Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosításai (a 2016. évi LXVI. törvény alapján)
I. Az Art. módosításai 2016. június 16-tól hatályosan 1. Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések bejelentése [Art. 22/D. §-ának új (3) bekezdése]
Az új előírás szerint nem kell ismételten igazgatási szolgáltatási díjat fizetni azon automata berendezés kapcsán, amely tekintetében az állami adóhatósághoz való bejelentkezés már megtörtént és az automata-berendezés korábbi üzemeltetője az igazgatási szolgáltatási díjat már megfizette, az automata-berendezés gyártási számát bejelentette. Az előírások további kiegészítésre kerültek 2017. január 1-jétől (lásd: később!). 2.
Az adószám törlése után [Art. 24/B. § (7) bekezdése]
A módosítás szerint az adózó részére az adószám törlését követően az adószám csak akkor állapítható meg, ha az adószám törlésének oka már nem áll fenn, vagy ha az adózó a mulasztását teljes körűen pótolta vagy a törlést kezdeményező szerv ehhez hozzájárul. 3.
Adóregisztrációs eljárás [Art. 24/C. §-ának új (6a) bekezdése]
Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a vezető tisztségviselő miatt tagadta meg. Az új előírás szerint kimentési oknak minősül, ha az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésére tekintettel indult cégbírósági törvényességi eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését helyreállította. 4.
Fokozott adóhatósági felügyelet [Art. 24/F. §-ának új (7) bekezdése
Az adóhatósági tapasztalatok szerint gyakran előfordul, hogy az adózók a törlésről szóló határozat átvételét követően, annak hatására visszaküldik a kockázatelemzési eljáráshoz szükséges kérdőívet, mely pótlólagos teljesítés azonban – a kógens jogszabályi rendelkezések miatt – már nem vehető figyelembe. Mivel a törvényi rendelkezések alapján a cégbejegyzésre kötelezett adózó részére az adószám törlését követően adószám nem állapítható meg, azaz az adószám visszaállításának sincs helye, a – módosítás előtti – hatályos jogszabály alapján az érintett adózók gazdálkodását teljesen ellehetetleníti a szabályozás. Ezen változatot az új előírás, mely szerint, ha az adózó az Art. szerinti tartalommal kitöltött kérdőívet az adószám törléséről szóló határozat kiadmányozásáig visszaküldi a NAV-hoz, akkor az adószám törlését elrendelő határozatot nem lehet kiadmányozni. Ha az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak jogerőre emelkedéséig visszaküldi az Art. szerinti tartalommal kitöltött kérdőívet vagy a visszaküldésről a NAV a kiadmányozást követően szerez tudomást, a NAV a határozatot visszavonja. Az átmeneti rendelkezés szerint az új előírást a hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
2016.09.13.Art.doc.
2
Ha az adózó adószámát a NAV az új előírás hatályba lépését megelőzően törölte, az adózó 2016. december 31-ig kérheti az adószám törlésről hozott határozat visszavonását. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem nyújtható be. A kérelemhez az adózó az Art. szerinti kérdőívet köteles csatolni, ha ezt korábban nem tette meg. Ha az adózó megszűntnek nyilvánítását a cégbíróság jogerős végzéssel még nem rendelte el, az adózó kérelme alapján a NAV az adószám törléséről hozott határozatot visszavonja. Ha az adószám törléséről hozott határozatot a felettes szerv érdemben felülvizsgálta, a felettes szerv a bíróság által felül nem vizsgált határozatát úgy módosítja, hogy az adószám törléséről hozott határozatot megsemmisíti. A határozat visszavonásáról vagy megsemmisítéséről a NAV haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Ha a kérelem alapján a NAV az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja, a visszavonó határozat ellen fellebbezéssel élni nem lehet. Ha a kérelem alapján a NAV az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja, az Art. szerinti kockázatelemzési eljárást a kérelem benyújtását követő egy éven belül folytatja le. Az adószám törléséről rendelkező határozat visszavonása esetén az adószám törléséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől a visszavonó határozat jogerőre emelkedéséig esedékes bevallási kötelezettségnek a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belüli teljesítése (pótlása) esetén a bevallás késedelme miatt az adóhatóság mulasztási bírságot nem szab ki. 5.
Adóbevallás [Art. 31. §-ának új (5a) bekezdése]
Az új előírás szerint, amennyiben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az adóévre vonatkozóan alkalmazza a Tao.tv. ingatlanhasznosítással kapcsolatos módosító tételeit, akkor társasági adóbevallást kell benyújtania. 6.
Az adóhatóság tájékoztatása az adótitokról [Art. 54. §-a (7) bekezdésének új m) pontja]
Az új előírás annak a lehetőségét teremti meg, hogy feladatai hatékony ellátása érdekében szükséges adótitokhoz a közbeszerzési hatóság is hozzáférhessen. 7.
Adatszolgáltatás a kincstárnak [Art. 54. §-ának (10) bekezdése]
Az Áht. 2016. március 1-jével hatályba lépett módosítása az önkormányzatok számára is adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a Kincstár által működtetett monitoring rendszer számára, mind az általuk nyújtott támogatások, mind az adóhatóságként nyújtott de minimis adókedvezmények vonatkozásában. A jogszabály eddig csak az állami adó- és vámhatóság számára szabályozta az adatok átadásának lehetőségét. A módosítás ezt a lehetőséget az összes adóhatóságra kiterjesztette. 8.
