Fiatal tehetségek hálózatának modellje (MMPK) LAMAPROM projekt
Tartalom I.
Előszó ........................................................................................................................... 3
II.
A LAMAPROM projektről (Labour Market Promotion) ............................................... 5
III.
Muravidéki régió a számok tükrében .......................................................................... 8
IV.
Fiatal tehetségek hálózata (MMPK)............................................................................. 22
-
MMPK célja ........................................................................................................................ 22
-
Célok és célcsoportok ........................................................................................................ 22
-
MMPK modell .................................................................................................................... 23
-
MMPK alakulása ................................................................................................................. 23
-
MMPK formális felépítése és vezetője ............................................................................... 26
-
MMPK keretében folytatott tevékenységek ...................................................................... 28
-
MMPK bevonása a regionális keretek közé........................................................................ 29
-
Hasonló projektek és kezdeményezések a partneri régiókban ......................................... 29
-
MMPK regionális kontextusba helyezése........................................................................... 31
-
MMPK működéséhez szükséges források .......................................................................... 32
V.
A régió projektjeinek bemutatása (»melyekkel a MMPK együttműködik«) ............... 33
4.1 Muravidéki regionális ösztöndíj séma (RŠS) .............................................................................. 33 -
Mit nyújt a RŠS a diákoknak és az egyetemistáknak .......................................................... 34
-
Mit nyújt a RŠS a munkáltatóknak...................................................................................... 35
-
Jogi alapok .......................................................................................................................... 36
4.2 Muravidéki Képzési Alapítvány (PIF) ........................................................................................ 37 4.3 Muravidéki Vállalatközi Képzési Központ (MIC) ....................................................................... 39 4.4 Muravidéki Gazdasági Kamara (PGZ) ........................................................................................ 41 4.5 Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség (RRA Mura) ................................................................. 42 4.6 Vállalkozó kedvvel a vállalkozások világába 2013 (PVSP) ............................................................... 44 VI.
Fiatal tehetségek hálózatának működtetése a projekt befejezése után 47
VII.
Rövidítések................................................................................................................... 47
VIII.
Irodalom....................................................................................................................... 48
IX.
Honlapok ...................................................................................................................... 48
2
I.
Előszó
Az utóbbi évtizedben a humán erőforrást a lét fő forrásának tulajdonítják és még ennél is jelentősebb az, hogy valamennyi vállalat további fejlődését képezi. A helyi önkormányzatok és a régiók szintjén hasonló a felismerés. A rendelkezésre álló kompetens és a perspektivikus káder biztosítja a vállalat fejlődését, ami következésképpen kihatással van a gazdasági szubjektumok gazdasági fejlődésére a meghatározott környezetben.
A helyi önkormányzatok és a régiók felelőséggel tartoznak ügyviteli környezetük iránt, hogy megfelelő és vonzó életfeltételeket biztosítsanak, amivel hozzájárulnak a káder további motiválásához, ahhoz, hogy megmaradjon a környezetben. Ezzel pedig a gazdasági szubjektumok számára a munkaerő kínálatot biztosítják.
A régiók egyebek közt a külföldi befektetések saját környezetükbe való vonzásával is foglalkoznak. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy mire van előbb szükség: a perspektivikus munkaadókra vagy a perspektivikus káderre? Erre a kérdésre nagyon nehéz egyértelmű választ adni, mivel ez számos tényezőtől függ, elsősorban pedig egyes vállalatok igényeitől, amelyek az adott régióban kezdenék meg az ügyvitelt. A régióban mindenképpen szükség van bizonyos, rendelkezésre álló munkaerőre. A LAMAPROM projekt partnerrégióiban (Muravidék és Vas megye) nincsenek gondok az alap munkaerő biztosításával,mivel mindkét régióban magas a munkanélküliség.
A szakképzett és a magas
végzettséggel rendelkező munkaerő biztosításánál kezdődnek a gondok, mivel mindkét régió az agyvándorlásnak van kitéve. A megfelelő képzetséggel rendelkező fiataloknak a városközpontok jobb munkalehetőségeket biztosítanak. Ezért a LAMAPROM projekt egyik alapvető célja a fiatal, perspektivikus káderről való gondoskodás.
A muravidéki statisztikai régió lakossága számának alapján megállapítottuk, hogy 2010 és 2012 között csökken a létszám. A régióra az utóbbi öt évben ( a legutóbbi adat 2011-ből való) állandó jelleggel a negatív természetes szaporodás jellemző. Az átlagos bért nézve, a muravidéki statisztikai régió a többi statisztikai régióhoz viszonyítva, e szempontból a lépcsőzet aljára kerül. Az összes statisztikai régiót nézve, 2010-ben az egy lakosra eső bruttó hazai termék épp a muravidéki régióban volt a legalacsonyabb (11.445 EUR), ami 5.934 EUR kevesebb a szlovén átlagtól és 13.074 EUR –val kevesebb a legmagasabb BHT –től, ami a Közép-
3
Szlovéniai régióban található. 2012 októberétől 2013 januárjáig a Muravidéken 16,5%-ról 19,4% emelkedett a regisztrált munkanélküliség aránya, és a régió a munkanélküliség legmagasabb arányával küzdő régiók közé tartozik. A fiatal munkanélkülieket nézve megállapítottuk, hogy a 15 és 24 év közötti fiatalok sorában a munkanélküliség arány 2012-ben 40,0 % volt, a 24-től 29 éves fiatalok sorában pedig 21,6%. A muravidéki statisztikai régióban a nők sorában magasabb a regisztrált munkanélküliség, de ez országos szinten is magasabb.
4
II. Munkaerőpiac a szlovén-magyar határ térségben című LAMAPROM projektről (Labour Market Promotion) A szlovén-magyar határ menti térség a munkaerőpiac területén többféle problémakörrel küszködik. Egyrészt csökkentek a foglalkoztatási lehetőségek, és mivel e térséget mindenekelőtt a magasan képzett fiatalok hagyják el, a térség kezdi elveszteni emberi erőforrásait. Ezen kívül nagy gondot jelent a hiányszakma kialakulása az ipar számos területén, mely hátrányosan befolyásolja a vállalatok és a régió versenyképességét. Nem rendelkezünk integrált rendszerrel, mely magára vállalná a közvetítő szerepet a pályakezdő fiatalok és az őket elhelyezni kívánó vállalatok között, akik innovatív megoldásokkal hozzájárulhatnának a régió népességének fenntartásához valamint az életszínvonal növekedéséhez.
Szlovéniában már vannak
ilyen jellegű kezdeményezések,
és ezeket
Magyarországon is alkalmazni lehetne. A fiatalok és a munkanélküliek részére csak kevés az olyan szolgáltatás, mely hozzájárulna a hosszú távú tervezéshez a munkaerő piacon.
A mikro- és
kisvállalatoknak hiányos és elavult a tudása a humán erőforrás fejlesztés számos területén. A munkaerő áramlást a határ két oldalán lassítja a tény, hogy a munkáltatók és a potenciális munkavállalók nem ismerik a másik ország foglalkoztatási jogszabályait, hiányzik a kommunikáció és az információs hálózat.
Projektpartnerek:
Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (Magyarország), vezető partner,
Zala Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (Magyarország),
Natúrpark Térségfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (Magyarország),
Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség d.o.o (Szlovénia),
Muravidéki Regionális Munkaalap (Szlovénia).
A projekt általános határon átnyúló céljai: olyan foglalkoztatási szolgáltatások és képzési programok nyújtása, valamint hatékony együttműködési rendszer felállítása, mely hozzájárul az élet- és a munkakörülmények fejlesztéséhez a határ menti régióban, valamint versenyképességének javításához.
5
A projekt specifikus célkitűzései : -
Képzéssel és interaktív bekapcsolódással segíteni a hátrányos helyzetben lévő dolgozókból álló csoportokat a munkapiachoz való alkalmazkodásukban,
-
A munkáltatói oldal erőteljesebb mozgósítása a foglalkoztatási politika célszerű enyhítése érdekében,
-
A munkáltatói oldal felkészítése a hatékonyan végrehajtott tevékenységekre,
-
A foglalkoztatással kapcsolatos információs anyag rendszeres ismertetése korszerű információs és kommunikációs eszközök segítségével,
-
Tevékenység fokozása a térség népességének megtartása érdekében,
-
Elsősorban az új nemzedék álláskeresői vizsgálatának kidolgozása a környezeti és emberi erőforrások fenntartható módszereinek alkalmazásával.
A projekt célcsoportjai: -
Pályakezdő fiatalok, fiatal újítók;
-
Munkanélküli személyek, e térségben élő álláskeresők, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra: fiatalok, kisgyermekes nők, különleges szükségleteket igénylő személyek, kisebbségek;
-
A jelen térségen gazdálkodó mikro-, kis- és középvállalkozások;
-
Községek, közintézmények, oktatási intézmények, vállalatok és egyéb szervezetek, melyek meg akarják tartani a közép- és főiskolai végzettséggel rendelkező embereket, illetve segíteni azoknak a szülővidékükre való visszaköltözését.
A projekt fő tevékenysége: -
Projektkoordináció és irányítás
-
„Virtuális foglalkoztatási kompetencia központ” felállítása,
-
A munkanélküliek és álláskeresők helyzetének vizsgálata, megoldáskeresés a problémák megoldására,
-
Munkaerő kínálati és keresleti trendek, a szükségletek hosszú távú tervezése, “Munkáltatók és munkavállalók felkészítése”,
-
Két db. pilotprojekt előkészítése a könnyebb elhelyezkedés és álláskeresés érdekében.
6
-
A perspektivikus tehetséges fiatalok hálózatának kiépítése, valamint azok bevonása a régió fejlesztési folyamataiba,
-
Kommunikáció és disszemináció.
A projekt alapvető mutatói: -
Szakrendezvények és események: nyitó- és záró rendezvény, médiareklámok, szakmai konferencia, foglalkoztatási témájú konferencia, értekezletek (meetingek);
-
Célcsoportokból álló adatbázisok létrehozása: munkáltatói, munkavállalói;
-
Tanulmányok, elemzések, szakanyagok: jogi dokumentumok gyűjteménye, bevált gyakorlatok elemzése, modellkészítés, projektterv, átfogó, analitikus-módszertani és fejlesztési tanulmányok, tananyagok és szakanyagok készítése;
-
Tudástranszferek: szemináriumok, tréningek, pályakezdő fiatalok és a munkáltatók képzése, tanulmányi utak, kerekasztal beszélgetések;
-
Kommunikáció, promóció, PR: a projekt külső megjelenése, web portál, honlap, elektronikus és nyomtatott körlevél, reklámtárgyak (toll, jegyzet, mappa, reklámtáska, post-it, roll up), szórólapok, módszertani kiadványok, informatívjellegű levelek.
Projekt időtartama: 36 hónap, 2011.07.01. - 2014.06.30.
Projekt értéke: 517.419,28 €. A projekt a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 finanszírozásával valósult meg.
Kapcsolat az RRA Mura honlapjával, ahol megtalálhatók a projektről szóló tájékoztatások és események:
http://web.rra-mura.com/page.aspx?top=5&sub=124&title=LAMAPROM,
valamint
kapcsolat a LAMAPROM projekt hivatalos honlapjával.
A LAMAPROM projekt 6. számú munkacsomagja foglalkozik a fiatal tehetségek hálózatának (MMPK) létrehozásával a Muravidéken. A 6. számú munkacsomag megvalósításáért a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. (Regionalna razvojna agencija Mura d.o.o.) a felelős.
7
III.
Muravidéki régió a számok tükrében
A muravidéki statisztikai régió néhány fontos adatát az alábbi táblázatokban és grafikákon ismertetjük, a statisztikai adatok rövid interpretációjával.
Fejlettségi szempontból Muravidék a szlovén statisztikai régiók legvégén helyezkedik el. Számos fiatal a régión kívül folytatja tanulmányait, a régió gyenge gazdasági helyzete miatt pedig csak kevesen térnek vissza, hisz nincs munkahely, mely lehetővé tenné számukra a boldogulást. A munkahelyhiány következményeként egyre nagyobbak a gazdasági nehézségek a régióban, és emiatt a vállalatok felszámolják fejlesztési osztályaikat.
A Muravidéki régió lakosságának száma 2010. évben (2010.7.1.) 119.349, ez Szlovénia összlakosságának 5,82 %-a, a lakosság nemek szerinti megoszlása: 51,32 %-a (61253) nő és 48,68 %-a (58096) férfi1. A lakosság korosztály szerinti megoszlása: 0-14 év közöttiek korcsoport aránya 13,19 %, 15-64 év közöttiek 69,37 % és a 65 évesek valamint idősebbek aránya 17,44 %. A 2010 évre vonatkozó demográfiai adatok természetes népességfogyást mutatnak.
2011. évben (2011.7.1.) a Muravidéki régió népességének száma 119.146 lakos (Szlovén régiók számokban 2013, SURS, 40. old.), amely az összszlovén lakosság (2.052.496) 5,80 %-át képezi. Azonos évben ez a népességi szám is csökkent, ebben az esetben is természetes népességfogyás következtében (lásd: Szlovén régiók számokban 2013. sz., 40. old.).
