Fenyvesi Csaba Herke Csongor Tremmel Flórián
ÚJ MAGYAR
//
BÜNTETŐELJÁRÁS
DIALÓG CAMPUS KIADÓ
• Budapest-Pécs
Tartalomjegyzék
Előszó helyett Rövidítések jegyzéke
19 21
I. F E J E Z E T : A BÜNTETŐELJÁRÁS
29
1.1.
A BÜNTETŐELJÁRÁS STRUKTURÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE
1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.2.
A BÜNTETŐELJÁRÁS FUNKCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE
1.2.1.
1.2.2. 1.3.
A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmi tevékenységének fontos része A büntetőeljárás szakaszai Az elsőfokú bírósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete A büntetőeljárás külső funkciói 1.2.1.1. Az anyagi büntetőjog érvényre juttatása 1.2.1.2. Az alaki törvényesség biztosítása 1.2.1.3. Az igazság elérése A büntetőeljárás belső funkciói
29
29 30 32 34
34 34 35 35 37
A BÜNTETŐELJÁRÁS ALANYAI
37
1.3.1. 1.3.2.
37 38
A büntetőeljárás főszemélyei A büntetőeljárás mellékszemélyei
1.4.
A BÜNTETŐELJÁRÁS TARTALMA
1.5.
A BÜNTETŐELJÁRÁS „VÁLSÁGA"
39
1.5.1. 1.5.2.
39 40
A büntetőeljárás a „régi kettős szorításban" A büntetőeljárás „új kettős szorításban"
II. FEJEZET: A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
39
43
2.1.
A HATÁLYOS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG ALAPVETŐ FORRÁSA! AZ 1 9 9 8 . ÉVI X I X . TÖRVÉNY ÉS NOVELLÁI
43
2.2.
A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSAI
44
2.3.
AZ UN. SZERVEZETI TÖRVÉNYEK JELENTŐSÉGE
46
2.4.
EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ JOGFORRÁSOK
47
2.5.
A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG ÉRTELMEZÉSE ÉS HATÁLYA
48
III. FEJEZET: A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TUDOMÁNYA
52
3.1.
A BÜNTETŐ EUÁRÁSJOG MIBENLÉTE
52
3.2.
A MAGYAR BÜNTETŐ EUÁRÁSJOG TUDOMÁNYA
53
3.3.
A MODERN BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI IRODALOM
55
3.4.
A BÜNTETŐ EUÁRÁSJOG TUDOMÁNYÁNAK VISZONYA MÁS JOGÁGI ÉS EGYÉB TUDOMÁNYOKHOZ
56
3.4.1. 3.4.2.
56 56
Az ún. „bűnügyi tudományok" Alkotmányjog, nemzetközi jog, közigazgatási jog, polgári eljárásjog
IV. F E J E Z E T : A BÜNTETŐELJÁRÁS ALAPELVEI
59
4.1.
A z ALAPELVEK LÉNYEGI ISMÉRVEI
59
4.2.
A z ALAPELVEK CSOPORTOSÍTÁSA
60
TARTALOMJEGYZÉK 4.3. 4.4.
4.5. 4.6.
AZ „ALAPELV-INFLÁCIÓ" VESZÉLYE A RÉGI ÉS AZ ÚJ „VEZÉRELVEK" (SZUPERELVEK) MEGJELENÉSE 4.4.1. Az ún. vezérelv (szuperelv) problémája 4.4.2. A tisztességes eljáráshoz való jog (elve) 4.4.3. Az ún. ,jogállami büntetőeljárás" (elve) 4.4.4. A „fegyverek egyenlőségének" elve A z ALAPELVEK NORMATIVITÁSÁNAK KÉRDÉSE A z ALAPELVEK JELENTŐSÉGE - AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ISMÉRVRENDSZERE
62 63 63 63 65 66 67 68
V. FEJEZET: AZ EGYES ALAPELVEK
71
5.1.
71 71 71 72 73 75 76 76 77 78 80 81 82 83 84 84 85 86 88 89 89 89 91 92 92 92 93 93 94 95 95 96 96 97 98 99 99 100 103
5.2.
5.3.
5.4.
5.5.
5.6.
A HIVATALBÓLISÁG ELVE 5.1.1. A tételesjogi megközelítés 5.1.2. A szakirodalmi megközelítés 5.1.3. Törések a legalitáson és officialitáson 5.1.4. Az officialitás közvetett törései 5.1.5. A hatóságok officialitásból folyó feladatai AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME 5.2.1. Az ártatlanság vélelmének összetevői 5.2.2. Az ártatlanság vélelmének tételesjogi és történeti megfogalmazásai 5.2.3. Az ártatlanság vélelmének alkérdései 5.2.4. A bizonyítási teher kérdése 5.2.5. Az in dubio pro reo elve 5.2.6. A „nemo tenetur" elve 5.2.7. Összefoglalás A VÉDELEM ELVE 5.3.1. A tételesjogi megközelítés 5.3.2. A védelem fajai 5.3.3. A kötelező védelem esetei 5.3.4. A favor defensionis mint gyűjtőfogalom A KONTRADIKTÓRIUM ELVE 5.4.1. Az eljárási feladatok megosztásának elve 5.4.2. A tételesjogi megoldás 5.4.3. A kontradiktórium elvének fő kérdései 5.4.4. A társadalom bevonása az eljárási funkciók gyakorlásába A NYILVÁNOSSÁG ELVE 5.5.1. A tételesjogi megközelítés 5.5.2. A nyilvánosság jelentősége 5.5.3. A nyilvánosság fajai 5.5.4. A nyilvánosság kizárása 5.5.5. A korlátozott nyilvánosság 5.5.6. A nyilvánosság elvének összefoglaló ábrázolása 5.5.7. A nyilvánosság kizárásának alakszerűségei 5.5.8. A nyilvánosság megsértésének következményei 5.5.9. Kihallgatás zárt célú távközlő hálózat útján 5.5.10. Felvilágosításadás és a nyilvánosság tájékoztatása A KÖZVETLENSÉG ELVE 5.6.1. A tételesjogi megközelítés 5.6.2. A közvetlenség elvének kérdései 5.6.3. A közvetlenség elvének megsértése
TARTALOMJEGYZÉK
5.7.
