MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/5053. számú törvényjavaslat a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosításáról
Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2015. június
2
2015. évi … törvény a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosításáról 1. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Világörökségi vagy világörökségi várományos területté csak a miniszteri döntéssel, határozattal vagy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján védetté nyilvánított és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, vagy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján védett, védetté nyilvánított vagy kijelölt országos jelentőségű védett természeti terület, vagy országos jelentőségű védett természeti terület védőövezete nyilvánítható. A világörökségi vagy a világörökségi várományos területté nyilvánítás a már fennálló védettségen túl – az e törvényben foglalt kivételekkel – további oltalmat nem keletkeztet.” 2. § A Vötv. 2. § 7–9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában:) „7. Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke: a kiemelkedő kulturális örökségi, vagy természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek, azok indokolt esetben javasolt védőövezeteinek, és azok lehatárolásainak a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletében kihirdetett jegyzéke; 8. várományos helyszín javasolt védőövezete: a várományos helyszín indokolt esetben kijelölt olyan környezete, a) amely kiemelkedő egyetemes értékének sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, b) amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, illetve jelöltek ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, országos jelentőségű védett természeti terület, vagy annak védőövezete; 9. várományos terület: a várományos helyszín és annak javasolt védőövezete.” 3. § (1) A Vötv. 4. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:] „c) előkészíti a világörökségi területek, valamint a Kormány döntése alapján a Világörökség Jegyzékbe javasolt várományos területek világörökségi kezelési tervét (a továbbiakban: világörökségi kezelési terv), kezdeményezi annak felülvizsgálatát, illetve – szükség esetén – módosítását, valamint ellátja az ebből eredő egyéb feladatokat;”
3
(2) Vötv. 4. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:] „f) négyévente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek a világörökségi területek állapotáról és az Egyezményből eredő feladatok ellátásáról;” (3) Vötv. 4. § (2) bekezdése a következő l)-m) pontokkal egészül ki: [A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:] „l) gondoskodik a hazai Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének vezetéséről, m) Kormányrendeletben kijelölt szerv útján gondoskodik a világörökségi és a világörökségi várományos területek adatainak nyilvántartásáról.” 4. § A Vötv. 4/A. § (1)–(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték és a világörökségi terület egésze védett természeti területen van, úgyszintén, ha az állami tulajdonban álló vagyonelem (a továbbiakban: állami vagyonelem) kizárólag természetvédelmi oltalom alatt áll, a természet védelméért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: védelemért felelős miniszter) hivatalból, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére megvizsgálja a világörökségi területen levő, állami vagyonelem használatát és hasznosítását. Amennyiben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke természeti érték is, vagy az állami vagyonelem természetvédelmi oltalom alatt is áll, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a vizsgálatot a természet védelméért felelős miniszter közreműködésével folytatja le. (2) Ha a védelemért felelős miniszter a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti hatósági eljárásában megállapítja, hogy az állami vagyonelem használata vagy hasznosítása nem felel meg a 3. § (3)–(4) bekezdésében foglalt követelményeknek, közigazgatási hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használó vagy hasznosító természetes személyt, jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet arra, hogy a vagyonelemet 30 napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja. A határozat jogerőssé válásával egyidejűleg az állami vagyonelem használatára, illetve hasznosítására vonatkozó, a határozat jogerőssé válása időpontjában érvényes jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. A védelemért felelős miniszter a határozatában döntését a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja. (2a) Ha a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóságként eljáró védelemért felelős miniszter az ügyféllel hirdetményi úton is kapcsolatot tarthat.”
