Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, 2009.
FÖLDI KATALIN1 SZOLNOK FMCG KISKERESKEDELMI ÜZLETHÁLÓZATÁNAK ELEMZŐ ÉRTÉKELÉSE2 Napjainkban egyre inkább aktuálissá válik a kérdés, hogy a háztartások tagjai a rendelkezésre álló jövedelmüket miért éppen az adott kiskereskedelmi egységben költik el, illetve a napi, heti és havi „nagy” illetve „kis” bevásárlásokat hol realizálják, és a választott üzletek esetében mennyire érvényesül az impulzusvásárlás. Témaválasztásom az FMCG kiskereskedelem és a fogyasztói magatartás kapcsolatára esett, ezen belül elsősorban az üzletválasztásra főként Szolnok és vonzáskörzetére fókuszálva, tágabb értelemben Jász-NagykunSzolnok megyét vizsgálatom színhelyének választva. Szükségesnek tartom adott üzlettípushoz tartozó üzletek egymáshoz és más üzlettípusba tartozó kiskereskedelmi egységekkel való összehasonlítását.
ÜZLETVÁLASZTÁS A marketingorientált üzletpolitika primátusa szerint a fogyasztói igény a döntő, vagyis az, hogy a vevő melyik üzletet és ezt milyen preferenciaskála alapján választja. A folyamatos piaci alkalmazkodás, a profitorientáció mellett mind kitüntetőbb szerep jut az üzletválasztás kérdéskörének is. A fogyasztó-vásárlói magatartás elmélete szerint a vevő a döntését a termék kiválasztásáról hozza, a boltválasztás („kereskedőválasztás”) mindemellett csupán az egyik aldöntés (Kotler, 1998.) A fogyasztói üzletválasztás elméletének talán legteljesebb modellje a Monroe-Guiltinan-féle (1975) boltválasztási modell, amelyet Assael (1984, 1992) egyszerűsített formában és hazai adaptálására a Hofmeister-Tóth, Törőcsik (1996) szerzőpáros tett kísérletet (1. ábra). A modell az üzletválasztás kérdéskörét a következő lépésekben értelmezi: a háztartás jellemzői (demográfiai jellemzők, elhelyezkedés, szerep, életstílus, személyiség, gazdasági jellemzők) meghatározzák, 1 2
Szolnoki Főiskola Üzleti Fakultás Kereskedelmi és marketing tanszék
[email protected] Szaklektorált cikk. Leadva: 2009. szeptember 15. Elfogadva: 2009. december 10.
—1—
hogy az adott vásárlási szokások mellett milyen vásárlási szükségletek alakulnak ki a fogyasztó(k)ban. A boltválasztás kapcsán a vásárló rengeteg boltjellemzővel találkozik, amelyek közül azonban nem mindegyiket észleli. A döntést ténylegesen befolyásoló észlelt boltjellemzők, kiegészülve a bolthoz kötődő észlelt kiskereskedelmi stratégiával, a vevő bolttal szembeni attitűdjén keresztül meghatároznak valamilyen boltimázst az adott üzlettel (boltfajtával) kapcsolatban. Mindezek alapján hozza boltválasztási döntését, a bolton belül informálódik, és kiválasztja a szükségleteit legjobban kielégítő termékeket, természetesen a háztartás anyagi kereteinek megfelelően. A modell körfolyamat jellegű értelmezése szerint a korábbi bolti tapasztalatok alakítják a vevő kialakuló vásárlási szokásait, üzlettel szembeni attitűdjét, valamint az új boltválasztási döntéseit.
1. ábra Hatások sorozata a fogyasztói boltválasztásban Forrás: Kent B. Monroe and Joseph P. Guiltinan (1975)
A témakörhöz kapcsolódóan a hazai kutatások és elméletek közül meg kell említeni a fogyasztói boltválasztást a bolthűség oldaláról megközelítő kutatásokat, melyekből az Kenesei, 2002. kiemelkedő jelentőségű. Általánosan bolt vagy üzletválasztási modelleknek is nevezik, de a vásárlás nem csak klasszikus értelemben vett üzletben bonyolódhat. Az üzletválasztási modellek döntően azokat a tényezőket veszik számba, amelyek a döntést befolyásolják. A feladat vagy a beállítódás jellegétől függően a boltválasztás az üzlet típusának meghatározásával indul. Ez tulajdonképpen olyan döntés, mint amikor termékvásárlás esetében először a termékcsoportot határozzuk meg, és csak utána kerül sor a márkaválasztásra. Scipione az üzletválasztással kapcsolatos elemeket mutatja be modelljében. Felveti a távolságot, mint időként kezelhető fogalmat, és fontos tényezőként kezeli a fogyasztók krónikus időhiányát, kényelem iránti igényüket. Felvezeti a gravitációs modelljét is, bár alkalmazását üzlettelepítéseknél —2—
javasolja. (Törőcsik, 2007.) Ezért ennek részletes értékelésére a telephelyválasztás fejezetben fogok kitérni. Monroe-Guiltinan (1975) fogyasztók üzletválasztási modellje szerint a fogyasztók demográfiai-, gazdasági-, társadalmi-, személyes jellemzői, és az életstílus jellemzők kialakítják az általános véleményeket, szokásokat, attitűdöket a vásárlás keresési magatartása viszonylatában vagyis a vásárlási szükségleteket. Ugyanezen szükségletek határozzák meg az üzletválasztási szempontokat is, azaz, hogy a fogyasztók milyennek ítélik az általuk összegyűjtött információkat üzletekről, mekkora jelentősége van az üzlet jellemzőinek a fogyasztók választási folyamatában. A fogyasztók üzlettel kapcsolatosan kialakult attitűdje befolyással van az üzlet kiválasztására, ezen keresztül a termék és a márkaválasztásra vonatkozó döntéseikre is. A modellben a visszacsatolás fokozza a fogyasztók üzlet iránti hűségét, mert ha a fogyasztó elégedett az adott üzlettel és az üzletben vásárolt termékekkel vagy márkákkal, akkor a következő vásárlás során is azt az üzletet fogja választani.
KÖRNYEZETI INGEREK A BOLTTAL KAPCSOLATBAN
A VÁSÁRLÓ ÉRZELMI ÁLLAPOTA Öröm Felfokozottság Dominancia
A VÁSÁRLÓ KÖZELÍTŐ VAGY KERÜLŐ VÁLASZ REAKCIÓJA
2. ábra A bolti atmoszféra hatásainak modellje Forrás: Donovan, R. J., Rossiter, J. R.: Store Atmosphere: An Environmental Psychology Approach. Journal of Retailing. 1982. 42. p.
