FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ Szerkesztette
MÉSZÁROS ERNŐ es
SCHWEITZER FERENC
MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ
Tartalom A honszeretet újraértelmezése
11
Bevezetés
15
Geológiai viszonyok és talajok
21
Előszó helyett előrebocsátott megjegyzések
Kontinensek ütközőzónájában Gyarapodó Európa Hegységek koszorújában A Kárpát-medence mélyszerkezete A felső köpeny tagolódása A litoszféra mélynyírási zónái, földrengések Geotermikus viszonyok és a gravitációs tér sajátosságai A mélyszerkezet szerepe a Kárpát-medence kialakulásában A Kárpát-medence geológiai egységei és kialakulásuk Színjáték három felvonásban Kőzetlemez-mozaik a medencék mélyén A földtörténeti ókor eseményei Hegységképződés Európa peremén Ókori tengerek üledékei a Pelsoi-egységben A földtörténeti középkor eseményei A Neotethys-óceánág A Liguriai-Pennini-óceánág A Magura-óceánág Hegységek születése Tülekedő kőzetblokkok A földtörténeti újkor eseményei Paratethys, az új óceánutód Kárpáti keringő A Kárpát-medence kialakulása Sókrízis és vulkáni katasztrófák A Pannon-medence születése Jégkorszak a Kárpát-medencében Földtani tájegységek Alpokalja Kisalföld Dunántúli-középhegység Dunántúli-dombság Észak-magyarországi-középhegység
NIEDERS. A ÜT AATS- U. UNIV.- 1
23 24 28
31 32 33 36 38 39 39 40 45 46 49 51 52
54
56 57 61 62 63 66 68 70 70 73
80 80 84 86 91 97
Alföld Talajtakaró Alpokalja Kisalföld Dunántúli-középhegység Dunántúli-dombság Észak-magyarországi-középhegység Alföld
Geomorfológiai tájak, felszíni formakincsek
106 111 111 115 116 116 117 119
12
125 Geomorfológiai tájak 130 Alföld 130 Duna-Tisza közi hátság 131 Duna menti síkság 134 Dráva menti síkság 134 Mezőföld 135 Észak-alföldi hordalékkúpsíkság 137 Nyírség 137 A Maros hordalékkúpja 138 Tisza menti síkság 139 Berettyó-Körös menti síkság 140 A Kisalföld és az Alpok nyúlványai Ártéri szinten fekvő hordalékkúpsíkság: Győri-medence 140 A kisalföldi idős hordalékkúp 140 A Rába és mellékfolyóinak 142 hordalékkúpja 142 Marcal-medence 143 Az Alpok nyúlványai Dunántúli-dombság 145 145 Felső-Vasi-Zalai-dombság 145 Somogyi-dombság 147 Balaton-medence A Mecsek és a Tolna-Baranyai-dombság 148 150 Dunántúli-középhegység A domborzatformálódás főbb elemei 151 Az eróziós felszín típusai 152 258 Észak-magyarországi-középhegység 161 Észak-magyarországi medencék 164 Völgy típusok Jégkorszaki éghajlatváltozások 167 a Kárpát-medencében
TARTALOM
Milankovic jégkorszaki kalendáriuma A lösz-őstalaj és a klímakalendárium Lösszerű szárazföldi üledékek és vörösagyagok A felszín, mint az emberi tevékenység színtere A földváraktól a környezeti krízistérségekig Az erdőssztyepptől a kultúrmezőségig A környezet konstruktív alakítása A felszínformálódás várható irányai
Levegőkörnyezet A levegő és az ember Kémiai és éghajlati jellemzők A levegő teljes ózontartalma Sugárzási egyenleg A hőmérséklet jellemzői A hőmérséklet a honfoglalástól napjainkig Éghajlat és gazdálkodás Légköri vízmérleg A felhők képződése A csapadék keletkezése és mennyisége A csapadék mennyiségi és minőségi változása A légköri vízmérleg és várható változásai Az üvegházhatású gázok légköri körforgalma Szén-dioxid Metán Dinitrogén-oxid Aeroszol részecskék A fémek körforgalma A kénkomponensek körforgalma Szerves anyagok: a jövő kihívásai