Az adó feltételes megállapítása [Art. 132. §-ának új (5b) bekezdése]
A számviteli törvény a 2016. évi üzleti évtől egyedi beszámolási célra is lehetővé teszi meghatározott vállalkozói körben az IFRS-ek használatát. Ennek következtében a feltételes adómegállapítás iránti kérvények tekintetében is szükség lehet az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolások minősítésére figyelemmel az IFRS-ek működési rendszerére, és annak nemzetközi összefüggéseire, a minél megalapozottabb döntés indokolja azt, hogy az IFRS-ek
3
szerinti számviteli elszámolást érintő feltételes adómegállapítás iránti kérelmek esetén a kérelemhez csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésével összefüggő szakértői véleményét. 9.
Átmeneti rendelkezések [Art. új 218. §-a]
A törvénymódosítással megállapított rendelkezéseket a hatályba lépéskor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatályba lépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre is kell alkalmazni azzal, hogyha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. 10. Art. 7. számú melléklete [új 19. pontja] A megtakarításból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv az Unión belüli tőkemozgást érintő torzulások elkerülése, valamint az egyik tagállamban letelepedett kifizetők által egy másik tagállamban illetőséggel bíró természetes személyeknek fizetett kamatok adóztatásában nyújtott segítséget ezen kamatfizetésekre vonatkozó automatikus információcsere előírása útján. A hivatkozott irányelvet hatályon kívül helyezték, amihez kapcsolódóan átmeneti rendelkezés lépett hatályba. Az átmeneti rendelkezés szerint a más tagállamban levont és megosztási kötelezettség alapján Magyarország részére átutalt forrásadó fogadását és azt hivatott biztosítani, hogy a levont forrásadó a jóváírás napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítva a haszonhúzó adószámláján teljes összegében jóváírásra kerüljön, feltéve, hogy az átutalást teljesítő illetékes tagállami hatóság az adózó azonosítására, illetve a levonás tényének és összegének megállapítására alkalmas adatokat közöl, vagy ezt a magánszemély más megfelelő módon hitelt érdemlően, hitelesen magyarra fordított okirattal igazolja. Az előző rendelkezéstől eltérően, a belföldön adóköteles kamatjövedelem esetén a forrásadót alkalmazó tagállamból átutalt forrásadó elszámolása az adózó kérelmére történik, az adózó által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján. 11. Szövegcserés módosítások, helyesbítések 11.1. Az adószám felfüggesztése [Art. 24/A. §-a (2), (3), (8) bekezdésében] A cégeljárási szabályokkal való összhang megteremtése érdekében a (2) bekezdés utolsó mondatában: – „Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a)-b) pontja alapján kerül sor, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez. „szövegrész helyébe – „Az adóhatóság az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti okból ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló törvényességi, felügyeleti eljárást a cégbíróságnál nem kezdeményez” szöveg lép. A következő módosítások az adózók jogkövető magatartásra szorítása érdekében előírják, hogy csak abban az esetben van lehetőség az adószám ismételt kiadására, ha az adózó a szankció alkalmazásának okául szolgáló mulasztását pótolta, illetve ehhez az adószám felfüggesztését kezdeményező szerv hozzájárult. A (3) bekezdés a második mondat után kiegészült a következő mondattal:
4
–
„Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés d) pontja alapján került sor (kezdeményező a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője), a felfüggesztés abban az esetben szüntethető meg, ha a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője ehhez hozzájárul.” A (8) bekezdés a következő mondattal egészül ki: – „Az adószám akkor állapítható meg, ha az adószám felfüggesztésének oka már nem áll fenn, illetve, ha az (1) bekezdés d) pontja alapján elrendelt felfüggesztés esetén a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője ehhez hozzájárul.” 11.2. Az adószám törlése [Art. 24/B. §-ának (1),(2),(4) bekezdésében] A pontosító módosítások szerint szankció alkalmazására csak abban az esetben van lehetőség, ha az adózó mulasztását az adóhatóság felhívása ellenére sem pótolja. A módosítás alapján az adóhatóság az adószám törlését előíró határozat jogerőre emelkedését követően azon adózók esetében, akik kényszertörlési eljárás alatt állnak, nem kezdeményezi a cégbíróságnál a törlésüket. A módosítás pontosítja a határozat hirdetményi úton történő közlésének szabályát. Az (1) bekezdés b) pontjában – „az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentette be.” szövegrész helyébe – „az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be.” szöveg lép. Az (1) bekezdés d) pontjában – „az Áht. 53/A. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe – „az Áht. 53/A. § (3)-(4) bekezdésében” szöveg lép. A (2) bekezdésben kétszer az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „e §” szöveg lép. A (2) bekezdés harmadik mondata kiegészül: – „… adózó megszüntetésére irányuló eljárást, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll” szöveggel. A (4) bekezdésben „az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe „az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban” szöveg lép (milyen esetekben kell a törlési határozatot közzé tenni). 11.3. Adóregisztrációs eljárás [Art. 24/C. §-ának (4), (5), (6), (9) bekezdése] A 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezésekhez kapcsolódó pontosítások. A (4) bekezdésben, az (5) bekezdés a) és b) pontjában, a (6) bekezdésben – a „vezető tisztségviselő vagy tag” szövegrész helyébe – a „vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes” szöveg lép. A (6) bekezdés a) pontjában – a „tagi jogviszonyai” szövegrész helyébe – a „tagi, részvényesi jogviszonyai” szöveg lép. A (6) bekezdés b) pontjában – a „vezető tisztségviselőként” szövegrész helyébe – a „vezető tisztségviselőként, vagy cégvezetőként” szöveg lép. A (9) bekezdésben – a „vezető tisztségviselőjét, illetve tagját” szövegrész helyébe – a „vezető tisztségviselőjét, cégvezetőjét, tagját, illetve részvényesét” szöveg lép. 11.4. Az adó megfizetése [Art. 35. §-a (2) bekezdésének b) pontjában] – az „ajándék erejéig” szövegrész helyébe – az „ajándék értékének erejéig” szöveg lép.