Donovan-Rossiter (1982) bolti atmoszféra hatásainak modellje azt mutatja, hogy a környezeti ingerek befolyásolják a fogyasztók érzelmi állapotát, amely állapot kétféle magatartás kialakulásához vezethet. A közelítő magatartás a különféle környezethez és ingerekhez történő közelítést, míg a kerülő magatartás ezektől való eltávolodást jelenti. A két magatartásnak négy altípusát lehet megkülönböztetni: • Fizikai közelítés és kerülés: a bolt támogatásával és a bolthűséggel függ össze. • Felderítő közelítés és kerülés: a bolton belüli kereső magatartással és a kínálat szélességével illetve mélységével függ össze. • Kommunikációs közelítés és kerülés: az eladószemélyzettel és az alkalmazottakkal való együttműködéssel függ össze. • Teljesítmény és elégedettség közelítés és kerülés: az ismételt vásárlásokkal, az üzletben eltöltött idővel és a pénzköltés nagyságával függ össze. A modellben az öröm, a dominancia és a felajzás érzelmi állapotok közötti összefüggéseket vizsgálták a szerzők. Az öröm és a felajzottság jelentősebb mértékben befolyásolják a fogyasztók magatartását az üzleten belül, mint a dominancia. Az öröm és a felajzottság által befolyásolt fogyasztók élvezik az üzletben való vásárlást, időt áldoznak a termékek megismerésére, felkutatására, hajlamosak az eladószemélyzettel beszélgetni, fogékonyak az impulzusvásárlásra és valószínűleg hűségesek az üzlethez. A Monroe-Guiltinan és a Donovan-Rositter modell kapcsolódása a bolttal kapcsolatos környezeti ingerek és a bolt észlelt jellemzőin, valamint a közelítő-kerülő válaszreakciók és a tényleges boltválasztási döntésen keresztül értelmezhető.
—3—
KÖRNYEZETI INGEREK A BOLTTAL KAPCSOLATBAN Megközelíthetőség A bolt külső környezetének rendezettsége Parkolóhelyek Bevásárlókocsi Az üzlet belső kialakítása A termékek száma, köre, minősége, kihelyezése Az árak megfelelő feltüntetése Rendezett polckép Megszokott boltbelső Tájékozódás a boltban Az eladók magatartása Vevőközönség Humán tényezők Eladáshelyi reklámok, illat, aroma, fény, zenei elemek Tisztaság Hőmérséklet Saját rádió Gyermekmegőrző Szolgáltatás színvonal Pénztárzóna
A VÁSÁRLÓ ÉRZELMI ÁLLAPOTA Öröm Felfokozottság Dominancia
A VÁSÁRLÓ KÖZELÍTŐ VAGY KERÜLŐ VÁLASZ REAKCIÓJA Betér a boltba vagy teljesen elutasítja A bolton belül megtalálja, amit keres vagy nem Kielégülnek kommunikációs igényei vagy nem Megvalósul a tervezett idő és pénzköltési stratégia vagy nem Visszatér az adott boltba vagy nem
3. ábra A bolti atmoszféra hatásainak modellje Forrás: Rober J. Donovan – John R. Rositter (1982) alapján, SZIE és Cognative saját kutatásával (2004) kiegészítve (OTKA T 042893)
Az Assael modellben a háztartás, a vásárló jellemzői (demográfiai jellemzők, szerep, életstílus, személyiség, gazdasági helyzet) vezet el a vásárlási szükségletekhez. Ezek determinálják az üzlet jellemzőinek fontosságát, mint például, az általános árszint, a választék mélysége, a kényelem, az eladószemélyzet jellemzője, illetve az üzlet külső és belső kialakítása. Az üzlet imázsa a vásárlási szükségletek és a kereskedői stratégiák találkozása. Minél közelebb áll a szükséglethez az imázs, annál kedvezőbb a fogyasztó attitűdje a bolttal szemben, így valószínűbb, hogy ott fog vásárolni. Az üzlet kiválasztása után az üzleten belüli információkat dolgozza fel, értékeli. Ezt követi a termék és márkaválasztás. Ha repertoárvásárlásról van szó, akkor elsősorban a listán szereplő termékeket vásárolják meg, de annál nagyobb az impulzus vásárlás értéke, minél több az eladóhelyi reklám és a család minél több tagja vesz részt a döntésben. Ha a vásárló elégedett a termékkel és az üzlet környezetével, akkor a pozitív hozzáállása fokozódik, mely bolthűséghez vezethet. Bár az elégedettség önmagában nem feltétlen váltja ki a lojalitást. Az üzlet vonzerejét (távolság, az utazás időszükséglete, az üzlet imázsa, a nagyság és a kockázat alapján) számító modellek csak két üzlet közötti választást magyarázzák néhány szubjektív tényező bevonásával. Viszont a telephelyválasztást zöldmezős beruházás esetén segíti. (Törőcsik, 2007.)
—4—
4. ábra Az üzletválasztás modellje Assael, H. Forrás: Törőcsik Mária: Vásárlói magatartás 2007.
Sheth-Mittal-Newsmann modellnek a kiindulási koncepciója bizonyos mértékig az előzőtől eltérő, az üzlet elérhetőségét (legközelebbi, jelentéktelen többlet távolság), az árakat (jó árak, legalább versenyképes árak, jelentős árengedmény, jobb árajánlat) és a különleges kínálat értékelését vizsgálja befolyásoló tényezőként.
5. ábra A boltválasztás döntési folyamat (Sheth-Mittal-Newsmann, 1999, 715.) Forrás: Törőcsik Mária: Vásárlói magatartás 2007.
