FÜGGETLENSÉG TARTALOM. Isten, Haza, Szabadság!

FÜGGETLENSÉG Isten, Haza, Szabadság!

4. szám

2011. december

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Függetlenségi Csoportjának lapja.

TARTALOM • „JOBBÍTSUK meg magunkat!...” • A Jobbik Szegedi Alapszervezetének rovata - Antiglobalizmus, Rácz Tibor írása • A Jobbik Zsombói Alapszervezetének rovata - A Jobbik és az EU viszonya, Varga Antal írása • ’56-os rovat Pancza István: Ámen! • Zágrábi László: EU ráfizetés számokban

Mónus Áron: Összeesküvés: • A Nietzschei Birodalom Herzl Tivadar célja - 4. rész Szakács Gábor: Rovásírás • a boszniai piramisokban Következő számunk tartalmából: Dr. Halász József: Évente az összes magyar szántóföld értékének háromszorosát rabolja el az EU és a bankrendszer

•

FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! „JOBBÍTSUK meg magunkat!...” Tisztelt Olvasó!

hazai és az EU-s hatalmi rendszernek. Úgy tűnik, az unió előbb fog szétesni, minthogy megjelenjen itthon egy EU-ellenes párt, aki felkészülhetne a változásra. Pedig lett volna erre idő bőven. 1991-ben, még az elhazudott rendszerváltásból kiábrándulva írtam az „Eladott országban” című verset. De az EU gazdasági összeroppanása, az ezt kísérő nyomor, és a háborús uszítás nem temeti maga alá az uralkodó szabadkőműves ideológiát. Kész már a menetrendje a gazdasági összeomlásnak, melyből az új birodalom épül. Mit mondhatnánk Advent idején vezéreinknek innen vidékről mi, függetlenségiek? Készüljetek! Védjétek a magyar érdekeket! Jöjjön létre a kellő arculatváltás a magyar függetlenség védelmében! Készüljetek a változásokra! Készítsétek fel az országot az önellátásra, az árutermelésre, a csere-kereskedelemre! Zrínyi Miklós szavaival: „Csak JOBBÍTSUK meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak, egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!” Szeged, 2011. december Bátki Fazekas Zoltán

Hosszú évtizedek, az ötvenes évek óta nem állt olyan nehéz tél előtt a magyar lakosság, mint most. Az eladósodottság, a munkanélküliség régen látott szegénységet hozott. Milliók számára válik bizonytalanná, vagy kilátástalanná a fűtés, a mindennapi megélhetés megteremtése. Vajon hogyan jutottunk idáig, és miféle kiút lehet ebből a helyzetből? Minden bűnével együtt, a mögöttünk hagyott uniótól működő képes mezőgazdaságot, ipart, egészségügyet, oktatást, infrastruktúrát, kultúrát, művészetet örököltünk. A hősként ünnepelt rendszerváltók, az előnytelen EU-csatlakozás, és a profitra éhes nyugati bankok kifosztották, eladósították hazánkat. A tavalyi választások alkalmából egyedül a Jobbik bíztatta avval választóit, hogy a magyar nemzeti érdekek védelmében kész az EU-ellenes politizálásra. Érdemben ez a mai napig nem valósult meg. Nyilvánvaló, hogy ehhez hozzájárulnak a vezetésen belül nézetkülönbségek, valamint az, hogy parlamenti pártként közvetett módon a Jobbik is elkötelezettje lett a

Eladott országban

Bátki Fazekas Zoltán

Eladott hazámban nincs béke, a véres csatáknak nincs vége, egy új császár beteg terveit, kiválasztott hívek hirdetik.

Lefizetett, süket zenészek kalapáccsal írni merészek, szemüknek sötétség világít, mögöttük hatalom irányít.

Ki látott már ennyi gazembert, titokban mérgezik az embert, művészetünk gyógyító tüze már csak a rombolás eszköze.

Tudatlan kőműves szavára fölépült vérköves rabvára, hamuvá égetett hazákban hajtanak egy közös karámba.

Dallamukért sikító hangok, alkotásnak álcázott tankok, rímtelen, őrült verselések, agyvelőbe hatoló kések.

Idegen közösbe üldözött, nem leli anyját az újszülött, bölcsőjét széttépte korcs kora, nyelvétől megfosztott mostoha.

Szent királyok koronás fejét szemétté szabdalják szerteszét, bepiszkolnak szennyükkel mindent, kitépik belőlünk az Istent!

Végtelenben némán sír az Úr, könnyeitől fénye megfakul, elvesztve teremtő erejét, siratja eladott gyermekét. 1991

Áldott Karácsonyt, BékésÚj Esztendöt!

2

2011. december

FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! A szegedi Jobbik rovata – Antiglobalizmus, Rácz Tibor írása A 2004. május 1-jei csatlakozás során Magyarország nemA globalizáció mai formája -bármennyire erőteljes és megálzeti önrendelkezésének feladásával, előnytelen és igazságtalan líthatatlan folyamatnak tűnik is -könnyen sebezhető, belső gyenfeltételek elfogadásával részévé vált annak az Európai Uniónak, geségei, a gazdaság reálfolyamaitól elszakadt pénzügyi rendszere amelynek irányító hatalmai nem felzárkóztatni akarják az újon- következtében bármikor láncreakciószerűen összeomolhat. nan bekerülteket, hanem befolyási övezetüket kiterjesztve a gloEzért tartjuk meghatározó feladatnak a nemzeti erőforrások bális gazdaság számára fel akarják használni e régió leértékelt megvédését, újrateremtését és gyarapítását. Ezek közé tartozik természeti és humán erőforrásait. a nemzet egészségi állapota (fizikai és mentális A gazdasági együttműködésre igent, a poértelemben), a nemzeti összetartozás (az értéklitikai unióra, a központosított és bürokratikus átadó család, a nemzeti öntudat és a társadalmi államszövetségre nemet mondunk. Amint a szolidaritás), a komplex értelemben vett tudás gazdasági és a társadalmi feltételek, valamint a (a kultúra, a szakmai és a tudományos képvélhetően megváltozó regionális és nemzetközettség, a munkaszervezési kultúra, a technikai zi körülmények lehetővé teszik, népszavazással jártasság, az együttműködési készség), a terkívánjuk elérni az ország kilépését az Európai mőföld (mint európai viszonylatban páratlanul Unióból. A nemzeti érdek képviseletét vállaló erős potenciális gazdasági erő, aminek magyar kormánynak azonban a jelenlegi EU-n belül is tulajdonban tartása a nemzeti szuverenitás kötelessége pl. olyan belső jogszabályok megalalapja), az ivóvízkészlet (néhány évtized múlva kotása és érvényesítése, amelyek megakadályoza legbecsesebb természeti kincs), a közlekedési, zák a termőföld külföldiek általi felvásárlását, az energetikai, és az informatikai infrastruktúra és kezdeményezni kell a csatlakozási feltételek (ami az anyagi értékénél lényegesen nagyobb Rácz Tibor újratárgyalását is. gazdasági értéket tud teremteni és közvetíteni). Ezek teljesítése alól nem adhat felmentést az a tény, hogy Az előzőekben felsoroltak csak akkor érhetők el, ha a társaalapvető érdekeinket a nagy nemzetközi szervezetek által uralt dalmi szereplők, egyének és vállalkozások érvényesülése, érdeke világban kell megvédeni. Történelmünk során nem először van összhangba kerül e nemzetstratégiai célok teljesítésével. Ehhez ez így. Klebelsberg Kunó 1930-ban ekképpen fogalmazott: „Ko- a Jobbik meggyőződése szerint olyan erős államra van szükség, runk a nagy egységek, a mammut intézmények ideje, amelyben amely rendelkezik a közösség érdekeinek érvényesítéséhez szükegy sorsdöntő kérdés elé vagyunk állítva. Vagy beletörődünk séges szabályozó eszközökkel és tulajdonnal. abba a fátumba, hogy mindig elégtelen erővel, egyenlőtlen helyErős állam? vagy Európai Unió? zetben küzd a magyar, vagy elszántan folytatjuk a harcot nemzeRácz Tibor ti balsorsunkkal szemben.” a Jobbik Szegedi Alapszervezetének alelnöke

A szegedi Jobbik rovata – A Jobbik és az EU viszonya, Varga Antal írása A bevezető cikk második részében egy általam korábban a mivel ezzel kapcsolatban kiemelhetik a hazai sajátosságokat. A Töprengő című politikatudományi folyóiratban publikált elem- határon túli magyarság kérdése szintén kulcsfontosságú a Jobbik zésemmel folytatnám, melynek a témája a Jobbik és a soros ma- szempontjából, így megragadták a soros elnökség biztosította gyar EU elnökség. A Jobbik kapcsán az első tisztázandó prob- lehetőségeket, hogy a témában megszólaljanak. Az önálló szemléma az euroszkeptikus párt viszonya az Európai Unióhoz. Az pont megjelenítésére a párt egyik EP képviselője, Szegedi CsaUnióval kapcsolatos kommunikációjukban alapvetően a csatla- nád tett kísérletet áprilisban, amikor élesen támadta a kormányt a sajtóban, amiért az nem használja ki az elnökség kozás hátrányaival és az önrendelkezés kérdéadta lehetőségeket a határon túliak támogatására. seivel foglalkoznak. Már az Európai Parlamenti választásokon való részvétel megindoklása soA Jobbik a Parlamentben is megfogalmazta kritikáját az elnökséggel kapcsolatos két jelentőrán megjelent egy másik tényező is. 2004-óta sebb vitában. A radikálisok részéről Balczó Zoltán Magyarország az Európai Unió tagja, így a Jobértékelte az elmúlt fél évet. Beszédében a kormány bik kényszerpályán mozog, a politikáját tehát e roma-stratégiájával és határon túliak képviseletékeretek között kénytelen folytatni. Gyöngyösi vel kapcsolatos kritikája mellett megjelenik a haMárton országgyűlési képviselő is utal erre a gyományos euroszkeptikus kritika is (pl.: „Brüs�párthoz közel álló barikad.hu-nak adott januszelből irányított szuperállam”). Összegezve, a ár 11-ei interjújában. Itt megtalálható a párt roma-stratégia egyedi képviselete, a határon túli, kommunikációját megalapozó két tényező. valamint a magyar érdekek a Jobbik prioritásai. Az integrációval kapcsolatos elképzelések csoEzek a kérdések kerülnek elsősorban felszínre, Varga Antal portja, illetve a „magyar érdek”, a határon túli kiegészülve a határozottabb kormánypolitika, magyarság képviselete. Ezeket rendre a kormány az Unióval való szembehelyezkedés igényével. A Jobbik a korelképzeléseivel szemben határozza meg a párt – e prioritásbeli mánynál radikálisabb – jobboldali, euroszkeptikus – álláspontot különbségre az általam megkérdezett képviselő is felhívta a fiképvisel következetesen. gyelmet. A romaintegráció kérdése szintén megjelenik GyönVarga Antal gyösi Márton nyilatkozatában. A pártnak a téma napirenden tartása és a vita alakítása, befolyásolása mindenképpen előnyös, a Jobbik Szegedi Alapszervezetének alelnöke

2011. december

3


FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! A Jobbik Zsombói Alapszervezetének rovata Tisztelt Olvasó! Október 21-én, már az 56’-os évfordulóra emlékezve hallgathattuk meg Dr. Halász József előadását. Az előadásra, amely a Függetlenségi Csoport rendezvénye volt, a szegedi Oroszlán utcai székházban került sor. Az előadó szépen emlékezett meg a forradalmat megelőző szegedi eseményekről. Ezt követően éles bírálatát adta az Eu felépítésének és működésének. Bemutatta a témához kapcsolódó, nemrégiben megjelent kiadványait is. Dr. Halász József, aki lapunknak állandó szerzője, befejezésül a magyar Szent Korona Értékrendet méltatta, és állította követendő példaként a közönség elé. Zsombóról heten voltunk ott a nagysikerű előadáson.

sen három darab, fából megmunkált rovástáblát fogunk elhelyeztni a falu három bevezető útszakaszán. Várhatóan - 2012. első nemzeti ünnepén, március 15-én kerül sor a táblák felszentelésére, melyet Gyenes Csaba plébános úr vállalt el. Sajnos a székely-magyar rovásírást, mint magyar vonatkozású, rendkívül fontos kultúrkincsünket kevesen ismerik, ezért a Függetlenség hasábjain is népszerűsítjük majd. Országos szinten két fontos, Jobbikkal kapcsolatos programot emelnék ki. A devizahitel-károsultak megmentéséért szervezett “Az én házam, az én váram!” című őszi aláírásgyűjtő kampányunk jól sikerült. Az ív szövege a következő volt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a devizahiteleket a

