Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények Tananyag

Szerző: Dányi Lászlóné Szakmai lektor: Salusinszky András

Felnőttképzési szakértők továbbképzése, az új jogforrások alkalmazására való felkészítése 2014

Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények Tananyag

Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete 1054 Budapest, Báthori u. 16.

Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények

Nyelvi programkövetelmények

A nyelvi programkövetelmény fogalma A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. új fogalmat és egyben új szabályozást vezetett be a nyelvi képzési programok esetében is. A nyelvi programkövetelmény olyan keretrendszer, amely a nyelvi képzéshez a célcsoport és annak célja ismeretében meghatározza a képzés bemeneti és kimeneti feltételeit, a képzés formáját és időtartamát. Célja Egységes, szakértők által jóváhagyott, vagyis minősített követelményrendszer kialakítása a Fktv. 1. § (2) c) pontja szerinti általános nyelvi és támogatott egyéb nyelvi képzésekre vonatkozóan. A keretrendszer biztosítja, hogy az egységes követelményeknek megfelelve a képzők önállóan megalkothassák saját képzési programjaikat.

2


Indokoltsága A nyelvi programkövetelmény kidolgozását az indokolja, hogy ily módon a piaci igényekhez alkalmazkodó, magas színvonalú, egységes keretrendszerbe foglalt programok jönnek létre. Ugyanakkor a saját program kidolgozása lehetővé teszi, hogy a képzők megválaszthassák a képzéseik tartalmát, folyamatát és módszereit.

3


Folyamata Először ki kell dolgozni egy programkövetelményt, melyet a hatóság jóváhagy és nyilvántartásba vesz. Ezután lehet elkészíteni hozzá az adott intézmény saját programját. Amennyiben a nyilvántartásban már szerepel olyan programkövetelmény, amely megfelel az intézmény igényeinek, akkor a választott programkövetelmény alapján a képző csak a saját képzési programját írja meg, melyet felnőttképzési szakértővel előminősíttet. A felnőttképzési tv. 12. §-ában meghatározott képzési programot a hatóság nyilvántartásában szereplő nyelvi programkövetelmények alapján kell elkészíteni. Ezután kérelmezheti a képzési program engedélyezését az NMH-nál.

Jogszabályi háttér

̶

̶

̶

A nyelvi programkövetelmény kidolgozásakor, nyilvántartásakor a következő jogszabályokat kell figyelembe venni: 2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvény 393/2013. (XI. 12.) kormányrendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról. …/2014. (…) NGM rendelet a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról.

4


Mikor készítsünk nyelvi programkövetelmény-javaslatot? 1.

2. 3.

Ha szükségünk van engedélyezett nyelvi képzési programra, és még nincs a nyilvántartásban számunkra megfelelő programkövetelmény. Egyszerűsítve: ha támogatott vagy áfamentes képzéseket akarunk megvalósítani. Ha valamilyen szakmai szervezet szakmai iránymutatásként egy etalon/minta programkövetelményt akar közkinccsé tenni. Ha az előre látható piaci igények alapján a várható nyelvi célcsoport igényeihez alkalmazkodó programkövetelmény kidolgozása a gyorsabb piaci alkalmazkodás érdekében szükséges.

5


Ki és hogyan tehet nyelvi programkövetelmény-javaslatot? ̶

A Fktv. 18. § (4) szerint bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó (természetes személy nem). ̶

Elektronikus formában a hatósághoz, a nyilvántartást vezető szervhez kell benyújtani.

6


Mit kell tartalmaznia a nyelvi programkövetelmény-javaslatnak? Fktv. 19. § (3) szerint:

a) „a nyelv, valamint a nyelvi programkövetelménynek a megszerezhető nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának megfelelő megnevezését” Miniszteri rendelettervezet szerint a programkövetelmény benyújtható: ̶

Nyelv: bármely élő és holt idegen nyelvre, valamint magyarra mint idegen nyelvre ̶

Szint: a Közös Európai Referenciakeret szerinti hatfokozatú szintekre (A1–C2) ̶

Fajta: általános nyelvi képzésre, támogatott egyéb nyelvi képzésre, kombinált nyelvi képzésre. ̶

Típus: kontaktórás képzésre vagy távoktatásra.