2012. évben
(2012.7.1.) pedig a Muravidéki régió népességének száma
118.573 lakos, az
összszlovén lakosság (2.056.262) 5,76 %-a képezi.
Belső lakhelyváltoztatások
1
http://pxweb.stat.si/pxweb/Dialog/varval.asp?ma=05C2001S&ti=&path=../Database/Dem_soc/05_prebivalstv o/10_stevilo_preb/10_05C20_prebivalstvo_stat_regije/&lang=2
8
A Szlovén Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: SURS) adatai szerint 2008. évben Muravidékről 3.213 lakos költözött el és 2.549 személy költözött a Muravidéki régióba.
2009. évben Muravidékről 2.177 lakos költözött el és 1.814 személy költözött a Muravidékre. Legtöbben (45,52 %) a Dráva menti Podravska regóba és a központi szlovén régióba (35,28 %), azaz az Osrednjeslovenska régióba, legkevesebb pedig a Zasavska regióba (0,32 %) költözött el.
A Szlovén Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010. évben Muravidékről 2.191 lakos költözött el és 2.166 személy költözött Muravidékre. A 2009 és a 2008 évekhez viszonyítva a régióból elköltözöttek és a régióba érkezettek közötti arány csökken2. A Muravidéki régióból 2010 évben legtöbben (49,66 %) a Podravska regióba és a központi, azaz az Osrednjeslovenska (30,81 %), legkevesebben pedig a Notranjsko-kraška (0,59 %) és a Zasavska (0,73 %) régióba költöztek el.
2011 évben a régiót 2.205 lakos hagyta el, és 2.392 személy költözött Muravidékre. 2011-ben a Muravidéki régióból legtöbben (47,76 %) a Podravska regióba és (32,52 %) a szlovén központi, azaz az Osrednjeslovenska régióba, legkevesebben (0,45 %) pedig a Zasavska régióba költöztek el.
A legutóbbi hozzáférhető adatok, és pedig a 2012. évre azt mutatják, hogy a régióból 2.374 lakos költözött el, és 2.344 személy költözött Muravidékre.
A 2008, 2009, 2010 és 2012. évben a Muravidéki régiót többen hagyták el mint költöztek a régióba, 2011-ben pedig a régióba költözöttek száma magasabb volt.
Költözési régió
Podravska régió Osrednjeslovenska rég. Savinjska régió Gorenjsko régió Obalno-kraško régió Koroška régió Goriško régió
Belső lakhelyváltoztatás 2009-ben Muravidék % ről 991 45,52 768 35,28 123 5,65 54 2,48 75 3,45 36 1,65 24 1,10
Belső lakhelyváltoztatás 2010-ben Muravidék % ről 1088 49,66 675 30,81 112 5,11 91 4,15 76 3,47 36 1,64 32 1,46
2
Belső lakhelyváltoztatás 2011-ben Muravidék % ről 1053 47,76 717 32,52 102 4,63 70 3,17 82 3,72 38 1,72 33 1,50
Belső lakhelyváltoztatás 2012-ben Muravidék % ről 1155 48,65 790 33,28 128 5,39 75 3,16 74 3,12 40 1,68 31 1,31
http://pxweb.stat.si/pxweb/Dialog/varval.asp?ma=05N2004S&ti=&path=../Database/Dem_soc/05_prebivalst vo/40_selitve/10_05N20_notranje/&lang=2
9
Szlovénia DK részére Spodnjeposavska rég. Zasavska régióba Notranjsko-kraška rég. Összesen:
72 15 7 12 2177
3,31 0,69 0,32 0,55 100,00
31 21 16 13 2191
1,41 0,96 0,73 0,59 100,00
55 31 10 14 2205
2,49 1,41 0,45 0,63 100,00
37 17 13 14 2374
Forrás: SURS adatai, saját számítások a SURS adatbázisából. Figyelembe vettük az SZK állampolgárainak és a külföldiek belső lakhelyváltoztatását. http://pxweb.stat.si/pxweb/Dialog/varval.asp?ma=05N2004S&ti=&path=../Database/Dem_soc/05_prebivalstvo/40_selitve /10_05N20_notranje/&lang=2
Képzettségi struktúra A lakosság képzettsége esetén kétévi időszakban megállapítható, hogy a lakosság képzettsége a Muravidéki régióban a szlovéniai átlag alatt van (1 és 2 ábra). Az egyéb statisztikai régióval összevetve a Muravidéki régióban legnagyobb azoknak a lakosoknak az aránya, akik nem képzettek, akik nem teljes általános iskolai végzettséggel vagy általános iskolai végzettséggel rendelkeznek (28,6 % 2011.1.1-én valamint 26,1 % 1.1.2013.1.1-én), valamint legalacsonyabb azoknak a lakosoknak az aránya, akik felső fokú ill. főiskolai végzettséggel rendelkeznek (15,7 % 2011.1.1-én valamint 17,3 % 2013.1.1-én) (lásd: Slovenske regije 2012. sz., 15. old.). Megállapítható, hogy a képesítés nélküli, a nem teljes általános iskolai végzettséggel ill. az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya minden statisztikai régióban csökken, és növekszik a felsőfokú, illetve a főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya.
1.
ábra: Képzettségi fok a régióban a szlovéniai átlaghoz viszonyítva a szlovén átlag alatt van, 2011. január 1.
10
1,56 0,72 0,55 0,59 100,00
25-64 közötti lakosság végzettsége, Szlovénia, 2011. január 1. 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 % 0,0
56,8 55,8
20,8
Stopnja izobrazbe Slovenija
28,6
22,4
Brez izobrazbe, Srednješolska nepopolna izobrazba osnovna šola ali osnovna šola
15,7
Stopnja izobrazbe Pomurska regija
Višja ali visokošolska izobrazba
Forrás: SURS, Slovenske regije v številkah 2012, 15. old. Képzettség nélkül, nem teljes általános iskolai, ill. általános iskolai végzettség
2.
Középiskolai végzettség
Felsőfokú ill. főiskolai végzettség
Képzettségi szint - Szlovénia Képzettségi szint - Muravidék
ábra: Képzettségi szint a régióban a szlovéniai átlaghoz viszonyítva, 2013. január 1.
A 25-64 éves korú lakosság képzettsége, Szlovénia, 2013. január 1. 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 % 0,0
56,8 56,6
18,7
26,1
Stopnja izobrazbe Slovenija
24,4
Brez izobrazbe, Srednješolska nepopolna izobraba osnovna šola ali osnovna šola
17,3
Stopnja izobrazbe Pomurska regija
Višja ali visokošolska izobrazba
Vir: http://www.stat.si/publikacije/pub_regije.asp (Slovenske regije v številkah, 2014, 13. old.) Képzettség nélkül, nem teljes általános iskolai, ill. általános iskolai végzettség
Középiskolai végzettség
Felsőfokú ill. főiskolai végzettség
Bruttó hazai termék (GDP)
11
Képzettségi szint - Szlovénia Képzettségi szint - Muravidék
Egy főre jutó bruttó hazai termék (2009 évben) 11.359 euró, mely messze a 17.295 euró szlovéniai átlag alatt van (Forrás: Slovenske regije v številkah 2012, SURS, 24. old.). 2010 évben az egy főre jutó GDP a Muravidéki régióban 11.445 EUR volt, amely 5.934 EUR-val kevesebb a szlovéniai átlagnál, mely 17.379 EUR-t tett ki. Valamennyi statisztikai régió közül az egy főre jutó GDP a Muravidéki statisztikai régióban a legalacsonyabb (Forrás: Slovenske regije v številkah 2013, SURS 24. old.). Az egy főre jutó GDP 2009-ben, valamint 2010-ben a központi szlovén régióban (osrednjeslovenska regija) volt a legmagasabb. Az egy főre jutó GDP utolsó aktuális adatai 2011 évből származnak, mely a Muravidéki statisztikai régióban 11.948 EUR volt, éspedig 5.662 EUR-val kevesebb a szlovéniai átlagnál, mely 17.610 EUR volt. (Forrás: http://www.stat.si/publikacije/pub_regije.asp, Slovenske regije v številkah 2014, SURS 22. old.). Az egy főre jutó GDP 2011 évben, hasonlóan mint az előző két évben is, a központi szlovén régióban volt a legmagasabb.
A legkisebb béremelkedés 2011 évben Muravidéken3 Szlovéniában a 2011 évi havi átlagbér magasabb volt az előző évhez viszonyítva. Az átlagos havi bruttó bér 1.524,65 euró volt, ez két százalékkal több mint 2010-ben. Az Országos Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint az átlagos havi nettó bér 987,39 euró volt, mégpedig 2,1 százalékkal magasabb mint 2010 évben. A 2010 évhez viszonyítva 2011 évben reálisan 0,2 százalékkal növekedett az átlagos havi bruttó bér, míg az átlagos havi nettó bér 0,3 százalékkal lett magasabb. Az átlagos havi bruttó bér a Muravidéki statisztika régióban (2011 évben) 1.325,62 euró volt, az átlagos havi nettó bér pedig 883,09 euró. Tehát Muravidéken a bérek (bruttó 1.325,62) 200 euróval alacsonyabbak a szlovén átlagnál (bruttó 1.524,65). A legnagyobb bérnövekedés 2011 évben a Notranjsko-kraška statisztikai régióban volt. A 2010 évhez viszonyítva a 2011. évi átlagos havi bruttó bér minden statisztikai régióban megnövekedett, legnagyobb mértékben a Notranjsko-kraška (4,1 %) régióban, valamint Szlovénia délkeleti részén (3,5 %), a legkisebb növekedést a Muravidéki statisztikai régióban (1,2 %) tapasztalhattunk.
Átlagos havibérek4, 2012 3
http://www.stat.si/novica_prikazi.aspx?id=4507
12
Az átlagos havi nettó bér a 2012. évben 991,44 euró (bruttó 1.525,47 euró) volt; a 2011. évhez viszonyított reális csökkenés nettó összege 2,1 %. A Muravidéki statisztikai régióban az átlagos havi nettóbér 891,27 euró (bruttó 1.333,98 euró) volt. Következésképp Muravidéken a bérek 191,49 euróval alacsonyabbak voltak mint a szlovéniai átlag.
Havi átlagbér Szlovéniában és a Muravidéki statisztikai régióban, 2013 A 2013. évi átlagos havibér 997,01 EUR (bruttó 1.523,18 EUR, Szlovénia)5. A Muravidéki statisztikai régióban a nettó átlagos havibér 897,19 euró (bruttó 1336,85 euró) volt. A szlovéniai átlagtól 186,33 euróval volt alacsonyabb.
Aktív népesség, Szlovénia Regisztrált munkanélküliség A regisztrált munkanélküliség a Szlovéniában regisztrált munkanélküliek számát jelenti, azokét a személyekét, akiket a Szlovén Köztársaság Foglalkoztatási Intézetében (Zavodu RS za zaposlovanje) tartanak nyilván. Olyan személyekről van szó, akik a 15-ik életévüket betöltötték, és akik nem idősebbek mint a nyugdíj- és rokkantbiztosításra vonatkozó jogszabály alapján előírt feltétel a nyugdíjjogosultságra, amely a legalacsonyabb társadalombiztosítási időszak után jár, valamint akik teljesítik a munkához szükséges általános egészségügyi feltételeket. Ezen kívül, akik nem állnak munkaviszonyban, nincsenek nyugállományban, nem egyetemisták, diákok, ipari tanulók, illetve akik nem vesznek részt a munkanélküliek képzésében, akik nem tulajdonosai, haszonbérlői ill. használói olyan ingatlanoknak, amelyek megélhetést biztosítanak számukra, akik nem rendelkeznek megélhetésüket biztosító saját forrásokkal, akik rendelkezésre állnak a foglalkoztatásra és akik aktívan keresik az elhelyezkedési lehetőségeket (Bregar, Ograjenšek & Bavdaž, 2004, 121. old.).
Munkanélküliség Szlovéniában Szlovéniában a regisztrált munkanélküliségi ráta 2012 utolsó negyedévében6 12,4-százalék volt ill. 0,8 százalékkal magasabb mint 2012 év július-szeptember hónapokban (lásd az 1. sz. táblázatot); a 4
https://www.stat.si/novica_prikazi.aspx?id=5311 http://pxweb.stat.si/pxweb/Dialog/varval.asp?ma=0701021S&ti=&path=../Database/Dem_soc/07_trg_dela/1 0_place/01_07010_place/&lang=2 6 http://www.stat.si/novica_prikazi.aspx?id=5314 5
13
kereső tevékenységet folytatók 7 száma szeptemberben az augusztushoz viszonyítva szinte nem változott (csupán 103 személlyel csökkent ), valamennyivel csökkent a kereső tevékenységet folytató férfiak száma és megnőtt a kereső tevékenységet folytató nők száma, egyúttal a regisztrált munkanélküli férfiak és nők száma valamelyest csökkent. Egyébként a regisztrált munkanélküli nők százaléka az utolsó negyedévben 13-százalék volt, a férfiaké pedig 11,9 százalék (lásd az 1. sz. táblázatot). Szlovéniában a regisztrált munkanélküliségi ráta 2013 utolsó negyedévében8 13,1 százalék volt, amely 0,7 százalékkal magasabb mint 2012-ben volt. 20149 (III) a regisztrált munkanélküliség 13,9 százalék volt. Ha szemügyre vesszük a 2011-2013 évi utolsó negyedéveinek adatait, a regisztrált munkanélküliség folyamatosan növekedett.
