Alajos, műegyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akad. r. tagja. 1874. Schwarz Ignácz, bányavállalkozó. 1904. Siehmon Adolf, mérnök. 1874. i4o Steiner Szilárd, egyet, tanársegéd. 1905. Szathmáry Béla, m. kir. m iniszteri tanácsos. 1869. Szőcs Andor, szől. gyakornok. 1902. Szterényi Hugó dr., kir. főgymnasiumi tanár. 1883. Takács Bálint, bányavállalkozó. 1904. 145 Téry Ödön dr., m. kir. közegészségügyi felügyelő. 1878. Thirring Gusztáv dr., a székesfőváros statisztikai hiv. igazgatója, tud.-egyetemi rk. tanár, a M. Tud. Akad. lev. tagja. 18S3. Timkó György, tanárjelölt. 1904. Timkó Imre. m. kir. geologus. 1899. Toborfify Zoltán dr., egyet, tanársegéd. 1903. i5o Treitz Péter, m. kir. osztálygeologus. 1891. Tuzson János dr., mű és tud.-egyetemi m. tanár 1900. Válya Miklós, székesfőv. polgári iskolai igazgató. 1876. V argha György, tanár. 1900. W agner Jenő (zólyomi) dr., kir. tanácsos, vegyészeti gyártulajdonos. 1885. iss W arth a Vincze dr., miniszteri tanácsos és műegyetem i ny. r. tanár, a M. Tud. Akad. r. tagja, a Kir. M. Természettudományi Társulat elnöke, stb. 1868. Wein János, székesfővárosi vízvezetéki nyug. igazgató. 1867. W inkler Lajos dr., egyet. rk. tanár, a M. Tud. Akad. lev. tagja. 1892.
b) Vidéki rendes tagok. Acker Viktor, m. kir. bányamérnök, Gyalár. 1904. Adámosi Ferencz, m. kir. bányamérnök, Désakna. 1903. Iso Andreics János, m. k. bányatanácsos, bányaigazgató, Petrozsény. 1890. Antal Miklós, gazdatiszt, Czelna. 1900. Baczoni Albert, áll. főreáliskolai tanár, Kassa. 1874. Baradlai Bertalan, lyceumi tanár, Késmárk. 1904. B aum erth Károly, bányatanácsos és bányahivatali főnök, Felsőbánya. 1887.
TAGOK NÉ VSORA.
165 Bauer Gyula, bányamérnök, Brád. 1902. Benacsek Béla, kápt. alapítv. hivatal főkönyvelője, Veszprém. 1898. Bene Géza, főbányamérnök, Yaskő. 1885. Beüti Engelbert, nagyolvasztó és öntődevezető, Nadrág. 1893. Bibel János, kir. tanácsos, műépítész, Oravicza. 188ü. 170 Bothár Samu dr., városi orvos, Beszterczebánya. 1885. Böckh Hugó dr., kir. bányatanácsos, bány. főisk. tanár, Selmeczbánya. 1895. Bradofka Frigyes, m. kir. bányatanácsos, bánya- és kohóhivatali főnök, Kapnikbánya. 1890. Cholnoky Jenő dr., egyet, tanár, Kolozsvár. 1899. Csató János, kir. tanácsos, Alsó-Feliérm. ny. alispánja, Nagyenyed. 1867. 175 Cseh Lajos, m. kir. bányatanácsos és bányageologus, Selmeczbánya. 1871. Czirbusz Géza dr., főgymn. tanár, Sátoraljaújhely. 1898. Erdős Lajos, tanár, Pomáz. 1900. Farbaky István, m. kir. főbányatan., ny. bányászakad. igazgató, Selmeczbánya. 1871. Fehér Zoltán, tak. pénztári igazgató, Galánta. 1905. i8D Förster Elek, földbirtokos, Gyulakeszi. 1899. Gaál István dr., főreálisk. tanár, Déva. 1904. Gerő Nándor, bányaigazgató, Salgótarján. 1883. Glos Arthur, fürdőigazgató, Csíz. 18'l0. Gothard Jenő, földbirtokos, Herény. 1880. 185 G yürky Gyula (gyürki), társulati bányamérnök, Ózd. 1885. H alm ai József, főgymnasiumi tanár, Nagybánya. 1876. H enrich Viktor, bányamérnök, Petrozsény. 1896. H errm ann A. Árpád, bányafőmérnök, Anina. 1902. H uber Im re, piarista tanár, Kolozsvár. 1901. i9o H ulyák Valér, tanár, Eperjes. 1900. H unyadi István, m. kir. vegyész, Mezőhegyes. 1901. Illés Vilmos, m. kir. bányamérnök, Selmeczbánya. 1901. Inkey Im re báró, cs. és kir. követségi titkár, Rasinja, Horvátország. 1905. Ja h n Vilmos, vasgyárigazgató, Nadrág. 1893. 195 Joós István, m. kir. üzemfelügyelő, Diósgyőr. 18S1. Joós Lajos, m. kir. főmérnök, Oláhláposbánya. 1S83. Junker Ágoston, ev. gymnasiumi tanár, Beszterczebánya. 1887. • Kachelmann Farkas, m. kir. bányatanácsos, Selmeczbánya. 1885. Kanka Károly dr., kir. tanácsos, főorvos, Pozsony. 1851. ío o Klekkner László, bányagondnok, Lucsiabánya. 1893. Kocsis János dr., áll. főgymnasiumi tanár, Kaposvár. 1883. Kralovánszky Imre, oki. bányamérnök, Nemtibánya. 1906. Krausz Nándor, bányagondnok, Rozsnyó. 1902. Laczkó Dezső, kegyesrendi főgymn. tanár, Veszprém. 1897. sós Lajos Ferencz, főreálisk. tanár, Pécs. 1902. Maderspach Livius, m. kir. bányatanácsos, Zólyom. 1893. Maiéter László, ügyvéd, Pécs. 1906. Martiny István, m. kir. bányatanácsos, bányahiv. főnök, Hegybánya. 1883. Moesz Gusztáv, középiskolai tanár, Brassó. 1897. sió Mossoczy Sándor, m. kir. bányamérnök, Désakna. 1902. Nopcsa Ferencz ifj., báró, dr. Szacsal. 1899. Noszky Jenő, lyceumi tanár, Késmárk. 1906. Nuricsán József dr., m. k. gazd. akad. tanár, Magyaróvár. 1891.
TAGOK NÉVSORA.
63
Oelberg Gusztáv lovag, m. kir. bányakapitány, Zalatna. 1867. 2t5 Pantocsek József dr., orsz. kórházi igazgató, a közegészségügyi tanács tagja. Pozsony. 1885. Pauer Viktor (kápolnái), m. k. bányamérnök, Selmeczbánya. 1902. Pelachy Ferencz, kir. főbányamérnök, Selmeczbánya. 1887. Petrovics András, főbányamérnök, Krompach. 1884. Pettenkoffer Sándor, szől. felügyelő, Budafok. 1901. 220 Profanter János dr., kir. bányamű-orvos, Aknasugatag. 1885. Reguly Jenő, bánya s.-mérnök, Verespatak. 1903. Reitzner Miksa, m. kir. bányatanácsos, Körmöczbánya. 1874. Réz Géza, m. k. bányamérnök, Selmeczbánya. 1888. Riegel Vilmos, üzemvezető, Anina. 1890. *25 Ruffiny Jenő, bányatanácsos, Dobsina. 1872. Ruzitska Béla, tud.-egyet, rk.-tanár, Kolozsvár. 1888. Schaffer Antal, m. kir. műszaki tanácsos, Visegrád. 1901. Schmidt^László, m. kir. főbányatan., ny. főbányahiv. főnök, Máramarossziget. 1890. Schreiner János, káptalani jószágfelügyelő, Veszprém. 1898. 230 Schröckenstein Frigyes, bányam érnök az osztr. áll. vasúttársaságnál, Anina. 1896. Schwartz Ottó dr., bányászakadémiai tanár, Selmeczbánya. 1871. Siegmeth Károly, m. kir. áll. vasúti igazgató-helyettes, Rákospalota. 1879. Sigmond Elek dr., m. k. vegyész, Magyaróvár. 1902. Sikora Gyula, bányamérnök, Pécs. 1902. 235 Singer Bálint, főmérnök, Nagymányok. 1891. Starna Sándor, m. kir. mérnök, Körmöczbánya. 1885. Steiger Zsigmond, bányamérnök, Marosujvár. 1904. Steinhausz Gyula, m. kir. bányatanácsos és bányaigazgató, Nagyág. 1871. Süssner Ferencz, m. kir. bányatanácsos, bányahiv. főnök, Felsőbánya. 1869. 240 Svehla Gyula, m. kir. min. tanácsos, bányaigazgató, Selmeczbánya. 1880. Szellemy László, m. kir. bányafőmérnök, Felsőbánya. 1889. Szentpétery Zsigmond dr., egyet, tanársegéd, Kolozsvár. 1906. Szilády Zoltán dr., ev. ref. főgymn. tanár, Nagyenyed. 1899. Szontagh Pál (gömöri), földbirtokos és gyártulajd., Csetnek. 1885. 245 Teschler György, állami főreálisk. tanár, Körmöczbánya. 1875. Themák Ede, kir. reálisk. tanár, Temesvár. 1869. Tirscher József, m. kir. bányatanácsos, Szélakna. 1876. Tóth Im re dr., kerületi főorvos, Selmeczbánya. 1900. Ulicsny Károly, m. kir. szől.-bor. felügyelő, Csáktornya. 1902. *50 Vadász M. Elemér dr., tanárjelölt, Székesfehérvár. 1905. Veress József ifj., m. kir. főmérnök, Selmeczbánya. 1895. Vitalis István dr., lyceumi tanár, Selmeczbánya. 1902. Wick Gyula, bányamérnök, Szomolnokhuta. 1905. W indhager Ferencz, főiskolai tanársegéd, Selmeczbánya. 1905. 255 Wolafka Antal, jószágigazgató, Debreczen. 1899. Wollman Kázmér, földbirtokos, Mezőlaborcz. 1901. Zsilinszky Endre dr., földbirtokos, Békéscsaba. 1895. Zsigmondy Árpád, bányamérnök, főfelügyelő, Anina. 1883.
64
TAGOK NÉVSORA.
c) A rendes tagok jogaival biró intézetek és egyesületek. M. kir. állami főreáliskola, Arad. 1SS0. Drenkovai kőszénbányaművek igazgatósága, Berzászka. 1S85. Tud.-egyetem geologiai és pala?ontologiai intézete, Budapest. 1899. M. kir. József műegyetem ásv.-földtani intézete. Budapest. 1906. M. kir. országos meteorologiai és földmágnességi intézet, Budapest. 1902. M. kir. állami főgymnasium, Budapest, III. kér. 1906. 2iin M. kir. állami főgymnasium, Budapest, VI. kér. 1904. Kegyes tanítórendi főgymnasium, Budapest, IV. kér. 1905. M. kir. állami főreáliskola, Budapest. VI. kér. 1897. Magyar Általános Kőszénbánya részv. társ., Budapest. 1905. Felsőmagyarországi bánya és kobómű részv. társ., Budapest. 1905. 270 Kaláni bánya és kohó részvénytársaság központi igazgatósága, Budapest. 1884. Esztergom város tanácsa. 1873. Pannonhalmi főmonostori könyvtár, Győrszentmárton. 1891. Nagygymnasium könyvtára, Gyulafehérvár. 1881. M. kir. állami főreáliskola, Kassa. 1890. ars Reform, főiskola, Kecskemét. 1873. Ag. ev. lyceum, Késmárk. 1906. Ferencz József tud.-egyetem földrajzi intézete, Kolozsvár. 1995. Ferencz József tud.-egyetem ásv.-földtani intézete, Kolozsvár. 1906. M. kir. gazdasági akadémia talajismereti tanszéke, Magyaróvár. 1904. 2so Ev. ref. collegium, Marosvásárhely. 1903. Reform, főgymnasium, Miskolcz. 1880. Polgári iskola, Miskolcz. 1883. Vasipar-társulat igazgatósága, Nadrág. 1S82. Községi iskolai könyvtár, Nagyvárad. 1893. j8-> Ag. h. ev. főgymnasium, Nyíregyháza. 1905. M. kir. Konkoly-filapítványú astrophysikai observatorium, Ogyalla. 1902. M. kir. országos meteorologiai observatorium, Ogyalla. 1902. Protestáns főgymnasium természetrajzi muzeuma, Rimaszombat. 1905. Orsz. m agyar bány. és koh. egyesület salgótarjáni osztálya, Salgótarján. 1905. 290 M. kir. bányászati és erdészeti akad. igazgatósága, Selmeczbánya. 1903. Ag. hitv. ev. lyceum, Selmeczbánya. 1899. Selmeczbánya város tanácsa. 1875. M. kir. állami főreáliskola, Sopron. 19ú2. Kuún reform, collegium, Szászváros. 1875. 295 Premontrei főgymnasium, Szombathely. 1880. M. kir. agyagipari szakiskola, Ung vár. 1898. Róm. kath. főgymnasium, Veszprém. 1899. Geologisches Institut d. k. k. Universität, Wien. 1905. Geo-palaeontol. Nemzeti Múzeum, Zagreb. 1896. :w«i M. kir. állami főgymnasium, Zombor. 1885.
d) Magyarországon kívül lakó tagok. Aradi Viktor (ifj.) geologus, Bucuresji, 1904. Fuchs Tivadar, c s . udv. tanácsos, egyet. rk. tanár, ny. igazgató, Wien. 1879.
cb. é s
kir. term r. udv. múz.
A F Ö L D T A N I T Á RSU LA T C SE R E V IS Z O N Y O S A I.
65
H am berger József, szénbányafelügyelő, Brüx. 1901. Hörnes Rudolf dr., egyetemi tanár, Graz. 1884. 305 Kallus Antal, bányafőinspektor, Brüx. 1904. Karczag István, bérlő, Wien. 1902. Katzer Friedrich dr., boszniai-herczegov. geologus, Sarajevo. 1899. Mrazec L., egyet, ta n á r Bucuresji. 1897. Noth Gyula, bányaigazgató, Barwinek (Galiczia). 1885. 3io Ősi János Jenő, a Mexican & General Syndicate Std. igazgatója Mexico. 1900. Seligmann Gusztáv, magánzó, Coblenz. 1893. Staff János, tanárjelölt, Breslau. 1904. Taeger Henrik, tanárjelölt. Breslau. 1904. Uhlig Viktor dr.. egyetemi tanár, Wien. 1891. 3i5 Wolleman A. dr., főreálisk. tanár, Braunschweig. 1902. Zlatarsky George N., geologus és bányafőnök, Sofia. 1891. Zujovic J. M., főiskolai tanár, Beograd. 1886.
e) Levelezők. (Korrespondenten.) Joachim Gyula, a Rábaszab. társ. gát-őre, Győr. 1901. Kovách Károly, polgármester, Zalaegerszeg. 1888. 320 Lunácsek József, néptanító, Felsőesztergály. 1888. Balogh Ferencz, r. kath. kántortanító, Tatató város. 19ü4.
A MAGYARHONI FÖLDTANI TARSULAT csereviszonyosainak kim utatása az 1906. évben.
M agyarország. 1. •2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Budapest, Magyar Földrajzi Társaság. « Természetrajzi Füzetek. « M agyar T urista Egyesület. « Köztelek. « Polytechnikai Szemle. « Bány. és Koh. Lapok. * Budai könyvtár egyesület. « Uránia tudományos egyesület. « Magyar Tanítók Otthona. Kolozsvár, Erdélyi Kárpát Egyesület. « Erdélyi Muzeum Egylet. Nagyszeben, Siebenbürg. Verein für Naturwissenschaften. Pozsony, Természettudományi és Orvosi Egylet. Temesvár, Délmagyarországi Természettudományi Társulat. Turóczszentmárton, múzeumi tóttársaság. Zagreb, Societas historico-naturalis Croatica. Földtani Közlöny. XXXVIÍ. köt. 4901.
66
A F Ö L D T A N I T Á R SU LA T CSE R E V ISZ O N Y O S A I.
.Ausztria. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Wien, Allgemeine Oesterreicliische Chemiker und Techniker-Zeitung. « K. k. Geographische Gesellschaft. « K. k. Geologische Reichsanstalt. 11 ien, K. k. Naturhistorisches Hofmuseum. « K. k. Zoologisch-botanische Gesellschaft. Brünn, Naturforschender Verein. Graz, Montan-'Zeitung für Oesterreich-Ungarn und die Balkanlämlor Laibach, Krainischer Musealverein. Reichenbcrg, Verein der Naturfreunde. Sarajevo, Bosnyák és herczegovinai országos múzeum. Troppau, Naturwissenschaftlicher Verein.
N ém etország. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.
Berlin, N atu r* Novitates. Danzig, Naturforschende Gesellschaft. Dresden, Naturwissenschaftliche Gesellschaft «Isis». Elberfeld und Barmen, Naturwissenschaftlicher Verein. Gießen, Oberhessische Gesellschaft für Natur- und Heilkunde. Greifswald, Geographische Gesellschaft. Görlitz, Naturforschende Gesellschaft. Halle a/S., Verein für Erdkunde Hannover, Naturhist. Gesellschaft. Königsberg, Physikalisch-ökonomische Gesellschaft. Magdeburg, Naturwissenschaftlicher Verein. Regensburg, Naturwissenschaftlicher Verein. Wiesbaden, Nassauisclier Verein für Naturkunde.
41. 42. 43. 44.
Modena, Nuova Notarisia. Palermo, Collegio degli Ingegneri et Architetti. Perugia, Rivista italiana di paleontologia. Roma. Reale Comitato Geologico d'Italia.
Olaszország.
Franczin o rszá g . 45. Paris, Feuille des Jeunes Naturalistes.
B elgium . 4<>. Bruxelles, Sociétc royal malacologique de Belgique.
D ánia. 47. Kjnbenhavn, Dansk. geologisk. Forening.
Angolország. 48. Newcastle- Upon-Tync, Institute of Mining and Mcchanical Engineer
A F Ö L D T A N I T Á RSU LA T CSE R E V IS Z O N Y O S A I.
