„Fényes Elektől az Európai Statisztikai Rendszerekig” című konferencia a Partiumi Keresztény Egyetemen
A statisztika oktatása Magyarországon Sándorné dr. habil Kriszt Éva Intézetvezető főiskolai tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem az MTA Statisztikai Tudományos Albizottság elnöke
Nagyvárad, 2016. július 2.
MIRŐL LESZ SZÓ? • A magyar felsőoktatási rendszer áttekintése • A kompetenciák értelmezése • A statisztikai jártasság követelménye • A statisztika oktatás tartalma és módszerei • Összegzés, fejlesztési javaslatok
A Magyar Felsőoktatási Rendszer története I. • A mai egyetemek a középkorra vezethetők vissza: • 1367. szeptember 1-én az európai trendekkel összhangban V. Orbán pápa elfogadta a Pécsi Egyetem megalapításának tervét, amely az első egyetemek között jött lére. • Az elmúlt 650 évben a magyar felsőoktatási szektor meghatározó szereplője lett az európai felsőoktatási térségnek (EHEA), sok elismert intézménye által.
A Magyar Felsőoktatási Rendszer története II. • Felsőoktatás 2005-ig • Egyetem: 5-6 éves osztatlan képzés • Főiskola: 3-4 éves osztatlan képzés • Átmenet a „Bologna - rendszerbe”: 3 szint a felsőoktatási képzésnek: alap, mester, doktori képzés • Alkalmazása 2006-tól • Innentől kezdve 108 szak elérhető a korábbi 400 helyett, és 6 képzés kivétel az alap vs. mester szétválasztásból: jogi, orvosi, fogorvosi, állatorvosi, gyógyszerész és építész.
A Magyar Felsőoktatás Finanszírozási Rendszere I. A felsőoktatási intézmények költségvetése Állami finanszírozású felsőoktatási intézmények – fenntartó intézmény az Emberi Erőforrások Minisztériuma • A költségvetés nagyrészt egy normatív formula, a kalkuláció alapja a hallgatók és a PhD végzettséggel rendelkezők száma • Támogatás az épületek fenntartási költségeire
A Magyar Felsőoktatás Finanszírozási Rendszere II. Kihívás! • Radikális csökkenés az állami finanszírozásban az elmúlt években, így az intézményeknek saját erőforrásaikat illetve alternatív bevételeket kell találniuk a fenntartáshoz egyenlő vagy akár nagyobb mértékben mint az állami rész maga. Magán felsőoktatási intézmények magán fenntartású intézmények • Egyházi (25), Alapítványi (12)
A Magyar Felsőoktatási Intézmények megoszlása intézménytípus és fenntartó szerint 66 Intézmény Állami intézmények
Egyházi és magán intézmények 37 (8 Egyetem, 29 Főiskola)
29
Egyházi intézmények
Magán intézmények
25
12
Egyetemek
Főiskolák
Egyetemek
Főiskolák
Egyetemek
Főiskolák
26
3
5
20
3
9
Bp
Más városok
Bp
Más városok
Bp
13
13
2
1
4
Más Más Más Bp Bp városok városok városok
1
8
12
3
0
Bp
Más városok
5
4
A magyar felsőoktatás fő számai Összes hallgató, fő (2015 ősz): Összes külföldi diák, fő (2015 ősz): arányuk az összes hallgatóból Összes oktató, fő (2015 ősz): Oktatási formák: • Hagyományos kurzusok a 3 szintű Bologna rendszerben • Előkészítő évfolyam • Nyári egyetemek
Magyar nyelven minden oktatási forma elérhető
295.316 26.178 ≈9% 23.405
A hallgatók számának megoszlása képzési szint szerint
A 2015 szeptemberében indult képzésekre jelentkezők száma alapján
A hallgatók számának megoszlása munkarend szerint
A 2015 szeptemberében indult képzésekre jelentkezők száma alapján
A felsőoktatás és felsőoktatási intézmények funkciói Felsőoktatás küldetése • Oktatás • Kutatás • Válasz a társadalmi igényekre Intézmények feladatai • Kulturális központok • Tudásközpontok • A munkaerőpiac ellátása jól képzett munkaerővel Koncepció a külhoni magyar felsőoktatás képzési szerkezetének átalakítására