5
11.5. Az adófeltételes megállapítása [Art. 132. §-a (1) bekezdésében] – –
a „szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem.” szövegrész helyébe a „szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem egyetlen adónem tekintetében sem.” szöveg lép. Ezen előírást a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben – az átmeneti rendelkezés szerint – is alkalmazni kell. 11.6. Fellebbezés [Art. 136. §-a (6) bekezdésében] – –
az „elsőfokú adóhatóság” szövegrész helyébe az „első fokon döntést hozó adóhatóság” szöveg lép.
11.7. Letétbe helyezés elmulasztása [Art. 174. §-a (1) bekezdésének a végén] – –
a „cég megszűntnek nyilvánítását” szövegrész helyébe a „cég megszűntnek nyilvánítását, kivéve, ha az adózó kényszertörlési eljárás alatt áll”. szöveg lép
11.8. Ágazati közfelügyelet [Art. 216. §-ában] Előkészítés alatt áll a pénzügyi ágazati szakmák egészét érintő felügyelet létrehozása, amelynek részeként az adótanácsadókra, adószakértőkre és okleveles adószakértőkre vonatkozó előírások is felülvizsgálatra és várhatóan szigorításra kerülnek. A pénzügyi ágazati közfelügyelet felállításával összefüggésben célszerű az új eljárási szabályok alkalmazásának elhalasztása. Ennek érdekében – a „2016. július 1-jén” szövegrész helyébe a „2017. január 1-jén” szöveg, – a „2016. június 30-a” szövegrész helyébe a „2016. december 31-e” szöveg lép. 12. –
–
Hatályát vesztette 2016. június 16-ával a 3. számú melléklet F) pontja, amely a nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balett művészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot folyósító szerv adatszolgáltatását szabályozta. a 3. számú melléklet S) pontja, amely a biztosító adatszolgáltatásáról rendelkezett.
6
II. Az Art. módosításai 2016. július 1-jétől hatályosan 1. Megbízható adózó [Art. 6/A. §-ának új (1a) és (3) bekezdése] A nyilvánosan működő részvénytársaságnak nem kell legalább 3 éve működnie a megbízható adózói minősítés megszerzéséhez. Amikor az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az adózó helyes összegben, de nem a megfelelő időszakra vagy nem a megfelelő adónem(ek)re vallotta be az adóját, a kérdéses összeget adókülönbözetként az adózó terhére és javára is megállapítja. A bevalláshoz képest tehát további adófizetési kötelezettséget lényegében nem állapít meg, csak a bevallott összegeket rendezi át (az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben a NAV által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel). Ebben az esetben az adózó jogkövetési hajlandóságát (megbízhatóságát) sokkal inkább az tükrözi, hogy a terhére és a javára tett megállapítások „semlegesítik” egymást, nem pedig az, hogy önmagában a terhére tett megállapítás mekkora összegű volt. A módosítás egyszerű helyzetet kíván teremteni: bármelyik ellenőrzése során, bármilyen okból is állapított meg az adóhatóság az adózó javára adókülönbözetet, az az adózó minősítésekor csökkenti a terhére megállapított adókülönbözetek összegét (nettó adókülönbözet). 2. Kockázatos adózó [Art. 6/E. §-ának (1)-(2) bekezdése] A kényszertörlés jogintézménye bár azt a célt szolgálja, hogy a cégjegyzéket terhelő, ténylegesen nem működő, kiüresedett cégek a cégjegyzékből gyorsan kivezethetőek legyenek, azonban a cégjogilag még létező, legális tevékenység végzésére jogosult, ám kiüresedett cégek adózási kockázatot hordozhatnak magukban, ezért indokolt e cégeket a kockázatos adózói körbe elkülönítetten sorolni. A kockázatos adózói minősítés további feltételeként rögzíti a módosítás: – a tárgyévben és az azt megelőző öt évben a NAV által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70 százalékát, azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben a NAV által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel, – terhére a NAV által kiszabott a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70 százalékát. Pontosítás a kockázatos adózói minősítés fennállásánál: – az előző két francia bekezdésnél a minősítés hatályának beálltától számított egy évig, – a kényszertörlési eljárás időtartama alatt, – minden más esetben a minősítésre okot adó feltétel bekövetkeztétől számított egy évig 3. Adatszolgáltatás a támogatástartalom alapján [Art. új 55/C. §-a] A szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvántartásáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (csoportmentességi rendelet) mint a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály 9. cikke előírja, hogy 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom felett a tagállamok kötelesek az interneten keresztül nyilvánosan közzétenni bizonyos, a csoportmentességi rendeletben és azzal összhangban a fenti rendelkezésben meghatározott adatokat az egyes támogatási jogviszonyokról.
