KIADJA EGYSZERSMIND A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZERKESZTIK. PAPP KÁROLY dr. És YOGL VIKTOR dr. TÁRSULAT TITKÁRAI

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYOIRAT

s G . o b í ^

v"

KIADJA

A M A G YA R H O N I F Ö L D T A N I TÁRSULAT. E GYSZ E RS MI ND

A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZE RKE SZ T I K

PAPP KÁROLY dr. És YOGL VIKTOR dr. ▲ TÁRSULAT TITKÁRAI.

N E G Y V E N E D IK KÖTET. 1910. HAT

TÁBLÁVAL

ÉS

ÖTVENNYOLC

S ZŐ V E O K Ö Z Ö T T I

RAJZZAL.

FÖ L D T A N I KÖZLÖNY.
AMTLICHES ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT. REDIGIERT

Dr. K. v. PAPP

VON

und

Dr. V. VOGL

S E K R E T Ä R E L)KK G E S E L L S C H A F T .

V IE R Z IG S T E R MI T

SECHS

TAFELN

UND

B A \ I ) . 1910.

AC HT U N D F Ü N FZ IO

T E X T I L L D S T R AT IO N E N

BUDAPEST, 1ÍU0. A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.* KIGKNTUM DER UNG. GEOL. GESELLSCHAFT.

TARTALOM,JEGYZÉK. A) ÉRTEKEZÉSEK. Lap

Néhány új és m ár ismert molluszkumfaj a Krassószörényi-Hegység alsókrétakorú lerakódásaiból (a VI. táblával és az 50—51. ábrával) _ _ _ 609 E rődi K á l m á n ___ A mezőségi tavak eredetéről (a 16. és 17. ábrával) 336 F ranzen au Á goston Középmiocén rétegeknek új előfordulásáról Budapest környékén, Rákospalotán _ _ _ _ .... _ « .1 5 6 O aál I stván __________ .. Kövületes középmiocén Déva határában (egy ábrával) 163 - Ujabb adatok a Cowpylata banatica ( P a r t s c h Rm.) pleisztocénkorú elterjedéséhez _ _ .... ____ 166 K ormos T i v a d a r ____ Succinaea Schuhmacheri, A n d r e a e és Limnophysa diluviana , A n d r e a e Magyarország pleisztocén faunájában 170 Daudebardia (Libania) Lányi Pfr. Magyarország ple­ isztocén faunájában 173 L óczy L ajos — . A monacói oceanografiai muzeum. (Az 1—4. ábrával) 12U - A stockholmi nemzetközi geológiai kongresszus (a 4L ábrával)_ 529 Löw M á r t o n . _ „ _ Miargyrit Nagybányáról (az 53. ábrával) _ _ — 624 Magyarországi kőzetalkotó ásványok _ _ __ 541 M aüritz B é l a ____ __ Geologiai megfigyelések Herkulesfürdő körül (az 52. K opcsa F er en c báró ..................... — _ _ .... 622 ábrával) . „ ... 480 PÁLFY M Ó R __________ _ A szarvaskői Wehrlittömzs (a 39—40. ábrával) P app K á r o l y __________ . A kissármási gázkút Kolozs megyében (két táblával és hat ábrával) ......... 305 P ávay V ajna F erenc _ Oláhlapád környékének földtani viszonyai (10 ábrával) 340 R éthly A ntal ______ _ Az 1810 januárius 14-iki móri földrengés (két ábrával) 133 S chré te r Z o l t á n ____ A gánti timsósvizű kút a Vértesben (két ábrával) „ 179 T oborffy Z oltán Magyarországi pyrargyritek kristálytani v i z s g á l a t a 360 T reitz P éter Az agrogeologia feladatai (a ü l —IV. táblával s két ábrával ) _ _ ......... 461 V a d á s z M. E l e m é r .... . - Adatok a Magyar-Középhegység dunáninneni sziget­ rögeinek geológiájához ................ _ 176 Z imányi K á r o l y ____ _ Nehány adat a dognácskai pirít kristálytani ismere­ téhez (az V-ik táblával) _ ... 550 + B öokh J á

n o s

____ _

B) KÜYTIi KÖZLEMÉNYEK. <jaál I stván H orusitzky H H ű n e k E mil

enrik

A Valvata antiqua Sow. a magyar faunában _ _ 11>9 A pöstyéni hévforrások radioaktivitásának eredetéről 538 Két ásvány új hazai termőhelye 628 n*

IV

TARTALOMJfcüYZKK.

Lap

(Beköszöntő) __ _ _ _ 1 Papp K á b o l y . Szerkesztői megjegyzés _ ._ 486 — — — — Válasz Lázár Zoltán á r kritikájára . ... 629 T a x q k r H e n r i k ____ .... V a d á s z M. E l e m é r dr. úr válasza megjegyzéseimre kritikai megvilágításban * _ _ _ _. _ ._ _ 178 Tim kó I m r e --------- ------- Uj Pyrula termőhely Budapest környékén _ _ _. 175 T ob orp fy Z o ltá n A gánti timsósvizü kút ásv án y a i.. 184 T r e itz P é te r _ A II. agrogeológiai konferencia Stockholmban 536 V o o l V i k t o r — .. ... Adatok a Cerithium vivarii O ppbnh. eocén előfordu­ lásához _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 625Zim ányi K á r o l y A rutil új előfordulása hazánkban _ 185 O lv a só in k h o z

C) EMLÉK BESZÉDEK. S z o n t a o h Tamás Tim kó I m r e

Nagysúri B ö c k h János élete és munkálkodása (arcképpel) Emlékbeszéd Güll Vilmos társulatunk m ásodtitkára fedett (a rc k é p p e l)

_

_

ä 21K-

1» GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK. Bányászati, kohászati, alkalmazott mechanikai és gyakorlati geológiai nemzet­ közi kongresszus Düsseldorfban _ _ _ _ _ _ 193. A stockholmi nemzetközi geológiai kongresszus _ 195 A düsseldorfi kongresszus i r t a : L ó c z y L a j o s _ _ _ _ _ _ _ 485 A Magyar Orvosok é s Természet vizsgálók miskolci vándorgyfilése _ _ _ 49£ Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület közgyűlése _ _ 49Ä Bányászati tanács Bosznia-Hercegovinában _ _ _ _ _ _ _ _ 493 Bányászok közgyűlése _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 556A Magyar Földrajzi Társaság IV. vándórgvülése _ _ _ ... ._ 558 A budapesti egyetem földrajzi tanszéke _ 561

E) ISMERTETÉSEK. K .: Über Foraminiferen aus dem jungtertiären Globigerinenmergel von Bahna im Distrikt Mehediti (rumänische Karpathen) _ _ „ _ G a á l I s t v á n : A Marosvölgy geológiájáról....... . ... _ _ _ _ _ _ _ K l k i x f e l d t E . : Ätzfiguren am Eisenglanz und verwandte Erscheinungen _ L a c z k ó D e z s ő : Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása P r i n z G y u l a : D ie Vergletscherung des nördlichen Teiles des zentralen Tien­ schan Gebirges .... _ _ _ _ _ _ _ _ _ „ S a w ic k y L y u d o m ir : Erdély morfológiájáról és geológiájáról _ _ ... B e u tle r

190 37 191 186 189 36

F) IRODALOM. A magyar geológiai irodalom repertórium a az 1909. évben

_

_

.... _

_

39'

TARTALOMJUGYZÉK.

V

G) TÁRSULATI ÜGYEK. K özgyűlés 1910 februárius hó 10-én. Lap

Elnöki megnyitó. — Emlékbeszédek. — Az új tisztikar és választmányi tagok választása. — Titkári jelentés. — Pénztári jelentés. A Szabó-emlékalap ügyrendjének módosítása. — Tiszteleti tagsági előterjesztés. — A választá­ sok kihirdetése. — Előterjesztés a Barlangkutató-Bizottság megalakulásáról _

P ó tlá s a Magyarhoni Földtani Társulat közgyűlésének jegyzőkönyvéhez __

56 385

S z a k ü lé s e k : I. 1910 ja n u á r 5-én. N o s z k y J e n ő : A nógrádmegyei Karancs és környé­ kének (salgótarjáni szénterület egy része) sztratigrafiai és tektonikai viszonyai. V a d á s z M. E l e m é r : A Középhegység dunáninneni szigetrögeinek geológiája ... 68 ü . 1910 januáriu s 12-én. R é t h l y A n t a l : A z 1810 januárius 14-iki móri földrengésről. — K orm o s T i v a d a r : Magyarországi posztglaciális klímaváltozásait tárgyaló fejtegetések. — C h o ln o k y J e n ő : Magyarország posztglaciális klíma­ változásairól _ _ _ _ _ _ _ _ ......... _ — — .............. - ... - — 69 III . 1910 március 2-án. L ó c z y L a j o s : A Bakony földtani szerkezetéről. -S z á d e c z k y G y u l a : Adatok az Erdélyi Medence ÉNy-i részének tektonikájához. S c h a f a r z i k F e r e n c : Újabb és kevésbbé ismeretes kőszénbánj'ateriiletek KrassóSzörény vármegyében 200 IV. 1910 március 16-án. L ó c z y L a j o s : Shackleton hadnagynak délsarki expedíciójában az Erebus vulkánról gyűjtött kőzetek bemutatása és ismertetése. L ó c z y L a j o s : A Bakony földtani szerkezete. — K orm os T i v a d a r : Az 1901). évi tatai ásatásokról. — T o b o r f f y Z o l t á n : Magyarországi pyrargyritek _ _ 203 V . 1910 április 6-án. L ó c z y L a j o s : A monacói oceanografiai múzeumról. D i c e n t y D e z s ő : A talaj tápsómennyiségének fiziológiai szerepléséről. — L á z á r V a z u l : A biharmegyei Nagybáród széntelepeinek geológiai viszonyai. — R é t h l y A n t a l : A z 1908 febr. 19-iki földrengés összefüggése a Lajta-hegység tektonikájával 208

VI. 1910 április 13-án. S igm on d E l e k : F e l h í v á s e g y s é g e s k é m ia i ta la j­

— T r e i t z P é t e r : Az a g r o g e o ló g ia : Az E r d é ly r é s z i M ed e n c e lö sz fo ltja ir ó l . 210 VII. 1910 május 4-én. K o rm o s T i v a d a r : A polgárdi pliocén csontleletről. % G a á l I s t v á j í : Az Ipoly jobb partjának harm adkorú képződményei Ipolyság és Balassagyarmat között _ _ ......... „ _ _ _ _ ........ _ _ _ 276 V III. 1910 ju n iu s 1-én. M a u r i t z B é l a : Magyarországi kőzetalkotó ásvá­ nyok. — H ű n e k E m i l : H em atit és epidot Nadapról. — L ó c z y L a j o s : A m. kir. Földtani Intézet idei fölvételeiről és különösen a horvátországi és fiumei új osztályról. — L ó c z y L a j o s : A Bakony földtani szerkezetéről . 377 I X . 1910 november 2-án. M a r o s I m r e : Két hét a Spitzbergákon. — L á s z l ó G á b o r : A tőzegkutatás Svédországban ......................634 X. 1910 november 16-án. S c h a f a r z i k F e r e n c : Nehány újabb lelőhelyű m agyar ásványról. — K o c h N á n d o r : Adatok Budapest székesfőváros altalajá­ nak ismeretéhez. — V e n d l A l a d á r : Az alsómediterrán rétegek kibukkanása a főváros VII. kerületében a Telep-utcában. — V e n d l A l a d á r : Két magyar ásvány kémiai elemzése. — S c h r é t e r Z o l t á n : A Pestszentlőrincen talált plio­ cén ősemlős maradványokról 638 v i z s g á la t i m ó d s z e r e k k id o lg o z á s a t á r g y á b a n .

fe la d a ta i. — P á v a y V ajna F e r e n c

VI

TARTALOM KOYZÉK.

Választmányi ülések. I. 1910 jatniáriUM II. • febuárius III. • március IV. • március V. « április VI. • április VII. • május VIII. ■ junius IX. • november X. « november

hó 5-én « 3-án « 2-án ■ 16-án ■ 6*án • 13-án « 4-én «1-én « 2-án « 16-án

.

_

... ... ...

iMjy 68 68 _ ... 213 214 215 216 . _ __ _ _ _ 381 _ _ _ _ _ 383 _ _ „ _ 640 _ 643.

Bizottsági I. 1910 március hó 20-án II. « junius « 1-én

ülések. _

..

21T 384

II) A BARLANGKUTATÓ BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNY KI. A Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának megalakulása _ .4 Barlangkutató Bizottság Közleményei. _ ... A Barlangkutató Bizottság feladatai.. ... ......... _ _ Kivonat a Barlangkutató Bizottság jegyzőkönyveiből ... A Barlangkutató Bizottság 1910 május 7-én tartott ülésének jegyzőkönyve Kivonat a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának IV. jegyző­ könyvéből , ._ ™ ... _— .. 563 Kivonat a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának V. jegyző­ könyvéből .... — — ... _ __ _ ... _ _ .... _ _ S t r ö m p l G á b o r : Zemplénmegyei barlangok és sziklaoduk (két ábrával) H i l l e b r a n d J e n ő : Jelentés a Szeleta barlangban 1909 év nyarán végzett ása­ tásokról (öt ábrával) ... ... .. ... ._ _ ... _ ... ... ... . Kivonat a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának VI ik jegyzőkönyvéből ... _

84 219^ 220 386.

563 565 645 655

1) VEGYES KÖZLEMÉNYEK. A Magyarhoni Földtani Társulat tisztviselői .. _ .... 70, 459, 526, — — — tagjainak névsora az 1909. év végén — — -részére tett alapítványok 1907. évi dec. 31-én A Magyarhoni Földtani Társulat kirándulása 1910 május hó 2
606 72 81 373 696 695

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS. A) ABHANDLUNGEN. Seite

B öckh , J. f

E r ö d i, F

K . ________ ...

ranzenaü,

G aal , S t .

A . ________ __________

K obmos , T h ..

L óczy, L .

Löw, M . ........................... B . ________ Br. N o p csa , F r . ____ PÁLFY, M . ______ .... _ M a u r itz ,

P a p p , C h . -------------------- .„ P ávay- V a jn a , F r . _______

A . ________ .... Z . ______ T o b o r f f y , Z. ___ _ .... R éth ly ,

S ch rétb r,

T re it z , P. V a d á s z , M. E. _ Zim ákyi, K ._ ...

___ ._ _ __ __

Einige neue und bekannte Molluskenarten aus den unterkretazischen Ablagerungen des Krassószörényer Gebirges (T. Koth L.) _ — _ — 657 Ober den Ursprung der Mezőséger Seen. (Mit zwei F iguren)— _ _ — — — — ~ — 416 Ein neues Vorkommen mitteleozäner Schichten in der Umgebung von Budapest, in Rákospalota — - 253 Fossilführendes Mittelmiozän in der Gemarkung von Déva_ — 261 Neuere Beiträge zur Verbreitung von Campylaea banatica im Pleistozän ... — 263 Succinea Schuhmacheri und Limnophysa diluviana in der pleistozänen Fauna Ungarns — _ — 267 Daudebardia (Libania) Langi i. d. pleistozänen Fauna 269 Le Musée Océanographique á Monaco. (A v ec q u a t r e illu s tra tio n s ) ... _ __ _ _ — 223 Le Congrés géologique international á Stockholm (avec une fignre) _ _ _ _ _ _ _ _ S71 Miargyrit von Nagybáuya (mit Fig. 53) .... — — 674 Über einige gesteinbildende Mineralien aus Ungarn 581 Geologische Beobachtungen bei Herkulesfürdö — — 671 Der Wehrlitstock von Szarvaskő (mit zwei Figuren) 518 Source de méthane ä Kissármás (Comitat de Kolozs) (a v e c l e s p l a n c h e s I, II et les figures 10 á 15) 387 Die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Oláhlapád (mit zwei Figuren) _ 420 Das Erdbeben von Mór am 14. Jan. 1810 _ 227 Der alaunhaltige Brunnen von Gánt _ ......... 277 Kristallographische Eigenschaften ungarischer Pyrargyrite (mit acht Figuren) _ _ _. _ .... ~ 420 Die Aufgaben der Agrogeologie (mit zwei Tafeln und zwei Figuren) .......... _ .... _ „„ ____ 518 Zur Geologie des Ungarischen Mittelgebirges 273 Einige Beiträge zur kristallographischen Kenntnis des Pyrites von Dognácska 501

VIII

INHALT8VBBZKICHN18 DBS BU PP LEMENTS.

li) KURZE MITTEILUNGEN. SiHte

An unsere Leser H o b u s i t z k y , H.

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 87 _ _ Über den Ursprung der Radioaktivität der Thermen von Pöstyón (mit zwei Fig.) _ _ _ _ _ _ 578 H u n b k , E. ___________ Neuer ungarischer Fundort zweier M ineralien_ _ 678 Anmerkung des Redakteurs _ _ _ _ _ _ _ 524 Papp, K . ___ _ T akqer, H . ___ __ _____Die Entgegnung des H errn M. E. V a d á s z auf meine Bemerkungen _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 275 Timkó, E ___ Ein neuer Fundort von l*yrula in der Umgebung von Budapest _ _ _ _ _ _ _ _ _ 272 T o b o b f f y , Z . ___ ... _ Die Minerale des alaunhaltigen Brunnens von Gánt 282 T r e i t z , P. La deuxiéme Conference agrogeologique á Stockholm _ _ •_ _ 576 V o g l , V . _____________ Beitrage zur Kenntnis der vertikalen Verbreitung von Ceritium vivarii, Oppenh. ......... _ _ _ _ _ 670 Zimányi, K. _ _ . . . ___ Ein neuer Fundort des Rutils in Ungarn _ _ _ 283

C) GEDENKREDEN. S z o n t a g h , T h . ________ Tim kó,

E.

Johann Böckh von Nagysur, sein Leben und Wirken 89 Gedenkrede über Wilhelm Güll _ _ _ _ — 113

D) GEOLOGISCHE NEUIGKEITEN. Fachkommission für Bergbau in Bosnien und der Herzegovina _ _ _ _ Generalversammlung des Ungarischen Berg- und Hüttenmännischen Landes­ vereines _ _ _ _ IV. Wanderversammlung der Ungarischen Geographisohen Gesellschaft« _ Der Lehrstuhl für Geographie an der Universität Budapest _ _ _ _ _

225 596 597 597

E) REFERATE. B e u tlb r , K .:

Über Foraminiferen aus dem jungtertiären Globigerinenmergel von Bahna ~ ~ ~ ~ _ _ _ _ G a á l , St.: Über die Geologie des M arostales_ _ _ _ _ _ _ _ _ K l e i n f e l d t , E . : Ätzfiguren am Eisenglanz ~ ~ L a c z k ó , D .: Geologische Beschreibuog der Stadt Veszprém ... ... _ — Pantz, J . : Die Vergletscherung des nördlichen Tien-schan-Gebirges _ _ _ S a w ic k i, L . : Über die Morphologie und Geologie von Siebenbürgen _ _ _

287 122 288 284 287 120

b) LITERATUR. Repertorium der auf Ungarn bezüglichen geologischen L iteratur im Jahre 1909

39

IN HALT SV ER ZEICHNIS D E9 SUPPLEMENTS.

IX

G) GESELLSGHAFTSANGELEGENHEITEN. Mitteilungen au s den Fachsitziingen der Ungarischen G eologischen Gesellschaft.

Seite

5. Jänner 1910. N o s z k y , E . : Die stratigraphischen und tektonischen Ver­ hältnisse des Berges Earancs und dessen Umgebung im Komitate Nógrád. — V a d á s z , E. M.: Über die Geologie der cisdanubisehen Schollen des Mittelgebirges 123 12. Jänner 1910. R é t h l y , A. : Über das Erdbeben von Mór am 14. Jänner 1810. — K orm os, Th. : Über die postglacialen Klimaschwankungen in Ungarn. — C h o ln o k y , E . : Über die postglacialen Klimascbwankungen _ _ ._ — _ 123 2. März 1910. L ó c z y , L . : Über den geologischen Bau des Bakony. — S z á d e c z k y , J . : Beiträge zur Tektonik des NW-lichen Teiles des Siebenbürgischen Beckens. — S c h a f a r z i k , F r . : Über neuere und weniger bekannte Stein­ . 28(J kohlengebiete im Komitate Krassó-Szörény _ _ _ .... — ....... 16. März 1910. L ó c z y , L . : Gesteinmuster vom Vulkan Erebus und ein australisches Radiumerz. — L ó c z y , L . : Über den geologischen Bau des Bakony. — K orm o s, T h .: Über die Grabungen im Jahre 1909 in Tata. _ ... _ _ 291 6. A pril 1910. DiCfcNTY, D . : Über die physiologische Rolle der Nährsalzmengen im Boden, sowie über die relativen Zahlen derselben. — L á z á r , V .: Über die geologischenVerhältnisse der Kohlenflöze von Nagybaród. — R é t h l y , A .: Zusammenhang des Erdbebens vom 19. Feber 1908. mit der Tektonik des Leithagebirges _ 295 15. April 1910. S ig m on d , A .: Aufruf an alle, die sich mit chemischer Bodenuntersuchung befassen, betreffs der Vereinheitlichung der Bodenuntersuchungsmethoden. — T r e i t z , P. : Über die Aufgaben der Agrogeologie. — P á v a y -V a j n a , F r . : Über die Lößflecken des Siebenbürgischen Beckens _ _ __ — _ . ....... — 297 4. Mai 1910. K o rm os, T h . : Ü b er s e in e G r a b u n g e n bei P o lg á r d i. — G a á l , S t . : Die Tertiärbildungen am rechten Ufer des Ipolyflusses zwischen Ipolyság und Balassagyarmat _ _ - ............. _ — — — — — — — 451 1. Juni 1910. M a ü r i t z , B . : Über einige gesteinbildende Minerale aus Ungarn. — H u n e k , E .: Über den H äm atit und Epidot von Nadap. — L ó c z y , L . : Über die diesjährigen Aufnahmen der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt und besonders über die neue Sektion für Kroatien und Fiume. — L ó c z y , L .: Über die Paläographie und Tektonik des Balatongebirges _ _ _ _ 452 2. November 1910. M a r o s , E . : Zwei Wochen auf den Spitzbergen. — L á s z l ó G .: Torflager in Schweden ........ _ _ ......... 670 16. November 1910. S c h a f a r z i k , Fr. : Daten zur Kenntnis der Verbreitung von einigen Mineralien in Ungarn. — K o c h , F . : Über den Untergrund von Budapest. — V e n d l , A.: Die chemische Analyse des Desmins vom Csódiliegy und das Chabasits aus dem sátorosi Steinbruch. — S c h r é t e r , Z . : Über einen reichen Mastodonfund _ — (>79

H) MITTEILUNGEN AUS DER HÖHLENFORSCHUNGSKI »MMISSH »X. Konstituierung der H öhlen fo rsch u n g sk o n in u ssio n der ung. Geol. Gesellschaft _ ... _ — — 125 Die Aufgaben der Hohlenforschungskommission

_

_

—

20ÍJ

X

IN H A LT SV ER Z EI C H N IS DES S U P P L E M E N I S .

Seite

Auszug aus dem II. und III. Protokoll de« Höhlenforschungskommission _ _ Auszug aus der Sitzung vom 7. Mai 1910. Protokoll dor Höhlenforschungskommission _ ._ _ . ... _ .... _ Auszug aus dem IV. und V. Protokoll der Höhlenforschungskommission _ Auszug aus dem VI. Protokoll der Höblenforschungskommission der ungari­ schen Geologischen Gesellschaft — _ .... H i l l e b b a n d , E . : Bericht über die in der Höhle Szeleta im Sommer de6 Jahres 1909 durchführten Ausgrabungen (mit fünf Abbildungen) StrÖ m pl, G . : Die Höhlen und Grotten des Komitatcs Zemplén _ _ _ _

301 458 598 692 081 599

I) VERSCHIEDENE MITTEILUNGEN. Funktionäre der Ungarischen Geologischen Gesellschaft — 71, 459, 52C, 000, C94 Verzeichnis der Mitglieder der Ungarischen Geologischen Gesellschaft mit ........ ... ............................................ 72 Ende 1909 Fundationen zu Gunsten der Ungarischen Geologischen Gesellschaft am 31. Dezember 1909 ... ................. _ _ .„ — — — 81 Verzeichnis der mit der Szabó-Medaille der Ungarischen Geologischen Gesell­ schaft ausgezeichneten Arbeiten _ — 007, 095

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ. (Alphabetisches Register.) [Ami a ném et szövegre vonatkozik ( )-be van foglalva.] Ami a francia szövegre vonatkozik dűlt számokkal van szedve.' [Das auf den deutschen Text Bezügliche ist in ( ) gesetzt.] [Das auf den französischen Text Bezügliche mit kursiven Ziffern ist gesetzt.] I.

SZEMÉLYNEVEK. ( P e r s o n e n n a m e n .) A Lzinger, Gy. 39 — Ackner 360, 369 (435, 445) — Ackner, M. J. 185 (2831 I. Albert 130, 20S (224, 225) — Alexander 538 (578) — Almásy, S. 9. 189 f!)7» — Anaxagorap 149 (245) — Anaximenes 149 (245) — Andersson, J. G. 195, 529, 536 1571. 576) — Andreics, J. 39, 56, 50, 492, 557 — Andrássy, Gy. gr. 492 — Andrussov 132, 351, 357 (227, 428, 433) — Aquilear, J. G. 534 (575) — Aradi, V. 39, 47 — Arnou, G. 489 — Arthaber 206 (29á) — Ascher, V. 56 — Atterberg. A. 32, 40, 537 (117, 576, 577) — Auinger 162 (260). Babes, K. 56 — Baconi, A. 61 — Balkay, B. 493 — Ballenegger, R. 56,373 (448) — Balló, R. 56, 67 — Balogh, M. 535 — b. Bánffy, D. 307, 309, 310, 333, 335, 336 i:M>, 391, 392, 412, 414, 415) — B aratta 136 (232) — Barcsay, O. 557 — Barrois, Ch. 194, 490 — Bather, F. A. 40 — Bauer, Gy. 40, 56 — Baume 311, 315, 316, 319, 321 (391, 396, 401) — Bartling 195 — Beame, W. 537 (576) — Becker 535 (575) — Bedő, A. 9 (97) — Beller, J. 557 — Bene, G. 493, 551, 557 (592) — Bene. F. 134 (229) — Benedick, C. 498 — Berényi, S. 56 — Bernstein 489 - Bemard, E. 40 — gr. Bethlen, A. 307 — Beudant 187 (285) — Beutler, K. 190 (287) — Beyschlag, F. 194, 489, 490, 534 (575) — Bischitz, B. 40 — Björlykke, K. 0. 40, 537 (577) — Blankenberg, J. 493, 557 — Bojár, S. 56 — Born 365 (440) — Born, J. 550 (591) — Böckli, A. 3, 4 (90) — Böckh, B. 756 (94) — Böckh, H. 7, 40, 56, 310, 327, 375 (94, 391, 406, 450) - Böckh, J. 3, 4, 5, 6, 7, S, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 23, 24, 25, 26, 27, 40, 49, 50, 56, 58, 60, 157, 187, 201, 202, 206, 609, 619, 620 |S9, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98. 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 111, 112, 255, 285, 2n s, 28‘>, 292, 657, 669) — Böch, V. 7 (94) — Böhm, F. 306, 311, 312, 313, 316, 317, 318, 319, 321, 323, 324, 325, 326, 327, 32S, 330, 331 {388, 392, 393, 394, 396, 397, 398, 401, 403, 404, 405, 4V6, 407, 4Hh — Brandenburg 541 (581) — Branden-

X ll

BETÖRENDES TÁRGYMUTATÓ.

Inirg, R. 41 — Braunfeld, Gy. 490 — Bravais 361, 361, 366, 370 (436, 439, 441, *4-13, 445) — Brauhäuser, M. B37 (577) — Briesen 489 — Brocclii, P. 156 (253) — Brongniart 621 (671) — Bruck, A. 56 — Bruck, J. 56 — Bruchhausen 488 — Bruckner, E. 534 (575) — Buday, E. 306, 309, 310, 311, 313, 314, 330, 331 (588, ,W , MS, 305t 400 , 410) - Budinszky, K. 85, 86, 167 (126, 127, 265) — Bugarszky, J. 40, 44 — br. Búri An 494. Cnncaui 154, 155 (251, 252) — Cholnoky, J. 36, 39, 40, 70, 305, 306, 324, 326,336, 534, 535, 558, 559, 561 (120, 1-21, 123, 125, 38 7, 388 , 404 , 40fi, 417, 574, 597) — Ciper, N. 493 — Czirbusz, G. 561, 562 (597) — Conrad 489 — Coquand 619 (669) — Cornu, F. 40, 62 — Cotta 360, 366, 369, 552 (435, 441, 445, 592) — Cumenge, E. 205 (-291) — Curie 205 (292) — Cvijiá 37 (121) — Cserháti, S. 31 (116) — Cserniseff 534 (575) — Csiky, E. 174 (271) — Csorbitp, L. 40. D arányi, J. 8, 18, 2-2, 23, 24, 25, 31, 34, 62, 306 (95, 107. 109, 116, 119, 387) — Dawis, M. W. 36 (120) — Décby, M. 56, 67, 532, 535 (574) — Déry, K. 493 — De-Geer, J. 529 (571) — Denherg, A. 490 - Deutsch, V. 4 (90) — Dicenty, D. 41, 56, 208, 295, 212, 535, 537 (295, 297, 576) — Dittler, E. 41 - Dokucsajev 465, 466 (500, 501) — Draghiceanu 190 (287) — Dulácska, G. 156 (253) — Duparo 547 (587). Enkle, A. S. 626 (675) — Edgeworth, D. 204 (291) — Egger 159 (257) — Eisele, G. 632 — Empedokles 149 (245) — Emszt, K. 41, 47, 67, 180, 183, 184, 483, 484, 485, 557 (278, 280, 281, 521, 522) — Engler 538 (578) — Erdős, L. 175 (272) — Erdős, Zs. 56 — Emyei, D. 493 — Erődy, K. 336 (416) — Erős, L. 56, 175 (272) hg. Esterházy, M. 57, 62 — gr. Esterházy, M. 207 (294) — Eydam, V. 494. Fabrici 133, 134 (228, 229) — Fechner 155 (252) — Feilitzen, H. 537 (577) — Feldpacher, A. 56 — Fellner 541, 542, 543, 544 (581, 582, 583, 584) — Ferentzy, J. 41 — F errer 205 (291) — Fest, J. 6 (93) — Festetich, A. 18 (107) — Fillinger, K. 56 - Fischer 480 (518) — Fischer, S. 56 — Fleisclil, R. 493, 557 — Fliegel 194, 195, 490 — Floderer, S. 41 — Fötterle, F. 5 (92) — Franzenau, A. 41, 56, 60, 67, 156, 157, 176, 190, 627 (2’>3, 254, 273, 287,677) — Franke, G. 4S9 — Frauscher, <121 (671) — Frech, F r. 42, 206, 534 (292, 575) — Friedei, C. 205 (291) — Friedländer, F. 535 (575) — Fridrichsen 189 — Frohner, R. 56, 62 — Froste* rus, B. 537 (577) — Fuchs 190 (287) — Fuchs, Gy. 335 (4Í4) — Fuchs, T 335 [414). G aál, J. 36, 37, 38, 39, 42, 46, 60, 163, 164, 166, 169 (1-20, 122, 123, 261, 263.) — t'ftgyi, J* 56 — Gagyi, S. 56 — Gálfy, J. 492, 648 (682) — Gálocsy, Á. 630 — Gáspár, J. 56 — Geer 196 — Geinitz 615 (664) — Gellóri, S. 42 — Gerlóczy, Gy. 156, 493, 557 (253) — Gerő, N. 490, 493, 557 — Gerstenbrein, T. 164 (262) — Gesell, S. 9, 17, 24 (96, 97, 107) — Glinka, K. D. 42, 465 (500) — Gorjanovic Kramborger 42, 535, 536, 537 (57ö, 577) — Gorove, J. 6, 7, (93, 94) — Gott­ hard, J. 62 — Gränzenstein, G. 6 (93) — Gregory, J. W. 204 (291) — Grossin­ ger 133 (228) — Grósz, L. 46 — Grotli 371 (447) — Gunszt, F. 490 — V. Gusz­ táv 529, 530 (57f) — Gusztáv Adolf 529 (571) — Güll, T. 30 — Güll, Y. 29, 30, 31, 34, 35, 43, 56, 58, 60, 63 (113, 114, 115, 118, 119, 120) — Günther, S. 136, 138 (232, 233) — br. Győrffy, A. 56 — György, G. 493, 557. H enig, A. 43 — Hager, G. 7 (94) — Haglund, E. 537 (577) — Haidinger, V. 5, 6-25 (92, 674) — Hajdú, Á. 538, 541 (578, 581) — Halaváts, Gy. 43, 156 (254) — Hallet 535 (575) — Hallissy, J. B. 537 (570) — Hautken, M. 7, 16, 17, 20, 177, (93, 94, 105, 106, 274) — Hauenschild, A. 43 — Hauer, F. 5, 23, 164, 187, 337, 360, 369 (92, 261, 285, 417, 435, 436, 445) — Heim 532 (574) — Heller, G. 148 i-244) — Heist, O. 535 Í5/5) — Henry, L. 533 — Hengermüller, L. 6 Í93) —

BE TŰREND ES TÁRGYMUTATÓ.

X III

H irepev, K. 340, 341, 345, 347, 355 (420, 424, 425, 426, 432) — Hermann, M. 327, 330, 556 (100) — Hermau, 0 . 43, 337, 338, 492, 646, 654 (417, 418, 6S2, 690) — Hassenberg 186 (284) — Heyse 490 — Hidegh 548 (588) - Hilgard, E. W. 43, 461, 465, 536 (495, 500, 576) — Hillebrand, J. 85, 645 (126, 081 1 — br. Hingenau 6 (93) — Hintze 191 (288) — Hissink, D. J. 537 [570) — Hobbs 153 (24D) — Hobbs, W. 535 (575) — Hoerncs 139 (234) — Holle, A. 43 — Hofmann, A. 7, 538, 539, 540 (94, 57S, 579, 580) — Hoffmann, J. 43 — Hofmann, K. 7, 22 (94) -- Hofmann, Z. 7 (94) — Hóman 135 (-30) — Högbon 196 — Horusitzky, H. 43, 56, 60, 07, 09, i>5, 80, 173, 538, 541 (124, 120, 127, 209, 578, 581) Horvath, B. 41, 41, 50 — Hotz, W. 44 — Howewer 033 — Hörnes, M. 161 (258) — Hörnes, R. 102 (260) - - H um e W. Fraser 536 (576) — Hűnek, E. 50, 028 (078) — Hültl, J. 02 — Hunfalvy, P. 337 (417) - Hüttemann, G. 4!r4. Tgnatjew 189 — Illés, V. 57, 67 — Ilosvay, L. 9, 56, 59, 65, 07 (97) Inkey, B. 57, 67, 213, 535, 536 (298, 576) — Jaekel, O. 44 — Jex, S. 490, 493 — Jickeli, C. F. 41 — Johannson, J. 537 (577) — John, C. 483, 484, 485 (521, 522) — Jonas 360, 303, 366 (435, 438, 441) — Jordán, K. 58, 02, 07, 8t, 85, 219 (126, 300) — Jüngst 488. K adi5, O. 44, 57, 58, 62, 67, 84, 85, 86, 219, 492, 645, 052 (125, 120, 127, 298, 300, 681, 688) — Kalecsinszky, S. 44, 45, 60, 67, 306, 310 (388, 301) — Kalmár, L 57 -- Karrer 159 (250\ — Katona, L. 330, 493 — Katzer, Fr. 45 — Kaufmann, K. 631 — Kazay, E. 141, 151 (-37, 24S) — Keilhack 33 (117) — Kenngott 186,625,. 627 (284, 674, 677) — Kerékgyártó, Ö. 535 — Kerner, F. 45 — Kimakovicz 174 (271) — Kispatic, M. 45 — Kiss, J. 56 — Kitaibel, P. 133, 134, 135, 130, 137, I3S, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 147, 149, 150, 151, 154, 155 (228, 229, 230,231, 232, 233, 235, 237, 238, 239, 240, 241, 243, 246, 247, 248, 251, 253) — Klein­ feld t, E. 191 (288) — Klockmann 490 — Kobell 480 (518) — Koch, A. 9, 14, 15, 26, 33, 34, 35, 45, 56, 57, 00, 00, 68, 69, 175, 185, 202, 213, 309, 334, 337, 340, 341, 343, 347, 348, 355, 360, 370, 541, 545, (96, 103, 104, 110, 118, 119, 124, 272, 283, 290, 298, 300, 413, 417, 421, 423, 425, 426, 432, 435, 445, 581, 585) — Koch, F. 45, 545, 546 (585, 5Sfc) — Koch, G. A. 331. — Koch, N. 45, 57, 60, 372, 492 (448) — Kopecky, J. 45 — Kormos, T. 45, 46, 57, 59, 60, 67, 09, 70, 100, 169, 170, 173, 203, 207, 477, 621 (124, 263, 264, 267, 269, 294, 514, 671) — Kornhuber 187 (285) — Kossmat, F. 46 — Kossovits, P. 537 (576) — Kosütány, T. 31 (116) — Kovács, Gy. 187 (285) — Kovács, P. 57 — Kőváry, L. 337 (417) Kövesligethy, R. 46, 154, 155 (251, 252) — K rahm ann 194, 489 — Krassonow 189 — Kriskó, B. 493, 556, 557 — Krizsó, J. 40 — Krenner, J. S. 9, '57, 5*.J, 63, 67, 360, 533, 535, 554, 654 (97, 435, 574, 595, 674) — Krusch 194 Kukuk 194, 195, 490. JLachmann, B. 46 — Laczkó, D. 46, IS6, 187, 188, 1S9, 201, 186, 206 (284, 287, 288, 293) — Lapp, H. 333 — Lasz, S. 57 — László, G. 40, 47, 57, 00, 67, 319, 535 (401) — Latinák, Gy. 632, 633 — Lázár, V. 57, 209 (295) — Lázár, Z. 550, 629, 630, 631, 632, 633 — Leidenfrost, Gy. 57 — Lendl, A. 57 — Lengyel, B. 47, 57, 07, 480, 483 (518, 521) — Lenkei, D. 541 (581) — Lenkey, V. 47 — Leonhard, C. 552 (592) — Leplae, E. 47 — Lepsius 490 — Leonhardt, L. 480 (518) — Lévy 305, 306, 369 (440, 441, 445) — Lewis, W. J. 625 (675) — Liffa, Au. 32, 47, 00, 02 (110) — Linck 1^4 — Lindman. A. 536 (576) — Lobmayer, J. F. 57 Loczka, J. 47, 57, 210 — Li'czy, L. 26, 35, 37, 47, 57, 59, 62, 03, 06, 67, 09, 84, 129, 180, 195, 199, 201, 202, 204, 205, 208, 210, 212, 219, 305, 300, 310. 3 1 \ : 23, 334, 341, 373, 374, 405, 487, 490, 493, 530, 535, 536, 550, 557,558,559,501, 62u, 633, 646, 649, 053 (111, 119, 121, 124, 126, 223, 277, 288, 291, 292, 2i>0, 297,

XIV

b k t Cukndkh

t á HOy m u t a t ó .

298, 387, :188, .W , 398, 403, 413, 421, 448, 440, 4^9, :>7ö, 570, 596, 597, 682, 68S. 690) — ifj. Lóczy, L. 535 — Longhridge, 11. H. 536 {570) Lónyay, M. 7 (94) — Lorcnz v. Liburnau 465 (500) — Loubet 130 {224) — Löblowitz, Zs. 57 — Lőrenthey, I. 47, 55, 56, 58, 59, 60, 67, 84, 86, 156, 19«i, 219, 373. 341, 355 (126, 127, 253, 254, 287, 298, 421, 422, 432, 433, 448) Löw, M. 57, 67, 624, 628 (674, 678) — Löwenheim, M. 493 — Lycett, J. 612, 613 (662). M acca 194, 489 — Maclian, 0. 57 - Mache, H. 538 (578) - Macovei 190 (288) Mágocsy-Dietz, 8. o7 - Major, R. 30, 34 (119) - Mály, B. 305, 306, 323, 330, 334 {387, 388, 403, 400, 414) - Maros, J. 57, 67, 180, 182, 208, 534, 535 (277, 2N0, 574) - Mártonfy, L. 336, 337 (416, 417) — Marzsó, L. 57 — de Martonne 190 (287) — Maticska, J. 490 — Mattyasovszky, J. 170, 172 (267, 268) — Mauritz, B. 48, 52, 57, 60, 67, 211, 541, 628 (581, 678) — Mauthncr, J. 210 (296) — Mawson, I). 204, 205 (291, 292) — Mayer, F. 182, 183 (280) — Melczer, G. 547 (587) — Melczer, J. 191 (28t>) — Méhelyi, L. 48 — Méhes, Gy. 57 — Menzol, H. 171 (267, 268) — Merzbacher 189 — Mezőssy, B. 25 (109) — Meyer, J. 538 (578) — Miers 362, 363, 364, 365, 369, 371 (437, 438, 439, 440, 444, 447) — Miklaszcvszky, S. 536 {570) — Miller 361, 364, 366, 370 (436, 439, 441, 443, 445) — Miletosi Thules 149 (245) Mintrop 194, 195, 490 — Mitterpacher 134 (229) — Moesz, G. 48, 57 — Mohs 624 (674) — Mojsisovics 187, 206 (2S5, 292) — MonÍ088U8 139, 154 (234, 251) — Mortimer Lamb., H. 194 — Munier Chalmas 156 (*253) — Muraközy, K. 57 — Murray, J. 204 (291) — Murgoci, G. M. 48, 190, 532, 536 (287, 288, 574, 570) — Myskovszky, E. 85 (126). N agy, L. 57 — Naumann 328, 361, 364, 3».6, 370 (419, 436, 439, 441, 443, 445) — Naumann, C. 625 (674) — Neubauer, F. 98 — Neubauer, K. 57, 62 — Neugebauer, K. 492 — Neumayer 179 (276) — Neumayr, J. 311, 319, 321 (392, 388, 401) — br. Nikolics 203 (290) — br. Nopcsa 38, 48, 60, 164, 622 (122, 261, 262, 071) — Noseda, T. 57 — Noszky, J. 68 (12 l) — Noth, J. 48 — Novák, J. 134 (229) — Ny lan der, O. 196. Oelberg, G. 210 — Oppenheim 621 (671) — d’Orbigny 160 (257) — Ordonez 535 (575) — Ornstein, J. 337 (417) — Orosz, E. 336, 337 (416, 417) - Osann 483 (521). Pnlkovits, J. 373 (448) — Pálffy, M. 27, 31, 38, 39, 48, 49, 57, 60, 67, 164, 167, 168, 203, 210, 486, 490, 633 (116, 122, 261, 264, 265, 524) — Panichi 552 (593) - Pantocsok, J. 375 (450) — Pantó, D. 57 — Pántyik, A. 557 — Papp, K. 2, 27, 28, :;3, 3), 4iS, 57, 67, 84, 305, ö34, 372, 486, 533, 029 (88, 118, 119, 126, 388, 448, V24, 574) — Partseb 163 (261) — Paul 187 (2*5) — Pávay Vajna, F. 57, 69, 85, 166, 212, 213, 340 (124, 126, 264, 298, 420) — Pazár, J. 49, 305, 306, 831 (.W , 4W) — Pearce 547 (587) - Pich, A. 11 (99) — Pécsi, A . 49, 57 — Penck 532 \574) — Peters, K. 7, 175 (94, 272) — Pethö, Gy. 23 — Petrik, L. 65, 67 — Petőcz, G. 30 (114) — Phleps, O. 4‘J, 331 (411) — Pfeiffer, J. 323, 324,326,330, 331, 332, 493, 557, {403, 404, 405, 400, 409, 410, 411) — Pictet, J. F. 610, 611, 612, 613 (659, 660, 661, 662) — Pinkert, E. 57, 535 — Pitot 307 (400) — Pitter, T. 57 — Platz, B. 19 - Plinius 151 (247) — Pompeckj 190 (288) — Popescu-Voitesti, J. 49 — Popovits, S. 306 (388) — Posepny, F. 11 (99) — Posewitz, T. 49, 57, 69 (124) — Potonie 194 — Priesteley, H. 204(291) — Prinz Gy. 50, 57, 189, 204 (287) — Prior 205 (291). Kúcz, K. 50 — Radványi, A. 50 — Raiuann, E. D. 465, 537 (500, 571) — Rateau 489 - Kath, G. 541, 542 (581) — Behling, K. 490 — Renevier, E. 612 (661) — Renier 194 — Réthly, A. 50, 57, 69, 133, 136, 210 (227, 233, 296) — Reuss 159 (257) — Réz, G. 490, 493 — Richard, J. 129 (223) — br. Riclithofen 465(499) —

BETŰRENDES TÁBGYMUTATÓ.

XV

Itindell, A. 537 (577) — Iíombaupr, E. 57, 60 — liómer, F. 187 (285) — Róna, Zs. 50 — Roob, J. 493 — Rose, G. 55*2 (592) — Rose, H. 624 (674) — Ross, J. 204 (291) — Rosenbusch 204, 483, 484 (291, 521, 522) — Rosenfeld, B. 23 — T. Róth, K. 50, 57, 60, 165 (263) — T. Róth, L. 10, 23, 27, 50, 57, 66, 67, 176, 203, 340, 341, 344, 347, 348, 353, 355, 610, 614, 620 (98, 273, 421, 453, 426, 430, 432, 658, 663, 669) - Rozlozsnik, P. 50, 57, 483 (521). Sajóhelyi, F. 9 (96) — Saly, A. 148 (244) — Sándor, F. 536, 537 (576, 577) — Sávoly, F. 141, 151 (237, 248) — Sawicky, L. 36, 37, 39, 50, 51 (120, 121, 123) — Schafarzik, F. 2,10,23, 36,39, 51, 56, 60, 66, 67, 69, 84, 85, 86, 134, 157, 190, 203, 209, 219, 373, 374, 375, 3*6, 492, 493, 494, 550, 624 (88, 98, 121, 123, 124, 126, 127, 22S, 254, 255, 289, 290, 295, 299, 447, 448, 449, 450, 451, 525, 590, 674) — Schelle, R. 51, 327, 330, 331, 332 (406, 409, 411) — Schenek, J. 62 — Schlen­ ker, J. 51 — Schmidt 538 (578) — Schmidt, K. 471 (490, 507) — Schmidt, S. 14 (102i — Scliollmayer-Lichtenberg, E. H. 51 — Schreiber 135 (229) — Sehréter, Z. 51,57, 60, 67, 173, 174, 179, 190, 191, 313, 351, 373, 376 (269, 270, 277, 288, 428, 448, 451) — Schröder 487 — Schrödter 489 — Schubert, R. J. 51 — Schlicht, Fr. 51, 52 — Schulek, J. 493, 557 — Schüller, A. 57 — Schulz 489 — Schnlz-Briesen 194 — Schwartz, 0 . 210 — Schweidler 538 (578) — Scott, J. 204, (291) — Sella 371 (447) — Semsey, A. 9, 18, 462 (97, 107, 496) — Sencer, L. J. 626 (675) — Seneca 138, 151 (233, 248) — Shackleton, E. 204 (291) — Sieveking 538 (578) — Siegmeth, K. 57, 58, 60, 67, 85, 86, 219, 220, 221, 222 (125, 126, 127, 300, 301, 302, 303) — Sigmond, E. 52, 57, 209, 211, 535, 537 (295, 297, 576, 577) — Simionescu 351 (428) — Sipőcz, L. 625 (676) — Sjögren, H. 533 — Somogyi, A. 62 — Somogyi, G. 52 — Söpkéz, S. 493, 557 — Spendiaroff 534 (575) — Springomon 4>7 — Stach 489 — Stäche, G. 5, 6, 25, 27, 164, 176, 337, 541 (92, 112, 261, 273, 417, 581) — Staub, M. 9, 12 (97, 100) — Staff, J. 52 — Stefanescu 190 (287) — Steinhausz, Gy. 67 — Steinmann 194, 490 — gr. Sternberg 133 (228) — Stoliczka 610 (658) — Stolley, M. E. 535 (575) — Streda, R. 628 (67S» Strömpl, G. 52, 57, 85, 86, 372, 565 (126, 127, 448, 599) — Stuckeley, V. 150 (246) Stumpf 488 — Stutzer 490 — Suess, E. 5 (92) — Sydow 487. Szabó, A. 493, 537 — Szabó, J. 6, 8, 9, 10, 11, 13, 14, 18, 26, 156, 176, 474, 480, 481, 482, 485 (93, 95, 97, 98, 101, 102, 103, 107, 110, 253, 273, 511, 518,519,5-20, 5231 — Szádeczky, Gy. 39, 52, 60, 202, 203, 306, 543, 565 (122, 289, 388, 583, 599 1 — Szász, Gy. 490 — Szathmáry, B. 9 (97) — Sz. Szathmárv, L. 52 — Szeöke, J. 556 — Széchényi, P. gr. 18 1 107| — Székány, B. 52, 57 — Szerényi, N. 52 — Szibircev 465, 466 (500, 501) — Szilády, Z. 52, 85 |126) — Szilárd, B. 52 — Szlubek, G. 4 (90) — Szmolka, N. 327, 328, 329 {407, 4081 — Szontagh, T. 2, 3, 23, 25, 35, 52, 53, 56, 57, 58, 62, 65, 67, 203. 330 (88, 89, 109, 119, “209, 400) — Szőke, K. 179, 1S3 (277, 281 1 — Szterényi, H. 62 — Sztripszky, H. 336, 337, 339 (416, 417, 419). Taeger, H. 53, 54, 60, 153, 154, 177, 178, 179, 182, 535 (250, 251, 274, 275, 279) — Taffamel 489 — Takács, B. 57 — Tanfiliev (501) — Tarnay, L. 646 (68-2) — T ai, F. 54 — Telekv, G. gr. 556 — Tenk, S. 57. — Teschler, Gy. 27 ('112) — Themák. E. 185 (283) — Thumann, J. 311, 31S, 323, 326 (30-2, .108, 403, 400) Till, A. 53 — Timkó, I. 29, 34, 53, 56, 57, 58, 67. 175, 208 (113, 118, 272) — Toborffy, Z. 53, 57, 67, 184, 204, 207, 360 <282, 295, 435) — Tolstoj, G. 465 (500) - Tomtsányi, A. 133, 134, 135, 136, 137, 138, 140, 141, 150, 155 (228, 229, 230, 231, 232, 233, 235, 237 , 243, 247, 253) — Tóth, M. 175, 300, 366, 37U (272, 435, 441) — Tóth, Zs. 53 — Török, Au. 9 (97) — Travis 552 (5ÍI3) —

XVI

h b t Cr k n d e h

tárgymutató.

Treitz, P. 31, 54, 57, 60, 67, 60, 70, 199, 212, 312, 373, 461, 535, 536 (116, 297, 448, 495, .576) — Trenkó, Gy. 54 Trippe 489 — T u zb o d , J. 54, 57, 60. V hlip, V. 27, 533 (112) — Ujj, J. 56 Uzdi 307. V adász, M. K. 54, 55, 57, 58. 60, 67, 69, 157, 176, 178, 179, 180,620,621 (123,254, 273, 275, 276, 277, 670) — Vageler, A. 536 (576) — Vargha, Gy. 57 — Vendl, A. 492 Veszprémi, A. 308, 318, 330 (389, 399, 409) — Vesterberg, A. 537 (577) — Vetters, H. 55 — Vezér, V. 490 — Vinassa de Regni 537 (576) — Vierig 488 — Vitális, I. 47, 55 — Vogl, V. 2, 56, 55, 67, 620 (88, 670) — Vnutskó, F. 55, 323, 330 (403) — Vuksan, St. 55. W aagen, L. 535 (575) — Wackernagel, Ph. 552 (592) — Wagner, A. J. 174 (271) — Wahlner, A. 55 — W altér 489 — W artha, V. 186 (284) — Wegner 194 — Wehrle 480(518) — Wein, J. 9 (97) — Weißbach. A. 625 (675) — Weisz, E. 538, 541 (578, 581) — Wekerle, S. 306 {387) — W erner 490 *— Weyberg, Z. 56 — W idmannstätten 135 (229) - Wunsdorf 490 — Wolf 541 (581). Zacringer 488 — Zepharovich 187, 360, 363, 366, 367, 370, 552 (285, 435, 438, 441, 44*2, 445, 592) — Zeppelin 491 — Zimányi, K. 56, 57, 60, 67, 185, 192, 550 (283, 28S, 591) - Zipser, C. A. 185, 360, 363, 365, 552 (282, 43r>, 438, 440, 592) — Zittel, K. A. 610, 617, 621 (658, 667, ü71) — Zlatarszky, Gy. 62 — Zolnay, S. 136 <23*2) — Zsigmondy, A. 57, 488, 489, 49r) — Zsigmondy, V. 6, 9, 10, 18, 22, 156 (93, 97, 98, 107, 253).

LI.

HELYNEVEK. (Ortsnamen.) Aachen 487 — Aka 142, 143, 147, 152 (237, 238, 243, 248) — Algyógy 48, 164, 167 (261, 265) — Almás 151 (247) — Alsódabas 32 (116) — Aleópetóny 176, 177 (273, 274) -- Alsórákos 55 — Andreasberg 362, 363, 364, 365 (437, 438, 440) — Anina 174 (271) — Apahida 202, 338 (290, 418) — Arács 206 (293) — Arad 327 (409) — Árki 143, 164 (238, 262) — Asszonyfalva 50 — Aulagas 626 (675). B ahna 190 (287 ) — Baden 160 (257 ) — Baja 152 (248) — Baja 142 (237) — Baj na 540 (580) — Balatonederics 170 - Balaton fő kaj ár 151 (247) — Balatonfüred 202, 206 (289, 293) — Báld 337 (417) — Balinka 134, 140, 141,142, 143, 144, 145, 151 (228, 23*, 237, 238, 239, 24>) — Bánpatak 166, 167, 168 (264, 265) — Barkó 565, 560, 567 (5!)!), 600, 601) — B»rót 43 — Bánya 203 (290» — Báttaszék 16 (105) — Batrina 44 — Bázna 331 {411) — Bazin 44 — Bécs 32, 135 — Belovár 24 — Beocsin 27 (112) — Berkenye 373 (448) — Berlin 5-2, 132, 171, 321 (117, 227, 267) — Berzászka 25 — Bodajk 134, 141, 142, 143, 144, 146, 147, 151 (228, 236, 237, 242, 243, 248) — Bicske 24, — Boica 360, 361, 369,370, 371 (436, 445,446, 447) — Bojabirc 44 Bokod 142, 153, 154 (237, 249, 250) — Borbánd 38 — Borg/besztercze 52, 53 — Bozovics 21, 22, 25, 203, 614, 616, 617 (290, 663, 66% 666> Brád 38 (122) — Brühl 195 — Bräunsdorf625, 626 (675) — Bruck 24 — Brüssel 195 — Bruxelles 491 — Bucsa 209 (295) — Bucsáva 609, 610 (658, 659) — Bucuresti 27, 50, 536 (112, 576) — Buda 142, 144, 147 (237, 239, 240, 243) — Budaörs 140 (236) — Budapest 2, 3, 4, 7, 12, 24, 27, 30, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 134, 138, 148, 152, 156, 157,-158, 173, 179, 212, 359, 536, 541, 555 — (88, 90, 94, 100, 112, 116, 229, 233, 244, 248, 25*3,

X V I1

BE TŰR END ES TÁRGYMUTATÓ.

254, 255, 269, 276, Í97, 434, 576, 5SI) — Budatelke 306, 307 (.188) — Buják 5, 6, 19, 25 (92) — Bükkösd 24 — Buziás 40. Czegléd32 (116) — Csákberény 14u, 141, 142, 151, 153, 154, 179, 183 (236, 237, 238, 248, 250, 251, 277, 281) — Csákvár 136, 140, 142, 143, 144, 145, 147, 151 (232, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 243, 248) — Császár 142, 144, 151 (237, 240, 248) — Csegez 344 (423) — Cserese 185 (283) — Csernye 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 148, 151, 153 (234, 236, 237, 238, 210, 245, 248) — Csicsószentgyörgy 252 — Csóka 139, 142, 148, 149 (234, 237, 244, 245, 250) — Csókamező 143, (238) — Csopak 206, 536 (293) — Csór 153 (250) — Csővár 176, 177 (273, 274) — Csősz 142, 151 (237, 248) — Csurgó 134, 141, 142, 143, 144, 146, 151, 153 (228, 237, 238, 239, 240, 242, 248, 250). D aru vár 45 — Déva 37, 38, 42, 163, 164, 166, 167, 169, 170 (122, 261, 262, 263, 265, 266) — Désakna 202 — Devecser 142, 152 (237, 248) — Dicsőszentmárton 334 (413) — Ditró 48, 541, 542, 543, 544, 545, 546, 547 (581, 582, 583, 584, 585, 586, 587) — Dobra 37 (121) — Dognácska 191, 550, 551, 552 (288, 591, 502, 593) — Dóiba 49 — Dömös 151 (247) — Dömötöri 537 (576) — Dömsőd 31 (116) — Dunavecse 31 (116) — Düsseldorf 193, 194, 195, 486, 489, 532 — Dobsina 631. Ecseg 5, 6, 19. 25 (92) — Eger 25, 480 (518) — Eisenerz 5 (91) — Eszenypuszta 134 (228) — Eszény 140, 141, 142, 143, 151, 153 (236, 237, 238, 248, 249, 250) — Esztergom 152 (248). Faczam era 203, 206 (290) — Fájsz (293) — Fehértemplom 25 — Fefcetepatak 210 (296) — Felenyed 347, 348 (425, 426) — Felsőbajom 50, 331 (411) — Felsőbánya 625, 627 (675, 677) — Felsőorbó 341, 343 (421, 423) — Felsőőrs 206 (293) — Fóth 15, 20 (104) — Fülek 25. G alg tc 540, 541 (580, 581) — Gánt 140, 141, 142, 14S, 153, 179, 180, 184 (235, 236, 237, 244, 250, 277, 282) — Gátha 24 — Gerebencz 171, 172 (207, 268) — Gödöllő lb, 20 (104) — Gödrös 567 (-603) — Graz 7 (94) — Grinzing 158 (256) — Gúth 134, 140, 141, 142, 144, 145, 151, 153 (228, 236, 237, 240, 218, 250) — Gyalár 138, 632, 633 (122) — Gyertyános 166, 167, 168, 169 (264, 265, 266) — Gyöngyös 25 — Győr 148, 152 (244, 248). H alle 32 (117) — Hajm áskér 142, 187 (237, 286) — Hamburg 40 — H ám or 645 (681) — Haró 164 (261) — Hátszeg 203 (290) — Herencsény 5, 6, 19, 25 (92) — Herény 62 — Herkulesfürdő 622, 623 (671, 672) — Hidas 343, 345, 347 (423,424, 425) — Hirschwang 5 (91) — Hódmezővásárhely 307 — Hodrusbánya 360, 363, 367 (435, 438, 442) — Homonna 565 (599) — Hosszúhetény 23. In ota 142 (237) — Iszka 140, 142,143 (236, 237,238, 239) — Iszkaszentgyörgy 143, 144, 145. lót (239, 240, 248) — Isztim ér 134, 141, 142, 144, 145, 148, 151, 153 (228, 236, 237, 238, 240, 244, 248, 249). Jánosháza 24 — Jásd 151, 153 (248, 250). K ád á rta 187 (280) — Kaposvár 24 — Kápolna 25, 142, 153, 154 (237, 249, 250, 251) — Karánsebes 51, 351 (428) — Károlyfalva 614 (663) — Kassa 61 — Kecs­ kemét 69 (124) — Kéménd 164 (261) — Keresztes 142 (2 i7) — Kereszténysziget 43 — Kettősmező 50 — Kisbér 142, 144, 151, 153 (237, 210, 248, 249) — Kisenyed 43 — Kissármás 305, 306, 307, 308, 309, 31u, 311, 318, 319, 320, 321, 323, 324, 327, 328, 329, 330, 331, 332, 333, 334 (387, 388, 389, 390, 391, 392, 393, 399, 40/f, 401, 404, 401, 409, 411. 412, 413, 414, 415) — Knin 51 — Kocs 142, 144, 153 (237, 210, 250) — Kohldorf 600, 612, 613, 618, 619 (657, 660, 661, 667, 668) — Kolozs 202, 334 (290, 413) — Kolozsvár 27, 36, 42, 52, 324 (112, 120, 404) — Komárom 123, 138, 139, 142, 143. 147, 148, 152 <228, 233, i>34, 237, 238, 244, 248) — Korlát 47 — Koppány 142 (237) — Korniczel 209, 210 (296) — Koronini Földtani h'özlötw. Xf, h>>t. 1910.

b

x v i ii

BETO b KNUKS TÁBOniUTATÓ.

«>00, 613, 614 (057, 6G2, 663) — Korpád 202 (29 I) — Kosavin 620, 621 (670, 671) — Kösd 620, 621 (670, 671) — Kon tej 159 <2óö) Kovácsi 151 (217/ — Kozma 142, 151, 153 (237, 24», 254) — Kőbánya 156 (253) — Kőhalom 50 — Köln 195 — Kötelem! 202 — Köruye 135, 136, 142, 151 (230,232, 237, 24«) - Köveskálla 20ti (4^3) — K rapina 43 — Kroms 4 (510) — Krivoatyán 567 (603) — Kristiánia 40 — Kunszentmiklós 32 (116). Ladánybene 32 (116) — Lajosmizse 32, 43 (116)— Leipzig 40, 41, 56 Lemberg 51 -1 Leoben 43 — Légrác] 24, 172 (268) — Litér 200, (298) — London 491 — Lupsa 31 (116). M agyaróvár 24, 31 (116) — Markusovec 190(287) — Marosborgó 53 — Marosludas 333 (41 -2) — Marosvásárhely 334 (413) — Maróth 151 (247) — Martonvásár 144, 152 (240, 248) — Megyehogy 200 (293) — Medgyes 213 (298) — Mehádia 51, 174, 351 (271, 428) — Mencshely 206 (293) — Merisor 174 (271) — Messina 51 Metsér 140. 141, 142, 143, 143 (236, 237, 238, 244) — Mezőbánd 336, (416) — Mezőczikud 338 (418) — Meződomb 310 ($91) — Mezősámsond 310, 333 (391, 41Í) - Mezőazentgyörgy 310 {391) — Mezőszeutmiliálytelke 306 (387) — Mezőtelegd 209 (295) — Mezöveikor 338, 339 (418, 419, 420) — Miriszló 160, 168, 213, 340, 348, 358, 359 (264, 266, 2H8, 420, 426 ,433, 434) — Miskolcz 25, 207, 492, 645, 046 (294, 681, 682) — Mogos 31 (110) — Moha 140, 141, 142 (236, 237) - Mohács •-'4 — Monaco 129, 130, 132, 133, 208 (9?3, 294, 'J'JO, — Monoszló 206 (293) — Montecarlo 132 (220) — Mór 69, 133, 134, 135, 136, 137, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 140, 147, 148, 14!), 151, 152, 153, 154 (123, 227, 228, 229, 230, 231, 232, 234, 235, 230, 237, 238, 239, 240, 241, 243, 244, 247, 248, 24! i, 250, 251, 252) — Möckern 32 (117) — Möllersdorf 156 (253) — München 136, 138 (232, 233) — Muzsiua 343, 355 (423, 433) — Mnncsel 31 (116). N adap 028 (078) — Nagyág 38, 42 (122) — Nagybánya 300, 024 (435, 674) — Nagy­ báród 20
BETŰ KEN DÚS TÁRGYMUTATÓ.

XIX

Radulesd 44 — Rákos 156 (253) — Rákospalota 41, 157, 158 (255) — Reketyefalva 50, 165 (263) — Rézbánya 11 (99) — Reichenau 5 (91) — Romhány 176, 177, 373 (273, 274,448) — Rcnca 641 (671) - Rontó 175 (272) — Ruszkabánya 203 (290). Sajóháza 56, 186, 547 (283, 587) — Salgótarján 27 (112, 589) — Sárd 38 (122) — Sárisáp 151 (247) — Sárkány 136, 140, 142, 144, 148, 153 (232, 236, 237, ?40, 244, 250) — Sarmisegetliuza 169 (266) — Sárvár 16, 24 (105) — Selmeczbánya 4, 14} 39, 40, 41, 51, 360, 365, 366, 367 (90, 91, 103, 435, 440, 441, 442) — Sikátor 134, 140, 141, 14-2, 143 (228, 236, 237, 238) — Sinfalva 343 (423) — Siófok 151 (247) — Sóly 187 (285, 286) — Sooly 142 (237) — Somorja 3, 4 (90) — Sopron 142, 152 (237, 24S) — Sósmező 13, 17, 22, 23 (101, 107) — Steierlak 174, 619, 620 (271, 669) — Stassfurt 324 (404) — Steinabrunn 160 (257) — Stockholm 57, 195, 196, 197, 199, 529, 532, 533, 534, 535, 536, 629, 630, 031 (571, 575, 576) — Stuttgart 41 — Suur 142, 148, 153 (237, 244, 249) — Sümeg 24. Szacsal 13 (101) — Szakadát 358 (433) — Szák 142 (237) — Szalkszentmárton 31 (116) — Szalonta 474 (511) — Szamosfalva 202 (290) — Szamosnjvár 202, 333 (412) — Szapár 142 (237) — Szarvaskő 480, 4SI, 482, 483, 484, 485, 633 (518, 519, 520, 521, 522, 523, 524) — Szászkabánya 22, 25, 619 (06S) — Szászpéntek 333 (412) — Széohenyitelep 158 (255) — Szeged 44 — Szegszárd 24 — Szék 202, 332, 54*8 (413, 588) — Székelysárd 333 (412) — Székesfehérvár 134, 140, 142, 144, 147, 153, 154, 558, 559, 560 (229, 236, 237, 238, 240, 243, 244, 24'.), 251, 597) — Szelistye 43 — Szend 142, 151, 153, 154 (237, 248, 240, 250) — Szengyel 333 (412) Szentendre 157, 158 (255) — Szentgyörgy 140, 142 (236, 237) — Szentkirály­ szabadja 187 (286) — Szentpétervár 8, 12, 22, 23, 27, 42, 132, 133 (95, 100, H2, 227) — Szigetvár 24 — Szikszó 25 — Szilicze 40 — Szinyelipócz 53 — Szirák 5, 25 (^2) — Szokolyahuta 373, 375 (447, 450) — Szováta 338 (418) — Szűcs 142 (237) — Szvinyesa 203 (290). Tam ási 134 (228) — Tárnok 140, 141, 142, 143 (230, 237, 238) — Tass 31 (116) — Tata 24, 45, 46, 207 (294) — Tatárszentgyörgy 32, 43 (116) Telkibánya 51 Teplitz-Schönau 4,J4 — Tihany 24, 55 — Timár 210 (296) — Tokod 151 (247) — Tolmács 373 (448) — Tövis 213 (298) — Travás 353 (430) — Tresztya 38 (122) — Trieszt 132 {227) — Tuson 307 (390). Ugod 142, 151 (237, 248) — Ujarad 624 (674) — Ujhartyán 32 (116) — Ujlót 62 — Ujsopot 609, 610, 61 1, 616 (657, 658, 059, 660, 665) — Urhida 55 — Uzdiszentpéter 338 (418). Vácz 5, 25, 176, 192, 373 (273, 448) — Vajdahuny ad 38, 42 Í122) — Vámos 187, 206 (286, 293) — Várhely 169 (266) — Várjeszenő 565, 569 (599, 604, 605) — Várpalota 151, 153 (248, 250) — Vasas 23 — Vaskő 551 (592) — Vaspatak 44, 51, 52 — Veleg 140, 141, 142, 143, 151 (236, 237, 238, 239, 248) — Velencze 134, 142,143(229,237,240) — Verőcze 373, 375, 370 (448, 450, 4 51 )— Veszprém 16, 46, 140, 142, 147, 151, 186, 187, 188, 189, 256, 307 (105, 236, 237, 244, 248, 284, 285, 286, 293) — Vihnye 360, 367, 368, 369 (435, 442, 443, 444) — Visegrád 148, 151 (244, 247) — Vládháza 343 (433) — Voiszlova 203 (290) — Vörösberény 142, 151 (237, 248) - Vulkán 174 (271). W a rsav a 536 (376) — Weizenried 173, 174 (269, 271) — Wels 328, 331 (409, 411) Wieliczka 159, 332 (257, 412) - Wien 5, 6, 11, 14, 19, 27, 32, 40, 43, 45, 46, 50, 52, 55, 69, 142, 144, 152 (91, í)2, 93, 99, 103, 112, 117, 123, 237, 239, 248). Zacatecas 626 (675) — Zagreb 42, 43, 45, 55 - Zákány 170, 171, 172 (207, 208, 269) Zalaegerszeg 16, 24 (105) — Zámoly 142 (237) — Zánka 206 (293) — Zircz 151, 153 (247, 250) — Zsemlye 135, 141, 150 (230, 236, 247) — Zsidve 50 — Zsolna 134 (228).

XX

betűrendes

tárgymutató.

III.

