Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [Art.] módosítása a 2017. évi LXXVII. törvény alapján
1. A kihirdetést követő naptól, 2017. június 20-ától hatályos 1.1. Adóregisztrációs eljárás [Art. 24/C. §-ának (2) bekezdése] Nem érdemi szövegpontosítások. 1.2. Az adóhatóság közzé teszi [Art. 55. §-ának új (8) bekezdése] Az új előírás szerint a NAV honlapján folyamatosan közzétételre kerülnek azon adózók adatai (név, elnevezés, lakóhely, székhely, telephely, adószám), akik áfa-bevallási kötelezettségüknek több mint két bevallási időszakon keresztül nem tesznek eleget. 1.3. A NAV adatszolgáltatása [Art. 55/C. §-ának új (7)-(12) bekezdése] Kiegészítésre került a közzétételi kötelezettség a halászati és akvakultúra-termékekkel kapcsolatos, 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, valamint a belvízi hajózásban és a vasúti szállításban használatos tüzelőanyagként felhasznált energiatermékekre vonatkozóan az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó adózó által érvényesített kedvezménnyel. A kiegészítő előírás részletezi a határidőket, az adatszolgáltatási sávok támogatástartalmát stb. 1.4. Hatósági eljárás [Art. 120. §-ának új (4b) bekezdése] 2016. január 1-jéig a Ket. 32. §-a alapján függesztette fel az adóhatóság azokat az ellenőrzési eljárásokat, amelyeket a bíróság megsemmisítő és új eljárásra utasító döntése alapján ismételten le kellett folytatni, azonban az adóhatóság a bíróság döntése ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. 2016. január 1-jétől az Art. szabályai közé helyezett felfüggesztési szabályok alapján nincs mód a bírósági felülvizsgálat idejének időtartamára az ellenőrzési eljárás felfüggesztésére. Ezen változtat a kiegészítő előírás a következőkkel, ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, az adóhatóság az eljárást felfüggeszti. 1.5. Súlyosítási tilalom a hatósági eljárásban [Art. 142. §-ának (1) bekezdése] A határozattal lezárt ellenőrzés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől, határozat nélkül lezárt ellenőrzés esetén annak befejezésétől számított egy éven túl az adózóra nézve hátrányosabb rendelkezéseket tartalmazó döntés kiadására már nincs mód. A módosítás szerint azonban, amennyiben az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egy éves időtartam leteltét követően is, legkésőbb 18 hónapon belül meghozható. Ezen rendelkezést a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Art.tv.mód. 2017.07.18.
2
1.6. Elektronikus kapcsolattartás külföldi jogalanyok részére [Art. 175. §-ának új (16) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint, a külföldi jogalany, aki a központi elektronikus kapcsolat rendszeren keresztül egyébként elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett, jogosult az elektronikus levélcím (e-mailen) való kapcsolattartásra, ha az ehhez szükséges elektronikus levélcímét a NAV-hoz (változás) bejelentési kötelezettsége teljesítésével, valamint az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával bejelenti. 1.7. Menedékes felügyeleti szolgáltatás [Art. 175. §-ának új (19) bekezdése, 176/I. §ának (2a)-(2f) bekezdése] Kormányrendelet fogja megállapítani a menedékes felügyeleti szolgáltatásra és a menedékes felügyeleti szolgáltató kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat. A Kormány fogja kijelölni a menedékes felügyeleti szolgáltatót. Felügyeleti szolgáltatói engedély kiadásának hiányában az AFE-ben tárolt adatokról szükséges adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében a Kormány jogosult rendeletben ideiglenes jelleggel – legfeljebb 2 éves időtartamban – menedékes felügyeleti szolgáltatót kijelölni. A menedékes felügyeleti szolgáltatónak rendelkeznie kell – telephely biztonsági igazolvánnyal, – magyarországi székhelyű vagy az EGT más tagállamában letelepedett biztosítónál legalább 1 milliárd forintösszegű felelősségbiztosítással, – informatikai rendszere érvényes tanúsítvánnyal megfelelősségéről, – ügyintézési tevékenység ellátásához alkalmas ügyfélszolgálattal, – teljesíti a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó hardver követelményeket, – és a fentieket teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. A menedékes felügyeleti szolgáltatóra a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, megilletik mindazon jogok, amelyek jogszabály alapján a felügyeleti szolgáltatót megilletik. 1.8. Székhelyszolgáltató [Art. 178. §-ának 25a. pontja] A székhelyszolgáltató definícióját pontosították annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, a magánszemélyeken kívül a szervezetek is székhelyszolgáltatók lehetnek, továbbá a székhelyszolgáltató tevékenységét üzletszerű gazdasági tevékenységként végzi. 1.9. AFE-vel ellátott automata berendezés üzemeltetése [Art. 230. §-ának (2)-(4) és új (5)-(10) bekezdése] 2017. december 1-ig mentesül az üzemeltető az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha a szerződést a felügyeleti szolgáltatóval 2017. július 31-ig megköti. Ha a szerződést az automata-berendezés üzemeltetője a menedékes felügyeleti szolgáltatóval köti meg, a szerződést – az automata-berendezés üzemeltetője csak abban az esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a menedékes felügyeleti szolgáltató részére 24 havi felügyeleti szolgáltatói díj összegének megfelelő összeget megfizet, – rendes felmondással nem szüntetheti meg.
