GAZDASÁG
Szerkesztette
PALÁNKAI TIBOR
MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ
Tartalom Bevezetés
11
Gazdaságtörténet, reformelméletek és gazdaságpolitika
17
A magyar gazdaság modernizációja 19 A gazdasági felzárkózás kezdetei, 1848-1867 20 A dualizmus kora 22 Részleges siker, 1867-1913 22 Külföldi tőkebeáramlás és beruházás 23 A vasútépítések korszaka 24 Megkésett, de sikeres agrárforradalom 27 Az iparosítás kezdetei 28 A fejlettség szintje az első világháború előtt 31 A két világháború között 31 A gazdaság helyzete az első világháború után 31 Gazdasági stabilizáció és új gazdaságpolitikai orientáció 33 Importpótló iparosítás, 1919-1938 36 A mezőgazdaság válsága 38 Egyéb szektorok mérsékelt fejlődése 39 A német hadigazdaság szolgálatában: háborús pusztulás 41 A második világháború után 43 Helyreállítás és tőkekisajátítás, 1945-1948 43 Államszocialista tervgazdaság és feszített iparosítás, 1948-1956 45 Gazdasági reformok, a szélsőségek lefaragása, harmonikusabb fejlesztési út 1956 után 49 Az elmaradottság újratermelése más formáján 51 Rendszerváltás és átalakulás 52 Reformgondolkodók és elméletek a magyar közgazdaságtanban 53 A reformkor és a dualizmus kora: két sikeres nekirugaszkodás 53 Szerves modernizáció helyett kataklizmák 62
f
NIEDERS. " \
|STAATS-U.UNIVj«|
A Horthy-korszak 63 A felszabadulásból a sztálinizmusba 67 A Kádár-korszak: „harmadik reformkor" 72 Az előzmények 73 „Új gazdasági mechanizmus" 79 A rendszerváltozás: visszatérés a modernizáció nyugati útjára 89 Gazdaság és politika 93 Pillantás a történelemre 96 A Monarchia korszaka 96 A két világháború között 98 1945 után 99 A jelenkor kihívásai 99 Gazdaságpolitikai célok és eszközök 100 Általános és helyzettől függő célok 100 A gazdaságpolitika eszközei 102 A gazdasági világnézet szerepe 103 Ki formálja a gazdaságpolitikát? 106 Országgyűlés \ 106 Kormány \ 106 Magyar Nemzeti Bank 107 Felügyeletek 108 Közjogi hatalommal fel nem ruházott szereplők 109 Államháztartás és központi költségvetés 110 Az államháztartás rendszere 110 Bevételek, kiadások, egyenleg , 111 A magyar államháztartás fő jellemzői 112 Gazdaságpolitika az 1990-es években és az ezredfordulón 114 A gazdaság globális alakulása 116 Intézményi politika 118 Piacszabályozó politika 121 Tulajdoni politika 121 Versenypolitika 124 Munkaerő-piaci szabályozás 126 Konjunktúrapolitika 127 Strukturális politika 130 Horizontális politikák 131, Kutatás és fejlesztés 132.' Környezetvédelem 132 Kis-és középvállalkozások segítése 133
TARTALOM
Területi fejlesztés (regionális politika) Az EU gazdaságfejlesztési támogatásai A gazdaság- és társadalompolitika kapcsolata Foglalkoztatáspolitika Jóléti politika
Ipar és mezőgazdaság
133 133 135 135 136
139
A magyar ipar fejlődéstörténete 141 Iparunk a rendszerváltás évtizedében 149 Ipari válság (az 1990-es évek első fele) 149 A fellendülés évei (1993-2000) 155 Ágazati folyamatok 158 A „válságágazatok" további sorsa 161 A magyar ipar az új évezredben 168 Új szakasz az iparfejlődésben (2001-2002) 168 Termelésszerkezeti változások 169 A vállalati struktúra átalakulása 171 Külföldi tulajdonú nagyvállalatok 174 Az állam változó szerepe 179 Agrárfejlődés a 20. században a rendszerváltásig 185 A 20. század első évtizedei 185 A két világháború között 186 A második világháború után, 1945-1961 190 Az 1945-1947. évi földreform 190 