Őfensége jól látta Gárdony, Agárd, Dinnyés
„Mekszokott és közhely, de éppen ezért igazság, hogy ami legközelebb fekszik hozzánk, azt legkevésbé ismerjük. Így vagyunk a velencei tóval. Erről eddig az volt a fogalmunk, hogy nádtól borostás szakgatott víztükör. Azután meg az, hogy elsietünk mellette, hogy vagy Budapestre, vagy a Balatonra fussunk.” A mára már igencsak furcsának tűnő helyesírással íródott mondatok őfensége József Ferenc királyi hercegnek, a „Velencei tavi Országos Szövetség” elnökének tollából származnak és a Votisky Antal Dr. által publikált, A velencei-tó problémái című 1934-ben megjelent füzet előszavában olvashatók. Őfenségével aligha vitatkozhatunk, aki manapság, az idézett mondatok után közel nyolc évtizeddel és egy egészen megváltozott világ polgáraként látogat el a Velence-tó partjára, nevezetesen Gárdony városába, a legtöbb esetben valóban keveset tud e lendületesen fejlődő kisvárosról. Például sokan nem tudják azt sem, hogy Gárdony várost három település alkotja. A vele minden tekintetben összenőtt Agárd és a Gárdony központjától négy kilométerre lévő Dinnyés. S bár a XX. század utolsó évtizedének elején, vagyis a rendszerváltásként emlegetett időszakot követően több próbálkozás is akadt az egyes településrészek önállósodására, el kell mondanunk, hogy Agárd és Dinnyés sohasem volt önálló település, közigazgatásilag mindig Gárdonyhoz tartoztak. Nem véletlen, hogy a város agárdpusztai nagy szülöttje, a napvilágot éppen 151 éve Ziegler Gézaként meglátó, mindmáig igen népszerű író, Gárdonyi Géza is Gárdony nevét vette fel. Aki Gárdony város történetére kíváncsi, bátran kutakodjon az interneten, könyvtárakban, hiszen számtalan forrásból megtalálhatja a régmúlt eseményeit. Akit viszont a mai Gárdony érdekel jó, ha azt állandóan figyelemmel kíséri, mert a város folyamatosan változik. S, hogy milyen város Gárdony? Nos, annyiféle, ahányan és amilyen szándékkal nézik, élnek benne, vagy használják szolgáltatásait. Van egy vasútállomása, két vasúti megállóhelye, több nagy kempingje, fizetős és szabad strandja, két közlekedési lámpás közúti kereszteződése. A várost kettészeli a Budapestet Balatonnal (is) összekötő sínpár és a vele többnyire párhuzamos 7-es főút. A tópart nagyobbik városa – Velencével kettő van a térségben – az elmúlt évtizedben üzletközponttá, bevásárlási célponttá is vált, mert sok kisebb üzlet mellett nem kevesebb, mint öt szupermarket várja a vevőket a tókörnyékről, de még Pusztaszabolcsról is. Gárdonyt első ízben 1260-ban említi egy dokumentum, de, hogy fontossága változzon, egészen a déli vasút 1861-es megépítéséig, ezzel egyidejűleg a Velencei-tó lecsapolásáig hat évszázadnak kellett eltelnie. 1870-re viszont már a térség legjelentősebb települése lett, amelyhez Agárdot és Dinnyést is hozzácsatolták. Mára az egykori község, nagyközség, majd 1989-től város a Velencei-tó környékének legszámottevőbb település-együttesévé vált, amelyhez 1962-től 1997 végéig Zichyújfalu is hozzátartozott. De folytassuk a leltárt. Évtizedekig a kedvelt nyári üdülőhelyként működő település az agárdi termálfürdő megépítésével lépett első ízben a minőségi turizmus útjára. A mai
