FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 9. osztálya számára

A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 9. osztálya számára

9.

os

C S O DÁ L

O AT S

TE

RM

É S ZE T

z t ály

TARTALOM 1. Holdfázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. A bolygók mozgása a Nap körül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. A Föld mozgása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Építsünk távcsövet!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. A gravitáció hatása az égitestek mozgására. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. Miért látjuk a Napot napfelkelte előtt és után?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. Parti szél a Balatonnál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Tengervízből édesvíz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Szintvonalas térkép készítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Felhőképződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Cseppkőképződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Műholdak pályája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 13. Kőzetek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Szerzők: Mizerák Beáta, Tóth Gabriella Lektor: Dávid János Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Smohay Márton Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.

3

Földrajz – 9. osztály

A kísérlet leírása

1. Holdfázisok

Emlékeztető, gondolatébresztő

A Holdnak nem mindig egyforma nagyságú részét látjuk az égen. Ezt a jelenséget holdfázisoknak nevezzük, ami a Hold Föld körüli keringésének a következménye. A teljes

holdfázis ciklikus, egy hónap alatt zajlik le. De miért látjuk mindig máshol a Holdat a Naphoz képest, ha nappal nézünk az égre? Hogyan befolyásolja a Föld Nap körüli ke-

Mit csinálj, mire figyelj?

A kísérlet lépései: 1. Állítsd fel az eszközt az 1. ábra alapján! A ferde tű az alapon levő nyíllal ellentétes oldalra dőljön! A fáziskorongot úgy állítsd be, hogy az Újhold a fényforrás felé nézzen! 2. A 2. ábrának megfelelően állítsd be az eszközt! A bábu, a Hold és a Nap egy vonalban legyen! A bábu számára ekkor Újhold van! Ez az az időpont, amikor a Hold a Nap irányában tartózkodik!

3. Forgasd el a Holdat a Föld körül 360 fokkal az óramutató járásával ellenkező irányba! Mialatt a Hold egy kört tesz meg a Föld körül, ez a sziderikus hónap. 4. Miközben a Hold egyszer megkerüli a Földet, a Föld arrébb mozdul a Nap körüli pályáján A pontból B pontba (3. ábra). Modellezd az eszközön a Föld forgását (elmozdulását) is!

Nap és Hold különböző helyzetekben

4

ringése azt, hogy hol látjuk a Holdat? Mi a különbség a sziderikus és a szinodikus hónap között?

Eszközök

(A „Nap a F öld és a Ho ld” nevű kísér leti táskáb ól)

• Föld-Hold ta rtó • Holdfá zi s korong tűv el • Holdta rt ó ka r • földgömb • bábu • univerzá lis ta rtó • fémrúd • szorítódió • vetítő fén y forrás • nézőcső

Készítette: Tóth Gabriella


FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)

A) A kísérlet 3. lépésének elvégzése utáni megválaszolandó kérdések: 1. Visszatért-e a Hold a kiindulási helyzetébe?

.......................................................................................................................

2. Ugyanott látja-e a bábu a Holdat a Naphoz képest?

.......................................................................................................................

B) A kísérlet 4. lépésének elvégzése utáni megválaszolandó kérdések: 3. A Föld keringését is figyelembe véve, egy vonalban látja-e a bábu a Holdat és a Napot, miután a Hold megtett egy kört a Föld körül?

.......................................................................................................................

4. Mi kell ahhoz, hogy újra egy vonalban lássa őket?

.......................................................................................................................

5. A szinodikus hónap az az időtartam, mialatt a Hold és a Nap újra egy vonalba kerül, azaz két Újhold között eltelt idő. A sziderikus vagy a szinodikus hónap hosszabb?

.......................................................................................................................

6. A sziderikus hónap, mialatt a Hold 360°-ot fordul a tengelye körül, 27,32 nap hosszú. Milyen hosszú a szinodikus hónap, ami alatt a Hold 388°-ot fordul?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

7. A holdfázisok a sziderikus vagy a szinodikus hónap szerint számítódnak?

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: A Nap, a Föld és a Hold (kísérleti útmutató). Almus Pater Tanszköz- és Intézményellátó Zrt, Szeged p. 50.

5



2. A bolygók mozgása a Nap körül


Azt tudjuk, hogy a Naprendszer bolygói a Nap körül keringenek, közben saját tengelyük körül forognak. Azt is tudjuk, hogy a boly-

gók mindig ugyanabban a síkban mozognak a Nap körül. De mi lehet ennek az oka?


A kísérlet lépései: 1. A körzővel rajzolj 25 cm átmérőjű kört a papírlapra és a kartonlemezre! 2. Vágd ki a köröket! 3. Fektesd rá a papírt a kartonból készült körre, és a ceruza hegyével lyukaszd ki mindkét kör közepét! 4. Vágj le 1 m hosszú zsineget! 5. Fűzd át a zsineg egyik végét a kartonból kivágott kör közepén lévő lyukon, a túlsó oldalon köss a végére egy csomót, hogy vissza ne csússzon!

6. A 4 gemkapcsot csíptesd rá a kartonkorong peremére, egyenlő távolságban egymástól! 7. Fogd meg a zsineg végét, és lengesd a korongot előre-hátra! 8. Továbbra is tartsd a kezedben a zsineg végét, és a korongot pörgesd gyorsan magad felé, közben lengesd tovább, ahogy eddig tetted!

Bolygók mozgása a Nap körül - modellezés

6

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• vona lzó • olló • erős, vast ag zsineg • 4 nag y ge m k apo c s • ka rtonle mez • papírlap • körző • cer uza



FELADATLAP


1. Hogyan mozgott a korong, amikor csak lengetted?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. Hogyan mozgott a korong, miután megforgattad és lengetted? Változott-e forgásának síkja? Miért?

