Fizika tantárgy 12. évfolyam

KISKUNHALASI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT

Fizika tantárgy 12. évfolyam 1.1 Fontos tudnivalók A tankönyv anyagát önálló tanulással kell feldolgozni, melyhez segítséget jelen anyag szolgáltat. Az év során adódó konzultációs lehetőségeken lehetőség nyílik a problémás részek megbeszélésére, illetve a nehezebb feladatok megoldására. A konzultációt csak az tudja igazán hasznosítani, aki készül arra.

1.1.1 Mi szükségeltetik a fizika tanulásához? -

Az alább kijelölt FIZIKA 11. című tankönyv (rövidítése a jegyzetben: TKV) Irányított tanulás munkafüzet (jelen jegyzet) Egységes érettségi feladatgyűjtemény I.-II. (rövidítése a jegyzetben: EÉFGY) Számológép (ismerje a szögfüggvényeket, azaz legyen rajta pl.: ’sin’ feliratú billentyű) Négyjegyű függvénytáblázatok című tankönyv (amely egyébként matematika és kémia tantárgyakhoz is szükséges) Négyzetrácsos füzet, a feladatok részére A fizika tanulására fordítandó legalább heti 1-2 óra.

A távoktatási anyag (Irányított tanulás munkafüzet) a MOZAIK Kiadó MS-2623 azonosítási számú, dr. Halász Tibor, dr. Jurisits József, dr. Szűcs József: FIZIKA 11. című tankönyvére épül.

A távoktatási anyag egyes feladatai a Nemzeti Tankönyvkiadó 81466 és 81471 azonosítási számú, Megyes Sándorné és Dr. Tasnádi Péter szerkesztette EGYSÉGES ÉRETTSÉGI FELADATGYŰJTEMÉNY GYAKORLÓ FELADATOK FIZIKA I.-II. című köteteiben találhatók

1.2 Irányított tanulás a fizika tantárgyhoz 1.2.1 A munkafüzet felépítése

LECKE

Feladatok

Elmélet

Irányított feldolgozás

Kidolgozott feladatok

Kérdések

Önálló feladatmegoldás

Gyakorló feladatlapok A tananyag a tankönyv 4 fejezetét dolgozza fel. Az egyes leckék két részre vannak osztva: elmélet és feladatok. Elmélet Az elmélet részben található az irányított feldolgozás és a kérdések. Az irányított feldolgozás kérdéseire a lapon található üres helyen kell válaszolni, miután elolvasta, átnézte az odavágó tankönyvi fejezeteket (ld.: hogyan tanuljon?). Ezen kérdések képezik a beszámoló elméleti részét. A kérdések cím alatt az adott témához kapcsolódó érdekes (gyakran nehéz) problémákat talál. Ezek nem képezik a beszámoló anyagát, ennek ellenére érdemes lehet átnézni őket, hiszen mélyítik a fogalmak megértését. Feladatok A beszámoló másik része feladatmegoldás, melyre ezen leckerészeken keresztül tud felkészülni. Kidolgozott feladatok cím alatt kidolgozott példák szerepelnek, melyeket a tankönyvből kell tanulmányozni. Egy ilyen példát e jegyzetben is talál, hogy az elfogadott feladat-megoldási sablon rögzülhessen. Az előző évi jegyzetben több kidolgozott feladatot talál, melyeket érdemes lehet újra megnézni, bár idén más témaköreink vannak, a feladatokat hasonló módon kell kidolgozni. Az önálló feladatmegoldásoknál azokat a feladatokat találja meg, melyeket meg kell tudnia oldani a sikeres beszámolóhoz. Ezen feladatok egy része a tankönyvből való, más részük az egységes érettségi feladatgyűjteményből. A beszámoló anyagába tartoznak a kidolgozott feladatok is. A jegyzet végén talál egy feladatgyűjteményt, melyben a kijelölt feladatok megtalálhatók. Minden lecke végén talál gyakorló feladatlapokat, melyek segítségével lemérheti, mennyire sajátította el az adott lecke anyagát.

