Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem A TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 kiemelt uniós projekt tevékenységei és eredményei
A kiadvány a TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 kiemelt uniós projekt (2012–2015) eredményeit tartalmazza. A projekt keretösszege 1,5 milliárd Ft, célja a felsőoktatás ágazati szintű megújítása, a korábbi eredmények továbbfejlesztése. A fejlesztést végző konzorcium résztvevői az Oktatási Hivatal és az Educatio Nkft. 2014. szeptember
Európai Szociális Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
A Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetésének feladatai a felsőoktatásban az Oktatási Hivatal által végzett tevékenységek a TÁMOP-4.1.3 kiemelt projekt 2. ütemében A TÁMOP-4.1.3 kiemelt projekt második üteme az első ütemben kidolgozott Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) bevezetésének felsőoktatást érintő feladatainak ellátását célozta. E feladatokat ugyanakkor tágan értelmezte: nem csak az MKKR bevezetésének technikai feladatait végezte el, de az MKKR használatbavételének a felsőoktatásban még hiányzó feltételei kiépítését is megkezdte. Ezek között van a kimenet felőli képesítés- és képzésszabályozás egyes elemeinek és feltételeinek kialakítása, a tanuló- és tanulás-orientált felsőoktatási tanítási tevékenység szakmai szempontjainak megjelenítése és terjesztése, az oktatók felkészítése e szemléletmód alkalmazására.
A tanulási eredmények alkalmazása A fentiek egyik kulcseleme a tanulási eredmény használata. A közösségi és kormányközi oktatáspolitikák, amelyeknek Magyarország is alakítója, és amelyek nagymértékben befolyásolják a hazai oktatási, képzési valamint képességfejlesztési közpolitikát is, kiemelt fejlesztési területnek tekintik többek között a nemzeti képesítési keretrendszerek bevezetését és a nem-formális és informális tanulás validációjának, elismerésének rendszerszerű működtetését. Azonban már a kiemelt projekt első ütemének egyik fő tanulsága is az volt, hogy ezeknek a támogató eszközöknek a bevezetése és hatékony működtetése előfeltételezi a tanulási eredmények alkalmazásának elterjedését, ami Magyarországon egyelőre mérsékeltnek tekinthető. Ezért a projekt második ütemében kiemelt figyelmet kapott a tanulási eredmények és használatuk megismertetése.
2
Az egyszerűség kedvéért általában röviden csak tanulási eredményeknek nevezett tervezett tanulási eredmények olyan állítások, amelyek arról szólnak, hogy a hallgatóknak mit kell tudniuk, mit kell átlátniuk és/vagy mit kell tudni elvégezniük tanulási tevékenységük eredményeképpen egy sikeres tanulási szakasz teljesítése után. (Kennedy, 2007) A tanulási eredményeket általában a tudás, a megértés, a készségek, a képességek és az attitűdök meghatározott együtteseként jellemzik. (Adam, 2009)
A tanulási eredmények alkalmasak arra, hogy segítségükkel kimeneti jellemzőket (követelménystandardokat) határozzunk meg minden szinten –– a képesítési keretrendszerben, országos érvényességgel; –– a képzési és kimeneti követelményekben (kkk), az egyes felsőoktatási képesítésekre vonatkozóan; –– a képzési program dokumentumaiban (a szak célja, teljesítésének helyi követelményei stb.) az egyes szakok, képzési programok vonatkozásában; –– a tantárgyi programokban (tematikákban) az egyes tantervi egységekre (tantárgyakra, modulokra) vonatkoztatva. A projekt keretében, többféle módszerrel, számos felsőoktatási oktató kapott felkészítést a tanulási eredmények alkalmazására, a segítségükkel történő kimenet felőli képesítésszabályozásra és képzésfejlesztésre. Több mint hetven oktató több munkacsoportban több hónapig tartó kutatás-fejlesztési folyamatban vett részt, amelynek során nemcsak a tanulási eredmények alkalmazásának történetével, színtereivel, szintjeivel és lehetőségeivel ismerkedtek meg, hanem szakértői támogatással maguk is megtanulták és begyakorolták tanulási eredmények írását. Mindennek során pedig kidolgozták a felsőoktatás képzési területeinek kimeneti szintleíró jellemzőit tanulási eredményekben megfogalmazva.