4
5. § A Vötv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § A kulturális örökség védelméért felelős miniszter más érdekelt miniszterekkel együttműködve ellátja a várományos területtel kapcsolatos állami feladatokat, így különösen: a) kiválasztja a várományos helyszíneket, b) bejelenti a várományos helyszíneket a Központhoz, c) ötévente felülvizsgálja a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékét, d) a c) pont szerinti felülvizsgálat eredményére is figyelemmel javaslatot tesz a Kormány részére a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínre (a továbbiakban: a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín), e) gondoskodik a Kormány döntése alapján a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín és javasolt védőövezete világörökségi kezelési tervének elkészítése és világörökségi gondnokságának kijelölése iránt, f) intézkedik a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelöléséről, valamint g) gondoskodik a kiemelkedő kulturális örökségi és természeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő – köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő – programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.” 6. § (1) A Vötv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése, és a fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki.” (2) A Vötv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Amennyiben a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték és a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területének egésze védett természeti területen van, a természetvédelmi kezelési terv az (1) bekezdés szerinti világörökségi kezelési tervnek minősül.” 7. § A Vötv. 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A hatósági eljárásokban hatóságként eljáró vagy közreműködő örökségvédelmi- és természetvédelmi hatóság a világörökségi helyszínek és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínen és védőövezetében az e törvényben és a világörökségi kezelési tervben foglaltakat eljárása során köteles érvényre juttatni. (2) Amennyiben a világörökségi területet és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt és védőövezetét érintő restaurálási, helyreállítási, fejlesztési és építési, bányászati tevékenységre és művelési ág megváltoztatására irányuló kérelem esetében szakértői vélemény beszerzése szükséges, az eljáró hatóság – a saját költségei terhére – jogszabályban meghatározott, a védelem jellege
5
szerinti szakértőt rendel ki, vagy kikéri a miniszter világörökségi feladatait segítő, kormányrendeletben meghatározott szerv véleményét.” 8. § A Vötv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § (1) A világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését szolgáló kezelés 7. §-ban foglalt feladatainak világörökségi kezelési terv alapján történő ellátására – ha azt külön jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe – helyszínenként egy világörökségi gondnokság működik. (2) A világörökségi gondnokság olyan, az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének jellegéhez kötődő tevékenységű, jogi személyiséggel rendelkező szervezet – így különösen költségvetési szerv, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy, egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság –, amelynek tevékenysége kiterjed a világörökségi érdekek képviseletére, a kiemelkedő egyetemes érték védelmére, valamint működési területe magában foglalja a világörökségi területet vagy annak jelentős részét. A Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében a világörökségi gondnokság közreműködik az 5. § f) pontja szerinti feladat ellátásában. (3) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a világörökségi gondnokságot világörökségi helyszínenként, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével választja ki. A világörökségi gondnokság megbízása visszavonásig, de legfeljebb hét évre szól, amely meghosszabbítható. (4) Amennyiben a világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszínt teljes egészében lefedő országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan külön jogszabály természetvédelmi kezelésért felelős szervet jelöl ki, úgy ez a szerv látja el a kezelés 7. §-ban megjelölt feladatait. (5) Amennyiben külön jogszabály a világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín és védőövezete egy részének kezeléséért felelős szervet jelöl ki, úgy a (3) bekezdés alapján kiválasztott világörökségi gondnokság köteles ezzel a szervvel együttműködni.” 9. § A Vötv. 12. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Az állam a központi költségvetésből finanszírozza az alábbi feladatokat:) „e) a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín jelölésének költségeit.”