—5—
A vásárlói döntésben szerepet játszanak a fogyasztó egyéni jellemzői (életstílus- gazdasági tényezők, vásárlási helyzet célja) és a vásárlás tényezői (a termék típusa, időtényező, ár és minőség összehasonlítás), amelyek együttesen alakítják ki a döntési kritériumokat (elhelyezkedés – távolság, a választék szélessége és mélysége, ár, vásárlásösztönzés, eladószemélyzet, szolgáltatások, a vásárló jellemzői és az üzlet atmoszférája). A döntési kritériumok alapján a fogyasztó értékeli a kereskedő típusát, a versenytársakat és ezt követően üzletet választ. A vásárló a konkrét kereskedelmi lánc választás, előtt eldönti, hogy milyen típusú üzletek jöhetnek szóba. Az üzlet jellemzőinek meg kell felelnie a fogyasztó karakterének/elvárásainak, emellett a vásárlás tényezőinek pedig az üzlet jellemzőinek. A vásárló először eldönti, hogy milyen típusú boltok jöhetnek szóba, majd utána dönt a konkrét üzletről. (Blackwell-Miniard-Engel, 2006) Ez alapján, ha az élelmiszert veszem alapul bolt, diszkont, szupermarket vagy hipermarket jöhet szóba. Utána fog dönteni a vásárló arról, hogy mondjuk a diszkontok közül a Plusban, a Penny marketben a Lidlben vagy a nemrég megnyílt Aldi diszkontlánc valamelyik üzletében vásároljon. A vásárló nem minden esetben megy végig a döntési folyamat minden fázisán, azaz kimaradhat a kereskedők és a versenytársak értékelése. A múltbeli kedvező tapasztalatok vagy az üzlet imázsa alapján dönthet értékelésük nélkül is. Ha az adott terméket először vásárolják, vagy kedvezőtlen tapasztalatuk van egy korábbi üzlettel, esetleg üzlettípussal kapcsolatban, akkor több alternatívát értékelhet. Ha egy diszkontban kedvezőtlen tapasztalatokat szerez a vásárló, akkor ezt az üzletlánc minden üzletére illetve akár az üzlettípusra is kivetítheti. A kutatások szerint a fogyasztók nagyon gyorsan „címkét” „ragaszthatnak” az üzletre. Azaz a legalacsonyabb árfekvésű vagy a legalkalmasabb/legmegfelelőbb. Ezek az asszociációk rendkívül erősek az első vásárláskor minden fogyasztónál. A fogyasztók ritkán ismerik az üzlet minden jellemzőjét, ezért csak az általános felfogásuk szerint döntenek, amely a bolt imázsára utal. A kereskedők márkaként való felfogásában ugyanúgy rendelkezik emocionális és racionális tulajdonságokkal, mint a termék márkánál. A kereskedelmi egység személyisége azt jelenti ahogyan az üzlet a vásárló fejében pozícionálja magát. (Blackwell-Miniard-Engel, 2006) Ebből számomra egyértelműen következik, hogy a termékhűség analógiájára egy üzlet/bolt hűség kialakulását/kialakítást meghatározó modell megalkotása szükséges, melyben a befolyásoló tényezők kapnak helyet. Erre részletesebben az üzlethűség fejezetben térek ki. Amikor az időtényezőt is figyelembe vesszük a vásárlási döntéshozatalnál, akkor a fogyasztó vásárlás előtt információkat gyűjt (beszélgetések, médiahasználat pl.: fogyasztói beszámolók, olvasgatás, és kirakat nézegetés, más hirdetések pl.: hirdetőtábla), időtakarékos megoldásokat keres, és összehasonlításokat végez. A vásárlás történhet boltban, és bolt nélküli módon (telefonon vagy e-mailben), fontos a fizetés módja pl.: készpénz, csekk vagy hitelkártya. (BlackwellMiniard-Engel, 2006)
—6—
6. ábra Az üzletválasztás döntés folyamata Forrás: Törőcsik Mária: Vásárlói magatartás 2007.
Magyarországon a csekkel való fizetés nem jellemző, helyette az étkezési utalvány, de inkább a bankkártyás fizetési mód lehetősége az, ami befolyásoló hatással bír, hogy kell-e már a vásárlás előtt automatából, bankfiókból pénzt felvenni, egy havi nagy bevásárlás kosár értékének finanszírozásához. A vásárlás előtti helyzetben a szituációs tényezők, a használati összefüggés, az idő szűkössége, a hangulat és a vásárlás orientációja játszik szerepet. A következő lépésnél a vásárlási környezetnél a vásárlási tapasztalat, a POP ösztönzők és az eladószemélyzettel való kapcsolat befolyásolja a döntést. A vásárlás munkát (kötelességet) vagy kalandot (szórakozást) jelent, ez teljes mértékben egyén-, üzlet- és termékfüggő. (Solomon, 2007.) Törőcsik (2007) 6. ábra modellje szerint a vásárlóra hatnak a kereskedelmi marketing aktivitások, a vásárlási lehetőségek és a vásárlás jellege. A vásárlás jellege a vásárlás kiindulópontját és a vásárlási gyakoriságot foglalja magába. A vásárlási lehetőségek között a nem üzleti vásárlási módok is helyet kaptak, az üzleti vásárlásnál pedig a távolság alapján csoportokra osztott üzletek szerepelnek. A vásárló jellemzői közötti vásárlóerő nemcsak a vásárló döntését befolyásolja, hanem a kereskedelmi vállalatoknál ország, sőt település választást is meghatározzák. A vásárlót befolyásoló útvonaljellemzők tartalma számomra további magyarázatra szorul. Az üzletválasztási döntés következményeként az elégedetlenséget csalódásnak nevezte el, a változatosság keresést angol megfelelőjével illette, a lelkesedés az én „olvasatomban” üzlethűségnek felelhet meg. A modell könnyen áttekinthető, érthető mégis az üzletválasztási döntés teljes folyamatát átfogja. Véleményem szerint a tömegvásárlásnál a gyakoriságot tovább kellene részletezni. Ezt már taglaltam a vásárlás gyakorisága és üzletválasztás alfejezetben.
—7—
7. ábra Az üzlet-imázs kialakulásának folyamata Forrás: Piskóti István: Vásárlói lojalitás, üzlet-imázs a kiskereskedelemben http://www.marketing-miskolc.hu/tartalom/hirek/hir1/uzletvalasztas-vevolojalitas.pdf letöltési dátum 2009. 07. 05.
KISKERESKEDELEM 1. ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2007 VÉGÉN Az észak-alföldi régió kiskereskedelmi üzlethálózata 2007 végén 24 ezer egységből állt, és ez a boltszám az országos 15%-ának felelt meg. Üzlettípusonként vizsgálva a kiskereskedelmi egységek legnagyobb részét – 30%-át – az élelmiszer jellegűek adták, 12%-át a ruházati boltok, 7–7%-át pedig a festékek, vasáruk-, barkács- és építési anyagok üzletei, valamint a járműüzlet és üzemanyagtelep üzletkörbe tartozók tették ki. Az élelmiszerboltok részaránya 2 százalékponttal magasabb, a ruházati szaküzleteké kisebb, míg az utóbb felsorolt üzletkörökben működőké azonos volt az országossal. Az üzletek négytizede a Debreceni, a Szolnoki és a Nyíregyházai kistérségekben koncentrálódik, így a boltok számával mért ellátottság ezeken a területeken alakult a legkedvezőbben. A nagyobb városokban, főként a megyeszékhelyeken jelentős a bevásárlóközpontok és a hipermarketek szerepe. Az ezer lakosra jutó boltok számát tekintve Észak-Alföld ellátottsága megegyezik az országossal (16). Az átlagosnál kedvezőbb mutató öt kistérségben, a régió három megyeszékhelyét magába foglalókban, valamint a Fehérgyarmatiban és a Csengeriben tapasztalható, utóbbiakban az üzletek relatíve nagy száma a településstruktúra elaprózottságára vezethető vissza. A mutató értéke legkedvezőtlenebbül a Derecske (12), Létavértesi (10), a Hajdúhadházi (11), valamint a Baktalórántházai (11) kistérségekben alakul.