67
S váj ez. 49. Winterthur, Naturwissenschaftliche Gesellschaft.
O roszország. 50. Kiew, Gesellschaft der Naturforscher. 51. Moszkva, Société Im périale des Naturalistes. 52. Nova-Alexandria, Annuaire géologique et minéralogique de la Russie. 53. « Rédaction des Mémoires de l’Institut Agronomique et Forestier de Nova-Alexandria. 54. Szt.-Pétervár, Comité Géologique de la Russie. 55. « Société des Naturalistes. Section de Geologie et de Mineralogie. 56. « Russ. kais. Mineralogische Gesellschaft.
F in n o rszá g . 57. Hehingfors, Commission Géologique de Finnlande.
S védország. 58. Upsala, The geological Institution of the University.
A frika. 59. Pretoria, Geologische Opname der Zuid-Afrikaansche Republiek.
D o m in io n o f Canada. 60. Ottawa, Commission Géologique et d’Histoire naturelle du Canada. /
/
E s z a k a m e r ik a i E g y e s ü lt-A lla m o k . 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72.
Chicago, Academy of Sciences. Cleveland, Ohio, The Geological Society of Amerika. Madison, Wisconsin Academy of Sciences, Arts and Leiters. illinnesota, Geological and Natural H istory Survey. New-York, American Museum of Natural History. San Francisco, Academy of Sciences. Topeka, Kansas Academy of Science. Washington, Smithsonian Institution. « United States Geological Survey. « United States Departement of Agriculture. yjissoula, Montana, University of Montana, Biological Station. Piolla (Missouri), Bureau of Geology and Mines.
D éla m erik a . 73. Lima, Peru, Cuerpo de ingenieros de m inas del Peru.
68
A F Ö L D T A N I T Á R SU L A T C S E RE VISZ ON YOS AI.
Mexico. 74. Mexico, Sociedad Cientifica «Antonio Alzate». 75. « Société Geologique Mexicaine. 76. Toluca, Servicio Meteorologico del Estado Mexico.
A u stra lia . 77. Melbourne, Geological Society of Australasia. 78. « Australasian Institute of Mining Engineers. 79. Sydney, Australian Museum. 80. « Geological Survey.
A rg en tin ia . 81. Buenos-Ayres, «Deutsche Akademische Vereinigung».
A m. kir. Földtani Intézet útján még a következő bel- és külföldi társulatok kapják a «Földtani K özlönyt ». 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110.
Amsterdam, Academie Royale des Sciences. Basel, Naturforschende Gesellschaft. Bet'lin, Kgl. Preuss. Akademie d. Wissenschaften. « Kgl. Preuss. geol. Landesanstalt und Bergakademie. « Deutsche Geologische Gesellschaft. Bern, Naturforschende Gesellschaft. « Schweizerische Gesellschaft f. d. ges. Naturwissenschaften. Bologna, Accademia delle Scienze dell’ Instituto di Bologna. Bonn, Naturhistorischer Verein f. d. Rheinlande und Westfalen. Bordeaux, Société des Sciences Physiques et Naturelles. Boston, Society of N atural History. Bruxelles, Commission Géologique de Belgique. « Société Beige de Geographie. « Musée Royal d ’histoire naturelle. « Société beige de Géologie et de Paléontologie. * Académie Royale des Sciences, des Lettres et des Beaux Arts. Budapest, Meteorologiai és földdelejességi m. kir. központi intézet. « Mérnök- és Építész-Egyesület. t Kir. m. Természettudományi Társulat. « Országos Statisztikai Hivatal. « M. Tud. Akadémia. Buenos-Ayres, Direction general de Estadistica L a Plata. Caen, Société Linnéenne de Normandie. Calcutta, Geological Survey of India. Christiania, L’Université Royal de Norvégé. « Recherches géologiques en Norvégé. Darmstadt, Verein für Naturkunde u. íuittelrliein. geolog. Verein. Dorpat, Naturforschende Gesellschaft. Dublin, Royal Géulogical Society of Ireland.
A FÖ L D T A N I T Á R SU L A T C SE R E V ISZ O N Y O S A I.
111. Firenze, R. Instituto di Studii superiori pratici e di perfezionamente. 112. Frankfurt a /M., Senckenhergische Naturforschende Gesellschaft. 113. Frankfurt a/O., Naturwissenschaftlicher Verein. 114. Freiburg i. B., Naturforschende Gesellschaft. 115. Göttingen, Kgl. Gesellschaft d. W issenschaften. 116. Graz, Naturwissenschaftlicher Verein für Steiermark. 117. Halle a. d. Saale, Kais. Leop. Carol. Akademie d. Naturforscher. 118. « Naturforschende Gesellschaft. 119. Heidelberg, Grossh. Badische Geol. Landesanstalt. 120. Helsingfors, Administration des mines en Finlande. 121. « Société de Géographie de Finlande. 122. Innsbruck, Ferdinandeum. 123. Kassel, Verein für Naturkunde. 124. Klagenfurt, Berg- und H üttenm ännischer Verein für Kärnthen. 125. Kiel, Naturwissenschaftl. Verein für Schleswig-Holstein. 126. Krakau, Akademie der Wissenschaften. 127. Lausanne, Société Vaudoise des Sciences Naturelles. 128. Leipzig, Naturforschende Gesellschaft. 129. « Verein für Erdkunde. 130. Liége, Société Géologique de Belgique, 131. Lisbonne, Section des Travaux Géologiques. 132. London, Royal Society. 133. « Geological Society. 134. Milano, Societá Italiana di Scienze Naturale. 135. « Reale Instituto Lombardo di Scienza e Lettere. 136. München, Kgl. Baierisches Staatsmuseum. 137. « Kgl. Baierische Akademie der Wissenschaften. 138. « Kgl. Baierisches Oberbergamt. 139. Napoli, R. Accademia delle Scienza Phisiche e Matematiclie. 140. Neuchätel, Société des Sciences Naturelles. 141. New-York, Academy of Sciences. 142. Osnabrück, Naturwissenschaftlicher Verein. 143. Padova, Societä V eneto-trentina di Scienze Naturale. 144. Palermo, Accademia Palerm itana di Scienza Lettere et Arte. 145. Paris, Académie des Sciences. In s titu t National de France. 146. « Société Géologique de France. 147. « Ecole des Mines. 148. « Club alpin fran 9 ais. , 149. Pisa, Societá toscana di Scienza Naturale. 150. Prag, Kgl. Böhmische Gesellschaft der Wissenschaften. 151. Riga, Naturforscher-Verein. 152. Rio de Janeiro, Commission Géologique du Brésil. 153. Roma, Reale Accademia dei Lincei. 154. « Société Géologique Italienne. 155. Rostock, Verein der Freunde der Naturgeschichte in Mecklenburg. 156. St.-Louis, Academie of Sciences. 157. Santiago, Deutscher Wissenschaftlicher Verein. 158. St.-Petersbourg, Académie Impériale des Sciences de Russie. 159. Selmeczbánya, Kir. Bányászakadémia. 160. Stockholm, Académie Royale Suedoise des Sciences.
K Ö NYV JEGY ZÉK .
70
161. Stockholm, Geologiska Föroningen. 162. « Bureau géologique de Suéde. 163. Straßburg, Commission für die geologische Landesuntersuchung von ElsasLothringen. 164. Stuttgart, Verein für vaterländische Naturkunde in W ürttemberg. 165. Tokio, Seismological Society of Japan. 166. « University of Tokio. 167. « Im perial Geological Office of Japan. 168. 7rondhjem, Société Royale des Sciences de Norvégé. 169. Torino, Reale Accademia della Scienze di Torino. 170. Venezia, Reale Instituto Veneto di Scienze. 171. Washington, United States Geological Survey. 172. Wien, Verein zur Verbreitung naturwissenschaftlicher Kenntnisse. 173. « K. und k. Militär-Geographisches Institut. 174. Wien, Lehrkanzel für Mineralogie und Geologie der technischen Hochschule 175. « K. und k. Technisches und Administratives Militar-Comité. 176. « Section für Naturkunde des österreichischen Touristenclubs. 177. « Kais. Akademie der Wissenschaften. 178. « Deutscher und Oesterreichischer Alpen verein. 179. Würzburg, Physikalisch-medicinische Gesellschaft. 180. Zagreb, Jugoslovenska akadémia. 181. Zürich, Eidgenössiches Polytechnicum. 182. « Naturforschende Gesellschaft.
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT SZÁMÁRA AZ
1906-1)1K ÉVBEN BEÉRKEZETT CSKREPÉLDÁNYOK ÉS AJÁNDÉKKÖNYVEK JEGYZÉKE.
VERZEICHNIS D E R ISI JA H R E 1906 F Ü R D IE UNGARISCHE GEOLOGISCHE GESELLSCHAFT E IN G E LA U FE N E N TAUSCHEXEMPLAKE UND GKSCHKNKE.
1. Cserepéldányok. Ta uschexemplare.
Berlin. Natur® Novitates. Jg. XXVIII, No. 1— 24. [1906]. — Bericht ü. d. Verlagstätigkeit von ß. Friedländer & Sohn. No. LIII—LV. [1905— 6]. B rünn. Bericht d. meteor. Comm, d. nat.-forsch. Yer. in Brünn. XX, XXI, XXIII, XXIV, ( 1 9 0 0 - 4 ) [ 1 9 0 2 -6 ]. — Verhandl. d. nat.-forsch. Yer. in Brünn. XLIII XLIV), (1904— 5) [1905— 6]. Budapest. Annales hist.-nat. Mus. Nat. Hung. Vol. IV, pars 1— 2. [1906]. — Jelentés a m. Nemz. Múz. 1905. évi állapotáról. [1906]. — Földrajzi Közlemények. XXXIV. k., I —X. fűz. Abrége. Vol. XXXIV, livr. 1— 10. [1906]. — Köztelek. XVI. évf. [1906]. — Polytechnikai Szemle. X. évf. 1—36. [1906],
KÖ NYV JE GYZ ÉK .
71
— Turisták Lapja XVII. évf., 9— 10; XVIII. évf. 1— 10. [ 1 9 0 5 -6 ] . Budapest. Uránia. VII. évf. 1— 11. sz. [1906]. — Bányászati és Kohászati Lapok. XXXIX. évf. I. k. 1— 12; II. k. 13—24. [1906]. Danzig. Schriften <1. Naturf. Ges. in Danzig. N. F. Bd. XI, H. 4. [1906J. Gießen. Ber. d. oberhess. Gesellsch. f. Natur- u. Heilkunde. N. F. Med. Abt. Bd. 1. [1906]. Görlitz. Abh. d. Naturf. Ges. zu Görlitz. Bd. XXV, H. 1. [1906]. Graz. Montanzeitung. Jg. XIH. [1906]. Halle a. S. Mitteilungen d. Ver. f. Erdkunde zu Halle a. S. Jg. 30. (1906). [1906]. Helsingfors. Bull, de la Coro. Géol. de Finland. No. 17. [1906]. Kolozsvár. Erdély. XV. évf. 1— 12. sz. [1906], Königsberg i. P. Schriften d. Phys.-ökon. Ges. z. Königsberg i. Pr. Jg. XLVI. (1905). [1906]. Laibach. Jzvestja muzejskega druítva za Kranjsko. Letn. XVI, See. 1— 6. [1906]. — Mitteil. d. Musealver. für Kram. Jg. XIX, H. I— VI. [1906]. Lima. Boletín del Cuerpo de Ing. de minas dél Perú. No. 29—46. [1905—6]. — Memoria (secunda) que presenta el director del Cuerpo de Ing. de Minas del Perú. 1904- 1905. [1906], Melbourne. Transact. of the austral. Inst, of Min. Eng. Vol. XI. [1906]. México. Boletín del Inst, geológ. de Mexico. No. 21. [1905]. — Parergones del Inst, geolog. de México. Tomo I, Num. 10. [1906], — Memóriás y rev. de la Soc. cient. «Antonio Alzate». Tomo 21, Nos. 5— 12; Tomo 22, Nos. 7— 8; Tomo 23, Nos. 1— 4. [1904—5]. Modena. La Nuova Notarisia. Ser. XVII, genn., apr., giugl., ottobre [1906]. Montana, Missoula. Bulletin of University of Montana. No. 28— 31. [1906]. Nagyszeben. Verli. u. Mitt. d. Siebenb. Ver. f. Naturw. Bd. LIV. [1906]. Neivcastle-Upon-Tyne Annual report of the Council and accounts for the year 1905- 6. [1906]. — Transactions of the North of Engl. Inst, of min. and mech. Eng. Vol. LV, part 5— 6; vol. LVI, part 1— 3, LVII, part 1. [1906]. New-York. Annual rep. of the pres. of the Americ. Mus. of. Nat. History for the year 1905. [1906]. — Bulletin of the Americ. Mus. of. Nat. Hist. Vol. XVII, P. I V ; Vol. XXI, 1905. [1906]. — Memoirs of the Americ. Mus. of Nat. Hist. Vol. IX, P. I — HL [1905— 6]. Novo-Alexandria. Annuaire géol. et min. de la Russie. Vol. VH, livr. 9; Vol. VIH, livr. 2— 9. [1905—6]. — Mémoires de l’Inst. agronom. et forest, á Nowo-Alexandria. Vol. XV TTT, livr. 1. [1906]. Ottawa. Palaeozoic fossils Vol. III, P. IV. [1906]. Palermo. Atti del Coll. degli ingegn. ed architetti in Palermo. 1905. luglio— dicem b.; 1906, genn.— giugno. [1905— 6].
72
K Ö NYV JE GYZ ÉK .
Paris. La Feuille des Jeunes Naturalistes. IV6 ser. 36e année, No. 424—434. [1905—6]. Perugia. Rivista ital. di Paleontologia. Anno XII, fase. I —IV. [1906]. Reichenberg. Mitteil. a. d. Ver. d. Naturfreunde in Reichenberg. Jg. 36— 37. [1905— 6]. .Rolla. Biennial report of the state geologist transmitted by the board of managers of the Bureau of Geology and Mines to the 42 general assembly ; to the 43 gen. ass. [1903]. — Preliminary Report (1900) on the structural and economic geology of Missouri. [1900]. — The Geologie of Miller County. B y S. H. B a l l and A. F. S m ith . Vol. I, 2nd Series. [1903]. — The quarrying industry of Missouri. B y E. R. B o c k l e y and H. A. B u e h l e r . Vol. II, 2and Series. [1904]. — The Geology of Moniteau County. By F. B. v a n H o b n . Vol. III, 2nd Series. — The Geologie of the Granby Area. By E. R. B u c k l e y and H. A. B u e h l e r . Vol. IV, 2nd Series. Roma, Bollettino del R. Com. geolog. d’Italia. Anno 1906, 1— 4. [1906], Sarajevo. Glasnik zemaljskog muzeja u Bosni i Hercegovim. XVI (1904) 4; XVH (1905); XVIII (1906) 1—4. [1906] . Szent Pétervár. Bulletins du Com. géol. XVII, No. 1—5; XVHI, No. 1— 2; XX, No. 7, 9— 10; XXIH, No. 7— 10. [1898—99, 1901, 1904]. — Mémoires du Com. géol. Nouvelle série. Livr. 18—20. [1905]. — Materiahen zur Geologie Rußlands. Bnd. XXHI, Lief. I. [1906]. — Verhandl. d. ruß.-kais. Mineral. Ges. Ser. II, Bnd. XLIH, Lief. H. [1905]. Sydney. Annual report of the Dep. of mines, N. S. Wales, for the year 1905. [1906]. — Memoirs of the geol. Surv. of New S. Wales. Palaeont. No. 5. [1906]. — Mineral resourses of the geol. Surv. of N. S. Wales. No. 11. [1906]. — Records of the geol. Surv. of N. S. Wales. Vol. VHI, part. H. [1905]. Temesvár. Természettud. Füzetek. XXVHI. évf. 1., 4. f.; XXIX. évf., 3—4. f.; XXX. évf., 1— 2. f. [1904— 6]. Topeka. Transact. of the Kansas acad. of sc. Vol. XX, part I. [1906]. Upsala. Bulletin of the Geol. Inst, of the University of Upsala. Vol. VH, No. 1 3 - 1 4 . [1906]. Washington. Annual rep. (twenty-sixth) of the director of the U. S. Geol. Surv. 1904— 5. [1905]. — Bulletin of the U. S. Geol. Surv. 247, 251, 256, 263, 265- 274, 276. [1905]. ■— Mineral resources of the U. S. Geol. Surv. 1904. [1905]. — Monographs of the U. S. Geol. Surv. XLVIH, part I, t e x t ; part II, plates. [1905j. — Professional Paper of the U. S. Geol. Surv. 34, 36—38, 4 0 - 45, 47, 48 (part I— III), 49. [1904—6]. — Waater Supply and Irrig. Paper of the U. S. Geol. Surv. 123, 125, 127, 129— 131, 133— 154, 157, 165— 169, 171. [1905— 6].
KÖ NY V JE G Y Z EK .
73
— Annual rep. of the Smithsonian Inst. of the year 1904. és Eep. of the U. S. Nat. Mus. 2 köt, [1905—6j. — Smithsonian Contributions to Knowledge. Part of vol. XXXIV, No. 1651. [1905]. — Smithsonian Miscellaneous collect. Vol. XLVIII, Pub. No. 1585. (Quarterly issue, vol. III, part 2.) [1905]. Wien. Abhandlungen d. k. k. geol. R.-Anst. Bd. XX, H. 2. [1906]. — Jahrbuch d. k. k. geol. R.-Anst. Bd. LVI, 1— 4. [1906]. — Verhandl. d. k. k. geol. R.-Anst. Jg. 1905, No. 16— 18; Jg. 1906, No. 1—-15. [1906]. •— Annalen d. k. k. Naturhist. Hofmuseums. Bd. XX. Nr. 1— 3. [1905]. — Chemiker- u. Techniker-Ztg. Jg. XXIV. [1906]. — Mitteil. d. k. k. Geograph. Ges. Bd. XLIX, Nr. 1— 12. [1906]. — Verhandl. d. k. k. zool.-bot. Gesellsch. Bnd. LVI, H. 1— 10. [1906]. Wiesbaden. Jahrbücher d. nassauischen Ver. f. Naturkunde. Jg. 59. [1906]. W interthur. Mitteil. d. Naturwiss. Gesellsch. in Winterthur. Jg. 1905 u. 1906, H. VI. [1906], Zagreb. Glasnik hrvatskoga naravosl. drustva. God. XVII, pol. 2; God. XVIII, pol. 1— 2. [1906].