Felszíni és felszín alatti vizek A Kárpát-medence vízföldrajzi adottságai A Föld egyik legzártabb medencéje A Duna és vízrendszere A Duna jelentősebb árvizei A Tisza és vízrendszere
169 169 170 171 171 173 173 174
177 179 181 183 184 188 190 191 192 192 193 194 196 197 198 199 200 201 202 204 205
207 209 209 212 214 216
A Tisza jelentősebb árvizei Az emberi beavatkozás kezdetei Folyószabályozás, árvízmentesítés Tisza-szabályozás „második honfoglalás" A Duna-szabályozás legfontosabb állomásai Tavak Balaton A Balaton ökológiája Velencei-tó Fertő tó Felszín alatti vizek Talajvizek Réteg- és artézi vizek Hévizek Porózus hévíztárolók az Alföld mély medencéiben Karbonátos, karsztosodott alaphegységi vízadók Hévízi-tó Vízgazdálkodás A folyószabályozás és ármentesítés tapasztalatai, hatásai A békeszerződések vízrajzi következményei A környezet fejlődésének hatása A vízminőség kérdései
Természeti, gazdasági, közigazgatási régiók
220 221
224 225 227 229 230 232 235
235 236 237 240 241 241 242 244 245 245 249 252 255
21
•
Természetföldrajzi tájak A tájbeosztás elvi-módszertani szempontjai Alföld Kisalföld Nyugat-magyarországi-peremvidék Dunántúli-dombság Dunántúli-középhegység Észak-magyarországi-középhegység A gazdasági-társadalmi térszerkezet sajátosságai ' ANUTS-rendszer Önkormányzati modellváltás Területfejlesztési koncepciók 1990 után A régiók kialakításának alternatívái Kapcsolatok a régiók határain belül és túl
259 260 262 263
264 265 267 268 270 271 273 274 275 277
TARTALOM
Geológiai erőés veszélyforrások Bányászatunk múltja és jelene Ásványi nyersanyagok Szénhidrogének A szénhidrogénvagyon felkutatása, termelésbe vonása Nyugati koncesszorok a két világháború között Szénhidrogén-kutatás a II. világháború alatt Szénhidrogén-kutatás a II. világháború után A figyelem az Alföld felé fordul Szénhidrogén-kutatás és -termelés az ezredfordulón További kutatási lehetőségek Kőszenek A kőszén hazai felhasználásának múltja A mecseki jura korú feketekőszén Az ajkai kréta korú barnakőszén Eocén korú barnakőszenek Oligocén korú barnakőszenek Miocén korú barnakőszenek Pannon korú lignitek Ércek és ásványbányászati nyersanyagok Bauxit Vasérc _ Mangánérc Radioaktív ércek A nemes- és színesfémek ércei Földpátdús kőzetek Magas kovasavtartalmú kőzetek Magas agyagásvány-tartalmú telepek Kaolin Bentonit Egyéb nemesagyagtelepek Vulkáni üvegek Szulfáttelepek Nagy tisztaságú mészkő és dolomit Építőanyagok Építési kőanyagok Betonipari adalékanyagok Cement- és mészipari nyersanyagok Tégla- és cserépipari nyersanyagok Az ásványvagyon átfogó értékelése Osztályozási rendszere A hazai ásványvagyon a nemzetközi összehasonlítás tükrében
279 281 286 287 287 289 290 290 292 292 296 297 298 299 299 301 304 304 306 307 308 312 312 314 314 316 316 319 319 319 319 319 320 320 320 321 324 326 328 329 329 331
Egyéb földtani adottságok Földtani környezet. . . . . Lakhatási és védelmi funkciók Szállítás Hulladékelhelyezés Tárolás Termelés Geotermikusenergia-nyerés Az ásványi eredetű anyagok hasznosításának új lehetőségei Tudományos kutatás és fejlesztés Veszélyforrások Földrengések Felszínmozgások Pincebeszakadások Árvizek, gátak Földtani értékek és védelmük A földtani természetvédelem Nemzeti parkok Tata, Kálvária-domb Ipolytarnóc Celldömölk, Ság hegy Felsőörs, a Malom-völgy szelvénye Egyéb földtani alapszelvények
