Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Közbeszerzési képzés

Dr. Herke Csongor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1

POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK

2

A tulajdonjog tárgyai Minden birtokba vehető dolog Ha törvény kivételt nem tesz: pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erők Alkotórész: amelynek elválasztásával ő vagy a dolog elpusztulna (vagy használhatósága jelentősen csökkenne) Kétség esetén a tartozék is: amely a rendeltetésszerű használathoz, épségben tartáshoz hozzátartozik (azt elősegíti) A föld tulajdonjoga: nem terjed ki a föld méhének kincseire, természeti erőforrásokra

kiterjed az épület tulajdonjogára is (kivéve: ha törvény vagy írásbeli megállapodás alapján az építkezőé) 3

A tulajdonjog tartalma Birtoklás: birtoklás joga

Birtokvédelem

Használat és hasznok szedésének joga: magában foglalja, hogy köteles a terhek viselésére és azon károk megtérítésére, amelyek megtérítésére más nem kötelezhető

tartózkodnia kell a szomszédjogokat sértő magatartástól

Rendelkezési jog: a birtok, használat vagy hasznok szedésének jogát átengedheti

a dolgot biztosítékul adhatja vagy más módon megterhelheti

a tulajdonjogot átruházhatja vagy azzal felhagyhat (de az ingatlanéval felhagyni nem lehet!) 4

A szomszédjogok Földtámasz joga (más rögzítésről gondoskodnia kell!) Áthulló gyümölcsök: akié a fa → ha nem szedi fel: azé, ahova esett Áthajló ágak, átnyúló gyökerek: ha a rendeltetésszerű használatot gátolják és a fa tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el: levághatók A szomszéd földjére való átlépés joga (kártalanítás ellenében): közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, áthajló ágak gyümölcseinek beszedése, ágak, gyökerek eltávolítása stb. céljából / a saját földön való építkezéshez (bontáshoz, átalakításhoz, karbantartáshoz) szükséges Kerítés (sövény) használata: közösen használják a szomszédok és a kerítés létrehozására kötelező jogszabály szerint (ennek hiányában a határolt földterület hossza arányában) terheli őket a költség Határvonalon álló fa (bokor, gyümölcse): egyenlő arányban illeti a szomszédokat (a terheket is így viselik) → ha valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja: a földtulajdonos kérelmére közös költségen eltávolítják Tilosban talált állat: az okozott kár megtérítéséig visszatartható Szükséghelyzet: a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítás (több személynél az érdekeltség arányában) követelhető (szükségtelen károkozás: a károkozótól kártérítés igényelhető) → esetei: élet, testi épség veszélyeztetése: tűrni kell az igénybevételt (esetleges károkozást) / vagyon fenyegetettségekor: a fenyegető kár nagyobb legyen, mint amit a földtulajdonosnak okoznak Közérdekű használat: tűrni kell az időleges használatot (esetleg használati jog szerzését, egyéb korlátozást) → hatása: kártalanítást követelhet / ha a rendeltetésszerű használatot megszünteti (jelentősen akadályozza): az ingatlan megvásárlását vagy kisajátítását kérheti Túlépítés: a szomszéd választása szerint követelheti (de a bíróság másképp is dönthet, kivéve, ha az ellen mindkét fél tiltakozik): használatért és értékcsökkenésért való kártalanítást / a beépített részt vásárolja meg (ha a föld megosztható) / az egész földet vásárolja meg: ha a fennmaradó rész használhatatlanná vált, a földdel kapcsolatos jog (foglalkozás) gyakorlása lehetetlen (túl költséges) lett / rosszhiszemű túlépítésnél vagy időben tiltakozás esetén (az építő a saját földjét és az épületet bocsássa a szomszéd tulajdonába - a gazdagodást meg kell téríteni- / bontsa le az épületet (ha ez az okszerű gazdálkodást nem sérti) a saját költségén 5 (de elviteli joga van!)

A rendelkezési jog kizárása (korlátozása) Ha az épület tulajdonosa a földtulajdonos: az épület csak a földdel együtt adható el (terhelhető meg) Elidegenítési vagy terhelési tilalom: Jogszabály vagy bírósági határozat alapján → ellenkező szerződés semmis

Szerződéssel: csak a tulajdonjog átruházásakor és csak jog biztosítékául (ezt a jogot is be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba) → az ez elleni szerződés vagylagosan akkor semmis, ha bejegyzik az ingatlannyilvántartásba

a rendelkezési jogot alapító személy rosszhiszemű volt

ellenérték nélküli volt a szerzés 6

A tulajdonjog védelme Birtokvédelem: önhatalmúlag is megakadályozhatja a beavatkozást Birtokper: jogellenes beavatkozás megszüntetésére vagy

birtokba való visszakerülés céljából

7

A szerződés megkötése és létrejötte A szerződési akarat és kifejezése: a) minden lényeges kérdésben egyezőnek kell lenni az akaratnak és ezekben meg is kell állapodni (nem kell megállapodás, ha jogszabály rendezi) b) együttműködési kötelezettség (már a szerződéskötés előtt tájékoztatási kötelezettség van stb.) c) szerződéskötési kötelezettség: ha van, akkor ha a felek nem állapodnak meg: a bíróság létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja (ezzel létrejön a szerződés), kivéve, ha za kötelezett bizonyítja, hogy nem tud teljesíteni znemzetgazdasági érdekből elmaradhat (illetve ezen okból módosítható stb.) d) ha nem lényeges kérdést nem rendeznek (és jogszabály sem rendezi): a bíróság ezt a részét megállapíthatja (a forgalmi szokások alapján) e) a szerződés értelmezése: ahogy a másik fél értelmezhette a znyilatkozó feltehető akaratára és za szavak általános jelentése alapján A joglemondás nem értelmezhető kiterjesztően f) az egyezkedések során tett nyilatkozatok: nem kötik a felet (kivéve előszerződés, ajánlati kötöttség)

A szerződés létrejötte: a) ajánlati kötöttség: fennáll (kivéve, ha kikötötte, hogy nincs kötve az ajánlatához) → kötöttségi idő: ha az ajánlattevő nem határozta meg: zjelenlevők között / telefonon tett ajánlat: nyomban megszűnik, ha nem fogadják el ztávollevőnek tett ajánlat: a válasz rendes körülmények között való megérkezésének idejéig b) felhívás ajánlattételre: a jogosult azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel (adatok közlésével, okiratok megküldésével) → a kötelezettnek 30 napon belül ajánlatot kell tennie (kivéve: ha visszaküldi hiánypótlásra → 15 napon belül ismét felhívás ajánlattételre stb.) c) létrejötte: a kötöttségi időn belül pozitív válasz érkezik → ha változással érkezik válasz: mintha új ajánlat lenne stb. d) létrejöttének helye: ahol elfogadták (távollevők között: az ajánlattevő lakhelye / székhelye) e) a szerződési nyilatkozat hatálya (előtte visszavonható): zszóban tett nyilatkozat: a másik fél tudomásulvételével zírásban (távirati úton): a másik félhez való megérkezéskor zha mindkét fél gazdálkodó szervezet: a létrejöttéig az ellenszolgáltatást (díj, vételár) vállaló fél visszavonhatja a másik fél költségeinek megtérítésével f) ha elkésik az elfogadó nyilatkozat: erről az elfogadót haladéktalanul tájékoztatni kell (különben a szerződés létrejön) g) ha létrejöttéhez 3. személy beleegyezése / hatósági jóváhagyás szükséges: ezek megtörténtéig nem jön létre a szerződés, de kötve vannak a nyilatkozatukhoz (kivéve, ha határidőn belül nincs beleegyezés / jóváhagyás) → ha beleegyezik / jóváhagyja: a megkötésig visszamenőleg 8 érvényes, különben érvénytelen

A szerződés alakja Általában alaki kötöttség nélkül tehető (szóban, írásban, ráutaló magatartással) Nyilatkozattétel elmulasztása: akkor számít elfogadásnak, ha jogszabály így rendelkezik

a felek így állapodtak meg

Kikötött alakiság (ilyenkor megszüntetni / felbontani is csak így lehet, kivéve, ha a felek egyező akaratának felel meg): ha jogszabály köti ki: felek kötik ki: csak akkor az megsértése esetén a szerződés érvényesség feltétele, ha ezt semmis (pl. ingatlan kifejezetten kikötik (de a átruházása) teljesítéssel érvényessé válik) 9

A feltétel és az időhatározás Fajtái: Felfüggesztő feltétel: a feltétel Bontó feltétel: a feltétel beállta beálltától kezdve hatályos a esetén megszűnik a szerződés szerződés A feltétel semmissége: részleges érvénytelenséget okoz az érthetetlen ellentmondó jogellenes vagy lehetetlen feltétel A felek cselekvési korlátja: nem lehet tenni semmit, ami a a feltételre nem alapíthat jogot, feltétel esetén a másik jogát aki azt felróhatóan maga idézte sérti (a 3. személy jóhiszeműen elő és ellenérték fejében szerzett 10 jogát ez nem érinti)

A semmisség Bárki határidő nélkül hivatkozhat rá Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel (és ez a felek akaratával megegyezik): az a szerződés érvényes Gazdálkodó szervezetek egymás közötti semmissége általában orvosolható

11

A megtámadhatóság A megtámadással a megkötésre visszamenőleg érvénytelen A megtámadásra jogosult: a sérelmet szenvedett fél

akinek ehhez törvényes érdeke fűződik

Közlése: egy éven belül (kifogás útján később is), írásban a másik féllel → ha eredménytelen: bíróság előtt lehet (haladéktalanul) A megtámadási határidő (egy év) kezdete: tévedés, megtévesztés felismerése

kényszerhelyzet megszűnése (jogellenes fenyegetésnél)

az első részlet teljesítésekor illetve a teljesítéskor (feltűnő aránytalanságnál) illetve ha kényszerhelyzetben is volt: ennek megszűnésekor

A megtámadás jogának megszűnése: ha a határidő megnyílta után írásban megerősíti a szerződést

a megtámadásról egyébként írásban 12 lemond

Eljárás érvénytelen szerződés esetén In integrum restitutio: a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása → ha nem lehet: a határozathozatalig hatályossá nyilvánítható

érvényessé nyilvánítás: az aránytalan előny kiküszöbölésével (ez nem egyezik a forgalmi értékkel, csak a továbbra is fennmaradó eltolódás már ne legyen aránytalan) → a szerződő felek úgy felelnek a szerződésszegésért, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna

A helyreállítás esetén a visszatérítés kérdésében rendelkezni kell, de a sérelmet szenvedő fél mentesíthető uzsorás szerződésnél a visszatérítés alól, ha az súlyos terhet jelentene neki (még részletfizetés esetén is)

uzsorás szerződésnél a sérelmet okozó fél mindenképpen köteles a kapott szolgáltatást visszatéríteni

Állam javára való megítélés (rendszerint pénzben): ügyészi indítványra, ha tiltott / jó erkölcsbe ütköző / megtévesztő / jogtalanul fenyegető / egyéb csalárd módon eljáró félnek járna vissza

uzsorás szerződésnél meg kell ítélni!

Felelősség 3. személlyel szemben az érvénytelen szerződésért: aki az érvényességben jóhiszeműen bízott, a kárának megtérítését követelhet: általában a felektől

ha az egyik fél magatartására vezethető vissza az érvénytelenség: a másik felet nem marasztalják (kivéve, ha rosszhiszemű volt, mert akkor csak az 13 felel)

A kötbér A kötbér a szerződést biztosító mellékkötelezettség A fél kikötheti a fizetését, ha a másik fél olyan okból, amiért felelős nem teljesít (ennek érvényesítése kizárja a teljesítés követelését)

nem szerződésszerűen teljesít (késedelem, hibás teljesítés) → ilyenkor teljesíteni kell

Csak írásban köthető ki (kamat kikötése semmis) A jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel / ha felmerült: a kötbér feletti kárt is követelheti A túlzott mértékű kötbért a bíróság mérsékelheti (számottevő kár nem keletkezett, felróhatóság foka stb. alapján) Pénztartozás késedelmességére kikötött kötbér: ld. késedelmi kamat szabályai Bírósági úton nem érvényesíthető követelést biztosító kötbér sem érvényesíthető bírósági úton 14

A jótállás Meghatározása: jogszabály (legkisebb kötelező mértéket is)

a felek

Szigorúbb felelősség (de ugyanazok a jogok, mint a szavatosságnál → azt is érvényesítheti helyette) Mentesülés a jótállás alól: bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett Jótállási idő kezdete: a teljesítéssel (amíg javítják: meghosszabbodik) Egyik jótállási jogról a másikra áttérhet Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási kötelezettség (151/2003. sz. Kr.): zeltérés a rendelettől: csak a vásárló javára lehetséges; za jótállási kötelezettség a szolgáltatás nyújtására kötelezettet (a forgalmazót) terheli, a jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti (a fogyasztó); z1 év a jótállási idő → a határidő kezdete: az átadás napja / az üzembehelyezés napja, ha az eladó helyezi üzembe; zkicserélés: az átadás utáni 3 napon belüli meghibásodásnál kötelező; zrögzített / 10 kg-nál súlyosabb / tömegközlekedési eszközön nem szállítható dolognál ki kell mennie a forgalmazónak a helyszínre; zjótállási jegyet kell adni (forgalmazó neve és címe; fogyasztási cikk megjelölése; gyártó és importáló megjelölése; jótállási jogok és azok érvényesítésének feltételei; vásárlás/üzembe helyezés időpontja); za rendelet melléklete felsorolja azokat a termékeket, amelyek esetén jótállást kell vállalni: bizonyos termékek értékhatár nélkül (pl. hűtő, telefon, gépjármű) / bizonyos termékek 10.000 Ft. felett (pl. tv, számítógép) 15