Dr. Halász József

Koszorúzás a zsombói kopjafánál

Október 23-án vasárnap, a templomkertben rövid meg- felvétel időpontjában érvényes árfolyamon forintalapú hiemlékezésre került sor, mely után a kopjafánál elhelyeztük tellé váltsák át, és az ezzel járó különbözetet pedig a hitelt a Jobbik helyi szervezetének koszorúját. Délután ellátogat- folyósító banknak kelljen viselnie?”. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy bejelenthetjük: országosan tunk a kiskunmajsai 56’-os múzeumba, és a több mint 450.000 aláírás gyűlt össze másfél kápolnába. Amint azt a helyszínen tapaszhónap alatt, amihez Önök is hozzájárultak. talhattuk, a múzeum üzemel, és jó kezekben A gyűjtésben természetesen a zsombói szervan. A kápolnában Kovács János atya ünnevezet is részt vett. Bízunk benne, hogy ekpi miséje után Pongrácz Gergely, és az 56’kora társadalmi nyomás hatására a kormány os mártírok emléke előtt hajtottunk fejet, és meghátrálásra kényszeríti a bankokat, és hahelyeztük el virágainkat. Nagy örömünkre tározott intézkedéseket hoz a végtörlesztés szolgált, hogy találkozhattunk Schuster Lólehetőségével élni nem tudó devizahitelesek ránttal, és a Nemzeti Front Budapestről érérdekében. kező csapatával. A Jobbik országos kommunikációjában Megdöbbentett minket a hír. Váratlan hatalmas előrelépés a Hazai pálya című, új, hirtelenséggel elhunyt Nagy Biblia Ferenc Nagy Biblia Ferenc kéthavonta megjelenő, ingyenes lap meggazdálkodó, egykori önkormányzati képvijelenése. A képekkel gazdagon illusztrált, színes közéleti selő. Kemény munkája mellett, nehéz időszakban volt a Fidesz helyi alelnöke. Ízig-vérig magyar elkötelezettségű, újság 2 millió példányban jelenik meg. Ezen legnagyobb mindig egyenes, jó embernek ismertük. Nyugodjék béké- példányszámú hazai nyomtatott médium a jobbikos helyi szervezeteken keresztül jut el a lakossághoz. A Hazai Pálya ben! azért jött létre, hogy enyhítsen a Jobbikot övező ellenséges A rovásírással jelzett zsombói helységnévtábla állítás médiaviszonyokon, és hogy az információkat népszerűsíügye is jól halad. Az Összefogás Zsombóért Közhasztő formában juttathassa el a lakossághoz. A visszajelzések nú Egyesülettel és a Zsombói Önkormányzattal közöalapján nagy sikert aratott lap hozzáférhető lesz a Jobbik


4

2011. december

FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság!

Pongrátz Gergely sírjánál

Schuster Lóránttal, a Magyar Nemzeti Front alapító elnökével

utcai standjainál, a párt irodáiban és a lakossági fórumokon is. Zsombói szervezetünk 1200 db újságot kap a központból, így minden bel- és külterületi háztartásba eljut. A külterületre szánt lapokba belekerül a “Függetlenség” aktuális helyi rovata is. Oda egyelőre a teljes lapot nem tudjuk eljuttatni. December 3-án „Zsombói Művészetbarátok Egye-

sülete” néven egyesületté alakult a három éve működő Zsombói Művész Klub. Az egyesület céljai között szerepel a zsombói művészek, és művészetkedvelők összefogása, a helyi alkotó és előadó-művészek, valamint a művészeti iskola tevékenységének támogatása. Céljaik eléréséhez sok sikert kívánunk. Hegedűs Roland

Interjú Gyuris Zsolttal, Zsombó község polgármesterével 1. Nem sokkal a bölcsőde átadás után, új létesítményt avathat- bantartásokat. Pályázatot nyújtunk be egy buszközlekedéssel is tunk Zsombón. Gyuris Zsolt polgármester urat kérdezem, milyen érintett útszakasz teljes felújítására. Erőnkhöz mérten folytatjuk támogatással készült el az új szociális szolgáltató? a kátyúzást. Várhatóan jövőre készülünk el vele. A szennyvízháAz új létesítmény Zsombó Község Önkormányzatának 5 lózat megépítését követően az útfelújítás lesz az önkormányzat legnagyobb feladata. millió Ft-os önerejéből, és a Szegedi Kistérség Többcélú A külterületi utak áltaTársulásának több mint 47 lános állapota a környékbemillió forintos elnyert páli települések úthálózatához lyázati támogatásából valóképest jónak mondható. sult meg. Négy éve folyamatosan növelni tudtuk a rendszeresen 2. Mit takar a szép épükarbantartott utak hosszát. let, milyen tevékenység zajA tavalyi évben a belvíz, lik benne? idén az őszi aszály neheA sikeres projekt részezítette a munkát. Az utak ként az intézményben töbgléderezését a csapadékbek között új informatikai helyzet és a várható fagy és irodai eszközök kaphatfüggvényében tovább folytak helyet. Az épület kívül tatjuk. belül akadály-mentesített, 4. Hosszú ideje zajlik a a működéshez szükséges szennyvízelvezető csatornalegmodernebb elemekkel Fotó: szegedma.hu hálózat kiépítésének elindílett felszerelve. Mostantól Gyuris Zsolt polgármester, B. Nagy László kormánymegbízott, tása. Mit lehet tudni most a ilyen jó körülmények között Rátkai Imre, a Társulás munkaszervezeti vezetője fejleményekről? itt kap helyet a Házi segítségnyújtás, a Szociális étkeztetés, a Gyermekjóléti, és a Családsegítő A támogatási szerződés aláírásra került. A szakértők jelenszolgálat. Szociális szolgáltatónkat a Szegedi Kistérség Többcélú leg a közbeszerzések kiírását készítik elő. A közbeszerzési eljárás Társulás Egyesített Szociális Alapintézménye működteti. idejétől függően a munkakezdés jövő tavasszal, vagy a nyár ele3. Sok olvasónk panaszkodott az egyre leromlottabb helyi út- jén várható. hálózatra. Hogyan kívánnak javítani a helyzeten? 5. Mit üzen lapunk zsombói olvasóinak? A nagyberuházások jelentősen megterhelték anyagi erőforÁldott Karácsonyt, sok boldogságot, biztos jövőt, egyrásainkat. Az általában elöregedett belterületi aszfaltozott úthá- mást segítő, eredményekben gazdag új esztendőt kívánok a lózatra az utóbbi két évben sajnos kevesebbet tudtunk fordítani. zsombóiaknak és a „Függetlenség” minden olvasójának! A legrosszabb állapotú gyűjtő utakon megkezdtük az idei karHegedűs Roland

2011. december

5


FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! ’56-os rovat - Pancza István: Ámen! Csak évekkel később tudtam meg az igazat, vagyis azt, hogy nővéremet 1952-ben nem perforált vakbélgyulladással operálták meg, hanem egészen mással. Sérüléseit olyan esemény okozta, amit még ma is bizalmasan kellene kezelni. Azért adom közre mégis, mert úgy érzem, meg kell ismernünk mindazt, ami 1948tól Rákosi diktatúrája alatt történt 1956-ig, a dicsőséges forradalom és szabadságharc kitöréséig. A történet, - melyet most elolvas az igen tisztelt olvasó- nagyon megrázó. Ha ma történne ehhez hasonló eset, akkor azt hatalmas nyilvánosság övezné. A sajtó, a rádió, a televízió egyébbel sem foglalkozna, mint a megtörtént borzalmakkal. Ez 1952-ben nem így működött. A történetet esetleg a család, egy-két bennfentes nyomozó, rendőr, vagy az ÁVHsok ismerték. Szemtanúi is voltak az eseménynek, de mint írom „csak voltak”. De ne vágjunk a dolgok elé, szép sorjában járjuk végig a történteket. Még csak annyit, hogy több mint 20 évig nyomoztam az ügyben, szép csendesen, de még így is vannak hiányos részek. Ezeket már csak a Jóisten tartja számon azoknak, akiknek szükséges. Ezzel a reggeli személyvonattal főleg a munkába járók utaztak Szegedre, de az utasok között szép számban akadtak diákok is. Ők bejáró diákok voltak, olyanok, akik kollégiumi, vagy albérleti szállás hiányában naponta utaztak a főiskolára, egyetemre. Február vége fele járt, az idő. Még a tél uralkodott, hiszen reggelente fagyott, de a tavaszias napfényben dél felé már a kabátot is ki kellett gombolni. „Hiába, csak tavasz lesz előbb-utóbb”- mondogatták az emberek. Ezen a reggelen is hideg volt. A tócsákban lévő vizek befagytak és a szél is csípősen fújdogált. A személyvonat döcögve haladt az algyői híd fele, mely a Tiszát ívelte át. Kishomok, Kopáncs, Vajhát, Sártó megállók következtek egymás után. Erre mondták annak idején: „minden nagy fánál megáll a vonat”. Ma már csak Kopáncs megálló létezik, a többit megszüntette a MÁV. Sártó megálló után közvetlenül ott volt a híd. Akkor itt még csak ez az egy híd állt. Ezen gurult a vonat és a kocsi is. Ha jött a vonat, akkor a sorompókat lezárták mindkét irányból, és csak a vonat haladt keresztül a hídon, amely csak egy nyomsáv széles volt. Két jármű nem tudott egymás mellett elhaladni. A közúti közlekedés is úgy bonyolódott le, hogy előbb az egyik oldalról engedték a forgalmat, majd lezárták a sorompót, és amikor már az utolsó szekér is áthaladt akkor jöhettek a túloldalról. Ha valaki úgy fogta ki, hogy az orra előtt zárták le a sorompót, bizony 20 percet, fél órát várni kellett. Hát akkor még nem siettek úgy az emberek, mint ma. Ráértek, türelmesen várták, mert más lehetőség nem volt. A híd ma is létezik, de csak vasúti szerelvények haladnak rajta át. Mellette épült az 1970-es évek vége felé egy új közúti híd, ami már kétszer egysávos, igaz ma már a hozzá csatlakozó út a híd mindkét végénél kétszer két sávos, tehát a híd leszűkíti, megakasztja a forgalmat ma is. A szóban forgó vasúti híd töltéstőltöltésig tart, mintegy 800-900 méter hosszú lehet. A híd mindkét végénél egy-egy bakterház állt. A forgalmat vasutasok bonyolították éjjel-nappal. Nyitották zárták a sorompókat, általában két-két vasutas felváltva látta el ezt a feladatot. 1950-től a hidat éjjel-nappal fegyveresen is őrizték. Az őrséget az Államvédelmi Hatóság az ÁVH fegyveresei látták el. Nekik is volt külön bódéjuk, ahol meghúzhatták magukat. A hidat azért őrizték, nehogy valamilyen diverzáns felrobbantsa, vagy kárt tegyen benne. Ezek az ÁVH-sok minden hatalommal rendelkeztek. Ha kellett, bárkit igazoltathattak, vagy megállíthattak, sőt, ha olyan gyanú merült fel, letartóztathatták a gyanús személyeket. Még állandó tűzparancsuk is volt, ami azt jelentette, hogy bárkit lelőhettek, ha a helyzet úgy kívánta. Szóval élet, halál urai voltak és ezzel sokszor éltek is. De térjünk vissza a döcögő személyvonatunkhoz, ami Sártó megálló felé haladt és egyre közeledett az algyői hídhoz. A megálló épülete, a kis bakterház közel állt a hídhoz. Ha a szerelvény megállt, a