7
A havi adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március 15-éig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember 15-éig kell az adatszolgáltatást teljesíteni a törvényben rögzített adatokról. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a törvényben meghatározott sávok szerint történik az igénybevett kedvezmény támogatástartalmának összege alapján: 0,5-1,0 millió euró közöttitől 30 millió eurót meghaladóig, Az adózó által érvényesített elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében a kedvezmény összege jogcímenként 60 ezer eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében az 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor kell közzététel céljából adatot szolgáltatni a már említett határidőig és az Art.-ben felsorolt adatokról. Ezt az adatszolgáltatást első alkalommal – az átmeneti rendelkezés szerint – a 2016. június 30-át követően igénybe vett támogatásokról kell teljesíteni. 4.
Az ellenőrzés fajtái [Art. 87. §-a (1) bekezdésének új g) pontja]
A jogbiztonság erősítése céljából, egyben annak érdekében is, hogy az adóhatóság gyakrabban ellenőrizze a feltételes adómegállapítás tárgyában kiadott miniszteri határozatokat, a módosítás az adóhatósági ellenőrzések új fajtáját teremti meg: a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására irányuló ellenőrzést. A cél annak megállapítása, hogy a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás már megvalósulte, valamint ennek alapján a feltételes adómegállapítás kötelező-e az adóhatóságra. 5.
Ellenőrzés megállapításairól határozat [Art. 105. §-a]
Az adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól (ide értve a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzést is) minden esetben határozatot hoz, amely lehetővé teszi a jogorvoslatok igénybe vételét. 6.
A feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés [Art. új 119/B. §-a]
A feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó különös szabályok elsősorban az okirati bizonyítékokra vonatkoznak. Az új előírás garanciális jelleggel rögzíti, hogy a feltételes adó alapjául szolgáló tényállás megvalósulásának ellenőrzése esetén csak az ellenőrzés befejezését követően lehet a feltételes adómegállapítással érintett adóbevallást ellenőrizni. Az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgál minden olyan bizonylatot, igazolást és nyilvántartást, amelyre a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat megállapítást tett, amelyek kiállítása, megőrzése, illetve vezetése a tényállás megvalósulásának feltétele. Ha az adóhatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósult, vagy a bekövetkezett tényállásváltozás érdemben nem érinti a rendelkező részben foglaltakat, határozatában arról is rendelkezik, hogy a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében melyik, az ellenőrzés megkezdéséig már lezárult egy vagy több adómegállapítási időszakra kötelezi az adóhatóságot a feltételes adómegállapítás.
8
A feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására irányuló ellenőrzés megkezdésétől kezdődően az ellenőrzést lezáró határozat jogerőre emelkedéséig az adóhatóság a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónemben a feltételes adómegállapítás hatálya alá tartozó adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést nem indíthat. 7.
Fizetési könnyítés [Art. 133. §-ának (5)-(6) bekezdése, új (11)-(12) bekezdése]
Nem indokolt adóügyekben a magánszemélyek és a jogi személyek között a pótlékok vonatkozásában különbséget tenni (ezért módosult az előírás), nem indokolt kedvezőbb helyzetbe hozni bizonyos adózói kört csupán a kérelem előterjesztésének időpontját figyelembe véve, különösen akkor, ha az eljárás eredményeként fizetési nehézség hiányában a kérelem elutasításra kerül. Ezért a módosítás újraszabályozza a fizetési könnyítés iránti kérelmek benyújtásához, illetve a fizetési könnyítés engedélyezéséhez kapcsolódó pótlékokra vonatkozó rendelkezéseket, egységesen. Az új előírás az eljárás egyszerűsítése, a részletfizetési kérelemhez kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése érdekében lehetővé teszi, hogy a vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa-fizetésre nem kötelezett magánszemélyt terhelő, legfeljebb 200 ezer Ft összegű adóra a NAV részletfizetést engedélyezzen. Természetesen az engedélyezett részletfizetés esetében az esedékes részlet be nem fizetése esetén a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. 8.
Adómérséklés [Art. 134. §-ának (1) bekezdése]
A módosítás következtében az adóhatóság a kifizető által a magánszemélytől levont adóés járuléktartozást nem mérsékelheti. A jogszabálymódosítás ad arra lehetőséget, hogy az adóhatóság az adómérséklést – az adózó teljesítőképességéhez mérten – az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti. 9.
Végrehajtási eljárás [Art. 144. §-a]
A hatályos előírás kizárólag az adózó eljárást akadályozó magatartása során teszi lehetővé a NAV hivatalos állományú tagjainak igénybevételét az eljárás biztosítására. Az adóellenőr az ellenőrzés során, a tényállás tisztázása érdekében mintavételre jogosult. A módosítás ezt a lehetőséget a végrehajtási szakterületre is kiterjeszti. 10. Adótartozás után felszámított összegek [Art. 145. §-ának (3) bekezdése] A végrehajtási költségek jelenleg nem a végrehajtás megindításával esedékesek, arról végzést kell hozni és a kötelezettség esedékessége a végzés jogerőre emelkedését követő 15. nap. Mivel az esedékesség jelentősen elválik a tartozásétól, arra kényszercselekményt sem lehet foganatosítani. Ezért módosult a törvényi előírás: a végrehajtási költségátalányt is az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján lehet végrehajtani.