6
10. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki, amellyel egyidejűleg a korábbi (7)-(16) bekezdések számozása (8)-(17) bekezdésekre változik: „(7) Nem minősül birtoklásban történő jogalap nélküli háborításnak, illetőleg mások, különösen a szomszédok szükségtelen zavarásának vagy jogaik gyakorlása veszélyeztetésének, amennyiben a jelentős tömeget mozgató, nemzetgazdasági, turisztikai, kulturális vagy sport szempontból kiemelkedő jelentőségű rendezvény vagy esemény a számára jogszabályban, illetőleg a rá vonatkozó engedélyben előírt zajkibocsátási határértéket nem lépi túl.” 11. § A Vötv. a) 3. § (3) és (4) bekezdésében a „várományos” szövegrész helyébe a „Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos” szöveg, b) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a „világörökségi területek világörökségi kezelési terveinek” szövegrész helyébe a „világörökségi területek vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín világörökségi kezelési terveinek” szöveg, c) 8. § (4) bekezdésében a „várományos területen” szövegrész helyébe a „Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területén” szöveg, d) 8. § (6) nyitó szövegrészében a „világörökségi kezelési tervben” szövegrész helyébe a „világörökségi területek világörökségi kezelési tervében” szöveg, e) 8. § (6) bekezdés b) pontjában a „várományos terület” szövegrész helyébe a „Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín” szöveg, f) 8. § (6) bekezdés c) pontjában a „várományos területet” szövegrész helyébe a „Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt” szöveg, g) 11. §-ában a „tervtanácsok” szövegrész helyébe a „tájegységi tervtanácsok” szöveg lép. 12. § Hatályát veszti a Vötv. a) 8. § (5) bekezdése, b) 9. § (3)-(5) bekezdése, c) 14. § (3) bekezdése. 13. § Nem lép hatályba a Vötv. 14. § (1) bekezdés f) pontja. 14.§ Ez a törvény a kihirdetését követő első hónap első napján lép hatályba.
7
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1985-ben Magyarország csatlakozott az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezményhez (a továbbiakban: világörökségi egyezmény). 2011-ben az Országgyűlés az egyezmény hatékony végrehajtására – a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzéséhez szükséges rendelkezések megállapítása érdekében – tekintetbe véve a fenntartható fejlődés elveit is – megalkotta a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényt (a továbbiakban: Vötv.). 2011-2012 között pedig a törvény végrehajtásához kapcsolódva elfogadásra került a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet. Az azóta eltelt időben szerzett végrehajtási tapasztalatok alapján a fenti jogszabályok módosítása vált szükségessé. A világörökséggel kapcsolatos hazai szabályozás ugyanis a hatályba lépés óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai alapján több esetben indokolatlanul szigorúnak bizonyult, hiszen a világörökségi szabályok alkalmazását írta elő a – világörökségi státuszt még nem élvező – várományos helyszínekre is. A várományos helyszínek esetében ugyanakkor nincs garancia a világörökségi cím elnyerésére, így ezekre vonatkozóan indokolatlan többletterhet jelent mind a költségvetésre, mind a tulajdonosokra/fenntartókra/vagyonkezelőkre nézve a világörökségi helyszínekkel egyező szabályozás előírása. A világörökségi feltételek erőforrás-igényes garantálását ezért a jövőben csak azon várományos helyszínekre indokolt előírni, amelyek világörökségi nevezéséről döntés született, így van esély rá, hogy a befektetett erőforrások ténylegesen hasznosulnak. Az egyéb várományos területek védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján megállapított védelmi szabályok érvényesülése garantálja, ami a tulajdonosok és kezelők közös felelőssége. Nekik kell tisztában lenniük azzal, hogy amennyiben ezen szabályokra nincsenek tekintettel, s a jogaikat nem úgy gyakorolják, hogy a várományos helyszín a világörökségi nevezésre alkalmas állapotban maradjon, az megakadályozhatja a várományos terület világörökségi nevezéséről szóló döntést. Ez alapvető – a tulajdonosi felelősséget előtérbe helyező és a korlátozottan rendelkezésre álló közösségi erőforrások takarékosabb, egyben hatékonyabb felhasználását erősítő – szemléletváltást jelent a hazai világörökségi jogban. Így a jelen módosítás alapvetően a világörökségi várományos helyszínekre vonatozó szabályozásra irányul. 1. Ennek egyik fő elemeként a módosítás összeköti a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének felülvizsgálatát a Világörökségi jegyzékbe történő jelöléssel. A felülvizsgálat lezárásaként a kulturális örökség védelméért felelős miniszter javaslatot tesz a Kormánynak a világörökségi jelölésre kiválasztott várományos helyszínre vonatkozóan, mely erről dönt. 2. Csak a Kormány által világörökségi jelölésre kiválasztott helyszín esetében kell a világörökségi kezelési tervet elkészíteni, mely a költségvetés számára jelentős megtakarítást jelent, hiszen nem szükséges valamennyi várományos helyszín kezelési tervének központi finanszírozása. Ugyanakkor a világörökségi címre történő felterjesztés kötelező része a kezelési terv, mely így a kiválasztott helyszínre elkészül. 3. A világörökségi jelölésre kiválasztott helyszín esetében szükséges világörökségi gondnokság kijelölése is, mivel a jelölésért felelős szervezetet meg kell jelölni a nevezési dokumentációban. A gondnokság feladat ez esetben a jelölésben való közreműködés.