gőzmozdony a hídfő mellé, a harmadik, negyedik kocsi pedig a megálló épülete elé került. Most is így állt meg a szerelvény. „Sártó megállóhely”- kiáltotta hangosan a leszálló kalauz, aki szétnézett hátra és előre. Ekkor látta, hogy a mozdonyvezetőhöz odament az egyik ÁVO-s. Beszélt vele, majd a híd felé mutatott. A mozdonyvezető kihajolva szólt hozzá, azután szalutált. A kalauz nem tudta mire vélni a társalgást, de sípjába fújt, felemelte a kezét, és lassan fellépett az egyik kocsi alsó lépcsőjére. Nem jár erre sok utas. Talán hárman szálltak fel a vonatra a megállóban. Csak a környék tanyáiban lakók járnak vonattal Szegedre és vissza. A mozdony nagy püfögéssel indult el a hídra. Ilyenkor a híd vasszerkezete hangos csörömpölő hangot ad, ami félelmetes egy kicsit. A híd közepére érve azonban a vonat hirtelen megállt. Ez nem szokott előfordulni és mindenkinek feltűnt. „Hát biztos oka van ennek is, mint mindennek!”- mondta egy utas hangosan a többiek kérdésére. A vonat úgy állt meg, hogy az utolsó kocsi a híd végétől kb. 30-40 méterre volt. A szolgálatban lévő bakter annyit látott, hogy három ÁVO-s száll fel az utolsó kocsiba. Az itt közlekedő vonatoknak volt egy érdekes tulajdonsága, mégpedig az, hogy a szerelvény utolsó kocsijában csak diákok utaztak. Szinte kisajátították maguknak. Kedvükre mókáztak, vidám hangulatban töltötték az utat Szegedig és délután meg vissza. Ebbe a diákkocsiba szállt fel a három ÁVO-s és benyitottak a kocsi peronjára. A kocsi előterében három, csinos diáklány beszélgetett. Kicsit megrémültek, amikor meglátták a három fegyveres katonát. Be akartak menni az utastérbe, de az egyik ÁVO-s gyorsan odatette a lábát az ajtóhoz. -„Hova, hova az a nagy igyekezet lányok?” - kérdezte, mosolyt próbált varázsolni arra a borostás arcára. - „Beszélgessünk egy kicsit”- mondta a másik és átölelte az egyik lányt. Ez a lány az én nővérem volt. Kitépte magát a katona kezéből és ellökte, úgy, hogy az majdnem elesett. Először nem volt nehéz ellöknie, a fegyveresek láthatóan eléggé italos állapotban voltak. -„Na nézd már a vadmacskát”- ugrott vissza a nővéremnek. Egyből lerántotta róla a kabátot, és a blúzának a felét. A gombok csak úgy potyogtak szanaszét. A másik kettő is nekiesett a lánynak, és a padlóra teperték. A másik két lány így elszabadult és azonnal befutott az utastérbe. Az ajtó nyitva maradt, és váratlanul egy harmadik lány jelent meg, aki nem tudta, hogy mi ez a nagy dulakodás kint. Megrémült és gyorsan becsukta az ajtót. Visítás, kiabálás, aztán csak nyöszörgés, meg durva szavak hallatszottak kintről. Mindenkit elöntött a rémület. Nővérem barátnői olyan sokkot kaptak, hogy meg sem tudtak szólalni. Fiúk is voltak a kocsiban. Az egyik odament az ajtóhoz, hogy kinézzen a felső üveges részen, de egy hangos csörömpöléssel kívülről beverték az üveget és az üveggel együtt betörték a fiú orrát, amely egyből elkezdett vérezni. Többen odaszaladtak és elhozták onnan a fiút. Valaki megszólalt halkan a kocsi hátsó részében: „Szólni kellene a kalauznak, hogy azonnal jöjjön ide”. Mindenki meg volt rémülve és mozdulni sem tudott. Végül az egyik lány gyorsan felállt és kirohant a kocsiból a másik ajtón. Ismét hallatszott a nyöszörgés, egy durva káromkodás, majd fegyvercsörömpölés és csizmadobogás. Mindenki összebújt. A lányok közül többen sírni kezdtek, de csak halkan. A vérző fiú már a harmadik zsebkendőt cserélte, de nem állt el a vérzése. Aztán hirtelen becsapódott a kocsi külső ajtaja és néma csend lett. Pár pillanat múlva a vonat is elindult a hídon. Egy kicsit megnyugodtak. Az egyik fiú odament az ajtóhoz, kinyitotta és felkiáltott: „Őrület, Úr Isten, mi történt?” „Gyertek segítsetek, tiszta vér minden.” Többen odarohantak és amit láttak azt nehéz leírni. A nővérem a padlón feküdt, láthatóan nem volt magánál. Lába szét volt terpesztve, alsó testén nem volt ruha, felső testén összetépve cafatokban lógott minden. A haja teljesen eltakarta az arcát, így azt nem is lehetett látni. Alul minden csupa vér,

6

2011. december

FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! mintha felszakadt volna a hasa. Közben odafurakodott a kalauz. Megrémült a látványtól. - „Azonnal menjen innen mindenki! Nem értitek!”. Hangja ijedt volt és ideges. - „Mi történt itt? „ - kérdezte, mintha nem tudta volna elhinni a nyilvánvalót. Közben a vonat Algyő állomásváltóhoz ért és csattogva, rángatózva fékezni kezdett, és megállt. A kalauz kulcsával bezárta az ajtót, majd a másik ajtón sietve leszállt. - „Algyő, Algyő állomás!” - kiáltotta hangosan, aztán ahogyan csak tudott, a forgalmi iroda felé futott. Két perc múlva egy másik vasutassal tért vissza. Az is megnézte a lányt a kocsi peronján. - „Szörnyű. Ki tette? - kérdezte és zsebkendője után nyúlt. - „Az ÁVO-sok a hídnál”- mondták itt többen. - „Három ÁVO-s jött fel a vonatra, be voltak rúgva… Állítólag.” - tette hozzá a kalauz. - „Mindjárt itt lesznek a mentők és a rendőrség, addig nem nyúlunk semmihez sem.” - „Tanuk vannak?”- kérdezte a másik vasutas. - „Nem tudom. Biztosan látták mások is.” - mondta a kalauz kissé bizonytalanul. Szirénázva megérkeztek a mentők, kicsit később meg a rendőrök. Ők is elindultak, a szerelvény utolsó vagonja felé. Aznap reggel a Békéscsaba felől érkező vonat 45 perc késéssel érkezett Szegedre. Sokan bosszúsak voltak, sokan találgatták, hogy mi történt azzal, akit Algyőn a mentők vittek el a vonatról, de biztosat senki nem tudott. A rendőrök Algyőnél fennmaradtak a vasúti kocsiban és kérdezgették a fiatalokat, hogy ki, mit látott. Felírták a nevüket és az adataikat. Köztük volt a két lány is, akik a nővéremmel együtt álltak a peronon, amikor az ÁVO-sok megjöttek. Mari az egyetemre járt, orvos akart lenni. Magdi az egyik professzor mellett volt asszisztensnő a kémiai tanszéken. Szilvia, aki az ajtót csukta be, és szinte mindent látott, amit a három katona csinált, főiskolás volt, mint a nővérem. A fiú, akinek az orrát beverték, jogi egyetemre járt. Szüleimet úgy délelőtt 10 óra körül tájékoztatták, hogy lányukat baleset érte a reggeli vonaton. Megműtötték a szegedi sebészeti klinikán, és a körülményekhez képest, jól van. Én arra emlékszem, hogy anyám nagyon sírt. Apám egyik barátjának volt teherautója. Megkérték, hogy vigye be őket Szegedre, mert a vonat most ment el. Akkor még makadámút volt Vásárhely és Szeged között, - apám évekkel később mesélte - ami hát csak egy köves út volt. A kocsi majd széthullott, mert a sofőr, mint egy őrült, úgy hajtott. Szegeden az orvos hímelt-hámolt, hogy baleset volt, meg hogy ő nem tud többet. Később kiderült, hogy az ÁVH fenyegette meg, nehogy eljárjon a szája a tettesek személyét illetően. Apám, - ezt is tőle tudom - nekiment az orvosnak, elkapta a torkát és a falhoz szorította. Így az kénytelen volt a titkot elmondani, hogy három ÁVH-s megerőszakolta a nővéremet, brutálisan, és isteni csoda, hogy nem vérzett el, mert olyan jellegű sérüléseket szenvedett, ami nagy vérveszteséggel járt. A rendőrség

2011. december

nem foglalkozott az üggyel. Az adatokat átadta az ÁVH-nak, az ÁVH így saját hatáskörében járt el. Na, ez a saját hatáskör megjelölés érdekes lesz a továbbiakban. Megvilágítja ennek a brutális kommunista fegyveres szervezetnek a működését, és módszereit. Hányszor hallhattunk a német SS katonák könyörtelenségéről. Hát az ÁVH sem maradt el az SS-től, az biztos. Apám két nappal később este csupa sebbel az arcán jött haza. Bal szeme úgy be volt dagadva, hogy nem látott, csupa kék-zöld nyomok voltak rajta, nagyon megijedtem. Anyám nyugtatott, hogy nem kell megijedni. Apám csak megcsúszott az utcán valami jégen, és olyan szerencsétlenül esett el, hogy összetörte magát. Meg hogy rendbe fog jönni, előfordul az ilyesmi. Emlékeztetett, hogy tavaly télen a szomszéd bácsi is úgy elesett, hogy fél évig nem tudott lábra állni. Akkor éjjel anyám kihívta dr. Bakay György sebész főorvost, apám jóbarátját, aki azonnal bevitte apámat a kórházba, és még akkor éjszaka megműtötte. Szegény apám csak hét évvel később mesélte el, hogy mi is történt valójában. A történteket követő napon apám bement az ÁVH parancsnokságára, hogy információkat kapjon az esetről, és hogy tudják-e már a tetteseket. Az ÁVH városi parancsnoka elmondta, hogy nagyon sajnálja az ügyet, de tulajdonképpen nem az Államvédelmi Hatóság illetékes az ügy végleges nyomozásában, hanem a rendőrség, mert egyesek hamisan úgy akarták beállítani az ügyet, mintha a szerencsétlen lányt, a hídnál a szolgálatot teljesítő katonák erőszakolták volna meg. Kiderült azonban, hogy ez szemenszedett hazugság. Egy diáktársa az elkövető, az erőszakolta meg, akinek az orrát a sértett úgy megrúgta a dulakodásban, hogy az két helyen eltört. A parancsnok, aki egy őrnagy volt, ezeket jegyzőkönyv és tanúvallomások alapján állította. Apám felháborodásának adott hangot és kijelentette, hogy ő még ilyen hazugságot életében nem hallott, és követelte hogy azonnal vizsgálják ki az esetet és vonják felelősségre az ÁVH-s gazembereket, akik elkövették ezt a brutális tettet. - „Micsoda!”- üvöltötte az őrnagy, magából kikelve. „Maga kétségbe vonja a Magyar Államvédelmi Hatóság vizsgálatát és megállapításait. Mit képzel maga, mit képzelsz, te szarházi!” Tért át a tegeződésbe az őrnagy és csak úgy piroslott a képe a dühtől. Vörösebb volt az arca, mint a falon lévő vörös zászló, Sztálin és Rákosi képei között. Megnyomott egy gombot az asztalánál, mire két pribék és egy őrmester rontott be az irodába. -„Magyarázzátok már meg ennek a félkegyelműnek - mutatott rá apámra - hogy amit az ÁVH megállapít, az úgy igaz, ahogy van, és aki ezt nem fogadja el, az a proletárhatalom ellensége. Az ellenséget pedig meg kell semmisíteni!” - üvöltött a parancsnok magából kikelve. A két pribék megfogta apámat, és úgy kipenderítették a szobából, hogy a lába sem érte a földet. Bevitték egy helységbe, ahol aztán elkezdték magyarázni az ÁVH igazát. Ütötték, verték ahol csak tudták és érték. Ha elájult, fellocsolták és verték tovább. Nem tudta meddig tartott, mert többször elájult. Csak arra emlékezett, hogy egy cellában tért magához. Megvárták, amíg sötét lesz, és csak akkor, este kilenc után engedték ki, amikor már nem nagyon jártak az emberek. Alig tudott haza vánszorogni. Ekkor