2. A já n d é k o k . Geschenke.
Apahidu. Orosz E . : 1-ső pótlék a «Szolnok-Dobokamegye őskori leleteinek repertóriuma»-hoz. [1902]. Baltimore. Maryland Geological Survey. Vol. V. 2 pld. [1905]. Budapest. Akadémiai Értesítő. 193— 202. fűz. [1906]. — Math, és Természettud. Értesítő. XXIV. k., 1— 3. fűz. [1906]. — A Balaton tud. tanúim, eredményei. I. k., IV. rész, III. szakasz; I. k., V. rész, II. és III. szakasz; II. k., pótl. az I. részhez ; III. k,, I. rész, I. szakasz; III. k., V. rész. [1903, 1904, 1906]. — Földmívelésügvi Értesítő Gazdasági Szemléje. I. évf. 1— 6. sz. [1906j. — Kisérletügyi Közl. IX. k., 1—2., 5. fűz. [1906]. — Bulletin hebdomadaire des Observatoires sismiques de la Hongrie et de la Croatie. [1906]. — R é t h l y A.: A z 1903., 1904. és 1905. évi magyarországi földrengések. 3. f. [1906], Buenos-Aires. Anales del Museo Nációnál de Buenos-Aires. Ser. III, T. V, [1905]. Christian}". H e n r i k b e n G .: Sundry geological problems. [1906]. Colorado. Colorado College Studies. Gén. ser. No. 17, Soc. se. ser. No. 5, Vol. I I ; Gén. ser. No. 17, Se. ser. No. 42— 45, Vol. XI; Gén. ser. No. 19, Se. ser. No. 46, Vol. XI. [1905— 6]. Darmstadt. Notizblatt d. Ver. f. Erdkunde u. d. großh. geol. Landesanst. zu Darmstadt. IV. Folge, 26. H. [1905].
74
ALAPÍTVÁNYOK.
Frankfurt a. M. Bér. d. Senckenbergischen Naturforsch. Ges. in Frankfurt a. M. (1906). [1906]. Hamburg. Mitt. der Hauptstat. f. Erdbebenforschung am phys. Staatslabor. zu Hamburg. No. 5 —7. [1906]. Kiel. Schriften d. naturwiss. Yer. f. Schleswig-Holstein. Bd. XIII, H, 2. [1906]. Leipzig. F e l i x J .: Die Leitfossilien aus dem Pflanzen- und Tierreich in syste matischer Anordnung. [1906]. --------Über eine Korallenfauna aus der Kreideformation Ostgaliziens, r1906“. — E t z o l d F .: Sechster Bericht der Erdbebenstation Leipzig. [1906]. Lima. Boletín de la Soc. geográf. de Lima. Aiio XV, T. XVI; Ano XV, T. XVII, Trim. 1. [1904— 5]. — Indice del Boletín por materias y autores, tomos I á XI. [1902]. Modena. K ö v e s l i g e t h y B . : Seismonomia. [1906]. Pola. Mitteil, a, d. Gebiete d. Seewesens. Vol. XXXIV, Nro. VII, IX — X. [1906], Pi'ag. Sitzungsber. d. deutsch, naturw.-med. Ver. f. Böhmen «Lotos» in Prag. Jg. 1905. N. F. Bd. XXV. [1905]. Rochester. Bulletin of the geol. Soc. of America. Vol. 16. [1905]. Selmeczbánya. Erdészeti Kísérletek. VII. évf., 3—4. sz., VIII. évf., 1—2 sz. [1906]. Wien. B e n n d o r f e b H . : Über die Art der Fortpflanzung der Erdbeben wellen im Erdinnern. [1906]. — M a z e l l e E . : Erdbebenstörungen zu Triest. [1906]. — Wöchentliche Erdbebenberichte d. k. k. Zentralstat. f. Meteorologie und Geodynamik. [1906]. Yorkshirc, Annual rep. of the Council of the Yorkshire Philosoph. Soc. for MCMV. [1906]. 3. T érk ép ek . Karten.
Ottawa. London, Hamilton, Mtd. Police, Polar Exped., maps. 7 lap. Sydney. Geological Map of Gerringong. [1906], -— Geological Map of Little Forest és 1 lap szelvény, [1906]. Washington. Atlas to acc. Monograph XXXH of the U. S. Geol. Surv. [1904]. — Geologie Atlas of the U. S. Folios 107— 135. [1904— 6]. — Topographie atlas sheets, Sending K, 99 drb.; Sending L, 27 drb. [1904— 6].
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT részére telt alapítványok az 1906 . évi deczember 31-én. 1850. 1851. 1856. 1858.
(f) (|) (f) (f)
Gróf Andrássy György .... Báró Podmaniczky János... Báró Sina Simon .... Ittebei Kis Miklós
........ .
készpénzben « « «
210 kor, 210 « 1050 « 210 «
ALAPÍTVÁNYOK.
1860. 1864. 1867. 1872. 1873. — 1876. — 1877. 1879. 1881. 1883. — — — — 1884. — 1884. — — — — — 1885. — — — — — — — — — — — — -— — — 1886. —
(f) Prudniki Hantken Miksa, B u d ap e ste n ................. készpénzben 210 (f) Dr. Schwarz Gyula, B u d a p e s t e n _ „. .„. « 300 (f) Dräsche H enrik lovag Bécsben._. ._ .... ...................... « 200 Pesti kőszénbánya- és té g la g y á i tá r s u la t ....... ........................ « 60() Salgótarjáni kőszénbányatársulat .............. ................ .............« 200 Az első cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási Társulat, Budapest és Pécs ......... _ ................ .... ............................................ 4 0 0 (f) Kállay Benjamin, Bécsben ........................ .................„ 200 (f) Rónay Jáczint, Pozsonyban......... .............................. „ 200 M. kir. tengerészeti hatóság, F iu m é b e n .... „ 200 (f) Gróf Erdődi Sándor ...............„ 200 Gróf Karácsonyi Gaidó Rudolf-alapítványából .... « 200 Budapest székes főváros .......... „.. .............................. <, 400 (f) Okányi Szlávy József, Budapesten ._ ... « 400 és 1885. A pesti hazai első Takarékpénztár-Egyesület « 400 A nagyági m. kir. és m agántársulati aranybányam ű .... _.. .... ....... ...............a 400 vállalat .._ .... ................. Balla Pál, Ú jvidéken._. .......... ™ .......... .................« 200 Balla Pál alapítványa az újvidéki m. kir. főgymn. nevére ... ._ .._ ....... . __ .... „ .... ........ . .... « 200 Bezerédy Pál, Budapesten ............... .. ....... ................... « 200 ..............................« 200 (f) Modrovits Gergely ._. _ .... ._. (f) Zsigmondy Vilmos, Budapesten .... .......... .................« 400 Dr. Koch Antal, Budapesten ™ „.. „ .... állampapírban 200 200 (f) Dr. Roth Samu, Lőcsén .................................... ................... « Dr. Schafarzik Ferencz, Budapesten .......................« 200 (f) Dr. Szabó József, Budapesten .... ............... ................... « 400 Dr. Ilosvay Lajos, Budapest .... _ ....... ................ .............« 200 Zsigmondy Béla, Budapesten _ .... .... « 200 David Vilmos, Budapesten _ .... _.. ........ . ._ « 200 (f) Gróf Andrássy Manó, Budapesten ..................................« 400 (f) Húsz Samu, Budapesten ....... .. ....... . ....... ...............« 200 (f) Felső-Szopori Tóth Ágoston, Gráczban „ .... « 200 (f) Klein Lipót, Budapesten ......... ......... készpénzben 200 Gróf Andrássy Dénes, Dernőn „ .... ........................... « 400 Eszakmagyarországi egyesített kőszénbánya és iparvállalat részvénytársulat, Budapesten _ ....... ...............« 400 R ím am urány - Salgótarjáni vasmű részvénytársaság, 400 Salgótarjánban ................. ............................... ............. « Fülöp, szász-coburg-góthai herczeg ő fensége vas gyára Pohorellán .............................. .... .... « 200 Beszterczebánya sz. kir. város .... ._ « 200 (f) Gróf Csáky László, Budapesten ..................................... « 400 Osztrák-magyar szabadalmazott Államvasút-Társaság, Budapest és W ie n ............... . .... ....................... « 400 Dr. Mágócsy-Dietz Sándor, Budapesten .................................. « 200 (f) Dr. Pethő Gyula, Budapesten ................. állampapírban 200 (f) Kempelen Im re, Mohán ......... .... ......... készpénzben 400 Dr. Kuncz Adolf, prépost, Csorna ................. „ « 200 (f) Dr. H erich Károly, Budapesten .... .... « 200
75
kor. « « « « « « „ * « « » « « « « « « « « « « « « « « « « « « ■ « « « « « « « « « * « « «
76
1886. — 1887. — 1888. 1890. 1891. 1892. 1893. 1893. 1895. 1896. 1897. 1900. 1901. 1902. — — — — 1904. — — 1905.
1906.
ALAPÍTVÁNYOK.
Esztergomi főkáptalan _ ...................... _ ._ készpénzben « P. Inkey Béla, Budapesten ......... _. ._. (f) Dr. Staub Móricz, Budapesten .. .„. « Dr. Szontagh Tamás, Budapesten ....... .......... ..................« Dr. Fischer Samu, Budapesten............... . __ ......... ............. « Kaufifmann Kamilló, Budapesten....... . _ .... <■ Porodai dr. Rapoport Arnót, Bécsben ....................... ............. « Özv. dr. Hofmann Károlyné bold. férje dr. Hofmann Károly emlékére ................. _. ....... . .... ._ <• Dr. Lőrenthey Imre, Budapesten................................................ « Dr. Zimányi Károly, Budapesten ......... „ _ „. « Urikány-Zsilvölgyi Magj^ar kőszénbánya RészvényTársaság Budapesten _ .„ ....... . „. ._ __ <■ (f) Királdi Herz Zsigmond, Budapesten ... .... « ............................................. « Déchy Mór, Budapesten .... Mattyasovszky Jakab (mátyásfalvi) Pécsett Zsolnay Vilmos nevére ....... .................... .. ................. .... « Korláti bazaltbánya részvénytársaság Budapesten « Bethlen főiskola Nagyenyed .„. « (f) Adda Kálmán nevére Adda Viktor d r............ .................. « G uttm ann és F rank építési vállalkozó ezég Újvidéken « Rudai tizenkét apostol bányatársulat Brádon ......... ..............« Kalecsinszky Sándor, Budapesten ._ ....... ....................« Szádeczky Gyula dr., Kolozsvár .......... _ .... « Schafarzik Ferencz dr., Budapesten 1884-ben tett alapítványához még .......... .............. . ._. ._ _ « Myskowszky Emil, Mecsekszabolcs _ ........ . _ « Gróf Széchenyi Béla, Budapest._ ....... .. .... _ « Báró Mednyánszky Dénes, Wien... ............... .. ._ « Koch Antal dr., Budapest 1884-ben tett alapít ...................................... .. .. .................... « ványához Gróf Zselénszky Róbert, Budapest .... «
200 200 200 200 230 200 200
kor. <• « « « « «
200 « 200 « 200 « 200 « 200 « 200 « 200 200 200 200 400 400 200 200
« « « « « « « «
100 200 1000 220
« « « «
100 « 200 «
SUPPLEMENT ZUM
FÖLDTANI KÖZLÖNY XXXVII. BAND.
JANUAR-MÄRZ 1907,
1-8. HEFT.
ÜBER DIE PETROGRAPHISCHEN UNÍ) TEKTONISCHEN CHARAKTERE DES MITTLEREN TEILES DES BIHARGEBIRGES. Von Dr.
J u liu s
v.
Szádeczky. 1
Im Aufbaue des mittleren Teiles des Bihargebirges spielen die Sedimentgesteine eine große Rolle, dennoch sind es die Eruptivgesteine, die das eigentliche Gerüst des Gebirges bilden und in ihnen gelangen auch die wichtigeren tektonischen Erscheinungen zum Ausdruck. Aus diesem Grunde muß ich mich hier hauptsächlich mit den Eruptiv gesteinen befassen. Was die Rolle der Sedimentgesteine anbelangt, verweise ich auf die Aufnahmsberichte der kgl. ungar. Geologischen Anstalt für 1904 und 1905, woselbst ich mich mit ihnen eingehender befaßt habe. Über die Eruptivgesteine hatte ich im Jahre 1904 die Ehre in einer Fachsitzung der Gesellschaft einen Vortrag zu halten, welcher im Jahrgange 1904, Band XXXIV, dieser Zeitschrift erschienen ist.2 Auf diesen Vortrag berufe ich mich einesteils, weil ich die auf meinen Gegenstand bezüglichen wichtigeren literarischen Daten dort aufzählte, andererseits aber, weil sich mein vorliegender Vortrag unmittelbar dem vorerwähnten anschließt. In meinem erwähnten Aufsätze wurde nachgewiesen, daß unter den Eruptivgesteinen des Vleg} ásza-Bihargebiiges außer dem jDazit der Rhyolith m it seinen mannigfachen Varietäten eine große Rolle spielt; ferner auch der Granit und im Zusammenhange damit ein dazitartig zusammengesetztes, jedoch gänzlich granitisch oder in den Ubergangsvarietäten granitoporphyrisch struiertes Gestein, welches ich daher Dacogranil benannt habe, vorkommt. Außerdem beschrieb ich aus diesem 1 Vorgetragen in der Fachsitzung der Ungarischen Geologischen Gesellschaft am 4. April 1900. 2 Dr. J u l i u s v. S z á d e c z k y : Beiträge zur Geologie des Vlegyásza-Bihargebirges. Földtani Közlöny, Bd. XXXIV, p. 115. 1904.
78
D: J U L I U S
V
SZÁDECZKY
Gebiete Diorite, Pegmatite und ardesitischo Gesteine. Auch über die Eruptionsfolge habe ich mich geäußert und den Beginn der Eruptionen auf Grund der gefundenen Beweise in die obere Kreide verlegt. Seitdem hatte ich Gelegenheit, meine begonnenen Studien auf ein größeres Gebiet auszub: eiten. Ich konnte mich davon überzeugen, daß in der Umgebung von Nagybárod ein mit den Rhyolithen des Vlegyásza-Bihargebirges in allen wichtigeren Eigenschaften überein stimmendes Gestein vorkommt und daß sich seine Bruchstücke auch in den Schichten vorfinden, welche für die obere Kreide (Turon und Senon) charakteristische Versteinerungen führen.1 Andererseits habe ich im Aufträge der kgl. ungar. Geologischen Anstalt im Jahre 1904 und 1905 im mittleren Teile des Bihargebirges detailierte geologische Aufnahmen und Reambulationen unternommen. Im Laufe meiner Reambulationen überzeugte ich mich auch davon, daß das granitische Massiv von Petrosz, dessen Zusammenhang mit den eruptiven Massen der Vlegyásza ich bereits früher konstatier! habe,1 nicht nur auf Grund seines petrographischen Charakters und der tektonischen Beziehungen, sondern auch durch Gänge mit der kleinen granitischen Masse von Bézbánya-Szárazvölgy (Vale Saca) in Verbindung steht, welche so viel kostbare Erze in die oberen Teile der Erdrinde emporbrachte und über deren geologische Verhältnisse uns auch auf Grund der Beschreibungen von P e t e r s 2 und P o s e p n y 3 viele wertvolle Daten bekannt sind. Dieser Zusammenhang mit der eruptiven Masse des Száraztales beweist auch, daß die granitischen Massen von Petrosz und damit auch jene der Vlegyásza, nicht so alten Ursprungs sind, wie sie Dr. P r i m i c s angenommen hat, sondern daß sie Produkte von postunterkvetazeischen Eruptionen sind. Die Eruptivgesteine des Száraztales sind nämlich in einem solchen Kalksteine emporgedrungen, der unvermerkt in unterkretazeischen Kalk stein übergeht. Die Eruptionsmasse des Száraztales zieht in der Tiefe — wie dies die an der Oberfläche ziemlich dicht auftretenden Gänge bezeugen — in SO-licher Richtung, gegen den Nagybihar zu, weiter. Im südlichen Teile dieses im großen ganzen zusammenhängenden Eruptionsgebietes treten Gänge und überhaupt schmälere Intrusionen, in 1 Beiträge zur Geologie dos Vlegyásza Bihargebirges. Földt. Közl., 1904. K a r l F. P e t e r s : Geologische und mineralogische Studien aus dem süd östlichen Ungarn, insbesondere aus der Umgebung von Rézbánya. Sitzungsberichte d. k. k. Akademie d. Wiss. Wien, XLIII. :l F. P o ö e p n y : Geologisch-montanistische Studie der lirzlagerstätten von Réz bánya. Beilage zum IV. Jg. d. Földtani Kö/.lör.v Budapest, 1874.
ÜBER
D IE PETRO GRAPH ISCHEN
UN D T E K T O N I S C H E N C H A R A K T E R E D E S B I H A R G E B I R G E S .