.......................................................................................................................

....................................................................................................................... .......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. A bolygók melyik mozgásának felel meg a kísérletben szereplő forgatás, és melyiknek a lengetés?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. A kísérlet alapján magyarázd meg, mi az oka annak, hogy a bolygók mindig ugyanabban a síkban mozognak a Nap körül!

.......................................................................................................................

....................................................................................................................... .......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Ki volt az a tudós, aki 3 törvényszerűséget fogalmazott meg a bolygók mozgásáról a XVII. században?

.......................................................................................................................

6. Ismertesd ezt a három törvényszerűséget!

1. törvény

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. törvény

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. törvény

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Janice VanCleave 1994: Csillagászat. Springer Verlag, Budapest., p. 66

7



3. A Föld mozgása


Idézzed fel a levegő összetevőit! Miért nélkülözhetetlen a levegő az élőlények számára? Mint ismert, a Föld egyrészt forog a tengelye körül, másrészt ellipszis alakú pályán kering a Nap körül. A Föld 24 óra (1 nap) alatt fordul meg a tengelye körül, és kb. 365 nap és 6 óra alatt kerüli meg a Napot. Forgás-


A kísérlet lépései: 1. Állítsd be a Föld-Hold rendszertartó tűjét úgy, hogy az 23°-ban dőljön meg a tartóhoz képest! A helyes irány eléréséhez a talpra rajzolt nyíllal ellentétesen dőljön a tű! 2. Helyezd a földgömböt a vetítő fényforrás fényébe úgy, hogy a fényforrás a talpra rajzolt nyíl irányában helyezkedjen el! A vetítő és a földgömb középpontja azonos magasságban legyen! Sötétítsd el a helyiséget, majd lassan kezdd el forgatni a földgömböt az óramutató járásával

Holdfogyatkozás

8

tengelye a keringési síkkal 23 fokos szöget zár be. A forgástengely mindig ugyanabba az irányba mutat, a Sarkcsillag felé. Hogyan tudjuk ezeket a mozgásokat kísérleti eszközök segítségével megfigyelni, és milyen következményekkel járnak ezek a mozgások?

ellentétes irányban, és figyeld meg felülnézetben! 3. Hozd forgásba a földgömböt és ezzel egy időben mozgasd a Napot jelképező lámpa körül az ábra szerint! Ügyelj arra, hogy a forgástengely helyzete változatlan maradjon (a forgástengely mindig a Sarkcsillag felé mutat), vagyis a talpon lévő nyíl mindig ugyanabba az irányba mutasson! 4. Helyezd el az asztalon a megfelelő helyre a napfordulókat és napéjegyenlőségeket jelző kártyákat!

Tellurium részei

Eszközök

(A „Nap a F öld és a Ho ld” nevű kísér leti táskáb ól) • Föld-Hold rendszer ta rt ó • 23°-os sz öget bezá ró ferde tű • 4 db-os k á rt ya készle t • földgömb • bábu • univerzá lis ta rtó • fémrúd • szorítódió • vetítő fén y forrás



FELADATLAP


1. A Föld mely mozgását vizsgálhatjuk a kísérlet 2. pontjának végrehajtása után?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. A Föld mely mozgását vizsgálhatjuk a kísérlet 3. pontjának végrehajtása után?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Hova kerültek a napfordulókat és napéjegyenlőségeket jelző kártyák? Miért?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. A kísérlet alapján magyarázd el, miből adódik a nyár-tél elkülönülés?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. A kísérlet alapján magyarázd el, miért van a déli féltekén akkor nyár, amikor nálunk tél?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

6. Miből adódik a nappalok és éjszakák hosszának változása?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

7. Gondolkodj! Milyen következménnyel járna, ha

a.

a Föld tengelye keringés közben állandóan a Nap felé dőlne;

.......................................................................................................................

b.

.......................................................................................................................

c.

.......................................................................................................................

d.

.......................................................................................................................

e.

.......................................................................................................................

a Föld tengelye merőleges lenne a földpálya síkjára;

a Föld tengelye a földpálya síkjában helyezkedne el;

a Föld nem forogna (de keringene);

a Föld forgási ideje megegyezne a keringési idővel.

Felhasznált irodalom: A Nap, a Föld és a Hold (kísérleti útmutató). Almus Pater Tanszköz- és Intézményellátó Zrt, Szeged p. 50. Tóth Aurél 1982: 200 Földrajzi Kísérlet. Tankönyvkiadó, Budapest. p. 32.

9



4. Építsünk távcsövet!


A távcső olyan eszköz, amely felnagyítja a távoli tárgyak képét. A csillagászati távcsöveket szokták teleszkóp néven is emlegetni. Galilei

az eget kémlelhetnéd? Az sem lenne baj, ha nem kerülne sokba? Akkor építsünk magunk egy távcsövet!