7


FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! láttam én, miután hazaért. Hát így történt az anyám által előadott utcai baleset. Hát mit mondjak, elég síkos volt a jég. Éjszakára azért lett rosszul, mert eltörött bordája tüdővérzést okozott. Ha akkor anyám nem szól Bakay doktornak, apám reggelre elvérzett volna. Az orvosi naplóba valóban ez került beírásra: „…az utca jegén megcsúszva elesett, az útszéli korlát eltörte a jobb negyedik és ötödik bordát, ami sérülést okozott a tüdőn....”. Nem merte az orvos beírni az igazat. Az ÁVH alaposan és biztosan dolgozott. Nem hagyott maga után semmi nyomot vagy tanút. Igen, a tanúk. Itt is volt három tanú. A két lány, aki még kint volt a kocsi peronján a nővéremmel, és a harmadik, aki becsukta a nyitva maradt ajtót. Ő már azt is látta, hogy az első ÁVO-s rajta feküdt a nővéremen. A két első tanú Mari és Magdi. Mindketten látták a három ÁVO-st felszállni a vonatra és azt is, ahogyan leteperik barátnőjüket a padlóra, ahogyan letépik róla a ruháit. A két diáklány szinte mindent tudott az ügyről. Ez bizony nagyon kényes volt, tehát minél gyorsabban cselekedni kellett. Két nappal később Marit egy személyautó ütötte el, amint az egyetem kapuján kilépve át akart menni az úttesten. Állítólag hatalmas erővel gázolták el a lányt, aki a helyszínen meghalt. A rendőrség vizsgálta az ügyet. Azt állapították meg, hogy a fiatal egyetemista lányt azért ütötte el az arra haladó személygépkocsi, mert nem körültekintően lépett le a járdáról. A gépjárművezetőt, aki az ÁVH-nál szolgált, felmentették. Tiszta ügy. Senki sem mert szólni egy mukkot sem. Amikor megtudta, hogy mi történt a lányával, szegény Mari édesanyja beleőrült. Még a temetésen sem tudott ott lenni. Az ideg és elmeklinikára került Szegeden, a Pulcz utcába. Két év múlva engedték haza. Élő halott volt. Csak ült és nem szólt senkihez. Időnként kivitték a kertbe. Ott is csak üldögélt, nézett maga elé, vagy a messzi semmibe. Ilyenkor láttam őt, ha belestem néha a sövényen át. Talán öt évet élt így, aztán csöndesen meghalt. A másik tanú Magdi, Szegeden, mint laboráns dolgozott egy professzor mellett. Az eseményeket követő harmadik napon, a saját ujjába fecskendezett egy igen erős vegyületet, amit kísérleti patkányokon akartak kipróbálni. Állítólag az injekciós tű megcsúszott a kezében, és a tű hegye a védőkesztyűn keresztül Magdi ujjába szaladt. Azonnal szólt a professzornak, aki intézkedett, de mire átszállították a Klinikára, meghalt. Furcsa véletlen. Azt mondták, senki nem volt a helységben, a lány egyedül dolgozott. Itt is volt vizsgálat. A professzort kétezer forintra büntették. Ez akkor nagy pénznek számított, a professzor egyhavi fizetése lehetett. A család itt is szörnyű kínokat élt át, mivel lányukat nemsokkal a fiuk után vesztették el. A fiú húsz évesen maradt hadifogságban a Szovjetunióban. Többen elkezdtek gondolkodni, különösen apám, aki lányától már megtudta, mi történt. Nem kellett hozzá nagy fantázia, hogy levonja a következtetéseket, összeállt a kép. A harmadik tanúról azonban nem tudott senki, csak az ÁVO. Ő volt Szilvia, aki szintén a Tanárképző Főiskolára járt Szegedre, oda, ahova a nővérem is. A harmadik nap reggelén, amikor Szilvia elindult a vasútállomásra, még sötét volt. Az utcasarokra érve eléugrott egy férfi, egy tőr volt a kezében. Elkapta Szilviát, a tőrt a nyaka felé fordította, hogy elvágja vele a torkát. A lány hirtelen úgy ágyékon rúgta a férfit, hogy az egyből kiejtette a kést a kezéből és összecsuklott a fájdalomtól. Ekkor Szilvia felkapta a kést és belevágta a férfiba. Az azonnal elterült a földön. Szilvia gyorsan körülnézett, de nem látott senkit. A férfit belökte a járda melletti árokba, a kést megtörölte és utána dobta, és elfutott az állomásra. Szilviáról tudni kell, hogy a főiskolán testnevelés szakra járt. Erős, magas, kisportolt lány volt, aki nem ijedt meg a saját árnyékától. A vonaton elkérte egy fiú sapkáját, szerzett egy szemüveget, és a WC-ben fiúnak öltözött. Tudta, hogy mindenütt keresni fogják. A táskájában volt a melegítője. Felvette annak nadrágját, a szoknyát pedig a táskába tette. Szegeden, az állomáson látta, hogy több gyanús férfi is figyeli a leszálló utasokat. Sikerült kijutnia az utcára. Mindjárt elment egy szegedi barátnőjéhez, akiről tudta, hogy nagynénje csempész. A nyugati határon jön-megy évek óta, kis


hátizsákjában értékes csempészárukat hozza be, és jó pénzért eladja azokat. Ebből élt. Sikerült még aznap felvenni a kapcsolatot az illető hölggyel, aki a történet hallatán hajlandó volt átvinni a lányt a határon. Szilvia Nyugat-Németországba került. Ott elvégezte az egyetemet, és férjhez ment. Első gyermeke születése után családjával az Egyesült Államokban telepedtek le, ott élt haláláig. Még két gyermeknek adott életet. Egy fittnes klubot alapított, ami nagyon jól ment. 1990-ben egy férfi keresett meg engem, akit Szilvia küldött az USA-ból és átadott nekem egy kis csomagot, melyben egy többoldalas levél volt. Ebben a levélben írta le történetét. Leírta még, hogy eddig nem merte elküldeni ezt az írást, hogy reméli, Magyarországon már szabad ezekről a dolgokról beszélni, meg azt, hogy nekem tudni kell, mi történt a nővéremmel, tudnom kell, hogy neki azért kellett elhagynia Magyarországot 1952-ben, mert meglátta a barátnőjét vérbe fagyva, mert ő tudta, hogy kik tették ezt vele. Ezért támadott rá az a fickó az utcán, akit elintézett. Küldött egy fényképet, amin a nővéremmel együtt látható, és egy személyes emléket, ami szintén a nővéremé volt. Megírta még, hogy halálos beteg, nem sok ideje van hátra. Hallotta, hogy nővérem 1977-ben fiatalon meghalt. Ő most 56 éves, de nem hiszi, hogy megéli a következő évet. Szilvia akkori eltűnése nagy vihart kavart mindenkiben. Mivel anyja, apja még kiskorában meghalt, családja nem volt, csak a nagyszülei. A nagymamája és nagypapája nevelte, náluk lakott. Őket értesítette, hogy életben van. A nagyszülőknél többször jártak az ÁVO-sok, de nem tudtak meg azok sem semmit, mert az értesítést Szilvia csak egy év múlva tette meg, amikor már elült a dolog. Volt itt még egy tanú, akiről majdnem elfelejtkeztem. Apám az eset utáni négy hónappal kapott egy névtelen levelet, melyben ez állt: „Ha akar még megtudni valamit a lánya esetével kapcsolatosan, keresse meg a mozdonyvezetőt, aki azt a vonatot vezette, amelyen ez a szörnyű eset történt. Lehet, hogy először nem fog beszélni, de annyit elárulok, az egyik ÁVO-s beszélt vele mielőtt a vonat a sártói megállóból elindult. ” Egy újabb érdekes kérdés. Mit mondhatott az ÁVO-s a mozdonyvezetőnek? Hát Apám szegény felkereste ezt a mozdonyvezetőt, aki Szegeden lakott. Tényleg nem akart az esetről beszélni, azt mondta, ő nem beszélt az ÁVO-ssal. Apám nem erőltette a dolgot, csak annyit mondott: - „Ha mégis eszébe jut valami, kérem, keressen meg engem” mondta apám és leírta nevét, címét. - „Nem keresem én meg magát, mert nincs mit mondanom az esetről” - mondta a mozdonyvezető. Talán két hét telt el, amikor apám egy borítékot talált a postaládában. Nem volt rajta se bélyeg, se cím, se feladó, de érezni lehetett, hogy a borítékban levélpapír van. Anyám azonnal felbontotta, és ezt olvasta: „Az ÁVO-s azt mondta, álljon meg a szerelvénnyel a híd közepén, mert jelzést kaptak, hogy a vonat hátsó kocsijába diverzánsok vannak, és azokat el kell fogni. Ha a hídon megáll a szerelvény, könnyen meg tudják őket fogni, mert nem tudnak hova menekülni. A vízbe nem tudnak beleugrani, mert a Tisza be van fagyva. Csak a híd két vége fele tudnak kitörni. Ott majd elkapjuk őket. Majd figyeljen hátra, jelezzük, ha elindulhat a vonat. Ez parancs! Érti? Még annyit, hogy kissé ittas volt az ÁVO-s.” Ennyi volt a levélben. „Ezzel is többet tudunk” - mondta apám. Néhány évvel később megmutatta és átadta nekem ezt a levelet. Tehát ilyen ürüg�Pancza István gyel állították meg a vonatot a

8

2011. december

FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! pribékek, a kis szórakozásukhoz. Amikor apám megtudta, hogy Szilvia eltűnt és hogy a házukhoz közeli utcán megtalálták a férfi holttestét, halkan megjegyezte: „Kicsúszott a kezükből a harmadik szemtanú”. Én csak jóval később, akkor értettem meg ezt a mondatot, amikor elmesélte az egész történetet. Azt is elmondta még akkor: „Te fiam még megtudod a nővéred szörnyű történetének egész valóságát, ha a harmadik tanú jelentkezni fog nálad. Mert előbb utóbb jelentkezni fog, ebben biztos vagyok.” És lám, igaza lett apámnak. Nővéremnek, a vele történtek miatt nem lehetett gyermeke. Olyan borzasztó sérüléseket szenvedett akkor, amiktől örökre meddővé vált. Igen fiatalon, 42 éves korában szívinfarktusban hunyt el. Azok, akik a családban ismerték az ő esetét, mind ös�szefüggésbe hozták korai halálával. Én nem tudom. Ezt csak a Jó-

isten tudná megmondani. Egyszer nővéremmel és sógorommal beszélgettünk. Férje megkérdezte nővéremet, mert ő is tudott a dologról: „Mit tudnál tenni azzal a három gazemberrel, akik te veled ezt tették?” - Nővérem egy pillanatig gondolkodott, aztán halkan ennyit mondott: „És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Felállt, megsimogatta férje fejét, egy keresztet rajzolt a homlokára, és kiment a konyhába. „Ez a miatyánk imádságából volt, ugye?” - kérdezte tőlem sógorom, miután magához tért az ámulatból. „Igen.” válaszoltam, majd így folytattam: „És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!” Sógorom csak ennyit mondott még: „Ámen!”

Zágrábi László : EU ráfizetés számokban Számoljunk el az EU-val tisztességes módon.

nes úthasználatot biztosítunk, melynek levonásával az egyenleg gyakorlatilag nulla körüli értéket ad. d.) Az EU csatlakozás miatti bevétel kiesések és többlet költségek számbavétele (2005-re) KIESŐ BEVÉTELEK: (egy évre eső összesen: 687 millió euró 178,5 milliárd forint) TÖBBLET KÖLTSÉG: (egy évre eső összesen: 880,7 millió euró = 229 milliárd forint) A költségvetés helyzete 2004-2006 között 1227 milliárd forinttal, illetve 5053 millió euróval romlik. (2002-es árszinten – HJ)

Ki fizet rá és mennyivel? Az írás tartalmi kivonata: I.) A magyar - EU kapcsolatok eddigi helyzetének értékelése és lehetséges számszerősítése 1.) Az 1994. évi magyar - EU Megállapodás és annak értékelése 2003-ig. a bruttó vámbevételek összege fokozatosan csökkent és 2003-ra már 1364 milliárd forint összegő kiesés jelentkezett (összesen 29 milliárd euró) ezért a 2003-as kiesés: 5614,9 millió euró = 933 milliárd forint (áfával: 1364,3). 2.) Az úthasználati díj (útadó formájában került bevezetésre) elengedésének EU-t támogató hatása. Az úthasználati díjból származó bevétel kiesésünk 1992 és 2003 között összesen 3,5 milliárd euró összegre becsülhető. 3.) Embargó károk és EU ígéretek hatása a délszláv háborúk és embargó rendelkezések az általunk történt viszonylag szigorú betartása során Magyarországot jelentős, több mint 3 milliárd USD összegő kár érte. (Kamatokkal 3 milliárd euro).

2.) Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak és helyzetének valós értékelése. Az európai uniós strukturális alapokból - a társfinanszírozással együtt - 860 milliárd forint, a kohéziós alapból pedig 250300 milliárd forint érhető el Magyarország számára 2004 és 2006 között. 3.) Egyes részterületek értékelése a.) A magyar könyvek jelenlegi 12 %-os ÁFA kulcsa ( tankönyvek jelenlegi 0 % után, lehet 5, de 12 % is.) is súlyosan diszkriminálja a magyar nyelvet, gazdasági oldalról nyelvi-genociddal egyenértékű. b.) A közösségi törvények alkalmazása elsősorban a gyenge közigazgatási képesség miatt okoz majd gondot. A 2004-ben csatlakozó országoknak ezen túlmenően olyan jellegzetes problémáik is vannak - mint például a környezeti állapot -, amelyek megoldása plusz anyagi terhekkel jár. De annak versenyképesség növelő hatása minimális.