Idegen nyelven elérhető kurzusokról 450-500 angol nyelvi kurzus a következő területeken: • Természettudományok • Gépészet és technológia • Számítástechnika • Gazdálkodás és menedzsment • Gazdaságtan • Egészségtudományok • Művészetek • Szociális Kurzusok minden szinten: BA, MA, PhD
A XXI. század kihívásai
31 August 2016
Globális képességek: • Idegennyelvi készségek (meghatározó az angol) • Kultúrák közötti kapcsolatok képessége (intercultural sensitivity) • Informatikai képességek (digitális technológiák ismerete, internet használata, stb.) • „statisztikai képesség” (adatok és információk keresése, olvasása és értelmezése)
A kompetencia-felfogás értelmezése Kompetencia piramis
viselkedés készségek személyes
tudás
14 2 3
1
2
3
4
személyközi
hajlam, hozzáállás
5 87 6
személyes jellemzők Forrás: Nagy Péter KONETT Team
Kompetencia összetevők • Tudás (ismeretek, tapasztalat)
• Jártasság (készség, rutin) • Attitűdök
• Személyes értékek (önállóság) • Személyes vonások (felelősség)
• Motivációk
Kompetencia, illetve képzettségi hiányok a munkaerőpiacon Elvárt készségek Legfontosabb: • precíz munkavégzés • informatikai alapismeretek • nagy munkabírás • idegennyelv-tudás • csapatmunka
Fontos: • szakmai gyakorlat • önálló munkavégzés • szakmai alapok ismerete • szervezőkészség
Legnagyobb hiányosságok: • szakmai gyakorlati jártasság • idegennyelv-tudás
Statisztikai jártasság Hasonlóan a „nyelvi jártassághoz”, az „interkulturális jártassághoz” , az „informatikai jártassághoz” szükséges bevezetni egy új készséget, amely nélkülözhetetlen korunkban:
a „statisztikai jártasság”-ot. Ez a következőket jelenti: • • • • • •
információt olvasni kezelni az adatokat szelektálni az adatokat megtalálni és azonosítani a szükséges információkat, elemezni az információt és az adatokat megfelelően értelmezni az információkat és az adatokat, • összegyűjteni a szükséges információkat.
Miért fontos a statisztikai jártasság a XXI. Században? Digitális korunk kérdése: • nem az információk és adatok elérése • hanem, hogyan lehet szelektálni az információk és az adatok között? • Mi a leghatékonyabb út az információ és az adatok eléréséhez? • Hogyan válasszuk ki a szükséges információkat és adatokat? • Hogyan küzdünk meg az információ bőséggel? 31 August 2016
A statisztika tanításáról, intézményi példa alapján Tartalma: – Descriptive Statistics – Applied Probability and Statistical Methods – Business statistics Módszerek: – Regression Analysis – Multiple regression – Nonparametric Statistics – Busiess and Economic Time Series – Claster Analysis, ets. Gyakorlati Megoldások: A Magyar Központi Statisztikai Hivatal kihelyezett Tanszéke aBudapesti Gazdasági Egyetemre/Budapest Business School
Hogyan reagálhatunk a változásokra? Képzési kínálat bővítése: • Rövid kurzusok • Speciális tréning programok • E-learning kurzusok • Blended kurzusok • LL (life-long) programok –táv-/estilevelező munkarend/munka melletti felnőttképzések • Jó gyakorlatok megosztása
Jó gyakorlat: ‟Innovate or Die” esettanulmányok a BGE-en • Események: Hallgatói szakmai versenyek. • Eszközök: Esettanulmányok megoldása. • Téma: Hogyan tudjuk megszólítani az Y- és a Zgenerációt aktuális témákkal, a statisztika és az adatelemzés, adatbányászat, adat vizualizáció, stb. területéről? • Módszere: Valós szituációk feldolgozása az elvont elmélet helyett, élményalapú oktatás. • Eredmény: Izgalmas és érdekes innovatív ötletek, amelyeket a vállalatok nagyra értékelnek.
A képesítési követelmények változásának hatása a statisztika oktatására
EKKR-MKKR 8 szint,
8 szint,
ebből 5-8 a felsőoktatáshoz kapcsolódik
ebből 5-8 a felsőoktatáshoz kapcsolódik
• Tudás
• Tudás
• Képesség
• Képesség
• Kompetencia
• Attitűd
• Autonómia/Felelősségváll.
