Fenntartó elvárások. Szüleiket az iskolai eseményekről pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztassák

HÁZIREND

mely a Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskolának a tanulói jogok gyakorlására és a kötelezettségek végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza.

Tartalom Fenntartó elvárások ...........................................................................................................................3 A házirend célja és feladata ...............................................................................................................5 A házirend hatálya .............................................................................................................................5 A házirend nyilvánossága ...................................................................................................................6 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok .......................................7 A tanulók közösségei ..........................................................................................................................9 Az osztályközösség ..........................................................................................................................9 A diákkörök .....................................................................................................................................9 Az iskolai diákönkormányzat ........................................................................................................10 Az iskolai diákközgyűlés ................................................................................................................10 A tanulók és a szülők tájékoztatása .................................................................................................11 Az iskola működési rendje ...............................................................................................................12 Egyéb foglalkozások .........................................................................................................................15 A napközi otthonra, tanulószobára, és az étkeztetésre vonatkozó szabályok ................................17 A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos rendelkezések ......................18 Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei .....................................................................................................20 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében ........................................................................................................21 A tanulók mulasztásának igazolása ..................................................................................................23 A tanulók jutalmazása ......................................................................................................................26 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ...........................................................................28 az elektronikus naplóhoz a szülő részéről történő hozzáférés módja .............................................29 A tanuló által előállított dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjszabás szabályai ..................30 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába ..............................................30 A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége ......................................................................32 Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás .....................................................................................32 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai...................................................................33 Záró rendelkezések ..........................................................................................................................34 NYILATKOZATOK...............................................................................................................................35 Mellékletek.......................................................................................................................................36 A tornaterem használati rendje .......................................................................................................37 Az öltözők használati rendje .........................................................................................................40 A testnevelésszertár rendje ..........................................................................................................41 Tábori házirend ................................................................................................................................42 az osztályozó vizsgák követelményrendszere évfolyamonként, tantárgyanként ...........................43 Matematika...............................................................................................................................52 A fejlesztés elvárt eredményei az 1. évfolyam végén ..............................................................52 A fejlesztés elvárt eredményei a 2. évfolyam végén ................................................................53 A fejlesztés elvárt eredményei a 4. évfolyam végén ................................................................57

2

Fenntartó elvárások Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben; te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk. (Pál levele Tituszhoz 2.rész 6-8. versek)

A Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. A Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola minden tanulójának, tanárának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az iskola hírnevét öregbítse. Ennek értelmében az alábbi szabályok nemcsak a tanév során az iskolában, hanem egész évben és az iskolán kívül rendeze iskolai programokon is érvényesek: Az iskolai közösség tagjainak tettei és megnyilatkozásai feleljenek mega tisztelet, a szeretet és a mértéktartás követelményeinek. A tisztelet, szeretet és mértéktartás vonatkozik a diákok egymás közötti viselkedésére, kommunikációjára is. Kerüljék a durvaságot, annak bármely formáját, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okozva ezzel a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének. Saját véleményüket társaikról, tanáraikról, az iskola alkalmazottairól olyan módon, olyan helyen/helyzetben/időpontban fogalmazzák meg, hogy az az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. Működjenek közre saját környezetük alakításában, rendben tartásában. Szüleiket az iskolai eseményekről pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztassák. A társadalom sok rossz példát mutat a testi-lelki egészséget károsító szenvedélyek gyakorlására. Az iskola minden tanulója számára az intézményben szigorúan tilos a dohányzás, a szeszes italok fogyasztása. Hasonlóan szigorú tilalom alá esik a kábítószer-fogyasztás, A tanulók tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek, rendszeresen tanuljanak, képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. Az iskolai tanórák sikerének egyik előfeltétele az otthoni feladatok pontos elvégzése és a szükséges taneszközök gondos előkészítése. 3

A tanórákon a koncentrált figyelem és a másik ember – tanár vagy diák – munkájának megbecsülése a jó munka feltétele. Az órai munkában való folyamatos részvétel kötelező, az eredményes tanulásnak ez az első, elengedhetetlen szakasza. A tanórákat tilos oda nem illő tevékenységgel (pl: enni és innivalót fogyasztásával, rágógumi rágással, telefonhasználattal), kommunikációval vagy más módon megzavarni. Szünetekben, az intézményben való közlekedéskor, valamint az iskola udvarán mindenkinek vigyáznia kell mások és saját testi épségére. Fokozott testi és lelki fegyelmet és megfelelő megjelenést, öltözetet kíván az ünnepélyeken és istentiszteleteken való részvétel. Az intézmény a hétköznapi iskolai ruha- vagy hajviseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség szabályát a mindennapi gyakorlat követeli meg. Tiltja – a hivalkodó vagy balesetveszélyes öltözéket és az olyan viseletet, ékszert is, melyek az iskola értékrendjével, szellemiségével nem egyeztethetők össze. Összegzésül: kerülni kell minden olyan cselekedetet vagy megnyilvánulást, szembehelyezkedi az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel.

amely

4

A Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet erre vonatkozó előírásai értelmében megalkotta az alábbi

HÁZIRENDET.

A házirend célja és feladata 1. Az iskola házirendje állapítja meg a törvényben és jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, a gyermekek biztonságának és testi épségének megóvását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken és a két épületrész közötti közlekedés során is kötelesek betartani a házirend előírásait.

5

A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola irattárában;  az iskola nevelői szobájában mindkét iskolarészben;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyetteseinél;  a munkaközösség-vezetőknél;  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél;  az iskolai szülői szervezet vezetőjénél;  az iskola honlapján.

3. A házirend egy példányát - a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az

újonnan

elfogadott

vagy

módosított

házirend

előírásairól

minden

osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten.

6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy - ettől eltérően - előre egyeztetett időpontban.

6

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy:  óvja saját és társai testi épségét, egészségét;  elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;  betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;  azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;  megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;  rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:  a tanuló a tornateremben és az öltözőkben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak - az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (fehér póló vagy trikó, fűzős tornacipő vagy edzőcipő, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, vagy további olyan ékszert, testékszert, amelyek veszélyeztetik a saját, vagy más tanulók testi épségét.

7

 a délutáni sportfoglalkozásokra a tanulók a foglalkozás kezdete előtt 10 perccel érkezhetnek vissza, aki nem távozott az iskola épületéből a foglalkozás kezdetéig a tanulószobán köteles tartózkodni. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos a Balatoni út 65. szám alatti gyermekorvosi rendelőben rendel. A tanulók évenkénti fogorvosi szűrővizsgálatát a Zöld iskolarészbe (Bethlen Gábor u. 14.) járó tanulók esetében a Fő utcai fogorvosi rendelőben, a Liget iskolarészbe (Kis u. 1.) járó tanulók esetében a Járóbeteg Szakellátó Rendelőben (Balatoni út 65.) látja el fogorvos. A rendelések időpontját mindkét iskolarészben az aulában és a nevelői szobában ki kell függeszteni. 4. Az iskolaorvos elvégzi - vagy szakorvos részvételével biztosítja - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente egy alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal. 5. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését az iskola valamennyi évfolyamára kiterjedően a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével a köznevelési törvényben előírt módon és időben a pedagógiai programban rögzített mérési módszer alkalmazásával évente egy alkalommal a testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi el. A lefolytatott mérés eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 6. 20/2012.

(VIII.31.)

EMMI

rendelet

142.§

(1)

„A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.” 8

7. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, illetve az iskola kérésére szükség esetén. 8. A tanév első munkanapján az osztályfőnökök balesetelhárítási és munkavédelmi, valamint a közlekedési szabályok betartására felhívó tájékoztatót tartanak a tanulóknak. A testnevelés, fizika és kémia, informatika és technika órára sajátos balesetmegelőzési szabályok vonatkoznak, melyeket minden tanév első tanítási óráján ismertetni kell a tanulókkal. 9. Az iskola egész területén tilos a dohányzás. A dohányzásra a 1999. évi XLII. törvény 2. és 4.§-ban foglaltak előírásai érvényesek. Ennek értelmében az iskola kapujától számított 5 méteres távolságon belül is tilos a dohányzás. 10. Az iskolában, valamint az iskolán kívül a tanulók részre szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényhatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. Az iskola épületében, valamint az iskolán kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.

A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra

járó,

közös

tanulócsoportot

alkotó

tanulók

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. 2. A 3 - 8 osztály tanulói maguk közül - az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának

szervezésére

két

fő

képviselőt

választanak

az

iskolai

diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskola tanulói a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére - a demokrácia, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.

9

2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején - az adott lehetőségek figyelembevételével - a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A

diákközgyűlésen

a

diákönkormányzatot

segítő

nevelő,

valamint

a

diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet 10

egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról  az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente, o

a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,

o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán és az iskola honlapján keresztül folyamatosan tájékoztatja,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott

képviselőik,

tisztségviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskola szülői szervezetével. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az iskola honlapján keresztül folyamatosan tájékoztatja,  az osztályfőnökök o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 5. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  szóban: 11

o a szülői értekezleteken, o a fogadó órákon, o a nyílt tanítási napokon,  írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben. 6. A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott

képviselőik,

tisztségviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskola szülői szervezetével.

Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután 18 óráig vannak nyitva. 2. Az intézményben tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola - tanítási napokon reggel 7.00 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére 17.00 óráig tudja biztosítani. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.45. óra között kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra:

8.00 - 8.45

2. óra:

8.55 - 9.40

3. óra:

9.55 - 10.40

4. óra:

10.55 - 11.40

5. óra:

11.50 - 12.35

6. óra :

12.40 - 13. 25

ebédidő

13.25 - 13.55

7. óra:

13.55 -14.40

8. óra:

14.50 -15.35

12

5. A tanulóknak - ha az időjárás megfelelő - az óraközi szünetekben - kivéve az 1. és az 5. szünetet- az udvaron kell lenniük.  Kicsengetés után a tanulók az ügyeletes nevelők vezetésével mehetnek ki az udvarra.  Az udvaron a tanulók csak az ügyeletes nevelők által meghatározott területen tartózkodhatnak.  Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók az aulában maradhatnak.  A Bethlen utcai épületben a tanulók rossz idő esetén meghatározott rendben és tanítói felügyelet mellett a 2. és a 3. szünetben használhatják a tornatermet. A tanítók különös kötelessége, hogy a tornateremben töltött szünet ideje alatt mindent megtegyenek a tanulóbalesetek elkerülése érdekében. 6. Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek 7. Az óra kezdete előtt, jelzőcsengetéskor az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. 8. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. 9. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézésre 8 és 15 óra 30 perc között az iskolatitkári irodában van lehetőség. 10. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 11. A tanulók az iskola létesítményeiben, helyiségeiben, udvaron, a tanítási órán és a tanórán kívüli foglalkozásokon is csak valamelyik nevelő felügyeletével tartózkodhatnak. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.

13

12. Azokra a felsős tanulókra, akiknek négy, vagy öt tanítási órájuk van és valamilyen tanórán kívüli foglalkozásra, vagy autóbuszra várnak az arra kijelölt nevelők felügyelnek. 13. A Liget iskolarészben a tanítás befejezése után a délutáni foglalkozásokra vagy autóbuszra váró alsós tanulók a napközis nevelők, a felsős tanulók a tanulószobás nevelők felügyelete alatt kötelesek tartózkodni.  A középiskolai előkészítőre váró 8. osztályos tanulókra a tanulószobás nevelők felügyelnek a foglalkozás kezdetéig. 14. A tanítás illetve a tanórán kívüli foglalkozás befejezése után a tanulóknak az iskola épületét és területét el kell hagyniuk,  az autóbusszal közlekedő tanulók a tanítás, a tanórán kívüli foglalkozás befejezése után a leghamarabb induló autóbusszal térjenek haza otthonukba. A buszra várakozó tanulókra a kijelölt nevelők felügyelnek.  Az iskolabuszra történő kísérés rendje: o a Zöld iskolarészben az alábbi induló vagy érkező buszjáratokat felügyeljük. 7.28., 12.00, . 15.55. o A liget iskolarészben: 15.45. o A Liget iskolarészből a Zöld iskolarészbe az oda járó 1. és 2. osztályos tanulókat szülői kérésre a reggeli (7:45) és délutáni (15:30) buszjáraton pedagógiai asszisztens kíséri.  Az autóbusz menetrendjét az aulában és a tanári szobában ki kell függeszteni. 15. A szülő a tanév elején nyilatkozik gyermeke osztályfőnökének arról, hogy a tanuló milyen módon hagyhatja el az iskola épületét. Ettől a tanulók felügyeletét ellátó nevelők csak a szülőnek gyermeke tájékoztató füzetébe bejegyzett kérésére térhetnek el. 16. Az iskola épületeiben, illetve területén az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

14

17. A szülők, vagy a gyermek felügyeletével átmenetileg megbízott felnőttek ügyeik elintézése - a gyermekek kísérete – után kötelesek az iskola épületeit és területét a lehető legrövidebb időn belül elhagyni. 18. A gyermek a szülő iskolai jelenlétében annak felügyelete alatt áll, mindennemű felelősség a szülőt terheli. 19. A szülők az iskola épületeiben, területén intézkedésre nem jogosultak, más gyermeket, tanulót nem fenyegethetnek, büntethetnek, a pedagógusok munkájába nem avatkozhatnak bele. 19. Az iskolai diákönkormányzat által szervezett szabadidős rendezvényeken a résztvevők körét a diákönkormányzat és a tantestület határozza meg.