5.8.
5.9.
A SZÓBELISÉG ELVE
104
5.7.1. 5.7.2. 5.7.3. 5.7.4.
104 105 105 106
A szóbeliség szoros kapcsolata a közvetlenséggel és a nyilvánossággal A szóbeliség és az írásbeliség A szóbeliség és az anyanyelvhasználat Az ún. „önvallomás" problémája
A JOGORVOSLATI JOGOSULTSÁG ELVE
107
5.8.1. 5.8.2. 5.8.3.
107 109 110
A jogorvoslatok fogalma és felosztása A jogorvoslati jogosultság elvének jelentősége Az Alkotmány a jogorvoslati jogosultság elvéről
EGYÉB ALAPELVEK
111
5.9.1. 5.9.2.
111 112
A tankönyv külön fejezetében tárgyalt alapelvek A Be. I. Fejezetében foglalt egyéb alapelvek
VI. FEJEZET: A BÜNTETŐBÍRÓSÁG
114
6.1.
A BÍRÓSÁG FOGALMA
114
6.2.
A JOGHATÓSÁG
117
6.3.
A HATÁSKÖR
118
6.4.
AZ ILLETÉKESSÉG
119
6.5.
A HATÁSKÖR ÉS AZ ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA
121
6.6.
AZ ELJÁRÓ BÍRÓSÁG KIJELÖLÉSE („BÍRÓKÜLDÉS")
122
VII. FEJEZET: A VÁDHATÓSÁG ÉS AZ ÜGYÉSZ
126
7.1.
Az ÜGYÉSZSÉG JANUS-ARCÚSÁGA
126
7.2.
Az ÜGYÉSZ JOGÁLLÁSA
127
7.2.1. 7.2.2. 7.2.3. 7.3.
7.4.
A nyomozás A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog A vádképviselet
A VÁD FOGALMA, FAJAI. A VÁDKÉPVISELETI RENDSZEREK
132
7.3.1. 7.3.2.
132 133
A vád fogalma A vádképviseleti rendszerek
A VÁD JELENTŐSÉGE. A VÁD ÉS A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VISZONYA
VIII. FEJEZET: A NYOMOZÓ HATÓSÁGOK 8.1.
A z ÁLTALÁNOS NYOMOZÓ HATÓSÁGOK
8.1.1. 8.1.2. 8.2.
A rendőrség Az ügyészség mint általános nyomozó hatóság
A KÜLÖNÖS NYOMOZÓ HATÓSÁGOK
IX. FEJEZET: AZ ELJÁRÓ HATÓSÁGOK TAGJAINAK KIZÁRÁSA 9.1.
9.2.
127 128 129
134
137 137
137 138 140
143
A KIZÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
143
9.1.1. 9.1.2.
143 144
Az általános kizárási okok Az általános kizárási eljárás
A KIZÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
145
9.2.1. 9.2.2. 9.2.3. 9.2.4.
145 146 148 148
A bíró kizárási okai A bíró kizárási eljárása Az ügyész kizárása A nyomozó kizárása
X. FEJEZET: A VÉDELEM ALANYAI 10.1. A TERHELT 10.1.1. A terhelt fogalma
150 150 150
TARTALOMJEGYZÉK
10.1.2. A terhelt helyzete 10.1.3. A terhelt jogai 10.1.4. A terhelt kötelességei 10.2.
151 152 155
A VÉDŐ
156
10.2.1. A védő fogalma 10.2.2. A védői jogállás keletkezése és megszűnése 10.2.3. A védő jogállása, hivatása
156 159 163
XI. FEJEZET: A SÉRTETT
170
11.1.
170
11.2.
11.3.
11.4.
11.5.
11.6.
A SÉRTETT FOGALMA 11.1.1. A sértett normatív fogalma
170
11.1.2. A (csak) sértett jogai 11.1.3. A sértett eljárási kötelességei
171 172
A MAGÁNVÁDLÓ
173
11.2.1. 11.2.2. 11.2.3. 11.2.4.
173 173 175 176
A A A A
magánvád köre magánvád és a magánindítvány viszonya magánvád és a közvád viszonya magánvádló jogállása
A PÓTMAGÁNVÁDLÓ
177
11.3.1. A pótmagánvád fogalma, jogpolitikai indokai 11.3.2. A pótmagánvád köre 11.3.3. A pótmagánvádló jogállása 11.3.4. A közvád és a pótmagánvád viszonya
177 178 180 180
A MAGÁNFÉL. A POLGÁRI JOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN
181
11.4.1. A magánfél és polgári jogi igény fogalma, az adhéziós eljárás létjogosultsága 11.4.2. Az érvényesíthető polgári jogi igény 11.4.3. A polgári jogi igény érvényesítésére jogosultak, az érvényesítés törvényes módja és határideje 11.4.4. A polgári jogi igényről hozható döntés 11.4.5. A magánfél jogállása 11.4.6. A polgári és büntető eljárásjog kapcsolata polgári jogi igénynél 11.4.7. Az adhéziós eljárás szabályai 11.4.8. A büntetőjogi igény és a polgári jogi igény egymást követő érvényesítésének kérdése, a jogerős büntető és polgári határozatok viszonya
181 182 184 185 187 188 188 190
A SÉRTETT SOKARCÚSÁGA („MULTIPOZÍCIÓJA")
191
11.5.1. A sértett egyéb szerepei 11.5.2. A magánvádló és a magánfél jogállásának összehasonlítása
191 191
A JOGI KÉPVISELET A BŰNÜGYEKBEN
193
11.6.1. 11.6.2. 11.6.3. 11.6.4. 11.6.5.