ÁSVÁNY-. KŐZET- ÉS TALAJNEVEK. (M in e ra l-, G e s te in s - u n d B o d e n n a m e n .) Aegirin 545 (585) — Agyag 140, 15«, 157, 158, 164, 165, 16G, 167, 173, 174, 180, 181, 182, 184, 185, 2(.2, 210, 212, 300, 312, 337, 342, 344, 345, 347, 348, 349, 353, *54, 355, 356, 357, 358, 359, 373, 374, 375, 474, 475, 560, 570, 648, 649, 650, 651, 652, 653, 654, 655 — Agyagmárga 312, 313, 315, 316, 317, 318, 319, 320, 325, 332, 335, 338 — Agyagpala 68, 481, 622 — Alabast rom 344 — Alaun (277, 27S, 270, 280, 281, 282, 283) — Albit 186, 547 (283, 5ö3, 587, 588) — Alios 467 (502) — Almandin 548 (580) — Amethiszt 365 (440) — Amphibol 312, 480, 482, 546, 547 518, 520, 521, 586, 587) — Amfibolandezit 38 (122) - Andezit 37, 42, 69, 164, 375, 518, 628 (121, 123, 262, 449, 450, 588, 678) — Andesit breccia 165, 373 (263, 448) — Andezittufa 373, 375 (448, 449, 450) — Audezittufds homok 165 — Anhidrit 317 (3(fi) — Ankerit 486 (524) — Anorthoklasz 205 (201) — Antimonit 186, 627 (281, 677) Aragonit 47 — Argentit 363 (438) — Arany 42 — Argile (3ÍM), :%)$) — Arvcdsonit 546 (587) — Arzenopirit 552 (592) — Augit 205, 482, 549 (291, 521, 589, 590). Babérces vasas agyag 475, 476 — Bádeni tályag 332 — Barkóit 565, 568 (600, 603) — Barna erdei talaj 473, 474 — Barna humuszos talaj 473 — Barnapát 363, 366, 367, 370 — Barnaszén 40, 200, 210, 310, 487 — Baryt 56, 186, 366 (284, 441) — Bazalt 55, 69, 54S, 540 (123, 589, 500) — Berek talaj 472, 473 — Biotit 31J, 315 (302, 39.%'396) — Biotitandezit 374, 375 (440, 450) — Biotitamfíbolandezit 375 (450) — Biotittufa 315 (3(X5) — Bitumenes márga 209 — Bitumenes mészkő 176, 344 — Bleichsand (501, 502, 503, 504, 505, 508, 510) — Bleiglanz (438, 441, 445) — Blende (441, 445) — Bohnerz (512) — Bohncrzíührender Ton (512, 513) — Braune Walderde 474 (510, 511) — Braunspat (438) — Braunkohle (296) — Breccia 348 (426) — Budai márga l -Mergel) 177 (274) — Bytownit 482, 484 (521, 522). Carnotit 205 (201, 292) — Cementmárga 210 — Chessylit 205 (292) — Csillám 546 — Chloritschiefer (591). Dachsteindolomit 42 — Dachsteinmészkő ( Kalk) 140, 176 (235, 273) — Dacit 38, 202, 334, 344, 349, 373, 374 (122, 413, 423, 427, 448, 449) — Dacitbreccia 374 (449) — Dacittufa 202, 203, 300, 332, 334, 343, 344 (289, 290, 390, 412, 413, 423) — Degradált mezőségi föld 473 — Degradierter Schwarzboden (500) — Diabáz 206, 481 (203, 518, 510) — Diabáztufa 622, 623, 624 (672, 673) — Diallag 480, 482 (518, 520) — Diatompala (-Schiefer) 375 (450) — Ditróit 542 (582) — Dolomit 41, 140, 180, 181, 182, 184, 188, 206, 363, 375, 539, 540, 568 (235, 236, 277, 278, 270, 280, 281, 286, 202, 203, 450, 579, 580, 603). lídesvizi mészkő 343, 344, 539 — Egirin 545 (586) — Eisenerz (519, 520, 522, 523, 524) — Eisenglanz 191 (288) — Eisenkies (441) — Eisenkonkretion (513) — Eisen­ stein 24 — Eleolit 545 (585) — Eleolitszienit 541, 542, 543, 544, 545, 546 (581, ÖS3, 584, 585, 586) — Epidot 31-2, 6'28 (392, 678) — Erdei talaj (föld) 466, Í67, 468, 470, 4/1. 474, 475, 476, 478. Fakófold 472, 473, 476 - Fakókoinok 469 - Feketeföld 470, 471 — Feldspat (3íW, : m , 443, 518. 519, 520, 521, 52-2. 581, 582, 586, 589| — Feldspatgabbro 518,5I9) — ' Feuerstein Í235, 236) — Fiilit 37 ( l w J2) — Flugsand 1406, 500) — Fődolomit 176,

BETÖR END ES TÁRGYMUTATÓ.

XXI

ISI, 200 — Földpát 312, 313, 367, 480,481, 48-2, 484, 541, 542, 546, 548 - Földpátgabbro 481 — Fornai agyag (-Ton) ISI, 182 (278, 280) — Füredi mész ( Kaik) 206 (‘293) — Futóhomok 461, 465. G abbro 483, 484, 485 (521, 522, 523) — Galenit 360, 363, 366, 370, 552 (436, 438, 441, 445, 592) — Gipsz 164, 180, 1S5, 306, 315, 316, 343, 344, 349, 476, 477, 479 (261, 278, 283, 388, iS9ö\ 423, 427, 513, 514, 516) — Glimmer (586) — Globigerina márga (-Mergel) 190, 313 (287, 288, 393) — Gold (51, 591) — G ranat 374, 375, 548 (449, 450, 588, 589) — Gránit 140, 375, 540, 541, 622, 623, 624 (236, 449, 450, 580, 581, 672, 673, 674) — Grasflurboden (508) — Grödeni homokkő (-Sandstein) 401 (289). H em atit 167, 191, 481, 551, 628 (265, 288, 519, 591, 678) — Haidesand (508) — Haide talaj 472 — H ardpan 467 (502) — Hárshegyi homokkő (-Sandstein) 177, 375 (274, 450) — Hauptdolomit (181, 273) — Homok 70, 140, 156, 157, 158, 210, 212, 312, 313, 316, 317, 318, 327, 343, 344, 345, 346, 347, 34S, 349, 350, 351, 352, 353, 354, 355, 356, 357 - Homokkő 69, 156, 209, 307, 309, 312, 315, 316, 317, 320, 333, 343, 344, 345, 348, 349, 373, 481, 539, 540, 622, 623, 624 — Homokos agyag 157, 319, 325, 345, 347, 353, 355, 356 — Homokos lösz 70, 171 — Homok­ talaj 461 — Hornsteiü (432, 433). llm enit 205, 48*2 (292, 520, 521) — Iszap 47, 70, 170, 325, 538, 539, 540, 541 — Iszapos homok 176. Ju ram é sz (-Kaik) 179 (276). Kagyló mész 206, 207 — Kalcit 177, 312, 366, 628 (274, 393, 441, 678) — Kalcit 41 — Kalkopirit 363 (438) — Kalkkonkretion (513) — Kalkmergel (422, 423, 427) — Kalkschotter (688, 690) — Kalkstein (122, 235, 236, 27?, 274, 292, 293, 422, 423, 426, 449, 450, 579, 580, 599, 600, 601, 602, 603, 604, u5S) — Kalktuff (122, 264, 265, 270, 294, 579, 684) — Kammkies 184 (482) — Kaolinos agyag 551 — Karnallit 324 [404) — Kavics 36, 37, 157, 167, 212, 319, 344, 345, 346, 347, 348, 349,350,351,352,353,354, 355, 356, 357, 358, 374, 375, 649, 652, 654 — Kavicsos agyag 38 — Kálisó 39, 48, 49, 305, 306, 309, 316, 327, 333 — Kárpáti homokkő (-Sandstein) 37 (122) — Kátrány 333 — Kenngottit 625, 627 (674, 675, 677) — Kennyt 204, 205 (291) — Keserűsó 310 — Kén 141 — Kiscelli agyag (-Ton) 177 (274) — Klippenkalk (122) — Kloritpala (-Schiefer) 551 (591) — Kohle (123, 230, 232) — Kohlenschiefer (295) — Konglomerát 207, 341, 344, 345, 346, 347, 348, 349, 350, 357, 373, 539, 570 (294, 421, 423, 424, 425, 426, 427, 433, 448, 579, 605) — Konyhasó 305, 306, 307, 309, 310, 311, 312, 313, 314, 315, 316, 31‘>, 320, 321, 323, 324, 333, 334 — Korund 191 (288) — Kőolaj 17 — Kősó 17, 23,42, 55, 159, 306 — Kőszén 17, 23, 39, 4b, 49, 68, 69, 135, 136, 141, 203, 487 — K ris­ tályos pala 17, 540, 541, 551, 622, 623, 624 — Kristallinische Schiefer (106, 450, 580, 581, 591, 672, 673, 674 - Kvarc 186, 312, 313, 360, 363, 366, 367, 369, 551, 627 (284, 392, 393, 436, 438, 441, 442, 445, 592, 677) — Kvarchomokkő 312, 315, 622, 624 — Kvarz 360, 366 (435, 436, 441) — Kvarcporfirit 38 (122) — Kvarzit 540 (Ő80) — Kvarcitpala 551 (-Schiefer) (591) — Kvarcit 374, 375, 539, 540, 551 (449, 450, 579, 580, 590) — Kvarcitpala (-Sohiefer) 375 (449) — Kvarckonglomerat 209 (296) — Kupfererz (52) - - Kupferkies (435, 438, 441). Labrador 482, 484 (521, 5*22) — Lajtamész 156, 157, 160, 332, 341, 342, 343, 344, 349, 350, 375 — Lápi talaj 472, 478 — Laterit 465, 474 (500, 511) — Lehm (418) — Leithakalk (253, 254, 257, 421, 422, 423, 427, 428, 450) — Liaszhomokkő (-Sand­ stein) 622, 623, 624, (671, 672, 673, 674) — Liaszmészkő (-Kaik) (672, 673) — Liaszpala (-Schiefer) 622, 623 (672, 673) — Lievrit 480 (518) — Lignit 210 (296) — Limonit 180, 186, 353, 356 (278, 284, 430, 433) - Liparit 38, 39 (122) — Lito-

XXIt

i i k t Ob e n d i c b

TAKOYMUJATÓ

tham nium m éaa ( Kaik) 177, 311, 348, 343, 344, 349, 5«7 (274, 421, 422, 483, 427, 601) Lösz (Löß) 35, 43, 4t, 70, 16«, 170, 181, 182, 188, 807,813, 318, 345, 347, 349, 359, 374, 375, 465, 475, 476, 539 (119, 124, *64, 867, 268, 278, 279, 287, 294 298, 392, 424, 427, 433, 419, 450, 600, 513, 514, 579). Mágneavas 530 — Magnetit 44, 312, 480, 481, 482, 548 (»iS, S9S, 518, 519, 520, 521, 589) Malaohit 805 (292) — Mangán 140 (235) — Mangánérc 43 — Márga 167, 188, 206, 207, 312, 313, 319, 336, 343, 3»4, 347, 349, 350, 354, 355, 356, H57, 479, 618 — Márgás agyag 355 — Márgás homokkő 315 — Markany.it 180, 181, 184 (278, 879, 882) — Márvány (Marmor) 140 (835) — Melafir 37, 38, 341, 344, 349 (122, 421, 423, 427) — Melafírkonglomerat 344 (423) — Mergel (255, 28«, 292, 293, 295, SOS, 416, 418, 483, 426, 427, 428, 430, 431, 438, 433, 516, 667) — Mergelton (452) — Mészkonkiéció 476 — Mészkongloruerát 570 — Mészkő 37, 40, 131, 140, 177, 188, 206, 207, 312, 342, 348, 375, 540, 565, 566, 567, 568, 569, 570, 610, 613, 622, 623, 624, 648, 649 — Mészmárga 312, 343, 349 -- Mésztufa 166, 167, 168, 169, 173, 174, 207, 646, 648 - - Mezöségi pala 309, 332 — Mezőségi talaj (föld) 470, 471, 472, 473, 474, 476, 478 — Mezőségi tályag (-Tegel) 164 (262) — Miargyrit 624, 625, 626 (674, 675, 676, 677) - Miascit 544 (584) Mikroklin 312, 542, 543 (393, 582, 583) — Monazit 541 (581) — Muschelkalk 42 (293) — Muszkovit 312, 317 (30S, S97). Nefelin 546 (58«) Nefelin szienit 204 (291) - Nummulitmészkő 51 — Nyirok 375, 474 (450, 511). Oligoklasz 543, 544, 549 (583, 584, 590) — Oligoklaealbit 543, 544, 545 (583, 584, 585) Oligoklaszföldpát 544 (584)— OIíyíu 205, 480, 482,549 (291,518,520,521, 589) — Olivinbazalt 204 (291) - Oliringabbro 481, 488,483 (518,521) — Olivinnefelinsyenit 205 (291) — Opál 39 — Orterde 467 (502) — Orthoklasz 56, 312,. 542, 543 (393, 582, 583) — Ortstein 467 (502, 503, 504, 505, 508, 512). P a la 309, 333 — Pantellarit 205 (291) — Pegmatit 544, 546 (585, 586) — Peridotit 481 (519) — Permi homokkő (-Sandstein) 201 (289) — Petroleum 13, 17, 22, 23, 27, 40, 48, 333 (101, 107, 111) — Phenakit 56 — Physocardia méez ( Kaik) 206 (293) — Pirosén 482 (520) — Plagioklasz 312, 543, 544, 545 (393, 683, 584, 585) — Plumosit 627 (677) — Podsol 374, 375, (449, 502) — Por 70 — Porfiroid 37 (122) — Porfirittufa 206 (293) — Proustit 362, 363, 365, 368 (437, 438, 440, 443) — P yrargyrit 207, 360, 361, 362, 363, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372, 624 (295, 435, 436, 437, 438, 440, 441, 442, 443, 444, 445, 447, 674) — P irit 48, 141, 180, 181, 184, 363, 366, 370, 486, 550, 551, 552, 553, 554, 555, 627, 628, (236, 278, 279, 282, 438, 441, 445, 524, 591, 592, 593, 594, 595, 6/7, 678). Quarzsandstein (672, 673, 674). R ádium 52 — Rádiumérc 204, 205 |291, 292) — Rendzina 478 (515) — Requienia mész (-Kaik) 173 (269) — Réti agyag 461, 472 — Réti talaj 478 — Rézérc 51 — Rézkovand 3fi0, 363, 366 — Riolit 38, 39, 202, 204 (122, 291) - Riolitos dacittufa 202 (290) — Rutil 185, 186, 312 (283, 281, 592). Salzton 48 (261) — Sand (125, 236, 253, 254, 255, 263, 272, 296, 297, 423,424,426, 427, 428, 429, 430, 431, 432, 433, 448) — Sandboden (495) — Sandlöss (124) — Sandstein (123, 253, 294, 296, 423, 426, 487, 519, 597) — Schiefer (294) — Schlamm (124, 578, 579, 580, 581) — Sohotter (120, 121, 254, 264, 897. 424, 426, 427, 428, 4-29, 430, 431, 432, 433, 434, 449, 686, C88) -- Schwarzerde (495, 496, 507, TO8, 509, 513) — Schwefelkies (592) — Schwerspath (441) — Siderit 186, 547 (284, 587) — Sóagyng 42, 46, 163, 160 - Szfftlerit 360, 366, 369, 370, 552 (435, 441, 445, 502) — Sprödglnnz (4--i8i - - Steinkohle (107, 236, 290, 295) — Steinöl (107) — Steinsalz 24 (107, 257) — Stephanit 363, 370 (445) — Stcppenbodcn (513,515) —

BET ŰRE ND ES TÁRGYMUTATÓ.

XXIII

Sumpfboden (515) — Syenit 48, 544 (584) — Szarukő 176, 336 — Szénpala 209 — Szirtesmészkő 37. T á ly a g 160 - - Tegel (256, 257) — Tellur 51 — Terra roasa 180, 474, 476, 478, (277, 511, 512, 515) — Terebratulás m árga (-Mergel) 343, 344 (423) — Tetraedrit 360, 627 (436, 677) — Thorit 541 (581) — Timsó 179, 180, 181, 182, 183, 184, 18i — Titán 481, 482, 483, 484, 485, 549 (519, 520, 521, 522, 523, 5fc9, 590) — Titaneisenerz (520, 524) — Titanit 546 (586) — Titánvasérc 482, 486, 633 — Ton (122, 235, 253, 254, 255, 261, 263, 264, 270, 277, 278, 279, 280, 281,282,283, 290, 295, 296, 297, 417, 422, 423, 424, 426, 427, 431, 432, 433, 434, 445, 448,449, 450, 510, 511, 512, 592, 603, 605, 684, 686, 688, 689, 690, 691) — Tonmergel (431) — Tonschiefer (123, 519, 072) — Torf (124, 125) — Tőzeg 41, 46, 47, 69, 70 — Trachyfc bazalt 204 (291) — Trasz 42, 43 — Tsernosjom (507) — Tufa 39, 141, 315, 317, 539 (122, 236, .W , 397, 579) — Tufás pala 207. — T undra­ talaj 472 — Turmalin 312 (.’&tö) — Tűzkő 140. U rgoaptien homokos m árga ( sandiger Mergel) 618, 619, 620 (667, 668, 669) — Urgoaptien mész (-Kalk) 610, 611, 614, 615, 616, 620 (659, 660, 663, 665, 669) — Urgoaptien m árgás homokkő (-mergeliger Sandstein) 612, 613, 616, 617,619,620 ^600, 661, 665, 666, 669). V ályog 312 — Vas 140, 530 — Vasas agyag 475 — Vasérc 49, 197, 481, 482, 483, 484, 485, 486, 530, 533, 534, 629, 630, 631, 632, 633 — Vashegyit 56 — Vaskonkréció 476 — Vaskovand 366 — Vaskő 17, 23 — Vaskövesfok 467, 468, 469, 470, 472, 473, 475 — Vörösagyag 173, 174, 180, 181, 182, 185, 345, 347, 349, 359. W aldboden (502, 503, 504, 508, 509, 510, 511, 512, 515) — W ehrlit 480, 481,482, 483, 484, 485, 633, (518, 519, 520, 521, 522, 523, 524) — Wiesenboden (515) — Wiesenton (509) — Woilastonit 48, 52. N eolit '.1, 02 S (078) — Zirkon 31*2 (.W).

IV .

PALAE0NT0L0GIAI NEVEK. ( P a lä o n to lo g isc h e N a m e n .) -Agropagia 161 (258) — Acteonella 209 (296) — Adacna (Cardium) cf. plicatum, Eichw. 349, 350 (426, 428); A. compressiuscula Eichw. 350(428) — Adeorbis sp. 161 (258); A. Woodi M. 161 (258) — Ammonites 52, 54 — Amalia 54, 55 — Ancillaria glandiformis, Lám. 102 (252) — Amphiclina squamula Bittn. 176 (273) — Alveolina meló F ichtl et Moll. sp. 159 (256) — Anatina Agassizii, d’Orb. 611 (660); A. Hugói n. sp. 611, 613, 619 (660, 661, 669); A. Marullensis (d’Orb.) Pict. et Camp. 611, 612 (060) — Arca carinata. Sow. 612 (001); A. Cymodoce, Coquand H. 612 (661); A. diluvii Lám. 165 (262); A. (Anadara) diluvii L. 160, 163 (257, 260); A. diluvii var. pertransversa Saeco. 100(257); A. Raulini (Leym). d ’Orb. 612 (6 ü l); A. n. sp. ind. 614 (603); A. Szontaghiana n. sp. 612, 019 (660, 069) — Axiomia ephippium L. v. ind, 346 (425) — Arianta arbustorum alpicola, Fér. 171 (207) - Articulina sp. 159 (256) — Astraea sp. 346 (425) — Astarte Beaumontii Leym. 610 (665); A. obovata, Sow. 610, 017 (605, 666); A. transversa, Leym. 616, 617 (665, 066); A. triangularis Mont. 100 (257). ISalatonites 207 (293); Baroda 609 (058) — Barodia (Icanotia) elicita, Stol. 010 (058) — Bős sp. 167 (265» — Brachydiastematherium 7 (94); B. transpilvanicum,

XXIV

BETŰREND ES TÁRGYMUTATÓ.

Böckh et Maity. 20 — Bsammobia Studeri Pict. és Ken. CIO (658) Buccina bina H l (236) — Buccinum baccatum Bast. 346, 347 (425); B. (Niotha) Sohönni R. Hörn. et Auing. 102 (25?)); B. (Hirna) styriacum Auing. 162 (259); B. sp. 165 (263) — Bulla (Bulinella) cylindracea, Penn« var. convoluta. Brocc. 163 (260); B. convoluta Brooc. 350 (427); B. (Tornatina) Lajonkaireana Bast. 163.350(260 427); B. sp. 350 (427, 428) — Bulimus Buchiana d’Orb. 313 (S96\; B. doliolum, Brug. 175 (271). Caloppa sp. 347 (425) - Calyptraea chinensis L. var. parvula, Michti. 161 (258) — Chemnitzia (Sandbergeria) perpusilla Grat. 162, 163 (259, 260); Ch. Pseudochemnitzia) striata M. Hőm . 162 (259) — Canipylaea banatica, Partsch. 45, 166, 168, 169 (263, 268, 266); C. plánospira Lám. 172 (268) — Caprotina inbiicata d’Orb. 611 (650) — Capsa elegáns d’Orb. 610 (658) — Capularia Haidingeri, Rss. 160 (257); C. sp. 160 (257) — Cardita cf. bericorum Oppenh. 177 (274) — Gardium 345 (424); C. cf. lithopodolicum Dub. 348, 350 (426, 429); C. cf. lithopodolicum var. Ruthenica Hilb. 349, 350 (426, 427, 428); C. .obsoletum Eichw. 346, 347 (425, 426); C. cf. obsoletum Eichw. 350 (428); C. pannonicum nov. sp. 177 (274); C. n. sp. 352 (429); C. sp. 160, 166, 346, 349, 350, 351 (258, 262, 425, 427, 428, 429); C. sp. (hians ?) Brocc. 165 (262); C. turonicum May. 165 (202» — Caecum trachea Mont. 161, 163 (258, 260) — Cellepora globutaris 341 (421) — Ceratites Balatonicus 20; C. Reitzi 20; C. 207 (293) — Cerithium aculeatum, Schloth. 621 (671); C. baccatum. Brgt. 621 (671); C. (Pirella) biquadratum, Hilb. 162 (259); C. (Clavo) bidentata (Defr.) Grat. 162 (259); C. (Ptychocerithium) Bronni Partsch. 162 (259); C. Buboici Horn. 346 (425); C. calcaratum, Brgt. 021 (671); C. campileianum n. sp. 618 (667, 668); C. Castellini, Brgt. 621 (071); C. disjunctum Sow. 316, 350 (425, 428); C. cf. disjunctum Sow. 349 (427;; C. (Pirenella) Gamlitzense Hilb, 162 (259); C. lignitarum Eichw. 346 (425); C. (Tiarapirenella) moravicum M. Horn. 162 (259); C. (Pirenella) nodosoplicatum, M. Hörn. 162, 346, 350 (259. 425, 428); C. pentagonatum, Schloth. 621 (671); C. pictum Bast. 345, 346, 349, 350, 352 (424, 425, 427, 428, 429); C. pictum, Bast. var. 346 (425); C. cf. pictum, Bast. 347 (425); G. rubiginosum Eichw. 346, 347 (425); C. rubiginosum Eichw. var. 346 (425); C. (Bithium) scabrum Olivi. 162 (259); C. (Bithium) spina Partsch. 162, 163 (259, 260); C. sp. 162, 346, 350, 352 (259, 425, 4?8, 429); C. terebroides, d’Orb. 619 (608); C. Tourneforti, d’Orb. 019 (668); C. vicentinum Bay. 621 (671); C. vivarii Oppenh. 177, 620,621 (274, 670, 6711; C. Vulcani Brgt. 621 (671); C. vulgatum Brug. 162 (259) — Cervus sp. 167 (265) — Claufiilia (Clausiliastra) laminata Mont. 174 (270); Cl. sp. 174 (270) — Cochlicopa lubrica Miill. 171 (207) — Congeria sp. 340, 349 (425.427); C. banatica 349 (427); C. n. sp. 350 (428) ; C. cfr. Batuti Brus. 352 (429); C. ornithopsis Brus. 352, 353 (429); C. Partschi Czjzek. 352, 353 (429, 430. 431, 432; C. sp. 352 (429); C. subglobosa, Partsch. 352, 355 (429, 432); C. triangularis 353 (430); C. Zoici, Brus. 353 (430); C. Makovici Brus. 354 (431): C. banatica 355, 356, 357 (432, 433) — Conus (Chelyconus) fuscocingulatus Bronn. 162 (260); C. (Lithoconus) Mercati Brocc. 152 (200) — Corbula gibba Olivi. 165 (263) — Crioceras (Ancyloceras) Matheronianum d’Orb. 620 (669) — Cyclostoma elegáns,. Miill. 172 (30is ) — Cypricardia Brogniarti Bay. 177 (274); C. Kohldorfiar.a n. sp. 017, 018 (000, 007); C. testacea Zittel. 617 (060, 007) — Cyprina 617 (666); C. Forbesiano, Stol. 017 (667) Cyrena Bay lei, Bay. 021 (071) — Cytheraea (Callista) Pedemontana Ag. 101 (258); C. sp. 165 (263); C. hungarica Hantk. 177 (174); C. hungarica Hantk. var. tokodenois Oppenh. 177 (274); C. Vértefiensis Taeg. 1"7 (-J7i); ( \ Yilunovao Desb. 177 <274‘.

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.

XXT

D arányia 156 (254) — Daudebardia (Libania) Langi, Pfr. 173, 174 (269, 270, 271) — Dentalium (Kntalis) badensis Partsch. 161 (258); D. eDtalis, Linné. 161 (258) — Diastoma costellata Lám. 177 (274) — Discorbinia planorbis d’Orb. sp. 159, 163 (257, 260) — Dorcasia Fruticum Müll. 168 (266) — Do sin i a Adansoni Phil. 161 (258). E quus caballus L. foss. 168 (265) — Elephas primigenius Blb. 167, 168 (265) — Erycina (Kellia) Letochai M. Horn. 160 (257) — Ervilia podolica Eichw. 346, 347, 349, 350 (425, 426, 428); E. podolica var. dissita Eichw. 349, 350 (426, 428); E. cfr. pusilla 161, 349, 350 (258, 426, 428); E. sp. 349 (426) — E. cf. trigonula Socol. 346, 340, 350 (425, 426, 428) — Euconulus fulvus, Müll. 171 (267) — Estheria 207 (293). Fossaria truncatula, Müll. 171 (267) — Fructicola leucozona c. Pfr. 172 (268). (■onodus 207 (293). Halobia rugósa 207 (293) — Heliastraea Reusana M. Edw. 346 (425) — Helicophanta Langi Pfeiffer 174 (271) — Helix, (Fructicicola) hispida L. 374 (449); H. lutescens Rm. 108 (266); H. (Eulota) fruticum Müll. 174 (270); H. (Pomatia) pomatia L. 174 (270) — Heterostegina costata d ’Orb. 342 (422) — Homo Aurignacensis H auseri 43; H. heidelbergensis 43; H. primigenius 43 — H yalinia (Polita) glabra Stud. 174, 175 (270,272); H. nitens, Mich. 172 (268) — H ippurites 209(296) Hydrobia (Saccoia) escoffiere Tourn. 161 (259); H. sp. 350, 354 (427, 431). Icanotia Rothi n. sp. 009, 610 (658, 059); I. im par Zitt. 610 (658) — Iguanodon 52 — Inoceramus 209 (296); I. aff. neocomiensis d'Orb. 614 (602); I. Salomoni d'Orb. 619 (069) — Isocardia cor L. 342, 344 (422, 423). L acuna (Epheria) Basterotina Bronn. Limax 54, 55 — Limnocardium Andrussowi Lőrenth. 350 (42S); L. sp. 350 (428); L. cf. Andrussowi, Lőr. 350 (428); L. Andrussowi var. spinosum Lőrenth. 350 (428); — Limnophysa diluviana Andreae 170, 171, 172, 173 (207, 268. 209); L. palustris var. diluviana, An­ dreae 172 (269) — Lingula Suessi Dreger 69 (123) — Lithodomus sp. 347 (425) — Lucena oblonga Drp. 171 (267); L. o b l o D g a agonostoma K. 171 (267, 268); L. Schuhmacheri Andreae 171 (267, 2G8) — Lythoceras Sacya Forb. sp. 620 (609) — Lucina (Linga) columbella Lamk. 160, 163, 165 (258, 260, 262); L. (Loripes) dentata Bast. 160 (258); L. (Loripes) Dujardini Desb. 100, 163, 315 (258, 260, 396); L. (Megaxinus) incrassata Dubois 160, 103, 165 (258, 260, 262); L. (Megaxinus) multilamellata Desh. 100 (258); L. (Divaricella) ornata Agass. 160, 163 (258, 200). M actra podolica Eicliw. 340 (425): M. cfr. podolica Eichw. 340 (425); M. triangula, Ren. 313 U?93) — Marginulina transverse-sulcata 191 (288) — Megatbyris decollata, Chemn. sp. 342 (422) — MelanelJa Holandri Fér. 45, 166 (263) — Melania stygis Brong. 177 (274) — Melanopsis (Lyrcaea) cf. carinatissima, Sacco. 346, 352 (425, 429); M. cf. Fuchsi, Brus. 352 (429); M. (Lyrceea) im pressa var. Bonelli, Sism. 340, 347, 352, 353 (425): M. (L.) im pressa v. 348, 353 (426, 430, 431); M. (L.) Martiniana Fér. 352, 355, 350 (429, 432, 433); M. (Lyrcaea) vindobonensis 349, 355, 350, 357 (427,431, 432, 433) — Miliolida 181, 182 (278, 279) — Miliolina apposita Frnzn. 159 (2’)6); M. coneobrina d ’Orb. sp. 158 (256); M. deéipiens Rss. sp. 158 (256); M. gibba d’Orb. sp. 158 (256); M. insignis Brady. 159 (256); M. lucida Karr. sp. 159 (256); M. peregrina d’Orb. var. edendula, Frnzn. 159 (250): M. seminulum L. sp. 158 (250); M. sp. 159 (256); M. triangularis d’Orb. 158 (250) — Modiola 348 (426); M. discors L. 100 (257); M. volhynica Eichw. 340, 347, (425); M. m arginata Eichw. 350 (428); M. sp. 350 (428); M. volhynica Eichw. 348, 349, 350 (420, 4*28); M. m arginata Eichw. 349 (427);

XXVI

B E T Ö R E N D E S TÁRGYMUTATÓ.

M. sp. 349 (447) — Monodonta (collioalus) aDgulata Gicbw. 161 (258) — Monophyllites (Mojavarites) cfr. Agenor, Mojs. 176 (273) — Monopleura imbricata Math. 611 (659) - - Murex craticulatus Hörn. 350 (428); M. (Occenebra) sublavatus Bast. var. grundensis, B. Hörn, et Au. 346 (425) — Myoconcha lombardica Hau. 176, 207 (273, 294) — Myophoricardium lineatum Wöhrm. 176 (273) — Mytilus aoutangulus Desh. 177 (274). N atica gaultiana, d’Orb. 614 (663); N. cfr. gaultiana d’Orb. 614 (693); N. Rauliniana d’Orb. 614 (663}; N. Coquandiana d’Orb. 61") (663); N. Gassulce Coquand. 6 1 5 (664); N. nodosa Geiüitz 615 (664); N. Sopotiana n. sp. 615 (663, 664); N. (Naticina) helicina Brocc. 161, 165 (259, 203); N. (Nevertina) JoßephiDa B í e b o 161 (259); N. millepunctata Lam. 161 (259); N. (Neticina) pulcholla Risso var. astensis Sacco, 161 (259); N. Vulcani, Brgt. 182 (279) — Nautilus neocomiensis d’Orb. 619 (669) — Nerinea 209 (296) — Nerita (Smaragdia) expansa, Rss. 161 (258); N. (Puperita) picta Fér. 161, 163 (258, 260) — Neritina cf. Grateloupana, Fér. 346 (425); N. sp. 346, 350 (425, 428) — Neritopsis 616 (664) — Neritostoma putris, L . 171 (267) — Nodosaria proxima Silvestri, var. non costata 191 (288) — Nonionina communis d’Orb. 159 (257); N. perforata, d’Orb. 159 (257); N. sp. 350 (428) — Nucula sp. ind. 610 (659); N. Jaccardia Pict. és Camp. 661 (659); N. Mayeri, M. Hörn. 165 (263); N. fitrigilata Goldf. 176 (173) — Nummulites (Hantkenia) complanata Lam. 49. Orbitolina lenticularis 611, 620 (660, 669) — Orcula doli um Drp. 171 (267) — Ostrea cochlear, Poli. 165 (262); O. (Pycnodonta) cochlear Poli. 343, 344, 349 (423, 427); O. digitalina Dub. 160, 165 (257, 262); 0. fimbriata Grat. 346, 347 (425) ; 0. sp. 316 (425). P alu dina (Cingulina) im m utata Frfld. 161 (259) — Patella hungarica nov. sp. 177 (274) — Patula ruderata 171 (268) — Pecten (Flabellipecten) Besseri Andrz. 160 (257); P. Cottaldinus d’Orb. 616 <665); P„ crißtatus Bronn. 165 (263); P. cfr. Deokei, Par. 176 (273); P. Hallensis, Wöhrm. 176 (273); P. lußitanicus Sharpé 616 (665); P. raricostatus n. sp. 177 (274); Pecten sp. 347 (425) — Pectunculus (Axin®a) pilosus L. 160, 346 (257, 425); P. sp. (pilosus ?) Lam. 165 (263) — Peneroplis planatus Fichte et Moll sp. 159 (256) — Pentacrinus tirolensis Lbe. 176 (273) — Petasia bidens 171 (267) — Pinus Douglasi 319 (401) — Phylloceras trinsicum nov. sp. 176 (273) — Pirostoma pumila Z. 171 (267) — Placochelye placodonta 44 — Pleurotoma (Drillia) pustulata Brocc. var. 162 (260) — Polita pura Aid. 171 (267) — Polymorphina costata Egg. 159 (256); P. fracta Born sp. 159 (256); P. gibba d’Orb. sp. 159, 163 (256, 260); P. gibba, d ’Orb. var. orbicularis, Karr. 159 <256); P. gibba d’Orb. var. ovoidea, Egg. 159 (256); P. gibba d’Orb. var. pyrula Egg. 159, 163 (256, 260); P. ornata Karr. 159 (257); P. sororia, Rss. 159 (256); 1*. striata Egg. 159 (256); P. tenera 159 (256) — Polystomella crispa L. sp. 159, 163 (257, 260); P. flexuosa d ’Orb. 160 (257); P. Haueri, d’Orb. 160 (257); P. macella Fichtl & Moll. sp. 159, 163 (257, 260); P. Ungeriana Rss. 160 (257); P. subumbilicata Czjz. var. centro non depressa 191 (288) — Posidonomya 207 (293, 294) — Psammobia im par Zitt. 610 (658) — Punctum pigmipum 171 (267) — Pupa (Orcula) doliolum Brug. 174, 175 (270, 271); P. doliolum, Brug. 175 (272); P. (Pupilla) muscorum L. 374 (449) — Pyrula (Melongenai Semseviana 175 (272; P. cfr. Lainci Bast. 175 (272); P. Bp. 346 (425) — Ptychites 207 (293) — Pupilla muscorum L. 171 (267). Q uinqueloculina pauperata d’Orb. 159 (256); Qu. prselonga Egg. 159 (256); Qu. Rákosiensis Frnz. 159 (256). itadix ovata, Drp. ivar?) 171 (267) Requienia Lonsdalei Sow. 620 (669) —

B ET Ö R E N D ES TÁRGYMUTATÓ.

xxvn

Retusa truncatula Burg. 350 (447, 428); R. tnincatula var. olavata 350 (428) — Rhinoceros 62 — Rhynchonella Fuggeri Bittn. 177 (274) — Rliizangia brevissima Desb. 177 (274) — Ringicula buccinea Desb. 162 (260) — Rissoa (Alaba) costellata Grat. 161 (259); R. sp. 348 (426) — Rissoina (Zebina) volaterrana de Stef. 161 (259) — Rotalia Beccarii L. 159, 163 (257, 260) — Rotalina sp. 350 (428). Sequoia Reichenbaohi (Gein. sp.) H eer 620 (669) — Serpula quinquesignata v. tubulus, Rovereto 349 (426); S. cf. vernicularis, L. 349 (426); S. sp. 349 (426); S. Eicbwaldi Rovereto 350 (428); S. cf. scalata Eichw. 350 (428); S. antiquata Sow. 616 (665) — Solen elegáns Math. 610 (658) — Spaniodon nitidus Rss. 160 (257) — Sphyradium columeila 171 (267, 268) — Spirorbis heliciformis Eichw. 350 (428) — Surirella striatula E. 375 (450) — Succinea Schuhmacheri Andreae 170, 171, 172 (267, 268, 269,i ; S. oblonga 172, 376 (269, 451). Tapes (Calliostotapes) vetula Bronn. 160 (258); T. gregaria Partsch. 346, 347, 349, 350, 351 ; T. cf. gregaria Partsch. 346 (425, 426, 428, 429); T. sp. 348, 349 (426, 429) — Teil ina sp. 161 (258) — Terebra (Acus) fuscata Brocc. 162, 163 (260) — Terebratula cf. ampulla Br. (= g ran d is Blum) 342, 344 (422, 423) — Thecospira tenuistriata Bittn. 176 (273) — Thracia papyracea Poll. 161 (258) — Tmaegoceras 45 — Tornatina (Bulla) Lajonkaireana Bast. 350 (428) — Toxaster sp. 619 (669) — Trachyceras Reitzi 206 (293); Tr. austriacum 206 (293); T. sp. 176 (273) — Trichia hispida L. 171 (267) ; T. terrena Cless. 171 (267, 268) — Trigonia Vectiana Lyc. var. hungarica Böckh J. 613 (662); Tr. Vectiana Lyc. 613 (662); Tr. aliformi8, Pict. Renev. 613 (662) — Trigonifolia aliformis Tark. 613 (662) — Triloculina austriaca d’Orb. 158 (256); Tr. gibba d’Orb. 158 (256); Tr. Gibba d’Orb. sp. 158 (256); T. sp. 350 (428) — Trochus cfr. marginatus, Eichw. 350 (427, 428); Tr. papilla Brocc. 350 (427); Tr. cf. patulus Brocc. 165, 352 (263, 429); Tr. sp. 345 (424) ; Tr. podolicus Dub. 346, 347, 349 (425, 427); Tr. pictus, Eichw. 349 (427) cf. 346 (425); Tr. (Strigosella) strigosa var. substrigosa, Sacc. 346 (425); Tr. sp. 346, 347 (425); Tr. cf. papilla Eichw. 350 (428); Tr. pic­ tus Eichw. 350 (428) ; Tr. podolicus Dub. 350 (428) — Tropidiscus umbilicattis Müll. 171 (267) — Turbonilla costellata Grat. 161 (259); T. sp. 162 (259); T. (Sulcoturbonilla) turricula, Eichw. 161 (259) — Turritella (Archimediella) Archimedis Brong. 161, 346 (258, 425); T. subangulata Brocc. 165 (263); T. turris Bast 165 (263); T. sp. 349 (427) — T. cf. vernicularis, Brocc. 352 (429). Ureus (aff. ornatus) Blainv. 167 (265); U. spelaeus L. 168 (265). Vallonia tenuilabris A. Braun 171 (267, 268) — Valvata antiqua Sow. 169, 170); V. cristata Müll. 171 (267) — Venilicardia Stoliczkai 617 (666) — Venus cincta Gmel. 165 (263); V. (Amiantisi sp. 161 (258); V. (Amiantis) Umbonaria Lam. 161, 351 (258, 429) — Vitrea crystallina Müll. 171 (267) — Viverra ? sp. 168 (265) — Voluta (Volutilites) rarispina, Lamk. 162 (2591. TValdheimia festiva Bittn. 177 (274). X erophila striata Müll. 171 (268). Zonites verticillus Fer. 172 (26si.

FÖLDTANI KÖZLÖNY XL KÖTET.

1910. JANUÁRIUS-FEBRUÁKIUS,

1-2. FÜZET.

OLVASÓINKHOZ! A mikor oz 1910. évi februárius hó 10-én tartott közgyűlés bizal­ mából a Magyarhoni Földtani Társulat vezetését az 1910— 1912. évi ciklusra átvesszük, kötelességünknek tartjuk, hogy bár röviden, de mégis megjelöljük azt az utat, amelyen a jövőben haladni óhajtunk. Ha visszapillantunk a Magyarhoni Földtani Társulat hatvan éves múltjára, azt látjuk, hogy társulatunk leghűségesebb támogatói és szö­ vetségesei a bányászok és kohászok, a természettudományokkal foglal­ kozó tanárok, orvosok és mérnökök, valamint a természetkedvelő bir­ tokosok voltak. Ez a tény feljogosít arra a reménységre, hogy a jövőben is leginkább ezekre a lelkes szövetségeseinkre számítsunk. Alapszabályaink 2. §-a szerint a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i Társulat tudom ányos egyesület, amelynek célja a föld­ t a n n a k és r o k o n t u d o m á n y a i n a k m í v e l é s e és t e r j e s z ­ t é s e . Hogy ezt a célt minél jobban megközelítsük, s hogy társulatunk fejlődését minél inkább biztosítsuk, elhatároztuk, hőgy úgy társulatunk életében, miként a Földtani Közlöny szerkesztésében is — az alapsza­ bályok korlátai között — némi változtatásokat végzünk. S z a k ü l é s e i n k r e n d e z é s é b e n iparkodunk továbbra is a kipróbált u t a k o n h a l a d n i , de mégis arra törekszünk, hogy ezekbe az előadásokba is több változatosságot és élénkséget öntsünk. Ezenkívül évenként egyszer vagy kétszer általánosabb érdekű előadásokat is tar­ tunk, amelyeken úgy az elméleti, m int a gyakorlati geológia érdekesebb jelenségeit, napirenden levő kérdéseit — vetített képekkel élénkítve — viszszük a nagyközönség elé. A geológia terjesztését nagyon elősegítik a kirándulások. Ezért évente 2 — 3 kisebb kirándulást rendezünk a főváros környékére, fel­ kérve egyes szaktársainkat, hogy a kirándulásokat rendszeresen elő­ készítsék. Azonkívül évenként egyszer hosszabb kirándulást is tervezünk hazánk valamelyik érdekesebb vidékére, egyrészt az együttes kutatások fejlesztése céljából, másrészt azért, hogy a vidéki szakembereket is szo­ rosabban magunkhoz fűzzük. A F ö l d t a n i K ö z l ö n y s z e r k e s z t é s é b e n , a tudományos színvonalat megtartva, arra törekszünk, hogy minden füzetben legalább Földta ni K özlöny. X L

kot. 1910

1

OLVASÓINKHOZ.

is az első cikk olyan legyen, hogy azt minden müveit ember megért­ hesse, hogy abban ne csak az iskolázott geológus gyönyörködjék, hanem hasznos tanulságot leljen benne a bányász, a gazda, a mérnök, az orvos, a tanár, az ügyvéd s a tudományt kedvelő tisztviselő egyaránt. Közlönyünkben a magyar szakirodalmat teljesen ismertetjük, de a külföldi nagyobb munkák ismertetésétől sem zárkózunk el. Élénk figyelemmel kisérjük úgy a hazai, mint a külföldi geológiai esem énye­ ket Tág teret nyitunk a kritikának, nemcsak a földtan, hanem az ásványtan, ásványkémia, bányageológia, kőzettan, talaj ismeret és az őslénytan terén egyaránt. Közlönyünk idegen nyelvű részéb en : a S u p p l e m e n t ben, nem szorítkozunk csupán a német nyelvre, hanem ha alkalmas fordításokat kapunk, úgy leközöljük az értekezést angol, francia vagy olasz nyel­ ven is. Igen fontos dolognak tartjuk azt is, hogy a Földtani Közlöny rendesen jelenjék meg, hogy ahhoz tagjaink épúgy hozzászokjanak, mint akárcsak az újságolvasó a kedvelt hírlapjához. Sajnos anyagi viszo­ nyaink ezidőszerint azt még nem engedik meg, hogy Közlönyünk, ere­ deti rendeltetéséhez képest, minden hónapban m egjelen h essék ; de addig is, míg ennyire juthatunk, oda törekszünk, hogy ezt tagjaink minden két hónapban pontosan kézhez kaphassák. Beköszöntőnket azzal az óhajtással végezzük, a mivel tulajdonkép kezdenünk kellett volna: vajha a Föld kincseinek a tudománya s külö­ nösen bérces hazánk fölkutatása és rónáink ismerete m inél előbb azon a fokon lenne, a m elyet századunk rohanó kulturája méltán m eg­ kívánhat ! Budapesten, 1910 március hó 2-án. I glói S zontagh T amás dr.

S chafarzik F erenc dr.

másodelnök.

elnök.

V ogl V iktor dr. másodtitkár.

P app K ároly dr. elsötitkár.

NAGYSURl BÖCKH JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁLKODÁSA. (1 8 4 0 okt. 20— 1909 m á ju s 10.)

A Magyarhoni Földtani Társulat 1910. febr. 10-én tartott közgyűlésén előadta: I glói S zontagh T amás dr. v á la s z t m á n y i ta g .

(Arcképpel.)

Mélyen tisztelt Közgyűlés! A jelent csak egy szempillantás választja el a múlttól, az életet csak egy vékonyka m esgye a haláltól. Az élet munkásságának szép és nagy mezejét elhagyni, — elenyészni — közös sorsa minden élőlény­ nek. Váratlan időben elszakadni mindentől, a mi nekünk e földön ked­ ves : — a hazától, családtól, munkásságunk alkotásaitól — a termé­ szeti törvények okvetlen következése. Tudjuk jól, hogy ennek úgy kell lenni és mégis lelkünk egész fájdalmával, nagy bánkódással és m eg­ döbbenéssel gondolunk az elválásra, — az elmúlásra. Talán azért van ez így, mert egy teljesen ismeretlen jövővel és erővel állunk szem ben; talán azért is, mert sajnáljuk itthagyni mindazt, a mire életünk anyagát és erejét felhasználtuk. Fájdalommal és bánattal tölti el szivünket az elválás különösen akkor, a mikor egy kiváló munkás hazafi, kitűnő családfő és jó ember távozik el körünkből abba az ismeretlen világba. Bánatunkban és csüggedésünkben némileg megnyugtat és vigasztal az, hogy a kiről m ostan szeretettel és tisztelettel megemlékezünk, mint hazafi, m int családfő és m int ember hivatásának híven megfelelt, tisz­ tán futotta végig pályáját és igazán az emberiségnek és hazájának élt. Az élet célja és az ennek elérésére való törekvő munka az igaz embernél egy és ugyanaz. A küzdelemben csak a munkások változnak. A fáradt pihenni megy és megüresedett helyét új munkás foglalja el. Munkánk nem sem m isül meg, hanem visszamarad utódainkra, a kik azt tovább fejlesztik és gyümölcsöztetik — az időben. Minden nyomból, a m ely jeles elődeink után marad és az ő útjukat jelöli, a buzdítás, a lelkesítés nemes virága n ő ; amely sokszorosan hozza meg a magvak magvát, a gyümölcsök gyümölcsét. Ezzel nagy veszteségünk felett megnyugodva, lá s s u k B öckh J ános példás életét. B öckh J ános Pesten az 1 8 4 0 -ik év október hó 20-án született. Atyja B öckh A dalbert Somorján (r. t. város Pozsonymegyében) városi

\

orvos volt, később pedig Pozsony sz. k. városában telepedett le. Anyja V ilma Pesten született. Árva lányka volt. Szülei testvéri! egymásután haltak el a pusztító kolerajárványban. A m int hallottam B öckh A lb er tné feltűnően melegen érző, okos óa vidám kedélyű nő volt. Gyors felfogása, világos észjárása és szilárd jellem e kiválóan ké­ pestté őt gyermekei nevelésére. J ános fia sokban reá hasonlított. Idő­ sebb nővére P au lina , S zlubek G usztáv előkelő és tekintélyes pozsonyi gyároshoz ment férjhez. Öcscse B éla igen képzett és keresett orvos volt Pozsonyban. B öckh J áno 9 zsenge gyermekkorát anyja gyöngéd és szerető gondozása alatt Somorján töltötte. Itt végezte az elemi iskolát is. Mint igen eleven és szem es fiúcska élte át a magyar szabadságharc lelkesítő napjait is. Sok érdekes kis élemény és megfigyelés maradt meg emlékezetének igazán dús tárházában. Az 1848— 1849 iki időből bizal­ mas körben, gyakran mondott el egy-egy érdekesebb esem ényt s azt olyan élénken, elragadó színekkel és hűséggel adta elő, hogy hallgatói figyelmét teljesen lebilincselte. 1850-től 1854-ig a pozsonyi kir. főgimná­ ziumban tanult, 1854/55-ben egy évre, főképen a rajzolás alaposabb elsajátítása végett ugyanott a főreáliskolába lépett át. Katonai pályára készülvén, az 1855-ik év őszén, atyja a krems-i mérnökkari (genie) iskolába adta. Itt tanult 185S-ig. Tornászás közben azonban láb áttörte 8 meggyógyulván, a katonai pálya folytatása helyett, még 1858 őszén a Selmecbányái bányászati és erdészeti akadémiára ment. A Selmec­ bányái akadémiát 1858— 1862-ig, m int rendes ösztöndíjas bányászati hallgató látogatta s 18(')2-ben hagyta el, a szabályszerű oklevelet meg­ kapván. Szorgalmával és tehetségével, valam int egyenes, de tapintatos fellépésével nemcsak tanáiai bizalmát és elismerését nyerte meg, hanem hallgató társaiét is. Selmecbányán abban az időben élénk és pezsgő volt az élet. A politika é6 társadalmi élet egyre jobban mozgó 8 P est­ ről kiinduló hullámgyűrűjének fodrai különösen ottan emelkedtek ki, a hol főiskolák voltak, a hol már érettebb és férfiasodó ifjúság képezte a hullámok gerincét. Selmecbányának akkor még a német előadási nyelv miatt meglehetősen nemzetközi társadalmi élete és színezete volt. Ez adta meg az ottani akadémiai élet egészen sajátságos jellem ét. Az álta­ lános «Burschenschaft*-on kívül, a melynek az összes akadémikusok tag­ jai voltak, minden nemzet, még egy külön «Landsmannschaft»-ot is tar­ tott fenn, a melyek ünnepélyes alkalmakkor, mint például karácsonyestén és újévkor egymást meglátogatva nagy felköszöntőkkel szilárdí­ tották meg a jóbarátságot, az egykor oly híres bányászati szellemet. A német, olasz és magyar hallgatóság szabad gondolkozásával és irány­ elveivel az osztrák rendőri intézm ény sehogysem tudott megférni és elnéző lenni. Súrlódások és kellemetlen természetű összekoccanások igeu gyakran ismétlődtek. Ilyenkor B öckh J ános , m int a «Magyar tár­ D eutsch

KAGYSURl BÖCKH JÁNOS É L ETE ÉS MUNKÁLKODÁSA.

Ő

saság* elnöke és vezérlő akadémikus, gyakran adta higgadtságának, okosságának tanúságát. Az ifjúsági vívó-egyesületet, mint jó vivó ő vezette. A boldog aranyidő első szakaszának végeztével megkezdődött életének második része: az önnálló munkásság ideje. Az 1862. év őszén, november hó 18-án már mint bányászgyakor­ nokot 75 kr. napidijjal a cs. kir. vasgyári igazgatóság bányamérnökségé­ nél és bányaművelésénél Stájerországban, Eisenerzben találjuk. Mint ösztöndíjast ide reodelték szolgálatra. Az 1863-ik év október elsején az alsóausztriai Reichenauba helyezték át és pedig a cs. kir. hirschwangi hengermű főgondnokságához, a hol 1804 őszéig működött. Mint pontos, szorgalmas és kiválóan képzett fiatal hivatalnok feljebbvalóinak kitün­ tető jóindulatában részesült és ennek révén szabad idejében vadászó kedvteléseinek is élhetett. A gazdag cs. és kir. vadászterületen nem egy fajdkakast hozott terítékre. 1864 december 17-én tisztjelölt lett s a cs. kir. pénzügyminisztérium rendeletére a wieni cs. kir. földtani intézet­ hez (k. k. Geologische Reichsanstalt) hívták b e : az ottan életbeléptetett — és kiváló fiatal bányászok geológiai továbbképzésére szolgáló — elmé­ leti és gyakorlati geológiai tanfolyamra. A következő két évben (1865 és 1866) ebben a tanfolyamban vett részt, de egyszersmind a wieni cs. kir. tudományegyetemen is hallgatott szakmájába vágó előadásokat. Wienben, de az egész akkori birodalomban is a k. k. Geologische Reichsanstalt igazgatója Haidinger Vilmos és mellette legképzettebb tanítványa Hauer Ferenc lovag, irányították a mindinkább fejlődő és tért foglaló geológiai tudományi A cs. kir. tudományegyetemen dr. Suess Edvárd tanár volt a geológia legmagasabb színvonalán álló, igazi és hivatott prófétája. Böckh J ános ezektől a kiváló férfiaktól és tudósoktól nagy lelkesedéssel és szorgalommal tanult és a geológia iránti szeretete mindinkább megszilárdult. A többiek között az utolsó években is gyakran emlékezett vissza dr. Suess egyetemi tanár remek és mesteri előadásaira. Az 1865. és 1866. év tavaszán társaival együtt F ö tte rle Ferenc cs. kir. bányatanácsos és főgeológus vezetése alatt meglátogatta Magyarország, Nyugat-Galícia, Cseh- és Morvaország jelesebb bányatelepeit és crckohóit. Ugyanezen évek nyarán részt vett a Magyar Birodalom átnézetes geológiai felvételeiben is. Az 186ö-ik évben a cs. kir. birodalmi földtani intézet Il-ik osztályában, a melynek fővezetője Hauer Ferenc lovag bányatanácsos s főgeológus volt, dr. Stache G uidó osztálygeoló­ gus közvetlen főnöksége alatt Vác északi környékén tanult bele a geológiai térképezésbe. Még ugyanebben az idényben önálló munkára képesítették. Dr. Stache a törzskari térkép XXXIV. kol. 46. és 47. szekciói éli lapját adta át Böckh jÁxosnak s a Nógrád vármegye terü­ letére eső Szirák, Buják, Ecseg és Herecsény községek környékét veszi fel. A rövid felvételi jelentés G e o l o g i s c h e V e r h ä l t n i s s e d e r Um-

n:

szontagh

tamás

g e b u n g von Buj ák, E c s e g u n d I l e r e c s é n y címen a « J a h r b u c h d e r k. k. G e o l o g i s c h e n R e i c h s a n s t a l t » 10. kötetében lSOß-ban jelent meg s ez volt B öokh J ános első önálló értekezése. A következő év nyarán, tehát 1800-ban, dr. S tachk Gumóval a borsodmegyei Bükkhegység, valamint a határos előhegység és az Alsó Sajó és Hernádvölgy átnézetes felvételére érdemesítették, dr. S tache a jelentés kidolgozását B öckh JÁNosra bízta, a ki D ie g e o l o g i s c h e n V e r h ä l t n i s s e des B ü c k G e b i r g e s u n d d e r a n g r e n z e n d e V o r b e r g e címen a J a h r ­ b u c h de r k. k. G e o l o g i s c h e n R e i c h s a n s t a l t 1807.17. köt. ± füzeté­ ben a rábízott feladatnak meg is felelt. Ez volt a második munkája, a melynél dr. S tache közreműködésével már nehezebb geológiai kérdése­ ket is megoldott. A Geologische Reichsanstaltbeli tanfolyam végeztével 1800. évi december hó elején a wieni cs. kir. pénzügyminisztérium bá­ nyászati osztályába hívták be; de már 1807-ben október hó 2>4-ikén saját kérelmére, a m. kir. pénzügyminisztériumba helyezték át. Az oszt­ rák cs. kir. pénzügyminisztériumban nem szívesen váltak meg a kiváló fiatal erőtől. Főnökének Hingenau bárónak azonban minden marasz­ talása hiábavaló volt. Hazájának alkotmányos élete erősen vonzotta s az újjáalakítás dicső és hatalmas munkájában szerényen bár, de ő is részt óhajtott venni. Az 1807-ik év őszén Budán a m. kir. pénzügy­ minisztérium elnöki osztályában, Graenzenstein G usztáv államtitkár­ helyettes mellé lett beosztva. Itten Hengemüller L ászló (ma nagykövet az amerikai Egyesült-Államokban) volt a szobatársa. Azonban B öckh J ános csak 1868 augusztus elsejéig dolgozott a m. kir. pénzügyminisz­ teri irodában. Ekkor már alkotmányos életünk minden irányban kezdett bonta­ kozni. A « v é d e k e z z ü n k » jeligét « v i r r a d , h a l a d j u n k » váltotta fel. Az eredmények egymásutánja gyors é s messzemenő munkára buzdítot­ ták hazánk vezérlő férfiait. A W ienben székelő k. k. Geologische Reichs­ anstalt, a Magyar birodalom területén való munkálkodását folytatni óhajtotta s ilyen irányban tett a magyar királyi kormánynak ajánlatot is. Ajánlatának csomópontja az volt, hogy a geológiai átnézetes felvé­ telt a mi költségünkre tovább folytatják és a gyűjtött m ásodpéldányo­ kat a Pesten felállítandó gyűjteménynek szolgáltatják be. Dr. S zabó J ózsef egyetemi tanárnak, Z sigmondy V ilm os bányamérnöknek és F est Imre államtitkárnak ezen ajánlat nem tetszett s felvilágosító javasla­ tukra G orove I stván m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, a ki különben is nagyműveltségű és tág látókörű férfi volt, készséggel járult ahhoz a tervhez, hogy a Magyar birodalom területét ezentúl magyar geológusok kutassák át és vegyék fel. 18G8-ban a m i­ nisztérium keretében fel is állították a m. kir. földtani osztályt. Z sig ­ mondy V ilmos és maga G orove miniszter is dr. S zabó JózsE Fet óhajtá

NAOYSURI BÖCKH JÁNOS ÉL E T E KS MUNKÁLKODÁSA.

< az osztá ly élére á llíta n i, de ő tanár m aradt s ajánlatára P rudniki H antken M iksa n em ze ti m ú z e u m i őr lett az új in té z m é n y vezetője. B öckh J ános a m .

kir.

p é n z ü g y m in isz te ri iroda

h iv a ta lo s

levegőjéb en

n em v a la m i jó l érezte m agát. V ágya és h a jla m a a g eo ló g u si p ályára csalogatta. Ki vágyott a szabad term észetb e. A m. kir. fö ld m ív elés-, ipar­ és k eresk ed elem ü gyi m in iszter m egk eresésére a m. kir. p é n z ü g y m in is z ­ ter m ár az 1868-ik év a u g u sztu s elején szabad ságolta s id eig len es m in ő ­ ségben a földtani o sz tá ly h o z rendelte ki. í g y teh á t, m ár az első o rszá ­ go s részletes felvételben is résztvehetett. 1809 m árcziu s :21-én L ónyay M enyhért m. kir. p én zü g y m in iszter,

tiszteletb eli

fogalm azóvá és 1809

decem ber hó :22-én G orove I stván m. kir. m iniszter, az időközben szer­ v ezett m . kir. földtani in té ze th ez

s e g é d g eo lo g u ssá

n ev ezte

ki.

Ugyan­

ezen óv m á rc in s hó 15-én a « S i e b e n b ü r g i s c h e V e r e i n f ü r N a t u r ­ w i s s e n s c h a f t e n zu H e r m a n n s t a d t » rendes tagjának választja. A földtani o sz tá ly tagjaiból a m . kir. földtani in té ze th ez P rudniki H antken M iksa igazgató m e llé K őszegi

W inkler B enő m. kir. bánya-

tisztjelöltet, dr. H ofmann K ároly m ű e g y e te m i

rend es tanárt és B öckh

J ános m . kir. tiszteletb eli fog a lm a zó t nev ezték ki. Az 1808-ik évben találk ozott először H ofmann Z akariás előkelő és k ö ztisztelésb en álló bányatulajd onos leá n y á v a l, A ntóniával. Két év m ú lv a újra találkoztak s ekkor m ár a k a r tá r sá v a l: dr. H ofmann KÁROLYlyal való szoros barát­ ság közelebb h ozta BöcKHöt a H ofmann családhoz. H ofmann K ároly dr. ANTÓNLÁnak testvérbátyja volt. H árom évi ism étlő d ő találk ozás után, lS 7 3 -b a n , au gusztu s hó 11-ikén P a u liso n (Arad várm egyében) kötötték m eg a m in d v ég ig o ly igen boldog h ázasságot. Az 1874-ik évben sz ü le ­ tett H u g ó fia, 1870-ban V ilma le á n y a : férjezett H a g e r G u s z t á v n é és 187S-ban B éla fia. 1871 n o vem ber hó 30 -á n első osztá ly g eo lóg u ssá , 1 87 2 novem ber hó 23 án m ásodik fő g eo ló g u ssá lép e tt elő.

A Magyarhoni Földtani Társulat 1872-ben első titkárának, a Ma­ gyar Tudományos Akadémia pedig 1876 június hó 8-án levelező tag­ jává választotta. Székét a III-ik, vagyis mathematikai és természettudo­ mányi osztályban 1880 április hó 12-én « A d a t o k a M e c s e k h e g y s é g és d o m b v i d é k j u r a k o r b e l i l e r a k o d á s a i n a k i s m e r e t é h e z » című értekezésével foglalta el. 1870-ban dr. P eter s K ároly egykori budapesti, később grazi egyetemi tanár, leveleiben ismételten arra céloz, hogy a grazi és prágai egyetem geológiai és paleontológiai tanszéke rö­ videsen megüresedik. Igen óhajtaná tudni, hogy a Bakony geológiai ismertetője és a B rac h yd iaste in ath e riu m leirója, állandóan a magyar földtani intézethez szegődött-e? s hogy miként vélekedik a fentemlített egyetemi tanszékek egyikének elfoglalását illetőleg?! B öckh a burkolt alakban való meghivást megköszönte s itthon maradt. A m. kir. föld­ mívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter B öckh JÁNost 1882. évi

s

IV 8ZONTAOII TAMÁS

»

januárius hó 20-ikán a m. kir. földtani intézet vezetésével megbízta, majd június hó 2:Mkén Ö F elsége osztály tanácsosi címmel é s rangban az i n t é z e t i g a z g a t ó j á v á n e v e z t e ki. A Magyarhoni F öld ­ tani Társulatnak 1889. év február hó 13-án alelnöke lett és 1895 feb­ ruár hó 6-tól 1901 február hó (>-ig elnöke volt. Az 189f»-ik évi ezredéves kiállítás idejében az országos előkészítő bizottságának tagja, valamint a VII. I. és 17 agrogeológiai hidrogeoló­ giai és VlII/yl geológiai és gyakorlati geológiai alcsoport elnöke és a kiállítás biráló tagja volt.

Ö cs. és a p o s t o l i k i r á l y i F e l s é g e 189r>. évi október hó 10-ikén Budapesten kelt legfelsőbb elhatározásával BöcKHnek az ezred­ éves országos kiállítás szervezése és rendezése körül szerzett kiváló érdemei méltánylásául a III. osztályú vaskorona rendet adományozta. Az 1897. évben, mint a m. kir. földtani intézeti palota építését vezető bizottság tagja, az arra vonatkozó előmunkálatokat vezeti és ugyanezen év március hó 11-én a Magyar Földrajzi Társulat tiszteleti tagjává vá­ lasztja. Az 1898. év nyarának derekán dr. Darányi Ignác m. kir. földmivelésügyi miniszter különös Kívánságára, a szentpétervári VII. n e m z e t k ö z i g e o l ó g i a i k o n g r e s s z u s o n , mint a Magyar biroda­ lom kiküldöttje szerepel, aminek elismeréseül 1899. tavaszán az o r o s z c s á s z á r a c s i l l a g g a l d í s z í t e t t Szt. Szaniszló r e n d II. o s z ­ t á l y ú j e l v é n y é t adományozza neki. A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t 1900-ban tudományos érdemeiért a Szabó JózsEF-emléké r e m m e l tünteti ki. Ugyanebben az évben mint a kormány kikül­ döttje a párisi VIII-ik nemzetközi geológiai kongresszuson szerepel és a párisi nemzetközi világkiállítást előkészítő országos bizottság tagja, valamint a VII/38. és XI 1 ik alcsoport elnöke volt. 1901-ben a Magyar­ honi Földtani Társulat közgyűlése, — miután az elnökséget továbbra nem vállalta — e g y h a n g ú l a g t i s z t e l e t i t a g n a k választotta meg. 1902-ben 0 felsége a király miniszteri tanácsosi címmel tünteti ki. 1904-ben a «Siebenbürgische Verein für Naturwissenschaften zu Hermann­ stadt» levelező tagsággal tiszteli meg. 1907-ben, mint a tudományos kísérleti ügycsoport elnöke, tevékeny részt vett a m. kir. mezőgazdasági muzeum végleges rendezésében és cs. és apostoli kir. Ő felségétől a közszolgálat és mezőgazdaság terén szerzett érdemei elismeréseül utó­ daival együtt a m a g y a r n e m e s s é g e t N agysuri előnévvel kapta. 1908. évi julius hó 13-ikán állandó nyugalomba lépett és ekkor cs. és ap. királyi Ő felségének legmagasabb elismerésében részesült. Az 1909. év április hó 15*én Budapesten tartott első nemzetközi agrogeologiai konferencia tagjai pedig a m. k. Földtani Intézet egykori nagyérdemű igazgatóját a legszívélyesebben üdvözölték. Nyugalmazását nem a pihenésre kérte, hanem azért, hogy minden

9

NAGYSl’ RI BÖCKH JÁNOS KLKTK KS MUNKÁLKODÁSA.

más munkától szabadulva egyedül a tudományos búvárkodásnak szen­ telhesse napjait. Másképen volt azonban ez a sós könyvében megírva. B öckh J ános 19í)9. év tavaszán, egy könnyebb természetű lábsebét gyógykezelve otthon dolgozgatott; május hó í)-én a B a l a t o n i M o n o ­ g r á f i a részére irt utolsó tanulmányának német fordítását javítgatta; 10-ikén reggel azonban csendesen, észrevétlenül szívszélhüdés követ­ keztében elhuuyt, (>9 éves korában. Ezzel röviden végig futottuk B öckh J ános nem es és hasznos életének pályáját. Áttérek m o sta n m un ká lk o dá sá na k ism ertetésére. A M agyarhoni F ö ld ta n i Társulatnak az 1867-ik évben rend es, az 1871-ik évi április h ó 20-ikán v á la sz tm á n y i tagja lett. 1 8 7 2 — 73-ban , vag y is az 1872. évi m árcius

hó

13-ikán

tartott

k ö zg yű léstő l az

22-iki közg y ű lésig , teh á t 10 h ó n a p o n a m ely idő

alatt a társulat

havi

1873.

évi ja n u á riu s

át társulatunk

hó

első titkára volt,

folyóiratát a F ö l d t a n i

Közlönyt

is s z e r k e s z t e t te ; e lein tén K och A ntal , utóbb S ajóhelyi F rigyes m ásodlitkárral. R övid titkársága alatt teljes odaadással foglalkozott társulatunk ü g y e iv e l; h iv a ta lo s elfo g la ltsá g a m iatt azon b an k én y telen vo lt e tis z t­ sé g érő l

csakh am ar

lem on dan i.

B öckh J ános

1886

m á ju s

hó 12-ikén

m in t a k ikü ld ö tt bizottság elnöke, a n em ze tk ö zi európai g eo ló g ia i térkép m agyar b irod alm i részletét m utatta be társulatunknak. A v ezetése alatt készült m u n k á v a l társulat, m ostan

m ind en ki

m eg

volt elégedve.

B öckh J ános v á la sz tm á n y i is

tag

U gyanekkor em elte a

ajánlatára,

titkárainak

m ég

e lé g szerén y tiszteletdíját. Az 1887. év d ecem ber hó 7-ikén

B öckh J ános tisztelő i és barátai a vigadó k isteim éb en , baráti lakom ára gy ü lek eztek. A földtani társulat titkársága rend ezte e z t az összejövetelt, a m e ly az ő és baráti kartársa, G esell S ándor főbán yatan ácsos, főb á n y a g e o lo g u s v á la sztm á n y i tag h ivatalnok i sz olgálatának 25*ik évfor­ dulóját ü n n ep elte.

Az

ü n n ep eltek

tiszteletére

és

üdvözlésére m in te g y

5 0 budapesti társulati tag és jóbarát j e le n t m eg. Ott találtuk a m. kir. földtani in té ze t tiszti karán kivül dr. S zabó JózsEFet, a társulat n a g y ­ érdem ű elnökét, S e m s e y A ndor m u z eu m i

tiszteleti

főőrt, B edő A lbert

m iniszteri tanácsos, főerdőm estert, dr. K r e n n e r J ó z s e f S ándor m ű e g y e ­ tem i tanárt és n em ze ti m u z eu m i őrt, dr. T örök A urél egyetem i tanárt, dr. I l o s v a y L ajos m ű e g y e te m i tanárt, W e i n JÁNost, a fővárosi vízm űvek igazgatóját, A lmásy S ándor m kir. erdőfőrendezőt, S zathmáry B éla m. kir. b á n yak apitányt és az ü n n ep eltek sok m ás tisztelőjét. A szívből jött felköszöntők h o sszú sorához

szá m o s

ü dvözlő

távirat és le v él csatlak o­

zott és a keresetlen vidám h a n g u la t legjobban bizonyította azt, hogy nz ü n n ep eltek iránti igaz tisztelet és szeretet h o zta össze a társasagot.

Dr. S ta u b M ór akkori társulati főtitkár az ü n n ep ély r ő l a F ö ld ta n i K ö z ­ lö n y 1887. évi 12-ik füzetében szá m o l be. U gy a n itt közli B ö c k h J á n o s és G k s e l l S ándor köszön ő lev elét is. Z sigmondy V ilmos h a lálával B ö c k h

I*' SZONTAGH TAMÁS

János 1889. évi február hó 13.-án a Magyarhoni Földtani Társulatnak alelnöke lett. Mint ilyennek a tevékeny dr. Szabó József elnök mellett nem nagy szerep jutott; de amikor szükség volt reá, amikor érde­ keinknek szolgálatot tehetett, mindég a legnagyobb készséggel állott a Társulat rendelkezésére. Társulatunk megbizásából elődjéről Zsigmondy ViLMosról az 1890-ik évi közgyűlésen emlékezik meg. A terjedelmes, 123 oldalt tartalmazó, megemlékezés már inkább tanulmánynak tekin­ tendő. Böckh János e tanulmányában nemcsak Zsigmondy Vilmos életét és munkásságát ismerteti a legnagyobb részletességgel, de gyakran fog­ lalkozik az akkori eseményekkel és viszonyokkal is. A nagy gondosság­ gal és szeretettel megirt tanulmány igen érdekes és becses része büsonyára az, a mely Zsigmondy Vilmos mély fúrási munkálatainak és ide­ vonatkozó irodalmi működésének ismertetésével foglalkozik. Munkája hűségesen tükrözi vissza az ő egész egyéniségét. Lekiismeretesen, a legnagyobb pontossággal kezeli a legkisebb részletet is. Fáradhatatlan szorgalommal összegyűjti egy munkában gazdag élet adatainak halmazát, hogy ezt tiszteletének és szeretetének megnyilatkozásaival feldolgozva, méltó és hervadhatatlan koszorúként tegye le a megemlékezés oltárára. A borura derű következik. Társulatunk 1892. évi április hó 6-ikán nagyrabecsült elnökének dr. szentm iklósi Szabó JózsEFnek 70-ik szüle­ tésnapját ünnepli. Az ünneplés egészen családi jellegű. A Magyar Tudományos Akadémia kistermében tartott ünnepi szakülésen, tagtár­ saink családjukkal jelennek meg. A fiatalosan mozgó és gondolkodó társulati elnököt tiszteletteljesen és őszinte szeretettel üdvözli mindenki. Böckh J ános alelnök lendületes és tartalmas beszéddel nyitja meg az ünnepi szakülést. Minden szavában a mesterkedés nélküli közvetlenség melegsége érezhető. Gondolatait nemes érzés vezeti és azokat igazán szónoki formába foglalja. Az 1895-re tervezett, de csak IS9(>-bán megnyitott nemzeti évezre­ des országos kiállítás országos bizottságába az 1892. évi rendkívüli választmányi ülésen társulatunk B öckh J ános alelnököt választja meg. B öckh J ános jól isméi te a kiállítások belső reális értékét, tehát azok­ nak csak ipari és kereskedelmi jelentőséget tulajdonított; máskülönben, különösen tudományos tekintetben nem volt azoknak valami nagy ba­ rátja. Tudta azt is, hogy a vezetése alatt álló m. kir. Földtani Intézet kikerülhetetlenül nagyobb szabású részvétele m ennyi dolgot fog neki adni. De azért a tisztséget elfogadja és megbízatásának a legnagyobb lelkiismeretességgel felelt meg. 1893-ban t e le g d i R oth LAJossal *és dr. S chafarzik F erknccc I szövetkezve, kidolgozza s benyújtja társula­ tunknak a Krassó-Szörényi hegység déli részének elnevezésére és fel­ osztására vonatkozó tervezetet.