Kisüzemek az agrárpolitika szorításában 192 Az „1950-es évek" 196 Az 1956-os forradalom és hatásai 198 A termelés fejlődése és megtorpanása, 1961-1990 199 Az üzemi rendszer és változásai 199 A tevékenységi kör bővítése a mezőgazdasági nagyüzemekben 201 Mezőgazdasági kistermelés 203 A termelés növekedése és szerkezeti átalakulása 204 Piac és versenyképesség 206 Társadalmi és szervezeti változások a mezőgazdaságban a rendszerváltás évtizedében 209 A kiinduló helyzet 209 A tulajdonreform és végrehajtása 211 A kárpótlás 213 Az állami mezőgazdasági vállalatok privatizációja 215
A szövetkezetek átalakulása Magángazdaságok __ A nagyüzemek integráló szerepének visszaszorulása A termelési rendszerek szerepváltozása Szakmai és érdek-képviseleti szervek Erőforrások és teljesítmények a mezőgazdaságban a rendszerváltás után Az üzemi rendszer és a földhasználati viszonyok Foglalkoztatás és szakképzettség A technikai alapok A gépállomány és szerkezete Energiafelhasználás és -gazdálkodás Tápanyagellátás és növényvédelem A termelés biológiai alapjai A gazdaság és környezete Az agrár-külkereskedelem Helyünk a világban Mezőgazdaságunk az Európai Unióban
Infrastruktúra és szolgáltatás Az infrastruktúra változásainak nemzetközi háttere Új tendenciák; a mikroelektronika térhódítása A múlt öröksége A hazai infrastruktúra jellemzői, dilemmái A rendszerváltó gazdaság fő folyamatai Átalakulás a tulajdonviszonyokban A közlekedés és ágazatainak változásai Vasút Közút Vízi közlekedés Légi közlekedés Kombinált szállítások, logisztikai szolgáltató központok Városi tömegközlekedés Közúti tömegközlekedés Halasztások, követelmények a közlekedésben Vízgazdálkodás Postai szolgáltatások Távközlés, informatika Energiaszektor A humán infrastruktúra területei: lakás, egészségügy, oktatás
215 218 220 221 221
222 222 226 229 229 230 231 232 235 238 240 241
245 247 247 249 252 252 254 256 256 258 262 265 267 269 270 272 274 277 281 292 299
Tartalom
Lakáshelyzet 299 Az állami bérlakások privatizációja 300 Lakáshoz jutás, a fiatalok 302 lakáshelyzete 304 Lakáspiac A háztartások helyzetértékelése és döntései lakáspiaci pozíciójuk függvényében 305 Egészségügy 307 307 Paradigmaváltás előtt Az 1945 előtti időszakból 308 örökölt állapot A szocialista egészségügy szervezeti 308 és finanszírozási rendszere 310 Átalakítások, 1987 Privatizáció és liberalizáció 310 a rendszerváltás után 312 Az egészségügy finanszírozása Hálapénz 312 313 A pénz követi a beteget 314 Paradigmaváltásra várva Oktatás 317 Az örökség 317 Demográfiai jellemzők 318 Az oktatás rendszerváltása 319 A hazai oktatás minősége 327 A humán infrastruktúrák magánosítása, 329 piacosítása A magyar belkereskedelem történeti fejlődése 331 A két világháború között 331 Az államosításoktól 1989-ig 334 A kis- és nagykereskedelem jellemzői 337 A szövetkezeti kiskereskedelem 337 helyzete a rendszerváltásig A szövetkezeti kiskereskedelem a rendszerváltás után 338 A magán-kiskereskedelem ébredése 339 , és hódítása A nagykereskedelem intézményei, 341 raktárhálózata A bevásárlóközpontok múltja és jelene 343 A bevásárlóközpontok fogalma 343 345 Kialakulásuk története Az észak-amerikai út 345 Regionális bevásárlóközpontok fejlesztése Nyugat-Európában és Magyarországon 346 A budapesti bevásárlóközpontok 348 létrejötte és típusai Bevásárlóközpontok és hipermarketek néhány vidéki városban 358 .