2

1.2.2 Hogyan tanuljon? Elmélet 1. Olvassa el a lecke témájánál található fejezetcímeket! 2. Olvassa el az irányított feldolgozás rész kérdéseit (természetesen nagy részükre még nem tud válaszolni, hiszen nem tanulta meg az anyagot, de még nem is ez a cél)! 3. Lapozza át a tankönyv megjelölt fejezeteit, de ne kezdje még tanulni. Szánjon rá 10-15 percet. Nézegesse meg az ábrákat, a fejezetcímeket, esetleg ha valami felkelti a figyelmét azt részletesebben is megnézheti. Ez a lépés az anyaggal való „laza” ismerkedés. Látszólag semmi haszna nincs, de meg fogja tapasztalni, mégis segít a tanulásban. 4. Olvassa el a téma részben látható fejezeteket a könyvből, figyelmesen, jól átgondolva az olvasottakat! (Természetesen nem kell ’egy füst alatt’ az egészet elolvasni. Ossza szét több napra az egyes fejezeteket!) 5. Nézze meg újra az irányított feldolgozás kérdéseit, s sorban keresse meg rájuk a választ, s húzza alá a tankönyvben (ne írja még be a válaszokat)! 6. Újra olvassa el a téma részben kijelölt fejezeteket, s próbálja megérteni, esetleg memorizálni az aláhúzott részeket! 7. Töltse ki az irányított feldolgozás részt a megtanultaknak megfelelően. Ha valamelyik kérdésre nem tud válaszolni, vagy nem biztos a válaszban, keresse azt ki a tankönyvből, s ezután válaszoljon 8. Így egy jegyzetet kapott, melyet könnyen tud használni a beszámolóra készülve, hiszen a beszámoló elméleti része ezekből a kérdésekből tevődik össze. A fentiek szerint tehát a tankönyvbeli részt teljes egészében legalább kétszer el kell olvasni! Fontos, hogy mindenki önállóan végezze el a fenti „programot”. Ha ugyanis csak a kérdésekre adandó válaszokat „szerzi be” (pl.: egy osztálytársától), akkor azokat a válaszokat nem fogja érteni, hiszen a magyarázat, az összefüggések mind a tankönyvben találhatók. Ezt követően pedig a feladatmegoldásokat sem fogja megérteni. Feladatok 9. Ehhez a részhez csak akkor fogjon hozzá, ha a lecke elméleti részét már megtanulta. 10. Először a kidolgozott feladatokkal kezdje. Tanulmányozza át a tankönyvben, Értse meg a megoldás minden lépését. 11. Miután megértette a kidolgozott feladatot, oldja meg önállóan füzetében. Ha nem sikerül, nézze át újra a kidolgozást, s próbálja meg újra megoldani. 12. A kidolgozott példák után jöhet az önálló feladatmegoldás. Ügyeljen arra, hogy a feladatok megoldásai könnyen visszakereshetők legyenek füzetében, s tudja azonosítani, melyik megoldás melyik feladathoz tartozik! Gyakorló feladatlapok 13. A gyakorló feladatlapokon keresztül tesztelje tudását. Ezt a 13 lépést természetesen nem lehet egyszerre elvégezni. A beszámolókon három, vagy két lecke anyaga szerepel. Ez azt jelenti, hogy 2-3 lecke megtanulására több mint két hónap ideje van. Erre az időre kényelmesen el lehet osztani az anyagot. Tartsa azonban szem előtt, hogy nemcsak fizikát tanul, a többi tantárgy is időigényes! 3

1.3 Felkészülés a vizsgára A vizsgára való felkészülést akkor célszerű kezdeni, ha az adott vizsgához tartozó leckéket már megtanulta. Ebben az esetben ugyanis már csak ismétlésre van szükség. Az elméleti felkészülést alapozza az egyes leckék irányított feldolgozás részére, s ha valami nem tiszta, nézzen utána a tankönyvben. Könnyen rátalál, hiszen a lényeges részeket aláhúzta a tanulás során (ld.:5. lépés). A feladatoknál mind a kidolgozottakból, mind az önálló feladatokból minél többet oldjon meg újra. Tesztelje tudását a gyakorló feladatlapokon keresztül!

1.4 A fizika tantárgy követelménye Az év során 2 beszámolón kell számot adni tudásáról, a kijelölt időpontokban. A két beszámoló érdemjegye alapján szerezhető az év végi osztályzat. A beszámoló elméleti kérdésekből és feladatokból áll.