Hozzávalók (eszközök, anyagok


A kísérlet lépései: 1. Párban dolgozzatok! 2. Sötétítsd be a szobát, a függönyt csak résnyire húzd el, majd állj az ablakhoz, és egyik kezeddel emeld fel a gyűjtőlencsét! 3. Másik kezeddel emeld magad és a lencse közé a papírt! Addig változtasd a távolságot, amíg a papíron nem látod a külvilág éles, feje tetejére állt képét! 4. A társad mérje le a mérőszalag segítségével a papír és a lencse közötti távolságot! Jegyezzétek fel, hány centiméter! Ez a távolság a lencse távolsága az általa összegyűjtött fénytől. 5. Ismételd meg a kísérletet a nagyítóval! 6. Most is mérjétek meg és jegyezzétek fel a pontos távolságot! Kép gyűjtőlencsével

10

használta elsőként a bolygók, a holdak és a csillagok tanulmányozására. Szeretnéd, ha neked is lenne egy saját távcsöved, amivel esténként

7. Add össze a két számot, majd állítsd a lencsét és a nagyítót a gyurma segítségével egymástól akkora távolságra, amekkora ez az érték! (Ha most keresztülnézel a nagyítón, akkor a távoli dolgokat felnagyítva fogod látni.) 8. Irányítsd a lencséket egy távoli célpontra, és társad mérje meg nagyon pontosan a két lencse távolságát! 9. Vágd a kartongurigát pontosan ilyen hosszúságúra! 10. Az egyik végére ragasztószalag segítségével ragaszd a nagy lencsét, a másik végére pedig pontosan a nyílás közepébe erősítsd fel a nagyítót! 11. Irányítsd a távcsövet távoli dolgokra, és a nagyítós oldalon nézz bele a szerkezetbe!

• eg y (távo llátó) szemü veg lehetőleg na g y és kerek g y űjtőlencséje • eg y kism éretű, erős n ag yító • fehér pap ír • mérősza la g • g y urma • papír törl ő ka rtong uri gája • olló • ragasztó sza lag

12. Ha életlen a kép, a nagyító áthelyezésével (közelebb, vagy távolabb a lencséhez) érhetsz el élesebb képet. 13. Kész is van a csillagászati távcsöved! Ne lepődj meg azonban attól, hogy a kép a feje tetején áll.

Kép nagyítóval

)



FELADATLAP


1. Hogy nevezzük a távcsőnek azt a részét, amelyen keresztül belenézünk a távcsőbe?

.......................................................................................................................

2. Nézz utána az elnevezés eredetének!

.......................................................................................................................

3. Hogyan nevezzük a távcsőnek azt a lencséjét, amely a megfigyelt tárgyra irányul?

.......................................................................................................................

4. Mire utal ez az elnevezés?

.......................................................................................................................

5. Miért nem szabad távcsővel közvetlenül a Napba nézni?

.......................................................................................................................

6. Távcsővel jól megfigyelhetők a Hold nagy sötét területei. Hogy nevezzük ezeket, és mik is ezek valójában?

.......................................................................................................................

7. Hogy nevezzük a Holdon megfigyelhető világosabb területeket?

.......................................................................................................................

8. A távcsőépítés tapasztalata alapján mi a csillagászati távcsövek legfontosabb paramétere? Indokold válaszod!

.......................................................................................................................

9. Milyen távcsöveket nevezünk refraktoroknak?

.......................................................................................................................

10. Milyen távcsöveket nevezünk reflektoroknak?

.......................................................................................................................

11. Nézz utána, milyen elven működnek az ilyen távcsövek!

.......................................................................................................................

12. Manapság melyik típus az elterjedtebb? Mit gondolsz, miért?

.......................................................................................................................

13. Nevezd meg az ábrán a lencsés távcső részeit!

Felhasznált irodalom: Rainer Köthe 2010: Kísérletek könyve. Tessloff Babilon, Budapest. p. 59.

11



5. A gravitáció hatása az égitestek mozgására


A Naprendszer bolygói ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül. Vajon miért ellipszis alakú

a bolygók pályája? Hogyan mozognának a bolygók a Nap gravitációs ereje nélkül? Hogyan lehet kísér-

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

A kísérlet lépései: 1. Helyezd rá a fénymásolópapírt az irattartólemezre! 2. Tedd az indigót a fénymásolópapír tetejére, festékes oldalával lefelé! 3. Tedd mindkettőt a lemez csiptetője alá! 4. Emeld meg a lemez csiptetővel ellátott végét, és két sarka alá helyezz egy-egy üveggolyó nagyságú gyurmalabdát! 5. A papírhenger egyik végét tedd rá a papírok tetejére! A henger

legyen párhuzamos az irattartólemez felső szélével! 6. Emeld fel kicsit a hengert úgy, hogy az irattartóról lelógó vége alá egy gyurmagolyót teszel! 7. Tedd az üveggolyót a henger megemelt végébe, engedd, hogy kiguruljon a hengerből, és végiggördüljön a papírokon! 8. Emeld fel az indigót, és figyeld meg milyen nyom maradt a másolópapíron! (Változtass az emelkedés szögén, ha az üveggolyó útja nem görbe.)

Bolygók mozgása a Nap körül - modellezés

12

lettel igazolni a Nap gravitációs erejét?

Hozzávalók (eszközök, anyagok • 1 db indig ópa • 1 db A /4-e pír s fény máso lópapír • csiptetőv el ellátott ir atta rtólemez • g y urma • folpack, v ag y a lufólia , va g y papír törlő k a rtonhenge re • 1 nag y üv eggolyó

)



FELADATLAP


1. Milyen irányú az üveggolyó sebessége induláskor?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Milyen erő téríti le erről az irányról? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A bolygók pályáját minek a vonzása téríti ki az induláskor megfigyelhető irányból?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A következő meghatározások a Naprendszer bolygóira vonatkoznak. Írd a meghatározás után, melyik bolygóra igazak az állítások! (Van olyan megállapítás, amely több bolygóra is igaz.)

