Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -
Homonnay Zsombor PE-GK Környezetgazdálkodási agrármérnök szak hallgató 2013
Kvassay Jenő Terv
Egyszerű dolgunk van: -Lehatárolt térmértékű iszaptömeget kell megvizsgáljunk és kezeljünk - előző 30 év tapasztalataira és kutatási eredményeire alapozva tájékozódhatunk - Cél az előző évtizedek vízminőség javító beavatkozásainak (mg., állattartás folyékony és szilárd hulladék kezelés, csapadékelvezetés, monitoring, stb.) folytatása a tómederben, különös tekintettel a strandok és kikötők vízminőségének megőrzése céljából A BALATON ÖNTISZTULÓ KÉPESSÉGE ÓRIÁSI ! CaCO3, pH, , nagy pufferkapacitás, oxidatív közeg, kiváló mikrobiológiai élet (szerves anyag lebontás, patogenitás megszüntetése)
Fenntarthatóság – Fenntartható fejlődés • A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás – méltányos életkörülmények, szociális jólét elérése megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A fenntartható fejlődés céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását. /www. unesco.hu/ • A fenntartható fejlődés (sustainable developement) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké, stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék saját szükségleteiket. (Wikipédia: Egyesült Nemzetek Szervezete, 1987, Brundtland- jelentés)
A Balaton térségében megvalósítható, kapcsolt fenntarthatósági eljárás Három nemzetgazdasági terület érdekei szerinti kapcsolat megteremtésével biztosítható a következő generációk igényeit is szem előtt tartó fenntarthatóság, a fentiek szerinti „fejlődés” - Turizmus - Hulladékgazdálkodás – Bányászat -Rekultiváció - Mezőgazdaság - Talajjavítás
Képek kiválasztásának indokai: - Sekély vizű tó, teljes beépítettség, rendkívül érzékeny rendszer (a klímaváltozás mellett jelentős mértékben antropogén hatásnak kitett természeti képződmény). - 20.000 év - Római kor
Miért indokolt az ismertetésre kerülő elgondolás 1. Balaton vonatkozásában ? Megfelelő turisztikai célok biztosítása (strandok, kikötők üzemeltetése) érdekében folyamatos iszap kitermelési kényszer.
2003, 2011 csapadékszegény évek E tevékenységet ma gazdasági (drága), de törvényi okok (tévedésen alapuló, hibás rendelkezések) is gátolják.
6m
5m
4m
Forrás:(Cserny Tibor: A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei, Földtani közlöny 132/különszám, 193-213 (2002) Budapest.)
• A Balaton medrében felhalmozott iszap mennyisége 1,5-szerese (kb. 2,5-3,0 km3) a víz mennyi-ségének (kb. 2 km3), • A tó természetes elöregedés fázisába lépett, • A feliszapolódás sebessége: a teljes szelvényre 0,38-0,48 mm/év között van (max: 10 mm/év, Keszthely).
• A balatoni üledékek képződése jelenleg is zajlik. Kémiai úton kivált mésziszap, jellemzően agyagos mésziszap dominál törmelékes alkotók aránya mára visszaszorult (korábbi fejlődéstörténeti korok jellemzője volt). • Üledék felső rétege homogén összetételű karbonátos, agyagos kőzetliszt iszap, melynek karbonát tartalma 50-70% > Valójában mésziszap!!! Egy neuralgikus pont: Szigligeti öböl 14 mm/év, badacsonylábdi strand használhatatlan 0,5-1 m lágyiszap. 2014-ben új stradmedret alakítottak ki, a tómeder rovására
Rejtett probléma A sekély víz hullámzása által nagyobb iszapmozgás és lerakódás a partok és strandok irányában.
Kotrási eljárások
Extrém „megoldások?” a cél érdekében Kitermelési kényszer
Mederfeltöltés Balatonkenesénél
Miért indokolt az ismertetésre kerülő elgondolás 2. Hulladéklerakók vonatkozásában? • Mai társadalmunk szeméttermelő kényszere (különösen üdülőövezetekben) szelektív gyűjtés??? • A szeméttermelés megszűntetése lenne a valódi és helyes cél. • Folyamatos rekultiváció „temetési” kényszer
Balaton térségére vonatkozó környezetvédelmi szabályok - Balaton Törvény, Natura 2000 -miatt (helyesen) bányászati tilalom. Következmény: Földdepók, Bányanyitás távoli helyeken, szállítási költségek!