1.
sz. táblázat: A regisztrált munkanélküliségi ráta és a kérdőíves vizsgálat szerinti munkanélküliség összevetése, Szlovénia, 2011-2014 2011 I-III
IV-VI
%
%
Összesen
12,3
11,6
Férfiak
12,0
Nők
12,7
2012 VII-IX X-XII
2013
2014
I-III
IV-VI
VII-IX
X-XII
I-III
%
%
%
%
%
%
%
%
11,5 12,0 12,3
11,6
11,6
12,4
13,5
13,0
12,8
13,1
14,2
14,2 13,9
11,2
10,9 11,3 11,9
11,1
11,0
11,9
13,4
12,5
11,9
12,4
13,7
13,7 13,2
12,1
12,3 12,7 12,7
12,3
12,3
13,0
13,8
13,7
13,8
14,1
14,9
14,8 14,7
%
%
IV-VI VII-IX X-XII
I
II
III
Regisztrációs adatok
Kérdőíves adatok Összesen
8,5
7,8
7,9
8,7
8,6
8,2
9,2
Férfiak
8,6
8,0
7,9
8,2
8,4
7,7
8,5
Nők
8,3
7,5
7,7
9,3
8,8
8,8
10,0
… nincs adat Forrás: SURS
9,6 … 9,1 … 10,1 …
11,1
10,3
9,4
9,6
…
…
…
10,7
9,9
8,4
8,9
…
…
…
10,8 10,7
10,5
…
…
…
11,7
Regisztrált munkanélküliségi ráta, 2012. okt. – dec., 2013. okt. – dec. és 2014. jan. – márc. a statisztikai régiók esetében
7
http://www.stat.si/novica_prikazi.aspx?id=5137 http://www.stat.si/novica_prikazi.aspx?id=6059 9 http://www.stat.si/novica_prikazi.aspx?id=6241 8
14
Az alábbi táblázatban látható, hogy a statisztikai régiók szerinti regisztrált munkanélküliségi ráta Muravidéken a legnagyobb. A táblázatból az is kitűnik, hogy a munkanélküliségi rátának trendje növekszik, (2014) januárban 20,1 % volt, azaz 5,9 % magasabb mint a szlovéniai átlag.
2.sz. táblázat: Regisztrált munkanélküliségi ráta statisztikai régiók szerint, 2012, 2013 in 2014 2012
2013
10
2014
Statisztikai régió
okt.
nov.
dec.
okt.
nov.
dec.
jan.
feb.
márc.
Pomurska/Muravidék
16,5
16,9
18,1
17,2
17,5
18,9
20,1
19,9
18,7
Podravska
13,7
13,7
14,7
14,1
14,2
15,0
16,0
15,8
15,3
Koroška
12,4
12,5
13,3
13,6
13,5
13,9
14,7
14,4
14,0
Savinjska
12,8
13,0
13,7
13,6
13,6
14,2
15,0
14,9
14,7
16,8
17,5
18,6
18,6
18,5
14,4
15,6
16,4
16,4
15,7
Zasavska
15,0
15,1
16,0
Spodnjeposavska
14,0
14,1
15,4
16,7 14,1 14,1
Jugovzhodna Slovenija
13,4
13,4
14,0
14,1
14,2
14,6
15,2
15,1
14,7
Osrednjeslovenska
10,5
10,5
11,1
11,6
11,5
11,9
12,4
12,5
12,3
9,9
9,8
10,0
10,3
10,7
10,8
10,5
Notranjsko - kraška
10,9
11,2
12,0
12,2
12,5
12,8
13,2
13,3
13,0
Goriška
10,8
11,0
11,5
11,8
11,8
11,9
12,4
12,2
12,1
Obalno - kraška
10,5
10,7
11,5
11,9
12,0
12,6
13,3
13,4
13,1
Szlovénia
12,1
12,2
13,0
13,0
13,0
13,5
14,2
14,2
13,9
Gorenjska
9,1
9,2
Forrás: Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatala
2.sz.gráf: Regisztrált munkanélküliek száma statisztikai régiók szerint 2012/2013. dec. 2014. márc. (%-ban)
10
http://www.ess.gov.si/trg_dela/trg_dela_v_stevilkah/stopnja_registrirane_brezposelnosti
15
Obalno-kraška Goriška Notranjsko-kraška Gorenjska Osrednjeslovenska Jugovzhodna Slovenija Spodnjeposavska Zasavska Savinjska Koroška Podravska Pomurska Slovenija 0,0
2,0
4,0 mar.14
6,0
8,0
dec.13
10,0
12,0
14,0
16,0
18,0
20,0
dec.12
Regisztrált munkanélküliség Muravidéken Muravidéknek 2014. márciusában 36.05911 aktív lakosa volt, a regisztrált munkanélküliségi ráta 18,7 %12, ami 4,8 százalékkal magasabb az országosnál (13,9 %).
A Muravidéki régió a legfejletlenebb szlovéniai régiók közé tartozik. Gazdasági tevékenysége a többi szlovéniai régiókhoz viszonyítva, többnyire olyan tevékenységeket jelent, ahol az egy főre jutó hozzáadott érték nagyon alacsony. A muravidéki gazdaságra jellemző az intenzív mezőgazdaság, melynek fejlődését a kiterjedt sík területek teszik lehetővé. A Muravidéki régió a múltban nem lépett az iparosodás felé vezető útra, a dolgozók többsége néhány nagyobb vállalatban helyezkedett el, amelyek többségében a problematikus tevékenységbe sorolhatók. Különösen fejlett a textilipar, az élelmiszer-feldolgozó és a fémfeldolgozó ipar. Az ország többi részéihez viszonyítva Muravidéken gyengén fejlett a szolgáltatási szektor. A régió hosszú évtizedekig az elzárt magyar határ mentén helyezkedett el, és csak a politikai változások a múlt század kilencvenes éveiben lendítették fel 11
http://pxweb.stat.si/pxweb/Dialog/varval.asp?ma=0700931S&ti=&path=../Database/Dem_soc/07_trg_dela/ 05_akt_preb_po_regis_virih/01_07009_aktivno_preb_mesecno/&lang=2 12 http://pxweb.stat.si/pxweb/Dialog/varval.asp?ma=0700950S&ti=&path=../Database/Dem_soc/07_trg_dela/ 05_akt_preb_po_regis_virih/01_07009_aktivno_preb_mesecno/&lang=2
16
bizonyos tevékenységek fejlődését, mint pl. a közlekedés és a turizmus. A turizmus olyan iparág, amely az utóbbi években Muravidéken leggyorsabban fejlődik, hiszen a természeti adottságok lehetővé teszik főként a gyógyturizmus és a falusi turizmus fejlesztését a borutak mentén.13
A régió legnagyobb munkáltatói közé az alábbi vállalatok tartoznak: AHA Moda d.o.o. Murska Sobota, Mura in partnerji d.o.o. Murska Sobota, Arcont d.d. Gornja Radgona, Carthago d.o.o. Odranci, SGP Pomgrad d.o.o. Murska Sobota, Elrad International d.o.o. Gornja Radgona, Panvita Mesna Industrija Radgona d.d. Gornja Radgona, Reflex d.o.o. Gornja Radgona, Farmtech d.o.o Ljutomer, Tovarna kovinske opreme d.o.o. Murska Sobota, Planika Turnišče d.o.o. Turnišče, Radenska d.d. Radenci.
A gazdasági válság miatt 2009 évben a munkanélküliek száma a régióban nagymértékben megnövekedett. Legtöbb személy a Mura és a Pomurka vállalatok csődje miatt vált munkanélkülivé. 2010-ben a létszámuk ismét csökkeni kezdett, és az azonos trend 2011-ben és 2012-ben is folytatódott. 2014 január végén Muravidéken 9.72914 munkanélküli személy volt. A munkanélküliek képzettségi struktúrája Muravidéken igen kedvezőtlen: a munkanélküliek 43,8 % nem rendelkezik szakképzetséggel, 51,6 % tartósan munkanélküli, 22,9 % pedig megváltozott munkaképességű.
Hol állnak rendelkezésre betöltetlen munkahelyek? 2012 évben az előző évhez viszonyítva csökkent a dolgozók iránti kereslet. Messze legnagyobb szükséglet van a dolgozókra az építőiparban és a feldolgozó tevékenységekben, melyek között különösen a fémiparban és az élelmiszeriparban. Munkaerő keresletet tapasztaltunk továbbá a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, az egészségügyben, a szociális védelemben, valamint a közlekedésben és a raktári tevékenységekben. Különösen az őszi hónapokban, az új iskolaév kezdetekor növekedett meg a különféle képzési szakmák iránti kereslet. Legkeresettebbek lesznek (hiányszakmák a munkaerő piacon): óvodapedagógusok és azok helyettesei az óvodákban, szakácsok, pincérek, kőművesek és hasonló szakmák mint pl. száraz építők, stukkó gyártók, ácsok, szobafestők, hegesztők, villanyszerelők, gépjármű és motorkerékpár szerelők és szervizelők, asztalosok stb.
13
http://www.ess.gov.si/_files/385/Trg_dela_Pomurska_regija.pdf http://www.ess.gov.si/trg_dela/aktualno_o_trgu_dela/regijski_trgi_dela 14 http://pxweb.stat.si/pxweb/Dialog/varval.asp?ma=0700950S&ti=&path=../Database/Dem_soc/07_trg_dela/ 05_akt_preb_po_regis_virih/01_07009_aktivno_preb_mesecno/&lang=2
17
A Mura és leányvállalatainak csődje következtében nagyszámú textildolgozó maradt munka nélkül. A kereskedelmi vállalatok átszervezése miatt számos dolgozót elbocsátottak, ezért főként a bolti eladók maradtak munka nélkül, ám mivel új boltokat nyitnak a jelen szakmák iránti kereslet is nagy. A régióban nagy a közgazdasági és a közigazgatási képzettséggel rendelkezők, valamint a gimnáziumi érettségizettek száma. Legtöbb munkanélküli az egyszerű munkák ellátására van.
Munkanélküliség strukturális jellemzői15 A regisztrált munkanélküliség nemek és korosztály szerinti összetétele Muravidéken 2014 májusában a 2013. évhez (december) viszonyítva a regisztrált munkanélküli nők aránya kb. 3,0 %-kal növekedett, így 52,8 % tett ki (2013 évben 49,8 % volt), ez pedig azt jelenti, hogy a munkanélküli férfiak aránya 2013 évhez viszonyítva csökkent. A munkanélküli nők részaránya Muravidéken magasabb a szlovén átlagnál (49,4 %). Az 50 évnél idősebb munkanélküliek aránya Muravidéken a legmagasabb. E korosztályba tartozó munkanélküliek száma 2941 ill. 34,8 % volt (2014 májusában). 2013 évben a regisztrált munkanélküliek száma (50 évesek és idősebbek) 33,4 % (2013, december), tehát 2014-ben (május) a 2013 (decemberéhez) viszonyítva 1,4 százalék volt. 2014 májusában a 25 évnél fiatalabb munkanélküliek száma 936, azaz a muravidéki munkanélküli létszám 11,08 % (3 gráf). Az elmúlt év végén 1.065 munkanélküli 25-évnél fiatalabb személyt tartottunk nyilván (a 2013 évi összmunkanélküliek 11,4 %-a), ez pedig azt mutatja, hogy 2014 évben a munkanélküliség 0,32 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Muravidéken a regisztrált munkanélküli 25-29 év közötti korosztály aránya 2014 májusában 14,26 %. 3.gráf: A muravidéki regisztrált korosztály-struktúra, 2014 május
15
http://www.ess.gov.si/trg_dela/trg_dela_v_stevilkah/registrirana_brezposelnost
18
100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0
11,08 %
14,26 %
19,1 %
20,7 %
15,3 %
19,53 %
10,0 0,0 15 do 24 let 25 do 29 let 30 do 39 let 40 do 49 let 50 do 54 let 55 let in več Forrás: Szlovén Köztársaság Foglalkoztatási Intézete, Munkaerőpiac számokban – regisztrált munkanélküliség
A regisztrált munkanélküliség képzettség szerinti összetétele A foglalkoztatásnál egyik kulcsfontosságú tényező a képzettség. Az alacsony, illetve a nem megfelelő képzettség az egyik legnagyobb akadálya a munkapiacon való sikeres szereplésnek. A aluképzettek hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, mert egyrészt nehezebben jutnak munkához, másrészt pedig az elbocsátások esetén is előtérbe kerülnek. Az álláskereséssel összefüggő próbálkozásaik gyengébbek, hasonlóképpen a képzés és az elköltözés iránti készségük. Kötődnek a hagyományos munkaformákhoz és kerülik a rugalmas foglalkoztatást (Svetlik, 1992 old.: 98).
19
A Muravidéki régióban a regisztrált munkanélküliek képzettségi struktúrája meglehetősen kedvezőtlen. 201416. év (május) végén a régióban összesen 8.442 regisztráltan munkanélküli személy közül 2.938 fő ill. 34,80 %-a nem rendelkezett szakképesítéssel17, ez 6,67 %-kal meghaladja a szlovéniai átlagot (28,13 %). A szakképesítéssel nem rendelkező munkanélküliek létszáma a 2013. évből (december) 1,64 %-ra csökkent (decemberben, 41,98 %) a 2012. évhez viszonyítva (2012 december).