szemmel parányi termálfürdő 2005-ben bővült mai formájára, de változása, fejlődése egyetlen percre sem áll le azóta sem, folyamatosan új és izgalmas szolgáltatásokkal bővül. Bár a város Gárdony nevet viseli, az igazi turistavonzó látványosságok Agárdon, Dinnyésen találhatók. A Gárdonyi emlékház – a nagy író szülőháza – és közvetlen környezete mindinkább kulturális központtá vált az elmúlt pár évben, hiszen itt jött létre az egykori nagyon elhanyagolt állapotú műemlék magtárból a képzőművészeti tárlatoknak, kamarazenei eseményeknek helyet adó Velencei-tavi Galéria és közvetlen mellette épült meg a gyerekek kedvenc játszószíntere, az egri vár kicsinyített mását megformáló rönkvár. De ide vezet a Dinnyésről induló tematikus sétány is, a Madárdal tanösvény, amely a dinnyési Fertőt köti össze az agárdi Chernel István Madárvártával, az Agárdi Gyógy- és Termálfürdővel, Gárdonyi emlékházzal, a világhírre szert tett Agárdi Pálinkafőzdével. S ha már Dinnyés nevét emlegettük, ki ne felejtsük a Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központot, amely mind több hagyományőrző kulturális eseménynek ad helyet. Érdekessége a településnek a tóparton felállított, a második világháborúban megsemmisült, majd az Agárdi Lokálpatrióták Társasága által újjáépített Sarvajc „körösztye” emlékmű, amely egy, a múlt század első harmadában lezajlott tragikus vízi vadászbaleset önzetlenül menteni akaró áldozatának állít emléket. Dinnyést, ahogy a település-együttes többi látnivalóját is érdemes kerékpárral felkeresni, hiszen a város sok pontjára biztonságos drótszamárút vezet. És még mindig Dinnyés. A néphagyományok ápolásában élen járó településrészen minden év áprilisában, Szent-György napja táján rendezik meg a Kihajtás napját, amely emléket állít a magyar szabad tartású állattenyésztésnek és a hozzátartozó népszokásoknak. A nap nyitánya a szürke marha gulya kihajtása, a dinnyés-elzai Szerecseny Nádas-tóhoz. A néphagyományok őrzése mellett e településrész nyújt lehetőséget a tó déli oldalán még alig létező ipar fejlődéséhez is, hiszen Dinnyésen található a város kijelölt ipari parkja, ahova várják, és ahol fogadják a környezetbarát tevékenységet folyatató vállalkozásokat. A 2013 elejétől járási központtá vált Gárdony sajnálatos módon nem hasonlít a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező régi kisvárosokhoz, ugyanis nincs egy jól körülírható belvárosa. De ezt a hiányosságot a város igyekszik pótolni a gárdonyi vasútállomás közelében lévő lakónegyednél, üzletközpontnál megépített szép sétánnyal, a mind sokszínűbb szolgáltatásokat nyújtó kis üzletekkel, a pár éve felújított, számtalan kulturális esemény helyszínével, a Nemzedékek Házával. Aki pedig arra jár, el ne felejtse megtekinteni a város öt templomának legrégebbijét, az 1784-ben épült és nemrégiben felújított gárdonyi református templomot. A városban igencsak szép számmal akad kulturális és szórakoztató esemény. Gárdony volt egyik kedvenc otthona, pihenőhelye