3
Ugyanezek az oktatók saját kollégáiknak saját anyaintézményükben több alkalommal tartottak olyan háttérbeszélgetéseket, érzékenyítő tájékoztatókat, ahol a tanulási eredményekkel kapcsolatos ismereteken túl saját, a kutató-fejlesztő tevékenység során szerzett tapasztalataikat is megosztották a résztvevőkkel. Több mint 200 oktató vett részt legalább három alkalommal ezeken az eseményeken, és további száz egy-két alkalommal. Az oktatók kutató-fejlesztő munkájával párhuzamosan öt felsőoktatási intézményben mint referenciahelyen folytak olyan kísérleti fejlesztések, amelyek egymásra épülő két képzési program felülvizsgálatát, átalakítását célul tűzve vizsgálták a tanulási eredmények alkalmazásának, a kimeneti megközelítésnek a lehetőségeit és következményeit. Eredményeiket, tapasztalataikat jelentésekben rögzítették. E folyamatokat is külső szakértők támogatták. Emellett a folyamatok monitorozására is sor került, amelynek tanulságait monitor-jelentések tartalmazzák. Mind az intézmények, mind a támogatásban és monitorozásban részt vevő szakértők számos fórumon számoltak be eredményeikről és tapasztalataikról, és e beszámolókat az ősz során továbbiak követik az eredmények minél szélesebb körben való terjesztése érdekében. A jelentések és beszámolók írásos anyagai a projekt Tudástárában válnak elérhetővé.
Képzési területek kimeneti szintleíró jellemzői A projekt a felsőoktatás képesítéseinek és rajtuk keresztül a képzési programok kimenet felőli újragondolásának előkészítéseként – a fent már említett oktatói munkacsoportok bevonásával – kidolgozta az egyes képzési területek kimeneti leíró jellemzőit (követelmény-standardjait) a felsőoktatásban releváns négy MKKR-szintre (5–8.). E kimeneti jellemzők olyan, az MKKR szintleírásainál részletesebb és az adott diszciplína vonatkozásában specifikusabb leírások, amelyek ugyanakkor a képzési területhez sorolt képesítések (szakok) mindegyikére érvényesíthetők, azaz nem tartalmaznak képesítés szintű sajátosságokat. A képzési területi szintleíró jellemzők alkalmasak az egyes képesítések MKKR-be sorolásának támogatására, ugyanakkor az egyes képesítések (és az azokat szabályozó kkk) tartalmi-kimeneti felülvizsgálatát is orientálhatják, támogathatják. A képzési területi érvény mellett a leírások kidolgozása során kialakult a felsőoktatás egészére területfüggetlenül érvényes általános kompetenciák strukturált 4
és szintezett leírása is. Ezek egyfelől az egyes képzési területeken elsajátítandó szakmai kompetenciák működését alapozó és kísérő általános, komplex kompetenciák (ide tartozik a folytonos, reflektív önfejlődés és szakmai szocializáció; a nyelvi kommunikáció mind az anyanyelv, mind az idegennyelv vonatkozásában; az infokommunikációs eszközök, funkciók, hálózatok ismerete, alkalmazása; a problémaérzékenység, kritikus gondolkodás és kreativitás; valamint a társas kompetenciák, együttműködési készségek), amelyek multifunkcionális és transz-diszciplináris jellegűek, és jól-szervezettségük révén a téma- vagy tartalomspecifikus szakértelem alapját adják; másfelől olyan személyiségjellemzők, értékek, attitűdök, nézetek, motivációk tartoznak ebbe a körbe, amelyek részt vesznek a szakmai/szakmaspecifikus kompetenciák működtetésében (ide tartozik a környezet- és egészségtudatos magatartás; a nemzeti kultúra és európaiság értékeihez való viszony; az aktív állampolgári léthez szükséges műveltség; valamint a szakmai etika normáinak elfogadása, vállalása, képviselete és közvetítése). A kidolgozott képzési területi leírásokat külső szakértők értékelték, majd több fordulós konzultációsorozat kezdődött