1.5 A minimumszint Minden lecke után megtalálja a minimumszint követelményét. Ez segíti önt abban, hogy felmérje tudása elégséges-e a beszámolón való sikeres szerepléshez. A minimumszint azon elméleti kérdéseket és feladatokat tartalmazza, amelyek minimálisan szükségesek az elégséges osztályzat megszerzéséhez.

A beszámoló dolgozatok értékelése: A dolgozat minősítése: Jeles: Jó: Közepes: Elégséges: Elégtelen:

40p.-50p. 30p.-39p. 20p.-29p. 10p.-19p. 0p.-9p.

80% 60% 40% 20%

4

1 fejezet: Mechanikai rezgések és hullámok 1.1 Rezgőmozgás 1.1.1 A Rezgőmozgás fogalma. A rezgőmozgást jellemző mennyiségek Elmélet

Irányított feldolgozás 1.

Mit nevezünk a fizikában rezgőmozgásnak? Soroljon fel példákat rezgésekre!

2.

Mit értünk „teljes rezgés” alatt?

3.

Mi a „kitérés”? Mi a jele? Mik a mértékegységei?

4.

Mi az „amplitúdó”? Mi a jele? Mik a mértékegységei?

5.

Mit mutat meg a kitérés-idő függvény? Készítsen egyet!

6.

Mi a „harmonikus rezgőmozgás”?

7. Mik a harmonikus rezgőmozgást jellemző mennyiségek? Mik a jeleik? Mik a mértékegységeik?

8. Hogyan lehet a harmonikus rezgőmozgás és az egyenletes körmozgás kapcsolatát szemléltetni?

5

9. Milyen összefüggés írja le a harmonikus rezgőmozgás kitérés-idő összefüggését (függvényét)?

10.

Mit értünk körfrekvencián? Mi a jele? Mik a mértékegységei?

11.

Mi a fázis és a fázisszög között a különbség?

12. Adja meg a harmonikus rezgőmozgás sebesség-idő összefüggését! Mi a sebesség jele? Mik a mértékegységei?

13. Adja meg a harmonikus rezgőmozgás gyorsulás-idő összefüggését! Mi a gyorsulás jele? Mik a mértékegységei?

Kérdések TKV. 18.o 1., 2., 3., 4., 5., 6. Feladatok

Kidolgozott feladat: Egy harmonikus rezgőmozgást végző test gyorsulás-idő függvénye a= - 31,55⋅m/s2⋅sin(25,12 1/s⋅t). Mekkora az amplitúdó, a frekvencia és a kezdőfázis?

a= -31,55⋅m/s2⋅sin(25,12 1/s⋅t) A=? ? f=? v(t)=?

A számításos feladatok megoldását mindig a szövegben szereplő adatok kigyűjtésével kezdjük. Ügyeljünk arra, hogy lehetőség szerint minden adat SI alapmértékegységgel, vagy származtatott mértékegységgel szerepeljen. Ld.: tavalyi jegyzet, illetve négyjegyű függvénytáblázatok!

Megoldás: A gyorsulás-idő függvény általános alakja: A= -A⋅ω2⋅sin(ωt + ϕ0) Összevetve a megadott függvénnyel, leolvasható: ϕ0=0. A körfrekvencia: ω= 25,12 1/s. Ebből a frekvencia f=

ω = 4 Hz. 2π

6

A maximális gyorsulás: a= A⋅ω2⋅, amiből A=

a max

ω2

= 0,05 m.

A sebesség-idő függvényhez a maximális sebesség vmax= A⋅ω= 1,26 m/s, így v= 1,26 m/s⋅cos(25,12 1/s⋅t) További kidolgozott feladat a TKV-ben a 19. oldalon található.

Önálló feladatmegoldás: TKV: 20./ 2-5.

1.1.2 A harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltétele. A rezgésidő. Az energiaviszonyok 1. Adja meg a harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltételére vonatkozó összefüggést!

2. Hogyan fejezzük ki erő segítségével, hogy egy mozgás harmonikus rezgőmozgás?

3. Adja meg a harmonikus rezgőmozgás rezgésidejének kiszámítására vonatkozó összefüggést!

4. Adja meg a harmonikus rezgőmozgást végző test esetén a rugalmas és a mozgási energiák összegére vonatkozó összefüggést!