Egyéb foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára - a tanórai foglalkozások mellett az alábbi egyéb – tanórán kívüli - foglalkozásokra biztosít lehetőséget:  Napközi otthon, tanulószoba  Diákétkeztetés  Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások  Iskolai sportkör  Szakkörök  Versenyek, vetélkedők, bemutatók  Kirándulások  Táborozás  Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás  Szabadidős foglalkozások  Az iskola létesítményeinek, eszközeinek, berendezési tárgyainak, az iskolához tartozó területeknek szervezett, egyéni vagy csoportos használata. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat 11.40 és 17.00 óra között szervezzük meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 15

4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

16

A napközi otthonra, tanulószobára, és az étkeztetésre vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A napközi otthonba tanévenként az első tanítási napon, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 4. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint veszélyeztetett tanulót felvesz. 5. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,  akiknek mindkét szülője dolgozik,  akik állami gondozottak,  akik nehéz szociális körülmények között élnek.  akiknek eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi. 6. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután 16.00 óráig tartanak.14.00 – 15.00 óráig tart a napköziben a tanóra, ez védett időszak. A szülők a napköziben gyermekeiket vagy tanóra előtt, vagy 15.00 óra után vihetik el. A napköziotthonos, tanulószobai, egésznapos (iskolaotthonos) iskolai nevelésben-oktatásban részesülő a tanulók számára 16.00 óra és 17.00 óra között az iskola felügyeletet biztosít. 7. A tanítás nélküli munkanapokon, a tanítási szünetek idején – igény esetén – összevont napközis csoportot szervezünk az egyik iskolarészben  a délutáni értekezletek idejére is biztosít az iskola napközis ügyeletet. 8. A tanulószobai foglalkozás 12.35-től a tanulók ebédeltetésével kezdődik. Ebéd után a tanulószobás nevelő felügyel a tanulókra. A tanóra 14-től 15.30-ig tart. 17

9. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 10. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Amennyiben a tanuló a tanulószobai, vagy napköziotthonos foglalkozásról a szülői vagy az igazgató(helyettesek) engedélye és tudta nélkül távozik hiányzása igazolatlan mulasztásnak minősül, melyről a napközis vagy tanulószobás nevelő a mulasztást követő első nap köteles a tanuló osztályfőnökét értesíteni. 11. A diákétkeztetés rendje:  Az iskola tanulói számára – igény esetén – a vele szerződéses viszonyban álló szolgáltató közreműködésével a tanítási napokon ebédet biztosít.  A megállapított étkezési térítési díjat a díjfizetésre kijelölt napon, a szolgáltató által kijelölt személynél kell befizetni,  Az iskola a hiányzó tanuló ebédjét akkor tudja lemondani, ha azt a hiányzás napján 8.00 óráig az ebédfelelősnek jelentik,  A tanulók a napközis, a tanszobás illetve az étkeztető nevelők kíséretével mehetnek az étterembe,  Az ebédlőben a tanulók viselkedjenek, étkezzenek kulturáltan, tanúsítsanak csendes magatartást. 12. Az iskolában működő büfében a tanulók – a nyitvatartási időtől függően – a tanítás kezdete előtt, a szünetekben és a tanítás befejezése után vásárolhatnak. Becsengetés után (ideértve a jelzőcsengetést is)tanuló nem tartózkodhat a büfénél. 13. Különleges étrend szakorvosi javaslat alapján igényelhető, amennyibe az étkeztető cég ezt vállalja. 14. Az iskola nem tudja felvállalni behozott készételek hűtését, tárolását és melegítését.

A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos rendelkezések 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 13.§ (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. 18

(3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. (2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. (4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, valamint folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni. (5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. (6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. 15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A 19

tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is. (2) A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. (3) A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. (4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja.

Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, aki  tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget,  egy adott tantárgy követelményeit egy tanítási évnél rövidebb idő alatt sajátította el,  mulasztásai meghaladják a jogszabályban előírtakat, és a nevelőtestület osztályozó vizsga letételére utasította. A tanulóknak nem kell osztályozó vizsgákat tenniük az alábbi tárgyakból:  ének-zene  rajz és vizuális kultúra  technika  testnevelés  etika  bibliaismeret  hon-és népismeret  egészségtan  informatika Osztályozó vizsga két időpontban szervezhető:  a félévi értesítő kiadása előtt,  az év végi bizonyítvány kiadása előtt. Az osztályozó vizsga időpontjáról az igazgató a szülőket írásban tájékoztatja. A szülő sajátos helyzetére tekintettel kérheti az osztályozó vizsga időpontjának áthelyezését. Az osztályozó vizsga évfolyamonkénti tantárgyi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

20

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. A tantermekben a váltócipő használata kötelező. (A váltócipőnek olyan állapotban kell lennie, hogy használata ne lehessen baleset forrása.) 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként egy vagy kettő hetes,  tantárgyi felelősök. 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,  az óra végén a táblát letörlik. A hetesek a szünetek ideje alatt nem maradhatnak a tanteremben, a többi tanulóval együtt az udvaron, a folyosón, vagy az aulában kell tartózkodniuk. 21

5. Az egyes tanítási órákon - a tanulók önkéntes jelentkezése alapján - különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását. 6. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.

22

A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének összesen három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést - indokolt esetben - az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül igazolja mulasztását: 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Késésnek minősül, ha a tanuló becsengetés után érkezik a tanítási órára. A késések idejét a naplóban jelölni kell. A késések idejét össze kell adni, és amennyiben eléri a 45 percet azt a mulasztások közé be kell számítani. Ha a tanuló nem tudja igazolni, vagy indokolni a késést, úgy az igazolatlan mulasztásnak számít. Késést az osztályfőnök csak alapos indok (rendkívüli közlekedési vagy időjárási viszonyok bekövetkezése, hatósági intézkedés, továbbá a megszokott rendet felborító családi esemény) esetén tekinthet igazoltnak. 7. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló  az osztályfőnök engedélyével a tanév folyamán összesen három napig terjedően,  az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. 8. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül.

23

9. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát. Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, indokolt esetben gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, felügyeletének megszervezéséről és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. Azt, hogy a tanuló ismét egészséges, és újra látogathatja az iskolát, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az orvos által a tanuló tájékoztató füzetébe bejegyzett igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. 10. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül  három napig terjedő mulasztás esetén szülői, (évente egy alkalommal), vagy orvosi igazolással,  három napon túli betegség esetén orvosi igazolással igazolhatja a mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 8. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos alábbi teendők ellátása az osztályfőnök feladata. (A megtett intézkedéseket dátummal ellátva az osztálynapló anyakönyvi részében a tanulóra vonatkozó oldal jegyzet rovatába írásban rögzíteni kell.)  Az igazolatlanul mulasztott tanulót a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülő tudomására kell hozni.  Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről.  Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles "Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt" című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni, valamint a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének igénybevételével a tanuló szülőjét megkeresni. 24

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51. §. „(3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. „(4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetõje, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt.” (6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247.§ c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke … 25

b) tanköteles korú tanuló esetén harminc óra. (7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt.5.§(1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban (alapfokú nevelésoktatás szakasza, 1-8. évfolyam, alsó és felső tagozat) a kétszázötven tanítási órát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a kését igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. a késések idejét össze kell adni. amennyiben az az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásáról.”

A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában - a tanév közben - elismerésként a következő dicséretek adhatók:  tanítói, szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret, 26

 osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:  kiemelkedő tanulmányi munkájáért,  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  a közösségért végzett kiemelkedő munkáért dicséretben részesíthetők. 4. A nevelőtestület határozata alapján az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kiváló tanulmányi eredményt ért el, díszoklevelet és tárgy- vagy könyvjutalmat kaphat, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. A nevelőtestület tehet javaslatot a Zöldliget Emlékérem odaítélésére, amit az a nyolcadik évfolyamos tanuló kaphat, aki tanulmányi eredményével, példamutató magatartásával, az iskolai közösség életében végzett kiemelkedő munkájával, országos tanulmányi versenyeken elért kiváló eredményeivel hozzájárult az iskola jó hírnevének, elismertségének kialakításához. A nevelőtestület tárgyjutalommal fejezheti ki köszönetét és elismerését olyan nyolcadik évfolyamos tanulónak, aki több éven keresztül önkéntes munkával segítette az iskolai rendezvények, események előkészítését és lebonyolítását. 5. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje jutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. 6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 8. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

27

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái  tanítói, szaktanári figyelmeztetés,  napközis nevelői figyelmeztetés,  ügyeletes nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés,  tantestületi megrovás. 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; 28

 fegyver, vagy olyan harci eszközök, szerszámok behozatala, amelyek másoknak sérülést okozhatnak, vagy a többi tanulóban félelmet kelthetnek  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. a fegyelmi eljárás részletes szabályait az iskola Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 6. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

Az elektronikus naplóhoz a szülő részéről történő hozzáférés módja A Fenntartó döntése értelmében iskolánkban az elektronikus napló bevezetésére a 2014/2015-ös tanév során kerül sor.

A szülők saját gyermekük napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési (olvasási) jogot. Az interneten keresztül történő hozzáférés igényét az osztályfőnöknél jelzik év elején és a megfelelő igénybejelentő nyomtatvány kitöltése után az e-napló használatához szükséges felhasználónevet és jelszót a rendszergazda állítja elő, és a tanuló beiratkozásakor, de legkésőbb szeptember 15-ig a megadott email címre kiküldi. Olyan családok esetén, ahol a szülők külön élnek, és a szülői jogokat - jogerős bírósági végzés alapján – mindkét szülő gyakorolja, az iskola a szülők kérelmére további hozzáférési lehetőséget is biztosít. 29

A tanuló által előállított dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjszabás szabályai 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46.§. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadásakor a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerezi meg, köteles azt – kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg.

1. Azok az alkotások, dolgok, amiket a tanulók az iskolai foglalkozások (tanórai és tanórán kívüli foglalkozások az iskola területén, vagy azon kívül, amennyiben azt az iskola szervezte) keretében hoztak létre a tanuló tulajdonának számít, ha az előállításához szükséges anyagokat a tanuló szülei, vagy törvényes képviselője biztosították. 2. Ha az alkotások előállításához szükséges anyagokat és egyéb eszközöket az iskola finanszírozza, az iskola – a tanulóval és a szülővel történő egyeztetés után – kérheti azok megőrzését az iskolai galéria és dekoráció számára. Ebben az esetben a tanulót nem illeti díjazás.

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. 2. A tanuló által az iskolába behozott, a tanuló tulajdonát képező tárgyakért (ékszer, mobiltelefon, óra, napszemüveg, informatikai eszközök, játékok, sportszerek, kerékpár, ruhadarabok, cipő, csizma, tornafelszerelés, stb.), a tanulóknál levő 30

pénzért az iskola felelősséget nem vállal. A mobiltelefont a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon kikapcsolva kell tartani. 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási órát zavarja, a tanuló köteles a hozott dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítási óra végéig. 4. Az iskolában mindennemű hang – és képfelvétel készítéséhez az intézmény vezetőjének engedélye szükséges. 5. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az osztályfőnök őrzi. A kerékpárt az iskola épületébe bevinni tilos, az udvaron csak tolni lehet, és azt a kerékpártárolóban, lezárt állapotban kell tartani. A kerékpárok biztonsága érdekében a Liget iskolarészben a tárolót az arra kijelölt személy 8 órakor bezárja és a 4. tanítási óra után (11.40-kor) nyitja ki. A kerékpárokért és azok tartozékaiért az iskola nem vállal felelősséget. 7. Az iskola területén (udvarán, aulában és folyosóin) tilos rollerrel, görkorcsolyával és gördeszkával közlekedni. A görkorcsolyákért, gördeszkákért, rollerekért (télen szánkókért) az iskola nem vállal felelősséget. (A szánkókat a kerékpártárolóban kell elhelyezni.) 8. Tilos az iskolába (vagy az iskola által, az iskola épületén kívül szervezett rendezvényekre, foglalkozásokra, kirándulásokra, táborozásokra) behozni olyan tárgyakat, anyagokat, amelyek veszélyeztetik mások testi épségét, egészségét. Így különösen tilos az alábbi dolgok behozatala:  alkohol  dohánytermék  kábítószer, vagy annak minősülő szerek  vegyszerek, mérgek  lézersugarat kibocsátó eszközök  szúró- és vágóeszközök, szerszámok  harci eszközök 31

 elektromos sokkoló  gázspray

A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 119. § (4) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. Bizonyos kérdésekben nagyobb csoportnak minősül a más településről bejárók csoportja, ha eléri legalább a 20 főt. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók közösségének a legalább egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás 1. Az iskola által, az iskola területén, vagy azon kívül szervezett rendezvényeken, kirándulásokon, színházlátogatásokon elvárjuk, hogy tanulóink olyan magatartást tanúsítsanak, amely nem sérti a közízlést, nem megbotránkoztató, és nem okoz kárt az iskola jó hírnevének. 2. Ezen alkalmakkor is tilos az alkohol- és dohánytermékek, kábító hatású, vagy tudatmódosító szerek behozatala és fogyasztása, fegyverek, szúró- és vágóeszközök, vagy további olyan tárgyak birtoklása, melyek alkalmasak arra, hogy másokban félelmet ébresszenek. 3. Tilos mindennemű erőszak, verbális és fizikai bántalmazás, megfélemlítés, zsarolás, és a testi érintkezés.