79
den nördlichen Teilen dagegen mächtigere eruptive Massen auf. W äh rend im Nordteile die Eruptionsprodukte in ein höheres Niveau empor gedrungen und daher besser aufgeschlossen sind, ist im Südteile die in die Erdrinde eingedrnngene Intrusionsmasse in einem tieferen Niveau verblieben. Ein anderer den petrographischen Charakter der Gesteine betref fender Unterschied ist der, daß in den nördlichen Teilen, insbesondere im Vlegyászamassiv, basischere Gesteine (Diorit, Andesit) eine nur sehr untergeordnete Eolle spielen, während im Siidteile gerade diese Ge steine vorherrschen. Beträchtlichere Rhyolithmassen kommen, mit Aus nahme jener des Po jen bei Biharfüred, weiter südlich überhaupt nicht vor. In der Umgebung von Rézbánya nehm en auch die sauren rhyolithoder aplitartigen Gänge im Vergleiche zu, die basischen stark ab. Im Südteile, im Tale von Kiskoh und in der Umgebung von Réz bánya überhaupt, treten meist W-lich von den kretazeischen Eruptiv gesteinen, im großen ganzen in derselben Richtung, auch ältere, meist aus Quarzporphyr bestehende Eruptionen auf. Die detailiertere Unter suchung dieser im Vergleich zu den früheren nur sehr untergeordne ten Gesteine, kann am zweckmäßigsten durch das Studium der im Kodru-Momagebirge eine bedeutendere Rolle spielenden derartigen Ge steine durchgeführt werden. Während also — wie aus obigem ersichtlich — die Haupttypen der in der nördlichen Hälfte des Bihargebirges auftretenden Eruptiv gesteine festgestellt erscheinen, sind die derartigen Gesteine des vom Granitmassiv bei Petrosz S-lich liegenden Gebietes weit weniger be kannt. Aus dem südlichen Gebiete habe ich eingehender die Gesteine des Stockes im Száraztale bei Rézbánya und der damit im Zusammen hänge stehenden Gänge untersucht und die Resultate meiner Unter suchungen in einer naturwissenschaftlichen Fachsitzung des Siebenbiirgischen Museumvereins vorgetragen.1 Dieser wilde Wasserriß, den es mir nur durch Bekämpfung ungemein großer Schwierigkeiten zu passieren gelang, bietet einen ausgezeichneten Einblick in die von eruptivem Material injizierte Erdrinde, weil sich hier die verschiedenen dunkelfärbigen Gänge meist in einem gerade durch den Ausbruch zu weißem Maimor umgewandelten oberjurassischen und unterkretazeischen Kalksteine vorfinden. Der im unteren Teile des Tales liegende bedeuten dere Dacogranitstock wird dicht von einem Schwarm 10 m bis 1— 2 cm mächtiger Gänge umgeben. Die schmalen Gänge vereinigen sich wieder 1 Mein Vortrag wird demnächst in den Mitteilungen des Vereins erscheinen.
so
Di J U L I U S V. SZÁD EC ZKY
holt netzartig, um sich alsbald wieder zu trennen. An der SW-Seite der granitischen Masse habe ich in der, in gerader Richtung gemessen, ungefähr anderthalb Kilometer langen wilden Klamm 20 Gänge, bez. Gangzweige aufgefunden, unter denen sich nur ein rhyolitischer, bez. granitaplitischer Gang vorfindet; die übrigen sind alle basische, meist dioritporphyritische Gänge. Die Dioritporphyrite können auf Grund ihrer farbigen Gemeng teile in Amphibol-, Biotit- und Augitdioritporphyrite eingeteilt werden. In der ersten Varietät ist in untergeordneter Menge auch ursprünglicher Quarz vorhanden. Die Dioritporphyrite besitzen teilweise auch mit freiem Auge wahrnehmbare porphyrische Struktur, anderseits gehen sie aber in dichte aphanitische Ganggesteine über, in welchen die porphyrische Struktur nur unter dem Mikroskop konstatiert werden kann. Die Feld spate gehören in die Labrador-Andesin-Oligoklasreihe. Der Quarz ist abgerundet. Außer Bruchstücken von Sphen sind in ihnen wenig Apatit, Magnetit, Ilmenit, Zirkon und Epidot zu beobachten, als sekundäre Produkte aber Kalzit, Chlorit und auch spärlicher Muskovit. Die aphanitisch ausgebildeten Gesteine führen zu den Diabasen über. In denselben ist manchmal mehr Amphibol als Feldspat vorhan den. Der Augit spielt auch in ihnen eine untergeordnete Rolle, Quarz ist spärlich vorhanden und auch davon ein Teil sekundären Ursprungs. Es ist eine interessante Erscheinung, daß sich in den Dioritporphyriten des Száraztales dunkle, die Rolle basischer Ausscheidungen spielende Einschlüsse vorfinden, in denen neben Spinellen auch Korund vorhanden ist, ebenso wie in dem ober der Kecskésenge des Dragántales vorkommenden Quarzdiorite. Im Zusammenhange damit erwähne ich hier die an der 0-lichen Seite des granitischen Stockes, etwa 1 3 km davon entfernt, im Kalk stein auftretenden Korund-Magnetitgesteine. deren Beziehung ich zu den Aluminiumerzen dieser Gegend bei einer anderen Gelegenheit dar getan habe.1 Dieser NNW-lich ziehende granitische Stock von elliptischer Ge stalt, der von diesen Gängen umgeben wird, ist an der Oberfläche im ganzen bloß in ungefähi 1 2 km Länge und ’/j km Breite zu sehen, durch den Bergbau wurde er jedoch auch unter der Marmorhülle in einer größeren Breite konstatiert. Auch in der Masse dieses Stockes sind auf rnagmatische Spaltung zurückzuführende stufenweise Übergänge vor handen. auf deren ähnliche ich bereits in den granitischen Massiven bei 1 Dr. . J u l i u s Bd. XXXV, 19o;,
v
S zádeczky:
Die Aluminimnerze des Bihargebirges. Földt. Közl.,
ÜBER
D IE PETROGRAPHISCHEN
UN D T E K T O N I S C H E N C H A R A K T E R E D E S B I H A R G E B I R G E S .
81
Petrosz und in jenen der Vlegyásza hingewiesen habe. Bloß der Unter schied ist vorhanden, daß im Stock des Száraztales eine Ausbildung, die als echter Granit angesprochen werden könnte, nicht auftritt oder wenigstens nicht aufgeschlossen ist. Sein am meisten sauerer Teil ist Dacogranit, der in eine basischere Varietät, die Diorit genannt werden könnte, übergeht. Spärlicher Quarz ist aber stets in ihm vorhanden. Sein herrschendes Gemengteil ist Plagioklas, der meist zonär struiert i s t : auf den Labradorkern folgt Andesin und darauf eine Hülle von Oli goklas-Andesin. Spärlich tritt in ihm auch ein dem Oligoklas-Albit entsprechender Feldspat, ferner in einigen Varietäten auch ein Ortho klas mit kleinem Achsenwinkel (sanidinähnlich) auf. Sein herrschendes farbiges Gemengteil ist gemeiner alum inium haltiger Amphibol (Hornblende); nur in einigen Varietäten ist Biotit in größerer Menge vorhanden. Der Augit spielt stets eine untergeord nete Rolle. Weitere Gemengteile sind noch: Apatit. Magnetit, Sphen? Zirkon, durch Umwandlung des Amphibols entstandener Epidot, aus Biotit entstandener Pennin, aus Feldspat entstandener Muskovit, sel tener Kalzit. Wenn wir in Betracht nehmen, daß in den Eruptivgesteinen des Száraztales Amphibol das herrschende Mineral, daß Sphen ein gleich falls konstanter Gemengteil ist, daß wasserhaltige M inerale: Muskovit und Epidot gleichfalls auftreten, so müssen wir hier eine unter Druck und bei nicht allzu hoher Temperatur vor sich gegangene sogenannte Piedzokristallisation voraussetzen. Dieser entspricht auch das geolo gische Vorkommen. In der letzteren Zeit ist von F r an z W i n d h a g e r 1 unter dem Titel «Quarzbostonit aus der Umgebung von Rézbánya» eine auf die Gang gesteine des Száraztales bezügliche Mitteilung erschienen. Es hat den Anschein, als wäre dieser kurze, im ganzen auf drei Seiten sich erstrekkende Artikel, welcher auch die chemische Zusammensetzung eines Ganges des Száraztales enthält, für die Eruptivgesteine dieser Gegend von großer Wichtigkeit, denn in Anbetracht dessen, daß «alle Bostonite zur Gefolgschaft der aus foyaitischen Magmen hervorgegangenen Tiefen gesteine gehören»,2 würden sie davon zeugen, daß hier auch an Alkalien reiche und an Quarz arme Gesteine vorhanden wären. Von den in diesem Artikel beschriebenen drei Bostoniten stammen zwei aus dem Spalt des Vale Saca und scheinen nach den makroskopisch wahrnehmbaren E igen schaften ident mit den nichtporphyrischen basischsten Ganggesteinen zu sein. Der Feldspat ist, der Beschreibung nach, gänzlich zersetzt «und « Földtani Közlöny, XXXV, p. 267, 1905. - H. R o s e n b u s c h : Mikroskopische Physiographie. Bd. II, p. 467. 1896. Földtani Közlöny. XXX V Il. köt. 1907.
^
■83
m
J U L I U S V. SZÁD EC ZKY
besteht aus Zoisit (Klinozoisit?) und aus Quarz. Ursprünglich hatte er höchst wahrscheinlich die Zusammensetzung des Orthoklas. — Die übrigen Gemengteile des Gesteines s i n d : tafelförmiger, aber ebenfalls sehr zersetzter Feldspat, Quarz, Pyroxen und Biotitfetzen.» Der Augit ist zu Epidot, der Biotit zu Chlorit umgewandelt und überhaupt hat das ganze Gestein eine hochgradige Umwandlung erlitten. Außer Kalzit ist als Zersetzungsprodukt auch noch Lim onit vorhanden. Von den auf dieses Gestein bezüglichen sicheren Daten ist es bloß die graulich braune oder graulich-rote Farbe, die auf Bostonit paßt. Dies beweist aber, überhaupt bei einem so zersetzten Gesteine, w el ches — nach dem Verfasser von P e t e r s — als Mergel bezeichnet wurde, gar nichts. Auch die Daten der chemischen Analyse zeigen, daß das Gestein eine sehr hochgradige Umwandlung erlitten hat, außerdem spricht jede einzelne Date geradezu gegen Bostonit. Denn wenn es auch unzweifelhaft ist, daß sich ein Teil der Alkalien entfernt hat, so schließt die Menge der zweiwertigen Oxyde und des Eisenoxydes es doch aus, daß dieses Gestein einem alkalireichen Magma hätte entstammen können. Ebenso widersprechen dem alle jene Tatsachen, welche über die übrigen, fri scheren Gesteine des Száraztales, ferner über die mineralogische und chemische Zusammensetzung der Eruptivgesteine des ganzen Bihar- und Ylegyászagebirges bekannt sind. Um nur die genauen Zahlenwerte der chemischen Zusammensetzung als Basis des Vergleiches anzunehm en,1 ist die Gesamtmenge der Alkalien in dem analysierten, die meisten Alkalien enthaltenden herrschenden Rhyolithgesteine des Bihar- und Vlegyászagebirges zirka 7%, während in den Bostoniten die Menge derselben in der Regel über 10% beträgt. Nach der Methode von O s a n n berechnet, ist der Wert von «<7» in dem sogenannten «Bostonit» des Vale Saca gleich 1’3, während dieser Wert bei den Quarzbostoniten 14*5 beträgt; der Wert von «,s» ist 75'96, im «Bostonite» des Száraz tales dagegen 66'78.2 In den Bergen der vom Száraztal S-lich liegenden Umgebung von Rézbánya, wo gute Aufschlüsse vorhanden sind, treten die Gänge fast ebenso dicht auf, wie entlang des Száraztales. Uber diese Gänge sind bisher noch keine systematischen petrographischen Untersuchungen er schienen, auf Grund meiner vorläufigen Untersuchungen kann ich jedoch behaupten, daß dieselben im großen ganzen mit den Gängen des Szá raztales übereinstimmen. 1 Siehe die weiter folgende Tabelle, die nach meinen Anweisungen vom H errn Lehram tskandidaten A. T ü s k e angefertigt wurde. - A. O s a n \ : Versuch einer chemischen Klassifikation der Eruptivgesteine. III. Die Ganggesteine. T s c h k r m a k s Min. und Petr. Mitteilungen. Bd. XXI, Heft V, p. 393.
Ü BER D IE PETROGRA PHISCHEN
UN D T E K T O N I S C H E N C H A R A K T E R E D liS B I H A R G E B I R G E S .
83
Sehr wertvoll sind die diesbezüglichen znsammenfassenden Daten von P e t e r s , nach welchen sich diese Gänge weiter gegen den Nagy bihar zn fortsetzen. P e t e r s faßte diese Gesteine, welche — wie er bemerkt — von den damaligen Praktikern G riuideinc , von Autoritäten aber D iorit genannt worden sind, als Syenitporphyre zusam m en.1 Die Fortsetzung der Gänge des Száraztales in NNW-licher Rich tung habe ich im Paulaszabache und weiter N-lich aus dem Bogyászabach über die Sesztinawiesen zu dem Granitstock von Petrosz hinüber ziehend. aufgefunden. Auf diesem stark bedeckten Gebiete sind bei weitem keine so guten Aufschlüsse als im Száraztale vorhanden, die bekannten Vorkommen zeigen jedoch klar den Zusammenhang mit dem Massiv bei Petrosz. Dem petrographischen Charakter nach sind dies ähnliche Dioritporphyrite, wie jene des Száraztales. Es finden sich darunter Biotitquarzdioritporphyrite (im oberen Teile des Paulaszatales), jedoch auch basischere, diabasartige Augitdioritporphyrite (West ecke der unteren Sesztinawiese) vor. In der Richtung des letzten Ganges tritt weiter NNW-lich, auf der oberen Sesztinawiese, ein leukokrates Ganggestein mit sphärolithischer Grundmasse auf, in welchem sich zwischen den in die Andesinreihe gehörenden Feldspatkörnern nur wenig Quarz vorfindet. Andere Gemengteile sind n o c h : sehr hell ge färbter Epidot, wenig Titanmagneteisen, Zirkon und Leukoxen. Im Paulászatale kommt außer den erwähnten Gesteinen auch ein saures rhyolith- oder apitartiges Ganggestein vor. Im O-lichen Teile des granitischen Massivs von Petrosz vermehren sich auch die rhyolithartigen Gänge. In der Nähe dieses Massivs kommt entlang der gangartigen Züge auch das von P o s e p n y in der Umgebung von Rézbánya Cosciurigestein benannte, erzführende Kontaktgestein vor. Die Ganggesteine setzen sich auch jenseits des sehr breiten graniti schen Stockes von Petrosz inallgemein NW-licher Richtung gegen B u d u r á s z a zu fort. Sehr dicht treffen wir sie auf den W-lich von Biharfüred liegenden zerklüfteten, wilden, felsigen Bergrücken an. Hier spielen jedoch bereits die sauren rhyolithartigen Gänge die Hauptrolle, so daß ich Dioritporphvrit nur am Westfuße des Kuszturi, am rechten Gehänge des oberen Teiles des Zepogytales vorgefunden habe. Diese sauren Gänge, welche an einigen Stellen auch P r i m i c s ’ «Dazit vom Dealu Mare-Typus» durchsetzen, sind noch nicht eingehend beschrieben worden. Als gemeinsames Merkmal möchte ich hier über dieselben nur so viel erwähnen, daß sie leukokrate Gesteine sind, die viel Quarz, Orthoklas, Plagioklas (Oligoklas-Andesin, Oligoklas-Albit), 1 Sitzungsberichte der m athem . naturw. Klasse der kais. Akademie der W is senschaften, Wien. Bd. X LIII, Wien, 1861, p. 450. 6*
S4
Di J U L I U S V. SZÁ DECZKY
wenig Biotit, Magnetit, Ilmenit, Pyrit und andere Sulfide, manchmal auch E pidot, Zirkon, Sphen und Apatit führen. Als sekundäre Minera lien finden sich in ihnen Muskovit, Kaolin, Limonit, Kalzit und Pen nin vor.
Gemeinsame mineralogische Charaktere. Als mineralogisch gemeinsames Merkmal der verschiedenen Eruptiv gesteine des mittleren Bihargebirges muß in erster Eeihe die Bolle des Epidot, als eines allgemein verbreiteten und sehr häufigen Minerals, welches hier sehr oft als ein primäres und nicht als das Produkt einer nachträglichen Zersetzung auftritt, hervorgehoben werden. In geringer Menge, aber ziemlich konstant, tritt ferner in den verschiedensten Ge steinen Zirkon, Sphen, ferner E rze und darunter oft P yrit auf. Von den gewöhnlichen farbigen Gemengteilen ist Amphibol, und zwar der gemeine aluminiumoxydhaltige Amphibol (Hornblende) und der Biolit der häufigste Gemengteil. Angit spielt, wenn vorhanden, eine unter geordnete Bolle. Yon den sekundären Zersetzungsprodukten treffen wir oft Muskovit und K aolin an. Sehr charakteristisch für das Magma, aus welchem sich diese Gesteine ausgeschieden haben, ist, daß es, wenn auch nur in Ausnahms fällen, so doch auch K o m n d , gewöhnlich in Gesellschaft von Spinell, produziert hat. Sie kommen in dunkleren Schlieren, in den sogenann ten hom ogenen Einschlüssen vor. Solche Korundeinschlüsse finden sich insbesondere in den basischeren Gesteinen vor, und zwar sowohl in den gangartigen, als auch in den massigen Varietäten (auf dem Korna bei Rézbánya, östlich vom Száraztale am Gardu, als magnetitische Kontaktbildung, in dem Porphyritgange ober der Mündung des Ternicsora im Száraztale, in Biharfüred am Ostabhange des Boica im Diorit, im Dazit der Vlegyásza). Diese Gesteine führen außer Spinell manchmal auch Cordierit und Sillimanit. Nachdem diese Mineralien, obwohl in geringer Menge, aber doch in dem ganzen langen Zuge Vorkommen, so müssen diese an A lt 0 3 reichen Mineralien als ein gemeinsamer Charakter des ganzen Gebietes erwähnt werden.
Gemeinsame chemische Merkmale. Wie aus den weiter unten folgenden T ab ellen1 ersichtlich, liegen von dem in Rede stehenden Gebiete bereits soviel chemische Analysen 1 In Tabelle I werden die auf H undert berechneten analytischen Werte mitgeteilt, aus denen in Tabelle I I die OsSANschen Werte, in Tabelle I I I die Stelle in der amerikanischen Einteilung berechnet sind.