193 194 195 196 197
A sértett jogi képviselete A törvényes képviselő jogállása Az egyéb érdekeltek köre és jogi képviselete A tanú ügyvédje A segítők
XII. FEJEZET: AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK
199
12.1.
A z ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSA
199
12.2.
AZ ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA
200
12.3.
Az IGAZOLÁS
12.4.
A JEGYZŐKÖNYV. A Z ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK RÖGZÍTÉSE
12.5.
MÁSOLATOK KÉSZÍTÉSE
202 205 208
TARTALOMJEGYZÉK
XIII. FEJEZET: A BIZONYÍTÉKOK
210
13.1.
A BIZONYÍTÁS MEGHATÁROZÁSA
210
13.1.1. A bizonyítás és a ténymegállapítás 13.1.2. A bizonyítás lényege (fogalma) a szakirodalomban 13.1.3. A bizonyítás fogalma
210 211 214
A BIZONYÍTÁSI RENDSZEREK
215
13.2.1. Történeti rendszerek 13.2.2. A Be. bizonyítási rendszere; a bizonyítékok szabad értékelésének elve
215 217
A BIZONYÍTÉK FOGALMA
219
13.3.1. 13.3.2. 13.3.3. 13.3.4. 13.3.5.
219 219 221 222 223
13.2.
13.3.
13.4.
A A A A A
bizonyíték és a bizonyítás bizonyítási eszköz és a bizonyíték bizonyíték lényege a büntetőeljárásban tények és az adatok összefüggése bizonyíték fogalma
A BIZONYÍTÉKOK OSZTÁLYOZÁSA
224
13.4.1. 13.4.2. 13.4.3. 13.4.4. 13.4.5. 13.4.6. 13.4.7. 13.4.8.
224 225 225 225 226 227 227 228
Az osztályozás jellemzői, jelentősége Az eredeti és a származékos bizonyítékok A személyi és a tárgyi jellegű bizonyítékok A terhelő és a mentő bizonyítékok A közvetlen és a közvetett bizonyítékok A Be. felsorolása, a törvényi felosztás A bizonyítékok osztályozása és a bizonyíték fogalma A bizonyítás alapkérdése
XIV. FEJEZET: AZ EGYES BIZONYÍTÉKOK 14.1. A TANÚVALLOMÁS 14.1.1. A tanúvallomás jellege és jelentősége 14.1.2. A tanú jogállása 14.1.3. A tanúzási akadályok 14.1.4. A tanúkihallgatás menete 14.1.5. A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők 14.1.6. A tanúvédelem kérdése 14.2. A TERHELT VALLOMÁSA 14.2.1. A terhelt vallomásának jellege és jelentősége 14.2.2. A terhelt kihallgatásának menete 14.2.3. A terhelt hallgatása és vallomás-visszavonása 14.2.4. A terhelt kihallgatásának formái 14.2.5. A terhelttől való bizonyítékszerzés problémája 14.2.6. A terhelt vallomásának értékelése 14.3. A SZAKVÉLEMÉNY 14.3.1. A szakértők jelentősége 14.3.2. A szakértő igénybevételének feltétele 14.3.3. A szakértő igénybevételének módja 14.3.4. A büntetőeljárásba szakértőként bevonható szervek és személyek 14.3.5. Többszemélyes szakértői vizsgálatok 14.3.6. A szakértő jogállása 14.3.6.1. A szakértő helye és szerepe a büntetőeljárásban 14.3.6.2. A szakértő kötelezettségei 14.3.6.3. A szakértő jogai 14.3.6.4. A szakértő kizárása
231 231 231 232 233 237 238 240 243 243 245 247 248 250 251 253 253 254 255 256 259 260 260 261 261 262
10
14.4.
14.5.
14.6.