A hibás teljesítés és a kellékszavatosság fogalma Hibás teljesítés: ha a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak és a kötelezett által szolgáltatott dolog nem felel meg a törvényben / szerződésben foglaltaknak →a hibás teljesítés hatása: a szavatossági jogok →(át lehet térni a jogosult költségére, ha a kötelezett magatartása adott okot az áttérésre) Kellékszavatosság: a kötelezett szavatol, hogy a teljesítéskor a dologban megvannak a törvényi / szerződési tulajdonságok → ha a jogosult ismerte a hibát a szerződéskötéskor: a kötelezett mentesül a szavatossági 16 felelősség alól

A szavatossági jogok Kijavítást követelhet a jogosult → ha a kötelezett nem vállalja / megfelelő határidőre nem végzi el: a jogosult a kötelezett költségére kijavíthatja (kijavíttathatja) Árleszállítást követelhet a jogosult Kicserélés: za jogosult követelésére: fajta és mennyiség szerinti szolgáltatásnál, kivéve, ha a kijavítás rövid idő alatt (8 nap) / értékcsökkenés nélkül (= a hibátlan áruhoz képest nem csökkent értékű) / a jogosult érdekének sérelme nélkül lehetséges; za kötelezett választása szerint: ha ez a jogosult érdekét nem sérti; za kicserélés módja: ¾ egyidejűleg átadja a kicserélni kívánt dolgot → kivétel: ha a kötelezett nem ad érte rögtön cseredarabot: detentio (visszatartási joga van a jogosultnak az ellenszolgáltatás arányos része tekintetében a kijavítás / kicserélés tartamára) / szállító: meg kell előlegeznie a cseredarabot és majd ha a kereskedő a fogyasztóktól visszakapja a hibás termékeket, akkor kapja azokat meg; ¾ nem dolog szolgáltatásánál: újból kell teljesíteni; A jogosult elállási joga: ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt (a teljesített árat kérheti → időközbeni áremelkedés stb.: csak kártérítés) → pl.: za hiba nem javítható ki; za kötelezett nem vállalja a hiba kijavítását; 17 znem lehet a hibát megfelelő módon (ld. idő + értékcsökkenés + érdekmúlás) kijavítani

A szavatossági igény érvényesítésének határideje Határidő: ¾6 hónap (a teljesítéstől számítva): a kijavítással meghosszabbodik + kicserélésnél: a dologra (dologrészre) újból kezdődik ¾kötelező alkalmassági idő tartama (a dolog használhatóságának hatósági előírás, szabvány, műszaki előírás általi meghatározása), ha ez 6 hónapnál kevesebb és ezt a jogosulttal megfelelő módon (a szerződésben, terméken feltüntetve stb.) közölték zállat szolgáltatása: 60 nap (1 év jogvesztő) zfogyasztói szerződés: legalább két év (használt dolognál kiköthető legalább egy év is) Jogvesztő határidő (pl. menthető okból nem tudta a hibát felismerni): 1 év

tartós használatra rendelt dolognál vagy fogyasztói szerződésnél 3 év

→ de ugyanolyan jogalapból származó igénnyel szembeni kifogásként a határidő eltelte után is érvényesíthető

18

A hibás teljesítésből eredő kár megtérítése Az általános felelősség szerint lehetséges (kimentés: a kötelezett úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható) A szavatossági igény érvényesítése mellett / helyett is lehet (helyett: ha bizonyítja, hogy a szavatossági időn belül nem ismerhette fel) Határideje: általános elévülési idő A kár bekövetkezhetett akár a dologban, akár azon kívül is 19

A bankgarancia Bizonyos feltételek bekövetkezésére kiköthető: esemény beállta / okmányok benyújtása stb. elmaradása A bank meghatározott összeg erejéig fizet a kedvezményezettnek

20

A szerződés megszegésének esetei A kötelezett késedelme

A jogosult késedelme

A teljesítés A teljesítés lehetetlenné megtagadása válása

21

A kötelezett késedelme Mikor esik késedelembe: ha a szerződéses vagy a szolgáltatás rendetetéséből következő teljesítési idő eredménytelenül eltelt

ha nincs teljesítési idő: ha a jogosult felhívására nem teljesít

Mikor kell megtérítenie: ha nem tudja kimenteni a késedelmét (kimenti: ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el...) Mit kell megtérítenie: a jogosultnak a késedelemből eredő kárát

felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem alatt bekövetkezett károkért (kivéve, ha bizonyítja, hogy késedelem hiánya esetén is bekövetkeztek volna)

pénztartozás: ha egyébként kamatmentes: a késedelemtől a jegybanki alapkamat jár / ha volt kamat egyébként is: a késedelemtől kezdve a jegybanki alapkamat 1/3-ával több jár (de legalább az alapkamat)

A jogosult jogai: (függetlenül a késedelem kimentésétől) követelheti a teljesítést vagy

elállhat (az átadásig illetve átvételig), ha a teljesítés nem áll érdekében: meghatározott időpontban lett volna csak esedékes (ld. felek megállapodása, dolog 22 rendeltetése) / utólagos teljesítésre is adott megfelelő határidőt és a kötelezett ezt mulasztotta el

A jogosult késedelme Mikor esik késedelembe: ha nem fogadja el a szerződésszerűen felajánlott teljesítést (ugyanígy, ha fajta és mennyiség szerinti szolgáltatásnál megjelölték az adott dolgot / elkülönítették a többitől)

ha elmulasztja a kötelezett teljesítéséhez szükséges intézkedést, nyilatkozatot

ha a nyugtát nem állítja ki / az értékpapírt nem adja vissza (ez nem érinti az esedékességet, de kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét)

Hatásai: ha nem tudja kimenteni a késedelmét (nem bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el...): meg kell térítenie a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát

kimentéstől függetlenül: zköteles a felelős őrzés költségeit megtéríteni; zviseli a dolog megsemmisülésének (elvesztésének, megrongálódásának) veszélyét; zkésedelme idejére kamatot nem követelhet; zkizárja a kötelezett egyidejű késedelmét; 23

A teljesítés lehetetlenné válása Felelősség: megszűnik a szerződés és attól függően, hogy melyik fél felelős a lehetetlenülés okáért: ha egyik sem felelős: az okról tudomást szerző köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni → ha elmulasztja: felel az ebből eredő kárért

ha a kötelezett felelős: a jogosult kártérítést követelhet a teljesítés elmaradása miatt

ha a jogosult felelős: za kötelezett szabadul a tartozása alól; za kötelezett követelheti a kárának megtérítését

Vagylagos szolgáltatás lehetetlenülése: a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik

ha a választásra nem jogosult fél felelős a lehetetlenülésért: a másik fél választhat: za többi lehetséges szolgáltatás közül vagy za lehetetlenné válás következményeit (szerződés megszűnése + kártérítés)

Maradvány: ha a lehetetlenné vált szolgáltatás maradványa a kötelezett birtokában 24 marad / kárpótlást kapott: a jogosult ezt részleges ellenszolgáltatás fejében követelheti

A teljesítés megtagadása Ha a kötelezett jogos ok nélkül megtagadja a teljesítést, a jogosult választhat a késedelem és

a lehetetlenülés

következményei között

25

A szerződésszegés közös szabályai Ki nem zárható felelősség: szándékosan (súlyos gondatlansággal), bűncselekménnyel, életet (testi épséget, egészséget) károsító szerződésszegésért

jogi személy → kivéve: zjogszabály megengedi; zha a hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése (egyéb előny) kiegyenlíti

Az igénybe vett más személy magatartásáért az igénybe vevő felel Ha a szerződésszegésről tudva a jogosult átveszi a dolgot: csak akkor támaszthat igényt a szerződésszegés miatti kárért, ha ezen jogát fenntartotta Osztható szolgáltatásnál való szerződésszegés: csak ezen részre vonatkozóan érvényesül a szerződésszegésért való felelősség (kivéve: a jogosult az egész szerződésre érvényesítheti, ha bizonyítja, hogy ezek után az egész szerződés nem áll érdekében) Oszthatatlan szolgáltatásnál: az egy részre beálló szerződésszegés az egész szolgáltatásra kihat → ugyanígy: zjogi oszthatatlanságnál (ld. felek megállapodása); ztartozékkal kapcsolatban; zha a felek pótalkatrész (póttartozék) egyidejű szolgáltatását is kikötötték A szerződésszegésért való felelősség, a kártérítés mértéke: ld. szerződésen kívül okozott károkért való felelősség (de a kártérítés csak akkor mérsékelhető, ha jogszabály megengedi) A szerződési igények kötelező érvényesítése: ha az ellenszolgáltatást (legalább részben) állami költségvetésből fedezik (pl. beruházás támogatása): a jogosult eltekinthet az igényérvényesítéstől, ha meggyőződött róla, hogy a kötelezett nem felelős a szerződésszegésért vagy a szerződésszegés jelentéktelen

ha kötelező az igényérvényesítés és a jogosult azt nem érvényesíti: a pénztartozásokat a költségvetési pénzintézet az 26eláll, állam javára érvényesítheti (ugyanígy, ha a jogosult egyezséget köt vagy a per szünetelés folytán megszűnik)

A szerződés megszűnésének esetei A szerződés megszüntetése a felek akaratából

A szerződés megszűnése a felek akaratán kívül

Engedményezés

Tartozásátvállalás

27

A szerződés megszüntetése a felek akaratából Közös megegyezéssel: Megszüntetés: jövőre nézve (ex nunc) → további szolgáltatással nem tartoznak: za már nyújtott szolgáltatás pénzbeli egyenértékét kell megadni; zha volt pénzbeli szolgáltatás és nem kapta meg érte az ellenszolgáltatást: visszajár a pénzbeli szolgáltatás

Felbontás: visszamenő hatállyal (ex tunc) → a szolgáltatások visszajárnak

Egyoldalúan: Felmondás: megszüntető hatályú (ex nunc), egyoldalú nyilatkozat → ha nem azonnali hatályú: a felmondási idő elteltével szűnik meg a szerződés

Elállás: felbontó hatályú (ex tunc) egyoldalú nyilatkozat: zalapja: szerződés vagy jogszabály; ztartalma: elállás oka és jogcíme → jogcím: szerződésszegés miatt (pl. késedelem, hibás teljesítés) / szerződésszegéstől függetlenül (pl. hatósági árváltozás); zaz elállás joga bánatpénz ellenében is kiköthető (ha túlzott mértékű, a bíróság mérsékelheti); znem gyakorolhatja a szerződéses elállást, aki a már kapott szolgáltatást nem tudja visszaszolgáltatni 28

A szerződés megszűnése a felek akaratán kívül Egyesülés (confusio): egy személy lesz a jogosult és a kötelezett (ez a 3. személy jogát és kötelezettségét nem érinti) Halál: csak ha személyhez fűződő volt a szolgáltatás, akkor szünteti meg a szerződést Elévülés Engedményezés Tartozásátvállalás: zha valaki átvállalja más tartozását: kérnie kell a jogosult hozzájárulását → ha megadja: ő lesz a kötelezett → a kötelezett jogai illetik meg (de a korábbi kötelezett követeléseit nem számíthatja be a jogosulttal szemben); ha megtagadja: köteles a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy lejáratkor teljesíteni tudjon; 29 zkezesség, zálogjog: a kezes (zálogkötelezett) hozzájárulása hiányában megszűnik

Az elévülés zIdeje:

(nem hosszabbítható meg) főszabály: 5 év (ha jogszabály másként nem rendelkezik → ld. pl. kellékszavatosság: 6 hónap); a felek írásban rövidebb határidőben is megállapodhatnak (ha egy év alatti: írásban legfeljebb egy évre meghosszabbítható); jogvesztő határidő: ha menthető okból nem tudja érvényesíteni: az akadály megszűnésétől számított 1 év (1 év alatti elévülési időnél 3 hónap) zÖsszefüggés a mellékkötelezettséggel: a főköveteléstől függő mellékkövetelések a főköveteléssel együtt elévülnek; a főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti; zAz elévülés hatása: a követelés bírósági úton nem érvényesíthető; az azt biztosító kézizálogból történő kielégítést nem akadályozza; zAz elévülés kezdete: a követelés esedékessé válása; zAz elévülés megszakítása (újból kezdődik az elévülés): a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás (ugyanígy a perbehívás is, ha arról a perbehívott tudomást szerez, mégha nem is lép perbe); a követelés bírósági úton való érvényesítése → ha itt végrehajtható határozatot hoznak: ezután már csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést; a követelés megegyezéssel való módosítása; a tartozásnak a kötelezett 30 részéről való elismerése

Az engedményezés zA

jogosult szerződéssel átruházhatja a követelést (engedményezés), kivéve: személyhez kötött követelés; jogszabály kizárja; zÉrtesíteni kell róla a kötelezettet (az értesítésig az engedményezőnek is, utána csak az engedményezettnek teljesíthet); zAz engedményest megilleti a zálogjog, kezesség is; zAz engedményezés megszakítja az elévülést; zA kötelezett érvényesítheti az engedményessel szemben is az engedményezéskor az engedményezővel szemben fennállt jogalapon keletkezett kifogásokat (ellenköveteléseket); zAz engedményező az engedményessel szemben kezesként felel a kötelezett szolgáltatásáért (az engedményezés ellenértékének mértékéig), kivéve: kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át / kizárta a kezesi felelősséget / jogszabály (hatósági rendelkezés) alapján létrejött engedményezésnél csak kifejezett rendelkezés esetén lesz kezes 31

Az adásvétel Fogalma: Ptk. 365. § (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.