9
11. A végrehajtás lefolytatása [Art. 146. §-ának (5) bekezdése] A módosítás egyrészt egyértelmesíti az ingóságok körét (ide értve a üzletrészt és az értékpapírt is), másrészt egyszerűsíti az adóhatóság általi közös foglalás esetén érvényesülő hatásköri szabályt, kötelezően előírva az állami adóhatóság elsőbbségét ezekben az ügyekben. 12. Pályázat nyertese részére fizetendő jutalék [Art. 147. §-ának új (3a) bekezdése] Az új előírás a pályázat nyertese részére fizetendő jutalék összegének utólagos érvényesítésére biztosított lehetőséget. Első lépésben az adóhatóság határidő megjelölésével felszólítja a behajtási megkeresőt a jutalék összegének a megfizetésére, majd ennek elmaradása esetében végrehajtható okiratnak minősülő határozatban kötelezi a jutalék összegének megfizetésére. A határozat alapján – nem teljesítés esetén – végrehajtás vezethető a behajtási megkereső ellen. Ez megoldást jelent az olyan esetekre is, amikor az adós – a pályázat nyertesének eljárása következtében – közvetlenül a behajtási megkereső részére fizeti meg a tartozás összegét, ilyen esetben ugyanis a behajtott pénzt nem jelenik meg az adóhatóság végrehajtói letéti számláján. 13. Biztosítási intézkedés [Art. 149. §-ának új (5a) bekezdése] A jelenlegi szabályozás alapján az adóhatóság jelentős tulajdont korlátozó intézkedést tehet, de nincs lehetősége arra, hogy az egyébként elrendelt biztosítási intézkedés hatálya alatt álló adózó esetében alkalmazza a visszatartást, így jelentős összegű visszaigénylési igényt is köteles teljesíteni. Ezt akadályozza meg a módosítás. A kiegészítő előírás alapján biztosítási intézkedés keretében az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést) a biztosítási intézkedést elrendelő végzésben meghatározott kötelezettség erejéig zárolhatja. A zárolt összeg felett az adózó rendelkezési joga a biztosítási intézkedés időtartama alatt szünetel. 14. A foglalás kiterjesztése [Art. 150. §-ának (2) bekezdése] Adótartozások esetében előfordul, hogy folyamatosan keletkeznek és szűnnek meg tartozások ugyanabban a végrehajtási eljárásban. A tartozások változásának követése a tulajdoni lapon újabb és újabb végrehajtási jogok bejegyzésével lehetséges. Ennek hiányában az adósok egyrészt jogosan követelhetik a már megfizetett tartozások végrehajtási jogának törlését, illetve az ingatlan elidegenítésével a tartozás egy részének nem lesz fedezete. A módosítás eredményeként az ingatlanok esetében lehetővé válik az ingatlanfoglalás hatályának kiterjesztése a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre. 15. Követelésfoglalás esetén a követelés megszűnése [Art. új 153/A. §-a] Ha az adóhatóság az adózóval szembeni végrehajtás során követelésfoglalást foganatosít, az áfa-nyilatkozat megtételére kötelezett, a végrehajtás alá vont adózótól számlát befogadó adóalany – ha a követelést vagy annak egy részét nem ismeri el – köteles a követelés megszűnését az adóhatóság részére hitelt érdemlő módon igazolni. A hitelt érdemlő igazolás történhet a számla, a megfizetést igazoló bizonylatok, az adózók közötti beszámítás dokumentumai, illetve ezen okiratok másolatai benyújtásával, vagy más olyan módon, amely a követelés megszűnését igazolja.
10
Ha az áfa-nyilatkozatra kötelezett adóalany kötelezettségét nem teljesíti, az adóhatóság kötelezheti őt a követelés összege erejéig az adótartozás megfizetésére. 16. Lefoglalt gépjármű körözése [Art. 154. §-ának új (3) bekezdése] Jelenleg csak zártörés miatt indított büntető-eljárás során van lehetőség tárgykörözés elrendelésére. A gépjárműre vezetett végrehajtás eredményessége növelésének leghatékonyabb eszköze a lefoglalt és az állami adóhatóság részére be nem szállított, illetve fel nem lelt gépjárművek kapcsán a tárgykörözés elrendelése. Erről szól a kiegészítő előírás. 17. Ingatlan végrehajtás [Art. 155. §-ának (4) bekezdése és új (3a), (5) bekezdése] A jelenlegi szabályozás alapján, amennyiben az adóhatóság az adózó jelzálogjoggal terhelt ingatlanára végrehajtási jogot jegyeztet be, úgy a jelzálogjogosult – általában pénzintézeti kölcsönszerződésből eredő – követelése lejárttá válik és a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódást követő hatósági végrehajtás útján folyik tovább, ami azt eredményezi, hogy az adózó ingatlana értékesítésre kerül, ráadásul az adóhatóság követelése sem térül meg. A kiegészítés azt célozza, hogy az adóhatósági végrehajtás ne eredményezze az adós teljes ellehetetlenülését, ugyanakkor az adóhatóság követelését a későbbiekben érvényesíteni tudja. (Az adóhatóság a végrehajtást mellőzheti, ha az ingatlant terhelő jelzálogjog miatt, annak értékesítéséből az adóhatóság követelésének kielégítése nem várható!) A (4) bekezdés módosítása a végrehajtási jog bejegyzésének mellőzését teszi lehetővé. Az új előírás [az (5) bekezdés] arra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, hogy az adóhatóság által megkeresés alapján folytatott végrehajtási eljárásban a végrehajtással érintett fizetési kötelezettség érvényesítése a központi költségvetés vagy az állam javára történik, ezt kell az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni. 18. Adók módjára behajtandó köztartozások [Art. 161. §-ának (8) bekezdése] Az adók módjára behajtandó – az új előírás szerint – 200 ezer forintot nem meghaladó köztartozások esetén hatósági átutalási megbízást, illetve munkabérletiltást foganatosít az állami adó- és vámhatóság. Emellett, ha az adózót adótartozás is terheli, a NAV egyéb végrehajtási cselekményt is foganatosíthat. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. 19. Adótartozás behajthatatlanná minősítése [Art. új 162/A. §-a] A hátralékkezelés hatékonyabbá tétele érdekében az új előírás újrarendezi a behajthatatlan adótartozások minősítésének és törlésének rendjét. A NAV a 10.000 forintot nem meghaladó tartozást behajthatatlanság címén az adózó adószámlájáról véglegesen törli, ha a tartozás beszedése érdekében az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt fizetési számlájára benyújtott hatósági átutalási megbízás nem teljesül. A NAV végrehajtható vagyon hiányában az adózó adószámláján nyilvántartott, 100 ezer forintot elérő adótartozását behajthatatlannak minősíti, és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtási jog elévüléséig nyilvántartja. Az így nyilvántartott adótartozást a NAV újból végrehajthatónak minősít, ha a végrehajtási jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.