A 4. gráfból kitűnik, hogy a III. és a IV. képzettségi fokozattal rendelkező munkanélküliek száma a 2013. évben, a 2012. évhez viszonyítva, 1,2 százalékkal csökkent 23,6 %-ra.
Az V. képzettségi
fokozattal rendelkező munkanélküliek létszáma a 2012. évhez viszonyítva 1,5 százalékkal magasabb.
2013 év végén 3,5 % VI. képzettségi fokkal, valamint 7,2 %-ot VII+VII. képzettségi fokkal rendelkező munkanélkülit tartottunk nyílván. Mindkét esetben a százalék magasabb mint egy évvel előbb.
4.gráf: Regisztráltan munkanélküli személyek Muravidéken 2012 és 2013 (december) képzettség szerint
16
http://www.ess.gov.si/trg_dela/trg_dela_v_stevilkah/registrirana_brezposelnost I. fokozat: általános iskola – befejezetlen, II. fokozat: általános iskola – befejezett, III. fokozat: rövidebb képzés – USO kiképzési programok, IV. fokozat: szakiskola, V. fokozat: középiskola, VI. fokozat: felsőfokú (I. fokozat), VII. fokozat: egyet. kar, főiskola, művészeti akadémia, VII/2. fokozat: specializáció ill. magisztérium, VIII. fokozat: tudományok doktora. 17
20
100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
2012, dec.
36,9 24,1 22,9
35,1 6,7 6,9
I.
II.
2013, dec. 21,2 22,7
0,7 0,7
III.
IV.
V.
3,4 3,5
VI.
6,4 7,2
0,6 1,2
VII.+VIII. Bolonjski programi
Forrás: Szlovén Köztársaság Foglalkoztatási Intézete, Munkaerőpiac számokban – regisztrált munkanélküliség statisztikai régiók szerint
A regisztrált munkanélküliségi ráta mozgása Mivel a Fiatal tehetségek modellje c. anyagunkban fiatal korcsoportra fókuszálunk, az alábbiakban ismertetünk néhány, erre a korcsoportra vonatkozó, adatot.
A Muravidéki statisztikai régióban 2014 (május) évben a regisztráltan munkanélküli fiatal, 15 - 24 éves korú személyek létszáma 936 volt, amely a muravidéki regisztrált munkanélküliek 11,08 %-át képezi. A regisztrált munkanélküli, 15 - 24 éves korú, fiatalok százaléka 44,6 % (2014 március) volt. A 25 - 29 éves korú regisztrált munkanélküliek aránya 2014. (május) évben a Muravidék összes regisztrált munkanélkülijének 14,26 %-át tette ki, a regisztrált munkanélküliség aránya 26,0% volt (2014 március).
A Muravidéki statisztikai régióban a regisztrált munkanélküliek ötéves korosztályok szerinti aránya 2014 márciusában az alábbi: (15 - 24 éves korúak – 44,6 %, 25 - 29 éves korúak – 26,0 %, 30 – 34 éves korúak – 15,2 %, 35 -39 éves korúak – 11,0 %, 40 - 44 éves korúak - 12,5 %, 45 - 49 éves korúak 14,0 %, 50 - 54 éves korúak – 19,4 %, 55 - 59 éves korúak – 26,9 %, valamint 60 éves és idősebb
21
korúak – 29,0 %)18. Az adatokból láthatjuk, hogy a munkanélküliségi arányok a 29 éves korúak alatti fiatalok esetében és az 50 évnél idősebbek esetében magasak. 2013 (március) évben a regisztrált munkanélküli 15 - 24 éves korú fiatalok aránya 41,9 %, tehát alacsonyabb mint 2014 évben. A 25 - 29 éves korcsoport esetében 2013 (március) 23,2 % volt. Ha megfigyeljük a regisztrált munkanélküli 15 - 24 éves korú fiatalok korcsoportjának arányát Szlovéniában 2014. (március) évben, azt láthatjuk, hogy ez 33,9 % volt, tehát a Muravidéki statisztikai régióban ez az arány 10,7 %-kal magasabb volt. A 25 – 29 éves korúak korcsoportjában a regisztrált munkanélküliek aránya Szlovéniához (20,6 %) hasonlítva 5,4 százalékkal magasabb volt. 2014. (március)19 évben Muravidéken a regisztrált munkanélküliség magasabb volt a nők esetében (21,1 %), mint a férfiakéban, ahol 16,7 % volt. Ha megfigyeljük az országos, tehát a Szlovéniára vonatkozó adatokat, itt a regisztrált munkanélküli nők aránya 2014-ben (május) 14,7 %, a férfiak esetében 13,2 %.
18
http://pxweb.stat.si/pxweb/Database/Dem_soc/07_trg_dela/05_akt_preb_po_regis_virih/01_07009_aktivno _preb_mesecno/01_07009_aktivno_preb_mesecno.asp (Aktív lakosság, regisztráltan munkanélküli személyek és a regisztált munkanélküliség aránya korcsoportok és statisztikai régiók szerint havonta). 19 http://pxweb.stat.si/pxweb/Dialog/varval.asp?ma=0700950S&ti=&path=../Database/Dem_soc/07_trg_dela/0 5_akt_preb_po_regis_virih/01_07009_aktivno_preb_mesecno/&lang=2
22
IV.
Fiatal tehetségek hálózata (MMPK)
MMPK célja Kialakítani egy olyan modellt, amely mozgósítja a régió fiatal perspektivikus szakembereit. A hálózat alapvető célja, hogy a tanulmányait hamarosan ill. már befejező fiatalokat, akik munkanélküliséggel állnak szemben, különféle tevékenységgel segítse a munkaerőpiac fejlesztési folyamataiban maradni. A tehetséges fiatalokat szeretnénk a régióban tartani, felhasználni kreativitásukat és ambícióikat, a csoportmunkára való alkalmasságukat a régió fejlesztése és versenyképessége érdekében, a határon átnyúló hálózat létrehozásával.
Célkitűzések és célcsoportok A MMPK célcsoportjai: -
Helyi önkormányzatok
-
Vállalatok és vállalkozók
-
Diákok, egyetemisták és fiatal diplomások
A LAMAPROM projekt keretében kialakuló fiatal tehetségek hálózatának modelljével szeretnénk hozzájárulni a strukturált munkanélküliségben lévő képzett fiatalok elhelyezkedési esélyeihez. A MMPK részére fontos célcsoportot képezik azok a vállalatok és vállalkozók is, amelyek a fiatal tehetségek részére nem csupán elhelyezkedési lehetőséget jelentenek, hanem bemutatják mind a bevált, mind az eredménytelen gyakorlatokat, valamint ismereteket és gyakorlatokat nyújtanak. A vállalatok és vállalkozók, akiknek szükségük van szakemberekre, alakítják a munkaerőpiacot, a fiatal tehetségek pedig gyakran olyan gondokkal szembesülnek mint ,hogy hogyan segítsék kielégíteni a munkaerőpiac szükségleteit tudásukkal, erőforrásaikkal.
23
A modellben mint célcsoport jelen vannak a helyi önkormányzatok is, melyek arra törekednek, hogy a fiatalok részére esélyt és választási lehetőséget biztosítsanak a régióban, továbbá esélyt a minőségi életre.
Célok, melyeket az MMPK segítségével kívánunk megvalósítani: -
Foglalkoztatást ösztönző környezet létrehozása
-
Növelni a vállalatok és vállalkozók érdeklődését a fiatal perspektivikus szakemberekkel való együttműködés iránt
-
A fiatalok bevonása a helyi önkormányzatok és a gazdaság fejlesztési projektjeibe
-
A tudás átruházása az oktatási intézményekből a gazdaságba
-
Ösztönözni a fiatal tehetségeket, hogy saját környezetükben csatlakozzanak a fejlesztési projektekhez
-
Lehetőséget nyújtani a fiatal tehetségeknek, hogy tanulmányaik befejezését követően elhelyezkedhessenek a hazai régióban.
MMPK modell A szakemberek elköltözése a partneri régiókból gyengíti a regionális gazdaság versenyképességét, az új beruházások régióba történő vonzásának esélyét, melyek javíthatnák a partneri régiók gazdasági helyzetét. A felvetett tények miatt a LAMAPROM projektpartnerek célja ösztönözni a fiatal tehetségeket, hogy térjenek vissza a hazai régióba, és még fontosabb, hogy a fiatal tehetségek teremtsenek kapcsolatot a gazdasági vállalatokkal, melyek a fiatalok részére új kihívásokat biztosíthatnak szakmai fejlődésükhöz. MMPK alakítása A MMPK modell alakulása során kulcsfontosságú: -
a fiatalok korai beazonosítása, akik az egyes régió számára perspektivikus munkaerőt és szakértelmet jelenthetnek
-
a beazonosított fiatal tehetségek motiválása az MMPK-val való együttműködésre
-
a fiatal tehetségekkel kapcsolatos munkaprogram kidolgozása, mely biztosítja egyrészt a fiatalok bekapcsolódásának ösztönzését, másrészt pedig felkelti a régiók gazdasági és nemgazdasági szektorának érdekét a MMPK-vel való együttműködés iránt
24
-
a gazdasági és a nemgazdasági szektorok beazonosítása, melyek érdeklődést tanúsítanak a fiatal tehetségekkel való együttműködés iránt.
MMPK folyamatos feladata a régió szakemberi erőforrásának figyelemmel kísérése és a Fiatal tehetségek beazonosítása, akiknél tanulmányaik során jó eredmények, specifikus ismeretek és a környezettel való együttműködés iránti érdeklődés volt észlelhető. A szakemberi erőforrás figyelemmel kísérése az alábbi partnerekkel való együttműködésben zajlik: -
Muravidéki Regionális Ösztöndíjséma
-
Muravidéki Képzési Alapítvány
-
Muravidéki Középiskolai Intézetek
-
Muravidéki Egyetemisták Klubja és
-
Egyéb szervezetek, egyesületek és intézmények, amelyeknek van vagy a jövőben lesz áttekintése a régió személyzeti/emberi erőforrása felett.
A felsorolt projektekkel, intézményekkel és szervezetekkel való együttműködés során tiszteletben kell tartania a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat. Tehát a partnerek maguk tájékoztatják a célcsoportot az MMPK által nyújtott lehetőségekről. A MMPK felelős a partnerekkel való együttműködésben, szükség szerint műhelyfoglalkozásokat is szervez az érdekeltek számára, ahol bemutatásra kerül az MMPK tevékenysége és a megvalósítandó célok. A Fiatal tehetségek csatlakozása az MMPK-hez önkéntes és költségmentes.
MMPK a tevékenysége népszerűsítése érdekében együttműködik a médiával is, ahol tevékenységét bemutatja és hirdetéseket tesz közzé azzal a céllal, hogy motiválja a célcsoportokat a csatlakozásra, stb. A médiával való együttműködés a rendelkezésre álló forrásoktól ill. a promócióra tervezett költségektől függ és menetközben tervezhető.
A Fiatal tehetségek korai beazonosítása kulcsfontosságú mindenekelőtt a fiatalok pályaorientálása érdekében, és ezzel biztosítjuk a személyzeti/emberi erőforrást az érdekelt és perspektivikus vállalatok részére, valamint a régió munkaerőpiacán a kínálat - kereslet egyeztetése szempontjából.
25
Az MMPK menetközben tájékoztatja a nyilvántartott és csatlakozott tagokat az alábbiakról: -
MMPK tevékenysége
-
Aktuális események az MMPK tevékenysége területén
-
MMPK tagok részére szervezett műhelyfoglalkozások
-
Fejlesztési projektek a régióban
-
Vállalatok és egyéb szervezetek érdeklődése az MMPK tagokkal való együttműködés iránt
-
Ösztöndíj lehetőségek
-
Nemzetközi képzési programok az MMPK tagok részére
-
Érdekes szemináriumok, képzések és események mások szervezésében.
MMPK mint felelős a tagjai számára műhelyfoglalkozásokat és képzéseket szervez további ismeret- és tapasztalatszerzés céljából, melyek a tagok segítségére lesznek a képzés és/vagy életpálya fejlesztés folytatásában. A műhelyfoglalkozások és képzések irányulhatnak általános, de sajátos témakörre is. Többek között az alábbi programokra gondoltunk: -
Projektek előkészítése különféle EU-programokra
-
Projektmunka és projektirányítás
-
Életpálya tervezés
-
Álláskeresés és bemutatkozás a potenciális munkáltatóknál
-
Csoportmunka
-
Kommunikáció
A műhelyfoglalkozások és a képzési programok különböző formában és intenzitással valósíthatók meg. Ezek szervezése a MMPK feladata, amely a műhelyfoglalkozásokat és a képzési programokat saját, illetve külső szakértők igénybevételével valósítja meg.