32

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők véleményének figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a harmadik.-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket

küldötteik

útján

eljuttatják

az

iskolai

diákönkormányzat

vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét. 5. Az

iskola

igazgatója

a

tanulók,

a

nevelők,

a

szülők

véleményének

figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az Fenntartó, a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levő házirend módosítását - bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért - kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

33

Záró rendelkezések 1. Ez a házirend 2014. szeptember 1-jén az iskola fenntartójának - Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy - jóváhagyásával lép hatályba.

2. A házirendbe foglalt rendelkezéseket véleményezte az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat.

Kelt: Velence, 2014. március 31.

P.H.

Czuppon István igazgató

34

NYILATKOZATOK A Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola Házirendjét a nevelőtestület 2014. március 3-án elfogadta. Velence, 2013. március 3. Czuppon István igazgató

A Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola Házirendjét a Diákönkormányzat 2014. február 26-án megismerte, véleményezte és elfogadta. Velence, 2014. február 26.

Nagy Edit DÖK-segítő tanár

A Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola Házirendjét a Szülői Szervezet 2014. február 27-én megismerte, véleményezte és elfogadta. Velence, 2014. február 27.

Nagy Gáborné Elnök

A Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola Házirendjét a fenntartó, a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy jóváhagyta. Velence, 2014. március 31.

Szenczy Sándor Elnök

35

Mellékletek

1. A tornaterem, a tornatermi öltöző és testnevelésszertár házirendje 2. Tábori házirend 3. Az osztályozó vizsgák követelményrendszere évfolyamonként, tantárgyanként

36

1. sz. melléklet

A tornaterem használati rendje 1.

A tanulók a tornateremben csak a foglalkozást vezető tanár, tanító, edző vagy oktató felügyeletével tartózkodhatnak.

2.

A tornatermet a tanulók tanári felügyelet nélkül nem használhatják.

3.

A tornaterem szünetekben, illetve tanórán kívüli időszakban zárva van.

4.

A tornaterembe csak váltó sportcipővel szabad belépni. Stoplis cipő és utcán hordott sportcipő nem engedélyezett (csak olyan tornacipő használható, melynek talpa nem hagy nyomot). A tornateremben a váltócipő használata felmentés estén is kötelező.

5.

Balesetvédelmi okokból bármilyen anyagból készült ékszer, illetve karóra viselése a foglalkozások alatt nem engedélyezett.

6.

Tilos a tornaterembe ételt, italt, rágógumit bevinni.

7.

A testnevelési órákon, sportfoglalkozásokon a tanulók kötelessége önmaguk és társaik testi épségét védő szabályok és tanári utasítások betartása.

8.

A tornateremben elhelyezett és használt szereket a tanulók csak tanári felügyelettel és csak rendeltetésüknek megfelelően használhatják.

9.

A szőnyegre csak mezítláb, vagy zokniban szabad lépni. A szőnyegeken ugrálni tilos.

10. A gyűrűkön és más felfüggesztett szereken hintázni nem szabad. 11. A tornaszereket, felszereléseket a padlón tolni vagy húzni nem szabad. A nem rendeltetésszerű használatából eredő kárt a károkozó köteles megtéríteni. 12. A tornateremben focizni csak futsal vagy teremfoci labdával szabad. 13. A felállított és a szertárból kihozott szereket a foglalkozás végén a foglalkozásvezetőnek kell eredeti helyére visszavitetni. A csoport köteles a teremben rendet tenni (pl. a zsámolyokat, padokat a helyükre visszarakni). 14. A foglalkozásvezetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a tornatermet tisztán hagyják el a foglalkozásokon résztvevők. 15. Mindennemű rongálást, rendkívüli eseményt, balesetveszélyes helyzetet, balesetet az észlelő köteles azonnal jelenteni a foglalkozásvezetőnek. 16. A tornaterem rendjének betartásáért a tanórát, illetve foglalkozást vezető személy a felelős.

A Házirend betartása minden tornatermi használónak kötelező! 37

A TORNATEREM TANÓRÁN KÍVÜLI HASZNÁLATA A tornaterem tanórán kívüli használatáért térítési díjat kell fizetni. Kivétel ez alól a Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola tanulóinak szervezett programok. 1.

A tornatermet használóknak, csoportoknak egy felelős személyt név szerint meg kell jelölni, aki a terem rendjéért, használatáért felelős.

2.

A bejárati ajtót a sporttevékenységek ideje alatt zárva tartjuk, mivel a vagyonmegóvást csak így látjuk biztosítottnak.

3.

A bejárati ajtót csak a sporttevékenység megkezdése előtt 10 perccel nyitjuk, az öltözők ekkor vehetők igénybe.

4.

A bérlő köteles a sporttevékenység megkezdésekor a bejárati ajtót belülről bezárni. A később érkező csapattagok beengedése a bérlő feladata.

5.

18 éven aluli fiatalkorúak, tanulók csak a foglalkozást vezető tanár, tanító, edző vagy oktató felügyeletével tartózkodhatnak a tornateremben és az öltözőben, az ő felügyeletük a bérlő kötelessége.

6.

A sportbalesetek elkerülése érdekében a sportfoglalkozások résztvevői kötelesek a sportmozgások végzésére alkalmas sportfelszerelésben megjelenni, mellyel sem maguk, sem mások testi épségét nem veszélyeztetik (az ékszerek viselete, a karóra, a lógó fülbevaló, a hosszú köröm, az össze nem kötött hosszú haj, baleset forrása lehet).

7.

A tornaterembe csak váltó sportcipővel szabad belépni. Stoplis cipő és utcán hordott sportcipő nem engedélyezett (csak olyan tornacipő használható, melynek talpa nem hagy nyomot). A tornateremben utcai cipőben nem lehet tartózkodni.

8.

Tilos a tornaterembe ételt, italt, rágógumit bevinni.

9.

A tornateremben elhelyezett és használt szereket a tanulók csak tanári felügyelettel és csak rendeltetésüknek megfelelően használhatják.

10. A szőnyegre csak mezítláb, vagy zokniban szabad lépni. A szőnyegeken ugrálni tilos! 11. A gyűrűkön és más felfüggesztett szereken hintázni nem szabad. 12. A csoport köteles a teremben rendet tenni (pl. a zsámolyokat, padokat a helyükre visszarakni). 13. A foglalkozásvezetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a tornatermet tisztán hagyják el a foglalkozásokon résztvevők. 14. Mindennemű rongálást, rendkívüli eseményt, balesetveszélyes helyzetet, balesetet az észlelő köteles azonnal jelenteni a foglalkozásvezetőnek. 38

15. A tornaszereket, felszereléseket a padlón tolni vagy húzni nem szabad. A nem rendeltetésszerű használatából eredő kárt a károkozó köteles megtéríteni. 16. A teremben és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekben (öltöző, mosdó, folyosó) okozott károk megtérítése a bérlő feladata, amennyiben a károkozás a bérlés időtartama alatt keletkezett. 17. A bérlő tudomásul veszi, hogy a tornateremben saját felelősségére tartózkodik, estleges balesetekért a bérbeadó nem vállal felelősséget. 18. Labdarúgás csak fékezett pattanású futsal labdával végezhető. 19. A bérlő a tornaterem és az öltözők elhagyásakor köteles a villanyokat lekapcsolni és a vízcsapokat elzárni. 20. A foglalkozás befejezése után 15 perccel kérjük az épületet elhagyni. 21. Kutyát, bármilyen más állatot, kerékpárt, kismotort, gördeszkát, egyéb játékszert behozni és használni az intézmény területén nem szabad. 22. Az öltözőben hagyott és eltűnt értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. 23. A tornaterem rendjének betartásáért a tanórát, illetve foglalkozást vezető személy a felelős.

Kérünk minden szolgáltatást igénybe vevőt, hogy sportszerű magatartásával segítse megőrizni létesítményünk állagát!

39

Az öltözők használati rendje 1. Az öltözőkben csak azok a tanulók tartózkodhatnak, akiknek testnevelés órájuk vagy sportfoglalkozásuk lesz. 2. Az öltözőkulcs mindig a testnevelő tanároknál van. A testnevelők vagy az általuk megbízott diák zárja, illetve nyitja az öltözőt. 3. A tanórák alatt az öltözőkben senki sem tartózkodhat. 4. Délutáni foglalkozások esetén az öltözőkbe csak a foglalkozás kezdete előtt 10 perccel lehet bemenni. 5. Miután a tanulók átöltöztek sportfelszerelésbe, az öltözőt csak tanári engedéllyel hagyhatják el. 6. A ruhákat a fogasokon, a cipőket az öltözői pad alatt, a táskákat a padokon kell elhelyezni. 7. A mosdó helyiségben öltözni tilos! 8. A mosdókat és az illemhelyeket rendeltetésszerűen kell használni. 9. Amennyiben rongálást észlelnek a tanulók, azonnal kötelesek a szaktanárnak, foglalkozást vezető személynek jelenteni.

40

1. 2. 3. 4. 5.

A testnevelésszertár rendje A szertárba csak tanári engedéllyel lehet belépni. A szereket az alsós évfolyamokon kizárólag a tanító nénik vezetésével hozhatják vissza. A felsős évfolyamok tanulói testnevelői tanári engedéllyel hozhatják ki a szereket. A testnevelési órák, sportfoglalkozások után a szertárba eredeti helyükre kell visszahelyezni a sportfelszereléseket. A versenyek után a mezeket, felszereléseket három napon belül vissza kell hozni. Amennyiben rongálást észlelnek a tanulók, azonnal kötelesek a szaktanárnak, foglalkozást vezető személynek jelenteni. Az iskola sportszereit külsős sportfoglalkozások vezetői nem vehetik igénybe.

41

2. sz. melléklet

Tábori házirend 1. A tanuló osztályfőnökének, vagy a csoportért felelősséget vállaló pedagógusnak joga van a tanuló tábori jelentkezését elutasítani abban az esetben, ha a tanuló magatartása változó, vagy annál rosszabb. 2. Az igazgatói intővel, vagy az annál súlyosabb fegyelmi büntetéssel rendelkező tanulók táborba való jelentkezésének elfogadásáról csak az igazgató dönthet. 3. A táborozás előtt a tábori házirendet a szülőkkel ismertetni kell, s ennek tudomásul vételét igazolják aláírásukkal. 4. A táborba az osztályfőnök, vagy a csoportért felelős pedagógus viszi magával a táborozó gyerekek névsorát és személyes adatait (cím, személyes adatok, telefonszám, TAJ-szám) 5. A gyermek az utazás és a táborozás ideje alatt is az iskola tanulója, így az iskola házirendjének pontjai ez idő alatt is vonatkoznak rá, kiegészítve az alábbival:  a tábor területét felnőtt kísérete és felügyelete, illetve engedély nélkül senki nem hagyhatja el. 6. A táborba érkezés első napján táborgyűlést tartunk, amelyen:  bemutatjuk a tábort,  ismertetjük a táborozás helyi szabályait. 7. A tábor ideje alatt fürdeni, strandolni csak az igazgatói utasításban foglaltak szerint lehet. 8. A közös kirándulásokon kérjük az iskolai póló viselését. 9. A tábor éjszakai nyugalmának felügyeletére, éjszakai ügyeletes nevelőket osztunk be. Az éjszakai ügyelet takarodótól, ébresztőig tart. Az éjszakai ügyeletes nevelők beosztását, tartózkodási helyét, a táborozókkal minden nap tudatni kell. 10. A takarodó időpontja:  alsó tagozatosoknak: 22 óra  felső tagozatosoknak: 22,30 óra. 11. A takarodó időpontjának pontos betartásáért az osztályfőnökök a felelősek. Éjszakai rendbontás esetén az ügyeletesek az osztályfőnököt értesítik, aki a szükséges intézkedést megteszi. 12. Amelyik tanuló a tábori házirendet súlyosan megszegi, annak szüleit értesítjük, akik a lehető legrövidebb idő alatt a gyermeküket hazaviszik a táborból. 13. A tábori házirend minden, a tanítási időben szervezett táborra vonatkozik.