a) Népies elnevezése: Esthajnalcsillag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) Vörös bolygóként is emlegetik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) A Naprendszerben ő a „Gyűrűk Ura” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . d) Szokták a Föld ikertestvérének nevezni. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . e) Felszíne kráterekkel borított, mivel nincs légköre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . f) Vastag felhőréteg borítja, amely az üvegházhatás miatt felszíni hőmérsékletét növeli. . . . . . . . . . . . . . . . . . . g) A Naphoz legközelebbi bolygó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . h) A legnagyobb tömegű bolygó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . i) Legnagyobb holdját, a Titánt a Cassini-Huygens űrszonda vizsgálja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . j) Tengely körüli forgása ellentétes a többi bolygóéval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . k) Kék színe miatt a római tengeristenről nevezték el . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . l) Mai ismereteink szerint itt található a Naprendszer legmagasabb hegye (21 km) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . m) Tengelye a Naprendszer síkjával 90º-os szöget zár be . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n) Két holdja a Phobos és a Deimos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . o) Jellegzetes légköri képződménye a Nagy Vörös Folt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . p) A csekély gravitáció, az erős napszél és a gyakori hőmérséklet-változás miatt nincs légköre . . . . . . . . . . . . q) A legbelső olyan bolygó, amely csak távcsővel látható. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . r) Négy legnagyobb holdját felfedezőjükről Galilei-holdaknak nevezzük. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . s) Sűrűsége kisebb, mint a víz sűrűsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . t) Mai ismereteink szerint a legtöbb holddal rendelkezik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Válaszolj a kérdésekre a táblázat adatainak felhasználásával! Merkúr

Vénusz

Föld

Mars

Jupiter

Szaturnusz

Uránusz

Neptunusz

Naptávolság (Föld=1)

0,39

0,72

1

1,52

5,2

9,54

19,19

30,06

Tömeg (Föld=1)

0,06

0,81

1

0,11

318

95,2

14,5

17,1

Sűrűség (víz=1)

5,43

5,25

5,52

3,95

1,33

0,69

1,29

1,64

Keringési idő (földi év)

0,24

0,62

1

1,88

11,86

29,46

84,01

164,79

a) A táblázat melyik adatának felhasználásával tudod felállítani a bolygók gravitációs sorrendjét?

.......................................................................................................................

b) Készítsd el a bolygók gravitációs sorrendjét! Kezdd a legnagyobb gravitációjú bolygóval!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Janice VanCleave 1994: Csillagászat. 101 könnyű és látványos kísérlet a csillagászat játékos megismeréséhez. Springer-Verlag, Budapest. p.76-77. Arday István et. al. 2006: Földrajz Plusz! Feladatgyűjtemény 2. alapcsomag, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest. Bodnár Tünde et. al. 2008: Földrajz Plusz! Feladatgyűjtemény 8. kiegészítő csomag, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest.

13



6. Miért látjuk a Napot napfelkelte előtt és után?


Ha egy sötét teremben valaki gyufát gyújt, akkor a gyufa fénye a szilárd tárgyak (pl. fal, oszlop) mögé nem jut el, vagyis az eltakart terület sötét marad. Ennek oka, hogy a fény egye-


A kísérlet lépései: 1. A kis tál közepére tapassz egy dió nagyságú gyurmagolyót! 2. Nyomd a pénzdarabot a gyurma közepébe! 3. Tedd a tálat az asztal szélére! 4. Állj az asztal mellé úgy, hogy lásd az egész pénzdarabot! 5. Lassan lépj hátrébb addig, amíg már nem látod a pénzdarabot! 6. A segítőtársad a tálat töltse meg vízzel! Napfény hajnalban és este

14

nes vonalban terjed, így „nem jut be” az eltakart területre. Reggel viszont jóval napfelkelte előtt világosodik, illetve este még a Nap eltűnése után is jó ideig világos van, és csak később

7. Figyeld a pénzdarabot, hogy látod-e, és ugyanott látod-e!

lesz teljesen sötét. Mi a magyarázata ennek a jelenségnek?


• á tlátszó, kis, kerek tá l • g y urma • pénzérm e • víz

)



FELADATLAP


1. Mit tapasztaltál? Mi lehet az oka?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. A kísérlet alapján mi a magyarázata a problémafelvetésben leírt, napkeltével, napnyugtával kapcsolatos jelenségnek?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Milyen hasonló természeti jelenség magyarázható ugyanezzel a törvényszerűséggel?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Milyen színek jelennek meg a napkelte és a napnyugta körül az égbolton?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Mi a különbség oka a napkelte/napnyugta és a nappali fény színe között?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

6. A Föld mely részén nincs minden nap napkelte és napnyugta?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

7. Nézz utána, miben más a sarki fény jelensége!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Janice VanCleave 1994: Csillagászat. Springer Verlag, Budapest, p. 100-101.

15



7. Parti szél a Balatonnál


Balaton melletti település lakójaként meg sem lepődünk azon, hogy

azon irányból fúj, vagy változik az iránya?


A kísérlet lépései: 1. Töltsd meg homokkal az egyik hőálló műanyag dobozt, és tedd a mikrohullámú sütőbe kb. 10 percre (amíg 250-300 ºC-ra felmelegszik)! 2. Amíg a homok melegszik, gyújtsd meg a gyertyát, majd fújd el! 3. Figyeld meg, merre száll a füst! 4. Töltsd meg a másik műanyag edényt jégkockákkal! Parti szél

16

a parton fúj a szél. De miért is fúj állandóan a szél? Mindig ugyan-

5. Vedd ki a mikrohullámú sütőből a forró homokkal teli dobozt, és helyezd közvetlenül a jégkockás doboz mellé! 6. Gyújtsd meg újra a gyertyát, és állítsd a jégkockák közé, a forró homokkal teli edényhez a lehető legközelebb! 7. Fújd el ismét a gyertyát, és figyeld meg, merre száll a füst!