róluk a felsőoktatás szakmai testületeinek és külső érintettjeinek, a különböző szakmai szervezetek képviselőinek részvételével. Ezeknek a konzultációknak a tanulságai a leírások további pontosítását eredményezték. Mind az oktatói munkacsoportokban zajló folyamatok, mind a referenciaintézményekben zajló fejlesztések világossá tették a résztvevők számára, hogy a kimenet felőli megközelítés, a tanulási eredmények alkalmazása, valamint az MKKR bevezetésének egyes szakaszai elengedhetetlenné teszik a külső és belső minőségbiztosítási folyamatok és szempontok újragondolását és átalakítását. Miközben az akkreditáció értékelési szempontjai között megjelentek a hallgatók kimeneti kompetenciáinak biztosítására vonatkozó elemek, további lépések szükségesek a szempontok átalakításán túl a szabályozás, a jogalkotás terén is. A képzési területi kimeneti leírások, illetve a munka során nyert tapasztalatok és az ezek alapján létrejövő ajánlások a projekt tudástárában és nyomtatott formában kerülnek majd a szélesebb nyilvánosság elé.
5
A képesítések besorolása Az MKKR mindaddig egy üres váz, ameddig abba a képesítések feltöltése meg nem történik. Hatályba léptetését pedig megelőzi egy, az egyes nemzeti keretrendszerek közötti átválthatóság biztosítására, összehasonlítására létrehozott Európai Képesítési Keret (EKKR) tanácsadó testületének elfogadó nyilatkozata, amely egy részletes bemutatás és vita nyomán születik meg. Az elfogadó nyilatkozat kiadásának mára számtalan minőségi kritériuma alakult ki, amelyet az egyes, nemzeti keretrendszert bevezető országok igyekeznek betartani a kölcsönös bizalom fenntartása érdekében. Ezek egyike, hogy csak a képesítésekkel feltöltött keretrendszert lehet elfogadni és a feltöltés folyamatának és elveinek átláthatónak kell lenniük. A keretrendszer feltöltése egy ún. besorolási eljárással kezdődik, amelynek során részletes vizsgálatok alapján születik javaslat arról, hogy egy-egy képesítés a keretrendszer melyik szintjére legyen besorolva. A javaslatot aztán a megfelelő hatóságok jóváhagyják. A projektbe bevont oktatói csoportok a felsőoktatás képesítéseinek vonatkozásában, mintavételes eljárással a felsőoktatás képesítéseinek (szintenként és képzési területenként) a 10 százalékát vizsgálták meg azonos módszertan alapján, az eredményeket standard űrlapokon rögzítve. A vizsgálatok kiterjedtek a jelenlegi képesítési szabályozók kimeneti jellegére, az azonosítható kimeneti követelmények és az MKKR szintleíró jellemzőinek részletes összevetésére, a vélelmezhető besorolási szint alatti és feletti szinttel való összevetésre (ellenpróba), a jogszabályok elemzésére, továbbá a képesítések társadalmi megítélésére, elfogadottságára. Ezek alapján kijelenthető, hogy kisebb eltérésekkel, de a vizsgált képesítések megfelelnek azoknak a szinteknek, amelyekre a hatályos jogszabályok korábban is telepítették azokat: a felsőfokú szakképzés képesítései az MKKR 5., az alapképzés (BA/BSc) képesítései az MKKR 6., a mesterképzés képesítései (MA/MSc) az MKKR 7., míg a doktori képzések képesítései az MKKR 8. szintjéhez illeszkednek. A jelzett kisebb eltéréseket, a vizsgálat egyéb eredményeit és tapasztalatait összegző jelentést a projekt nyilvánosságra hozza. Bár nem a besorolás része, fontos mozzanat az MKKR bevezetésében, hogy folyamatban van az MKKR szintjeinek részletes összevetése az EKKR szintjeivel. Ezt nevezik illesztési vagy megfeleltetési eljárásnak (referencing). Bár ez nem a projekt feladata (a megfeleltetés és az európai „védési eljárás” felelőse az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont az Oktatási Hivatalban), hazai és külföldi szakértők biztosításával a projekt ebben a vizsgálatban is közreműködik. 6