42

3. számú melléklet

Az osztályozó vizsgák követelményrendszere évfolyamonként, tantárgyanként A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 – 4. ÉVFOLYAM

A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 1–4. évfolyam 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása 1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, beszédfejlettség — megfelelő beszédlégzés, hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés; — a mindennapi élet és a tankönyvek szókincsének ismerete; — mondat- és szövegfonetikai eszközök; — szóbeli szövegek kommunikációs sémái, nyelvi jellemzői; — adott helyzethez igazodó szóhasználat, mondatalkotás. 1.2. Memoriterek szöveghű tolmácsolása. 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 2.1. Felkészülés az olvasásra — figyelem, megfigyelés, logikai sémák, tempó, ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet; — speciális részkészségek: beszédhanghallás, hangdifferenciálás, hanganalízis, jelfunkció, relációszókincs, testséma, tájékozódás síkban és térben. 2.2. Az olvasás jelrendszere — hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat, szöveg. 2.3. Az írott szöveg megértése — szövegelemző műveletek: tájékozódás a szövegben, részenkénti olvasás, újraolvasás, adatok visszakeresése, információk kiemelése; — a megértés bizonyítása: következtetés, lényegkiemelés, vázlat, jelentéstulajdonítás, tartalommondás, adatok, gondolatok összefoglalása, értékelése; — szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése. 3. Írás, szövegalkotás 3.1. Az írás jelrendszere — írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg; — írásjelek. 3.2. Szövegalkotás (írásbeli fogalmazás) — mondatok összekapcsolása, szövegminták, nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás, az anyag elrendezése: szerkesztés; stílus, rendezett íráskép; — elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; a mindennapi élet tájékoztató szövegei 43

(játékszabály, használati útmutató, értesítés, meghívó, hirdetés, SMS, e-mail). 4. A tanulási képesség fejlesztése 4.1. Könyv- és könyvtárhasználat — tankönyv, egyéb könyvek: enciklopédia, egynyelvű szótár, gyermeklexikon, gyermekújság; elektronikus információhordozó; kölcsönzés. 4.2. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői — tematika, információtartalom, szókincs, felépítés. 4.3. Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek — tanulást támogató eljárások: vázlatírás, magyarázó rajz, kulcsszavak, tételmondat, egyszerű adatkeresés; — a szövegtanulás technikái; — kérdések és válaszok megfogalmazása és megválaszolása, rendezés, összehasonlítás. 4.4. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése Teljes művek: — Mondókák, népdalszövegek, József Attila: Altató, Betlehemi királyok, Mama; Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv; Tamkó Sirató Károly egy verse, Weöres Sándor három költeménye; — kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás. Részletek: — Kölcsey Ferenc: Hymnus, Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat — részletek szépprózai művekből. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5.1. Alapvető kommunikációs helyzetek nyelvi és magatartási mintái — kapcsolatfelvétel és -zárás, kapcsolattartás, beszélgetés, vita; — nyelvi mintakövetés beszédben és írásban. 5.2. Szavak jelentése, szókincs — rokon értelmű szavak, több jelentésű, azonos alakú szavak, állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások. 5.3. Hang, betű, szótag, szó, szótő, toldalék 5.4. Szófajok — ige, f�név, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes, kérd�, mutató névmás. 5.5. Modalitás szerinti mondatfajták 5.6. Alapvet� nyelvhelyességi és helyesírási szabályok, írásjelek. 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 6.1. Szerzők és művek Népköltészet: — mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, magyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák, legendák. Klasszikus magyar szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezet� meseregények, gyermekregények: — szerzők: Arany László, Benedek Elek, Fekete István, Illyés Gyula, József Attila, Kormos István, Lázár Ervin, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tamkó Sirató Károly, Wass Albert, Weöres Sándor. Klasszikus európai szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények. Kortárs magyar szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények. 6.2. Epikus művek jellemzői — szerkezet, idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, a cselekmény kezdő- és végpontja, fordulatok, szereplők (főszereplő, mellékszereplők). 44

6.3. Lírai alkotások jellemzői — a költői nyelv (ritmus, rím, versszak, refrén), egyszerűbb képek, alakzatok (ellentét, hasonlat, ismétlés), a szövegek vizuális képe (képvers, tipográfia). 6.4. Báb- és drámajátékok jellemzői — helyzet, szerep, párbeszéd. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 7.1. Játékosság, zeneiség, ritmusélmény. 7.2. Hősök, érzelmi tartalmak, erkölcsi választások — konkrét élethelyzetekben érzékletesen megtapasztalható elemi erkölcsi fogalmak, jól megfigyelhető magatartásformák, érzelmek, az életkornak megfelelő erkölcsi választások és értékelésük; — vélemény megosztása, beszélgetés, vita.

Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom angolos óraszám Magyar nyelv és irodalom sima

1. 7 8

2. 7 8

3. 7 7

4. 7 7

Az első évfolyam

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI  A tanuló törekszik az érthető, értelmes beszédre.  Megérti az egyszerű utasításokat és szóbeli közléseket.  Néma olvasás után is megért 5 soros szöveget.  Értelmezi szóban, rajzzal, cselekvéssel, nevelői kérdések alapján a némán vagy hangosan

olvasott mondatokat.  Képes a tartalomra irányuló kérdéseket megválaszolni, egyszerű feladatokat megoldani.  Ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait.  Rövid szavakat, szókapcsolatokat és mondatokat betűcsere, betűkihagyás nélkül másol

nyomtatott mintáról is.  Jelöli a mondatkezdést és zárást.  Képes rövid szavakat előzetes látási és hallási megfigyelés után tollbamondásra írni, két-

három betűből álló szavakat emlékezetből leírni. A második évfolyam

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI  Egyszerű szóbeli közlések megértése.  Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása.  A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazás a szokás szintjén: köszönés,

45

bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.  Feldolgozott

szöveg megértésének bizonyítása; tartalmának elmondása a tanító

kérdéseinek irányításával.  Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása.  Olvasson a tanuló némán 15 sor terjedelmű szépirodalmi szöveget.  Bizonyítsa a szövegértést a feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával.  Az ábécérend ismerete.  A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése

szóban és írásban.  Szavak, szószerkezetek, két–három mondat helyes leírása másolással, tollbamondásra.  A kiejtéssel megegyezően írt szavak biztos helyesírása.  A j hang biztos jelölése 20 - a tanulók által gyakran használt – szóban.  Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása.  Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel.  Hibajavítás tanítói irányítással.

A harmadik évfolyam A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI TELEITELEI  Tudja alkalmazni vers- és prózamondás közben a helyes köznyelvi kiejtés eszközeit.  Tudja alkalmazni a bemutatkozás, köszönés, kérés, tudakozódás, köszönetnyilvánítás

megfelelő formáit konkrét helyzetekben közvetlen és tágabb környezetben is.  Tudjon öt-hatmondatos fogalmazást alkotni ismert témákról szóban és írásban. 

Törekedjen a párbeszéd alkalmazására, a szöveg teljes tagolására.  Ismerje fel és nevezze meg a tanult szófajokat.  Legyen képes helyesírási normakövetésre a begyakorolt szókészlet körében. 

Törekedjék fél oldal terjedelmű, némán olvasott ismert témájú szöveg önálló értelmezésére,

 az összefüggések felismerésére, véleményalkotásra.  Ismerje fel a tanult költői eszközöket.  Tudja megkülönböztetni a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat. 

Legyen képes – felkészülés után – a feldolgozott szövegek kifejező felolvasására.

 Legyen képes írástechnikai hiba nélkül írni.  Írásképe legyen olvasható, rendezett, váljék szokásává az önellenőrzés, tudja önálló

írásbeli munkáját tanítói segítséggel javítani. 

Vegyen részt a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban.

46

A negyedik évfolyam A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI  Legyen képes megfelelő tempóban, hangerővel, hanglejtéssel és helyes artikulációval

beszélni.  Tudja mondanivalóját szóban értelmesen megfogalmazni.  Tudjon beszámolni közös és egyéni élményről, adott témáról 8-10 mondatban (szóban és

írásban a tanult formai és tartalmi követelmények megtartásával).  

Legyen képes – előzetes felkészülés után – a megértett szöveg szöveghű, folyamatos  a tartalmat kifejező hangos olvasására.



Tudjon  életkorának megfelelő 15-20 soros, némán olvasott szövegből lényeges információkat



  

 kiemelni. Tudja megkülönböztetni ,a népköltészeti és műköltészeti alkotásokat jellemző stílus-jegyeik 



 alapján. 



 Jegyezze meg legnagyobb költőink, íróink nevét és a tőlük olvasott művek címét.  Bizonyítsa a szöveg megértését feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával.

 Tudja, önállóan használni, a könyvet és a könyvtárat legyen gyakorlata



 a helyesírási szótár használatában.



 Ismerje fel és nevezze meg a mondatfajtákat.  Ismerje fel, nevezze meg és tudja csoportosítani a szavakat jelentésük szerint. Ismerje fel

az igeidőket és igemódokat. Tudja helyesen írni az igekötős igéket.  Legyen képes az egyes és többes szám megkülönböztetésére.  Legyen jártas a tő- és sorszámnév helyes használatában, a keltezés írásában.  Ismerje fel a szótőt és a tanult toldalékokat.  Tudja készségszinten a mondatot helyesen írni, a mondatkezdést és – zárást helyesen

jelölni.  Biztonsággal alkalmazza az elválasztás szabályait.  Jelölje helyesen a magán- és mássalhangzók időtartamát a begyakorolt esetekben.  Jelölje a j hangot helyesen a gyakorolt szavak esetében.  Másoljon hibátlanul nyomtatott szöveget.  Végezze írásmunkáit jó elhelyezéssel, tiszta füzet vezetéssel, áttekinthet ı írásképpel,

hibátlan írástechnikával.  Tudja írásmunkáit önállóan ellenőrizni, a feltárt hibákat segítséggel javítani.

47

Követelmények magyar nyelvből és irodalomból a félévi vizsgához 5. osztály Irodalom:

- A mese jellemzői, keletkezése - népmese és műmese - mesetípusok - a népdalok jellemzői, az ütemhangsúlyos verselés, alliteráció, ismétlés - rímek : keresztrím, félrím, ölelkező rím, bokorrím, párrím - Petőfi életútja, a János vitéz keletkezése

Magyar nyelvtan:

-

beszédhangok csoportosítása: mgh., msh., ábécé és betűrend, rövid és hosszú mgh., magas és mély mgh., msh.: egyjegyű, kétjegyű, háromjegyű betűk Rövid és hosszú msh., zöngés és zöngétlen msh. - msh. tv.-ek:

6. osztály: Irodalom:

- Mondák, balladák jellemzése - Arany János életútja, A walesi bárdok (memoriter) - Toldi cselekmény, szereplők

Magyar nyelvtan:

- az ige, igeidők, igemódok, - a főnév, köznév, tulajdonnév: személynév, állatnév, földrajzi nevek

7. osztály: Irodalom:

- Reformkor: -

Magyar nyelvtan: -

Kölcsey életútja, Huszt, Himnusz (memoriter) Vörösmarty életútja, Szózat (memoriter)

a disztichon Arany János életútja, Szondi két apródja Petőfi életútja, Szeptember végén (memoriter) Reszket a bokor, mert … (memoriter) Egy gondolat bánt engemet .. Nemzeti dal - az egyszerű mondat jellemzése(beszélő szándéka szerint, logikai minőség az egyszerű mondat elemzése; a predikatív szerkezet A, Á, T fajtái, felismerése, szófaja

8. osztály: Irodalom:

-Ady Endre életútja, Góg és Magóg, A magyar Ugaron, Párisban járt az Ősz -Babits Mihály életútja, Petőfi koszorúi -Juhász Gyula életútja, Tiszai csönd (memoriter), Milyen volt (memoriter) -József Attila életútja, Curriculum vitae, Tiszta szívvel (memoriter)

Magyar nyelvtan: -

- az összetett mondat fogalma, felismerése; a mellérendelt összetett mondat fajtái, elemzése az alárendelt összetett mondat fajtái, elemzése

Követelmények magyar nyelvből és irodalomból a tanév végi vizsgához 5. osztály Irodalom:

-

-

Magyar nyelvtan:

költői képek, alakzatok a János vitézben Arany János: Családi kör, Rege a csodaszarvasról Petőfi Sándor: Az alföld; a tájleíró költemény jellemzői József Attila: Mama (memoriter) Mítoszok: A trójai háború Odüsszeusz harca az egyszemű óriással A vízözön; a Biblia Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk- kötelező olvasmány (cselekmény, szereplők jellemzése) - helyesírási alapelvek, - elválasztás, szótagolás - hangalak és jelentés:azonos alakú, egyjelentésű és többjelentésű szavak, rokon értelmű szavak, ellentétes jelentésűek, hangutánzók és hangulatfestők - az egyszerrű és összetett szavak, a toldalékos szavak - jel, képző, rag

6. osztály: Irodalom:

- Gárdonyi Géza: Egri csillagok – kötelező olvasmány cselekmény, szereplők jellemzése, a történelmi regény jellemzése - Humanizmus és reneszánsz: Janus Pannonius, Balassi Bálint - Csokonai Vitéz Mihály életútja; A Reményhez (memoriter),Zsugori uram - Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd Magyar nyelvtan: - a melléknév, a melléknév fokozása, helyesírása - a számnév, fajtái, helyesírásuk - névmások fajtái és helyesírásuk - a névszókhoz járuló jelek felismerése - az igenevek; a főnévi igenév ragozása, a melléknévi igenév fajtái 49

- a határozók, a viszonyszók, módosítószók felismerése, csoportosítása - mondatszók 7. osztály: Irodalom:

- Jókai Mór életútja; A kőszívű ember fiai – kötelező olvasmány cselekmény, szereplők jellemzése; az előtér és a háttér ábrázolása; a regény tere és ideje; véletlenszerű és motivált fordulatok; közvetlen és imitált elbeszélésmód, a a mindentudó elbeszélő és a tárgyilagos elbeszélő. -