A tagok új szakismeret- és tapasztalatszerzése iránti gondoskodása mellett az MMPK legfontosabb feladata az együttműködés a partnerszervezetekkel és a gazdasági tényezőkkel. Az MMPK célja ugyanis a tagjai szakismereteinek, szaktudásának promóciója e szaktudások felhasználóinak célcsoportjai felé: -
A regionális gazdasági alanyok,
-
A gazdasági alanyok képviselői (gazdasági és kézműipari kamara)
-
Közintézmények (önkormányzatok, képzési intézmények)
26
-
Fejlesztési ügynökségek
-
A fiatal tehetségekkel való együttműködés iránti egyéb érdeklődők
Annak érdekében, hogy az MMPK megfelelő helyet kapjon a régió életében, és együttműködjön a muravidéki szakemberek fejlesztésére létrehozott egyéb projektekkel és tevékenységekkel, elengedhetetlen egy tartós együttműködési modell kialakítása ezekkel is. Az MMPK maga nem tud elegendő kapcsolatot teremteni a tagjai részére, és tekintettel egyéb projektek meglétére, ez nem is célszerű. Ezért az MMPK-ra úgy kell tekinteni, mint Muravidéken a szakember biztosítás és fejlesztés átfogó rendszerének részére.
Az MMPK formális kinézete és felelőse A fiatal tehetségek hálózatát a LAMAPROM projekt keretében a szlovén projektpartner, a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség
(Regionalna razvojna agencija Mura d.o.o.) készíti el. Az MMPK
dokumentum formában készül, amelyben bemutatásra kerül a LAMAPROM projekt, a célok és a célcsoportok. Ezt követi a Muravidéki régió bemutatása számokban, ahol szemléltetünk a Muravidéki régióra vonatkozó néhány fontos adatot. A dokumentum központi részében kerül bemutatásra a fiatal tehetségek hálózata, mégpedig, hogy milyenek az elképzelések, mely célcsoportoknak szántuk a hálózatot, milyen tevékenységek zajlanak a modell keretében, hogyan helyezkedik el a regionális szférában, stb. Bemutatásra kerülnek a regionális projektek is, melyek tartalmukból, céljaikból, célcsoportjaikból, valamint tevékenységeikből kifolyólag olyan projekteknek azonosítottuk be, melyekkel az MMPK kapcsolatot vehessen fel és tartós együttműködési rendszert alakítson ki.
1. pont A fiatal tehetségek hálózata a LAMAPROM projekt keretében került kidolgozásra, és nem működik mint önálló jogi személy. A fiatal tehetségek hálózatába a beazonosított fiatal tehetségeket vonjuk be.
A bekapcsolódásra
irányuló felhívást azokkal a partnerekkel (Regionális Ösztöndíjséma, Muravidéki Képzési Alapítvány, Vállalkozó kedvvel a vállalkozások világába Muravidéki régióért, Muravidéki Regionális Munkaalap, Egyetemisták Klubja…), együttműködve hajtjuk végre, amelyeknek áttekintése van a régió személyzeti/emberi erőforrás felett illetve más módon működnek együtt a Fiatal Tehetségek
27
Hálózatának célcsoportjával. A csatlakozás minden egyén részére önkéntes lesz és a csatlakozás nem jelent semmiféle költséget.
2. pont A fiatal tehetségek hálózata azzal a céllal létesül, hogy a végzős ill. tanulmányaikat már befejező fiatalok részére, akik nem tudna elhelyezkedni, különféle tevékenységekkel segítse a munkaerőpiac fejlesztési folyamatában való maradásukat. Szeretnénk a régióban tartani a fiatal tehetségeket, felhasználni kreativitásukat és ambícióikat, a közös munkában való részvételüket a régió hasznára és versenyképessége érdekében. A hálózat azzal a céllal létesül, hogy tájékoztasson a LAMAPROPM projekt keretein belül, illetve a régióban megvalósuló eseményekről, tevékenységekről, együttműködésről, kapcsolat felvételékről a hálózati tagok között. Az MMPK székhelye a projekt jogosultjának székhelyen, azaz a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. (Regionalna razvojna agencija Mura d.o.o.) székhelyén, Lendavska ulica 5a, 9000 Murska Sobota van.
3. pont A LAMAPROPM projekten belül létesülő Fiatal tehetségek hálózatával kapcsolatos munka megvalósítására
projektcsoportot
hoztunk
létre.
A
projektcsoportot
projektvezető,
projektkoordinátor, valamint a jogi szakértő, pénzügyi vezető és szakmunkatársak alkotják. Minden egyén a munka bizonyos részét látja el, és együttesen eredményes munkát végeznek.
4. pont A Fiatal tehetségek hálózatának (MMPK) létesítésére és tevékenységére a LAMAPROM projekt keretében pénzeszközöket hagytak jóvá. A forrást a projektcsoport előrelátott munkáinak költségeire, valamint a külső szolgáltatók által végzett tevékenységek költségeire tervezték a projekt időtartalma alatt.
5. pont A Fiatal tehetségek hálózatának (MMPK) felelőse a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. (Regionalna razvojna agencija Mura d.o.o.).
28
Az MMPK keretén belüli tevékenységek 1. A tehetséges fiatalok beazonosítása és motiválása -
a
projektpartnerek
együttműködésével
és
segítségével
(Muravidéki
Regionális
Ösztöndíjséma, Muravidéki Képzési Alapítvány, Muravidéki Középiskolai Intézetek, Muravidéki Egyetemisták Klubja, Vállalkozó kedvvel a vállalkozások világába Muravidéki régióért, stb. …) figyelemmel kísérjük a régió személyzeti/emberi erőforrását, beazonosítjuk és meghívjuk, hogy csatlakozzanak a Fiatal tehetségek hálózatához, -
elkészítjük az MMPK adatbázisát, ill. minden csatlakozni kívánó a közös adatbázisban szerepel, és a csatlakozók listájával valamint adataival segíti a kommunikációt,
-
az MMPK-hoz csatlakozottakat folyamatosan tájékoztatjuk az MMPK aktuális eseményeiről, az MMPK tagjai részére szervezett szemináriumokról, a régió fejlesztési projektjeiről, a figyelemre méltó szemináriumokról, képzésekről, ill. mások által szervezett eseményekről, az ösztöndíjazási lehetőségekről, nemzetközi képzési programokról, melyek rendelkezésre állnak az MMPK tagjai számára.
2. Az MMPK munkaprogram kialakítása és megvalósítása -
az MMPK adatbázisa ill. az MMPK-hoz csatlakozottak adatbázisa alapján határozzák meg a szemináriumok témáit,
-
elkészül a szemináriumok programja tartalmakkal együtt,
-
az MMPK tagjai részére 3 szemináriumot szerveznek,
-
fejlesztési projekt készítése, az MMPK tagok kialakítják a fejlesztési projekttervet regionális szinten folytatott képzési folyamatokra.
3. Az MMPK kapcsolatfelvétele a régió hasonló projektjeivel -
a hasonló projektek beazonosítása során kapcsolatokat veszünk fel és tapasztalatokat cserélünk.
29
Az MMPK bekapcsolódása a régiós keretekbe Hasonló projektek és kezdeményezések a partneri régiókban A Regionális Személyzeti Központ olyan keretformában tervezett, amelyben az iskolákból (középiskola, egyetem) érkező fiatalokat a regionális munkáltatók szükségleteire készítjük fel. Ez pedig azt jelenti, hogy a fiatalok bekapcsolódnak a tevékenységekbe, melyeket a Regionális Személyzeti Központ készít elő egyéb, a gazdaságot támogató regionális alanyokkal együttműködve.
Regionális Ösztöndíjséma (RŠS) a diákokra és az egyetemistákra terjed ki, akiknek a helyi munkáltatók nyújtanak ösztöndíjat. Tanulmányaik, illetve a középiskolai képzésük befejezése végén, amikor már diplomások, illetve középiskolai abszolvensek lesznek, és el szeretnének helyezkedni, azokhoz a vállalatokhoz ill. szervezetekhez irányítják őket, akiktől az ösztöndíjat kapták. Amennyiben az ösztöndíjat nyújtó a szerződéses kötelezettsége ellenére nem szándékozná (ill. nem tudná) az ösztöndíjast elhelyezni, úgy ezt a fiatalt a Regionális Személyzeti Központhoz irányítják. Ott nyilvántartást vezetnek a vállalatok munkaerő szükségleteiről. Amennyiben a fiatal valamelyik vállalat, szervezet tekintetében teljesíti a foglalkoztatási feltételeket, úgy az egyént az adott vállalatba megbeszélésre vezényelik. Amennyiben a fiatal – tekintettel a rendelkezésre álló adatok alapján - nem teljesíti a feltételeket a régióban működő vállalatnál való elhelyezkedésre, úgy az egyén csatlakozik a Regionális Személyzeti Központban folytatott tevékenységek egyikébe.
Vállalatközi Képzési Központ (MIC) a vállalatokkal együttműködve folytat képzést és továbbképzést a régió hiányszakmáinak tekintetében. A MIC szoros kapcsolatban van a Muravidéki Gazdasági Kamarával (PGZ), mely követi a helyi gazdasági trendeket, és a vállalatokkal, a helyi képzési intézményekkel együtt készíti el a közép távú és hosszú távú emberi erőforrás stratégiát a helyi gazdaság részére. A PGZ időszakos kérdőíves felmérést végez a muravidéki általános iskolák végzős diákjai körében arról, hogy milyen szakmát választanának legszívesebben. A kérdőívek valamint a munkáltatók kinyilvánított közép távú és hosszú távú szükségletei alapján elkészíti az általános iskolák végzős diákjainak vágyait és a gazdaság szükségleteit ábrázoló anyagot. A Regionális Személyzeti Központban ilyen vizsgálatok alapján elkészítik az általános iskolákban a perspektivikus szakmák bemutatását, melyek a jövőben elhelyezkedést biztosítanak a fiataloknak a hazai régióban.
30
A MIC tevékenységei mindenekelőtt az emberi erőforrás biztosítását célozzák meg, főként a középiskolai végzettséggel rendelkezők, kevésbe a felsőfokú és a főiskolai végzettséggel rendelkezők esetében.
Muravidéki Gazdasági Kamara a már felvetett feladatok mellett bizonyos tevékenységeket a Regionális Személyzeti Központon belül is szervez és valósít meg. A PGZ pl. szemináriumokat és képzéseket szervez azokra a területekre, amelyek iránt nagy az érdeklődés a régión belül (és amelyek ezekre a képzésekre ill. továbbképzésekre elküldik a dolgozóikat), valamint a potenciális egyéni vállalkozók részére.
Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. (RRA) irányítja a Regionális Ösztöndíjsémát. További szervezetekkel együttműködve segíti szervezni a MIC tevékenységeit. A Mura két program (séma) szerzője, melynek keretében a fiatal tehetségek (főiskolai képzettséggel) beszerezhetik a helyi munkáltatóknál való elhelyezésükhöz szükséges ismereteket és kompetenciákat. Ebben az esetben is a program szervezése a helyi munkáltatók szükségleteitől függ. Az LLL programot a természettudományi – műszaki végzettségű fiataloknak szánták. A jelen program keretében a vállalat bemutatja az innovatív projektet, amelyek keretében igényli a fenti végzettségű fiatalok együttműködését.
A
program
irányítása
keretében
meghatározásra
kerülnek
a
projekt
megvalósításához szükséges ismeretek, szaktudások, valamint a kitűzött célok elérésére alkalmas fiatalok/szakemberek. A folytatás, tekintettel a rendelkezésre álló forrásokra, két változatban kerül megvalósításra. Az első változatban az egyének (gyakornokok) a vállalathoz mennek, ahol a mentorok felügyelete alatt dolgoznak az említett innovatív projektekben. A gyakorlóévesek bérét az LLL programból biztosítják 18 hónapig tartó időszakra. Az egyének kizárólag azokon a feladatokon dolgozhatnak, amelyek a vállalat által ismertetett dokumentációban kerültek meghatározásra. A második változat szerint a külső tanácsadó határozza meg (az innovatív projekt tartalmára való tekintettel), aki a fiatalok csoportját irányítja. Ezek és a vállalat segítségével, amely megadja a megfelelő bemenő adatokat, készítik el a fejlesztési-kutatási projektet (a fejlesztés minden fázisát). A folytatásban megfelelő pályázati kiírást keresnek, amely lehetővé teszi a tervezett tevékenységek társfinanszírozását közpénzekből, illetve EU támogatásokból. Ezt követően kidolgozzák a konkrét projektjavaslatot bizonyos pályázati kiírásra. Amennyiben megnyerik a pályázatot, a munkába bekapcsolódnak a posztgraduális kutatók, akik a fejlesztési-kutatási projektet doktori munka szintjén készítik el. A projekt eredménye technológiailag igényes munka kell hogy legyen. A gyakornokok díját
31
részben a vállalat, részben a fiatal kutatók részére szánt forrásból biztosítják, illetve egyéb rendelkezésre álló közforrásokból, amennyiben ezek rendelkezésre állnak.