A teljes folyamatot – a már említett minőségi kritériumok egyikének megfelelően – külföldi szakértők követik figyelemmel, alkalmanként Magyarországra látogatva, és időről időre megfogalmazzák észrevételeiket, javaslataikat. A teljes folyamatról végül egy megfeleltetési jelentés (referencing report) készül magyar és angol nyelven. Ez képezi alapját a már említett európai tájékoztatásnak és részletes vitának is. A jelentés aztán nyilvánosságra kerül az EKKR honlapján és idehaza a Nemzeti Koordinációs Pont webfelületén is. Az MKKR bevezetésének természetesen számos további feltétele és lépése van még vissza, míg el nem érkezik az a pillanat, amikortól az oklevelekben, tanúsítványokban megjelenik a képesítés MKKR, illetve EKKR szintjét jelölő index. Meglehetősen terjedelmes azoknak a jogi aktusoknak a listája, amely a következő hónapokban az MKKR és az azzal szorosan együtt járó kimeneti orientáció felsőoktatásban való érvényesítéséhez szükséges tennivalókat tartalmazza.
A nem-formális és informális tanulás validációja, elismerése Az előzményprojekt egyik produktumaként részletes javaslat született egy validációs modell és eljárásrend kialakítására a felsőoktatás számára. Egyben ajánlás készült arra vonatkozóan, hogy a validáció felsőoktatási bevezetésére fokozatosan, differenciáltan és önkéntes, érdekeltségi alapon kerüljön sor (szemben a korábban tervezett kötelező és általánosan minden intézményre kiterjedő móddal). A projekt 2. üteme azt a célt tűzte ki, hogy az intézményi bevezetés előkészítését segítendő, képzési területi és intézményi specifikációkat igyekszik feltárni és megfogalmazni a validációra vonatkozóan. A korábban említett oktatói munkacsoportok és a referenciaintézmények ilyen irányú munkálatainak eredményeképp megfogalmazódtak képzési területi és intézményi szempontok, ezek azonban azt mutatják, hogy nincsenek olyan jelentős eltérések és specifikumok, mint amelyet korábban a projekt tervezői valószínűsítettek. Mivel az előzményprojekt során is érzékelhető volt a validációval kapcsolatos tartózkodó, kiváró álláspont az intézmények részéről, továbbá világossá vált, hogy a tanulási eredmények alkalmazásának elterjedése nélkül a validáció nem folytatható kielégítő módon, a projekt 2. ütemében több kutatási folyamat indult az intézmények belső világának feltárására a validációs eljárás alkalmazásának 7
lehetőségeivel összefüggésben. Ezek egyike annak vizsgálata volt, hogy az ún. nem-tipikus hallgatók (mint a validáció egyik potenciális célcsoportja) felsőoktatásba történő bejutásában, illetve tanulmányi előrehaladásuk során milyen szerepe lehet a validációnak. Egy másik kutatás a tanulástámogató szolgáltatások és megoldások jelenlegi helyzetét tárta fel annak érdekében, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a validációs tanácsadás elhelyezésére. Egy harmadik kutatás az oktatók attitűdjeit vizsgálta. Az eredmények alapján folyik egy, az intézményi bevezetést és alkalmazást támogató validációs kézikönyv kidolgozása, amely a vizsgálatok eredményeit tartalmazó kutatási jelentésekkel együtt kerül majd nyilvánosságra.
A felsőoktatási statisztikai adatgyűjtés automatizálása és a hallgatói támogatási idő számítása a FIR-ben A projekt keretében folyt a felsőoktatási információs rendszer (továbbiakban: FIR) továbbfejlesztése is, amely ennek során két új, az ágazat számára fontos modullal bővült: a felsőoktatási ágazati statisztikai modullal, valamint a hallgatók felhasznált támogatási féléveit számító modullal.