Mikszáth Kálmán életútja: Szent Péter esernyője – kötelező olvasmány cselekmény, szereplők jellemzése, a több szálon futó cselekmény;

-

A kisepika: Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok az anekdota, novella jellemzése

Magyar nyelvtan: -

- az egyszerű mondat szerkezete, elemzése, ábrázolása Alany, állítmány, a tárgy, tárgyas szintagmák; Határozók, a határozós szintagmák; Jelzők, a jelzős szintagmák Alárendelt és mellérendelt szószerkezetek

50

8. osztály: Irodalom:

-Radnóti Miklós életútja; Nem tudhatom (memoriter) – az igazi hazaszeretet -Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – kötelező olvasmány a parabolikus regény, cselekmény, a szereplők jellemzése -Tamási Áron: Ábel a rengetegben – kötelező elolvasni az I. fejezetet a fejlődésregény; szereplők és jellemzésük -Kertész Imre: Sorstalanság –a tudatregény -Szabó Magda: Für Elise – a memoár - Gabriel Garcia Marqez- száz év magány – a családregény - Graham Greene: Utazás nagynénémmel – a szépirodalom határán -Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem –a novella jellemzői -Háy János: A bogyósgyümölcs- kamaszos gondolkodásmód, irónia -Örkény István: Tóték – a drámai műnem jelllemzése

Magyar nyelvtan:

- Szóalkotás -az alárendelő szóösszetételek és helyesírásuk -a mellérendelő szóösszetételek és helyesírásuk -a szóképzés -a magyar szókincs idegen és ismeretlen eredetű elemei -a magyar nyelv története -Halotti beszéd – memoriter

51

Matematika

A fejlesztés elvárt eredményei az 1. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint.  Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása.  Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése.  Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata.  Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra

A fejlesztés elvárt eredményei az 1. évfolyam végén

– – – – – – – – – – –

Számok írása, olvasása (20-as számkör). Római számok írása, olvasása (I, V, X). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása (20-as számkör). Matematikai jelek: +, –, =, <, > ismerete, használata. Összeadás, kivonás szóban és írásban (20-as számkör). Egyszerű szöveges feladat (nem önálló olvasás alapján) értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése (20-as számkör). Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. A tanuló figyelme tudatosan irányítható.

Geometria – – – – – –

Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Mérőeszközök használata.

A fejlesztés várt eredményei az 1. évfolyam végén

52

A fejlesztés elvárt eredményei a 2. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás.  Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása.  Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése.  Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata.  Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra A fejlesztés elvárt eredményei a 2. évfolyam végén

– – – – – – – – – – – – – – – –

Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyiérték, alaki érték, valódi érték fogalma. Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok képzése, bontása helyiérték szerint. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete a százas számkörben. A műveletek sorrendjének ismerete. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Egyjegyű és kétjegyű számok megkülönböztetése. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. A tanuló figyelme tudatosan irányítható.

53

Geometria – – – – –

Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. – Mérőeszközök használata. – Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, társait segíteni, együttműködni. A fejlesztés elvárt eredményei a 2. évfolyam végén

Összefüggések, függvények, sorozatok – – –

Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni.

Valószínűség, statisztika – – –

Kísérletek végzése, eredmények feljegyzése, közös munka végzése. Adatokról megállapítások megfogalmazása. A véletlen, biztos, lehetetlen fogalma.

54

A fejlesztés elvárt eredményei a 3. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek – – – –

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben.

Számtan, algebra – – – – A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén

– – – – – – – – – – – –

Számok írása, olvasása (2000-es számkör). Helyiérték, alaki érték, valódi érték fogalma 2000-es számkörben. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása a 2000-es számkörben. Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás, osztás egyjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.

55

Geometria – – – – – – – – –

Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén

Összefüggések, függvények, sorozatok – – – –

Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása.

Valószínűség, statisztika – – – – –

Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete.

56

A fejlesztés elvárt eredményei a 4. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek – Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. – Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. – Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. – A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. – Az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számtan, algebra – – – – A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén

– – – – – – – – – – – –

Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyiérték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben. Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete a 100-as számkörben. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás kétjegyű, osztás egyjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.

57

Geometria – – – – – – – – – – – –

Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. Kör fogalmának tapasztalati ismerete. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Gömb felismerése. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

A fejlesztés várt eredményei Összefüggések, függvények, sorozatok a 4. évfolyam végén – Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. – Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. – A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Valószínűség, statisztika – – – – –

Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete.

Informatikai ismeretek – – –

Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata. Egy rajzoló program ismerete; egyszerű ábrák elkészítése, színezése. Együttműködés interaktív tábla használatánál.

58

Matematika 5-8. Követelmények az 5. évfolyamon - első félév – Az 1 000 000-nál nem nagyobb természetes számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen, a tízes számrendszer ismerete. Természetes számok kerekítése. – A természetes számok összeadása, kivonása, szorzása többjegyű szorzóval, osztása kétjegyű osztóval. – Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. A 2-vel, 5-tel, 100-zal, 1000-rel osztható számok felismerése. – Törtek kétféle értelmezése, ábrázolásuk többféleképpen. Kis nevezőjű törtek összehasonlítása, összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal. – Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. – Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása. – Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete, helyes alkalmazása. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban – Térelemek felismerése: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, test szemléletes fogalmának ismerete. Törekvés a szaknyelv és az anyanyelv helyes használatára. – Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével. – A geometriai ismeretek alkalmazásával az ábrák helyes értelmezése. – Pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága. A körző, vonalzó célszerű használata. – A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata, csoportosításuk különböző szempontok szerint. – Konkrét sokszögek kerületének kiszámítása. – A téglalap, négyzet fogalma, tulajdonságaik vizsgálata, kerületük kiszámítása konkrét feladatokban. – Sokszögek területének meghatározása alkalmai mértékegységgel történő lefedéssel. A terület szabványos mértékegységei, átváltásuk. A téglalap (négyzet) területe. – A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata. A téglatest hálója, felszínének meghatározása. – A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. – A kerület-, a terület- és a térfogatszámításról tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban. – Testek ábrázolása; építése.

59

Követelmények az 5. évfolyamon - év vége – – – – – – –

Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felsorolása.. Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezéseknek a helyes használata. Tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása, összehasonlításuk. Tizedestörtek kerekítése. Tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal. Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. Egész számok, negatív, pozitív számok ismerete, ellentett, abszolútérték meghatározása. Egész számok összeadása, kivonása szemléletes feladatokban. A mindennapi élettel kapcsolatos egyszerű szöveges feladatok megoldása (szövegértelmezés, adatok kigyűjtése, terv, becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése). – A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete.

– –

Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása. Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása. Táblázatok értelmezése, készítése. – Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján. – Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. – Néhány szám számtani közepének kiszámítása. – Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

60

Követelmények az 6. évfolyamon - első félév – – –

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. – A tízes számrendszer fogalma, a tízes számrendszer helyiértékeinek ismerete. – Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök megkeresése. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása. – Egész számok fogalmának ismerete, ellentett, abszolútérték meghatározása. Egész számok összeadása, kivonása, szorzása, osztása. Az egész számokkal végzett műveletek szabályainak alkalmazása. – Törtek, tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlításuk. Tizedestörtek kerekítése. Törtek, tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása. A racionális szám fogalma. Műveletek a racionális számok körében (negatív törtekkel, tizedestörtekkel is). – Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. – A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. – Térelemek felismerése, a szaknyelv és az anyanyelv helyes használata. – Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével. – Alapszerkesztések végrehajtása; pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Téglalap szerkesztése. – Adott tulajdonságú ponthalmazok felismerése. A körrel kapcsolatos fogalmak, elnevezések ismerete. – A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete. Speciális szögek szerkesztése. – A téglalap (négyzet) területe, a korábban tanultak alkalmazása geometriai problémák és gyakorlati jellegű feladatok megoldásában. – A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata, tulajdonságaik vizsgálata. – A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. A korábban tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban.  Testek ábrázolása, az ábrák helyes értelmezése. Testek építése.  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása

61

Követelmények az 6. évfolyamon - év vége – – –

Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felírása. Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezéseknek a helyes használata. – Két szám aránya. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság [és a fordított arányosság] értése, használata. – A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása. – Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel. – Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlet felírásával. Szövegértelmezés, adatok kigyűjtése, terv (szimbólumok, betűkifejezések segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között), becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése. – Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, a tengelyes szimmetria felismerése. – A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata a geometriai ismeretek alkalmazásával (átlók száma, konvex és konkáv sokszögek megkülönböztetése, tengelyes szimmetria stb.). A sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Konkrét sokszögek kerületének kiszámítása. – A háromszögek osztályozása szögeik szerint. A háromszög-egyenlőtlenség felismerése. Tengelyesen szimmetrikus háromszög szerkesztése, tulajdonságainak felismerése, területének kiszámítása (átdarabolás, kiegészítés). – A négyszög, a speciális négyszögek fogalmának ismerete, tulajdonságaik vizsgálata, Tengelyesen szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak felismerése adott ábrák segítségével. A négyszög kerületének kiszámítása. – Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása. Táblázatok értelmezése, készítése. – Az egyenes arányosság mint függvény. Az egyenes arányosság grafikonjának értelmezése. – Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján. – Egyszerű oszlopdiagramok, vonaldiagramok kördiagramok értelmezése, készítése, táblázatok olvasása. – Néhány szám számtani közepének kiszámítása. – Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása

62

Követelmények az 7. évfolyamon - első félév – Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Halmazok ábrázolása. – A nyelv logikai elemeinek helyes használata. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. – Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, egyszerűbb szövegek értelmezése. – Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a lehetséges esetek, megoldások felkutatásában. – Gráfok használata feladatmegoldások, összefüggések szemléltetése során. – A racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. A négy alapművelet végrehajtása az egész számok és a törtalakban vagy tizedestört alakban adott racionális számok körében. – A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása. Műveletek konkrét természetes szám kitevőjű hatványokkal. – Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. A normálalak használata a számok egyszerűbb írására. – A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása (a hatványozást is figyelembe véve). Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. – Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek (osztó, többszörös, oszthatósági szabályok, közös osztó, közös többszörös) ismerete. A legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása. Pozitív egész számok prímtényezőkre bontása. Egyszerű oszthatósági problémák vizsgálata. Az oszthatóságról tanult ismereteik megszerzése során kialakult a bizonyítás iránti igény. – Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban is. Arányos osztás végrehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi feladatokban. – A százalékszámítás fogalomrendszerének ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása. A kamatos kamat fogalma, kiszámítása.. – A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni. – Ismeri a vektor fogalmát. – Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságaik felsorolása. A tengelyesen szimmetrikus, a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak alkalmazása geometriai vizsgálatokban. – A szögpárok ismerete, alkalmazásuk geometriai vizsgálatokban. – Ismeri a háromszög tulajdonságait (háromszög-egyenlőtlenség, háromszög szögei és oldalai közötti összefüggések, háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. Tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.

63

– A hozzárendelés (reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz, képhalmaz fogalmának ismerete. – Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatározása. – Valós (szám-szám) függvény grafikonjának elemzése a tanult szempontok szerint: a függvény alaptulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték, adott függvényértékhez tartozó független változók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legkisebb érték) grafikonról való leolvasása. – Az egyenes arányosság mint szám-szám függvény tulajdonságainak felismerése. Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, adott egyenes arányosság grafikonjának ábrázolása. A grafikon meredekségének vizsgálata. – A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikonjának megrajzolása (esetleg összegtartozó számpárok segítségével). A lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is. – A fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). – Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.

64

Követelmények az 7. évfolyamon - év vége – Algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Algebrai egész kifejezések összevonása, szorzása egytagú kifejezéssel. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. – Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, a kapott eredmény ellenőrzése. – Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.) . – Ismeri a nevezetes négyszögek (deltoid, trapéz, húrtrapéz, paralelogramma, rombusz, téglalap, négyzet) fogalmát, e fogalmak közti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög (speciálisan a nevezetes négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságait. Tudását alkalmazza feladatok megoldásában. – Ismeri a sokszög területének fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, területét. A területszámításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos feladatok megoldásában. – A tanuló képes térbeli alakzatok axonometrikus képét felvázolni, és ennek segítségével sikeresen old meg problémákat. – Ismeri az egyenes hasáb és az egyenes körhenger fogalmát, tulajdonságait. Képes felvázolni a tanult testek hálóját, kiszámítani a felszínüket. – Ismeri a sokszöglapokkal határolt test térfogatának fogalmát, a térfogat szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, továbbá a forgáshenger térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számítani sok, a mindennapjainkban előforduló test felszínét, térfogatát, űrmértékét. – Valószínűségi kísérletek eredményeinek tudatos megfigyelése, lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Események valószínűségének kiszámítása vagy becslése egyszerűbb esetekben. – Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok készítése. Adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a terjedelem meghatározása. Vonaldiagram, oszlopdiagram olvasása, készítése, szalag-, kördiagram olvasása.