—8—
2. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 2.1. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 2002-2005 A lakosságot ellátó megyei kiskereskedelmi üzlethálózat a rendszerváltás óta látványosan fejlődött. A 2000-ben működő 5800 bolt több mint másfélszerese volt az 1990. évinek. Ezzel párhuzamosan jól érzékelhetően bővült az árukínálat és általában javultak a vásárlás körülményei. Ennek ellenére az üzletsűrűség a térségben viszonylag alacsony, egy négyzetkilométerre 1 kiskereskedelmi bolt jut, 10 ezer lakosra 140, ami a 3. és 5. legalacsonyabb a megyék rangsorában. 2002-ben a fenti értékek 1,1 kiskereskedelmi bolt/km2, és 10 ezer lakosra 147, ez 17. illetve 16. hely a megyék rangsorában. Viszont 2003-ban már 6250 kereskedelmi vállalkozás működött, ezek 75%-a kiskereskedelem volt a fő tevékenységi köre, így 1000 lakosra már 15 kiskereskedelmi egység jutott. A területi elhelyezkedésben nagy különbségek vannak. A boltok egyharmada a megyeszékhelyet is magába foglaló szolnoki kistérségben koncentrálódik, ötöde pedig a Jászságban található, más kistérségek részesedése az üzlethálózatból 7-11% között mozog. Ezek a differenciák igazak a fentebb számolt 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek számára is. A megyei átlagos értéket (15) csak a szolnoki térség haladja meg (17), a legkevésbé ellátott pedig a kunszentmártoni (13) A kereskedelemben működő vállalkozások megoszlását 2002. évre a 8. ábra tárja elénk. A megyei bolthálózat 25%-a élelmiszer jellegű üzletek, a másik 25% pedig az egyéb iparcikk üzletek.
8. ábra A kereskedelemben működő vállalkozások megoszlása, 2002 (db)
A növekedés mellett átalakult a megyei üzlethálózat szerkezete és profilja. 2000. őszén a kiskereskedelmi üzletek gazdasági szerkezet szerinti megoszlást vizsgálva az egyéni vállalkozók és a gazdasági szervezetek majdnem fele-fele arányban részesednek, 6% előnyre az egyéni vállalkozások tesznek szert számszerűen. Az üzletek forgalma szoros kapcsolatban áll a lakosság jövedelmével, a kialakult árszínvonallal és a fogyasztással. A forgalom volumene – az országos tendenciával megegyezően 1997-ig folyamatosan csökkent, ekkor a kiskereskedelem vendéglátó üzlethálózata 107 milliárd forint forgalmat bonyolított. A lakosság életszínvonalának egyik jellemzője, hogy az egy lakosra jutó vásárlások értéke az országos mutató alig több mint 80%-át tették ki. Ezt követően a forgalom —9—
mennyisége jelentősen nőtt a megyében és országosan is, nagyjából az évtized eleji szintet érte el 2000-ben. A kistérségekre jellemző kiskereskedelmi üzlethálózatok számszerű értékeit az alábbi 1 táblázat prezentálja.
1. táblázat: Kiskereskedelmi üzlethálózat jellemzői, 2002 A kereskedelem jellemzően magánkézbe került, illetve az ÁFÉSZ-ek jogutódszervezeteinél maradt. A multinacionális kereskedelmi láncok, elsősorban szupermarketjeikkel vannak jelen a megyében. Országos jelentőségű a szolnoki TISZA-COOP Rt és a COOP kereskedelmi lánc szolnoki és jászberényi székhelyű szervezete, amelyek üzletei fontos szerepet töltenek be a települések élelmiszer és napi cikk ellátásában. Látványosan bővültek a tranzitforgalomhoz és a közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások. A diszkontáruházak mellett a megyében megkésve ugyan, de megjelentek a hipermarket áruházak is. Megye a rangsor utolsó kvartilisében helyezkedik el a Gfk. Hungária Piackutató Intézet szerint a vásárlóerő rangsorában. Az 2004-hez képest 2 helyet vesztettünk. 3144 település és a főváros 23 kerületét vizsgálták, a megyék és kistérségek lakónépességének egy főre jutó vásárlóerejét. GyőrMoson-Sopron a leggazdagabb, a főváros kerületei közül a második vezet, megyém 17-ik, az országos átlaghoz viszonyított legalacsonyabb értékek 80-85%-át 4 megyében mérték, JászNagykun-Szolnok 85,1%, Békés (83,3%), Borsod-Abaúj-Zemplén (83,0%), Szabolcs-SzatmárBereg megye (80,3%). A reálkeresetek csökkenésével is küzdenek a forgalmazók. Egy év alatt 3%-kal nőtt a megye kiskereskedelmi üzlethálózata a boltok számát tekintve. 2005. március végén 6317 üzletben vásárolhatott a lakosság, ez az egy évvel ezelőttihez képest 200 üzletes bővülést jelent. Viszont csökkent az egyéni vállalkozók által működtetett üzletek száma és aránya (1-2%ponttal) is, az összes kiskereskedelmi egység alig felét üzemeltették. A kiskereskedelmi forgalom régiós adatai jármű és üzemanyag kereskedelem nélkül negyedévenként 7, 8, 3 és 3 %-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2.1. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 2006-2008 A KSH adatai szerint a megye területe 5582 km2, ezzel az ország összterületének 6százalékát foglalja el. Népességszáma 2008. január 1-jén 399200 fő. Ebből a legfiatalabb, 0-14 éves korosztály aránya 15,5 százalék, amely közel azonos a 15,02százalékos országos átlaggal, míg a legidősebb korosztály aránya 17%, amely csekély mértékben meghaladja a 16,17 százalékos országos átlagot. Az átlagos népsűrűség a megyében 72 fő/km2, így a tizennegyedik legsűrűbben lakott megyének minősül az országban. A megyében 18 város és 60 község található. Az — 10 —
alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2008. I. félévben 100 213Ft volt, ami az országos átlag mindösszesen 82,9 százalékát teszi ki. A megyében a munkanélküliségi ráta 2008. II. negyedévében meghaladja a 7,6 százalékos országos átlagot és eléri a 8,4 százalékot. (Progresszív 2008. december 24. p.)