Az 1894-ik év április hó 10-én ismét megritkul társulatunk régi

NAGYSUK1 BOCKH JÁNOS KLKTK ÉS MUNKÁLKODÁSA.

II

gárdája : szentmiklósi S zabó JózsEFet, a vezért, a nagyérdemű megala­ pítók egyikét, társulatunk egykori titkárát, alelnökét, legutóbb 11 év óta elnökét veszítjük el. B öckh J ános alelnök a május 2-iki szakülésen először is dr. S zabó JózsEFről emlékezik meg. Különösen kiemeli azt a nagy szolgálatot, a m it az elhunyt elnök a geológiának Magyarország­ ban való fejlesztésével és társulatunkban való díszes és kiváló szerep­ lésével, valamint tanításával, úgy az egyetem es tudománynak, m int hazánknak is tett. Az 1895-ik évi közgyűlésen mutatja be a Magyar Birodalom 1 : 1000000 mértékű geológiai térképének próbanyomatát. Ez az első ilyen nagyobb térkép, amelyet hazai erők állítottak össze s amelyen a hazai geológusok elérte ujabb eredmények is a lehetőségig kivannak már tüntetve. Ez a térkép is az ő vezetése alatt és közre­ működésével készült el. Közgyűlési elnöki beszédét buzdítólag azzal zárja be, hogy ő működésünkben haladást lát, tehát a netaláni tespedésről s így a visszaesésről szó sem lehet s nincs okunk azon csüg­ gedni, ha tagjaink száma mostanában apadóban is van, mert a mint mondja «a hol a munkában való haladás oly tiszta jeleivel találkozunk, m int társulatunk körében, ott lehet, hogy számban apadunk, de m unka­ erőben bizonyára nem». O tehát a munkásságban látta a társulat jövő­ jének biztosságát. Ebben is igaza volt! Ezen a közgyűlésen az 189 5— 1898. időre elnöknek egyhangúlag B öckh jÁ Nost választották meg. A z 1896. évi közgyűlésünkön P éch A ntaltó I a jeles magyar bá­ nyászról és kiváló magyar emberről a « B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i L a p o k » megalapítójáról, P osepny F erenctő I a R é z b á n y á i m o n o ­ g r á f i a és sok más jeles bányászati tanulm ány megirójáról emlékezik meg. Mind a kettőhöz igazi régi barátság fűzte B öckh JÁNost. Az utóbbi­ val együtt végezte a wieni k. k. Geologische Reichsanstalt kiképző év­ folyamát. A z egész nem zet ereje és munkássága már nehány év óta az 1896-ik évi országos kiállítás m inél impozánsabb megtartására irá­ nyult. Mostan már lázas és igazán megfeszített munka és igyekezet veszi igénybe a nagyszámú kiállító és rendező idejét. H iszen arról van szó, hogy a nyugoti országoknak bemutassuk haladásunkat és képessé­ geinket! B öckh J ános az 1890. februárius hó 5-ikén tartott közgyűlésén a következőket m o n d ja : «Tisztelt Közgyűlés! Alig egy negyed év választ el bennünket azon időponttól, melyben megkezdjük ünnepélyeinket a Magyar Biroda­ lom első ÍOOO éven át való fennállása alkalmából. H a így hazánk fenn­ állása kétségkívül ősrégi s mi ennek teljes szívünkből örvendünk, ko­ rántsem állíthatjuk ezt, eltekintve budapesti egyetemünktől, tudományos intézeteink és társulatainkról. Aránylag rövid az idő, hogy nemzetünk tudományos institúciói felállításához és modern szellemben való kifejlesz­ téséhez hozzáfoghatott. A gátló okok mindegyikünk előtt ismeretesek»».

12

IK BZONTAOH TAMÁS

Őszinte igaz képet rajzolt e néhány szavával megboldogult elnö­ künk. Miután az ezredéves ünnepi kiállítás a múltra való visszapillan­ tást is felkarolta, alapos tudással ö maga írta meg a G e o l ó g i a f e j ­ l ő d é s é n e k r ö v i d t ö r t é n e t é t M a g y a r o r s z á g o n , 1774-től 1890-ig. Ez a tanulmány kivonatosan a F ö l d t a n i K ö z l ö n y 1897-iki évfolya­ mában meg is jelent. Az ezredéves országos kiállítás vége felé meg­ jelent M a g y a r o r s z á g g e o l ó g i a i t é r k é p e is. A szeptember hó 25. és áG.-án Budapesten megtartott E z r e d é v e s b á n y á s z a t i k o h á ­ s z a t i é s g e o l ó g i a i k o n g r e s s z u s o n résztvevők már megkapták az elég jól sikerült térképet, a mely m int régen várt nagy kelendőségö kiadvány, pár esztendő alatt teljesen el is fogyott. A jól sikerült ezred­ éves bányászati, kohászati és geológiai hongresszus előkészítésében B öckh J ános szintén részt vett és a kongresszuson m int társelnök szerepelt. Az 1898-iki év közgyűlésén, elnöki beszédében ism ét a társu­ lat tagjainak folytonos apadásával foglalkozik. A társulat jövőjére gon­ dolva azonban nem csügged, mert megnyugtatja az, hogy a kipróbált régi gárda hiven karolja fel minden ügyünket. Ebben a lelkes munká­ ban látja ő a jövőre való föbiztositékot. Azt mondja, hogy «ez apadás­ nak okai különben általánosan ismertek, hiszen tudjuk, hogy ezt nem kis mértékben okozzák az évről-évre keletkező ujabb társulatok és egye­ sületek , amelyek így a már is meglevők tagjainak számát, — különö­ sen a mai nehéz életviszonyok közt — ném ileg módosítják». Nemcsak a közvetlen tapasztalatok és geológiai ismeretek megszerzése és tágítása miatt, hanem azért is, hogy a vidéki netalán érdeklődőkkel közvetlenül érintkezhessünk s ezzel a geológia ügyét előbbre vigyük, ugyanezen a közgyűlésen m elegen ajánlotta a geológiai kirándulások megújítását. A javaslatot örömmel fogadtuk s lelkesedésünk első tüzében, három ízben meg is tartoltuk a tanulmányozó kirándulást. De a lelkesedés tüze csakhamar kialudt s a kirándulások elmaradtak. Említett elnöki beszédjében bővebben foglalkozik a VII. nem zet­ közi, Szentpétervárott tartott kongresszus üléseivel és kirándulásaival is. Mint a magyar királyi kormány, a Tudományos Akadémia és a Magyarhoni Földtani Társulat kiküldöttje és a kongresszus egyik alelnöke sok tiszteletben részesült. Az 1898. év társulatunk legbelső életében igen válságos volt. Már az 1898. év végén tartott választmányi ü lé se ­ ken merültek fel nézeteltérések a főtitkár és a választmány többsége között. Dr. S taub M ór , a kitűnő és teljes lelkesedéssel társulatunknak élő első titkár, akit mindnyájan becsültünk és tiszteltünk, kelleténél érzékenyebben fogja fel e nézeteltéréseket és állásáról lemond. Hasonlóképen cselekszik B öckh J ános is, bár közte és a választmány között nézeteltérés nem merült fel. Az 1S99 januárius hó 14-én tartott rend­ kívüli választmányi ülés egyhangú megállapodása az elnököt maradásra

NAGYSUU1 BÖCKH JÁNOS ÉL ETE ES MUNKÁLKODÁSA.

kéri és ennek tolmácsolására küldöttséget m eneszt hozzá. B öckh nz elnökséget továbbra is elfogadja, amit a választmány örömmel és m eg­ nyugvással vett tudomásul. Ezzel a hullámok elsimulnak. Az 1898-ik évi közgyűlésen B öckh J ános elnök beszámol az európai nemzetközi geológiai térkép ügyének állásáról. Örömmel jelenti, hogy immár a D V lapon, igen szép kivitelben a Szentistván korona országai területének még visszamaradt részei megjelentek. A magyar geológusok megnyugvással pillanthatnak erre a munkájukra is vissza. B öckh J ános nak e térkép megalkotásánál úgy a szellemi, mind anyagi részt illető­ leg igen sokat köszönhetünk. Az 1900. évi közgyűlésen megemlékezik arról, hogy julius hó 6-ikán lesz társulatunk megalakulásának 50-ik évfordulója. Röviden visszapillantva azt mondja, hogy hódolatunk és köszönetünk azon férfiak emlékének, akik a nehéz időkön át szorgosan ápolták a közel 50 év előtt ültetett fiatal csemetét, mert csakis nekik köszönhető, hogy a nehéz viszonyok között a hazai talajban gyökeret vert, m ég pedig úgy, hogy ma m int egészséges, terebélyes fa áll előttünk. Ezen a közgyűlésen érte B öckh JÁNost az a kitüntetés, hogy a tár­ sulat választm ánya az első dr. S zabó JózsE F-e m 1 é k é r m e t egyhangulag neki adományozta. A választmány kiküldte jelölő bizottság jelentése a következőkép s z ó l : 1 «1. B ö c k h J á n o s . A d a t o k az I z a v ö l g y e f e l s ő s z a k a s z a g e o l ó ­ g i a i v i s z o n y a i n a k i s m e r e t é h e z , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l az o t t a n i p e t r o l e u m - t a r t a l m u l e r a k o d á s o k r a (A m. kir. Földtani Intézet Év­ könyve. 1 8 9 4 . X . kötet); valamint ugyancsak 2. B ö c k h J á n o s . «A h á r o m 9 z é k m e g y e i S ó s m e z ő és k ö r n y é k é n e k g e o l ó g i a i v i s z o n y a i , k ü ­ l ö n ö s t e k i n t e t t e l az o t t a n i p e t r o l e u m - t a r t a l m u l e r a k o d á s o k r a (ugyanott 1 8 9 3 . X. k.) cimű két nagy és igen becses műve emelkedik ki. Kimerítő speciális kutatások és tanulmányok eredményei e művek, amelyek­ nek megalkotásakor a harm inc évet meghaladó geológusi pályafutásán szerzett bőséges tapasztalatok alapján B ö c k h J á n o s az Iza völgyében Szacsalon, Máramaros vármegyében jelölte ki azt a pontot, a melyet megfúrásra ajánl. És a megfúrt ponton 1 8 9 6 . évi augusztus havában csakugyan erős sugárban tört ki a petróleum — az első petroleumsugár, közvetlen erre a célra furott artézi kutból Magyarország területén. Az óriási erővel feltóduló petróleum azonban a fúró csöveket össze-vissza görbítette el annyira, hogy a képződött torlasz a petróleum kiömlését megakasztotta s a kút eldugult. Ezt az akadályt eltá­ volítani s vele a bajt orvosolni máig sem sikerült. És ennek ellenére, hogy azóta B ö c k h J á n o s másik pontot is jelölt ki a megfúrásra, a munka még most is szünetel. Mindezen sajnos kalamitások azonban mit sem változtatnak azon, hogy Magyarországon az első petróleumsugár felszökkenése, e régóta

1 Földtani Közlöny XXX., 19CO, Budapest, 03. oldal.

14

ív

szontagh

tamás

keresett és kiucseket érő nyerd anyag megtalálása B ö c k h J á n o s éleslátásának és geológiai tapa?ztalt9ágáaak köszönhető. Ez alkalommal, hogy dr. S c h m i d t S á n d o r társunknak az ezredéves kiállítás bányászati részét ismertető közle­ ményének szavaival éljek «nemcsak a tudomáay egy igazi győzelmével állunk szemben, hanem a mélységnek egy igen fontos kincse is az, melynek ipari 09 közgazdasági nagy jelentőségét bizonyára nem is szükséges h angsú lyozn i!» B ö c k h J á n o s útmutatása és annak első, bár technikai okok miatt nem egész sikere a legfényesebb és a legreálisabb eredménye a tiszta tudományos kuta­ tásoknak a gyakorlati élet hasznára való alkalmazásában; oly eredmény, a melynél szebbet Magyarországon eddigelé nem ismerünk!» A jelentés végül kiemeli hogy az öt jutalmazandónak vélem énye­

zett dolgozatból - tekintettel arra, hogy ha két vagy több kitüntetésre méltó munka kerülne egymás mellé, n e csupán az évközbeli szellemi termelés vétessék döntőnek, hanem az illető tudósoknak megelőző összes munkálkodása is tekintetbe vétessék, — ezt a feltételt igazságosság és méltányosság okáért okvetlenül szem előtt kell tartani, midőn a magyar geológiai munkálkodás legnagyobb kitüntetéséről van szó. Ezek a szem ­ pontok vezérelték a kijelölő bizottságot és a választmányt is, amikor az első 1804— 1899. évi időközre szánt S zabó JózsBF-e m l ó k é r m e t B öckh JÁNosnak, oly tudósnak ítélte oda, a ki azonkívül, hogy első­ sorban kitüntetendő munkáival versenyzett, egyszersmind harminc évet jóval meghaladó geológiai munkálkodásával a Magyar Birodalom geoló­ giai kutatása és megismertetése, valamint e tudománynak felvirágozta­ tása körül igen nagy érdemeket szerzett és döntő sikereket aratott. A közgyűlésen dr K och A ntal alelnök őszinte baráti szívből átérzett szavakkal nyújtja át B öckh JÁNosnak a S zabó J ózsef tisztelőinek, tanít­ ványainak és barátainak adományából alapított emlékérmet. A kitüntetett elnök az ő természetes szerénységével erre azt elismeri, hogy a jutalm a­ zásra nála vannak érdemesebbek, de meg van arról győződve, hogy senki sem fogadja azt mélyebb tisztelettel, mint ő. B öckh J ános társulatunkat a k. k. Geologische Reichsanstalt fenn­ állásának 50-ik évfordulója alkalmával az 1900 ik évi junius hó 9 ikén W ienben tartott ünnepén, valamint Selmecbányán, a m. kir. bányászati akadémia uj épületének felavató, lüOO-ik évi junius hó 30-ikán tartott fényes ünnepélyen is képviselte. Mint a m. kir. kormány kiküldöttje, részt vett az ugyanezen évi augusztus hó 1 6 —27-ikén Párisban tartott VIII. nemzetközi geológiai kongresszuson. Mindezekről 1901. évi februárius hó 6.-án tartott közgyűlésünkön számol be. Az 1901. évi közgyűlésen bekövetkezvén a társulat tisztujítása, B öckh J án os , m in t­ hogy az elnökséget semmi körülmények között nem hajlandó továbbra elfogadni, meghatott hangon búcsúzik el a társulat tagjaitól, a kik közt az elnöki tisztséget 1895 tői 1901. február hó 6-ig, azaz 6 évig viselte.

NAGYSURI BÖCKH JÁNOS ÉL ET E ÉS MUNKÁLKODÁSA.

Kiváló érdemeinek elismeréséül a közgyűlés egyhangúan és közakarattal a t á r s u l a t t i s z t e l e t i t a g j á n a k választotta meg. A választmány ajánlata a k övetk ező: B ö c k h J á n o s miniszteri tanácsos ur nemcsak m int a Földtani Társulat­ nak volt első titkára, majd alelnöke s legutóbb elnöke tett Társulatunk ügyének számos éven át hasznos és becses szolgálatokat, de m int a m. kir. földtani intézet igazgatója is folyvást legéberebb gondjai közé foglalta a tá r ­ sulat érdekét és soha sem mulasztotta el az alkalmat, hogy — valamikor csak lehetett — gyámolít9a és javát előmozdítsa. B ö c k h J á n o s továbbá m int szaktudós is oly kiváló érdemeket szerzett a geologia terén, a melyekért egész nagyrabec9iilt múltját és jelenét tekintve, a megelőző közgyűlés neki nyújtotta át a Szabó József-emlékérem legelső koszorúját. Ezen az alapon, társulati alapszabályaink 10. §-n értelmében, a választmány tisztelettel ajánlja a mai közgyűlésnek, hogy ajánlatát, határozattá emelni méltóztassék.1

Elhagyván az elnöki széket, nem vált meg egészen társulatunktól s üléseinkben szorgalmasan és tevékenyen vett részt, egészen az 1907. év őszéig a mikor betegeskedése miatt elmaradt. Nem is láttuk többé sorainkban. Gyászos ravatalánál, Társulatunk nevében dr. K och A ntal elnökünk megható és érdemesítő szavakkal búcsúzott el. Társulatunknak 41 évig volt vezérlő és egyik legmunkásabb tagja. Alkotmányos életünk kezdetétől, a mikor minden téren nehéz és nyomasztó évek mulasztásait igen szerény körülmények között kellett pótolni és fejleszteni, a haza és a tudomány iránti lelkes szeretettel vett részt társulatunk minden munkájában. Társai tisztelettel és szeretettel voltak hozzá és higgadt, okos fellépése mindig a társulat hasznára és dicsőségére szolgált. Ezzel a mélyen tisztelt Társulat szomorú megbízásának úgy ahogy eleget tettem. Elmúlt idők képeit elevenítettem fel a m élyen tisztelt Közgyűlés elő tt, a mikor társulatunk történetéből a B öckh jÁNosra vonatkozókat mondottam el. De az elhunyt törekvéseinek és munkálkodásának eddig csak olyan töredékét mutattam be, a m elyet okvetlenül ki kell egészí­ teni, ha nemes egyéniségét méltóan akarjuk kialakítani. Mostan már a m. kir. földtani intézet levelesládáját kell fel­ nyitni, hogy híven, de rövidre foglalva folytassam B öckh J á n o s m él­ tatását. Az 1SGS. év augusztus hó 1.-én a m. kir. földtani osztályban elfoglalván állását, még ebben a hónapban megkezdte a felvételi m u n ­ k á t Fóth, Gödöllő, Aszód környékén. Ezzel kezdődik az a lankadatlan kitartó és igazán nagy munka, a m elylyel a m. kir. földtani intézetet egyforma lelkesedéssel és hűséggel 40 évig szolgálta, vezette s kialakí­ totta. Belépésétől kezdve alapos tudása, nagy munkaképessége és erélyes 1 Földtani Közlöny, XXXI. köt.,

oldal.

1»' 8ZONTAU1I

I A M AK

természete folytán, a kis geológus csopat vezetője lett. Éles látású felvevőtérképezö geológusnak bizonyult, de nagy szeretettel foglalkozott paleontológiai tanulmányokkal is. Erős. egészséges szervezete és igény­ telen természete a legfárasztóab és legnehezebb külső munkára is ké­ pessé tette. Hogy a m. kir. földtani intézetnél végzett, úgy mondjam, korszakot alkotó m u n k á s s á g á t lehető rövidre szabva át t e­ k i n t h e s s ü k , l e g c é l s z e r ű b b a z t két r é s z r e o s z t a n i . Az első felkarolja a belépésétől, 1808-tói 18S2-ig, azaz az intézeti igazgatóság átvételéig tartó időt. A második 1882-től 1908-ig, azaz a nyugalomba való visszavonulásig fog működésével foglalkozni. A) Ügy tartom, hogy B ö c k h J á n o s életében az első szakasz volt a külső munkára és tudományos működésére a legvirágzóbb. Férfikora java éveiben családi nagy boldogsága éltető erejének és a nemzeti életben megindult erő­ teljes, friss, rohamos áramlat befolyása alatt, a mikor egy népnek felszaba­ dult akaratereje, eluyomott, elburkolt folyását elhagyva, mint a gátját áttörő hegyi patak, hullámozva és gyors futással igyekszik betölteni a már-már szá­ radásnak indult medrét, mondjuk az újjá alakulás első idejében: ösmerve természetét és jellemét, könnyen megérthető az ő nagy tevékenysége is. Itthon a munkatér olyan uj, nagy és szabad volt, hogy a hivatásos geológust a lel­ kesítő szép feladat egészen magával ragadta. Mindjárt kezdetben nagy időt fordít a geológiai, térképezési munkára és 1869 - 1872 között Veszprém és Zala vármegyében a Bakonyhegység déli részében, majd Zalaegerszeg Sárvár vidékén: 1873-tól 1876-ig Baranya- és Somogy vármegyében, lent a Dráva folyóig, Báttaszék és Pécs város vidékén, valamint Moson vármegyében a Fertőtó környékén végzett geológiai részletes térképezési munkákat. 1875-ben az intézeti ignzgatóság megbízásából még Pécs város vízellátásának tanulmá­ nyozásával is foglalkozik. Ebben az időben jelentek meg jóformán legértékosebb munkái is és pedig a m. kir. Földtani Intézet Évkönyvében. A B a k o n y d é l i r é s z é n e k f ö l d t a n i v i s z o n y a i cimü, feltűnő rövid időben (1872— 1874.) megirt két részből álló munkájában irodalmi tanúságát adja geológiai nagy tudásának és munkaképe^segének. Éles szemmel megállapítja a még akkor elég vad és elhagyott Déli-Bakouy geológiai felépülését. Különösen ki kell emelni az ottani trinsz geológiai szintájainak felismerését és osztályozását, a mely annyi idő múlva, — sokkal kedvezőbb körülmények közötti kutatások és vizsgálatok után — mai napig is helyesnek bizonyult. 1876-ban megjelenik P é c s v á r o s k ö r n y é k é n e k f ö l d t a n i és v i z i v i s z o n y a i című, a város vízellátására vonatkozó terjedelmes tanulmánya. Derék és alapos hidrogeológiai munka, a melynek igazságai Pécs város legújabb vízellátási munkálatainál is bebizonyultak. Pécsváros köztörvényhatósága a közönségnek megbízásából forró köszönetét mond B ö c k h JÁNosnak a vízellátás ügyében való felejthetetlen működéséért. A Déli-Bakonyra vonatkozó közleménye tudományos eszmecse­ rére is ad alkalmat. H a n t k e n M ik s a , az intézeti igazgató egyik akadémiai értekezésében, nem egészen ért egyet B ö c k h J á n o s megfigyeléseivel és meg­ határozásaival. Erre B ö c k h «Megjegyzések stb.» címen válaszol és álláspontját

NAGYSUR1 BÖCKH JÁNOS ÉLETK ÉS MUNKÁLKODÁSA.

17

tisztázza, 1877-től 1881-ig a K r a s s ó - S z ö r é n y i K ö z é p h e g y s é g b e n fog­ lalkozik a földtani részletes felvétellel. A neliezeu hozzáférhető, vad vidéken gyakran hónapokon át sátorból végzi munkáját. Küzd a mostoha helyi viszo­ nyokkal és térszíni nehézségekkel. A geológiailag kevéssé ismert vidéken kala­ pácsosai és térképpel kezében oldja meg a nehéz kérdéseket. Behatóan foglal­ kozik a kristályos palák osztályozásával s három elég élesen elválasztható csoportot választ ki. Ezzel a nagy területen és nagy tömegben előforduló kőzetek sztratigrafíái elhelyezését is tetemesen megkönnyíti. A m. kir. földtani intézet lelkes kis munkáscsapatja pedig igen szerény viszonyok közt és a kezdet annyi nagy nehézségeivel szívósan megküzdve, tisz­ teletre méltón halad előre. Közlemények, térképek sürün adnak munkásságuk­ ról tanúbizonyságot. A gyűjtemény és könyvtár egyre szaporodik. De azért a belső életben baj van. Az intézeti igazgató és a tagok nem értik meg egymást. Ebből ellentétes nézetek élesednek ki és az állapot mármár tarthatatlanná lesz, a mikor igazán épen a kellő időben H a n t k e n M ik sa átlép a tudomány egyetemre ta n á rn a k és a m. kir. földtani intézet igazgatója, az egész testület nagy örömére és megelégedésére B ö c k h J á n o s főgeológus lesz. 1882 januárius hó 26-ikán veszi át az igatóság annyi nagy és nehéz gondját. li) Mostan kezdődik B ö c k h J á n o s működésének második szakasza, a melyben munkásságát jóformán egészen az intézet vezetése foglalja le. Még élő kartársai, barátjai és családja tudják legjobban, hogy minő m unkát végzett az első években. Reggeltől késő estig rendezte nz intézet ügyeit, de azért 1882 — 1892 között, tehát még tiz évig, hivatalos elfoglaltsága mellett is, szabad idejében Krassó-Szörény vármegyében felvételeit folytatta és be is végezteEz a fárasztó nehéz m unka volt az ő pihenése. Az 1885. és 188G. évben a székesfőváros Dunabalparti végleges vizmű kérdésének megoldása ügyében u várostól É ra fekvő vidék hidrogeológiai viszonyait tanulmányozta. Szakértői véleményét Írásban nyújtotta be s ezért a főváros törvényhatósági bizottsá­ gának köszönetében és elismerésében részesült. B ö c k h J á n o s munkásságának leghübb krónikája az a 25 i g a z g a t ó s á g i j e l e n t é s , a melyben 1882-től 1907-ig, tehát 25 éven át az intézet tevékenységéről beszámolt. Ebből látjuk, hogy a nehéz időben a lelkiismeretes vezetés m ennyire igénybe veszi. Tudo­ mányos munkák helyett, most már sajnos kiállítási, kongresszusi jelentések és megemlékezések kerülnek ki tollából. Csak mintegy ki-ki csillanó fénysugárt említem fel, hogy 1888-ban értékes kis közleményében m utatja ki először és biztosan, kövületek alapján K r a s s ó - S z ö r é n y vármegyében a triászt. 1894. és 1895-ben jelenik m e g a M á r a m a r o s i I z a v ö l g y i és H á r o m s z é k m e g y e i S ó s m e z ő kőolaj előfordulását igen bőven tárgyaló két nagyobb munkája, a melylyel a hazai kőolajkutatások irodalmát indította meg. 1896-ban a m. kirpénzügyminiszter megbízására Galícia kőolaj eljövetelét tanulmányozza. 189X-ban G e s e l l S á n d o r intézeti főbányatanácsos közreműködésével, megszerkeszti a M a g y a r k o r o n a o r s z á g a i n e m e s f ém, é r c , v a s k ő , á s v á n y s z é n , k ő s ó - e l ő f o r d u l á s i t é r k é p é t és a hozzá való magyarázót. A m. kir. földtani intézet pedig ezalatt rohamosan fejlődik tovább. Földta ni Közlöny. X L köt. 1910.

18

!>* SZONTAtill TAMÁS

A nagyobbodó munkakörrel szaporodnak a tagok is. Gyűjtemény, könyvtár, laboratoriumok az alkalmatlan helyiségben megszorulnak, alig használhatók. Ezzel természetesen bizonyos pangás és elmaradás áll be. B ö c k h J á n o s jól látja a veszedelmet és tudja annak forrását is. D r . S z a b ó J ó z s e f és Z s ig m o n d y V i l m o s elhunyta óta az intézet egyedüli igaz és nemeslelkü barátja dr. S e m s e y A n d o r . B ö c k h fáradhatatlan, önzetlen és komoly munkásságával egészen meg­ nyeri dr. S e m s e y A n d o r barátságát s ezzel ő az intézet jövőjét is biztosítva látja. Mostan a földtani intézet önálló hajlékának felépítésén fáradozik. Szé­ c h é n y i P á l gróf minisztersége idejében terve nem sikerült. D e már 1895-ben F e s t e t i c h A n d o r gróf, földmivelésügyi miniszter, dr. S e m s e y ANDORtól elfogadja az intézeti épületre felajánlott 50,000 forintot. Ezzel B ö c k h fáradozása és terve a megvalósuláshoz közeledik. A m. kir. földtani intézet ezen életbevágó kérdését azonban csak D a r á n y i I o n á c dr. miniszter oldja meg, a ki tág látó­ körű körültekintésével és az ország tudományos, valamint gyakorlati érdekeit felismerő helyes méltatásával, csakhamar keresztülviszi B ö c k h és S e m s e y tervét. Az intézet D a r á n y i miniszter közreműködésével tágas és világos hajlékot és kellő anyagi támogatást kap. Mostan már szabadon fejlesztheti ágait. Virá­ gozhat és bőven gyümölcsöztethet is 1 B ö c k h J á n o s mindez idő alatt legtöbb, jóformán minden idejét és lankadatlan munkásságát, egészen az intézet éle­ tének szenteli. Hat, alkot és gyarapít. A terebélyessé vált fa pedig ezalatt elhullatja egy-két virágát és amikor még tavaszának kezdetén pompázik, el­ veszíti öreg kertészét is, aki őt csemete korától kezdve annyi igaz és nemes szeretettel ápolta és felnevelte! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ez lenne B öckh J ános életének és m u n ­ kásságának rövid ismertetése. Ha gyenge is az a kép, amit róla mostan ecseteltem ; egyéniségének h á r o m f ő j e l l e m v o n á s a : a h a z a s z e r e t é t , a t i s z t a j e l l e m és a m u n k á s s á g talán valahogyan mégis ki­ domborodik abban. H a z a s z e r e t e t é n e k t a n ú b i z o n y s á g a nemcsak az, hogy m inden külföldről Ígérkező anyagi és társadalmi előnyt vissza­ utasítva, hűségesen megmaradt a haza szolgálatában, hanem az is, hogy annak szellemi, valamint anyagi fejlesztésében önzetlenül, példásan, teljes akaraterejével és tudásával utolsó szivdobbanásig részt vett. És azt még kiemelem, hogy anyagi elmaradásunk talán nagyobb volt a szellem inél, a minek főoka hazánk politikai, nemzetiségi, valamint ipari és kereskedelmi viszonyainak visszás állapota. B öckh J ános jól látta ezt és vezérlő feljebbvalóinak az anyagi előbbrevitel nehéz munkájában is, a lehetőségig a legjobb és legőszintébb tanácscsal segédkezet nyújtott. A nehéz közszolgálatban egyik főtámasza és kalauza szilárd jelleme volt. Ezzel kapcsolódott össze az ő alapos és sokoldalú tudása is. Hiszen a tudás csak akkor lesz bennünk igazán azzá, ha az elménket teljesen áthatja és jellemünkben is megnyilatkozik. Jellemével járt egyenes őszin­ tesége i s ; azon erő, a mely sok késedelem és habozás nélkül, az észszel egyetértésben, kifejezésre jut. A jellem minden életpályán kifejti a maga

NAOYSÜRI BÖCKH JÁNOS ÉLKTE ÉS MUNKÁLKODÁSA.

19

sajátságos erejét így volt ez nála is. Irányt adott többi társainak s törekvéseinkre buzdítólag, nemesbitőleg hatott. Közhasznú és tudományos munkásságát minek is bizonyítgassam. Maradandó alkotásai arról, leg­ fényesebben tanúskodnak! Az ember életét, cselekedeteit, lelki érzé­ seinek megnyilatkozásaiból Ítélhetni csak meg. Mennél több közhasznú munkát végez, m ennél többet gondolkodik és érez valaki, — annál többet é l B öokh J ános korának kiválóbb egyénei közé tartozott s azért a kitüntetésből és elismerésből is kijutott része. Szerény és visszahúzódó természete azonban sohasem változott meg. Mindig a szív, a kedély és a munka egyszerű embere maradt. Szeretetreméltóságára még m ind­ nyájan jól emlékezünk. J ó és nem esen érző szíve volt s ezzel függött össze néha-néha fellobbanó természete is. Családját végtelenül szerette, de azért okos szigorúsággal vezette gyermekei nevelését. Szerette bará­ tait és kartársait is, akik tisztelettel és ragaszkodással csoportosultak m integy pátriárkájuk köré, de kötelességének pontos és becsületes tel­ jesítését m i n d e n k i t ő l elvárta, megkövetelte. Ebben is mindig ő járt elől, ő adta a példát. Midőn visszaemlékezünk felejthetetlen elnökünkre, nemcsak köte­ lességünknek teszünk eleget, hanem arról is tanúskodunk, hogy a Tár­ sulat nem felejti el a neki tett jó szolgálatokat. Lehet, m élyen tisztelt Közgyűlés, hogy B öckh jÁ N osról m egem lé­ kezve, kissé elfogult is voltam. De ha iránta mindig érzett hálás, igaz szeretetem és tiszteletem egy-egy pillanatra téves ösvényre vezetett volna is, minden szavam csak őszinte vélem ényemet és meggyőződé­ sem et to lm á c so lta ; mást pedig nem adhatok, m int a mi a lényegem. Midőn a m élyen tisztelt Közgyűlés nagybecsü türelmét a leg­ mélyebb hálával köszönöm, azzal a megnyugvással zárom megem léke­ zésemet, hogy B öckh J ános e türelmet igazán megérdemelte ; mert élete nemes megnyilatkozásokban gazdag, tartalmas és szegény hazánknak hasznos v o l t ! BÖCKH JÁNOS MUNKÁL A következőkben időrendben felsoroljuk mesterünk irodalmi termékeit. És pedig Aj e l ő s z ö r k ö n y v e k b e n k ö z z é t e t t m u n k á i t , Ji) m á s o d ­ szor a tér ké pe zé s te r é n k if e jt e tt munká ss ág át . .4; IRODALMI MUNKÁI. 1866. Geologische Verhältnisse der Umgebung von B u j á k , E c s e g und H e r e n c s é n y . Jahrb. der k. k. geologischen Reichsanstalt Wien 16 B. II. Heft. 1S67. Die geologischen Verhältnisse des Bück-Gebirges und der angrenzenden Vor­ berge. Jahrb. der k. k. geologischen Reichsanstalt Wien 1867. 17. B. 2. Heft.

Dl SZONTAGH TAMÁS

1S71. A B a k o n y t r i á s z k é p l e t é n e k t a g l a l á s a . Földtani Közlöny I. k. 1871. 2 9 -3 7 . oldal. 1872. F ó t h - G ö d ö l l ő - A s z ód k ö r n y é k é n e k f ö l d t a ' p i v i s z o n y a i . Földtani Közlöny II. k. 0—18. oldal. — A Ceratites Balatonién# egy új lelhelye s ennek szintje a Bakonyban. Föld­ tani Közlöny II. k. XV. sz. 163— 167. oldal. — Rövid levél, a bakonyi kavics és conglomerát-képlet koráról. Földtani Köz­ löny II. köt. XVI. sz. 173. oldal. — A B a k o n y d é l i r é s z é n e k f ö l d t a n i v i s z o n y a i . I. rész. V kőnyomatú t&bl&val. A M. k. Földtani Intézet Évkönyve. II. köt. II. füzet. 1873. Egy új Cephalopoda-iaj a Bakony Cer. Reilzi szintjéből. Földtani Közlöny m . k. III. sz. 61—64*. oldal. — A D é l i B a k o n y L i a s z l e r a k o d á s a i n a k t a g l a l á s a . Szakülési jegyző­ könyv. Földtani Közlöny III. k. IV. sz. 78 —80. oldal. — D ie g e o l o g i s c h e n V e r h ä l t n i s s e d e s s ü d l i c h e n T e i l e s d e s B a k o n y . I. Teil mit 5 Tafeln. Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königL ungar. Geologischen Anstalt. II. B. II. Heft. (Übersetzung aus dem Unga­ rischen.) 1874. A B a k o n y d é l i r é s z é n e k f ö l d t a n i v i s z o n y a i . II. rész. V II kőnyo­ m atú táblával. A M. k. Földtani Intézet Évkönyve. III. köt. 1. füzet. — D ie g e o l o g i s c h e n V e r h ä l t n i s s e d e s s ü d l i c h e n T e i l e s d e s B a k o n y . II. Teil mit 7 Tafeln. Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königl. ungar. Geologischen Anstalt III. B. I. Heft. (1874— 79.) 1875. Erdély eocen rétegeiben talált új Pachyderma-nemről. (Brachydiastematherium tram silvanicum . B ö c k h et M a ty .) Szakgyűlési jegyzőkönyv. Földtani Közlöny. V. évf. 5. szám 133—134. oldal. 187tí. Brachydiastematherium transsilvanicum B ö c k h et M a t t . egy új Pachyderm a­ le m Erdély eocen rétegeiből. Magyar kir. Földtani Intézet Évkönyve. IV. köt. 2. füzet. 2. tábla. — Brachydiastematherium transilvanicum B ö c k h et M a ty . Ein neues Pachydermen Genus aus den eoeänen Schichten Siebenbürgens. Mit 2 lith. Tafeln. Mitteilungen aus dem Jahrbuche der kön. ung. Geol. Anstalt. I V . B . 3. Heft. — P é c s v á r o s a k ö r n y é k é n e k f ö l d t a n i é s v i z i v i s z o n y a i . Egy színe­ zett földtani térképpel. A Magyar kir. Földtani Intézet Évkönyve. IV. kötet. 4. füzet. 1877. B ö c k h J á n o s beható kritika alá vonja az a ü j a d a t o k a d é l i B a k o n y f ö l d és ő s l é n y t a n i i s m e r t e t é s é h e z » című munkát, a melynek szer­ zője H a n t k e n M ik s a . Szakülési jegyzőkönyvkivonat. Földtani Közlöny VII. évf. 5. és 6. szám 171. oldal (az első 171 ; m ert tévesen e szám a 7. és 8. számú füzetben ismétlődik). — Megjegyzések az «Új a d a t o k a d é l i B a k o n y f ö l d - é s ő s l é n y t a n i i s m e r e t é h e z » című munkához. A M. k. Földtani Intézet Évkönyve VI. köt. 1. füzet. — Bemerkung zu der « Ne u e D a t e n z u r g e o l o g i s c h e n u n d p a l a e o n t o l o g i s c h e n K e n n t n i s d e s s ü d l i c h e n B a k o n y » betitelten Arbeit. Mitteilungen aus dem Ja h r buche der kgl. ung. Geologischen Anstalt VI. B. 1. Heft. (Übertragung aus dem ungarischen Original.) 1870. S z ö r é n y m e g y e d é l i r é s z é r e v o n a t k o z ó g e o l o g i a i egyzetek. Földtani Közlöny IX. köt. 1—2. szám. 1—30. oldal. — Auf den südlichen Teil dos Com. S z ö r é n y b e z ü g l i c h e g e o l o g i s c h e

NAQYSURI BÖCKH JÁNOS ÉL E T E ÉS MUNKÁLKODÁSA.

1880.

1881.

—

—

18^3. — — — 1864.

1885. 1885. — 1SS6. —

—

— 18^7.

21

No t i z e n . Földtani Közlöny. (Geologische Mitteilungen) IX. Jahrgang. No. 1., 2. Pag. 64—98. A d a t o k a M e c s e k h e g y s é g és d o m b v i d é k e j u r a k o r b e l i l e r a k ó d á s a i n a k i s m e r e t é h e z . I. Stratigrafiai rész. Székfoglaló értekezés. Buda­ pest, 1880. Értekezések a természettudományok köréből. M. Tud. Akadémia. X. köt. 10. sz. (Nur ungarisch erschienen.) Az 18S1. évben Krassó-Szörénymegyében végzett felvételre vonatkozó geoló­ giai jegyzetek. Havi jelentései alapján közli. Földtani Közlöny XI. évfolyam. 9—12. sz. 233-244. oldal. G e o l o g i s c h e N o t i z e n v o n d e r A u f n a h m e d e s J a h r e s 1S81 i m Co m. K r a s s ó - S z ö r é n y . Auf Grund seiner Monatsberichte mitgeteilt. Föld­ tani Közlöny. (Geologische Mitteilungen.) XI. Jahrg. No. 9—12. Pag. 303 —316. G eo lo gisc he und W a s s e r - V e r h ä l t n i s s e der U mgebung der S t a d t F ü n f k i r c h e n . Mit einer geologischen Karte. Mitteilungen aus dem .lahrbuch der kgl. ung. Geologischen Anstalt. IV. B. 4. Heft. (Das Originale erschien in ungarischer Sprache 1876.) A d a t o k a M e c s e k - h e g y s é g és d o m b v i d é k e j u r a k o r b e l i l e r a k o ­ d á s a i n a k i s m e r e t é h e z . II. Palaeontologiai rész. 10 tábla rajzzal. Magy. Tud. Akadémiai Értekezések a természettudományok köréből. XI. köt. 9. sz. (Nur ungarisch erschienen.) A Magyar kir. Földtani Intézet évi jelentése 1882-ről. Igazgatósági Jelentés. Földtani Közlöny X III. köt. 1—3. füzet. Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Anstalt für 1882. I. Directionsbericht, XII. B. Heft 1—3. Az 1882. évben Krassó-Szörénymegyében végzett fölvételekre vonatkozó geo­ lógiai jegyzetek. Földtani Közlöny X III. köt. 4—6. füzet. Geologische Notizen von der Aufnahme des Jahres 1882 im Komitate KrassóSzörény. Földtani Közlöny. (Geologische Mitteilungen.) X III. B. 4 —H. Heft. A M. k. Földtani Intézet évi jelentése 1883-ról. I. Igazgatósági Jelentés. Földtani Közlöny XIV. köt. 4 —8. füzet. J a h r e s b e r i c h t d e r kgl . u n g . G e o l o g i s c h e n A n s t a l t f ü r 1883. I. Direktionsbericht. Földtani Közlöny. (Geologische Mitteilungen.) XIV. B. 4 - 8 . Heft. A M. k. F ö l d t a n i I n t é z e t é v i j e l e n t é s e 1884-ről. I. Igazgatósági Jelentés. Földtani Közlöny. XV. köt. 6 —10. füzet. J a h r e s b e r i c h t d e r kgl . u n g . G e o l o g i s c h e n A n s t a l t f ü r 1S84. Földtani Közlöny. (Geologische Mitteilungen.) XV. B. 11 —12. Heft. A M. k. F ö l d t a n i I n t é z e t és e n n e k k i á l l í t á s i t á r g y a i . Az 1885. évi budapesti általános kiállítás alkalmából. (A M. k. Földtani Intézet kiadványai.) Az e u r ó p a i g e o l o g i a i t é r k é p m a g y a r o r s z á g i r é s z é n e k e l k é s z í ­ t é s e . Szakülési jegyzőkönyvi kivonat. Földtani Közlöny XVI. köt. 5 —6. fűz. D as R e s u l t a t d e r A n f e r t i g u n g de s ung. T e i l e s d e r geol . K a r t e v o n E u r o p a . Fachsitzungsbericht, Földtani Közlöny. (Geologische Mittei­ lungen.) XVI. B. 5 —6. Heft. VI. Csoport. Földtan, Bányászat és Kohászat. I. Földtan. Hivatalos jelentés a budapesti 1885-iki országos általános kiállításról. II. kötőt, 487—572. old.= S7 lap. Nagy 8°. (Nur ungarisch erschienen.) Az árvamegyei szén. Levél a •Nemzet* szerkesztőjéhez. Melléklet a «Nemzet» 1886. évi 56 ik február 25. számához. A «l a t ok a B o z o v i c s t ó l é s z a k n y u g a t r a e m e l k e d ő h e g y s é g - g e o -

ly SZONTAGH TAMAB

1887.

188*. — 1890. — 1891. 1892. 1894.

1895.

1896.

—

1897. —

—

1898.

l o g i á i i s m e r e t é h e z . A M. k. Földtani Intézet 1886. évi jelentése. 117 — 144. oldal. D a t e n z u r g e o l o g i s c h un K e n n t n i s d e s n o r d w e s t l i c h v o n B o z o v i c s s i c h e r h e b e n d e n G e b i r g e s . Jahresbericht d. kgl. ungar. Geologischen Anstalt für 1886. Pag. 135—168. T r i a s k o r b e l i l e r a k o d á s o k f e l l é p t e S z á s z k a b á n y án. Földtani Közlöny XVIII. köt. 5 - 7 . füzet. 182-194. oldal. D as A u f t r e t e n von T r i a s - A b l a g e r u n g e n bei S z á s z k a b á n y a . Földtani Közlöny. (Geologische Mitteilungen.) X VIII. B. Pag. 280—294. Z sigm on d y V i l m o s (1821—1888.). Földtani Közlöny XX. köt. 8 —10. füzet. 257—366. oldal. W i l h e l m von Z sigm on d y (1821 — 1888.). Földtani Közlöny. (Geologische Mit­ teilungen.) XX. B. 8 —10. Heft. (Pag. 367—380.) Dr. H o fm a n n K á r o l y 1839—1891. Különl. a M. k. Földtani Intézet 1890. Évi Jelentéséből. Dr. K a r l H o fm a n n 1839—1891. Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Anstalt für 1890. (Separatabdruck.) A d a t o k az I z a v ö l g y e f el s ő s z a k a s z a g e o l o g i a i v i s z o n y a i n a k i s m e r e t é h e z , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l az o t t a n i p e t r o l e u m t a r t a l m ú l e r a k o d á s o k r a . Egy geologiai térképpel. A M. k. Földtani Intézet Év­ könyve XL köt. 1. füzetében. (Mint különlenyomat is megjelent 1—79. oldal. A h árom sz ék m egy e i Sósm ezőés körn yéké nek geologiai viszo­ nyai , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l az o t t a n i p e t r o l e u m t a r t a l m ú le­ r a k o d á s o k r a . Egy földtani térképpel. M. k. Földtani Intézet Évkönyve. X II. kötet. 1. füzet. 1— 194. oldal. (Mint különlenyomat is megjelent. A m a g y a r k i r á l y i F ö l d t a n i I n t é z e t és e n n e k k i á l l í t á s i t á r ­ g y a i . Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás alkalmából. Magyar királyi Földtani Intézet. Az 1896. évi ezredéves orsz. kiállítás geologiai alcsoportja. (Különlenyomat.) 1—11. oldal. A geologiai fejlődésének rövid tö r té n ete M agy arországo n 1774- t ől 1869-ig. Magyar kir. Földtani Intézet. Az 1896. évi ezredéves orsz. kiállítás geologiai alcsoportja. A Magyar királyi Földtani Intézet és ennek kiállítási tárgyai. Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás alkalmá­ ból. Különlenyomat. 11—23. oldal. A geologia fejlődésének rövid története Magyarországon 1774— 1896-ig. Föld­ tani Közlöny XVII. kötet. 1—4. füzet. 4— 15. oldal. K u rz e G e s c h i c h t e der E n t w i c k e l u n g d er Geo lo gi e in U n g a r n v o m J a h r e 1774— 1896. Földtani Közlöny. (Geologische Mitteilungen.) XXVII. B. 1—4. Heft. 109—122. Seite. Daten zur K e n n t n i s s der geo lo g isc h en V e r h ä l t n i s s e im o b e ­ ren A b s c h n i t t e des I z a - T h a l e s mi t b e s o n d e r e s B e r ü c k s i c h t i ­ g u n g d e r d o r t i g e n P e t r o l e u m f ü h r e n d e n A b l a g a r u n g e n . Mit­ teilungen aus dem Jahrbuche der kgL ungarischen Geologischen Anstalt. XI. B. 1. Heft. Mit Tafel 1. Jelentés P u s z t a - S z b n t - G y ö r g y i és T e t é t l e n i D a r á n y i I g n á c dr. földmívelésügyi m. kir. Miniszter Űr Ő Nagy méltóságához, az 1897. évi augusztus 29-től szeptember 5-ig Szent-Pétervárott m egtartott V lI-ik nemzetközi geológiai kongresszusról. A hivatalos jegyzőkönyvek, egyéb közlemények és saját jegy­ zetek szerint egy beállítva. A Magyar kir. Földtani Intézet 1897. Évi Jelentésé­ ből. (Különlenyomat.) 170—196. oldal.

NAGYSUR1 BÖCKH JÁNOS É L ETE ÉS MUNKÁLKODÁSA.

1Sí)!). Bericht an Se. Kxcellenz den H errn kgl. ung. Ackerbauminister, Dr. Ig n a z D a r á n y i de P ü s z t a - S z e n t - G y ö r g y und T e t é t l e n , über den von 29. August bis 5. September 1897 zu St.-Petersburg abgehaltenen VII. internationalen geologischen Kongress. Nach den offiziellen Protokollen, sonstigen Publika­ tionen und eigenen Notaten zusammengestellt. Aus dem Jahresbericht der kgl. ung. Geolog. Anstalt für 1897. (Auch Separatabdruck.) 1900. R ö v i d k ö z l e m é n y a b a r a n y a m e g y e i V a s a s és H o s s z ú - H e t é n y k ö z t fekvő, R o se n fe ld B ern á t b á c s i l a k o s t u l a j d o n á t k é p e z ő l i a s z b e l i k u t a t á s i t e r ü l e t r ő l . Földtani Közlöny XXX. kötet. 10—12. füzet. 255—261. oldal. — K u r z e M i t t e i l u n g ü b e r d a s z w i s c h e n V a s a s u n d H o s s z ú - H e t é ny, im K om it at e B a r a n y a be fi nd li che li a s s i s c h e S c h u r f t e r r a i n d e s H e r r n B e r n h a r d R o s e n f e l d i n W i e n . Földtani Közlöny. (Geologische Mitteilungen.) Supplement XXX. B . 10—12. Heft. Pag. 289—295. — V é l e m é n y P é c s szab. ki r. v á r o s és k ö r n y é k e f o r r á s v i z e i ü g y é ­ be n. Pécs. (Nur ungarisch erschienen.) — D ie g e o l o g i s c h e n V e r h ä l t n i s s e v o n S ó s m e z ő u n d U m g e b u n g im K o m i t a t e H á r o m s z é k , m i t b e s o n d e r e r B e r ü c k s i c h t i g u n g d e r d o r t i g e n P e t r o l e u m f ü h r e n d e n A b l a g e r u n g e n . Mit Tafel I. Übertragung aus dem im Jahre 1895 erschienenen ungarischen Original. Mitteilungen aus dem Jahrbuche der kgl. ung. Geologischen Anstalt. XII. B. 1. Heft. Pag. 1—222. 1901. Emlékbeszéd H a u e r F e r e n c külső tag felett. Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1901 október 28-án tartott összes ülésén. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Szerkeszti a főtitkár. XI. kötet. 2. szám. 1902. Dr. J u l i u s P e t h ő : Verhandlungen der k. k. geolog. Reichsanstalt. Wien, 1902. No. 12. 1908. A p e t r ó l e u m r a v a l ó k u t a t á s o k á l l á s a a M a g y a r s z e n t k o r o n a o r s z á g a i b a n . (Budapest, 1907 márczius 1.) Magyar kir. Földtani Intézet Évkönyve. XVI. kötet. 6. füzet. 369—479. oldal. 1909. D e r S t a n d d e r P e t r o l e u m s c h ü r f u n g e n i n d e n L ä n d e r n d e r u n g a r i s c h e n h e i l i g e n K r o n e . (Budapest, März 1907.) Übertragung des Verfassers aus dem ungarischen Original. Mitteilungen aus dem Jahrbuche der kgl. ungarischen Geologischen Reichsanstalt. XVI. B. 6. Heft. Pag. 409-535. 1893. B ö c k h J á n o s, T. R ó t h L a j o s és S c h a f a r z i k F e r e n c . Javaslat a KrassóSzörény megyei hegységek délibb részeinek elnevezése és felosztása tárgyá­ ban. Földtani Közlöny XXIII. kötet. 9— 10. füzet. 258—261. oldal. — B ö c k h J., R ó t h L. und S c h a f a r z i k F. Vorschlag betreffend die Benennung und Einteilung der südlicheren Teile der Gebirge des Komitates Krasbó-Szörény. Földtani Közlöny. (Geologische Mitteilungen.) Supplement. XXIII. B. 9— 10. Heft. Pag. 291—293. 1896. A M a g y a r k i r á l y i F ö l d t a n i I n t é z e t és e n n e k k i á l l í t á s i t á r g y a i . Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás alkalmából összeállította: B ö c k h J á n o s és S z o n t a g h Tamás. Magyar kir. Földtani Intézet az 1896. évi ezred­ éves orsz. kiállítás geologiai alcsoportja. 1898. A M a g y a r k o r o n a o r s z á g a i t e r ü l e t é n m í v e l é s b e n é s f e l t á r ó f é l b e n l e v ő n e m e s f é m , ér c , v a s k ő , á s v á n y s z é n , k ő s ó és egyél » é r t é k e s í t h e t ő á s v á n y o k e l ő f o r d u l á s i h e l y e i . A M. kir. Bánya­

DI 8 Z 0 N T A 0 H TA 11ÁB

kapitányságtól nyert hivatalos és egyéb adatok nyomán, bányakapitánysági kerületek szerint összeállították B ü c k h J á n o s és G e s k l l S á n d o r. (Egy té r­ képpel.) A Magyar kir. Földtani Intézet kiadványai. 1808 D ie in B e t r i e b s t e l l e n d e n u n d i m A u f s c h l ü s s e b e g r i f f e n e n L a g e r s t ä t t e n von Edelm et all en, Erzen, Eisens te ine n, Mine ral­ kohlen, Stei nsa lz und an d e r e n n u t z b a r e n Mine ralien auf dem T e r r i t o r i u m d e r L ä n d e r d e r u n g a r i s c h e n K r o n e . Nach den von den kgl. ung. Berghauptmannschaften erhaltenen amtlichen und anderen Daten nach den Berghauptmannschaftlichen Bezirken zusammengcstelt von J o h a n n B ö c k h und A l b x a n d e k G e b e l l . Mit einer Karte. Publikationen der kgl. ung. Geologischen Anstalt. 1000. A M a g y a r k i r á l y i F ö l d t a n i I n t é z e t . D a r á n y i Ig n á c , Földmivelésiigyi M. k. Miniszter megbízásából ír t á k B ö c k h J á n o s és S z o n t a g h Tamás. — D ie k ö n i g l i c h u n g a r i s c h e G e o l o g i s c h e A n s t a l t . Im Aufträge des kgl. ung. Ackerbauministers I g n a z von D a r á n y i geschrieben von J o h a n n B ö c k h und T h om as von S z o n t a g h . B) TÉRKÉPEK. Tudvalevőleg a magyar királyi F ö l d t a n i I n t é z e t fennállásának első 14 évében a Dunántúlt egészen felvette és térképezte. E nagy munkában B ö c k h J á n o s az 1868—1876. évek folytán 194 négyszügmérföldnyi terület geologiai fölvé­ telével vett részt. Fölvételeit a következő lapok (mindig az 1 : 144,000 és mértékű speciális lapokat értve) foglalják magukban. 1. B u d a p e s t vidéke: a G. 7. jelű osztálylapnak 4/e ed része (a keleti s részben északi szegély) = 15*36D mérföld. 2. T a t a és B i c s k e vidéke: az F. 7. jelű osztálylapnak */»-ed része (a dél­ nyugati szegély) = 7*68 □ mérföld. 3. S á r v á r - J á n o s h á z a vidéke: a D. 8. jelű osztálylap egészen = 34*56□ mérföld. 4. S ü m e g - Z a l a e g e r s z e g vidéke: D. 9. jelű osztálylap egészen 34*56□ mértföld. 5. N a g y v á z s o n y - T i h a n y vidéke: az E. 9. jelű osztálylap (a délkeleti zeglet kivételével) csaknem egészen = 33*60□ mértföld. 6. P é c s é 8 S z e k s z á r d vidéke: az F. 11. jelű osztálylapnak 5 »-ed része (a déli és keleti részek) = 19*20D mértföld. 7. M o h á c s vidéke: az F. 12. jelű osztálylap 1 »-ed része (az északnyugati sarok) = 3*84D mérföld. 8. L é g r á d vidéke: a D. 11. jelű osztálylap ,(p-ed része (a délkeleti sarka) 3*84 □ mérföld. 9. B e l ő v á r vidéke: a D. 12. jelű osztálylapnak magyarországi része a Dráva folyóig; a lapnak északkeleti sarka = mintegy 1*56(1! mértföld. 10. K a p o s v á r é s B ü k k ö s d vidéke: az E. 11. jelű osztálylapnak 3 o-ed része (déli harmada) = 10*52 □ mérföld. 11. S z i g e t v á r vidéke: az E. 12. jelű osztály lapnak magyarországi a Dráva folyóig terjedő része, kereken mintegy 24*96□ mérföld. 12. M a g y a r ó v á r vidéke: a D. 6. jelű osztálylap északnyugati részén, Nezsider, Parendorf, Bruck és Gátha környékét, kereken 4U mérföld. Két nyáron résztvett a dunáninneni részek geologiai felvételében is, ü midőn n wieni geologiai intézethez \o lt beosztva. Ez alkalommal 186r-ben, a

NAGYSURI BÖCKH JÁNOS ÉLKTK ÉS MUNKÁLKODÁSA.

25

13. V á c z vidéke: G. 6. jelű osztálylapon Szirák, Buják, Ecseg és Herencsény nógrádvármegyei helységek környékét térképezte. 14. F ü l e k - P u t n o k - P é t e r v a s á r : a H. 5. 15. G y ö n g y ö s - K á p o l n a E g e r : H. f>. Iß. M i s k o l c - S z i k s z ó - Ó n o d : I. 6.; vidékét magukba foglaló osztálylapokat 1866-ban S t ä c h e G u i d o geológussal közösen térképezte. 17. Az eddig felsoroltakon és kiadott térképközléseken kivül B ö c k h 1877-től fogva 1890-ig a Krassó-Szörény vármegyei középhegységben, Bozovics, BerszászkaOgradina, Fehértemplom, Szászkabánya és Ómoldova vidékét ‘ magában foglaló négy 1 : 75,000-es osztálylapon mintegy 2 4 □ mérföldet vett föl. Ezek a felvételek azonban még nem jelentek meg. B ö c k h J á n o s tehát Magyarország különböző részén mintegy 230 négyszögmérföldet vett föl részletesen és térképezett is geologiailag. Irodalmi működésének ezek a geologiai térképezések igen lényeges részét képezik.

BÖCKH JÁNOS TEMETÉSE. Említettük, hogy N a g y s u r i B ö c k h J á n o s 1909 május hó 10-én reggel ti órakor váratlanul hunyt el, szerető felesége karjaiban. A Földtani Intézet igazgatóságának és tagjainak óhajára azonban ravatalát a m. kir. Földtani Intézet lépcsőházában állítottuk fel. Temetése 12-én volt, a melyen dr. D a r á n y i I g n á c akkori m. kir. földmívelésiigyi miniszter, M e z ő s s y B é l a államtitkár, valamint a megboldogult számos ismerőse, tisztelője és barátja jelent meg. A római katolikus egj/házi szertartás végeztével a búcsúztatók sorát a m. kir. Földtani Intézet megbizásából dr. S z o n t a g h T am á s aligazgató a következő beszéddel nyitotta m e g : Mélyen tisztelt Gyászoló Gyülekezet! J á n o s nemesen érző szíve m ár kihűlt, a fáradhatatlanul dolgozó agy örökre megpihent. Váratlanul olyan igen hirtelen szakította el tőlünk a h a lá l! Negyven éves kitűnő munkálkodása fényes eredményeinek színhelyén válunk el tőle másodszor, mostan m ár örökre. Mindegyikünk tudja, hogy milyen igaz szere­ tettel, valódi hivatással mívelte választott tu d o m án y át; milyen rajongó szeretettel, odaadással kutatta hegyeink, völgyeink és síkságaink rejtelmes és szövevényes tör­ ténetét. Érdemeit minek is sorolnám fel. Erről a Magyarföld e kincsesháza gyarló szózatomnál jobban, fényesebben tanúskodik. Sok küzdelemmel, de szívós kitartásp&l építette fel 40 év alatt azt, a mit m ár ma a m. kir. Földtani Intézet m unkás­ ságában felmutathat, a mi hajléka is. Mint hazafi, mint családfő, mint tudós, mint hivatalnok, m int barát és m int ember, mindig fényesen megállotta helyét. Család­ já t nagyon szerette, de m indjárt kedvesei mellett állott ez az intézet és állottunk mi is. Mindnyájunknál azonban jobban szerette hazáját, m ert nemes életének java részét, egész erejét és tudását, önzetlenül, becsületesen neki szontelte l Elköltözött szeretett Mesterünk szellem e! Nem abban a hideg m árványlapban vagy te meg­ örökítve, hanem a te önzetlen nemes munkálkodásodban, a te alkotásaidban és mindnyájunk tisztelő, hálásan szerető szivében. ím e a te alkotásod boltívei alatt búcsúzunk el tőled, távollevő munkatársaink nevében is. Te reád emlékezve foga­ dalmat teszünk, hogy a te nemes, hazafias munkálkodásod örökét, szerény erőnkhöz mérten hűségesen fogjuk őrizni, gondozni és fejleszteni. Nekem mint egyik régi munkatársadnak jutott az a nagyon fújó és nehéz feladat, hogy Tőled e helyen B

öckh

1)' SZONTAGH T a MAH

mindnyájunk nevében em lékedet!

búcsút vegyek.

Isten

velőd! Áldás és szeretet kitérje

Majd dr. Kocn A n t a l a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke a társulat nevében a következőket m om lotta: Felejthetetlen Tagtársunk ! Mint a Magyarhoni Földt. Társulat ezidei elnökének, nekem jutott a szomorú föladat, hogy Hozzád társulatunk nevében a végsó búcsúszót intézzem. Vegyes érzelmekkel idézem vissza emlékezetembe az 1869. évi május havát, a mikor mint a megalapított m. kir. Földtani Intézet első geológusai együtt jártuk bo kutatva Vértes erdős magaslatait és m egtanultam ismerni szaktudományunk iránt való nemes lelkesedésedet, a földtani kutatásokban való kiváló buzgóságodat és jártasságodat és élveztem először szives barátságodnak melegítő hatását, a melyek most íme, nagy bánatunkra Veled együtt sírba szállanak. 1872-ben Társulatunk szerény keretében m int titkártársadat ismét közös m unkára a társulat ügyeinek vezetésére és a «Földtani Közlöny* II. évfolyamának szerkesztésére hozott bennünket össze a jó sors, hogy azután főképen a m. kir. Földtani Intézet­ nek szenteljed kiváló munkaerődet és tehetségedet, melyekkel hosszú, becsületes munka árán ez új állami intézetünket fejlődésének mai magas fokára emelned sikerült. E mellett azonban nem szűntél meg szerény társulatunk ügyeit tovább is hathatósan előmozdítani, sok éven át mint buzgó választmányi tagja, azután nagy elnökünk: néhai S z a b ó J ó z s e f tanár mellett m int elnöktárs és 1694-ben bekövetke­ zett halála után 1901-ig mint elnöke Te voltál társulatunknak egyik vezére és fő­ támasza, úgy, h o g y visszavonulásod után örök hálára kötelezett társulatunk a S z a b ó J ó z s E F - e m lé k é r ő m m e l és a tiszteleti tagsággal méltán kitüntethetett Tége­ det, m ert erre valóban rendkívüli érdemeket szereztél volt. A nagy útra, melyre most indulsz, elkísér társulatunk örök hálája, tagjainak osztatlan elismerése, őszinte tisztelete és szeretető, amelyekkel áldásos életedben mindnyájan szívből adóztunk Neked. Múlandó tested békén pihenjen az Általad annyira szeretett és tanulmányozott anyaföld ölében; szellemed és emléked közöt­ tünk fog maradni és tovább öröklődni, a meddig a hazai geológiának művelője lesz. Isten Hozzád drága H alotti Legyon áldott emléked!

Végül dr. L ó c z y L a j o s tudományegyetemi ny. r . tanár, a m. kir. Föld­ tani Intézet igazgatója, a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a é s a M a g y a r F ö l d r a j z i T á r s u l a t képviseletében a következő beszédben búcsúzott el a megboldogulttól: Megrendülve állok e ravatal előtt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Földrajzi Társaság nevébed búcsúszót intézzek B ö c k h J á n o s kihűlt földi maradványaihoz és elköltözött egyéniségéhez. Hosszú évek tisztelete és szeretete, ifjúságom kezdetétől fűzött engem hozzá; régtől fogva m unkatársa is valék és utóbb hazánk egyik ***gy és remek vidékének tanulmányozásában, a Balatonmellék kutatásában legszorosabb követője lettem. Elhunyt szeretett társunk és Széniorunk! Váratlan halálod megdöbbenéssel sújtott mindnyájunkat, magyar geológusokat; hiszen friss szellemedtől, tiszta Ítéletedtől, nagy tudásodtól és erős munkabírásodtól még annyit vártunk. A Magyar Földrajzi Társaság balatoni monográfiájának volt szentelve utolsó napjaid munkássága, ebbe a nagy m unkába írt értekezésed befejezése közben hullott ki a toll a kezedből. Hálás érzülettel búcsúzok el tehát a Magyar Földrajzi Társaság nevében is. Aka­ démiánknak harminchárom év óta volt érdemes tagja a math. és természettudo­ mányi osztály keretében. Hivatásának nagy feladatai: egy országos tudom ányosba

NAÜYSUKI BÖCKH JÁNOS ÉL E T E ÉS MUNKÁLKODÁSA.

gyakorlatilag jelentős intézetnek fejlesztése, otthonának megalapítása töltötték be B ö c k h J á n o s életének nagy részét. Ezeket a feladatokat fényesen megoldotta. A m. kir. Földtani Intézet palotája, múzeuma, munkaköre elismert kiválóságúvá lett vozetése alatt az egész földkerekségen. Akadémiánk szapora munkásai között nem sze­ repelhetett, mert hiszen a Földtani Intézet fejlesztése kötötte le minden idegszálát. Ebből a központból azonban a m agyar haza összes hegységeit, rónaságait, az altalaj felismerhető titkait ritka buzgalommal vizsgálta egy hosszú emberöltőn keresztül és klasszikus munkákkal ajándékozta meg nemcsak a magyar tudományos irodal­ mat, hanem a világirodaimat is. A Bakony déli részének, a Pécsi hegységnek geológiai leírása, a Krassó-Szörény vármegyei hegységek geológiai felvétele, melyet kitűnő munkatársaival nem régen fejezett be, a magyarországi petroleumtelepekről írt tanulm ánya mindenkorra maradandó kincsei a m agyar tudományos munkának. Szeretett társunk! Szellemedtől nem búcsúzom el, szeretőiünktől, kegyele­ tünktől környezve közöttünk marad az, hogy a tudományodat művelő utódokat vezesse, irányítsa és buzdítsa. Kedves jó B ö c k h J á n o s Bátyánk! az önzetlenség, a becsületesség mintaképe, a magyar geológusok d ísz e ! Vidd magaddal utolsó utadra mindnyájunk háláját, köszönetét irántunk mindig táplált jóságodért, szeretetedért és mindazért, a mit hazánk földjének megismertetésére cselekedtél. Nyugodjál békében. Isten veled, Isten veled!

A gyászoló közönség nagyrésze azután kikísérte B ö c k h J á n o s koporsóját a székesfővárosi központi temetőbe, a hol a városi tanács felajánlotta dísz­ helyen borult porhüvelyére az anyaföld sírdombja. N a g y s u r i B ö c k h J á n o s elhunytával, a Magyarhoni Földtani Társulat elnökségéhez a következő részvétek érkeztek : Budapesti kir. Magyar Tudományegyetem Tanácsa ; Magyar kir. József-műegyetem Tanácsa ; Kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem T anácsa; Institutul Geologie al Rumaniei B ucuresti; Comité Géologique de Russie St.-Petersbourg Igazgatósága; Geologische Gesellschaft in W ien; K. K. Geographische Gesellschaft in W ie n ; Deutscher Naturwissenschaftlich-Medizinischer Verein für Böhmen «Lotos», P r a g ; Die Offiziere und Beamten des k. u. k. Militärgeographischen Institutes in Wien ; H Presidente del Collegio degli Ingegneri ed Architetti di Palermo ; Dr. Guido Stäche Görz ; V. Uhlig Wien ; Beocsini cementgyár unió-részvény­ társaság ; Teschler György K örm öcbánya; Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság forgalmi igazgatósága B udapest; Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság bányaigazgatósága Pécs ; Esztergom-Szászvári kőszénbánya részvénytársaság B u dapest; Felsőmagyarországi Bánya- és Kohóműrészvényvtársaság B u d ap est; Franklin-Társulat Budapest ; Magyar kir. állami vasgyárak köz­ ponti igazgatósága B u d ap est; Magyar Siemens-Schuckert Művek villamossági részvénytársaság B u d ap est; Magyar Petroleum-ipar Részvénytársaság Buda­ p e s t; Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület Budapest; Salgótarjáni kő­ szénbánya részvénytársulat Budapest. A napilapokon kívül, bővebben megemlékeztek az elhunytról : P app K á r o l y dr. «A B á n y a » , H. évf. 20. számában; P á l f y M ó r dr. a B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i L a p o k 42. évf. 11. számában ; a J ó S z e r e n c s é t H. évf. 33. számában; P ap p K á r o l y dr. a V a s á r n a p i Ú j s á g 56. évf. 23. számában; T e l e o d i R ó t u L a j o s a V e r h a n d l u n g e n d e r k. k. g e o l o g i ­ s c h e n R e i c h s a n s t a l t 1909. évi 8. számában; a M a g y a r V a s - és Gé p-

28

IV 8Z0NTAGH TAMÁS

ú j s á g XXVII. évf. 14. számában; Dr. G. S. a T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y 1909. évf. 11. számában; továbbá P app K árolt dr. a F ö l d t a n i K ö z l ö n y XXXIX. kötetének 545—546. oldalain. Végül ide iktatjuk egy magyar élclap ( B o r s z e m J a n k ó 1909. évi 20. sz.) komoly és hangulatos megemlékezését: Német névvel, magyar szívvel Nagy H antken nyomába lépve, Te a magyar tudománynak Egy új ágát hoztad létre. De csak, hogy ime megtértél, Te is közanyánk ölébe: Most tudod meg a nagy titkot. Mit rejt a magyar föld méhe.

EMLÉKBESZÉL) GÜLL VILMOS TÁRSULATUNK MÁSODTITKÁRA FELETT. (1876

1909.)

A Magyarhoni Földtani Társulat 1910. évi február hó lü-iki közgyűlésén ta rto tta : T imkó I mre m . kir. osztálygeológus. (A rck ép p el.)