8
4. A világörökségi jelöléshez szükséges forrást a központi költségvetésben kell biztosítani, erre vonatkozóan kiegészítettük a Vötv-t, melynek 12. §-a rendelkezik a világörökségi címmel kapcsolatos költségvetési pénzeszközök meghatározásáról. 5. A módosítás rendelkezik nyilvántartásáról.
a
világörökségi
területek
és
várományos
területek
Másfelől a világörökségi címhez szükséges védettségi előírások további pontosítása szükséges, mivel a jelen szöveg az ex lege védettséget is beemeli a lehetséges kategóriák közé, mely nem jelent kellő garanciát a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek megőrzésére. A konkrét törvényi hivatkozások mellé beemelésre került továbbá a korábbi védetté nyilvánító jogi aktusokra való hivatkozást is. A módosítás a világörökségi helyszínekről a Kormány és az Országgyűlés részére előírt beszámolási kötelezettség határidejét egységesen 4 évben állapítja meg. A világörökségi területeken lévő állami tulajdonú vagyonelemek felülvizsgálatába – illetékes miniszterként – a természet védelméért felelős minisztert is bevonja, ha a helyszín kizárólag természeti kategóriában nyert világörökségi címet, vagy a vagyonelem kizárólag természeti védettség alatt áll. A módosítás törli a világörökségi szakértő jogintézményét, mivel e kategóriában egyetlen szakértőt sem tartunk nyilván. Tekintettel arra, hogy a világörökségi cím önmagában nem keletkeztet védettséget, hanem meglévő (kulturális örökségi vagy természeti) védettségen alapul, így a védettség jellege szerinti szakértő, vagy kormányrendeletben kijelölt szerv bevonása indokolt. A javaslat tartalmazza a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítását is, mivel a magyarországi rendezvények és események közül egyes turisztikai, kulturális vagy sport szempontból kiemelkedő jelentőségű rendezvények és események hosszú ideje számottevő hozzáadott-értéket képviselnek a turizmus területén, valamint egyedileg is fontos szerepet játszanak az országimázs alakításában. Visszatérőek ugyanakkor azon észrevételek, hogy ezen nagyrendezvények zajkibocsátása zavaró hatással lehet azok környezetére, még akkor is, ha az előírt határértékeket betartják. Ezen rendezvényeknek, eseményeknek akár külön-külön is nemzetgazdasági jelentősége lehet, ezért az ágazat egészének megfelelő működéséhez Magyarországon fontos közérdek fűződik. Tekintettel arra, hogy egy esetleges kedvezőtlen jogalkalmazói gyakorlat kialakulása (szubjektív szempontok alapján a jövőre vonatkozó eltiltás az adott tevékenységtől) az egész szektor működését veszélyeztetheti, az ebben megnyilvánuló közérdek indokolttá teszi a zajkibocsátásukból adódó környezeti behatásokra speciális jogi szabályozás megalkotását, objektív kategóriarendszer felállítását, továbbá a legkiemelkedőbb jelentőségű rendezvények és események Kormányhatározatban történő felsorolását és azokhoz magasabb terhelési határértékek megállapítását. Ezt a szabályozási igényt különösen alátámasztja az is, hogy az érintett rendezvények és események jellemzően hosszú előkészítéssel és jelentős – akár milliárdos nagyságrendű – invesztícióval járnak. A kedvezőtlen jogalkalmazói gyakorlat perek sokasága előtt nyitná meg az utat, ami már akár rövidebb távon is a szektor – és nem csak annak piaci része – kínálatának jelentős szűkülésével járna, ami sem a közérdeket, sem az egyébként nem pereskedő típusú csendes, viszont az érintett rendezvényeket és eseményeket támogató és élvezni kívánó többség érdekeit sem szolgálná.