11
A 10.000 forint értékhatárt meghaladó, de 100 ezer forintot el nem érő tartozást végrehajtható vagyon hiányában az adózó adószámlájáról véglegesen törli az adóhatóság, ha a behajtás érdekében szükséges valamennyi intézkedést megtett. Kapcsolódóan a 161/A. § (2) bekezdésében a „10.000” szövegrész helyébe az „50.000” szöveg lép. A módosítás alapján az önkormányzatok az 50.000 forintot meghaladó köztartozások esetén kereshetik meg a NAV-ot adók módjára történő behajtás végett. 20. A végrehajtás költsége [Art. 162. §-ának (2) bekezdése és új (2a) bekezdése] A módosítás azzal a változással függ össze, mely szerint a végrehajtási költségátalány behajtása is az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okiraton alapul. A módosítás alapján a végrehajtási költségátalány megfizetéséről az adóhatóság már nem külön végzésben rendelkezik, ugyanakkor szükséges annak az (új) előírása, hogy annak felszámítását továbbra is közölni kell az adózóval. 21. Elévülés [Art. 164. §-ának új (2a) bekezdése] A gyakran évekig elhúzódó bírósági eljárások következtében előfordulhat, hogy az adózó a bírósági ítéletben foglaltaknak megfelelően múltbeli adókötelezettségeit nem tudja rendezni, mert az érintett adómegállapítási időszak már elévült. Erre nyújt megoldást az új előírás, amely ilyen esetekben lehetővé teszi az elévüléstől függetlenül az önellenőrzés benyújtását, biztosítva az adóhatóság számára is egy éven belül az ellenőrzés lehetőségét. Az ellenőrzéssel lezárt időszak adókötelezettségét már nem tudja az adózó önellenőrzéssel rendezni, ezért ebben az esetben az adózó kérelmére történt ismételt ellenőrzés keretében korrigálható az adókötelezettség. 22. A beszámoló letétbe helyezése [Art. 174/A. §-ának új (3) bekezdése] Az új előírás azt a helyzetet kezeli, amikor a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása miatt kerülne sor az adószám törlésére, azonban az adózó még az adószám jogerős törlését megelőzően pótolja mulasztását. Ez esetben az adószám törlését elrendelő határozatot nem kiadmányozzák, illetve a kiadmányozott határozat nem emelkedett jogerőre, a NAV a határozatot visszavonja. Átmeneti rendelkezés szerint az új előírást a hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 23. Felhatalmazás [Art. 175. §-ának (4a) bekezdése, új (35) bekezdése] Az automataberendezések törvényi szabályozását rendeleti szintű részletszabályokkal indokolt kiegészíteni, a módosítás az erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést tartalmazza. Az európai uniós versenyjog értelmében állami támogatásnak minősülő intézkedések esetén az Európai Bizottság széles körű utólagos ellenőrzési tevékenységet folytat, amelynek keretében szúrópróbaszerűen kiválasztott támogatási programok vonatkozásában vizsgálja az állami támogatási szabályok betartását. Az ilyen ellenőrzési eljárások során az Európai Bizottság elvárja, hogy a konkrét intézkedésekre, így az adóintézkedés formájában megvalósuló állami támogatásokra vonatkozó állami támogatási szabályok a tagállami jogban is megjelenjenek. A felhatalmazó rendelkezés alapján elfogadandó kormányrendelet egységesen fogja tartalmazni ezeket az állami támogatási részletszabályokat, így a felhatalmazó rendelkezés célja egyrészt az európai bizottsági követelményeknek való megfelelés, de fontos az is, hogy a
12
jogalkalmazók számára útmutatást adjon a nemzeti jog arról, hogy a különböző állami támogatási jogcímek szabályait hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban. 24. Hatósági ár [Art. 176/H. §-ának új (3)-(4) bekezdése] Az új előírás alapján az automata berendezések és az adóhatóság közötti adatszolgáltatásra hatósági ár kerül bevezetésre. 25. Az eljárás költségei [Art. 179. §-ának (4) bekezdése] A módosítás (ha törvény nem rendelkezik) azzal a változással függ össze, mely szerint a végrehajtási költségátalány behajtása is az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okiraton alapul. 26. Átmeneti rendelkezések [Art. 218. §-ának (3) bekezdése, új 219. és 220. §-a, 222223. §-a] A törvénymódosítás végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit – a hatályba lépéskor még el nem rendelt, és – a hatályba lépéskor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell. A megbízható adózói minősítés módosított feltételeit a NAV első alkalommal 2016. harmadik negyedévét követően alkalmazza. A kockázatos adózói minősítés módosított feltételei szerint a NAV első alkalommal 2016. harmadik negyedévét követően minősíti az adózókat. Az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy azok az adózók, amelyek adókötelezettségeik jogszerű teljesítése érdekében feltételes