Feloldódnak-e a szociálismunkás-képzés dilemmái? Iskolaszövetség konferenciája Budai István PhD Budapest, 2010. június 2.
A magyarországi szociálismunkás-képzés dilemmái (Budai 2004) Szempontok A képzés szabályozására vonatkozóan
Dilemmák
Erős központi szabályozás alapján történő, egységes képzés versus gyenge központi szabályozás és különböző érték-szemléletek alapján folyó alternatív képzések (iskolai műhelyek)-e a célravezetőbb (ha utóbbi, akkor mi kerüljön központilag szabályozásra) út?
Szempontok
Dilemmák
A képzés és a szociális szolgáltatások viszonyára vonatkozóan
Az oktatói stábok versus a szociális szolgáltatások határozzák meg elsősorban a képzés során közvetített tudást (avagy ki, kihez alkalmazkodjék jobban: a képző iskolák a szolgáltatásokhoz, vagy fordítva)?
Szempontok Dilemmák A képzés során közvetített tudás jellegére és képző folyamat lényegére vonatkozóan
- A kurzusok az ismeretek, készségek és az értékek valamelyike közvetítésének primátusára versus ezek erős egyensúlyán alapuló tudás-kompetenciák közvetítésére törekedjenek? - Absztrakt, akadémiai (ismereteket) versus praktikus, professzionális készségeket közvetítsen-e elsősorban a képzés? - Alkotó, reflektív, önálló, kritikus gondolkodásra, önmegvalósítás tanulására versus automatikusan alkalmazható skillek tanulására van inkább szükség a szociális munkás képzésben?
Szempontok
Dilemmák
A tanterv- és képzésfejlesz- - Erősen támaszkodjék-e a képzés az európai tés mibenlétét (nemzetközi) tapasztalatokra versus sajátos magyar illetően: képzés fejlesztése a célszerűbb? - Hagyományos versus curriculáris jellegű tantervekkel? stb.
Akademizálódás vs szakmaiság (1990-2005)
A szociális kialakítása
képzés
Kvázi, szétaprózott, rendszerének rendszer
nem
koherens
Modern, integrált szemléletű, kettős A tradicionális, diszciplináris, (akadémiai-szakmai) legitimációjú akadémikus, tömeges jellegű képzés kialakítása felsőoktatásban: akadémiai-szakmai legitimáció egymást gyengítő hatása
A szociális munka kvázi tudás A szociális munka csekély tudományos rendszerének kialakítása: helyet kér a háttere diszciplínák rendszerében A szociális munka gyakorlatához, a A képzés és a szakma külön utakon jár terepekhez kötődés erősítése - Iskolák-terepek egymást kölcsönösen gyengítő hatása Erősödő akadémiai követelmények
Puhuló alkalmazási követelmények a szociális ellátásban
Sztenderdizáció és kompetencia alapú képzés (2005-) Bologna Nyilatkozat és Képzési Rendszer
Hangsúlyok: a régi és az új keretek egymáshoz illesztése, tömegesedés és piaci jellege erősödése
Globális Alapelvek
Hangsúlytalan maradt
Szakképzés átjárhatóság
reformja:
modularitás, Felsőfokkal való összhang hiánya (ld: felsőfokú szakképzések)
Új MA szakok létesülése, beindítása
Informális (rejtett) vita létjogosultságáról, általános – speciális jellegéről
Szakirányú továbbképzések
Rendszer idegen és ad-hoc jelleg
Továbbképzés és szakvizsga simulása a képző rendszerbe
bele Kevés forrással, de hozzájárul a puha alkalmazási követelmények érvényesítéséhez
Szociális szolgáltatások szabályozása – Szakmai dilemmák sztenderdizáció Szociális munka-tárgyú kutatások
A kutatási eredmények nem épülnek be a képzésbe
TÁMOP projektek
Kiírási és indulási megkésettség
Dilemmák: régiek nem oldódtak fel, és…újak teremtődtek (Dominelli 2010)
Szakdolgozót vs értelmiségi szakembert Menedzser, jog-vezérelt, bürokrata vs autonómiára, önrendelkezésre facilitáló szakembert Állami vs piaci forrásokkal Tömeges képzést vs szakmai szocializációt, identitást preferáló Diák/kliens árucikk vs partner (szolidaritás, összefogás, együttműködés) stb.
Alapkérdés • Milyen minőségben vannak felkészülve a szociális munkások a mai kihívásokra? • Mit mutat a szakma gyakorlata?
Vissza a szakmaiság alapkérdéseihez, a szm társadalmi mandátumához és a szakmai identitáshoz!!!
Megközelítések
Kilépés a mindennapi gyakorlatból Több szempontúság – gyógyír lehete önmagában a sztenderdizáció és a kompetencia alapúság? Mire lehet jutni a a Global Standardsekkel? Hazai konszenzus lehetősége?
Milyen segítő paradigmák, értékrend segítségével? Karuza és Dominelli (1997) társai (1982) Felelősség a problémák okaiban és megoldásában: - Kompenzáló - Erkölcsi - Felvilágosító - Medikális
Az állam és az állampolgár viszonyának közvetítője a sz. munkás: -
Terápiás Fenntartói Emancipatórikus
Lorenz (2006) Sz. munkában alkalmazott paradigmák:
Viselkedési normákhoz - Kultúra közvetítő - Autonómia, önmegvalósítás életünk feletti kontroll -
Tew (2009) A hatalom gyakorlása alapján: 1. Produktív - védelmező - ellenőrző 2. Kooperatív - eredmények - kirekesztő