a város díszpolgárának, a szép nemzetközi karriert is befutott, korán elhunyt Gregor József operaénekesnek, akinek emlékére időnként emlékkoncerteket rendeznek. Itt működik a sok tehetséges képzőművészt soraiban tudó Velencei-tavi Művészetbarátok Köre, és a város polgára több kiváló tehetségű, népszerű énekés zeneművész, színművész. Nyaranta pompás koncertekkel kedveskedik hallgatóságának a negyedik évtizede létező agárdi Pop strand, továbbá az Agárden, Sport Beach, TóParty rendezvény strand. Mind népszerűbb a közelmúltban meghonosodott dzsesszfesztivál, a hagyományos agárdi hőlégballon karnevállal egybekötött JazzFace Fesztivál is. Aki a sport iránt vonzódik, ne menjen tovább! A vízi sportok kiváló helyszíne az agárdi
Velencei-tavi Vízi Sportiskola, a VVSI, és mellette több vitorlásklub is működik a város tópartján. A Pázmánddal közös gárdonyi NB II-es női kézilabda-, vagy a megyei első osztályú gárdonyi és harmadosztályú dinnyési labdarúgócsapat mérkőzései remek szurkolási lehetőségeket kínálnak, ahogy pompás szórakozás az Agárdi teniszklub hétpályás komplexumában is egy kis játék a fehér sport kedvelői számára. A strandokon nyaranta sokféle sportág űzhető kiváló körülmények között. Gárdony város közkedveltségét mutatja, hogy folyamatosan nő lakosainak lélekszáma. Mindez nem véletlen, ahogy az sem, hogy a tavasz első melegebb lehelete máris nyaralóikba csábítja az üdülőtulajdonosokat. Nyugodt szívvel kijelenthetjük, aki pihenni akar, a csendet, napfényt kertészkedést kedveli, éppúgy megtalálja számítását Gárdonyban, Agárdon és Dinnyésen, mint aki a vidámságot, zenét, strandolást, sportolást, szórakozást keresi. Ne feledjük hát őfensége József Ferenc királyi herceg szavait: ami legközelebb fekszik hozzánk, azt legkevésbé ismerjük. Itt az idő megismerni Gárdony városát. Higgyék el, megéri! Máté G. Péter
MADÁRDAL TANÖSVÉNY A tanösvény 16 km hosszú útvonala három szakaszból áll: 1. A Tóparti túra (16-22. állomás, 8 km) a Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központtól az Agárdpusztai Gárdonyi Emlékház, Velencei-tavi Galéria és Rönkvár épületegyütteséig vezet. A kitáblázott útvonalon haladva útba esik a „Sarvajckörösztje”, a Chernel István Madárvárta, az Agárdi Parkerdő és a Gárdonyi Géza sétány. 2. A Szikes túra (10-15. állomás, 4 km) a Dinnyési-fertőtől az Elza-majori Pelikán-ház erdei iskoláig vezető túraszakaszon védett területen is végig haladhatunk, és ott a fertői nagy kilátóról figyelhetjük meg a madárvilágot. 3. A Müller István túrán (1-9. állomás, 3 km), a Dinnyési-fertő melletti, hajdan mocsaras területen kisgyermekekkel is kalandos természetismereti kirándulást tehetünk. A fertő bokros, fás területein és közvetlenül a nádas partján is járhatunk, a vízparton még egy madármegfigyelő toronyba is felkapaszkodhatunk. A Madárdal tanösvényen egész évben kényelmesen végigsétálhatunk, kerékpározhatunk, és lóháton is bejárhatjuk. Kis része csak engedéllyel látogatható, ide be kell jelentkezni, engedély és szakvezetés is kérhető Fenyvesi Lászlótól a +36 30 663 46 30-as telefonszámon.