A felsőoktatási ágazati statisztikai modul E fejlesztés előtt a felsőoktatási szektorban a statisztikai adatgyűjtés az egyetemek és főiskolák bevallása alapján állt össze. A tanulmányi rendszerekben tárolt oktatói és hallgatói adatok alapján az intézmények egy komplex táblázatrendszert töltöttek ki, melyet kinyomtattak és aláírattak az intézmény vezetőjével. A projekt keretében történt fejlesztés lényege, hogy a tanulmányi rendszerek a FIR személyi nyilvántartása felé adatot közölnek a hallgatókról és oktatókról, mely adatokat a FIR a statisztikai adatlapok igényének megfelelően összesít és az intézmények számára megjelenít. 8
A FIR statisztikai moduljának egyik fontos újdonsága, hogy az intézményektől nem vár külön statisztikai adatközlést, hanem a törvény által kötelezett FIR adatszolgáltatás alapján, külön munka nélkül készülhetnek el a statisztikai adattáblák. A statisztikai modul másik fontos nóvuma, hogy a főiskolák és egyetemek egy online felületen nyomon követhetik azt, hogy az aktuális időpontban éppen hogy áll a statisztikai adatközlésük, egy adott táblázat adott cellájában mely hallgatók vagy oktatók kerültek beszámításra, melyek nem, és ha nem, mi az oka a kimaradásuknak. E naprakész betekintési felület és a hibák pontos nyomon követése azért fontos, mert lehetőséget biztosít az intézményeknek a hibák tanulmányi rendszerben történő javítására és a javított adatok FIR felé történő újraküldésére. E működési mechanizmus az egyetemeket és főiskolákat a saját tanulmányi nyilvántartásuk tisztítására, pontosítására ösztönzi. A fent leírt statisztikai adatgyűjtési rendszer eredményeképpen gyorsan, – az adattisztítás egyszeri munkáján kívül – külön ráfordítás nélkül, pontos adatok szerezhetők a felsőoktatásról. A 2013. októberi és 2014. márciusi létszámstatisztika, valamint a 2014. januári oklevél-statisztika ilyen módszerrel készült. Az intézményi adattisztítás eredményeképpen a hibás adatok az egy ezreléket sem érték el. A projekt keretében megvalósult másik fontos fejlesztés eredménye, hogy idén ősztől már a beiratkozást – illetve a beiratkozás FIR-be történő bejelentését – követő nap a főiskola vagy egyetem a FIR-en keresztül egy pontos tájékoztatást kap arról, hogy az adott hallgató a korábbi felsőoktatási tanulmányai alatt hány félév erejéig részesült állami támogatásban. A támogatási időt számító algoritmus összeszámolja a FIR-ben bent levő korábbi tanulmányok során felhalmozott állami támogatott, vagy állami ösztöndíjas féléveket függetlenül attól, hogy azt melyik felsőoktatási intézményben végezte a hallgató. E modul külön figyelmet fordít arra, hogy a támogatási idő számítására vonatkozó jogszabályok hogyan változtak és az adott időpontban folytatott tanulmányi félév vonatkozásában az akkor érvényes szabályozás alapján számol. Például volt időszak, amikor ha egy képzés harmadik félévéig egy másik képzést kezdett el a hallgató, és mindkettőt állami támogatás mellett, akkor a párhuzamosan elhasznált félévek egyként számítottak kettő helyett. Ma már ez nincs így, de a FIR képes ezen időszakok között a jogszabályváltozások követésével különbséget tenni és pontosan kiszámítani, hogy a mindenkori szabályok alapján ki hány félévet használt el. E funkciót a felsőoktatási hallgatók az ügyfélkapus regisztrációt követően elérhetik a magyarorszag.hu oldalon a felsőoktatási információs rendszer adatai között. 9