M é l y e n t i s z t e l t K ö z g y ű l é s i Meggyújtva az emlékezés fák­ lyáját, bepillantást nyertünk az imént Társulatunk egy kiválóan érdemes tiszteleti tagjának, — hosszú időn át elnökének — tevékeny életébe. S ha szomorúsággal emlékeztünk m eg elvesztéséről annak, aki a természetnek rendes menete szerint tisztes életkor határáig, szellem i tehetségének teljességét szabadon kifejthette, érvényesíthette; m ennyivel szomorúbb s lehangolóbb a kegyeletnek az az adója, a melylyel társulatunk egy fiatal, buzgó tagja emlékének tartozunk, akit a sors kegyetlen szeszélye — mintán a sok küzdelem után végre tehetségének m egfelelő munkakör­ höz jutott — még sokat igérő tevékenysége küszöbén körünkből kiragadott. Kegyeletes szívvel idézzük fel emlékét ezen a helyen G ü l l V iLMOsnak, Társulatunk fáradhatatlan másodtitkárának, aki m últ évi közgyűlésünk alkalmával itt ült még közöttünk ifjú hévvel s pezsgő munkakedvvel vevén részt a Magyarhoni Földtani Társulat munkás életé­ ben. Gondoljunk vissza reá oly szeretettel, am ilyennel ő intézni segí­ tette s a m ilyen buzgalommal törekedett felvirágoztatni kis hatásköré­ ben is Társulatunk ügyeit. Egy fiatal élet hirtelen kilobbanása mély részvétet vált ki minden érző ember szivéb en ; bánatot, szomorúságot, fájdalmat azokéban, kik az elhunyt­ ban fáradhatatlan, önzetlen munkatársat, szerető barátot vesztettek. Néhány hónapja, hogy megrendülve állottuk körül ravatalát, elbúcsúzva örökre tőle, de az idő korántsem volt elegendő arra, hogy bánatunk megenyhüljön s megnyugvás és megengesztelődés szálljon a szivünkbe a halállal szemben, amely őt oly váratlanul ragadta el tőlünk. Újra meg újra megszólal lelkűnkben a kérdés, miért kellett elvesztenünk őt oly korán? Miért kellett eltemetnünk vele annyi reményt, miért nem n yú l­

TIMKÓ IMRE

lak évei addig, míg nehéz küzdelmek árán kivívott pályáján munkájá­ nak, sikereinek gyümölcsét is élvezhette volna? Ha a tisztes öregkor határán oltja ki a sors éltünk mécsét, ott a természet rendjén még oknnk van megnyugodni, de alig találunk okot a megnyugvásra itt. A kegyetlen sors elleni rezignációnkat, kínzó kétségünket csak az en y ­ híti némíkép, hogy a mit elköltözött barátunk rövid földi pályája alatt tett. munkált, alkotott, az mind szép, jó, nem es volt s arra való, hogy alakját tiszta fényességben szivünkbe vésve megőrizzük. Engem tizen­ négy éves ismeretség s ugyanannyi éves barátság kötött G ü ll V ilm o s hoz, aki előzékenységével, becsületes jó szivével rajtam kívül is sok barátot szerzett. A geológiai kutatás terére 1900-ban lépett, m int 24 éves ifjú. Erős és türelmes akaratát, Ítéletének nyugodt biztosságát, elméjének érettségét s egész egyéniségének teljes kiforrottságát — amely rende­ sen csak gazdag élettapasztalatoknak köszönhető — megcsodáltuk az ifjúban. Hogy és honnan lépett a fiatal kezdő, m int egész ember az életbe, gyermek- és ifjúkorából néhány adattal kívánom megvilágítani. G ü l l V ilmos 187(i. évi október hó 22-én született Pozsonyban. Édesatyját egész kis korában elvesztvén, már úgyszólván gyermekévei­ ben nehezednek rá az önfentartás gondjai. Német anyanyelve dacára már az elemi iskolában elsajátítja teljesen a magyar nyelvet úgy, hogy mint 13 éves harmadik reáliskolás tanulót őt ajánlják tanárai egy ezre­ des fiának a magyar nyelvben való oktatására. Mint a pozsonyi főreál­ iskola tanulója diákéveiben órák adásával tartja fenn m agát; m ég vaká­ cióit is üdülés és szórakozás helyett a pozsonyi törvényszék telekkönyvi hivatalában erős munkában tölti, ahol P etőcz G ábob törvényszéki elnök juttat neki szerény jövedelmet, annak elismeréseül, hogy fiát kiváló sikerrel tanította. Elvégezvén Pozsonyban középiskoláit, a pesti tudományegyetemen a bölcsészeti fakultás természetrajz-kémiai szakcsoportjára iratkozik be s az önfentartás nehéz munkája folytatódik i t t Az élet­ küzdelem korán férfiassá edzette a gyermekleiket; mert a sors a játszó gyermekkorból neki bizony majdnem semm it sem juttatott. A m unká­ ban kellett keresni, mint láttuk, fentartóját, örömét, szórakozását. Mily keserű sorsa ez egy gyermek és ifjú léleknek, mikor az élet gondtalan élvezetének öröme helyett a becsületes szegénység jut csak osztályrészül, mely nem kér, hanem kemény munkával küzdi ki nemcsak mindennapi kenyerét, de tudományát is, amelylyel hazájának óhajt szolgálni. E l­ végezvén egyetemi tanulmányait, a budapesti V. kér. főreáliskolában látjuk, m int tanárt működni. Ebben az időben megnősült, nőül vavén 1899-ben M ájer R egina úrhölgyet. A családi tűzhely vonzotta lelkét, hogy abban megpihenjen, kárpótlást leljen gyermek és ifjú évei küzdel­ meiért. 1901-ben született T ibor s 1908-ban V ilma gyermekük.

E M L É K B E S Z É D Q Ü L L VILMOS T Á RSULATU NK

M Á SO D TI T K ÁR A F E L E T T .

:
Az 1900. ev október h a v á b a n D a r á n y i Ig n á c földmívelésügyi m in is z ­ ter a m. kir. F ö ld ta n i In tézeth ez geológussá nevezte ki. E m inőségében m in d já r t kezdetben egy évet tö ltö tt a m agyaróvári gazdasági akadém ián, m in t vendéghallgató, hol n éh ai C s e r h á t y S á n d o r és dr. K o s s u t á n y Tamás t a n á ro k la b o ra tó riu m a ib a n talajism ereti búvárk o d ást folytatott. Az l'.lOl ik év n y a rá n m á r részt vesz az országos geológiai felvételekben, m ég p e ­

dig kezdetben dr. P á l f y M ó r o ld ala m e llett Offenbánya, Munesel, L u p sa, Mogos vidékén, m ajd T r e i t z P é t e r tá rsa sá g á b a n D unavecse környékén. Mint az agrogeologiai osztály ta g ja ebben az évben m á r ö n á lló a n dolgozott S z a lk sz e n tm á rto n vidékén, m elyről szóló m u n k á já t 1902-ben közli « A g r o g e o l o g i a i j e g y z e t e k D ö m s ö d é s T a s s v i d é k é r ő l s a C s e p e l s z i g e t d é l i r é s z é r ő l » cím m el a F ö ld ta n i In té z e t 19<»2-iki Évi Jelentése. Az 1903-ik év n y a rá n folytatja felvételi m u n k á la ta it a Nagy-M agyar-A lföldön. V izsgálati ered m én y ei « A g r o g e o l o g i a i j e g y -

TIMKÓ IMRK

z e t e k K u n s z e n tru i k l ó e é s A l s ó d a b a s v i d é k é r ő l » címen jelen­ nek meg 1904-ben. Ezt követik 19<>.Vben «Az Ö r e g D u n a m e n t é r ő l * ; 190<‘» bán «A D u n a j o b b p a r t j á r ó l é s U j h a r t y á n v i d é k é r ő l » ; 1907-ben « l r s a , C z e g l é d é s Ö r k é n y k ö z ö t t i t e r ü l e t r ő l « ; továbbá « N a g y k ő r ö s , L a j o s m i z s e és T a t á r s z e n t g y ö r g y k ö z ö t t i t e r ü ­ l e t r ő l » a Földtani Intézet Évi Jelentéseiben megjelent munkái. Kéz­ iratban maradt az 190S. évi felvételeinek eredményeit összegező « Agr og e o l ó g i n i j e g y z e t e k B a r a c s p u s z t a , L a d á n y b e n e és T a t á r s z e n t g y ö r g y v i d é k é r ő l * című munkája, továbbá jegyzetekben hagyta reánk utolsó, 11)09. évi országos felvételi munkáját a « S e b e s - K ö r ö s v ö l g y é n e k t a l a j v i s z o n y a i r ó l » . Munkái német nyelven is meg­ jelentek a Jahresberichte der kgl. ungar. geologischen Anstalt 1905— 1908-iki köteteiben. Ezek mindegyikében értékes geológiai s talajisme­ reti megfigyelési adatok vannak lefektetve. Ezeket az adatokat mind­ azok, kik Alföldünk fölötte változatos talajviszonyaival, nem egyszerű s még korántsem teljesen tisztázott geológiájával foglalkoznak, kellő ér­ téke szerint fogják becsülni. 1902-ben L iffa A urél és társaságomban részt vett az Ecsedi láp agrogeológiai felvételében, melyről szóló munka «Az E c s e d i l á p a g r o g e o l ó g i a i v i s z o n y a i » címen 1905-ben a Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve XIV. kötetében jelent meg, ném etül pedig « Ü b e r d i e a g r o g e o l o g i s c h e n V e r h ä l t n i s s e d e s E c s e d i Lá p » címen a Mitteilungen aus dem Jahrbuche der kgl. Ung. Geolog. Anstalt XIV. Band. 5. füzetében, 190<>-ban. Fáradságot nem ismerő buzgó munkatársunk volt ebben a közös vállalkozásunkban is úgy kint a felvételeken, mint bent a laboratoriumi munkánál. Figyelemreméltó cikké jelent meg a Földtani Közlöny XXXV. kötetében 1905-ben A t a l a j a l k o t ó r é s z e i n e k c s o p u r t o s í t á s á r ó l , a melyben Alterberg Albert svéd pedologusnak munkálata nyomán hazai talajaink fizikai elemeit amazével egybevetve csoportosítja. Az 1907-ik év telén rövid idei külföldi tanulmány utón volt, a mikor is Bécs. Prága, Möckern, Halle, Berlin geológiai- és gazdasági muzeumait és talajisme­ reti laboratoriumait tanulmányozta. Nagy örömmel és lelkesedéssel indult útjára, amelyről jelentésében a többek között így emlékezik m eg: «•Közvetlenül átérzem az ilyen kiküldetés nagy hasznát, mert hisz a közvetlen szemlélés hatása alatt nemcsak a látókör tágul, hanem az itélő képesség is nagyban fokozódik. Két olyan tényező nyer tehát tápot, amelyek nemcsak a személyre, hanem az intézményre is nagyfontosságuak.» Munkásságának jelentős részét tette a Földtani Intézet összes ki­ adványai, továbbá a Földtani Közlöny németnyelvű részének szer­ kesztése. Fáradhatatlan volt az a buzgalom, amelylyel e reá bizott terhes munkát végezte. Fordításaiban nem a lélek nélküli egyszerű át­

EM LÉK BESZÉD Q ÜL L VILMOS TÁRSULATUNK MÁSODTITKÁRA FULKTT.

ültetés volt irányelve, hanem igyekezett a legklasszikusabb német nyel­ ven visszaadni a magyar szerzők munkáit. Ez irányban való fáradozását és sikereit a külföldiek számos esetben elismeréssel honorálták. Hazai szerzők geológiai munkáinak buzgó ismertetője volt K e i l h a c k Z e n t r a l b l a t t j á b a n s úgy a magyar, mint a német geológiai munkáknak Köz­ lönyünkben. Társulatunk ügyét úgy titkársága idején, mint azelőtt mindig szivén viselte. Gondosan gyűjtötte a tagokat, lelkesen toborzott híveket társulatunk szellemi s anyagi ereje gyarapítására. Tevékeny részt vett az elmúlt év tavaszán a Budapesten ülésező Első Nemzetközi Agrogeologiai Konferencia előkészítése és rendezésében, a melynek egy­ szersmind egyik agilis jegyzője volt. Lelkesedéssel nyújtott segédkezet e konferencia munkálatainak szerkesztésére, amely munkálatokban jelent meg utolsó dolgozata, a konferencián tartott előadása: Ü b e r d i e D a r ­ s te llungs m e thode n agrogeologischer Übersichts und Spe­ z i a l k a r t e n címmel. A sokoldalú fáradhatatlan munkásság közepett pihenőt kis családi fészkében keresett. Rajongásig szeretett családja körében kárpótlást talált sok nélkülözéssel és küzdelemmel teli gyermek és itjú éveiért; erőt és kitartást férfikora munkálkodásához. Szerető .gonddal tervezgette gyermekeinek nevelését. Jólétet és boldogságot akart biztosítani nekik, hogy ne érezzék äoha a sors mostohaságát, az élet keserűségét, amiből neki gyermekéveiben annyi jutott. A szerető férj, gondos jó apa tervezgetéseit keresztül huzti a kegyetlen végzet. A múlt év november hó 14.-én még örömmel vette körül kisded családja, szeretettel becézte kicsi gyermekeit, jókedvvel dolgozott, derült arccal járt közöttünk s másnap november hó 15.-én reggel könnyező szemmel álltunk halottas ágya mellett. Nemesen érző becsületes jó szive megszűnt dobogni. Mélységes bánattal kisértük sírjába, átérezve veszteségünk nagyságát! Munkás ideális célok felé törekvő fiatal élet lett benne a halál áldozata. Társulatunk nevében dr. K o c h A n t a l elnökünk búcsúztatta el ha­ lottunkat, mint a Magyarhoni Földtani Társulat szorgalmas buzgó és fáradhatatlan másodtitkárát; P a p p K á r o l y dr. osztálygeológus pedig a szeretett kartársnak mondott utolsó istenhozzádot. Egy szép jövő szállt vele s írb a ; mert aki önbirálattal, öntudatosan, képességeinek tiszta felismerésében — távol minden nagyzástól — higgadtan és józanul munkálkodott fiatal korában : abban egy szép jövő zálogát bírhatjuk. Saját erejét tárgyilagosan meg tudta ítélni s szerényen minden önhittség nélkül is hozzá járult ereje és legjobb tudása szerint a hazai geológiai — speciálisabban a talajismereti tudomány színvona­ lának emeléséhez. Nem kívánkozott előre a nagyok közé soha, az úttörők, útjelzők sorába sem, hanem a másod, harmadsorba vagy még hátrább Földtani Kvzlónu. XL kot. 1UIV.

:n

T IM K Ú I M R K

csupán, de abban a sorban derekasan megállta helyét. Minden m egbí­ zatásában szorgalmas, lelkes, okos tudott lenni. Nem egyes műveivel, m int inkább szereplése egészével szerzett érdemet megemlékezésünkre. A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t , m int buzgó másodtitkárának megfogja őrizni emlékét épp úgy, m int mindazok, akik őt megismerve szeretni, tisztelni és becsülni tudták. Pályafutása rövid — ifjúsága rögös, göröngyös út volt, férűkora a családi boldogság rózsás útja, a mely fájdalom korán, nagyon gyorsan megszakadt. Emléke maradjon közöttünk 1 *

A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t az elhunyt emlékének, a jegy­ zőkönyv tanúsága szerint, a következőképpen adózott: a Az 1909 d e c e m b e r h ó 1-én t a r t o t t ü lésén , d r. K och A ntal e g y e te m i t a n á r , m e g ille tő d é s se l és ő sz in te fá jd a ­ lo m m a l b e je len ti a z t a n a g y v e sz te sé g et, m e ly tá r s u la t u n k a t , tiz év en á t volt m u n ­ k á s t a g j á n a k és h á r o m éven k e re s z tü l b uz g ó m á s o d ti t k á r á n a k , G üll V ilmos m . k ir a g ro g e o ló g u s u r n á k folyó évi n o v e m b e r h ó 15-én t ö r té n t v á r a t l a n h a lá lá v a l érte* M ivel az e lh u n y t n a k k e d v es b a r á tja és t is z t t á r s a T imkó I mre ta g t á r s u n k m é ltó n m e g fog e m lé k e z n i az e lh u n y t n a k élete f o ly á s á ró l és t u d o m á n y o s m ű k ö d é s é r ő l, c sa k a z t k iv á n o m i tt m é g b e je len te n i, h o g y ezen g y á sz e s e t a lk a lm á b ó l t á r s u l a t u n k is s ie te tt az e l h u n y t n a k sz ellem e i r á n t i h á lá j á t és k e g y e le té t leró n i, a m i d ő n :

társulati elnök m e g n y itv á n a s z a k ü lé st, m é ly

1. nagy számmal megjelentek társulatunk tagjai az elhunytnak ravatalánál ; 2. társulatunk nevében is gyászjelentést adtunk k i ; 3. koszorút helyeztünk el az elhunytnak ravatalára; 4. elnöki minőségemben a végbucsun néhány szavát intéz­ tem az elhunyt drága tiszttárs szelleméhez és 5. az elhunyt busán visszamaradt családtagjainak mély részvétünket kifejeztük. Kérem az Elnökségnek emez intézkedéseit szives tudomásul venni. A szakülés az elmondottakat szomorú tudomásul veszi.*

A megboldogult özvegyéhez: szül. M a j e r R e o in á I io z a gyászeset alkal­ mából D a r á n y i I g n á c m. kir. földmivelésügyi miniszter ő excellenciája, társula­ tunk tiszteletbeli tagja részvétiratot intézett és a temetésen Í9 képviseltette magát. A m. kir. Földtani Intézet stefánia-uti palotáján három napig lengette az őszi szól a gyászlobogót. Temetése 1909 november hó 17-én d. u. 4 órakor volt a rákoskeresztúri uj temető halottas házából. A végtisztességen megje­ lentek a m. kir. Földtani Intézet Ö3szes tagjai s alkalmazottai I g l ó i S z o n t a g h T am á s dr. királyi tanácsos aligazgató vezetésével, minthogy L ó c z y L a j o s dr. egyetemi tanár, intézeti igazgató ekkortájt Londonban időzött. Azonkívül ott voltak a Magyarhoni Földtani Társulat elnöksége s választmánya, továbbá a Természettudományi Társulat számos tagja, és az elhunytnak igen sok tisz­ telője. A katolikus egyházi szertartás végeztével dr. K o c h A n t a l társulatunk elnöke a következő szavakkal búcsúztatta el a megboldogultat: D r á g a H a l o t t ! Szomorú érzelmekkel lépek bús ravatalod elé, hogy a Magyarhoni Földtani Társulat nevében a végbucsu néhány szavát intézzem elköl­ tözött szellemedhez. Áldásdus életedben, mely sajnos oly ham ar megszakadt, mint társulatunk tagja és közel három évig volt másodtitkára, oly buzgalommal és

EMLÉ KB ESZ ÉD QÜLL VILMOS TÁRSULATUNK MÁSOD!IT KÁR A F EL ETT .

35

fzép sikerrel szolgáltad annak ügyeit, hogy lehetetlen mély hálával meg nem em­ lékeznünk ezen kiváló működésedről is. Hálás elismerésünket vidd magaddal 6Írodba; drága emlékedet hiven megfogjuk őrizni Társulatunk kebelében i s ! Derék volt tiszttársunkI I s t e n v e l e d t

A m. kir. Földtani Intézet nevében dr. P a p p K á r o l y m. kir. osztály geológas a következőképen búcsúztatta el boldogult kartársunkat: Gyászoló Gyülekezet I Küzdelem az élet, nyugvás a h a lá l! E koporsó födele küzdelemteljes életet, Tsok szép reményt és örömet zárt le. Mert aki e koporsóban immáron örök álm át alussza, életében a munkából bőven kivette a részét, hírnév­ hez is jutott s férfikora hajnalán a boldogságban is volt része. De miként a ván­ dorm adarat a zord idő más hazába űzi, úgy űzött Téged is drága Barátom a sors ádáz keze a túl világi hazába. Nagyon is korán csapott le Bád a zord idő fagyos szele, hisz fészkedet alig hogy felépítetted, kicsinyeidet még szárnyra sem bocsáthattad, s m ár is eltávoztál közülünk. Pedig mi, bánatos tiszttársaid, még sok szép reményt füztünk munkásságodhoz. Gyászoló Gyülekezet 1 Alig kilenc éve, hogy G ü ll V ilmos a m. kir. Földtani Intézet agrogeológiai osztályába belépett, de ez alatt a kilenc év alatt fáradhatatlan munkásságával valamennyiünk tiszteletét és becsülését kivivta. Az országos agro­ geológiai felvételekben szorgalommal vett részt s úttörő munkái az Ö r e g D u n a m e n t é r ő l , a D u n a —T i s z a k ö z é n e k l ö s z d o m b j a i r ó l és f u t ó h o m o k b u c k á i r ó l tisztes nevet biztosítanak neki mindenkoron a m agyar geológiai iro­ dalomban. Alig pár hete, hogy a külső munkálatokból, az Aradvidéki síkságról megérkezett s szükebbkörü k a r tá ja iv a l nagyratörő terveket szőtt a Nagy MagyarAlföld talajviszonyaink földerítéséről. S ime mind ezt a sok szép tervet megakasz­ totta most az a rejtélyes mélység, aminek a n ev e: Halál. Mindenható Úristen 1 Aki a tudós lángelméje előtt ép olyan elérhetetlen m a­ gasságban vagy, mint a tanulatlan ember értelme fölött, aki életet és halált osz­ togatsz szegénynek és gazdagnak egyaránt: tekints alá magas trónusodról s adj nyugodalmat e koporsó csendes lakójának, de adj enyhülést és vigasztalást itt m aradt övéinek, a gyászba borult özvegynek és a kis árváknak. Elköltözött Barátom és Tiszttársam ! Te im m ár az örökkévalóság hazájában vagy, a hol sem földi küzdelem, sem emberi hiúság, sem öröm, sem fájdalom többé nem háborgatnak; de mi itt maradtak, a kik tovább járjuk az élet útját, szomorúan álljuk körül koporsódat s fájó szívvel bocsátunk utolsó utadra. Szavamat ugyan m ár nem hallod, de azért mégis búcsúszót mondok Neked a Földtani Intézet összes tagjai és személyzete nevében: K e d v e s K a r t á r s u n k , G ü ll V ilmos , Isten V e led !

ISMERTETÉS. (1.) Előadások Erdély morfológiájáról és ffeolófiiájáról. A M a g y a r F ö l d r a j z i T á r s a s á g b a n februárius hó folyamán két érdekes elő­ adást hallottunk, amelyek igen szépen egészítették ki egymást. Az egyik előadást dr. S a w i c k i L y u d o m i r lovag tartotta Erdély morfoló­ giájáról, a másikat G a á l I s t v á n dr. tanár a Marosvölgy geológiá­ járól. Ezen előadások lényegét a következőkben foglalhatjuk össze.

I. Dr. Sawicki Lyudomir lengyel tudós, a ki Dawih Morris William amerikai geográfus egyik legkitűnőbb tanítványa, csaknem öt esztendeje ku­ tatja a Kárpátokat. Ez idő alatt beutazta hazánk legtöbb hegységét és Choln o k y J e n ó kolozsvári egyetemi tanár társaságában hónapokon át tanulmányozta az Erdély részi Medencét és a környező hegységeket. A februárius hó 17-én tartott előadásában morfológiai tanulmányainak eredményeként kimutatja, hogy Erdély öt ízben emelkedett s ezeknek az emelkedéseknek nyoma a régi kavicslerakodásokban, völgyfenék maradványokban és a lekopott hegységek félsikságaiban még ma is világosan felismerhető. Az erdélyrészi hegységek oldalain, így az Arad-hegyalja peremén négy terraszt világosan meg lehet különböztetni, az I. 70 m .; a II. 120 —135 m., a III. 170 m. és a IV. terrasz 215 méter magasan van az Alföld fölött. Sorra vette az előadó a Maros völ­ gyét, a Bihari, s Gyulai havasokat, az Erdélyrészi halomvidéket, a Hargitát, a Csiki és Gyergyói Medencéket, sok tekintetben új nézőpontokkal világítva meg Kelet-Magyarország földrajzi alakulását. S a w ic k i előadásához C h o l n o k y J e n ő tanár hosszasabban szólott, kiemelve, hogy Erdélyre még nagyon sok geomorfológiai kutatás vár. Vázolja a Keleti Kárpátok tektonikai szerkezetét, a 4- északdéli irányú vonulatot s az ezeket keresztező keletnyugoti csapásu Fogarasi-havasokat, a melyeken az erózió sajátságos komplikációt idézett elő. Majd a Mezőség hidrográfíáját ecseteli, hangsúlyozva, hogy az i t t levő t a v a k mi n d m e s t e r s é g e s e n duzzas zt vák föl. C h o l x o k y tanárnak ez a kedvenc témája talán kissé túlzott, mert valószínűnek látszik az, hogy a csekély esésii patakok helyenkint maguktól is elposványosodtak, illetőleg, hogy apró tócsák és pocsolyák sorozatából is ki­ alakulhatott a mai vólgyrendazer. A mezőségi palák természete ugyanis olyan, hogy már eleve is nagyon alkalmas tócsák képződésére. A Mezőségen számos apró tócsa ösmeretes, a melyek csuszamlásos helyeken maguktól képződtek. Az ember tehát csak elősegítette a természet útmutatását akkor, a mikor egyes nagyobb völgyeket elgátolva, vizüket tavakká duzzasztotta. S awicki e lő a d á s á h o z a z u t á n S chafarzik F e r e n c i s h o z z á s z ó lo tt, fő k é p a k a v i c s t e r r a s z o k k é r d é s é b e n .

d r.

tá rs u la tu n k

e ln ö k e

ISMERTETÉS.

37

Végül L ó c z y L a j o s dr. a Magyar Földrajzi Társaság elnöke szólalt föl. Igen érdekesnek találja a hallott fejtegetéseket, különösen ö, a ki a szóbanlevo vidékeket már közel negyven esztendeje ismeri, hisz itt van a szükebb hazája is. S a w íc k i magyarázatainak nagy részével teljesen egyetért. Neveze tesen mindazt a mit a Hargitáról és a Gyergyói fensikról mondott, egyetemi előadásaiban már évek óta úgy adja elő, mint azt most hallottuk. Bizonyos, hogy a Hargita, Jáva szigetéhez hasonlóan, a vulkáni kúpok egész sorából épült fel s hogy a Keleti Kárpátok folyói valószínűleg felső folyásai voltak azoknak a folyóvizeknek, amelyek már a Hargita nyugati lejtőjén erednek. Az andezit kitörések előtt tehát kelet-nyugati hidrografiai irányok ural­ kodtak. A Ma r o s v ö l g y t e r r a p z a i t i l l e t ő l e g L ó c z y tanárnak a l a pos k é t ­ ségei v a n n a k s valószínű, hogy SAWicKinak a Maros völgyéről adott elmés leírása erős megfigyelési hibákból támadt. A miként C v ijic sem nyújtotta hű képét az Al-Duna szorosának, úgy SAWicKinak a Maros völgyéről adott leírása sem fogja megállani a helyét. L ó c z y elnök már 1876-ban megírta a Maros­ völgy Dobra-Paulis között levő szakaszának a morfológiáját. A vita további folyamán azt a kérdés veti föl, vájjon milyen paleogeografiai s fizikai körül­ mények között keletkezhettek a hátságok s a rajtuk levő kavicstakarók. L ó c z y maga azt hiszi, hogy ezek a széles, kiterjedt kavicsterületek, óriási törmelékkúpok gyanánt csak igen száraz, sivatagi kiima alatt, a hegység peremén keletkezhettek. A pontusi sekély tó eltűnése után a fiatalabb pliocénbnn vagy az ó-pleistocénben Magyarországon és az Erdély részi Medencében konti­ nentális, sivatagi kiima uralkodott s az erdélyrészi területnek nem volt le­ folyása. I I . G a á l I s t v á n dr. dévai főreáliskolai tanár, ez az éJesszemű kutató, a Magyar Földrajzi Társaság f. é. februárius hó 24-iki t-zakülésén a Marosvölgy geológiájáról tartott igen érdekes előadást. Bevezetésül megjegyezte, hogy a cím csak annyiban födi előadásnak tartalmát, a mennyiben a Marosvölgynek dévai szakasza a mai Maros geo­ gráfiái kialakulásának egyik legfontosabb kulcsa. Tulajdonkép tehát csak a dévai szakaszról szól, amelynek viszonyait hat éven keresztül pontosan meg­ figyelte. A környék sztratigrafiai viszonyainak tárgyalásánál a k a r b o n (?) f i l l i t et , mint legrégibb képződményt ösmertette legelső sorban, amelyhez azonos korú p o r f i r o i d o k és mé s z k ö v e k is számítandók. Ez a képződmény a Maros mindkét partján kimutatható, míg a korban legközelebb álló képződ­ mény, a melafir (triász) csak a Csetrás területen van meg. Épp úgy a t i t h o n s z i r t e s mészkő, valamint a k á r p á t i h o m o k k ő (neokom) is csak a jobb parton nyomozhatok, ugyancsak a melafir hasadék mentén. A cenoman homokkövek azonban a balpartról — a hol tekintélyes elterjedést mutatnak átterjednek a jobb partra is és úgy a térképen is igen jól szemlélhetővé teszik azt a földszorost, amely a terciér tengereknek, a közép és felső miocén ho­ niaknak. ezen területen gátat szabott Ny-felé. Mert amint tudva van, a har­ madkor első felében a Csetrás és Pojana-Ruszka közötti terület száraz volt s csak a k. miocén tenger hatolt egészen az említett gátig; a szarmata brakviz

ISMERTETÉS.

sem terjedt tovább. A pliocén képződmények teljesen hiányozni látszanak. A pleisztocénből terraszmaradványok, valamint mésztufa lerakodások láthatók» sőt az is elég tekintélyes (7—8 m.) a Maros mai árterén. A tektonikai viszonyokra térve át, előadó kiemelte az első melafirtörésnek fontosságát, mert ez mintegy előre jelezte a Marosvölgy itteni szaka­ szának irányát (K-Ny.). Keletkezését úgy hajlandó magyarázni, hogy ez volt a Bihar és Pojána-Ruszka egyensúlya megbillenésének első következménye. Ezzel párhuzamos törés az is, amely Vajdahunyad és Gyalár közt nyomozható s a melyen a vasércek találhatók. Nem valószínűtlen, hogy ezek egykorú törések s azt mutatják, hogy ez a terület K-Ny irányú árkos vetődésre mutat hajlandóságot Mert igaz ugyan, hogy a következő, még szintén mezozói törések, melyeken kvarco9 porfiritek tódultak föl, az előbbieket derékszög alatt metszik, de a paleogénben ismét határozottan K-Ny-i irányú hasadékrendszer mutatható ki. S ez utóbbi törésvonalak határozták meg a miocén tenger partvonalait. Ezekhez a partvonalakhoz alkalmazkodnak a fiatalabb miocén törések, amelyeken a dacit s főkép az amfibolos andezitek föltódultak. A miocén legvégén, sőt esetleg a pleisztocénben egy ujabb árkos vetődé* nyitotta C9ak meg az Erdélyi Medence vizeinek útját az említett paleogén gáton keresztül. Fölemlíti előadó, hogy a Déva vidéki sósvizek, sekély vizi miocén faunák, a miocén üledékek magukban is mind ellene szólnak az eddigi Nopcsa-féle föltevésnek, mely szerint a mai Marosvölgy már a miocén bán is tengerszoros volt Érdekes, hogy a többször említett gát még ma is kitűnik annyiban, hogy a földrengések alkalmával határozottan hullámtörő nek bizonyul. Ezen a gáton át nem nyúlt át az Erdélyi Medence belten­ gere a Magyar Medencébe. Az erdélyi miocén tengeröböl tehát csak Déváig terjedt, erre mutat az Í9, hogy a sótelepülés utolsó nyoma Déva mellett van. Az E r d é l y i Me d e n c e egész a p l i o c é n i g z á r t tó vol t s a Marosvölgy kialakulása C9ak a pliocént követő időkben történt. G a á l tanárnak felfogására nézve megjegyezhetjük, hogy a dévai g á t tényleg valószínűnek látszik, azonban az is bizonyos, hogy a Fehér-Körös mentén Brád és Nagyhalmágy között az erdélyrészi miocén tengeröböl köz­ lekedett a Nagy Magyar Alföld miocén tengerével. G a á l tanár nagyon figyelemreméltó adatokat közölt a riolitok kitörési idejéről, a melyet a felső oligocénbe helyez, épúgy miként a h e l y i ü l e d é ­ ke ke t is a fel ső o l i g o c é n b e sorozza. Az előadónak eme megfigyelése azonban nem épen új dolog. Ugyanis dr. P á l f y Mór 1906. évi fölvételi jelen­ tésében (111. oldal) a l i p a r i t e r u p c i ó j á t m á r az alsó m e d i t e r r á n fel ső r é s z é r e helyezi. Nagyág környékén a mediterrán mélyebb rétegében már régebben észleltek trachitos kőzetzárványokat, amiket összetévesztve a dacitokkal, ezeknek korát jóval idősebbnek gondolták, holott ezek a zárványok liparittól származtak. Dr. P á l f y kimutatja, hogy a liparit erupciója Nagyágon jóval előbb következett be, mint Tresztya környékén. A he l yi ü l e d é k e k r e vonatkozólag 1005. évi jelentésében (65. old.) kifejti, hogy a vörös kavicsos ngyag alsó részének vörös tarka kifejlődése annyira emlékezett a Sárd-borbándi Szigethegységben kimutatott fel ső ol i g o c é n r é t e g e k h e z , hogy ezen réteg­

AZ

190H-IK

ÉVI MAGYAR GEOLOGIAI IRODALOM REPERT ÓRIUM A.

39

csoport alsó részét talán már oda lehet számítani. Ugyancsak dr. P á l f y M ó r a Földtani Közlöny 1900 márc.—áprilisi füzetében (188. old.) a dr. S z á d e c z k y G y u l a előadása után megindult vitában előadja, hogy a h e l y i ü l e d é k leg­ alsó része esetleg még az o l i g o c é n b e tartozik, főtömegét azonban az alsó mediterránba helyezi. A riolitokról ( = liparitek) pedig kimutatja, hogy azok az alsó mediterrán felső szakaszában törtek fel, minthogy tufájuk a globigerinás rétegek alatt levő anyagokban található. Úgy a helyi üledékek, valamint a riolit kérdésének eldöntése azonban még igen sok részletes megfigyelést és alapos tanulmányt igényel. G a á l tanár előadásához S c h a f a r z i k elnökünk szólott hozzá, hangsúlyozva, hogy az előadónak becses tanulmánya számos vonásban összhangzást mutat S a w ic k y mnlt heti előadásával. Úgy S a w ic k i, mint G a á l tanár tanulságos előadásának a rendezése C h o l x o k y j E x ó n e k , a Magyar Földrajzi Társaság f ő t i t k á r á n a k az érdeme, aki a fizikai földrajz körében fáradhatatlanul buzgólkodik a geológia művelésén és t e i j e s z t é s é n . P. K.

A magyar geológiai irodalom repertóriuma az 1909. évben. Eepertorium der auf Ungarn bezüglichen geologischen Literatur im Jahre 1909. Ebben a repertóriumban mindazok a geológiai, palceontológiai, petrografiai. geomorfológiai, talaj ismereti, mineralógiai, ásványkémiai és bánya­ geológiai munkák szerepelnek, a melyek a Magyar Korona országaira vonat­ koznak. illetőleg a miket egyrészt magyar szerzők külföldi folyóiratokba, más­ részt külföldi szerzők hazai folyóiratokba írtak. Abzinger, G y . : A magyarországi opálbányászat. Jó szerencsét, ü l. évf. 10. sz. pag. 183—184; 11. sz. pag. 202—204; 12. sz. pag. 219—220; 13. sz. pag. 243—246. Selmeczbánya 1909. — Adatok az opáltermeléshez. Bány. és Koh. Lapok. XLII. évf. II. k. pag. 167—68. Budapest 1909. Alfátok a m . kir. kincstári bányászai és azzal rokon ágazatok HHfi. évi álla­ potáról. Közzéteszi a m. kir. pénzügyminisztérium, pag. 1—194. Buda­ pest 1909. Andreics, J. de G log on : A magyar köszénbámja-viszonyok rövid ismertetése. Bány. és Koh. Lapok. XLII. évf. I. k. pag. 46—57. Budapest 1909. — Kurze Übersicht der Kohlcngrnbcnverhältnisse der Länder der Ungarischen Krone. Montanistische Rundschau. 1. Jahrg. pag. 212, 248, 307, 333. Aradi, V .: Kálivá Magyarországban. Bány. és Koh. Lapok. XLII. évf. Ü. k. pag. 159—161. Budapest 19C9. — .4 szén és szénvegyületek geológiája. IV—VL fej. Bány. és Koh. Lapok. XLII. évf. I. k. pag. 597—602. Budapest 1909.

AZ 1 Í)0"-1K ÉVI MAGYAR GEOLÓGIAI IRODALOM Ií EPKRTORIUMA.

— Triász, mint jura. Bauy. 6s Koli. Lapok. XLII. évf. I. k. pag. 771 72. Budapest 1909. — Bányageologiai tanulmányok az erdélyi ércheg ységben. Hány. és Koh. Lapok. XLII. évf. II. k. pag. 154 —157. Budapest 1909. — Bosznia bányászata és kohóipara. Jó szerencsét. II. évf. 28. sz. pag. 455— 457. Selmeczbáuya 1909. — Magyar l'etroleum. Jó szerencsét. Ü. évf. 38. sz. pag. 621—623. Selmeczbánya 1909. — Zwei neup Koh Umfelder in Ungarn. Allg. österr. Chemiker- u. Technikerzeitung. Jahrg. 1909. pag. 155. Wien 1909. — Das K rdö l in Ungarn. Allgeiu. österr. Chemiker- und Technikerzeitung. Jahrg. 1909. pag. 36. Wien 1909. Atterberg, A .: Die Bestandteile der Mineralböden. Compt. Rend. de la prem. Conf. intern, agrog. pag. 289. Budapest 1909. fíács-Bodrog vármegye természeti viszonyai. Magyarorsz. Vármegyei és Városai. Bács-Bodrog vm. I. k. pag. 1 —24. Budapest 1909. Bather, F. A.: Tnassic echinoderms of Bakony. (18 collotype Plaks, 63 lig.) pag. 1—288. Balat. tud. tanúim, eredm. I. 1. paleont. függ. Budapest 1909. Bauer Gy.: Fehérkörösvölgyi barnaszén-medence. Bány. é9 Koh. Lapok. XLII. évf. II. k. pag. 1—12. Budapest 1909. Berg und Hüttenwesen in Bosnien und der Herzego unna im Jahre litOS,

Österr. Zeitschr. f. Berg- u. Hüttenw. LVII. Jahrg.* Nr. 37. pag. 575—78 Wien 1909. Bemard, E. dr.: A buziási FesOs radioaelivitásáról. Magyar chem. folyóirat. XV. k. 9. füzet. pag. 138. Bischitz, B. dr.: A Innkoi és gyaluniárei aranybányák. A Bánya. II. évf. 51—52. sz. pag. 30—33. Budapest 1909. Björlykke, K. O.: Agrogeologi Beretning fra den 1-ste internationale Agrogeologiske Konferanse i Budapest. Jordbundsutvalgets smaaskrifter nr. 3. pag. 1—56. Kristiania 1909. — Die Bodenverhältnisse in Xonrrgen. Compt. Rend. de la prem. conf. inter. agrog. 115. Budapest 1909. Bosznia és Herezegovina bányászata és kohászata WOS-ban. Bány. és Koh. Lapok. XLII. évf. II. k. pag. 899—902. Budapest 1909. Böckh, H. dr. : Néhány adat a sziliczei mészplateau geologiájához . Földt. Int. Évi Jel. 1907. pag. 41. Budapest 1909. — Beiträge zur Geologie
AZ 1 9 0 9 1K ÉVI MAGYAtt GKOLOGIAI IRODALOM KEPKRTOR1UMA.

41

Brandenburg, R .: A mesterséges zeolilok alkalmazása a viz tiszti fásánál. Vegyészeti Lapok. IV. évf. pag. 186. Budapest 1909. Budai Várhegyi Alagút vizmentesitése és gyökeres helyreállítása. I—III. rajz­ melléklettel. Az Alagút vizsgálatára kiküldött bizottság második jelentése, pag. 1—7. Budapest 1909. Bugarszky, I. dr. és Horváth, B. dr.: A jodidok és a szin-jod mennyiségi meghatározásának új módja. Math, és természettud. értesítő. XXVII. k. 5. fűz. pag. 501. Budapest 1909. — Magyar chemiai folyóirat. XV. évf. 12. fiiz. 183. 1. — Magyar chemikusok lapja. I. évf. 2. sz. 21. 1. — Eine neue Methode zur quantitativen Bestimmung der Jodide und des freien Jods. Zeitschr. f. anorg. Chemie. Bd. 63. H. 3. pag. 184. Hamburg und Leipzig 1909. Cholnoky, E. v.: Uber die für die Klimazonen bezeichnenden Bodenarten. Compt. Bend, de la prem. conf. intern, agrog. pag. 163. Budapest 1909. Comptes Rendíts de la premiere conférence internationale agrogéologique.

(Publié pár l’institut géologique du Koyaume de Hongrie.) Budapest 1909. 8° pag. 1—332. Avec deux cartes et plusieurs illustrations dans le texte. Cornu, F .: Xekrolog über Coimu F. Compt. Rend. de la prem. conf. intern, agrog. pag. 330. Budapest 1909. — Die heutige Veruntterungslehre im Lichte der Colloidchemic. Compt. Rend. de la prem. conf. intern, agrog. pag. 123. Budapest 1909. Csorbíts, L.: A horvát szénbányászat . A Bánya. H. évf. 1. sz. pag. 2—4 ; 3. sz. pag. 5—6 és 6. sz. pag. 3. Budapest 1909. Dicenty, D. v.: Die Ampelologische Kartierung. Compt. Rend. de la prem. conf. intern, agrog. pag. 257. Budapest 1909. Dittler, E.: Umu'undfungspseudomorphose von Dolomit nach Odrit aus Schemnitz, Ungarn. Centralbl. f. Mineral. Geol. u. Paläontol. Bd. 1909. Nr. 18. pag. 555. Stuttgart 1909. Emszt, K .: Methoden der chemischen Bodenanafyse. Compt. Rend. de la prem. conf. intern, agrog. pag. 219. Budapest 1909. Ferentzy, J . : A viz keménységi /okának meghatározása . Vegyészeti Lapok. IV. évf. pag. 371. Budapest 1909. Floderer, S .: A tőzeg alkalmazása szennyvizek tisztítására. Vegyészeti Lapok. IV. évf. pag. 155. Budapest 1909. — A tőzegfeldolgozó ipar fejlődése és mai állása. Vegyészeti Lapok. IV. évf. pag. 251. és 266. Budapest 1909. Franzenau A.: Átlátok Rákospalota (üzéchenyi-telep) altalajának ismeretéhez. Földt. Közi. XXXIX. k. pag. 574—75. (Társ. Jegyzkv.) Budapest 1909. — Beiträge zur Kenntnis des Untergrundes von Rákospalota. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 613. (Prot. Ausz.) Budapest 1909. — Magyarországi kalcitukmf. (Egy táblával.) Math, és Természettud. Ért. XXVII. k. 3. fűz. pag. 241 -54. Budapest 1909. — Uber Calcite aus Ungarn. Zeitschrift für Krystallogr. Miner, und Pal. XLVI. Bd. 5. H. pag. 454. Leipzig 1909.

43

az

I í MW- i k

évi

maoyak

o k o l o o ia i

irod alom

r e pe r t ó r iu m a .

Frech, Prof. Dr. Fr.: Die Leltfosstlicn d n %Werfener Schichten und Such-

triige zur Fan h u des Muschelkulkes der Cussitmcr utul Uuibler Schichten . sotcie fles Uhuét und des Duchsteindolomiles (Huupt dolomit). Mit 10

Tafeln uud 27 Textfiguren. Resultate der Wissensch. Erforsch, des Balaton­ sees. I. Bd. 1. Teil. pag. 1—95. Pal. Anhang. Budapest 1909. Gaál, I. d r .: A murosvölgyi hurmutlitliiszuki soagyag Dem melletti előfor­

dulásúról. Földi. Közi. XXXIX. k. pag. 319 -3*36. Bupapest 1909. — Ihts Vorkommen des tertiären Sulztones im Marostul bei Déva. Suppl. 2. Földt. Közi. XXIX. k. pag. 415—436. Budapest 1909. — Kövütetes középmiocén-rétegek Dévún s uz egyik undezit-tömzs kitörési idejének pontos meghatározúsu. Földt. Közi. XXXIX. k. pag. 576. (Társ. Jegyzkv.) Budapest 1909. Mittetmiozäne Schichten bei Dévu und die gcnuue Altersbestimmung der Eruption des einen Andesitstockes. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag 614.

(Protok.) Budapest 1909. — .1 Szlngy völgyének arunyturtalmű negyedkori képződményei. Bány. 09 Koh. Lapok. XLII. évf. I. k. pag. 746—756. Budapest 1909. — Szurmutukorú képződmények Vajda-Ifunyad környékén. Bány. és Koh. Lapok. XLH. évf. I. k. pag. 465—478. Budapest 1909. — Középmiocénkorszukú sőtelep foszlányai Hunyailmegyében. Bány. és Koh. Lapok. XLII. évf. II. k. pag. 683—690. Budapest 1909. — .4 hegyek képződéséről. (10 képpel.) Erdély. XVTII. óvf. pag. 1. Kolozs­ vár 1909. — Utivázlatok Jfunyndmegyéből. Erdély. XVIH. évf. pag. 25. Kolozsvár 1909. — Sugyúg. (8 képpel.) Erdély. XVIII. évf. pag. 34. Kolozsvár 1909. Gelléri, S .: A trassz keletkezése, clöúllitúsu és technikai jelentősége. Vegyé­ szeti Lapok. IV. évf. pag. 281. Budapest 1909. (teológiai szakvélemények és kémiai elemzések szabályzata. Magy. kir. Földt. Int. Kiad. ü . k. 1. fűz. pag. 1—11. Budapest 1909. Glinka, K. D . : Bodenzonen und Bodentypen des europäischen und asiatischen Uussland. Comptes Rendus de la prem. conf. intern, agrog. pag. 95. Buda­ pest 1909. — La premiere conférencet agrogéologique á Budapest. La Pédologie. Tom. 11. pag. 125—140. St.-Pétersbourg. 1909. Gorjanovié-Kramberger, Prof. d r . : Xajstariji fosilni őovjek i njegov odnosaj sjtram recentnoga őovjeka i antropoida . (Der älteste fossile Mensch und seine* Beziehung zum rezenten Menschen und den Anthropoiden.) Glasnik hrvatskoga prirodoslovnoga Drustva. God. XXI. II. pag. 1. Zagreb 1909. Ih-r vordere Unterkieferabschnitt des altdiluvialen Menschen in seinem genetischen Verhältnis zum Unterkiefer des rezenten Menschen 'und jenem der Anthropoiden. Glasnik hrvatsk. prirod. Drustva. God. XXI. pag. 29.

Zagreb 1909. — Der Unterkiefer der Eskimos (Grönländer) ah Träger primitiver Merk­ male. Sitzungsber. der kgl. preus. Akademie d. Wissensch. Bd, LH. pag. 1282— 129i. Mit 2 Taf. u. 8 Textf. Berlin 1909.

AZ

1909

IK ÉVI MAGYAR GK.OLOGIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA.

— Die verwandtschaftlichen Beziehungen zwischen tlem Homo heidelbcrgensis aus Mauer und dem Homo primigenius aus Krapina in Kroatien.

Anatomischer Anzeiger. Bd. -XXXV. pag. 359—364*. Mit 1 Taf. u. 5 Textf. — Uber Homo Aurignacensis Hauseri. Verhandl. der k. k. geol. Reichs­ anstalt 1909. Nr. 14. pag. 302—303. — I'raéovjek iz Krapine — Kanibal. (Der Urmensch von Krapina — ein Kanibale.) Glasn. hrvatsk. prirod. Druőtva. God. XXI. pag. 62. Zagreb 1901). Güll, W.: Jelentés az lt)07. évi külföldi tanulmányút a)) mH. Földt. Int. Évi Jel. pag. 293. Budapest 1909. — Bericht über meine Studienreise im Jalrre iiK)l. Jahresb. d. kgl. ungaiv geol. Reichsanst. pag. 330. Budapest 1909. — Uber die Darstellungsmethoden agrog eologisc her Ubersichts- und Spezitdkarten. Compt. Rend. de la prem. conf. intern, agrog. pag. 207. Buda­ pest 1909. — Agrogeologiai jegyzetek a Nagykörös, Lajosmizse és Tatárszenlgyörgy közötti területről. Földt. Int. Évi Jel. pag. 185. Budapest 1909. — Agrogeologische Notizen aus dem Gebiete zwischen Nagykörös , Ijtjosmizse und Tatarszentgyörgy. Jahresb. d. kgl. ung. geol. Reichsaust, pag. 208. Budapest 1909. — Nekrolog über l\r. Güll. Compt. Kend. de la prem. conf. intern, agrog. pag. 331. Budapest 1909. Haenig, A.: Manganerze. Berg- und Hüttenmännisches Jahrbuch der k. k. montan. Hochschulen zu Leoben und Pribram. LVIL Bd. 2. Heft. pa". 121. (Magyarországról: Vád—MO. lapon.) Wien 1909. Hálává ts, Gy : Kisenyed-Szelvüye-Kereszténysziget környékének földtani alko­ tása. Földt. Int. Évi Jel. 1907. pag. 88. Budapest 1909. — Der geologische Hau der Umgebung vo)i Kisenyed-Szelistye-Kereszténysziget. Jahresb. d. kgl. geol. Reichsanst. 1907. pag. 99. Budapest 1909. — Az Alföld. Vezető a m. kir. Földt. Int. Múzeum, pag. 99. Budapest 1901). Hauenschild, A .: A trassz keletkezése, előállítása és technikai jelentősége. Vegyészeti Lapok. IV. évf. pag. 263. Budapest 1909. Hermán, 0.: A magyarok nagy ösfoglalkozása. Előtanulmányok. 8° Buda­ pest 1909. — Das Daläolithicum des Bükkgebirges in Ungarn. Mitteilungen der Anthr. Gesellsch. in Wien. XXXVIII. k. Budapest 1909. Heves rar megye természeti viszonyai. Magyarország Vármegyei és Városai. L k. pag. 1—15. Budapest 1909. Hilg&rd, E. W .: The Unification of Methods of Chemical Soil analysis. Compt. Rend. de la prem. conf. intern, agrog. pag. 303. Budapest 1901). Hofifmann, G.: A Székelyföld kincsei 1—83. 1. (Térképpel.) Bárót 1909. Holle, A .: Einleitung und Orometrie des Talragebirges nebst einem Heil rag zur Wald - und Knieholzgrenze. (Mit 1 Karte u. 6 Tafeln.) Abhandl. d. k. k. geogr. Gesellsch. in Wien. Bd. VIII. Nr. 2. Wien 1909. Horusitzky, H .: Ujabb adatok a löszről és a dilnviális faunáról. Földt. Közi. XXXIX. k. pag. 135. Budapest 1909.

41

AZ

I909-1K

KVI MAGYAR OKOLOOIAI IRODALOM RRI'KRTOKIUMA.

— Neuere Beiträge zur Kenntnis des l.össes und der diluvialen Molluskenfauna. Suppl. 2. Földt. Közl. Bd. XXXJX. pag. 195. Budapest 1909. — A bazini pannon faunáról. Földt. Közi. XXXIX. k. pag. 570—577. (Társ. Jegyzkv.) Budapest 1909. Uber die punnonische Fauna von Buzin. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 615. (Protuk.) Budapest 1909. -- A szegedi pleistocén-/aunáról. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 577. (Társ. Jegyzkv.) Budapest 1909. — /He Diluvial fauna van Szeged. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 016. (Protok.) Budapest 1909. -- A Kis-Kárpátok déli részének agrogeologiai viszonyai. Földt. Int. Évi Jelent. 1907. pag. 123. Budapest 1909. — Die agrogeologischen Verhältnisse des südlichen Teiles der Kleinen Aarpathen. Jahresb. d. kgl. geol. Reichsanst. 1907. pag. 141. Budapest 1909. — Az agrogeologiai gyűjtemény. Vezető a m. kir. Földt. Int. Múzeum, pag. 180. Budapest 1909. — Uber die agrogeologischen Arbeiten im Fehle. Compt. Rend. de la prem. conf. intern, agrog. pag. 193. Budapest 1909. Horváth, 8. d r. : Vezérfonal a vegytani gyakorlatokhoz. (Bevezetés a chemiai kísérletezésbe s a qualitativ és quantitativ chemiai analyzis elemeibe az ion elmélet alapján) pag. 1—263. (32 rajzzal), 8° (ára 8 K). Bpest 1909. Horváth 1. Bugarszky. Hotz, W.: Die Magnetilerzlagerstätlen von

Vaspatak im Komilat Jluny ad, Ungarn. (Taf. I, II. und 9 Textfiguren.) Mitteilungen der Geol. Gesell­

schaft in Wien. ü . Bd. 1909. Heft.l. pag. 25. Jaekel, 0 . : Placochelys placodontu a Bakony felső triaszkorii rétegeiből. Balaton tudom, tanúim, eredm. I. köt. 1. rész. Paleontologiai függelék. Jickeli, Dr. C. F.: De^zendenzlheoretische Fragen. Verhandl. u. Mitteil. d. Siebenb. Ver. f. Naturwiss. LVTIL Bd. pag. 70. Nagyszeben 1909. Kadic, 0.: Paleolitos kőeszközök a hámori Szeleta barlangból. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 524-544. Budapest 1909. — Paläolitische Steingerät he aus der SeletahöJde bei líámor in Ungarn. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 580 598. Budapest 1909. — A Maros balpartján , Badulesd, Bojabirz és liatrina környékén elteriilő hegyvidék geologiai riszonyai. Földt. Int. Évi Jel. 1907. pag. 63. Buda­ pest 1909. — Die geologischen Verhältnisse des Berglandes am linken Marosufer in der Umgebung von fíadulesd , Bojabirz und Batrina. Jahresb. d. kgl. geol. Reichsanst. 1907. pag. 71. Budapest 1909. Praehistorikus eszközök. Vezető a m. kir. Földt. Int. Múzeum, pag. 171. Budapest 1909. Kalecsinszky, S. d r .: Közlemények a m. kir. földtani intézel chcmiuLlabo rátöri urnából Földt. Int. Évi Jelent. 1907. pag. 260. Budapest 1909. — A hőmérséklet hatása az artézi kutakra. Természettud. Közi XLI. évf. pag. 32S. Budapest 1909.

AZ

1909-ik

évi

magyar

g eo lo g ia i

ir o d a l o m

r e pe r tó r iu m a

.

45

— A hőmérséklet hatása az artézi kutakra. Magyar Balneologiai Értesítő. II. óvf. 67. sz. pag. 8—11. Budapest 1909. — Mitteilungen aus dem Laboratorium der kgl. ung. geol. Reichsanstalt. Jahresb. d. kgl. geol. Reichsanst. pag. 294*. Budapest 1909. Katzer, Dr. F r .: Über den bosnischen Meerschaum. Berg- u. Hüttenmänni­ sches Jahrbuch der k. k. Montan. Hochschulen zu Leoben und Pribram. LVII. Bd. J. Heft. pag. 65. Wien 1909. — Karst and Karsthydroarafthie. (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, herausg. v. Dr. C. Patsch. 8. Heft.) Sarajevo 1909. Kerner, F. v .: Bericht über den Abschluß der Aufnahmen des Blattes Sinj Spalato. Verhandl. der k. k. geol. Reichsanst. Nr. 11. pag. 235—245. Wien 1909. Kincstári bánya müvek Bosznia-Herczegovinában. A bánya. II. évf. 3. sz. pag. 6—7. Budapest 1909. Kispatic, M.: Über einige Mineralien aus Bosnien. Tschermak’s Mineralog. u. Petrogr. Mitteil. Neue Folge. 28. Bd. HI. H. pag. 291. Wien 1909. — Mladje eruptiono kamen je u sjeverozapadnom djelu Hrvatske. (Rad. jugosl. akademije znanst. i umjet. knj. 177, p. 97—154.) Zagreb 1909. Koch, A .: Az újabb hegyképződési elméletekről. Természettud. Közi. Pótf. pag. 1. Budapest 1909. Koch, F .: Tumaő gcologijske karte Daruvár. (Erklärung der geolog. Karte von Daruvár.) Glasn. hrvatsk. prirod. Drustva. God. XXI. pag. 134. Zagreb 1909. Koch, N . : A tatai Kálvária-domb földtani viszonyai. Földt. Közi. XXXIX. k. pag. 255—275. Budapest 1909. — Die geologischen Verhältnisse des Kalvarienhügels von Tata. Suppl. 2. Földt. Közl. pag. 285—307. Budapest 1909. — Adatok a iTmaegocerasn-nem ismeretéhez. Földt. Közl. XXXIX. k. pag 275—280. Budapest 1909. — Beiträge zur Kenntnis der Gattung *Tmaegoceras ». Suppl. 2. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 308—314. Budapest 1909. Kopecky, J . : Die agronomischen Kartierungsarbeiten in Böhmen. Compt. Rend. de la prem. conf. intern, agrog. pag. 213. Budapest 1909. Kormos, T. d r.: Magyarországi új pleisztocén csigák. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 4. Budapest 1909. — Zwei neue Gastropoden aus dem Ungarischen Pleistozän. Suppl. 2. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 95. Budapest 1909. — Campylaea banatica (Partsch.) Rm. és Melanella Holandri Fér. a Magyar Birodalom pleisztocén faunájában. Földt. Közl. XXXIX. köt. pag. 144. Budapest 1909. — Campylaea banatica (Partsch.) Rm. und Melanella Holandri Fér. im Pleistozän Ungarns. Suppl. 2. Földt Közl. Bd. XXXIX. pag. 204. Buda­ pest 1909. — A pleisztocén ősember nyomai Tatán. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 149. Budapest 1909.

AZ

1909-ik

évi

magyar

g e o l o g ia i

ir o d a l o m

r e pe r tó r iu m a .

— Die Spuren des pleistozänen Urmenschen in Tata. (Vorläufiger Bericht.) Suppl. 2. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 210. Budapest 1909. — A balatonvidéki vasul földtani szelvénye. Jegyzők. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 191. Budapest 1909. — Geologisches h'o/il der Balatonsee-Eisenbahn. Protok. Suppl. 2. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 252. Budapest 1909. — Megjegyzések dr. Gaál István úrnak • A marosvölgyi harmadidőszaki só­ agy ug előfordulásáról * cimü cikkére. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 544-— 545. Budapest 1909. Bemerkungen a u f den Artikel des Herrn lh \ Stephan Gaál *Das Vot'kommen des tertiären Salztones im Marostal bei Déva». Földt. Közl.

Bd. XXXIX. pag. 598—599. Budapest 1909. — Vjabb adatok az ó-buda— újlaki (kiscelli) fensik pleisztocén faunájának ismeretéhez. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 515—546. Budapest 1909. — Neuere Beiträge zur Kenntnis der pleistozänen Fauna des Plateaus vori O-Buda —Újlak (Kiscell). Földt. Közl. Bd. XXXIX. p. 599—601. Bpest 1909. — A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jelene. Két táblával és 34 szöveg­ közti ábrával. 1—66. L Balaton tudom, tanúim, eredményei. I. k. 1. rész, paleont. függelék. Budapest 1909. — Die geologische Vergangenheit und Gegenwart des Sárrétbeckens im Komitut Fejér. Resultate d. wissensch. Erforsch, d. Balatonsees. I. Bd. 1. Teil. Paläontolog. Anhang. Budapest 1909. Kossmatf F. : Der küstenländische Hochkarst und seine tektonische Stellung. Verhandl. d. k. k. geol. Reichsanst. Nr. 4 u. 5, pag. 85—124. Wien 1909. Kövesligethy, R .: Földrengés és bányaszerencsétlenség. A Bánya. II. évf. 5. sz. pag. 2—3. Budapest 1909. Xrizsó, J . : Kristálytani tanulmányok . Földt. Közl. XXXIX. k. p. 388—394. Biídapest 1909. — Krystallographische Studien. Suppl. 2. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 497— 503. Budapest 1909. Lachmann, R.: Die systematischeBedeutung eines neuen Vulkantyps i Demi -

diatrema) aus dem Bézgebirge. Mit 1 Textfigur. Monatsber. d. deutsch.

Geol. Gesellsch. Nr. 7. 1909. pag. 326—331. Laczkó, D.: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása.

Egy szelvénytáblával, két geol. térképpel és tizenegy szövegközti ábrával. Balat. tudom, tanúim, eredm. I. k. pag. 1—189. Budapest 1909. — Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. (Két geologiai térképpel és egy táblával.) Math, és természettud. értesítő. XXVII. köt. 5. fűz 551. 1. Budapest 1909. László, G . : Tőzegtelepek keletkezéséről. Jegyzők. Földt Közl. XXXIX. köt. pag. 189. Budapest 1909. — Über die Entstehung der Torflager. Protok. Suppl. 2. Földt. Közi. XXXIX. Bd. pag. 249. Budapest 1909. — Köveseden növények gyűjteménye. Vezető a m. kir. Földt. Int. Múzeum, pag. 138. Budapest 1909.

AZ

1909-IK

ÉVI MAGYAR GEOLOGIAI IRODALOM REPKRTORIÜMA.

47

László, G. és Emszt K .: Jelentés az VJ01. év folyamán eszközölt tőzeg- és lápkutatásról. Földt. Int. Évi Jelent. 1907. pag. 220. Budapest 1900. — Bericht über geologische Torf- und Moorforschungen im Jahre llHXl. Jahresb. d. kgl. ung. geol. Reichsanst. 1907. pag. 24-9. Budapest 1909. Lengyel, B . : Ásványvizek és iszapok radioactivitásáról. Magyar Balneologiai Értesítő. II. évf. 5. sz. pag. 1—8. Budapest 1909. Lenkey, V.: A Balatonvidék éghajlati viszonyai s a Balaton vizének , iszap­ ján ak fizikai és chemiai tulajdonságai. Magyar Balneologiai Értesítő. II. évf. 5. sz. pag. 8—10. és 6. sz. 5—9. Budapest 1909. Lepl&e, E . : Les é.cigences spécials de Vagriculture intensive en matiére d'analyses des terres. Compt. Rend. de la prem. conf. intern, agrog. pag. 177. Budapest 1909. Liflfa, A. dr.: Aragonit Korlátról. Jegyzők. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 4-12. Budapest 1909. — Aragonit aus dem Basaltbruche von Korlát. Protok. Suppl. 2. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 520. Budapest 1909. — Geologiai jegyzetek Nyergesujfalu és Neszmé'y kornyékéről. Földt. Int Évi Jelen. 1907. pag. 148. Budapest 1909. — Geologische Notizen aus der Umgebung von Nyergesujfalu und Neszmély. Jahresb. d. kgl. ung. geol. Reichsanst. 1907. pag. 168. Budapest 1909. — A bányageologiai gyűjtemény. Vezető a m. kir. Földt. Iut. Múzeum, pag. 230. Budapest 1909. Loczka, J . : Földünk szilárd kérgének átlagos összetétele. Pótf. Természettud. Közl. XLI. k. pag. 10Í. Budapest 1909. Lóczyf L.: A Magyar Birodalom hegységeinek, dombvidékeinek és síkságai­ nak csoportosítása. Vezető a m. kir. Földt. Int. Múzeum, pag. 50. Buda­ pest 1909. Lőrenthey, L dr.: Adatok a magyarországi pannoniai képződmények sztratigrafiájához. Válaszként Vitális István dr. űr cikkére. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 358—373. Budapest 1909. — Beiträge zur Stratigraphie der pannonischen Bildungen Ungarns. (Als Erwiderung a u f den Artikel des Herrn Dr. St. Vitális.) Suppl. 2. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 470—479. Budapest 1909. — Újabb adatok a Székely fohl geologiájához. Math, és Természettud. Értesítő. X X m k. 3. fűz. pag. 273—288. Budapest 1909. — Megjegyzések Magyarország ó-harmadkori foraminiféra-faunájához. (Egy táblával.) Math, és Természettud. Ért. XXVII. k. p. 584. Budapest 1909. — Zur Richtigstellung der in dem Artikel V. Aradi's, betitelt aDer Jura des Ofner Gebirges und allgemeine Betrachtung über die tektonischen Ver­ hältnisse desselben» enthaltenen literarischen Mystifikation. (Mit 2 Text-

tiguren.) Centralblatt für Mineral. Geol. u. Paläontol. Bd. 1909. Nr. G. pag. 182. Stuttgart. — A ttnasz mint jura. A Bánya. EL évf. 20. sz. pag. 3—4. Budapest 1909. Magyarországi szenek vegyelemzési adatai. A Báuya. IL évf. 8. sz. pag. 2 3. Budapest 1909.

az

1909-ik

évi

maoyau

o k o l o o ia i

ir o d a lo m

b r p b r t o r iu m a .

Mauritz B .: Pyrit FarebajáröL Földt. Közi. XXXIX. k. pag. 394 -396. Buda­

pest 1909. — Ibfrit von Facebaja. Suppl. 2. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 503—505. Budapest 1909. — /I mestersége» wollastonitrö!. Földt. Közl. XXXIX. köt. pag. 396--398. Budapest 1909. — Uber den künstlich durgestellten Wollustonit. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 505- 508. Budapest 1909. — ditröi syenit-massivumről. Jegyzők. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 414. Budapest 1909. — Das Syenitmassiv von Ditrö. Protok. Suppl. 2. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 522. Budapest 1909. — A Mát ruh egy ség eruptiv kőzetei. Math, és Természettud. Közl. XXX. k. 4. sz. Budapest 1909. Méhely, L.: A földi kutyák fajai származás és rendszertani tekintetben.

(A M. Tud. Akad. Kiad.) Budapest 1909. Moesz, G.: Az Alföld szikesei és az ausztráliai salt-bush. (3 képpel.) Ter­

mészettud. Közl. XLI. évf. pag. 811. Budapest 1909. Murgoci, G. M.: Die fíodenzonen Rumäniens. Compt. Rend. de la prem.

conf. agrog. pag. 313. Budapest 1909. Nemzetközi földtani kongresszus. A Bánya. EL év£ 16. sz. pag. 2. Budapest 1909. Neubauer, F.: ,1 földkéreg ásványkincsei és azok értéke. Jó szerencsét. III.

évf. 1. sz. pag. 1—3; 2. sz. pag. 21—23; 3. sz. pag. 41—42; 4. sz. pag. 61—63; 5. sz. pag. 84—85; 6. sz. pag. 102—104; 7. sz. pag. 121—123; 8. sz. pag. 141 — 143; 9. sz. p. 161—163; 10. sz. pag. 181—182; 11. sz. pag. 201—202; 12. sz. pag. 217—219. Selmeczbánya 1909. Nopcsa, F. b r .: Danién a Marostól északra. Jegyzők. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 57. Budapest 1909. — Danién nördlich vom Marosflusse. Protok. Suppl. 2. Földt. Közi. Bd. XXXIX. pag. 129. Budapest 1909. Noth, J . : Zu dem A rtikel: Petroleum und Kalisalzbohrungen in Ungarn. Organ des «Verein der Bohrtechnikern. XVI. Jahrg. Nr. 23. pag. 263. Wien 1909. Pálfy, M. dr.: A thermális vizek fölszinre emelkedéséről. Földt. Közl. XXXIX. köt. pag. 16. Budapest 1909. — Uber das Aufsteigen der Thermalvxisser an die Oberfläche. Suppl. 2. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 108. Budapest 1909. — .4 Székelyföldi szénképzödmény. Jegyzők. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 189. Budapest 1909. — Dir Steinkohlenbildung des Széklerlandes. Suppl. 2. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 250. Budapest 1909. — A Maros völgyének jobboldala Algyógy környékén. Földt. Int. Évi Jelent. 1907. pag. 81. Budapest 1909. — Das rechte Ufer des Murostales in der Umgebung von Algyógy. Jahresb. d. kgl. ung. geol. Reichsanst. 1907. pag. 91. Budapest 1909.

AZ

1909-ik

évi

magyar

g e o l o g ia i

ir o d a l o m

49

r e pe r tó r iu m a .

— Jelenté$ külföldi tanulmányutamról. Földt. Int. Évi Jelent. 1907. png. 288. Budapest 1909. — Bericht über meine ausländische Studienreise. Jahresb. d. kgl. ung. geol. Reichsanst. pag. 326. Budapest 1909. — A Biharhegység és nyúlványai. Vezető a Földt. Int. Múz. pag. 114. Papp, K.: .1 geológia halottal HXXhben. Földt. Közl. XXXIX. k. p. 547 —563. — A Kaukázus kövületei. Vezető a ra. kir. Földt. Int. Múzeumában, pag. 272—286. — A C o q u a íid -féle őslénytani gyűjtemény . Vezető a m. kir. Földt. Int. Mú­ zeumában, pag. 286—307. — A kálisó és kőszén állami kutatása. Földt Int. Évi Jelent. 1907. pag. 303. — Über die staatliche Schürfung a u f Kalisalz und Steinkohle . Jahresb. d. kgl. ung. geol. Reichsanst. 1907. pag. 257. Budapest 1909. — A Biharhegység délnyugati lejtőjének érctermő helyei. B. és Koh. L. XLH ü . k., pag. 612 —625. Budapest 1909. — N a g y s u r i B ö c k h J á n o s . A Bánya. II. évf. 20. sz. pag. 1—3. Budapest 1909. — A negyvenéves Földtani Intézet. A Bánya. ü . évf. 30. sz. pag. 1—2 — A magyar birodalom vasérc készlete. A Bánya, ü. évf. 51—52. sz. pag. 14—16. Budapest 1909. Pazár István : A természetes ásványos vizekről. (7 képpel.) Természettud. Közl. XLL pag. 497. Budapest 1909. Péc9Í Albert dr. A Föld felületének alakulásáról. 3 rajzzal. Természettud. Közl. XLL pag. 213. Budapest 1909. — A kaliforniai földrengés okozta talaj eltolói! ások. Természettud. Közl. XLI. pag. 289. Budapest 1909. — A sarkvidékekről. (16 képpel és térképpel.) Természettud. Közl. XLI. pag. 689. Budapest 1909. Phleps, Ottó: Beiträge zur Geologie der Zibinsebene bei Hermannstadt. (Mit einer Kartenbeilage.) Verhandl. u. Mitteil, der Siebenbürg.. Ver. f. Naturwiss. LVm. Bd. Pag. 42. Nagyszeben 1909. Plátz Bonifácz : Az ősember kritikai méltatása. Értek, a társad, tudom, kö­ réből. (Kiadja a M. Tud. Akad.) XIV. köt. 2. sz. Budapest 1909. Popescu-Voitesti, J. A Nummulites (Hantkenia) complanata , Lám . rendellenes fejlődésének érdekes esetéről. Földt. Közl. XXXIX. köt. p. 1. Bpest 1909. — Uber einen interessanten Fall Abnormaler Entwickelung von Nummulites (Hantkenia) complanata Lam. Suppl. z. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 95. Budapest 1909. Posewitz Tivadar: Dolha és vidéke Máramarosmegyében. Földt. Int. évi jelent. 1907-ről, pag. 30. Budapest 1909. — Bericht über die geologische Detailaufnahme im Jahre 1907. Jahresbericht der kgl. ung. geolog. Reichsanstalt. 1907. pag. 36. Budapest 1909. — A Szepesség. Utazási kézikönyv. I. A Magas Tátra 1—208 1. (Több terv­ rajzzal és számos látóképpel. (Ara 5 korona.) II. A Szepesi Középhegység. 1—176 1. Több tervrajzzal és számos térképpel. (Ara 3 korona). III. Javí­ tott kiadás. Budapest 1909. Földtani Közlöny. XL köt. 1910.