adómegállapítást kértek, ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint azok, akik nem éltek a feltételes adómegállapítás lehetőségével. Az adószámmal nem rendelkező adózó a 2015. XII. 31-ig jogerőre emelkedett, az adó feltételes megállapítását tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósulására irányuló ellenőrzés iránti kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz 2016. július 31-ig. Ha az adózó – fentiek szerinti – kérelmére megindított ellenőrzés során az adóhatóság azt állapította meg, hogy a feltételes adómegállapítás az adóhatóságra a tényállás megváltozása miatt nem kötelező, akkor az ellenőrzést lezáró határozatában megállapítja a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meghatározott ügylet keretében az adózó által 2015. december 31-ig megszerzett, a jövedelemszerzés időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint adóköteles jövedelmet terhelő adót is. 27. Szövegcserés módosítások 27.1. Az adóst megillető járandóság [Art. 153. §] Ha az illetékes személy az adóhatóság – „felhívása ellenére a levonást”, átutalást, megfizetést elmulasztja szövegrész helyébe – „felhívása ellenére a követelés fennállásáról nem nyilatkozik, illetve a levonást,” átutalást, megfizetést elmulasztja szöveg lép.
13
27.2. Átruházásra egyezségkötés [Art. 157. §] – –
„a kikiáltási árnak megfelelő értékben” szövegrész helyébe „a becsértéknek megfelelő értékben” szöveg lép.
28. Hatályát veszti 2016. július 1-jével 28.1. A végrehajtó lefoglalhatja [Art. 148/A. §-ának (2) bekezdésében] A végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja. Hatályon kívül helyezve „a Vht. 95. §-a szerinti eset kivételével” szövegrész. 28.2. Elévülés [Art. 164. §-ának (9) bekezdése] Nem követelmény a „vagy a végrehajtás során hozott döntés”, továbbá „illetve a végrehajtáshoz” követelmények a kézbesítésnél, a jog elévülésénél.
14
III. Az Art. módosításai 2016. augusztus 1-jétől hatályosan 1. Az adó megfizetése [Art. 35. §-a (2) bekezdésének d) pontja, új (7)-(9) bekezdése] A módosítás szerint, ha az esedékes adó adózótól történő behajtása nem lehetséges, akkor az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a kezességet vállaló, az adótartozást átvállaló, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő. Az új előírás szerint az adó megfizetésére kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős részesedését átruházó tag vagy részvényes, ha – a tag (részvényes) a részesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok 25 %-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és – a részesedés átruházásakor a jogi személy – nettó módon számított – adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50 %-át meghaladja, feltéve, hogy a tag (részvényes) az utóbbi körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna. A tagot (részvényest) az előbbi helytállási kötelezettség nem terheli, ha a tag (részvényes) igazolja, hogy – a jogi személy a végrehajtható adótartozást – az adószám megtagadásának tárgyában hozott határozata visszavonására vonatkozó okokból – nem tudta megfizetni a részesedés átruházásáig, vagy – a részesedés átruházását megelőzően = sor került a legfőbb szerv kötelező összehívására és az előírt döntés meghozatalára, = sor került a tőkevesztésre tekintettel kötelező átalakulásra vagy az átalakulás helyett hozható más döntés meghozatalára, vagy = a jogi személy adótartozásának megfizetése, illetve a hivatkozott jogszabályi rendelkezések teljesítése érdekében a tag (részvényes) tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett. Az adóhatóság a fentiek szerinti határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 90 napon belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az adóhatóság meghozhatja. Átmeneti rendelkezés szerint az új előírások a 2016. szeptember 1-jét követő részesedés átruházások esetén alkalmazható. 2. Az adótitokról tájékoztatás [Art. 54. §-ának új (17) bekezdése] Az új előírás szerint az adóhatóság megkeresésre az adó megfizetésére kötelezhető személyt vagy szervezetet az adózó végrehajtható adótartozásának összegéről (kapcsolódik az 1. pontban ismertetett rendelkezéshez) tájékoztatja. 3. Hatáskör az ellenőrzési eljárásban [Art. 88. §-ának új (6c)-(6d) bekezdése] Az új előírás az EKAER ellenőrzések során alkalmazott hatósági zár sértetlen állapotban történő megőrzésének kötelezettségét írja elő a fuvarozó számára. Ha a hatósági zár baleset vagy egyéb tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok miatt megsérült, vagy az áru megrongálódott, illetve megsemmisült, a fuvarozó köteles erről a NAV-ot haladéktalanul értesíteni.