A felek jogai és kötelességei: Eladó Főkötelezettség: za dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni za dolgot a vevő birtokába adni

Mellékkötelezettségek és jogok: ztájékoztatási kötelezettség: a dolog lényeges tulajdonságai; a dologgal kapcsolatos követelmények → pl. jogok, terhek zköltségviselés: az átadással és az INY-i állapot rendezésével kapcsolatos költségek za tulajdonjogot a szerződés megkötésekor írásban, a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja → a vevő nem idegenítheti el, nem terhelheti meg (ez 3. személy jóhiszeműen szerzett jogát nem érinti)

Vevő Főkötelezettség: zvételár megfizetése za dolog átvétele

Mellékkötelezettségek és jogok: zköltségviselés: szerződéskötés költségei + tulajdonátruházási illeték + átvétel költségei + INY-ba bejegyzés költségei zha a tulajdonszerzés előtt birtokba lép: szedi a hasznokat + viseli a terheket és a másra át nem ruházható kárt

32

Az adásvételre vonatkozó egyéb szabályok Az adásvétel tárgya: minden dolog, amely nincs a forgalomból kivonva Az ingatlan adásvétel speciális szabályai: Feltételei: zírásban (mindkét fél írja alá → közokirat / ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat / közjegyző által hitelesített aláírás) zfelek megjelölése zingatlan megjelölése zvételár megjelölése (illetve, hogy ingyenes) zátruházási szándék kitűnjön belőle

Vételár: zha piaci árat kötöttek ki: a teljesítés helye szerinti piac teljesítés idején levő középára zsúly szerinti vételár: nettó súlyra vonatkozik

Szavatosság a tulajdon átruházásért és tehermentességért: zátruházási akadály esetén: ha 3. személy gátolja a vevő tulajdonszerzését: fel kell hívnia az eladót, hogy határidőn belül hárítsa el az akadályt vagy adjon biztosítékot → ha nem teszi: elállhat a vevő (kiadja a 3. személynek vagy visszaadja) → ekkor kártérítést követelhet (de ha az eladó jóhiszemű volt, akkor csak a szerződés megkötéséből eredő károkat kell megtérítenie) ztehermentességi hiba: ha 3. személy joga korlátozza a vevő tulajdonjogát: megfelelő határidő kitűzése a tehermentesítésre és addig az ehhez szükséges összeget visszatarthatja → ha az eladó nem tehermentesít: a visszatartott összegből a vevő tehermentesít → ha ez lehetetlen / túl költséges / nem akarja tehermentesíteni: elállhat (+ kártérítés) / átvállalhatja a terhet (+ vételárcsökkentés) → ezek a jogok nem illetik meg a vevőt, ha tudott a szerződéskötéskor a teherről (kivéve: mégis megilletik, ha az eladó jótállott a tehermentességért / jelzálogért az eladó mindenképpen szavatol) Csere: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása → adásvétel szabályai

33

Az adásvétel különös nemei Megtekintésre vétel: az eladó határidőt ad, hogy a vevő nyilatkozzon (kell-e a dolog) → a nem nyilatkozik: a szerződés hatálytalan Próbára vétel: átveszi a dolgot a vevő → ha a vevő határidőre nem nyilatkozik: a szerződés hatályos (a felismerhető hibákért az eladó nem szavatol) Minta szerinti vétel: a vevőnek fel kell mutatni a mintát, hogy a szolgáltatott dolog annak megfelel-e (itt minden hibáért felel az eladó) Elővásárlási jog (csak írásban!): zha a tulajdonos ajánlatot kap, ezt az elővásárlásra jogosulttal közölnie kell (kivéve: ha ismeretlen helyen van vagy a közlés számottevő késedelemmel járna) → ha elfogadja az ajánlatot: az elővásárlásra jogosult a vevő / ha nem fogadja el vagy nem nyilatkozik: a 3. személy a vevő zha bejegyzik az elővásárlási jogot az INY-ba: mindenkivel szemben hatályos zát nem ruházható az elővásárlási jog, az örökösökre sem száll át za jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződéses elővásárlási jogot Visszavásárlási jog (csak írásban, az adásvételi szerződéssel egyidejűleg köthető ki) → max. 5 éven belül, ha nyilatkozik az eladó: övé ismét a dolog az eredeti vételáron (de ebből lejön az értékcsökkenés és hozzáadódnak a hasznos ráfordítások) Vételi jog (opció): csak írásban (dolog + vételár megjelölése): za jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja zha határozatlan időre kötik: 6 hónap alatt megszűnik (egyébként itt is max. 5 év) za bíróság mentesítheti a tulajdonost a körülmények lényeges változása esetén az eladási kötelezettség alól Részletvétel: ztöbb részletben fizetnek, de a dolgot már a teljes összeg kifizetése előtt átadják a vevőnek zaz eladó írásban kiköthet (a részlet meg nem fizetésére → az első esetben csak akkor, ha előtte határidővel felhívta a részlet fizetésére) elállási jogot (ilyenkor a vevő használati díjat fizet; emellett meg kell térítenie a rendeltetésellenes használatból eredő költségeket ) / részletkedvezmény megvonási jogot 34 za dolog elpusztulásának (értékcsökkenésének) veszélye: az átadás után a vevő viseli

Ingó adásvételi szerződés (minta) 1

35

Ingó adásvételi szerződés (minta) 2

36

Ingatlan adásvételi szerződés (minta) 1

37

Ingatlan adásvételi szerződés (minta) 2

38

Ingó csereszerződés (minta)

39

Ingatlan csereszerződés (minta) 1

40

Ingatlan csereszerződés (minta) 2

41

A szállítási szerződés Fogalma: Ptk. 379. § (1) Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. A minőség és amennyiség meghatározása a felek részéről: Szabványra

műszaki feltételre

más előírásra

mindkét fél által ismert szokványra

minta szabályzatra utalással

mintával

részletes leírással

A megrendelő elállása: za megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni; zha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerződést a jövőre nézve szünteti meg; za szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább 3 nappal előbb értesíteni; zeltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át; za csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendő bruttósúly és darabszám szerint átvenni; zminőségmegvizsgálás helye a megrendelő telephelye; za megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a megvizsgáláshoz szükséges idő alatt folyamatosan elvégezni; zfuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállítót haladéktalanul értesíteni (különben ő felel az emiatt bekövetkező károkért); za megrendelő a dolgot az átvételtől számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül továbbküldheti; 42 ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minőségi hibát észlel, köteles erről a szállítót és a megrendelőt haladéktalanul értesíteni

Szállítási szerződés (minta) 1

43

Szállítási szerződés (minta) 2

44

A vállalkozási szerződés általános szabályai Fogalma: Ptk. 389. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles A felek jogai és kötelességei: Vállalkozó: Főkötelezettség: tervezés (elkészítés, feldolgozás, átalakítás, üzembe helyezés, megjavítás stb.)

Mellékkötelezettségek és jogok: za felek megállapodása alapján részletes ajánlatot kell készítenie (díj ellenében) za munkát saját költségére végzi zalvállalkozót igénybe vehet: ha jogosan veszi igénybe: úgy felel érte, mintha maga végezte volna el / jogosulatlan igénybevétel: minden olyan kárért felel, mely enélkül nem következett volna be zértesítési kötelezettség: az eredményességet vagy a kellő időben való teljesítést veszélyeztető körülményről → ha nem értesít: kárfelelősség (esetleg a tervező és a kivitelező egyetemlegesen) za megrendelő utasításai szerint kell eljárnia, de nem utasítható a munka megszervezése tekintetében és nem tehető a munka terhesebbé; célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás (alkalmatlan anyag) esetén figyelmeztetnie kell a megrendelőt (ha nem teszi: ebből eredő kárért felel) → ha az fenntartja az utasítást (nem ad megfelelő anyagot): a vállalkozó elállhat vagy a megrendelő kockázatára elvégezheti a munkát → ezt nem választhatja, ha jogszabályt vagy hatósági rendelkezést (pl. környezetvédelem) sért, avagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti ztöbb vállalkozó köteles a munkát összehangolni betakarás előtt a megrendelőt értesíteni kell

Megrendelő: Főkötelezettség : szolgáltatás átvétele és díj fizetése

Mellékötelezettségek és jogok: az esetleges ajánlatért díjat kell fizetnie, azt szabadon felhasználhatja utasítást adhat (kivéve: célszerűtlen vagy szakszerűtlen illetőleg szabálytalan utasítás) az alkalmas munkahelyt rendelkezésre kell bocsátania (ha az általa megjelölt helyen kell munkát végezni) → eddig megtagadhatja a vállalkozó a teljesítést illetve a határidő letelte után elállhat és e megrendelőt kárfelelősség terheli több vállalkozó igénybevétele: az összehangolt munkához szükséges feltételek biztosítása a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti → nem mentesül a felelősség alól a vállalkozó, ha nem ellenőrzik / ha valamit a vállalkozó betakar: az értesítése után a megrendelő ellenőrizhet (ha nem teszi: az ő költségére lehet csak kibontani) bármikor elállhat (a vállalkozó kárának megtérítése mellett): az átadás-átvétel előtt, de a jövőre szünteti meg a bíróság, ha nem lehet az eredeti állapotot helyreállítani (ilyenkor is kártérítést kap a vállalkozó) / ha azért állt el, mert nyilvánvaló, hogy a vállalkozó nem tud időben teljesíteni és ez számára érdekmúlást jelent: a vállalkozó fizet kártérítést / ha úgy látszik, hogy 45 → ha hibás lesz a teljesítés: határidőt kell kitűzni eredménytelen: a hibás teljesítésből eredő jogok gyakorolhatók

A vállalkozás egyéb szabályai Próbák végzése: a teljesítés megállapításához (a feltételeket a megrendelő a vállalkozó költségére biztosítja → a próbát a vállalkozó végzi el) A vállalkozónak tájékoztatást kell adnia a felhasználásról, fenntartásról → addig a díjat a részére nem kell kifizetni A díj esedékessége: a vállalkozás teljesítésekor (a díjfizetésig a vállalkozót törvényes zálogjog illeti meg a birtokába adott dolgokon) A szerződés feletti szolgáltatások nyújtása: megbízás nélküli ügyvitel szabályai

emellett feltűnő értékaránytalanság, uzsorás szerződés stb. szabályai

A teljesítés lehetetlenné válása a felek felelőssége nélkül: ha a lehetetlenülés oka mindkét fél / egyik fél érdekkörében sem merült fel: a díj arányos része jár

a vállalkozó érdekkörében merült fel: nem jár díj

a megrendelő érdekkörében merült fel: jár díj, de ebből levonható a vállalkozó költségmegtakarítása + a máshol keresett / kereshető 46 díj

A vállalkozás speciális fajai Fővállalkozás: összetett gazdasági-műszaki egység létrehozása → a vállalkozó köteles összehangolni a tevékenységüket, szerződéseket kötni velük stb. Építési szerződés: építési-szerelési munka vállalása → za tervek fokozatosan is szolgáltathatóak, de ettől még a szolgáltatás oszthatatlan (kivéve: a felek oszthatóvá nyilváníthatják) za többletmunkákat és a rendeltetésszerű használathoz szükséges munkákat köteles a vállalkozó elvégezni za munka lefolyása: munkahely és kitűzött feladatok (azok jegyzékének) átadása → folyamatosan naplót vezetnek → átadásátvételi eljárás (átadás feltételei: befejezés + szerződésszerű felajánlás + elvonulás + birtokbavétel): jegyzőkönyvbe veszik a hiányosságokat stb. → 1 év után utófelülvizsgálati eljárás Szerelési szerződés: technológiai szerelési munka elvégzése → átadás-átvétel: próbaüzemmel (30 nap): za vállalkozó biztosítja a szakszemélyzetet, ha a berendezés gyártása is a tevékenységéhez tartozik zmegrendelő: alapanyagok, műszerek stb. nyújtása Tervezési szerződés: műszaki-gazdasági tervező munka elvégzése: za tervet csak erre a célra használhatja fel a megrendelő zha a kivitelezés a terv átadását követő 3 éven belül történik: a kivitelezéskor kezdődik a terv szavatossági jogok elévülése / ha 3 év után kezdik: korszerűségi felülvizsgálat, esetleg újratervezés kell (újbóli díjért) Kutatási szerződés: kutatómunka végzése → a felek megállapodása esetén eredménytelenségnél is jár díj → rendelkezési jog: zha kiköti a megrendelő a rendelkezési jogát: ő rendelkezik vele (a vállalkozó csak belső használatra használhatja, nyilvánosságra nem hozhatja stb.) zha nem kötik ki a megrendelő rendelkezési jogát: a vállalkozó rendelkezik vele (és a megrendelő használhatja csak belső használatra stb.) zalvállalkozó igénybevétele: csak a megrendelő hozzájárulásával Utazási szerződés: az utazási iroda kötelezettségei (különben: díjcsökkentés + kártérítés): utazás szervezése az út egyes állomásain való tartózkodás egyéb részszolgáltatások (szállás, étkezés stb.) nyújtása

47

Vállalkozási szerződés (minta) 1

48

Vállalkozási szerződés (minta) 2

49

Alvállalkozási szerződés (minta) 1

50

Alvállalkozási szerződés (minta) 2

51

A megbízás fő szabályai Fogalma: Ptk. 474. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízó utasításai és érdekei szerint kell eljárni Ha a megbízás szerződéskötésre irányul: ennek alakisága a megbízásra is irányadó A megbízott személyesen köteles eljárni → 3. személy igénybevétele: a felelősség eltérő szabályai: zha a megbízó hozzájárult / az ügy jellegéből következik: mintha maga járt volna el zha károsodás megóvása végett szükséges: kiválasztása, utasításokkal ellátása és ellenőrzése terében úgy kell eljárnia... zha nem volt joga igénybe venni: minden kárért felel, mely az igénybevétel nélkül nem következett volna be zha a megbízó jelölte ki a 3. személyt: nem felel a megbízott, ha utasításokkal ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el... Célszerűtlen, szakszerűtlen megbízói utasítás: figyelmeztetni kell rá → ha fenntartja: a megbízó viseli a károkat Tájékoztatási kötelezettség: ztevékenységéről, az ügy állásáról a megbízó kérelmére / egyébként is: ha pl. 3. személy igénybevétele szükséges, a körülmények változása miatt az utasítást meg kell változtatni stb. zha nem tudja időben értesíteni a megbízót az utasítástól eltérésről: utána kell haladéktalanul értesíteni Díj: jár (kivéve: az ügy természete / a felek viszonya alapján ingyenes): zakkor is jár, ha nem vezet eredményre (csökkenthető olyan arányban, amilyen arányban miatta nem járt sikerrel) zidő előtti megszűnés: arányos rész jár zutólag jár Elszámolás: a megbízás megszűnésekor → a 3. személlyel szembeni kötelezettségvállalás alól mentesíteni kell a 52 megbízottat és a szükséges, hasznos költségeit megtéríteni → ezek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízottat a rábízott vagyontárgyakra