4

az

KMKMk

évi

magyar g e o l o g ia i

ir o d a l o m

r e pe r t ó r iu m a .

Prinz, G y . : A kublzsai Xan-Shan mór fal-tifiájáról. Math. 6« Természetűid.

Ért. XXVII. k. 3. fiiz. pag. 289 -298. Budapest 1909. — Die Vergletscherung tle nördlichen Teilen des zentralen l'ien-Schan Ge­ birges. (Mit 42 Abl>. u. 1 Karte). Mitteil. d. k. k. Gr*ogr. Ges. in Wien. Bd. 52. pag. 10—75. Wien 1909. Radványi A ntal: .1 görtjényi havatokról. Föld. Közl. XXXVII. köt. pag. 201—219. Budapest 1909. Rácz K . : Krassó-Szörény vármegye ásránygttztlttgságtt. A Bánya. II. évf. pag. 5—6. Budapest 1909. R éthly A ntal: A kettősmezői rélegcsnszamtas és rogyás. Földr. Közl. XXVII. k. pag. 273 —75. Budapest 1909. — Az 1900., 1901. és líMhJ. éri m agy tírországi föh íren ff esek. A m. kir. orsz. Meteor és Földm. Iu \ kiad. 1—91. I—XI.. 1. Budapest 1909. Róna Zs. d r . : fa/hajlat. II. rész. Mttgyarország éghajlata. Budapest. 8° 1909. Roth Károly, Telegdi: A Heketyefatva (Hnnyadmeyyc) melletti felsö-medi-

terrán korszaki retekek. Földtani Közlöny XXXIX. köt. pag. 158. Buda­

pest 1909. — Die Obermediterranen Ablagerungen bei Beket ye/álrti im Komitat Hanyatt. Suppl. z. Föld. Közl. Bd. XXXIX. pag. 220. Budapest 1909. Kőhalom környékének geologiai viszonyai. Pag. 1—21. 8° Budapest 1909. Roth Lajos, Telegdi: Az enlélyrészi medence geológiai alkotása

Zsitlve9 Felső-Hajóm és Asszonyfalva környékén. Földt. Int. Évi Jelent. 1907. pag.

93. Budapest 1909. — (ieologischer Bán tles Siebenbürg Lachen Beckens za der Umgehung von Zsidve, Felsöbajom und Asszonyfalra. J. kgl. g. R. 1907. pag. 105. Buda­ pest 1909. — Jelentés a Bukarestben tartott III. nemzetközi pelroleiim-kongresszusról. Földt. Int. Évi jelent, pag. 279. Budapest 1909. —- Bericht über den in Bncurcsti abgehalten.cn. III . internationalen Petroleumkongress. Jahrb. d. kgl. ung. geolog. Rcicli9anst. pag. 315. Budapest 1909. — A Lnjta-hegység és környéke. Vezető a m. kir. Föld. Int. Múz. pag. 69. Budapest 1909. J o h a n n B ö c k h d e N a g y s ű r : Verhandl. d. k. k. geol. R. Anst. No S. pag. 179—181. Wien 1909. Rozlozsnik P ál: Az órát Inai bányttritlék geológiai viszonyai. Föld. Int. Évi Jelent. 1907. pag. 100. Budapest 1909. — h ie geologirrhen V erhältnisse tler

Umgebung

tles B erg re rieres

ú r a d mi.

Jahresb. d. kgl. Geol. Reichsanst. 1907. pag. 113. Budapest 1909. Sawicki, Dr. L. R. V. her Xt>nlttppcnine und
AZ 1 9 0 9 - i k

évi m agyar g e o lo g ia i iro d a lo m

re p e rtó riu m a .

51

Abt. II. Bd. 1. H. 5. pag. 1 - 108.27. Textfig. und 2 Taf. (3 Kr.) Lomberg 1900. — A Biharhegység eljegesedésének kérdéséhez. Földt. Közl. XXXVII. k. X. fűz. pag. 446. 6 ábrával. Budapest 1909. Sch&farzik F. dr. Az 1908. évi messinai földrengésről. Jegyzők. Föld. Közl. XXXIX. k. pag. 56. Budapest 1909. — Das Erdbeben von Messina int Jahre Í90S. Protok. Suppl. z. Földt. Közl. XXXIX. pag. 128. Budapes 1909. — Zemplénmegyei rézércekről. Jegyzők. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 412. Budapest 1909. — Uber Kupfererze ans dem Zempléner Kom itat. Protok. Suppl. z. Földt. Közl. XXXIX. pag. 520. Budapest 1909. — Xyires falva és Vaspatak környékének geologiai viszonyai Hu nyatl megyéd­ ben.. Földt. Int. Év. Jelent. 1907. 69. 1. — liter die geologische)t Verhältnisse der Umgebung von Xyiren falva und Vaspatak im Kom itat. Hunyad. Jahresb. der kgl. d. Geol. Reichsanst. 1907. pag. 77. Budapest 1909. Schelle R. : Tiszta tclluniak előállítása. Jószerencsét. II. évf. 37. sz. pag. 607—608. Selmecbánya 1909. Schlenker Iv á n : Der Gold- und Silberbergbau in Telkibánya. Montanzei­ tung. XVI. Jahrg. No 1. pag. 2. Graz 1909. Schollmayer-Lichtenberg, E. H. Wasserversorgung int Karslgehiete. Mitteil. des Musealvereins für lvrain. 20. Jahrg. pag. 117. Schréter Z oltán: A pilisborosjenöi mélyfúrás geologiai eredményei. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 8. Budapest 1909. — I>ie Geologischen Ergebnisse der Tiefbohrung in Pilisborosjeuö. Suppl. z. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 09. Budapest 1909. — Barton emeletbeli nummuliteses mészkő a Gellérthegyeit. Földt. Közlöny. XXXIX. k. pag. 400—401. Budapest 1000. Vorkommen v. barionischem Xnmmnlitcnkalk am Gellérthegy. Suppl. z. Földt. Közi. XXXIX. k. pag. 500—510. Budapest 1000. — /I budai hegyek legrégibb képződménye. Földt. Közl. XXXIX. köt. pag. 401—402. Budapest 1909. — Die älteste Formation des Bndaer Gebirges. Suppl. z. Földt. Közi. XXXIX. köt. pag. 510—511. Budapest 1900. — A Doport* Polje. (Térképpel.) Pótfűz. Természettud. Közl. XLI. k. pag. 144. Budapest 1000. — /I mehádia-kuránsebesi neogén öböl déli részének geologiai viszonyai. 1—30. 1 8" Budapest 1900. Schubert R. J . : Das / rias- und Jurugebiot im Xordtresleu von Knin (Dal­ matien). Verhandlung d. k. k. geologische R. Anst. Xo 3. pag. 67 —70. AVien 1000. Schucht, F .: Die Methoden der Botlenanalysen an der kőit. preuss. gealog. Landesanstall. Compt. Rend. de la prem. Conf. intern, agrog. pag. 1*0. Budapest 1909. 4*

AZ IW W -I K ÉVI MAGYAR OBOLOOIAI IK OI i AI.OM HKI’KUTORIUMA.

— J)ir Verhandlungen der ernten internationalen agrogeologischen Konfe­ renz in Budapest. Journal für Landwirtschaft, pag. 171. Berlin 1909. Sigmond, A. V. Ober <(ie Bedeutung der chemischen Bodenanalyse im Gebiete der agrogeologischen Forschungen nnd der Bodenkartierung. Compt. Rend. de la prem. Conf. intern, agrog. pag. 225. Budapest 1900. — Methoden der Untersuchung sodttladtiger linden im Fehle. Comt. Rend. de la prem. Conf. intern, agrog. pag. 217. Budapest 1909. — A mezőgazdasági chemia mai jelentősége és jövője. Termószottud. Közl. XLI. pag. 529. Budapest 1909. Somogyi G.: Az állami szénbányászatról. A Bánya, II. évf. 51—52. sz. pag. 34. Budapest 1909. Staff J. d r .: A juru-ummonitesel; szifoniális rénzaránytalansága. Föld. Közl. XXXIX. k. pag. 381-388. Budapest 1909. — Zur Siphonahtymmelrie der Jurumnmonitcu. Suppl. z. Földt. Közl. XXXIX. köt. pag. 489—497. Budapest 1907. Strömpl G . : A zemplénmegyei szirthegység morfológiája. Földr. Közl. XXXVII. köt. pag. 211—272. Budapest 1909. Szádeczky G y . : Verespatak kőzeteiről. Föld. Közl. XXXIX. k. pag. 330—363. Budapest 1909. — Uber die Gestei)te von Verespatak. Suppl. z. Földt. Közl. XXXIX. pag. 436 —464. Budapest 1909. — A délohtszországi földrengésöl és a földrengés lehetőségéről minálunk. Hat szövegközti képpel és egy térképpel. Múzeumi Füzetek. Kiadja az Erdélyi Múzeum Egyesület. IV. köt. 1. fiiz. pag. 8—18. Kolozsvár 1909. Sz. Szathm áry L . : A Wollastonit. é* mesterséges clöállitásu. Földt. Közi. XXXIX. k. 5. fiiz. pag. 280—283. Budapest 1909. — Der Wollastonit und seine 'künstliche Darstellung. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 311—317. Budapest 1909. Megjegyzés dr. M a u r i t z B é l a «A mesterséges Wollastonitról • c. észre­ vételére. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 399. Budapest 1909. — Entgegnung a u f die Bemerkung dr. B é l a M a u r i t z «Ober den künstlichen W o l l a s t o n i t Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 508- 509. Budapest 1909. Székány B .: A jégkorszak. (A jégkorszakról általában . különös tekintettel Magyarország területén kimutatott, jégkorszaki jelenségekre.) Bpest 1909. Szerényi N .: Az Erdélyi Medence csapadékviszonyai. A budapesti kir. m. tud. egyetemi Természettudományi Szövetség Évkönyve. V. évf. pag. 13. Budapest, 1903. Szilády Z.: Hogyan mozgott az íguanodon ? Természettud. Közl. XLI. pag. 753. Budapest 1909. Szilárd B. : A rádium érceiről. Természettud. Közl. XLI. pag. 449. Buda­ pest 1ÍJ09. Szontagh T . : Borgóbeszterce község koiibinti részének és Murosborgó~1;özsóg közvetlen környékének geológiájához. Földt. Int. Évi Jelent. 1907. pag. 59. Budapest 1909. — Zur Geologie der Kolibica genannten Teiles der Gemarkung von Bergó-

AZ

1909-IK

kvi

magyar

g e o l o g ia i

ir o d a lo m

re pk k to k iu m a .

53

beszterce und der unmittelbaren Umgebung von Marosborgö im Komitat Beszterce-Xasződ. Jahresb. d. kpl. Geol. Reichsanst. 1907. pap. 67. Buda­

pest 1909. — A szintfeli poci ásványvizü Salvátor forrás-csoport hydrogeologiai viszo­ nyai. Magyar Balneologiai Értesítő. EL évf. 5. szára, pag. 2—4. Buda­ pest 1909. — Termál is forrásaink tanulmány ozása. A magyar szent korona országai balnelogiai egyesületének 1901). Évkönyve. Pag. 212. és Magy. Balneol. Értesítő, EL évf. 6. sz pag. 1—5. Budapest 1909. — Hydrologiai megfigyelések. Budapest 1909. — Hydrologische Beobachtungen . Budapest 1909. — Dinamogeologiai gyűjtemény. Vezető a m. kir. Föld. Int. Múzeum, pag. 171. Budapest 1909. — A Magyar Birodalom sztratigrafiai és petrografiai gyűjteménye. Vezető a m. kir. Földt. Int. Múzeum, pag. 151. Budapest 1909. Taeger H. d r.: Megjegyzések V a d á s z M. E .: « T a e g e r H. A. Vérteshegység földtani viszonyain című ismertetéséhez. Földt. Közl. XXXIX. köt. pag. 373—379. Budapest 1909. — Bemerkungen zn dem Referat von E. M. V a d á s z ü b e r ; tH. T a e g e r : Die Geologischen Verhältnisse des Vértesgebirgs». Suppl. z. Földt. Közl. pag. 179—487. Budapest 1909. — A Vérteshegység földtani viszonyai. 1—11. táblával és 47 ábrával a szö­ veg között. M. kir. Föld. Intézet Évkönyve, XVII. köt. 1. fűz. pag. 1—256. Budapest 1909. Till A.: Xeues Material zur Ammonitenfan na
AZ

1909

IK ÉVI MAGYAU GKOLOOIAI IRODALOM REPERT ÓRIUMA.

Treitz P.: Jelentés második oroszorszáfji tanulmányutamról. Jegyzők. Füld. Küzl. XXXIX. pag. 413. Budapest 1909. — Uber meine zweite Studienreise in Bussland. Protok. Suppl. z. Füldtani Küzl. XXXIX. pag. 521. Budapest 1909. — Jelentés uz 1907. évi n a g y a lfö ld i felvételről. Fedd. Int. É\i Jelent. 1907. pag. 192. Budapest 1907. — Bericht über meine agrogeologisvhe Aufnah ne am grossen ungarischen Alföld im Jahre 1901 (Mit Tafeln.) Jahresb. kgl. gcolog. Reichsanst. 1907. pag. 217. Budapest 1909. — Was ist Verwitterung Compt. Rend. de la prem. Conf. intern, agrog. pag. 131. Budapest 1909. — Der physiologische Kalkgehalt der Böden. Compt. Bend, de la prem. Conf. intern, agrog. pag. 273. Budapest 1909. — A termőtalaj kialakulása. Vezető a ra. kir. Földt. Int. Múzeum, pag. 194. Budapest 1909. Trenkó Gy.: A Bodrogköz vízrajzához. Földt. Közl. XXXIX. k. pag. 295 -317. Budapest 1909. Tuzson J . : Adalékok Magyarország fossil is flórájához. Földt. Közl. XXXIX. köt. pag. 575. (Társ. Jegyzők.) Budapest 1909. — Beiträge zur fossilen Flora Ungarns. Földtani Közl. Bd. XXXIX. pag. 613—614. (Protok.) Budapest 1909. — A növényország phyletikai és palaeoidologiai fejlődéstörténetének alap­ vonásai. Akad. Ért. 1909. pag. 121. Budapest 1909. — Monographie der fossilen Pflanzenreste der Balatonsecgegend. Result. d. wiss. Erforsch, d. Balatonsees. I. 1. Pal. Anh. pag. 1—64. Mit 39 Texttig. und. Taf. I —II. Budapest 1909. Pax F.: «Grundzüge der Pflanzen verbreit ung in den Karpathen, ü . Band» cimü munka kritikai méltatása. Botanikai Közlemények. YEH. k. 1. fiiz. pag. 41. Budapest 1909. — Vorschläge zur Regelung der paläbotauischen Nomenklatur. Zur Bera­ tung auf dem Brüsseler Kongress 1910. vorgeschlagen. 6 pp. Budapest 1909. Vadász M. E.: Néhány rendellenes Ammonitesröl. Földt. Közi. XXXIX. köt. pag. 154. Budapest 1909. — Über anormale Anmtonilen. Suppl. z. Földt. Közl. Bd. XXXIX. p. 215. Budapest 1909. — Geologiai jegyzetek a borsodi Bükk-hegységböl. Földt. Közl. XXXIX. köt. pag. 164. Budapest 1909. — Geologischen Notize aas dem Bükk-Gcbirge im Komi lat Borsod. Suppl. z. Földt. Közl. Bd. XXXIX. pag. 227. Budapest 1909. — Válasz T a e g e r dr. űr megjegyzéseire. Földt. Közl. XXXIX. k. p. 380—1. Budapest 1909. — Entgegnung a u f die Bemerkungen des Herrn Dr. T a e g e r . Suppl. z. Földt. Közi. XXXIX. k. pag. 487—89. Budapest 1909. — Über fossile, den Gattungen Limax und Amália zugehörige Nacktschnecken ans Ungarn. Földt. Közl. (Prot. Ausz.) Budapest 1909.

AZ

1909-ik

évi

magyar

g e o l ó g ia i

ir o d a l o m

r e pe r tó r iu m a .

55

— A Umax és amalia nemekbe tartozó magyarországi fossilis házalta n csi­ gákról. Földtani Közlöny XXXIX. kötet p. 575. (Társulati Jegyzők.) Buda­ pest 1909. — IMe unterliassische Fauna von Alsórákos im Komilat Xagykükullö. Mitteil. aus dem Jahrb. d. kgl. ung. geol. Reichsanst. XVI. Bd. 5. Heft. Mit Tafel 6 —11 und 35 Textfiguren. Budapest 1909. — A déli Bakony jurarétegei. Két táblával és harmincnégy szövegközötti áb­ rával. Balat. tud. tanúim, eredm. I. 1. Paleont. függel. Budapest 1909. Vetters, Dr. H .: Beiträge zur Geologie des Zjargebirges und
TAK8ULATI

üoykk.

über ( irtholdase ans Jer Tátra.) SitzuugHbor. <1. Warschauer Wiasensch. Vereins. Bd. II. II. 5. p. 194. Warschau 1909. Ujj J. : Die Botleidtest ha/fenheit den Köröse r Inundtriionsgebietes. Compt. Rend. de la prem. Conf. intern, agrog. pag. 245. Budapest 1909. Zimányi K.: B aryt orientált tovább növéssel Snj óhazáról. (I. tábla.) Földt. Közl. XXXIX. köt. pag. 12. Budapest 1909. — Baryt niit orientierter Fortwaehsung von Sajóházu. Suppl. z. F. Közl. Bd. XXXIX. pag. 104. Budapest 1909. — Vashegyit, egy új bázison alum iniutnhydrophosphál Gömör vármegyéből . Math. és Természettudományi Ért. XXVII. köt. 1. fűz. pag. 64—67. Buda­ pest 1909. — Vashegyit , cin neues basisches Alum inium phosphat vom Kom itat Gömör. Zcitschr. für Krystallogr. und Mineral. (Groth.) 47. Bd. 1. H. pag. 53. Leipzig 1909. — Über den PhenaUit aus Brasilien. (Mit Tafel VI.) Zeitschr. f. Krystallogr. ii. Mineral. (Groth.) 47. Bd. 2. H. pag. 97— 103. Leigzig 1909.

TÁRSULATI ÜGYEK. Tisztújító közgyűlés. A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t 1910 februárius hó 10-én dél­ után 5 órától 9 óráig tartotta közgyűlését a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a ­ d é m i a heti üléstermében a következő tárgysorozattal: 1. elnöki megnyitó; 2. emlékbeszéd B ö c k h J á n o s felett, tartja dr. S z o n t a g h T am ás : 3. emlékbeszéd G ü l l V ilm o s felett, tartja Tim kó I m r e ; 4. titkári jelentés ; 5. a pénztárvizsgáló­ bizottság jelentése; 6 . a tisztikar választása; 7. választmányi tagok válasz­ tása ; 8 . egyéb indítványok. Az

e ln ö k i

a s z ta l

kö rü l

ü l n e k : d r . K och A n tal e ln ö k ,

F ere n c m á s o d e l n ö k , d r . L ö ren th ey I mre e ls ő t i t k á r ,

d r . V o gl

d r . S chafarzik V iktor m á s o d -

t i * k á r h c ly e t te s és A scher A n tal p é n z t á r n o k .

Jelen vannak:

B ö ck h B é la , B öckh B é lá n é , B öckh H ugóné,

özvegy G ü l l özvegy

V ilm o s x é , H o r v á t h E m iln é , M a y e r K á r o l y , M a y e r P á l , M o l n á r G y u l a ,

P ák m ic z k y E d é n é , S z o n t a g h T a m á sn é , V e r e s O l g a , W i n k l e r A r a n k a és W i n k l e r János

vendégek. Továbbá:

R ezső,

B auer

A lb e rt,

B ru ck

A n d re ics Ján o s,

G y u la , Jó zsef,

B erén y i D échy

B abes K o rn é l, S ándor, M ó r,

B o já r

D ic e n ty

B a lle n e g g e r R ó b e rt, S án d o r, D ezső,

B öckh Hugó.

B a lló B ruck

E r d ő s Z sig m o n d, E r ő s

L a j o s , F e l d p a c h e r A n t a l , F i l l i n g e r K á r o l y , F i s c h e r Sam u, F r a n z e n a u Á g o s t o n , F r o h x e r R om án, G a g y i J e n ő , G a g y i S á n d o r ,

G á s p á r Já n o s, G ro s z L ajo s, báró

G y ő r f f y Á r p á d , H o r u s i t z k y H e n r i k , H o r v á t h B é l a , H ű n e k E m il, I l o s v a y L a j o s ,

57

TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS.

I l l é s V ilm o s,

In k ey B é la ,

K a d ic O t t o k á r ,

K a lm á r Já n o s, K iss Jó z s e f, K o ch

N á n d o r , K o rm o s T iv a d a r , K . K o v á c s P á l , K r e n n e r J ó z s e f S á n d o r , L a s z Samu, L á s z l ó G á b o r , L á z á r V a z u l, L e i d e n f r o s t G y u l a , L e n d l A d o l f , L e n g y e l B é l a , L obm ayer

János F eren c,

L oczka Jó zsef, L óczi L óczy L ajo s,

m ond, L ö w M á r t o n , M a c h a n O t t ó , M a r o s Im re , M a r z s ó L a j o s ,

L ő b l o w i t z Z sig M a u ritz B é la ,

M á g o c s y - D i e t z S á n d o r , M é h e s G y u l a , M o e sz G u s z t á v , M u r a k ö z y K á r o l y , N a g y L ás zló ,

N e u b a u e r K o n s ta n tin ,

N o sed a T iv a d a r

(Kilián Frigyes utóda),

D ezső , Papp K á ro ly , P á l f y M ó r, P á v a y -V a jn a F e r e n c , P é c si A l b e r t ,

P a n tó

P in k e rt

E d e , P i t t e r T iv a d a r , P o s e w i t z T iv a d a r , P r i n z G y u l a , R é t h l y A n t a l , R o m b a u e r E m il, T e l e g d i R o t h K á r o l y , Z o lt á n , S c h u l l e r A la jo s , Székány B é la , T oborffy

S z o n tag h

Z o ltá n ,

T e le g d i R o th L ajo s,

S ie g m e th

K á ro ly ,

R o z lo z sn ik P á l , S c h r é t e r

’S ig m o n d E l e k ,

T am á s,

Takács

B á lin t,

T re itz P é te r,

T úzson

János,

Tenk

S trö m p l G ábor,

S ándor,

T im kó I m re ,

V ad ász M. E le m é r,

V arg h a

tagok ; összesen 108-an. 1. Elnök a közgyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri M a c h a n O t t ó székesfővárosi mérnök és R o m b a u e r E m i l áll. középiskolai fő­ igazgató, rendes tagokat. Dr. K o c h A n t a l e ln ö k i megnyitója a k ö v e t k e z ő k é p e n h a n g z i k : « T i s z t e l t K ö z g y ű l é s i Van szerencsém Társulatunk múlt évi törté­ netére visszapillantást vetve, az ezt közelebb érintő főbb eseményekről röviden megemlékezni. Megelégedéssel konstatálhatom, hogy Társulatunk szellemi munkálkodása évről-évre növekedik, a mit a kipróbált régi munkatársak lelkesítő példájára föllépő [tfjú munkaerők buzgó és még sokat igérő közre­ működésének köszönhetünk. T á r s u l a t u n k K ö z l ö n y e ennek következtében évről-évre bővebb és változatosabb tartalommal jelenik meg és elérte már a 45 ívnyi terjedelmet is. Ezzel karöltve a tagoknak száma is örvendetesen gyarapodik és ma már megkezelíti a 400-at, szemben a fennállása ötvenedik évében már 322-re lecsappant számával. Társulatunk jövedelmei is, a jóval megnövekedett kiadásoknak megfelelően emelkedtek, szám szerint az 1900. évi 8512 K-val szemben már 12,479*12 K-ra. Társulatunk vagyona azonban 1900 óta kb. 3000 K-val gyarapodott csak, a mi nagyon kivánatossá tenné, hogy minél több újabb pártoló és örökítő tagot igyekezzünk megnyerni. Hálásan ki kell emelnem, hogy magas pártfogónk, h e r c e g E s t e r h á z y M i k l ó s dr. 0 Főméltósága a múlt évben is kegyes volt Társulatunk céljait a szokott bőkezűséggel előmozdítani. A múlt évnek Társulatunkat is közelről érintő legkimagaslóbb eseménye volt a m. kir. Földtani Intézetnek 40 éves fönnállása alkalmából április hó 14-én az Akadémia kistermében tartott ünnepélyes ülése, melyen Társulatunk nevében Őszinte örömmel üdvözöltem az ifjabb, de hatalmassá fejlődött állami testvérintézetet, amelynek védőszárnyai alatt Társulatunk is új erőre kapott és szebb fejlődésnek indult. Az ez alkalomra az egész világból összesereglett agrogeologusok itt tartották első internacionális konferenciájukat és elhatároz­ ták, hogy a folyó évben Stockholmban tartandó nemzetközi geologiai kongreszszuson tovább folytatják megkezdett tanácskozásaikat. Társulatunk munkaköré­ nek kitágulásáról is jelentést tehetek. Dr. L ó c z y L a j o s igazgató úr, választ­ G y ö rg y , Z im ány i K á r o l y , Z sig m o nd y Á r p á d

5N

TÁRSULATI ÜGYEK.

mányi tagunk indítványára Társulatunk elhatározta kebelén belül egy barlang* kutató bizottságnak a fölállítását, melynek föladata hazánk hzámotf barlang­ jának rendszeres és alapos átkutatása lesz. A bizottság megalakult, S ie g m b th K a iio lv és dr. J o r d á n K á r o l y tagtársainkat választva elnökeinek, dr K a d ió O t t o k á r tagtársunkat pedig előadónak és kidolgozta a programmot is, mely szerint a bizottság munkálkodását a folyó évben megkezdeni és a jövőben folytatni fogja. Remélhető, hogy ez a bizottság is, mint annak idejében a földrengési bizottság, szép sikerrel fog munkálkodni a kitűzött cél érdekében. De sajnos, Társulatunkat a múlt évben nemcsak ilyen fölemelő esemé­ nyek, de lesújtó veszteségek is érintették nagyon közelről. Múlt évi május hó 17-én a halál kiragadta körünkből N a g y s u r i B ö c k h J á n o s í , a m. kir. Földt. Intézet nyug. igazgatóját, társulatunknak egykori nagyérdemű elnökét, majd tiszteleti tagját; november 15-én pedig G ü l l V ilm o s m. kir. agrogeologtfst, társulatunknak buzgó másodtitkárát vesztettük el. A Róluk való, érdemeikhez méltó megemlékezések fogják képezni közgyűlésünk következő tárgyait. Tár­ sulatunk többi veszteségeiről szokás szerint az elsőtitkár fog megemlékezni Tisztelt közgyűlés! Rövid jelentésemnek a végére jutottam. A mai napon ismét letelt három év, melyek tartamára engemet, tiszttársaimat és a választ­ mányt Társulatunk szellemi és anyagi ügyeinek vezetésével megbízni kegyesek voltak. Új tisztikart és választmányt kell ma választanunk. Hogy a megbízással járt föladatoknak mennyire feleltünk meg, annak elbírálása a tisztelt közgyűlésnek a jo g a; de mi azzal a hittel vonulunk vissza, hogy részünkről a legjobb akarattal és tudásunkkal igyekeztünk megfelelni annak a nagyrabecsült bizalomnak, amelylyel három év előtt megtiszteltek bennünket és a melyért az egész visszalépő tisztikar és választmány nevében még egyszer hálás köszönetét mondok. Azzal a hő kívánsággal fejezem be megnyitómat és egyúttal búcsúszómat is. hogy a ma megválasztandó új vezetők alatt, mindnyájunk buzgó közre­ működésével a legszebb egyetértésével tovább viruljon és fejlődjék a Magyar­ honi Földtani Társulat! Fölkérem most I g l ó i dr-. S z o n t a g h T am ás urat, a m. kir. Földt. Intézet aligazgatóját, N a g y s u r i B ö c k h J á n o s feletti emlékbeszédének fölolvasására * 2. I g l ó i S z o n t a g h T am á s dr. választmányi tag N a g y s u r i B ö c k h J á n o s t ó I , társulatunk egykori elnökéről és tiszteletbeli tagjáról; míg 3. T imkó I m re r e n d e s

ta g

G ü ll ViLM osról,

tá rs u la tu n k

k o rán

e lh u n y t

m á s o d titk á r á r ó l t a r t e m lé k b eszé d et.

Ennek a két emlékbeszédnek a szövegét jelen füzetünk elején közöljük. 4. Elnök megköszöni a két elhunytról való méltó megemlékezést. Majd bejelenti, hogy az alapszabályok szerint a tisztikar megbízatása lejárt, s így a tisztikar lemond és a választmány visszalép. Ezen bejelentés után elrendeli az új választást s a szavazatszedő bizottság elnökéül S i e g m e t h K á r o l y rendes tagot, míg a szavazatszedő bizottság tagjaiul K a d ic O t t o k á r és V a d á s z M ó r E l e m é r rendes tagokat kéri föl. A szavazás megkezdése előtt L ó r e k t h e y I m r e elsőtitkár kijelenti, hogy az alapszabályok értelmében csak a jelenlevő tagok szavazhatnak, a társulatok

TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS.

s intézetek képviselői azonban megbízó-levéllel sem jogosultak a sz a v a z á sra ; nem szavazhat továbbá a m últk ori választm ányi ülésen m egválasztott 16 tag sem, m inthogy neveik a szakülésen még nincsenek kihirdetve. Az elsőtitkárnak eme kijelentésére élénk tiltakozás hangzik föl a terem­ ben s az ellenkező véleményen levő tagok nevében szót kér Lóczi L ó c z y L a j o s választmányi tag. L ó c z y szerint mindazok a tagok, a kiket a választmányi ülés rendes tagoknak elismert, jogosultak a szavazásra. Alapszabályaink ugyanis azt mondják, hogy a társulat tagjait a választmány választja, s ezt a titkár a legközelebbi szakülésen bejelenti. Hogy a múlt választmányi ülés óta szak­ ülés nem volt, arról a megválasztott tagok' igazán nem tehetnek s így jog­ talanság volna őket a szavazásból kizárni. Igen örvend azon, hogy a m a i k özgyűl ése n i l y en szép s zá m m a l j e l e n t e k meg a tagok; ebben egy s z e b b j ö v ő h a j n a l á t l á t j a . A mi a rendes tagok jogaival biró tár­ sulatokat és intézeteket illeti, L ó c z y L a j o s véleménye szerint ezek is jogosul­ tak a szavazásra, ha képviseletükkel valakit megbíznak. Ezzel az érveléssel szemben I l o s v a y L a j o s választmányi tag arra hivat­ kozik, hogy tudomása szerint arra még nem volt eset a Magyarhoni Földtani Társulatban, hogy megbízó levéllel szavaztak volna. A közgyűlésen egyébként sok olyan tagot lát, a kik évek hosszú során át vajmi keveset érdeklődtek a társulat ügyei iránt, s csak most vonultak fel a szavazásra. I l o s v a y L a j o s semmiképen sem helyesli azt, hogy pártoskodás céljából a társulatnak esetleg olyanok adjanak döntő súlyt, a kiket irányadóknak szakdolgokban el nem ismerhet. Felszólalását azzal végzi, hogy legyen igazság, ha mindjárt elvész is miatta a világ: f i a t j u s t i t i a , p e r e a t m u n d u s I l o s v a y L a j o s választmányi tag beszédének elhangzása után erős vitat­ kozás indul meg, pro és kontra többféle vélemény hangzik el a teremben. Majd szót kér G l o g o n i A n d r e i c s J á n o s rendes tag és kifejti, hogy a szóbanforgó esetben semmiféle egyéni véleménynek helye nincs, mert itt az alapszabályok beszélnek. A míg ezeket belügyminiszteri engedélylyel meg nem változtatják, addig a most érvényes alapszabályok szerint kell a választást megejteni. Minthogy az alapszabályok 17. §-a szerint a közgyűlésen szavazati joga van a tiszteleti, pártoló, örökítő és rendes tagoknak, azért az ezen tagok jogaival biró intézmények is gyakorolhatják szavazati jogukat, ha hiteles irattal igazolják a képviseletet. E rre K r e n n e r J ó zsef S ándor választm ányi tag megjegyzi, hogy a m eg­ bízó leveleket ő el nem fogadja egyrészt azért, m e rt ezek hitelességét ellen ­ őrizni nem tudja, m ásrészt, m ert ezek az intézetek és társu latok n em tu d ­ h atták előre azt, hogy kikre kell szavazni. K r en n er J ó zsef SÁNDORnak erre a megjegyzésére K ormos T ivadar rendes tag azt válaszolja, hogy a szavazás titkos lévén, nem is szabad azt senkinek sem tudni, hogy kire adja az illető megbízott a s z a v a z a tá t; a megbízó levelek hitelességét pedig a választás elnöke van hivatva elbírálni.

A tagok kívánságára L ö h e x t h e y I m r e elsőtitkár felolvassa az alapszabá­ lyok idevágó rendelkezéseit, azonban ezek felolvasása után még szenvedélye­ sebbé válik a vitatkozás.

TÁRSULATI ÜGYKK.

Az általános vitában R o m b a ü e r E m i l rendes tng közvetítő indítványt terjeszt a közgyűlés elé, nevezetesen azt, hogy szavazzon minden itt levő tag, tehát azok is, a kiket a legutóbbi választmányi ülés megválasztott, azonban megbízó levéllel senki se szavazhasson. Erre felszólal dr. S c h a f a r z i k F e r e n c másodelnök és ajánlja, hogy köl­ csönösen engedve, a közvetítő indítványt fogadjál* el. Dr. S c h a f a r z i k másod­ elnök felszólalása után a közgyűlés általános helyesléssel hozzájárul a köz­ vetítő indítványhoz. Erre az elnök határozatkép kimondja, hogy szavazásra jogosult minden itt levő tiszteleti, pártoló, örökítő és rendes tag, azonban megbízó levéllel szavazati jogát senki sem gyakorolhatja. Elnök a szavazás megkezdésére felhívja S i e g m e t h K á r o l y í , a s z a v a z a t ­ szedő bizottság elnökét, s a szavazás tartamára a z ülést felfüggeszti. A szavazatok leadása után Elnök az ülést újból megnyitja, s felkéri az elsőtitkárt titkári jelentésének beterjesztésére. Erre dr. L ő r e n t h e y I m r e elsőtitkár a következő jelentést terjeszti elő: «Tisztelt Közgyűlés ! Három évvel ezelőtt ültetett a Közgyűlés megtisz­ telő bizalma e helyre, amelyről most harmadszor és utoljára számolok be. Társulatunk múlt évi életéről is azt mondhatom, a mit az előző évek titkári jelentéseiben is joggal mondhattam volna, hogy bár társulatunk szellemi életé­ ben nem volt valami nagy változatosság, de azért a társulat tagjainak ügy­ buzgalma az elmúlt évet is az eredményes, sőt mondhatom, a legeredménye­ sebbek egyikévé avatta. A szokásos 7 6zakülés helyett az idén 9-et tartottunk, melyen 20 előadó szerepelt 30 előadással. Úgymint: Dr. F r a n z e n a u Á g o s t o n (1) ; dr. G a á l I s t y á n ( 1) ; dr. H o r u s i t z k y H e n ­ r i k (3); dr. K a l e o s i n s z k y S á n d o r ( 1 ) ; dr. K o c h N á n d o r (2); dr. K o rm o s T iv a ­ d a r (3); dr. L á s z l ó G á b o r (1); dr. L i f f a A u r é l (1) ; dr. M a u i u tz B é l a (2); dr. báró N o p c s a F e r e n c (1) ; dr. P á l f y M ó r (1); dr. T e l e g d i R ó t h K á r o l y (2); dr. T u z s o n J á n o s (1); dr. S c h a f a r z i k F e r e n c (2); dr. S c h r é t e r Z o l t á n (1); dr. S z á d e c z k y G y u l a (1); T r e i t z P é t e r (1); dr. V a d á s z M ó r E l e m é r (3); dr. Zim ány K á r o l y (1), összesen tehát 30 előadás. Ezekhez járul dr. K o c h A n t a l közgyűlési előadása. Ezekben a tisztelt tagtársak a geologia és rokon tudományainak körébe vágó, többnyire önálló kutatásokon alapuló előadásokat élvezhettek. így általáeos geológiai volt 9 ; sztratigrafiai geológiai 4; talajtani 1 ; zoopalfflontológini 3 ; fitopaleontologiai 1 ; faunisztikai 4 ; palíBoanthropologiai 1 ; petrografiai 3 ; geofizikai 1 ; ásványtani 1 és kristálytani 2. Közlönyünk változatos és gazdag tartalommal jelent meg 42 ív terje­ delemben 2 táblával. Sőt ha az anyagiak engedik, munkatársaink dicséretreméltó szorgalmából, még jóval gazdagabb s terjedelmesebb kötetet is nyújt­ hattunk volna. A Közlönyön kívül díjtalanul kapták még tagjaink a m. kir. F ö l d t a n i I n t é z e t É v k ö n y v é b ő l : a XVH. kötet 1. füzetét: T a e g e r H e n r i k : «Á Vé r ­ té s-h e g y s é g f ö l d t a n i v i s z onya . » (16 ív, 11 táblával és térképpel); és a m. kir. F ö l d t a n i I n t é z e t Év i J e l e n t é s é t 1907-rŐl (19 ív, 1. térképpel.)

TISZT ÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS.

E szerint összesen 77 ív munkát juttatunk tagjainknak 14 tábla mellék­ lettel, tehát többet, mint bármely más szaktársulat. Hogy társulatunk szellemi életéről, különösen a szaküléseken lüktető élénk t u d o m á n y o s életről a k ü l f ö ld e t is tá j é k o z t a s s u k ,
TÁRSULATI ÜUVRK.

tunknak 1874 óta tagja. Dr. C'onxu F e l i x leobeni hány. akad. iu. tanár, szep­ tember 23-án. Társulatunknak ez évben lett tagja. G o t h a r d J e n ó csillagáss. Meghalt Herónyben május 30-iin. Társulatunknak 1880 óta tagja. H ú l t l J ó ­ z s e f . uy. min. tanácsos, Társulatunknak 1878 óta tagja. Dr. H c h e n e k I s t v á n , ny. bány. akad. tanár. Megh. julius !20-án. Társulatunknak 1871 óta tagja. Dr. S z t e r é n y i H u g ó , fögimn. tanár. Megh. márc. 19-én. Társulatunknak 1883 óta tagja. Dr. Z l a t a r s k y G y ö rg y , szófiai egyet tanár. Megh. aug. 22-én. Tár­ sulatunknak 1891 óta tagja. Nyugodjanak békében I T á r s u l a t u n k ig a z g a tó t e s t ü l e t é n e k ,

a

választmánynak

m űködéséről

b e s z á m o l a n d ó , j e l e n t h e t e m , h o g y 9 ü lé s b e n i n t é z t e a t á r s u l a t ü g y e it. T o v á b b á a tá rs u la t szűkös an y ag i

v isz o n y ain

s e g í te n d ő

ú jb ó l

k ü l d ö tt s é g i le g és k ó rv é -

n y i le g f o r d u l t d r. D arányi I gnác f ö ld m ív c lé s i m i n i s z t e r ú r h o z , m e g ú j í tv a , m á r 1 9 08-ban

hozzá

in té z e tt

k é re lm e ^ ,

s e g é ly b e n r é s z e s í t e n i s z ív e s k e d jé k .

m is z e rin t

tá rs u la tu n k a t

ama

á ll a n d ó évi

E b b eli k é re lm ü n k e t e d d ig sik e r k o ro n á z ta ,

a m e n n y i b e n D arányi I gnác Ő k e g y e lm e s s é g e 4 0 0 0 k o r o n á t v o lt sz iv e s e c é l r a t á r c á j á n a k k ö lts é g v e té s é b e á ll í ta n i . B á r c s a k n e f o s z t a n á n a k m e g

bennünket

a

m a i z a v a r o s p o l i t i k a i v i s z o n y o k e m e r é g i v á g y u n k t e lje s ü lé s é tő l. D r . ló czi L óczy L ajos

v.

ta g ú r a já n la tá ra , a

v á la sz tm á n y a rég i

fö ld re n g é si

b iz o ttsá g

m in ­

t á j á r a m e g a l k o t t a a b a r l a n g k u t a t ó b i z o t t s á g o t, a m e l y e ln ö k é v é d r . J ordán K árolt é s S ie g m e t h K ároly t a g u r a k a t s e lő a d ó j á v á d r . K adic to tta m eg

T o v áb b á a v á la sz tm á n y d r

ig ló i S zontagh

O ttokár T amás

u rat

v á la s z ­

v á la sz tm á n y i és

d r . L iffa A u r él r. t a g u r a k a j á n l a t á r a S omogyi A ladár ú j ló t i n é p t a n í t ó t e g y ­ h a n g ú l a g a T á r s u l a t le v e le z ő jé v é

v á la s z t o tt a .

S omogyi

A ladár , a k i k é s ő b b a

r e n d e s t a g o k s o r á b a l é p e t t, XJjlót b a r s v á r m e g y e i k ö z s é g f ö l d t a n i ta n u lm á n y o z á s á v a l és egy

r h i n o c e r o s *c s o n t v á z

f ö lf e d e z é s e

és

v isz o n y a in a k k iásása

körül

s z e rz e tt é rd e m e k e t c k itü n te té s re .

A SzABÓ-e ml ék a l a p í t v á n y ügyrendjének 10 §. gj pontja értelmében a választmány nevében jelenthetem, hogy 1909 február 17-én a választmányi ülés elhatározta, miszeiint a Szabó-emlékalap kamataiból 600 koronát fog nyilt pályázatra és 200-at megbízásra fordítani. A megbízásra nem érkezett pályázat, a 600 koronás nyilt pályázatra pedig N e u b a u e r C o n s t a n t i n és F r o h n b r B o m á n tagtársak pályáztak, Röntgen-vizsgálataik folytatására 300 koronát kérve. A választmány a pályázók tervezetét elfogadta s Őket vizsgálataik befejezésé­ vel megbízta. A külföldi társulatokkal összefűző szellemi kapcsok újabb csereviszo­ nyokkal crősbültek. Így csereviszonyba léptünk a következőkkel: «Geol o­ g i s c h e G e s e l l s c h a f t » Wien, « M o n t a n i s t i s c h e R u n d s c h a u » Wien, « Ge o l o g i c a l S u r v c y Offi ce» Perth (Western Australia). A csereviszonyt fölbontotta « Un i v e r s i t y of I l l i n o i s » Urbana. így társulatunk összesen 9 :l társulattal és folyóirattal van csereviszony­ ban. A m. kir. Földtani Intézet révén pedig még 100 bel- és k ilföldi társu­ lat kapja közlönyünket, melyet most már 650 példány helyett 700-balí kell nyomatnunk. Mielőtt titkári jelentésemet befejezném, kedves kötelességet teljesítek azzal, hogy h á l á s köszönetét mondok pártfogónknak, herceg E s t e r h á z y M ik£ós

TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS.

ű r fő m é l t ó s á g á n a k , a- ni. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter Űr őkegyelmességének az államsegélyért, a Földmívelésiigyi Miniszter Ur őkegyelmességének a m. kir. Földtani Iutézet kiadványaiért, dr. K r e n n e r I. S á n d o r egyetemi tanár, udvari tanácsos, választmányi tag úrnak, kedves házigazdánknak, ki üléseink céljaira a helyiséget ismert előzékenységével engedi át. Köszönettel tartozom dr. Y o g l V i k t o r geológus úrnak, tisztelt barátomnak azért, hogy G ü l l V ilm o s titkártársamnak halála után a másodtitkári teendőket ideiglene­ sen szives volt ellátni. Kedves kötelességet teljesítek akkor, mikor dr. lóczi L ó c z y L a j o s egyetemi tanár úrnak, a m. kir. Földtani Intézet igazgatójának, választmányi tagunknak köszönetét mondok azért a szívességért, hogy titkári hivatalunknak és raktárunknak állandó s üléseinknek is gyakrabban helyisé­ get adni szives. Tavalyi jelentésemben ama óhajomat fejeztem ki, hogy vajha az eddigieknél szorosabb szellemi kapcsok fűznék Társulatunkat a m. kir. Földtani Intézethez, hogy így Társulatunk az Intézet mellett, de n e m a t t ó l f ü g g ő h e l y z e t b e n , vállvetve működjék közre a magyar geológiai tudomány fejlesztésében. Eme együt "működést igazolta Társulatunk az idei első nemzet­ közi agrogeológiai konferencia alkalmával, amidőn székesfővárosunktól a kon­ ferencián való közreműködésre kapott 500 koronát — a miért e helyen is köszönetét mondok — a kongresszus intézőségének rendelkezésére bocsájtotta. T i s z t e l t K ö z g y ű l é s ! Megbizatásom lejárt, a mandátumot visszaadom a tisztelt közgyűlés kezébe, melyből három évvel ezelőtt kaptam. Azzal a szo­ morú tudattal teszem ezt. hogy a három év előtt előlegezett megtisztelő bizalom­ nak nem tudtam úgy megfelelni, mint a hogy szerettem volna. Bár teljes odaadással, legjobb igyekezetemmel, munkakedvvel és szorgalommal igyekez­ tem a társulat ügyeit szolgálni ; mindamellett magam érzem a legjobban, hogy nem szolgálhattam a társulat i'gyeit olyan odaadással, mint a minővel szeret­ tem volna és a hogy a társulat ügyei megérdemelték. A társulat ügyei fiatalabb, mozgékonyabb, kevésbé lekötött, szabadabb embert igényelnek a titkári székbe ; a ki a megkezdett taggyűjtési akciót, a szakszótár nagy ügyét, a népszerű előadások tartását, kirándulások rendezését s a minden oldalról fölszaporodó és sok időt igénylő dolgot jobban le tudja bonyolítani, mint én tehettem. Vég 1 midőn köszönetét mondok, úgy a Tisztelt Közgyűlésnek, mint a választmánynak s a Közlöny munkatársainak ama támogatásért, melyben engem három év alatt részesíteni szívesek voltak ; egyúttal kérem, hogy meg­ tisztelő bizalmukkal s szives közremüködésökkel legyenek szívesek ma meg­ választandó utódomat is támogatni.») *

A k ö z g y ű l é s az e l s ő t i t k á r j e l e n t é s é t t u d o m á s u l veszi . Az elsőtitkár azután felolvassa a múlt évben kiküldött pénztárvizsgáló bizottság jelentését, a mit a közgyűlés tudomásul vesz, s a pénztárosnak a felmentést megadja. Pénztáros előterjeszti a pénztári jelentést és az 1910. évi költségvetést.

TÁ UHU LATI CtiYKK.

PÉNZTÁRI JELENTÉS a M agyarhoni Földtani Társulat IfUKt. évi pénztári forgalm áról tvagyonának állásáról az IfKXf. év december hó 3 1 .-én.

I. Forgó tőke. a) B evétel: Előirányzat 1909-re

1059 1. P énztári Áthozatal 1908-ról 3000 2. Országos segélv 1908-ra 3. Hg. E sterházy M iklós pártfogó 1080 díja 1908-ra és 1909-re 1298 4. Alaptőke kam atja......... .. _ 50 5. Forgó tőke kam atja „ __ 50 6. H átralékos tajrdíjak ... 2450 7. Tagdíjak 1909-re 550 8. Előfizetők 1909-re 50 9. E lado tt kiadványok 10. A laptőke után i kam at a törzs­ vagyon kiegészítésére _ — 11. P ártoló és örökítő tagsági díjak 12. Dr. SzABÓ-emlékalap kam ataiból — m egbízásra 20 13. Vegyesek .......... Összesen 10207

Tényleges bevétel 1909-ben

K 75 f

1059 K 75 f * — •

.

—

«

3000

• • •

— —

• «

. . . .

-— — —

• • « • •

1680 1349 33 168 2737

« — a «

—

«

« — • « — « K 75 f

• — . 58 « 06 • 45 . 53

• . *

. .

582 . 40 < 29 • 60 • 12 1600

« 56 . • — «

« — • . 19 • 12479 K 12 f 200 26

b) Kiadás: 1. Földtani Közlöny 2. M. kir. Földtani

Előirányzat 1909-re 6500 K —

Intézet évi 750 jelentésének lailönlenyomata. 1400 3. Tisztviselők tiszteletdíja 50 4. lmok jutalomdíja 400 5. Szolgák jutalomdíja _ 600 6. Postaköltség 7. Irodai és vegyes kiadások 400 8. Alaptőke kamatai a törzsvagyon kiegészítésére 9. Pártoló és örökítő tagsági díjak a törzsvagyonhoz 10. Előre nem látott kiadások 107 11. Dr. S z a b ó emlékalap kamataiból megbízásra 12. Forgó tőke maradványa mint _ egyenleg Összesen 10207

Tényleges kiuda* 1909-ben

f a

« —

•

«

«

—

a — • • --- « « --- • <í ---

•

a --« 75

o a

a —

•

« —

t

K 75 f

6911

K 63 f

376 1400 50 400 638 519

« 13 • • « « — • « — • • 63 • . 77 • 56

•

1600 « _ 127 . 17

0

12 •

200

o

■ 0

243 « 23 • 12479 K 12 f

TISZT ÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS.

H5

II. A társulat vagyona 1909 végén: 1. Alaptőke — 34869 K 78 f 2. Dr. SzA BÓ -em lékalap 840Í) • — « 3. Dr. SzA BÓ -em lékalap k a m a t j a _ _ _ ~ _ 1356 • 46 « 4. Forgó tőke maradványa _ _ _ _ .-7* ^ : ______243 0 23 « Összesen 44869 K 47 f

Budapesten, 1909. december hó 31.-én. A s c h e r A n t a l s.

Dr.

k., pénztáros.

s. k., P e t r i k L a j o s s. k. és dr. S z o n t a g h T am á s s. k., mint a közgyűlés részéről kiküldött pénztárvizsgáló-bizottság tagjai.

Ilo sv a y L a jo s

Költségvetés 1910-re. a)

Bevétel:

1. Pénztári áthozatal 1909-ről _ _ — — — 243 K 2. Országos segély 1910-re_ _ .... 3000 « 3. Herceg E s t e r h á z y M i k l ó s pártfogó díja 1910-re 840 « 4. Alaptőke kamatja 1362 « 5. Forgó tőke kamatja_ 50« 6 . Hátralékos tagdíjak _ _ _ _ _ _ _ _ 350 « 7. Tagdíjak 1910-re _ _ _ _ _ _ _ _ _ 3000 « 8 . Előfizetők 1910-re _ _ _ _ _ _ _ _ 550 « 9. Eladott kiadványok _ _ _ _ _ _ _ _ 450 « 10. Vegyesek _.. _ „ _______20 « Összesen 9865 K

23 — — — — — — — — — 23

f « « « « « « « « « f

b) Kiadás. 1. Földtani Közlöny

_ ........ ...................... ... 2. M. kir. Földtani Intézet évi jelentésének különlenyomata_ _ _ _ _ _ _ 3 . Tisztviselők tiszteletdíja ... _ _ _ _ _ _ 4. Szolgák jutalomdíja _ _ _ _ _ _ _ _ 5. Postaköltség ......._ _ _ _ _ _ _ 6 . Irodai és vegyes kiadások _ _ _ .... _ _ _ 7. Előre nem látott kiadások _ _ _ _ _ _ Összesen

6500 K — f 380 « 1400 • 300 « 670 « 550 « 65 « 9865 K

— — — — — 23 23

« « « * « « f

A k ö z g y ű l é s a p é n z t á r i j e l e n t é s t t u d o m á s u l v e s z i s az e l ő ­ t e r j e s z t e t t k ö l t s é g v e t é s t v á l t o z a t l a n u l e l f o g a d j a . Elnök a pénz tár­ vizsgáló bizottságnak köszönetét mondván, a jövő évi pénztár vizsgálatra újból felkéri dr. I l o s v a y L a j o s , P e t r i k L a j o s és dr. S z o n t a g h T am ás urakat. Elsőtitkár ezután előterjeszti a S z a b ó - e m l é k a l a p ügyrendjének azt a változtatását, a melyet a folyó hó 3-án tartott választmányi ülés ajánlott. Hosszas vita indul meg erről a kérdésről is, s végül a közgyűlés úgy határoz, hogy az Ügyrend 4. pontja akkép módosítandó, hogy az ne a kitüntetendő Földtani Közlöny. XL. köt. 1910.

5

()(j

TÁRSULATI ÜOYKK.

szerzőről vagy szerzőkről, hanem a kitüntetendő munkáról vagy munkákról szóljon. Elnök erre átadja az elnöklést dr. S c h a f a r z i k F e r e n c másodelnöknek maga pedig eltávozik a teremből. Elnöklő másodelnök felszólítja az elsőtitkárt, hogy a választmánynak a tiszteleti tagságra vonatkozó határozatát terjeszsze a közgyűlés elé. Dr. L ó r e n t h e y I m r e elsőtitkár a választmány megbízásából kiemeli az imént távozott elnök érdemeit. Dr. K o c h A n t a l lelépett elnökünk nemcsak a Földtani Társulat körül szerzett hervadhatatlan érdemeket, mint a Társulat történetének az írója, hanem általában hazánk geologiai megismertetésében és művelésében is az elsők között áll. Mindenképen rászolgált tehát arra, hogy Társulatunk őt tisz­ teleti tagjává válaszsza. A közgyűlés ezt az indítványt általános helyesléssel fogadja. Elnöklő alelnök felkéri Lóczi L ó c z y L a j o s és T e l e g d i R ó t h L a j o s vá­ lasztmányi tagokat, hogy a kitüntetettet értesítsék a közgyűlés határozatáról és hívják meg őt ünnepélyesen a közgyűlés előtt való megjelenésre. Kevés vár­ tatra csakugyan visszatérnek a küldöttek a közgyűlés termébe, élükön dr. K o c h A n t a l lelépett elnökkel. Szűnni nem akaró tapsvihar fogadja a belépő tiszte­ leti tagot. A z általános lelkesedés tolmácsolásaként elnöklő dr. S c h a f a r z i k F e r e n c a következő hangulatos beszeddel üdvözli az Ősz férfiút: Mélyen tisztelt Nagyságos U ra m ! Midőn a Földtani Társulat mai közgyűlésén T é g e d e g y h a n g ú l a g t i s z t e l e t i t a g j á v á megválasztott és R é s z e d r e e z e n d í s z e s o k l e v é l k i ­ a d a t á s á t elrendelte, — e g y i k l e g s z e b b j o g á t g y a k o r o l t a . A tiszteleti tagság ugyanis egyike azon l e g m a g a s a b b k i t ü n t e t é s e k n e k , a melyek fölött a Földtani Társulat érdemes szakférfiakkal szemben rendelkezik. A mikor a Földtani Társulat e k i t ü n t e t é s a d o m á n y o z á s á t e l ­ h a t á r o z z a , nem vezetteti magát a kitüntetendőnek netalán csak egyetlen egy munkája meteorszerű ragyogása által, hanem s ú l y t v e t az i l l e t ő n e k e g é s z m u n k á s s á g á r a és csak akkor szavazza meg a kitüntetést, lia az ajánlottnak é l e t m ű k ö d é s é t v a l ó b a n 24 k a r á t o s s z i n a r a n y n a k t a l á l t a . És ha a most élő geologus nemzedék sorain végig tekintünk, akkor csakugyan T e v a g y az, m é l y e n t i s z t e l t N a g y s á g o s u r a m , a ki Társulatunk eme legnagyobb kitüntetésére b e c s ü l e t t e l r á s z o l g á l t á l és ezért kérlek: f o g a d d k e g y e s e n a m a i k ö z g y ű l é s n e k i m é n t e l h a n g z o t t h a t á r o z a t á t . A Magyarhoni Földtani T ársulat eme ténykedésével azonban egy bizonyos ö n z ő c é l t i s k ö v e t , a mennyiben osztatlan elismerése és tisztelete mellett T é g e d m é g a s z e r e t e t l á n c a i v a l i s m a g á h o z f ű z n i a k a r . Es ezért szívem mélyéből óhajtom én magam is: l e g y e n e d í s z o k l e v é l j e l k é p e e m e k a p o c s n a k ! és adja a M i n d e n h a t ó , hogy m int a Magyarhoni Földtani Társulat b ü s z k e s é g e m é g igen-igen sokáig a miénk lehess!

Erre az üdvözlésre dr. K o c h A n t a l hálás köszönetét fejezi ki a ki­ tüntetésért. Kijelenti, hogy a meddig ereje engedi, s a meddig a kalapácsot kézben tudja tartani, minden erejét továbbra is a geológiának fogja szentelni. Lelkes éljenzés s általános tetszésnyilvánítás hangzik föl dr. K o c h A n t a l tisz­ teleti tagnak erre a szavaira. E l n ö k l ő m á s o d e l n ö k felhívja a szavazatszedő bizottság elnökét, hogy

•u s z t ú j í t ó

közgyűlés.

67

a tisztikarra megejtett szavazás eredményét hirdesse ki f a szavazatszedő bizott­ ság elnöke jelenti, hogy leszavazott 87 tag, ebből érvénytelen 1. A 86 szava­ zat a következőkép oszlott meg: Elnök : dr. S c h a f a r z i k F e r e n c 80, dr. K r e n n e r I S á n d o r 6. T. R ó t h L a j o s o. ; m ásodeln ök: dr. S z o n t a g h T am á s 72, dr. L ő r e n t h e y I m r e 12, dr. Z im ányi K á r o l y 2; e ls ő titk á r : dr. P a p p K á r o l y 53, dr. M a u r i t z B é l a 32, dr. T o b o r f f y Z o l t á n 1 ; m á s o d titk á r : dr. V o g l V i k t o r 73, dr. S c h r é t e r Z o l t á n 7, M a r o s Im re 6 sz a v a z a tta l.

A

k ö z g y ű lé s t e h á t m e g v á l a s z t o t t a e l n ö k n e k :

d r. S c h a f a r z i k FERENcet,

másodelnöknek:

dr. S z o n ta g h T am ásé e l s ő t i t k á r n a k :

másodtitkárnak:

V o g l V i k t o r d r .- t.

d r . P a p p IvÁROLYt,

A választmányi tagságra leszavazott 65 tag, valamennyi érvényes sza­ vazattal. Választmányi tagok lettek: dr. I l o s v a y L a j o s 59, dr. L ó c z y L a j o s 57, dr. P á l f y M ó r 57, T r e i t z T é t e r 53, T e l e g d i R ó t h L a j o s 52, dr. F r a n z e n a u Á g o s t o n 49, dr. K r e n n e r I . S á n d o r 49, dr. Z im án yi K á r o l y 49, H o r u s i t z k y H e n r i k 48, dr. L ő r e n t h e y I m r e 47, dr. K a l e c s i n s z k y S á n d o r 34, dr. M a u r i t z B é l a 28 szavazattal. Szavazatot kaptak m é g : T im kó I m r e 21, d r . D é c h y Mór 17, I l l é s V i l ­ mos

15,

S ie g m e th

d r . K obm os T i v a d a r 15, K á ro ly

d r. L á s z l ó G á b o r 15,

dr. T o b o rffy

Z o ltá n

12,

d r. E m s z t K á l m á n 14,

S te in ö a u s z

G y u l a 9,

P e trik

dr. L e n g y e l B é l a 1, d r. L ö w M á r t o n 1, d r . S c h r é t e r Z o l t á n 1, d r . V a d á s z M. E l e m é r 1 szavazatot. Elnök elfoglalja székét s a választmány és tisztikar nevében köszönetét mond a közgyűlésnek a megválasztásért. Másodelnök a maga nevében is megköszöni a beléje helyezett bizalmat s bejelenti, hogy a pénztárvizsgálói tisztjéről — másodelnöknek megválasz­ tatván — lemond. A közgyűlés ezt tudomásul veszi s elnök pénztárvizsgálónak dr. L ő r e n t h e y I m r e választmányi tagot kéri föl, a ki ezt el is fogadja. 8 . Elnök előterjeszti a B a r l a n g k u t a t ó B i z o t t s á g megalakulását. Az 1 91 0 februárius hó 3.án tartott választmányi ülés elhatározta a Barlangkutató Bizottság megalakítását, a következő tisztikarral. Elnök: S i e g ­ m e t h K á r o l y lovag, nyug. máv. igazgatóhelyettes; társelnök : dr. J o r d á n K á r o l y , a földrengési számoló intézet igazgatója ; előadó: dr. K a d ic O t t o k á r állami geologus. Ugyanez a választmányi ülés egyúttal elhatározta, hogy a közgyű­ lésnek javasolja, hogy a Barlangkutató Bizottságot 4 0 0 korona segélylyel támo­ gassa. A Barlangkutató Bizottság minden tekintetben a választmány hatás­ köre alá tartozik. Ezt az előterjesztést a közgyűlés egyhangúlag elfogadja. Több tárgy nem lévén, az elnök a közgyűlést berekeszti.

L a jo s

8 , d r.

14,

B a lló

R e z s ő 1,

Inkey

B é la

1,

T Á HŐI’ LA T I C ö Y K K .

Választm ányi ülések. 1910 junuárius .V ó«. — E ln ö k : d r. K o c h A n t a l A z ülés rendes tagoknak megválasztotta a következőket: dr. J ordán K ároly a inagy. földreng. számoló int. igazg. Budapesten, (aj. L óczy L ajos v. tag). N aoy I mre , urad. intéző Tömörd puszta (aj. L i f f a A u r él r. t ). Kilépett 4 tag.

E l s ő t i t k á r jelenti, hogy a szakglosszárium ügyében kiküldendő bizott­ ságba a L M. Természett. T ársulat G orka S ándor titkárt és T uzson J ános vál. tagot, a M. Földr. Társaság C holnoky J enő főtitkárt és K övbsu g e th y R adó lev. tagot küldte ki. A választmány elhatározza, hogy a természeti tárgyak megvédése ügyében csatlakozik a m. kir. Földtani Intézet felterjesztéséhez. A v á la s z tm á n y e lh a tá r o z z a to v áb b á , h o g y a J ordán K ároly , S ibgmbth K ároly , K a d i c O ttokár , S zilády Z oltán , M yskovszky E m il , H illebrand J enő és B udinszky Károly u r a k a t a b a r la n g k u ta tó b iz o ttsá g a la k u ló g y ű lé s é r e ö ssze h ív ja .

1910 februárius 3-án. — E ln ö k : d r . S c h a f a r z i k F e r e n c alelnök. Az ülésen rendes tagoknak megválasztották a következőket: R. kath. főgim­ názium, Székelyudvarhely; ref. gimnázium, Gyönk, (aj. a titkárság). B allenegger R óbert , m. kir. geologus Budapest, (aj. M aros I mre r. tag). B ruck J ózsef m. kir. hivataltiszt Budapest, (aj. P app K ároly vál. tag). F eldpa cher A ntal , fotochemigrafus Budapest (aj. P itt er T ivadar r. tag). G agyi J enő , kpisk. tanár Budapest, G agyi S ándor , tanáijelölt Budapest, H angos G éza , papirkereskedő Budapest, H e u f f e l S ándor , mérnök Budapest, (aj. P it t e r T ivadar r. tag). K erényi H ugó , kpisk. tanár Budapest, (aj. V ogl V iktor r. tag). K iss J ó zsef , bányamérnök *xállal kozó Budapest, (aj. P app K ároly r. tag). K lösz P ál , térk. müint. tulajdonos Budapest, (aj. P it t e r T ivadar r. t.). K. K ovács P ál , kisplasztikus, Budapest. Dr. L óczy LAJosné, Budapest. M arzsó L ajos , könyvtáros 'Budapest, (aj. K almár J ános r. t.). P antó D ezső , m. kir. bányasegédmérnök Budapest, (aj. L ázár V azul r. t.). Dr. S chwalm A madé , egyet, tanársegéd Budapest, (aj. M auritz B éla r. tag). T enk S ándor , doboz­ gyáros Budapest, (aj. K ormos T ivadar r. tag;. T églás G ábor n y . főreálisk. igazg. Budapest, (aj. S chafarzik F erenc másodelnök). A v á la s z tm á n y e lh a tá r o z z a a SzABÓ-emlékalap ü g y r e n d je 4. p o n t já n a k oly é rte le m b e n v aló m ó d o s ítá s á t, h o g y ez a p o n t a tö b b iv e l e g y b e h a n g z ó la g k i tü n t e ­ te n d ő « m u n k áró l» s ne te r m é s z e tv iz s g á ló r ó l szóljon. E lh a tá r o z z a to v á b b á a L óczy féle, a n n a k id e jé n (1897. k ö z g y ű lé s) e lfo g a d o tt p ó tló p a s s z u s felv ételét. A SzABÓ-emlékalapböl 400 K-ás n y i lt p á ly á z a to t s 200 K-át m e g b íz á s ra tű z ki.

A Barlangkutató Bizottság jelentését némi változással tudomásul veszi s a -VK) K-ás segélyt megadja. Végül megejti a tisztikarra és a válaszmányi tagokra a jelölést.

Szakülések. 1010 j m m á r i m 5-én. — E l n ö k : d r. K o c h A n t a l .

Előadások: 1. N oszky J e n ő a n ó g r á d m e g y e i K a r a n c s és k ö r n y é k é n e k ( s a l g ó ­ t a r j á n i s z é n t e r ü l e t e g y r é s z e ) s z t r a t i g r a f i a i és t e k t o n i k a i v i s z o ­ n y a i t ismertette, kiemelvén a faciesbeli különbségeket. A vidék legrégibb képződ­ ménye a sokáig karbonkorúnak vett agyagpala a Karancs talapján; ez sókkal

SZAKÜLÉSKK.

fiatalabb képződmény, a melyet helyenkint az andezit áttörések metam orfizáltak; de sem településüket tekintve, sem a belőle kikerült kövületek alapján nem lehet elválasztani a fólibe települő rétegektől, a melyek a. medit. korúak. Ezek közül az első csoport terrigen homokkövekből áll, a melyre ismét tengeri eredeti jól jellegzett a. m e d it faunát tartalm azó rétegek települnek; a melynek egyik faciesét a Linguta Suessi D réqer gazdagsága jellemzi. Majd ismét tórszínváltozás következik be s az így kialakult szárazföldön keletkeznek a széntelepek, a melyek különböző­ sége ismét az életviszonyok változatosságára utal. A széntelepeket még a mediterrán jellegű, tengeri eredetű rétegek fedik, de ez a tenger csakhamar kezd visszavonulni s lépésről-lépésre hátrál a f. mediter­ rántól kezdve, ellentétben a wieni medencével. A Karancs kitörése a vázolt első szárazföldi korba esik, de a kitörések javarésze a felszin alatt m aradt lakkolitok alakjában. A főtörések kora a f. m editerrán kezdetére esik, de későbbi korú törése' két is észlelni a f. m editerránkorú képződményeken. Sőt a bazalt feltörési vonula­ tok alapján fiatalabb törések is következtethetők. Ezek a törések apróbb darabokra szaggatták a széntelepeket s részint vetődési árkokba sülyesztették, részint a horsztokra emelték. Az utóbbiak javarészét eltávolította az erózió, hacsak a rátele­ pült bazalttakarók meg nem védték. 2. V adász M. E le m é r a « K ö z é p h e g y s é g d u n á n i n n e n i s z i g e t r ö g e i ­ n e k g e o l ó g i á j a » címen szólt. Ennek az előadásnak bő kivonata a F ö l d t a n i K ö z l ö n y egyik legközelebbi számában fog megjelenni.

1910 ja nm m us 12-én.

— E ln ö k : dr. K och A n t a l.

Előadások: 1. R éthly A ntal az 1810 j a n u a r i u s 1 4 - i m ó r i f ö l d r e n g é s r ő l szólt. Előadása teljes szövegében a Földtani Közlöny legközelebbi számában fog megjelenni. L óczy L ajos örömét fejezte ki a hallott előadáson, s felhívja a figyelmet arra, vájjon az alföldi, nevezetesen a kecskeméti földrengések nincsenek-e szintén ilyen tektonikai vonalakhoz kapcsolva. « v2. A szakülés második pontja a Társulathoz beérkezett, M a g y a r o r s z á g p o s z t g l a c i á l i s k l í m a v á l t o z á s a i r ó l t á r g y a l ó f e j t e g e t é s e k bemuta­ tása. A stockholmi XI. nemzetközi geologiai kongresszus előkészítő bizottsága ugyanis felszólítást küldött a Mh. Földtani Társulathoz, hogy gyűjtsön adatokat Magyarország posztglaciális klímaváltozásainak bizonyítására. A Társulat titkársága enuek értelmében körlevelet bocsátott ki, a melyre H orusitzky H e n r ik , K och A ntal , K ormos T., L óczy L ajos , P ávay-V ajna F er e n c , P osewitz T., S chafarzik F erenc , T reitz P éter küldtek be rövidebb-hosszabb elaborátumokat. Többen a fel­ soroltak közül — K och A ntal , P ávay-V ajna F er e n c , P osewitz T ivadar , S chafar ­ zik F erenc glaciális nyomokról adnak számot. A szorosabban a tárgyra vonatkozó jelentéseket az előadó : K oumos T ivadar bemutatja a szakülésnek. H orusitzky H en rik egyszerű kortáblázatot adott be, melyben a pleisztocént

a fauna alapján felosztja szakaszokra s ezeket egyenkint megint több alszakaszra. L óczy L ajos szerint azok a bizonyítékok, melyeket eddig a lerakodások idejé­ nek száraz vagy nedves volta mellett felhoztak, kétséges értékűeknek bizonyultak. A klímaváltozások megállapításánál az emlősmaradványokra, molluszkuinokra s a tőzegtelepek növényeire kell különös figyelemmel lennünk. A klímaváltozások fő­ okául, legalább is a glaciális és interglaciális időben újabban nem csapadék, hanem a hőmérséklet ingadozását tekintik. A közvetlen ok azonban mégis csak a ne Ivesség ingadozása. A glaciális jelenségek tanulmányozása Léczy szerint igen

70

TÁRSULATI

ÜUVKK.

közömbös a pleisztocén klitnaingadozások nyomozására Ezeknek tanulm ányozásánál sokkal inkább a Keleteurópában szerzett tapasztalatokra kell támaszkodnunk m ini a nyugateurópai, alpesi viszonyokra, m ert utóbbi régiók bizonyára kevesebb be­ folyással voltak Magyarország területére, mint a sivatagok és füves puszták. T rkitz P ktkr a talajvizsgálat eredményeiből von le következtetéseket a klí­ mára. Ma az agrogeologia m ár annyira haladt, hogy bizonyos talajnemről meg tudja mondani, hogy milyen növényzet tenyészett az illető talajon, s a növényzet ismeretével viszont ismerjük az akkor uralkodott kiimát. T rritz a pleisztocént négy egym ással váltakozó szárazabb s nedvesebb szakaszra osztja. K ormos T ivadar szerint Magyarország pleisztocén klímaváltozásainak meg­ állapításánál első sorban a puhatestü faunára kell támaszkodnunk. Magyarország belsejéből ezek úgy a hogy ismeretesek, de határozott glaciális üledékek hiányában glaciális és interglaciális korszakokat biztosan megállapítani nem lehet. K ormos a pleisztocént egyelőre alsó és felső szakaszra osztja. A sztratigrafíai viszonyokból megállapítható, hogy a pleisztocén kezdetén nálunk bő vízfolyások voltak. E kor­ nak üledékeire homokos lösz következik (a németországi iSandlöss* faunájával)» mely azonban K ormos szerint inkább porral vegyes kissé homokos ártéri iszap, mint lösz. Erre igazi eolikus lösz következik, meleget, szárazságot kedvelő fajok maradványaival. Szerző szerint azonban az igazi lösz lerakodása idején sem volt nálunk füves puszta, hanem fel kell tennünk, hogy ebben az időben a maiaktól m ár alig eltérő klimatikus és növénybiologiai viszonyok uralkodtak. A löszképző­ dés megszűnésének vagy legalább is csökkenésének oka a kultura terjedésében rejlik. 3. C holnoky J knő — m iután a kongresszus előkészítő bizottsága hozzá külön felszólítást intézett — külön jelentést terjeszt be. Szerinte a posztglaciális klíma­ változások kezdését geologiai s agrogeologiai kutatásokkal nem lehet megoldani« A legtöbb adatot szolgáltatja még a jól ism ert Balaton tó, melynek régi turzásai hajdani magasabb vízállásokra utalnak, míg a tófenékbe ágyazott tőzegtelepek ala­ csony vízállásokra engednek következtetni. Mindezek az adatok azonban semmiféle útbaigazítást sem adnak a klimaingadozáeok szám ára és korára nézve. Többet mond ebben a tekintetben a D un a—Tisza közének hárm as buckazónája. A legtöbb homokot oly folyókból fújja ki a szél, amelyek száraz klimájú vidékeken folynak, amelyeknél alacsony vízállás és áradás sűrűn váltakozik. A hárm as buckazóna ilyképen három száraz időszakra utal.

