Fiatalok és a szakszervezetek (magyarországi és nemzetközi trendek)
Neumann László SZEFIT, Budapest, 2015.07.11.
Miről lesz szó? • Magyarország: fiatalok és a szakszervezetek • Fiatalok és a szakszervezetek Európában YOUnion projekt külföldi tapasztalatai (Német, olasz, belga, spanyol, holland és angol szakszervezetek „jó gyakorlatai”) • Külföldi minták, kevésbé ismert szakszervezetmegújítási („revitalisation”) modellek • Magyarországi tanulságok?
Magyarország: szakszervezeti szervezettség nemek és korcsoportok szerint (KSH)
„Hátrányos helyzetűek” aránya a szakszervezeti tagok között
Forrás: Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok kérdőíves felvétel, 2010.
Passzivitás? Apátia? ESS adatok a civil (és szakszervezeti) akciókban való részvételről (2012)
Politikai és civil aktivitás a posztszocialista országokban European Social Survey: különféle akciókban résztvevők aránya Kapcsolat politikai pártokkal, részvétel a munkájukban
Petíció, demonstráció, fogyasztói bojkott
YOUnion témakörei a hét országtanulmányban 1. Fiatalok munkaerőpiaci, munkahelyi helyzete a válság után 2. Fiatalok képe a szakszervezetről 3. Fiatalok szakszervezeti tagsága, ifjúsági struktúrák, intézményes keretek 4. Szakszervezetek a fiatalokért (szolgáltatások, érdekegyeztetés, kollektív alku) 5. Szervezés, kampány és kommunikáció (3-4-5: nem elkülöníthető témák!)
Munkaerőpiac: munkanélküliség és NEET (15-24 évesek, % , 2013)
Miért fontos? Magyarország: alacsony képzettségűek foglalkoztatása !!!
Munkaviszonyok: időleges és részmunkaidős (15-25 évesek %-a, 2013)
Fiatalok képe a szakszervezetről (Hollandia)
Fiatalok szakszervezeti tagsága (Németország)
A szakszervezetekbe vetett bizalom (Belgium)
Németország: fókuszban a diplomások és bizonytalan foglalkoztatásúak • 1980-as évekig: duális képzés volt a fő út az iskolából a munkahelyre. Kiépült szakszervezeti intézmények, „jó gyakorlatok” (Jugend- und Auszubildendenvertretung) • Manapság: felsőoktatásból, vagy bizonytalan állásokba • Az üzemi tanácsok és a szakszervezetek alkalmazkodni tudtak: a korábbi szakértői megközelítés helyett inkább konzultációs „üzemmód” az egyetemistáknál • Sikeresen tudják szervezni a „bizonytalan foglalkoztatásúakat” is (pl. kölcsönzötteket), bár ez nem speciálisan a fiatalokra irányul • Érdekképviselet/szolgáltatás ÉS a tagság utánpótlása !
Belgium: sikeres, átgondolt szervezés • 50 % körüli szervezettség a fiatalok körében – Ifjúsági struktúrák kiépültek már a II. világháború után – Ghent rendszer is segít.. – …de emellett erős jelenlét a nyilvánosságban (szakszervezeti imidzs) – Jelentős források a fiatalos akciókra, de ugyanakkor személyre szabott kommunikáció – Fiatalok munkahelyi képviselete is erős – Tanulság: átfogó stratégia a véleményformálásra, szervezésre, képviseletre
Fiatalok szakszervezeti tagsága, ifjúsági struktúrák, intézményes keretek • A szakszervezetek számára fontosak a fiatalok, de gyakran korlátozott források (Anglia, Hollandia, Spanyolország) • Nemzetközi trendek: a dolgozók inkább hajlamosak belépni a szakszervezetbe munkás-életük későbbi szakaszában – Angolszász tapasztalatok: 40 év körül – Olaszország: A magas munkanélküliség (40%), a rugalmasság igénye miatti fluktuáció, stabilitáshiány megakadályozza, hogy a fiatalok kapcsolatba kerüljenek a szakszervezettel
• Ifjúsági struktúrák mindenhol évtizedek óta! DE… – Belgium: vannak belépők, de hiányzanak a fiatal aktivisták! – Spanyolország: hiányoznak azok az új stratégiák, amelyek szakszervezeti perspektívákat nyújtanának, ahol a fiatalok a szakszervezetek vezető testületeiben is jelen lehetnek
Szakszervezetek a fiatalokért (érdekegyeztetés, kollektív alku) • Hollandia: a fiatalok képviselete országos ifjúsági foglalkoztatási munkacsoportban • Belgium: Országos szinten fellépnek pl. a a fiatalok alacsonyabb bérszintje ellen (minimálbér) • Olaszország: ágazati kollektív szerződések elemzése: a fiatalok ügye sehol nem szerepel az alkuk során. De kivétel valamennyi iparágban a vállalathoz telepített szakmunkás-képzés (jogi támogatással!) és fiatalok foglalkoztathatóságának növelése! • Hollandia: a fiatalokat érintő kérdések rendszeres bevonása kollektív megállapodásokba • CGIL‘Dissociati’ kampány célja a ‘caporalato’ (migránsok illegális foglalkoztatás) enyhítése Dél-Olaszországban ???