Az MMPK elhelyezkedése a régióban Séma: Az MMPK Muravidék regionális pozíciója
KADRI RŠS REGIJSKI KADROVSKI CENTER MMPK
MIC
LLL
RRA
PGZ
organizacija seminarjev in usmerjenih izobraževanj PODJETJA
KADRI – SZAKEMBEREK Regionalni kadrovski center- REGIONÁLIS SZEMÉLYZETI KÖZPONT organizacija seminarjev in usmerjenih izobraževanj - Szemináriumok és szakirányú képzések szervezése Podjetja - VÁLLALATOK
32
Az MMPK működésének forrásai A hatos munkacsomag (melynek felelőse az RRA Mura) a LAMAPROM projekt keretében a muravidéki Fiatal tehetségek hálózatának (MMPK) kiépítésével foglalkozik. A munkacsomag megvalósításáért a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. (Regionalna razvojna agencija Mura d.o.o.) a felelős. A hatos munkacsomag címe »A fiatal tehetségek hálózatának kiépítése és azok bevonása a régió fejlesztési folyamataiba«, a munkacsomag 4 tevékenységből áll (6.1 tevékenység – az MMPK modell kidolgozása, 6.2 tevékenység – az MMPK adatbázis előkészítése, 6.3 tevékenység szeminárium szervezése a releváns fejlesztési témákról, 6.4 tevékenység – Fejlesztési projekt készítése). A tevékenységek megvalósításához szükséges munka költségeit a projekt költségvetéséből finanszírozzák a projekt időtartamára. A projekt költségvetését képezik: az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó források, az országos szintű európai területi politika társfinanszírozására szánt országos költségvetési források, valamint saját forrás. A projekttel kapcsolatos feladatok ellátására projektcsoport létesült, amelyben tervezés és együttműködés, valamint segítségnyújtás zajlik a projekttevékenységek megvalósítása során.
A
projekten folytatott projektcsoportok munkájának költségei a kiadások kategóriájába tartoznak, melyeket személyi költségeknek nevezünk. A projekttel kapcsolatos minden munka, melyet a projektcsoport végez, ebbe a kategóriába tartozik, ám csak a projekt időtartamára. A projekt lezárását követően a projekttel kapcsolatos bármilyen munkára nem áll rendelkezésre semmiféle forrás. A hatos munkacsomag tevékenységeinek elvégzésére külső szolgáltatásokra is terveztünk költségeket. Költségeket terveztünk a 6.3 tevékenységre: A releváns fejlesztési témákra a MMPK résztvevői részére szervezett szemináriumok költsége. A szemináriumokra külső szakembereket is meghívunk, akik ismertetik ill. előadják a témákat, melyeket előzőleg a MMPK részvevői részére szükséges és hasznos témaként tartanak számon. A külső szolgáltatók költségeinek összege a projekt költségvetésében került megállapításra, és csak a projekt időtartamában jogos.
A projekt keretében létesítésre kerül egy internetes portál ill. a LAMAPROM, projekt hivatalos honlapja, ahol bemutatjuk a projekttevékenységeket és az együttműködést a határ menti régió munkaerőpiacán. Az érdeklődők részére a portál szlovén, magyar és angol nyelven lesz elérhető. Az internetes portál létesítéséről és fenntartásáról a magyar projektpartner (Natúrpark Térségfejlesztési
33
Közhasznú Nonprofit Kft.) gondoskodik mint a kettes munkacsomag felelős partnere. A kettes számú munkacsomag címe: ”Virtuális foglalkoztatási kompetencia központ felállítása”. A portál keretében bemutatásra kerül a Fiatal tehetségek hálózata (MMPK), feltöltésre kerülnek a portál látogatói részére hasznos kapcsolatok (intézmények címe a munkajog területéről, munkaügyi intézetek,…), valamint egyéb információk a projekttevékenységekről.
V. A projektek bemutatása a régióban (»amelyekkel a Fiatal Tehetségek Hálózata együttműködik«) 4.1 Regionális Ösztöndíjséma (RŠS) A Muravidéki Regionális Ösztöndíjséma felelőse a Mura Fejlesztési Ügynökség Kft.
A regionális ösztöndíjséma alapvető célja a lehető legnagyobb mértékben egyeztetni a diákok és az egyetemisták pályaválasztását a munkáltatók szakember szükségleteivel, növelni az ösztöndíjazás lehetőségét, mely a képzés befejezését követően lehetővé teszi az azonnali és megfelelő elhelyezkedést, lehetőség biztosítani a hazai környezetben való munkavállalásra, valamint csökkenteni a régió lakosságának képzettségi szinten mutatkozó elmaradását.
A Muravidéki Regionális Ösztöndíjsémával kialakult az ún. „személyzeti ösztöndíj” társfinanszírozási modellje, amely a muravidéki munkáltatók, diákok és egyetemisták részére lehetővé teszi az ösztöndíj társfinanszírozását.
A regionális ösztöndíjséma által a diákok, egyetemisták minden évben megismerkedhetnek azzal, hogy kik az aktív munkáltatók és mely munkakörök lesznek aktuálisak. Ösztöndíjassá válhat minden diák és egyetemista, aki a szeptemberben közzétett nyilvános ösztöndíj-pályázati kiírásra teljes pályázatot nyújt be. Az RRA Mura a pályázott jelöltek adatait továbbítja a Muravidéki Regionális Ösztöndíjséma projektben résztvevő munkáltatók felé. A munkáltatók a projekthez jelentkezéssel csatlakozhatnak, amelyet a Pályázati felhívásra nyújtanak be minden évben legkésőbb márciustól
34
augusztus végéig. A munkáltatók ezt követően a pályázott jelöltek közül kiválasztják a maguk ösztöndíjasait.
A havi ösztöndíj magassága 290 € és 440 € /hó között Azok az ösztöndíjasok, akik a munkáltatónak megfelelnek, a munkáltatóval ún. „személyzeti” szerződést kötnek, mellyel kötelességet vállalnak tanulmányaik ill. képzésük befejezésére és ezáltal a havi ösztöndíj mellett, a képzés befejezését követően, biztosítják maguknak az elhelyezkedést is. A szerződéssel a munkáltatók is kötelezettséget vállalnak, mégpedig, hogy az ösztöndíjas számára munkahelyet biztosítanak, valamint hogy rendszeresen megadják a forrást az ösztöndíjak kifizetéséhez. A havonta kifizetendő ösztöndíj magassága a diákok esetében 290 - 330 euró, az egyetemisták esetében pedig 390 - 440 euró. Az ösztöndíjasok kötelesek visszafizetni az ösztöndíjat, amennyiben tanulmányaikat nem fejezik be, illetve más munkáltatónál helyezkednek el.
Az ösztöndíj felét a munkáltató, a másik felét az RRA Mura Az ösztöndíjhoz szükséges forrás 50%-át a munkáltató biztosítja, a másik felét, a 2008 tanévtől kezdődően, az RRA Mura a Munka- Család- és szociálisügyi Minisztérium eszközei alapján, a jóváhagyott művelettel összhangban, melyet részben az Európai Szociális Alapból támogatnak. A projekt tehát a munkáltatók, az ösztöndíjasok, az RRA Mura és az állam közötti partnerségen alapul.
Mit nyújt az RŠS a diákoknak és az egyetemistáknak Az RŠS a diákok és az egyetemisták részére lehetőséget nyújt arra, hogy ösztöndíjhoz juthassanak olyan szakmák tanulásához, amelyek keresett szakmáknak számítanak a muravidéki munkáltatók körében.
A ösztöndíjazott szakmák: középiskolai program (kőműves, ács, fémformáló, gépésztechnikus, asztalos, gimnáziumi érettségizett, műszerész, stb.); diplomaszerzési és posztgraduális programok (elektrotechnikai mérnöki, informatikai, számítástechnikai, mechatronikai, gépészeti, építőipari, faipari, orvostudomány doktori, fogorvosi, állatorvosi, fizikoterápiás, közgazdasági, jogi programok, stb.)
35
A „személyzeti” ösztöndíj megszerzéséhez a diáknak ill. az egyetemistának először meg kell pályázni az ösztöndíjra kiírt Pályázati felhívást, melyet minden évben szeptember hónapban tesznek közzé. Igény, hogy a pályázat az alábbi feltételeknek feleljen meg: a diák az első évfolyamra történő beiratkozáskor nem lehet 18 évnél idősebb, illetve az egyetemista az első évfolyamra történő beiratkozáskor nem lehet 26 évnél idősebb; beiratkozás abba a képzési programba, szakmát adó programba és egyéb szakirányba történjen, amelyre a munkáltatóknak szüksége van; a diák ill. az egyetemista pályázza meg az ösztöndíjra kiírt pályázati kiírást; a diák ill. az egyetemista nem lehet önfoglalkoztatott és nem lehet nyilvántartva mint munkanélküli személy a Foglalkoztatási Intézet nyilvántartásában.
Az ösztöndíj a diákok esetében legtöbb 330 EUR havonta, az egyetemisták esetében pedig legtöbb 440 EUR havonta.
A pályázati eljárás lefolytatása: a szeptemberben közzétett Pályázati felhívásra benyújtott, szabályosan kitöltött pályázathoz mellékelni kel még: eredeti igazolást a beiratkozásról, igazolást az előző tanév átlagos osztályzatáról, a személyi okirat másolatát.
Az ösztöndíjas kötelezettségei: rendszeres magasabb évfolyamba lépés 12 hónapi, kivételesen 24 hónapi (csak a szülői ill. súlyos egészségügyi okok esetén) felfüggesztési ill. halasztási lehetőség mellett;
minden új tanévben benyújtani a beiratkozásról szóló igazolást és az osztályzatokat;
munkavállalás a munkáltatónál (a munkavállalás minimális időtartama azonos az ösztöndíj nyújtás időtartamával). Az ösztöndíjjal a fiatalok támogatást kapnak iskolai tanulmányaikhoz, elhelyezkednek, időt kapnak a tanuláshoz, a tudáshoz, perspektivikus szakmához juthatnak, valamint muravidéki munkaadónál dolgozhatnak.
Mit nyújt az RŠS a munkáltatóknak A Muravidéki Regionális Ösztöndíjséma olyan projekt, amely megvalósításához az Európai Szociális Alap nyújt támogatást. A muravidéki munkáltatóknak lehetővé teszi az ösztöndíjösszeg felének társfinanszírozását.
36
Az ösztöndíjséma minden tanévben/iskolaévben a diáknak/egyetemistának lehetővé teszi: hogy az ösztöndíj felét számára az RRA Mura, a másik felét pedig a munkáltató (amely bekapcsolódott a projektbe) biztosítja. Az ösztöndíj magassága a diákok esetében legtöbb 330 EUR havonta, az egyetemisták részére pedig legtöbb 440 EUR havonta. Az ösztöndíjat a Regionális Ösztöndíjséma Szabályzatával összhangban számítják ki. Az ösztöndíj összegét novemberben, a szerződés aláírásakor, határozzák meg és évente egyszer egyeztetik, rendszerint a képzés befejezéséig. Az ösztöndíj felét az RRA Mura, a másik felét pedig a munkáltató biztosítja.
Hogy valaki ösztöndíjat nyújtó lehessen: 1.) pályázatot kell benyújtani az ösztöndíjazásra vonatkozó Közfelhívásra 08.31-ig, 2.) Az RRA Mura közzé teszi a Pályázati felhívást a diákok és egyetemisták részére 09.15-ig, 3.) az ösztöndíjat nyújtó 10. 15-ig megkapja a jelentkező diákok és egyetemisták listáját, akik ösztöndíjasok kívánnak lenni, 4.) az ösztöndíjnyújtó 10. 31-ig kiválasztja a pályázatot benyújtó megfelelő ösztöndíjast, 5.) novemberben az ösztöndíjnyújtó aláírja az ösztöndíjazásról szóló szerződést a kiválasztott ösztöndíjassal és az RRA Murával. A szerződés aláírója lehet a helyi önkormányzat is, azonban csak abban az esetben, ha az ösztöndíjat társfinanszírozni kívánja.
Feltétel, melyet a munkáltatónak kell teljesíteni ahhoz, hogy ösztöndíjazó legyen: az ösztöndíjazó székhellyel, illetve üzleti egységgel a Muravidéki régióban rendelkezzen, és meg kell pályáznia az RRA Mura által közzétett Pályázati felhívást.
A társfinanszírozáshoz csatlakozó munkáltató kötelezettségei: szerződéskötés az ösztöndíjassal, amennyiben a munkáltató megfelelő ösztöndíjast választott ki, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatása a befejezett tanulmányait követően. A leggyakrabban ösztöndíjazott szakmák: középiskolai (kőműves, ács, fémformáló, gépésztechnikus, asztalos, szerszámkészítő, gimnáziumi érettségizett, stb.); diplomás/posztgraduális (elektrotechnikai mérnök, informatikus, számítástechnikus, mechatronikus, gépész, építőipari szakember, faipari szakember, orvostudományok doktora, fogorvos, állatorvos, fízioterapeuta, közgazdasági, jogász, stb.).
37
Jogi alapok Jogi alapok: Ösztöndíjazási törvény (ZŠtip), mely az alábbi kapcsolaton található: (http://www.uradnilist.si/1/content?id=113765); a regionális ösztönzési sémáról szóló Szabályzat (http://web.rramura.com/prenosi/Pravilnik_RSS.pdf).
A Kormány 2013.03.13-án elfogadta az új Ösztöndíjazási törvény javaslatát (ZŠtip-1), a törvényt még el kell fogadnia az SZK Országgyűlésének, hatálybalépésének időpontja előreláthatólag 2014.01.01. lesz.