3
Az automata-berendezés üzemeltetője mentesül a 24 havi díj megfizetése alól, ha a szerződés megkötését követően közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy az automata-berendezés üzemeltetési tevékenységét megszüntette. Ha az Art. eltérően nem rendelkezik, 2017. december 1-jétől kizárólag AFE-vel ellátott automata-berendezés üzemeltethető. 2017. december 31-ig mentesül az üzemeltető az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha valamennyi felügyeleti szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az automata-berendezést nem képes az AFE-vel ellátni. Az ilyen automata-berendezés 2017. december 31-ig üzemeltethető. A NAV az üzemeltetőkkel való adategyeztetés céljából 2017. július 1-ig a menedékes felügyeleti szolgáltató részére átadja – az automata-berendezések üzemeltetőinek megnevezésére és adószámára, – az automata-berendezések regisztrációs számára és – az automata-berendezések üzemeltetési helyére vonatkozó adatokat. Ezen adatok átadását követően a NAV a változással érintett adatokat havonta átadja a menedékes felügyeleti szolgáltatónak. 1.10. Székhelyszolgáltató igénybe vételének bejelentése [Art. 233. §-a] Egyszeri bejelentési kötelezettség a NAV felé azon adózók vonatkozásában, akik/amelyek 2017. január 1-jét megelőzően is igénybe vettek, és azóta folyamatosan igénybe vesznek székhelyszolgáltatást (a székhelyszolgáltató személyében 2016. december 31-ét követően nem következett be változás). Bejelentési kötelezettség 2017. szeptember 29-ig. 1.11. Általános átmeneti rendelkezés [Art. új 236. §-a] Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a módosított rendelkezéseket kell alkalmazni a hatályba lépéskor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatályba lépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. 1.12. Szövegcserés módosítások Megbízható adózó –
–
6/C. § (4) bekezdésében az „illetve adóhiány megállapítása esetén” szövegrész helyébe az „illetve adókülönbözet megállapítása esetén” szöveg; Ezen rendelkezést a hatályba lépést követően elkövetett mulasztások, illetve adókülönbözetek megállapítása esetén kell alkalmazni. 6/I. § (1) bekezdésében az „illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában” szövegrész helyébe az „illetve az utólagos ellenőrzés megállapításiról szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában” szöveg lép.
Az adózó nyilvántartásba vétele [Art. 24. §-ának (2) bekezdésében] – a „bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdésének d) pontja” szöveg lép.
4
Az adószám felfüggesztése [Art. 24/A. §-ának (8) bekezdésében, 24/B. §-ának (7) bekezdésében] – a „bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „bekezdés d) pontja” szöveg lép. Adóregisztrációs eljárás – az Art. 24/C. §-a (6b) bekezdésének b) pontjában a „megtett az akadály fennállásának” szövegrész helyébe a „megtett az akadály bekövetkezésének elkerülésére vagy fennállásának” szöveg; – 24/D. §-ának (3) bekezdésében a „számított 8 napos” szövegrész helyébe a „számított 15 napos” szöveg lép. Adatszolgáltatás – az Art. 52. §-a (7) bekezdésének aa) alpontjában az „egészségbiztosítási szerv, az állami” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, a Magyar Államkincstár, az állami” szöveg lép (az Államkincstár akkor jogosult adatokat kérni, ha erre valamely egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása, valamint folyósítása céljából szüksége van); – az Art. 52. §-a (7) bekezdésének n) pontjában a „szervezetnek.” szövegrész helyébe a „szervezetnek,” szöveg lép. AFE forgalmazás (bírság) – az Art. 172. §-a (20i) bekezdésének b) pontjában a „kapcsolatos, jogszabályban” szövegrész helyébe a „kapcsolatos jogszabályban” szöveg lép. Adószakértők, adótanácsadók, okleveles adószakértők [Art. 216. §-a] A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény az adószakértői, az adótanácsadói, az okleveles adószakértői tevékenységet bejelentéshez kötött tevékenységgé alakította át. Az új szabályok tényleges alkalmazására ugyanakkor a kapcsolódó, jelenleg hatályos átmeneti szabály alapján csak 2017. július 1-jétől kerülne sor. A módosítás – tekintettel az új Art., valamint a hatósági eljárásokat szabályozó, a Ket.-et felváltó Ákr. 2018. január 1-jei hatályba lépésére – a 2017. július 1-jei bevezetést 2018. január 1-jére halasztja, és az ehhez szükséges további jogalkotási feladatokat is ehhez az időponthoz igazítja. 1.13. Hatályát veszti a 2. számú melléklet IV. pont B) alpontjában az „illetve ettől az időponttól igényelheti” szövegrész (jövedéki adóhoz kapcsolódóan). 2. 2018. január 1-jén lép hatályba 2.1. Adókötelezettség [Art. 14. §-ának új (10) bekezdése] Az új rendelkezés előfeltételként írja elő a nettó adótartozás hiányát valamennyi, az általánostól eltérő, kedvezőbb szabályok alkalmazásának feltételeként. 2.2. A NAV-hoz be kell jelenteni [Art. 16. §-a (3) bekezdésének új r) pontja] a gazdasági társaság külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját.