9
RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz A világörökségi státusz önmagában nem biztosít védelmet: a világörökségi egyezményben megállapított céloknak az egyezményben részes államok a saját nemzeti jogalkotásukkal kötelesek megfelelni, így a védelmet a nemzetközi és a nemzeti jogszabályok együttesen képesek garantálni. Erre tekintettel a világörökségi területek védelmét – a kiemelkedő egyetemes érték fennmaradását, a kezelési tervek hatékony végrehajtását garantáló biztosítékokat – a nemzeti szabályok szerint fennálló védettség alapozza meg. A világörökségi helyszínre és a világörökségi helyszín védő övezetére a magyar szabályozásban ezért kulturális örökség, természeti örökség esetén pedig a természetvédelem szabályai irányadók. A világörökségi címhez szükséges védettségi kategóriák további pontosítása szükséges, mivel a jelen szöveg az ex lege védettséget is beemeli a lehetséges kategóriák közé, mely nem jelent kellő garanciát a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek megőrzésére. A konkrét törvényi hivatkozásokon túl szükséges a korábbi védetté nyilvánító jogi aktusokra való hivatkozás szerepeltetése is. A 2. §-hoz A világörökségi várományos helyszín fogalmát a törvény 2. § (6) pontja állapítja meg, s a fogalom további használatának eseteire a törvényben egységesen a „várományos helyszín” fordulat alkalmazását írja elő. A várományos helyszínekhez nem minden esetben tartozik védőövezet. A 7. pont tekintetében a helyszín azonosításának módját a Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 2. számú melléklete megfelelően tartalmazza, ezen előírások szerepeltetése a törvényben nem indokolt. Tekintettel arra, hogy a világörökségi várományos helyszínek esetében nem kötelező védőzóna kijelölése, így az csak javaslatként szerepel a törvényben. A 3. §-hoz Az általános indoklásra tekintettel világörökségi várományos helyszínek esetében a világörökségi kezelési terv elkészítése csak a Kormány döntése alapján a Világörökség Jegyzékbe felvételre javasolt várományos helyszínekre indokolt. Az f) pont tekintetében a Kormány és az Országgyűlés felé előírt beszámolási kötelezettség rendszerességének összehangolása és egységes benyújtásának előírása szükséges. A módosítás rendelkezik továbbá a hazai világörökségi várományos helyszínek jegyzékének vezetéséről, valamint a világörökségi és várományos területek adatainak nyilvántartásáról. A 4. §-hoz A világörökségi területek használatának felülvizsgálatát pontosító módosítás a közigazgatási eljárásban természeti kategóriába tartozó, vagy kizárólag természeti védettség alatt álló helyszínek esetében a vizsgálatot a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel a természet védelméért felelős miniszter folytatja le, és kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi oltalom együttes megléte esetén abban közreműködik.