ÜB E R D IE PETROGRAPHISCHEN
UND TEKTONISCHEN CHA RAKTERE DES B IH A R G E B IR G E S.
85
vor, daß auf ihre chemische Natur geschlossen werden kann. Es ist Tat sache, daß uns auf diesem von Erzzügen durchsetzten und stark bedeck ten Gebiete von einzelnen Ganggesteinsvarietäten kein frisches Gestein zur Verfügung steht. Die letzten fünf Analysen beziehen sich auf solche teils zersetzte Gesteine. Die analytischen Daten von zersetzten Gestei nen sind jedoch nicht besonders geeignet, auf Grund der OsANNSchen Berechnung verglichen zu werden. Wir haben aber die Berechnung auch bei diesen Gesteinen durchgeführt, denn die so gewonnenen Daten lassen sehr gut die Rolle eines der wichtigsten Bestandteile der erup tiven Gesteine dieser Gegend, des A lu m in iu m oxyde s, erkennen.
r
Diese Daten überzeugen uns davon, daß die Eruptivgesteine des Bihar- und Vlegyászagebirges die Produkte eines an Aluminiumoxyd sehr reichen Magmas sind, welches trotzdem verschiedene Gesteine produziert hat, wie dies aus der Tabelle und der beigefügten Dreieck projektion, in welcher die Gesteine nach dem Vorgänge von O s a n n eingetragen sind, hervorgeht. Die auf das Vlegyászamassiv bezüglichen analytischen Daten wurden zu allgemeinerem Vergleich in die Tabelle aufgenommen, da dasselbe m it den Eruptivmassen des Bihargebirges unzweifelhaft in genetischem Zusammenhange steht. Das geringste A l20 3-Quantum, 13*29%, ist im Pegmatit von Nagysebes (1), das größte, 32’39%, dagegen in einem Dioritporphyrit von Rézbánya enthalten.
Sü
hí
J U L I U S V. S Z Á D l i C Z K Í
Mit diesem Reichtum an /l/20 3 bringe ich auch die Bildung jener sehr bedeutenden Aluminiumerzlagerstätten in Beziehung, welche ich in letzterer Zeit im Bihargebirge nachgewiesen habe 1 und welche auch in den nördlichen Teilen, in der Umgebung der Vlegyásza, in beträcht licher Menge auftreten. Dafür spricht auch der Umstand, daß die Rich tung der Aluminiumerzzüge mit den Zügen der Eruptivgesteine über einstimmt. Die Bildung dieser Erze dürfte der letzte Akt der aus dem erupti ven Herd erfolgten Gesteinbildung gewesen sein. In meiner Abhandlung über die Aluminiumeize habe ich darauf hingewiesen, daß in ihrem Zuge auch noch gegenwärtig Thermen auftreten. In denselben fallen auch die bekannten Thermen von Nagyvárad. Alkalien sind in diesen Gesteinen in nicht großer Menge vor handen, denn ihr Gesamtquantum beträgt bei den meisten Gesteinen 6— 7%; nur selten, in den sauersten, letzten Injektionen oder in den Graniten steigt sie auf 8% , in welchem Falle die Menge des Kalium oxyds immer etwas größer ist, als die des Natriumoxyds. In den mei sten Gesteinen aber (Dacogranit, Quarzdiorit, Diorit, Dazit, andesitischer Dazit, Dioritporphyrit) herrscht unter den Alkalien das Natriumoxyd vor, jedoch wieder ohne allzu sehr die Menge des Kaliumoxyds zu überschreiten. Man kann demnach sagen, daß die Alkalien in diesen Gesteinen in nahezu gleicher Menge vorhanden sind. Von den gemeinsamen provinzialen Merkmalen kann auch noch das Titandioxyd, als ein ziemlich allgemein verbreiteter, aber in gerin ger Menge auftretender Gemengteil, erwähnt werden, auf dessen Vorhan densein wir aus den Gemengteilen auch dort schließen müssen, wo die Analysen über dasselbe nicht berichten. In Tabelle III finden wir die Analysen (deren Zusammenhang durch die entsprechenden laufenden Nummern angedeutet wird) nach der amerikanischen M ethode2 auf die N orm enmineralien3 berechnet; auch ist hier die Classis, ferner wo sie bestimmt sind, auch Ordo, Rang und Subrang der entsprechenden Gesteine angegeben.
1 Dr. J u l i u s v . S z á d e c z k y : Die A lum inium erze des Bihargebirges. Földtani Közlöny, Bd. X X XY , p. 347. 1905. 2 C r o s s , I d d i n g s , P i r s s o n , W a s h i n g t o n : Quantitative Classification of Igneous Rocks. 1903. Chicago, London. :J L. c. p. 147.
>o* . rfi
is
Sí c/j
1
. -
C ..- C O
‘W
05 * W
c« ^ C.
:C5
CS c
. ^ 3 »o
-
,
•; ®
•g
X
=Q«j
•05
«3
"
=*dxS
= -3 *
2
T3
SS
c - -as aa tO
=
X
€ 'f i g.
„
vs > Ci X
X X
i S Sf1
s :0
> >-4
x
X x
:0 ^
-Ö
:©
3* :0
SO
St.
— «
w
[d Z
£
“
—; N3
^
- r£ •■“*
3
S s o = ^ o ■J «5 ^
H
5
CS
w
CO
C
c: -C
-
CG-^= *
N
•31
CO 31
■3*
X co
31 CO
*5^ C5
31
L^»
3^1
=
^
*. ?3 *cc
S —'Ti C>/5
03 O
i- >«
V
w H
s
>3
3 "-2 _a< r>•e
iS t*a 5
q
=£*££
CS . 3
©
-= o
co
X S'l
•< ud
LH r/j
>
W ,/j S 'fi oM
vj
á o
50
—
NJ Z U
CG
k
H
U3
t>»
co
31
CD
vH
L^
3^1
CO
CO
31 a>
a: t-H
<31
co
3^1
co
co
co
co G0 CO 00 Oi (31 00 co
iß GO CO 05
o. 3'1
iß '70
CO
O C5 <31
*i ?
o
co
iß
CO
iß
^
co
co
co co
00 oo
o co
3^ [>.
G'l
<31
(31
3^1
31
05 31 CO iß CO
lß iß
CO
!>■ iß
iO
<^H 31
31
31
31 31 31
00
L>« cp
o>
IQ iß
Ó l-^
o«
o !>•
o L0 ■^H
co -H
co
O S'l
05
iß
CO t>.
CD CO
?r:
ca
to
o
CI '< •^s -w c<
00 io co co
T ab elle
—s o o ‘-H >J
-:i
l>. o OD o CO CO o
. CO CO iß co O co CO iß o (31 as o o 31 CO o o CO l> co o ^-H o
CM l>« O o iO (31 * CO O
iC o.
31
o
tH
05 (31
iß co *^H
CO
L^
iO OD 31 31
CO C5 cc 05
o G0 iß o
(31 ^-H CK) O 3M !>■ o !>. iß o
CO iß o
(31 05
CD CO
31 CM
05 o co vH
co
iß
iß I>. CO co Iß co o o L^.
co <31 CO co co !>■ CO co l>» 00 Iß
co L^»
rH
05 CD
3-1
CO V-M
iß VH
05 CO l^.
co Iß 31 31 00 o. co
rH t>« co CO
CO 05 CO GO CO
co 05 l>3'l co 05 o !>. Lß (31 S'l G'l
G0 05 TH
co co
o 31
3'1 iß 31 O
(31 S'l co
O !>. co
co 05 co
iß
00 iß
CO
iß CD
co
o
CD 05
CD vH
CD T~l
Iß o
o
00 co co CO co w <31 CO co 00 a
00 co o 05 t>» v^
GO CO co co
Iß ^-H
CC ^— • 05
w iß
CD L'>00 3'1 CD C5 o. CO 3'1 CD 05 O CO CO
o
o o
CO (31
05 CO co co iß <31
iß 3^1 31 o i-ß CO
=3
W
A c/3
«
o •<>> co
CO iß
CO
CD !>.
V^H
co 3"1
o.
(31
CC cc
Iß r>.
iß l>.
CO o
[>.
3* !>.
05 CD
CO £>•
CO CD
CD
CD
00 CO CO co Iß
o Iß l>» L'- 3*1 vH CO tß 05 S'l CO CO
CD 05 vH
co vH co
05 I>31
CC 05 (31
CO iß
•^r1 co 05 3'1 CD
vH
S'l co
05 ^H
!>•
O 3^1
O co Iß
CD vH
CO oo 05 vH
05
O
CO CO 31
00 I o 1
vH
co
05 00 -H
3^1
[>■ x> 05 3'1 (X) Iß 3^1
iß 05 (31 CO co Iß t>» iß o co co
CO 00
co
o
o
ȧ 05 vH
05 lß 3'1 CO
S'l 3^ CD o I>. co
vH (31
OvH
t>05
CD CD
t>» CD
CD CD
CO CD
(31 CD CD
31 00 CO CD
iß 05 05 iß
CD 00 o CD
00 (31 on iß
iß
!>. cc 00 -H 05 05 <3* co o l>. 3^ !>. 00 05 31 co 3^ co 00 (31 CO o CD iß iß
G0 CO
Iß 05
t>-
CD 31
31 00 iß vH
00 31
CO 05
ó
6
o GO
05 05
00
00
iß o
iß
^ 7 ^ •“ =y
co
s 73
—
—
bß
o
5L £ b C-
•^-
> ^7Z CG
o 5
o >>
o >»
£
S
— g °
o
o
56
bß
-s s
bi. o
o
« s
C3 a
Q
C*
rö bß o Ci e
j -Q ^=' - — 9 t S/J
X
JO ’/2 «3 e* = -0 -ö ^
co
bß
I
5 S
S
-Q
c « Vf >
53
P
cd
^ .—
-*
—^ S N3 «
’ Si
oj >
; ?
Sf-s
■ ® Ö -5 ^ -e bC C *—«' er- J s ‘OJ O) ST -o-^ e/j -üS i—; 4)
es« SSijö
^Iß j ts.«J C S co ^
‘«ö1 >
«I
bi;
-IT'S ^E-i ä
c
lA Ö — *°
^ —
s iS
S =5 S
St* — O 6« ‘fl -Q >»
N3
>» c
’lH <5_
= *aj c J “ "f SS 3
QO
£ n "2 “ w ^ ^ «J ^5 —
iO
G0 0 5
ll'S
W ® 6C Sm -Q
ifl = *> b. -O Ä ® etf ^ bß^
lll
"ö c
-
:S
“2
co
ri
Ci tn
*5«
ci
a
ji
53 ~Q
:0
Ci -Q
cd o cö
3 'Ji
4) 13
bß"<
c/3 CO >»
N O — j« U S « « Q 0^ O Ch CG
eo-
bij
*o M
JA 4>
CB
<31
C/3
« s > ■=
s
C0
O H
LO
cd
-HO
00 C i
*« M Xj
I e«J
c/:
(31 <31
i
i
-
X
C0 (31
<31
Tabelle
III.
90
D.t J U L I U S V. SZ ÁD ECZ KY
Daraus geht hervor, daß der Mikro gránit der Zernamündung, die Rhyolithe des Faza Zerni, des Kecskés und des am Ostabhange der Vlegyásza liegenden Rékád chemisch in denselben Subrang (Tehamos) gehören. Den Übergang dieser Gesteine in einander habe ich auf Grund ihres geologischen Auftretens bereits früher nachgewiesen und auch auf ihre chemische Verwandtschaft Schlüsse abgeleitet. Es zeigt sich, daß die Dacogranite der Vlegyásza und die bei Petrosz, die verschiedenen Varietäten der Dazite, ja auch der Quarzdioritporphyritgang der Umgebung von Kézbánya chemisch in den selben Subrang (YellowstonoB) gehören.1 Es ist dies nebst den bereits angeführten Tatsachen ein gewichtiger Beweis für die Verwandtschaft des ganzen Zuges. Anderseits zeugt jedoch der Umstand, daß die mit demselben geologischen Namen bezeichneten Gesteine chemisch auch in verschiedene Subrange fallen, der andesitische Dazit des am großen Plateau liegenden Sztinyisora sogar in einen bisher noch keinen Re präsentanten aufweisenden Subrang gehört, von der abwechslungsreichen Ausbildung dieser ähnlichen Gesteine.
Tektonische Charaktere. Aus der sorgfältigen Erforschung der Lagerungsverhältnisse muß ich schließen, daß die Einwirkung der tangentialen Kräfte im mittleren Teile des Bihargebirges in größerem Maße bloß an den Faltungen der k r i s t a l l i n i s c h e n S c h i e f e r zu beobachten ist. Die darauf diskor dant lagernden, zum P e r m geiechneten Sandsteine und Konglomerate, ferner die t r i a d i s c h e n Dolomite, Kalksteine, die l i a s s i s c h e n Mergel schiefer, tonig-sandigen Kalke, die sehr bedeutenden T i t h o n k a l k e und die stellenweise unmittelbar sich anschließenden n e o k o m e n Kalke, sowie die untergeordneten o b e r k r e t a z e i s c h e n , meist grobkonglomeratischen Sedimente machen den Eindruck, daß sie in verschiedenen Richtungen zerbrochen, zerklüftet worden und entlang den Bruchlinien abgerutscht, abgesunken und in verschiedenem Maße verworfen worden sind. Dies ist deutlich in dem später folgenden Profil zu sehen, welches von der Stirbina bei Rézbánya gegen NO durch das Száraztal bis zum Berge Parazsin geführt wurde. Diese Brüche können auf zwei Hauptrichtungen zurückgeführt werden. Weniger gut lassen sich die O N O — W S W - l i e h s t r e i c h e n d e n ä l t e r e n B r ü c h e beobachten. In dieser Richtung sind die Sedi1 Gerade diese chem ische Ähnlichkeit der Dazite zu diesem von Dr. P r i m i c s als Granit bezeichneten Gesteine war der Grund, daß ich das letztere Gestein Dacogranit benannte. Földtani Közlöny, Bd. X X X IV , p. 1(55.
Ü B E R D I E PEl'ROCi K A P U I SCH KN UND T E K T O N IS C H KN C H A R A K T E R E
DE S U IH A R O E B I R G M S .
91
mente des vom großen andesitischen Pla teau südlich liegenden Gebietes quer zer Uü stückelt. Am klarsten ist dies an den im Do a *"3 lomit und Kalkstein auftretenden Brüchen a und an der Richtung der im Zusammen a> 9 hänge damit auftretenden Depressionen A iS ►rj ® einiger geschlossener Täler (Pägyes, ToQi mászka, Stina de Piatra) zu beobachten. bC W res ® Einer derartigen Richtung folgt auch h-3 (Izbuk), der untere Teil des Száraztales AO und der Czigánypatak, bez. die Richtung • aU O S03 < der diesen entlang im Kalkstein auftre £ a. :c<S3 tenden Brüche liegt. tr. In dieser Richtung erstreckt sich cC n C sJ S-tÖ auch die 13 km lange und 2 5 km breite cd a o tc u ü cö ^O o andesitische Dazitdecke des O-lich von Ph ^ o3 CŰ • |-H Biharfüred zwischen den Quellen der Bäche B» cS Drágán, Aleu, Szamos und Székelyó sich H ausbreitenden großen Plateaus, welcher die Reihe der kretazeischen Eruptionen m s) fl a lichen tektonischen Richtung eine NO-liche o o rHc oder NNO-liche Richtung zu beobachten. o Im mittleren Teile des Bihargebirges ÍoH M Ph gelangt die z w e i t e , j ü n g e r e , N W —■ GS• fl o> SO-lich verlaufende tektonische to CQ R i c h t u n g stärker zum Ausdruck. E n t Cd lang dieser Richtung sind die sedimen aS © tären Gesteine am auffallendsten zer klüftet und verworfen. Von diesen Linien soll an erster Stelle die 8 km lange Verwerfungslinie des L u n g s o r - G a l b i n atales erwähnt werden, welcher entlang der Tithonkalk in der Weise verworfen --- . .
jh
-r-l
fl
CQ
h
Di J U L I U S V. SZ ÁD ECZ KY
wurde, daß die Verwerfung ihr höchstes Maß bei der Mündung des Bulcz, also am NW-Ende. erreicht hat. Die mächtige Tithonkalktafel der Magura-Száka ist hierdurch bei der Mündung des Bulcz in eine Höhe von 435 m ü. d. M. gelangt (nach der Karte 1 : 75000), während sich S-lich davon, in einer Entfernung von nur 3 km, am Gipfel des Tatárheg}’, die den Permsandstein bedeckenden triadischen Dolomite in 1292 m Höhe befinden. Nachdem wir wissen, daß die Tithonkalkwand des sich an der linken Seite des Lungsora erhebenden Garduberges ungefähr 300 m mächtig ist, so müssen wir die Verwerfung an der Mündung des Bulcz mit mehr als 1000 m ansetzen.1 In die Richtung des Bruches G albina- Lungsora fällt SO-lich auch die Richtung des einen Anfangszweiges des Aranyos, des L á p o s p a t a k . 2 Nicht minder gut kommt diese NW-lich streichende Hauptbruchlinie in dem Zuge der auch aus den Bergbauen wohlbekannten Gänge von R é z b á n y a - S z á r a z t a l und des kleinen g r a n i t i s c h e n S t o c k e s des Száraztales selbst zum Ausdruck. Dieser tektonischen Richtung fol gen vorherrschend auch die weiter NW-lich bis zum granitischen Massiv von Petrosz und jenseits des letzteren bis in die Gegend von B u d u r á s z a —B i h a r f ü r e d ziehenden Gänge. Auf der entgegengesetzten Seite streichen diese eruptiven Züge in SO-licher Richtung gegen den Nagybihar (Kukurbeta) und O-lich davon, wie dies schon von P e t e r s ganz klar erkannt worden ist. Auf die durch die Injektion der Eruptionsstoffe erfolgte Verfesti gung führe ich jenen Umstand zurück, daß auf dem von der Ruptur linie Galbina—Lungsor—Lapos W-lich liegenden Gebiete, d. h. in der Richtung des Nagybihar und Tatárhegy, die Gesteine in der Höhe verblieben und nicht abgesunken sind. Die wirkliche Stütze des Tatárhegy wird durch jenes breite granitische Eruptivmassiv gebildet, das sich bei dem Zusammentreffen dieser NW-lich streichenden Ruptur mit jener Eruptionslinie gebildet hat, welche sich von der Vlegyásza an der W-Seite der großen Andesittafel bis hierher erstreckt. Östlich vom Bruche Galbina—Lungsora und parallel damit, also entlang einer ebenfalls NW— SO streichenden Linie, treffen wir auch den Hauptzug der Aluminiumerze an. Auf Grund des Gesagten müssen wir uns die geologische Aus 1 Diese Zerklüftung und Senkung der Kalktafel der Magura-Száka ist sehr schön von dem NW -lich der Mündung des Bulczbaches, gegenüber dem Bruche liegenden Prizloplials zu sehen. 2 E s unterliegt kaum einem Zweifel, daß der ursprüngliche N am e dieses durch die Tiiler dieser sumpfig-moorigen, von rumäniBierten S zékiem (Móczen) bewohnten Gegend fließenden Baches « L d p o s » (láp = Moor, lapos = moorig) und nicht L a p u s war, wie er jetzt genannt wird.
