A felnőttoktatás/ felnőttképzés sajátosságai
2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
A felnőttképzés fogalma
A felnőttképzés fogalma komplex, – a felnőttképzési törvény alapján – beleértjük az általános, a nyelvi és szakmai képzést. A felnőttképzés fogalma széles értelemben a nagykorúságot elért személyek képzését jelenti, a gyakorlatban azonban nem ezt a kritériumot használjuk. A közoktatási törvény szerint a felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy léphet be. (Ez természetesen nem kötelező, mert a fiatal bizonyos korhatárig a „normál” tanulói jogviszony szerinti iskoláztatásban is részt vehet). A felsőoktatási törvény ugyanakkor a „nappali” tagozatú szakokra járó hallgatókat nem tekinti a felnőttképzés alanyának.
A felnőttképzés területei
iskolai rendszerű felnőttképzés (általános vagy középiskolai képzés) iskolai rendszeren kívüli képzés, amelynek legnagyobb területe a munkaerő-piaci képzés; (pl. lemorzsolódás miatt képzésből kimaradt; munkanélküliek köre;)
A felnőttképzés fő funkciói
az első iskolai végzettség és/vagy szakképzettség megszerzése folyamatos szakmai képzés, illetve a magasabb szintű szakképesítés foglalkoztatást segítő képzésen keresztül (át- vagy továbbképzés) kiegészítő képzések (a szükséges pályaorientációs (pályaválasztási) ismeretek megszerzésére; – a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismeretek előírt szintű elsajátítására; – az elhelyezkedési/álláskeresési ismeretek és/vagy készségek megszerzésére; – a munkakör színvonalasabb ellátásához szükséges, nem szakképesítést nyújtó ismeretek megszerzésére (pl. nyelvtudás, számítógép-kezelés, korszerű munkavállalói tulajdonságok).
Andragógia
Az andragógia helye a neveléstudományok rendszerében:
Antropagógia (egyetemes embernevelés tudománya) Pedagógia
Andragógia
Gerontagógia
gyermeknev. felnőttnev. időskori nev. felnőttoktatás felnőttképzés
A pedagógiai és az andragógiai modell Szempontok
Pedagógia
Andragógia
Feladata
Gyermek- és ifjú korosztály iskolai képzése
Felnőttek tanulásatanítása
Korosztály
3-16/18/23
16/18/23-60
Részvétel
Kötelező
Önkéntes
Szempontok
Pedagógia
Andragógia
Motiváció szintje
Alacsony v. kielégítő. Főleg külső motiváció
Magasabb. Erős belső motiváció
A tanuló fogalma és énképe
Függő személyiség
Önirányító személyiség
A tanuló tapasztalata
Kevés
Sok és eltérő
Szempontok
Pedagógia
Andragógia
Költség-vonzata
Ingyenes
Általában fizetni kell
Mikor tanul?
Munka helyett
Munka, család mellett
Figyelemkoncentráció
Fejletlen, szétszórt
Fejlett
Tanulási mód
Tanítási órák, egyoldalú ismeretközvetítés
Előadások, konzultációk, önálló feldolgozás
Szempontok
Pedagógia
Andragógia
Számonkérés
Folyamatosan
Előre megbeszélt napokon, vizsgákon
Jogi háttér
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
Szempontok
Pedagógia
Andragógia
Felügyeleti szerve
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Formája
Iskola-rendszerű
Iskola-rendszerű és iskolarendsze-ren kívüli
Szempontok Intézményei
Pedagógia - Óvoda - Általános iskola - Középiskola - Felsőoktatási intézmény
Andragógia - Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények - Regionális képző központok - Felnőttképzési vállalkozások - Civil szervezetek - Kamarák
A tanulási képességet, mint az életkor függvényét mutató görbe
Thorndike, Edward (1928): Adult Learning című munkájának 127. oldala alapján
Részvétel a felnőttképzésben
A felnőtt tanulók jellemzői
Autonómia, önirányítás Élettapasztalat, tudás Cél-orientáció Megfelelés- orientáció Praktikum
Hogyan motiválhatók a felnőttek
Szociális kapcsolatok Külső elvárások Anyagi és szociális jólét Személyes előrelépés Menekülés /serkentés Érdeklődés
Akadályok és motívumok
Motivációs faktorok: kompetencia-elvárás; felhatalmazás, előléptetés; munka iránti vágy; újdonság tanulás iránti vágy; munkavállalási esélyek; megfelelés a feletteseknek, előírásoknak Motivációs módszerek: a felvételi indítékok fokozása; az akadályok csökkentése; motivációs stratégiák kialakítása; a kapcsolat erősítése a képzés és az elvárások között
A felnőttkori tanulás hatékonysága
A sikeres felnőttkori tanulás 4 kritikus eleme: –
– – –
motiváció megerősítés (ismétlések; emléknyom) megtartás (memória) transzfer
Motiváció
Ha a tanuló nem érzi az információ szükségességét minden oktatói erőfeszítés hiábavaló. Az oktatónak szoros kapcsolatot kell kialakítania tanítványaival, mert ez motiváló hatású.