Hasznos kapcsolatok: Pályázati felhívás közzététele a munkáltatók részére: - http://web.rra-mura.com/page.aspx?top=6 Pályázati felhívás közzététele
a diákok
és az egyetemisták
részére
- http://web.rra-
mura.com/page.aspx?top=6&sub=208&title=JAVNI RAZPIS ZA DIJAKE IN %C5%A0TUDENTE
4.2 Muravidéki Képzési Alapítvány (PIF) A Muravidéki Képzési Alapítványt a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség alapította és folytatja elődje (IFP) tevékenységeit.
A Muravidéki Képzési Alapítvány bemutatása Vízió A Muravidéki Képzési Alapítvány víziója (PIF): közelebb hozni a tudást a muravidéki fiatalokhoz és gondoskodni arról, hogy szaktudásukat átadhassák a hazai, muravidéki térségnek, különös hangsúllyal a kölcsönös partneri viszony kiépítésén az egyetemisták és a potenciális munkáltatók között, amely biztosítja az egyetemisták részére a megfelelő elhelyezkedést a hazai régióban és csökkenti az agyelszívást Muravidékről, a munkáltatókat pedig segíti a foglalkoztatásban, illetve egyéb üzleti együttműködésben a fiatal tehetségekkel.
38
Ösztöndíjak: Az intézmény célkitűzése biztosítani a pénzügyi és tanácsadási támogatást a tehetséges egyetemisták és egyéb perspektivikus muravidéki szakemberek számára. A tevékenységek célkitűzése: Közelebb hozni a muravidékiekhez a tudást és megakadályozni az agyelszívást.
A PIF pályázati kiírásokat és társfinanszírozásokat biztosít:
ösztöndíjak tehetséges egyetemisták részére
az adakozók célírányú ösztöndíjai
a külföldi képzés támogatása
képzések és tanácskozások szervezése és támogatása
díjazás
csúcsszakemberek ösztönzésének egyéb formái
Tevékenysége céljainak megvalósításához az alapítvány az alábbiakból gyűjt forrásokat: -
pályázati kiírásokból
-
adományozók által nyújtott adományokból
-
saját munkával
-
egyéb forrásokból
Ösztöndíjak tehetséges egyetemistáknak A PIF alapítvány rendszerint minden évben pályázati kiírást tesz közzé ösztöndíjakra egyszeri pénzügyi ösztönzés formájában a tehetséges egyetemisták részére, akik tanulmányi és szakmai sikereikkel, tudományos kutatási tevékenységeikkel, valamint a hazai régióhoz való kapcsolódásukkal átlagfeletti eredményeket érnek el. Az adományozók célirányú ösztöndíjai A PIF Alapítvány a tevékenységéhez szükséges forrás nagy részét az adományozók adományaiból kapja. Ebből származik az Alapítvány jogosultsága, hogy az Igazgatóságának javaslatot tegyen célirányú ösztöndíj odaítélésére azon szakemberek részére, akiket a szakirányú kereslet értelmében szükségesnek és perspektivikusnak ítélnek meg. Az adományozók a célirányú ösztöndíjakat az adomány arányos részének magasságáig javasolhatják.
39
Külföldi képzések társfinanszírozása Az Alapítvány pénzügyi lehetőségeivel összhangban támogatja a különféle képzési formákat, valamint a fiatal szakemberek egyéb szakmai és tudományos-kutatási tevékenységeit külföldön pl.: külföldi képzések, egyetemistacsere különféle formái, egyetemisták mobilitásai, valamint a tudományos konferenciákon és hasonló eseményeken való részvétel.
Külföldi képzések és tanácskozások szervezése és társfinanszírozása Az Alapítvány közvetlen pénzügyi ösztönzések mellett segíti a diákokat és az egyetemistákat képzések, tanácskozások és hasonló tevékenységek szervezésével is, mint pl.: Fiatalok Muravidék előrehaladásáért Fesztivál. Úgyszintén kedvezményeket biztosít további képzések és konferenciák esetére, mint pl. ingyenes részvétel a minden évben megrendezésre kerülő Muravidéki Akadémia PAZU tudományos konferencián.
Díjazás Az Alapítvány a Muravidéki Akadémiával együttműködésben immár hagyományosan minden évben pályázati kiírást tesz közzé a Muravidéki kutatási díjra, mellyel a folyó évben elkészített legjobb muravidéki diploma- és magiszteri munkát, valamint doktori disszertációt díjazza.
Hasznos kapcsolatok: A Muravidéki Képzési Alapítvány honlapja: - http://www.pif.si
4.3 Muravidéki Vállalatközi Képzési Központ (MIC Pomurje) A MIC Pomurje Szlovéniában az utolsók között alakult. Létrehozásának módja is más volt mint a többi régióban – mivel a régióban nem tudtak megállapodni, 2010 júliusában a Kormány határozattal hozta létre, éspedig mint a Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola (SPTŠ) szervezeti egységeként.
2011
évben kinevezték a MIC vezetőjét Blaž Gerenčert, egyúttal döntést hoztak, hogy nem építenek új létesítményt, hanem inkább az autószerelők, gépészek és szerelők szükségleteire a legkörszerűbb
40
berendezés beszerzésére, főleg az újonnan felhasználható energiahasznosításra összpontosítanak20. Ez követte a Gazdasági Fejlesztési és Technológiai Minisztérium (MGRT) részéről biztosított támogatás ….
Az MGRT határozatot adott ki az európai források odaítéléséről a „Muravidéki Vállalatközi Képzési Központ” szükségleteire. 2012 áprilisában a Gazdasági Fejlesztési és Technológiai Minisztérium az Irányító Hatóság szerepében az Európai Strukturális Alapok és a Kohéziós Alapok részére közvetlenül elfogadta a „Muravidéki
Vállalatközi Képzési Központ” projektet.
A beruházás megvalósításával a Muravidéki Vállalatközi Képzési Központ (MIC) megfelelő helyiséghez jutott, ahol
a vállalatok és a kézműiparosok részére gyakorlati képzést végezhet
(funkcionális képzési programok, kutatásösztönzés alternatív források területén, prototípusok és modellek kidolgozásának fejlesztése
CAD-CAM technológiákkal, anyagkarakterisztikák mérése a
vállalatok szükségleteire, bemutatók). A projekt összértéke 2,06 millió euró, ebből az Európai Regionális Fejlesztési Alap 1,7 millióval járult hozzá. Átépítésre kerül a jelenlegi épület, amelyben új tantermek és műhelyek kapnak helyet, az új technológiai berendezés pedig biztosítja a létesítmény energetikai önellátottságát. A Képzési Központba történő beruházás lehetővé teszi a funkcionális képzést a környezet, a fiatalok, az egyetemisták és a felnőttek részére, ösztönzi az általános iskolák diákjait a szakképzésre és a műszaki képzésre, és hasonlóképpen segíti az újítói és kutatási tevékenységek ösztönzését… áll a minisztérium írásában. Az oktatási folyamat együttműködésének és továbbépítésének, a környezeti szükségletek beazonosításának, valamint a gazdaság tapasztalatai felhasználásának fényében a MIC Pomurje kapcsolatot teremt különféle szervezetekkel mint pl. a Muravidéki Gazdasági Kamara, Muraszombati Területi Kisipari és Vállalkozói Kamara, a Szlovén Foglalkoztatási Intézet Muraszombati Területi Hivatala. stb. A projekt megvalósításáért a közvetítőtestület szerepében az Oktatási, Tudományos, Kulturális és Sportminisztérium a felelős.
20
http://www.p-inf.si/aktualno/pomurje/nastaja-regijski-center-tehniske-kulture/
41
MIC TEVÉKENYSÉGEI21 A MIC tevékenységeit a Szakképzésről és a szakmai képzésről szóló törvény 22 (ZPSI-1) 32. cikke szabályozza. MIC a muraszombati Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola (SPTŠ Murska Sobota) keretében hálózati formában működik, a muravidéki szakközépiskolák és szakiskolák szakmai képzési vertikumában. Minőségi gyakorlati képzést biztosít a munkáltatónál. Ezen kívül a jelöltek a MIC-ben készülhetnek fel a mesteri, a munkavezetői, illetve az üzletvezetői vizsgára, itt kerül sor az OKJ tanfolyamokra, valamint a záróvizsgák és szakmai érettségi vizsgák gyakorlati részének elvégzésére. A MIC-en belül kerül sor a munkafolyamatokban zajló technológiai változásokra való felkészülésre is, amely hozzájárul a régió gazdasága versenyképességének növeléséhez.
A MIC működésének célkitűzése azoknak a tevékenységeknek ellátása, amelyek: a szakemberképzéssel és az új szakismeretek fejlesztésével növekedik a régió gazdasági hatékonysága, és eredményessége, és nem csupán egy-egy vállalaté; lehetővé teszik a különféle tevékenységek egyenletesebb fejlesztését a régióban a szakemberek fejlődése és a szakismeretek átvitelének segítségével; ösztönzik a szakismeretek átvitelét a gyakorlatba; fejlesztik a környezetvédelmi és a környezetbarát programokat; ösztönzik az új munkahelyek létesítését a környezetben és csökkentik a munkanélküliséget; a foglalkoztatottak nagyobb fokú
mobilitását, versenyképességét, és kompetenciáját teszik
lehetővé az élethosszig tartó tanulás keretében; csökkentik a munkanélküliséget; fejlesztik a vállalkozási kedvet; csökkentik a hátrányos helyzetűek szociális kirekesztettségét és veszélyeztetettségét, valamint növelik a hátrányos helyzetű csoportok bevonását a társadalomba.
Hasznos kapcsolatok: Kidolgozásra került a honlap, valamint a Muravidéki MIC 3D multimédiás bemutatása: http://www.second-life.si/micms/; http://www.s-ssts.ms.edus.si/stran/mic
21
A Muravidéki fejlesztéstámogatási intézkedésekről szóló törvény második évi jelentése 2010- 2015 (2011 évben) 22 Lásd: Törvény, az SZK Hivatalos Közlönye 12/1996. sz.
42
4.4 Muravidéki Gazdasági Kamara (PGZ) A Muravidéki Gazdasági Kamara képviseli a régió gazdaságának érdekeit, tanácsadást végez, tájékoztat, üzleti szolgáltatást kínál, valamint a közmeghatalmazás feladatait gyakorolja.
A Muravidéki Gazdasági Kamara feladata fogadni a gazdasági szféra, valamint a tágabb környezet kezdeményezéseit, szükségleteit és javaslatait. A hatékony üzleti környezet kiépítésével, valamint hasonló regionális intézményekkel együttműködve felelőse és irányítója a régió gazdasági fejlesztésének, a regionális esélyek alakítója. A Muravidéki Gazdasági Kamara tagjai a tőke, a bevételek, és a régió foglalkoztatottjainak több mint 70 százalékát képviselik, ennek kapcsán az intézmény a legbefolyásosabb véleményvezető Muravidéken.
A PGZ küldetése összefogni és társítani a régió és szélesebb környezetében gazdálkodó tekintélyes vállalatokat, amelyek tevékenyen kívánnak bekapcsolódni a muravidéki üzleti környezet alakításába.
A kamara víziója a régió legerősebb nem-kormányzati szervezetének maradni, amely egyértelműen és felismerhetően kommunikálja álláspontjait és javaslatait, és amely aktív társadalmi felelősséggel kapcsolódik a régió fejlesztésébe.
A Muravidéki Gazdasági Kamara a vállalatok részére az alábbiakat kínálja fel:
minőségi üzleti információkat az adózások, a pénzügyek, a munkaviszonyok és a törvényhozás területéről,
szemináriumokat és műhelyfoglalkozásokat a munkavállalók képzési és fejlesztési területére,
segítségnyújtás okiratok és igazolások, valamint a szlovén és a külföldi piacon a zavartalan üzlethez szükséges igazolások beszerzésében,
információkat a legújabb törvénymódosításokról és pályázati kiírásokról,
bevált üzleti gyakorlatcserét munkacsoportok, szekciók, bizottságok együttműködésével,
információkat a vállalati promóció érdekében folytatott szolgáltatásokról,
üzleti kapcsolatfelvételek és üzleti-promóciós tevékenységek,
támogatás és együttműködés a szakképzés és szakmai képzés tervezésében,
alternatív vitarendezések (mediáció, döntőbíróság).
43
Hasznos kapcsolat: A Muravidéki Gazdasági Kamara honlapja - http://www.pgz.si/
4.5 Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. (RRA Mura) A
Mura
Regionális
Fejlesztési
Ügynökség
Muravidék
vezető
fejlesztési
intézménye
a
fejlesztésösztönzési feladatok és projektek szempontjából.
Az ügynökség tevékenysége a regionális szintű folyamatos fejlesztésbe és előrehaladásba, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerség ösztönzésére irányul.
Az üzleti célkitűzések gyorsabb
megvalósítása érdekében a regionális gazdaságnak átfogó szakmai, műszaki és adminisztratív támogatást nyújt.
A különféle EU projektekkel kapcsolatos tevékenységekkel ösztönzi a gazdaságot a határon átnyúló együttműködésre is, és ezzel hozzájárul a Muravidék kapcsolatához a tágabb euró övezettel. Tevékenységi területek Gazdasági fejlődés Az RRA Mura együttműködik a vállalatokkal a technológiai és a fejlesztési központok létrehozásában. A kis- és középvállalatoknak pénzügyi ösztönzéseket, információs és tanácsadási szolgáltatásokat kínál, valamint ösztönzi a vállalkozásfejlesztést a vidéken.