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT tisztviselői az 1910

1912. évi időközben.

FUNKTIONÄRE DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT Eblök (Präsident): S c h a f a r z i k F e r e n c dr. m. kir. bányatanácsos, a kir. Józsefműegyetemen az ásvány-földtan ny. r. tanára, a Magy. Tud. Akadémia lev. tagja. Másodelnök (Vizepräsident): I g l ó i S z o n t a g h T am á s dr., királyi tanácsos és m. kir. bányatanácsos, a m. kir. Földtani Intézet aligazgatója. Első titkár (I. Sekretär): P a p p K á r o l y dr. m. kir. osztály geológus. Másodtitkár (II. Sekretär) : Y o g l V i k t o r dr. ra. kir. II. oszt, geológus Pénztáros (Kassier): A s c h e r A n t a l műegyetemi qufestor. A választmány tagjai (Ausschußmitglieder): I. A Budapesten lakó tiszteletbeli tagok : (ln Budapest wohnhafte Ehrenmitglieder.)

1.

dr. főrendiházi tag, nagybirtokos, a ni. kir. Földtani Intézet tb. igazgatója. 2. P u s z t a s z e n t g y Ö r g y i és T e t é t l e x i D a r á n y i I g n á c d r . v. b. t. t.. nyug. m. kir. földmívelésügyi miniszter és orsz. képviselő. 3. S á r v á r i és F e l s ő v id é k i gróf S z é c h e n y i B é l a , v. b. t. t., főrendiházi tag, m. kir. koronaőr. 4-. K o c h A n t a l d r ., a tudomány-egyetemen a geopaleontológia ny. r. tanára, a M. T. Akadémia rendes tagja, a Geological Society of London kültagja. S em sei S e m se y A n d o r

II. Választott tagok. (Gewählte Mi tgii ed er.)

1.

F ran zen au

Á g o s to n

dr., nemzeti múzeumi igazgatóőr, a M. T. Akadémia

lev. ta g ja . 2. H

3.

orüsitzky

H en r ik , m . k ir . o s z tá ly g e o ló g u s .

dr., m. kir. udv. tanácsos, műegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia r. tagja, a kir. Természettudományi Társulat főtitkára. 4. K a l e c s i n s z k y S á n d o r dr., m. kir. fővegyész, a M. T. Akadémia lev. tagja. 5. K r e x n e r J. S á n d o r dr., m. kir. udvari tanácsos, tud. egyetemi ny. r. tanár és nemzeti múzeumi osztályigazgató, a M. T. Akadémia r. tagja. Ilo s v a y L ajo s

TAOOK NÉVSORA.

6. Lóczi L ó c z y L a j o s dr., tud. egyetemi ny. r. tanár s a magy. kir. Földtani Intézet igazgatója, a M. T. Akadémia r. tagja. 7. L ő r e n t h e y I m r e dr., ogyetemi ny. rk. tanár, a M. T. Akad. lev. tagja. 8. M a u r i t z B é l a dr., tud.-egyetemi magántanár. 9. P á l f y Mór dr., m. kir. főgeológus. 10. Telegdi R o t h L a j o s , ni. k. főbánvatanácHos-főgeológus, a III. oszt. Vaskoronarend lovagja. 11. T r e i t z P é t e r m . kir. fő g e o ló g u s . 12. Zim ányi K á r o l y dr., nemzeti múzeumi őr, a M. Tud. Akadémia lev. tagja.

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TAGJAINAK NÉVSORA a z 1009. év végén. VERZEICHNIS DER MITGLIEDER DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT m i t Ende 1909. Jetjyzct. A lakóhely után következő szám a tag megválasztásának évét jelenti. A hol két 6zám fordul elő, ott az első (zárójel közötti) jelenti a rendes taggá választás évét, a második pedig a tiszteleti, pártoló, örökítő vagy levelezd taggá választás idejét.

Pártfogó. (Protektor.) G alanthai

herckg

E sterházy M ik ló s , Fraknó örökös ura, Edelstetten fejedelmi

grófja, Sopron vármegye örökös főispánja, cs. és kir. kamarás, az aranygyapjas rend lovagja, v. b. t. t., államtudományi doktor, cs. és kir. 11. hu-zárezredbeli tartalékos hadnagy.

Tiszteleti tagok. (Ehrenmitglieder.)

5

Blanford W. T., a londoni Royal Society tagja s a londoni geologiai társulat titkára, London. 188B. Capellini Giovanni, senatore dél regno, a bologniai egyetemen a geologia tanára, és a K. C'omitato geologico elnöke, Bologna. 1S8»>. Darányi Ignác dr. (puszfcaszentgyörgyi és tetétleni), v. b. t. t., m. kir. íöldmívelésügyi miniszter stb. Budapest. 1904. Koch Antal dr. tudomány-egyetemi ny. r. tanár, a Magyar Tudományos Aka­ démia r. tagja. Budapest, (186íi) 190!». Semecy Andor dr. (semseil, főrendiházi tag, nagybirtokos, a Szt. István-rend középkeresztese, a budapesti és kolozsvári tud. egyetemek tiszt, doktora, a M. Tud. Akadémia tiszt, és igazg. tugja, a kir. m. Természettud. Társulat

TAGOK NÉVSOKA.

tiszt, tagja, a m. kir. Földtani Intézet tiszt, igazgatója, a M. Nemz. Múzeum ásvány tári osztályának tiszt, osztályigazgatója, Budapest. (1876). Stäche Guido, cs. és kir. udv. tanácsos és a cs. k. geológiai intézet ny. igaz­ gatója, Wien. 1872. Sue6s Ede, a wieni tudomány-egyetem nyugalmazott tanára, a wieni cs. tud. akadémiának elnöke stb. Wien. 1886. Széchenyi Béla gróf, v. b. 1.1., főrendiházi tag, koronaőr, Budapest. 1904.

Levelező tagok. (Korrespondierende Mitglieder.) io Beszédes Kálmán, Konstantinápoly. 1874. Buda Ádám, földbirtokos, Reá. (188(3) 1885. Conwentz Hugó, prof. dr., nyugatporosz múzeumi igazgató, Danzig. 180-2. Felix János dr., a paleontologia tanára, Leipzig. 1888. Fraas Eberhardt dr., természetrajzi múzeumi konzervátor, Stuttgart. 189b. is Korniss Emil gróf, Budapest. 1880. Müller Károly, Villány. 1875. Roccatagliata Péter dr., Napoli. 1885. Stevenson John, a newyorki egyetemen a geológia tanára, New-York. 189á

Pártoló tagok. (Unterstützende Mitglieder.) Andrássy Dénes gróf, bányabirtokos, Dernő. 18S5. io Budapest székesfőváros 18S1. Első cs. és kir. szab. dunagőzhajózási társulat, Budapest és Pécs. 1S73. Eszakmagyarországi Egy. Kőszénbánya és Iparvállalat R. T. Budapest. INS5. Frank és Guttmann, építési vállalkozó cég, Újvidék. 1902. Kőszénbánya és téglagyár részv.-társulat, Budapest. 1S72. 45 M. kir. állami vasgyárak központi igazgatósága, Budapest, 1909. Nagyági m. kir. és magántársulati arany bányamű-vállalat, Nagyág. 1SSM. Osztrák-magyar államvasuttársaság, Wien. 18S5. Pesti hazai első takarékpénztár-egyesület, Budapest. 1883. Rimamurány-Salgótarjáni vasmű-részvénytársaság, Salgótaiján. 18S5. so Rudai tizenkét-apostol-bányatársulat, Brád. 1905. Szab. Osztrák-magyar Allamvasut-társaság igazgatósága, Budapest. 1909

Örökítő tagok. (Gründende Mitglieder.) Besztercebánya szab. kir. város tanácsa, Besztercebánya. 1SS5. Bethlen főiskola, Nagyenyed. 1902. Bezerédy Pál, földbirtokos, Hídja. 1881*. as Debreczen sz. kir. város törvényhatósága, 1909. Déchy Mór, birtokos, Budapest. (1875) 1897. Esztergomi főkáptalan, Esztergom. 1886. Fischer Samu dr., gyógyszertár-tulajdonos, Verőce. (1877) 1S88. Ilosvay Lajos dr., m. kir. udvari tanácsos, Budapest. (1883) 1885. »0 Inkey Béla (palini), földbirtokos, a M. Tud. Ak. 1. tagja, Tarótháza. (IS75) Kalecsinszky Sándor dr., m. kir. fővegyész, Budapest. (1882) 1902. Kauffmann Kamilló, ny. m. kir. bányakapitány, Budapest. (1866) 1890. Koch Antal dr., egj'etemi ny. r. tanár, Budapest. (1S66) 1SS4.

74

TAGOK NÉV80HA.

Korláti bazaltbánya részv.-társaság, Budapost. 1901. éi Leféber Ágoston, mélyfúrási vállalat, Budapest. 1909.

Lőrenthey luaro dr., egyet. ny. rk. tanár, Budapest. (1885) 1893. M. kir. kath. főgimnázium (Balla Pál alapítványa), Újvidék. 1883. Mattya8ovszky Jakab (mátyásfalvi), ny. m. kir. osztálygeologus (Zsolnay Vilmos nevére tett alapítvány), Pécs. (1872) 1900. Magyar kir. tengerészeti hatóság, Fiume. 1876. &o Mágócsy-Dietz Sándor dr., egyet. ny. r. tanár, a Budapest. (1877) 1885. Mednyánszky Dénes báró, Wien. (1851) 1905. Myskowszky Emil, bányamérnök, bányafel ügyelő, Mecsekszabolcs. (1903) 1904. Papp Károly dr., m. kir. osztálygeologus, Budapest (1897) 1907. Pethő Emil, földbirtokos. 1909. cs Rapoport Arnót (porodai) dr., bányabirtokos, Wien. 1891. Salgótarjáni kőszénbánya részv.-társaság, Budapest. 1874. Schafarzik Ferenc dr., müegyet. ny. r. tanár, Budapest. (1875) 1884. Szádeczky Gyula dr., egyet. ny. r. tanár, Kolozsvár. (1883) 1904. Szeged sz. kir. város tanácsa. 1909.
a) Budapesti rendes tagok. Amlreics János, min. tanácsos, központi igazgató. 1890. Apsay V. János, a «Bányászati és Kohászati Évkönyv* szerkesztője. 1908. Ascher Antal, műegyetemi quaestor. 1907. 7o Babes Kornél, bányavállalkozó. 1907. Balkay Béla, ügyvéd. 1905. Balló Rezső dr., tanár. 1908. Bauer Gyula, bányamérnök. 1902. Bauer Mór dr., ügyvéd. 1903. ™ Bedő Albert (kálnoki), nyug. m. kir. államtitkár, a M. Tud. Akad. lev. tagja. 1888 Berényi Sándor dr., ügyvéd. 1907. Bojár Sándor, lapszerkesztő. 1905. Braun Gyula dr., igazgató. 1885. Brössler J., mérnök-vegyész. 1904. so Bruck Albert, bányabirtokos. 1909. Budinszky Károly, fővárosi tanító. 1907. Burchard-Bélaváry Konrád, főkonzul, a főrendiház tagja. 1885. Dérer Mihály, m. kir. főbányatanácsos. 1874. Dicenty Dezső, szől. és bor. felügyelő. 1902. »s Emezt Kálmán dr., m. kir. geologus-vegyész. 1899. Eötvös Loránd báró, dr., v. b. 1.1., nyug. m. kir. miniszter. 1867. Erdős Lajos, tanár. 1900.

TAGOK NÉVSOKA.

75

Erdős Zsigmond dr., ügyvéd. 1007. Erőss Lajos dr., székesfőv. polgári iskolai tanár. 1885. »0 Fillinger Károly, székesfőv. keresk. iskolai igazgató. 1871. Finger Béla, tanárjelölt. 1908. Franzenau Ágoston dr., a M. Tud. Akad. lev. tagja, nemz. múzeumi igazgatóőr. 1877. Frohner Komán, egyet, hallgató. 1909. Gáspár János dr., kir. fővegyész. 1901. Görög Gábor, a Nyugat Magy. Kőszénbánya r. t. igazgatója. 1909. 95 Grsenzenstein Béla, v. b. t. t., ny. m. k. államtitkár. 1872. Grósz Lajos, székesfőv. polg. leányiskolái tanár. 1903. Hillebrand Jenő dr., tanárjelölt. 1909. H oitsy Pál dr., földbirtokos. 1885. Horusitzky Henrik, m* kir. osztálygeologus. 1897. íoo Horváth Béla dr., m. kir. segédvegyész. 1909. Hűnek Emil, egy. tanársegéd. 1909. H ü ttl Ernő, magánzó. 1890. ülés Vilmos, bányafőmérnök. 1901. Kadic Ottokár dr., m. kir. geologus. 1901. Kahn Gusztáv, a Mattoni cég budapesti képviselője. 1903. tos Kalmár János, iß., festőművész. 1909. Kilián Frigyes utóda, m. kir. egyetemi könyvárus. 1880. Kogutowicz Károly dr. l ‘J09. Klein Gyula dr., műegyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akad. rendes tagja. 1873. Koch Nándor dr., műegyet. tanársegéd. 1909. no Konkoly-Thege Miklós dr., m. kir. min. tanácsos, az Országos Meteorologiai Intézet igazgatója, a M. Tud. Akad. tiszt, tagja. 1905. Kormos Tivadar dr., m. kir. geologus. 1903. Kossuch János, üveg- és fayence-gyáros. 1SS0. Kosutány Tamás dr., az orsz. kém. int. és vegykis. állomás igazgatója, 1905. Kövesligethy Radó, egyet, tanár, a M. Tud. Akad. lev. tagja. 1899. ns Krenner József Sándor dr., m. kir. udvari tanácsos. 1864. Krizsó Jolán dr., bölcsészettanhallgató, Budapest. 1909. Kuncz Péter, ny. miniszt. 0 6 zt. tanácsos. 1868. Láng Mihály dr., miniszteri titkár. 1909. Lasz Samu dr., tanár. 1908. íto László Gábor dr., m. k. geologus. 1899. Lázár Vazul, m. kir. bányamérnök. 1908. Leféber Lajos, cégvezető. 1909. Legeza Viktor, székesfőv. felsőbb leányiskolái tanár. 1874. Leidenfrost Gyula, tanárjelölt. 1908. i*5 Lendl Adolf dr., műegyetemi magántanár. 1887. Lengyel Béla dr., miniszteri tanácsos, tud.-egyetemi ny. r. tanár, 1892. Leopold Andor, oklev. vegyészmérnök, törvényszéki hites vegyész. 1907. Liffa Aurél dr., m. kir. osztálygeologus. 1898. Lobmayer János Ferenc, magánzó. 1907. íso Loczka József, nemzeti múzeumi igazgatóőr. 1883. Lóczy Lajos (lóczi) dr., tud. egyetemi ny. r. tanár, a m. kir. Földtani Intézet igazgatója, a M. Tud. Akadémia rendes tagja. 1874. Löblovitz Zsigmond, könyvkereskedő, Budapest. 1909. Löw Márton dr., egyetemi tanársegéd. 1907.

70

TAGOK NÉVSORA.

Luk&os László dr., v. b. t. t., m. kir. pénzügyi miniszter. 1881 Machan Ottó, székesfővárosi mérnök. 189X. Maros Imre, in. kir. geológus. 1906. Maoritz Béla dr., egyet. m. tanár. 190.3. Méhes Gyula dr., tanár. 1906. Moesz Gusztáv dr., tanár, 1897. íéo Muraközy Károly dr., m. kir. kultur-veg^ész és műegyetemi m agántanár. I8S6. Nagy Dezső, udvari tanácsos, műegyetemi ny. r. tanár. 1884. Nagy Dezső (gyimesi), magán-geológus. 1900. Nagy László, állami tanítónő-képezdei c. igazgató, tanár. 1880. Natanson Thadée, az Erdélyi bánya részv.-társ. főigazgatója. 1904. 145 Neubauer Konstantin, műegyetemi tanársegéd. 1909. Pálfy Mór dr., m. kir. főgeologus. 1895. Paszlavszky József, m. k. főreálisk. c. igazg., tanár, a M. Tud. Akad. 1. tagja. 1873. Pávay-Vajna Ferenc, tanárjelölt. 1909. Pécsi Albert, tud.-egyet. földr. int. földrengési asszistense. 1907. íéo Petrik Lajos, m. kir. állami felső ipariskolai igazgató. 1887. Petrovics András, a MÁV. főfelügyelő. 1884. Pinkert Ede dr., főgimn. tanár. 1906. Pitter Tivadar, m. kir. térképész. 1905. Pollák Lipót, gyáros. 1905. 165 Posewitz Tivadar dr., m. kir. főgeológus. 1877. Prinz Gyula dr., egyet, magántanár. 1902. Réthly Antal, a m. kir. Orsz. Meteorologiai Intézet asszistense. 1909. Rombauer Emil, kir. főigazgató. 1886. Roth Károly (telegdi) dr., m. kir. geológus. 1909. íeo Roth Lajos (telegdi), m. kir. főbányatanácsos és főgeológus. 1870. Rozlozsnik Pál, m. kir. geologus. 1903. . Saxlehner Kálmán, magánzó. 1891. Schréter Zoltán dr., m. kir. geologus. 1906. Schuller Alajos dr., műegyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akad. r. tagja. 1874. 165 Schultes Emil, a szinyelipóci Salvator forrás-vállalat tulajdonosa. 1909. Schwarz Ignác, bányavállalkozó. 1904. Siegmetli Károly, ny. MÁV. igazgatóhelyettes. 1879. Siehmon Adolf, mérnök. 1874. ’Sigmond Elek, műegyetemi tanár. 1902. i7o Steinhausz Gyula, ny. m. kir. főbányatanácsos. 1871. Strömpl Gábor dr., tanárjelölt. 1907. Sz. Szathmáry László dr., müegyet. tanársegéd. 1907. Székány Béla dr., tanár. 1909. Szőcs Andor, szől. és bor. felügyelő. 1902. 176 Takács Bálint, bányavállalkozó. 1904. Téry Ödön dr., min. osztálytanácsos, m. kir. közegészségügyi fölügyelő. 1S7S. Thirring Gusztáv dr., a székesfőváros statisztikai hiv. igazgatója, 18S3. Tiles János, a Magy. ált. Kőszénb. r. t. főmérnöke. 190S. Timkó Imre, m. kir. osztálygeologus. 1899. íeo Toborffy Zoltán dr., egyet, tanársegéd. 1903. Treitz Péter, m. kir. főgeológus. 1891. Tuzson János dr., mű és tud.*egyetemi m. tanár 1900. Vadász M. Elemér dr., egyetemi tanársegéd. 1905. 186

TAGOK NÉVSORA.

77

Válya Miklós, székesfőv. polgári iskolai igazgató. 1876. iss Vargha György, tanár. 1900. W agner Jenő (zólyomi) dr., kir. tanácsos, vegyészeti gyártulajdonos. 1885. W artha Vincze dr., miniszteri tanácsos és műegyetemi ny. r. tanár. 1861. Winkler Lajos dr., egyet. rk. tanár, a M. Tud. Akad. lev. tagja. 1892. Zichy Tivadar gróf (zichi és vásonkeői), valóságos belső titkos tanácsos. 1907. im Zsigmondy Árpád, bányamérnök, főfelügyelő. 1883. Zsivny Viktor, műegyet. tanársegéd. 1907.

b) Vidéki rendes tagok.

iss

loo

tos

tio

si5

mo

ti5

Acker Viktor, m. kir. bányamérnök, Gyalár. 1904. Ádámosi Ferenc, m. kir. bányamérnök, Désakna. 1903. Antal Miklós, gazdatiszt, Czelna. 1900. Balás Jenő, bányamérnök, vasmű-üzemvezető, Menyháza. 1909. Baumerth Károly, bányatanácsos, főfelügyelő, Felsőbánya. 1887. Bene Géza, üzemvezető főbányamérnök, Vaskő. 1885. Beüti Engelbert, nagyolvasztó és öntődevezető, Nadrág. 1893. Bibel János, kir. tanácsos, műépítész, Oravica. 1886. Bothár Samu dr., városi orvos, Besztercebánya. 1885. Böckh Hugó dr. (nagysúri), kir. bányatan., bány. főisk. tanár, Selmecbánya. 1895. Böhm Ferenc, m. kir. bányamérnök, Nagy sármás. 1906. Bradofka Frigyes, m. kir. bányatan., bányahiv. főnök, Felsőbánya. 1890. Budai Ernő, oki. fémkohómérnök, Körmöcbánya, 1907. Cholnoky Jenő dr., egyet. ny. r. tanár, Kolozsvár. 1899. Csató János, kir. tanácsos, Alsó-Fehérm. ny. alispánja, Nagyenyed. 1867. Czirbusz Géza dr., főgimn. tanár, Nagybecskerek. 1898. Dornyay Béla, kegyesr. tanár, Rózsahegy. 1908. Dósa Gergely, nyug. körjegyző, Temesd. 1907. Endrey Elemér, kalkulátor, Ógyalla. 1901. Erdős Lipót, bányamérnök, Plavisevica. 1883. Eszterházy Gyula gróf, cs. és kir. kamarás, Pozsony. 1909. Farbaky István, m. kir. főbányatan., ny. bányászakad. igazgató, Selmeczbánya. 1871. Förster Elek, földbirtokos, Gyulakeszi. 1899. Fuchs Ármin, téglagyáros, Neszmély. 1907. Gaál István dr., főreálisk. tanár, Déva. 1904. Gerő Nándor, bányaigazgató, Salgótarján. 1883. Gesell Sándor (terebesfejérpataki), ny. m. kir. bányafőgeologus, főbányatanácsos, az osztr. cs. vaskorona rend H I. o. 1. Besztercebánya. 1871. Glos Arthur, fürdőigazgató, Csíz. 1890. Győrfify Árpád báró, földbirtokos és arany bány a-tulajdonos, Brád. 1907. György Albert, az osztr. magy. áll. vasúttárs. főmérnöke. 1898. Gyurkovich József, urad. jószágigazgató, Nádasdladány. 1909. Gyürky Gyula (gyürki), bányaigazgató, Ózd. 1885. Halm ai József, főgimnáziumi tanár, Nagybánya. 1876. H enrich Viktor, bányamérnök, Petrozsény. 1896. Herrm ann A. Árpád, bányafőmérnök, Anina. 1902. Hoffmann Géza, bányaigazgató, Köpec. 1909. Hollaki Im re, birtokos, Acsuca. 1907. Huber Imre, piarista tanár, Kolozsvár. 1901.

7K

TAGOK NRVROUA.

Huly&k Valér, tanár, Eperjes. 100!). Hunyadi István, m. kir. vegyész, Mezőhegyes. 1901. Inkey Im re báró, cs. és kir. követségi titkár, Hasin ja, Horvátország. 1905. Illyés Tibor, fürdőtulajdonog, Szovátafürdő. 1909. Jahn Vilmos, vasgyárigazgató, Nadrág. 1893. 886 Jánk Sándor, bányamérnök. Rudabánya. 1908. Jez Simon, bányaigazgató, Tatabánya. 1905. Joós István, m. kir. üzemfelügyelő, Diósgyőr. 18Ő1. Joós Lajos, m. kir. főmérnök, bány. és kohóhiv. főnök. Oláhláposbánya. 1883. Junker Ágoston, ev. gymnasiumi tanár, Besztercebánya. 1887. 840 Kachelmann Farkas, m. kir. bányatanácsos, Selmecbánya. 1885. Karczag István, bérlő, Keszthely. 1902. Kazay Endre, gyógyszerész, Nagyszalatna. 1907. Klekner László, bányagondnok, Vashegy. 1893. Kralovánszky Imre, oki. bányamérnök, Nemtibánya. 1906. t 46 Krausz Nándor, bányagondnok, Rozsnyó. 1902. Lackner Antal, bányafőmérnök, Óradna. 1904. Lenk Jenő, tanáijelölt, Sopron. 1909. Laczkó Dezső, kegyesrendi főgimn. tanár, Veszprém. 1897. Litschauer Lajos, kir. főmérnök, Selmecbánya. 1886. 860 Maderspach Livius, m. kir. bányatanácsos, Zólyom. 1893. Maiéter László dr., ügyvéd, Pécs. 1906. Mamusich Bódog dr., ügyvéd, Szabadka. 1907. Mándi György, bányamérnök, Felsőszászberek. 1 • 07. M artiny István, m. kir. bányatanácsos, bányaügyi előadó, Nagybánya. 1883. 866 Mayer Márton, tanár, Szeged. 1907. Mossóczy Sándor, m. kir. bányamérnök, Marosujvár. 1902. Muntyán Izidor, m. kir. bányabiztos, Besztercebánya. 1909. Müller Sándor, bányafőmérnök, Ózd. 1907. Niágul Miklós, bányatulajdonos, Temesszlatina. 1909. «60 Nopcsa Ferenc báró, dr., Újarad. 1899. Noszky Jenő, lyceumi tanár, Késmárk. 1906. Obicsán Lázár, földbirtokos, Karácsonyiliget. 1909. Oelberg Gusztáv lovag, m. kir. bányakapitány, Zalatna. 1867. Pantocsek József dr., orsz. kórházi ig., a közegészségügyi tan. tagja, Pozsony. 1885. les Pauer Viktor (kápolnái), m. k. bányamérnök, Nagybánya. 1902. Pelachy Ferenc, kir. főbányamérnök, Abrudbánya. 1887. Pettenkoffer Sándor, m. kir. szől. és bor. fölügyelő, Budafok. 1901. Podek Ferenc, hivatalnok, Brassó. 1908. Profanter János dr., kir. bányamű-orvos, Aknasugatag. 1885. <870 Reitzner Miksa, m. kir. bányatanácsos, Körmöcbánya. 1874. Réz Géza, m. k. bányász, és érd. főisk. tanár, Selmecbánya. 1888. Richter Aladár dr., egyet, tanár, Kolozsvár. 1909. Riegel Vilmos, bányafölügyelő. 1890. Roth Flóris, bányaigazgató, Petrozsény. 1904. *76 Ruffiny Jenő, bányatanácsos, Dobsina. 1872. Ruzitska Béla, tud.-egyet. rk.-tanár, Kolozsvár. 1888. Schaffer Antal, m. kir. műszaki tanácsos, Visegrád. 1901. Schmidt Lajos, kir. bányafőmérnök, Verdnik. 1909. Schreiner János, káptalani jószágfelügyelő, Veszprém. 1898. im

TAGOK NÉVSORA.

79

vo Schuster Henrik dr., orvos, Arad. 1907. Schwarz Adolf, bányavállalkozó, Esztergom. 190$. Sikora Gyula, bányamérnök, Pécs. 1902. Singer Bálint, bányafőmérnök, Nagymányok. 1891. Somogyi Aladár, r. k. tanító, Ujlót. 1909. sas Starna Sándor, m. kir. mérnök, Alsóhámor. 1885. Steiger Zsigmond, bányafőmérnök, főbányahiv. főnöksegéd, Aknaszlaftna. 11Ä)4. Szellemy László, m. kir. bányafőmérnök, Felsőbánya. 1889. Szentpétery Zsigmond dr., egyet, tanársegéd, Kolozsvár. 1906. Szilády Zoltán dr., egyet, magántanár, ev. ref. főgimn. tanár, Nagyenyed. 1899. mo Teschlei* György, állami főreálisk. tanár, Körmöcbánya. 1875. Themák Ede, kir. reálisk. tanár, Temesvár. 1869. Tirscher József, m. kir. bányatanácsos, Szélakna. 1876. Tóth Im re dr. (vértesi), kerületi főorvos, Selmecbánya. 1900. Tweraser Károly, bányatulajdonos, Karánsebes. 1909. »6 Ujj János, a Fehérkörös ármentesitő társulat igazgató-főmérnöke, Kisjenő, 1909. Ulicsny Károly, m. kir. szől.-bor. felügyelő, Csáktornya. 1902. Várnai Ernő, tanár, Baja. 1909. Vaszary Gyula, uradalm i intéző, Pusztamarót. 1907. Vaszary Mihály, uradalm i igazgató, Esztergom. 1907. soo Veress József, m. kir. főmérnök, zúzóműfölügyelő, Szélakna. 1895. Villani Frigyes báró, dr., min. fogalmazó, Fiume. 1909. Vitális István dr., lyceumi tanár, Selmecbánya. 1902. Vogl Viktor dr., m. k. geológus, Rákospalota. 1907. Wattenwyl Lipót báró, földbirtokos, Bori (Nyitra vm.). 1909. 805 Wiek Gyula, bányamérnök, Szomolnokhuta. 1905. Wolafka Antal, jószágigazgató, Debrecen. 1899. Wollman Kázmér, földbirtokos, Mezőlaborc. 1901. Zsilinszky Endre dr., földbirtokos, Békéscsaba. 1895.

c) Rendes tagok jogaival biró intézetek és egyesületek: Állami polgári fiúiskola, Abrudbánya. 1909. 8io M. kir. állami főreáliskola, Arad. 1880. Drenkovai kőszénbányaművek igazgatósága, Berzászka. 1885. Tud.-egyetem földtani és őslénytani intézete, Budapest. 1899. Tud.-egyetemi Természetrajzi Szövetség, Budapest. 1907. M. kir. József műegyetem ásv.-földtani intézete. Budapest. 1906. 8i6 M. kir. országos meteorologiai és földmágnességi intézet, Budapest. 1902. M. kir. állami főgimnázium, Budapest, III. kér. 1906. M. kir. állami főgimnázium, Budapest, VI. kér. 1904. M. kir. állami főgimnázium, Budapest, X. kér. tiszt viselőtelep. 190S. Kegyes tanitórendi főgimnázium, Budapest, 1905. sso M. kir. állami föreáliskola, Budapest. VI. kér. 1897. Magyar Általános Kőszén bán}Ta részv. társ., Budapest. 1905. Beocsini cementgyári unió r. t., Budapest. 1909. Egercsehi kőszénbánya r. t., Budapest. 1909. Esztergom-Szászvári kőszénbánya r. t., Budapest. 1909. tts Felsőmagyarországi bánya és kohómü részv. társ., Budapest. 1905. Xaláni bánya és kohó részvénytársaság központi igazgatósága, Budapest. 1884.

TAGOK NKA80RA.

Salgótarjáni kőszénbánbánya r. t., Budapest. 1909. Magyar Földrajzi Intézet r. t., Budapest. 1909. Magyar petroleumipar r. t., Budapest. 1909. sso M. kir. áll. főgimnázium, Dés. 1909. M. kir. állami főreáliskola, Debrecen. 1909. Esztergom város tanácsa. 1873. Pannonhalmi főmonostori könyvtár, Győrszentmárton. 1891. Nagygimnázium könyvtára, Gyulafehérvár. 1881. 885 Felsőmagyarországi Rákóczi-Múzeum. Kassa. 1909. M. kir. állami főreáliskola, Kassa. 1890. Reform, főiskola, Kecskemét. 1873. Ag. ev. lyceum, Késmárk. 1906. Ferenc József tud.-egyetem földrajzi intézete, Kolozsvár. 1995. no Ferenc József tud.-egyetem ásv.-földtani intézete, Kolozsvár. 1906. M. kir. gazdasági akadémia talajismereti tanszéke, Magyaróvár. 1904. Ev. ref. kollégium, Marosvásárhely. 1903. M. kir. állami felső kereskedelmi iskola, Miskolc. 1907. M. kir. állami polgári iskola, Miskolc. 1883. ms Reform, főgimnázium, Miskolc. 1880. Északmagyarországi egyesitett kőszénbánya- és iparvállalat Mizserfa. 1909. Vasipar-társulat igazgatósága, Nadrág. 1882. Nagykőrös r. t. v. 1909. Községi iskolai könyvtár, Nagyvárad. 1893. ásó Ag. h. ev. főgimnázium, Nyíregyháza. 1905. M. kir. Konkoly-alapítványú astrofizikai obszervatorium, Ógyalla. 1902. M. kir. országos meteorologiai és földmágnességi obszervatorium, Ógyalla. 1902. All. tanitónőképzőintézet, Pozsony. 1909. Protestáns főgimnázium természetrajzi muzeuma, Rimaszombat. 1905. 355 Orsz. m agyar bány. és koh. egyesület salgótarjáni osztálya, Salgótarján. 1905 M. kir. bányászati és erdészeti főiskola, Selmecbánya. 1903. Ag. hitv. ev. lyceum, Selmecbánya. 1899. Selmecbánya város tanácsa. 1875. M. kir. állami főreáliskola, Sopron. 1902. seo Szabadka szab. kir. város. 1909. Kuún reform, kollégium, Szászváros. 1875. M. kir. áll. főgimnázium, Szegzárd. 1909. M. kir. áll. főreáliskola, Székelyudvarhely. 1908. Szováta gyógyfürdő igazgatósága, Szovátafürdő. 1909. s a s Csiktusnádi gyógyfürdő birtokosainak szövetkezete Tusnádfürdő. 1909. M. kir. agyagipari szakiskola, Ungvár. 1898. Róm. kath. főgimnázium, Veszprém. 1899. Veszprémvármegyei Mnzeum, Veszprém. 1908. Veszprémmegyel gazdasági egylet, Veszprém. 1909. 37o Geologisches Institu t d. k. k. Universität, Wien. 1905. Geo-palceontol. Nemzeti Múzeum, Zagreb. 1896. M. kir. állami főgimnázium, Zombor. 1885.

ALAPÍTVÁNYOK.

81

d) Magyarországon kívül lakó tagok. st*

Botez Gh., geologus, Bucure^ti. 1908. Chesnais A. dr., vegyész, geologus, bányatanácsos, Paris. 1909. Fuchs Tivadar, cs. udvari tanácsos, term r. udvari múzeum nyugalm. igazgató, Wien. 1879. Görgey Rudolf, egyetemi hallgató, Wien. 1908. Hamberger József, bányafőfelügyelő, Teplitz-Schönau. 1901. 38 * Hörnes Rudolf dr., egyetemi tanár, Graz. 1884. Katzer Friedrich dr., boszniai-herczegov. geologus, Sarajevo. 1S99. Mrazec L., egyet, tanár Bucuresji. 1S97. Noth Gyula, bányaigazgató, Barwinek (Galicia). 1885. Ősi János Jenő, a Mexican & General Syndicate Ltd. igazgatója, Apartado. 1900. 38* Seligmann Gusztáv, kereskedelmi tanácsos, Coblenz. 1893. Staff János dr., egyet, magántanár, Berlin. 1904. Tapger H enrik dr., tanárjelölt. Wien. 1904. Uhlig Viktor dr.. egyetemi tanár, Wien. 1891. Zujovic J. M., főiskolai tanár, Belgrad. 1886.

e) Levelezők. (Korrespondenten.) aeo Adam Arnold, r. k. tanító, Úrkút. 1908. Kovách Károly, polgármester, Zalaegerszeg. 1888. Lunácsek József, néptanító, Felsőesztergály. 1888. Stark Zsigmond, gyárvezető, Úrkút. 1908.

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT RÉSZÉRE TETT ALAPÍTVÁNYOK 1909. évi december 31-én.

FUNDATIONEN ZU GUNSTEN DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT am ‘31. Dezember 1909. 1850. 1851. 1856. 185S. 1860. 1864. 1867. 187á.

—

(\) Gróf Andrássy György

(1) Báró Podinaniczky János.,,. (f) Báró Sina Simon „ _ _____ (f) Ittebei Kis Miklós .... (\) Prudniki Hantken Miksa, Budapesten íf) Dr. Schwarz Gyula, Budapesten _ _ „ _ íj) Dräsche H enrik lovag Bécsben_. _ — Pesti kőszénbánya- és téglagyártársulat __ ._ _ Salgótarjáni kőszénbányatársulat _

Földtani Közlöny. XL. köt. 19Í0

készpénzben

« a Ä

« « •

«

210 kor. 210 « 1050 « 210 « 210 • 300 c 200 • 600 « 200 «

ala pítv á n y o k .

1873. Ae olső cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási Társulat, Budapest és Pécs _ _ _ _ _ _ _ _ _ készpénzben — (t) Kállay Benjamin, Bécsben _ _ _ _ _ • 1876. (f) Rónay Jácint, Pozsonyban _ _ _ _ _ _ • — M. kir. tengerészeti hatóság, Fiumében _ _ _ « 1877. (t) Gróf Erdődi Sándor _ _ _ _ _ _ _ « 1879. Gróf Karácsonyi Guidó Rudolf-alapitványából _ « 1881. Budapest székes főváros _ _ _ _ _ _ « 1883. (f) Okányi Szlávy József, Budapesten _ _ • — és 1885. A pesti hazai olső Takarékpénztár-Egyesület < — A nagyági m. kir. és magántársulati aranybányamú vállalat _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ « — Balla Pál, Újvidéken _ — • — Balla Pál alapítványa az újvidéki m. kir. főgymn. nevére _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ « 1884. Bezerédy Pál, Budapesten _ _ _ _ _ _ • — (|) Modrovits Gergely _ _ _ _ _ _ _ _ • — (+) Zsigmondy Vilmos, Budapesten _ _ _ _ « — Dr. Koch Antal, Budapesten _ _ _ _ állampapírban — (|) Dr. Roth Samu, Lőcsén _ _ _ • — Dr. Schafarzik Ferenc, Budapesten _ _ _ _ « — (f) Dr. Szabó József, Budapesten _ _ _ _ « 1884. Dr. Ilosvay Lajos, Budapest • 1885. Zsigmondy Béla, Budapesten _ _ _ _ _ • — (f) David Vilmos, Budapesten _ _ _ _ _ _ « — (|) Gróf Andrássy Manó, Budapesten _ _ _ • — (|) Húsz Samu, Budapesten _ _ _ _ _ _ • — (f) Felső-Szopori Tóth Ágoston, Gräcban _ _ « — (f) Klein Lipót, Budapesten _ _ _ _ _ _ készpénzben — Gróf Andrássy Dénes, Dernőn _ _ _ _ _ « 1885. Északmagyarországi egyesitett kőszénbánya és iparvállalat részvénytársulat, Budapesten _ _ _ _ « — Rim am urány - Salgótarjáni vasmű részvénytársaság, Salgótarjánban _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ « — Fülöp, szász-coburg-góthai herczeg ő fensége vas­ gyára Pohorellán _ _ _ _ _ _ _ _ _ « — Beszterczebánya sz. kir. város _ _ _ _ _ • — (f) Gróf Csáky László, Budapesten _ _ _ _ « — Osztrák-magyar szabadalmazott Államvasút-Társaság, Budapest és Wien _ _ _ _ _ _ _ _ « — Dr. Mágócsy-Dictz Sándor, Budapesten _ _ _ « — (f) Dr. Pethő Gyula, Budapesten _ _ _ _ _ állampapírban — (t) Kempelen Imre, Mohán _ _ _ _ _ _ készpénzben 1886. Dr. Kuncz Adolf, prépost, Csorna _ _ _ _ _ « — (t) Dr. Herich Károly, Budapesten _ _ _ _ « — Esztergomi főkáptalan _ _ _ _ _ _ _ _ ■ — P. Inkey Béla, Budapesten _ _ _ _ _ _ « 1887. (f) Dr. Staub Móricz, Budapesten _ _ _ _ _ « — Dr. Szontagh Tamás, Budapesten _ _ _ _ « 1888. Dr. Fischer Samu, Budapesten... _ _ _ _ _ «

400 200 200 200 200 200 400 400 400

kor. « « • . • « « «

400 « 200 « 200 200 200 400 200 200 200 400 200 200 200 400 200 200 200 400

« • « « ■ ■ « « • « • • « « t •

400 « 400 « 200 « 200 « 400 « 400 200 200 400 200 200 200 200 200 200 230

« ■ • « « « « « « « '•

83

ALAPÍTVÁNYOK.

1890. Kauffmann Kamilla, Budapesten.. _ _ _ _ készpénzben 1891. Porodai dr. Rapoport Arnót, Bécsben _ _ _ _ « 1892. Özv. dr. Hofmann Károlyné bold. félje dr. Hofmann Károly emlékére _ _ _ _ _ _ _ _ _ « 1893. Dr. Lőrenthey Imre, Budapesten _ — _ _ « 1893. Dr. Zimányi Károly, Budapesten _ _ — _ — « 1895. Urikány-Zsilvölgyi Magyar kőszénbánya RészvényTársaság Budapesten _ _ _ _ _ _ _ _ « 1896. (f) Királdi Herz Zsigmond, B u dapesten — « 1897. Déchy Mór,'Budapesten _ _ _ _ _ _ _ « 1900. Mattyasovszky Jakab (mátyásfalvi) Pécsett Zsolnay Vilmos nevére _ _ _ _ _ _ _ _ _ « 1901. Korláti bazaltbánya részvénytársaság Budapesten o « 1902. Bethlen főiskola Nagj’enyed _ _ _ _ _ _ — (t) Adda Kálmán nevére Adda Viktor dr. _ _ « — Guttm ann és F rank építési vállalkozó ezég Újvidéken « — Rudai tizenkét apostol bányatársulat Brádon _ _ « — Kalecsinszky Sándor, Budapesten _ _ _ _ « 1904. Szádeczky Gyula dr., Kolozsvár _ _ _ _ _ « — Schafarzik Ferencz dr., Budapesten 1884-ben tett. alapítványához még _ _ _ _ _ _ _ _ « — Myskowszky Emil, Mecsekszabolcs _ _ _ _ « 1905. Gróf Széchenyi Béla, Budapest_ _ _ _ _ _ « Báró Mednyánszky Dénes, W ien_ _ _ _ _ « Koch Antal dr., Budapest 1884-ben tett alapít­ ványához _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ « 1906. Gróf Zselénszky Róbert, Budapest _ _ _ _ « 1907. Papp Károly dr., m. kir. geologus, Budapest _ _ « 1908. Szádeczky Gyula dr., Kolozsvár, 1904-ben tett alapítványához_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ « 1909. Pethő Emil, földbirtokos, Sármellék .................................. • — Leféber Ágoston kút-, vízműépítési- és mélyfúrási vállalat, Budapest _ _ _ _ _ _ _ _ « — Magy. kir. állami vasgyárak központi igazgatósága, Budapest ......... _ .... _ _ ............... .............. « — Szabadalmazott osztrák-magyar államvasút-társaság m agyar bányái, hutái és uradalmainak igazgatósága, Budapest .... ... _ _ _ _ _ « — Városy Gyula, Kalocsa _ _ _ _ _ _ « — Szeged sz. kir. város .... _ _ _ _ _ _ _ « — Debrecen sz. kir. város _ _ «

200 kor. 200 • 200 « 200 < 200 • 200 « 200 « 200 « 200 200 200 200 400 400 200 200

« « « « « « « «

100 200 1000 220

« • « «

100 « 200 « 200 « 70« 200 * 200 « 400 f

400 200 200 200

fi*

« « « «

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT BARLANGKUTATÓ BIZOTTSÁGÁNAK MEGALAKULÁSA. Társulatunk 1910 február hó 10-én tartott közgyűlése elhatározta a tár­ sulat kebelén belül a Barlangkutató Bizottság megalakítását. A közgyűlés ezen határozatát az elnökség a következő átiratban tudatta Siegmeth Károlt lovag­ gal, mint a Bizottság megválasztott elnökével: 15—1910. Magyarhoni Földtani Társulat. Budapest, 1910 február 18. Nagysá­ gos S ie g m e th K á r o l y lovag, nyug. máv. igazgatóhelyettes Úrnak, mint a Magyar­ honi Földtani Társulat Barlangkutató Bizottsága Elnökének. Budapest. Van sze­ rencsénk Nagyságodat értesíteni, hogy a Magyarhoni Földtani Társulat 1910 febr. hó 3-án tartott választmányi ülése a Barlangkutató Bizottságnak 1910 jan uár hó 28-án kelt jegyzőkönyvében foglalt jelentését tudomásul vette, s a Bizottság tiszti­ karának megalakulását helybenhagyta. E szerint a Barlangkutató Bizottság tiszti­ kara a következő: eln ö k : S ie g m e th K á b o l y lovag, nyug. Máv. Igazgatóhelyettes; társelnök: dr. J o r d á n K á r o l y , a földrengési számoló intézet igazgatója; előadó: dr. K a d ió O t t o k á r , állami geologus. Ugyanez a választmányi ülés egyúttal elhatá­ rozta, hogy a Magyarhoni Földtani Társulat közgyűlésének javasolja, hogy a Tár­ sulat a Barlangkutató Bizottság részére az 1910. évre 400 korona, azaz négyszáz korona segélyt utaljon ki. A Bizottság úgy a végzendő, m int a végzett munkálatok­ ról a Társulat Választmányának köteles beszámolni, s általában a Bizottság m in­ den tekintetben a Választmány hatásköre alá tartozik. A Választmány ezen h atá­ rozatát az 1910 február hó 10-én tartott közgyűlés egyhangúlag tudomásul véve, a közgyűlés elnöke a Barlangkutató Bizottságot megalakultnak jelentette ki. A midőn ezekről Nagyságodat értesíteni szerencsénk van, felkérjük, hogy a közgyűlés h atá­ rozatát a Barlangkutató Bizottság tisztikarával és tagjaival közölni mélti'ztassék. A Bizottság működéséhez sok sikert és szerencsét kívánva, vagyunk kiváló tisztelettel: dr. S c h a f a r z i k F e r e n c , a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke. Dr. P app K á r o l y , a Magyarhoni Földtani Társulat elsőtitkára.

Jegyzőkönyv a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t B a r l a n g k u t a t ó B i z o t t s á g á n a k 1910 j a n u á r i u s hó 28-án t a r t o t t m e g a l a k u l ó é r t e ­ k e z l e t é r ő l . A Magyarhoni Földtani Társulatnak f. é. januárius hó 5-én tartott választmányi ülésen dr. L ó c z y L a j o s választmányi tag azt az indít­ ványt tette, hogy a Társulat mindazon tagjai, a kik a barlangok iránt külösen érdeklődnek, a Társulat kebelében bizottsággá tömörüljenek, dolgozzanak ki egy munkatervezetet és egyesült erővel lássanak hozzá a hnzai barlangok szakszerű kutatásához. A tek. Választmány ezt az indítványt elfogadva, ki­ küldte alelnökét, dr. S c h a f a r z i k F e r e n c urat és dr. L ó r e n t h e y I m r e I. titkár urat, hogy magukat az érdekeltekkel összeköttetésbe helyezzék és lehetőség szerint a Bizottság megalakulását elősegítsék.

85

A BARLANGKUTATÓ BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA.

M e g h í v á s m e n t : B udinszky K ároly , H

en r ik ,

F

erenc,

d r . J ordán K ároly , d r. K adic

d r.

H ill eb r a n d

O ttok á r ,

J enő, H

orusitzky

M yskovszky E m il , P ávay V.

S ie g m e t h K ároly , d r . S tröm pl G ábor é s d r . S zilády Z oltán u r a k n a k .

N e v e z e tt e k d r. H ill ebra n d J en ő , M yskovszky E m il é s d r . S zilády Z oltán u r a k k i v é t e lé v e l, k i k a z o n b a n l e v é l b e n j e l e n t e t t é k F e r e n c a l e l n ö k e l n ö k l e té v e l k é t i z b e n

h o z z á j á r u l á s u k a t , d r . S chafarzik

tan ácsk o zta k ,

m ia la tt a

d o l g o k a la p o s

m eg b eszélése k ö z b en k itű n t, h o g y a « B a rla n g k u ta tó

B i z o tts á g »

m eg a lak ításá ­

h o z a k e llő l e l k e s e d é s é s

a m b i c ió

m egvan,

m ire

je le n le v ő k n e k

a

tén y le g es

m e g a l a k u l á s t a j á n l o t t a , e g y b e n p r o p o n á l v á n S ieg m e t h K ároly lo v ag , n y u g . m á v . i g a z g a t ó h e l y e t t e s u r a t e l n ö k n e k , d r . J ordán K ároly u r a t , a f ö l d r e n g é s i s z á m o l ó in té z e t ig a z g a tó já t

a le ln ö k n e k

és

d r.

K adic

O ttokár

e lő a d ó n a k , a m i t a j e l e n v o lta k h e ly e s l ő l e g é s v á l a s z t á s m e g e j t é s e u t á n d r. S chafarzik F er e n c id ő p o n tig

v e z e t te ,

fe lsz ó líto tta

az

á lla m i

eg y h an g ú la g

g e o ló g u s

a le l n ö k , a k i a z

új .e l n ö k s é g e t ,

u rat

e lfo g a d tak . E z e n ügyet

ho g y a v ezetést

ezen

á tv e g y e .

S ie g m e t h K ároly t i s z t i t á r s a i v a l e lf o g la lv a e ln ö k i s z é k é t, m i n d e n e k e l ő t t k ö s z ö ­ n e t é t m o n d o t t d r . S chafarzik F ere n c t á r s u l a t i a l e l n ö k n e k a z e d d ig k i f e j t e t t és e r e d m é n y t ő l k i s é r t f á r a d o z á s á é r t . M i u t á n az új e l n ö k is r á u t a l t a o B a r l a n g k u t a t ó

B izo ttsá g »

k re álásán a k

f e lk é r i e g y b e n d r . K adic O ttokár e lő a d ó t , t e v é k e n y s é g é t i s m e r t e t n é és

hogy

az

e ls ő

hogy

a

m ost

a

m aga

re n d k ív ü li b izo ttsá g

teen d ő k re

részéről

fo n to ssá g á ra,

á lta l

v o n a tk o z ó la g

k ifejten d ő kon k rét

j a v a s l a t o t t e n n e , a m e l y f e l h í v á s n a k e lő a d ó k ö v e t k e z ő k b e n f e le l t m e g :

A M a g y a r h o n i F ö ld ta n i T ársu lat «B a r la n g k u t a tó B i z o t t s á g a » te v é k e n y ­ ségének körixlszabása és költségvetésének tervezete 1910-re. I. A B i z o t t s á g

l e g s ü r g ő s e b b t e e n d ő i : 1. Bibliográfiái barlangkatalógus és térkép össze­ állítása és kiadása. 2. Tájékoztató előadások tartása és ismertető cikkek közrebocsájtása. 3. Valamelyik kisebb budavidéki barlan gn ak mintaszerű átkutatása. 4. Az Aggteleki barlang rendszeres kutatásának megkezdése H. A t e e n d ő k h ö z s z ü k s é g e s k ö l t s é g e k : 1. A barlang-katalógus és térkép kiadása, mely mint melléklet a Földtani Közlönyhöz jelenne meg, 400 kor. 2. Az ismertető cikkeknek különlenyomatai a nagyközönség érdek­ lődésének felébresztésére és diapozitivumok készítése 300 kor. 3. Mintaásatás valamelyik kisebb budavidéki barlangban 1000 kor. 4. Rendszeres ásatás az Aggteleki barlangban, és pedig: a) Felügyelet és útbaigazítás 150 kor. b) Az ásatással megbízott kutató költségei 30 munkanapra 400 kor. e) Munkások 30 munkanapra 1000 kor. d) Világítás, robbantás, levelezés és egyéb kiadások 350 kor. 5. Évi jelentés publikálása, mely mint a Földtani Közlöny pótfüzete jelenne meg, 400 kor. Ezek szerint 4000 korona költséggel megindíthatónak véljük a hazai tudományos barlangkutatást. Pénzsegély iránt a Magyar­ honi Földtani Társulat egyes intézeteknél, társulatoknál és hatóságoknál lépé­ seket fog tenni. HL Á l t a l á n o s h a t á r o z a t o k . 1. A Bizottság tudományos eredmé­ nyeit első sorban a Magyarhoni Földtani Társulat szakülésein mutatja be, összes tevékenységéről pedig az év végén egy külön évi jelentésbon a Magyar­ honi Földtani Társulat Választmányának számol be. 2. A Bizottság pénzét az anyaegyesület pénztárosa őrzi és kezeli. A kiutalványozás a Bizottság elnö­

8 ti

A

barlangkutató

b izo ttsá g

megalakulása.

kének rendeletére történik, aki ezért viszont a választmánynak felelős. 3. A munkatervezet minden évre előre mutatandó be a Magyarhoni Földtani Társulat Választmányának, annyival is inkább, mivel a pénzszerzés közvetí­ tését a Magyarhoni Földtani Társulat vállalja magára. Dr. S c h a f a r z i k F e r e n c alelnök, dr. L ö r e n t h e y I m r e I . titkár, B u d in ^ z k y K á r o l y és dr. S t r ö u p l G á d o r helyeslő és a tárgyat még közelebbről megvilá­ gító fölszólalásai után a Barlangkutató Bizottság elhatározta, hogy e jelen jegyzőkönyvet és a benne foglalt rövid muokatervezetet a Magyarhoni Föld­ tani Társulat Választmányához fölterjeszti, kérve, hogy az igen tisztelt Tár­ sulat mint anyaegyesület a Barlangkutató Bizottság megalakulását szives tudomásul venni és a közgyűlésen szentesíteni kegyeskedjék. S i e g m e t h K á r o l y elnök, dr. K a d ió O t t o k á r előadó. Hitelesítik: dr. S c h a f a r z i k F e r e n c , a föld­ tani társulat alelnöke é s H o r u s i t z k y H e n r i k m. kir. osztálygeológus.

SU PPLEM EN T ZUM

FÖLDTANI KÖZLÖNY XL. BAND.

JANUAR—FEBRUAR 1910.

l-i.

HEFT.

AN UNSERE LESER. Indem wir im Sinne des Beschlußes der Generalversammlung vom 10. Feber 1910 die Leitung der Ungarischen Geologischen Gesellschaft für das nächste Triennium übernehmen, erachten wir es für unsere Pflicht, wenn auch in Kürze jenen Weg zu bezeichnen, auf welchem wir künftig schreiten wollen. Ein Bückblick auf die Vergangenheit der Gesellschaft zeigt, daß die getreuesten Anhänger derselben stets die Berg- und Hüttenleute, die sich mit Naturwissenschaften befassenden Professoren, Arzte, Ingenieurs* sowie Naturfreunde aus dem Kreise der Grundbesitzer waren. Diese Tatsache berechtigt zu der Hoffnung, daß uns diese begeisterten Ver­ bündeten auch in Zukunft unterstützen werden. Nach § 2L unserer Statuten i s t d ie U n g a r i s c h e G e o l o g i s c h e Gesell sch af t eine w is s en s c h a ftlic h e Vereinigung, deren Z i e l di e P f l e g e d e r G e o l o g i e u n d d e r v e r w a n d t e n W i s s e n s ­ z w e i g e ist. Um dieses Ziel nach Möglichkeit zu erreichen, und die Entwicklung der Gesellschaft zu sichern, haben wir entschlossen, sowohl im Leben der Gesellschaft, als auch bei der Redaktion des Földtani Közlöny innerhalb der Schranken der Statuten — einige Änderungen zu treffen. Betreffs der F a c h s i t z u n g e n w o l l e n w i r di e e r p r o b t e n P f a d e n i c h t v e r l a s s e n , doch werden wir trachten mehr Mannigfal­ tigkeiten das Programm derselben zu bringen. Ein bis zweimal jährlich sollen außerdem Vorträge von allgemeinerem Interesse gehalten werden, welche am Tapet befindliche, interessantere Fragen der theoretischen sowohl als auch der praktischen Geologie dem Publikum — allenfalls mit projektieren Bildern veranschaulicht —- vorführen sollen. Für die Verbreitung der Geologie sind Exkursionen von großen Nutzen. Deshalb sollen jährlich zwei-drei kleinere Ausflüge in die Um­ gebung von Budapest arrangiert werden, wobei wir als Leiter einzelne Fachgenossen erbeten werden. Außerdem ist jährlich ein größerer Aus­

AN

UN S KI t K

L l . h K It .

flug in irgend eine interessante Gegend Ungarns vorgesehen, einerseits um auch gemeinsamen Forschungen Vorschub zu leisten, andererseits um die Fachleute in der Provinz inniger an uns zu knüpfen. Bei der Redaktion des- Földtani Közlöny wollen wir unter Bei­ behaltung des wissenschaftlichen Niveaus danach trachten, daß in jedem Hefte zumindest der erste Artikel gemeinverständlich sei. Die ungarische Fachliteratur soll im Földtani Közlöny durchwegs besprochen werden, doch wollen wir uns auch vor einer Besprechung bedeutenderer ausländischer Werke nicht verschließen. Mit reger Auf­ merksamkeit werden wir sowohl die ungarischen, als auch die aus­ ländischen Ereignisse auf dem Gebiete der Geologie verfolgen. Der Kritik wird ein weites Feld gewährt, u. z. gleichmäßig in allen Wissens­ zweigen aus der Verwandtschaft der Geologie. Im Supplement wollen wir uns nicht ausschließlich auf die deutsche Sprache beschränken, sondern einzelne Artikel, falls sich Gelegenheit bietet in englischer, französicher oder italienischer Sprache publizieren. Sehr wichtig erscheint uns das pünktliche Erscheinen unserer Zeit­ schrift. Unsere Geldmittel lassen ein monatliches Erscheinen des Föld­ tani Közlöny leider nicht zu, doch wollen wir trachten bis zu der Zeit wo dies allenfalls möglich sein wird, je zweimonatlich ein Heft erscheinen zu lassen. Wir wollen unsere Zeilen mit dem Wunsche schließen mit dem wir dieselben eigentlich einleiten sollten: unsere Wissenschaft, vor allem die Kenntnis der Berge und Fluren Ungarns solle je früher jene Stufe erreichen, welche der vorstürmenden Kultur unseres Jahrhunderts entspräche. Budapest den 2. März 1910. I)r.

T h o m a s S z o n t a g h v. I g l ó zweiter Präsident.

Dr.

V ik to r V ogl zweiter Sekretär.

Dr.

F ra n z S c h a fa rz ik Präsident.

Dr.

K a r l v. P a p p erster Sekretär.

JOHANN BÖCKH

v.

NAGYSIJR. SEIN LEBEN UND WIRKEN.

(SO. Oktober 1S40 — iO. Mm 190!)) In der am 10. Februar 1910 abgehaltenen Generalversammlung der ungarischen geologischen Gesellschaft vorgetragen v o n :

Dr.

T h o m a s S z o n t a g h v. I g l ó

Ausschußmitglied d. Gesellsch.

(Mit dem Bildnis des Verblichenen.)

Hochgeehrte Generalversammlung! Nur ein Moment trennt die Gegenwart von der Vergangenheit, das Leben ein nur recht schmaler Pfad vom Tode. Das schöne und weite Feld der Lebenstätigkeit verlassen, vergehen zu müssen, ist das gemeinsame Schicksal aller Lebewesen. In unvermuteter Zeit losgerissen zu werden von allem, was uns auf dieser Erde lieb w a r : von der Heimat, der Familie, von dem, was wir mit unserer Arbeitstätigkeit geschaffen — ist die unfehlbare Folge der Naturgesetze. Wohl wissen wir, daß dem so sein muß, und dennoch — mit vollem Schmerz unserer Seele, mit großem Weh und tief betroffen denken wir an das Scheiden, an das Vergehen ! Vielleicht ist dies darum so, weil wir eine völlig unbekannte Zukunft und Kraft vor uns haben, vielleicht auch darum, weil wir bedauern all das hier zu laßen, wofür wir Stoff und Kraft unseres Lebens verwendeten. Mit Schmerz und Harm erfüllt unser Herz das Scheiden insonderheit dann, wenn ein hervorragend tätiger Patriot, das vorzügliche Familienhaupt und der gute Mensch aus unserem Kreise in jene unbekannte Welt entschwindet. In unserer Trauer und unserem Kleinmut beruhigt und tröstet uns einigermaßen, daß der, dessen wir jetzt mit Achtung und in Liebe gedenken, seinem Berufe als Sohn der Heimat, als Familienhaupt und als Mensch treu gerecht wurde, seine Laufbahn rein zurücklegte und wahrhaftig der Menschheit und damit auch seinem Vaterlande lebte. Ziel des Lebens und die zur Erreichung desselben angewendete vorwärtsstrebende Arbeit ist beim richtigen Menschen ein und dieselbe. Im Wettkampfe ändern sich nur die Arbeiter. Der ermattete zieht sich zur Ruhe zurück und seinen leergelassenen Platz füllt ein neuer Arbeiter au>. Unsere Arbeit geht nicht zu Grunde, sic* vererbt sich auf unsere

Ml

Dt THOMAS V. 8ZONTAGH

Naehkommcn, die dieselbe weiter entwickeln und fruchtbar machen — mit derZeit. Jeder Spur, die unsere hervorragenden Altvorderen 'hinter­ lassen und die die Wege derselben markiert, entwächst die edle Blume der Aneiferung, der Begeisterung, und diese reift dann vielfach den Kern, die wahre Frucht. Wenn wir hiemit einigermaßen Beruhigung gefunden haben über den großen Verlust, der uns ereilte, so gehen wir nun zur Besprechung des Lebens J o h a n n B ö c k h ’s über, eines Lebens, das in jeder Beziehung als Muster dienen kann. J ohann Böckh wurde am 20. Oktober 1840 geboren. Sein Vater, Adalbert B öokh, war in Somorja (Stadt mit geordnetem Magistrat im Kom. Pozsony) städtischer Arzt, später ließ er sich in der königl. Frei­ stadt Pozsony nieder. Seine Mutter, W ilhelmine Deutsch, war in Pest geboren. Sie war ein W’aisenmädchen. Die Geschwister seiner Eltern star­ ben nach einander während der verheerenden Cholera-Epidemie. Wie ich hörte, war Frau Adalbert Böckh eine auffallend warm fühlende und kluge Dame von gutem Humor. Eine rasche Auffaßung, klare Denkungsweise und fester Charakter befähigten sie ganz besonders zur Erziehung ihrer Kinder. Ihr Sohn J ohann glich ihr in vielem. J ohann’s ältere Schwester P auline war die Gattin des angesehenen Fabrikanten Gustav Szlubek in Pozsony. Sein jüngerer Bruder Béla war ein sehr geschickter und gesuch­ ter Arzt in Pozsony. J ohann Böckh verbrachte seine ersten Kinderjahre unter der zärtlichen und liebevollen Pflege seiner Mutter in Somorja. Hier vollendete er auch die Normalschule. Als sehr aufgeweckter und gut beobachtender kleinör Knabe verlebte er auch die erhebenden Tage des ungarischen Freiheitskampfes. Viele interessante kleine Erlebnisse und Beobachtungen bewahrte er in dem fürwahr reichen Schatze seiner Erinnerungen. Aus der Zeit der Jahre 1848 und 1849 erzählte er in vertraulichem Kreise oft die eine oder andere interessantere Begebenheit und das brachte er so lebhaft, in so hinreißender Form und Treue vor, daß er die Aufmerksamkeit seiner Zuhörer vollständig fesselte. Von 1850 bis 1854 studierte er am kgl. Obergymnasium in Pozsony, 1854/55 trat er ebendaselbst, hauptsächlich um sich im Zeichenunterricht besser zu vervollkommnen, für ein Jahr an die Oberrealschule über. Da er sich für die militärische Laufbahn vorbereiten wollte, gab ihn sein Vater im Herbst des Jahres 1855 in die Genieschule zu Krems. Hier lernte er bis 1858. Da er aber beim Turnunterrichte den Fuß brach, setzte er nach seiner Heilung die militärische Laufbahn nicht fort, sondern begab sich noch im Herbst d. J. 1858 an die Montan- und Forst-Akademie zu Selmeczbánya. An der Akademie in Selmeczbánya studierte er als ordentlicher stipendierter Hörer der montanistischen Wissenschaften 185s bis 1S62 und verließ die Akademie i. J. 18f>2, nachdem er das

JOHANN UÜCKQ V. N a GYSUK, SEIN LEBE N UND WIliKEN .

«1

normale Diplom erhalten hatte. Mit Fleiß und Talent, sowie mit seinem offenen, aber taktvollen Auftreten gewann er nicht nur das Vertrauen und der Anerkennung seiner Professoren, sondern auch jenes und jene seiner Kollegen. Zu jener Zeit herrschte in Selmeczbánya ein lebhaft wallendes Leben. Die von Pest ausgehenden und immer höher gehenden Wogen des politischen und gesellschaftlichen Lebens erhoben namentlich dort ihr Haupt, wo Hochschulen waren und wo die schon gereiftere und männlichere Jugend für diese Wogen am empfänglichsten war. Selmeczbánya hatte damals noch, da die Vortragssprache an der Akademie die deutsche war, abweichend von den übrigen Hochschulen, ein ziem­ lich internationales gesellschaftliches Leben und Gepräge. Das verlieh dem dortigen akademischen Leben einen ganz eigentümlichen Charakter. Außer der allgemeinen Burschenschaft («Schacht«), deren Mitglieder sämtliche Akademiker waren, hielt jede Nation noch eine besondere «Landsmannschaft» aufrecht, die bei feierlichen Gelegenheiten, wie beispielsweise am Weihnachtsabend und zu Neujahr einander besuchend, mit großen Trinksprüchen die gute Freundschaft, den einst so berühmten bergmännischen Corpsgeist verfestigten. Das österreichische Polizeisystem konnte sich mit der freien Denkungsart und den Grundsätzen der deutschen, italienischen, polnischen und ungarischen Hörerschaft durchaus nicht befreunden und wollte keine Nachsicht üben. Reibungen und Zusam­ menstöße unangenehmer Natur wiederholten sich sehr häufig. Bei solchen Gelegenheiten bewies J o h a n n B ö c k h , als Präses der «Ungarischen Gesell­ schaft» und als leitender Akademiker oft seine Buhe und kluge Beson­ nenheit. Den Fechtverein der Jugend leitete, als guter Fechter, er. Mit Ende des ersten Abschnittes der glücklichen und fürwahr goldenen Zeit begann der zweite Teil seines Lebens, die Zeit der selbständigen Wirk­ samkeit. Im Herbste d. J. 1862, am 18. November, finden wir ihn bereits als Bergpraktikanten mit 75 kr. Taggeld bei der Markscheiderei und dem Grubenbetrieb der k. k. Eisenwerks-Direktion zu Eisenerz in Steier­ mark. Als Stipendist wurde er zur Dienstleistung hierher beordert. Am 1. Oktober 1863 wurde er nach Reichenau in Niederösterreich u. zw. zur k. k. Walzwerks-Oberverwaltung in Hirschwang übersetzt, wo er bis zum Herbste d. J. 1864 tätig war. Als pünktlicher, eifriger und vorzüglich befähigter junger Beamter wurde ihm das auszeichnende Wohlwollen seiner Vorgesetzten zuteil und auf Grund dessen konnte er in seiner freien Zeit auch seiner Jagdliebhaberei fröhnen. Auf dem reichen k. u. k. Jagdgebiet erlegte er so manchen Auerhahn. Am 17. Dezember 1864 wurde er zum Bergexpectanten ernannt und mit Verordnung des k. k. Finanzministeriums an die k. k. geologische Reichs­ anstalt m Wien einberufen an den dort ins Leben getretenen und zur

LK T H O M A S V. S ZO NT A GH

geologischen Weiterausbildung vorzüglicher junger Montaniflten dienen­ den theoretischen und praktischen geologischen Kurs. In den beiden folgenden Jahren (1865 und 1866) nahm er an dieRem Kurs teil, gleich­ zeitig aber hörte er auch an der Universität in Wien in sein Fach schlagende Vorlesungen. In Wien, aber auch im ganzen damaligen Reiche, gaben der Direktor der k. k. geologischen Reichsanstalt W ilhelm H aidinqer und nebst ihm sein berufenster Schüler F ranz R itter von H auer, der imnjer mehr sich entwickelnden und Raum gewinnenden geologischen W issenschaft die Richtung. An der Universität war Pro­ fessor E duard S uess der auf dem höchsten Niveau stehende wahre und berufene Profét der Geologie. J ohann B öckh lernte bei diesen hervor­ ragenden Männern und Gelehrten m it großer Begeisterung und mit Fleiß und seine Vorliebe für die geologische W issenschaft verfestigte sich immer mehr. Unter anderen erinnerte er sich auch in den letzten Jahren oft zurück an die glänzenden und meisterhaften Vorträge Pro­ fessor E duard S uess *. Im Frühjahre der Jahre 1865 und 1866 besuchte er m it seinen Kollegen zusammen, unter der Führung des Bergrates und Chefgeologen F ranz F ötterle, zahlreiche hervorragendere Gruben und S c h m e lz h ü tte n in Ungarn, dem westlichen G alizien, Böhmen und Mähren. Im Sommer derselben Jahre nahm er auch an den geologischen Übersichtsaufnahmen in U n g a rn teil. Im Jahre 1865 wurde er in der II. Section der k. k. geologischen Reichsanstalt, deren Hauptleiter Berg­ rat und Chefgeologe F ranz r i t t e r v. H auer war, unter der unm ittel­ baren Leitung des Sectionsgeologen Dr. G u id o S tache in der nördlichen Umgebung von Vácz in die geologische Kartierung eingeführt. Noch in derselben Campagne wurde er zu selbständiger Arbeit befähigt befun­ den. Dr. S tache übergab J ohann B öckh die Blätter der Generalstabs­ karte Kol. XXXIV. Section 46 und 47 zur Bearbeitung, welche Blätter die Umgebungen der Gemeinden Szirák, Buják, Ecseg und Herencsény des Komitates Nógrád umfaßen. Der kurze Aufnahmsbericht erschien unter dem Titel « G e o l o g i s c h e V e r h ä l t n i s s e d e r U m g e b u n g v o n B u j á k , E c s e g u n d H e r e n c s é n y » im 16. Bande (1866) des Jahr­ buches der k. k. geologischen Reichsanstalt und dies war die erste selbst­ ständige Mitteilung J ohann B öckh’s . Im Sommer des folgenden Jahres, also 1866, nahm er mit Dr. G uido S tache an der Ubersichtsaufnahme des Borsoder Biikkgebirges, der benachbarten Vorberge und des unteren Sajó- und Hernádtales teil. Dr. S tache betraute mit der Abfaßung des Berichtes J ohann B öckh, welcher Bericht unter dem Titel « D i e g e o l o ­ g i s c h e n V e r h ä l t n i s s e des B ü k k - G e b i r g e s un d der angp^nz e n d e n Vo r be r ge » » im Jahrbuch der k. k. geologischen Reichsanstalt 1867. 17. Band in Heft 2 erschien. Es war dies Johann Böckh’s zweite Arbeit, in der er mit Beihilfe Dr. Ktache’s auch schon schwierigere

JOHANN BÖCKH V. NAOYSUR, S U N LEBEN UND WIRKKN.

geologische Fragen löste. Nach Beendigung des Kurses an der geolo­ gischen Eeichsanstalt wurde er Anfang Dezember 1860 der Montan­ sektion im k. k. Finanzm inisterium in W ien zugeteilt, am 24. Oktober 1807 aber, auf seine eigene Bitte, in das kgl. ungar. Finanzm inisterium übersetzt. Im österreichischen k. k. Finanzm inisterium sah man das Scheiden dieser tüchtigen jungen Kraft nicht gerne. Aber alles Zureden seines Chefs, Baron Hingenau, war vergebens. Das Verfaßungsleben seines Vaterlandes zog ihn mächtig an und an der ruhmvollen und m ächtigen Arbeit der Neugestaltung wünschte er, wenn auch bescheiden, teilzunehmen. Im Herbst des Jahres 1867 wurde er in der Präsidial­ abteilung des kgl. ung. Finanzm inisterium s in Ofen, dem StaatssekretärStellvertreter Gustav v. G ränzenstein zugeteilt Hier war L adislaus v. H e n g e lm ü lle r (heute Botschafter in den vereinigten Staaten Nordame­ rikas) sein Zimmergenoße. Johann Böckh arbeitete nur bis 1. August 1868 im kgl. ung. Finanzm inisterium . Zu dieser Zeit begann sich unser verfaßungsmäßiges Leben schon nach jeder Richtung hin zu entfalten. Die Devise «wehren wir uns» löste jene «der Tag bricht an, streben wir vorwärts» ab. Die Aufeinanderfolge der Ergebnisse regte die le i­ tenden Männer unseres Vaterlandes zu rascher und weitgehender Tat an. Die k. k. geologische Reichsanstalt in W ien wünschte ihre Auf­ nahmstätigkeit auf dem Gebiete des ungarischen Reiches fortzusetzen und stellte in dieser Richtung der königlich ungarischen Regierung auch einen Antrag. Der Kern dieses Antrages war, daß die Anstalt die geologischen Übersichtsaufnahmen auf unsere Kosten weiter fortsetzt und die Duplikate der gesamm elten Exemplare der in Pest aufzustel­ lenden Samm lung überläßt. Dem Universitätsprofessor Dr. J o se f Szabó, dem Montaningenieur W ilh elm Zsigmondy und dem Staatssekretär Emerich F e s t gefiel dieser Antrag nicht und auf ihren aufklärenden Vorschlag hin stimmte S te fa n G o r o v e , kgl. ung. Minister für Agrikultur, Industrie und Handel, der auch sonst ein Mann von großer Bildung und weitem Gesichtskreis war, bereitwillig jenem Plane bei, wonach das Gebiet des ungarischen Reiches in Zukunft von ungarischen Geologen durchforscht und aufgenommen werde. Demnach wurde im Jahre 1868 zuerst im Rahmen des Ministeriums die kgl. ung. geologische Sektion errichtet. W ilh elm Zsigmondy und auch Minister G o r o v e selbst wünschte Dr. J o se f Szabó an die Spitze der Sektion zu stellen, da aber Szabó bei der Professur verblieb, so wurde auf seine Em pfehlung hin der Kustos am National-Museum, Max H antken v . Prudnik m it der Leitung der neuen Institution betraut. Johann Böckh sagte die Amtskanzleiluft des Finanzm inisterium s nicht eben zu. Wunsch und Neigung lockte ihn auf die Laufbahn des Geologen. Er sehnte sich in die freie Natur hinaus. Auf Ersuchen des kgl. Ackerbau-, Industrie- und Handels-

91

IX THOMAS V. SZONTAGH

M in is te rs w u rd e B ö c k h v o m kgl. F i n a n z m i n i s t e r s c h o n A n fa n g s A u g u s t

1868 b e u r la u b t u n d in p r o v is o r is c h e r E ig e n s c h a ft S e k tio n

v e rw e n d e t.