ÜBER
D I E P E T R O G R A P H I S C H E N UND T E K T O N I S C H E N C H A R A K T E R E D E S B I H A R G E B I R G E S .
93
bildung des mittleren Bihargebirges folgendermaßen vorstellen. Die ungestörte Ablagerung der Sedimentgesteine nahm im Neokom ein Ende. In der oberen Kreide begann die Zerklüftung dieses Gebietes und zwar längs ONO-lich streichender Rupturlinien. Im Zusammen hänge damit hüben auch die Eruptionen an. An die Oberfläche gelangte zuerst die dünne andesitische Decke des großen Plateaus. Auf dem davon S-lich liegenden Gebiete setzen sich die Rupturen längs haupt sächlich NW— SO-lieh streichender Linien fort und ihnen entlang drangen aluminiumreiche eruptive Massen und schmälere Gänge an die Erdoberfläche. Die zurückgebliebenen aluminiumhaltigen Lösungen lagerten das Aluminiumerz zu beiden Seiten des Haupteruption szuges. etwas weiter entfernt davon, ab. gab in einer wertvollen A bhandlung1 jener Vermutung Ausdruck, daß die Eruptivgesteine auf Grand ihrer hauptsächlichsten Unterschiede in eine leichtere, an Kieselsäure und Tonerde reichere, mit den jüngeren Faltungen in Zusammenhang stehende a n d e s i t i s c h e Gaureihe der pazifischen Sippe und in eine schwerere, an Ton erde und Kieselsäure ärmere t e p h r i t i s c h e Gaureihe (atlantische Sippe) eingeteilt werden können. Die Bildung der letzteren Gesteine stünde mit Brüchen und Senkungen in Verbindung. Die eruptiven Gesteine des Vlegyásza- und Bihargebirges gehören nach ihrer chemischen und mineralogischen Natur unzweifelhaft der leichteren, andesitisclien Sippe an, in welche die Dazite von Kissebes durch B e c k e selbst eingereiht wurden. Die Bildung dieser Gesteine läßt sich jedoch, nach dem obigen, mit den jüngeren Faltungen oder mit Faltungen überhaupt nicht in Zusammenhang bringen, sie stehen im Gegenteil mit Brüchen und Senkungen in genetischem Zusammenhange. B eck e
BERICHT ÜBER DIE X. TAGUNG DES INTERNATIONALEN GEOLOGENKONGRESSES IN MEXICO 1906. Von
B éla
v.
Inkey.
Dem im Jahre 1903 zu Wien gefaßten Beschlüsse gemäß fand im Jahre 1906 die X. Tagung des internationalen Kongresses der Geologen in der Hauptstadt Mexico statt. In der Geschichte der Geologenkongresse ist dieB das zw7eite Mal, daß ein außereuropäisches Land und noch dazu eines, das erst am Beginn seiner geologischen Durchforschung steht, die Gelehr1 T s c h e r m a k s Min. und Petr. Mitteilungen, 1903, p. 309.
94
B É L A V. IN K E Y
ten des Erdkreises zu Gast geladen hat und die spezielle Bedeutung der vorjährigen Versammlung liegt wohl vorzüglich in letzterem Um stande, teils weil dabei so vielen ausgezeichneten Forschern Gelegen heit geboten wurde mit den überaus interessanten geologischen E r scheinungen dieses großen Reiches persönliche Bekanntschaft zu machen, teils auch weil den mexicanischen Geologen selbst ermöglicht wurde, ihre bisherigen, schon sehr bedeutenden Leistungen der internationalen Gelehitenwelt unmittelbar vorzuführen. Die feierliche Eröffnung des Kongresses fand am G. September in dem prächtigen Saale des Bergbauministeriums (Salón de Actos de Mineria) unter Vorsitz des Präsidenten der Republik, General P o r f i r i o Diaz statt. Die darauf folgenden Fachsitzungen sowie die Sitzungen des Konseil wurden in den schönen Räumen des neuen Gebäudes der geologischen Landesanstalt von Mexico abgehalten, woselbst auch ein eigenes Postamt für die Kongressisten eingenchtet war und die schönen geologisch-mineralogischen Sammlungen der Besichtigung zugänglich waren. Die Fülle von interessanten Vorträgen und lebhaften Diskussionen, welche die Fachsitzungen am 6., 8., 10.. 12. und 14. September aus füllten, wird erst durch die Veröffentlichung der Sitzungsberichte (Comptes rendues) voll zugänglich werden. Sie waren dem in vorhinein festgesetzten und bekannt gegebenen Programm entsprechend nach gewissen Fragen g ru p p ie rt: Glazialphänomene, Evolution der organischen Welt, E n t stehung der Erzlagerstätten, Grundzüge der Geologie Amerikas, Geophy sik u. s. w. Ein Projektionsapparat, welcher den Vortragenden zur Ver fügung gestellt war, ermöglichte die Vorführung schöner und interes santer Illustrationen zu vielen Vorträgen, so z. B. über die jüngsten Ausbrüche des Mont Pelé und des Vesuvio. über das Erdbeben von San-Francisco, über die neueste schwedische Polarexpedition, über Glazialerscheinupgen u. a. Zu bedauern war, daß zwei der angesetzten Diskussionen, u. z. die über die Nomenklatur und Klassifikation der Eruptivgesteine und über das Verhältnis der Eruptivmassen zur Tektonik, teils wegen Kürze der Zeit, teils wegen Abwesenheit der angemeldeten Herren unterbleiben mußten. Von den auf dem Kongresse gemachten Vorschlägen und gefaßten Beschlüssen eien folgende erwähnt: 1. Der SpENDTAROFF-Preis wurde dem Herrn T s c h i c r n i s c h k f f , Peters burg, für sein Werk «Die oberkarbonischen Brachiopoden des Ural und des Timan» zugesprochen. Dieser Preis wird neuerdings für folgende Frage ausgeschrieben: «Beschreibung einer Fauna mit Rücksicht auf ihre geologische Evolution und geographische Verbreitung.»
B E R I C H T Ü . D. X. TAGU NG D E S I N T E R N A T . G E O L O G E N K O N G R E S S E S I N MEX ICO
1906.
95
Im Namen des Herrn E mm ons erneuerte Herr B e c k e r dessen schon 1903 in Wien eingereichten Vorschlag hinsichtlich der Errich tung einer geophysischen Musteranstalt. 3. H err T s c h e r n i s c h e f f überreichte die Bitte des in Lüttich ab gehaltenen internationalen Kongresses für Berg- und Hüttenwesen, man möge zum Zweck des Studiums der Schwankungen der geotherschen Tiefenstufe eine eigene Kommission einsetzen, deren Mitglieder, nebst den auf dem Kongresse bereits ernannten, aus Delegierten der verschiedenen geologischen Institute bestehen würde. 4. In die Kommission der Palaeontologia universalis wurden an Stelle der verstorbenen und der ausgetretenen Mitglieder die Herren R ü d e m a n n für die Vereinigten Staaten von Nordamerika, B öse und B u r k h a r d für Mexico gewählt, indessen Herr Professor F r e c h , Breslau, wieder zum Vorsitzenden gewählt wird. 5. Dieselbe Kommission macht den Vorschlag, außer den bisher üblichen Publikationen, Neuausgaben grundlegender paläontologischer Werke besorgen zu dürfen. 6. Herr S j ö g r e n , Stockholm, überreichte die Einladung der schwe dischen Kommission für die Ablialtuug der XI. Session des Geologenkongresses in Stockholm, jedoch erst nach vier Jahren, also im Jahre 1910. Diese Einladung wurde dankend angenommen und die Fixierung des Termines der schwedischen Kommission anheimgestellt. Mit dieser Einladung wurde die X. Session des Kongresses am Nachmittag des 14. September geschlossen. Es erübrigt mir noch einiges über die reichen Erfahrungen zu berichten, zu denen uns die zahlreichen, vor, während und nach den Kongreßsitzungen unternommenen Ausflüge Gelegenheit boten. Ich kann natürlich nicht die ganze Fülle der empfangenen Eindrücke, die Menge des Gesehenen und Gelernten schildern und muß mich hier einerseits auf das von der mexicanischen Kommission herausgegebene «Livretguide», eine Sammlung sehr wertvoller Monographien, berufen, ander seits wieder mich auf meine persönliche Erfahrung beschränken, wobei ich vorzüglich die von Mexico gebotenen Analogien mit unseren ein heimischen Verhältnissen vor Augen hatte. Die schon ziemlich vorgeschrittene Entwrickelung des Eisenbahn netzes von Mexico, die sorgsamen Veranstaltungen der mexicanischen Kommission und die großartige Gastfreundschaft des mexicanischen Vol kes ermöglichten es den Kongressisten dieses große Land in verhältnis mäßig kurzer Zeit, in großer Bequemlichkeit nach allen Richtungen hin zu durchqueren. Hatte die Zentralregierung, außer durch die Begünstigungen, die sie uns für die Hin- und Rückreise zum Kongreß gewährt hatte, 2.
96
BÉLA
V. I N K E Y
während unseres Aufenthaltes in der Hauptstadt ihre Gastfreund lichkeit auf das Glänzendste bewiesen, so waren während der Ex kursionen die Gouvernements der einzelnen Staaten, die wir besuch ten, die Behörden der Städte die uns beherbergten, die Direktionen der großen Bergwerke und Industrieanstalten, die wir berührten, ja sogar Private und — man kann sagen — die ganze Bevölkerung in einem wahren Wettstreit von Gastfreundschaft bemüht uns die Reisen so genuß- und lehrreich wie möglich zu gestalten, indes die kundige Führung der mexicanischen Geologen uns in kürzester Zeit eine Fülle interessantester Erscheinungen vor Augen führte. Die Exkursionen gingen natürlich alle von der Hauptstadt aus und kehrten dahin zurück. Zwei simultane Exkursionen vor der Eröffnung des Kongresses führten die Teilnehmer nach Südwest und West, also durch die inter essantesten Gebiete der neovulkanischen Tätigkeit. Da ich mich dem Ausflug nach San-Andres und Colima angeschlossen hatte, will ich Oaxaca, Toluca und den Jorullo unerwähnt lassen, möchte hingegen — wenn es mir hier möglich wäre — bei dem Eindruck verweilen, den das hochinteressante San-Andres-Gebirge mit seinen zahlreichen Schlamm quellen, Gasausströmungen, heißen Teichen, seinen herrlichen W aldun gen und wundervollen Ausblicken auf mich machten. Die treffliche Be schreibung dieses Gebietes, die unser Führer bei dieser Exkursion. Dr. P a u l W a i t z im X. Hefte des Livret-guide gegeben hat, überhebt mich der Notwendigkeit auf die Schilderung dieser höchst interessan ten Phänomene einzugehen, deren Besichtigung allerdings eine etwas beschwerliche zweitägige Reise zu Pferd erforderte. Ich zweifle aber nicht daran, daß wenn einmal bessere Kommunikationsmittel dieses Gebiet dem Verkehr erschlossen haben werden, sich hier ein Kultur zentrum entwickeln w7erde, um das herum nicht nur der Geolog und der Naturfreund Befriedigung und Genuß, sondern auch die leidende Mensch heit Heilung in den Bädern finden wird. Das fernere Ziel dieser Exkursion war der Vulkan von Colima, dessen letzter Ausbruch in das Jahr 1903 fällt. Gegenwärtig befindet er sich in Ruhe und war also die Schreckensnachricht von einem un erwarteten Ausbruch bei dem Besuch der Geologen, die von einigen deutschen Blättern verbreitet wurde, rein aus der Luft gegriffen. Von Zapotlán aus besuchten wir auch eine Gruppe junger Vulkanbildungen, die den Namen Apastepetl führt. Kaum nach Mexico zurückgekehrt unternahmen wir einen drei tägigen Ausflug nach Jalapa, Veracruz und Orizaba. Auch hier waren es hauptsächlich jungvulkanische Gebilde, die sich unserer Unter suchung darboten und in ihren abwechslungsreichen Formen, im Verein
B E R I C H T Ü. D. X. TA GU NG D E S IN T E R N A T . G E O L O G E N K O N G R E S S E S IN MEXICO
1906.
97
mit der üppigen Tropenvegetation die schönsten Landschaftsbilder schufen. Auch während der Kongreßsitzungen wurde jeder zweite Tag zu kleineren Ausflügen in die Umgebung der Hauptstadt benützt. An geolo gischem Interesse stand zu oberst der Ausflug nach ber berühmten Bergstadt Pachuca, wo wir die reichen Silberminen besuchten, die mich, was die Erzlagerstätten sowie auch ihr Nebengestein betrifft, an unsere Bergwerke in Nagy- und Felsőbánya erinnerten. Die übrigen kleinen Ausflüge galten mehr der Schönheit dev durch streiften Landschaften und den aztekischen Altertümern. Nach Schluß des Kongresses wurde die dreiwöchentliche Exkur sion nach Norden unternommen, auf welcher wir uns allmählich von der neovulkanischen Region entfernten und unsere Aufmerksamkeit einerseits den zahlreichen besuchten Bergwerken, anderseits der Tek tonik und dem Fossilienreichtum der mesozoischen Schichten zuwendeten. Unsere erste Station fiel noch auf ein interessantes Vulkanfeld, das an die Maare der Eifel erinnert. Bei dem Orte Santiago befindet sich eine ganze Gruppe von jungen Explosionskratern, von denen wir drei besuchten. Besonders schön war der kleine, aber wunderbar regel mäßige Krater der Alberca, dessen Kratersee von steilen Basaltwänden eingefaßt ist, worüber auswärts fallende Tuffschichten lagern. Unser nächster Besuch galt dem Bergorte G u a n j u a t o , dessen ehemals überreiche Silbererzgänge in einem diabasartigen Eruptiv gestein, aber auch in Andesiten, die von Rhyolith durchsetzt sind, aufsitzen. Bei Z a c u t é c a s fanden wir die Erzgänge in triadischen Schiefern und einem von R o s e n b ü s c h als Spilit erklärten grünem Gesteine. Doch fehlt es auch hier nicht an jüngeren Rhyolithen. Hingegen befinden sich die Erzlagerstätten von M a p i m i aus schließlich in kretazeischen Kalken und Schiefern; doch sahen wir am Fuße des Berges, bei der Bahnstation Ampliibolandesit anstehen und werden in der Beschreibung der Bergwerke Dioritdurclisetzungen er wähnt. So mag auch das Vorkommen von gediegenem Schwefel in der Sierra de Banderas, das wir von C o n e j o aus besuchten, ein Produkt vulkanischer Solfatarentätigkeit sein, obwohl wir den Schwefel nur in Spalten mesozoischen Kalkes sehen. Während die Reisegesellschaft auf der langen Bahnstrecke weiter nordwärts bis an die Landesgrenze vordrang (El Paso), dann noch von Chihuahua aus die interessanten tektonischen Verhältnisse und Kontakt erscheinungen der Gegend besichtigte, verweilte ich im Bergorte P a r r a l , dessen geologische Verhältnisse, nach der Beschreibung des Dr. P. W a i t z , Földtani Közlöny. XXXVII. köt. 1907.
*
!)8
BÉLA V. IN K EY
als denen von Selmeczbánya (Schemnitz) sehr analog, mein Interesse erweckt hatten. Ich fand diese Analogie, sofern sie die petrographische Seite betrifft auch voll bestätigt: denn während die Hauptmasse der erzführenden Gesteine hier wie dort aus grünsteinartigem Andesit be steht, findet man bei Parral auch einen Orthophyr, der 'sich dem sog. Syenit von Selmeczbánya zur Seite stellen läßt, ferner ist Rhyolith in zahlreichen Durchbrüchen und Basalt vorhanden, ja sogar ein Schiefer gestein unbestimmten Alters zeigt sich hier und läßt eine Vergleichung mit den triadischen Schiefern von Selmeczbánya zu. Nachdem ich mich in Parral der zurückkehrenden Gesellschaft wieder angeschlossen hatte, kamen wir nach Conception del Oro und hier fand ich wieder ein Analogon zu einem ungarischen Vorkommen: die herrliche Kontaktzone, welcher wir von Conception aufwärts bis Aranzazu drei Stundon Weges folgten und wo wir am Kontakt eines dioritartigen Gesteines mit mesozoischen Kalken, die letzteren in grob körnigen Marmor umgewandelt und erfüllt von Kontaktmineralien und Erzen sa h e n ; sie erinnert lebhaft an die Erscheinungen bei Dognácska und Csiklova. Auch sind die Erze größtenteils Kupfer- und Eisenerze mit wenig Gold- und Silbergehalt. Das Eruptivgestein, welches als mäch tiger Stock erscheint, ist nach O r d o n e z ein quarzhaltiger Monzonit und hat, nach der Ansicht des mexicanischen Geologen, die Dislokation der umhüllenden Schichten aktiv bewirkt. Ähnliches sahen wir auch tags darauf bei M a z a p i l in der Sierra Santa Rosa, wo zwei große Eruptivstöcke (nach R o s e n b u s c h Dazit) die fossilreichen Jura- und Kreideschichten getrennt, gehoben und am Kontakt verändert haben. Weiterhin besuchten wir die wichtigen Steinkohlenfelder im Staate Coahuila, namentlich die neuentstandene Kolonie Las Esperanzas. Die Kohlenflöze liegen in nur schwach gestörten kretazeischen Schichten eingeschlossen nahe zur Oberfläche und liefern ein vorzügliches Produkt, das sich auch verkoken läßt. Pliozäne Schotter und darüber gebreitete flache Basaltdeken überlagern die produktive Formation. Wieder südwärts gewendet besuchten wir M o n t e r r e y und S a n L o u i s P o t o s i mit seinen großen Hüttenwerken und machten dann einen Abstecher bis nach T a m p i c o an der Küste des Golfes von Mexico, teils um unterwegs einige Fundorte mesozoischer Fossilien auszubeuten, teils um uns an der herrlichen Szenerie der Talfahrt und der Pracht der Vegetation in der Tierra caliente zu ergötzen. Am 4. Oktober kehrten wir in die Hauptstadt zurück. Nun folgte noch eine Südexkursion über die Landenge von T e h n a n t e p e c bis an das Gestade des Stillen Ozeans. Da ich mich aber derselben nicht anschloß, sondern inzwischen die Gegenden von
B E R I C H T Ü . D. X. TAGU NG D E S I N T E R N A T . G E O L O G E N K O N G R E S S E S IN MEX ICO
1900.