TARTALOMJEGYZÉK 14.3.6.5. A szakértői jogállás kiterjesztése 14.3.6.6. A szakértői vizsgálatok egyes biztosítékai 14.3.6.7. A szakvélemény szerkezete, kellékei 14.3.6.8. A szakvélemények fajtái 14.3.6.9. A szakvélemény értékelése A TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ 14.4.1. A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma, köre 14.4.2. A tárgyi bizonyítékok jelentősége Az OKIRATOK 14.5.1. Az okiratok jelentősége 14.5.2. Az okiratok felhasználása A BIZONYÍTÁSI EUÁRÁSOK 14.6.1. A szemle 14.6.2. A bizonyítási kísérlet 14.6.3. A felismerésre bemutatás 14.6.4. A szembesítés 14.6.5. A szakértők párhuzamos meghallgatása
263 264 265 267 268 271 271 272 272 272 273 274 274 276 276 277 278
XV. FEJEZET: A KÖZVETETT BIZONYÍTÉKOK, A JOGELLENES BIZONYÍTÉKOK ÉS A „TITKOS" BIZONYÍTÉKOK SAJÁTOS PROBLÉMÁI 281 15.1. A KÖZVETETT BIZONYÍTÉKOKKAL TÖRTÉNŐ BIZONYÍTÁS FŐBB JELLEMZŐI 15.1.1. A közvetett bizonyítás és a közvetett bizonyítékokkal bizonyítás 15.1.2. Egy közvetett bizonyíték jellemzői 15.1.3. Több közvetett bizonyíték kapcsolata 15.2. A JOGELLENES BIZONYÍTÉKOK ALAPKÉRDÉSEI 15.2.1. A jogellenes bizonyítékok jelentősége 15.2.2. A bizonyítékok jogellenességének többfokozatúsága, illetve viszonylagos jellege 15.2.3. A jogellenes bizonyítékok kizárásának módja 15.2.4. A jogellenes bizonyíték kizárásának hatálya 15.3. A „TITKOS" BIZONYÍTÉKOK FŐBB PROBLÉMÁI 15.3.1. A titkos információk gyűjtése és a bűnüldözés kapcsolata 15.3.2. A jogi szabályozás követelményei 15.3.3. A felderítés és a bizonyítás kölcsönhatása 15.3.4. A titkos információ „okiratosítása" 15.3.5. A különösen védett tanú avagy az „anonim" tanú vallomása 15.3.6. A „titkos" bizonyíték mint paradigmaváltás
281 281 283 284 287 287 288 290 292 293 293 294 295 296 298 299
XVI. FEJEZET: A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK 16.1. A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK ÉS AZ „EMBERI JOGOK" SAJÁTOS VISZONYA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN 16.1.1. Az Alkotmányban biztosított „alapvető jogok" korlátozása 16.1.2. Az emberi jogok tiszteletben tartásának és az eljárás sikerének „egyensúlya" 16.1.3. Az emberi jogok biztosításának „felértékelődése" az Alkotmányban és „leértékelődése" a büntető eljárásjogban 16.1.4. Az alapvető jogok tiszteletben tartása elvének alkotóelemei 16.2. A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK FELOSZTÁSA 16.2.1. Eljárásjogi célok szerint 16.2.2. Emberi jogok szerint 16.2.3. Egyéb felosztás 16.2.4. A kényszerintézkedések törvényességének büntetőjogi biztosítékai
301 301 301 301 302 304 305 306 306 307 308
TARTALOMJEGYZÉK
XVII. FEJEZET: A SZEMÉLYI SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK 17.1. A z ELŐZETES LETARTÓZTATÁS 17.1.1. A előzetes letartóztatás fogalma 17.1.2. Az előzetes letartóztatás feltételei 17.1.2.1. Az előzetes letartóztatás feltételeinek csoportosítása 17.1.2.2. Az előzetes letartóztatás (általános) feltételei 17.1.2.3. Letartóztatási okok 17.1.2.4. Az előzetes letartóztatást kizáró okok 17.1.3. Az előzetes letartóztatás elrendelése 17.1.4. Az előzetes letartóztatás tartama 17.1.4.1. A nyomozás alatti határidők 17.1.4.2. A bírósági eljárás alatti határidők 17.1.4.3. Az előzetes letartóztatás alsó és felső határa 17.1.5. Az előzetes letartóztatás foganatosítása és a letartóztatott jogállása 17.1.5.1. A Be. szabályozása 17.1.5.2. A foganatosítás 17.1.5.3. A letartóztatott jogállása 17.1.6. Az előzetes letartóztatás helyettesítése 17.1.7. Az előzetes letartóztatással összefüggő jogorvoslat 17.1.8. A kártalanítás 17.1.8.1. A kártalanítás fogalma 17.1.8.2. Az eljárási kényszerintézkedéssel kapcsolatos kártalanítás feltételrendszere 17.1.8.3. Büntetőjogi szankció ártatlan elszenvedésével kapcsolatos kártalanítás feltételrendszere 17.1.8.4. A kártalanítási eljárás 17.1.9. Az előzetes letartóztatás megszűnése és megszüntetése 17.2. A z IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS 17.2.1. Fogalma 17.2.2. Feltételei 17.2.3. Elrendelése 17.2.4. Tartama 17.2.5. Foganatosítása 17.2.6. Megszüntetése 17.3. A LAKHELYELHAGYÁSI TILALOM 17.3.1. A lakhelyelhagyási tilalom fogalma 17.3.2. A lakhelyelhagyási tilalom feltételei és elrendelése 17.3.3. A lakhelyelhagyási tilalom tartama, meghosszabbítása, megszüntetése 17.3.4. A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének következménye 17.3.5. A házi őrizet 17.4. A z ÚTI OKMÁNY ELVÉTELE 17.4.1. A kényszerintézkedés lényege 17.4.2. Az úti okmány elvételének feltételei, elrendelése, foganatosítása 17.4.3. A kényszerintézkedés megszűnése, ideiglenes mentesítés az útlevél elvétel hatálya alól 17.5. Az ÓVADÉK 17.5.1. Fogalma 17.5.2. Az óvadék alkalmazási köre 17.5.3. Az óvadéki jogviszony megszűnése
11
310 310 310 311 311 312 313 317 318 321 321 322 323 324 324 325 327 328 329 335 335 336 336 337 338 339 339 339 340 340 340 341 342 342 342 343 343 343 346 346 346 347 348 348 349 350
12
17.6.
17.7.
TARTALOMJEGYZÉK
A z ŐRIZETBEVÉTEL
351
17.6.1. 17.6.2. 17.6.3. 17.6.4. 17.6.5. 17.6.6. 17.5.7.