II.) A koppenhágai kompromisszum pénzügyi értékelése és összegzése. 1.) Globális számok és azok egyenlege. a.) A várható támogatások bruttó összege. Jó, ha 2004-2006 között összesen 3 milliárd eurót használhatunk fel. b.) Magyarország által teljesítendő befizetések összege. - tagdíj (a GDP 1,12 %-a, kb. 646 millió euró = 168 milliárd forint) - Európai Beruházási Bank alaptőkéje részére 54 millió eurót - az Európai Fejlesztési Alap számára 2005-ben 85 millió eurót - A Szén- és Acélkutatási Alap működéséhez 2006-tól kezdve, négy éven át 9,93 millió euró c.) A befizetések és támogatások nettó összegének meghatározása. Az egyenleg most még 2004-2006 között EU támogatási többletet jelez 1751,5 millió euró értékben (ha csak a tagdíjat vesszük figyelembe – HJ), azonban ebben kb. 550 millió euró összegő támogatás teljesítése minden bizonnyal nem várható, sőt már most biztos. Az EU számára gyakorlatilag szinte ingye-

2011. december

I.) A magyar - EU kapcsolatok eddigi helyzetének értékelése és lehetséges számszerűsítése 1.) Az 1994. évi magyar - EU Megállapodás és annak értékelése 2003-ig. Az EU-val kötött megállapodás lényegét az 1994. évi I. törvény foglalja magába. Ennek értelmében, bár Magyarország már 1990-es évek előtt gyakorlatilag „fejlődő ország státuszt” kapott, vagyis ipari termékeinek nagy része (élelmiszer és érzékeny cikkek kivételével) vámmentesen juthatott be EU piacaira, Magyarországra importált EU-beli ipari termékek viszont vámkötelesek voltak. Ezzel szemben és annak ellenére, hogy Magyarország 1990 óta egy visszaeső fázis után csak 2000 után érte el az 19909


FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! es fejlettség szintjét, miközben EU-országok gazdaságilag fejlőd- baleset veszélye 33-szor akkora, mint vasúton. Az ilyen óriási tek, GDP-jük reálértéke 1989-hez viszonyítva 26,85 %-kal nőtt, forgalomnak közútra történő átterelése a balesetek és halálesevagyis a gazdasági fejlettség szintjének különbsége nőtt! Mind- tek aránytalanul nagy mértékő növekedését idézte elő, nemcsak ezen tények ellenére Magyarországra olyan ütemű és mértékű, Magyarországon, hanem az EU országaiban is. Jellemző ennek valamint olyan egyoldalú vámleépítést kényszeríttetek mely- mértékére, hogy az EU által a közlekedésre vonatkozó Fehér nek következtében a könyve szerint: normális cserearány „Az Európai veszteségen (ami évi Unióban 2000-ben 2 milliárd USD körütöbb mint 40.000 li értékre becsülhető) ember halt meg és felül további irreális több mint 1,7 millió cserearány-veszteember sérült meg séget szenvedtünk közúti balesetekben. el. Ennek mértékét A legveszélyeztetetelemzésünkben a tebb csoport a 14-25 vámleépítés miatt évesek korosztálya, ténylegesen kieső akiknél a közúti balvámbevételek összeeset az elsődleges gében és hatásában A költségvetés vámbevételeinek és az import feltételek módosulása miatti alakulása halálok. Minden hámutattuk ki. Kiemerom emberből egy lendő, hogy ennek következtében is az EU-ból érkező import élete során valamikor megsérül balesetben. A közúti balesetek volumene 1994-től 2003-ig 2,7-szeresére nőtt, ennek ellenére a közvetlenül mérhető költsége 45 milliárd euró körül van. A közvámbevételek bruttó összege (változatlan áron számolva) tizedé- vetett költségek (az áldozatok és családjaik fizikai kárait és lelki re csökkent! sérülését is beleértve) három-négyszer magasabbak ennél. Az A vámleépítés következtében a magyar gazdaságot óriási éves költség 160 milliárd euróra tehető, ami az EU bruttó nemveszteség érte, a bruttó vámbevételek összege fokozatosan csök- zeti termékének (GNP) 2%-a.” kent és 2003-ra már 1364 milliárd forint összegő kiesés jelentkeFentiekből megállapítható, hogy az EU-n belül is csak a mozett ennek következményeként egyrészt nőtt a hazai adóalanyok bilitás a fontos, az áruk szabad áramlása és nem az emberi élet terhe, másrészt kevesebb pénz jutott egészségügyre, nyugdíjra, és annak környezete. Bár az idézett Fehér könyv szerint a helyzet valamint alapvető infrastruktúra-fejlesztésekre. már tarthatatlan és irányváltásra van szükség, számunkra toA fentiekben leírtakat az alábbi adatok szemléltetik: vábbra is a régi „halál és környezet szennyezés” modellje a köA részletes számítás „A költségvetés vámbevételeinek és az telező. Az úthasználati díjból származó bevétel kiesésünk 1992 import feltételek módosulása miatti alakulása” c. táblázatban ta- és 2003 között összesen 3,5 milliárd euró összegre becsülhető, lálható. Ennek jelentős hatása volt a hazai jelenlegi alacsony fog- vagyis ilyen összeggel „támogattuk” az EU-nak az áruk szabad lalkoztatás szintjének alakulásában, mivel az import növekedése áramlását, a valóságban az egyenlőtlen cserét. Az ebből szármahazai munkahelyeket szorított ki. A modell számítása szerint kö- zó további, ennél még súlyosabb, főleg környezeti és szerkezeti zel 455 ezer munkahelyet vesztettünk el. Az OECD adatok sze- probléma, hogy a közúti áruszállítás támogatásával párhuzamorint ez a foglalkoztatottság szintjének (Labor force participation san a vasúttól pénzeszközöket vontak el és ezzel gyakorlatilag a rate) Magyarország számára katasztrofális különbségében is je- környezet kímélőbb vasút hátrányos helyzetét megsokszorozták: lentkezik más országokhoz viszonyítva: (adatok %-ban) - Az állam eddig mintegy 1340 milliárd forint összegő eszközt vont el a vasúttól, gyakorlatilag tönkretette, mert költségvetés helyzetére hivatkozva még az elemi fenntartáshoz szükséges eszközöket sem biztosítottak. 2003-ra is csupán hitelből (e szűkös keret mögött viszont állami garancia áll) képes még a működési költségeit is biztosítani. - A délszláv embargó miatti vasúti hátrányt nem ellensúlyozForrás: OECD ECONOMIC OUTLOOK. No 70. 2001. dec. ták. - Ráadásként pedig a külföldi kamionok szinte ingyen használhatták és használhatják a magyar közutakat. 2.) Az úthasználati díj (útadó formájában került bevezetésre) elengedésének EU-t támogató hatása. - Mindezek tetejére pedig az állam által szánt-szándékkal Az EU illetékesei írásban rögzítették, hogy a Magyarorszá- tönkre tett vasutat, ezek után nyilvánvalóan potom pénzért prigon áthaladó kamionok után 3 Ft/tonnakilométer díjat fizetnek, vatizálni akarják, ami alatt a külföldieknek való eladása értendő. amelyet minden évben a Ft/ECU árfolyamváltozással arányosan A hivatkozott KÜM EU anyag 58. oldal: „Az unió vasútpolitikáemelhetünk. Különféle manőverekkel azonban elérték azt, hogy jának egyik sarokköve ezért a vasúttársaságok „államtalanítása.” elkerüljék az általunk nyújtott szolgáltatás alóli tényleges fizetést, Ezt annak ellenére programként kezelik, hogy az angol vasutak valamint annak valorizálását. Ez gyakorlatilag a magyar - EU privatizációja csúfosan megbukott, a profit hajhászása miatt a külgazdasági kapcsolatok olyan támogatását jelentette, amely- pályák karbantartásának elhanyagolása következtében a tömegnek következtében a cserearány veszteségünk tovább nőtt, sőt balesetek mindennapossá váltak stb. ez jelentős környezeti és többlet balesetekből származó emberi A részletes számítást a „Magyarországra érkező külföldi teáldozatokkal is járt. Ismert, hogy a közúton történő áruszállítás hergépkocsik útadója” és a „2004-2006 közötti útadó elszámolás


10

2011. december

FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! (2002. évi áron)” c. táblázatokban mutatjuk be.

2006 között ötmilliárd eurót tesz ki a Magyarország számára leköthető pénz, amelyből az unió eddigi bővítési tapasztalatai szerint hárommilliárd eurót használ fel az ország.” (2003.03.21. FigyelőNet. MTI-ECO) Tehát jó, ha 2004-2006 között összesen 3 milliárd eurót használhatunk fel, vagyis végeredményben csak ennyivel számolhatunk. b.) Magyarország által teljesítendő befizetések összege. A kiadvány szerint (8. táblázat 146. oldal) Magyarország hozzájárulása az EU-költségvetéshez egyértelmően került meghatározásra és annak befizetése szinte automatikus, késedelem mentesen történik és érdemben az összege sem változhat. Azonban ez nem tartalmazza a kormány által Magyarország számára vállalt összes kötelezettséget, mert kiadvány 153-154 oldalán további visszavonhatatlan befizetési kötelezettségek szerepelnek: - Európai Beruházási Bank alaptőkéje részére 54 millió eurót kell befizetni 2004-től kezdve hat éven át. - Az Európai Fejlesztési Alap számára 2005-ben 85 millió eurót kell beadni, főleg fejlődő országok megsegítésére. Ez teljesen alaptalan kötelezettség, mert nem volt gyarmatunk és gyakorlatilag közvetlenül már nem is kereskedünk a fejlődő országokkal. Gyakorlatilag az összes fejlődő országokkal való piacainkat az EU országbeli közvetítők kaparintották meg. - A Szén- és Acélkutatási Alap működéséhez 9,93 millió eurót kell befizetni 2006-tól kezdve, négy éven át. c.) A befizetések és támogatások nettó összegének meghatározása. Az általunk összeállított 4. számú táblázatban vetettük össze a befizetések és támogatások fentiekben levezetett egyenlegét. Ez az egyenleg most még 2004-2006 között EU támogatási többletet jelez 1751,5 millió euró értékben, azonban ebben kb. 550 millió euró összegő támogatás teljesítése minden bizonnyal nem várható, sőt már most biztos. Így most gyakorlatilag 1200 millió eurónál állunk. Azonban itt figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarországon át az EU számára gyakorlatilag szinte ingyenes út-használatot biztosítunk, melynek levonásával az egyenleg gyakorlatilag nulla körüli értéket ad. Vagyis nem kapunk semmit. A részletes számítást a csatolt 4. számú táblázat tartalmazza. d.) Az EU csatlakozás miatti bevétel kiesések és többlet költségek számbavétele A csatlakozási feltételek teljesítése a magyar gazdasági életben többnyire negatív hatással vannak a költségvetés egyenlegére. Megjegyzem, hogy ezek viszont többnyire javítják az egyes EU tagok gazdasági helyzetét és költségvetési egyenlegét, mégsem voltak hajlandók ezek figyelembevételére. Jelenleg nincs módunkban minden olyan változást számszerűsíteni, amely a csatlakozásból származik, ismereteink bővítésével a listát a későbbiekben kiegészítjük.

3.) Embargó károk és EU ígéretek hatása Közismert, hogy a délszláv háborúk és embargó rendelkezések az általunk történt viszonylag szigorú betartása során Magyarországot jelentős, több mint 3 milliárd USD összegű kár érte. Ez az összeg kamatokkal növelve azóta meghaladja a 3 milliárd eurós összeget. A helyzetet súlyosbította, hogy gazdaságunk akkor nehéz helyzetben volt, ezt a nehézséget az EU illetékesei elismerték és a bennünket ért embargó károk valamilyen módon való kárpótlását tették kilátásba. Gyakorlatilag eddig érdemi kárpótlást nem kaptunk. Ezzel az EU országai becsaptak bennünket, visszaéltek kiszolgáltatott helyzetünkkel, sőt még a nemzeti vagyonunk értéken aluli eladására kényszeríttették országunkat. Összegzés 1994-2003 közötti időszak egészére az EU által folyósított támogatások és magyar ellentételezés összegére, valamint egyenlegére:

Veszteségünk:

- az egyoldalú vámleépítés következtében 29 milliárd eurónak megfelelő bevételtől estünk el, - 3,5 milliárd eurónak megfelelő összegő útadót (úthasználati díjat) engedtek el az abban érdekelt államigazgatási szervek, annak ellenére, hogy az versenytörvényt súlyosan sértette és sérti. Végezetül hasonlítsuk össze a fenti 32,5 milliárd euró ös�szeget, az EU-tól kapott támogatással (PHARE, ISPA stb.). Ez utóbbi teljes összege 1991 és 2003 között maximum 1,4 milliárd euróra (330 milliárd forintra) tehető. Ráadásul ez az összeg nagyrészt az EU-beli vállalatokat és szakértőket gazdagította. Az egyenleg eddig is túlságosan egy oldalra, a kárunkra billent át. II.) A koppenhágai kompromisszum pénzügyi értékelése és összegzése. Kiinduló adatként a KÜM csatlakozási kiadványában szereplő számokat vettük, azok helyességét nem állt módunkban felülbírálni, azonban azok teljességét és összes hatását nemzetgazdaság egésze szempontjából felülvizsgáltuk és ahol azt már most szükségesnek láttuk, jelenlegi ismereteink szerint kiegészítettük. A vizsgálat szempontjából csak a tárgyilagosan, vagyis számokban kifejezhető értékeket vettük alapul. Forrás: Külügyminisztérium honlapja (Fókusz), EU.hírek: „EU-csatlakozás 2004” (kiadvány 160 oldal) A felülvizsgálatot és a kiegészítést táblázatos, vagyis szemléltető és összehasonlítható módszerrel végeztük el. 1.) Globális számok és azok egyenlege. A KÜM „EU-csatlakozás 2004” kiadványa alapján állítottuk össze a támogatások és befizetések összegét, valamint azok egyenlegét. a.) A várható támogatások bruttó összege. A kiadvány szerint (7. tábla 145 oldal) az EU-költségvetésben Magyarország számára 2004-2006 között összesen 5,1 milliárd eurót különítettek el. (Lásd a csatolt 3. számú táblázatot.) Ezzel szemben a kifizetési előirányzat szerint csak 3,65 milliárd euró szerepel. Tulajdonképpen ez utóbbi a ténylegesen várható kifizetés körüli összeg felső határát jelzi. Azonban ez sem biztos, mert a legilletékesebb szakértő (a kiadvány felelős kiadója: Balázs Péter) szerint: „Balázs Péter közölte, hogy 2004-

2011. december

KIESŐ BEVÉTELEK:

- ÁFA kiesés a használt szgk-k magánimportja után. Sajnos itt nemcsak a költségvetés ÁFA bevétele marad a törzs-EU országokban, hanem egyéb hasznok is (kereskedelmi árrés). - A jelentősen megugró egyéb termékek magánimportja utáni ÁFA és más haszon is gyarapítja a törzs-EU országok bevételét. - Az EU-ból származó import utáni ÁFA beszedés beval11


FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! 2.) Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak és helyzetének valós értékelése. A kormányszóvivői tájékoztató szerint (2003-03-31) MTI: „Az államtitkár elmondta, hogy az operatív programokban megjelenő célokra az európai uniós strukturális alapokból - a társfinanszírozással együtt - 860 milliárd forint, a kohéziós alapból pedig 250-300 milliárd forint érhető el Magyarország számára 2004 és 2006 között. Kifejtette: a források 55-60 százaléka környezetvédelemre, közlekedési infrastruktúrára és vidékfejlesztésre, 25 százaléka kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítésére, tudástársadalommal összefüggő programokra, 20 százaléka pedig a foglalkoztatási, valamint társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos fejlesztésekre jut.” A Nemzeti Fejlesztési Terv számára sajnos nem áll rendelkezésre többletforrás, mert az EU nem biztosít a csatlakozás kapcsán többletforrást Magyarország számára. A költségvetés hiányának korlátja miatt sincs lehetőség a forrásnak hiány növelése útján való biztosítására. Ezt az előzőekben levezetett számítás egyértelműen bizonyítja.

lásosra módosul, ami jelentős késedelemmel és kieséssel jár. Megjegyzendő, hogy a VPOP 2003-ban várhatóan 1500 milliárd forintot meghaladó import utáni befizetést produkál. Ausztria csatlakozása után is megfigyelhető volt jelentős ÁFA-bevétel csökkenés. - Az unió egyik direktívájában (90/435/EGK) előírja, hogy tilos osztalékadót kivetni az unión belüli osztalék-átutalásokra akkor is, ha az anya- és a leánycég két különböző tagországban van. A külföldi anyavállalatoknak átutalt osztalék adójából 2001ben 20 milliárd forint feletti bevétele volt a magyar költségvetésnek. A csatlakozási tárgyalásokon hazánk szeretett volna ötéves átmeneti mentességet kapni a forrásadóként levont osztalékadó eltörlésének kötelezettségére az uniós anyavállalatok által magyarországi leánycégektől kapott osztalék esetében. Hazánk azt szerette volna, ha legfeljebb 20 százalékos adókulcsot fenntarthat, s ezt azzal indokolta, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégek magas aránya miatt az adónem eltörlése jelentősen megnövelné a költségvetési hiányt – akár a GDP 0,2 százalékával is (40 milliárd forinttal). Az ebből származó további, ennél súlyosabb probléma, hogy Magyarország egész eddigi működő tőke vonzási és főleg tőke megtartási politikáját dönti romba az osztalékadózás új módja. A magyarországi EU-szinten legalacsonyabb társasági adót ellensúlyozta a profit repatriálása esetén az osztalékadóval történő megfejelés, így a tőke az adózás feltétele miatt érdekelt volt a magyarországi maradásban. A külföldi tőke kivonás most már szinte biztosra vehető, mert összetételében a mobil arány nőtt (tőke- és eredménytartalék). Jó példa erre az osztrák EU belépés utáni helyzet, amikor is csökkent a külföldi működő tőke beáramlás. Durva számítás szerint 2003 év fordulóján mintegy 10-15 milliárd euró összegű külföldi tulajdonú mobil tőke állománya várható. Átmenetileg nehéz pénzügyi helyzetet idézhet elő az évenkénti 1-3 milliárd euró összegő külföldi működő tőke kiáramlása. Sajnos az ebből eredő esetleges restrikciós intézkedések a lakosság széles rétegeit (bérből és fizetésből élők, nyugdíjasok) rendkívül súlyosan érinthetik.

3.) Egyes részterületek értékelése a.) A magyar könyvek jelenlegi 12 %-os ÁFA kulcsa ( tankönyvek jelenlegi 0 % után, lehet 5, de 12 % is.) is súlyosan diszkriminálja a magyar nyelvet, gazdasági oldalról nyelvi-genociddal egyenértékű. (Megjegyzem, hogy egy EU direktíva szerint a tankönyvekre 0 %-os kulcsot javasol) Az EU-ban már lévő egyes országok számára évek óta kedvezményes adókat biztosítanak a könyvkiadásnak, legkirívóbb példa Nagy-Britannia, ahol az angolnyelv, amely világnyelv preferenciát élvez 0 %-os ÁFA kulcs nemcsak könyvekre, hanem folyóiratokra és újságokra is kiterjedő alkalmazása következtében. De másutt is kedvezményes, így Luxemburgban 3 %, Spanyol- és Olaszországban 4 %, Görög- és Franciaországban 5,5 %- ot vetnek ki a könyvekre. Ezért is elfogadhatatlan a magyar és más kis nyelvek ilyen durva, kettős piaci diszkriminációja! b.) A közösségi törvények alkalmazása elsősorban a gyenge közigazgatási képesség miatt okoz majd gondot. A 2004-ben csatlakozó országoknak ezen túlmenően olyan jellegzetes problémáik is vannak - mint például a környezeti állapot -, amelyek megoldása plusz anyagi terhekkel jár. De annak versenyképesség növelő hatása minimális. Az EU a környezetvédelem koncepcióját hibásán kezeli. Erőlteti a csatornázást, holott jelenleg is a csatornával ellátott térségekben mintegy félmillió lakos nem tud rácsatlakozni a magas díjak miatt. Világbanki tanulmányból is ismert az a tény, hogy Magyarországon a vásárlóerőhöz viszonyítva ezen díjak aránya mintegy kétszerese más országokhoz viszonyítva. Ezzel szemben az útadók, illetve díjak elengedésének kierőszakolása révén lehetetlen helyzetet teremt a közutakon és az abból származó balesetek, légszennyezés és egyéb károk terén. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU törvénycsomagjának teljes körő alkalmazásához a GDP 2-3 százalékával egyenértékő befektetésekre van szükség.

TÖBBLET KÖLTSÉG

- Az EU támogatás pénzügyi folyósítása utólagos, így jelentős hitelezési többlet költség jelentkezik. - Az ÁFA új információs rendszere jelentős többletteherrel jár. - Az EU támogatás hazai hányadának biztosítása többletköltséget jelen. - Az EU jogharmonizáció többletköltsége a GDP 2-3 %-át kitevő összeget tehet ki, miközben piaci versenyképességben az nem realizálható. A jogharmonizáció sok esetben a magyar cégek versenyképességének romlását is jelentheti. A fenti tételek összege, ami gyakorlatilag az EU-csatlakozás miatti költségvetés helyzetének romlását jelenti, az alábbi:

Budapest, 2003-04-02.

A fenti összegek 2004-2006 közötti értéke a már említett 600 millió euróval (146 milliárd forinttal) magasabbak lesznek. Az EU-csatlakozás kapcsán felmerülő kieső bevételeket és a jelentkező többletköltségeket a csatolt 5. számú táblázatban részleteztük. Összefoglalva az EU-csatlakozás következtében – jelenlegi ismereteink szerint - a költségvetés helyzete 2004-2006 között 1227 milliárd forinttal, illetve 5053 millió euróval romlik.


Zágrábi László szakközgazdász www.nemzetiegyseg.com/Eusarc.html

12

2011. december

FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! Mónus Áron: Összeesküvés: A Nietzschei Birodalom - Herzl Tivadar célja - 4. rész BEVEZETÉS

és ha megtaláltam, kövessem ezt az irányt és az ő vezetésére bízzam magam.« »Az én szegény, porba sújtott hazám végzete figyelmet érdemel minden szívben. Mert ha van joga egy embernek elnyomni embertársát, akkor a szabadkőművesség megszűnne létezni. Egész természetünk megkívánja, hogy függetlenek legyünk, és amióta beléptem a szövetségbe, még erősebben érzem elhatározásomat, hogy hűségesen szolgáljak hazámnak. Mindig arra akarok törekedni, hogy jó szívvel és kézzel cselekedjek, amelyet megerősítettek új forradalmak és szent kötelékek.« »Én szeretem hazámat Hogy segítsek az ő baján, ez az én életemnek nagy feladata. Hogy rokonérzést ébresszek a világban ő iránta, alázatosan meghajtom magam minden ember előtt, aki mint szabadkőműves ismeri a szabadság értékét és tud érezni a letiport Magyarország iránt» »Köszönöm az Önök jóságát, nagyszerű vendégszeretetét és azt a nagy figyelmet, amellyel az Önök hatalmas országának polgárai elhalmoztak, nem az én érdememnek tulajdonítom, hanem a nagylelkű szimpátiának népem szenvedései iránt... Legyenek meggyőződve, hogy életemnek fő célja és törekvése lesz, hogy méltó legyek a szabadkőműves névre és hogy teljesítsem azokat a kötelességeket, amelyek az Önök nemes intézményének minden tagját kötelezik tehetségének és társadalmi helyzetének megfelelően.« Kossuth Lajost a magyar és az amerikai szabadkőművesség sajátjaként tiszteli és szereti.” A Magyar Nemzet idézett cikke hasonmás formában közölte Kossuth Lajos 1852. február 18-i felvételi kérelmét a Cincinnatiban működő 133. sz. szabadkőműves páholyba. Ez hamisítvány, mert a levelet nem Kossuth írta. A rajta szereplő Kossuth-aláírás azonban hitelesnek látszik: e levél montázs is lehet. A páholyba történő felvételt kérelmező levelet akkoriban is és még ma is kézzel, saját kézzel kellett, illetve kell írni. A szabadkőműves George Pataki magyarországi látogatása arra irányult, hogy segítsen minél többet megszerezni nemzeti vagyonunk eddig »nem magánosított« részéből az amerikai zsidó szabadkőműves nagytőke számára. A szabadkőműves Kossuth Lajos című cikket most azzal a feltételezéssel vizsgáljuk, hogy a Kossuthnak tulajdonított kitételek a szabadkőművességre vonatkozóan hitelesek, tőle származnak, azokat ő szabadon, minden nyomástól függetlenül, meggyőződésből fogalmazta meg. Ha ez igaz - annak ellenére, hogy nem az ő kézírása - Kossuth mint a független magyar állam volt kormányzója megalázta a magyarságot azzal, hogy könyörgött a rabszolgatartó állam helyi »kiválóságai« előtt. Az »alázatos kérelme« szerint »vágyódik arra, hogy mint tag felvétessék, ha erre érdemesnek találtatik« a szóban forgó szabadkőműves páholyba. Anélkül, hogy minden részletében megvizsgálnánk Kossuth szabadkőműves tevékenységét, kiemeljük még a következő megalázkodó nyilatkozatát: »alázatosan meghajtom magam minden ember előtt, aki mint szabadkőműves ismeri a szabadság értékét és tud érezni a letiport Magyarország iránt«. A szabadkőműves Kossuth Lajos című cikk arra enged következtetni, hogy »Magyarország Washingtonja« elveszítette a józan ítélőképességét, amikor az amerikai szabadkőművességtől a »letiport Magyarország« számára segítséget kért. Való igaz, hogy volt akkor miről panaszkodni a magyarországi helyzetre vonatkozóan. A Magyarország története 1848-1890 című könyv, melynek főszerkesztője Kovács Endre, szerkesztője Katus László, pontos adatokat is tartalmaz a forradalom és szabadságharc leverését követő időszakról. Az 1. kötet Budapesten jelent meg 1979-ben. Azon résznek a szerzője, amelyből most idézünk, Szabad György. A 451. oldalon ezt írja: „Közel 120, íté-