2.1.1. Kereskedelmi körkép A megyében működő kiskereskedelmi üzletek száma 2007. december 31-én 5931 darab volt. A kiskereskedelmi üzletek közül 2692 egységet – azaz a megyében található boltok 45,39 százalékát – egyéni vállalkozók működtették. A működő üzletek mintegy harmada (29,96 százalék) élelmiszer-kiskereskedelmi üzlet. A boltok 3,71 százalékát iparcikk üzletek, illetve áruházak teszik ki. A ruházati üzletek aránya 11,36 százalék és 4,13 százalék a használtcikk szaküzletek és zálogkereskedők aránya. (Progresszív 2008. december 24. p.) Kiskeres- Ebből: egyéni Kiskereskedelmi Ebből: egyéni vállalkozók kedelmi vállalkozók által üzlet által működtetett üzlet működtetett 2007. december 31. = 100,0 2008. június 30. Élelmiszer vegyesüzlet és áruház Zöldség-, gyümölcsüzlet Hús-, húsáruüzlet Halüzlet Kenyér-, pékáru-, édességüzlet Palackozott italok üzlete Dohányáruüzlet Egyébélelmiszerüzlet Élelmiszerüzlet és áruház összesen
1 164
617
95,8
94,3
100
73
101
98,6
149 9
64 2
102,8 112,5
100 100
142
37
101,4
102,8
86 28
51 5
104,9 100
96,2 83,3
59
22
98,3
84,6
1 737
871
97,7
95,2
2. táblázat A kiskereskedelmi üzletek száma üzlettípus szerint Jász-Nagykun-Szolnok megye KSH
Jász-Nagykun-Szolnok Megyében 2008. június 30-án 2007 december 31 viszonylatában a kiskereskedelmi élelmiszer üzlet és áruház száma 2,3%-kal csökkent, míg az egyéni vállalkozók által üzemletett egységek számának csökkenése több mint kétszerese 4,8%. Legnagyobb mértékben az egyéni vállalkozók által működtetett dohányáru és egyéb élelmiszerüzletek száma csökkent (16,7 és 15,4%-kal), csak a kenyér-, pékáru-, és édességüzlet száma nőtt 2,8%-kal. A többi üzlettípus számának alakulását a 2. táblázat szemlélteti.
— 11 —
A kiskereskedelmi üzletre jutó lakosok száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében hipermarketek esetében nem változott, viszont a bevásárlóközpontok 51,3%-kal javult. Ezt ábrázolja a 3. táblázat. 2007 2008 bevásárlóhipermarbevásárlóhipermarországosan központokban ketekben országosan központokban ketekben Jász-NagykunSzolnok
72
11 741
5 958
71
5 723
5 983
3. táblázat Az egy kiskereskedelmi üzletre jutó lakosok száma, december 31. (2007-2008) KSH
Jász-Nagykun-Szolnok megyében az egyéni vállalkozók által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek aránya 2000-2008 viszonylatában 9,3%ponttal csökkent. Az egyéni vállalkozók által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek aránya 2000-2008 adatsorra többféle trendfüggvényt illesztettem. A lineáris trend függvény illeszkedése a legmegfelelőbb, ezt mutatja az R2, azaz a magyarázó tényező értéke, melyik 98,3%-ban magyarázza az egyéni vállalkozók által üzemeltett kiskereskedelmi üzleteke arányának alakulását. Megjegyzendő azonban, hogy ez egyszerű közelítés, mivel az időtényezőn kívül mást nem vesz figyelembe. A lineáris trend függvény alapján 2009-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az egyéni vállalkozások által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek aránya 41,9%-os lesz. Ezt illusztrálja a 3. ábra. 60,00 y = -1,1419x + 53,689
50,00
R 2 = 0,9831
%
40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Év
2006
2007 Adatsor1
2008 Lineáris (Adatsor1)
9. ábra Egyéni vállalkozók által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek aránya 2000-2008.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiskereskedelmi üzletek száma 2000-2008 adatsorra többféle trendfüggvényt illesztettem. A hatodfokú polinomiális trend függvény illeszkedése a legmegfelelőbb, ezt mutatja az R2, azaz a magyarázó tényező értéke, melyik 94,66%-ban magyarázza a kiskereskedelmi üzletek számának alakulását. Megjegyzendő azonban, hogy ez egyszerű közelítés, mivel az időtényezőn kívül mást nem vesz figyelembe. Ezt mutatja a 4. ábra.
— 12 —
y = -0,0781x 6 + 2,4452x 5 - 28,92x 4 + 161,55x 3 - 458,8x 2 + 742x + 5422,7 R2 = 0,9466
Kiskereskedelmi üzletek száma 6 300 6 200 6 100
Jász-Nagykun-Szolnok
5 900
Polinom. (Jász-NagykunSzolnok)
db
6 000
5 800 5 700 5 600 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Év
10. ábra Kiskereskedelmi üzletek száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2000-2008.
2.1.2. Vásárlóerő index GfK Általános Vásárlóerő Index tanulmány a lakosok és a háztartások rendelkezésére álló teljes jövedelmét térképezi fel településenként, addig a kiskereskedelmi vásárlóerő azt mutatja meg, hogy mekkora az egyes településeken a kereskedelem szempontjából releváns vásárlóerő, azaz a lakosok mekkora összeget költhetnek el személyenként a kereskedelemben. „Természetesen szoros összefüggés van az általános és a kiskereskedelmi vásárlóerő között, ugyanakkor a különbségek kissé kiegyenlítődnek, a megyénkénti rangsor például nagyon hasonló mindkét esetben, de a vásárlási szokásoknak és a költési szerkezetbeli különbségeknek köszönhetően a leggazdagabb és a legszegényebb régiók között csökken a szakadék. Viszont minél kisebb földrajzi szintre megyünk, annál jobban kirajzolódnak a vásárlóerőbeli különbségek” – mondta el Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere. A megye vásárlóereje 2008-ban a Gfk Vásárlóerő Index, 2008-2009 tanulmánya szerint az országos átlag 85,8 százalékra tehető. A települések versenyében első helyen a megyeszékhely, Szolnok áll, mely városban a vásárlóerőindex az országos átlagot 19,6%-kal haladja meg. Második a listán Jászberény 102,5 százalékos indexértékkel. A legalacsonyabb vásárlóerőt Tiszabőn mérték – a település vásárlóereje (41,7 százalék) az országos átlagnak mindössze fele.