Talajdegradáció – Talaj fontossága a klímaváltozásban I. és VI. tényezők jelentősen függnek az V. től
60
Évente 75 milliárd tonna talaj veszik el világszerte (2009)!
40 30
Mára a világ termőtalajainak 80 %a mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Esőerdők kivágása - talajpusztulás
20 10
Óc
eá
ni
ny ke ev é ri t
V íz
sé
g
ég be Em
vu
lk á ni
He
gy
tev
ké
ék
pz
en
őd
ys
és
k e re cs ec Gl
él
er ó
z ió
0
Sz
m illiá rd to n n a
50
C forgalom , CO2 megkötő képesség - e tényezőkről egyelőre nem sok szó esik!
Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57x-ese (az intenzív mezőgazdasági földhasználat miatt), Európában 17x-es, Amerikában 10x-es, Ausztráliában 5x-ös a mutató.
Miért indokolt az ismertetésre kerülő elgondolás 3. A termőtalajok vonatkozásában? Simon Barbara: Talajsavanyúság, savanyú talajok javítása Magyarországon (Stefanovits, 1963, Várallyay et al., 1980) a talajok 43%-a gyengén savanyú, 13%-a erősen savanyú
Gyakorlat szerint elfogadott meszező anyagok: • • • • • • •
Mészkőpor (90-95% CaCO3) Mésztufa (min. 70% CaCO3) Lápi mésziszap (átl. 50% CaCO3) Meszes lápföld (hatóanyag: 20-30%) Égetett mész (hatóanyag /CaO/: min. 80%) Cukorgyári mésziszap (50% CaCO3) Egyéb ipari mésztartalmú anyagok (bőrgyári mésziszap, cementgyári hulló por,kohósalakok)
Savanyú talajok javításának hatása - Javul a talajszerkezet, csökken a cserepesedés, - Vízháztartás javul, - Erózió ellenállóság javul, - Csökken az aktív és potenciális savanyúság, - Nő a N- és P szolgáltató képesség, - Nő a kicserélhető Ca és Mg mennyisége, - Csökken az oldható Fe, Al, Mn és nehézfém mennyisége és ezek toxikus hatása (oldhatósága), - Kedvezőbb a Mo felvétel, - Csökken a B, Cu, Zn és Co mozgékonysága, - Mikroorganizmusok: nitrifikálók, clostrídium-fajok, cellulózbontók aránya nő, - Termékenység nő, - Baktériumok aránya nő,
Zagytározók Keszthely mellett
Szintén egy téves megközelítés
• A Balaton partján, számos helyen, sok ezer köbméter, ma már földnedves állapotú tómederből származó iszappal feltöltött zagytározó található, melyek kiüríthetőek és újbóli üzembe állíthatóak. • Megfelelő előkészítést (műszaki előkészítés mennyiségi felmérés, költségkalkulációk, minőség-ellenőrzés) követően műszakilag kielégítő állapotba hozott, földrajzilag megfelelő helyen elhelyezkedő zagytározókba kitermelt iszap hulladéklerakók, régi bányák rekultivációjára továbbhasznosítható, savanyú talajok javítására felhasználható.
Problémák a jelenlegi pályáztatások során: • Külön pályázatok a kikötők, strandok kotrására 7-10.000 Ft/m3 iszap áron, hulladéklerakóba, hulladékként való elhelyezésre, „veszélyes hulladék mítosz”, • Külön pályázat a hulladéktelepek rekultivációjára, távoli bányák nyitása és termőtalaj deponálás mellett, • Támogatások, pályázatok talajjavításra, talajmeszezésre, • Mindezek külön-külön történő projektmenedzselése, stb. • Költségek felpuffasztása, okszerűtlenség, többlet műveletek. Valódi jövőbe tekintés nélkül. Holott a megoldás kézenfekvő lenne…!
Javaslat lényege: - Nagyon sok kutatási eredménnyel rendelkezünk, - Feladat ezek célirányos rendezése, - Mindezek alapján állami feladatot jelentő (sok szereplős) kutatási stratégia megfogalmazása (hidrológiai, limnológiai, hulladékgazdálkodási, környezetgazdálkodási, mezőgazdasági) - Konzorcium létrehozása, források biztosítása,
- Az elvégzett kutatási eredmények alapján lehet költséghatékonyságot vizsgálni FIGYELEM! MÁRA JELENTŐSEN ELŐTÉRBE KERÜLTEK A TÁMOGATÁST IS ÉLVEZŐ KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK! VÍZVÉDELEM - TALAJVÉDELEM
Köszönöm a figyelmet!