Kérdések TKV. 22.o. 2., 3., 5., 6., 7.

Önálló feladatmegoldás: TKV: 23./ 1-6. EÉFGY.: 604-609.

1.1.3 A fonálinga 1. Mit értünk a fonálinga egy teljes lengésén?

2. Mi a lengésidő?

7

3. Adja meg a kis kitérésű fonálinga lengésidejére vonatkozó összefüggést!

Kérdések TKV. 26.o.1., 2., 3., 4., 6., 8.

Önálló feladatmegoldás: TKV: 26./ 1-5.

1.1.4 A rezgést befolyásoló külső hatások és következményeik 1. 2. 3. 4. 5.

Mi a csillapított és a csillapítatlan rezgés közti különbség? Mit értünk szabad (vagy saját) rezgés alatt? Mit értünk csatolt rezgés alatt? Mit értünk kényszerrezgés alatt? Mi a rezonancia kialakulásának feltétele? Miért lehet veszélyes ez?

Kérdések TKV. 30.o.1-7.

1.2 Mechanikai hullámok 1.2.1 A hullám fogalma 1. 2. 3. 4.

Mi a hullám fogalma? Mi a transzverzális és a longitudinális hullám közt a különbség? Mit értünk mechanikai hullám alatt? Adja meg a következő hullámtulajdonságok fogalmait, jelöléseiket, mértékegységeiket, összefüggéseiket! a. amplitúdó

b. Hullámhossz

c. Periódusidő

d. Rezgésszám

8

e. Terjedési sebesség


Önálló feladatmegoldás: TKV: 35. 1-5.

1.2.2 Hullámok viselkedése új közeg határán

1.2.2.1 Hullámok visszaverődése 1. Rajzolja le a rugalmas pontsoron terjedő hullám visszaverődésének alakját a. Rögzített vég esetén:

b. Szabad vég esetén

2. Hogyan keletkezik a. A körhullám

b. Az egyenes hullám?

3. Készítsen ábrát, melyen feltünteti a következőket: beesési pont; beesési merőleges; beesési szög; visszaverődési szög!

4. Adja meg a felületi hullám visszaverődésének tulajdonságait!

5. Hol helyezkednek el az azonos fázisban levő pontok az alábbi térbeli hullámokban: a. Gömbhullámban

b. Síkhullámban

9

6. Adja meg a hullámtörés fogalmát!

7. Adja meg a hullámtörés törvényeit!



1.2.3 Hullámok találkozása. Interferencia. 1. Mit értünk interferencián? 2. Mi az interferencia eredménye azonos rezgésszámú azonos irányban haladó vonal menti hullámok esetén? 3. Mi az interferencia eredménye azonos rezgésszámú ellentétes irányban haladó vonal menti hullámok esetén? 4. Milyen feltételek mellett alakul ki állóhullám? 5. Miben nyilvánul meg a hullámelhajlás?


1.2.4 A hanghullámok és jellemzőik 1. Mit jelentenek a következő jelenségek: a. Hanghullám

b. Hangérzet

c. Hangélmény

2. Hogyan terjed a hang?

10

3. Tegyen különbséget az alábbi fogalmak között: a. Zenei hang

b. Összetett hang

c. Zörej

d. Dörej

4. Mit takar a „hangerősség” fogalom? Mi(k) a mértékegysége(i)?

5. A hanghullám mely tulajdonsága adja a hangmagasságot? Mi az „oktáv”?

6. Mi az infrahang és az ultrahang közti különbség?

7. Milyen jellemzők jelentik a hangszínt?

8. Adja meg a hang terjedési sebességére vonatkozó összefüggést!

9. Miben nyilvánul meg az úgynevezett Doppler-effektus?

Kérdések TKV. 52.o.1-3.; 5-14.

11

2 fejezet: Elektromágneses hullámok. Optika. 2.1 Elektromágneses hullámok 2.1.1 Elektromágneses rezgések előállítása 1. Rajzoljon egy elektromos rezgőkört és nevezze meg a részeit!