— 13 —
11. ábra Magyarország vásárlóereje megyénként 2008. Forrás: GfK Hungária, Vásárlóerő Index Tanulmány, 2008-2009
Az 1 főre jutó kiskereskedelmi vásárlóerő tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megye 7,6%-kal alacsonyabb, mint az országos átlag, a 92,4%-os értékkel a megyei rangsor második felében helyezkedünk el. Ez kisebb hátrányt mutat, mint az általános vásárlóerő mutató esetén a 85,8%-os érték, mely 14,2%-kal marad el az átlagtól.
12. ábra Magyarország egy főre jutó kiskereskedelmi vásárlóereje megyénként 2009. Forrás: GfK Hungária, Kiskereskedelmi Vásárlóerő Tanulmány, 2009.
— 14 —
3. SZOLNOK 3.1.TÖRTÉNETE Már az 1800-as években jégkorszaki településnyomokat fedeztek fel Szolnokon és annak környékén. Város környéki leletegyüttesek tanúskodnak további rézkori, bronzkori illetve vaskori kultúrákról is. A XI. században a tiszai rév, vámhely és megyeközponti szerepe miatt gyorsan fejlődött. Az 1241-42-es tatárjárás után IV. Béla telepesekkel népesítette be az elnéptelenedett várost. A korabeli feljegyzések többször csak faluként említik, majd később Zsigmond király – 1422-ben és 1429-ben – kiváltságokat adott Szolnoknak. A törökök 1553-ban létrehozták a szolnoki szandzsákságot, majd 1562-ben elkezdték a Tisza híd építését. Itt tartózkodásuk alatt dzsámit, minaretet és fürdőt építettek, amelyek a háborúk folyamán elpusztultak. A város végül 1685-ben szabadult meg a török uralomtól. A város középkori képét mutatja az 13. ábra.
13. ábra Szolnok középkori látképe (Forrás: Szolnok Napja 2005 = Új Néplap alkalmi kiadványa 2005. 08.31.4.p.)
A város történelmének kiemelkedő eseménye volt 1847. szeptember 1. napon a Pest-szolnoki vasút megnyitása, melyen már minden nap közlekedtek szerelvények. 1849. március 5-én a honvédsereg Damjanich tábornok vezetésével itt érte el a tavasz első jelentős győzelmét a császári csapatok felett. 1879-ben az alispán arról számolt be, hogy a 15.847 fős lélekszámú városban 443 kereskedő és iparos van. Szolnok a XIX. század közepén agrárfoglalkozású helyett iparforgalmi jellegű mezővárossá vált. A város ipari üzemeinek kialakulásához kedvező lehetőségeket teremtett a vasúthálózat bővítése. Az első világháború súlyos károkat okozott: a Tisza hídját felrobbantották a románok. A két világháború között elsősorban a háborús károkat javították ki, valamint a legjelentősebb beruházásként felépült Papírgyár, a Gabonatárház, a Tisza Szálló és Gyógyfürdő. A második világháborút megelőzően Szolnok katonaváros lett. Többek között 1939-ben kezdték el a katonai reptér építését, aminek eredményeképpen 1940 őszén három repülőalakulatot helyeztek ide. A háború első közvetlen csapása 1944. június 2-án 8 óra 29 perckor érte Szolnokot. Az amerikai légierő 130 db B-24 bombázója támadta a várost, pontosabban a szolnoki vasútállomást. 1944. november 4-én a szovjet csapatok bevonulásakor mintegy 6-8000 ezer fő maradt a városban. Jelentős dátum Szolnok történetében az 1947. év is, hiszen ekkor adták át az újjáépített Zagyva illetve Tisza-hidat. Az ’50-es években bekövetkezett erőltetett fejlesztés következtében a város iparfejlesztése felgyorsult. 1952-ben a Tiszamenti Vegyiművek kénsavgyára már termelt. Felépült
— 15 —
a mezőgazdasági gépjavító, az állatifehérje-feldolgozó, a betonelemgyár, a cellulózüzem, a Ganz hegesztett szerkezetek gyára, a MÁV dízeljavító üzem, a kőolaj- és földgáztermelő vállalat. A termálfürdő építésével kezdődött a Tiszaliget üdülőközpontjának fejlesztése is valamint elkezdődött a város egyik régi vágyának megvalósítása is: a nagymérvű lakásépítés is. 1953-ban kezdték kiépíteni a Ságvári körutat, ezt követte a Zagyva-parti, a Tallin körzeti, a Mátyás király úti, a József Attila úti építkezések, a Széchenyi-lakótelep építése, majd 1975-ben átadták KözépEurópa akkor legkorszerűbb vasútállomását.
3.2. SZOLNOK EZREDFORDULÓTÓL NAPJAINKIG Szolnok lakossága 75772 fő volt 2006. január 1-én. A keresőképes – 20-64 éves korúak létszáma meghaladja a negyvenhétezret, a 20 év alattiaké nem éri el a tizenhétezret. Szolnok vonzáskörzetébe két Jász-Nagykun-Szolnok megyei (Marfű és Törökszentmiklós) és egy Pest megyei város (Abony), valamint a közvetlen közelükben lévő községek tartoznak. A SzolnokMartfű-Törökszentmiklós kistérségben 27 település található, melyek területe együttesen 1482 négyzetkilométer. 1999 végén a megye lakosságának 40%-a, mintegy 168 ezer polgár élt e térségben. Szolnokon a foglalkoztatottság szintje országos összehasonlításban nem nevezhető kedvezőtlennek. A regisztrált munkanélküliek száma 2500 fő körül mozog, és egyharmaduk magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Jól működik a városban a munkanélküliek újra elhelyezkedését segítő képzési, átképzési továbbképzési rendszer. A munkaügyi kormányzat 1996-tól a munkanélküli ellátás aktív eszközeivel (közhasznú munka, átképzés, foglalkoztatás-bővítő bértámogatás, munkahelyteremtő beruházás, pályakezdők foglalkoztatási támogatása) igyekszik enyhíteni, a munkanélküliség okozta gondokat. A megyében a munkahelyteremtést a Munkaügyi Központ támogatja, a pályakezdőket alkalmazó vállalkozásokat jelentős anyagi segítségben részesítik. A szolnoki munkavállalók keresete (mint a vidéki településeken általában) elmarad a fővárosiakétól, így a munkaerőköltségek is alacsonyabbak. A munkáltatók jól felkészült kreatív munkaerőhöz juthatnak versenyképes áron. Szolnok hagyományosan regionális szerepet tölt be kistérségben. Ez erőteljesen megmutatkozik a kereskedelem és szolgáltatás területén. A város tágabb vonzáskörzetében mintegy 200 ezer ember lakik, akik komoly vásárlóerőt jelentenek Szolnok számára. Ezt támasztja alá a kereskedelmi egységek száma, bár ezek még nem igazodnak a modern típusú bevásárlóközpontokhoz, kivételt képez az élelmiszer-kiskereskedelem ágazat.