65

Követelmények az 8. évfolyamon - első félév – Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete, eszköz jellegű alkalmazásuk számelméleti, geometriai vizsgálatokban. Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. – A nyelv logikai elemeinek („nem”, „és”, „vagy”, „ha …, akkor …”, „legalább”, „legfeljebb”, „pontosan akkor …, ha …”, „minden”, „van olyan”) helyes értelmezése, tudatos használata. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. – Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése. A szaknyelv tudatos használata. – Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával, a megoldás gondolatmenetének elmondása, leírása, szemléltetése fagráffal. Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a matematika különböző területein (például oszthatósági problémák megoldásában, geometriai feladatok megoldásának diszkussziójában, valószínűségszámítási feladatokban a lehetséges, illetve a kedvező esetek összeszámlálásában). – Gráfok használata a matematika különböző témaköreiben, a feladatmegoldások gondolatmenetének követése, összefüggések, fogalmak közti kapcsolatok szemléltetése során. – Néhány kiemelkedő magyar matematikus, esetleg kutatási területének, eredményének megnevezése – A számhalmazok (természetes, egész, racionális számok) ismerete. Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. – A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása számológép használatával. Műveletek természetes szám kitevőjű hatványokkal, a hatványozás azonosságainak felismerése, alkalmazása. – Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. Számolás normálalakkal egyszerűbb esetekben. – [Javasolt kiegészítő követelményt: A 10 egész kitevőjű hatványainak értelmezése, 0-nál nagyobb, 1-nél kisebb számok normálalakja. Számolás normálalakkal, számológép segítségével.]. – Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek, számolási eljárások ismerete, alkalmazása egyszerű oszthatósági feladatok megoldásában, törtek egyszerűsítésében, törtekkel végzett műveletek végrehajtásában. – A négyzetgyökvonás fogalmának ismerete, pozitív számok négyzetgyökének (közelítő) meghatározása számológép segítségével. A négyzetgyökvonás biztos alkalmazása a matematika különböző témaköreiben.. – Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban, geometriai számításokban. Arányos osztás végrehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi feladatokban. A mindennapjainkhoz kapcsolódó százalékszámítási feladatok megoldása. Kamatos kamat kiszámítása. – Algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Algebrai egész kifejezések összevonása, szorzása egytagú kifejezéssel. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. A geometriában és a természettudományos tárgyakban előforduló képletek értelmezése, alkalmazása, az ismeretlen változó kifejezése a képletből. – Az egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség fogalmának ismerete. Gyakorlottság az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában, a mérlegelv alkalmazásában, a 66

–

–

–

– –

–

– –

–

kapott eredmény ellenőrzésében. Egyenlőtlenség megoldáshalmazának ábrázolása számegyenesen. Ismeri a geometria alapvető fogalmait és a hozzájuk kapcsolódó elnevezéseket. Felismeri a térelemek kölcsönös helyzetét, továbbá az adott tulajdonságú ponthalmazokat. Képes értelmezni és meghatározni a térelemek távolságát. Szögek értelmezése, mérése, a szögfajták, valamint a szögpárok ismerete. Az alapvető szerkesztések (szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés, stb.) végrehajtása. Ismeri a vektor fogalmát. Ezeket az ismereteket képes alkalmazni sokszögek, testek, geometriai transzformációk tulajdonságainak vizsgálatában, feladatok megoldásában. Helyesen használja a szaknyelvet. A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni, képes térbeli alakzatok axonometrikus képét felvázolni, és ennek segítségével sikeresen old meg problémákat. Ismeri a háromszög tulajdonságait (háromszög-egyenlőtlenség, háromszög szögei és oldalai közötti összefüggések, háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. Háromszög-szerkesztések lépéseinek leírása, a szerkesztések elvégzése. Háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak, köreinek meghatározása, megszerkesztése. A Pitagorasz-tétel ismerete, egyszerű alkalmazásai. Ismeri a nevezetes négyszögek fogalmát, e fogalmak közti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög (speciálisan a nevezetes négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságait. Tudását képes alkalmazni feladatok megoldásában. Ismeri a terület szemléletes fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, területét. A területszámításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos feladatok megoldásában. Ismeri az egyenes hasáb, az egyenes körhenger és a gúla fogalmát, tulajdonságait. Képes felvázolni a tanult testek hálóját, kiszámítani a felszínüket. Felismeri a körkúpot és a gömböt. Ismeri a térfogat szemléletes fogalmát, mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A térfogatképletek ismeretében kiszámítja a tanult testek térfogatát, képes a tanultak gyakorlati alkalmazására. Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságaik felsorolása. A tengelyesen szimmetrikus és a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak alkalmazása geometriai vizsgálatokban.

67

Követelmények az 8. évfolyamon - év vége – Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.) – A Thalész-tétel ismerete, egyszerű alkalmazásai – Kicsinyítés és nagyítás felismerése, a hasonlóság alkalmazása hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül). A középpontos hasonlóság felismerése, tulajdonságainak ismerete. – A hozzárendelés (reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz, képhalmaz fogalmának ismerete. – Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatározása. – Mennyiségek közti kapcsolatok ábrázolása grafikonnal. Valós (szám-szám) függvény grafikonjának ábrázolása, elemzése, a függvény alaptulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték, adott függvényértékhez tartozó független változók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legkisebb érték) grafikonról való leolvasása. – Az egyenes arányosság mint szám-szám függvény tulajdonságainak ismerete. Adott egyenes arányosság grafikonjának ábrázolása. A grafikon meredekségének vizsgálata. – A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. A lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is. – A fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). – [Javasolt kiegészítő követelmény: Az abszolútérték függvény, a másodfokú függvény, a fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). Egylépéses függvénytranszformációk végrehajtása.] – Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Sorozatok néhány jellemzőjének vizsgálata. A számtani sorozat felismerése. – A véletlen jelenségek tudatos megfigyelése, az eredmények lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. A tapasztalatok levonása, ezek alapján a valószínűségi szemlélet fejlődése. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Események valószínűségének kiszámítása a klasszikus valószínűségi modell alkalmazásával egyszerűbb esetekben. – Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok készítése. Adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a terjedelem meghatározása. Diagramok (vonal-, oszlop-, szalag-, kördiagram) olvasása, készítése. Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.

68

KÖRNYEZETISMERET Célok és követelmények 1-4. osztály Helyi tanterv Környezetismeret sima osztályok

1. 1

2. 1

3. 2

4. 2

1. osztály Célok: – Feleleveníteni, bővíteni és rendszerezni az óvodából hozott, illetve az első osztályban – szerzett ismereteket az élő és élettelen természetről. – A tapasztalatszerzéssel elsajátított ismeretek és a tanítói irányítással végzett megfigyelések pontos megfogalmazása szóban, illetve rajzos rögzítése. – Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban. – Anyagok, tárgyak, képek, stb. csoportosítása tetszőlegesen vagy megadott szempontok alapján. – Megismert élőlények, jelenségek felismerése képek, vagy filmfelvételek segítségével. – Feladatértés bizonyítása (pl. aláhúzással, összekötéssel, színezéssel). – Önálló ismeretszerzés kialakítása, megismertetése (könyvtárhasználat). – Más tantárgyakkal (magyar nyelv és irodalom, ének, rajz, technika) tartalmi összhang, kapcsolat keresése, élményszerű ismeretelsajátítás kialakítása.

A továbbhaladás feltételei Az 1. évfolyam végén a tanuló: – tájékozódjon jól saját testén, – tudja az irányokat helyesen használni a gyakorlatban, – ismerje iskolája nevét és pontos címét, helyiségeit, rendeltetésszerű használatát, – tudja iskolájában útbaigazítani az idegeneket, – tudja elmondani saját lakcímét, – ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok és az évszakok elnevezéseit és egymást követő sorrendjét, – tudjon beszámolni a napi időjárásról, a tanult időjáráselemek használatával szóban, és rajzban, – konkrét estekben tudja az élőt az élettelentől megkülönböztetni, – tudja megnevezni az emberi test főbb részeit, – ismerje fel a megfigyelt lágy- és fás szárú virágos növény fő részeit.

69

2. osztály Célok és feladatok – A tanulók környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. – Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek, mérések alapján. – Élő és élettelen természet alapismereteinek bővítése. – Csoportosítás, vizsgálódás, felismerés, különböző gyűjtemények készítése. – Tapasztalatok rögzítése rajzban, tanítói segédlettel írásban. – Becslések, alkalmi és szabvány egységekkel mérések. – Beszélgetés, véleményalkotás, dramatikus gyakorlatok. – Gondolkodási képesség (okkeresés) fejlesztése. – Beteg, sérült és fogyatékos társaik iránti elfogadó és segítőkész magatartás. – Egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezők ismerete, és ezek elkerülésének módjai. – Természet szeretete, védelme, környezeti károk megelőzésére való törekvés. – Más tantárgyakkal (magyar nyelv és irodalom, ének, rajz, technika) tartalmi összhang, kapcsolat keresése, élményszerű ismeretelsajátítás kialakítása.

A továbbhaladás feltételei A tanuló: – Tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján a megfigyeléseiről, tapasztalatairól. – Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. – Ismerje fel a tanult jellegzetességeket rajzról, képről. – Ismert témakörben csoportosítson megadott szempontok szerint. – Legyen képes méréseket végezni alkalmilag választott és szabvány egységekkel, használja helyesen a tanult mértékegységeket. – Használja helyesen a napszakok nevét. – Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. – Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. – Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel a jellemző jegyeit. – Tájékozódjon jól saját testén. – Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. – Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. – Ismertessen egyet a település hagyományai közül. – Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.

70

3. osztály Célok és feladatok – – – – –

Tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Tapasztalatok megjelenítése rajzosan, egyszerű ábrával. Tapasztalatok általánosítása. Rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Oksági összefüggések keresése a kísérletek megfigyelése és egyes hétköznapi jelenségek, mindennapi tapasztalatok között. – Egyszerű kísérletek végzése. – Becslések, mérések, mérés-sorozatok végzése. – Veszélyhelyzetben segítségkérés módja. – A tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében megfigyelés, csoportosítás, vizsgálódás végzése. – Önálló ismeretszerzés gyermekenciklopédiák, képes határozók, más könyvek (esetleg Internet) segítségével. – Más tantárgyakkal (magyar nyelv és irodalom, ének, rajz, technika) tartalmi összhang, kapcsolat keresése, élményszerű ismeretelsajátítás kialakítása.

A továbbhaladás feltételei A tanuló: – Rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. – Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. – Olvassa le helyesen a hőmérőt. – Használja helyesen a tanult mértékegységeket. – Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. – Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat halmazállapot-változásra. – Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. – Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, elérhetésük módját. – Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt. – Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. – Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. – Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. – Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. – Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. – Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. – Ismertessen egyet a település hagyományai közül. – Tudja útba igazítani az idegent a lakóhelyén. 4. osztály 71

Célok és feladatok – A tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságainak folyamatos megfigyelése, vizsgálata. – Következtetések levonása, egyszerű összefüggések felismerése. – Egyszerű kísérletek végzése. – Méréssorok megtervezése, szabvány mértékegységekkel való elvégzése. – Tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel írásban. – Önálló ismeretszerzés a könyvtárban. – Önálló beszámolók készítése a búvárkodás eredményéről. – Jelenségek megfigyelésével okok keresése, következtetések levonása. – Összefüggő feleletek adása tanítói kérdésekre. – Más tantárgyakkal (magyar nyelv és irodalom, ének, rajz, technika) tartalmi összhang, kapcsolat keresése, élményszerű ismeretelsajátítás kialakítása.

A továbbhaladás feltételei A tanuló: – Keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. – Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. – Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. – Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. – Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. – Tudja, hogyan őrizheti meg az egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. – Ismerje a domborzat jelölését a térképen. – Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. – Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. – Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. – Nevezze meg a különbségéket az eltérő településtípusok között. – Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. – Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

Történelem 5. évfolyam I. Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája Fogalmak: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség. Személyek: Ádám, Éva, Noé Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus. Évszámok: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése). Az első félév vége 72

II. Az ókori görög-római világ Fogalmak: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, légió, rabszolga, provincia, népvándorlás, Újszövetség. Személyek: Zeusz, Periklész, Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József. Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón, Itáliaifélsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Júdea, Betlehem. Évszámok: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora), Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u. 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása). III. A magyar nép őstörténete Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, Személyek: Álmos, Árpád, Topográfia: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély. Évszámok: IX. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás).

73

6. évfolyam I. A középkori Európa világa Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás. Személyek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg. Topográfia: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-Római Császárság. Évszámok: 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), XV. század (könyvnyomtatás). II. A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora Fogalmak: honfoglalás, kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun. Személyek: Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, IV. Béla. Topográfia: Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi. Évszámok: 997–(1000)–1038 (Szent István uralkodása), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása). Az első félév vége III. A Magyar Királyság virágkora Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár. Személyek: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán. Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács. Évszámok: 1308 (I. Károly), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség). IV. A világ és Európa a kora újkorban Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás. Személyek: Kolumbusz, Luther, Kálvin, XIV. Lajos. Topográfia: Amerika, Versailles, London, Szentpétervár. Évszámok: 1492 (Kolumbusz), 1517 (Luther fellépése). V. Magyarország a kora újkorban Fogalmak: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú. Személyek: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc. Topográfia: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár. Évszámok: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk éve”), 1686 (Buda visszavívása), 1703–1711 (a Rákóczi-szabadságharc).