351 352 352 353 354 354 354
Fogalma Feltételei Elrendelése Tartama Foganatosítása Megszüntetése Jogorvoslat
354
A z ELŐVEZETÉS
XVIH. FEJEZET: MÁS EMBERI JOGOKAT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK 18.1.
A HÁZKUTATÁS
18.1.1. Fogalma 18.1.2. Feltételei 18.1.3. Foganatosítása 18.2.
A MOTOZÁS
18.2.1. Fogalma 18.2.2. Feltételei 18.2.3. Foganatosítása 18.3.
LEFOGLALÁS
18.3.1. 18.3.2. 18.3.3. 18.3.4. 18.3.5. 18.3.6. 1 8.4.
A ZÁR ALÁ VÉTEL
18.4.1. 18.4.2. 18.4.3. 18.4.4. 18.4.5. 18.5.
Fogalma Feltételei Elrendelése Foganatosítása Megszüntetése A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés Fogalma Feltételei Foganatosítása Feloldása Jogorvoslat
A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS
18.5.1. A biztosítási intézkedés szabályozása 18.5.2. A biztosítási intézkedés létjogosultsága 18.6.
ELJÁRÁSI SZANKCIÓK
18.6.1. A rendbírság 18.6.2. A testi kényszer alkalmazása 18.6.3. Egyéb eljárási szankciók
358 358 358 359 361 363 363 364 365 365 365 366 366 367 368 369 370 370 370 371 372 372 373 373 373 374 374 375 376
XIX. FEJEZET: A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
378
19.1.
A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK JELENTŐSÉGE, A NYOMOZÁS MENETE
19.2.
A BÜNTETŐELJÁRÁS FELTÉTELEI
378 379 379 380 380 381 381 382
19.2.1. A pozitív 19.2.2. Gyanú és 19.2.2.1. 19.2.2.2. 19.2.2.3. 19.2.2.4.
feltételek büntetőeljárás A gyanú fogalma A gyanú irányai A gyanú fokozatai A gyanú differenciált felmerülésének jelentősége
TARTALOMJEGYZÉK
13
19.3.
A BÜNTETŐELJÁRÁS AKADÁLYAI (NEGATÍV FELTÉTELEI)
383
19.4.
A NYOMOZÁS SZEREPE, MENETE
384
19.5.
A FELJELENTÉS! JOGOSULTSÁG ÉS KÖTELEZETTSÉG. A FELJELENTÉS MÓDJA
386
19.6.
A NYOMOZÁS MEGKEZDÉSE (INTÉZKEDÉSEK ÉS HATÁROZATOK A FELJELENTÉS ALAPJÁN)
389
19.6.1. A feljelentés megküldése és a feljelentés áttétele
389
19.7.
A FELJELENTÉS ELUTASÍTÁSA
390
19.7.1. A „sima" és a kombinált feljelentés elutasítás 19.7.2. A feljelentés sajátos elutasítás, különös tekintettel a szervezett bűnözésre
390 392
19.8.
A NYOMOZÁS MEGINDÍTÁSA (ELRENDELÉSE)
393
19.9.
A HALASZTHATATLAN NYOMOZÁSI CSELEKMÉNY
394
XX. FEJEZET: A NYOMOZÁS 20.1.
20.2.
397
20.1.1. 20.1.2. 20.1.3. 20.1.4. 20.1.5. 20.1.5. 20.1.6. 20.1.7. 20.1.8. 20.1.9. 20.1.10.
397 397 399 400 401 402 403 406 409 411 412
A nyomozás lefolytatásáról (teljesítéséről) általában A nyomozás főbb jellemzői, alapelvei A bizonyítékgyűjtés - egyéb adatszerzés A nyomozás határideje Az ügyészi nyomozás felügyelet A nyomozás rendjének biztosítása Jelenlét a nyomozási cselekményeknél A megalapozott gyanú közlése és a gyanúsított kihallgatása A nyomozás felfüggesztése A nyomozás részbeni mellőzése. Az egyszerűsített nyomozás Nemzetközi bűnügyi együttműködés a nyomozás során
A NYOMOZÁS LEZÁRÁSA
20.2.1. A nyomozás lezárásakor hozható döntések 20.2.2. A nyomozás megszüntetése 20.2.3. A nyomozás befejezése 20.3.
JOGORVOSLAT A NYOMOZÁS SORÁN
20.3.1. A jogorvoslatok fajtái 20.3.2. A panasz 20.3.2.1. A panasz alapja, jogosultjai, formája 20.3.2.2. A panasz elintézése 20.3.3. A felülbírálati indítvány 20.3.4. Az ellenvetés 20.3.5. A nyomozás továbbfolytatásának kezdeményezése 20.3.6. A fellebbezés 20.4.
20.5.
397
A NYOMOZÁS LEFOLYTATÁSA (TELJESÍTÉSE)
412
412 413 415 418
418 418 418 419 420 421 423 423
A NYOMOZÁSI BÍRÓ EUÁRÁSA
425
20.4.1. A nyomozási bíróról általában 20.4.2. A nyomozási bíró feladatai 20.4.3. A nyomozási bíró ülése, határozatai
425 425 426
TITKOS ADATSZERZÉS A NYOMOZÁS SORÁN
20.5.1. A titkos adatszerzésről általában 20.5.2. A tasz. feltételrendszere 20.5.3. A tasz. végrehajtása, eredményének megismerése és felhasználása
XXI. FEJEZET: A VÁDEMELÉS
429
429 432 435
439
21.1.