5-8 szintek Tudás 5. A tudás elsősorban egy (új) szakterület speciális, alapvető ismereteivel bővül. Az elméleti tudás rendszerbe szerveződik, az alkalmazás módszereinek és eszközeinek ismerete lehetőséget biztosít valamely szakterület szakképesítésének hosszútávú és magas szintű gyakorlásához. A szakmai szókincs elsajátítása segíti az egyértelmű szakmai kommunikációt (anyanyelven és a más nyelven beszélőkkel való együttműködés során idegen nyelven is).
Képességek
Attitűdök
Autonómia
A kognitív, kommunikációs és szociális képességek fejlettsége megalapozza a szakmai feladatok sikeres tervezését és lebonyolítását komplex problémák megoldásánál is. Az önfejlesztés különböző módszereinek ismerete kialakítja az önálló, folyamatos tanulás igényét és képességet. A döntési képességek kialakulása az etikai és jogi szabályok ismeretére, az értékek, viselkedés és életmód összefüggéseinek megértésére épül.
az attitűdök irányát a folyamatos önképzés, az innovációk iránti érdeklődés és a minőségi munkavégzés iránti elköteleződés jellemzi.
Az önállóság és felelősségvállalás a saját munka mellett az együttműködő vagy irányított csoport tevékenységére is kiterjed.
5-8 szintek 6.
Tudás Ezen a szinten adott szakterület ismeretrendszerének és összefüggéseinek átfogó tudása, különböző elméleti megközelítéseinek és az ezeket felépítő terminológiának ismerete, a megismerés és a problémamegoldás speciális módjainak alkalmazása jellemző.
Képességek A rutin szakmai problémák azonosítása, elméleti és gyakorlati szintű feltárásához rendelkezni kell a könyvtári és elektronikus formában megjelenő szakirodalmi források önálló feldolgozásának képességével, az analitikus és szintetikus gondolkodás és az adekvát értékelés képességével.
Attitűdök Az attitűdök terén ezen a szinten az adott szakma társadalmi szerepének, értékeinek elfogadása és hiteles közvetítése várható el.
Autonómia A szakmai kérdések megválaszolása , a problémák megoldása önállóan vagy másokkal való kooperációban történik a felelősség egyéni vállalásával és a szakma etikai normainak betartásával.
5-8 szintek 7.
Tudás
Képességek
Attitűdök
Autonómia
Az adott szakterületre vonatkozó átfogó tudás mellett új vonásként jelenik meg a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezése, rokon szakterületekhez való kapcsolása, e tágabb rendszerben megvalósuló kapcsolat és hatásrendszer felismerése.
Az új „látásmód” az interdiszciplináris megközelítés és a szakterületre jellemző megismerési módszerek szakszerű alkalmazási képessége révén valósulhat meg. A szükséges tudás megszerzésének feltétele az idegennyelvi képességek kialakulása.
A szakma egyre szélesebb körű rendszerbe illesztése révén nő a szakmai identitás tudatossága, megalapozottság ának mértéke., kialakul a hivatástudat.
A létrejövő együttműködése kben jellemzővé válik az egyenrangú szerep, a partnerség vállalása.
5-8 szintek 8.
Tudás
Képességek
Attitűdök
Autonómia
A szakterület tárgykörében a tudás elmélyülése és gazdagodása egy-egy résztémának a teljesség igényével történő kutatása, új ismeretek, összefüggések feltárása valósítja meg.
A kutatásokhoz az ismeretszerzési és probléma-megoldási módszerek kreatív alkalmazásának képessége, új megközelítési módok kidolgozására irányuló alkotói képességek szükségesek.
A jellemző viszonyulás a szilárd szakmai elköteleződés, az új utak keresésére való elhivatottság állandósulása, s a kitartó munkavégzés szükségességének elfogadása.
Ez a szint az alkotó, kreatív önállóságot, a feladatvégzés során a kezdeményező, a vezető szerep (szükség eseten a vitapartneri szerep) felelősségének vállalását követeli meg.
Összegzés, javaslatok Elvárások: • Világos megfogalmazása az igényeknek a munkaadói oldalról. • A statisztikai tudás és kompetencia használata a mindennapi gyakorlatban. • A statisztikai képességek beépítése a felsőoktatási képzésekbe, az egyes tantárgyak tartalmába. • A statisztikai készségek és tudás folyamatos aktualizálása, elismerése és megkövetelése a továbbképzésekben.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! www.bge.hu