15
4. Mulasztási bírság [Art. 172. §-ának új (19b), (20h) bekezdése] Az új előírás alapján a NAV-nak lehetősége van mulasztási bírsággal sújtani azt az adózói magatartást, amely arra irányul, hogy hamis adatokkal tett EKAER bejelentéssel alapot szolgáltassanak áfa visszaigényléshez. A mulasztási bírság a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedhet. A mulasztási bírság mértéke a magánszemély terhére legalább 200 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint, magánszemélynek nem minősülő fuvarozó terhére legalább 500 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint. 5. A fuvarozás eszközének visszatartása [Art. új 173/A. §-a] A 4. pont szerinti mulasztási bírság kiszabása esetén a NAV a fuvarozás eszközét az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, – külön határozat kiadása nélkül – visszatarthatja. A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha – a bírság megfizetésére kötelezett székhelye stb. Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik a NAV által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy – a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja. Ha a külföldi fuvarozó az Art. szerinti kockázati tényezőkre vonatkozó előírásokat megszegve a NAV által felhelyezett hatósági zár, NAV által történő levételét megakadályozza, akkor bármely a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszköz tekintetében alkalmazható a mulasztási bírság kiszabása, továbbá a jármű visszatartása 6. Szövegcserés módosítások EKAER bejelentési kötelezettség [Art. 22/E §-ának (1) bekezdésében) – az „Útdíjköteles gépjárművel végzett”, szövegrész helyébe – az „Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett” szöveg lép.
16
IV. Az Art. módosításai 2016. szeptember 1-jétől hatályosan 1. Az Art. 4. számú mellékletének módosítása [7. pont] Adóharmonizációs kötelezettség miatt az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) 2016. január 1-jétől tartalmazza az Európai Unió más tagállamában vagy a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény 1. mellékletében felsorolt államban illetőséggel rendelkező személyre vonatkozó, előre meghatározott információk – e személy illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságával történő – előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlésének szabályait. Ezek az előírások speciális rendelkezéseket tartalmaznak a számlatulajdonos illetőségének megállapítása tekintetében és adott esetben máshová mutathatnak, mint amit a 4. melléklet által főszabályként előírt igazolás tanúsít. A kiegészítő előírás azt hivatott biztosítani, hogy az Aktv. hivatkozott rendelkezése szerinti adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény kifizetőnek ne kelljen a magánszemély adókötelezettségének megállapítása során, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódóan eltérő illetékességet figyelembe venni. 2. Szövegrész módosítás [Art. 4. számú mellékletében] A 2. pont végén – az „az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja.” szövegrész helyébe – az „az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja, illetve az illetőséget az e melléklet 7. pont szerint megállapította.” szöveg lép. A 3. pont végén – „a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja.” szövegrész helyébe – „a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja, vagy a kifizető az illetőségét az e melléklet 7. pont szerint megállapította.” szöveg lép. 3. Hatályát veszti 2016. szeptember 1-jével – az Art. 52. §-ának (12) bekezdése A 7. számú mellékletben meghatározott kamatjövedelem kifizetőjére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség. – az Art. 7. számú mellékletének 1-18. pontja Adatszolgáltatás a kamatjövedelemről.
17
V. Az Art. módosításai 2017. január 1-jétől hatályosan 1. Megbízható adózó [Art. 6/B. §-ának új (4) bekezdése] A nyilvánosan működő, megbízható részvénytársaság esetében a visszaigényelt áfát a NAV 30 napon belül utalja ki. 2. Automata berendezések felügyelete [Art. 22/D. §-ának új (4)-(7) bekezdése] Az új rendelkezés szerint az automata berendezéseket automata felügyeleti egységgel (AFE) kell ellátni. Az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít a NAV részére, amely adatokat a NAV az adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel, az adatok közvetlen lekérdezésével. Az automata berendezések működését a NAV hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli. Az automata berendezések üzemeltetésével kapcsolatos miniszteri rendeletben meghatározott kötelezettségeket a NAV ellenőrzi. Az automata berendezések üzemeltetőjének szerződést kell kötnie a felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltatás minimális tartalma hatósági ár köteles. 3.
Köztartozás behajtási kérelem [Art. 161. §-ának (1) bekezdése]
Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetve a köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével – a módosítás szerint – kizárólag elektronikus úton keresheti meg az állami adóhatóságot a behajtás végett.
18
VI. Az Art. módosításai 2017. július 1-jétől hatályosan 1. Áfával kapcsolatos adatszolgáltatás [Art. 31/B. §-ának új (2a) bekezdése] A hatályos előírások alapján az adózóknak utólag, az áfa-bevallásukkal egyidejűleg adatot kell szolgáltatniuk azon általuk kibocsátott, illetve az általuk befogadott és levonásba helyezett számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot. Ezen adatokat az adóhatóság a kockázatelemzéshez és ellenőrzéshez, az adócsalók kiszűréséhez használja fel. Az adatok – az 1 millió forint miatt – a belföldön bonyolított ügyletek kisebb részét teszik csak ki, és csak utólag állnak rendelkezésre. Indokolt az 1 millió forintos értékhatár csökkentésével a tételes adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése, hogy az ne eredményezzen az indokoltnál nagyobb adminisztratív tehernövekedést. Ennek megoldása, hogy a számlázó programokat úgy kell fejleszteni, hogy azok a számla kibocsátásakor elektronikusan megküldjék a számlaadatokat az adóhatóság részére. Az új előírás szerint az áfa alanya elektronikus módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a NAV részére – azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartamáról, – amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről a külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít. Az új előírás hatályba lépésével egyidejűleg a 31/B. § több bekezdésében a „1.000.000 forintot” szövegrész helyébe a „100.000 forintot” szöveg lép. A 31/B. § (2) bekezdésében – az „azon számlákról” szövegrész helyébe – az „azon nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlákról” szöveg lép.