74

7. évfolyam I. A polgári átalakulás kora Fogalmak: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus Személyek: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt Topográfia: Párizs, Waterloo Évszámok: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata) II. A XVIII. és XIX. század első felének Magyarországa Fogalmak: úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés Személyek: Mária Terézia, II. József, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc Topográfia: Pozsony, Bécs, Buda, Évszámok: 1740–1780 (Mária Terézia), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832– 1836 (reformországgyűlés) Az első félév vége III. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Fogalmak: cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás Személyek: Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József Topográfia: Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad Évszámok: 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése). IV. A nemzetállamok kora Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociáldemokrácia, tömegkultúra. Személyek: I. Vilmos császár, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx. Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok. Évszámok: 1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte) V. A dualizmus kora Magyarországon Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia. Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Kandó Kálmán, Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest. Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek). VI. Az első világháború Fogalmak: villámháború, állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború. Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós. Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország. Évszámok: 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel). 75

8. évfolyam I. Európa és a világ a két háború között Fogalmak: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, proletárdiktatúra, tőzsde, részvény, gazdasági válság. Személyek: Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler. Topográfia: Szovjetunió, New York. Évszámok: 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése). II. Magyarország a két világháború között Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, konszolidáció, revízió, népiskolai törvény, zsidótörvény. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál. Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia. Évszámok: 1918. október 30–31. (az őszirózsás forradalom), 1918. november 16. (a népköztársaság kikiáltása), 1919. március 21. (a Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés). Az első félév vége III. A második világháború Fogalmak: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán. Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Berlin, Hirosima. Évszámok: 1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27. (Magyarország hadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), 1943. január (a doni katasztrófa), 1943. február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás), 1944. október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja). IV. A globalizálódó világ Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom, tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia. Személyek: Truman, Marshall, Hruscsov, Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál. Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Kuba, Közel-Kelet, Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil. Évszámok: 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása), 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása). 76

V. Hazánk a XX. század második felében Fogalmak: népbíróságok, államosítás, pártállam, ÁVH, kitelepítések, tervgazdaság, kollektivizálás, szövetkezet, tömegpropaganda, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam, demokratikus ellenzék. Személyek: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy, Bős-Nagymaros, Lakitelek Évszámok: 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), 1956. október 23. (forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete), 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása) VI. Állampolgári alapismeretek Fogalmak: Állam, politikai rendszer, államforma, királyság, köztársaság, hatalom, intézmény, szervezet, kormányzás, demokrácia, diktatúra, államszervezet, hatalommegosztás.

77

Természetismeret 5. osztály

Félévi és tanév végi minimumkövetelmény általában A tanuló - legyen képes a térkép jelrendszerének alapján elemi térkép használatra - tudjon a térképen mérni, a vonalas mérték segítségével távolságot számítani - ismerje fel a domborzati formákat a térkép jelzései alapján - tudja értelmezni kialakulásukat, csoportosítsa azokat különböző szempontok szerint - tudja használni a közigazgatási térképet - ismerje az időjárás és az éghajlat elemeit - tudjon egyszerű számításokat végezni: középhőmérséklet, hőingás, - legyen képes tanári irányítással egyszerű éghajlati diagramok elemzésére - ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit - tudja a hegységek képződésének módjait és példákat megnevezni - ismerje fel az alapvető kőzeteket: mészkő, bazalt, andezit, gránit, homok, lösz, - a megismert élőlények besorolása a megfelelő rendszertani kategóriába. - ismerje testfelépítésüket, életmódjukat. - a tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzésük (algoritmus alapján tanári segítséggel,)

Élet a kertben Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres levél, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas termés, bogyótermés, módosult növényi rész, gumó, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc. Tájékozódás a valóságban és a térképen Fő- és mellékvilágtájak, alaprajz, útvonalrajz, térképvázlat, térkép, térképi jelrendszerek, keresőhálózat, turistajelzés. Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugatmagyarországi-peremvidék. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. A Föld és a Világegyetem 78

Föld, Nap, Hold, Világegyetem, égitest, bolygó, csillag, hold, napsugárzás, napi középhőmérséklet, napi hőingás, csapadék. Naprendszer, Nap, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Hold. Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni és felszín alatti vizek, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyó- és állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, vízszennyezés, vízvédelem, felszínformálás. Duna, Tisza, Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsisziget Tanév végi követelmények Hegyvidékek, dombvidékek Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, kürtő, magma, magma kamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő, belső erő, külső erő, bauxit, lignit. Gyökérgümő, pillangós virág. Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugatmagyarországi peremvidék Állatok a házban és a ház körül Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalakulás Alföldi tájakon Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés, kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló. Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr. Állandóság és változás környezetünkben – Anyag és közeg Anyag, halmazállapot, kiterjedés, hőmérséklet, időpont, időtartam, keverék, mérés, olvadás- és forráspont, oldódás, égéstermék, égés A természet és a társadalom kölcsönhatásai Szelektív hulladékgyűjtés, tanya, falu, város, termelés, fogyasztás, nyersanyag, késztermék

79

Természetismeret 6. osztály

Félévi minimumkövetelmények

Élet az erdőben Az erdő életközösség. Jellemző erdőtípusaink: lombos erdő (tölgy, bükk), fenyőerdő. Az erdő szintjei. Ismerjék a gombafogyasztás szabályait. - A megismert élőlények besorolása a megfelelő rendszertani kategóriába. - Ismerje testfelépítésüket, életmódjukat. - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzésük (algoritmus alapján tanári segítséggel,) - Az erdő élőlényeiből egy háromtagú tápláléklánc összeállítása.

Fogalmak, szakkifejezések: erdő, lombhullató növény, táplálkozási lánc, egy-laki, zárvatermő, kétszikű növény, makktermés, cserje, , csonthéjas termés, összetett levél, örök-zöld, nyitvatermő, szélporozta, tűlevél, egyszikű, lepellevél, leples virág, virágtalan növény, gyöktörzs, harasztok, mohák, gombák, kérődző, összetett gyomor, agancs, agyar, védett rovar, kúszóláb, véső alakú csőr, , rovarevő, rovarevő fogazat, téli álom, védett állat, pókok, átalakulás nélküli fejlődés, ragadozó életmód, puhatestű, csigák, köpeny, zsigerzacskó, szapora állat, ujjon járó, ragadozó madár, vetélőujj,

Tájékozódás a térképen és a földgömbön, éghajlati övezetek Elemi szinten tájékozódjanak a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használják a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjanak adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudják felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzeteik az éghajlati övezetekről. Fogalmak, szakkifejezések:

80

földrajzi fokhálózat, hosszúsági körök és jellemzői, szélességi körök és jellemzői, nevezetes szélességi körök, éghajlati övezetek, tipikus éghajlatok

Alföld kialakulása: süllyedés, tengerelöntés, feltöltődés fő részei: Mezőföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl folyói: Duna, Tisza és mellékfolyói: Körös, Maros, szigetei: Csepel, Mohácsi, éghajlata: szélsőséges, gyakori az aszály természeti kincsei: kőolaj, földgáz, meleg (termál) víz, gyógyvíz, legfontosabb termesztett növényei: búza, kukorica, cukorrépa, paprika, hagyma, szőlő, kajszi-és őszibarack, tenyésztett állatai: sertés, baromfi élelmiszeripar: malom, cukor, hús, konzerv városok: Debrecen: második legnépesebb városunk, Szeged, Kecskemét

Kisalföld felszínének, éghajlatának termesztett növényeinek, tenyésztett állatainak összehasonlítása az Alföldével, legnagyobb városa: Győr,a vizek városa Tanévvégi minimumkövetelmény Alpokalja Részei: Soproni- Kőszegi-hegység, Zalai-dombság, Éghajlata: sok csapadék, kevesebb napsütés, okai, Termesztett növényei: cukorrépa, takarmány- növények—szarvasmarha—tej-cipőipar, sok erdő—faipar, Jelentős idegenforgalom, Sopron- Tűztorony, 81

Kőszeg- Jurisics vár, Dunántúli dombság határai: Sió, Balaton, Zala, Dráva részei: Zalai-, Somogyi-, Tolnai-dombság Mecsek, ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén éghajlata: a Zalai-dombság a legcsapadékosabb tájunk, kelet felé nő a napsütéses órák száma Őrségi N. P., Termesztett növényei: búza, kukorica, cukorrépa, állatai: sertés, szarvasmarha, városai: Pécs Zsolnay- porcelán, Kaposvár Dunántúli-középhegység részei: Bakony, Vértes, Dunazug: Gerecse, Pilis, Budai, Velencei-hegység, Dunakanyar, Visegrá-di-szoros, kőzetei: mészkő, dolomit, tavai: Balaton, Velencei ásványkincsei: barnakőszén, bauxit, városai: Esztergom Bazilika, Visegrád Mátyás palotája, Szentendre skanzen, Veszprém vár, viadukt Északi-középhegység határai: Dunától a Bodrogig részei: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggte-leki-karszt, Cserehát, Zempléni- hg kőzetei: mészkő, andezit, éghajlata: leghűvösebb és leghidegebb tájunk, okai, folyói: Ipoly, Zagyva, Sajó, Bodrog, nemzeti parkjai: Bükki, Aggteleki, történelmi borvidékei: Tokaj, Eger, ásványkincsei: lignit, barnakőszén, rézérc, 82

fő iparvidéke: Borsodi- medence (Sajó-völgye) ipara: vegyipar, gépipar, építőanyag ipar, városai: Miskolc, Eger, idegenforgalmi látnivalók: egri vár, Lillafüred, Miskolctapolcai barlangfürdő, Szalajka-völgy, A rét élővilága A rét életközösség. A rétek két fő típusának megnevezése (csapadékmennyiség alapján) A megismert növények rendszerezése a meg-felelő rendszertani halmazokba. - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel). - A füves területek élőlényeiből egy háromtagú tápláléklánc összeállítása.

Fogalmak, szakkifejezések: mező, rét, legelő, kaszáló, szántóföld, széna, aljfű, szálfű, szalmaszár egyenesszárnyúak, ugróláb, kifejlés, hüllő, vedlés, változó testhőmérséklet, szarupikkelyes bőr, lágy héjú tojás, , állandó testhőmérséklet, kétéltű

Vizek, vízpartok élővilága -A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel). - A témakörben tanult élőlények besorolása a megfelelő rendszertani csoportba.

Fogalmak, szakkifejezések: Toktermés, kétlaki növény, egyivarú virág, barkavirágzat, termős virágzat, porzós virágzat, kétivarú virág, bugavirágzat, átváltozás, szúró-szívó szájszer, kétéltű, átalakulásos fejlődés, tüdő, gázlóláb, csüd, ék alakú csőr, papucsállatka, zöld szemes ostoros, óriás amőba, folyami rák, ponty, gázlóláb

83

84

Biológia 7. osztály osztályozóvizsga követelményei 1. félév végén: 

Ökológia: az élő és élettelen környezeti tényezők felsorolása.



Az egyed feletti szerveződési szintek (populáció, társulás, biom, bioszféra) felsorolása, példák megadása. Kölcsönhatások a populációban (együttélés, zsákmányszerzés, élősködés, asztalközösség): egy kölcsönhatás ismertetése példával.



A

környezetvédelemmel

kapcsolatos

tevékenységek

felsorolása

példákkal

(újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés). 

Távoli tájak természetes élővilága: o Az egyenlítői éghajlat jellemzői (évi középhőmérséklet, évi csapadékmennyiség), az esőerdők jellegzetes növényeinek és állatainak felsorolása, egyszerű (három elemű) tápláléklánc összeállítása egy példával. o

A szavanna éghajlat jellemzői (évi középhőmérséklet, évi csapadékmennyiség), a szavanna jellegzetes növényeinek és állatainak felsorolása, egyszerű (három elemű) tápláléklánc összeállítása egy példával.

o A sivatagokban élő állatok környezethez való alkalmazkodására példa ismerete. o A mediterrán éghajlat jellemzői (évi középhőmérséklet, évi csapadékmennyiség), a mediterrán területek jellegzetes növényeinek és állatainak felsorolása. o a füves puszták, a lombhullató erdők, a tajgaerdők jellegzetes növényeinek és állatainak felsorolása, egyszerű (három elemű) tápláléklánc összeállítása egy példával. o A tundrán és a sarkvidékeken élő állatok környezethez való alkalmazkodása a testfelépítésük által, példa ismertetésével. o Egy legalább három elemű tengeri tápláléklánc ismerete.

85

2. félév végén: az első félév előbb leírt követelményi valamint az alábbiak: 

Rendszertan: a legfontosabb rendszertani kategóriák felsorolása (faj, osztály, törzs, ország)



Sejtmagnélküliek és sejtmagvas egysejtűek főbb tulajdonságainak összehasonlítása példákkal.



A gombák általános jellemzőinek ismertetése, a gombák csoportosítása az élővilágban betöltött szerepük alapján.



A fotoszintézis fogalmának megadása.



A virágtalan növényekhez sorolt törzsek felsorolása, egy-egy faj példaként történő megadása.



A nyitvatermő virág fogalma, egy faj példaként történő megadása.



A zárvatermő virág fogalma,egy faj nevének ismerete.



A gyűrűsférgek és puhatesűek testfelépítésének jellemzői, a puhatestűek osztályainak felsorolása.