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• 2 db hőá ll ó műa nyag edény, lapos doboz • jégkocka • homok • mikrohu llá mú sütő • g yer tya • g y ufa



FELADATLAP


1. Merre szállt a gyertya füstje az első alkalommal? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Mi történt a gyertya füstjével a második esetben? Merre szállt?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Mi lehet az oka a fenti változásnak?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A Balaton partján mi okozza a levegő állandó mozgását? Mit tudsz a szél és a légnyomás kapcsolatáról?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Egészítsd ki az alábbi ábrát a légnyomás beírásával és a szél irányának bejelölésével!

6. Nem csak a Balatonnál figyelhető meg helyi szél, hanem a világban sokfelé. Soknak külön neve is van. Internet segítségével nézz utána, melyik szélre vonatkoznak az alábbi megállapítások! Írd a megfelelő szél nevét a meghatározás után!

misztrál, bora, sirokkó, chinook, burán, számum, nemere, blizzard

a) Belső-Ázsia sivatagjain és Szibériában dühöngő szélvész. A nyárit rekkenő hőség és a napot elsötétítő por- fellegek jellemzik, a télit dermesztő hideg és hófúvás jellemzi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) Az észak-afrikai partok meleg bukószele. Déli szél, Észak-Afrikában és a Pireneusi-félszigeten száraz és tikkasztó, a Földközi-tengert keresztezve az Apenninni-félszigeten és a Balkánon nedves és fullasztó. .......................................

c) Az Északkeleti- és Keleti-Kárpátok bukószele. Erős, viharos, hideg, néha jeges szél, mely néha hetekig is eltart . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

d) Sziklás-hegység keleti oldalán jelentkező főn jellegű száraz, meleg szél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . e) A dalmát tengerpart hideg, száraz, viharos szele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

f) Észak-Amerikában téli hóviharokat okozó északnyugati szél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

g) Dél-Franciaország hideg északnyugati szele, a tenger felé fúj. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

h) A Szahara és az Arab-sivatag heves, rövid ideig tartó viharokat okozó forró, száraz, nagy sebességű szele. . .......................................

Felhasznált irodalom: Nagymáté Emese 2012: Időjárási jelenségek. Cser Kiadó, Budapest. p. 22. Ferenczi Sándor et. al. 2009: Földrajz Plusz! Feladatgyűjtemény 15. kiegészítő csomag, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest.

17



8. Tengervízből édesvíz


Forró vidékeken gyakran szűkös az édesvízkészlet, de bőven elegendő a tengervíz – csak éppen sós, így sem ivásra, sem a termőföldek öntözésé-


A kísérlet lépései: 1. Mosd ki a teamécsestartót és ragaszd a fekete műanyag tál közepére! 2. Töltsd meg a műanyag tálat félig vízzel úgy, hogy a teamécsestartóba ne kerüljön víz, csak köré! 3. Oldj fel a vízben 3 evőkanál sót!

Tengervízből édesvíz

18

re nem alkalmas. Van viszont napfény, mint energiaforrás. Lehet a Nap energiájának felhasználásával sós vízből édesvizet készíteni?

4. Feszítsd ki a műanyag fóliát a tálkára jó szorosan, majd rögzítsd ragasztószalaggal! 5. Helyezd a fóliára a kavicsot, pontosan a teamécsestartó fölé úgy, hogy a fólia azon a ponton kicsit behorpadjon! 6. Tedd a tálkát az infralámpa alá 15 percre!


• fekete m űa nyag tá l • átlátszó m űa nyag fólia (pl. folpack) • infra lá m pa • só • kavics • tea mécse sta rtó • univerzá lis ragasztó • ragasztó sza lag

7. Vedd le a fóliát és kóstold meg a teamécsestartóban lévő vizet, hogy sós-e!

)



FELADATLAP


1. Sós vagy édesvíz volt-e a teamécsestartóban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Mi ennek az oka?

.......................................................................................................................

3. Mit helyettesített a kísérletben az infralámpa?

.......................................................................................................................

4. Ha a teamécsestartóban lévő vizet mindig eltávolítanánk, és a melegítést addig folytatnánk, amíg az összes víz eltűnik a tálka aljáról, akkor mi maradna a tálka alján?

.......................................................................................................................

5. Miért célszerű fekete színű tálkát használni a kísérlethez?

.......................................................................................................................

6. Mi ennek az eljárásnak a tudományos elnevezése?

.......................................................................................................................

7. Mely földrajzi helyeken lehetne ilyen elv alkalmazásával leggazdaságosabban a sós vízből édesvizet készíteni? Jelöld be és nevezd meg a mellékelt térképvázlaton ezeket a helyeket!

Felhasznált irodalom: Rainer Köthe 2010: Kísérletek könyve. Tessloff Babilon, Budapest p. 107.