Szociális fejlődés Az univerzális ügynökségekkel együttműködve gondoskodik a főiskolai programok kiépítéséről a régióban. A perspektivikus szakembereknek és a tehetséges fiataloknak biztosítja a pénzügyi és tanácsadási támogatást, továbbá lehetővé teszi számukra a vállalatokkal való együttműködést, egyúttal pedig ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok integrálását.
44
Regionális infrastruktúrák fejlesztése Az infrastruktúrák területén az RRA Mura azon fáradozik, hogy a közlekedési kapcsolatok alkalmazkodjanak a gazdaság igényeihez. Együttműködik a gazdasági, információs és kommunális infrastruktúra fejlesztésében, valamint ösztönzi a turisztikai infrastruktúra fejlesztését és a vidék megközelíthetőségét.
Környezet és térség Támogatja a természeti értékek védelmét, a biológiai sokféleség és a táj sokszínűségének megőrzését. Tájékoztatja a nyilvánosságot a környezetbe és a térségbe történő beavatkozásokról, valamint ösztönzi az életminőség szempontjából felmerülő problémák megoldását.
Vidékfejlesztés Feltételeket teremt a vidéki turizmusfejlesztésre és a kiegészítő tevékenységekre. Egybeköti a régió termelő- és feldolgozó tevékenységét, ösztönzi az egészséges táplálkozás elveinek érvényesülését, valamint a földrajzi eredetű védjegy kidolgozását.
Nemzetközi együttműködés Az RRA Mura bekapcsolódott az EU határon átnyúló és transznacionális együttműködés programjaiba. Serkenti a nemzetközi hálózati struktúrák felépítését, valamint ösztönzi Muravidék bekapcsolódását a nemzetközi projektekbe és környezetbe.
Az intézmény legfontosabb szolgáltatásai:
Források beszerzése nemzeti és nemzetközi pályázati kiírások segítségével
Projektdokumentáció készítése
Projektmenedzselés
Egyéni vállalkozó / vállalat regisztrációja
Tájékoztatás
Beruházók keresése
Technológiai tanulmányok és kutatások
45
Az intézmény területei:
Tanácsadási tevékenység
Pénzügyi szolgáltatások
Kutatási tevékenységek
Értékesítés
Képzés
Hasznos kapcsolat: Az RRA Mura honlapja - www.rra-mura.si; www.investpomurje.eu
4.6 Vállalkozó kedvvel a vállalkozások világába 2013 (PVSP) a Muravidéki régióért Vállalkozó kedvvel a vállalkozások világába 2013 (PVSP) tevékenység bemutatása Vállalkozó kedvvel a vállalkozások világába 2013 a főiskolai végzettséggel rendelkező munkanélküli fiatalok vállalkozásának, valamint új munkahelyek létesítésének
ösztönzésére jött létre. A
tevékenység alapvető elképzelése az volt, hogy a nyilvános pályázatokon nyertes résztvevőknek szakmai támogatást és kiképzést nyújtsunk, melyre szükségük lesz a vállalkozói elképzelés működő vállalattá történő fejlesztés során.
A munka tíz résztvevőből álló csoportokban zajlik, akik öt hónapi időszakban, amikor az egyik résztvevő fejlesztési ügynökség alkalmazottai lesznek, mentorok irányításával kifejlesztik üzleti elképzelésüket, elkészítik a vállalatuk alapításához szükséges
üzleti tervet és a vállalkozói
életpályára, illetve jobb elhelyezkedési lehetőségre irányuló kiképzésben részesülnek. Ennek során minden résztvevő célja, hogy a kiképzés befejezését követő egy évben saját vállalatot hozzanak létre, önfoglalkoztatásban dolgozzanak, illetve más munkáltatónál helyezkedjenek el.
46
A tevékenység az Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program 2007-2013 projektbe tartozik, a fejlesztési
prioritás
a vállalkozások
és
a vállalkozók
alkalmazkodásának
ösztönzése,
a
versenyképesség és foglalkoztathatóság érdekében való továbbképzések és képzések előnyben való részesítése. A program értéke 3.888.354 €, a tevékenyég egész Szlovénia területén zajlik és a támogatást az Európai Szociális Alapból (85 %), valamint a Munka- Család- és Szociális ügyek Minisztériumától (15 %) kapja. A program megvalósítási Szerződését 2012. október 24-én a munkacsalád- és szociális ügyek minisztere mag. Andrej Vizjak, valamint a Zagorje-i Regionális Fejlesztési Központ igazgatója Tomo Garantini írták alá. A Regionális Fejlesztési Központ, mint vezető partner ezt követően partneri szerződést kötött az alábbi regionális feljlesztési központokkal: Regionalna razvojna agencija Posavje, Mariborska razvojna agencija, Razvojni center Novo mesto, Regionalna razvojna agencija za Koroško, Regionalni razvojni center Koper, Poslovno podporni center Kranj, Regionalna razvojna agencija Ljubljanske urbane regije, Regionalna razvojna agencija NotranjskoKraške regije, Regionalna razvojna agencija Mura, Regionalna razvojna agencija severne Primorske és Razvojna agencija Savinjske regije.
A tevékenység az első tízzel 2012. év vége felé kezdődött el Zasavjeban, 2013-ban pedig valamennyi szlovéniai régióban, éspedig 24 csoportban. 2013 év végére a programban már 250 fiatal vett részt. A cél, hogy a csatlakozottak legalább 35 százaléka találjon megoldást a fent felvázolt legalább egy foglalkoztatási kiútban.
Az innovatív programot 2010. év vége felé a Zagorje-i Regionális Fejlesztési Központ fejlesztette ki és kezdte megvalósítani a Zagorjei Önkormányzattal való együttműködésben. A jó eredmények következtében a projekt rövid időn belül össz-szlovén projekté fejlődött ki. Amennyiben a program országos szinten is jó eredményekkel jár, úgy a tevékenységet, amely a fiatal munkanélküliek részére kiváló lehetőséget kínál ahhoz, hogy kifejlesszék szaktudásukat és könnyítsék vállalkozói kezdeteiket, a régióknak pedig esélyt ad arra, hogy felgyorsítsák az új vállalatok alapítását és a hazai környezetben tarthassák meg a fiatalokat és az elképzeléseket, a projektet a jövőben is folytatják.
47
Vállalkozó kedvű fiatal Szlovénia - néhány adat a 2013 évben zajló tevékenységről A Vállalkozó kedvvel a vállalkozások világába 2013 c. program, amely a fiataloknak, munkanélkülieknek, képzett személyeknek segíti alakítani saját életpálya útjukat, az egész országban zajlik. A Regionális Fejlesztés Központ, mint a program vezető partnere, két pályázati kiírást tett közzé, Szlovénia többi regionális fejlesztési ügynöksége pedig további tizenegyet. Tehát már 130 fiatal látott hozzá és vizsgálta meg a vállalkozói elképzelését és a mentorok valamint egyéb szakértők segítségével tervezte vállalkozói életpályáját.
A kiválasztási eljárás során a tizenhárom pályázati kiírásra 754 jelölt jelentkezett. A szakbizottságok 407 megbeszélést folytattak le és 130 részvevőt választottak ki; közöttük 90 nőt és 40 férfit. Minden egyes csoport kidolgozta saját profilját a Facebook szociális hálózaton, és jelenleg formálódik a közös profil is, a jövő fiatal vállalkozóinak hálózata, ahol tapasztalatokat, javaslatokat cserélnek,
és
egyezséget kötnek esetleges üzleti együttműködésekről. A 2013. április 24-én Zagorje ob Savi városban szervezett konferencián a fiatal vállalkozók egy sajátos klubot is létrehoztak.
2013-ban 250 álláskeresőnek segítettek vállalkozói elképzeléseik megvalósításában, hiszen a program célkitűzése a főiskolai képzettséggel rendelkező fiatalok kiképzése és foglalkoztatása, valamint új munkahelyek
létesítése a vállalkozásban. A program értéke közel 3,9 millió euró, ennek
85
százalékát az Európai Szociális Alap, a többit a Munka-, Család és Szociálisügyi és esélyegyenlőségi Minisztérium biztosítja. A már kiválasztott és a további 120 jelölt, akiket a következő pályázati kiírás keretében választanak ki, öt hónapi időszakra, míg vállalkozási elképzeléseinek megvalósításával foglalkoznak, a regionális fejlesztési ügynökségnél lesznek munkaviszonyban, ahol ki lettek választva és továbbképzésben vesztnek részt (BSC Kranj, Mariborska RA, RA Savinjske regije, RC Novo mesto, RCR Zagorje, RRA Koroška, RRA Ljubljanske urbane regije, RRA Mura, RRA Notranjsko-Kraške regije, RRA Posavje, RRA Severne Primorske ill. RRC Koper).
Hogyan zajlik a Vállalkozó kedvvel a vállalkozások világába 2013 - Muravidéki régió programhoz történő csatlakozás
48
Nyilvános felhívást tesznek közzé a Vállalkozó kedvvel a vállalkozások világába 2013 c. programtevékenységbe, melyet a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség tesz közzé Muravidék részére (a nyilvános pályázatot megtalálhatja az RRA Mura honlapján). A Nyilvános pályázat tárgya a főiskolai képzettséggel rendelkező muravidéki fiatalok bevonása a PVSP 2013 programba.
Közzétételre kerül a pályázathoz szükséges minden dokumentáció; Nyilvános felhívás a PVSP 2013 – Muravidéki régió programba történő csatlakozásra, valamint formanyomtatványok (1. sz.: Pályázat 2. sz: Kérdőív, 3.sz.: Ajánlattevő nyilatkozata, 4. sz.: Foglalkoztatási szerődés-tervezet) Kapcsolat
a
honlaphoz,
mely
tartalmazza
a
teljes
dokumentációt
-
http://web.rra-
mura.com/page.aspx?top=5&sub=200&title=Podjetno v svet podjetni%C5%A1tva 2013
VI.
A fiatal tehetségek hálózatának működése a projekt bezárását követően
A fiatal tehetségek hálózata a LAMAPROM projekt keretében, a hatos munkacsomagon belül valósul meg, melynek felelőse az RRA Mura. A projekt bezárását követően a tevékenységet az RRA Mura folytatja. A Regionális Személyzeti Központ MMPK létrehozását követően tevékenységét átruházza a Központra ill. egyesíti Központ tevékenységével. A Központ alapvető célkitűzése a Muravidéki intézményekkel történő együttműködésben a munkaerőpiacra érkező szakemberek vizsgálata és azok mielőbbi foglalkoztatása.
VII.
Rövidítések
MMPK
Fiatal tehetségek hálózata
RŠS
Regionális ösztöndíjséma
PIF
Muravidéki Képzési Alapítvány
MIC Pomurje
Muravidéki Vállalatközi Képzési Központ
PGZ
Muravidéki Gazdasági Kamara
PVSP
Vállalkozó kedvvel a vállalkozások világába
49
ESRR
ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap)
RRA Mura
Mura Regionális Fejlesztési Központ Kft.
VIII. Irodalom Bregar, L., Ograjenšek, I., & Bavdaž Kveder, M. (2004). Ekonomska statistika 2000 z dodatkom. Ljubljana: Ekonomska fakulteta. SURS, Slovenske regije v številkah - 2012. http://www.stat.si/doc/pub/REGIJE-2012.pdf (29.3.2012) SURS, Slovenske regije v številkah (Ljubljana, 2013). http://www.stat.si/publikacije/pub_regije.asp SURS, Povprečne mesečne plače, Slovenija, http://www.stat.si/novica_prikazi.aspx?id=4507 SURS, Aktivno prebivalstvo, Slovenija, http://www.stat.si/novica_prikazi.aspx?ID=4697
december marec
2012
2012
– -
končni končni
podatki. podatki.
SURS, Notranje selitev, statistične regije, Slovenija, letno. http://pxweb.stat.si/pxweb/Dialog/varval.asp?ma=05N2004S&ti=&path=../Database/Dem_soc/05_p rebivalstvo/40_selitve/10_05N20_notranje/&lang=2 Svetlik, I. (1992). Zaposlovanje – perspektive, priložnosti, tveganja. Zbornik. Ljubljana: Znanstveno in publicistično središče. ZRSZ, Stopnja registrirane brezposelnosti. Stopnja registrirane brezposelnosti po statističnih regijah, 2001-2012. http://www.ess.gov.si/trg_dela/trg_dela_v_stevilkah/stopnja_registrirane_brezposelnosti Áttekinthető tartalmak: http://pxweb.stat.si/pxweb/Database/Regije/Regije.asp
IX. -
-
Honlapok http://www.imamidejo.si/index.php?t=news&id=1023&l=sl http://www.najdi.si/novica/Krizno-ogledalo/Gospodarstvo/Za-Medpodjetni%C5%A1kiizobra%C5%BEevalni-center-Pomurje-tudi-evropskasredstva/0f5ee44225a26095ce6f6bfb4ea48860 http://www.p-inf.si/aktualno/pomurje/nastaja-regijski-center-tehniske-kulture/
50