Í »9
Mexico und Orizaba beging, muß ich mich mit der bloßen E rw ähnung begnügen. Am 18. Oktober lichtete der Dampfer, welcher mich sowie viele der deutschen Fachgenossen von Veracruz nach Hamburg bringen sollte, die Anker und bald sahen wir über der verschwindenden Küste nur noch die mächtige Schneepyramide des Pic von Orizaba uns einen letzten Gruß aus dem schönen Lande Mexico zuwinken.
ÜBER DIE PETROLEUMVORKOMMEN VON KOMARNIK—MIKOYA UND LUH. Von
J u l iu s N o t h .*
Eine der mächtigsten Aufbruchswellen des Karpathengebirges in Mittelgalizien ist jene von Jasno—Dukla über Sanok, Ustrzyki górny bis in das Unger Komitat sich erstreckende, welcher mehrere ergiebige Petroleumwerke Galiziens ihren Ursprung verdanken. Die Parallelfalten dieser Olzone charakterisieren sich auch orographisch durch langgestreckte Höhenzüge, deren Gesteinsschichten ein Hauptstreichen von 320° aufweisen und mit Ausnahme lokal be schränkter Störungen, vorherrschend gegen Südwesten verflächen. Nur von dreien dieser, von Galizien über den Beskid (das ungarisch-galizische Grenzgebirge) nach Ungarn fortsetzenden Gebirgszügen ist auf ungarischem Gebiete bisher mit Sicherheit Petroleumführung nachgewiesen, nämlich in den O rte n : Kőrösmező des Máramaroser Komitates. Luh « Unger « K o m a r n i k — M i k o v a « Sáros—Zempléner « W ährend jedoch Kőrösmező bezüglich seines Petroleumvorkommens von dem galizischen einigermaßen abweichende Verhältnisse zeigt und * Mit Freude übernahmen wir vom Direktor der kgl. ungar. G eo lo g isc h e n Anstalt, H errn Ministerialrat J o h a n n B ö c k h diese Mitteilung J . N o t h s , welche er im August 1895 aus Barwinek der Direktion der kgl. ungar. G eologisch en Anstalt eingesendet hat und m it der B em erk ung s c h l i e ß t : « . . . ich den v o rsteh en d en Bericht zur beliebigen Verfügung stelle.» N achd em die ungarische Petroleumfrage auch heute aktuell ist, u n d der I n halt vorliegender Abhandlung dem heutigen Stand der W issenschaft vollk om m en entspricht, geben wir ih m m it V ergnügen B au m . Red.
100
J U L I U S NO TH
daher noch eingehenderer Untersuchungen bedarf, so ist die Überein stimmung der das Ölvorkommen begleitenden geologischen Verhältnisse in Luh sowie Komarnik—Mikova mit jenen galizischen Ölpositionen eine unverkennbare. Wenn daher an irgend welchen Ölfundorten Ungarns die Aus tragung der Frage, ob der Südrand der Karpathen Petroleum in lohnen der Menge birgt, durch Bohrungen günstig gelöst werden soll, so ver dienen die Fundorte Luh, Komarnik—Mikova ganz besondere Berück sichtigung. Ich begründe die Richtigkeit dieser Ansicht durch Anführung nachstehender Beobachtungen. Von Ropianka (südwestlich von Dukla), einem seit Jahrzehnten Ölausbeute liefernden Bergwerke, streichen die ölführenden Schichten mit unverändertem Streichen, derselben Zusammensetzung ihrer Ge steine in petrographischer und tektonischer Hinsicht, über Smereczne, Tylawa, Barwinek in Galizien, bis Komarnik— Mikoka in Ungarn. Schon im Jahre 1867 stellten P a u l und ich fest, daß die Schichten des Ropiankaer Ölzuges unter demselben Streichen von Galizien über die Grenze zwischen Komarnik und Barwinek am Duklapaß (502 m) fortsetzen, welches dieselben in Galizien verfolgen, und zwar WNW 320 bis 330°. Dieselben Gesteine begleiten den Ölzug unter denselben Lagerungs verhältnissen. Auf kalkspatreichen, WSW-lich einfallenden Sandsteinen, die nach P a u l der Kreide angehören, folgen rote und bunte Mergeltone mit Fukoiden, über ihnen Nummulitenkalksandsteine mit 45° Verflächen gegen SW und WSW. Im NO finden wir bunte Tone auf feinkörnigen Sandsteinen, welche stark mit Öl imprägniert sind; auf ihnen lagern grünliche und blau graue Hieroglyphen- und Fukoidenschichten und endlich Menilitschiefer, die an manchen Stellen transgressieren als auch als oberste Decke Magurasandsteine tragen. Daß der Ölzug in seiner südöstlichen Streichungsfortsetzung öl führend ist, beweisen die Schürfungen in Smereczne, Tylawa und Bar winek, woselbst im Szyrokibache und Obszarnybache unweit der Ziegelei Kreidesandsteine mit Ölführung bis zur Erdoberfläche energisch gehoben erscheinen. Auch hier sind gegen Südwesten im Hangenden rote, bunte Mergeltone, denen Nummulitensandsteine auflagern und den Gebirgszug, welcher im Studeny Wrch gipfelt, der Hauptsache nach zusammen setzen. Dieser Höhenzug läßt sich von Polany—Ropianka—Barwinek bis über Komarnik verfolgen. Im Südosten begleiten den Ropiankaer Ölzug bunte Tone, Hiero-
Ü B E R D I E P E T R O L E U M V O R K O M M E N VON K O M A R N IK — MIKOVA UN D L U H .
101
glyphenschichten, denen Sandsteine auflagern, und weiter nach oben Menilitschiefer zum Teil von Magurasandstein überlagert. Die Fundstelle von Petroleum in Barwinek ist von der ungarischen Grenze, die hier eine sanfte Wasserscheide von nur 502 m Meereshöhe bildet, kaum 2 Km entfernt. N
Fig. 1. Der Ropianka-Ölzug. Maßstab 1 : 75000. 1. Olfundorte, 2. U ngarisch-galizische Grenze, 3. Generelles Streichen des Ropiankaer Ölzuges.
Es fehlt jeder triftige Grund anzunehmen, daß dieser Olzug plötz lich in Ungarn seinen Bitumengehalt verloren haben sollte, da der Beskid keine geologische, sondern bloß eine politische Grenze bildet. Aber auch in Ungarn selbst, etwa 30 Km von der galizischen Grenze, in Mikova, führen die Gesteine des Ropiankaer Olzuges noch Petroleum und tatsächlich wurden daselbst aus einem 18 m tiefen Schachte mehrere Faß Öl gewonnen. Ich glaube mit Recht solche Fundorte zur Schürfung auf Petro
103
J U L I U S NOTH
leum bei Lösung der ungarischen Petroleumfrage anempfehlen zu dürfen, weil nicht n ur die Bekanntschaft mit den Gesteins- und Lagerungs verhältnissen innerhalb eines bekannten Ölzuges der Schürfung eine gewisse Sicherheit gibt, sondern auch die Nähe eines alten berühmten und noch jetzt produktiven Ölbergwerkes die Hoffnung auf günstigen Erfolg rechtfertigt. Die reichsten Petroleumspuren im Innern von Ungarn bieten einer Petroleumbohrung nicht jene Chancen des Erfolges, welche Ölfundorte in der Nähe galizischer Ölgewinnungsorte geben. Auf ein anderes Petroleumvorkommen in Oberungarn machte ich bereits wiederholt aufmerksam und stimme vollkommen mit meinem gelehrten Freunde Dr. T i e t z e überein, daß richtig situierte Bolirpunkte bei Luh im Unger Komitate wahrscheinlich lohnende Ölmengen liefern würden. In Luh wurden schon mehrfache Arbeiten betrieben, aber keine Schürfung unter Berücksichtigung der Natur und des Schichtenbaues der Gesteine und keine bis zu entsprechender Tiefe. Da, wo man 01spuren aus den dunklen (obereozänen) Schiefern hervortreten und G:ise aus dem Wasser aufsteigen sah, situierte man die Bohrungen. Im Anfang der siebziger Jahre wurde durch die kgl. ungar. Foistdirektion in Ungvár, welche bis heute noch einen Freischurf Z. 1486 aufrecht erhält, Bergbau eingeleitet. Diese Grabungen kosteten viel Geld und mußten wegen zudringender Wasser aus dem nahen Ungflusse ein gestellt werden. Seichte Bohrungen bis 80 m ergaben ein besseres Resultat, da jedoch auch in ihnen das Wasser nicht abgesperrt wurde, wodurch flas paraffinreiche Öl (9%) rasch erstarrte und die Zuflüsse verhinderte, so lohnte sich die nicht unbedeutende Ölausbeute von 2 Kübeln, ungefähr 50 kg, nicht. Die sinkenden Ölpreise und die weite Entfernung bis zur Eisenbahn trugen ebenfalls dazu bei, daß der Bergbau eingestellt wurde. Später bohrten nochmals Unternehmer, angeblich einige Hundert Meter tief, durchdrangen jedoch die anstehenden jüngeren Eozängebilde nicht und ließen, nachdem die Bohrlöcher vernagelt waren, die Position auf. Die im Ungflusse anstehenden dunklen, ölausschwitzenden Schiefer sprachen einige Geologen als Kreidegebilde an, den Plattensandstein in deren Hangendem ebenfalls als obere Kreide. Erst unlängst behauptete ein bekannter Fachmann, Bergrat W a l t h e r , daß der Luh er Bergbau schwierig sei, weil der Schichtensattel, an den die Petroleumführung gebunden schcint, im Ungflusse liege und längs dessen Bett streiche. Die eine wie die andere Ansicht ist jedoch unrichtig und wird durch meine in jüngster Zeit gemachten Beobachtungen widerlegt.
Ü B E R D I E PK TRO LE UM VORK OM M KN VON K O M A R N IK — MIKOVA U N D L U H .
103
Der beim ärarischen Bergbau und 100 m flußaufwärts von der Ungbrücke ersichtliche Sattel ist eine Faltung, eine Z u s a m m e n d r ü c k u n g v o n M e n i l i t s c h i e f e r n (2), deren plastische Massen häufig und stark aus ihrer ursprünglichen Lage gedrängt und gehoben wurden. Diese Menilitschiefer ähneln hier den Smilnoschiefern, noch mehr jener Fazies, die in Wyszkow angetroffen wird. Sie sind stark gepreßt, exhalieren Gase und schwitzen 01 aus, enthalten auch kleine Mengen von schönstem Ozokerit. Ich lege jedoch diesem Ozokeritvorkommen keine praktisch tech nische Bedeutung bei, da dasselbe immerhin nur spärlich zu sein scheint. Gegen Norden und Nordosten prävalieren Sandsteine, verflachen sich die steil gerichteten Schichten und schon etwa 400 m oberhalb der Ungbrücke am steileren Ufer liegen konkordant Sandsteine auf, deren Einreihung zum Oligozän. als Magurasandstein (1) keinem Zweifel unterliegt. Etwa 500 m flußabwärts von der Ungbrücke tritt das südliche Gehänge des bewaldeten Berges Kamen schroff an das Bett des Flusses und entblößt sehr schön die bekannten roten Mergeltone (4 a), welche entweder das unmittelbar Liegende der Menilitschiefer bilden oder von diesen durch Übergangsschichten (3) getrennt werden, welche aus dünn geschichteten Wechsellagerungen bunter Schiefer und kieseliger rost braun beschlagener, senkrecht zerborstener Sandsteine bestehen, die den Gebirgswänden ein gebändertes Aussehen erteilen. Diese Schichten enthalten selten reiche Mengen von Petroleum, häufig jedoch feinkörnige gelbliche oder weiße, mürbe (nummulitenfiihrende Sandsteine). In den tieferen Lagen der roten Mergeltone erkennt man mehrere (bis 3) Lagen intensiv grün und blau gefärbter Mergeltone (4 b) welche auf schmutziggrauen, glimmerreichen Hieroglyphen- und Fukoidenschiefern (4 b) aufruhen. Das Streichen dieser Schichten ist wie das der Hangendschichten 320°, das Verflachen 50 bis 65° gegen NO. Dieser Schichtenkomplex ist an vielen Orten Galiziens und in dem nordwestlichen Teile dieses Ölzuges reich an Öl, so daß die Vermutung nahe liegt, daß die Petroleumspuren in den dunklen Menilitschiefern ihren Ursprung diesen Schiefern auch hier verdanken, daher die reichere Ölführung der Position in ihnen aufzusuchen ist. Das Liegende dieser Schiefer, welche auch 200 m nördlich von der Grenzbrücke zwischen Starna und Luh am Bachufer anstehen, bilden grobbankige Sandsteine (5). Es ergibt sich daher folgendes Schichtenprofil, wie es Skizze II
REFERATE.
104
zeigt, und folgt aus den der Wirklichkeit entsprechenden Schichten stellungen, daß die Achse des Hauptsattels nicht mit dem Laufe des Ungflusses zusammenfällt, sondern ihn südwestlich von der Starna— Luher Grenze verquert und daß Bohrungen, welche Aussicht auf Erfolg Kamen
Fig. 2. Profil bei Luh, Komitat Ung. 1. 2. 3. 4a) 4 b)
Magurasandstein I M enilitschiefer } ° g ° Zan Übergangsschiefer j obereozän Rote Mergeltone ................ .. ........... I r cozáo Hierogliphen- und Fukoidenschichten J
haben sollen, südwestlich von der Ungbrücke gegen die bunten Mergel zu situiert werden dürfen, wenn man nicht die ganze Mächtigkeit der die ölführenden Schichten überlagernden Menilitschiefer durchbohren will. Ist jedoch das Ölvorkommen in Luh nur an die Menilitschiefer gebunden, so dürften Bohrungen schwerlich giößere Ölmengen er schließen.
REFERATE. (1.) Die K reide-(H ypersenon-)F auna des Peterw ar d ein er
(P é te rv á ra d e r) Gebirges (Fruska-Gora). Von weil. Dr. Palaeonthographica, Bd. LII, pp. 10 Textfiguren, Stuttgart 1906.)
P ethő.
57—331,
J u liu s
22 Tafeln und
In der vorliegenden Arbeit ist die Wirksamkeit eines Menschenlebens niedergelegt, leider nicht ganz so und nicht ganz in der Form, wie es der verewigte Verfasser geplant hat. Wir, die wir Zeugen seiner gewissenhaften Tätigkeit waren, wissen, daß der Verfasser ein vollkommenes Werk liefern wollte. Seine Arbeit war bereits anfangs der lX80-er Jahre zum großen Teil fertig, zu welcher Zeit auch die 22 Tafeln unter seiner Aufsicht in München hergestellt wurden. Von diesem Zeitpunkt an, war er beflissen das Werk zu vervollkommnen; einzelne Teile
REFERATE.