19



9. Szintvonalas térkép készítése


Ha látunk egy szintvonalas domborzatábrázolással készített térképrajzot egy hegyről, szinte ma-


A kísérlet lépései: 1. A mintázóagyagból (vagy gipszből) formálj két, hegy alakú felszínformát az üvegtál alján! Ne legyenek magasabbak a tál pereménél! 2. Tapassz rá egy ragasztószalagcsíkot függőlegesen a tál egyik oldalára! 3. Alulról felfelé haladva 2 cm-enként jelöld meg beosztásokkal a szalagot! 4. Töltsd meg ivóvízzel a kancsót és cseppenként keverj hozzá a festékből annyit, hogy a vizet megszínezze! 5. Tedd az írásvetítő fóliát az üveggel lefedett tál tetejére! Úgy helyezd szintvonalak

20

gunk elé tudjuk képzelni azt. Vajon fordítva is igaz lenne? Ismerjük a szintvonalas térképek elméletét

el, hogy jól beleláss a tálba! 6. Rajzold le a tál peremének körvonalait a fóliára! 7. Vedd le az üvegedény tetejét a fóliával együtt, és öntsd bele a megfestett vizet a tálba az első 2 cm-es jelzésig! 8. Tedd vissza a tetőt az írásvetítő fóliával együtt a tálra és rajzold rá, hogy meddig ér a víz az agyagon! 9. Vedd le az írásvetítő fóliát, és önts a tálba annyi megfestett vizet, hogy szintje elérje a következő 2 cm-es beosztást! 10. Ismét rajzold a fóliára a víz szintjének körvonalát! 11. Folytasd az eljárást addig, amíg a

annyira, hogy akár készíteni is tudnánk ilyet egy hegyről?


• mintá zóa g ya g va g y g ipsz • 25x15 cm a lapterületű , 10 cm magas üvege dény levehet ő tetővel • ragasztó sza lag • vékony fi lctoll • 2 literes v izeska ncsó • ivóvíz • ka ná l • ételszíne ző festék • 25x15 cm -es átlátszó írásvetítő fólia

víz eléri a szalagon lévő legfelső beosztást!

)



FELADATLAP


1. Hogy nevezzük az írásvetítő fólián látható vonalakat? Határozd meg az ilyen vonalak fogalmát!

.......................................................................................................................

2. Melyek a szintvonalas domborzatábrázolás előnyei?

.......................................................................................................................

3. Milyen más domborzatábrázolási módokat ismersz?

.......................................................................................................................

4. Mi a magasságok mérésének az alapja?

.......................................................................................................................

5. Magyarország estében pontosan mit jelent ez?

.......................................................................................................................

6. Ha a 2 centiméterenkénti szintvonal beosztás 50 méternek felel meg, milyen magas az ábrázolt hegy? .. . . . . . . . 7. Hogyan jelenik meg a szintvonalas domborzatábrázolásnál az, ha egy hegy meredek?

.......................................................................................................................

8. Hogyan jelenik meg a szintvonalas domborzatábrázolásnál az, ha egy hegy tetején fennsík található?

.......................................................................................................................

9. Az alábbi rajzokon három képzeletbeli hegy szintvonalas térképrajzát láthatod. A szintvonalköz mindegyik hegynél 50 m. Válaszolj a kérdésekre a rajzok alapján!

a) Melyik hegy a legmagasabb? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

b) Melyik hegy a legmeredekebb? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

c) Melyik hegynek van fennsík a tetején?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

d) Melyik hegynél nem mindegy, hogy a túrát a hegy melyik oldala felől hajtjuk végre, ha a legkönnyebb úton szeretnénk a hegycsúcsra feljutni?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felhasznált irodalom: Janice Van Cleave 1994: Földrajz. Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. Springer-Hungarica Kiadó, Budapőest. p. 120-122.

21



10. Felhőképződés


Ha feltekintünk az égre, szebbnél szebb felhőket láthatunk. Némelyikből aztán kiadós eső is zúdulhat ránk, míg mások nem hoznak csapadékot. A felhőképződéshez a

szilárd halmazállapotba való átmenetéhez is szükséges valamilyen szilárd részecske. Igazoljuk ezt egy kísérlettel!


A kísérlet menete: 1. Készíts telített sóoldatot a tálban! Vagyis oldj fel kb. 300 ml vízben a lehető legtöbb sót úgy, hogy a vízben maradjanak feloldatlan sókristályok! 2. Töltsd félig a két műanyag poharat a sóoldattal, és helyezd őket pár órára a fagyasztóba! 3. Forralj fel 200 ml tiszta csapvizet, majd hűtsd le és tedd hűtőszekrénybe további hűtés céljából! 4. A kihűlt vízből önts az üvegpoFelhőképződés kísérlete

22

megfelelő időjárási körülmények (pl. hőmérséklet, páratartalom) mellett szükség van légköri szen�nyeződésekre is. Ehhez hasonlóan a víz cseppfolyós halmazállapotból

hárba kb. 2 cm-nyit, majd helyezd a poharat a tisztára mosott tál közepére! 5. Vedd ki a fagyasztóból a megfagyott sóoldatot (jeget), és törd össze! 6. Az üvegpoharat rakd körbe a jégdarabokkal, és hagyd állni 20 percig úgy, hogy a pohár ne mozduljon meg. Figyeld meg mi történt! 7. Tegyél egy kis homokszemet a pohárba! Figyeld meg mi történt!


• só • 500 ml v íz • 2 db műa nyag pohá r • tá l • üveg pohá r • pá r szem homok

)



FELADATLAP


1. Mi történt a pohárban lévő túlhűtött vízzel? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Mit gondolsz, miért tapasztaltad ezt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Mi történt, miután ejtettél bele egy homokszemet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Mit gondolsz, miért volt szükség a homokszemre a túlhűtött víz halmazállapotának megváltozásához?

.......................................................................................................................

5. Milyen szerepet töltött be a homokszem ebben a kísérletben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. A valóságban a felhőképződés során milyen anyagok játszhatják ugyanezt a szerepet, mint a homok a kísérletben?

.......................................................................................................................

7. Az alábbiakban felhőtípusok leírását látod. Nézz utána, melyik felhőfajtára igazak a leírások! Keress róluk képeket az interneten!