2. Hogy működik az elektromos rezgőkör? (Induljon ki a feltöltött kondenzátorból és írja le mi történik az energiával zárt áramkör esetén!)

3. Adja meg az elektromos rezgőkör periódusidejére és frekvenciájára vonatkozó összefüggéseket! Nevezze meg a képletekben szereplő mennyiségeket és néhány mértékegységüket!

4. Adja meg az elektromos rezgőkör rezonancia-feltételét (csatolt rezgőkörökre)!

Kérdések TKV. 59.o.1.


2.1.2 Elektromágneses hullámok keletkezése és tulajdonságai 1. Egészítse ki az alábbi mondatokat: a. Faraday felfedezése szerint a ……..….. …………. mező körül ………………. mező keletkezik.

b. Maxwell felfedezése szerint a ……..….. …………. mező körül ……………. mező keletkezik.

2. Mennyi az elektromágneses sugárzás terjedési sebessége?

12

3. Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az elektromágneses hullámok?

4. Mit nevezünk elektromágneses színképnek?

5. Adja meg a következő elektromágneses hullámtípusok néhány felhasználását: a. Mikrohullámok

b. Infravörös hullámok

c. Ultraibolya hullámok

d. Röntgensugarak

Kérdések TKV. 66.o.1-4..


13

2.2 Optika 2.2.1 A fényhullámok terjedése vákuumban és anyagi közegekben 1. Milyen hullámhossztartományba tartozik a fény?

2. Sorolja fel a szivárvány fő színeit!

3. Adja meg a fény terjedési sebességének közelítő értékét!

4. Adja meg a fényvisszaverődés törvényeit!

5. Adja meg a fénytörés törvényeit!

6. Adja meg a törésmutató fogalmát!

7. Mit értünk oőtikailag sűrűbb közegen?

8. Milyen módon valósul meg a teljes visszaverődés?

Kérdések TKV. 70.o.1-3..

Kidolgozott feladat TKV. 71. o. 1.

Önálló feladatmegoldás: TKV: 71. 2-4.; 7. EÉFGY.: 2183.,

14

2.2.2 Egyszerű optikai eszközök: tükrök és lencsék 1. Rajzolja le a síktükör nevezetes sugármeneteit!

2. Adja meg –esetleg rajzolja le– a síktükör képalkotását!

3. Rajzolja le a homorú tükör nevezetes sugármeneteit!

4. Adja meg –esetleg rajzolja le– a homorú tükör képalkotását!

5. Rajzolja le a domború tükör nevezetes sugármeneteit!

6. Adja meg –esetleg rajzolja le– a domború tükör képalkotását!

7. Rajzolja le a domború lencse képalkotását!

8. Adja meg –esetleg rajzolja le– a domború lencse képalkotását!

9. Rajzolja le a homorú lencse képalkotását!

10. Adja meg –esetleg rajzolja le– a homorú lencse képalkotását!

11. Hogy fejezhető ki az optikai eszköz nagyítása?

2.2.3 Optikai eszközök leképezési törvénye 1. Adja meg a leképezési törvényt (távolságtörvényt) képlettel! Nevezze meg a képletben szereplő mennyiségeket!

15



2.2.4 Fényhullámok interferenciája, elhajlása 1. Mit értünk hullámok interferenciáján?

2. Mit értünk „koherens hullámok” alatt? Milyen szerepük van a fény interferenciájában?

3. Adjon meg a fény interferenciájával magyarázható jelenségeket!

4. Milyen eszközzel valósítható meg a fény elhajlása?

5. Adja meg képlet segítségével az elhajlás lehetséges irányait. Nevezze meg a képletben szereplő mennyiségeket!


Önálló feladatmegoldás: TKV: 87. 2.;3.

2.2.5 A fény, mint transzverzális hullám 1. Milyen a longitudinális hullám? 2. Milyen a transzverzális hullám?

16

3. Mit értünk a transzverzális hullám polarizációja alatt? 4. Lehet-e a fényt polarizálni? Mi az oka ennek?

2.2.6 Színfelbontás, színképek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Milyen fő színekre bomlik fel a fehér fény prizmán való áthaladás esetén? Függ-e az anyagok törésmutatója a fény hullámhosszától? Mit értünk fénydiszperzión? Mivel foglalkozik a spektroszkópia? Osztályozza a színképeket keletkezésük szerint! Osztályozza a színképeket szerkezetük szerint! Adjon meg kiegészítő színpárokat!