Gazdaságföldrajzi adottságok Az átalakuló ipar térszerkezeti jellemzői Iparosodás 1945" előtt Á szocialista korszak Rendszerváltozás után Önállósodó ipartelepek „Külföldiek kezében a magyar ipar?" Az ipari beruházásokban az Észak-Dunántúl vezet Ipari parkok Á tudásigényes ágazatok előretörése Az új ipari térszerkezet sajátosságai Térszerkezeti változások helyi szinten A változó mezőgazdaság sajátosságai A külgazdasági feltételek változása Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban A termelés és a földhasználat szerkezete Az üzemi és tulajdonviszonyok átalakulása A termelés szerkezetének és színvonalának területi különbségei
333 333 333 334 336 337 337 338 339 340 340 341 344 349 352 352 353 354 355 357 358 359 359
361 363 363 364 365 365 366 ' 370 371 373 376 377 378 379 379 382 385 387
TARTALOM
A foglalkoztatottak társadalmi-strukturális átrendeződése A földhasználat-átalakulás lehetséges irányai A földhasznosítási szerkezet várható átalakulása A termelés területi szakosodásának lehetséges irányai A mezőgazdaság és a falusi térség fejlesztése A kereskedelem és a szolgáltatások regionális vonásai Átalakuló belkereskedelem Szerény múltból az európai színvonalú jelenbe Magánosítás és a nemzetközi üzletláncok Új típusú nagy- és kiskereskedelem születik Módosuló területi szerkezet Új típusú üzlethálózatok Új kereskedelmi formák Irányváltó külkereskedelem Szerkezetátalakulás nemzetközi és ágazati szinten Legfontosabb külkereskedelmi partnereink: a fejlett országok Fokozatos integrálódás az Európai Unióba Államosítások és monopolizáció a bankszektorban Reformok és eredmények a rendszerváltozás előtt és után A bővülő és nemzetközivé váló biztosítás Újraéledő tőkepiacok, korszerű pénzügyi szolgáltatások A közlekedés és a távközlés újonnan formálódó hálózatai Budapest központú közlekedési térszerkezet Egy gazdasági kulcságazat háttérbe szorul Vasúti közlekedés Közúti közlekedés
10
391 393 393 395 396 397 397 398 398 399 399 402 404 405 405 406 407 407
Vízi közlekedés Kelet-Közép-Európa légi közlekedési központja: Budapest Városi közlekedés: megújulás előtt? Távközlésünk a világszínvonal közelében Sokoldalú szolgáltatást nyújtó telefonhálózat A távközlést forradalmasító számítástechnika térnyerése Szélesedő választék a televíziózásban Idegenforgalmunk egykor és ma Sokszínű adottságok Amit vendégeinknek kínálunk Turisztikai régiók, kiemelt üdülőkörzetek Változatos vendégforgalom Nemzetközi beutazóforgalom Belföldi vendégforgalom Kiutazóforgalom Nemzetközi színvonalú kereskedelmi szálláshelyek Átalakuló vendéglátás Ezernél több utazási iroda A turizmus gazdasági szerepe Növekvő bevételek A fejlesztés forrásai A turizmusban foglalkoztatottak száma Idegenforgalmi beruházások Magyarország gazdasági térszerkezete madártávlatból
421 422
423 424 425 427 427 428 429 429 433 435 437 438 439
439 . 439 440 440 440 441 441 441 442
408 409 410
411 411 411 412 416
Mutatók Személynévmutató Földrajzinév-mutató Tárgymutató Ábrajegyzék Képjegyzék Táblázat jegyzék Irodalom A kötet szerzői Store of Hungárián Science Contents
445 445 449 467 486 492 494 496 505 509 510