Gárdonyi Géza sétány
Az Agárdra érkező vendégek a település központjából induló árnyas sétányon szívesen sétálnak fürdőzés után, vagy épp a tópartra tartva. A tematikus sétány 2012 tavaszára készült el. A Gárdonyi Géza utca és a 7-es főút kereszteződésétől indulva első állomás a Nádasdy-obeliszk, majd az Agárdi Pálinkafőzde parkja és étterme következik, közvetlenül a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia, az egykori Nádasdy–kastély parkja mellett. Az eredeti kert kis része a kastélyt övező ősfás park körül terül el, a többi részén az Agárdi Gyógyés Termálfürdő kapott helyet. Ezután folytathatjuk utunkat a kerékpározásra is kiválóan alkalmas sétányon az utolsó állomásig, ahol a hely szülötte, Gárdonyi Géza szülőháza, valamint a Gárdonyi Rönkvár és a Velencei-tavi Galéria látogatható. • Gárdonyi Géza Emlékház és Rönkvár A nagy magyar író 2007-ben felújított agárdi szülőházában 2009 óta új emlékkiállítás látható. A tárlókban Gárdonyi Géza naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is megtekinthető. A látogatók megismerkedhetnek alkotói módszerével, írói munkásságával, bepillantást nyerhetnek különleges titkosírásába, megismerhetik a megfejtés kalandos történetét. Az emlékház szomszédságában 2011 nyarán elkészült az egri vár kicsinyített másolata, az úgynevezett Rönkvár, amely arra is alkalmas, hogy történelmi játék keretében idézzék fel az érdeklődőknek a magyar történelem egyik dicsőséges eseményét, az egri vár ostromát. • Velencei-tavi Galéria A Gárdonyi Géza Emlékház közvetlen közelében álló, helyi védettség alá tartozó magtárépületből kialakított létesítmény kiállításoknak és koncerteknek ad otthont. Nyaranta a Péntek Esti Hangtárlat programsorozat várja itt a zenekedvelőket. • Vörösmarty Mihály Emlékház Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ Gárdony város Dinnyés településrészének központjában, egy kis dombtetőn álló Szent György római katolikus templom köré épült a Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ, festői környezetben. Fejér megye legnagyobb szabadtéri színpada is itt található. A csendes, falusias környezetben elhelyezkedő létesítmény vonzerejét építészeti különlegessége, kiváló felszereltsége mellett növelik a természeti, táji adottságok. Dinnyés nyugati határában helyezkedik el a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület, a Velencei-tó nyugati öblében pedig a Velencei-tavi Madárrezervátum. Innen indul a Madárdal tanösvény, amely Gárdony területén és a Dinnyési-fertőn át vezet. A tanösvény teljes hossza 16 km, mely egy 2,6 km-es belső körből és az abból három helyen kiágazó, illetve más létesítményekkel összekötő szakaszokból áll. Útvonala érinti a legfontosabb turisztikai-kulturális értékeket a Chernel
István Madárvártától a Gárdonyi Géza Emlékházig. Agárdi Pálinkafőzde 2484 Agárd, Sreiner tanya Az évszázados tradíciókra építő szakértelem, a legkorszerűbb technológia, valamint a minden részletre kiterjedő gondoskodó figyelem ötvözésével az Agárdi Pálinkafőzde a valódi magyar pálinka olyan, a legkifinomultabb ízlésnek is megfelelő, legmagasabb minőségi kategóriájú választékát kínálja, mely nemcsak a hazai fogyasztóknak szerez meglepetést, de a Magyarországra látogató külföldiek számára is páratlan gasztronómiai élményt nyújt. Agárdi Gyógy- és Termálfürdő Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő páratlan környezetben elhelyezkedő egészségsziget. A fürdő ezer méter mélyről nyert, 58 fokos, alkáli-, hidrokarbonátos, kloridos, szulfátos, kalcium- és fluortartalmú gyógyvize elsősorban reumás panaszok, kopások, mozgásszervi megbetegedések, egyes nőgyógyászati rendellenességek és műtéti fájdalmak enyhítésére, megszüntetésére javasolt. Az egyedülálló természeti környezetben elhelyezkedő fürdő egész évben várja a gyógyulást, regenerálódást kereső vendégeket, és a kikapcsolódni vágyó családokat. A Velencei-tó gyógyhatású iszapja Köztudott volt a Velencei-tó mellett élő pákászokról és halászokról, hogy szikár, egészséges emberek. Nem gyötörte őket a reuma-köszvény és a csúz, pedig mindig a vízen és vízben dolgoztak, legyen tél vagy nyár. A jó egészségük titkát az öregek csak akkor adták tovább, mikor látták, hogy valaki közülük gyengélkedett vagy igen „girhes” volt. A Velencei-tó gyógyhatású iszapját az 1920-30-as években lajtos kocsikkal szállították be Székesfehérvárra a fürdőbe, ahol hidegen is, valamint felmelegítve pakolásként egyaránt gyógyításra használtak a reumatikus és ízületi betegségek gyógyítására. Az idős halászok ismerték a lelőhelyeket, szedtek a szürkésfehér iszapból, s ezt kenték a fájós testrészekre, majd hagyták a napon megszáradni, s ez állítólag gyógyította a reumás betegségeket. Az iszapszedési helyeket nagy titokban tartották, mert féltek, hogy kifogy a réteg. Emiatt az apák csak idős korukban adták át ezt a tudományt fiaiknak. Napjainkban az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőben őrzik az iszappal gyógyítás ősi hagyományát, ahol iszappakolással és iszapos masszázskezeléssel gyógyítják az ízületi problémákkal érkezőket.