Önálló feladatmegoldás: TKV: 94. o. 2.

17

3 fejezet MODERN FIZIKA 3.1 Bevezetés 3.1.1 Klasszikus és modern fizika 1. A fizika mely tudományterületeivel egészült ki a XX. Század elején a klasszikus fizika?

3.1.2 A relativitáselmélet születése 1. Mit mond ki a speciális relativitáselmélet tömeg-energia ekvivalencia egyenlete?

3.1.3 A kvantumelmélet születése 1. Adja meg a Max Planck által felfedezett kvantum-energia és a frekvencia közti összefüggést!

Önálló feladatmegoldás: TKV: 101. o. 1-2.

3.2 A fényelektromos jelenség 1. Mely fizikus(ok) nevéhez fűződik a fényelektromos jelenség (fotoeffektus) felfedezése?

2. Miben nyilvánul meg a fotoeffektus?

3. Hogyan függ össze a fotokatódból megvilágítás hatására kilépő elektronok száma a fény intenzitásától?

4. Mitől függ a fotokatódból megvilágítás hatására kilépő elektronok mozgási energiája?

5. Nagyobb-e a fotokatódból megvilágítás hatására kilépő elektronok mozgási energiája, ha nagyobb intenzitású („erősebb”) fénnyel világítjuk meg a fotokatódot?

18

6. Létrejön-e akármilyen frekvencián a fotoeffektus?

7. Mit jelent az, hogy a fényelektromos hatás pillanatszerű?

8. Milyen összefüggés írható fel a fotoeffektus energiaviszonyaira?



3.2.1 A foton részecsketulajdonságai 1. Hogyan értelmezzük a modern fizika alapján a fényt? 2. Milyen tulajdonságokat jelent az, hogy a foton részecske? 3. Mit jelent az, hogy a foton kettős természetű?

Kidolgozott feladat TKV. 108.o.1.

Önálló feladatmegoldás: TKV: 108. 2-4. EÉFGY.: 2382.

3.2.2 Az elektron hullámtermészete 1. A függvénytáblázat alapján adja meg az elektronra jellemző részecsketulajdonságokat!

2. Mit feltételezett Luis de Broglie az anyaghullám hipotézisében?

3. Milyen összefüggésekkel jellemezte hipotézisében Luis de Broglie az anyaghullámot?

19

4. Milyen megfigyelések szolgáltak az elektron hullámtermészetének igazolásához? Kik voltak azok a fizikusok, akik e megfigyeléseket először végezték?

Kérdések TKV. 113.o.1.


3.3 Az atommodellek 3.3.1 Emlékeztető 1. Milyen összefüggés van egy részecske tömege és a moláris tömeg között? Adja meg a képletben szereplő mennyiségek elnevezését és mértékegységeiket is!

2. Mi az atomi tömegegység és hogyan számítjuk ki egy atom tömegét az atomi tömegegység felhasználásával?


3.3.2 Klasszikus atommodellek 1. Milyen jellemzői vannak a Thomson-féle atommodellnek?

2. Milyen következtetésre jutott az atom felépítése szempontjából Rutherford, a róla elnevezett szórási kísérlet alapján?

3. Milyen jellemzői vannak a Rutherford-féle atommodellnek? 20

4. Milyen hiányossága volt a Rutherford-féle atommodellnek?



3.3.3 Az atomok vonalas színképe. Bohr atommodellje 1. Milyen posztulátumokkal egészítette ki a Bohr a Rutherford-féle atommodellt?


3.3.4 Az atomok hullámmodellje 1. Mi volt a Bohr-féle atommodell hiányossága? Melyik elmélet oldja fel a Bohratommodell ellentmondásait?

2. Mi okozza az elektronnak az atomba „bezárt” állapotát?

3. Mit jelent az, hogy az atomi rendszer stabil, dinamikus egyensúlyi állapot?

4. Mit értünk azon, hogy az elektron a. alapállapotban van?

b. gerjesztett állapotba van?

21

Kérdések TKV. 126.o. 1-2.