3.2.1 Szolnok kiskereskedelmi üzleteinek Progresszív szerinti értékelése 2008. A Progresszív adatbázis szerinti megyei TOP üzletláncok 11,6 százaléka található Szolnokon. A progresszív adatbázisa szerinti 2008-as táblázat már nem aktuális, mert Szolnokon már 2 Tesco áruház van, a második szeptember elején nyitott meg a szandaszőlősi városrészben. Az újonnan — 16 —
megnyílt Tesco kiskereskedelmi egységek szupermarket kategóriába sorolható. Ezt ábrázolja a 4. táblázat. A progresszív magazin 2008. novemberi vizsgálata szerint a Cora utoljára megnyílt üzlete hatalmas versenyben kénytelen helytállni, hisz a mindössze 75 ezer lakosú megyeszékhelyen három hipermarketlánc is jelen van. A teljesítményére nem lehet panasz, hisz az elmúlt három év legmagasabb Cora pontszámával sikerült elérnie a Progresszív Kosára szerint az első helyet elérnie, de a másik két szolnoki hipermarket is kitűnő, 95 százalék feletti eredményt mondhat magáénak. Úgy tűnik, jót tesz a verseny! TOP üzletláncok Penny Market Profi Plus Lidl Aldi Spar Match Coop CBA Reál Tesco Auchan Cora Interspar Metro
Jász-Nagykun-Szolnok megye 11 3 6 5 2 4 3 169 70 6 3 0 1 1 0
Ebből Szolnok 2 0 3 2 0 1 1 18 3 0 1 0 1 1 0
4. táblázat TOP üzletláncok száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Szolnokon Progresszív adatbázis 2008.
A Corában néhány igazi ínyencséget is sikerült feljegyezniük. A csemegepulton például plakát tájékoztatott arról, hogy egy, az akciós újságban meghirdetett termék várhatóan csak másnap érkezik. Ez a korrekt és udvarias tájékoztatás! Tetszést aratott továbbá a rengeteg, főútvonalon elhelyezett raklapsziget, az áruházat otthonossá varázsoló számtalan dekoráció. Volt még kimondhatatlan mennyiségű, a közelgő ünnepekre emlékeztető ajándékcsomag és a polc síkjából kiugró extra árukihelyezések sokasága. Talán épp a nagy igyekezetet látva szúrt szemet, hogy a szolgáltatott zene hallhatósága viszont elmaradt a kívánatostól. Progresszív által további vizsgált üzletek az Interspar, Szolnok Mátyás király út és Tesco Szolnok Téglagyári út 30. Az Interspar egyébként példás üzlet első helyét az áruház falain kívül veszített el. Hiába csillog-villog ugyanis egy üzlet belül, ha a megcélzott, igényes publikumnak rengeteg csikk, apróhirdetési falragasz és bevásárlókocsik által hetek alatt sárba dunsztolt blokk között vezet oda az út. Mindez azért különösen szomorú, mert kapun belül tényleg mindent megtettek a dolgozók: az árubemutatás színvonala, a termékek és a kiszolgálás minősége az egyébként is magas Interspar nívó felett mozgott. Egyedül az alkoholmentes ital részleg rendezetlensége nem volt megfelelő.
— 17 —
A legnagyobb hazai hipermarketláncnál (Tesco) már 2008. november tizedikén elkezdődött a karácsony, legalábbis a homlokzatra kifeszített óriásplakát erre utalt. Sajnos belül már kevésbé látszott az igyekezet, az ünnepi készülődés lényegében csak a télapók és az ajándékcsomagok kipakolásában volt tetten érhető. A grillpultnál fellelt vevő kézmosót ugyanakkor hatalmas pluszponttal jutalmazták, még akkor is, ha kissé túlbuzgó módon tájékoztató tábla ismertetett, hogyan is kell használni. A HACCP szellemének és a minőségbiztosítás betűjének minden bizonnyal sokkal jobban megfelelt volna, ha a mellette levő szappan- és papírtörlőtartó feltöltéséről is gondoskodik valaki. A progresszív magazin nem csak Szolnok városi, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megye egyéb településeinek kiskereskedelmi üzleteit hasonlította szolnoki üzletekhez, valamint a megyében nem található Auchan és Metro esetében az elsőnél dunakeszi a másodiknál egy budapesti egység szolgáltatási színvonalát hasonlította össze.
3.2.2 Cora és Tesco összehasonlítása Szolnokon 1 Cora hipermarket található, addig szeptember óta 2 Tesco áruház 1 hipermarket és 1 szupermarket a szandaszőlősi városrészben. A két üzletláncban jelentős eltérés található az üzletek számában. Míg a Louis-Delhaize csoporthoz tartozó Magyar Hipermarket Kft évek óta nem növelte üzletei számát (már 2004-ben is 7 hipermarkete volt), addig a TescoGlobal Áruházak ZRt. évről évre átlagosan 20%-kal növelte üzletei számát. A cora hipermarketek kínálata közel kétszerannyi, mint a Tesco. Ez a mindent egy helyen való vásárlás tendenciája esetén (one-stepshopping) versenyelőny lehet, és az üzletválasztásnál a Cora primátusát vonhatja maga után Szolnokon. A kereskedelmi márkás termékeket akár, mint az üzlethűség kialakításának eszközeként, akár az árréstömeg és nyereség növelésének módjaként a hazai Cora hipermarketekben csak az elmúlt 4 évben használták fel. Ha azt veszem alapul, hogy az Auchan hipermarketekben az idei év őszétől jelennek meg kereskedelmi márkás termékek, akkor a Cora kereskedelmi márkás termékek bevezetésében való lemaradás, csak a Tesco gazdaságos 1998-as megjelenéséhez képest jelentős. Tesco Ismérv Cora • • • •
148
Üzlet szám
7
hipermarketek (89 – 2008-ban), szupermarket, expressz áruházak, S-marketek (kényelmi kisüzlet) 8-12 ezer – szupermarket, 30-50 ezer – hipermarket 3 ezer cikkelem– S-marketek Hipermarket 3-15 ezer m2 Szupermarket 1000 m2 körüli (5001400 m2) S-market: 260-750 m2
Üzlet típusa
hipermarket
Választék elemek száma Eladótér
— 18 —
Közel 100 ezer
Átlagos 12,1 ezer m2
Tesco value (1998), Tesco Standard (2000) Tesco Fitt (2003) Tesco színes, Tesco finest Tesco light choice, Családi márkák Teco Quick & easy Cherokee, F&F
Kereskedelmi márka
Winny termékek (2005. szept.) Privilég termékek: - CORA - ún. Hyperimpex-es termékek CORA MDD pl.: Influx
5. táblázat Tesco és Cora áruházak összehasonlítása Forrás: saját szerkesztés Élelmiszerkereskedelem Magyarországon 2007 adatai és vállalati weboldalak alapján
4. ÖSSZEFOGLALÁS A szekunder kutatás alapján Szolnok város FMCG kiskereskedelmi üzletei közül csak a hipermarketeket hasonlították össze. Szükségesnek tartom, hogy a többi üzlettípus üzleteit is értékelő vizsgálat alá vonjam. Az üzlettípusok illetve konkrét üzletláncok sajátosságai közül az azonosságok és eltérések kiemelése elengedhetetlen. Ezért primer kutatást kell lefolytatni, melyben a kiskereskedelmi üzletek jellemzői és a vásárlók üzletválasztását befolyásoló tényezőikre közötti összhangra illetve differenciára is „fény derülhet”.