KOSSUTH LAJOS ELÁRULTA HAZÁNKAT A Magyar Nemzet országos napilap 1995. december 2-i számában cikk jelent meg dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes tollából A szabadkőműves Kossuth Lajos címmel. Ebben lényegében ugyanazt foglalja össze, mait a Kelet című, a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy lapja 1994. decemberi számában ugyanezen címmel már megjelentetett. A Kelet tehát, amely »Megjelenik kézirat gyanánt«, titkos szabadkőműves folyóirat. A »kézirat gyanánt« kifejezés ugyanis arra szolgál, hogy a páholy kijátszhassa a kötelező példányok leadását előíró sajtótörvényt. A Kelet említett száma - más helyen - tartalmazza annak bizonyítékát is, hogy Horn Gyula szabadkőműves. Antall József szabadkőműves tagságáról egyéb forrásból van bizonyítékom. Itt most közlöm a Magyar Nemzet 1995. december 2-i számában közzétett, Kossuth szabadkőművességéről szóló cikk teljes szövegét. „A szabadkőműves Kossuth Lajos A nemrég hazánkban járt George Pataki, New York állam polgármestere megjegyezte, hogy Kossuth Lajos személye kapcsolatot teremt az Egyesült Államok és Magyarország között. Kossuth ugyanis Magyarországon kívül más országokban, többek között az Amerikai Egyesült Államokban is igen népszerű. Törökországból 1851 decemberében Anglia érintésével az amerikai szenátus Mississippi nevű gőzösén távozott az Újvilágba. Amerikai útján, mely diadalmas volt, számos nagyhatású beszédet mondott Magyarország érdekében. Beutazta a hatalmas országot. Mindenütt küldöttségek keresték fel, igyekezve kifejezni tiszteletüket a szabadság bajnoka iránt és együttérzésüket a letiport Magyarországnak. Cincinnati városában régi vágya valósult meg. Felvették a 133. számú szabadkőműves páholyba. Már 1848-ban tervezte, hogy a forradalom napjaiban alakult páholy tagjai sorába lép Pesten, de ezt akkor az ellenséges osztrák roham meghiúsította. Cincinnatiban kísérőivel: gróf Bethlen Gergely egykori honvédezredessel, Hanik Pál negyvennyolcas országgyűlési képviselővel, Nagy A. Péterrel, Kossuth titkárával és dr. Utassy Gyula orvossal együtt vették fel a város kiválóságaiból álló páholyba. Kossuth felvételi kérelme Balassa József nyelvészprofesszor fordításában a következő volt: »A szabadkőművesek Cincinnati 133. sz. páholya érdemes főmesterének, felügyelőinek és testvéreinek Alulírottnak alázatos kérelme azt bizonyítja, hogy miután hosszú idő óta kedvező véleménye volt az Önök ősi intézményéről, vágyódik arra, hogy mint tag felvétessék, ha erre érdemesnek találtatik. Mivel száműzött, a szabadság ügye miatt nincs állandó lakóhelye; most Cincinnatiban tartózkodik; kora 49 1/2 év; foglalkozása visszaszerezni hazájának, Magyarországnak nemzeti függetlenségét és más nemzetekkel együttműködve megteremteni a polgári és vallásszabadságot Európában. Cincinnatii 1852. febr. 18. Kossuth Lajos« A sürgősséggel lefolytatott felvétel során Kossuthot tüstént megválasztották a páholy első tiszteletbeli tagjává. További útján az indianapolisi páholyban Kossuth Lajost mint »a polgári és vallásszabadság elveinek« megtestesítőjét fogadták. A szabadkőműves Washingtonhoz hasonlították. Bostonban Randall lelkész, nagymester Kossuthot »Magyarország Washingtonjának« nevezte. Kossuth rögtönzött háromnegyed órás beszédében többek között ezeket mondta: »Kora ifjúságom óta megvolt bennem a törekvés, érzelmeim és válságos hajlamaim alapján, hogy keressem az igazságot

2011. december

13


FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! let alapján kivégzettről tudnak a történeti források, de ennél lényegesen nagyobb volt az ellenállóként vagy szökevényként felkoncoltak száma. Közel 1200 elítéltet elhurcoltak a hazai, de főként a hírhedt Lajtán-túli várbörtönökbe és fegyházakba, ennél is jóval többen kerültek átmeneti időre fogságba. Óvatos becslés szerint is legalább 40-50 ezer volt honvédet vittek - Vajda János tanúsága szerint -embertelen bánásmódnak alávetett kényszersorozottként olasz vagy cseh földre, illetve délvidéki erődítési munkálatokhoz. Sok ezren menekültek külföldre, rejtőzködtek el idehaza.” Mindez azonban még az összmagyarságra nézve sem hasonlítható azokhoz a kegyetlenségekhez, szörnyűségekhez, amelyekkel az őslakos indiánokat az amerikaiak elűzték földjeikről, kifosztották vagyonaikból, tömegesen kiirtották őket, és végül a számbelileg már eljelentéktelenedett maradékot rezervátumokban helyezték el, mint turistalátványosságot. Ezzel szemben Magyarország, miközben az indiánok tömeges népirtása folyt, az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül európai nagyhatalom rangjára emelkedett. Nemzeti felemelkedésünk letörésében az amerikaiak hasonló kegyetlenséggel léptek fel, mint az indiánokkal szemben. Volt ez közvetve az első és közvetlenül a második világháborúban. Az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk idején az amerikaiak csak kiszolgáltattak bennünket a Szovjetuniónak: ezzel elárultak bennünket. Szabadkőművesek olyan sokat hazudnak, hogy sokszor utol lehet őket érni. Azt a tényt, hogy a Kossuthnak tulajdonított »alázatos kérelme« a páholyba való felvételére vonatkozóan egy hamisítvány, alátámasztja még a Kelet című lap következő szövegrésze is: „Olyan nagy örömmel és szeretettel, megbecsüléssel fogadták Kossuth Lajost az amerikai szabadkőművesek, hogy - kivételesen - a hagyományos, több évig is elhúzódó szertartássorozatot három egymást követő napon lebonyolították. Kossuth Lajost négy társával: gróf Bethlen Gergellyel, egykori honvédezredessel, Hanik Pállal, negyvennyolcas országgyűlési képviselővel, a rendőrség hajdani parancsnokával, Nagy A. Péterrel, Kossuth titkárával és dr. Utassy (Strasser) Gyula orvossal együtt felvették a páholy mesterei közé. Kossuth Lajost azonnal tiszteletbeli taggá is avatták.” Az igazság ugyanis az, hogy a szabadkőművesek akarták Kossuthot, nem pedig fordítva. Bizonyítás: »a hagyományos, több évig is elhúzódó szertartássorozatot három egymást követő napon lebonyolították«. Ez ismételten bizonyítja, hogy a Kossuthnak tulajdonított felvételi kérelem hamisítvány. Jól tudták a szabadkőművesek, hogy Kossuth kiszolgáltatott helyzetben van. Ezt kis is használták és áldozatukkal hazugságokat mondattak és írattak alá, amelyek kedvezőek voltak a bűnbandára nézve. Kossuth mindezt azért tette, mert pénzt és támogatást remélt tőlük. Cincinnati »kiválóságai« azért »kiválóak«, mert gazdagok. Gazdagságukat a néger rabszolgák könnyeivel és a kiirtott indián népek vérével öntözött föld termékeként szerezték. Ez az amerikai zsidó szabadkőműves nagytőke alapja, amely előtt Kossuth behódolt a pénzügyi támogatás reményében. Egy világhírű, va-


lódi szabadságharcos szájából akarták hallani a rabszolgatartók és a népirtók a következő szép és üres szólamot: „Mert ha van joga egy embernek elnyomni embertársát, akkor a szabadkőművesség megszűnne létezni.” Vasváry Ödön amerikai református lelkész sok cikket írt Kossuth amerikai útjáról. Most őt idézzük: „Az amerikai politikusok többségének részéről Kossuth megsegítése és áthozatala mögött jórészben politikai érdekek lappangtak, mert ki akarták használni a már akkor is elég tekintélyes számú német szavazat megszerzésében.” Megtudjuk még, hogy Fillmore elnök jéghidegen fogadta Kossuthot. Az anyagi eredmény is messze alatta maradt annak, amit remélt. Egy 1969. február 18-i cikkben Vasváry Ödön ekként foglalja össze a lényeget: „Kossuth nem kisebb dolgot akart, mint azt, hogy az Egyesült Államok indítson háborút Ausztria ellen, s így segítsen kivívni Magyarország függetlenségét és szabadságát. Mivel ezt nem tudta megvalósítani, Kossuth keserű csalódottsággal hagyta el az országot. Későbbi írásaiból mintha ki lehetne olvasni, hogy az egész amerikai út emlékét is szeretné kitörölni emlékezetéből.” Az amerikai szabadkőművességnek érdekében állt egy hírneves államférfi megnyerése saját erkölcsi tekintélyének növelése céljából. Kossuth azonban csalódott a bűnbandában. 1776-tól, amikor az Amerikai Egyesült Államok megalakult, ebben az óriási országban a hatalom kizárólag a szabadkőművesség birtokában van. Erre vonatkozóan dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes a Kelet szabadkőműves lap A szabadkőműves Kossuth Lajos című cikkében a következőket írja: „Az amerikai függetlenségi harcot a szabadkőművesség vezette: a Függetlenségi Nyilatkozat ötvenhat aláírója közül ötvenkettő szabadkőműves volt!” Az amerikai szabadkőművesség az indiánokkal népirtás útján végzett. Végül a rabszolgatartó államot, miután a rabszolgatartásból igencsak meggazdagodott, a modern viszonyoknak már nem megfelelőnek, nem kifizetődőnek ítélte. Ma arra törekszik az amerikai szabadkőművesség, hogy leigázza az egész világot nemcsak fegyverekkel, hanem a kereskedelemmel, az aranyfedezet nélküli dollár kibocsátásával és egyéb módokon is. E kifejezést könyvem utolsó fejezetében részletesen kifejtettem. Az elvakult szabadkőműves Kossuth azért akarta, hogy az Egyesült Államok indítson háborút hazánk ellen, mert azt remélte, hogy így visszaszerezheti a hatalmat Magyarországon. Maga ez a hazája ellen irányuló háborús törekvés hazaárulóvá süllyeszti Kossuth Lajost. A tárgyilagos történetírásnak meg kell állapítania, hogy Kossuth Lajos valójában Ausztria-Magyarország ellen uszított. Uszításának mérges gyümölcsei Trianonban értek be. Ezt a tevékenységet a büntetőtörvénykönyv hazaárulásnak minősíti. Kossuth kiürítette az államkincstárat, amikor elmenekült Magyarországról. Más oldalról is volt komoly bevétele: III. Napóleon frania császárnak kémkedett. Amikor magyar politikusok Torinóba zarándokoltak hozzá, akkor beszámoltak neki a hazai eseményekről. Kossuth ezeket az értesüléseket 14

2011. december

FÜGGETLENSÉG - Isten, Haza, Szabadság! nyomban pénzzé tette: a francia császár vevő volt rájuk. Meg kell említeni, hogy Kossuth Lajos fia már magyarul is alig beszélt. Mindez mutatja, hogy milyen cselekedetekre vetemedik egy szabadsághősként tisztelt ember a szabadkőművességhez való kötődése következtében. Az igazi magyar hazafiak hűségesen támogatták Ferencz József magyar királyt. Ez az értékítélet még akkor is helytálló, ha az Osztrák-Magyar Birodalom összeomlott a szabadkőművesség összesküvése következtében. Elhitetik a magyarokkal, hogy a szabadkőművesség Magyarország felemelkedésének legfőbb előmozdítója volt a 18.

században, az egész reformkorban. Ez nem így van. A szabadkőművesség nem a magyarság felemelkedését kereste, hanem a kor egyik jelentős keresztény birodalmának a szétrombolását. A Habsburg-birodalomról van szó. Majd amikor a világbűnözőknek ezt sikerült elérniük, akkor Magyarország ellen fordultak és tönkretették országunkat a trianoni békediktátummal. folytatjuk Mónus Áron www.monusaron.com