A VÁDEMELÉSRŐL ÁLTALÁBAN
439
21.2.
A z ÜGYÉSZI REVÍZIÓ
439
14
TARTALOMJEGYZÉK
21.3.
A VÁDIRAT
21.4.
VÁDIRATMINTA
444
21.5.
A VÁDEMELÉS RÉSZBENI MELLŐZÉSE
447
21.6.
A VÁDEMELÉS ELHALASZTÁSA
448
21.6.1. A fakultatív és a kötelező vádelhalasztás feltételei 21.6.2. Magatartási szabályok előírása vádhalasztás esetén 21.6.3. A vádhalasztás megszüntetése, vádemelés
448 449 450
21.7.
441
BIZONYOSSÁG ÉS VALÓSZÍNŰSÉG A VÁDEMELÉSKOR
450
XXII. FEJEZET: A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE
453
22.1.
A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK JELLEGE, HELYE A B E . RENDSZERÉBEN A z ÚN. „KÖZBENSŐ ELJÁRÁS" PROBLEMATIKÁJA
22.2.
453
AZ ELŐKÉSZÍTÉS SORÁN MEGVIZSGÁLANDÓ KÉRDÉSEK ÉS A DÖNTÉSI JOGKÖRÖK
455
22.2.1. A megvizsgálandó kérdések 22.2.2. A tanácselnök és a tanács jogkörének megosztása
455 456
22.3.
Az ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS
22.4.
JOGORVOSLATOK A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE SORÁN HOZOTT HATÁROZATOK ÉS INTÉZKEDÉSEK ELLEN
XXIII. FEJEZET: A TÁRGYALÁS
459 460
462
23.1.
A TÁRGYALÁS JELENTŐSÉGE. A TÁRGYALÁS MONISTA ÉS DUALISTA RENDSZERE
462
23.2.
A TÁRGYALÁS MONISTA ÉS DUALISTA RENDSZERE
462
23.3.
A TÁRGYALÁS VEZETÉSE ÉS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA. A TÁRGYALÁSVEZETÉS
23.4.
FŐBB MODELLJEI
464
23.3.1. A tárgyalás vezetése 23.3.2. A tárgyalás rendjének fenntartása
464 467
JELENLÉT AZ ELSŐFOKÚ TÁRGYALÁSON ÉS AZ ENNEK BIZTOSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
23.4.1. Az idézettek és értesítettek megjelenésének vizsgálata 23.4.2. Kiknek a jelenléte kötelező a tárgyaláson? 23.4.3. Távolmaradás esetén milyen intézkedéseknek van helye? 23.5.
23.6.
23.7.
A BIZONYÍTÁS FELVÉTELE, MELLŐZÉSE ÉS KIEGÉSZÍTÉSE
470
23.5.1. A bizonyítás felvétele 23.5.2. A bizonyítás mellőzése 23.5.3. A bizonyítás kiegészítése
470 471 471
A VÁD ELEJTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA
472
23.6.1. A vád elejtése 23.6.2. A vád módosítása
472 474
JPERBESZÉDEK ÉS FELSZÓLALÁSOK
23.7.1. 23.7.2. 23.7.3. 23.7.4. 23.7.5. 23.8.
468
468 469 470
A A A A A
perbeszédek sorrendje perbeszéd tartami kellékei perbeszéd szűkebb és tágabb értelemben perbeszéd retorikai vonatkozásai perbeszéd felépítése
AZ ELSŐFOKÚ TÁRGYALÁS EGYSZERŰSÍTETT MÓDJAI
476
476 477 478 478 479 481
XXIV. FEJEZET: A TÁRGYALÁSON HOZOTT HATÁROZATOK
483
24.1.
A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS HATÁROZATHOZATAL
483
24.1.1. A határozatok csoportosítása 24.1.2. Az ügydöntő határozatok meghozatala
483 484
TARTALOMJEGYZÉK
24.2.
24.3.
15
AZ ELJÁRÁST MEGSZÜNTETŐ VÉGZÉS
484
24.2.1. Az eljárást megszüntető végzés jelentősége és fajai 24.2.2. A tárgyaláson hozott eljárást megszüntető végzés 24.2.3. A tárgyalás előkészítése során hozott eljárást megszüntető végzés
484 485 486
A z ÍTÉLETEK FAJAI, SZERKEZETE ÉS TARTALMA
487
24.3.1. Az elsőfokú ítéletek fajai 24.3.2. A felmentő ítélet 24.3.3. „A bűnösítő" ítéletek
487 488 489
24.4.
AZ ÍTÉLET SZERKEZETE ÉS TARTALMA
492
24.5.
A z ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT KÖZLÉSE
24.5.1. Az ügydöntő határozat közlésének módjai 24.5.2. Az ítélet kihirdetése 24.5.3. Az ítélet kézbesítése 24.6.
A VÁD ÉS AZ ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT VISZONYA! A TETTAZONOSSÁG PROBLÉMÁJA
24.6.1. 24.6.2. 24.6.3. 24.6.4. 24.7.
A tettazonosság jelentősége A tettazonossággal kapcsolatos nehézségek Mi a vád tárgya? A tételesjogi megoldás
A JOGERŐ
24.7.1. 24.7.2. 24.7.3. 24.7.4. 24.7.5. 24.7.6.
499
499 500 500 500
500 501 501 502 504
A jogerő fogalma, lényeges ismérvei és fajtái A jogerőre képes határozatok A jogerőre emelkedés időpontja A jogerő hatásai A jogerő terjedelme A jogerő feloldása
504 506 508 509 509 510
XXV. FEJEZET: A PERORVOSLATOK
513
25.1.