Programajánló Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál (Agárd, minden évben a május elsejei hétvégén) Egyedülálló a fesztiválok palettáján, hiszen egyszerre négy témát ölel fel és rendkívül gazdag kulturális-, zenei-, és sport-program kínálatot nyújt több helyszínen. A fesztivál célja, hogy megmutassa a térségbe látogató vendégeknek, hogy a Velencei-tó nem csak a forró, nyári időszakban csábító turisztikai célpont, hanem egész évben remek kikapcsolódási lehetőségeket kínál a különböző korosztályoknak. Országos Öko Expo és Biofesztivál (Sport Beach & Camping, Gárdony, június első hétvégéje) A környezet- és egészségtudatosság témakörében közérthető előadások, gyakorlati bemutatók várják a fenntarthatóság eltökélt híveit és a lelkes érdeklődőket. Interaktív családi programok, gyermekműsorok, kreatív foglalkozások, zöld technológiák bemutatója, biotermékek vására és sok egyéb ingyenes program színesíti a kínálatot. Ag árdi Cigánymeggy Fesztivál (Agárdi Pálinkafőzde, július első hétvégéje) A vendégek betekintést nyerhetnek a pálinkafőzés rejtelmeibe, próbára tehetik érzékszerveiket a pálinkák és a kemencében, szabadtűzön készített finomságok kóstolgatása során. A rendezvényt szakácsverseny teszi egyedivé, amelyen több meghívott étterem szakácsa méri össze tudását. A gyermekeket egész napos játszókert várja. A fergeteges esti hangulatról rendszerint humorista fellépő gondoskodik, majd koncert után utcabál következik. A rendezvényre a belépés ingyenes. Péntek Esti Hangtárlat (Agárd, Sigray u. 1.) A Velencei-tavi Galériában nyaranta hangtárrá varázsolják az egykori Magtár épületét a változatos zenei programot kínáló fellépők. A programok 19.00 órakor kezdődnek. Anna-napi Gyümölcsünnep Helyi termelők portékái, kedvezményes gyümölcspiac, népzenei koncertek, játszóház és a lekvárfőző üstökből áradó, finom illatok várják a Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ rendezvényére látogató vendégeket július végén, Dinnyésen, a Gárdonyi Géza utcában. Agárden Szabadtéri Színpad ÉS ÚJ KENYÉR FESZTIVÁL Július-augusztusban minden csütörtökön és pénteken este ingyenes könnyűzenei koncertekkel, augusztus 20-a körül az Új Kenyér Fesztivál programjaival, vidámparkkal és kirakodó vásárral várják a zenekedvelőket az agárdi Posta és a vasútállomás közötti sétányon. A gazdag étel és italválasztékról az Agárden büfésor gondoskodik. Kenyérünnep A Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központban augusztusban tartják a
nyár legkarakteresebb hagyományőrző fesztiválját, ahol kenyérsütéssel várják a látogatókat, akik megkóstolhatják az aratási időszak hagyományos ízeit és válogathatnak a népi kirakodóvásár egyedi portékáiból. Agárdi Popstrand és Jégpálya A csaknem négy évtizede, minden nyáron megrendezett színvonalas koncerteknek köszönhetően már nagyon sokan tudják, ha egy nagyszerű élményt adó, nagyszabású koncerten szeretnének részt venni gyepszőnyeges, vízparti környezetben, akkor irány Agárd! A Strandokon téli fagyos hétvégéken kijelölt koripályák és szórakoztató programok várják a