Magasszintű felhők a) fonalas szerkezetű, jégkristályokból álló felhő, mely árnyékot, csapadékot nem ad. b) igen vékony rétegű, tisztán jégkristályokból áll, csapadékot nem ad. c) egymástól elkülönült apró gomolyok, melyek hullámos sorokba rendeződhetnek, tisztán jégkristályokból áll, csa- padékot nem ad.

Középmagas szintű felhők d) egyenletesen szürke, zárt felhőtakaró, a Nap helyzete látszik, csak kisebb csapadék hullhat belőle. e) apró gomolyokból áll, réteges, csapadékot nem ad.

Alacsonyszintű felhők f) lapos gomolyokból áll össze, általában nem teljesen zárt, csapadékot nem ad. g) magasban képződött ködhöz hasonlít, egyenletes, zárt takaró többnyire kisebb csapadék, szitálás alakulhat ki belőle. h) különálló, alul sík, felül kupola alakú (karfiol) felhő, zápor, hózápor fordulhat elő belőle. Függőleges kiterjedésű felhők i) alacsonyan képződött, egyenletesen sötétszürke, vastag, a melegfront tipikus felhője. A szürke, szomorkás idő jellegzetessége. Csendes eső, télen havazás alakul ki. j) nagy függőleges kiterjedésű felhő, alsó része egyenetlen, felül üllőre hasonlít. Zápor, zivatar, felhőszakadás, jégeső fordulhat elő.

8. Számítsd ki a hiányzó adatokat a táblázat segítségével! °C Vízgőz g/m

3

-25

-15

-10

0

5

10

15

20

25

30

40

0,7

1,5

2

5

7

9

13

17

23

30

52

A levegő hőmérséklete a hegy lábánál 500 m tengerszint feletti magasságban 10 °C, a levegőben 5 g/m3 vízgőz van.

a) Mennyi a levegő relatív nedvességtartalma a hegy lábánál?

b) Hány °C-on és hány méter magasan indul meg a felhőképződés?

c) Hány °C a levegő hőmérséklete a hegytetőn, 3000 m magasan?

d) A hegy túloldalán a hegy 700 m tengerszint feletti magasságban

lévő lábánál hány ºC a levegő hőmérséklete?

Felhasznált irodalom: Nagymáté Emese 2012: Időjárási jelenségek. Cser Kiadó, Budapest. p. 30. http://koponyeg.hu/hireso/25-lexikon-a-felhok-osztalyozasa

23



11. Cseppkőképződés


Tudtad, hogy Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, ahol a város alatt körülbelül 200 barlang található, és


A kísérlet menete: 1. Töltsd meg az edényeket forró vízzel! 2. Folyamatosan keverve oldj föl mindkét edényben sót, amíg telített oldatokat kapsz! 3. Adj mindkét oldathoz ételfestéket! 4. Tedd az edényeket a csomagoló-

Cseppkőképződés kísérlet

24

közülük több látogatható is? (Pálvölgyi, Szemlő-hegyi, Sziklakápolna és a Várbarlang). A barlangok

papírra, egymástól kb. 10 cm távolságban! 5. Helyezd el a fonalat úgy, hogy a két vége legalább 5-5 cm-re lógjon bele a két oldatba, és a két edény között kissé lógjon be! 6. Öt napon keresztül figyeld a történéseket, és jegyezd fel megfigyeléseidet!

közül a legérdekesebbek a cseppkőbarlangok. De hogy is keletkeznek a cseppkövek?


• 2 db 500 ml-es mérő pohá r, vizes korsó • forró víz • konyhasó , vag y timsó (ká lium-a lu mínium-szu • csomago lfát) lópapír • eg y kb. 20 cm-es foná ld a rab • ételfesték

)



FELADATLAP


1. Mi történt az oldatokkal az öt nap folyamán? Milyen változásokat tapasztaltatok? Mit modelleztünk a kísérlettel?

.......................................................................................................................

2. A valóságban hogyan jönnek létre a függő cseppkövek (sztalaktitok)?

.......................................................................................................................

3. A valóságban hogyan jönnek létre az álló cseppkövek (sztalagmitok)?

.......................................................................................................................

4. Hogyan alakulnak ki a cseppkőoszlopok?

.......................................................................................................................

5. A kísérlet során mely cseppkőtípusok modelljeit figyelhetted meg? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Az ábra a karsztjelenségeket mutatja be. Nevezd meg az ábrán számokkal jelölt karsztos formákat!

1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8............................

7. Miért kopárak a mészkőhegységek a régebben kivágott, egykor erdős területeken?

.......................................................................................................................

8. Körülbelül mennyit növekszik egy cseppkő egy év alatt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Miért nem szabad megfogni a barlangokban a cseppköveket? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Magyarország ismert, és kevésbé ismert cseppkőbarlangjaira vonatkoznak a következő állítások. Találd ki melyik barlangra! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) b) c)

Kagylós mészkőben keletkezett cseppkőbarlang, mely majdnem 1 km hosszú és ezzel a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja. Bejárata 219 m magasságban nyílik a Bodó-hegy lábánál. Magyarország legnagyobb és leglátványosabb barlangrendszere, melyet páratlan gazdagságú színes cseppkővilága és üregméretei miatt a világ legszebb barlangjai között tartanak számon. Eddig feltérképezett járatai 25 km hosszúak. Főága 7 km és útismétlés nélkül a természetes főbejárattól a mesterséges kijáratig végigjárható. Közel 19 km hosszúságával, Magyarország második leghosszabb barlangja. A barlang falaiban helyen ként töme- gesen láthatóak ősmaradványok (mészvázú egysejtűek, fésűskagylók, mohaállatok, tengeri sünök és tengeri lilio- mok), mégis a barlang inkább cseppköveiről lett nevezetes.