IRODALOMJEGYZÉK 1. B.GY.: Csekély bővülés a kiskereskedelemben = Új Néplap Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap 2005. 07. 22. 2. Roger D. Blackwell – Paul W. Miniard – James F. Engel (2006): Consumer Behavior. USA: G&S Book Services10th Edition 3. Donovan, R. J., Rossiter, J. R.: Store Atmosphere: An Environmental Psychology Approach. Journal of Retailing. 1982. 42. p. 4. Robert J. Donovan – John R. Rositter (1982) alapján, SZIE és Cognative saját kutatásával (2004) kiegészítve (OTKA T 042893) 5. Élelmiszerkereskedelem Magyarországon- 2007 cégismertetők Oszkő-PETRA-Consult Tanácsadó Iroda Budapest, 2007. június 6. Észak-Alföldi kistérségek fontosabb adatai 2007. [szerk. Novák Géza] ; [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. - Debrecen: KSH, 2008. - 48 p; 7. GfK Kiskereskedelmi Vásárlóerő: a legtehetősebb Csopak, a legnehezebb helyzetben Tiszabő van 2009. december 15. 8. Hoffmeister-Tóth Á.-Törőcsik M: Fogyasztói magatartás. Nemzett tankönyvkiadó Budapest 1996. 9. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági súlya az Észak-Alföldi Régióban = MA&HOLNAP Területfejlesztési és környezetvédelmi folyóirat 2001. I. évfolyam 5. szám Zephiré Kiadó Kft. 10. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasága (www.jnszm.hu/htm/main.htm) letöltés dátuma: 2005. december. 1 11. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasága (www.tocatch.info/hu/J%C3%a1sz-NagykunSzolnok_megye.htm) letöltés dátuma: 2005. november 29. 12. Jász-Nagykun-Szolnok megye az ezredfordulón társadalmi, gazdasági helyzetértékelés a számok tükrében Szerkesztő: Szoboszlai Zsolt Szolnok 2001. március Kiadó Búsi Lajos elnök Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat
— 19 —
13. Jász-Nagykun-Szolnok megye az Európai Unió kapujában = Jász-Nagykun-Szolnok megye Önkormányzata 2004. április 14. Kenesei Zsófia: A kiskereskedelem lehetőségei a vásárlók bolthűségének megtartásában Vezetéstudomány XXXIII. évfolyam 2002. 2. szám 20-28. p. 15. KSH http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/stadat (letöltés dátuma: 2005. december 1.) 16. KSH A kiskereskedelmi üzletek és a gyógyszertárak száma, december 31. 2000-2008. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_04_04_01i.html letöltési dátum 2009. szeptember 16. 17. KSH Észak-alföldi kistérségek fontosabb adatai 2007. Debrecen 2008. november letöltési dátum 2009. szeptember 13. 18. KSH Az egy kiskereskedelmi üzletre jutó lakosok száma, december 31. (2005–2008) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_04_04_05ib.html letöltési dátum: 2009. szeptember 15. 19. KSH Szolnok lakónépesség nem és életkor szerint 2006. január 1. letöltési dátum: 2009. szeptember 18. 20. Kotler, P.(1998.): Marketing menedzsment. Műszaki Könyvkiadó Budapest 21. Lehota, J.-Horváth, Á-Gyenge, B.(2005.): A vevői üzletválasztást meghatározó tényezők feltárása a hagyományos bolti élelmiszer-kiskereskedelem területén, kvalitatív kutatás segítségével. Marketing & Menedzsment 2005/3. 4-16. p. 22. Piskóti István: Vásárlói lojalitás, üzlet-imázs a kiskereskedelemben http://www.marketingmiskolc.hu/tartalom/hirek/hir1/uzletvalasztas-vevolojalitas.pdf letöltési dátum 2009. 07. 05. 23. Progresszív Kosár - A hónap üzlete – 2008. év 12. szám hipermarkethttp://www.progressziv.hu/index.php?link=magazin.tmp&sz_id=1488&funk=5 (letöltés dátuma 2009. 10. 02.) 24. Progresszív kosár Régiófigyelő Jász-Nagykun-Szolnok megye = Progresszív magazin 2008. december 25. Michael R. Solomon: Consumer Behavior. Buying, Having and Being. New Jersey: Prantice Hall. 7th. Edition 654 p. 2007. 26. Szolnok város weboldala www.szolnok.hu letöltés dátuma: 2005. december 4. 27. Tóth András: Alacsony vásárlóerő, statisztika Megyénk a sor vége felé = Új Néplap JászNagykun-Szolnok megyei napilap 2005. 02. 17. 28. Törőcsik Mária: Vásárlói magatartás. Budapest: Akadémiai Kiadó 2007. 29. 930 éves Szolnok = Szolnok Napja 2005 Új Néplap alkalmi kiadványa 2005. 08. 31. 4. p.
THE ANALYZING EVALUATION OF THE FMCG RETAIL OF SZOLNOK TOWN Nowadays the question as to why members of households spend their net income in this or that certain retail unit, as well as where they make their daily, weekly and monthly „big” and „little” purchases and how much impulse shopping prevails in the chosen store is becoming more and more one of current concern. My project is analyzing the connection between FMCG retail and consumer behaviour, particularly store choice focusing mainly on Szolnok town and its agglomeration, in a wider sense Jász-Nagykun-Szolnok county. I find it necessary to compare stores within store-types and also with other units from various store-types in Szolnok town. — 20 —