10
A világörökség szempontjainak érvényesítése érdekében a kizárólag természeti kategóriában világörökségi címet nyert világörökségi területek tekintetében is szükséges a Vötv. 3. § (3)–(4) bekezdéseiben foglalt követelményeknek való megfelelés vizsgálata. Mivel az ilyen világörökségi helyszínek esetében a védelem alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a természet védelmének szempontjait az állami vagyonelemek használatának felülvizsgálatára irányuló hatáskör gyakorlása során a természetvédelemért felelős miniszter vizsgálhatja a kellő szakszerűséggel. Az 5. §-hoz A Vötv. 5.§ c) pontjában írt öt évente esedékes felülvizsgálat mindeddig nem járt együtt azzal, hogy a világörökségi várományos helyszínek jegyzékéből a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre alkalmasnak, kívánatosnak tartott helyszínek esetében megkezdődjön a felterjesztés előkészítése. Az 5.§ d) pont javasolt módosítása ezen változtat, amennyiben a rendszeres felülvizsgálatot összeköti a felterjesztésről szóló döntéssel, s ilyen módon a felterjesztésre való alkalmasság vizsgálatát is rendszeressé – a Kormány hazai világörökséggel kapcsolatos szakpolitikájának végrehajtását kiszámíthatóbbá, ütemezhetőbbé, a kapcsolódó közpénzfelhasználást pedig tervezhetőbbé – teszi. A 6. §-hoz Az egyszerűsítés érdekében a kizárólag természeti értékkel rendelkező világörökségi helyszín esetében egyértelművé kívánjuk tenni, hogy világörökségi kezelési tervnek a természetvédelmi kezelési terv minősül, függetlenül attól, hogy a Világörökség Jegyzékbe történt felvételkor a helyszín rendelkezik-e természetvédelmi kezelési tervvel, vagy sem. Ez a jelen szabályozást jelentősen egyszerűsíti. Továbbá a világörökségi kezelési tervre vonatkozó előírások az általános indoklásra tekintettel a világörökségi várományos területek közül kizárólag a Világörökség Jegyzékébe javasolt várományos területek megtartása indokolt. A kormánynak ezen túl csak a világörökségi címet elnyert világörökségi terület kezelési tervét kell rendelettel kihirdetnie. A Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínek esetében a Vötv. alapján készítendő kezelési tervek kormányrendelettel történő kihirdetésére csak azután kerül sor, ha az adott várományos helyszín világörökségi címet nyert. Addig a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínek védelmét a Vötv. 2. §-a szerinti egyedi védelmi szabályok érvényesülése garantálhatják. A 7. §-hoz A világörökségi szakértő intézményének fenntartása a világörökségi jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai alapján nem indokolt. E kategóriában egyetlen szakértőt sem tartunk nyilván. Tekintettel arra, hogy a világörökségi cím önmagában nem keletkeztet védettséget, hanem meglévő (kulturális örökségi vagy természeti) védettségen alapul, így a védettség jellege szerinti szakértő, vagy kormányrendeletben kijelölt szerv bevonása megfelelő megoldást nyújt. A világörökségi szempontból releváns szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlat és szakképzettség körét a Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése megfelelően rendezi. A 8. §-hoz A Világörökség jegyzékbe jelölendő várományos helyszín vonatkozásában is szükséges világörökségi gondnokság kijelölése, mely a világörökségi jelölés előkészítésében közreműködő, a kezelésért felelős szerv.
11
A 9. §-hoz A Vötv. megjelöli a központi költségvetésből finanszírozandó tételeket, melyek közé a Világörökség Jegyzékbe történő jelölés költségei is beletartoznak. A 10.§-hoz A módosítás értelmében a rendeletben megállapított határértékek betartása esetén, jogsérelem nem következik be, ezért a rendezvény megtartása nem minősülhet szükségtelen zavarásnak. Az idegenforgalmi, turisztikai célok érdekében mindenkor a szükségesség, arányosság elv figyelembevételével kell eljárni. A 11-13. §-hoz A fentieknek megfelelő fogalmi változásokat átvezető szövegcserés módosítások és hatályon kívül helyező és hatályba nem lépésről szóló rendelkezések. A 14. §-hoz A javaslat a módosítások hatályba lépésének időpontját tartalmazza.