A magyar állami ösztöndíjasok tanulmányi nyomonkövetését támogató szoftver fejlesztése A magyar állami ösztöndíj-konstrukció azt jelenti, hogy a hallgató tanulmányi költségeit az állam állja, viszont a hallgató cserében az adott képzésen a – miniszteri rendeletben meghatározott – képzési idő másfélszeresén belül oklevelet kell, hogy szerezzen, továbbá az oklevélszerzést követő húsz esztendő alatt az állam által támogatott félévekkel azonos időtartamig hazai munkaviszonyt kell folytatnia. Például egy 8 féléves tanító alapképzési szakon 12 félév alatt kell oklevelet szerezni, és ha ezt a hallgató például 10 félév alatt teljesíti, akkor az oklevélszerzést követő húsz évben legalább 10 félévet, azaz öt évet kell hazai munkaviszonyban eltöltenie. Amennyiben a hallgató nem szerez oklevelet, akkor a képzésének önköltsége felét vissza kell térítenie az államnak. Ha pedig oklevelet szerez, de nem teljesíti a hazai munkaviszony kötelezettségeit, akkor az elmaradása arányában kell visszatéríteni az államnak a képzése önköltségét. Az Oktatási Hivatal felel a magyar állami ösztöndíj nyilvántartásáért. A tanulmányi szakaszban a hallgató által igénybe vett állami ösztöndíjas félévek nyilvántartását a Hivatal a FIR adataira támaszkodva egy külön nyilvántartásban, a hallgatói ösztöndíj nyilvántartásban (továbbiakban: HÖSZ) végzi. A HÖSZ egy olyan nyilvántartó program, melynek segítségével a hallgatóknak az egy képzéshez tartozó ösztöndíjas féléveiről az adatok rendezetten összegyűlnek, azokból a program támogatásával egyszerűen lehet évenkénti tájékoztató leveleket, ún. egyenlegközlőket, valamint az oklevélszerzési kötelezettség teljesítése és nem teljesítése esetén kötelezettséget megállapító határozatokat létrehozni. A HÖSZ program fejlesztése e projekt keretében zajlott. A HÖSZ egy olyan program, mely a FIR-ből átvett, a hallgató adott képzésére vonatkozó adatok összesítésére képes, továbbá az adott adatok értelmezése által képes megállapítani például, hogy egy adott hallgató képzésén lejárt a képzési idő másfélszerese, lejárt az oklevélszerzésre rendelkezésre álló idő. A program azt is képes megállapítani ez esetben, hogy történt-e oklevélszerzés, és így 10
milyen tartalmú határozatot kell hozni a hallgató kötelezettségét illetően. Ez az adataggregáló – értelmező és határozathozatalt támogató program több okból is szükséges és hasznos. Egyrészt mert már több mint százötvenezer hallgató érintett a magyar állami ösztöndíj-konstrukcióban és e tömeg felsőoktatási tanulmányi útjának pontos nyomon követése program nélkül szinte lehetetlen; másrészt mert e tömeg számára a határozathozatal és a kérelmekre adott válaszok elkészítése speciális informatikai támogatás nélkül óriási hivatali apparátust igényel. A szoftver és adatbázis tehát egy pontos közszolgálatot tesz lehetővé, valamint takarékos emberi erőforrás-felhasználást.