Motivációs eljárások
Alakíts ki pozitív érzelmeket és hangulatot a tananyag iránt Alakíts ki megfelelő elfogadási szintet a tananyag iránt. A stressz emeli a tanulás iránti negatív attitűdöket. Alakíts ki megfelelő elfogadási szintet tanulási nehézségek iránt.
Megerősítés.
A pozitív megerősítés pozitív tanulási attitűdökhöz vezet, ami pozitívan befolyásolja a későbbi hozzáállást. A negatív megerősítés megváltoztatja a viselkedést és fokozza a kitartást (pl.dac!!)
Megtartás
A tanuló egyén akkor tud hosszan megtartani szükséges információkat, ha az oktató megláttatja annak lényegét és megmutatja a felidézés lehetséges módszereit.
Transzfer Transzfer segítségével egyik ismeretet más kontextusban is felidézhetjük. 1. Pozitív transzfer: figyelemkoncentráció a tananyagra, amely által viselkedésváltozást érünk el. 2. Negatív transzfer:a tanuló egyén mást csinál, mint amit kellene; megfordítható!!!
A transzfer legsikeresebb ha…
A résztvevők asszociációi révén jön létre Hasonlóságok felfedezése során keletkezik, ez adja a logikai keretet a tanulásnak Magas szintű tanulási minősítés esetén A tanulandó tananyag elemei extrém haszonnal kecsegtetnek a munka világában.
A távoktatás fogalma
A távoktatás az oktatás egy lehetséges formája a hagyományosan ismert nappali és esti oktatási formák mellett.
Levelező oktatás = távoktatás
Jellemzői
Az oktatás valamilyen távolság áthidalásával zajlik (térbeli, időbeli, szociális, pszichológiai, kulturális stb.). A hangsúly a tanításról/tanítóról a tanulásra/tanulóra tevődik át. (Ez nem jelenti azt, hogy a tanító szerepe eltűnik, csak megváltozik.) A tanuló az idő nagyobb részében egyedül, önállóan tanul. Speciális módszerek és eszközök használatával zajlik az oktatás, ami a tanuló számára teljes értékű tanulási környezetet biztosít. Speciálisan valósul meg az oktatásban a kétoldalú kommunikáció. A távoktatás a hagyományos oktatástól eltérő rendszerben működik, ezért speciális szervezési és működési jellemzőkkel bír.
Távoktatási eszközök és módszerek
Mivel az állandó tanári jelenlétet pótolni kell, a távoktatási anyagok nem csak az ismeretanyagot tartalmazzák, hanem a tanítási-tanulási munkamódszereket is, biztosítaniuk kell a gyakorlást, önértékelést, a folyamatos visszajelzést, a motivációt. Ezen felül a tananyagoknak hibátlannak kell lenniük, ugyanis nincs mód a korrigálásra. A távoktatási anyagokkal szemben támasztott elvárások: – pontos célmegjelölést tartalmaz, – jól strukturált, könnyen áttekinthető, – jól tagolt, (tanulás szempontjából) megfelelő nagyságú darabokra osztott, – tanulási tanácsokkal szolgál – interaktív, – önellenőrzést, önértékelést biztosít, – folyamatosan érzékelteti a diákkal, hogy segíteni akar.
Távoktatási eszközök
Megjelenési formájukat tekintve léteznek nyomtatott, ill. egyéb oktatási anyagok. –
–
oktatócsomag (tanítási eszközök együttese, rendszere): tankönyv, jegyzet, munkafüzet, hangkazetta, diafilm, videokazetta, lemez, kísérleti eszközök, számítógépes anyagok – CD, CD-ROM valós időben történő oktatást megvalósító eszközök: TV, rádió, telefon, Internet, videokonferencia.