Fiatalok képe a szakszervezetről • Ismerethiány – általános probléma – Hollandia: felmérések szerint a fiatalok nem ismerik a szakszervezetet, látensen viszont pont olyan védelmi funkciókat igényelnek, amelyeket hagyományosan a szakszervezeti tagsággal tudnak megszerezni
• Spanyolország: A legfontosabb az, hogy meg kell növelni a szakszervezet láthatóságát a fiatalok között • Belgium: fiatal aktivistákkal, akciók az „öreg ember ősz szakállal” szakszervezeti kép ellen • A „kreatív” események hozzájárulhatnak a szakszervezet „fiatalos” megjelenésének kialakításához (Belgiumi példák)
Tagszervezés, kampányok • Külön ifjúsági szakszervezet létrehozása (Hollandia) • Iskolai akciók, „felkészítés a munkavállalásra” – Hollandia: információs programok, kiépült kapcsolatok, apparátus, önkéntesek • Spanyolország: Ha a szakszervezetek fenn akarják tartani mozgósításának képességüket – beleértve a fiatalokét is – a másfajta helyi ifjúsági szervezetekkel és/vagy mozgalmakkal együtt kell kulcsszerepet játszaniuk • Belgium: hangsúly a közvetlen, személyes megközelítésen, nyílt párbeszéden; a „kreatív” események több résztvevőt vonzanak, mint az „egyszerű” információs találkozók. – Pl. játékos vetélkedő - „kincsvadászat” -: szórakoztató tevékenység plusz diákmunkával kapcsolatos információátadás
Tagszervezés, kampányok (folytatás) • Szolgáltatások, alacsony vagy képletes tagdíj mellett – Belgium: Ghent-i rendszerben – azaz a szakszervezetek a munkanélküliségi segély kifizetői – külön is ösztönöz a belépésre – Ingyenes tagság a még tanulóknak 25 éves korig, alacsony a tagdíj (15 €), sőt az ágazatok ennek egy részét visszajuttatják a tagságnak – Anglia: „BECTU Creative Toolkit website” művészeti ágakban ahol projekt-alapú a foglalkoztatás kisvállalkozásokban a szakszervezet szakmai képzést, gyakorlatszerzési lehetőséget, munkaközvetítést nyújt
Kommunikáció • Weblap, Web2 az alap: általánosan elterjedt ágazati, konföderációs szinten • A digitális eszközök nem helyettesíthetik a szemtől szembe érintkezést, különösen vállalati szinten • De olasz és spanyol kritika: – szegényes a multimédiás eszközök használata – A hagyományosan passzív, egyirányú kommunikációs stratégiától el kell mozdulni s közösségi háló használata felé
Twitter analízis 6 országban: Fókuszban a szakszervezet ?
Twitter: szakszervezetek „követői” és szakszervezetek a fiatalokról
Kevésbé ismert szervezési irányok: 1. Új célcsoportok keresése • Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka – Belgium, Németország, Svédország („a munkába állás útjainak segítése”)
• Munkanélküliek (Ghent országok, Írország) • Etnikai-kisebbségi csoportok, migránsok • Kis és közepes vállalatok munkavállalói, önfoglalkoztatók – Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló „kiszervezett” tagok megtartása – Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi-, pénzügyi tanácsadás, képzés, esetleg kisvállalkozói kölcsön – Újabban Lengyelország: „színlelt vállalkozói szerződéssel dolgozók (?)
Kevésbé ismert szervezési irányok: 2. Mozgalmi-közösségi aktivitás • Kapcsolódás a helyi politikai – mozgalmi – civil akciókhoz, civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezetvédelem, stb.) • Anglia: etnikai kisebbségek és migránsok közösségei („community unionism”, jelszó: tanulás és befogadás) – Helyi informális hálózatokra, vallási szervezetekre alapuló építkezés, hálózatszervezés a lényege – Kisebbségek elfogadtatása a nyilvánossággal – Munkahelyi szervezet: munkajog és minimálbér betartatása – Szolgáltatások nyújtása (nyelvi és szakmai képzés, finanszírozás) – Tagszervezés itt nem elsődleges, közvetlen cél • Nehézség: hagyományos szakszervezeti tagság esetleges ellenszenve. De Angliában erős háttértámogatás a kormánytól és a közvéleménytől
Magyarországi tanulságok? •
Ifjúsági struktúrák, intézményes keretek – –
•
Konföderációk ifjúsági tagozatai (funkciók, szerepük a szakszervezeti stratégia alakításában) Formális érdekegyeztetési keretek?
Szakszervezetek a fiatalokért – – – – –
Szolgáltatások? Érdekképviselet, lobbi országos szinten? Ágazati, vállalati kollektív alku a fiatalokért? Tagszervezés módszerei? Nyilvános megjelenés?
...elérhetősége •
Magyarul: http://www.szakszervezetek.hu/index.php/hire k/12853-befejezodott-a-younionszakszervezet-az-ifjusagert-europai-projekt • Angolul: http://www.adapt.it/younion/index.html • Személyesen..
[email protected]
Köszönöm a figyelmet!