További tevékenységek A projekt futamidejéből még hátralévő néhány hónap folyamán kisebb szakmai anyagok, példák kialakítása mellett a fő tevékenység a projekt eredményeinek és a nyert tapasztalatoknak a disszeminációja. Ennek egyik eleme a fentebb több helyen is jelzett tájékoztató anyagok, kutatási jelentések, szakmai anyagok, ajánlások közzétételre előkészítése és nyilvánosságra hozatala, amely teljeskörűen a projekt számára Tudástár jellegűen kialakítandó webes felületen történik, a tervek szerint olyan szerkesztőségi technológiával, mely több platformon és különböző elektronikus eszközökön is könnyen hozzáférhető és olvasható formátumokban teszi elérhetővé az anyagokat. Néhány szakmai anyag, közte egy tanulmánykötet, kézikönyvek és a projekt eredményeit bővebben összefoglaló kiadvány nyomtatott formában is megjelennek. A disszemináció másik eleme olyan tájékoztató-érzékenyítő eseménysorozat tartása az ország különböző felsőoktatási intézményeiben, amely nemcsak bemutatja a projekt közvetlen eredményeit és tapasztalatait, hanem alkalmat kínál arra is, hogy azoknak a tanítás és tanulás minőségének javítására történő felhasználási lehetőségeiről, illetve feltételeiről nyílt eszmecsere kezdődjön az oktatók, az oktatásszervezésért felelős alkalmazottak között. 11
A projekthez kapcsolódó fontosabb adatforrások, linkek A projekt adatai az Oktatási Hivatal honlapján: http://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop413_szolgfejl Az Európai Képesítési Keretrendszer webfelülete: http://ec.europa.eu/ploteus/search/site?f[0]=im_field_entity_type%3A97 A Magyar Képesítési Keretrendszer az Oktatási Hivatal honlapján: az LLL menüpont alatt a http://www.oktatas.hu/ oldalon Az előzményprojekt anyagai: http://www.ofi.hu/tamop-413-felsooktatasi-szolgaltatasok-rendszerszintufejlesztese
A projektbe bevont referenciaintézmények –– Budapesti Gazdasági Főiskola (Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar; szakmai vezető: Medvéné Dr. Szabad Katalin oktatási rektorhelyettes, főiskolai tanár) –– Debreceni Egyetem (Orvos- és Egészségtudományi Centrum; szakmai vezető: Ádány Róza centrumelnök-helyettes egyetemi tanár) –– Dunaújvárosi Főiskola (Informatikai Intézet; szakmai vezető: Király Zoltán intézetigazgató docens) –– Eötvös Loránd Tudományegyetem (Pedagógiai és Pszichológiai Kar; szakmai vezető: Mészáros György intézetigazgató egyetemi adjunktus) –– Eötvös Loránd Tudományegyetem (Természettudományi Kar; szakmai vezető: Weiszburg Tamás intézetigazgató egyetemi docens)
12
A projekt vezetői –– Szakmai vezető: Derényi András (tudományos munkatárs) –– A FIR továbbfejlesztés szakmai irányítója: Stéger Csilla főosztályvezető (Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztály) –– Projektmenedzser: Fábián Péter –– Projekt pénzügyi vezető: Kondár Gergely –– Zombory Júlia (szakmai asszisztens) –– Jarmaczki Enikő (szakmai asszisztens)
A projekt kulcsszakértői –– –– –– –– –– ––
Bókay Antal egyetemi tanár (PTE) Fehérvári Anikó központigazgató, tudományos főmunkatárs (OFI) Sediviné Balassa Ildikó igazgató (Számalk-Szalézi Szakközépiskola) Tót Éva tanuláskutató Vámos Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE) A fejlesztés-támogató szakértők koordinátora: Lukács István főiskolai tanár (ELTE)
A kísérleti-fejlesztő oktatói munkacsoportok vezetői –– –– –– –– –– –– ––
Betlehem József (dékán, egyetemi docens, PTE-ETK); Kraiciné Szokoly Mária (docens, ELTE-PPK); László Gyula (professor emeritus, PTE-KTK); Nagy Tamás (docens, tanszékvezető, SZE); Podráczky Judit (dékán, egyetemi docens, KE); Szabad Attila (szakreferens, LFZE); Varga Zsuzsa (oktatási igazgató, egyetemi docens, SZTE-TTIK).
13
Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem A TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 kiemelt uniós projekt tevékenységei és eredményei
A kiadvány a TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 kiemelt uniós projekt (2012–2015) eredményeit tartalmazza. A projekt keretösszege 1,5 milliárd Ft, célja a felsőoktatás ágazati szintű megújítása, a korábbi eredmények továbbfejlesztése. A fejlesztést végző konzorcium résztvevői az Oktatási Hivatal és az Educatio Nkft. 2014. szeptember
Európai Szociális Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