105
desselben erfuhren eine durchgreifende Umarbeitung, doch blieben auch solche Kapitel, die er nicht korrigiert und bei welchen er nicht einmal die spätere Literatur nachgetragen hat. Infolgedessen finden sich in seinem Werke Abschnitte, die auf dem heutigen Niveau der Paläontologie stehen, während dagegen andere leider den Standpunkt widerspiegeln, welchen der Verfasser in den 80-er Jahren des vorigen Jahrhunderts eingenom m en hat. Zu Beginn der 90-er Jahre wurde die Tatkraft P ethös durch das A b leben seiner Gemahlin auf Jahre hinaus lahmgelegt und als er später den Schmerz hierüber überwunden hatte und sich abermals m it voller Kraft dem endgültigen Abschlüsse seines Werkes zuwenden wollte, erfaßte ihn ein jahre langes schweren Leiden, welches ihn am 22. Oktober 1902 dahinraö'te, ohne daß er sein Werk hätte beenden können. Durch diese Mängel wird jedoch an dem Werte seiner Arbeit nichts geän d ert; jeder Fachm ann wird bei Benützung derselben mit Leichtigkeit die Stellen erkennen, die der Verfasser nicht mehr umarbeiten konnte. Solch einer Stelle begegnen wir z. B. auch auf Seite 238, wo er über die Gattung Septifer folgendes schreibt: «Bisher wurden aus der Kreide kaum einige Arten dieser Gattung beschrieben, und zwar nur aus Amerika, die unten beschriebene Art ist die erste europäische». Zur Zeit, als P ethö diese Zeilen schrieb (um 1880— 1882) entsprach dies allerdings den Tatsachen; jedoch bereits 1884 stellte H olzapfel die SowERBYsehe Modiola lineata ( = Modiola nngusta R oemer , Mytilus Cuvieri M a t h ., Mytilus lin e a tm bei d ’O rbigny und M ü l l e », M ytilus scalaris bei M ü ll er u . s . w .) in die Gattung Septifer. Als ich die obere Kreidefauna von Alvincz bearbeitete, verglich ich den dort beschriebenen Septifer lineatus auch im Beisein P ethös mit der Literatur und nam entlich m it H olzapfels Arbeit, so daß es keinem Zweifel unterliegt, daß P et hö von dieser W andlung der Dinge wußte. Der Grund also, daß diese Stelle doch so erschienen ist, liegt ausschließlich darin, daß er diesen Teil nicht mehr revidieren konnte. Ein wesentlicher Mangel der Arbeit besteht in dem Fehlen einer. Auf arbeitung und Zusammenfassung der paläontologischen Ergebnisse. Wie aus der Arbeit selbst ersichtlich, jedoch auch nach den mündlichen Mitteilungen des Verfassers bekannt, besteht diese Fauna aus den verschiedensten Elementen. Wir sehen in derselben das Garumnien der Pyrenäen, die Kreide von Beludschistan und noch mehr von Indien, sowie durch einige Arten die des Gosautales, von Maestricht und Ste. Croix vertreten. Prof. Dr. L . v. L óczy, der die Drucklegung des Werkes übernahm, forderte mehrere m it der Kreidefauna sich eingehender beschäftigende Fachm änner zur Herstellung einer solchen Zusammenfassung auf, doch wollte — was nur natürlich ist — keiner der selben diese Arbeit übernehmen. Das Werk wird durch das Vorwort Dr. L . v. L óczys und Dr. A. K ochs eingeleitet, wonach auf 12 Seiten ein reichhaltiger Literaturnachweis folgt. Vor der detaillierten Beschreibung der Fauna finden wir die kurze Zusammen fassung der orographisehen und geologischen Verhältnisse des Pétervárader
106
REFERATE.
Gebirges und sodann auf den Seiten 87— 326 die eingehende Bearbeitung des paläontologischen Materials. Von Cephalopoden werden 4 Arten beschrieben, darunter 2 neue Spezies : Pachydiscus suprem u s und S o n n era tia cereviciana. Von Gastropoden werden 69 Arten beschrieben, darunter folgende 49 neue S p ezies: Phasianella sericata, Turbo (? Collonia) Lenzi, Astralium densiporcatura, Astr. undato-coronatum, Astr. Hofmanni, Trochus (Tectus) Szerémensis, Tr. (Ziziphinus) Schafhäutli, Tr. (Eutrochus) Neumavri, Tr. (Gibbula) Pilari, Nerita gemmata, Neritina Lóczyana, Solarium cyclospirum, Turritella (Torcula) bicorollata, Turr. sulcato-carinata, Turr. Telegdiana, Turr. Szerémensis, Turr. interposita, Turr. (Turrispira) fallax, Vermetus (? Vermiculus) tricarinatus, Laxispira distincta, Natica Fruscagorensis, N. plesio-lyrata, N. provideata, N. uberiformis, N. (Gyrodes) Kochi, Pyramidella (Obeliscus) insolitus, Cerithium liberosum, C. trilinum, C. detrectatum, C. (Campanile) regens, Potamides (Tvmpanotomus) Semseyi, Aporrhais crepidatus, A. (Arrhoges) machaerophorus, A. (Malaptera) minuta, Rostellaria (Hippocrene) subtilis, Cypraea Zsigmondyana, Pseudoliva Zitteli, P. praecursor, Fusus Schlossen, F. delicatus, F. conjecturalis, Cantharus (?Pollia) Hantkeni, Voluta (Volutilithes) occulte-plicata, V. (Volutocorbis) exornata, Turricula monilifera, Pleurotoma (Surcula’l liypersenonica, Pl. (S.) deperdita, Pl. (? Clathurella) orba, A cteon ella (Volvulina) inflata. Die Lamellibranchiaten sind am reichhaltigsten vertreten ; es sind zusammen 84 Arten, darunter folgende 39 neue Arten und 1 neue Varietät vorhanden : Ostrea (Alectryonia) subarcotensis, Gryphaea cereviciana. Gr. semicoronata, Spondylus spinosus, Sow. sp. műt. hungarica, P et h ő , Lima (Radula) Szilyana, L. (R.) selectissima, L. (R.) Brusinai, Pecten Krenneri, P. vertebratus, P . (Chlamys) Szerémensis, Neithea Böckhi, N.Almusana, Gervillia orientalis, Perna Cereviciana, Septifer variábilis, Area (Barbatia) syrmica, Cucullaea (Trigonoarca) Szabói, Pectunculus hungaricus, Limopsis nummuliformis, L. Vilmae, Trigonia spinuloso-costata, Astarte (Eriphyla) subplanissima, Crassatella slavonica, Chama Töröki, Sphaerulites solutus, Lucina proboscidaea, Cardium quadricristatum, C. pseudo-productum, C. cerevicianum, Cypriana (Venilicardia) arcuata, Petricola Hyppuritarum, Tapes transerta, T. (Baroda) flagellifera, Cytherea Kochi, Cyprimeria Haueri, C. elliptica, Gari praecursor, G. diversisignata, Panopaea mermera, Anatina (Cercomya) cymbula. Von Brachyopoden werden 7 Arten beschrieben, darunter 1 neue Va rietät: R hynchonella plicatilis Sow. var. syrm iensis P et h ő . Außerdem stellte der Verfasser unter den Turritellen eine neue Klasse : Turrispira auf, deren charakteristisches Merkmal darin besteht, daß ihre U m gänge einander kaum umfassen, wodurch sie sich den Laxispiren nähert, wäh rend ihr allgemeiner Habitus auf Zaria verweist. Über die bei den Neriten aufgestellten beiden Untergattungen soll noch weiter unten die Rede sein. Ein das Verständnis störender Fehler ist bei der Drucklegung unter laufen. Die Textfigur 5 auf Seite 157 stellt nämlich nicht Cerithium Fifjoiin im i, sondern P o t a m id e s ( T y m p a u o to u tu s ) S e m s e y P e t h ő , und zwar a) z w e i
REFERATE.
107
f a c h und b) v i e r f a c h vergrößert, nicht aber — wie die Texterklärung besagt — in natürlicher Größe und zweifach vergrößert dar. Diese Figur gehört also auf Seite 162. Von großem Werte sind die nach der Beschreibung der einzelnen Arten folgenden Vergleichungen und Bemerkungen, deren manche als selbständige Studie einen würdigen Platz einnehm en könnte. Besonders wichtig sind einige Berichtigungen, die P e t h ö an der Diagnose und am Namen einzelner Gat tungen und Arten vornahm. So berichtigte er die Charakterisierung und E in teilung der Gattungen N erita und Dcjanira. Das Genus Neritu wird in 4- Untergattungen eingeteilt: 1. N e rita s. str. L a m . 1799, 2. Lifisoehilus P e t h ö 1882, 3. Oncochilus P e t h ö 1882, 4. Otostoma d ’A r c h . 1859 emend. P e t h ö 1882.* E ingehend befaßt er sich auch m it der Trennung und Bestim mung der Gat tungen NeitJiea und Vola (Janira) und reiht auf Grund dessen die Muscheln vom Typus des Pecten quinquecostatus und P. quadricostatus in das Ü R O U E T S ch e Genus N eithea ein. Ferner gibt er eine berichtigende Beschrei bung von H ippurites polystilus P i r o n a u . s . w .
* W ie oben bereits erwähnt, ist es ein überaus bedauerlicher Mangel dieses Werkes, daß in demselben die Ergebnisse nicht zusammengefaßt sind, woran den Verfasser der Tod verhindert hat. W ollte jemand jetzt eine Zusammen fassung zu dem Werke schreiben, so wäre dies nur nach eingehendem Stu dium des beschriebenen Materials sowie der vorliegenden Arbeit selbst und nach detaillierter Vergleichung m it der Literatur möglich. Bis dahin aber, als sich jemand dieser dankbar scheinenden Arbeit unterziehen würde, • möchte ich es versuchen mit einigen Zeilen zur Charakterisierung der Fauna des Pétervárader Gebirges beizutragen. Vergleichen wir vorerst die Zahl der oben aufgezählten neuen Arten mit der der bestimmten Spezies, so zeigt es sich, daß 72 bekannten Formen 92 neue Arten gegenüberstehen. Noch schärfer tritt der Gegensatz hervor, wenn die 22 genau bestimm ten Spezies den 92 bekannten und 50 nicht ganz genau bestimm ten Arten gegenübergestellt werden. B ei einer so gewissenhaften und m it großer Sorgfalt verfertigten Arbeit, wie es die P e t h ö s ist, kann man bereits aus diesen Zahlenwerten schließen, daß sich diese Fauna unter ganz eigentüm lichen Verhältnissen entwickelt h at; die Lebensbedingungen mußten hier von den bisher bekannten oberkretazeischen Lokalitäten völlig abweichend gewesen sein. Nur auf diese Weise ist die Auswahl so vieler neuer Arten erklärlich und nur so war es möglich, daß bereits bekannte Arten Charaktere
* Verfasser hat diese Untergattungen bereits Ib82 aufgestellt, hierüber jedoch bloß einen kurzen Auszug m itgeteilt. Nachdem Z i t t e l bereits vor dem Erscheinen der detaillierten Beschreibung diese E inteilung in seine Paläontologie übernahm, sind diese Subgenera in der Literatur heute bereits allgem ein akzeptiert.
REFERATE.
108
|
Ste Croix
Mnj.sti iclit
Aachen-
| 1 1 1 1 Pyreniieu gildt'rankreich
1 Gosan
1 Indien
Beludschistanj
1 N a m e der Arten
Alvincz
annahmen, die eine genaue Identifizierung mit den Originalspezies nicht mehr zulassen. I n der folgenden Tabelle werden die bereits bekannten Arten auf Grund der PETHÖschen Arbeit m it einigen oberkretazeischen Lokalitäten verglichen, wobei die genau bestimm ten und nicht genau bestimm ten Arten auseinander gehalten werden. U nter den letzteren ließ i c h die als unbestimmbar b e z e i c h neten Formen weg, zu den ersteren dagegen nahm i c h einige neue Arten P e t h ö s auf, die ich in der Umgebung von Alvincz noch vor dem Erscheinen vorliegender Arbeit nachweisen konnte.
1
Genau bestim m te Arten.
i 1
1. Pachydiscus supremue, P ethö 2. Nerita (Otostoma) divaricata, d ’O rb ................ ........ ........... .. ........ 3. Turritella Eicliwaldiana 4. — (Torcula) dispassa, S tol . 5. — (Zaria) quadricincta,
+ +
+ 1 A llgem ein verbreitete Art.
6. Ceritliium
7. 8.
9. 10.
11. 12. 13. 14. 15. Ifi.
17. 18.
19. 20.
21. 22.
+
+
G oldf ....... .. ............ .. ........ ............
Figolinum , V idal Voluta (Volutkilites) septemcostata, F orbes ........................... Ostrea angulata, S chloth . sp. Grypliaea vesicularis, L am. sp. E xogyra ostracina, L am . s p ...... Pecten Krenneri, P ethö ......... — (Chlamys) Palassoni, L e y m . Neithea Faujasi, P ict . et C amp . — quadricostata, D rouet Inoceram us Cripsianus, M ant . Modiola typica, F o r b e s ............. — flagellifera, F o r b e s ................ Crassatella Zitteliána, S tol . Astarte (Eriphyla) subplanissima, P et hö ......... ..................... Chama Töröki, P ethö .... _ H ippurites (Pironacai polystilus, P irona ............ . . Cardium Duclouxi, V idal
+
+ + + + A llgem ein verbreitete Art. A llgem ein verbreitete Art. Allgem ein verbreitete Art. +
! + + '
Allgem ein verbreitete Art. Allgem ein verbreitete Art. i i + + 1 Allgem ein verbreitete Art. 1 + +
|
1 1 [
1
i Udine (Ober italien)
+
+
1l
+
1U 9
23. Tellina (Linearia) circinalis, D u j . sp....... __ ...... 24. Crania Ignabergensis, R e t z i u s 25. Terebratula carnea, S o w ..... 26. - semiglobosa, S o w . ........
|
1 1 1 1 3cd m
O
Ö
l
+
Elbegegend
A llgem sin verbreitete Art-
j
I+
+
(Y e rm ic u lu s)
Í i 1
+ + + 1
a D g u i s , S t o l ............ ..............................
+
32. Pyrgulifera cfr. a c i n o s a , Z E K . s p . 33. Cerithium cfr. earnaticum.STOL. 34. Cypraea (Luponia) cfr. carnatica
+
S t o l ............ ................................. .........
+
i +
+
35. L im a (Radula) a f f . P i c k l e r i , Z i T T . 36. — (Acesta) cfr. subconsobrina,
37. — (? Plagiostom a) aff. Althi, E. F a v r e .......... ... ._ ....... ... „ 38. Pecten (Synclonema) aff. sublam inosns, F a v r e .......... 39. N eith ea aff. ßtriatocostata, G o l d f . s p ............. ........ _ _ 40. Modiola cfr. siliqua, M a t h . 41. Pectunculus aff. subplanatus, 42. Leda (Yoldia) cfr. obtusata, S t o l . 43. Astarte (? Eripbyla) granum, M ath, sp.................. . ................... 44. Radiolites cfr. crateriformis, D e s m . s p . ... „ „ _ __ .............. 45. Cardium (? Acantkocardium) cfr. asperum, M ü n s t ..................... .. 46. Tellina (Peronaeoderma) cfr. Stoliczkai, Z i t t ......... .......................... 47. P h olad om ya cfr. Elisabetkae, M oesch . .... _ ............................... 48. R h ynchonella cfr. Mantellina, Sow..,..____ .... „.. .._ ................ 4!). Terebratula aff. biplicata X se miglobosa, Sow. _________ _
Südamerika(Chile
+
cfr.
d ’O r b ................... ............. ...........................
England
Allgei nein vtirbr eitel e Art.
Baculites aff. vagina, F o r b e s Scalariacfr.subturbinata.D'ORB. Turritella nff. diejuncta, Z e k . — cfr. ventricosa, F o r b e s ... V erm etu s
m
i
Nicht (jenau bestim m te Arten. 27. 28. 29. 30. 31.
* ‘o O CD
Pyreniieu Südfrankreich AachenMeeetricbt
Indien
| Alvincz
N a m e (1er A r i e n
Beludsehistanl
1 1
REFERATE.
1 i
|+
+ Lemberg
! 1
+ + + +
+
L em berg,
+
Lem berg Quaderwandstein
Í
Í
!
! +
+
1
+ Westfalen +
+
4-
i
| l
E lb e
gebiet.
110
REFERATE.
B ei dem Vergleiche der Fauna können die nicht genau bestimmten Arten, obzwar sie überwiegen, leider nicht als Grundlage dienen, Ebenso mußten jene genau bestimmten Spezies unberücksichtigt bleiben, die in der oberen Kreide allgemein verbreitet sind. Hiernach bleiben als Grundlage des Vergleiches bloß 17 Arten übrig. Darunter befinden sich 6 (35‘3°b) indische, 3 (17 ‘6 % ) beludschistanische, • 1 (5'8°d) gosauer, 4 ^ S ^ / o ) pyrenäische, 2 (11 *7%) Ste. Croixer, 4 (25‘5%) Alvinczer und 2 (11*7%) südfranzösische Arten. Auffallend ist der Umstand, daß sich aus der Aachener und Gosaukreide — außer den allgemein ver breiteten Arten ■— kaum je eine Art vorfindet. Eine augenfällig große Verwandtschaft zeigt sich demnach einerseits mit der indischen, anderseits aber m it der südeuropäischen Kreide, w äh rend die nordeuropäische Kreide bloß durch einige Gosau-, Aachener und Quadersandsteinarten vertreten ist. Von den ungarischen oberen Kreidebildungen weist m it der Fauna des Pétérváradéi- Gebirges die der Umgebung von Alvincz die größte Verwandt schaft auf, obzwar indische Formen in dieser kaum vorhanden sind. Die Fauna des Pétervárader Gebirges muß demnach als eine Mischung der südeuropäischen und indischen Kreidefazies betrachtet werden, der sich auch noch einige Formen der nordeuropäischen Fazies beigemengt haben. Die Fortsetzung der indischen Kreide ist infolge der Verwandtschaft in Beludschistan zu suchen, während das Westende des Zuges, wie es scheint, durch das Pétervárader Gebirge gebildet wird, wo sich dieselbe bereits mit der südeuropäischen Kreide vermengt hat, so daß durch die beiden Fazies die im Obigen aufgezählte eigentümliche Fauna hervorgebracht wurde. Zu erwähnen ist auch noch die in Hi))purites polystilus sich kund gebende Verwandtschaft mit der Kreide Oberitaliens (Umgebung von Udine). D a s A l t e r d e r F a u n a betreffend steht eine Klärung der Frage noch aus. Der größte Teil der Arten verweist auf das Senon und ist für das Obersenon charakterisierend; einige Arten sind jedoch mit dem Garumnien g e meinsam. Infolgedessen dürfte diese Fauna in den Zeitabschnitt des Senon und D anién zu stellen sein. P e t h ö bezeichnet sie zwar als «hypersenon», doch spricht in Angesicht der geringen Anzahl der vergleichbaren Arten bei dem heutigen Stand der Dinge kaum ein Moment dafür, die Fauna höher als das D anién zu stellen. Es wäre denn, man zöge jenen Stom atopsis in Betracht, der in der Beschreibung nicht erwähnt ist, der aber — obzwar artlich unbestimmbar — diese Fauna m it den Cosinaschichten in Zusammen hang bringen könnte. M. v. P á l f y . (2 .) L í’.s
Richcsses Minerais Sei-bie de la
p a r D o u c h a n J oa n o v itc h g e o -
l o g u e . Paris. H . D u n o t e t E. P in a t. 1 9 0 7 .
(Im ungarischen Text eingehend besprochen.)
A. G e s e l l .