Privatizáció, bevásárlóközpontok és a hazai kiskereskedelem _ Hagyományos kereskedelmi zónák a rendszerváltás után Budapest meghatározó szerepe Centrum és Skála Kiskereskedelmi üzletek száma és típusai A kis boltok védekezése a „nagyok" ellen Vásárcsarnokok és piacok A jövő tendenciái a hazai kereskedelemben Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása A GDP növekedése és az infláció csökkenése A népesség stagnálása és öregedése A családnagyság csökkenése Az elektronikus kereskedelem jellemzői A pénzügyi közvetítő rendszer jellemzői A közvetítés intézményei A pénzügyi közvetítők típusai A stabilitás védelme A hazai bankrendszer az új évezred kezdetén A szektor szolgáltatásai A bankok szerepe a magyar gazdaságban Verseny az ügyfelekért A tulajdonszerkezet sajátos vonásai A bankrendszer csatlakozása az Európai Unió piacához Illeszkedés az Európai Unióhoz Határok nélkül: az egységes belső piac Kihívások a bankok számára Aglobalizáció következményei a pénzügyi szektorban , A felvásárlások hatása a banki ügyfelekre A lokális verseny színtere A banki szolgáltatások terepe
A KGST-tol az Európai Unióig Külgazdasági kapcsolatok a múltban A második világháború végétől a rendszerváltásié
359 361 361 363 365 367
369 . 371 372 374 375 376 377 379 380 381 384 387 387 389 391 392
398 398 399 400
401 402 404 408
411 413! 413"
TARTALOM
Külgazdasági nyitás 418 az 1980-as évek végétől Konvertibilitás és árfolyam-politika 423 az 1990-es években 425 Áruszerkezet A magyar gazdaság a globalizálódó 434 környezetben 434 Kihívások és válaszok Részvétel a nemzetközi gazdasági 441 szervezetekben Az Egyesült Nemzetek Szövetsége 442 (ENSZ) szakosított szervei Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) 444 Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) 445 Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 446 (EBRD) 448 A nemzetközi működő tőke szerepe 448 Történelmi háttér, 1972-1989 A működőtőke-import 449 meghatározó adatai 451 Makrogazdasági hatások Nemzetközi és közép-kelet-európai 455 összehasonlítás Gazdaságpolitika és külföldi 456 működőtőke-import Az Európai Unió és a működő tőke importja 458 Mikroszintű gazdasági, társadalmi és politikai hatások 458 Külső egyensúly 461 Modernizációs „deficit" 461 Az eladósodás természetrajza és orvoslása 463 467 Külső egyensúly és uniós csatlakozás Külgazdasági stratégiák, politikák 467 Az európai integrációs folyamat kibontakozása 471
10
Egységes európai piac Kutatási és fejlesztési politika Monetáris integráció Magyarország társulása az Európai Unióhoz A keleti kibővülések előzményei és a társulások Az Európai megállapodások értékelése Gazdasági stabilizáció a csatlakozó országokban Szubregionális együttműködés Magyarország teljes jogú tagsága az Európai Unióban Út az európai uniós tagsághoz A közép-kelet-európai csatlakozók integrációs érettsége Bekapcsolódás az integrációs folyamatba A kibővülés finanszírozási-költségvetési összefüggései A gazdasági és monetáris unió és az új tagországok
Függelék Szemelynevmutato Helységnévmutató Tárgymutató Ábrajegyzék A képek forrásai és alkotói Táblázatjegyzék Felhasznált irodalom A kötet szerzői The Hungárián Economy at the Turn of the Millennium Contents
476 477 479 482 482 487 492 495 498 498 501 507 509 513
519 521 523 527 537 539 543 545
555 557 558