10. Melyik a világ leghosszabb barlangja? Milyen hosszú a járata? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felhasznált irodalom: - http://pirate.shu.edu/~schoenma/rockCycleWeb/pdfFiles/StalactiteStalagmiteFormation.pdf

25



12. Műholdak pályája


A műholdak a modern világ elengedhetetlen eszközei, az információtovábbításban, helymeghatározásban vagy éppen az időjárás előrejelzésében jelentős szerepük van. A legtöbb műhold „helyhez kötött”, vagyis

• szigetelő sza lag • fémka ná l • cérnaors ó • zsineg • méterrúd


A kísérlet menete: 1. Vágj le 1 métert a zsinegből! 2. Egyik végét kösd rá a szigetelőszalag-tekercsre! 3. A szabad végét fűzd át a cérnaorsó nyílásán! 4. Kösd rá a kanalat a zsineg szabad végére! Műholdak pályája - modellezés

26

mindig ugyanazon a ponton látszik a Föld felett. Mi az oka annak, hogy a műhold nem repül ki a világűrbe, nem esik le a Földre és nem is megy arrébb, pl. egy Európa fölötti műhold Afrika fölé?


5. Egyik kezeddel fogd meg a szigetelőszalagot, a másikkal a cérnaorsót! 6. Forgasd körbe gyorsan a fejed fölött az orsót, vízszintes köröket írva le, hogy a kanál elkezdjen keringeni! 7. Engedd el a szigetelőszalagot, és

hagyd szabadon lógni! 8. Az orsót mozgasd körbe, hogy a kanál keringjen tovább! 9. Figyeld a szigetelőszalag mozgását!

)



FELADATLAP


1. Mit tapasztalsz?

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

2. Hogy nevezzük azt a befelé irányuló erőt, amelyet a kísérletben a szigetelőszalag fejt ki a kanálra, és ezzel körpályára kényszeríti a kanalat?

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

3. Hogy hívták a Föld első műholdját?

.......................................................................................................................

4. Milyen feladatokra használ az emberiség jelenleg műholdakat?

.......................................................................................................................

5. Mit jelent a geostacionarius kifejezés?

.......................................................................................................................

6. Az ilyen műholdak hogyan működnek?

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: - Janice VanCleave 1994: Csillagászat. 101 könnyű és látványos kísérlet a csillagászat játékos megismeréséhez. Springer-Verlag, Budapest. p. 80-81.

27



13. Kőzetek vizsgálata



Hogyan keletkeznek a kőzetek? Milyen csoportokba sorolhatjuk a kőzeteket keletkezésük szerint?

Az iskolai laboratóriumban milyen tulajdonságait tudjuk vizsgálni a kőzeteknek?

• fehér pap ír • millimét erpapír • óraüveg • kőzetek: g rá nit, ba za lt, a ndezit, mészkő Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) , (veg yi és sz er ves eredetű) do lomit, kavic s, homok, lösz , ag yag, hom A kísérlet menete: ásványok, vagy nem? okkő, má rvá n y, csillá mpa la , 1. Rakd a kőzeteket sorban egy- 6. Nézzétek meg a táblára kivetít(ta nulói kőze tg y űjtemén y, ta ná ri kőze más mellé a tálcára! hető nagyítóval látott képét is! tg y űjtemén y) • to ll 2. A táblázat szempontjai szerint 7. Tedd rá egy milliméterpapír• nag yító végezd el mindegyikkel a vizsra! Mekkora a szemcsenagy• ka lapács gálódást és a kísérletet! sága? Nagyítóval is nézd meg! • sósav 3. Töltsd ki a táblázatot! 8. Kalapáccsal üss rá! • cseppentő 4. Vizsgáld meg a kőzet színét! 9. Karcold meg körömmel! Kar• szög 5. Vizsgáld meg először szabad cold meg egy szöggel! szemmel, majd nagyítóval az 10. Tedd rá a kőzetet egy üvegre! összetételét! Láthatók-e benne Csepegtess rá sósavat!

Kőzetek vizsgálata

Amonita darab vörös mészkőben

Andezit

Biogén mészkő kagylóval

Kősó

Lösz

Riolit

28

)


Készítette: Mizerák Beáta

FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) gránit

bazalt

mészkő

dolomit

homok

kavics

lösz

agyag

homokkő

márvány szín összetétel szemcsenagyság törhetőség karcolhatóság reakció sósav hatására

1. Melyik kőzetet látod egyneműnek, homogénnek, melyikben látsz szabad szemmel ásványokat?

.......................................................................................................................

2. Melyik kőzetnek a legkisebb a szemcsenagysága? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Melyik kőzetet nem tudtad körömmel megkarcolni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Mit jelent, ha a kőzet sósav hatására pezseg? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Hogyan keletkezett a mészkő? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Hogyan keletkezett a bazalt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Hogyan keletkezett a márvány? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Hol találhatók bazalt előfordulások hazánkban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Csoportosítsd a vizsgált kőzeteket kialakulásuk szerint! a kialakulás módja

a kőzet neve

1. kialakulás

alcsoportok

2. kialakulás

alcsoportok

3. kialakulás

Felhasznált irodalom: - Janice VanCleave 1994: Csillagászat. 101 könnyű és látványos kísérlet a csillagászat játékos megismeréséhez. Springer-Verlag, Budapest. p. 80-81.

29

JEGYZETEK

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-

lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 9. osztálya számára

Recommend Documents