A megbízás megszűnése. A megbízás nélküli ügyvitel A megbízás megszűnése: zteljesítés zvalamelyik

fél felmondja (ez a jog csak folyamatos megbízásnál korlátozható): megbízó: bármikor, azonnali hatállyal (de a kötelezettségekért helyt kell állnia) / megbízott: bármikor, de elég legyen az idő a helyettes kiválasztására (ez sem kell a megbízó súlyos szerződésszegése esetén) → ha alapos ok nélkül mondja fel: kártérítés (kivéve: ingyenes megbízás, ha elég volt a felmondási idő) zfél halála (jogi személy jogutód nélküli megszűnése) za megbízó cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes / a megbízott cselekvőképtelen lesz za megbízás tárgytalanná vált Ha a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg (felmondás, halál, cselekvőképesség korlátozottsága): az új megbízóig (stb.) el kell látnia a megbízottnak a feladatokat A megbízás nélküli ügyvitel: Helyénvaló: (ilyenkor a megbízott jogai illetik meg) za másik érdeke és feltehető akarata szerint járt el (különösen: károsodástól óvja meg) zéletveszély, súlyosan fenyegető egyéb veszély, tartási kötelezettség teljesítése: a kötelezett akarata ellenére is

Nem helyénvaló (vagy tudja, hogy idegen ügyet lát el): znem jár díjazás zköltségtérítés: a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint jár zfelel azokért a károkért, amelyek a beavatkozása nélkül nem következtek volna be 53

Szaktanácsadói megbízási szerződés (minta) 1

54

Szaktanácsadói megbízási szerződés (minta) 2

55

Könyvvizsgálói megbízási szerződés (minta)

56

A versenyjogi tilalmak A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján versenyjogi tilalmak: A tisztességtelen verseny tilalma

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (kartelltilalom)

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése (fúziókontroll) Versenyjogi tilalmak az Európai Unióban: zkartelltilalom za

gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma zfúziókontroll 57

A tisztességtelen verseny és a gazdasági erőfölénnyel visszaélés tilalma A tisztességtelen verseny tilalma: a) tilos a versenytársak / fogyasztók törvényes érdekeit sérteni vagy veszélyeztetni, illetve az üzleti tisztaságot megsérteni b) tilos valótlan tény állításával (híreszteléssel, hamis színben feltüntetéssel) a versenytárs jó hírnevét / hitelképességét sérteni vagy veszélyeztetni c) tilos az üzleti titok tisztességtelen megszerzése, felhasználása, jogosulatlanul mással közlése / nyilvánosságra hozatala d) tilos mást felhívni, hogy 3. személlyel a gazdasági kapcsolatot felbontsa / ennek létrejöttét megakadályozza e) tilos a versenytárséhoz hasonló árujelzőt használni f) tilos a versenyeztetés (árverés, tőzsdei ügylet) tisztaságának megszegése

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma: a) tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni → különösen: ztisztességtelen vételi / eladási ár, más indokolatlan előny kikötése ztermelés (forgalmazás, fejlesztés) fogyasztó kárára való korlátozása zindokolatlanul nem üzletik kapcsolatba lépni zmásik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny céljából befolyásolni zárut indokolatlanul a forgalomból kivonni, visszatartani (áremelés stb. céljából) zárukapcsolás züzletfelek indokolatlan megkülönböztetése za versenytársak kiszorítása érdekében túlzottan alacsony árat alkalmazni za piacra lépés más módon való akadályozása zversenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzet teremtése b) gazdasági erőfölényben van: záruját helyettesítő más árut nem (csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel) lehet beszerezni zaz általa rendelt árut másnak nem (csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel) lehet eladni zgazdasági tevékenységét a piac többi résztvevője nélkül is folytathatja 58

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának és a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak a tilalma A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: a) tilos a fogyasztókat (megrendelő, vevő, felhasználó) megtéveszteni: záru ára, lényeges tulajdonsága körében való valótlan / megtévesztő tény állítása stb. za jogszabályi / szokásos követelményeknek való meg nem felelés (avagy szokásostól eltérő használati mód) elhallgatása záru értékesítésével forgalmazásával összefüggő, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás zkülönösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése b) tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozni (pl. áru, ajánlat valós megítélésének, más áruval való összehasonlításnak a megnehezítése)

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (kartelltilalom): a) tilos a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását, torzítását célzó megállapodás → pl.: zvételi és eladási árak, egyéb feltételek meghatározása zelőállítás, forgalmazás, fejlesztés, befektetés korlátozása (ellenőrzés alatt tartása) zbeszerzési források felosztásának, köztük való választásnak a korlátozása zpiac felosztása, értékesítés kizárása stb. zversenyeztetési összejátszás zpiacra lépés akadályozása zazonos értékű / jellegű ügyek tekintetében az üzletfelek megkülönböztetése za szerződéskötést a szerződés tárgyához nem tartozó kötelezettségtől teszik függővé b) nem esik korlátozás alá za csekély jelentőségű korlátozás (a felek üzleti részesedése a piacon 10 % alatti) egymástól függő vállalkozások (egyik a másikat / mindkettőt egy 3. vállalkozás irányítja) közötti korlátozás c) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyedi kérelem alapján mentesíthet a fenti korlátozások alól (gazdaságilag indokolt célból) 59 → ezt később visszavonhatja

A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik

egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett

több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak

A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és a vállalkozásrész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlen résztvevő legalább két vállalkozás előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy

a vállalkozásrésznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek a nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerző-, illetve az összeolvadásban résztvevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg 60

KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

61

A közbeszerzésre vonatkozó jogi szabályozás 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Törvényi szintű szabályozás Kormányrendeletek Miniszteri rendeletek Kormányhatározatok Miniszteri utasítások EU-normák 62

A közbeszerzésre vonatkozó törvényi szintű szabályozás A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény

63

A közbeszerzésre vonatkozó Kormányrendeletek 1.

2.

3.

4. 5. 6.

A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Kr. A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Kr. A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről szóló 167/2004. (V. 25.) Kr. Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Kr. A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól szóló 130/2004. (IV. 29.) Kr. A központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó, egészségügyi, szociális és családügyi fejezeti szinten kiemelt termékek állami 64 normatíváiról szóló 276/2003. (XII. 24.) Kr.

A közbeszerzésre vonatkozó miniszteri rendeletek 1.

2. 3.

A közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 15/2004. (IV. 25.) IM r. A közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúráról szóló 19/2004. (IV. 28.) IM r. A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2004. (I. 9.) FMM r.

65

A közbeszerzésre vonatkozó kormányhatározatok 1.

2.

3.

Az elektronikus közbeszerzés rendszerének koncepciójáról és a létrehozásával kapcsolatban szükséges intézkedésekről szóló 2146/2000. (VI. 30.) Kh. A központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó, egészségügyi, szociális és családügyi fejezeti szinten kiemelt termékekről szóló 2335/2003. (XII. 23.) Kh. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése érdekében kiírandó nyílt, előminősítéses közbeszerzési eljárás előminősítési szakaszának megkezdésére vonatkozó hirdetmény közzétételéről szóló 2330/2003. (XII. 16.) Kh.

66

A közbeszerzésre vonatkozó miniszteri határozatok A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közbeszerzései, központosított beszerzései és szabadkézi vétellel történő beszerzései lebonyolításának eljárási rendjéről szóló 10/2003. (MüK. 3.) FMM u.

67

A közbeszerzés fogalma Olyan eljárások, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében

68

A közbeszerzés alapelvei zA

verseny tisztasága zNyilvánosság elve zEsélyegyenlőség, egyenlő bánásmód elve zA nemzeti elbánás elve

69

A közbeszerzés tervezése Az ajánlatkérő köteles meghatározni •a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, •a nevében eljáró (az eljárásba bevont) személyek illetőleg szervezetek felelősségi körét •a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét •az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt (személyeket, testületeket)

70

A közbeszerzési eljárás dokumentálása •Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását (az előkészítéstől a szerződés teljesítéséig) írásban köteles dokumentálni •A közbeszerzési eljárással kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. •Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa (az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek) kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni.

71

Az ajánlatkérő nevében eljáró személyek • • • 1. 2. 3. 4. 5.

Szakértelemmel kell rendelkezniük (a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi szakértelemmel) Legalább háromtagú bírálóbizottságot kell létrehozni Összeférhetetlenség: az ajánlatkérő nevében nem járhat el (kivéve, ha írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet ezzel a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, szervezet ennek a szervezetnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja ebben a szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező személy, szervezet a 2-4. pontban meghatározott személyek hozzátartozója

Az összeférhetetlenség hiányáról az ajánlatkérő nevében eljáró, (az eljárásba bevonni kívánt) személy vagy szervezet írásban köteles előre nyilatkozni72

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó • • • • •

Felsőfokú végzettség Legalább hároméves szakmai gyakorlat Legalább hároméves közbeszerzési gyakorlat VAGY akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítés és legalább kétéves igazolt közbeszerzési gyakorlat Szerepel a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben Felelősségbiztosítás

73

A minősített ajánlattevők A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa vezeti → a minősített ajánlattevők jegyzékébe való felvétel feltételei: Ne álljon fenn az ajánlattevővel szemben kizárási ok

Ha az ajánlatkérő előírja:

Ha az ajánlattevő 10 %-nál nagyobb mértékben igénybe vett alvállalkozója

•végelszámolás, felszámolás, csődeljárás van vele szemben •tevékenységét felfüggesztette/felfüggesztették •jogerősen elítélték és még nem mentesült •közbeszerzési eljárásban részvételtől eltiltották •egy évnél régebben lejárt adó, vám, TB tartozás •3 éven belüli közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért kizárták

•5 éven belül gazdasági tevékenységében jogerősen jogszabálysértést állapítottak meg vele szemben •5 éven belül versenyszabály sértést állapítottak meg vele szemben •5 éven belül közbeszerzési szerződést szegett és ezt jogerősen megállapították •a letelepedés szerinti országban nincs bejegyezve •a letelepedési országában engedéllyel (jogosítvánnyal, kamarai tagsággal) nem rendelkezik

•3 éven belül szakmai kötelezettségszegést követett el •3 éven belül közbeszerzési eljárásban a szerződéses kötelezettségeit megszegte •hamis adatokat szolgáltatott

74

Az ajánlattevők igazolási kötelezettsége Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban igazolnia (írásban nyilatkoznia) kell, hogy nem áll fenn vele szemben kizárási ok: •bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonata •hatósági erkölcsi bizonyítvány •bírósági vagy hatósági igazolás •ha az illetékes bíróság (hatóság) nem bocsát ki kivonatot (igazolást), vagy azok nem terjednek ki mindenre, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozata → ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság (hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet) előtt tett nyilatkozata •engedély (jogosítvány) hiteles másolata •a szervezeti (kamarai) tagságról szóló igazolás •a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke szerinti igazolás •az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb 1 évvel megelőzően kelt igazolása arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást 75 kapott-e

Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmasságának feltételeit és igazolását

A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása zpénzügyi

intézménytől származó

A műszaki és szakmai alkalmasság igazolása zaz

előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak nyilatkozat ismertetése za számviteli jogszabályok szerinti za műszaki-technikai felszereltségének, a minőség beszámoló benyújtása biztosítása érdekében tett intézkedései, vizsgálati és zaz előző legfeljebb 3 évi teljes forgalmáról kutatási eszközeinek leírása és ugyanezen időszakban a közbeszerzés zazoknak a szakembereknek (szervezeteknek, tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozat vezetőknek) a megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe zaz ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb nyilatkozat, dokumentum za beszerzendő áru leírása (mintapéldány, fénykép) zszolgáltatás megrendelése esetében zelismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) meghatározott biztosíték tanúsító szervezettől származó tanúsítvány (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló za termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási igazolás eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az 76 ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálat

A műszaki és szakmai alkalmasság igazolása építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén Építési beruházás esetén zaz

előző legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése za teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírása zaz ajánlattevő (vezető tisztségviselői) végzettségének és képzettségének ismertetése zaz előző legfeljebb 3 évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról készült kimutatás zazoknak a szakembereknek (szervezeteknek, vezetőknek) a megnevezése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe

Szolgáltatás megrendelése esetén zaz

előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetése zaz ajánlattevő (vezető tisztségviselői) végzettségének és képzettségének ismertetése zaz előző legfeljebb 3 évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszám zazoknak a szakembereknek (szervezeteknek, vezetőknek) a megnevezése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe za teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, műszaki felszereltség leírása za minőség biztosítása érdekében tett intézkedések, vizsgálati és kutatási eszközök leírása za termelési képességéről (vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről) az ajánlatkérő (más szervezet) által végzett vizsgálat za szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölése, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni.77

Az éves statisztikai összegezés Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni ↓ Ezt legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának ↓ A Közbeszerzések Tanácsa az éves statisztikai összegezések, valamint a hirdetmények alapján elkészített összesített statisztikai jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év október 31. napjáig köteles megküldeni az Európai Bizottságnak 78

A központosított közbeszerzés A Kormány által irányított szervezetek vonatkozásában ↓ a Kormány meghatározza zszemélyi hatályát ztárgyi hatályát zaz ajánlatkérésre feljogosított szervezetet zaz eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét

Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél ↓ a Kormány meghatározza zszemélyi hatályát ztárgyi hatályát zaz ajánlatkérésre feljogosított szervezetet

79

A közbeszerzés fajai A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések

A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések

Általános eljárások nyílt meghívásos tárgyalásos gyorsított építési koncesszióval kapcsolatos egyszerűsített tervpályázati

A nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések egyszerű egyszerű tervpályázati

keretmegállapodásos szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos

Különös eljárások vízügyi energia közlekedési elektronikus hírközlési

80

A nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás fogalma Nyílt eljárás

Meghívásos eljárás

Tárgyalásos eljárás

Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet

Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által a közbeszerzési törvényben előírtak szerint kiválasztottak tehetnek ajánlatot

Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa a közbeszerzési törvényben előírtak szerint kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről 81

A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 82

Általános közbeszerzési eljárás Az általános közbeszerzési eljárás szabályai irányadók bizonyos ajánlatkérőkre, ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri a közösségi értékhatárokat

tervpályázati eljárást folytatnak le és annak értéke az eljárás megkezdésekor eléri a közösségi értékhatárokat

83

Ajánlatkérők az általános közbeszerzési eljárásban A közösségi értékhatárokat elérő általános közbeszerzési eljárás ajánlatkérői: za

minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet zaz állam, a központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv zaz országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv za helyi (kisebbségi települési, helyi kisebbségi) önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács za köztestület, a köztestületi költségvetési szerv, az országos sportági szakszövetség za közalapítvány za Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület zaz a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik zaz a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre (ilyen tevékenységet lát el) zaz a jogképes szervezet, amelyet az előzőekben meghatározott egy vagy több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni 84 zolyan szervezet, amelynek közbeszerzését az Európai Unióból származó forrásból támogatják

A közbeszerzés tárgyai Árubeszerzés

Építési beruházás

Építési koncesszió

Szolgáltatás megrendelése

Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog ztulajdonjogának vagy zhasználatára, illetőleg zhasznosítására vonatkozó jognak megszerzése az ajánlatkérő részéről . Az árubeszerzés magában foglalja a zbeállítást és züzembe helyezést is.

Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: zépítési és mélyépítési munka kivitelezése / kivitelezése és tervezése zépítmény kivitelezése / kivitelezése és tervezése zaz ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény kivitelezése

Olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása zaz építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy ze jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt

Árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről kivéve a szolgáltatási koncessziót!

85

A közbeszerzés alóli kivételek Az általános közbeszerzési eljárás szabályait nem kell alkalmazni zállamtitok,

szolgálati titok, nemzetbiztonsági érdek zkatonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk znemzetközi szerződésben (stb.) meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik znemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik znemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre

A szolgáltatások körében nem kell alkalmazni a szabályokat zmeglévő

építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése zértékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatás, jegybanki tevékenység (szolgáltatás); zműsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés; ztávbeszélő, telex-, rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatás; zválasztottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység; zmunkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti (stb.) jogviszony zkutatási és fejlesztési szolgáltatás zha a szolgáltatást az ajánlatkérők valamelyike jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. 86

A közösségi értékhatárok A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért (kínált) ÁFA nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni zHa

az ajánlatkérő minisztérium, a ME-i Hivatal, kp-i közbesszerzési szerv vagy a védelem terén szerzendő be az áru: 130.000 SDR-nek megfelelő euró z Egyéb esetekben 200.000 SDR-nek megfelelő euró zÉpítési beruházásoknál általában 5 millió SDR-nek megfelelő euró zÉpítési koncessziónál 5 millió euró

87

Az előzetes tájékoztatási kötelezettség Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15. napjáig előzetes összesített tájékoztatót köteles készíteni az adott évre (illetőleg az elkövetkező legfeljebb 12 hónapra) tervezett Összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő értékű) árubeszerzéséről, ha annak becsült összértéke eléri a 750.000 eurót

A törvény 3. melléklete szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri a 750.000 eurót

A tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri az 5 millió eurót

88

Előzetes tájékoztató (minta) 1

89


90


91


92


93

Előzetes tájékoztató (minta) „A” melléklet

94

Előzetes tájékoztató (minta) „B” melléklet 1

95

Előzetes tájékoztató (minta) „B” melléklet 2

96

A hirdetmények megküldése és közzététele Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsán keresztül az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának ↓ a Hivatal a hirdetményt 12 napon belül közzé teszi Az Európai Unió Hivatalos A hirdetmények elektronikus Lapjában napilapjában (TED-adatbank)

97

A NYÍLT ELJÁRÁS

98

A nyílt eljárás megindítása A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni: zAz

ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét → a mennyiséget úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét zA z ajánlatkérő az ajánlati felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt zAz ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot zTöbb ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot zAz ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdasági társaság (meghatározott jogi személy) alapításához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt zAz ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni és a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni zHa a közbeszerzést az Európai Unióból származó forrásból is támogatják, az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat feltüntetni zAz ajánlati felhívásban meg kell adni az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját 99

Ajánlati felhívás (minta) 1

100


101


102


103


104


105

Ajánlati felhívás (minta) „A” melléklet

106

Ajánlati felhívás (minta) „B” melléklet 1

107

Ajánlati felhívás (minta) „B” melléklet 2

108

Dokumentáció Az ajánlatkérő (a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is) dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció zrendelkezésre

bocsátásának módját,

zhatáridejét, zannak

beszerzési helyét és zpénzügyi feltételeit, valamint zaz ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy 109 átvétele az eljárásban való részvétel feltétele

A kiegészítő tájékoztatás Az ajánlattevő (a megfelelő ajánlattétel érdekében) az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől / az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni

110

Kiegészítő tájékoztatás (minta)

111

Bírálati szempontok Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: A legalacsonyabb Az összességében legelőnyösebb ajánlat összegű kiválasztása → ilyenkor meg kell határozni zaz összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló ellenszolgáltatás

részszempontokat zrészszempontonként az azok súlyát meghatározó szorzószámokat (súlyszám) zaz ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát (ez minden részszempont esetében azonos) zazt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot 112

Közbeszerzési műszaki leírás Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban / a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást A közbeszerzési műszaki leírást (a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül) az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra hivatkozással kell meghatározni

113

Az ajánlati biztosíték Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával az ajánlatkérő által az ajánlati egyidejűleg felhívásban meghatározott időpontig vagy az ajánlati felhívásban megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania zaz

ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetéssel zbankgarancia biztosításával vagy zbiztosítási szerződés alapján kiállított (készfizető kezességvállalást tartalmazó) kötelezvénnyel 114

Az ajánlat Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát zaz ajánlati felhívás feltételeire za szerződés teljesítésére és za kért ellenszolgáltatásra Az ajánlattevő köteles igazolni za

szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint zműszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia

115

Ajánlat (minta)

116

Összeférhetetl enségi és titoktartási nyilatkozat (minta)

117

Ajánlattevői nyilatkozat (minta)

118

Közös ajánlattevői nyilatkozat (minta)

119

Az ajánlattételi határidő Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 52 napnál rövidebb időtartamban → az ajánlattételi határidő egyszer meghosszabbítható Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is az ajánlattételi határidő főszabályként nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 36 napnál (rendkívüli sürgősség esetén kivételesen 22 napra rövidíthető, ha a hirdetményt 120 elektronikus úton adják fel)

Az ajánlati kötöttség Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát → az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik → Az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni 121

Az ajánlatok benyújtása Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. Az ajánlatkérő az ajánlatoknak más módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy az ajánlatok az ajánlattételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz

122

Az ajánlatok felbontása Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás addig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül. Jelenlét a felbontásnál: az ajánlatkérő

az ajánlattevők

az ajánlatkérő és ajánlattevők által meghívott személyek

külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, személyek (a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében) 123

Jegyzőkönyv az ajánlatok felbontásáról (minta)

124

Kísérőlevél a bontási jegyzőkönyv megküldéséhez (minta)

125

Az ajánlatok elbírálása Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően (általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében) beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

126

Hiánypótlásra felhívás Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosíthat za kizáró okokkal vagy zaz alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, zaz ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, zegyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. 127

Hiánypótlási felhívás (minta) 1

128

Hiánypótlási felhívás (minta) 2

129

Eljárás számítási hiba esetén Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.

130

Felvilágosítás és írásbeli indokolás kérés Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől za kizáró okokkal vagy zaz alkalmassággal, zaz ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban 131 kérni.

Felvilágosítás és írásbeli indokolás kérés (minta) 1

132

Felvilágosítás és írásbeli indokolás kérés (minta) 2

133

Az ajánlat érvénytelensége Az ajánlat érvénytelen, ha 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre; az ajánlattevő (alvállalkozója) összeférhetetlen; az ajánlattevőt (alvállalkozóját) az eljárásból kizárták; az ajánlattevő (a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója) nem felel meg az alkalmassági követelményeknek; egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz; lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű (kirívóan aránytalan) kötelezettségvállalást tartalmaz. 134

Írásbeli felvilágosítás az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról (minta)

135

Az ajánlattevő kizárása Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki (akinek alvállalkozója) 1.a kizáró okok ellenére nyújtotta be ajánlatát; 2.részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.

Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki 1.számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, 2.ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani

136

A közbeszerzési eljárás eredménytelensége Az eljárás eredménytelen, ha 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7.

nem nyújtottak be ajánlatot; kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett megfelelő ajánlatot; az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére (teljesítésére) képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja; valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, 137 vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

Összegzés az ajánlatok elbírálásáról Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az összegezést az Európai Bizottság, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell megküldeni.

138

Összegzés az ajánlatok elbírálásáról (minta)

139

Eredményhirdetés Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie Az eljárás eredményét legkésőbb zaz ajánlatok felbontástól számított harminc zépítési beruházás esetében hatvan napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. 140

Tájékoztatás a nyertes ajánlat jellemzőiről Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről (eredménytelenségéről) szóló tájékoztatót hirdetmény útján kell közzétennie, amely hirdetményt (a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre) legkésőbb az eredményhirdetéstől (az eredményhirdetés határidejének lejártától) számított öt munkanapon belül kell feladni 141

Tájékoztatás az eljárás eredményéről (minta) 1

142


143


144


145


146


147

Tájékoztatás az eljárás eredményéről (minta) Melléklet

148

A szerződés megkötése Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és zharmincadik zépítési beruházás esetében hatvanadik napnál későbbi időpontban. 149

A KÉT SZAKASZBÓL ÁLLÓ ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

150

A két szakaszból álló eljárások menete Két szakaszból áll a meghívásos

a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

A két szakaszos eljárások szakaszai Részvételi szakasz ↓ Ajánlattételi szakasz 151

A részvételi szakasz A részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról /alkalmatlanságáról dönt.

152

A részvételi felhívás A két szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. A részvételi felhívásban meg lehet adni különösen zaz

eljárás (ajánlattételi szakasz) eredményhirdetési és a szerződéskötés tervezett időpontját; za dokumentáció, illetőleg a biztosíték rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat de a részvételi szakaszban a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni!

A részvételi felhívásban meg kell adni za

részvételi határidőt és címet; za részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét; za részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosultakat; za részvételi szakasz eredményhirdetési időpontját; zaz ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napját 153

A részvételi dokumentáció

Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi dokumentáció a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve a részvételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon Részletesen ld. korábban

154

A kiegészítő tájékoztatás

A részvételre jelentkező (a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtása érdekében) a részvételi felhívásban / dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb nyolc nappal

Részletesen ld. korábban 155

A részvételi jelentkezés

A részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban / dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania

156

A részvételi határidő

A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 37 napnál rövidebb időtartamban Az ajánlatkérő a részvételi határidőt (indokolt esetben) egy alkalommal meghosszabbíthatja

157

A részvételi jelentkezések benyújtása A részvételi jelentkezést írásban és zártan, a részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani a részvételi határidő lejártáig

158

A részvételi jelentkezések bontása A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül. Részletesen ld. korábban az ajánlatok felbontásánál

159

A részvételi jelentkezések elbírálása A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban / dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek ↓ itt is lehet hiánypótlásra felhívás, felvilágosítás-kérés, jelentkezés érvénytelenné nyilvánítása, kizárás stb. Részletesen ld. korábban az ajánlatok elbírálásánál

160

Tájékoztatás a részvételi jelentkezések elbírálásáról Az ajánlatkérő köteles a részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni zkizárásáról, za szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, za részvételi jelentkezésének egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, zvalamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül

161

A részvételi szakasz eredményhirdetése A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie A részvételi szakasz eredményét legkésőbb a részvételi jelentkezések felbontástól számított zharminc zépítési beruházás esetében hatvan napon belül a részvételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni Itt is van írásbeli összegzés → ld. korábban

162

Az ajánlattételi szakasz Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított 5 munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni

163

Az ajánlattételi felhívás tartalma Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell zaz ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail); zhivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját; za dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg; zaz ajánlathoz csatolandó azon igazolások (nyilatkozatok, dokumentumok) meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő (alvállalkozója) az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá; za hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását; zaz ajánlattételi határidőt; zaz ajánlat benyújtásának címét; zaz ajánlattétel nyelvét (nyelveit); zaz ajánlatok felbontásának helyét, idejét; zaz ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat; zaz ajánlati kötöttség időtartamát (kivéve tárgyalásos eljárásban); zaz eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a részvételi felhívás nem tartalmazta vagy másként tartalmazta; 164 zaz ajánlattételi felhívás megküldésének napját

A MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

165

Az ajánlattételi határidő Az ajánlattételi határidő legalább 40 nap Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel: az ajánlattételi határidő legalább 26 nap

166

Az ajánlattételi keretszám Az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú, de legalább 5 alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma

167

A TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

168

A tárgyalásos eljárás fajai Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás zha

a nyílt vagy a meghívásos eljárás eredménytelen volt és a felhívásnak (dokumentációnak) a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; zépítési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében kivételesen, ha annak természete (az ehhez kapcsolódó kockázatok) nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását; zépítési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; zszolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását

Tárgyalásos eljárás hirdetmény nélkül za

nyílt vagy a meghívásos eljárás eredménytelen volt, a feltételek időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja (a Közbeszerzések Tanácsán keresztül) az Európai Bizottságot; za szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni; zaz feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak zépítési beruházásnál, szolgáltatásnál bizonyos esetekben (kiegészítő beruházás, korábbi alapprojekt folytatása, korábban beszerzett169dolog kicserélése stb.)