4 fejezet: Magfizika. Csillagászat 4.1 Az atommag szerkezete 4.1.1 Az atommag fizikai jellemzői 1. Függvénytáblázat segítségével adja meg a proton tömegét és töltését!

2. A proton tömegének felhasználásával adjon összefüggést az atommag tömegének kiszámításához!

3. Mit jelent a magfizikában a következő jelölés:

A Z

X?

4. Jellemezze az atommagot felépítő részecskéket tömeg, töltés és szám szerint!


4.1.2 Nukleáris kölcsönhatás, kötési energia 1. 2. 3. 4.

Milyen kölcsönhatások lépnek fel a nukleonok között? Jellemezze a magerőt (az erős kölcsönhatást)! Mit értünk az atommag kötési energiáján? Mi az oka az atommagok „tömeghiányának” („tömegdefektusának”)?

22

5. Adjon összefüggést az atommagok tömeghiányára! 6. Hogyan szabadulhat fel magenergia?

Kérdések TKV. 135.o. 1-2.



4.2 A radioaktivitás 4.2.1 A természetes radioaktív sugárzások 1. Mely fizikusok nevéhez fűződik a természetes radioaktivitás felfedezése?

2. Milyen három komponensre különböztethető meg a radioaktív sugárzásokban?

3. Jellemezze az α-sugárzást!

4. Jellemezze a β-sugárzást!

5. Jellemezze a γ-sugárzást!

Önálló feladatmegoldás: TKV: 139. 1-2

23

4.2.2 A radioaktív bomlás törvénye 1. Mit mutat meg egy adott mennyiségű radioaktív anyag aktivitása? Mi az aktivitás mértékegysége?

2. Mit értünk a radioaktív anyagok felezési idején? Mi a jele, mi a mértékegysége?

3. Adja meg a radioaktivitás bomlási törvényét a. a részecskék számára vonatkozóan

b. az aktivitásra vonatkozóan!

Kidolgozott feladat TKV. 143.o. 1.


4.3 A maghasadás és a magfúzió 4.3.1 Az uránatommagok hasadása 1. Kik voltak az első fizikusok, akik maghasadást valósítottak meg? Hogyan érték ezt el?

2. Jellemezze a szabályozatlan hasadási láncreakciót!

3. Mi történik izotópdúsításkor?

4. Mi a kritikus tömeg?

5. Mit fejez ki a sokszorozási tényező? 24

6. A sokszorozási tényező értékének felhasználásával adja meg a következő magállapotok fennállásának feltételét! a. szuperkritikus állapot b. kritikus állapot c. szubkritikus állapot 7. Kik voltak azok a fizikusok, akik a szabályozott láncreakciót atomreaktorban valósították meg?

8. Mi a szerepe az atomreaktorban a moderátornak? Adjon példát moderátorra!

9. Hol van az atomreaktor aktív zónája?

10. Milyen láncreakció megy végbe az atombombában?


4.3.2 A könnyű atommagok fúziója 1. 2. 3. 4. 5.

Milyen körülmények között valósul meg a könnyű magok fúziója? Miért nevezik a könnyű magok fúzióját termonukleáris reakciónak? Természetes körülmények között hol valósul meg termonukleáris reakció? Adjon példát mesterséges termonukleáris reakcióra! Kinek a nevéhez fűződik a hidrogénbomba?


4.4 Csillagászat 4.4.1 A csillagok születése és fejlődése 1. Mit nevezünk fényévnek? 2. Milyen fázisait különböztethetjük meg a csillag fejlődésének? Jellemezze ezeket!

25


4.4.2 A világegyetem szerkezete és fejlődése 1. 2. 3. 4.

Mik a galaxisok? Milyen típusai vannak? Mi a Tejút? Mik a kvazárok? Adja meg a Hubble-törvényt! Nevezze meg a benne szereplő mennyiségeket és mértékegységeiket! 5. Mit fogalmaz meg az ősrobbanás-elmélet?


4.4.3 A világűr kutatása, távlatok 1. Hogyan keletkezett a Naprendszer? 2. Milyen típusú bolygók találhatók a Naprendszerben? 3. Mikor állították Föld körüli pályára az első műholdat?

26

Fizika tantárgy 12. évfolyam

Recommend Documents