So

k o n n te er d e n n

D e ta ila u f n a h m e te iln e h m e n .

Am

ung. F in a n z m in iste r M e lc h io r

22. D e z e m b e r

v.

1869 a b e r w u rd e

d ie m ittle rw e ile

schon

bei d e r g e o lo g isc h e n

an der

e r s te n L a n d e s -

21. M ürz 1869 e r n a n n t e i h n d e r kgl. L ó n y ay z u m H o n o r a r - K o n z i p is te n , er

vo n

o r g a n is i e r te kgl. u n g .

M in is te r S t e f a n G o ro v e

g e o lo g isc h e A n s ta lt

zum

am an

H ilf s ­

g e o lo g e n e r n a n n t. A m 15. M ärz d e s s e lb e n J a h r e s w ä h lte ih n d e r cSieb e n b ü r g is c h e V e re in fü r N a tu r w is s e n s c h a f te n zu H e r m a n n s ta d t » z u m o r d e n tl ic h e n

M itglied .

V o n d e n M itg lie d e r n

d e r g e o lo g isc h e n

w u rd e n

kgl.

g e o lo g is c h e n

neben

H a n tk e n

zur v.

ung.

P ru d n ik ,

der

A n s ta lt

o r d e n tlic h e

P ro fesso r

S e k tio n

d e n D ir e k to r M ax am

P o ly te c h n ik u m ,

D r. K a r l H o fm a n n , H o n o r ä r - K o n z i p is t J o h a n n B ö c k h u n d B e r g e x p e k ta n t B e n ja m in W i n k l e r v. K ő sz e g e r n a n n t . I m J a h r e 1868 k a m B ö c k h z u m e r s te n m a le m i t d e r T o c h te r A n t o n i e des a n g e s e h e n e n u n d a llg e m e in e r A c h tu n g sich e r f r e u e n d e n B e rg b a u b e s itz e r s Z a c h a r ia s H o fm a n n z u s a m ­ m e n . N a c h zw ei J a h r e n tr a f e n sie sic h w ie d e r u n d n u n b r a c h te die e n g e F r e u n d s c h a f t m i t d e m K o lle g e n Dr. K a r l H o f f m a n n B ö c k h d e r F a m i lie H o fm a n n s c h o n n ä h e r . D r. K a r l H o fm a n n w ar d e r ä lte re B r u d e r A n to n ie ’s. N ach d rei J a h r e h in d u r c h sic h w ie d e r h o le n d e n Z u s a m ­ m e n tr e f fe n w u rd e a m 11. A u g u s t 1873

in P a u li s (K om . A rad) j e n e bis

z u E n d e so s e h r g lü c k lic h e E h e g e s c h lo ß e n . Im J a h r e 1874 w u rd e se in S o h n H u g o , 1876 s e in e T o c h te r W i l h e l m i n e , v e r e h e lic h te G u s ta v H a g e b u n d 1878 s e in S o h n B é l a g e b o re n . A m 30. N o v e m b e r 1871 w'urde B ö c k h z u m e r s te n S e k tio n s g e o lo g e n , a m 23. N o v e m b e r 1872 z u m z w e ite n C h e f­ g e o lo g e n e r n a n n t.

Die un g a risc h e geologische G esellschaft w ählte ih n 1872 zum e rs te n S ekräter, die u n g arisch e A kadem ie der W issen sch aften aber am 8. J u n i 1876 zu ihrem k o rre sp o n d ie re n d e n M itglied. Seinen Sitz als M itglied der III. oder m a th e m a tisc h -n a tu rw isse n sc h a ftlic h en Sektion der A kadem ie n a h m er m it sein er am 12. A pril 1880 vorgelegten A bh and ­ lu n g «»Dat en z u r K e n n t n i s d e r J u r a a b l a g e r u n g e n d e s M e c s e k g e b i r g e s u n d s e i n e r H ü g e l g e g e n d » ein. Im J a h re 1876 spielt Dr. K a r l P e t e r s , der einstige Budapester, s p ä te r G razer U niversitätsprofessor, in seinen Briefen w iederholt d a ra u f an, daß in k u rz e r Zeit der geologische u n d p aläontologische L e h rs tu h l a n d er G razer u n d P ra g e r U n iv ersität in E rle d ig u n g gelangt. E r w ünschte se h r zu wissen, ob der geologische P u b liz ist des B ako n y u n d B eschreiber des B ra c h y d ia ste m a th e riu m stä n d ig bei der u n g a risc h e n geologischen A n sta lt zu bleiben g ed en k t u n d w elcher M ein u n g er betreffs Ü b ern ah m e eines der e rw ä h n te n L e h rs tü h le se i? ! . . . B ö c k h d ank te für die B eru ­ fung in v e rh ü llte r F o rm u n d blieb im L ande.

JOHANN BÖCKH V. NAOYSUR, SKIN LEHKN UND WIRKEN .

Am 26. J a n u a r 1882 w urde er m it der L e itu n g der kgl. ung. geologischen A n stalt betraut, am 22. J u n i 1882 a b er wurde er von Sr. M ajestät m it Titel u n d R a n g eines S ektion rates zum D ire k to r der A nstalt e rn a n n t. Am 13. F e b r u a r 1889 w urde er zum V izep räsid en ten der u n g a r i­ schen geologischen G esellschaft gew ählt, vom 6. F e b r u a r 1895 bis 6. F e b ru a r 1901 ab e r w ar er P rä s id e n t der Gesellschaft. Z u r Zeit der M illenium s-A usteilung i. J. 1896 w ar er M itglied d er vorb ereitend en L and esk om m issio n , sowie P räses der U n te rg ru p p e n VTI, I u n d 17 (Agrogeologie u n d H ydrogeologie) u n d YI1I/A (Geologie u n d prak tisch e Geologie), zugleich auch Ju ry m itg lie d der A usstellung. M it alle rh ö c h ste r E n tsc h lie ß u n g Sr. kais. u n d apostolisch-königlichen M aje stä t ddto. B u d ap est 10. Oktober 1896 w urde in W ü rd ig u n g d er h e rv o rra g e n d e n V erdienste u m die O rg an isatio n u n d A n o rd n u n g der L an des-M ille n iu m s-A u sste llu n g B öckh der O rden d e r eisernen K rone I D . K lasse verlieh en . Im J a h re 1897 leitete er als M itglied der den B au des P a la is d er kgl. ung. geologischen A n stalt le ite n d e n K o m m ission die h ie ra u f bezüglichen V orarb eiten , am 11. März desselben J a h re s wurde er von der u n g a risc h e n geog rap h isch en G esellschaft zum E h r e n ­ m itglied erw ählt. Im S o m m er d. J. 1898 fun g iert er a u f beson d eren W un sch des kgl. ung. A ck erbaum inisters Dr. I gnaz v . D arányi bei dem VIL in te rn a tio n a le n G eologenkongreß in St. P e te rsb u rg als E n tse n d e te r des u n g a risc h e n Reiches, wofür ih m als A n e rk e n n u n g im F r ü h ja h r e 1899 vom Z ar d er St. S tan islau s-O rd en II. K lasse m it dem S tern v er­ liehen wird. Im J a h r e 1900 zeich net ih n die u n g a risc h e geologische G esell­ schaft für seine w issenschaftlichen V erdienste m it d er Josef SzabóM edaille aus. Im selben J a h r e fu n g ie rt er als E n ts e n d e te r der R eg ieru n g au f dem M H . in te rn a tio n a le n G eologenkongreß in Paris. E r w ar M it­ glied d er v o rb ereiten den L an d e sk o m m issio n für die P a rise r in te rn a tio ­ nale W e lta u sste llu n g u n d P räses der U n te rg ru p p e n V II/3S u n d XI 1. Im J a h r e 1901 w ählte ih n die G e n e ra lv e rsa m m lu n g der u n g arisch en geologischen G esellschaft, da er das P rä sid iu m n ic h t m e h r ü b ern ah m , ein stim m ig zu ih re m E h renm itg lied . Im J a h re 1902 zeichnete ih n Se. M ajestät m it dem Titel eines kgL M in isterialrates aus. Im J a h re 1904 b eehrt ih n der «Siebenbiirgißche V erein für N aturw issen sch aften zu H e rm a n n sta d t» m it der E rw ä h ­ lun g zum k o rre sp o n d ie re n d e n M itglied. 1907 n a h m er, als Präses der F ac h g ru p p e fü r w issenschaftliche Versuche, tätig en Anteil an der defi­ n itiven A n o rd n u n g des kgl. ung. la n dw irtsch aftlich en M useum s und erhielt von Sr. kais. u n d apo sto lisch -k ö n ig lich en M ajestät für seine im öffentlichen D ienst u n d au f dem Gebiete der L an dw irtschaft erw orbenen

!>' THOMAS V. SZONTAGH

V erdienste als A n e rk e n n u n g m it seinen N achk o m m en zu sam m en den u n g arisch en Adel m it dem P räd ik ate «von N agysur*. Am 13. Ju li 1908 wurde er a u f «ein eigenes A n suchen in den bleibenden R u h e sta n d ver­ setzt, bei w elcher G eleg en heit ihm auch die allerh öch ste A n erkenn u ng Sr. M a jestät zuteil wurde. Seine P e n sio n ie ru n g e rb a t er nicht, um zu ru h e n , sondern darum , d a m it er, von allen and eren A genden befreit, seine Tage ausschließlich w issenschaftlichen F o rsc h u n g e n weihen könne. A nders aber w ar es vom Schicksal b e stim m t! — J ohann B öckh arbeitete im F r ü h lin g d. J . 1909, eine F u ß w u n d e leichterer N atur behan d eln d , zu H au se. Am 9. Mai befaßte er sich n och m it d er K o rre k tu r d er deutschen Ü b ersetzu n g ein er letzten für die B alato n -M o no g rap hie geschriebenen kurzen Studie, Am 10. Mai frü h m o rg en s en tsc h lu m m e rte er still, u n b e m e rk t in Folge eines H erzschlages im 69. J a h r e seines L ebens a u f ewig. H ie m it h a b e n wir in K ürze die L a u fb a h n des edlen u n d n u tz b rin g e n d e n L ebens J ohann B öckh ’s bis an s E n de verfolgt. Ich gehe n u n über au f die W ü rd ig u n g seiner T ätigkeit. Im Ja h re 1867 wurde er orden tlich es, am 26. April 1871 A usschuß-M itglied der u ngarisch en geologischen G esellschaft. 1872 u n d 1873, d. i. von der am 13. M ärz 1872 abgehalten en G en eralv ersam m lu n g der G esellschaft an bis z u r G e n eralv ersam m lu n g vom 22. J a n u r 1873, also 10 M onate h in du rch , w ar er e rster S ek retär u n se re r Gesellschaft. W ä h re n d dieser Zeit redigierte er, a n fan g s m it A nton K och , d a n n m it F rie d r ic h S ajóh e l y i als zweiten S ekretären, die M onatszeitschrift der G esellschaft «Földtani Közlöny». W ä h re n d der kurzen Zeit seines Sekretariates befaßte er sich m it voller H in g e b u n g m it den A ngelegenheiten der Gesellschaft, seiner ä m tlich en In a n s p ru c h n a h m e wegen w ar er aber genötigt von diesem Am te alsbald abzu dank en. Am 12. Mai 1886 wies er, als P rä se s d er entsen deten K om m ission, den auf das ung arisch e R eich en tfallen d en Teil der in te rn a tio n a le n euro päischen geologischen K a rte in u n s e re r G esellschaft vor. M it der u n te r sein er L e itu n g angefertigten Arbeit w ar je d e rm a n n zufriedengestellt. Z u r selben Zeit e rh öh te die G esellschaft, au f A n trag des A ussch u ßm it­ gliedes J ohann B öckh , das auch gegenw ärtig noch recht bescheidene H o n o ra r der Sekretäre. Am 7. D ezem ber 1887 fanden sich die V erehrer o. F re u n d e J ohann B öckh ’s im kleinen Saale der R edoute zu einem freu nd ­ schaftlichen F e s tm a h le zusam m en. D as S e k re ta ria t der geologischen Gesell­ schaft v e ran staltete diese Z usam m en k un ft, welche den Zweck h a tte seine u n d seines F re u n d e s u n d K ollegen, O berbergrates u n d A u ssc h u ß m it­ gliedes A lexander G e s e l l 25-jährige A m tsdien stzeit zu feiern. Zu E h re n u n d zur B e g rü ß u n g der G efeierten fanden sich u n g e fä h r 50 B udapester G esellschaftsm itglieder u n d gute F re u n d e ein. A ußer dem B eam tencorps

97

JOHANN BÖCKH V. NAOYSUR, SKIN LKUBN UNI) WIRKEN .

d e r kgl. u n g . g e o lo g isc h e n A n s ta lt s a h e n w ir d o r t l) r. J o s e f S z a b ó , den v e rd ie n s tv o lle n P r ä s id e n t e n d e r G e se llsc h a ft, A n d o r v o n Semsey, den H o n o r ä r - O b e r k u s to s des N a tio n a l- M u s e u m s , A l b e r t v. B ed ö, M in i s te r ia l­ ra t,

L a n d e s - O b e rf o r s tm e is te r,

D r.

Josef

A l.

K renner,

P ro f e s s o r

am

P o ly te c h n ik u m u n d K u s to s a m N a tio n a l- M u s e u m , D r. A u r e l v. T ö rö k , U n iv e r s itä ts p ro f e s s o r, D r. L u d w i g v . I lo s v a y , P ro f e s s o r a m P o ly te c h n ik u m , J o h a n n W e in , h a u p t s t ä d t i s c h e n W a s s e rw e rk s d ire k to r, A l e x a n d e r A läiasy, kgl. u n g . O b e rfo rst-T a x a to r, B é l a S z a th m á ry ,

kgl. u n g . B e r g h a u p tm a n n

u n d n o c h v iele a n d e r e V e r e h r e r d e r G e fe ie rte n . von

H erzen

kom m enden

T r in k s p r ü c h e

D e r l a n g e n R e ih e

s c h lo ß e n

sic h

z a h lr e ic h e

der B e­

g r ü ß u n g s - T e le g r a m m e u n d B rie fe a n u n d die u n g e s u c h t fro h e S tim m u n g bew ies a m b e s te n , d a ß w a h re A c h tu n g u n d L ie b e fü r die G e fe ie rte n die G e se llsc h a ft z u s a m m e n b r a c h te . D r. M o r iz S ta u b , d e r d a m a lig e e rste S e k r e tä r d e r G e se llsc h a ft, r e f e r ie r t im 12. H e fte d e s « F ö ld ta n i K özlö n y» v. J . 1887 ü b e r d ie F e s tlic h k e it. I n d e m s e lb e n H e fte te ilt e r a u c h d as D a n k s c h r e ib e n J o h a n n B ö c k h ’s u n d A l e x a n d e r G e s e l l ’s m it.

Nach dem Tode W i l h e l m Z s i g m o n d y ’s w urde am 13. F e b r u a r 1889 J o h a n n B ö c k h zum V izep räsiden ten der u n g a risc h e n geologischen G esell­ schaft gew ählt. I n diéser E ig ensch aft wurde ih m neb en dem tätigen P rä sid e n te n D r. J o s e f S za bó keine große Rolle zuteil, so oft aber in V e rtre tu n g des P rä sid e n te n im D ienste u n se re r In te re sse n wirken konnte, sta n d er im m e r m it der größ ten B ereitw illigkeit der G esellschaft zur V erfügung. Ü ber B e tra u u n g u n se re r G esellschaft gedenkt er in der G e n e ra lv e rsa m m lu n g v. J . 1890 seines V orgängers W i l h e l m Z s i g m o n d y . D er um fangreiche N ach ruf ist schon m e h r als Studie zu betrachten. J o h a n n B ö c k h w ürdigt in dieser Studie m it der grö ß te n D eta illie ru n g n ich t n u r das L eben u n d die T ätigk eit W i l h e l m Z s i g m o n d y ’s , sondern befaßt sich oft auch m it den B egebenheiten u n d V erh ä ltn isse n je n e r Zeit. E in se h r in te re s s a n te r u n d w ertvoller Teil der m it g ro ß er S orgfalt u n d L iebe verfaß ten Studie ist jed e n fa lls je n e r, d er sich m it der B e k a n n t­ m a c h u n g der T iefb oh rarb eiten u n d der einschlägigen lite ra risc h e n T ä tig ­ k eit W i l h e l m Z s i g m o n d y ’s befaßt. Diese Arbeit ist ein g e tre u e r Spiegel der g an zen In d iv id u a litä t J o h a n n B ö c k h ’s . G ew issenhaft u n d m it der g rö ß ten G enauigkeit b e h a n d e lt er auch das kleinste Detail. M it u n erm ü d lic h e m F le iß sa m m e lt er den W u st von D aten eines ta te n re ic h e n Lebens, u m dieselben a ch tu n gs- u n d liebevoll gruppierend, als w ürdigen u n d u n v e rgäng lich en K ran z au f dem A ltäre der Pietät niederzulegen. Die T ra u e r löst F re u d e ab. Am 6. April 1892 feiert u n se ie G esellschaft den 70-ten G eb urtstag ihres h ochv erd ien ten P rä sid e n te n Dr. J o s e f S za bó v . S z e n t m i k l ó s . Die F e ie r ist von ganz fam iliärem C harakter. In der im kleinen Saale der u n g arisch en A kademie der

Földtani Közlöny XL. kot. 1910

7

ív T I IO M A 8 V. HZ OKTAÜH

W issenschaften a bg ehaltenen festlichen F a c h sitz u n g ersch einen u n sere M itglieder m it ihren F am ilien . Den ju g en d lich beweglichen un d d e n k e n ­ den P räsiden ten b e g rü ß t je d e rm a n n achtungsvoll u n d in au frichtiger Liebe. D er V izepräsident J ohann B öckh eröffnet die feierliche F a c h ­ sitzu n g m it e in er schw unghaften u n d gehaltvollen Bede. Aus jedem sein er W orte g e h t die W ärm e der u n g ek ü n stelten U n m ittelb ark eit hervor. Seine G ed ank en werden von edlem G efühl d iktiert u n d er faß t ßie in w ahre B ednerform . In die L an d esk o m m issio n der für 1S95 gep lan ten, ab e r erst i. J. I89G eröffneten n a tio n a le n L andes-M illennium sausH tellung w ählte u n sere G esellschaft in der auß ero rd e n tlic h e n A u ssch u ßsitzun g i. J. 1892 den V izepräsidenten J o h a n n B ö c k h . B ö c k h k a n n te sehr w ohl den inn eren realen W ert d er A usstellungen, schrieb ih n en also n u r von ind ustriellem und m erk an tilem S tan d p u n k te B ed eu tu n g zu, im übrigen w ar er, n a ­ m entlich in w issenschaftlicher H insicht, kein besonderer F re u n d dersel­ ben. E r w ußte auch, daß die unausw eichliche T eilnahm e in größerem Stil der u n te r seiner L e itu n g steh end en kgl. ung. geologischen Beichsa n sta lt ih m sehr viele A rbeit v eru rsach en werde. D arum aber n a h m er das M a n d a t doch an u n d e n tsp ra c h dem selben m it der g rö ß te n G ew issen­ haftigkeit. Im Jahre 1893 arbeitet er im Verein mit L. B o t h v. T e l e q d und Dr. F r . S chafarzik einen auf die Benennung und Einteilung des südli­ chen Teiles des K rassóSzörényer Gebirges bezüglichen Entwurf aus und überreicht denselben unserer Gesellschaft. Am 10. April 1894 verringert sich abermals die alte Garde unserer Gesellschaft, wir verlieren Dr. J o s e f v. S zabó, den Führer, einen der verdienstvollen Begründer, einstigen Sekretär, Vizepräsidenten und schließlich seit 11 Jahren Präsidenten der Gesellschaft. In der Fachsitzung v. 2. Mai gedenkt an erster Stelle Vizepräsident J oh. B öckh Dr. J osef v. S zabós. Insonderheit hebt er die großen D ienste hervor, die der verblichene Präsident mit Entwicklung der Geologie in Ungarn, m it der ruhmvollen und hervorragenden Bolle, die er in unserer Gesellschaft spielte, sowie m it seiner Lehre, sowohl der W issenscliaft im allgemeinen, sowie speziell auch unserem Vater­ lande leistete. In der Generalversammlung d. J. 1895 weist er den Probedruck der geologischen Karte des ungarischen Beiches im Maßstabe von I : 1.000,000 vor. Es ist dies die erste derartige größere Karte, die von einheim ischen Kräften zusam m engestellt wurde und auf der auch die von den einheimischen Geologen erreichten neueren Besultate der D etail­ aufnahmen, bei dem kleinen Maßstabe nach Möglichkeit, bereits' zur Darstellung gebracht sind. Auch diese Karte kam unter seiner Leitung und werktätigen Teilnahme zustande. Seine Präsidentenrede, in der Generalversammlung schließt er aneifernd damit, daß er in unserer

JOHANN BÖCKH V. NAOYSÜR, SEIN LE BEN UND WIRKEN .

T ä tig keit ein en F o rts c h ritt sieht, daß also von e in er allenfallsigen S tag ­ n atio n , also von einem Rückfall keine Rede sein kö nne u n d w ir keinen G ru n d h ab en k le in m ü tig zu werden, w enn auch die Z a h l u n se re r M it­ glieder m o m e n ta n im A b n eh m en sei, denn — sag t e r — ' «wo w ir so sichere Zeichen des F o rts c h ritte s in d er A rbeit sehen, wie im Kreise u u s e re r G esellschaft, dort k a n n es geschehen, daß wir der Z ah l nach a b n eh m en, a n A rbeitskraft aber sich erlich nicht». E r sah also in der T ätig keit die S ich eru n g d er Z u k u n ft der G esell­ schaft. u n d au ch h ie rin h a tte er Recht. In der Generalversammlung wird für die Dauer dreier Jahre (1895— 1898) J ohann B öckh einstim m ig zum Präsidenten gewählt. In der Generalversammlung v. J. 1896 widmet er A nton P ech , dem hervor­ ragenden ungarischen Bergmann und exquisiten Patrioten, dem Begrün­ der der «Bányászati és Kohászati Lapok» (Berg- und hüttenm ännische Blätter) und F ranz P osepny, dem Verfasser der Monografie von Rézbánya und vieler anderer vorzüglicher montanistischer Studien, einen warmen Nachruf. Wahre alte Freundschaft kettete J ohann B öckh an beide. Mit dem Letzteren verbrachte er zusammen den Ausbildungskurs an der L k. geologischen Reichsanstalt in Wien. Die Kraft und Tätigkeit der ganzen Nation war schon seit einigen Jahren auf die je imposantere Gestaltung der Landesausstellung v. J. 1896 gerichtet. Nun war die Zeit der in großer Zahl teilnehm enden Aussteller und Ordner durch eine schon fieberhafte und fürwahr angespannte Arbeit und Tätigkeit in Anspruch genommen. War doch davon die Rede, den Westländern un­ seren Fortschritt und unsere Fähigkeiten vor Augen zu fü h r en ! J ohann B öckh sagt in der Generalversammlung v. 5. Februar 1896 das folgende: «Geehrte Generalversammlung! Kaum ein viertel Jahr trennt uns von jenem Zeitpunkte, in welchem wir aus Anlaß des ersten tausendjährigen Bestandes des ungarischen Reiches unsere Festlichkeiten beginnen. Wenn also unser Vaterland ohne Zweifel seit sehr langer Zeit besteht, worüber wir uns von vollem Herzen freuen, können wir das, von der Budapester Universität abgesehen, von unseren übrigen wissenschaftlichen Instituten und Gesellschaften durchaus nicht sagen. Verhältnismäßig kurz ist die Zeit, daß unsere Nation die Aufstellung ihrer wissenschaftlichen Insti­ tutionen und die Ausbildung derselben in modernem Geist in Angriff nehm en konnte. Die hindernde Ursachen sind uns Allen bekannt.» M it diesen w enigen W o rten gab u n s e r verew igter P rä sid e n t das richtige, w ahre Bild. Da die festliche M ille n n iu m sa u sste llu n g auch den Rückblick au f die V e rg an gen heit ins P ro g ra m m aufg en o m m en ha tte , schrieb er selbst m it g rü n d lich em W issen die « K u r z e G e s c h i c h t e d e r E n t w i c k l u n g d e r G e o l o g i e i n U n g a r n v o n 1774 b i s 1896». Diese Studie erschien auszugsw eise auch im J a h r g a n g 1897 des F ö ld ta n i

UH)

LM THOMAS V. SZONTAGH

Közlöny. G egen E nde der L a n d e s-M ille n n iu m sa u sste llu n g ersch ien endlich auch die « G e o l o g i s c h e K a r t e U n g a r n s » » . Die T e iln e h m e r an dem am 25. u n d 26. S eptem b er in B udapest abgehaltenen «Berg-, h ü tte n ­ m ä n n isc h e n u n d geologischen M illennium s-K ongreß» erh ielten bereits die g u t g enu g gelu ng en e Karte, die als lang erw artete u n d se h r begehrte E d itio n in einigen J a h r e n auch ganz vergriffen war. An d e r V orbereitung des g u t g elu ng enen K ongresses n a h m J oh . B öckh ebenfalls teil u n d f u n ­ gierte am K ongresse als M itvorsitzender. In d er G e n eralv ersam m lu n g d. J. 1898 befaßt er sieh in sein er P rä sid e n te n re d e n eu erd in g s m it der fortw äh ren d en A b n ahm e der M itglieder der Gesellschaft. Betreffs der Z u k u n ft der G esellschaft wird er aber d a ru m n ic h t kleinm ütig, denn es b e ru h ig t ihn, d aß die erpro bte alte G arde alle A ngelegenheiten g e tr e u ­ lich versieht. In dieser h in g ebenden A rbeit sieht er h a u p tsä c h lic h die S icheru n g der Z ukunft. E r sa g t: «Die U rsachen dieser A bnahm e sind j a üb rig en s allgem ein bekan nt, d en n wir wissen ja, daß diese A bnahm e zu n ic h t geringem Teil von den J a h r für J a h r e n tste h e n d e n n e u e re n G esellschaften u n d V ereinen v e ru rsa c h t wird, welche die M itgliederzahl d er schon besteh end en, n a m e n tlic h bei den h eu tig en schw ierigen L eb en s­ v erh ä ltn isse n , ein ig erm aß en modifizieren.»» N icht n u r, u m die direkten E rfa h ru n g e n u nd geologischen K en n tn isse zu erweitern, so n d e rn auch, um m it den im L a n d e für Geologie sich In te re ssie re n d e n in u n m itte l­ bare B e rü h ru n g zu tre te n u n d h ie rm it die In te re sse n der G eologie zu fördern, em pfahl e r in d erselben G e n e ra lv e rsa m m lu n g w arm die E r ­ n e u e ru n g d er geologischen Studienausflüge. D er Vorschlag w urde m it F re u d e a n g e n o m m e n u n d in dem e rsten Aufwallen d er B egeisteru ng hielten w ir auch zu d re im a le n die Studienausflüge ab. Das F e u e r der B egeisterung verlosch aber alsbald u n d die Ausflüge un terb lieb en . I n dieser se in e r P rä sid e n te n re d e befaßt e r sich auch au sfü h rlich er m it den S itzungen u n d E x k u rsio n e n des in S t.-P etersbu rg a b g eh alten en VII. in te rn a tio n a le n G eologenkongresses. Als E n tse n d e te r der königlich un g a risc h e n R egierung u n d V e rtre te r d er Akadem ie d er W issenschaften und der u n g a risc h e n geologischen G esellschaft einerseits, als ein er der V izepräsiden ten des K ongresses a n d e re rse its w urden ihm viele E h re n zuteil. D as J a h r 1898 w ar für das in te rn ste L eben u n se re r G esellschaft ein sehr bedenkliches. Schon in den E n d e 1898 abg e h a lte n e n A usschußsitzungen ergaben sich M einu n gsu n tersch ied e zw ischen dem ersten S e k re tä r u n d der M ehrheit des A usschusses. Dr. M oriz S taub , der vorzügliche u nd m it voller H ingabe u n se re r G esellschaft sich w idm ende erste S ekretär, den wir allesam t schätzten un d achteten, faßte diese M ein un g sv ersch ied en h eiten em pfindlicher als nöt i g auf und tr a t von seiner Stelle zurück. Dasselbe ta t auch J ohann

JOHANN BÖCKH V. NAOYSUR, SKIN LKBEN UND WIRKEN.

101

B öckh , obwohl

zwischen ih m u n d dem A usschuß keine M ein u ng sver­ schied enh eit obwaltete. D er einstim m ige Beschluß d er a u ß e ro rd e n tlic h e n A usschußsitzung i. J. 1899 (Jan uar) b itte t den P rä s id e n te n in sein er W ü rd e zu verbleiben u n d sendet z u r V erd olm etsch u ng dieses Beschlusses eine D e p u ta tio n zu ihm . B öckh n im m t h ie ra u f die P rä sid e n tsc h a ft auch fü r w eiteres an, was der A usschuß m it F re u d e u n d B e ru h ig u n g zu r K e n n tn is n im m t. H ie ra u f beschw ichtigen sich die aufgeregten W ellen. I n d er G e n e ra lv e rsa m m lu n g d. J. 1899 re feriert P rä sid e n t J oh . B öckh üb er den S tand d er A n gelegenheit der in te rn a tio n a le n eu ro p äisch en geo­ logischen K arte. Mit F re u d e b e rich tet er, daß n u n au f dem B latte DV. in se h r sch ö n er A u sfüh ru n g auch die n och zurückgeblieben Teile des G ebietes der L ä n d e r d er u n g a risc h e n K rone e rschienen sind. D ie u n g a ­ rischen G eologen k ö n n en m it B eru h ig u n g auch au f diese ih re Arbeit zurückblicken. Bei der H e rste llu n g dieser K arte v erd an k en w ir J oh . B öckh sowohl in in tellek tu eller, wie in m a te rie lle r H in s ic h t se h r viel. I n der G e n e ra lv e rsa m m lu n g d. J. 1900 e rin n e rt er daran, daß am 6. J u li 50 J a h r e seit G rü n d u n g d er G esellschaft v e rstrich en sind. E in en k u rz e n R ückblick au f die V erg an g en h eit w erfend h eb t er hervor, daß «unsere H u ld ig u n g u n d u n se r D a n k den M an en je n e r M ä n n e r gebührt, die in schw ierigen Z eiten das vor 50 J a h r e n gepflanzte ju o g e Reis sorglich h ü te te n u n d pflegten, d e n n n u r ih n e n ist es zu verd an ken , daß dasselbe u n te r schw eren V e rh ä ltn isse n im v a te rlä n d isc h e n B oden W u rz e l faßen k o n n te so, daß es h eu te als gesunder, b e sc h a tte n d e r B au m erscheint». In dieser G en eralv ersam m lu n g w urde J oh . B öckh die A u szeich n un g zuteil, daß ü b e r einstim m iges U rteil des A usschusses der G esellschaft die erste D r . J o s e f S z a b ó - E r i n n e r u n g m e d a i l l e ih m verlieh en wurde. D er B ericht des vom A usschuß en tse n d e te n K an d id atio n s-K o m ités h eb t seine folgenden beiden grö ß e re n u n d seh r w ertvollen A rb eiten h e r v o r : 1 «1. J ohann B ö c k h : D a t e n z u r K e n n t n i s d e r g e o l o g i s c h e n V e r ­ h ä l t n i s s e des oberen A b s c h n i t t e s des Izatales, mit b es on de re r B e r ü c k s i c h t i g u n g d e r d o r t i g e n Petroleum führenden Ablage­ r u n g e n . (Mitteil. a. d. Jahrb. d. kgl. ung. geolog. Reichsanst. 1894. X. Band) und 2. J o h . B öckh : D i e g e o l o g i s c h e n V e r h ä l t n i s s e v o n S ó s m e z ő und U m g e b u n g im K o m i t a t e Há r o ms z é k , mi t b e s o n d e r e r Rüc k ­ s i c h t a u f d i e d o r t i g e n P e t r o l e u m f ü h r e n d e n A b l a g e r u n g e n . (Mitt. a d. Jahrb. d. kgl. ung. geol. Reichsanst. 1893. X. Bd.)

Der Bericht über erschöpfender spezieller Erfahrungen, die er auf warb, bestimmte J ohann

diese Arbeiten besagt: «Es sind das die Resultate Forschungen und Studien. Auf Grund der reichlichen seiner mehr als 30-jährigen Geologen-Laufbalm er­ B öckh nach durchgeführtem Lokalstudium bei Szac?a

1 F öldtani Közlöny 11100, Bd. XXX. Pag. «3.

IX THUM AS V. bZONTAOH

im Izatale (Kom. Milrmaros) jenen Punkt, den er zur Bohrung empfahl. Und aus der Bohrung an dem fixierten Punkte brach im August d. J. 1806 tat­ sächlich in kräftigem Strahle das Petroleum hervor — der erste Petroleum­ strahl auf dem Gebiete Ungarns aus dem direkt zu diesem Zwecke abgebohr­ ten artesischen Brunnen. Das mit gewaltiger Kraft heraufdr&ngende Petroleum und die damit aufsteigenden Gase aber preßten die Bohrröhren ganz zusam­ men sozwar, daß das Hindernis, das sich gebildet hatte, den Ausfluß des Petroleums verhinderte und das Bohrloch sich verstopfte. Dieses Hindernis zu entfernen und damit abzuhelfen gelang bis heute nicht. Und trotzdem seither Johann Böckh einen zweiten Punkt zur Bohrung bezeichnete, feiert die Arbeit auch gegenwärtig. All diese bedauernswerten Kalamitäten ändern aber nichts an dem, daß das Heraufspringen des ersten Petroleumstrahles in Ungarn, das Auffinden des längst gesuchten, kostbaren Rohmaterials dem scharfen Blick und der geologischen Erfahrung Johann Böckhs zu verdanken ist. Bei dieser Gelegenheit zitiere ich die Worte unseres verewigten Fach­ genossen Dr. A l e x . Schmidt, die er in seiner Mitteilung über den montanisti­ schen Teil der Millenniumsausstellung gebrauchte: «Wir haben hier nicht nur einen wahren Sieg der Wissenschaft vor uns, sondern auch ein sehr wichtiger Schatz der Tiefe ist es, dessen industrielle und nationalökonomische große Bedeutung besonders zu betonen sicherlich nicht notwendig i s t !» Der Fingerzeig J ohann B öckhs und dessen erster, obwohl aus technischen Ursachen nicht vollständiger Erfolg ist das glänzendste und realste Resultat der rein wissenschaftlichen Forschungen in Anwendung für den Nutzen des praktischen Lebens, ein Resultat, wie wir ein schöneres in Ungarn bisher nicht kennen.» D e r obige B erich t h e b t schließlich hervor, daß fünf z u r A uszeich­ n u n g e m p fo h len e A rb eiten vorliegen, m it R ücksicht d a ra u f aber, d aß w enn von zwei oder m e h re re n der A u szeichn u ng w erten A rbeiten die Rede sei, n ic h t n u r je n e geistige P ro d u k te als en tsch eid en d b e tra c h te t w erden m ögen, die in dem betreffenden Ja h re sz y k lu s ersch ien en , s o n ­ dern daß auch die g esam te vorhergeg an gen e T ätigkeit der betreffenden G e le h rte n in B e tra c h t gezogen werde. Diese B edin gu n g ist n a c h R e c h t u n d B illigkeit u n b e d in g t vor A ugen zu halten, w enn die größte A u s­ z e ic h n u n g der u n g a risc h e n geologischen W irk sa m k e it z u r Sprache kom m t. Diese G e sich tspu n kte leiteten die k a nd idieren de K o m m ission u n d auch d en A usschuß, als diese beiden K ö rp ersch aften die fü r den A b­ sc h n itt d er J a h r e 1894— 1899 zu verleihen b e stim m te Jo se f Szabó-G edenkm edaille J o h a n n B ö c k h , also ein em G e le h rte n zu sp rach , d er abgesehen davon, daß er m it sein en in e rste r L in ie a u szeich nend en A rbeiten k o n ­ k u rrierte, m it sein er viel m e h r als 3 0 -jährigen geologischen T ätig keit u m die geologische E rfo rsc h u n g des u n g a risc h e n Reiches, d er P u b lik a ­ tio n dieser E rgebnisse, sowie um das A ufblühen dieser W issensch aft ü b e rh a u p t sich sehr große V erdienste erw arb u n d en tsch eid en de Erfolge

JOHANN BÖCKH V. NAUYSUR, SEIN LE BEN UND W IRK EN .

103

erzielte. I n der G e n e ra lv e rsa m m lu n g ü berreich t Dr. A n to n Koch m it aus au frich tig fre un d schaftlich em H e rz e n k o m m e n d e n W orten die aus Bei­ trä g e n d er V erehrer, S ch ü ler u n d F re u n d e Jo se f Szabós gestiftete G edenkm edaille Jo h a n n Böckh. D er ausgezeichnete P rä s id e n t e rk e n n t h ie ra u f m it der ih m an g eb o ren en B esch eid en h eit an, daß es für diese A u szeichnung w ürdigere g ib t als e r es ist, doch ist er davon überzeugt, daß sie n ie m a n d m it g rö ß e re r W e rtsc h ä tz u n g ü b e rn im m t, als er. U nsere G esellschaft v e rtra t er bei d er in Wrien am 9. J u n i 1900 gelegentlich des 5 0 -jäh rig en B estan des d e r k. k. geologischen R e ic h sa n sta lt ab geh al­ te n e n Festlichkeit, ebenso in Selm ecbánya bei dem am 30. J u n i 1900 a r r a n g ie r te n g län zen den F e ste der E in w eih u n g des n eu en G ebäudes der kgl. un g ar. Bergakadem ie. Als E n ts e n d e te r der kgl. ung. R egieru n g n a h m er im selben J a h r e an dem vom 16— *17. A ugust in P a ris abg eh alten en V III. in te rn a tio n a le n G eologenkongreß teil. U b er all dieses refe rie rt er in d e r G e n e ra lv e rsa m m lu n g am 6. F e b r u a r 1901. In dieser G e n e ra l­ v e rsa m m lu n g w ar die N euw ahl der F u n k tio n ä re au f d er T agesordnung. J ohann B öckh, d er die W ürd e des P rä sid e n te n u n te r k e in e n U m stä n d e n m e h r a n n e h m e n wollte, verabschiedet sich in ergreifenden W 'orten von d en M itgliedern d er Gesellschaft. D as E h r e n a m t des P rä s id e n te n hatte e r von 1895 bis 6. F e b r u a r 1901, also d u rch sechs J a h r e bekleidet. In A n e rk e n n u n g seiner beso n deren Verdienste w ählte ih n die G e n e ra l­ v ersa m m lu n g e in stim m ig u n d m it A kklam ation zum E h re n m itg lie d der Gesellschaft. D er V orschlag des A usschusses la u te te wie fo lg t: Herr Ministerialrat J ohann B öckh leistete den Angelegenheiten unserer Gesellschaft nicht nur als gewesener erster Sekretär, dann Vizepräsident und schließlich als Präsident durch viele Jahre hindurch nützliche und wertvolle Dienste, sondern auch als Direktor der kgl. ung. geologischen Reichsanstalt ließ er den Interessen dieser Gesellschaft unausgesetzt seine lebhafte Fürsorge angedeihen und ließ nie eine Gelegenheit vorübergehen, wo er — wenn es nur irgend möglich war — diese Interessen fördern konnte. J ohann B öckh erwarb sich weiters auch als Fachgelehrter so hervorragende Verdienste auf dem Gebiete der Geologie, für welche ihm, seine ganze hochgeschätzte Ver­ gangenheit und Gegenwart in Betracht gezogen, die vorhergegangene General­ versammlung den ersten Kianz der Josef Szabó-Gedenkmedaille überreichte. Auf Grund dieses empfiehlt, im Sinne des § 10 der Statuten, der Ausschuß der heutigen Generalversammlung achtungsvoll, daß letztere den Vorschlag des Ausschusses zum Beschluß erheben möge.»1 N ach V erlassen des P rä sid e n te n sitz e s n a h m J oh . B öckh an u n seren Sitzungen fleißig u n d tä tig teil bis zum H erb ste d. J. 1907, wo er sein er 1 Földtani Közlöny 1901. Bd. XXXI, Seite G5.

104

!►' TH O M A S V. 8/ .O NTA UII

K ränklichkeit Halber ausblieb. W ir Haben ib n auch nicht m e h r in u nseren Reihen. A n seiner B ahre n a h m im N am en der G esellschaft u n se r P rä si­ d e n t Dr. A nton K och in ergreifenden lind seine V erdienste w ürdigenden W orten von ih m Abschied. J o h . B öckh w ar 41 J a h r e h in d u rc h ein fü h ­ rendes un d eines der a rb eitsam sten M itglieder u n se re r Gesellschaft. Vom Beginne un seres k o n stitu tio n e lle n L ebens an, als m an die V ersäum nisse d er au f je d e m G ebiete schwierigen un d drü ck en d en J a h r e u n te r seh r bescheidenen V e rh ältn issen nachh o len u n d w eiler entw ickeln m ußte, n a h m e r m it beseelter L iebe für das V aterland u n d die W issenschaft an sä m tlic h e n A rbeiten u n se re r G esellschaft teil. Seine Kollegen w aren von A ch tu n g u n d Liebe für ih n erfü llt u nd sein abgeklärtes, ü b erleg ­ tes A uftreten diente der G esellschaft stets zum N utzen u n d z u r E hre. H ie rm it habe ich d er tra u rig e n Aufgabe, die m ir die hochgeehrte G esellschaft stellte, nach bestem K ö n nen entsprochen. B ilder aus vergangenen Zeiten habe ich d er hoch g eehrten G e n e ra l­ v e rsa m m lu n g vorgeführt, indem ich aus d er G eschichte u n se re r G esell­ schaft das aufzählte, was sich auf J ohann B öckh bezieht. Ich gab aber bis je tz t n u r ein B ruchstück der B estrebungen u n d d er Tätigkeit des V erewigten, das u n b e d in g t zu ergänzen ist, w enn wir u n s seine edle In d iv id u a litä t würdig, ihrem W esen en tsp rechen d , au sg estalten wollen. Ich m u ß also n u n die D ok u m ente der kgl. ung. geologischen A n sta lt h erv o rn eh m en , u m die W ü rd ig u n g J ohann B öckhs getreulich, w enn auch kurz gefaßt, fortsetzen su können. Am 1. A ugust 1868 tra t er in seine S tellu ng bei d er kgl. ung. geologischen Sektion ein und beg an n noch in dieser Ü b erg ang szeit die A u fn ah m sarb eiten in der U m ­ g eb u ng von Fóth, Gödöllő u n d Aszód. H ie rm it beginnt je n e u n e rm ü d e t a u sd a u e rn d e u n d fürw ah r große Arbeit, m it der er 40 J a h r e h in d u rc h m it g leich m äßig er H in g e b u n g den In te re sse n d er kgl. ung. geologischen A nstalt getreu lich diente, die A n sta lt leitete u n d ausgestaltete. Vom Z e itp u n k t seines E in tritte s an die A n sta lt an wurde er sein er g rü n d li­ chen K e n n tn isse , der gro ß en A rbeitskraft u n d sein er energischen N atu r zufolge, der L e ite r des k leinen G eologenkorps. E r bew ährte sich als a u fn e h m e n d e r-k a rtie re n d e r Geologe von scharfem Blick, befaßte sich aber auch m it g ro ß e r Vorliebe m it paläo nto lo g ischen Studien. Sein kräftiger, g esu nd er O rganism us u n d seine ansp ruch slose N a tu r b efähigten ih n auch zu der erm ü d e n d ste n u n d schw ersten A rb eit im Felde. Um die so­ zusagen Epoche m achend e Tätigkeit, die er bei der kgl. ung. geologi­ schen A n stalt entfaltete, in m ö glich ster KürÉe überblicken zu können, erweist es sich am zw eckmäßigsten, diese T ätigkeit in zwei A bteilungen zu bringen. Die erste u m fa ß t die Zeit von seinem E in tritte i. J. 1808 bis zum J a h r e 1882, d. i. bis zur Ü b e rn a h m e des D irektorates der A nstalt. Die

JOHANN BÖCKH V. NAQYSUR, SEIN LE BEN UND W IRK EN .

105

zweite A bteilung ist die Zeit von 1882 bis 1908, wird sich also m it seiner T ätig k eit bis zum Z urü ck zieh en in den R u h e sta n d befassen. A) Ich halte dafür, daß im Leben J ohann B öckhs der erste Abschnitt für die Arbeit im Felde und seine wissenschaftliche Wirksamkeit der blühendste war. In der Vollkraft seines Mannesalters, unter dem Einfluß der belebenden Kraft eines großen Familienglückes und der im nationalen Leben eingetretenen kraftvollen, frischen, rückhaltslosen Strömung, wo die entfesselte Tatkraft eines Volkes, den unterdrückten, verdeckten Lauf verlassend, wie der seinen Damm durchbrechende Gebirgsbach, wallend und in raschem Laufe sein schon sehr der Austrocknung entgegengegangenes Bett wieder auszufüllen sich bestrebt, also in der ersten Zeit der Neugestaltung der Dinge ist, wenn wir die Natur und den Charakter J o h . B öckhs können, auch seine große Tätigkeit leicht verständlich. Er fand hier zuhause ein so neues, großes und freies Arbeitsfeld vor, daß den berufsmäßigen Geologen die erhebende schöne Aufgabe ganz mit sich fortriß. Gleich im Anfänge weiht er eine längere Zeit den geologischen Kartierung9arbeiten und führte von 1SG9— 1872 in den Komitaten Veszprém und Zala im südlichen Teile des Bakony-Gebirges, dann in der Umgebung von Zalaegerszeg und Sárvár, von 1873 bis 187G in den Komitaten Baranya und Somogy bis zum Draufluß, in der Umgebung von Báttaszék und der Stadt Pécs, sowie im Komitate Moson in der Gegend des Fertoto (Neusiedler Sees) die geologischen Detail-Kartiemngsarbeiten durch. Im Jahre 1875 befaßt er sich über Betrauung der Direktion noch speziell mit dem Studium der Wasserversorgung für die Stadt Pécs. In dieser Zeit erschienen auch seine wohl wertvollsten Arbeiten im Jahr­ buch der kgl. ung. geologischen Anstalt. In seiner in auffallend kurzer Zeit (1872— 1874) geschriebenen, aus zwei Teilen bestehenden Arbeit « Di e g e o ­ l o g i s c h e n V e r h ä l t n i s s e d e s s ü d l i c h e n T e i l e s d e s B a k o n y » gab er literarische Zeugenschaft seines großen geologischen Wissens und seiner Arbeitsfähigkeit. Mit scharfem Blick setzte er den geologischen Aufbau des damals noch weniger zugänglichen südlichen Bakony fest. Besonders hervor­ zuheben ist die Erkennung und Gliederung der geologischen Horizonte der dortigen Trias, welche Gliederung nach so langer Zeit — nach unter viel günstigeren Verhältnissen durchgeführten Forschungen und Untersuchungen — auch bis heutigen Tags sich als richtig erwies. Im Jahre 1870 erscheint unter dem Titel «Die geologischen und Wasser­ verhältnisse der Umgebung Pécs (Fünfkirchen) die umfangreiche Studie, die sich auf die Wasserversorgung der Stadt bezieht. Es ist dies eine tüchtige und gründliche hydrogeologische Arbeit, deren, Wahrheiten sich auch bei den neuesten Wasserversorgungs-Arbeiten der Stadt Pécs bewährten. Das Munizipium der Stadt sagt über Betrauung der Kommunität J ohann B öckh den wärmsten Dank für seine grundlegende Wirksamkeit in Angelegenheit der Wasserversorgung. Seine Arbeit über den südlichen Bakony gibt auch Ver­ anlassung zu einem wissenschaftlichen Austausch der Ansichten. M ax v. H a ntken , der Direktor der Anstalt, stimmt in einer seiner akademischen Mitteilungen mit den Beobachtungen und Bestimmungen J ohann B öckhs nicht ganz überein.

KMi

IM T H O M A S V. S / o N TAUll

Hierauf antwortet B öckh unter dem Titel «Bemerkungen etc » und rechtfertigt seinen Standpunkt. Von 1877 1881 befaßt er sich mit der geologischen Detailaufnahme im Krassó-Szörényer Gebirge. In der schwer zugänglichen, wilden Gegend führt .er, oft Monate hindurch im Zelte kampierend, seine Arbeit durch. E r hat mit ungünstigen lokalen Verhältnissen und Teirainsclnvierigkciten zu kämpfen. In der geologisch wenig bekannten Gegend löst er, mit Karte und Ham mer in der Hand, die schwierigen Fragen. Eingehend befaßt er sich mit der Gliederung der kristallinen Schiefer und scheidet drei scharf genug zu unterscheidende Gruppen aus. Hiermit erleichtert er auch beträchtlich die stratigrafische Anordnung und Einreihung der auf großem Gebiete und in großen Massen auftretenden Gesteine. Die beseelte kleine Arbeitergruppe der kgl. ung. geologischen Anstalt aber schreitet unter sehr bescheidenen Verhältnissen und bei so vielen großen Anfangsschwierigkeiten mit zäher Ausdauer kämpfend, rüstig und anerkennenswert vorwärts. Mit­ teilungen und Karten legen nacheinander Zeugnis von ihrer Arbeitsamkeit ab. Sammlungen und Bibliothek nehmen fortwährend zu. Im inneren Leben aber zeigt sich eine Mißlichkeit. Der Direktor und die Mitglieder der Anstalt verstehen sich nicht. Hieraus spitzen sich entgegen­ gesetzte Ansichten zu und die Zustände werden beinahe unhaltbar, bis eben im rechten Zeitpunkte M ax v. H antken zum Universitätsprofessor ernannt wird und Direktor der kgl. ung. geologischen Anstalt, zur großen Freude und Befriedigung der ganzen Korporation, Chefgeologe J ohann B öckh wird. Ara 26. Januar 1882 übernimmt er (J. B öckh ) die so vielfältigen und schweren Sorgen der Direktion. B) Und nun beginnt die zweite Periode seiner Wirksamkeit bei der geolo­ gischen Anstalt, in der B öckhs Arbeitsamkeit fast ganz von der Leitung der Anstalt in Anspruch genommen wird. Seine noch lebenden Kollegen, Freunde und seine Familie wissen es am besten, welche Sisyphus-Arbeit er in den ersten Jahren leistete. Von der Frühe bis spät am Abend ordnete er die An­ gelegenheiten der Anstalt, nebstbei aber setzte er von 1882 bis 1892, also noch zehn Jahre hindurch, auch bei seiner ämtlichen Inanspruchnahme, seine Aufnahmen im Krassó-Szörény er Gebirge fort und vollendete sie auch. Diese anstrengende, schwierige Arbeit war seine Ruhe. In den Jahren 1885 und 1886 studierte er in Angelegenheit der Lösung der Frage des definitiven Wasserwerkes der Haupt- und Residenzstadt Budapest am linken Donauufer die hydrogeologischen Verhältnisse der Gegend nördlich der Hauptstadt. Sein Fachgutachten überreichte er schriftlich, wofür ihm von der Kommission des Munizipiums der Hauptstadt Dank und Anerkennung zuteil wurde. Die ge­ treueste Chronik der Arbeitsleistung J ohann B öckhs liefert uns jener 25-ste Direktionsbericht, in welchem er über die Tätigkeit der Anstalt von 1882 bis 1907, also über 25 Jahre, referirt. Aus diesem Bericht ersehen wir, in welchem Maaße ihn in dieser schwierigen Zeit die gewissenhafte Leitung in ^An­ spruch nahm. Statt wissenschaftlicher Arbeiten entstammen seiner Feder jetzt leider nur A usstellung-, Konjjressberichte und Gedenkreden. Nur wie hie* und da

JOHANN BÖCKH V. NAGYSUR, SEIN LUBKN UND W IRK EN .

107

hervorbrechende Lichtstrahlen erwähne ich, daß er 1888 in einer wertvollen kleinen Mitteilung zuerst und auf Grund von Petrefakten sicher, die Trias im Krassó-Szörényer Gebirge nachweist. 1894 und 1895 erscheinen seine beiden, das Steinölvorkommen im Izatale des Komitates Mármaros und jenes bei Sósmezö im Komitate Háromszék sehr ausführlich behandelnden größeren Arbeiten, mit denen er die L iteratur der heimischen Petroleumschürfungen begann. Im Jahre 1896 studiert er über Betrauung des kgl. ung. Finanz­ ministers das Auftreten des Erdöls in Galizien. Im Jahre 1898 fertigt er, unter Mitwirkung des Anstaltsmitgliedes Oberbergrates A le x a n d e r G e s e l l die fiarte des Vorkommens der Edelmetalle, Erze, Eisensteine, Mineralkohlen und des Steinsalzes in den Ländern der ungarischen Krone an m it dem dazu­ gehörigen erläuternden Text. Die königl. ungar. geologische Anstalt aber ent­ wickelt sich unterdessen in rascher Progression weiter. Mit dem sich erwei­ ternden Arbeitskreis nim m t auch die Anzahl der Mitglieder zu. Sammlungen, Bibliothek, die Laboratorien sind in ungeeigneter Lokalität zusammengedrängt und kaum zu benützen. H ierm it tritt naturgemäß eine gewisse Stagnation ein. J ohann B öckh sieht sehr wohl die Gefahr und weiß auch deren Quelle. Seit dem Tode Dr. J o se f S zabó 9 und W il h e l m Z sigmondys ist Dr. A ndor v. S em sey der einzige wahre und großherzige Freund der Anstalt. B öckhs rastlose, uneigennützige und ernste Arbeitstätigkeit gewinnt ihm ganz die Freundschaft Dr. A . v. S emseys und m it dieser sieht er auch die Zukunft der Anstalt gesichert. Nun bemüht er sich um das Zustandekommen eines eigenen Heimes für die geologische Anstalt. Unter Minister Graf P aul S zé c h é n y i gelang ihm die Durchführung seines Planes nicht. Doch schon i. J. 1895 akzeptiert Ackerbau­ minister Graf A ndor F e s t e t ic h die von Dr. A ndor v . S em sey für Herstellung eines Gebäudes für die Anstalt zur Verfügung gestellte Summe von 50.000 Gul­ den. Hiermit gehen die Pläne und Bemühungen B öckhs ihrer Verwirklichung entgegen. Diese in das Leben der kgl. ung. geologischen Anstalt einschneidende Frage wird aber erst von Minister Dr. I gnaz v . D arányi gelöst. Mit der Um­ sicht von weitem Gesichtskreis und in richtiger Würdigung der wissenschaft­ lichen und praktischen Interessen des Landes führt er alsbald B öckhs und S emseys Plan durch. Die Anstalt erhält unter tatkräftiger Beihilfe des Mini­ sters D arányi ein geräumiges und helles Heim und die notwendige materielle Unterstützung. Nun kann sie ihre einzelnen Zweige frei zur Entwicklung bringen. Sie kann aufblühen und auch reichlich fruchtbringend sich g estalten ! J ohann B öckh weiht während dieser ganzen Zeit die meiste, ja seine ganze Zeit und unermüdete Tätigkeit ganz dem Leben der Anstalt. Er wirkt, schafft und bereichert. W ährend dessen aber beginnen einzelne Blüten des ansehnlich herangediehenen Baumes abzufallen und während er noch im ersten Frühlings­ kleide prangt, verliert er seinen alten Gärtner, der ihn von der Zeit des ersten zarten Reises her mit so viel wahrer und edler Liebe pflegte und auf zog.

108

IV TUOM AH V. S / O N T A G n

H ochgeehrte G e n e ra lv e rsa m m lu n g ! H ierm it h ä tte ich in Kürze eine C h a rak teristik des L ehen s und der T ätigkeit J o h a n n B ö c k h s gege­ ben. W enn das Bild, das ich h ie r m it einigen S trichen gab, auch u n ­ v ollständ ig ist, so prägen sich darin doch drei H a u p tc h a ra k te rzü g e s einer I n d iv id u a litä t: die V aterlandsliebe, der reine C h a ra k te r und die A rb eitsam keit vielleicht irgendw ie aus. Seine V aterlandsliebe bewies er n ich t n u r dam it, daß er jed en vom A usland h e r an g eb o ten en m ateriellen u n d gesellschaftlichen Vorteil zurückw eisend, treu im D ienste seines V aterlandes verblieb, sondern auch dam it, daß er an der E n tw icklung des geistigen un d m a te rie lle n L ebens des V aterland es uneig enn ü tzig, m u ste rh a ft, m it voller W ille n s­ k raft u n d a ll’ seinem K ö n nen bis zum letzten Schlage seines edlen H e rz e n s te iln ah m . U nd h ie r hebe ich noch hervor, daß u n se r m aterielles Z u rückgebliebensein vielleicht noch grö ß er w ar als das geistige. Die H a u p tu rs a c h e dieser tra u rig e n E rsc h e in u n g ab e r w ar der m ißfällige Z u stan d u n s e re r politischen, na tio n a le n , in d u strie lle n un d H and elsv erh ältnisse. J o h a n n Böckh sah dies wohl u n d stan d auch bei der schw ierigen Arbeit des m a te rie lle n V orw ärtsstrebens seinen leitenden O berbehörden m it dem besten u n d au frichtigsten B äte n a c h M öglichkeit bei. In dem schw ieri­ gen öffentlichen D ienste war seine H a u p tstü tz e u n d sein L e ite r sein fester C harakter. M it diesem verband sich auch sein g ründliches u nd vielseitiges W issen. Das W issen wird ja in un s n u r d an n wirklich zu dem, was es ist, wenn es u n s e r e n - G e is t ganz d u rc h d rin g t u n d auch im C h a ra k te r sich kundgibt. E in B egleiter seines C h arakters war auch seine gerade A ufrichtigkeit, je n e K raft, die ohne viel Zögern, m it dem V erstände im E in v erstän d n is, zum A usdruck gelangt. D er C h arak ter entw ickelt au f je d e r L e b ensb ah n seine eigentüm liche Stärke. So war das auch bei ihm. E r gab seinen K ollegen R ic h tu n g u n d wirkte au f ihre B estreb u ng en a n ­ eifernd, veredelnd ein. W as soll ich seine g em einnützige un d w issenschaft­ liche T ätigkeit w eiter e rö rte rn ? Seine bleibenden G esta ltu n g e n beweisen ja d ieselbe am glän zen d sten. Leben u n d T aten eines M enschen lassen sich n u r aus den O ffenbarungen der G efühle sein er Seele beurteilen. Je m e h r g e m ein n ützliche A rbeit er verrichtet, um so m e h r denkt er und fü hlt er, um su m e h r lebt er. J. B ö c k h gehörte zu den h e rv o rra g e n d e re n I n d i­ v id u alitäten sein er Zeit u n d d a ru m w urde ihm auch A uszeichnung u n d A n e rk e n n u n g in gebü h ren dem M aaße zuteil. Seine bescheidene u nd zurückgezogene N atur ä n derte sich aber nie. Im m e r blieb er d er e in ­ fache M ann des H erzens, des G em ütes u n d der Arbeit. Seine L ie b e n s­ w ürdigkeit h a b e n wrir Alle noch lebhaft im G edächtnis. E r h ätte ein gutes u n d edel fühlendes H erz u n d h ie rm it w ar auch seine bisweilen etw as au fb rau sen d e N a tu r im Z u sam m en han g. An seiner F a m ilie hin g er m it un säg lich er Liebe, leitete aber daru m die E rz ie h u n g seiner

JOHANN BÖCKH V. NAGYSUR, SKIN LKBKN UND WIHKKN.

109

K in d e r doch m it w o h lü b erleg ter Strenge. E r liebte auch seine F re u n d e u n d Fachgenos6en, die sich wie um einen P a tria rc h e n m it A chtu ng u n d A nh än g lic h k e it u m ihn schaarten, genaue u n d ehrliche E rfü llu n g der Pflichten erw artete u n d forderte er a b e r von jed em E in zelnen . Auch h ie rin ging er im m e r voraus, er gab das Beispiel. In d e m w ir u n s an u n se re n unvergeß lich en P rä s id e n te n z u rü c k ­ e rin n e rn , e n tsp re c h e n wir n ic h t n u r u n se re r Pflicht, so n d e rn legen auch davon Z eugenschaft ab. daß die G esellschaft die ih r geleisteten guten D ienste n ic h t vergißt. E s m ag sein, h ochgeehrte Gesellschaft, daß ich, J o h a n n B ö c k h s gedenkend, vielleicht auch etw as v orein g en o m m en war. W e n n m ich a b er die dankerfüllte, w ahre Liebe und A chtung, die ich für ih n stets fühlte, fü r einen M o m en t vielleicht auch auf einen irrtü m lic h e n Pfad geleitet h aben sollte, h a t jed es m e in e r W o rte n u r m eine aufrichtige M einu n g u n d Ü berzeugung verdolm etscht, anderes aber k a n n ich n ic h t geben, als was m ein W esen ist. In d e m ich d er hoch geeh rten G esellschaft für die auf die Probe g estellte geschätzte G eduld m e in e n w ärm sten D a n k ausspreche, schließe ich m eine G edenkrede m it der B eruhigung, daß J o h a n n B ö c k h diese G eduld w ahrlich verdiente, d e n n sein L e b e n w ar reich u n d gehaltvoll a n edlen M an ifestiru n gen u nd für u n se r arm es V aterland n u tz r e i c h !

DIE WERKE JOHANN BÖCKHS. Im folgenden will ich die literarische Betätigung unseres Meisters in chronologischer Folge aufzählen, u. z w . : 1. Seine in Buchform erschienenen Werke, 2. seine Arbeiten auf dem Gebiete der Kartierung. (Vergl. den ungarischen Text S. 19— 25).

DAS BEGRÄBNIS JOHANN BÖCKH’S. Aufbahrung J ohann B öckh ’s v. N agysur fand in der Vorhalle der ungar. Geologischen Reichsanstalt statt. Bei der Trauer-Zeremonie waren der damalige kgl. ung. Ackerbauminister D r . I gnaz v. D arányi , Staats­ sekretär B éla v . M ezössy , sowrie zahlreiche Bekannte, Freuude und Verehrer de s Verblichenen anwesend. Die Reihe der Trauerreden eröffnete über Betrauung der kgl. ung. geologischen Reichsanstalt Vizedirektor I')r. T homas v. S zontagh mit folgenden Abschiedsworten: D ie

k ö n ig l.

Hochgeehrte T r a u e r v e r s a m m lu n g ! J o h a n n B ö c k h s edel fühlendes Herz ist nun erkaltet, das unerm üdtt arbei­ tende Hirn ruLt nun für ewig. Unerwartet, so überaus jäh entriß ihn uns der Tod.

110

Df TIIOMA8 V. SZONTAOH

Am Schauplatz der glänzouden Resultate seiner vierzigjährigen hervorragenden Wirksamkeit vorabscheiden wir uns von ihm zum zweitenmale — nun für immer. Wir Alle wissen, mit welch* wahrhafter Liebe, mit wie echtem Berufe er seiner Wissenschaft lebte, mit welch' begeisterter Hingebung er die rätselhafte und ver­ wickelte Geschichte unsorer Berge, Täler und Flachländer erforschte. W arum sollte ich seine Verdienste aufzählen ? Diese werden durch das, was er auf seinem Heimat8bodon geschaffen, besser und glänzender bewiesen, als das meine unzu­ längliche Redo vormöchte. Mit vielen Kämpfen und Anstrengungen, aber mit zäher Ausdauer baute er in 40 Jahren auf, was die kgl. ung. Geologische Reicbsanstalt heute mit ihrer Tätigkeit aufzuweisen vermag und was auch ihr Heim ist. Als Patriot, Fauiilienhnupt, Gelehrter, als Beamter, Freund und Mensch, stets bewährte er sich voll und ganz. Seine Familie liebte er sehr, aber gleich nach seinen Lioben stand diese Anstalt und standen auch wir seinem Herzen nahe. Noch mehr aber, als uns Alle, liebte er sein Vaterland, denn den Hauptteil seines edlen Lebens, seine ganze Kraft und sein Wisscu weihte er uneigennützig, ehrlich dem Vater­ la n d e ! Der Geist, die Seele unseres geliebten Meisters ist entflohen 1 Nicht in jener kalten Marmorplatto bist du verewigt, sondern in deiner uneigennützigen, edlen Wirksamkeit, in dem, was du geschaffen und in dem dir Achtung zollenden und dankbar liebenden Herzen unser Aller. Siehe, in der Bogen­ halle des Gebäudes, das du geschaffen, nehmen wir Abschied von dir, auch im Namen der fernweilenden Arbeit6genoßen. Im Deingedenken geloben wir, daß wir das Krbe deiner edlen, patriotischen Tätigkeit, unseren bescheidenen Kräften ent­ sprechend, getreu bewahren, pflegen und fortentwickeln werden. Mir, als einem deiner alten Arbeitsgenoßen, wurde die so schmerzliche und schwere Aufgabe zuteil, von dir an diesem Orte in unser Aller Namen Abschied zu nehmen. Gott mit dir! Segen und Liebe geleite dein Andenken 1

Dr. A nton K och , Präsident der ungarischen geologischen Gesellschaft, sprach im Namen der Gesellschaft folgendes: Unvergeßlicher Genoße ! Als derzeitigem Präses der Ungarischen Geologischen Gesellschaft wurde m ir die traurige Aufgabe zuteii, im Namen unserer Gesell­ schaft das letzte Abschiedswort au Dich zu richten. Mit vermischten Gefühlen rufe ich den Monat Mai d. J. 1S69 in meine Erinnerung zurück, als wfir als erste Geologen d e r gegründeten kgl. ung. Geologischen Anstalt die bewaldeten Höhen des Vértesgebirges f o r s c h e n d zusammen begingen und ich deine edle Begeisterung für unsere Fach W is s e n s c h a f t k e n n e n lernte, deinen hervorragenden Eifer und deine Erfahrenheit bei den g e o l o g i s c h e n Untersuchungen erkannte und den erwärmenden Einfluß deiner herzlichen Freundschaft zuerst gonoß und welche schönen, hervor­ ragenden Eigenschaften zu u n s e r e m großen Leide nun mit Dir zusammen ins Grab sinken. Im bescheidenen Kali m e n unserer Gesellschaft brachte uns i. J. 1872 als Sekrefärsgenoßen zur Leitung der Gesellschaftsangelegenheiten und der Redigierung des 2-ten Jahrganges des »Földtani Közlöny* ein günstiges Geschick wieder zu gemeinsamer Arbeit zusammen, damit du dann deine bewährte Arbeits­ kraft und dein Talent hauptsächlich der kgl. ung. Geologischen Anstalt widmest und in langer, ehrlicher Arbeit diese Staatsanstalt auf den heutigen hohen Grad der Entwicklung bringest. Hiebei aber hörtest du nicht auf die Angelegenheiten unserer bescheideneu Gesellschaft auch fernerhin tatkräftig zu fördern. «-Lange Jahre hindurch als eifriges Ausschußmitglied, sodann n e b e n unserem berühmten Präsidenten, weil Prof. J o s k f S zabó als Mitpräsident und nach dem Tode S zabó ’s i. J. 1894 als Präsident der Gesellschaft bis 1901 warst Du ein F ü h rer und die Hauptstütze u n s e r e r Gesellschaft so, daß nach deinem Zurücktreten dir zu ewigem

JOHANN BÖCKH Y. NAGYSUlt, SEIN LKBEN UNI) WIRKEN .