A PERORVOSLATOK FOGALMA ÉS FELOSZTÁSA
5 13
25.2.
A PERORVOSLATOK JELENTŐSÉGE
513
25.3.
A z ELSŐ FŐKÉRDÉS: HÁNY FOKÚ LEGYEN A (RENDES) PERORVOSLATI RENDSZER?
514
25.4.
A MÁSODIK FŐKÉRDÉS: MILYEN LEGYEN A FELÜLBÍRÁLAT TERJEDELME?
517
25.5.
A HARMADIK FŐKÉRDÉS: MILYEN LEGYEN A DÖNTÉSI JOGKÖRE A FELLEBBVITELI BÍRÓSÁGNAK?
517
25.6.
A NEGYEDIK FŐKÉRDÉS: ÉRVÉNYESÜLJÖN-E SÚLYOSÍTÁSI TILALOM A FELLEBBVITEL SORÁN?
519
XXVI. FEJEZET: A FELLEBBEZÉS 26.1.
26.2.
26.3.
521
A FELLEBBEZÉSRE JOGOSULTAK. A FELLEBBEZÉS ALAPJA, HATÁLYA, BEJELENTÉSE, VISSZAVONÁSA
521
26.1.1. 26.1.2. 26.1.3. 26.1.4. 26.1.5.
521 522 523 524 524
A A A A A
fellebbezésre jogosultak fellebbezés alapja és hatálya fellebbezés bejelentése fellebbezés visszavonása fellebbezés tartalma
A FELÜLBÍRÁLAT TERJEDELME. A RÉSZJOGERŐ
525
26.2.1. Az elsőfokú határozat felülbírálata 26.2.2. Főszabályok és kivételek kapcsolata, összefüggése
525 526
A SÚLYOSÍTÁSI TILALOM - REFORMATIO IN PEIUS
529
26.3.1. 26.3.2. 26.3.3. 26.3.4.
529 530 530 533
A súlyosítási tilalomról általában Főszabályok és kivételek kapcsolata a súlyosítási tilalomban A főszabályok értelmezése A kivételek értelmezése és összefüggése
16 26.4.
26.5.
26.6.
TARTALOMJEGYZÉK A z ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK (ERROR IN PROCEDENDO) CSOPORTOSÍTÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK
534
26.4.1. Az elsőfokú bírósági eljárásban elkövethető eljárási szabálysértések 26.4.2. Az abszolút eljárási szabálysértések 26.4.3. A relatív eljárási szabálysértések
534 535 537
A MEGALAPOZATLANSÁG ESETEI ÉS FOKAI, A MEGALAPOZATLANSÁG KIKÜSZÖBÖLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS MÓDJAI
540
26.5.1. 26.5.2. 26.5.3. 26.5.4. 26.5.5.
540 541 543 544 544
26.8.
26.9.
tényálláshoz kötöttség és a megalapozatlanság megalapozatlanság esetei megalapozatlanság fokai megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei megalapozatlanság kiküszöbölésének módjai
A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ VÉGZÉS TARTALMA. A MEGISMÉTELT EUÁRÁS SZABÁLYAI
26.6.1. 26.6.2. 26.6.3. 26.6.4. 26.7.
A A A A A
Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése A hatályon kívül helyező végzés tartalma A megismételt eljárás szabályai A másodfokú eljárás megismétlése és az ügyek utólagos egyesítése
A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI EUÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEFOLYTATÁSA
550
26.7.1. A másodfokú bírósági eljárás előkészítése 26.7.2. Az iratok felterjesztése és a másodfokú bírósági tanács elnökének előkészítő tevékenysége 26.7.3. A fellebbezési tanácsülés 26.7.4. A fellebbezési nyilvános ülés 26.7.5. A fellebbezési tárgyalás
550
558
26.8.1. A másodfokú határozatok törvényi felosztása 26.8.2. A másodfokú határozatok rendszere 26.8.3. A másodfokú ítéletek
558 560 561
EGYÉB KÉRDÉSEK
563
26.9.1. A végzés elleni fellebbezés 26.9.2. A másodfokú határozat közlése
563 565
A PERÚJÍTÁS
27.1.1. 27.1.2. 27.1.3. 27.1.4. 27.1.5. 27.1.6. 27.1.7. 27.2.
550 552 553 554
A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI
XXVII. FEJEZET: A RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK 27.1.
547
547 548 549 550
A perújítás fogalma A perújítás okai és feltételei A perújítás kezdeményezésére jogosultak. A perújítási indítvány Perújítás a terhelt javára és terhére A perújítás ügyészi szakasza A perújítás tanácsülési szakasza A perújítás tárgyalási szakasza
A FELÜLVIZSGÁLAT
27.2.1. 27.2.2. 27.2.3. 27.2.4. 27.2.5. 27.2.6.
A felülvizsgálat fogalma A felülvizsgálat okai és feltételei A felülvizsgálat kezdeményezésére jogosultak Az elsőfokú bíróság eljárása A Legfelsőbb Bíróság eljárásának tagolódása Az érdemi felülvizsgálat főbb jellemzői
567 567
567 567 570 571 573 573 574 576
576 577 579 580 580 583
TARTALOMJEGYZÉK
27.3.
A TÖRVÉNYESSÉGI JOGORVOSLAT
27.3.1. 27.3.2. 27.3.3. 27.3.4. 27.4.