7


Fogalommagyarázat Általános nyelvi képzés: az Fktv. 2. § (1) szerint az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben (KER) ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés. Támogatott egyéb nyelvi képzés: bármely szakterületre kiterjedő szaknyelvi képzés. Kombinált nyelvi képzés: az általános és az egyéb nyelvi képzés egyidejű, egy képzésen belül történő megvalósítása. Szint: KER-szintek, leíró skálák az A1–C2 szintig //www.keronline.hu/ oldalon részletesen megtalálhatóak.

8


A hat referenciaszint: A KER három csoportba osztva összesen hat nyelvtudási szintet határoz meg, amelyekben cselekvésközpontú leírások segítségével definiálják, hogy az egyes szinteken a nyelvtanulók mit tudnak és mire képesek. Ezek a szintek a minimumszintű nyelvtanuló alapvető ismereteitől egészen a haladó nyelvtanuló magas szintű nyelvtudásáig tartanak. A közös referenciaszintek Mesterfokú nyelvhasználó, mesterszint

C2

Haladó szint

C1

Önálló nyelvhasználó, középszint

B2

Küszöbszint

B1

Alapszintű nyelvhasználó, alapszint

A2

Minimumszint

A1

9


Távoktatás: a képzési idő több mint felében a képzésben résztvevő önállóan, egyedül tanul, a képzési idő kevesebb mint felében konzultációkon vesz részt. Kontaktórás: a képzésben résztvevő személyes jelenlétét igénylő tanóra. Távoktatás esetében a személyes jelenlét elektronikus úton is megvalósulhat. A megnevezésnek meg kell felelnie a tisztességes tájékoztatás követelményeinek.

10


b) „a nyelvi képzés szintjének megfelelően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat”

Kezdő nyelvtanuló esetében: meg kell állapítani, hogy a jelentkező az anyanyelvén képes-e írni-olvasni-kommunikálni. Ez egyszerűen a jelentkezéskor megállapítható. Nem kezdő nyelvtanuló esetében: előzetes tudásszintfelmérés után kapcsolódhat be a képzésbe, vagy ha már tanulója az intézménynek, akkor az indított képzés/modul szintjét megelőző szint kimeneti követelménye megegyezik a bemeneti követelménnyel.

c) „a nyelvi képzettségi szint megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és maximális óraszámát”

11


Kontaktórás típusú nyelvi képzés minimális óraszámai

1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen

A

B

C

KER szerinti kimeneti szint

Minimális óraszám kezdő szintről

A1 A2 B1 B2 C1 C2 -

90 180 300 540 780 960 -

Az egyes szinteken szükséges minimális óraszám 90 90 120 240 240 180 960

12


Távoktatás típusú nyelvi képzés minimális kontakt óraszámai

1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen

A

B

C

KER szerinti kimeneti szint

Minimális óraszám kezdő szintről

A1 A2 B1 B2 C1 C2 -

30 60 100 180 260 300 -

Az egyes szinteken szükséges minimális óraszám 30 30 40 80 80 40 300

Kontaktórás és távoktatás esetén is a max. óraszám a min. óraszám másfélszerese Egyéni felkészítés: min. és max. óraszám kétharmada

13


d)

„a nyelvi képzési követelmények leírását a lehetséges tananyagegységek megjelölésével”

da) A nyelvi képzési követelmény leírása moduláris rendszerben történik, a modulok kialakítása igazodik a nyelvi képzési szinthez és a modul kimeneti követelményeihez. db) A KER szintek bontása modulokra a rendelet szerint: ̶ ̶ ̶

az A1–B1 kimeneti szinteken legalább két, legfeljebb négy, a B2–C1 kimeneti szinteken legalább négy, legfeljebb nyolc, a C2 kimeneti szinten legalább három, legfeljebb hat modult tartalmaz.

dc) A programkövetelmény minden KER szintre kiterjed.