111

Dank verpflichtete Gesellschaft gebührend mit dor Josef Szabó-Gedenkmedaille und der Erwählung zum Ehrenmitglied Dich auszeichneu konnte, da du hiezu färwahr außergewöhnliche Verdienste erworben hattest. Auf dem großen geheimnisvollen Wege, den Du nun betrittst, geleitet Dich der immerwährende Dank unserer Gesellschaft, die ungeteilte Anerkennung, aufrichtige Achtung und Liebe ihrer Mitglieder, welche Gefühle wir Alle in deinem segensreichen Leben Dir outgegenbrachten. Dein dem Vergehen anheimgegebener Körper ruhe in Frieden im Schöße der von Dir so sehr geliebten und zum Studium gemachten M utter-Erde; dein Geist und dein Andenken wird unter uns verbleiben und sich weiter vererben, solange die vaterländische Geologie kultiviert werden wird. Gott mit Dir, teurer Toterl Gesegnet sei dein Andenken!

Schließlich nahm in Vertretung der ungarischen Akademie der Wissen­ schaften und der ungarischen Geographischen Gesellschaft Dr. L u dw ig v . L óczy, öff. ord. Universitätsprofessor und Direktor der königl. ung. Geologischen Reichsanstalt, in der folgenden Rede Abschied vom Verschiedenen : Erschüttert stehe ich vor dieser Balne, um im Namen der ung. Akademie der Wissenschaften und der ung. Geographischen Gesellschaft an die erkaltete sterbliche Hülle und die entflohene Individualität J o h a n n B ö c k h ’s mein Abschieds­ wort zu richten. Die Achtung und Liebe langer Jahre, von Beginn meiner Jugend an, kettete mich an ihn ; von langer Zeit her war ich auch sein Arbeitsgenoße und zuletzt wurde ich im Studium einer großen und klassischen Gegend unseres Vaterlandes, in der Erforschung der Balatongegend sein engster und strengster Nachfolger. Verblichener geliebter Genoße und Senior! Dein unerwarteter Tod traf uns, ungarische Geologen, niederschmetternd, erwarteten wir doch noch so vieles von deinem frischen Geiste, deinem reinen Urteil, deinem großen Wissen und deiner kräftigen Arbeitsleistung! Die Tätigkeit deiner letzten Tage war der BalatonMonographie der ungarischen Geographischen Gesellschaft gew’idmet, bei Beendi­ gung der Publikation, die Du für diese große Arbeit geschrieben, entfiel deiner Hand die Feder. Mit dankbaren Gefühlen verabschiede ich mich also auch im Namen der ungarischen Geographischen Gesellschaft. Seit 33 Jahren war dor Ver­ blichene im Rahmen der mathematisch-naturwissenschaftlichen Sektion verdientes Mitglied unserer Akademie. Die großen Aufgaben seiues Berufes: die Entwicklung und Fortbildung einer sowohl wissenschaftlich, wie praktisch bedeutungsvollen Anstalt des Landes, die Begründung des Heimes dieser Anstalt füllten einen großen Teil des Lebens J o h a n n B ö c k h s aus. Diese Aufgaben löste er glänzend. Das Palais, Museum und der Arbeitskreis der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt wurden unter seiner Leitung auf dem ganzen Erdenrund anerkannt hervorragend. Mit Arbeiten konnte er in unserer Akademie nicht häufig erscheinen, da doch die Entwicklung der Geologischen Anstalt alle Fasern seiner Tätigkeit in Anspruch nahm. Von diesem Zentrum aus aber untersuchte er ein Lebensalter hindurch mit seltener Sorgfalt die sämtlichen Gebirge, Flachländer und erkennbaren Geheimnisse des Untergrundes unserer Heimat und beschenkte mit klassischen Werken nicht nur die ungarische wissenschaftliche Literatur, sondern auch die Weltliteratur. Die geologische Beschreibung des südlichen Teiles des Bakony, des Pécser (Fünfkirchner) Gebirges, die geologische Aufnahme des Krassó-Szörényer Gebirges, die er mit seinen vorzüglichen Mitarbeitern noch nicht lange beendete, die Studie, die er über die ungarischen Petroleumlagerstätten schrieb — bilden immerwährende Schätze der ungarischen wissenschaftlichen Arbeit.

I»f TH OM AS

V. S / . ( ) \ l A < i | |

Oeliebtor Genoße I Von deinem Goist verabschiede ich mich nicht, von unserer Liebe, unserer Pietät umgeben bleibt der unter uns, damit e r die doine Wissenschaft kultivierenden Nachkommen leite, ihnen Richtung gebe und sie aneifere. Lieber, guter Bruder J o h a n n Böcku ! Du Musterbild der Uneigennützig­ keit, der Ehrlichkeit, Zierde der ungarischen Geologen t Nimm auf deinen letzten Wog mit dir unser Aller aufrichtig warmen Dank für die Güte und Liebe, die Du für uns stots hegtest und für all' das, was Du für Erkenntnis dos Bodens unseres Vaterlandes vollbrachtest, ltuhe in Frieden, Gott mit D ir! Hierauf geleitete der grüßte Teil der Trauerversammlung J o h a n n B ö c k h ' s Sarg in den Zentralfriedhof der Hauptstadt, wo an dem vom hauptstädtischen Magistrat verliehenen Ehrenplatze der Grabhügel der Mutter-Erde die ver­ gängliche Hülle des Verblichenen überwölbte. Aus Anlaß des Hinscheidens J o h a n n B ö c k h ’s von N a g y su r gelangten von folgenden Korporationen Beileidsschreiben an das Präsidium der unga­ rischen Geologischen Gesellschaft: Senat der kgl. ung. Universität zu Budapest, Senat der Budapester kgl. ung. Josefs-polytechnischen Hochschule, Senat der kgl. ung. Franz JoseÜBUniversität zu Kolozsvár, Direktion deß Institutul Geologie al Rumaniei in Bukurepti, Direktion des Comité Géologique de Russie in St. Petersburg, Geologische Gesellschaft in Wien, K. K. Geographische Gesellschaft in Wien, Deutscher naturwissenschaftlich-medizinischer Verein für Böhmen «Lotos» in Prag, Die Offiziere und Beamten des k. u. k. Militär-geographischen Insti­ tutes in Wien, II Presidente del Collegio degli Ingegneri ed Architetti di Palermo, Dr. G uido S täche Görz, Professor V. U hlio Wien, Zementfabrik «Unio» Akt.-Gesellsch. in Beocsin, Georg T eschler in Körmöczbánya, Ver­ kehrsdirektion d. ersten k. k. priv. Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft in Budapest, Bergdirektion der ersten k. k. priv. Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft in Pécs. Esztergom-Szászvárer Kohlenbergbau-Akt.-Gesellsch. in Buda­ pest, Oberungarische Bergbau- und Hüttenwerks-Akt.-Gesellsch. in Budapest, Franklin-Gesellschaft in Budapest, Zentral-Direktion der königl. ung. StaatsEisenwerke in Budapest, Elektrizitäts-Aktien-Gesellscbaft der ungarischen Siemens-Scliuckert-Werke in Budapest, Ungarische Petroleum-Industrie-Akt.Gesellsch. in Budapest, Pester erster vaterländischer Sparkassa-Verein in Budapest, Salgótarjáner Kohlenbergbau-Akt.-Gesellsch. in Budapest. Abgesehen von den Tngesbliittern, widmeten dem Verstorbenen längere N achrufe: Das Fachblatt «Bánya# (Grube) in der 20-ten Nummer des Jahrg. ü , «Bányászati és Kohászati Lapok» (Berg- und Hüttenmänn. Blätter) in Num­ mer 11 des Jahrg. 42, «Jó szerencsét» (Glück auf) in Nummer 33 des Jahrg. II, «Vasárnapi Újság» (Sonntagszeitung) in Nummer 23 des Jahrg. 56, Verhandlungen der k. k. Geologischen Reichsanstalt in Wien, in Nummer 8 des Jahrg. 1909, «Magyar V a s - és Gépujság» (Ungar. Eisen- u. Maschinen­ zeitung) in Nummer 14 des Jahrg. XXVIÍ, «Természettudományi Éözlöny» (Naturwissenschaftliche Mitteilungen) in Nummer 11 des Jahrg. 1909 usw. Schließlich teilen wir hier noch in freier Übersetzung die .ernsten und

113

JOHANN BÖCKH V. NAGY9ÚR, SEIN LEBKN UND WIRKKN.

stimmungsvollen beiden Strophen mit, die ein ungarisches Witzblatt (Bors­ szem Jankó) in Nummer 20 des Jahrg. 1900 dem Verewigten als Nachruf widmete : Mit deutschem Namen, Ungarherzen In Hantkens Stapfen tretend Schufst Du, — ungarisches Wissen Mit neuem Zweig belebend. Doch nun auch Du zurückgekehrt In der gemeinsamen Mutter Schoß : Nun erfährst Du das große Geheimnis, Das Heimatserde im Innern verschloß.

GEDENKREDE ÜBER WILHELM GÜLL DEN II. SEKRETÄR DER GESELLSCHAFT. (1 8 7 6 — 1909)

In der G e n e ra lv e rsa m m lu n g der U ngarischen Geologischen G esellschaft am 10. F e b e r 1910 g ehalten von kgl. ungar. Sektionsgeologen E merich T imkó . (Mit dem Bildnis des Verblichenen.)

S eh r geehrte G e n e ra lv e rs a m m lu n g ! Bei der Fack el der E rin n e ru n g h aben wir soeben h in e in g eb lickt in J a s tätige L eben eines verdienstvollen E h re n m itg lie d e s u n d d urch lan g e Z eit P rä sid e n te n u n se re r Gesellschaft. U nd w enn u n s schon der G edanke an je n e n , d er doch n ach na tü rlic h e m G ange der N a tu r ein ehrw ürdiges A lter e rreich t hat, u n d seine geistigen F ä h ig k e ite n vollauf e ntfalten konnte, m it T ra u e r erfüllt, u m wie viel drückender, sch m erzlicher m u ß u n s die E r in n e r u n g an ein ju ng es, eifriges M itglied u n se re r G esellschaft sein, an den G efährten, der du rch die g ra u ­ sam en L a u n e n des Schicksals an d er Schwelle einer vielversprechenden T ätigkeit aus u nserem Kreise gerissen wurde, nachd em er endlich nach lang em K am pfe in einen W irk u n g sk re is g e lan gt ist, der seinen F ä h ig ­ keiten entsprach. W ir wollen an dieser Stelle m it P ietät W i l h e l m G ü l l s , des u n e rm ü d lic h e n zw eiten S ek retärs der G esellschaft gedenken, der vor einem J a h r e noch h ie r w eilte u n d m it ju g en d lich em E ifer und froher A rb eitslust an dem L eben d er G esellschaft teiln ahm . W ir wollen u n s sein er m it ein er Liebe erin n e rn , die je n e r w ürdig ist, m it w elcher er in seinem bescheidenen W irk un g sk reise tra c h te te den In te re s se n der G esellschaft zu dienen. Földtani Közlöny. XL. köt.

910

^

114

KMKIMCH TIMKÓ

Das plötzliche E rlösch en eines ju n g e n L ebens ruft im H erzen eines je d e n gefühlvollen M enschen tiefes M itleid w a c h ; T rauer, Schm erz aber bei je n e n , die im V ersto rben en einen u n e rm üd lich en , selbstlosen M itarbeiter, einen liebenden F re u n d verloren. Es sind bereits M onate verflossen seit der Stunde, als wir seine B ahre u m stan d en , als wir von ihm au f ewig Abschied n a h m e n , doch reichte* diese Zeit n ic h t hin. um u n se re n Schm erz zu lindern, um Kulu» un d V ersö hn u ng m it dem Tode zu bringen, der ihn u n s so u n e rw a rte t e n triß . Es d rä n g t sieh u n s stetig die F ra g e auf, w aru m m u ß te n wir ih n so früh v e rlie re n ? W aru m m u ß ten wir m it ih m so viele H offnungen begraben, w arum k on n te er die Zeit nicht erreichen, wo ih m a u f seiner durch h a rte K äm pfe e rreich ­ te n L a u fb a h n auch F rü c h te seiner T ätigkeit zugefallen w ä r e n ? W enn das Leben an der G renze eines ehrw ü rd igen A lters erlöscht, so bleibt u n s noch im m e r die B eruhigung, daß dies der n atü rlich e L a u f der Dinge ist, h ie r jedoch ist ein T ro st fast unm öglich. N ur das Bew ußtsein lin d ert die peinvollen Zweifel, den G roll gegen das g rausam e Schicksal ein igerm aß en , daß alldas was u n s e r d a h in g e g a n g e n e r F re u n d w ährend seines kurzen L ebenslaufes schaffte, schön, gut, edel w ar un d er unseres u nv erg äng lichen A ngedenkens w ürdig ist. Mich v erband m it W il h e l m G üll eine B e k a n n tsc h a ft von vierzehn J a h r e n u n d eine ebenso lange F reu n d sch aft. Seine Z uv o rko m m en heit, sein wackeres, gutes H erz erw arb ih m a u ß e r m ir noch zahlreiche F reu n d e. E r b e tra t den B oden d er geologischen F o rsc h u n g e n im J a h re 1900, als ein Jü n g lin g von 24 J a h re n . W ir bew underten den starken, g e d u l­ digen W illen, die ru h ig e S ich erh eit des Urteils, die völlige G esetztheit d er In d iv id u a litä t — welche gew öhnlich e rst reichen L eb enserfah run g en zu v erd a n k e n ist — schon im Jü ng lin g . W ie u n d w oher b e tra t d er ju n g e A nfän ger schon als g an zer M ann das L eben, diese F ra g e lä ß t sich durch einige A ngaben aus sein er K inder- u n d Ju g e n d z e it b e a n t­ w orten. W ilhelm G üll wurde am 22. O ktober 1876 in P ozson y geboren. N achdem er seine E lte rn schon a ls ganz kleines K ind verloren hatte, wurde er sozusagen schon in se in e n K in d e rja h re n durch die schweren Sorgen des D aseins b e d r ü c k t T rotz sein er d eu tsch en M uttersprach e eignet er sich boreits in der V olksschule die u n g arisch e Sprache völlig an, so daß er als 13-jähriger R ealsch ü ler als L e h re r der u n g arischen Sprache einem O bersten für dessen S o h n a n em p foh len wird. Als S chüler d er O berrealschule in Pozsony u n te rh ä lt es sich in sein en S tu d e n te n ­ ja h r e n m it S tu n d e n g e b e n ; auch seine F e rie n w erden s ta tt E rh o lu n g m it schw erer A rbeit im G ru n d b u c h a m te in P o zso ny verbracht, w ohin er d urch G erich tsh o fp räsid en ten G. P etöcz, dessen S o h n er m it vorzüglichem Erfolge u n te rric h te te , gelangt. Nach A bsolvierung der M ittelsch ulen in

115

G E D E N K R E D E ('H ER W IL H E LM OÜI.L.

Pozsony, lä ß t e r sich an die p hilo so p h isc h e F a k u ltä t d e r Universität, B u dap est einschreiben, wo er N atu rgesch ich te u n d C hem ie s tu d ie r t; h ie r setzen sich die schw eren K äm pfe u m s D asein fort. D urch den L e b e n s ­ k am p f reifte die K inderseele alsbald zum M a n n e ; von den Spielen der K in d e rja h re wurde ih m fast g ar n ic h ts zuteil. E r m u ß te in d er A rbeit seinen U n te rh a lt, seine F reu d e, seine Z e rstre u u n g suchen. W elch b itte ­

res Los ein er K inder- u n d Jü n gling sseele, der s ta tt dem sorgenlosen G e n u ß des L ebens eine ehrliche A rm ut zuteil wird, die zu stolz ist zu bitten, die sich v ie lm e h r du rch h a rte Arbeit n ich t n u r i h r tägliches Brot, so n d é rn auch ih r W issen erringt, m it dem sie dem Vaterland'e zu dienen gedenkt. Nach B een d ig u ng sein er S tu dien sehen wir ih n als L e h re r am G y m n a siu m B u dapest V. Bez. Zu dieser Zeit h e iratete er. D er F a m ilie n h e rd zog ih n an, e r suchte h ie r B uhe, E n tsc h ä d ig u n g für die K äm pfe sein er K inder- u nd Jug end zeit. Im O ktober 1900 wurde er 8*

llti

K M K H IC I! T IM K Ó

zum Geologen an der kgl. u ng ar. geologischen R e ic h sa n sta lt e r n a n n t ln dieser E igenschaft verbrachte er gleich im A nfang ein J a h r an der L and w irtsch aftlichen A kademie in M agyaróvár, wo er in den L a b o ratorien weil. Professor A. v. C s e r h á t i s u nd Professor Dr. Th. v . K o s u ta n y s ag ro ­ nom ische Studien betrieb. Im S om m er 11)01 n im m t er bereits a n den agrogeologischen L a n d e sa u fn a h m e n teil, u n d zw ar anfangs neben Dr. M. v. P álfy in der Gegend von Offenbánya, M uncsel, Lupsa, Mogos, d a n n in der G esellschaft von P. T r e i t z in d er U m gebung von Dunaveese. Als M itglied d er agrogeologischen Sektion arb eitete er im selben J a h r e in der U m gebung von S za lk sz e n tm á rto n auch selb stän dig u nd berichtete üb er diese A ufnahm e im J a h re sb e ric h t der königlich u n g a risc h e n geologischen R e ic h sa n sta lt von 1902 u n te r dem T i t e l : «Agrogeologische N otizen aus der Gegend von Dömsöd, Tass u n d dem sü d lichen A bschnitte der Insel Csepel». Im So m m er 1903 setzt er seine A u fn a h m sa rb e ite n im g roßen un g a risc h e n Alföld fort. Die E rg eb ­ nisse erschienen 1904 u n te r dem T ite l: «Agrogeologische N otizen aus der G egend von K u nszen tm ik lós u nd Alsódabas. H ie ra u f folgen in den Ja h re sb e ric h te n der kgl. u ng ar. geologischen R e ich san stalt 1905 : Agro­ geologische N otizen aus dem Gebiete längs d er großen Donau, 1906 : Agrogeologische N otizen vom re c h te n Ufer der D o n au u n d aus d er G egend von U jh arty án , 1907 : Agrogeologische N otizen aus dem Gebiete zwischen Irsa, Cegléd u n d Ö rkény, fern er Agrogeologische N otizen aus dem Gebiete zwischen Nagykőrös, L ajosm izse un d T atárszentgyörgy. Als M a n u sk ript ist der B erich t ü ber seine A u fn a h m e n im So m m er 1908 u n te r dem Titel «Agrogeologische Notizen aus der G egend von Baracspuszta, L a d á n y b e n e u n d Tatárszentgyörgy», ferner in Notizen u n te r dem Titel «Die B od enverhältnisse des Sebesköröstales», der B erich t ü b er seine agrogeologische L a n d e sa u fn a h m e n im Som m er 1909 zurückgeblie­ ben. Seine A rbeiten sind sowohl in u n g a risc h e r als auch in d eu tsch er Sprach e erschienen. In jed e m dieser B erich te sind w ertvolle geologische u n d bod enk u nd liche B e o b a c h tu rg e n niedergelegt. Diese D aten w erden von allen je n e n , die sich m it den — n ic h t einfachen u n d noch lange n ic h t klarg elegten — B oden v erh ältnissen u n d d er Geologie des Alföld befassen, nach G e b ü h r e in geschätzt werden. 1902 n a h m er m it A. L i f f a und m ir an der agrogeologischen A ufnahm e des M oores Ecsedi láp teil. D er B ericht ü b er diese A rbeit erschien ebenfalls u ngarisch u n d d eutsch. In letzterer S prache u n te r dem Titel «Über die agrogeologischen V e rh ä ltn isse des Ecsedi láp» in den M itteilungen aus dem J a h rb u c h e d e r kgl. ung ar. geolog A n sta lt Bd. XIV, H eft 5, 190f>. E r erwies sich auch in diesem gem ein sam en U n te rn e h m e n sowohl im F eld e als auch im L a b o ra to riu m als u n e rm ü d lic h e r M itarbeiter. E in beachten sw erter A rtikel erschien von ihm 1905 im XXXV. Bande des F öld tani Közlöny

G ED EN K RE D E Ü B E R W ILHELM GÜLL.

117

«Über die G ru p p ie ru n g d er B odenbestandteile». In dem selben w erden die p hy sikalischen E lem en te d e r u n g a risc h e n B o d e n a rte n au f G ru n d d er A rbeiten des schw edischen Pedologen A. A tterberg g rup p iert. Im W in te r 1907 begab er sich auf eine kurze Studienreise, die ih n in die geologischen u n d landw irtschaftlichen M useen von W ien, Prag, M öckern, H alle, B erlin führte. E r rü ste te sich m it g ro ßer F reu d e u n d B egeisterung zu d ieser R e i s e ; er ä u ß e rt sich in seinem B erichte fo lg end erm aßen «ich fühle m ich se ith e r vom N utzen d e ra rtig e r E n tse n d u n g e n d u rc h ­ dru n g en , bei welchen u n te r den u n m itte lb a r gew on n en en E in d rü ck en u n d B eob achtungen n ic h t n u r d er G esichtskreis erw eitert, so n dern auch die U nteilsk raft g esch ärft wird — zwei F a k to re n , die n ic h t n u r fü r die Person, so n d e rn auch fü r die I n s titu tio n von ganz herv o rra g e n d e r W ic h ­ tig k eit sind. E in g ro ß e r Teil sein er T ätig k eit b estan d in d er B e d a k tio n der d e u tsc h e n P u b lik a tio n e n der G eologischen R e ic h sa n sta lt sowie des de u t­ schen Teiles des F ö ld ta n i Közlöny. D er Eifer, m it dem er dieser m ü h e ­ vollen A rbeit oblag, w ar geradezu u n erm ü d lich . I n sein en Ü bersetzungen strebte er die A rbeiten d er u n g a risc h e n A u toren im klassisch esten D eutsch wiederzugeben. Seine diesbezüglichen B estreb u ng en u n d E r ­ folge w urd en im A uslande m e h rfa c h a n e rk a n n t. E r w ar auch eifriger R eferent von u n g a risc h e n A rbeiten in I v e i l h a c k s Z e n tra lb la tt u n d von u n g a risc h e n sowohl als auch von au slä n d isc h e n A rbeiten in u n se re m Közlöny. Das W o h l u n se re r G esellschaft lag ih m sowohl w ä h re n d der Zeit als e r S ek retär w ar als au ch schon frü h e r am H erzen. E r warb eifrig M itglieder, A n h ä n g e r der Sache, u m die G esellschaft m a teriell u n d m o ralisch zu h eben. Im F r ü h ja h r des verflossenen J a h re s n a h m er eifrig teil an der V o rb ereitu n g u n d O rg an isieru n g der in B u d ap est ge­ ta g te n I. in te rn a tio n a le n agrogeologischen K onferenz, deren S ch riftfü h rer er zugleich war. E r w ar m it B eg eisterun g bei d er R edaktion der A rbeiten dieser K onferenz behilflich, in w elchen A rbeiten auch seine letzte Arbeit, sein au f d er K onferenz g e h a lte n e r V o rtra g : «Über die D a rste llu n g s­ m e th o d e n agrogeologischer Ü bersichts- u n d S p e z ia lk a rte n » erschien. I n m itte n d er vielseitigen a n stre n g e n d e n Tätigkeit suchte er R ast im Kreise seiner kleinen F am ilie. H ie r im K reise se in e r L ieben fand er E n tsc h ä d ig u n g für seine an M ühe u n d E n tb o h ru n d n g e n reichen K inder-, Jü n g lin g sja h re , K raft u n d A u sdauer für die A rbeiten seiner M a n n e s­ ja h re . M it lieb end er Sorgfalt überw achte er die E rz ie h u n g seiner K inder. E r wollte ihn en W o h lsein u n d Glück sich ern dam it sie nie das U nge­ m ach, die B itte rk e it des Schicksals verspüren, wovon ihm so viel zuteil wurde. D as g ra u sa m e Schicksal vereitelte alle Plän e des liebenden G atten, d er fü rsorglichen Vaters. H eute noch w urde er fieudigst von seiner k leinen F a m ilie um geben, m it Liebe verzärtelte er seine Kinder,

11«

K M K R IC H T I M K Ú

m it L u s t arbeitete er un d den n ä c h ste n M orgen u m sta n d e n w ir m it T rän en in den A ugen sein Sterbebett. Sein edel fühlendes, wackeres H erz h a t a ufg eh ö rt zu B c h la g e n . Mit tiefer T rauer, in E rk e n n tn is u n ­ seres V erlustes geleiteten w ir ihn zu G rabe. E s fiel, in ih m eine nach arbeitsam en, idealen Zielen streben de ju n g e Seele dem Tode zum Opfer. Im N am en der G esellschaft verabschiedete sich von ihm , als dem fleißigen, eifrigen zw eiten S ek retär d er U n garischen G eologischen G esellschaft u n s e r P r ä s id e n t; Dr. K. v. P app ab e r rief ihm im N am en der K ollegen ein letztes L ebew ohl zu. E ine schöne Z u k u n ft ging m it ihm zu G rabe, den n wer in sein er Ju g e n d m it Selbstkritik, Selbstgefühl u n d k la re r E rk e n n tn is sein er F äh ig k eiten , fern von je d e r Ü b erh eb u n g arbeitete, der lä ß t eine schöne Z u k un ft erhoffen. E r schätzte seine eigene K raft stets u n b efang en ein u n d tru g bescheiden n ach M öglichkeit zu r H e b u n g der u n g a risc h e n Geologie, speziell der B o d enkunde bei. E r d rä n g te sich niem als vorw ärts u n te r die G roßen, die B ah nb rech er, so n d e rn stellte sich in die zweite, ja v ielleicht dritte Reihe, doch h ielt er h ie r w acker stand. Alle seine Aufträge erledigte er fleißig, m it E ifer u n d klug. E r v e rd ien t u n s e r A ngedenken n ic h t so se h r durch einzelne W erke, son d ern v ielm ehr durch sein ganzes W irken. Die U ngarische G eologische G esellschaft w ird ih n als ih re n eifrigen zweiten Sekretär in A ngedenken erh a lte n ebenso wie alle je n e n , die ih n k a n n te n , v ereh rten , schätzten. Seine L a u fb a h n w ar kurz, seine J u g e n d ein m ühseliger, d o rn e n ­ voller Pfad, sein M a n n e sa lte r eine Zeit des rosigen Glückes, welches leider ein allzu frü h es E n d e n a h m . Sein A ngedenken bleibe u n s b e w a h r t ! *

Die Ungarische Geologische Gesellschaft ehrte sein Andenken nach Zeugenschaft des Protokolls folgendermaßen: «Ausschußsitzung am 1. Dezember 1(.K)9. Präsident Prof. Dr. A. K och eröffnet die Sitzung und gedenkt tief erschüttert und mit aufrichtigem Schmerze jenes Ver­ lustes, welcher die Gesellschaft durch das am 15. November unerwartet eingetroffene Hinscheiden W i l h e l m G ü l l s betraf. Der Dahingegangene war durch zehn Jahre hindurch tätiges Mitglied, während der letzten drei Jahre aber eifriger zweiter Sekre­ tär der Gesellschaft. Da der Lebenslauf und die wissenschaftlichen Erfolge des Ver­ storbenen durch seinen Freund und Amtsgenossen E. T im kó eine würdige Besprechung erfahren wird, soll diesmal nur vermeldet werden, daß sich auch die Gesellschaft beeilte ihrer Dankbarkeit und Pietät dem Geiste des Dahingeschiedenen gegenüber Ausdruck zu verleihen, indem sie 1. reich vertreten an der Bahre erschien, 2. auch ihrerseits eine Traueranzeige herausgab, 3. einen Kranz auf die Bahre niederlegte, 1. der Präsident beim Leichenbegängnis einige Abschiedeworte an den Geist des Dahingeschiedenen richtete und 5. den Familienmitgliedern ihr Beileid ausdrückte.

G ED EN KRE DE Ü BER W IL H E LM GÜLL.

119

Vorsitzender ersucht diese getroffenen Anstalten zur Kenntnis zu nehmen. Die Ausschußsitzung nim m t die Unterbreitungen mit Trauer zur Kenntnis.

Se. Exzellenz, Ackerbauminister I . v. D a r á n y i , Ehrenmitglied unserer Gesellschaft richtete anläßlich des Todesfalles an die Witwe, geb. R e g i n a M a j e r ein Beileidsschreiben, und ließ sich auch beim Leichenbegängnis vertreten. Auf der Front des Reichsanstaltspalais auf der Stefánia-út wehte drei Tage hindurch die Trauerfahne. Das Leichenbegängnis fand am 17. November 1909 um 4 Uhr nachmittags von der Leichenkammer des neuen Friedhofes nächst Rákoskeresztúr aus statt. Es erschienen dabei die Mitglieder und Angestellten der kgl. ungar. Geologischen Reichsanatalt unter der Führung der Vizedirektors, kgl. Rats Dr. Th. S z o n t a g h v . I g l ó , da der Direktor Prof. Dr. L . v. L óczy zu dieser Zeit gerade in London weilte. [Außerdem erschien das Präsidium, der Ausschuß der Ungar. Geol. Gesellschaft, zahlreiche Mitglieder der kgl. ungar. Naturwissenschaftlichen Gesellschaft und viel Verehrer des Verstorbenen. Nach der kirchlichen Einsegnung richtete Prof. Dr. A. K o c h , Präsident der Gesellschaft folgende Worte an den Dahingeschiedenen. • Teuerer Todterl Mit traurigen Gefühlen trete ich an Deine Bahre um von Dir im Namen der Ungarischen Geologischen Gesellschaft Abschied zu nehmen. In Deinem segensreichen Leben als Mitglied und durch drei Jahre zweiter Sekretär der Gesellschaft pflegtest Du so eifrig und mit so viel Erfolgen das Interesse der­ selben, daß es unmöglich ist, nicht mit tiefer Dankbarkeit auch dieser Deiner Tätigkeit zu gedenken. Nimm unsere dankbare Anerkennung mit in Dein Grab ; wir werden Dein Angedenken auch in der Gesellschaft treu bewahren. Wackerer Genosse, Gott mit Dir!»

Im Namen der kgl. ung. geologischen Reichsanstalt hielt Sektionsgeolog Dr. K. v. P a p p am Grabe folgende Rede : Verehrte T rau ernd e! Das Leben ist ein Kampf, der Tod die Buhe. Dieser Sarg schließt eines kämpfereiches Leben, schöne Hoffnungen und Freuden ab. Der hier im Sarge nunm ehr seinen ewigen Schlaf begonnen hat, nahm im Leben wacker an der Arbeit teil, er erwarb sich einen Namen, und errang sich am Beginn seines Mannesalters auch das Glück. Wie die harte Witterung den Wandervogel in eine fremde H eim at vertreibt, so wurdest auch Du, teuerer Freund durch die böse Hand des Schicksals in das Jenseits versetzt. Gar zu bald hat Dich die fro­ stige Hand des Todes ergriffen, hast Du doch kaum erst Dein Heim errichtet, sind doch Deine Kleinen noch gar nicht flügge geworden, und schon mußtest Du sie verlassen! Wie viel schöne Hoffnungen haben wir noch an Deine Tätigkeit geknüpft ! Trauernde V ersam m lung! Es ist kaum neun Jahre her, daß W i l h e l m G ü l l in die agrogeologische Sektion der kgl. ungarischen Geologischen Reichsanstalt eintrat, doch erwarb er sich während dieser neun Jahre unser aller Wertschätzung und Hochachtung. An den Aufnahmen des Reiches nahm er mit Fleiß teil, und sichern ihm seine Arbeiten über das Gebiet längs der großen Donau über die Lößhügel und Flugsanddünen einen guten Namen in der ungarischen geologischen Literatur. Es ist kaum einige Wochen her, seit er von der auswärtigen Arbeit aus der Umgebung von Arad heimkehrte und schmiedete er mit seinen Kollegen im en­ geren Sinne hochstrebende Pläne über die Erforschung der Bodenverhältnisse des

140

UKtKKATK.

Großen Ungarischen Alföld. Und siehe, all dieso Hchönen Pläne wurden jetzt durch die unergründliche Tiefe, den Tod, vereitelt. Allmächtiger Gott! Der Du vor dem Genie des Gelehrten ebenso unerreichbar groß bist wie vor dem Goiste den uugeschulten Menschen, der Du Tod und Leben verteilst unter Reiche sowohl als auch Anno, blicke herab von Deinem hohen Throne und schenke dem stillen Bewohner dieses Sarges Ruhe, schenke den zurück­ gebliebenen Seinen, der gebeugten Witwe und den kleinen Waisen Trost und Beruhigung. Mein Freund und Kollege! Du weilst nunmehr im Laude der Ewigkeit, wo es weder irdische Kämpfe, noch menschliche Eitelkeit, weder Freude noch Schmerz gibt; wir Zurückgebliebenen jedoch, die wir weiter auf den Pfaden des Lebens wandeln, wir umstehen Deinen Sarg und lassen Dich schmerzlich Deinen letzten Weg antreten. Du hörst zwar meine Worte nicht mehr, ich rufe Dir aber dennoch einen letzten Gruß im Namen der Mitglieder und Angestellten der kgl. ungar. geologischen Reichsanstalt zu: Lieber Kollege, W i l h e l m G ü l l , Gott mit D irt

REFERATE. (1.) Vorträge über die Morphologie und Geologie vov Siebenbürgen. In der Ungarischen Geographischen Gesellschaft wurden im Feber d. J. zwei sehr interessante und einander ergänzende Vorträge gehalten. Zuerst sprach Dr. L ju d o m ir R i t t e r v. S avioki über die Morphologie Siebenbürgens, dann Dr. S t. v. G a z l über die Geologie des Marostales. Beide Vorträge können im folgenden zusammen­ gefaßt werden. 1. Der polnische Forscher Dr. L. v. S a v ic k i , einer der vorzüglichsten Schüler des amerikanischen Geographen W. D. M o b r i s studiert bereits 9eit nahezu fünf Jahren die Karpathen. W ährend dieser Zeit bereiste er die mei­ sten Gebirge Ungarns und untersuchte in Gesellschaft Prof. Dr. E. v. C h o l n o k í ’ s in Kolozsvár Monate hindurch das Siebenbürgische Becken und dessen Randgebirge. Als Resultat seiner morphologischen Studien stellt er fest, daß Siebenbürgen fünfmal Erhebungen erlitten hat, deren Spuren an alten Schotterablagerungen, Talsohlenresten und an den Terrassen der abgetragenen Gebirge auch heute noch klar zu erkennen sind. Am Rande der Siebenbürgischen Gebirge sind mit Leichtigkeit vier Terrassen zu unterscheiden, die I. dersel­ ben liegt 70 m, die II. 120—135 m, die HL 170 m, die IV. 245 m hoch über dem Alföld. Vortragender behandelt der Reihe nach das Marostal, das Biharer und Gvulaer Hochgebirge, das Siebenbürgische Hügelland, das HargitaGebirge, die Becken von Csik und Gyergyó und beleuchtet dabei die geogra­ phische Ausbildung Ostungarns von neuen Gesichtspunkten. Im Anschluß an diesen Vortrag sprach Prof. Dr. E. v. C h o l n o k y . E r hebt hervor, daß in Siebenbürgen noch sehr viel geomorphologische Studien

R EFERA TE.

121

nötig sind. Dann skizziert er den tektonischen Aufbau der Ostkarpathen, die vier N S-lichen Gebirgszüge, und das dieselben kreuzende Fogaraser Hoch­ gebirge, an denen die Erosion eigenartige Komplikationen hervorbrachte. Nach einer kurzen Besprechung der hydrographischen \erh ä ltn isse des Mezőség hebt Vortragender hervor, d a ß s ä m t l i c h e h i e r b e f i n d l i c h e n S e e n k ü n s t l i c h g e s t a u t w u r d e n . Dieses Lieblingsthema v. C h o l n o k y s dürfte wohl etwas übertrieben sein, denn die Bäche m it schwachem Gefälle sind stellenweise wahrscheinlich auch von selbst versumpft, d. h. das heutige Talsystem konnte sich allenfalls auch aus einer Reihe von Pfützen und Lachen ausbilden. Die Schiefer des Mezőség sind schon von Natur aus zur Bildung von Lachen sehr geeignet. Es sind in diesem Gebiete zahlreiche kleine Teiche bekannt, die nach Erdrutschungen von selbst entstanden. Der Mensch folgte also nur den Fingerzeig der Natur wenn er das Wasser durch Talsperren zu Teichen anschwellte An den Vortrag knüpfte auch der Präsident unseres Gesellschaft Dr. Fr. S c h a f a r z ik einige — besonders die Frage der Schotterterrassen be­ treffende — Bemerkungen. P r ä s i d e n t L . v. L óczy begrüsst mit Dank H errn v. S a v ic k i am Ende seines Vortrages und bezeichnet die gehörten Erörterungen über die Morphologie der Siebenbürger Beckens als überaus anregende Schil­ derungen. E r selbst kennt nun bereits seit nahezu 40 Jahren jene Gegend, von welcher soeben die Rede war, es ist ja seine engere Heimat daselbst. Mit einer grossen Anzahl der Erklärungen des Vortragenden, womit er die m or­ phologischen Erscheinungen illustrierte, stimmt L . ganz überein. Namentlich was über die Hargita und die Gyergyóer Hochebene gesagt wurde, ist von ihm jahrelang in seinem Universitätskollegien genau in der Weise gelesen worden, wie wir soeben in so klarer Darstellung gehört haben. Gewiss ist die Hargita aus einer Reihe von Vulkankegeln, der Insel Java ähnlich aufgebaut und die Ostkarpathischen Flüsse flössen wahrscheinlich als die Oberlaufe der Flüsse, welche jetzt im Becken am Westabhang der Hargita ihren Ursprung haben. Bezüglich der alten Terrassen des Marostales hat L óczy wohlbegrün­ dete Zweifel und betrachtet die sehr sinnreiche Beschreibung v. S a v ic k is über das Marostal als auf starken Beobachtungsirrtümern fussend. Ebenso, wie Prof. C v i j i c , über die Untere Donauenge nach L. kein wahres Bild gab, wird sich auch S a v ic k is Marostalbild als unhaltbar erweisen. L óczy glaubt, die ältere Literatur hat seine übrigens sehr schönen Schilderungen schon anticipando widerlegt. Im Jahre 1876 schrieb Lóczy über die Morphologie der Marostales zu Dobra und Paulis. In der Fortführung der Diskussion warf L. die Frage auf unter welchen paleogeographischen physikalischen Verhältnissen man sich die Erstehung der Rumpfflächen und der Schotterdecken darüber allgemein vorstellt? E r selbst meint, dass diese breiten und weiten Schotterfelder als riesenhafte Schutt­ kegel sich nur in einem sehr trockenen wüstenhaften Klima am Rande der Gebirge bilden können. Auch glaubt er, dass im jüngeren Pliozän oder im Alt-Pleistozän in

1átí

REF ERA TE .

Ungarn und in Sibenbiirgen ein wiistenartiges Klima herrschte und Sieben* l)iirgen abflusslos war. 2. Dr. S t . v. G a á l , Professor an der Oberrealschule in Déva, ein scharf­ sichtiger Beobachter hielt einen interressanten Vortrag über die G e o l o g i e d e s M ii r o s t á l es. Vorerst skizzierte er den geologischen Aufbau der Umge­ bung von Déva und Nagyág, und beschrieb das Zutagetreten des Phyllits und der Melaphyrtuffe. E r betont daß die Jura kalke nur längs der Metaphyrtuffe uuftreten, weshalb dieselben als Korallenriffe zu deuten sind. Dann bespricht er die untcrkretazischen Karpathensandsteine und die Cenomanschichten. Das Kreidesediment fungierte im Marostale als D a m m , welcher von dem Binnenmeere des Siebenbürgischen Beckens nicht überschritten werden konnte. Der siebenbürgische miozäne Meerbusen reichte solcherart nur bis Déva, was durch den Umstand erwiesen erscheint, daß sich die letzten Spuren der Salzablagerung bei Déva fanden. Das Siebenbürgische Becken war bis ms Pliozäns hinein ein abgeschlossener See und das Marostal bildete sich erst in postpliozänen Zeiten. Diesbezüglich i9t zu bemerken, daß die Existenz des Dammes bei Déva tatsächlich wahrscheinlich ist, doch ist andererseits auch als bestimmt anzu­ nehmen daß der siebenbürgische miozäne Meerbusen längs des Fehér-Kőrösflußes mit dem ungarischen Miozänmeere in Verbindung stand. Dr. St. v. G a á l legte sehr beachtenswerte Daten über das Alter des Rhyolitausbruches vor, welches nach ihm o b e r o l i g o z ä n ist, wie auch die L o k a l s e d i m e n t e in das obere Oligozän gestellt werden. Diese Beobachtung ist jedoch nicht ganz neu. Bereits Dr. M. v. P á l f y stellt in seinem Aufnahms­ berichte aus dem Jahre 1906 ( S . 128) d i e E r u p t i o n d e s L i p a r i t s i n d e n o b e r e n T e i l d e s u n t e r e n M e d i t e r r a n s . In der Umgebung von Nagyág wurden in den tieferen Schichten des Mediterrans schon früher Einschlüße von Trachytgesteinen beobachtet, welche mit Daziten verwechselt und dem­ zufolge für bedeutend älter gehalten wurden. Diese Einschlüße stammen jedoch von Liparit her. Dr. M. v. P á l f y wies nach, daß die Lipariteruption bei Nagyág bedeutend früher erfolgte als in der Umgebung von Tresztva. Betreffs der L o k a l s e d i m e n t e besagt er in seinem Aufnahmsberichte von 1905 (S. 77), daß die rot-bunte Ausbildung der unteren Partie des roten, schotterigen Tones den im Inselgebirge von Sárd-Porbánd nachgewiesenen oberoligozänen Schichten dermaßen nahestehe, daß der untere Teil dieser Schichtenfolge vielleicht schon hierherzurechnen i s t In der Diskussion welche auf einen Vortrag Dr. G y. v . S z á d e c z k y s (vergl. Földt. Közlöny, Bd. XXXIX, S . 249) folgte bemerkt ebenfalls Dr. M. v. P á l f y , daß der unterste Teil der Lokalsedimente allenfalls noch oberoligozän sei, die Hauptmasse jedoch zum gehöre unteren Mediterran. Betreffs der Rhyolite ( = Liparite) erbringt jedoch Dr. M. v. P á l f y den Beweis daß ihre Eruption in den oberen Teil des unteren Mediterrans entfällt, da sich ihre Tuffe in den Globigerinenschichten ujiterlagernden Tonen finden. Die Entscheidung sowohl der Frage der Lokalsedi­ mente, als auch der Rhyoliteruption, erfordert jedoch noch zahlreiche ein­ gehende Beobachtungen und ein genaues Studium.

MITTEILUNGEN A. D. FACHSITZUNGEN D. UNGAR. GEOL. GESELLSCH A FT.

123

Im Anschluß an den Vortrag S t. v. G a á l s betonte unser Präsident F r . S c h a f a r z i k , daß die wertvolle Studie des Vortragenden vielfach mit dem in voriger Woche abgehaltenen Vortrage Die Arrangierung beider Vorträge des tätigen I. Sekretärs der Ungarischen Rahmen der pkysikalischen Geographie und Verbreitung der Geologie anstrebt.

v. S a v ic k is harmoniert. ist ein Verdienst E. v. C h o l n o k y s Geographischen Gesellschaft, der im unermüdlich auch die Kultivierung K. v. P.

MITTEILUNGEN AUS DEN FACHSITZUNGEN DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. n. Jänner 1910. 1. E. N o szky besprach die stratigraphischen und tektonischen Verhältnisse des Berges Karancs und dessen Umgebung im Komitate Nógrád, und hob dabei vornehmlich die faziellen Unterschiede hervor. Die älteste Bildung des Gebietes ist der lange Zeit hindurch für karbonisch gehaltene Tonschiefer am Fuße des Karancs; es ist dies eine viel jüngere Bildung welche stellenweise vom Andesit metamorphisiert wurde. Dieser Tonschiefer kann weder auf Grund der Lagerungs­ verhältnisse, noch betreffs seiner Fauna von den darüber folgenden Schichten ab­ getrennt werdeu, welche untermediterran sind. Die erste Gruppe dieser besteht aus terrigenen Sandsteinen, auf welche neuerdings marine, eine charakteristische unter­ mediterrane Fauna führende Schichten folgen; die eine Fazies erscheint durch Lingula Suessi D r e g . charakterisiert. Hierauf folgt wieder eine Regression und auf dem derart entstandenen Festlande bilden sich nun die Kohlenflöze, deren Mannig­ faltigkeit auf die Verschiedenheit der Lebensbedingungen hinweist. Die Kohlenflöze erscheinen von untermediterranen, marinen Schichten be­ deckt, doch beginnt sich dieses Meer — im Gegensätze zum Wiener Becken — vom oberen Mediterran an Schritt für Schritt zurückzuziehen. Die Eruption des Karancs entfällt in die skizzierte erste Festlandsperiode, doch verblieben die Ausbrüche in der Form von Lackolithen größtenteils unter der Oberfläche. Die Hauptbrüche erfolgten am Anfang des oberen Mediterrans, doch sind an den oberen Mediterran­ bildungen auch spätere Brüche zu beobachten. Ja, die Basaltausbrüche lassen auch noch jüngere Brüche vermuten. Diese Brüche zerrissen die Kohlenflöze in kleinere Partien, welche teilweise in Verwerfungsgräben abgesunken sind, teilweise aber auf die Horste emporgehoben wurden. Die letzteren wurden durch die Erosion größ­ tenteils abgetragen und blieben nur erhalten, wo sie durch Basaltdecken geschützt waren.

'2. E. M. V a dász sprach über die Geologie der cisdanubischen Schollen des Mittelgebirges. Ein erschöpfender Auszug dieses Vortrages wird im Földtani Köz­ löny nächstens erscheinen. 1'?. Jänner 1910. 1. A. R é t h l y sprach über d a s E r d b e b e n v o n M u r a m 14. J ä n n e r 1810. Sein Vortrag wird nächstens im Földtani Közlöny erscheinen.

144

M lT TBlL U N OkN A. D. FACII8ITZUNOBN l>. UNOA K

O K>L OG . U K8ELL8CHAFT .

L. v. L ó c z y drückto seine Freude über das gehöito aus, und warf die Frage auf, ob die Erdbeben im Großen Ungarischen Becken, namentlich jene von Kecske­ mét nicht auch mit tektonischen Linion in Zusammenhang gebracht werden können. 2. Es folgte nun die Vorlage der der Gesellschaft zugekommeoen Ausfüh­ rungen über die postglazialen Klimaschwankungen in Ungarn. Das Vorbereitungs­ komitee des XI. internationalen Geologenkongresses in Stockholm richtete nämlich an die Ungarische Geologische Gesellschaft die Aufforderung Daten zur Kenntnis der postglazialen Klimaveründeiungen beizuschaffen. Im Sinno dieser Aufforderung ging ein Rundschreiben an zahlreiche Mitglieder der Gesellschaft ab, auf welches H . H o r u s i t z k y , A. K o c h , T h . K o r m o s , L . v. L ó c z y , F r . v. P á v a y - V a j n a , T h . P o s k w i t z , F r . S c h a f a r z i k Elaborate einsendeten. Mehrere der angeführten, namentlich A. K o c h , F r . v . P á v a y - V a j n a , T h . P o s b w i t z , Fk. S c h a f a r z i k berichten über Gla­ zialspuren. Die sich näher an die Sache haltenden Berichte wurden vom Vortra­ genden, T h . K o r m o s vorgelegt. H. H o r u s i t z k y reichte eine Alterstabelle ein, in welcher das Pleistozän in sechs Abschnitte und diese wieder in mehrere Unterabschnitte eingeteilt werden. L . v. L ó c z y betont in seinem Elaborat, daß die Beweise, welche bisher für das feuchte oder trockene Klima einer bestimmten Zeit ins Treffen geführt wurden, sich als zweifelhaft erwiesen. Bei der Bestimmung der Klimaänderungen muß man sich in erster Reihe auf Säugetier-, Molluskenreste und die Pflanzen der Torflager stützen. Als Hauptursache der Klimaänderung wird — zumindest in der Glazialund Interglazialzeit — neuerdings nicht die Niederschlags- sondern die Tempera­ turschwankung betrachtet. Die unmittelbare Ursache liegt aber dennoch in der Feuchtigkeitsechwankung. Das Studium der Glazialerscheinungen ist nach L ó c z y für die Erforschung der Klimaänderungen belanglos. Bei dem Studium des letzte­ ren muß man sich nämlich vielmehr auf die in E-Europa gemachten Erfahrungen als auf W-europäische, alpine Verhältnisse stützen, da letztere Regionen auf das Klima Ungarns von geringerem Einfluß waren, als die Wüsten und Steppen des Ostens. P. T r e i t z zieht aus den Forschungsresultaten der Bodenkunde Schlüße auf das Klima. Heute ist die Agrogeologie bereits so weit vorgeschritten, daß sie von gewissen Bodenarten bestimmen vermag, welche Vegetation einst auf dem betref­ fenden Boden gedeihte; mit der Kenntnis der Vegetation aber ist auch das Klima bekannt. P. T r e i t z unterscheidet vier miteinander abwechselnde trockene und feuchte Perioden. T h . K o r m o s behauptet, daß bei der Bestimmung der pleistozänen Klima­ änderungen in erster Reihe die Molluskenfaunen in Betracht kommen. Aus dem Inneren Ungarns sind diese soweit bekannt, doch können in Ermangelung von entschiedenen Glazialsedimenten keine bestimmten Glazial- und Interglazialperioden ermittelt werden. K o r m o s teilt das Pleistozän einstweilen in einen unteren und oberen Abschnitt. Aus den stratigraphischen Verhältnissen läßt sich feststellen, daß es zu Beginn des Pleistozäns in Ungarn reichliche Wasserläufe gab. Auf das Sediment dieser Zeit folgt sandiger Löß (mit der Fauna des deutschen Sandlößes), doch ist dies nach K o r m o s mehr ein mit Staub vermischter, etwas sandiger An­ schwemmungsschlamm, als ein Löß. Hierauf folgt dann echter äolischer Löß mit Resten von Wärme, Trockenheit bevorzugenden Formen. Nach Verfasser* gab es jedoch bei uns noch zur Zeit der Entstehung des echten Lößes keine Steppe, es muß vielmehr angenommen werden, daß damals von den heutigen schon kaum mehr abweichende klimatische und pflanzenbiologische Verhältnisse herrschten. Der Grund der Abnahme der Lößbildung liegt in dem Platzgreifen der Kultur.

KONSTITUIERUNG DKlt H ÖH LE NFüR SCHUNGSKOM ISSION.

125

3. E. v. C h o l n o k y l e g t e — da ihm seitens iles Komitees des intcrnat. Geolo­ genkongresses eine besondere Aufforderung zukam — sein Elaborat besonders vor. Nach ihm ist der Frage der postglazialen Klimaänderungen weder durch geolo­ gische noch durch agrogeologische Forschungen beizukommen. Das meiste besagt noch der wohl erforschte Balatonsee. Alte Stülpungen sprechen davon, daß der Wasseretaml des Sees im Pleistozän mehrmals höher war, die Torflager am Seegrnnde wieder deuten auf ehemalige niedere Wasserstände hin. Über die Zeit und die Anzahl der Spiegelschwankungen läßt sich jedoch auf Grund alldessen nichts gewisses sagen. Mehr Anhaltspunkte liefert in dieser Beziehung die dreifacho Flugsandhiig’eJzone im Gebiete zwischen Donau und Tisza. Der meiste Sand wird aus Wässern herausgewäht, die unter trockenen Klimaten dahinfließen, bei denen niedere Wasserstände mit Überschwemmungen abwechseln. Die drei Samlhügelzonen weisen solcherart auf drei trockene Perioden hin.

KONSTITUIERUNG DER HÖHLENFORSCHUNGSKOMMISSION DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. Die Generalversammlung der Ungarischen Geologischen Gesellschaft vom Feber 1 9 1 0 beschloß die Schaffung e;ner Höhlenfoi schungskommission. Das Präsidium verständigte K. R i t t e r v. S i e g m e t h , den gewählten Präsiden­ ten der Kommission von diesem Beschlufle in folgendem Schreiben : 10.

1 5 — 1‘HO. Ungarische G eologische Gesellschaft. Budapest, 18. Februar 1910. H och wohlgeboren Herrn K arl R itjer v. S iegmeth , Vizedirektor der ung. Staatsbahnen im Ruhest«, als Präsidenten der H öhlenforschenden K om m ission der Ungarischen G eologischen G esellschaft. B udapest. Wir beehren u n s -Euer H ochwahjgebpren zu benachrichtigen, daß d ie 'a m '3. F ebruar 1910 gehaltene A uscliußsitzung der U n g a ­ rischen G eologischen Gesellschaft den Protokollbericht der H öh len forsch u n gs­ kom m ission von 28. Januar 1910 zur K enntnis g e n o m m e n und der W ahl der Funktionäre beigepflichtet hat. Sonach wurden zu F unktionären der H öhlenforschun gskom m ission g e w ä h lt: P räsid en t: K arl R i iter v . S i eg met h ; V iz e ­ präsident: Dr. K arl J ordán, Direktor der E r d b e benb erech nun gsan stalt; Referent: Dr. Ottokar K adic, Staatsgeolog. Dieselb e A u sschu ßsitzun g beschloß g leic h z eitig der G eneralversam m lung vorzuschlagen, dieselbe m öge der H öhlenforschenden K o m m issio n für das Jahr 1910 400 Kronen, d. h. vierhundert Kroneu Subvention anweisen. Die K om m ission ist für ihre zukünftige sowie auch bish erige Tätigkeit verpflichtet dem A u sschü sse der G esellschaft Rechenschaft geben, die K om m ission gehört aber auch in allen anderen A n gelegen heiten in den W irk un gskreis des Ausschußes. Sobald die G eneralversam m lung vom 10. Februar 1UI0 den B eschluß des Au sschu sses zur K enntnis gen om m en , erklärte der Präsident der G eneral­ versam m lu ng die H öhlen forsch un gskom m ission als konstituiert. In d em wir un s beehren dies Euerer H ochwohlgeboren zur K enntnis zu bringen, bitten wir Sie höf­ lichst, den B eschluß der G en eralversam m lun g den Funktionären und M itgliedern der H öhlen forsch un gskom m ission m itteilen zu wollen.

Der Tätigkeit der Kommission viel Glück und Erfolg wünschend, verbleiben

146

KONSTITUIERUNG D ER HÖIILKNPOR8CHUNOSKOMIH8ION.

wir hoohantungswoll Dr. F r a n z S c h a f a r z i k , Präsident der Ung. Geolog. Gesell­ schaft. Dr. K a h l P a p p , erster Sekretär der Ung. Geolog. Gesellschaft.

Protokollavbcricht ü b e r d i e u m 28 J a n u a r 1910 a b g e h a l t e n e k o n s t i t u i e r e n d e K o n f e r e n z d e r H ö h 1e n f o r s c h e n d e n K o i u í h b í o q d e r U n g a r i s c h e n G e o l o g i s c h e n G e s e l l s c h a f t . In der am 5. J a ­ nuar 1. J. gehaltenen Ausschußsitzung der Ungarischen Geologischen Gesell­ schaft stellte Dr. L u d w ig v. L ó o z y den Antrag, es möchten sich alle jene Mitglieder der Gesellschaft, die sich für die Höhlen besonders interessieren innerhalb der Gesellschaft zu einer Kommission vereinigen, ein Arbeitspro­ gramm verfassen und mit vereinten Kräften die fachgemäße Erforschung der heimischen Höhlen in Angriff nehmen. Nachdem dieser Antrag vom Ausschuß akzeptiert worden ist, wurde seitens der Gesellschaft Vizepräsident Dr. F r a n z S c h a f a r z i k und erster Sekretär Dr. E m e r i c h L ö r e n t h e y entsendet um sich m it den Interessenten in Verbindung zu stellen und nach Möglichkeit die Konstitution der Kommission zu fördern. E i n l a d u n g e r h i e l t e n : K a r l B u d in s z k y , D r . E u g e n H i l l e b r a n d , H e i n r i c h H o r u s i t z k y , D r. K a r l J o r d a n , D r . O t t o K a r i K a d ic , E m i l M y sk o v sz ey , F r a n z

V.

P á v a y , K a r l S ie g m e th , D r . G a b r i e l STRőMPL,und D r . Z o ltá ü í S z ilá d y . M it A u s ­

nahme v o n D r. E u g e n H i l l e b r a n d , E m i l M y s k o v s z k y und D r . Z o l t á n S z ilá d y , jedoch brieflich ihre Zustimmung gaben, hielten d ie Ü b r i g e n u n t e r V o r ­ s i t z d e s V i z e p r ä s i d e n t e n D r. F r a n z S c h a f a r z i k zweimal K o n f e r e n z , aus w e l c h e n nach eingehender Besprechung d e r D i n g e erhellté, d a ß z u r G r ü n d u n g d ie

e i n e r « H ö h l e n f o r s c h e n d e n K o m m is s io n » d ie n ö t ig e B e g e i s t e r u n g u n d A m b i t i o n v o rh an d en

ist, w o r a u f

g le ic h z e itig H e r r

den

A nw esenden

d ie

ta ts ä c h lic h e

K o n s titu tio n

K a r l R i t t e r v. S i e g m e t h V i z e d i r e k t o r d e r u n g .

und

Staatebahnen

im R u h e st, zum P rä s id e n te n , H e r r D r. K a r l Jo rd a n , D ire k to r d e r E rd b e b e n -

berechnungsanstallt z u m V i z e p r ä s i d e n t e n u n d H e r r Dr. O t t o k a r K a d ic , Staats­ g e o lo g e n z u m R e f e r e n t e n e m p f o h l e n w u rd e , w a s d ie A n w e s e n d e n e i n s t i m m u n g u n d m it

Beifall akzeptierten. N a c h d i e s e r Wahl lud Vizepräsident D r . F r a n z

S c h a f a r z i k , d e r d ie A g e n d e n b i s h e r f ü h r t e , d a s n e u e P r ä s i d i u m e in , d ie F ü h ­ ru n g zu ü b e rn e h m e n .

Nachdem K a r l S i e g m e t h mit den Aiisschußgenossen das Präsidium übernommen hat, dankte er dem Vizepräsidenten der Gesellschaft Dr. F r a n z S c h a f a r z i k für seine bisherige erfolgreiche Mühe. Indem nun der neue P räsi­ dent auch seinerseits auf die eminente Wichtigkeit der Kreirung einer H öhlen­ forschenden Kommission Jüenwies bat er den Referenten Dr. O t t o k a r K a d ió , er möge die auf die Kommission entfallende Tätigkeit vortragen und bezüglich der ersten Agenden konkrete Anträge stellen, welcher Einladung Referent folgendermaßen entsprach : Die Umschreibung der Tätigkeit u n d E n tv 'u rf des Kostenanschlages der Höhlenforschenden Kotnmission dei• Ungarischen Geologischen Gesellschaft fü r 1910. I. D i e d r i n g e n s t e n A g e n d e n d e r K o m m i s s i o n : 1. Zusam­ menstellung und Ausgabe eines bibliographischen Höhlenkatalogs mit Karte ; 2. Haltung von orientierenden Vorträgen und Ausgabe von Rezensionen.;

KONSTITU IERU NG DER HÖH LE NFORSCHUNGSKOUISSIO N.

127

3. Mustererforschung einer kleineren Höhle der Umgebung von Buda ; 4. Be­ ginn der systematischen Erforschung der Aggteleker Höhle. IL D ie K o s t e n z u r D u r c h f ü h r u n g d e r A g e n d e n . 1. Die Ausgabe des Höhlenkatalogs und der Karte, welche als Beilage zum Földtani Közlöny erscheinen werden 400 K ; 2. Separatabdrücke der Rezensionen zur Verbreitung der Kenntnisse in weiteren Kreisen und Anfertigung von Diapositiven 300 K ; 3. Mustererforschung einer kleineren Höhle der Umgebung von Buda 1000 K ; 5. Systematische Grabungen in der Aggteleker Höhle, und z w a r: a) Aufsicht und Anleitung 150 K, b) Die Kosten des mit den Grabungen betrauten Forschers für 30 Arbeitstage 400 K ; c) Arbeiter für 30 Arbeitstage 1000 K ; (I) Beleuchtung, Sprengung. Korrespondenz und andere Ausgaben 350 K ; 5. Publikation des Jahresberichtes, der als Ergänzungsheft zum Földtani Közlöny erscheinen soll 400 K. Sonach gedenken wir die wissenschaftliche Erforschung der heimischen Höhlen mit 4000 Kronen Kosten beginnen zu können. Behufs Geldbeiträgen .'wird die Ungarische Geologische Gesellschaft bei einzelnen Anstalten, Gesellschaften und Behörden einschreiten. EH. A l g e m e i n e B e s c h l ü s s e . 1. Die Kommission wird ihre wissen­ schaftlichen Ergebnisse jedesmal in erster Reihe den Fachsitzungen der U n­ garischen Geologischen Gesellschaft vorlegen, über ihre Gesamttätigkeit wird sie am Ende des Jahres in einem besondern Berichte dem Ausschuß der Ungarischen Geologischen Gesellschaft Rechenschaft ablegen. 2. Das Geld der Kommission wird der Kassier der Muttergesellschaft bewahren und verwalten. Die Zahlungen geschehen auf Anordung desPräsidenten der Kommission, der dafür wieder dem Ausschüsse verantwortlich ist. 3. Das Arbeitsprogramm soll jedes Ja h r im vorhinein dem Ausschüsse der Ungarischen Geologischen Gesell schaft eingereicht werden umsomehr, da die Vermittlung zur Geldbesorgung die Ungarische Geologische Gesellschaft übernimmt. Nach den zustimmenden und den Gegenstand noch näher beleuchtenden Bemerkungen seitens des Vizepräsidenten Dr. F r a n z S c h a f a r z i k , des ersten Sekretärs Dr. E m e r i c h L ő r e n t h e y , der H errn K a r t, B u d i n s z k y und G a b r i e l S t r ö m p l beschloß die Höhlenforschende Kommission, den vorliegenden Protokollarbericht und das darin enthaltende kurze Arbeitsprogramm dem Aus­ schüsse der Ungarischen Geologischen Gesellschaft mit der Bitte einzureichen, die sehr geehrte Gesellschaft möge als Muttergesellschaft die Konstitution der Höhlenforschenden Kommission gütigst zur Kenntnis nehmen und in der Generalversammlung dieselbe sanktionieren. K a r l S i e g m e t h P rä sid e n t; Dr. O t t o k a r K a d i c Referent. Es beglaubigen: Dr. F r a n z S c h a f a r z i k Vizeprä­ sident der. Ung. Geolog. Gesell. H e i n r i c h H o r u s i t z k y kgl. ung. Sektionsg(»olog.

PÁLYÁZATI HIRDETÉSEK, A M a g y a rh o n i F ö ld ta n i T á rsu la t 1910 februárius hó 10-én tartott k ö z g y ű l é s e a S z a b ó J ó z s E F - e m l é k a l a p b ó l a f ö l d t a n k ö r é b e t a r t o z ó ( g e o lo g ia , k ő ­ z e tta n , p a le o n to ló g ia , sz tra tig ra fia , á s v á n y -fö ld ta n i k é m ia és á sv á n y ta n ) és sz a b a d o n v á l a s z t h a t ó m u n k á r a 400 k o r o n a összegben m e g b íz á s t ad.

P á ly á za ti fö lté te le k

összeg b en n y ilt p á ly á z a to t h ir d e t s

200 k o r o n a

( k i v o n a t a S zabó J ó z s E F - e m l é k a l a p ü g y r e n d j é b ő l ) .

A) Nyilt pályázat.

a) A pályázók részletes tervet nyújtanak be, amelyből tisztán kivehető legyen a munka m inősége; tudassák a kutatásokra fordítandó idő nagyságát és elkészí­ tendő munkájok időpontját, a mikorra a kéziratot beszolgáltatják. b) A pályázók magukat megnevezik s kijelentik, vájjon az egész kitűzött összegre vagy annak csak egy részére tartanak-e számot. c) A társulat megkívánja, hogy a gyűjtésekkel és azoknak feldolgozásával megbízott összes gyűjteményét, mint a munka hitelességét igazoló eredeti példá­ nyokat (ásványokat, kőzeteket, kövületeket), kész munkájával együtt beszolgáltassa, a mely esetben az anyaggal a társulat rendelkezik s hiteles helyen leendő meg­ őrzéséről gondoskodik. Ettől eltérő előleges megállapodás esetén azonban megenged­ hető, hogy az illető az imént körülirt anyagot, valamely hazai közintézetben (nyilvános gyűjteményben) oly módon elhelyezze, hogy ahhoz mind a birálók, mind pedig a tárgy iránt érdeklődő szakemberek könnyen hozzáférhessenek. A gyűjtött anyagra nézve az itt elmondottak a megbizottakra is kötelezők. d) A kitűzött díjat rendesen csak a megbízás bevégzése s a munka sajtó alá berendezett kéziratának benyújtása és kiadásra elfogadása után adja ki a társulat De ha a kutatás utazásokkal vagy egyéb pénzbeli kiadással jár, a választmány a bizottság okadatolt előterjesztésére a megbízás összegének egy részét, de legfölebb kétharmadát (V3 ) előre is kiutalványozhatja. e) Az elfogadott munka a Magyarhoni Földtani Társulat tulajdona s kiadá­ sának joga első sorban a társulatot illeti. De ha a társulat ezt a jogát egy év alatt nem érvényesíti, vagy az elfogadás alkalmával m ár előre kijelenti, hogy érvénye­ síteni nem szándékozik, a kiadás joga visszaszáll a szerzőre azzal a kötelezett­ séggel, hogy ha munkája bárhol is megjelenik, köteles a címlapjára kinyomatni, hogy ezt a Magyarhoni Földtani Társulat megbízása következtében a SzA BÓ -em lékalapítványból segélyezve végezte, továbbá tartozik belőle három példányt a társulat könyvtára részére beszolgáltatni. f) A tervezetek legkésőbb 1910 április hó 30-áig a Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatalába (Budapest, VII., Stefánia-út 14.) küldendők be. A) Megbízás. A választmány a Társulat tagjait esetleg oly megbízásban is részesítheti, a melynek tárgyát és módozatát a választmány szabja meg. Ilyen megbízatások esetében a választmány a megszavazott p é n z ö s sz e g e t előre kifizeti a megbízottnak.

A megbízott köteles két éven belül megbízásának eredményéről a Társulat egyik szakülésén ogy előadásban beszámolni. A választmány ez úton fölhívja mindazokat, kik a 900 korona megbízási összegre igényt tartanak, hogy szándékukat a Társulat titkárságánál (Budapest, VII., Stefánia-út 14.) legkésőbb 19i0 április hó 30-ig jelentsék be, föltüntetve a tervbe vett kutatást és az erre szükséges összeget.

A K . M. Term észettudom ányi T ársulat pályázat-hirdetése 1910-re. I. Ű j p ály áza t a B u g á t-a lu p b ó l. A z á sv á n y ta n k ö r é b ő l. « Vizsgátfossanak meg a magyarországi csillámok különös tekintettel optikai viszonyaikra.» Jutalm a a Bugát-alapból 600 korona. Benyújtásának határideje 1911 októ­ ber 31-ike. II. F ü g g ő b e n lévő p ály áza t a B u gát-alap b ól. A z á lla tta n k ö réb ő l.

«Kívántatik ealamely hazai állatcsoportnak (nemnek, kisebb családnak, vagy rend­ nek) önálló vizsgálatokon alapuló monográfiái feldolgozása, vagy valamely állatfajnak akár anatómiai, akár hisztológiait akár pedig fejlődéstani, vagy élettani búvár lata.» Jutalm a a Bugát alapból 600 korona. Begyújtásának határideje 1910 októ­ ber 31ike. III. A te r m é sz e tta n k ő réb ő l. •Irassék le a természetes színekben való

fotografozás fejlődése, keletkezésétől napjainkig, különös tekintettel az alapjául szol­ gáló fizikai jelenségekre.» Jutalm a a Bugát-alapból 600 korona. Benyújtásának határideje 1910 októ' bér 31-ike. 1. E három kérdésre csupán a K. M. Természettudományi Társulat tagjai pályázhatnak. 2. A jutalmazott pályamű, ha kisebb, a Társulat Közlönyében is megjelenhet, s ez esetben a pályadijon kivül még a szokásos tiszteletdijban is részesül; h a pedig nagyobb, akkor a pályázó tulajdona marad, s mint a K. M. Ter­ mészettudományi Társulattól koszorúzott pályamunkát, külön, maga is kiadhatja. 3. A pályamű idegen kézzel, tisztán irva, lapszámozva, kötve legyen. A hozzá ta r ­ tozó rajzok külöri mellékeltessenek. 4. A szerző nevét rejtő pecsétes levelen ugyanázon jelmondat álljon, mely a pályamű homlokán áll. 5. Az igy fölszerelt pályamű a megszabott határidőig a Társulat titkári hivatalába (Budapest, VIII., Eszterházyiitca 16) küldendő. 6. A jutalm at nem nyerő pályamunkák kéziratai a hozzájuk ta r ­ tozó mellékletekkel (rajzokkal stb.) együtt a Társulat irattárában megőriztetnek, a szerzőknek viasza nem adatnak, legfeljebb az azokba való betekintés és esetleg a Társulat helyiségében való lemásolásuk engedhető meg.