vendégeket. . Gárdonyi Géza születésnapja Augusztusban az író születésnapját ünneplik Agárdon, az író szülőházánál. Ekkor egész napos programok, Rönkvárbeli játékok várják az ünneplő közönséget. A program ingyenes. Velencei-tavi Nemzetközi TOTAL GAZ Hőlégballon Karnevál Az Agárdi Parkerdőben szeptember első hétvégéjén várják a hőlégballonok szerelmeseit. A karnevál ideje alatt 10-15 hőlégballon repül, a legtöbb program pedig szombaton várja a látogatókat. Ezen a hétvégén színes ballonoktól tarka az ég a Velencei-tó fölött. Európai Madármegfigyelő Napok Október első hétvégéjén, szombaton rendezi meg a Duna-Ipoly Nemzeti Park civil partnereivel a velencei-tavi ősz legnagyobb természetismereti programját a Dinnyési-fertőn. Szeretettel vár mindenkit Fenyvesi László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park környezeti nevelője, aki természetvédő társaival bevezeti az érdeklődőket a madárgyűrűzés rejtelmeibe. Ilyenkor megfigyelhetők a több tízezres létszámú rajokban vonuló madárcsapatok. Indulás előtt pár nappal érdemes érdeklődni és bejelentkezni a programra a +36 30 663 4630-as telefonszámon. A program ingyenes. www.velencei-to.hu Domborművek, novellák, szobrok (Gárdonyi Emlékház, Agárd) "Légy az, kiből árad a nyugalom. Légy az, kire nem hat a hatalom. Nyújtsd oda, hol kérik a kezedet. S menj oda, hol fázik a szeretet." (Gárdonyi Géza) A kezdeményezés részeként 22 kortárs magyar szobrászművész egy-egy bronz domborművel járult hozzá a különleges emlékfal létrejöttéhez. A huszonkét alkotás mindegyike egy-egy Fejér megyéhez kötődő, a magyar irodalom történetében jelentős életművel rendelkező alkotónak állít emléket.
Domborművek, novellák, szobrok Az emlékfalon 22 kortárs magyar szobrászművész 22 írót, költőt ábrázoló bronz domborműve található. Célja az lenne, hogy minden fejér megyei diák legalább egyszer eljusson az emlékfalhoz, és irodalomtanáraik segítségével megismerhessék, hogy kik alkottak, kik dolgoztak a megyében. A kezdeményezés részeként 22 kortárs magyar szobrászművész (Bíró Lajos, Blaskó János, Cyránski Mária, Raffay Dávid, Györfi Sándor, Kligl Sándor, Pető Hunor, Kolozsi Tibor, Lestyán Goda János, Zsemlye Ildikó, Lieb Roland Ferenc, Pogány Gábor Benő, Sánta Csaba, Szabolcs Péter, Oláh Katalin, Béres János, Rajcsók Attila, Rohonczi István, Madarassy István, Lukács István, Kocsis Balázs, Plank Antal) egyegy bronz domborművel járult hozzá a különleges emlékfal létrejöttéhez. Az emlékfalon helyet kapott Wathay Ferenc (1568–1609), Virág Benedek (1752–1830), Ányos Pál (1756– 1784), Vörösmarty Mihály (1800–1855), Eötvös József (1813–187), Vas Gereben (1823– 1868), Vajda János (1827–1897), Eötvös Károly (1842–1916), Gozsdu Elek (1849–1919), Bársony István (1855–1928), Radó Antal (1862–1944), Gárdonyi Géza (1863–1922), György Oszkár (1882–1944), Széchenyi Zsigmond (1898–1967), Kodolányi János (1899–1969), Németh László (1901–1975), Jankovich Ferenc (1907–1971), Csanádi Imre (1920–1991), Takács Imre (1926–2000), Keszei István (1935–1984), Sobor Antal (1933–2010) és Bella István (1940–2006).