5
Ezt a bejelentést a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül kell a gazdasági társaságnak megtennie. Átmeneti rendelkezés szerint a 2018. január 1-jén érvényes külföldi bankszámlaszámokat 2018. január 31-ig kell a NAV-hoz írásban, formanyomtatványon bejelenteni. 2.3. Adófizetési biztosíték [Art. új 24/G. §-a és új 24/H. §-a] A NAV az adóregisztrációs eljárás kertében megvizsgálja, hogy az adószám megállapítását követően fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának valamely oka. A NAV adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, döntési pozíciót viselő személye, tagja olyan cégben viselt hasonló beosztást, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül a NAV-nál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 1 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezik esetében a 2 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló tisztség (beosztás) a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt és az adótartozás azóta sem térült meg. Adótartozásnak minősül az engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is. Az adófizetési biztosíték összege a NAV-nál nyilvántartott nettó adótartozásnak megfelelő összeg. Az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó kötelezettségének az adózó – a NAV erre a célra megnyitott elkülönített letéti számlájára történő egyösszegű befizetéssel, – a kiállítástól számított 12 hónapon keresztül érvényes, a NAV javára szóló, bejegyzett pénzügyi intézmény által kiállított garancialevél benyújtásával tehet eleget, 30 napon belül. A NAV az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha az adózó az előírt adófizetési biztosíték letétbe helyezési kötelezettségének határidőre nem tett eleget. Az adófizetési biztosíték az adózó adótartozása megfizetésének 12 hónapon keresztül történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. Ha az adófizetési biztosíték az adózó adótartozását csak részben egyenlíti ki, az adófizetési biztosíték összegét az adók esedékességének sorrendjében, a tartozás arányában kell elszámolni. A NAV határozatban dönt az adófizetési biztosíték teljes vagy részletes felhasználásáról. A benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az adózó az adófizetési biztosíték összegét haladéktalanul köteles az eredetileg meghatározott összegre kiegészíteni. A kiegészítés elmulasztása esetén a NAV törli az adószámot, azzal, hogy az adószámot törlő határozatot közvetlenül az adózóval közli. (Ha az adózó az adófizetési biztosítékot kiegészíti, a NAV a határozatot visszavonja.) A NAV felhasználásra való határozatát követően fennmaradó adófizetési biztosítékot az adóhatóság visszafizeti. Az adózó a letett adófizetési biztosíték után nem jogosult kamatra. Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel a NAV az adófizetési biztosítékot előírta, a határozat adózó által történt kézhezvételétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték jogerős megállapítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes személyében
6
történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának valamely oka már nem állapítható meg. A NAV az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, részvényese személyében történt változásról tudomást szerez, a tudomásszerzést követő 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának valamely oka. A NAV a személyi változás miatt adófizetési biztosítékot írhat elő. 2.4. Adatszolgáltatás [Art. 52. §-a (7) bekezdésének új o) pontja] Az új előírás szerint az AFE üzembe helyezésének megtörténtéről a NAV tájékoztatja a Magyar Államkincstárt, a kezelő szervet. 2.5. Adófizetési biztosítékra jogorvoslati lehetőség [Art. új 136/C. §-a] A fellebbezést az adófizetési biztosíték letételére kötelező határozat, valamint az adófizetési biztosíték felhasználása tárgyában hozott határozat közlésétől számított 8. napon belül lehet előterjeszteni. A határozattal szemben előterjesztett fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 8 napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez. Fellebbezés esetén a határozat elbírálására nyitva álló határidő 15 nap. A határozat ellen benyújtott fellebbezésnek az adófizetési biztosíték letételére nincs halasztó hatálya. 2.6. Mulasztási bírság [Art. 172. §-ának új (20j) bekezdése] A NAV 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja azt az adózót, aki a külföldi bankszámlák bejelentési kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan teljesíti vagy nem teljesíti. 2.7. Felhatalmazás [Art. 175. §-ának új (36) bekezdése] Felhatalmazás az adófizetési biztosíték megállapításával, befizetésével és visszafizetésével kapcsolatos szabályok miniszteri rendeletben történő meghatározására. 2.8. Art. 3. számú melléklete [C) pont 3. alpontja] A kiegészítő előírás alapján a megyei (fővárosi) kormányhivatalok díjmentesen szolgáltatnak adatot a NAV részére a földműves nyilvántartásból az adózó földműves minőségének a megállapítása céljából. 2.9. Hatályát vesztette – –
Art. 21. §-ának (1) bekezdése, az illetéktörvény módosításával összefüggő, párhuzamos szabályozás hatályon kívül helyezése; Art. 126. §-a, a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény adóvisszaigénylés időpontjára vonatkozó általános rendelkezéseinek [82. § (3) bekezdése] alkalmazhatósága érdekében szükséges hatályon kívül helyezés.