A tárgyalásos eljárás sajátos szabályai zAz

ajánlattételi határidők nem érvényesülnek zNem áll fenn ajánlati kötöttség zAjánlati biztosíték csak az ajánlattevő miatti okra köthető ki zAz eredményhirdetés korábbi időpontra is kiköthető zTöbbfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első (a megadott) fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették Hirdetmény közzétételével induló eljárás sajátosságai zAz ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját zAz ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát (legalább 3)

Hirdetmény nélküli eljárás sajátosságai zAz

ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik zAz ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást zAz ajánlati felhívás közzététele helyett a tárgyalásos eljárás megkezdését kell érteni zAz ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja 170

A GYORSÍTOTT ELJÁRÁS

171

A gyorsított eljárás alkalmazhatósága Az ajánlatkérő a meghívásos / a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnál gyorsított eljárást alkalmazhat, ha a nem az ő hibájából eredő rendkívüli sürgősség miatt a határidők nem lennének betarthatóak A részvételi határidő minimuma 15 nap, az ajánlattételi határidőé 10 nap Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 4 nappal kell megadni

172

AZ ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

173

Az építési koncessziós eljárás különös szabályai Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót nem köteles elkészíteni Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító, felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és közzé kell tennie Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a normál eseteken túlmenően is lehet alkalmazni Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben előírhatja, hogy a koncessziós jogosult köteles az építési beruházás értékének legalább 30 százaléka tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni vagy az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni Az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet Az ajánlattételi / részvételi határidő legalább 52 nap

174

Részvételi felhívás (minta) 1

175


176


177


178

Részvételi felhívás (minta) Melléklet

179

AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

180

Az egyszerűsített eljárásra tartozó szolgáltatások köre 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Szállodai és éttermi szolgáltatások Vasúti szállítási szolgáltatások Vízi szállítási szolgáltatások Szállítási mellék- és kiegészítő szolgáltatások Jogi szolgáltatások Személyzetelhelyezési és -ellátási szolgáltatások Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat Oktatási és szakképzési szolgáltatások Egészségügyi és szociális szolgáltatások Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások Egyéb szolgáltatások 181

Az egyszerűsített eljárás különös szabályai Az egyszerűsített eljárás mindig egyszakaszos Az egyszerűsített eljárás tárgyalás nélküli vagy tárgyalásos eljárás A tárgyalás nélküli eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van Az egyszerűsített eljárásban az ajánlatkérőnek az eljárást megindító, ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie és a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie Az ajánlatkérő írásbeli ajánlattételi felhívást küldhet az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlattevőknek, ha zaz

ajánlati felhívással megindított eljárás eredménytelen volt; za szerződést kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni (pl. műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt); zkiegészítő szolgáltatás megrendelése szükséges a szolgáltatás teljesítéséhez; zaz alapprojekttel összhangban lévő új szolgáltatásra van szükség (3 éven belül)

Az eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást és a tájékoztatást A hirdetményben meg kell határozni, hogy lesz-e tárgyalás

182

Az egyszerűsített eljárás ajánlati felhívása (minta) 1

183


184


185


186


187


188

Az egyszerűsített eljárás ajánlati felhívása (minta) A Melléklet

189

Az egyszerűsített eljárás ajánlati felhívása (minta) B Melléklet 1

190

Az egyszerűsített eljárás ajánlati felhívása (minta) B Melléklet 2

191

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS

192

A tervpályázati eljárás fajai Nyílt eljárás Valamennyi érdekelt pályázatot (pályaművet) nyújthat be

Meghívásos eljárás za

kiíró meghatározhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát (legalább 5) za kiíró által megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre za kiíró a jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel pályázat benyújtására, ha ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi 193

A tervpályázati eljárás menete zA

tervpályázati eljárás hirdetmény útján közzétett tervpályázati kiírással indul zLétszám (keretszám) meghatározása esetén a tervpályázati kiírásban meg kell adni a rangsorolás módját, ha a felső határt meghaladja az alkalmas jelentkezők száma zA kiíró a tervpályázati kiírásban köteles meghatározni a pályázatok elbírálási szempontjait zA pályázatokat bírálóbizottságnak (zsűri) kell elbírálnia, amelynek tagjai kizárólag a pályázóktól független természetes személyek lehetnek, akiknek legalább 2/3-a megfelel a pályázóktól megkövetelt szakmai követelményeknek zA hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől számított 5 munkanapon belül kell megküldeni 194

A tervpályázati kiírás (minta) 1

195


196


197


198

A tervpályázati kiírás (minta) A Melléklet

199

KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI ÉS AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ EGYES SZERVEZETEK ESETÉBEN 200

A különös közbeszerzési eljárás alkalmazhatósága Ha meghatározott szervezetek (ajánlatkérők) zmegadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri a közösségi értékhatárokat; ztervpályázati eljárást folytatnak le és az érték az eljárás megkezdésekor eléri a közösségi értékhatárokat

201

A különös közbeszerzési eljárás alá tartozó tevékenységek zivóvíz,

villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása; zegy meghatározott földrajzi terület hasznosítása: kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetőleg kitermelése (bányászata) céljából, vagy repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő vagy más kikötői létesítmények fuvarozók, személyszállítók részére történő rendelkezésre bocsátása céljából; zközszolgáltatást nyújtó hálózatok üzemeltetése a vasúti, automatikus rendszerekkel történő, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén; znyilvános elektronikus hírközlő hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, illetőleg egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása. 202

Közösségi értékhatárok zárubeszerzés

és egyes szolgáltatások megrendelése esetén 400 000 SDR-nek megfelelő euró; zegyes szolgáltatások esetén 400 000 euró; zépítési beruházás esetén 5 millió SDR-nek megfelelő euró; zegyes szolgáltatókra a törvény sajátos értékhatárokat állapít meg

203

A különös közbeszerzési eljárás sajátos szabályai zA

közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet zAz ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak zAz ajánlatkérő az ajánlati felhívásban / dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást zA többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban / dokumentációban meghatározott minimum követelményeknek és a közbeszerzési műszaki leírásnak zÁrubeszerzés esetében, ha több ajánlat azonos, az ajánlatkérő köteles előnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely 50 százalékot elérően olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani zAz ajánlattételi határidő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményes eljárásokban legalább 24 nap 204

Időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményes eljárás Meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére is irányulhat ↓ A határidő lejártáig benyújtott szándéknyilatkozatok alapján az ajánlatkérő az összes nyilatkozattevőt köteles egyidejűleg, írásban felhívni (közvetlen részvételi felhívás) szándéknyilatkozatuk megerősítésére és a részvételi jelentkezés benyújtására 205

Előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás •A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető •Az ajánlatkérő a jelentkezők előminősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy a részvételre jogosultakat előre kiválassza •Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia az előminősítési rendszer működtetésének részleteit, valamint az előminősítési szempontokat és igazolási módjait •Az előminősített jelentkezőkről az ajánlatkérőnek listát kell vezetnie •Az eljárásban az ajánlatkérő kizárólag a listájára felvett előminősített jelentkezőket hívhatja fel részvételi jelentkezés benyújtására (közvetlen részvételi felhívás), de azoknak mindnek kell küldeni 206

Előminősítési rendszer (minta) 1

207


208


209

Előminősítési rendszer (minta) Melléklet

210

A keretmegállapodásos eljárás 1. 2.

Az eljárás két része: Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából Az ajánlatkérő a megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat

• Tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keretmegállapodásos eljárást • A keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát (legalább 3 főt) • Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető • A keretmegállapodás nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül • A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi felhívásban, az ajánlatban, illetőleg a tárgyalás (tárgyalások) eredményeként lényegesen nem lehet módosítani • Az ajánlatkérő egyszerűsített eljárás alkalmazásával nem köthet 211 keretmegállapodást

A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEK 212

A nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzések alkalmazási köre A közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri a nemzeti értékhatárokat, de nem éri el a közösségi értékhatárokat

213

Ajánlatkérők 1. 2.

3.

Akik a közösségi értékhatárt elérő közbeszerzéseknél ajánlatkérők A támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a szervezet (kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget), amelynek közbeszerzését az előző pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja Az a szervezet, amelynek fizetési kötelezettségéért a Kormány az államháztartásról szóló törvény alapján készfizető kezességet vállalt, ha a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtandó beszerzés e fejezet szerinti közbeszerzésnek minősül, és a kezesség mértéke (vagy összege) eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat214

A közbeszerzés tárgyai 1. 2. 3. 4. 5.

árubeszerzés építési beruházás építési koncesszió szolgáltatás megrendelése szolgáltatási koncesszió (olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt)

215

A nemzeti értékhatárok A nemzeti értékhatárokat az éves költségvetési törvény állapítja meg A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi

216

A hirdetmények megküldése és közzététele A hirdetmény közzétételének helye: zKözbeszerzési Értesítő (a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja) zelektronikus változat A hirdetmény megküldése zAz ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságának zGyorsított eljárás esetében a hirdetményt telefaxon vagy elektronikus úton kell megküldeni z z

A hirdetmény közzététele A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a feladást követően legkésőbb 12 napon belül teszi közzé Gyorsított eljárás (a hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása) esetében legkésőbb 5 napon belül. 217

A NYÍLT ELJÁRÁS

218

Az ajánlattételi határidő 1.

2.

Az ajánlattételi határidő legkevesebb 52 illetőleg 36 napos időtartamát legfeljebb 7 nappal le lehet rövidíteni, ha az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton adják fel Az ajánlattételi határidő fenti pont szerint lerövidített időtartamát legfeljebb 5 nappal le lehet rövidíteni, ha az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait 219

Tárgyalás kezdeményezése a nyílt eljárásban 1. 2.

Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett megfelelő ajánlatot az összességében legelőnyösebb ajánlat szerint történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb, legfeljebb két ajánlat Ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni 220

A KÉT SZAKASZBÓL ÁLLÓ ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

221

A részvételi és az ajánlattételi határidő A részvételi határidő legkevesebb 37 napos időtartamát legfeljebb 7 nappal le lehet rövidíteni, ha a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton adják fel Az ajánlattételi határidő legkevesebb 40 illetőleg 26 napos időtartamát legfeljebb 5 nappal le lehet rövidíteni, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait 222

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

1. 2.

Akkor is alkalmazható, ha ingatlan tulajdonjogának vagy használatára (hasznosítására) vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a közbeszerzés a szerződést keretmegállapodás alapján kötik

223

ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

224

A részvételi és az ajánlattételi határidő Az ajánlattételi/részvételi határidőt itt is legfeljebb 7 nappal le lehet rövidíteni, ha a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton adják fel ↓ Ez további 5 nappal itt is lerövidíthető

225

A SZOLGÁLTATÁSI KONCESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 226

Eltérő rendelkezések

zAz

ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el zGyorsított eljárás és keretmegállapodásos eljárás nem alkalmazható zHirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást további esetekben is lehet alkalmazni zAz ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet 227

A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROK ALATTI KÖZBESZERZÉSEK

228

A nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzések alkalmazási köre A közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor a eléri az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait, de nem éri el a nemzeti értékhatárokat

229

Ajánlatkérők 1. 2.

3.

Akik a közösségi értékhatárt elérő közbeszerzéseknél ajánlatkérők A támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a szervezet, amelynek közbeszerzését az előző pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja Az a szervezet, amely szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységét az 1. pontban meghatározott valamely szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, ha közbeszerzése közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával 230

A közbeszerzés tárgyai 1. 2. 3.