Szakács Gábor: Rovásírás a boszniai piramisokban 2008. augusztus 25-30-a között Sarajevoban rendezték meg a „Boszniai Piramisok Völgyéről szóló Első Nemzetközi Tudományos tanácskozás”-t, angol nevén röviden az ICBP-t (The First International Scientific Conference about the Bosnian Valley of the Pyramids). A szervezők több, mint 50 tudóst hívtak meg Egyiptomból, Szaud-Arábiából, Kínából, Oroszországból, Lengyelországból, Nagy- Britanniából, Magyarországról, Ausztriából, Horvátországból, Montenegróból és persze Bosznia-Herzegovinából. Régészek, geológusok, fizikusok, egyiptológusok, kémikusok, építészek, geodéziai kutatók, írásszakértők fejtették ki véleményüket, az esemény helyszínéről tucatnyi újság és képcsatorna munkatársai tudósítottak. Feleségemet, Friedrich Klára rovásíráskutatót, a visokoi piramisok és az újkőkori TordosVinca műveltség rovásjeleinek korszakos jelentőségű összevetéséért már előzetesen a rendezvény egyik alelnökévé választatták. Mivel személyesen nem tudott jelen lenni, én képviseltem és tartottam angol nyelvű előadást a tanulmányáról, amit a jelenlévő tudósok elfogadtak. Mielőtt a tanácskozásról beszámolnék, röviden tekintsük az eddig történteket! 2005-ben történt, hogy a visokoi múzeum igazgatója felhívta az Amerikai Egyesült Államokban mintegy évtizede élő, bosnyák származású, Semir Osmanagic figyelmét a Bosna folyó völgyét körülvevő piramis alakú hegyekre. Ez a hivatalos álláspont, amit nincs okom kétségbe vonni. Más kérdés, hogy Semir édesapja, a szeptemberben nyolcvanadik életévet betöltött Muris Osmanagic a jugoszláv állam idejében maga is országosan elismert geológus volt, akinek érdeklődését aligha kerülhette el a korábbi évtizedekben a visokoi Visocica hegy tökéletes piramis alakja. Annál is kevésbé, mivel 1930-as évekből származó, megbarnult fényképeken a mainál lényegesen kevesebb növényzettel borított hegy a korabeli szemlélőben is aligha hagyott kétséget a hasonlóságot illetően. Hogy ez a hasonlóság mégis csak most került szóba, annak alighanem ugyanaz lehetett az oka, amiért Magyarországon sem fogadja el a hivatalos történetírás a finnugor elmélettől eltérő nézeteket. Minden bizonnyal Bosznia-Herzegovinában is bolondnak nézték volna a visokoi piramist emlegetőket. Amikor Osmanagic 2005-ben hozzákezdett a feltáráshoz, már felkereste a világ több száz piramisát. Noha hivatalos kutatói címe még nincs – a maya műveltségről szóló doktori munkáján most dolgozik -, széleskörű ismereteket szerzett a világ eme csodáiról. És talán éppen a hivatalos cím hiánya bátorította, hiszen nem volt mit vesztenie, ellentétben azokkal a nemzetközi hírű szakemberekkel, akik a világ keletkezéséről és történeti korszakairól hangoztatnak elletmondást nem tűrő, ugyanakkor téves nézeteket. Nem kisebb dologról van szó, mint hogy a bosnyák piramisok léte alapvetően újraíratja nemcsak Európa, hanem az egész világ történelmét. Az elmúlt két és fél év során az alábbi, legfontosabb tényeket sikerült megállapítani, amelyeket magam is személyesen láttam, tapasztaltam: - az eredetileg Visocica-nak nevezett, majd Nap piramisra átkeresztelt hegy négy oldala tökéletesen tájolt az égtájak felé.

2011. december

- az egyik oldalához vezető hegygerincben feltárt több kilométeres Ravne alagútban környezetidegen, több tonnás homokköveken a Tordos Vinca műveltség rovásjelei találhatók (az egyik – ez saját felfedezésem – a Tatárlakai korong jobb alsó sarkában lévő megfeszített íjra helyezett nyílvesszőt mutatja, ami összerótt D és N, vagy Ny betű) - az alagút oldalelágazásait – szellőzőjáratait(?) – egymásra pakolt, szintén környezetidegen, laposra csiszolt kövekkel torlaszolták el. - a Nap piramis egyik élének részletét feltárták, azon magam is jártam - a Nap piramis oldalát négy rétegben, egymással kötésben elhelyezett hatalmas, több tonnás kőlapok fedik - a Nap piramis kezdetektől szakrális helynek számíthatott, hiszen ennek tetejére építették Herzegovina uralkodójának várát (romjait jelenleg tárják fel) - a völgy túloldalán emelkedő Pljesevica hegy, új nevén Hold piramis, zikkurat jellegű, szintjei csigavonalban emelkednek, ez a köralak a hegypiramis felétől fölfelé élekké változik - a Hold piramis fennsíkban végződik, amelyen homokkő kavicsok ezreiből kirakott sétány, valamint csempeszerű homokkőlapokkal borított felület található (utóbbiakon több rovásjel is megfigyelhető) - egy fennsíkról végzett kétszázméteres fúrás első 150 méterén felváltva jelentkeztek a homokkő-agyag rétegek, majd az utolsó ötven méteren napjainkban is egyedülállóan egységes szerkezetű, szürke cement(?) kőzeten haladt keresztűl a fúró - néhány kilométerre Visokotól, a Vratnica nevű településen egy félszáz méter magas, Toprakalija nevű tumulusz – földdel fedett kődomb (sír?) – oldalában 23 tonnás monolitot (kőoszlopot) ástak ki, amelyen szintén számtalan apró rovásjel fedezhető fel - az egyik feltárt szinten óriási, rücskös felületű kőlapok kerültek felszínre, amelyek öt-nyolc centiméteres fugái azt az érzetet keltik, hogy építői ezzel a módszerrel igyekeztek elejét venni a földmozgások közben bekövetkező károknak - Még hosszan lehetne sorolni a bizonyított tényeket, ám amint azt az egyiptomi Dr. Nabil Mohammed Swelim, a Piramis Kutatások kandidátusa, az ICBP elnöke e sorok írójának elmondta, a feltárás kezdetén a munkálatokból és a dicsőségből kimaradt tudósok szakmai féltékenységből alpári támadásokat indítottak Osmanagic ellen. Hogy mennyire nem a tényekről szól a vita azt a tanácskozáson elhangzott több, heves szópárbaj jól tükrözi. És ezzel térjünk rá a sarajevoi találkozóra! Dr. Aly Abdulah Barakat kairói geológus, bányászati szakember kifejtette, hogy a Nap, Hold és Sárkány – ez a völgyet körülvevő, de még fel nem tárt harmadik piramis - elnevezésű, természet alkotta alapképződmény jelenlegi formáját minden kétséget kizáróan emberi tevékenységnek tartja, akárcsak az egyesek szerint gleccser üledéknek nevezett konglomerátum kőzetet. Vele ellentétben a szintén egyiptomi Dr. Mohamed Ibrahim El-Anbaawy geológus, a Kairói Egyetem Tudományos Fakultásának tanára amellett kardoskodott, hogy minden kőréteg 15


– így konglomerátum – és repedés földmozgások következménye. a határozatokra. A szóhasználat arra törekedett, hogy lehetőleg Arra persze nem tudott magyarázatot adni, hogy milyen termé- mindenki számára elfogadható legyen, ami olyan jól sikerült, hogy szeti erők pakolták egymásra az alagút oldaljáratainak köveit, az a résztvevők valóban egyöntetűen megszavazták. Ezek lényege a egymás mellé, nyílegyenesen rakott kőlapokon miért nem látsza- következő: nak földmozgások okozta törésnyomok. Arra aztán végképp nem - A boszniai Piramisok völgyének feltárása régészeti és geolótudott válaszolni, hogy az alagút mennyezetének beton szilárdságú giai fontosságánál fogva további sokoldalú tudományos kutatást konglomerátumába hogyan ágyazódhatott egy deszkaszerű fama- igényel, ami feleletet adhat a boszniai piramis dombok (pyramid radvány. A fa ugyanis csak lágy anyaghoz köt, következésképp ez hills), a kiterjedt alagútrendszer és as környék régészeti emlékeivel akkor történhetett, amikor ez az El-Anbaaway által természetes- kapcsolatos kérdésekre. nek tartott kőzet lágy volt. Ennek idejét a brit és lengyel szakem- 2010-ben ismét össze kell hívni Sarajevoban a tanácskozást ber C14-es vizsgálattal adta meg: 35 000 év. Természetes kőzettani még több, a világ minden részéről érkező tudós részvételével. kialakulás szempont- Az ICBP Sarajevo jából ez az időpont túl központtal piramis fiatalnak tűnik, a még kutatással foglalkozó lágy anyaggal történő intézet létrehozását jamunkálatokat feltétevasolja. lezve viszont akár hi- A boszniai Pihető is lehet. Ez viszont ramisok völgye kutaazt jelenti, hogy ha pitásának elősegítéséramis oldalához vezere javasolja továbbá tő, kiépített alagútban Bosznia-Herzegovina ennyi idős famaradegyetemeinek a dipványt találtak, akkor a loma szintű régészeti piramishegynek ennél oktatást. idősebbnek kell lennie! A tanácskozás jeA tanácskozás solentőségét mutatja, rán fényképekkel és hogy a megnyitón filmekkel kiegészített üzenetben köszönelőadások hangzottötte az ország kortak el a Szlovéniában, mányfője, helyettese Angliában, Kínában, pedig személyesen Egyiptomban feltárt, méltatta. Ugyancsak A boszniai Nap piramis illetve feltételezett piszemélyesen üdvözölramisokról, lehetséges szerepükről. Minden 15 perces előadást te a rendezvényt az ország idegenforgalmi minisztere, Egyiptom 5 perces kérdés – felelet követett, amelyben a kérdezők megkér- nagykövete, támogatásukról biztosították Sarajevo és Visoko poldőjelezhették az előadó által elmondottakat. A tanácskozás során gármesterei. Mindezt akkor értékeljük igazán, ha tudjuk, hogy a Friedrich Klára által összeállított, a röviden székely-magyarnak bosnyák tudósok egy csoportja korábban a feltárások leállítására nevezett rovásírás ábécé, a Tordos-Vinca műveltség, a gyergyói szólította fel a kormányt. Ettől kezdve egyértelművé vált, hogy a Tászok-tető, a francia Glozel köveinek és a bosnyák piramisok visokoi piramis feltárások tényét a világ előtt elhallgatni, kutatóit egyszerű és összetett jeleinek nagyfokú hasonlóságát bizonyító nevetségessé tenni hitelt érdemlően nem lehet. tanulmány nagy feltűnést keltett. A kérdések nem is tudták megE sorok írója és Friedrich Klára saját tapaszatalatai és elsősorkérdőjelezni, ezek inkább arra vonatkoztak, hogy az említetteken ban a helyszínen talált rovásbetűk, jelek alapján meggyőződéssel kívül más írások miért nem kerültek be az előadásba. Erre könnyű vallja az emberi beavatkozás tényét. volt a válasz, hiszen 15 percben még azt sem lehetett részletesen Függelék: kifejteni, ami a beadványban szerepelt, de röviden megemlítettem Szakács Gábor eddig hétszer, Friedrich Klára kétszer járt a a jelek portugál (Alvao), az iráni (Tepe Yahya), a sumer, egyiptomi, helyszínen. trójai, krétai párhuzamait is. (Forrás: internet) Egy kérdés arra vonatkozott, hogy azonosnak tartom-e a jeA Föld legnagyobb és legősibb (30-40000 éves) piramisa – edlek alkotóit és a piramisok építőit? Erre csak azt válaszolhattam, digi ismereteink szerint – a boszniai nap-piramis, amelyben széhogy nem feltétlenül, hiszen a Tordos-Vinca műveltség jelenlegi kely-magyar rovásirás található. ismereteink szerint 5-8000, ha viszont a Ravne alagútban talált A Duna TV interjút készített a kutatás szervezőjével Magyardeszkatöredék 35 000 éves, akkor a kettő közötti időszakban élt országon. A felvétel magyar nyelvű, angol feliratozással. népcsoportot jelenleg megnevezni nem tudjuk. http://video.google.com/videoplay?doc A két napos helyszíni bejárást és ugyancsak két napos tanács- id=783346653347657368# kozást követően 11 tagú testület fogalmazott meg ajánlásokat

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Függetlenségi Csoportjának lapja

FÜGGETLENSÉG Isten, Haza, Szabadság!

Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Megjelent 2011. decemberében, 1000 példányban. Kiadó: Jobbik Magyarországért Mozgalom Szegedi Alapszervezet, Függetlenségi Csoport Cím : 6720 Szeged Oroszlán utca 4. Főszerkesztő: Bátki Fazekas Zoltán Rovatvezető: Rácz Tibor, Varga Antal Rovatvezető-szerkesztő: Hegedűs Roland

FÜGGETLENSÉG TARTALOM. Isten, Haza, Szabadság!

Recommend Documents