Az ízeltlábúak törzsének általános jellemzői. A rovarok, rákok, és pókszabásúak osztályainak összehasonlítása a lábak száma, a légzőszerv és az egyedfejlődés alapján, a három osztály egy-egy fajának megnevezése.



A gerincesek törzsébe tartozó osztályok megnevezése, az adott osztályba sorolható egyegy faj példaként történő megnevezése. A gerincesek osztályainak összehasonlítása a kültakaró, a légzés, és a szaporodás alapján.

86

Biológia 8. osztály osztályozóvizsga követelményei 1. félév végén: 

A sejt fogalma. Az egyed alatti szerveződési szintek (sejt, szövet, szerv, szervrendszer) felsorolása. Az állati sejt jellemző részeinek felsorolása.



Az emberi bőr fő rétegeinek ismerete: rétegek megnevezése a benne található szövetekkel. Egy-egy példa felsorolása a bőr betegségeire, elváltozásaira.



Az emberi csontváz ismerete: példa megnevezése az ember mozgászervrendszerében a következőkre: o csöves és lapos csont o csontkapcsolatok fajtái (varrat, ízület, összeforrás vagy összenövés) o az emberi izomzat típusai (szívizom, simaizom, harántcsíkolt izom vagy vázizom). Példa megnevezése az emberi vázizomzatban.



A tápanyagok felsorolása, csoportosítása a következő szempontok szerint: szerves vagy szervetlen tápanyag, energiát adó fűtőanyag vagy építőanyag.



Az emésztő-szervrendszer fő szakaszainak felsorolása (szájüreg, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél), szerepük a tápanyagok emésztésében és a felszívásban.



A légzőszervrendszer főbb részeinek megnevezése (orrüreg, garat, gége, nyelőcső, tüdő: hörgők, léghólyagok).



A vér alkotóelemeinek (vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezke, vérnedv vagy vérplazma) megnevezése és feladatuk ismerete. A keringési rendszer főbb elemeinek megnevezése (szív, verőér, hajszálér, gyűjtőér).



A kiválasztó-szervrendszer főbb elemeinek felsorolása (vese, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső)

2. félév végén: az első félév előbb leírt követelményi valamint az alábbiak: 87



Az idegsejt főbb részeinek megnevezése (rövid nyúlvány, hosszú nyúlvány, sejtmag, sejttest). Az ideg fogalma.



Az idegrendszer felépítésének ismerete, a főbb részek és feladatuk megadása: központi és környéki idegrendszer. (nagyagy, agytörzs, kisagy, gerincvelő). A reflex fogalma.



A hormon fogalma, példa megadása hormonra. Példa az idegrendszert befolyásoló drogokra.



Az érzékszervek felsorolása. A szem és a fül főbb részeinek felsorolása (szem: ínhártya, érhártya, ideghártya, szemlencse, szaruhártya; fül: külső fül, középfül, belső fül, fülkagyló, dobhártya, hallócsontocskák, csiga). Az alapízek felsorolása.



A férfi és a nő szaporodási szervrendszerének felépítése és működése. Elsődleges és másodlagos nemi jellegek megadása.



A méhen kívüli élet főbb szakaszainak felsorolása, az egyed testi és szellemi fejlődésének jellemzői.



A serdülők testi, érzelmi és szociális jellemzőinek felsorolása.

88

FÖLDRAJZ – 7. OSZTÁLY Félévi és tanév végi minimumkövetelmény általában 1.

A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-

gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. 2.

Tudja meghatározni az alábbiakban felsorolt általános fogalmak 50%-át.

3.

Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat,

legfontosabb országaikat. 4.

Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit.

5.

Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására

a témákhoz kapcsolódóan. 6.

Tudja megmutatni térképen és felismerni vaktérképen az alábbiakban felsorolt földrajzi

nevek (topográfia) 50%-át. Félévi minimumkövetelmény Általános fogalmak: tagolt és tagolatlan part, táblás vidék, ősmasszívum, sivatag, szél munkája, magasföld, árok, fennsík, passzát szélrendszer, trópusi őserdő, egyenlítői, szavanna és sivatagi öv, oázis, zuhatag, vízjárás, lefolyástalan terület, ültetvényes gazdálkodás, kapás földművelés, farm, atoll Egyedi fogalmak (topográfiai fogalmak): Afrika Atlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kelet- afrikai-magasföld, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Pretoria; Kairó. Ausztrália és Óceánia Csendes-óceán, Darling, Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy- Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy- Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney. Sarkvidékek Antarktika, Déli – sarkvidék, Északi – sarkvidék Általános fogalmak: ősföld, tóhátság, lépcsős vetődés, hóhatár, fennsík, vulkán, tornádó, hurrikán, tajga, préri, vízválasztó, bevándorlás, monopólium, tőkekivitel, termelékenység, trópusi ültetvény Egyedi fogalmak: (topográfiai fogalmak) Amerika

89

Alaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai-ősföld, Karib-tenger, Mississippi, Mexikóiöböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanaihegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington.

90

Tanév végi minimumkövetelmény - 7. osztály Általános fogalmak: tengeri árok, láncos röghegység, magasföld, monszun szélrendszer, tájfun, sztyepp, , természetes szaporodás, mongoloid, europid, kőolaj – exportáló országok, oázisgazdálkodás, datolya, teraszos földművelés, szubtrópusi monszun, Egyedi fogalmak (topográfiai fogalmak): Ázsia Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi Általános fogalmak: belföldi jégtakaró, fjord, moréna, gleccser, lavina, végmoréna, mélyföld, dűne, lagúna, meleg tengeráramlás, tajga, tundra, Európai Unió, hágó, alagút, jég alkotta formakincs, kivándorlás, vendégmunkások, soknemzetiségű ország Egyedi fogalmak (topográfiai fogalmak): Európa Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Britszigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandinávhegység, Szicília, Urál, Vezúv; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Európa országai és fővárosuk

91

FÖLDRAJZ – 8. OSZTÁLY Félévi és tanév végi minimumkövetelmény általában A tanuló tudja hazánk általános adatait, tudja felsorolni világörökségeinket, ismerje nemzeti parkjaink címereit, tudjon megnevezni hungarikumokat, ismerje nemzeti jelképeinket. Tudja meghatározni az alábbiakban felsorolt általános fogalmak 50%-át. Tudja ismertetni Közép-Európa és hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Tudja megmutatni térképen és felismerni vaktérképen az alább felsorolt topográfiai fogalmak 50%át. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket. Félévi minimumkövetelmény Általános fogalmak: hegyvidéki éghajlat, magassági növények, moréna, gleccser, lavina, végmoréna, dűne, lagúna, Európai Unió, hágó, alagút, jég alkotta formakincs, kivándorlás, vendégmunkások, soknemzetiségű ország, kristályos kőzet, mészkőszirtek, vulkáni vonulat, flis övezet Egyedi fogalmak: (topográfiai fogalmak) Közép-Európa Mura, Odera, Olt, Rajna-Majna- Duna vízi út, Vág, Visztula. Bécsi-medence, Burgenland, Csallóköz, Cseh-medence, Morva-medence, Germán-alföld, Hargita, Keleti-Alpok, Lengyel-alföld Lengyel-középhegység, Nyugati-Alpok, Román-alföld, Ruhr-vidék, Szilézia, Szudéták, Vajdaság Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia. Arad, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanca, Drezda, Eszék, Frankfurt, Gdansk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Marosvásárhely, München, Nagyvárad, Ploiesti, Plzen, Pozsony, Prága, Salzburg, Varsó, Erdélyiközéphegység, Erdélyi-medence, Északnyugati-Kárpátok, Északkeleti-Kárpátok, Keleti Kárpátok, DéliKárpátok, Gerlahfalvi-csúcs, Magas-Tátra, Székelyföld, Vereckei hágó. Hazánk természetföldrajza Általános fogalmak: mérsékelt övezet, kontinentális hatás, fosszilis és megújuló energiahordozók, karsztvíz, légszennyezés, természetes növényzet, alföldi, dombsági, középhegységi növénytársulások Egyedi fogalmak (topográfiai fogalmak) Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Visztula, Zagyva, Zala Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csepel-sziget, Cserhát, Dráva menti síkság, (Dráva mellék) Duna-Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúli-dombság, Dunántúli92

középhegység, Dunazug-hegység, Északi-középhegység, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság, Hortobágy, Írott-kő, Jászság, Kárpát-medence, Kárpátalja, Kékes, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegihegység, Marcal-medence, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móriárok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Alpokalja, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyidombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádihegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység

93

Tanév végi minimumkövetelmény – 8. osztály Hazánk gazdasága, társadalma, nagytájai Általános alapfogalmak: demográfiai folyamatok, természetes szaporodás, munkaerő, szakképzettség, termelési tényező, település típusok, lakóhely, urbanizáció, város, falu, infrastruktúra, vonzáskörzet, folyami átkelőhely, vasúthálózat, idegenforgalom, alföldi domborzattípusok, hordalékkúpok, árterületek, energiagazdaság, fogyasztópiac Egyedi fogalmak ( topográfiai ismeretek ) Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, SzabolcsSzatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye, Budapesti agglomeráció Ajka, Algyő, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Békéscsaba, Biharkeresztes, Budapest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Galyatető, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Kelebia, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Letenye, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Rábafüzes, Rajka, Révkomárom, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros, Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúli régió, Észak Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúli régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúli régió

94

KÉMIA osztályozóvizsga követelményei 7. osztály I.félév: 1. ANYAG - Anyagok csoportosítása: elem, vegyület, keverék - példa - Halmazállapotok (szilárd , folyadék , gáz ) , jellemzőik, halmazállapot –változások (fagyás , lecsapódás , párolgás , forrás ,olvadás ,szublimáció ) - Keverékek-oldatok: oldatkészítés (oldószer ,oldott anyag, mérőeszközök ), tömegszázalék , oldhatóság ,szétválasztási műveletek (desztillálás, ülepítés , szűrés , bepárlás , kristályosítás , kioldás) 2. ANYAGSZERKEZET Atom felépítése ( atommag , elektronfelhő ), elemi részecskék ( proton , neutron , elektron )jellemzése, vegyjel jelentése Elektronszerkezet (elektronhéj , telített héj , vegyértékhéj) Anyagmennyiség (mól , 6.10 23db )- tömeg Periódusos rendszer: rendszám, relatív atomtömeg , tömegszám, főcsoport , periódus II. félév Kovalens elemmolekulák (hidrogén , klór , oxigén , nitrogén ) vegyületmolekulák ( hidrogén –klorid , víz , szén-dioxid , ammónia , metán ), képlet (szerkezeti , összeg) jelentése Ionvegyületek (kationok: K , Na , Ca , Mg , Al , anionok : Cl , O , S ) vegyületalkotás Kristályrács típusok : ionrács ,atomrács , fémrács ,molekularács - példa 3. KÉMIAI VÁLTOZÁSOK Kémiai reakció fogalma Kémiai egyenlet , egyenletrendezés , egyszerű kémiai számítás Reakció típusok : Redoxireakciók - elektronátmenettel járó reakciók (egyesülés , bomlás ,exoterm , endoterm ), (szén égése, magnézium égése , hidrogén égése , vízbontás ) Égés fajtái , feltételei , tűzoltás ,oxidáció , redukció Kémhatások: Sav- bázis reakciók - protonátmenettel járó reakciók (savas ,lúgos , semleges kémhatás , indikátorok működése ), (ammónia - , hidrogén –klorid oldódása vízben ) , (összetett ionok: oxónium , hidroxid ) , közömbösítés

95

KÉMIA osztályozó vizsga követelményei 8. osztály I. félév: 1.NEMFÉMES ELEMEK Elemek csoportosítása : fémek , nemfémek – tulajdonságaik Nemfémes elemek , vegyületek jellemzése (szerkezet , fizikai tulajdonságok , kémiai tulajdonságok , előfordulás , előállítás , felhasználás ) ,képletek , reakcióegyenletek ( oxigénnel , vízzel , savval ) -hidrogén , nemesgázok , klór , kén , oxigén ,nitrogén , foszfor , szén -víz , hidrogén-klorid , kén-dioxid , ammónia , szén-dioxid -sósav , kénsav ,salétromsav ,foszforsav , szénsav savmaradék ionok Fogalmak: molekularács , másodrendű kötések (diszperziós , dipólus-dipólus , hidrogén kötés) példa , poláris , apoláris kötés halogénelemek , kémiai oldódás , allotrópia , higroszkópos ,királyvíz , választóvíz , pétisó ,természetes szenek , ásványi szenek , adszorpció , félvezető

II.félév: 2. FÉMES ELEMEK Fémes elemek jellemzése , kémiai tulajdonságok , előállítás , korrózió ,képletek , reakcióegyenletek -nátrium , kálcium ,alumínium ,vas , réz , arany -nátrium-klorid , nátrium- hidroxid , kálcium-oxid , kálcium -hidroxid ,kálcium-karbonát ,trisó , bauxit , timföld , vasérc Fogalmak: alkálifémek , alkáliföldfémek , földfémek , könnyűfém , nehézfém , fémrács redukálósor , redukálószerek ,korrózió , korrózió védelem ,passzíválódás , vízkeménység , vízlágyítás , amfoter , alumíniumgyártás , vasgyártás , acélgyártás , patina

96