árubeszerzés építési beruházás szolgáltatás megrendelése

231

AZ EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

232

Az ajánlattételi felhívás Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő Ha a közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri a mindenkori nemzeti értékhatárok felét az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben teszi közzé

Ha a közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor nem éri el a mindenkori nemzeti értékhatárok felét 1. legalább 3 ajánlattevőnek egyidejűleg írásbeli ajánlattételi felhívást küld vagy 2. az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben teszi közzé 233

Az újabb ajánlattételi felhívás Ha az ajánlatkérő legalább 3 ajánlattevőnek egyidejűleg írásbeli ajánlattételi felhívást küldött és nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot: az ajánlatok felbontása nélkül az ajánlatkérő újabb ajánlattételi felhívásra köteles Azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható (ha az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg) Ha az újabb ajánlattételi felhívás alapján ismételten nem nyújtott be legalább 3 ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat(ok) alapján bírálhat 234

Az ajánlathoz kötöttség Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van kivéve, ha az eljárás tárgyalásos A tárgyalás nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya (feltételei) olyan jellemzőjében (körülményében) tér el a közbeszerzés megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól / megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé az egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazását A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre 235

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS TELJESÍTÉSE

236

A szerződés módosítása A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően (a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. 237

A szerződés teljesítése A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében (ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését)

csak az ajánlatában megjelölt alvállalkozó működhet közre ↓ Ha a szerződéskötést követően (a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra 238 meghatározott követelményeknek

Az ellenszolgáltatás Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb 30 napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni Kivéve: zha törvény eltérően rendelkezik, vagy za felek az ellenszolgáltatás halasztott/részletekben történő teljesítésében állapodtak meg Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén a határidő eredménytelen elteltét követően az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be az ajánlatkérő bankszámlája terhére 239

Különleges teljesítési előírások Az ajánlatkérőként szerződő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság alapítását írja elő és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését (az alapszabály elfogadását) a szerződés aláírásától számított 60 napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja Építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél zköteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni zköteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni

240

Tájékoztatás a szerződés módosításáról és teljesítéséről Az ajánlatkérő köteles 5 munkanapon belül a szerződés módosításáról/a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni Az 1 évnél hosszabb/határozatlan időre kötött szerződés esetén a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ebben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal 241

Tájékoztató a szerződés módosításáról (minta)

242

Tájékoztató a szerződés teljesítéséről (minta)

243

A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE

244

A belső ellenőrzés A közbeszerzéseket/közbeszerzési eljárásokat a külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek a feladat- és hatáskörüknek megfelelően rendszeresen ellenőrzik ↓ Jogsértés esetén eljárást, intézkedést kezdeményeznek A költségvetési szervek felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket/közbeszerzési eljárásokat ellenőrizni kell

245

A TANÚSÍTÁS

246

Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának tanúsítása Az ajánlatkérő akkreditált tanúsítótól a közbeszerzési eljárásai és gyakorlata jogszabályoknak való megfelelésének tanúsítását kérheti A tanúsítvány a kiadásától számított 3 évig tanúsítja az ajánlatkérő megfelelőségét (ha időközben a közbeszerzési jogszabályok lényegesen nem módosultak) 247

Nyilatkozat a tanúsítványról A különös közbeszerzési Más esetben az ajánlatkérő a ajánlatkérő a tanúsítvány tanúsítvány megszerzéséről egyéb megszerzéséről nyilatkozatot nyilatkozatot tehet közzé a tehet közzé az Európai Unió Közbeszerzési Értesítőben Hivatalos Lapjában (TEDközzétételre kerülő adatbankban) közzétételre kerülő hirdetményeikben hirdetményeiben, ha a tanúsítvány a közösségi értékhatárokat elérő különös közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának megfelelőségére is vonatkozik 248

A tanúsítók akkreditálása A tanúsítók akkreditálását (odaítélés, felfüggesztés, visszavonás) a Nemzeti Akkreditáló Testület végzi. A Testület a Közbeszerzések Tanácsával együttműködik A tanúsító akkreditálásának feltételei: zfelsőfokú végzettség és legalább 3 éves közbeszerzési gyakorlat; zbüntetlen előélet; za közbeszerzésre vonatkozó hazai és európai közösségi jogszabályok ismerete; za vonatkozó szabvány [(MSZ) EN 45503] alapján egyéb követelmények teljesítése. Nem természetes személynél 1 főnek meg kell felelni a feltételeknek Az akkreditált tanúsító köteles az akkreditálás feltételeinek teljesítésében bekövetkezett változásokat a Testületnek haladéktalanul bejelenteni A Közbeszerzések Tanácsa ellenőrzése alapján az akkreditált tanúsító tevékenysége ellen panaszt nyújthat be a Testület fellebbviteli bizottságához/kezdeményezheti az akkreditáltság visszavonását A Közbeszerzések Tanácsa közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján az 249 akkreditált tanúsítók listáját

A tanúsítási eljárás A tanúsító az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának tanúsítását külső befolyástól mentesen köteles végezni A tanúsító köteles az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásait és gyakorlatát részletesen megvizsgálni→ vizsgálat eredményéről írásban beszámolót készít→ha a vizsgálat során a tanúsító hiányosságot/szabálytalanságot észlel, köteles felhívni ajánlatkérőt azok megszüntetésére A tanúsító az ajánlatkérő részére tanúsítványt állít ki, ha közbeszerzési eljárásait és gyakorlatát a lefolytatott tanúsítási eljárás során a jogszabályokkal összhangban állónak ítéli A tanúsítót titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény, megoldás vagy adat tekintetében, amelyről a tanúsítási eljárások 250 során szerzett tudomást

A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT

251

A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

252

A Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre és illetékessége A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása

A közbeszerzési A közbeszerzési törvényt önként eljárás alapján megkötött szerződés alkalmazó szervezet (személy) közbeszerzési jogsértésével törvénybe ütköző módosítása/teljesítése kapcsolatos jogvita elbírálása miatt indult eljárás lefolytatása 253

A közbeszerzési biztosok A Közbeszerzési Döntőbizottság 3 közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el Határozatát többségi szavazás alapján hozza A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács elnökét → legalább 2 tagnak jogi szakvizsgával, további 1 tagnak pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet 254

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása Kérelemre vagy hivatalból indul Kérelmet nyújthat be zaz

ajánlatkérő, zaz ajánlattevő, za részvételre jelentkező vagy zegyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti A kérelem za jogsértés megtörténtétől számított 15 napon belül, za közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül nyújtható be; zjogvesztő határidő 90 nap

255

A kérelem tartalma za

kérelmező (és képviselőjének) neve, székhelye (lakóhelye), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tények; za kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének (közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerzőnek) neve, székhelye és a közbeszerzés tárgya; za jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontja; za megsértett jogszabályi rendelkezés; za Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítvány, ennek indokai; zideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítvány, ennek indokai; za közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert neve, székhelye (lakóhelye). A kérelemhez csatolni kell a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását (ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el az eljárásban) 150.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni

256

A hivatalból való eljárás kezdeményezése Kezdeményezésre jogosultak za Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke; zaz Állami Számvevőszék; za Kormányzati Ellenőrzési Hivatal; za fővárosi, megyei közigazgatási hivatal; za Magyar Államkincstár; zaz ombudsmanok; za közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet; za központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet. A Közbeszerzések Tanácsának elnöke akkor kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását, ha az ajánlatkérő határidőre nem küldi meg a Közbeszerzések Tanácsának az éves statisztikai összegezést 257

Értesítés a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindításáról A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket za kérelem vagy zaz eljárást elrendelő határozat és az annak alapjául szolgáló kezdeményező irat megküldésével értesíti Felhívja zaz ügyfeleket és érdekelteket, hogy 5 napon belül küldjék meg észrevételeiket zaz ajánlatkérőt/a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel, (beszerzéssel) kapcsolatos összes irat/az általa meghatározott iratok azonnali megküldésére

258

Ideiglenes intézkedések A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedés elrendeléséről határozhat, ha valószínűsíthető a közbeszerzési törvény szabályainak (alapelveinek) megsértése vagy ennek veszélye fennáll A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként za közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el; za még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltja; zfelszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.

259

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi, erről külön határozattal dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában zmeghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, zismerteti a tényállást és za magyar jog érintett szabályait Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező határozat ellen a halasztó hatályú jogorvoslatnak van helye. 260

A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem/kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jogsértés valószínűsíthető Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes szervnek, így különösen za nyomozó hatóságnak, zaz Állami Számvevőszéknek, za Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak vagy 261 za Gazdasági Versenyhivatalnak

A Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalása A Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázása érdekében szükséges A tárgyaláson az ügyfelek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján zjelen lehetnek, zészrevételt tehetnek, za tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik A tárgyalás nyilvános → Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt határozatával a nyilvánosságot kizárhatja zállamtitok, zszolgálati titok, züzleti titok vagy 262 zkülön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett

Az iratok megtekintése A közbeszerzési eljárás/jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba külön engedély nélkül bármikor betekinthet, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet za közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező), zaz ellenérdekű ügyfél, zezek képviselője és za közbeszerzések Tanácsának tagja zakiknek az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik

263

Az eljárás során kiszabható rendbírság A Közbeszerzési Döntőbizottság 50.000 forinttól 500.000 forintig terjedő rendbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy részvevőjét, ha zhamis adatot közöl/az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat; zfelvilágosítást nem (nem határidőn belül) ad meg; za gazdasági (szakmai, közbeszerzési) tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza; znyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. A rendbírság ismételten is kiszabható A rendbírságot kiszabó határozat ellen halasztó hatályú külön jogorvoslatnak van helye 264

Az elintézési határidő A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításától számított 15 napon belül köteles határozatot hozni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor ↓ Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított 30 napon belül köteles határozatot hozni Ezek a határidők egy alkalommal 10 nappal meghosszabbíthatók A Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés közbeszerzési törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárásban az eljárás megindításától számított 60 napon belül köteles határozatot hozni A határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatók

265

A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata Nem állapítja meg a jogsértést zhatásköre

hiányát állapítja

Megállapítja a jogsértést zmegállapítja

a jogsértés megtörténtét meg za jogsértés megállapítása mellett felhívja a jogsértőt a közbeszerzési zaz alaptalan kérelmet törvénynek megfelelő eljárásra/az elutasítja ajánlatkérő döntésének meghozatalát za hivatalból indított eljárást jogsértés hiányában feltételhez köti megszünteti za jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a za kérelem visszavonása közbeszerzési eljárás folyamán hozott esetén az eljárást vagy azt lezáró döntését, ha e döntés megszünteti alapján a szerződést még nem kötötték meg

Egyéb döntést hoz zrendelkezik

az

igazgatási szolgáltatási díj és za jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről

266

Szankciók a jogsértés megállapítása esetén A Közbeszerzési Döntőbizottság zaz ajánlattevőt legfeljebb 5 évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől; zelrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; zelrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását; zelrendelheti a szigorúbb közbeszerzési eljárásra kötelezést, ha a becsült értéket nem megfelelően számították ki; zbírságot szabhat ki a közbeszerzési törvény szabályait megszegő/nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), a jogsértésért (szerződéskötésért) felelős személlyel, a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben; a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzése esetén ha az ajánlatkérő nem küldi meg időben az éves statisztikai összegzést a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés közbeszerzési törvénybe 267 ütköző módosítása/teljesítése

A határozat kézbesítése és nyilvánosságra hozatala A határozatot zaz

ügyfeleknek és zegyéb érdekelteknek, valamint zha a határozat támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell A Közbeszerzési Döntőbizottság za határozatot a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi (mégha a tárgyalásról a nyilvánosságot ki is zárta) zhatározatát akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági 268 felülvizsgálatát kérték, de erre a tényre utalni kell

Az előminősítési ügyekben való jogorvoslati eljárás Kérelmet a jelentkező nyújthat be az előminősítési kérelme elutasítása és az előminősítési listáról való törlése ellen az ajánlatkérő erről történő írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 15 napon belül A kérelemben meg kell jelölni za kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét); za kérelemmel érintett, előminősítési rendszert működtető ajánlatkérő nevét, székhelyét; zaz ajánlatkérő írásbeli értesítése kézhezvételének napját; za megsértett jogszabályi rendelkezést; za Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és ennek indokait A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában za jogsértés megállapítása mellett zmegsemmisíti vagy megváltoztatja az ajánlatkérő döntését

269

JOGORVOSLAT A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG HATÁROZATA ELLEN 270

A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT

271

A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

272

A Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre és illetékessége A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása

A közbeszerzési A közbeszerzési törvényt önként eljárás alapján megkötött szerződés alkalmazó szervezet (személy) közbeszerzési jogsértésével törvénybe ütköző módosítása/teljesítése kapcsolatos jogvita elbírálása miatt indult eljárás lefolytatása 273

A közbeszerzési biztosok A Közbeszerzési Döntőbizottság 3 közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el Határozatát többségi szavazás alapján hozza A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács elnökét → legalább 2 tagnak jogi szakvizsgával, további 1 tagnak pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet 274

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása Kérelemre vagy hivatalból indul Kérelmet nyújthat be zaz

ajánlatkérő, zaz ajánlattevő, za részvételre jelentkező vagy zegyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti A kérelem za jogsértés megtörténtétől számított 15 napon belül, za közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül nyújtható be; zjogvesztő határidő 90 nap

275

A kérelem tartalma za

kérelmező (és képviselőjének) neve, székhelye (lakóhelye), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tények; za kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének (közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerzőnek) neve, székhelye és a közbeszerzés tárgya; za jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontja; za megsértett jogszabályi rendelkezés; za Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítvány, ennek indokai; zideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítvány, ennek indokai; za közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert neve, székhelye (lakóhelye). A kérelemhez csatolni kell a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását (ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el az eljárásban) 150.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni

276

A hivatalból való eljárás kezdeményezése Kezdeményezésre jogosultak za Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke; zaz Állami Számvevőszék; za Kormányzati Ellenőrzési Hivatal; za fővárosi, megyei közigazgatási hivatal; za Magyar Államkincstár; zaz ombudsmanok; za közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet; za központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet. A Közbeszerzések Tanácsának elnöke akkor kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását, ha az ajánlatkérő határidőre nem küldi meg a Közbeszerzések Tanácsának az éves statisztikai összegezést 277

Értesítés a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindításáról A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket za kérelem vagy zaz eljárást elrendelő határozat és az annak alapjául szolgáló kezdeményező irat megküldésével értesíti Felhívja zaz ügyfeleket és érdekelteket, hogy 5 napon belül küldjék meg észrevételeiket zaz ajánlatkérőt/a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel, (beszerzéssel) kapcsolatos összes irat/az általa meghatározott iratok azonnali megküldésére

278

Ideiglenes intézkedések A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedés elrendeléséről határozhat, ha valószínűsíthető a közbeszerzési törvény szabályainak (alapelveinek) megsértése vagy ennek veszélye fennáll A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként za közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el; za még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltja; zfelszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.