14


e) „a nyelvi képzettségi szint megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit”

ea) A kiadott dokumentum kétféle lehet: tanúsítvány vagy igazolás. Tanúsítvány: ̶

Kiadható az engedélyben szereplő bármely nyelvi képzettségi szintre, amennyiben annak követelményeit a képzési szintet záró vizsgán sikeresen teljesíti. ̶

A záróvizsga követelményeit a képzőintézmény a képzési programban határozza meg. ̶

A záróvizsga „megfelelt” vagy „nem megfelelt” minősítésű lehet.

15


Igazolás: ̶

A hiányzás mértéke nem haladja meg a képzés óraszámának 20%-át, azonban a résztvevő nem teljesítette a záróvizsga követelményeit. eb) Az intézmény a tanúsítványt és az igazolást évente újrakezdődő sorszámozással, a tárgyév megjelölésével látja el. ec) A képzésben résztvevő ezen dokumentumok átvételét átvételi íven aláírásával igazolja.

16


Mikor veszi nyilvántartásba az NMH a nyelvi programkövetelményt? 1. Általános képzés esetében: ha az eddig felsorolt a)–e) pontoknak megfelel. 2. Egyéb nyelvi képzés esetében: ha tartalmazza az a)–e) pontokban foglaltakat, valamint a min. és max. óraszámot. Kivéve: ̶

a c) pontot, a rendelet szerinti min., max. óraszámot ̶

az egyes KER szintek modulokra bontását ̶

minden KER szintre való kiterjesztését

17


Mikor nem veszi nyilvántartásba az NMH a nyelvi programkövetelményt? ̶

Ha a hiánypótlást követően nem felel meg a rendeletben előírtaknak. ̶

Ha a programkövetelmény bármely modulja 30 tanóránál kisebb terjedelmű. ̶

Ha a nyelvi képzés fajtájának nem megfelelő modult tartalmaz.

18


Hogyan és mely tartalommal nyújtható be a nyelvi programkövetelmény-javaslat? 1.

Elektronikus úton az NMH honlapján erre a célra rendszeresített űrlap kitöltésével.

2.

A javaslat – az Fktv.-ben foglaltakon túl – tartalmazza:

a javaslatot benyújtó: a) nevét vagy cég nevét, székhelyét, adószámát, képviselő nevét, elérhetőségét, b) a javaslatában foglaltak indoklását. 3.

NMH a nyilvántartatásról 21 napon belül dönt (+ 21 nap hosszabbítás).

4. Döntési folyamat: a)

Az NMH a benyújtást követő 3 napon belül felkéri az FSZB-t a javaslat vizsgálatára, hogy megfelel-e a rendelet vonatkozó paragrafusainak. Az FSZB szakértőt vonhat be.

b)

Ha az FSZB azt állapítja meg, hogy a javaslat megfelel a rendeletnek, akkor javaslatot tesz a nyilvántartásba vételre.

19


c) Ha az NMH az FSZB javaslatával nem ért egyet, akkor indoklással ellátva tájékoztatja az FSZB-t. d) Ha az FSZB a vizsgálat során megállapítja, hogy a javaslat nem felel meg a rendeletnek, akkor az NMH a javaslat benyújtóját a hiányosságok 10 napon belül történő pótlására hívja fel.

e) Az NMH a hiánypótlás teljesítése esetén, a rendelet alapján elvégzett vizsgálatot követően a javaslat nyilvántartásba vételéről dönt. A hiánypótlás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a kérelmet elutasítja. f)

Az NMH a döntésről 5 napon belül értesíti a javaslattevőt.

5. Nyilvántartás módja: az NMH azonosító számot generál a programkövetelmény nyelvéhez, a nyelvi képzettség szintjéhez, a nyelvi képzés fajtájához és típusához rendelt kód alkalmazásával.

20


Hogyan módosítható a programkövetelmény? A javaslatnak tartalmaznia kell 1. a rendelet 4. § (2) szerinti adatokat (lásd előző pont), 2. a módosítani kívánt programkövetelmény azonosító számát, 3. a módosításra irányuló javaslat indoklását.

21

Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények Tananyag

Recommend Documents