A A A A
törvényességi törvényességi törvényességi törvényességi
jogorvoslat jogorvoslat jogorvoslat jogorvoslat
584
fogalma okai és feltételei elbírálása alapján hozható határozatok
A JOGEGYSÉGI EUÁRÁS
XXVIII. FEJEZET: A KÜLÖNELJÁRÁSOK 28.1.
17
584 585 585 586 586
589
A BÜNTETŐELJÁRÁS DIFFERENCIÁLÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS MODELLJEI
589
28.1.1. Az „egységes" anyagi és alaki büntetőjog 28.1.2. Az ún „elterelés" mint külső differenciálás 28.1.3. A büntetőeljárás belső differenciálása: a különélj árasok kialakulása
589 589 590
28.2.
A KÜLÖNEUÁRÁSOK KÖRE
591
28.3.
A KÜLÖNEUÁRÁSOK JOGPOLITIKAI INDOKAI
592
28.4.
A KÜLÖNEUÁRÁSOK VISZONYA A RENDES ELJÁRÁSHOZ
593
28.5.
A KÜLÖNEUÁRÁSOK VISZONYA EGYMÁSHOZ
593
XXIX. FEJEZET: AZ EGYES KÜLÖNELJÁRÁSOK 29.1.
29.2.
597
29.1.1. 29.1.2. 29.1.3. 29.1.4. 29.1.5.
597 599 600 601 602
A magánvád és a viszonvád köre A magánvádió jogállása Az ügyész jogállása Az eljárás megindítása. A nyomozás A személyes meghallgatás Az elsőfokú tárgyalás Perorvoslatok, bűnügyi költség
A PÓTMAGÁNVÁDAS EUÁRÁS
29.3.1. 29.3.2. 29.3.3. 29.3.4. 29.3.5. 29.3.6. 29.3.7. 29.4.
Általános rendelkezések Az alanyok köre A bizonyítékok köre A kényszerintézkedések köre A fiatalkorú bűnperének sajátosságai
A MAGÁNVÁDAS EUÁRÁS
29.2.1. 29.2.2. 29.2.3. 29.2.4. 29.2.5. 29.2.6. 29.2.7. 29.3.
597
A FIATALKORÚAK ELLENI BÜNTETŐEUÁRÁS
Különeljárás-e a pótmagánvádas eljárás? A járulékos sértetti vádképviselet sajátos kedvezményei Korlátozások a pótmagánvád disztinkciójának visszaszorítására A vádindítvány mint egyszerűsített vádemelés A vádindítványt elutasító végzés A pótmagánváddal összefüggő jogorvoslatok köre A multipozíció problémája
603
603 604 604 605 606 608 611 612
612 613 613 614 614 615 616
A KATONAI BÜNTETŐEUÁRÁS
617
29.4.1. 29.4.2. 29.4.3. 29.4.4. 29.4.5. 29.4.6.
617 617 619 620 621 622
A katonai bíráskodás általában A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek Az eljárás alanyai A kényszerintézkedések A bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben Az eljárás sajátos szabályai
18 29.5.
29.6.
29.7.
29.8.
29.9.
TARTALOMJEGYZÉK A BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS
623
29.5.1. A bíróság elé állítás fogalma és feltételei 29.5.2. A nyomozás és az ügyész előkészítő tevékenysége 29.5.3. A bírósági eljárás lefolytatása
623 624 626
A TÁRGYALÁS MELLŐZÉSE („BÜNTETŐPARANCS")
627
29.6.1.
Az intézmény jelentősége és alkalmazási köre
627
29.6.2.
A végzés tartalma
628
29.6.3. 29.6.4.
A tárgyalás tartásának kérése Az elsőfokú tárgyalás
629 630
LEMONDÁS A TÁRGYALÁSRÓL
633
29.7.1.
A vádalku fajai
633
29.7.2.
A tárgyalásról lemondás fogalma és feltételei
634
29.7.3.
A különeljárás megindítása
635
29.7.4.
A bíróság nyilvános ülése
636
29.7.5.
A fellebbezési eljárás
637
E U Á R Á S A TÁVOLLÉVŐ TERHELT ELLEN
637
29.8.1.
Az ún. „in contumatiam" eljárás jellege
637
29.8.2.
A nyomozás sajátosságai távollévő terhelt esetén
638
29.8.3.
Az elsőfokú bírósági eljárás
A MENTESSÉGI ELJÁRÁS
639 640
XXX. FEJEZET: A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
644
30.1.
A KÜLÖNLEGES EUÁRÁS FOGALMA
644
30.2.
A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI
645
30.3.
A KÜLÖNLEGES EUÁRÁSOK FELOSZTÁSA
645
30.4.
A BÜNTETÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES EUÁRÁSOK
647
30.5.
A z INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES EUÁRÁSOK
649
30.6.
A „NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ" EUÁRÁSOK
651
30.6.1. 30.6.2. 30.6.3. 30.6.4. 30.6.5. 30.6.6. 30.6.7. 30.6.8. 30.6.9.
651 652 653 653 654 654 655 656 657
30.7.
30.8.
A nemzetközi eljárás és a nemzetközi vonatkozású eljárás A biztosíték A külföldi ítélet érvényének elismerése A büntetőeljárás átadása és átvétele A külföldi államnál történő feljelentés Az eljárási jogsegély A kiadatás A szabadságvesztés végrehajtásának átvétele és átadása A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése
EGYÉB KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
658
30.7.1. A mentesítési eljárás 30.7.2. A kegyelmi eljárás
658 659
A HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA
661
Utószó helyett
665
Név- és tárgymutató
666
Contents
681