279

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi, erről külön határozattal dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában zmeghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, zismerteti a tényállást és za magyar jog érintett szabályait Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező határozat ellen a halasztó hatályú jogorvoslatnak van helye. 280

A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem/kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jogsértés valószínűsíthető Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes szervnek, így különösen za nyomozó hatóságnak, zaz Állami Számvevőszéknek, za Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak vagy 281 za Gazdasági Versenyhivatalnak

A Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalása A Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázása érdekében szükséges A tárgyaláson az ügyfelek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján zjelen lehetnek, zészrevételt tehetnek, za tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik A tárgyalás nyilvános → Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt határozatával a nyilvánosságot kizárhatja zállamtitok, zszolgálati titok, züzleti titok vagy 282 zkülön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett

Az iratok megtekintése A közbeszerzési eljárás/jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba külön engedély nélkül bármikor betekinthet, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet za közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező), zaz ellenérdekű ügyfél, zezek képviselője és za közbeszerzések Tanácsának tagja zakiknek az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik

283

Az eljárás során kiszabható rendbírság A Közbeszerzési Döntőbizottság 50.000 forinttól 500.000 forintig terjedő rendbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy részvevőjét, ha zhamis adatot közöl/az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat; zfelvilágosítást nem (nem határidőn belül) ad meg; za gazdasági (szakmai, közbeszerzési) tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza; znyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. A rendbírság ismételten is kiszabható A rendbírságot kiszabó határozat ellen halasztó hatályú külön jogorvoslatnak van helye 284

Az elintézési határidő A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításától számított 15 napon belül köteles határozatot hozni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor ↓ Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított 30 napon belül köteles határozatot hozni Ezek a határidők egy alkalommal 10 nappal meghosszabbíthatók A Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés közbeszerzési törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárásban az eljárás megindításától számított 60 napon belül köteles határozatot hozni A határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatók

285

A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata Nem állapítja meg a jogsértést zhatásköre

hiányát állapítja

Megállapítja a jogsértést zmegállapítja

a jogsértés megtörténtét meg za jogsértés megállapítása mellett felhívja a jogsértőt a közbeszerzési zaz alaptalan kérelmet törvénynek megfelelő eljárásra/az elutasítja ajánlatkérő döntésének meghozatalát za hivatalból indított eljárást jogsértés hiányában feltételhez köti megszünteti za jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a za kérelem visszavonása közbeszerzési eljárás folyamán hozott esetén az eljárást vagy azt lezáró döntését, ha e döntés megszünteti alapján a szerződést még nem kötötték meg

Egyéb döntést hoz zrendelkezik

az

igazgatási szolgáltatási díj és za jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről

286

Szankciók a jogsértés megállapítása esetén A Közbeszerzési Döntőbizottság zaz ajánlattevőt legfeljebb 5 évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől; zelrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; zelrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását; zelrendelheti a szigorúbb közbeszerzési eljárásra kötelezést, ha a becsült értéket nem megfelelően számították ki; zbírságot szabhat ki a közbeszerzési törvény szabályait megszegő/nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), a jogsértésért (szerződéskötésért) felelős személlyel, a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben; a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzése esetén ha az ajánlatkérő nem küldi meg időben az éves statisztikai összegzést a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés közbeszerzési törvénybe 287 ütköző módosítása/teljesítése

A határozat kézbesítése és nyilvánosságra hozatala A határozatot zaz

ügyfeleknek és zegyéb érdekelteknek, valamint zha a határozat támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell A Közbeszerzési Döntőbizottság za határozatot a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi (mégha a tárgyalásról a nyilvánosságot ki is zárta) zhatározatát akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági 288 felülvizsgálatát kérték, de erre a tényre utalni kell

Az előminősítési ügyekben való jogorvoslati eljárás Kérelmet a jelentkező nyújthat be az előminősítési kérelme elutasítása és az előminősítési listáról való törlése ellen az ajánlatkérő erről történő írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 15 napon belül A kérelemben meg kell jelölni za kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét); za kérelemmel érintett, előminősítési rendszert működtető ajánlatkérő nevét, székhelyét; zaz ajánlatkérő írásbeli értesítése kézhezvételének napját; za megsértett jogszabályi rendelkezést; za Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és ennek indokait A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában za jogsértés megállapítása mellett zmegsemmisíti vagy megváltoztatja az ajánlatkérő döntését

289

JOGORVOSLAT A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG HATÁROZATA ELLEN 290

Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata ellen A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha zazt a közbeszerzési törvény megengedi illetőleg zaz eljárás felfüggesztését elrendelő határozat ellen is A jogorvoslati kérelmet a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amely a kérelmet (az ügy irataival együtt) beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el → a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye 291

Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs → akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását . A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak és nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el Ellenkező esetben a tárgyalás napját 8 napon belül (a beérkezésétől számított 30. napon belülre) ki kell tűzni Az elsőfokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye 292

A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS POLGÁRI PEREK

293

A bizonyítás könnyítése a polgári perben Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy zajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre/a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését, és zvalódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint za jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét 294

A BÉKÉLTETÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

295

A békéltetés alkalmazási köre és általános célja Békéltetési eljárás kezdeményezhető minden olyan esetben, amikor jogorvoslatnak van helye Kivéve a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetét A békéltetési eljárás célja az ajánlatkérő és az ajánlattevő/az egyéb érdekelt közötti vitás ügy jogszabályoknak megfelelő megegyezéssel való rendezésének megkísérlése A békéltetési eljárásban való részvétel önkéntes A békéltetési eljárás igénybevétele nem zárja ki a közbeszerzési törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét, azonban a békéltetési eljárás befejezése előtt nem 296 kezdeményezhető jogorvoslat

A békéltetők névjegyzéke A békéltetési eljárás lefolytatására a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzéken szereplő békéltetők jogosultak A békéltetők névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa za Közbeszerzési Értesítőben és za honlapján zteszi közzé

297

A békéltetővé válás feltételei Pozitív feltételek zfelsőfokú

végzettség (jogi végzettség esetében jogi szakvizsga is zaz általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa által tartott személyes meghallgatáson igazolja, hogy megfelelő közbeszerzési szakértelemmel és zlegalább hároméves közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik

Negatív feltételek (kizáró okok) za

polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen/korlátozottan cselekvőképes; za büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; zközbeszerzési biztos; za Közbeszerzések Tanácsának tagja.

A békéltetők névjegyzékébe történő felvételt a Közbeszerzések Tanácsánál kell írásban kérelmezni, aki 60 napon belül dönt (30 nappal meghosszabbítható) A kérelmezőnek a névjegyzékbe 3 évre történő felvételért 80.000 Ft. igazgatási 298 szolgáltatási díjat kell fizetnie (a hosszabbítás díja 40.000 Ft.)

A névjegyzékből való törlés A békéltetőt a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből, ha znem felel meg a pozitív feltételeknek; zvalamely kizáró ok bekövetkezik; za békéltetői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik; za békéltetői megbízatás időtartama lejárt; zbékéltetői kötelezettségeit megszegi vagy azoknak nem tesz eleget; zlemond békéltetői megbízatásáról (folyamatban lévő békéltetési eljárásban nem teheti meg); zmeghalt. 299

A békéltető nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége A békéltető köteles évente nyilvántartást vezetni az általa lefolytatott békéltetési eljárásokról: za békéltetési eljárás megindításának időpontja; za felek és képviselőjük neve, székhelye (lakcíme); za jogvita jellege; za békéltetési eljárás eredménye/eredménytelensége, a békéltetési eljárás befejezésének időpontja; zaz eljárásban felszámított költségek összege.

300

A BÉKÉLTETÉSI ELJÁRÁS

301

A békéltetési eljárás megindítása A békéltetés kérelemre indul A kérelmet a Közbeszerzések Tanácsánál írásban kell benyújtani a jogorvoslati határidő megnyíltától számított 5 napon belül. A kérelmező a békéltetési eljárás kezdeményezéséről (a kérelem benyújtásával egyidejűleg) köteles tájékoztatni a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét illetőleg ajánlattevőit A kérelemhez csatolni kell azt az iratot (másolatát), amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként hivatkozik

302

A békéltető tanács megalakulása A békéltetést 3 békéltetőből álló tanács folytatja le (a felek megegyezhetnek 1 békéltetőben is) A 3 békéltető közül zegyet a békéltetési eljárás kérelmezője zegy másikat az ellenérdekű fél jelöl a békéltetők névjegyzékéről, és zaz így kijelölt békéltetők jelölik ki (közös megegyezéssel) a harmadik békéltetőt Az eljáró békéltető tanács tagjai közül legalább egy jogi szakvizsgával rendelkezzen Az eljáró békéltető tanács tagjai maguk közül (jogi szakvizsgával rendelkező) elnököt választanak 303

Összeférhetetlenség A békéltető haladéktalanul köteles feltárni a felek előtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében A békéltető az eljárásból ki van zárva, ha zneki vagy hozzátartozójának a vitás ügyhöz/az érintett felek bármelyikéhez személyi (vagyoni) érdekeltsége fűződik zegyéb ok miatt (közbeszerzési tanácsadó volt az eljárásban; az ajánlatkérő tanúsítója volt 3 éven belül stb.) elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást A békéltetőnek függetlennek és pártatlannak kell lennie, nem lehet képviselője a feleknek, eljárása során utasítást nem fogadhat el 304 (ld. Etikai Kódex)

A békéltetési eljárás lefolytatása

A békéltető tanács elnöke zhaladéktalanul időpontot és helyszínt tűz ki a meghallgatásra zértesíti a békéltetési eljárás megindulásáról az ajánlattevőket és egyéb érdekelteket (részt vehetnek stb.) Ha a felek bármelyike személyesen vagy képviselője útján nem jelenik meg a meghallgatáson, a békéltető tanács elnöke a békéltetési eljárást megszünteti A békéltető tanács megkísérli, hogy a felek a jogvitájukat megegyezéssel rendezzék A békéltetési eljárásról és a békéltetés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek 305

A különös békéltetés A különös közbeszerzési eljárásban a kérelmet írásban a Közbeszerzések Tanácsánál vagy az Európai Bizottságnál kell benyújtani (a Közbeszerzések Tanácsa a hozzá benyújtott kérelmet haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottsághoz) Az Európai Bizottság megkeresésére az ajánlatkérő köteles tájékoztatni a Bizottságot a békéltetési eljárásban való részvételi szándékáról (az ajánlatkérő jogosult a békéltetési eljárásban való részvétel visszautasítására) A békéltetési tanács összetétele zaz Európai Bizottság (a békéltetők listájáról) egy békéltetőt kijelöl ztovábbi egy-egy békéltetőt a listáról a felek jelölnek (egyben kötelesek nyilatkozni az Európai Bizottság által kijelölt békéltető elfogadásáról vagy elutasításáról) 306

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

307

Az Európai Bizottság eljárása Amennyiben az Európai Bizottság a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekre vonatkozó európai közösségi jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, eljárást kezdeményezhet Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására Az ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Közbeszerzések Tanácsának köteles megküldeni za jogsértést orvosolták vagy znem orvosolták zaz eljárást felfüggesztette za Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásban ideiglenes 308 intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA

309

A Tanács jogállása A közbeszerzési törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzések Tanácsa működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve A Tanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely általános hatáskörrel rendelkezik Székhelye Budapest

310

A Tanács tagjai A Tanács 19 tagú: elnök + A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítésére za

legfőbb ügyész; za Gazdasági Versenyhivatal elnöke; za földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter; za gazdasági miniszter; za környezetvédelmi miniszter; zaz igazságügyminiszter

A közbeszerzési eljárás ajánlatkérői általános érdekeinek képviseletére

za

Kormány (2 személy); za Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter; za társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy; za helyi önkormányzatok országos szövetségei; zaz országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia együttesen jelölik ki

A közbeszerzési eljárás ajánlattevői általános érdekeinek képviseletére za

munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák

311

A Tanács hatásköre zfigyelemmel

kíséri a közbeszerzési törvény szabályainak érvényesülését; zvéleményezi a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabálytervezeteket; za közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok végrehajtását elősegítő ajánlásokat készít; zmegállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát; zkinevezi/felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; zvezeti és közzéteszi a békéltetők névjegyzékét + a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét + a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét; zközzéteszi az akkreditált tanúsítók listáját; zgondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő és elektronikus változata szerkesztéséről, a hirdetmények ellenőrzéséről, közzétételéről; zfigyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és tejesítését; znyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről és a közbeszerzésekről; zfelügyeli, koordinálja, elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését; zkapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel; zoelfogadja saját szervezeti és működési szabályzatát; 312 zellátja a részére előírt egyéb feladatokat.

A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzéke A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét a Tanács a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján teszi közzé A névjegyzék tartalmazza a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nevét + szakterületét + elérhetőségi címét + a névjegyzékbe bejegyzésének időpontját A névjegyzékbe történő felvételért 80.000 Ft. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni A Tanács a kérelemről a kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal dönt (30 nappal meghosszabbítható)

313

A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke A hivatalos közbeszerzési tanácsadók jegyzékét a Tanács a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján teszi közzé A jegyzék tartalmazza a minősített ajánlattevő nevét, székhelyét (lakóhelyét) + jegyzék szerinti besorolását + a jegyzékbe bejegyzésének időpontját A jegyzékbe történő felvételért 150.000 Ft. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni A Tanács a kérelemről a kézhezvételét követő 60 napon belül határozattal dönt (30 nappal meghosszabbítható)

314

A Tanács működése A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja A Tanács határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van A Tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve: 2/3-os többség kell za Tanács elnökének és alelnökének kinevezéséhez za méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válásról való döntéshez za Dötőbizottság elnökének és elnökhelyettesének megválasztásához

315

A Tanács szervezete Titkárság (főtitkár vezeti) A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet végzi Szerkesztőbizottság a Titkárság keretében működik a Közbeszerzési Értesítő szerkesztésére Közbeszerzési Döntőbizottság Feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése 316

A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonya Közbeszerzési biztos az lehet, aki zfelsőfokú végzettséggel zlegalább 3 éves szakmai gyakorlattal, valamint zközigazgatási/jogi szakvizsgával rendelkezik A közbeszerzési biztost a Ktv. előmeneteli szabályainak megfelelően kell besorolni azzal az eltéréssel, hogy a besorolási fokozatánál kettővel magasabb besorolási fokozathoz tartozó illetményre jogosult

317

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Recommend Documents